KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA
A hátrányos helyzetű önkormányzatoknál fontos az életminőség javítása Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter április közepén zártkörű háttérbeszélgetésre hívta a szakújságírókat, ahol elmondta, hogy márciusig 932 önkormányzati beruházás megvalósítására kötöttek szerződést, a támogatás mértéke 17,5 milliárd forint. Ebből pályázat útján 261,5 milliárd forint összköltségű fejlesztés valósulhat meg. Az önkormányzatok számára a korábbi évekhez képest ötven százalékkal emelték az EU Önerő Alapot, így egyetlen település sem maradhat ki a fejlesztési lehetőségekből. Az önerőre elkülönített 15 milliárd forint a kiemelten hátrányos önkormányzatok uniós pályázatait segíti, elsősorban ivóvízprogramra, utak fejlesztésére és szennyvízberuházások megvalósítására kívánják a forrást biztosítani. Ennek igénybe vételére 2046 önkormányzat jogosult Magyarországon, így közvetve 3,7 millió állampolgár életminősége javulhat. Az EU Önerő Alapra a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések, a kedvezményezett kistérségek területén lévő települések, a többcélú kistérségi társulások, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulásai jogosultak. Az önerőhöz nem automatikusan jutnak az önkormányzatok, minden esetben pályázni kell.
Az ÖN-KOR-KÉP felvetésére – hogy az önkormányzatok úthálózat-fejlesztése sok esetben azért nem valósulhat meg, mert rendezetlenek az osztatlan közös tulajdonviszonyok – a miniszter elmondta, hogy az önkormányzatok pályázati lehetőségét azzal is segítik, hogy a közeljövőben 30 jogszabály módosítását kezdeményezik. A személyével, jövőbeni miniszteri feladataival és az NFÜ helyzetével kapcsolatos ÖN-KOR-KÉP kérdésre azt válaszolta: „én a fejlesztéspolitikára szerződtem”, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kormányzaton belül a következő években is stratégiai hely lesz. Bárhol is legyen az NFÜ a kormányon belül, olyan helyen kell lennie, ahol a legjobban ki lehet használni működése során a szinergiákat. Bajnai Gordon az uniós pályázatokra vonatkozóan elmondta, hogy önerő hiánya miatt nem kerülnek hátrányos helyzetbe az önkormányzatok, a saját erő megteremtésére utalva példa-
ként említette a Magyar Fejlesztési Bank 25 éves futamidőre szóló, 5 éves türelmi idővel nyújtott hitelkonstrukcióját, ami jóval kedvezőbb, mint egy esetleges önkormányzati kötvénykibocsátás. Óvta az önkormányzatokat a kötvénykibocsátástól, úgy fogalmazott, „félő, hogy ezek az önkormányzatok a jövőt élik fel”. Bajnai Gordon, egy napilapban megjelent téves közlésekre utalva pontosította a
digitális táblákra vonatkozó híreket. Elmondása szerint: a digitális eszközök beszerzésére kiírt pályázatra 3 500 iskola mintegy 30 milliárd forintnyi igénye érkezett be. Volt olyan település, ahonnan több igényt is regisztráltak. A miniszter szerint a központi közbeszerzéssel olcsóbb árat lehet elérni, mintha az önkormányzatok egyenként bonyolítanák le a közbeszerzéseket. A központi közbeszerzésen több nyertest is hirdetnek, akik versenyeznek majd egymással is a megbízásért. (csyko)
A TÖOSZ április 22-ei elnökségi ülésen elfogadott, a május 7-ei dobogókői küldöttgyűlésének – az egyes megyében tartott polgármesteri fórumokon elhangzottak fegyelembevételével –, ajánlott, az önkormányzati reformot szolgáló határozati javaslatok szerint a szövetség védelmet nyújt ahhoz, hogy minden települési önkormányzat megtarthassa önállóságát, amennyiben helyben megfelelő szintű közszolgáltatásokra képes; támogatja a települések közötti társulásokat, ezen belül – elsősorban az aprófalvas vidékeken – a mikrotársulások rendszerének erősítését; egyetért a képviselő-testületek létszámának differenciált csökkentésével; szorgalmazza az öszszeférhetetlenségi szabályok szigorítását. Támogatja a polgármesteri jogállás megerősítését és a település lakosságszámától függetlenül – megfelelő feltételek mellett – fontosnak tartja a főállású polgármesterség lehetővé tételét. Nem ért egyet a jegyzők kormányzati jogosítványainak erősítésével, de javasolja az önkormányzati munkát támogató szerepkörük bővítését. Tarthatatlannak vélelmezi az önkormányzati finanszírozási rendszer jelenlegi módját, nem támogatja újabb feladatok és hatáskörök kellő források hozzárendelése nélküli telepítését, egyben szorgalmazza a helyi adók rendszerének átfogó újraszabályozását. Az országgyűlési és az önkormányzati választási ciklus elválasztása érdekében megerősíti az önkormányzati választási ciklus 6 évre történő kiterjesztésére irányuló korábbi indítványát. A TÖOSZ elnöksége a fenti javaslatsort a társszövetségek egyetértésében bízva alakította ki. 2008. április ÖN • KOR • KÉP
7
KOR-KÉP – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
„…mindenkinek meg kell tanulnia, hogy magunknak kell gondoskodnunk önmagunkról. Magunknak kell kitalálni, hogyan teremtsünk értéket, és hogyan őrizzük meg azt…”
BESENCE
a gondoskodó falu Besence község és három társönkormányzat Csányoszró, Gilvánfa és Nagycsány – úgy gondolták, elérkezett az idő, hogy saját kezükbe vegyék sorsukat, településük jövőjének irányítását. A dolog úgy kezdődött, hogy összedugták a fejüket, megnézték a kitörési pontokat és ehhez keresték a partnereket és a forrásokat. A közös gondolkodás eredményeként született meg a Malom Konzorcium, majd a közös pályázat, melyet az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által kiírt Kisfalu Programra nyújtottak be. A program azokat az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott községeket, kisfalvakat segíti, amelyek súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdenek. A pályázat sikeresnek ítéltetett, és az elmúlt év novemberében a Besence Község Önkormányzata által vezetett Malom Konzorcium 41 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a foglalkoztatási és falufejlesztési projekt megvalósításához.. Besence polgármestere, Ignácz József éppen úton volt, mikor az ÖN-KOR-KÉP
munkatársa telefonon megkereste, és arról faggatta, hogyan is kezdődött mindez, hol tartanak most a projekt megvalósításában, hogyan fogadta a lakosság a kezdeményezést, milyen változásokat várnak a projekt megvalósulásától? – A program megvalósításában – kezdte Ignácz József – a négy önkormányzaton kívül, mint konzorciumi tagok, részt vesznek még a Pécsi Tudomány Egyetem, a MIOK a hátrányos helyzetű emberekért alapítvány, a CLIENS Kft., a REGIO PROMO Bt. valamint a Pécsi Építész Kör Kft. Minden résztvevőnek megvan a saját működési területe, a saját projektrészfeladata. Besence, mint gesztor önkormányzat menedzseli és felügyeli három éven át
az egész projektet, itt valósul meg az a 20 millió forintos beruházás, amellyel vállalkozások letelepítésére alkalmas inkubátorházat hozunk létre, arra számítunk, hogy a vállalkozások munkahelyeket teremtenek, itt lesznek majd a képzések és a gyakorlati oktatások. A Pécsi Tudomány Egyetem kutató intézetként vesz rész a projektben. Elkészíti a településfejlesztési és rendezési koncepciót, elvégzi a felmérések elemzését. Ez hatalmas munka, a négy falu minden háztartásába eljutottak a kérdőíves felmérők. A MIOK a felnőttképzésben vesz részt. Április 21-én indult az első képzési program, amelyben huszan sajátíthatják el az építményfalazó és építményvakoló kőműves, illetve a szobafestő és hidegburkoló szakmát. A képzések a falufejlesztési programba ágyazódnak, amely egyúttal munkalehetőséget is teremt a helyieknek. A képzések gyakorlati terepe Besence község lakóházai,
azok homlokzatának, valamint egy ma még romos téglaépületnek a felújítása, gazdasági tevékenységek befogadására alkalmassá tétele. Ehhez szorosan kapcsolódik a Pécsi Építész Kör Kft. feladata: a településrendezési tervek elkészítése és dokumentációja, az arculat kialakítása, az inkubátorház építési tervének elkészítése. A Cliens Kft. végzi a gazdaságfejlesztési program elkészítését, a projektek pénzügyi tervezését. A Regio Promo feladata a kultúra és közösségépítés, kommunikációs program megvalósítása. Sok energia kell mindehhez! A kistelepüléseken élők helyzetét, közérzetét javító programok kidolgozása és megvalósítása akkor lesz hosszú távon is eredményes, ha az épít a helyi erőforrásokra és támogatja a helyi közösségek kezdeményezőképességét és innovatív képességének a kialakítását, fejlesztését. Ebben a tekintetben a mi programunk modellértékű is lehet. Megvalósulása emeli az egész mikrotérségben az itt élők képzettségi szintjét, csökkenti a munkanélküliséget, előmozdítja az esélyegyen2008. április ÖN • KOR • KÉP
9
KOR-KÉP – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS lőség megteremtését, javítja a lakosság életminőségét, hozzájárul a települések felzárkózásához. Végezetül két dolgot szeretnék még elmondani – hangsúlyozta a polgármester. Az egyik, ahogy azt a projekt címe – Gondoskodó falu – is kifejezi: mindenkinek meg kell tanulnia, hogy magunknak
kell gondoskodnunk önmagunkról. Magunknak kell kitalálni, hogyan teremtsünk értéket, és hogyan őrizzük meg azt. A másik, hogy senkit nem hagyunk magára. Úgy vélem, hogy akikről a program szól, a települések lakói, tudják, értik miről van szó és nagy érdeklődéssel, pozitívan állnak a dolgokhoz. Erdélyi Zsuzsa
A SELLYEI KISTÉRSÉG, ahol Besence község is található, jelenleg egyike az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek. Az infrastrukturális hiányokon túlmenően iparral, komolyabb gazdasági bázissal nem rendelkezik, intézményrendszere gyenge, s az adott földrajzi elhelyezkedés rossz mezőgazdasági adottságokkal, fejletlen gazdálkodási és művelési kultúrával párosul. A társadalmi-gazdasági szempontból stagnáló térséget az átlagosnál rosszabb munkanélküliségi és jövedelmi helyzet, a külföldi tőke és a vállalkozói aktivitás alacsony volta jellemzi. 2004-ben a KSH által a magyarországi településekről készített összeállításban a munkanélküliségtől leginkább sújtott települések listáját Besence vezette (46,43,%). A második helyen állt az ugyancsak a sellyei kistérségben levő Luzsok ( 45,63%), de az első 10 helyezett között további ormánsági falvak szerepeltek még: Piskó (42,40%), Ózdfalu (41,59%) és Gilvánfa (41,49 %). Besencén ma is 36% fölötti a munkanélküliek aránya. Ezeknek a kistelepüléseknek egyetlen életben maradási esélyük, ha megpróbálnak önmagukról gondoskodni. Ehhez viszont szükség van helyi (települési) fejlesztési programok kialakítására és elsősorban fenntartható foglalkoztatottságot biztosító projektekre.
10
ÖN • KOR • KÉP 2008. április
Újbudán megszünt a koalíciós fölény Újbudáról szóló városházi hírek régóta „hangosak”. Hol iskolaügyről, hol olcsón eladott telkekről szólnak az ellenzéktől származó információk. Nem is olyan régen Molnár Gyula polgármester nem éppen szalonképes, magánbeszélgetésnek szánt megjegyzéseit rögzítette az egyik kereskedelmi televízió. Április 17-én estére a városházi koalíció fölénye vált bizonytalanná, ugyanis Hajdú László önkormányzati képviselő kilépett a szabad demokraták frakciójából. Kupper András fideszes politikus nyilatkozata szerint: a testület 17-i ülésén Hajdú László indoklás nélkül bejelentette, hogy a jövőben függetlenként dolgozik az önkormányzati testületben. Az így kialakult 19:19-es szavazategyenlőség miatt a testület még a napirendet is csak úgy tudja majd elfogadni, ha a baloldal a Fidesztől, a Kereszténydemokratáktól vagy a függetlenek valamelyikétől kap támogatást. A kialakult helyzet miatt az aznapi közgyűlésen a 2007. évi zárszámadást sem tudták megszavazni. Ezért Molnár Gyula április 29-ére rendkívüli testületi ülést hívott össze. Lakos Imre (SZDSZ), a kerület alpolgármestere elmondta, sajnálják, hogy a korábban a párt Új Generációjában tevékenykedő fiatal politikus a jövőben nem kíván liberális színekben politizálni. Lakos hangsúlyozta, hogy a kormánypártok egyfős többsége továbbra is megmarad, mivel erre egykori párttársa ígéretet tett. A felelős politizálás minden képviselő kötelessége – Molnár Gyula, Újbuda polgármesterének közleménye. A Fidesz vezette jobboldal kihasználta azt a pillanatot, amikor egy képviselő családi okokra hivatkozva nem tudott részt venni a testületi ülésen, így azzal hogy ők nem szavaztak, határozatképtelenné tették a testületi ülést. Mindenkinek szíve joga ilyen döntést hozni, de ezt nem lenne szabad indulatokból, szűken vett politikai hangulattól vezérelve tenni. Ezzel komoly károkat okoztak a kerület polgárainak, hiszen így nem tudta a testület elfogadni a szociális támogatottak körének bővítését, megakadályozták több ezer ember gyógyszertámogatását. A mai ülésen biztosítottuk volna a József Attila Gimnázium és a Weiner Leó Zeneiskola hosszú távú működését is. Nem tudta elfogadni a testület azt a döntést, amely lehetővé tette volna a kerület iskoláiban, óvodáiban új sportkertek építését, és közel 70 ezer forintos támogatást nyújtott volna a kerület közalkalmazottainak. Továbbra is fenntartom azon kezdeményezésemet, hogy a kerület minden olyan politikai ereje, aki valóban tenni akar a kerületért, az itt élőkért, vegyen részt az Újbudai Minimum, a következő évek alapvető fejlesztéseit meghatározó akcióterv kidolgozásában. A kerületi Fidesz április 29-én a testületi ülésen újból részt vehet a kerületi munkában, és elfogadhatja a kerület lakói számára fontos határozatokat. Úgy vélem, hogy a kerület lakói vannak olyan bölcsek, hogy tudják: a bomlasztás, vagy a tervezett, a kerületiek érdekében folytatott fejlesztő munka szolgálja-e jobban érdekeiket. (2008. 04. 17.)
Hírforrás: ÖNkorNET
KOR-KÉP – TÉRSÉGFEJLESZTÉS Létrejött a Kistérségi Koordinációs Hálózat
Feladat és felelősség Új Magyarország Pontok nyílnak az összes kistérségben
Magyarország számára történelmi jelentőségű a 2007–2013 közötti fejlesztési időszak, amely során az Európai Unió által biztosított, hazai és a magánszféra által kiegészített források várhatóan minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremtenek az ország kistérségeinek megújítására, fejlődésének ösztönzésére. A források hatékony felhasználásának elengedhetetlen feltétele a fejlesztések területi adottságokhoz igazítása és területi összehangolása, a kistérségek szerepének fokozása. Mindezek alapvető feltétele a szakmailag alátámasztott, országgyűlési határozatban lefektetett területfejlesztési alapelvek megléte, amelyek érvényesítésében a településeknek, kistérségeknek, régióknak egyaránt megvan a maga feladata és felelőssége is. A korábban hazai és uniós fejlesztések helyi támogatása érdekében működő tanácsadói hálózatok megszüntetése után, feladataik integrált és kibővített végrehajtására a kormány döntése
alapján létrejött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) keretében működő Kistérségi Koordinációs Hálózat (KKH). A hálózat célja az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) megvalósításának elősegítése, az uniós fejlesztési források és a hazai területalapú támogatások sikeres felhasználásának támogatása. Az Új Magyarország (ÚM) Pont néven minden kistérségben megnyíló ügyfélszolgálati irodák – együttműködve a többcélú kistérségi társulásokkal – az adott kistérség egyedi fejlesztési prioritásaira is összpontosítanak. Az ÚM Pontok elérhetővé válnak az önkormányzatokon felül a kistérség valamennyi vállalkozója és civil szervezete számára is.
A hálózat keretében az ország 174 kistérségében egy kistérségi koordinátor, a A94kedvezményezett hátrányos helyzetű kiskistérségek térségben és az öt kiemelt fejlesztési térségben (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, Homokhátság, Budapesti Agglomeráció) további egyegy koordinátor működik. A Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön, Észak-Alföldön és ÉszakMagyarországon négy-négy, a roma lakosság gazdasági és társadalmi felzárkóztatását segítő munkatárs tevékenykedik. A kistérségi koordinátorokat régiónként egy regionális hálózati igazgató irányítja. A hálózat központi irányító szerve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti
keretei között működő Központi Fejlesztési Programiroda, amely a központi koordinációt és a szakmai irányítást a regionális hálózati igazgatókon keresztül végzi. A munkatársak felvétele nyilvános pályázat útján történt. A közel 300 álláshelyre eddig 250 főt vettek fel, a még üres posztok betöltése a közeljövőben várható. A Kistérségi Koordinációs Hálózat alapfeladata a kistérségi szereplők informálása az aktuális és várható pályázati lehetőségekről, projektek generálása és színvonalas, a térség fejlesztési stratégiájához illeszkedő pályázatok készítésének támogatása, a kistérségi tervezés segítése, a hátrányos helyzetű területek felzárkóztatásának gyorsítása, valamint a helyi információk alapján visszajelzés továbbítása a fejlesztési� programokról a központi Leghátrányosabb, komp. progr. (33) � Többi leghátrányosabb (14) intézményrendszer felé. � „Csak” hátrányos (47) � Nem érintett (80) és szaktaInformációs nácsadási szolgáltatásait a hálózat személyre szabottan, az adott szervezet vagy település egyedi igényeire szabva nyújtja. A koordináto-
A kistérségek fejlettsége a 67/2007. (VI.28.) OGY határozat alapján, 174 területfejlesztési-statisztikai kistérség
KSH, 2007
A kedvezményezett kistérségek
26
ÖN • KOR • KÉP 2008. április
� Leghátrányosabb, komp. progr. (33) � Többi leghátrányosabb (14) � „Csak” hátrányos (47) � Nem érintett (80)
Komplex mutató pontszám � 3,57–4,62 (34) � 3,10–3,57 (34) � 2,63–3,10 (39) � 2,19–2,63 (34) � 1,51–2,19 (33)
KOR-KÉP – TÉRSÉGFEJLESZTÉS A területfejlesztési-statisztikai kistérségek Kistérség
Ebből új kistérség
Budapest
1
0
1
Baranya
9
0
301
Bács-Kiskun
10
0
119
Békés
8
0
75
Borsod-Abaúj-Zemplén
15
0
358
Csongrád
7
0
60
Fejér
10
0
108
Győr-Moson-Sopron
7
0
182
Hajdú-Bihar
9
0
82
Heves
7
0
121
Komárom-Esztergom
7
0
76
Nógrád
6
0
131
Pest
16
1
187
Somogy
11
1
245
Szabolcs-Szatmár-Bereg
12
1
229
Jász-Nagykun-Szolnok
7
0
78
Tolna
5
0
109
Vas
9
0
216
Veszprém
9
0
217
Megye
Zala Összesen
Település összesen
9
3
257
174
6
3152
rok az ÚM Pontokban fogadóórákat tartanak, illetve személyesen is felkeresik a kistérségben a potenciális vagy már nyertes pályázókat. Feladatuk, hogy szakmai támogatást nyújtsanak a kedvezményezetteknek a projektek megvalósításában és a források lehívásában. Helyben segítik a nemzetközi, hazai és kistérségi területfejlesztési források felkutatását, azok koordinált felhasználását, valamint a kistérségi fejlesztések összehangolását. A hálózat munkatársai az alapfeladatokon felül témaspecifikus feladatokat is ellátnak. (Bővebb információ: www.nfu.hu)
A hátrányos, a leghátrányosabb és a felzárkóztató programmal támogatható kistérségek száma megyék szerint Kistérség
Ebből hátrányos helyzetű kistérség
Ebből leghátrányosabb helyzetű kistérség
Ebből leghátrányosabb helyzetű kistérség, komplex programmal
Budapest
1
0
0
0
Baranya
9
8
3
3
Bács-Kiskun
10
7
2
2
Békés
8
6
4
2
Borsod-Abaúj-Zemplén
15
13
10
10
Csongrád
7
6
2
1
Fejér
10
3
0
0
Győr-Moson-Sopron
7
0
0
0
Hajdú-Bihar
9
7
5
1
Heves
7
4
2
1
Komárom-Esztergom
7
1
0
0
Nógrád
6
4
3
1
Pest
16
1
0
0
Megye
Somogy
11
8
5
4
Szabolcs-Szatmár-Bereg
12
11
8
6
Jász-Nagykun-Szolnok
7
6
2
1
Tolna
5
2
1
1
Vas
9
2
0
0
Veszprém
9
1
0
0
Összesen
174
94
47
33
Az Alkotmánybíróság több mint ötven önkormányzat indítványa alapján eljárva megállapította: alkotmányellenesen vonták el számos, közműfejlesztési támogatást igénylő önkormányzat bírói jogvédelemhez való jogát. Az önkormányzatok bírói jogvédelmének biztosítása érdekében az Alkotmánybíróság megsemmisített több, 2004-es és 2005-ös zárszámadási törvényben lévő rendelkezést, és a hozzájuk kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek egy részét. Emlékeztetőül érdemes felidézni: 2004-ben 58 településnek jelentős összegű, jogosulatlanul igénybe vett közműfejlesztési támogatást kellett visszafizetnie. Egy később született kormányrendelet alapján ez a szám 66-ra emelkedett. Az ÁSZ-vizsgálat akkor megállapította, hogy a minimális lakossági önrészszel, alapítványi támogatás mellett megkezdett közműfejlesztések igen sokba kerülnek a költségvetésnek. Ugyanis a kivitelező a beruházási költségeket igyekezett nagyon magasra feltornászni, hogy az állami támogatásokat maximalizálják. Ennek érdekében az önkormányzatoknak a munkaterületek után több milliárdos közterület-használati díjat fizettek, amit költségként számoltak el, miközben ez a pénz az alapítványhoz folyt vissza. Az ÁSZ -vizsgálata szerint ezzel a trükkel a vizsgált településeken több mint hatmilliárd forinttal került többe a csatorna. Az Országgyűlés a zárszámadási törvényekben elfogadta az ÁSZ jelentéseit és 66 települést kötelezett arra, hogy fizessenek vissza az államnak több mint hárommilliárd forintot, 2010től kezdődően. Az Ab azt kifogásolta, hogy az önkormányzatok a normatív szabályozás miatt nem élhettek a bírósághoz fordulás jogával, hiszen a rendes bíróságok a jogszabályok alkotmányellenességéről vagy megalapozottságáról nem dönthetnek. Az Ab döntése nem foglalt állást a beruházás-finanszírozási rendszer jogszerűségéről és az ÁSZ-jelentések megalapozottságáról. A határozatok megtalálhatók az Alkotmánybíróság honlapján (www.mkab.hu) -kó 2008. április ÖN • KOR • KÉP
27
