Nagyon fontos tudnivalók az igékrıl! Az igék csoportosítása jelentésük szerint: Az igéket felosztottuk végzıdés szerint. A stabil igék: -el (1) végőek, -al (2) végőek -ol (3) végőek.
A mobil igék: -il (4) végőek, -ol (5) végőek -ul (6) végőek.
Most csoportosítjuk ıket jelentés szerint:
1. Cselekvést jelentı igék: - tárgyas és tárgyatlan –el(1)-es és mobil igék il(4), -ol(5), -ul(6), Az –el(1)-es igéket ragozásuk szerint további csoportba osztjuk: a, -rel, -arel, -sarel, -nel, -vel, -krel, -grel, -trel tüvő igék Pl: pajkerel (köszönt, üdvözöl, sityarel = tanít, anel = hoz, saravel = befed, rucisarel = megun, betakar, inkrel = tart, ingrel = kísér, visz, putrel = kinyit, kibont b, -del, -inel végő igék Pl: rodel = keres, bikinel = elad c, -ajvel, -sajvel végő igék Pl: bokhajvel = megéhezik, bunusajvel = bánkódik d, -mel, -gel, -kel, -khel, -sel, -shel végő igék Pl: dromel = utazik, phagel = tör, mukel = hagy, enged, makhel = fest, ken, klisel = lovagol, pushel = kérdez e, -chel, -shchel, -tyel, -shtyel, -lyel végő igék - tárgyatlan –al(2)-es igék. Pl: ladal(2) = rak, helyez - A mobil igék: skepil(4) = megszabadít, kinol(5) = megráz, bunul(6) = megbán
2. Szenvedı, történést jelenı (ikes) igék: - az –ol(3)-as igék. Pl: zelenyol(3) = zöldül, phurol(3) = öregszik,
3. Mőveltetı igék: - az –avel végő igék, Pl: pinzharel(1) = ismer, pinzharavel (1) = ismerkedtet
4. Visszaható igék: - ragozott ige + személyes névmás tárgyesete Pl: uravel pes = öltözködik
5. Gyakorító igék: - szótı + a + kerel. Pl: phenel(1) = beszél, phenakerel(1) = beszélget
6. Ható igék: - shaj képzı és az ige Pl: phenel(1) = beszél, shaj phenel(1) = beszélhet
Az igék átalakíthatósága -el(1)-es igék képzése A legnagyobb ragozási tipus az –el(1)-es ragozási osztály. Ebbıl a ragozásból indulunk ki és ehhez hasonlítjuk a többit is.
Bármely végzıdéső ige átalakítható –el(1)-es ragozási típusba az -arel, -sarel, -ajvel, -sajvel képzık segítségével. Pl: 1. Leggyakrabban a mobil igéket alakítjuk át. Az -arel, -sarelképzıkkel folyamatos, az –ajvel, -sajvel képzıkkel befejezett alakok képezhetık: zhutil(4) = segít, farbol(5) = fest sunul(6) = sajnál zhutisarel(1) = segít, farbosarel(1) = fest sunusarel(1) = sajnál
zhutisajvel(1) = megsegít, farbosajvel(1) = megfest sunusajvel(1) = megsajnál
2. A stabil szavak is átalakíthatók: rakhinel(1) = rak
rakhisarel(1)
kalo-i-e = fekete lolo-i-e = piros
kalosarel(1) hn, kalisarel(1) nn. = feketít lolosarel(1) hn, lolyisarel(1) nn. = pirosít
3. Melléknévbıl az ajvel, -sajvel képzıkkel átalakítottaknál a hangsúly az –aj szótagon van. Ha melléknévhez tesszük a képzıt akkor egyes számban a hím és nınem elkülönül egymástól. A nınemőek képzésekor ha –i, vagy –a következik az –l, -n, -t, -d után a lágyítás nem mindig kötelezı. lolo-i-e = piros lolosajvel (hímnem) = piroslik lolyisajvel (nınem) = piroslik 4. Az –al(2)-es igék is, melynek többsége tárgytalan, átalakíthatók –el(1)-es igékké. (Eredetileg –el végőek voltak, a kárpáti nyelvjárásban ma is –el végőek) Az –aj végő igék, ha meg- igekötıt kapnak, akkor az –ajvel képzıt rakjuk utánuk, és így a cselekvés befejezetté válik. Ragozásakor vigyázzunk, mert a szótıt a –vel végzıdés levágásával kapjuk meg. daral(2) = ijed, fél darajvel(1) = megijed losshal(2) = örül losshajvel(1) = megörül
-ol(3)-as igék képzése Az –ol(3)-as végő igék eredetileg –uvel(1)-es igék voltak. Ez a nyelvfejlıdés következtében egyes és többes szám 1. személyeiben megmaradt. A 2. és a 3. személyben ragozottaknál rövidülés történt és az –uv szócska eltőnt. Átalakításkor kötelezı a lágyítás, ezért a szótı mindig belágyul. Így az -l, -n, -t, -d szótıbıl –ly, -ny, -ty, -dy lesz. A képezendı szó: terno-i-e = fiatal vuneto-o-i = kék xurdo-i-e = apró luludyaslo-i-e = virágos
szótı: tern vunet xurd luludyasl
A képzett szó: ternyol(3) = fiatalodik vunetyol(3) = kékül xurdyol(3) = aprózódik, aprul, luludyaslyol(3) = virágosodik
Az igék átképzése A stabil és a mobil igék valamint a visszaható igék mindegyike átképezhetı mőveltetı, gyakorító, ható igékké. Valamint többszörös képzésük is lehetséges, mint a magyar nyelvben. Pl: Az alap ige mőveltetı, gyakorító, ható ige marel(1)/ver maravel/verettet marakerel/vereget shaj marel/verhet
prassal(2)/gúnyol pachol(3)/békül kucil(4)/kifen getol(5)/készül muntul(6)megment
prassavel/gúnyoltat pachavel/békíttet kucavel/kifenettet getavel/készültet muntavel/megmentet
prassakerel/gúnyolgat pachakerel/ békülget kucakerel/kifeneget getakerel/készülget muntakerel/menteget
shaj prassal/gúnyolhat shaj pachol/békülhet shaj kucil/kifenhet shaj getol/készülhet shaj muntul/megmenthet
Többszörös képzések: (A magyar mondat: senki sem veregetheti büntetlenül a gyerekeit) Veregethet elemzése: ver =szótı mar- , -get = gyakorító képzı –akerel, -het ható képzı shaj =: shaj marakerel Veregettehet: ver =szótı mar-, -get = gyakorító képzı = gyakorító képzı–akerel, -tet mőveltetı képzı –avel,-het ható képzı shaj: = shaj marakeravel Felépítési menete: marel a szó, mar- a szótı. A szótıhöz tesszük a ragokat marakerel = vereget. A szótı maraker- lesz marakeravel = veregettet. A shaj képzıt külön írva a szó elé rakjuk. Shaj marakeravel
Az átképzésekkel és a többszörös képzésekkel egy igébıl nagyon sokat tudunk készíteni, ha ismerjük a képzıket és a képzés menetét.
Igekötık Az igék jelentését módosíthatjuk az igekötıkkel is. Az igekötık az igék után állnak. Csak hangsúlyos esetben kerülnek az igék elé. Kivétel: a „ –tar” = el igekötı, melyet az ige után kötıjellel írunk. Pl: elmegy = zhal-tar A roma a „meg” igekötıt nem használja mint a magyar, helyette: 1. A „meg” igekötı múlt idık képzésekor magába foglalja a befejezett múlt idıt. Pl: akharel = hív, akharlom = hívtam, akhardom = meghívtam 2. A „meg” igekötı a jelen idıkbıl képezett alakoknál a cselekvés tárgyra irányultságát fejezi ki. Így a ragozott ige után hímnemben a „les”, nınemben a „la” többes számban a „len”(ıt, azt, ıket, azokat) szót kell kitenni. Ez azért fontos, mert a romában nincs külön alanyi és tárgyas ragozás. Pl: ginavel = olvas, számol le love = pénz (csak a többes száma használatos) Ginaves le love? Megszámolod a pézt. Ebben az esteben a fordításkor használom a „meg” igekötıt is, mivel a tárgy a pénz konkrétan meg van nevezve. Ginaves? Számolsz? Itt nem használok tárgyat, így nem tudom, hogy mire irányul a cselekvés.
Ginaves len? Megszámoltad? A személyes névmás tárgyesetével „len” kifejeztük a tárgyra irányultságot ezért a fordításkor használom a „meg” igekötıt is, viszont a magyarban ilyenkor nem kell kimondani a tárgyat. Lásd a 12. oldalon a Szórend címő fejezet 5. pontját ahol szintén ezt kifejtjük.
A romában használt igekötık: andre avri tele opre perdal po pe kathe kothe kethane palpale krujal - tar
= = = = = = = = = = = =
be ki le fel át, keresztül rá ide oda össze vissza körül el, tova
A romában is kerülhet az igekötı és az ige közé más szó is. Különösen vigyáznunk kell a fordításoknál, mert vannak igekötık, melyek megegyeznek a névutókkal. Ezért nagyon fontos megjegyeznünk, hogy a névutók a névszók elıtt állnak. Ige elıtt névutó nem áll. Pl: Az emberek közé ment Szó szerinti fordítása: Le manusha mashkar gelas. Ez helytelen. Hová ment? Az emberek közé. Tehát névutó és nem igekötı. Ha a névutó hová kérdésre felel, akkor a névszót tárgyesetbe kell tenni! Mashkar le manushes gelas. Helyes. A kenyeret körül is vágta: Szó szerinti fordítása: O manro krujal vi shinlas. Ez helytelen. A magyarban az igekötı és az ige közé bekerült az is szócska. Viszont tudjuk, hogy a romában a „vi = is” szócska jelzett só elıtt áll. Mivel az igekötı hangsúlyos, most az ige elé írjuk O manro vi krujal shindas. Ez helyes.
Hasonló jelentéső igék astardyol(3) = fogódzik, ragad bararel(1) = növeszt, nevel, nagyobbít beshel(1) = ül, lakik buxlyarel(1) = szélesít, tágít, bıvít dunavel(1) =össszeszorít, összeterel, hajt garadyol(3) = bújik, rejtızik
bandyol(3) = görbül, hajlik, hajol bashol(3) = ugat, kukorékol, károg bolavel(1) =merít, megkeresztel daravel(1) = félt, megijeszt del(R) = ad, esik (csapadék) gichil(4) = kitalál, megfejt
gonisarel(1) = üldöz, kerget grizhil(4) = ápol, gondoz hatyarel(1) = megért, érez, jelent hural(2) =repül, száll xuttyavel(1) = ugrat, szöktet huravel(1) = repít, öltözet kamel(1) = akar, szeret kerel(1) = csinál, tesz, készít kerdyol(3) = lesz, válik valamivé, keletkezik kinel(1) = vesz, vásárol kolyarel(1) =lágyít, puhít kushlyarel(1) megnyúz, kopaszt lel(R) = megfog, elvesz (nıül) kap sama lel(R) = vigyáz, ıríz, észrevesz maladyol(3) = találkozik, ütközik meshajinsarel(1) =törıdik, bajlódik mezil(1) = látszik, hasonlít mukel(1) = hagy, enged pelR) = iszik, szív (cigarettát) phandel(1) = beköt, bezár, becsuk pharol(3) = kipukkad, megdöglik phiravel(1) = járat, hord rakhadyol(3) = születik, találódik randel(1) = vakar, borotvál rudyisarel(1) = imádkozik, könyörög shinavel(1) = ígér, ajánl tradel(1) = hajt, küld, kerget uravel(1) =repít, öltöztet ushtyavel(1) = lép, felkel vuluj(6) = beteker, becsomagol zumavel(1) = megpróbál, kipróbál,megkóstol shuvel = tesz, helyez, rak hodinisarel(1) = pihen, nyaral, üdül perel = leesik, történik hulyel (R) = felszáll, fellép
Két szóval kifejezendı igék: álmot lát, álmodik = suno dikhel (1) lélegzik = sufla lel (R) átkoz = armaja del (R) beszél, elıad = duma del (R) cigarettázik thuvalyi pel (R) dolgozik = butyi kerel (1) elnevez = anav del (R) észrevesz = sama lel (R) felvidít = voja kerel (1) hangzik = glasso del (R) hozzáfog, elindul = lel pes (R) üdvözöl = dyes del (R) lealacsonyodik, lejjebb adja = del pes (R)
árkol = shanco kerel (1) megölel = angalyi del (R) megpofoz, pofon vág = palma del (R) megvakul = pono del (R) nısül, házasodik = romnya lel (R) pipázik = lyuvava pel (R) rúg = punro del (R) szopik = chuchi pel (R) szoptat = chuchi del (R) szónokol, elıad = vorba del (R) viccel = pherasa kerel (1) changa del (R) = térdel sama lel (R) = vigyáz
Három szóval fejezzük ki: fázik, = shil si les/la
sóhajt = pharo dyi lel (R)
Igék határozószavakkal: A határozószavakat az igék elé írjuk! Pl: pune pale
= mire = megint,újra
pune avel (mire jön) pale avel (megint jön, ismét jön)
pala kodi = azután apol = aztán aba = már akanak = most
pala kodi avel (azután jön) apol avel (aztán jön) aba avel (már jön) akanak avel (most jön)
Rendhagyó igék A rendhagyó igék ragozásai múlt idıkben rendhagyóak, és csak egy múlt idejük van. A jelen idıkbıl képzett alakok szabályosak. Jelölésük: (R) A romában nem sok rendhagyó ragozású ige van, 23 darab. Ezek közül kettı –al végő a többi rendhagyó ige –el végő. Ezért a rendhagyó igéket két csoportra osztjuk. 1. csoport: -al végőek, 2. csoport: -el végőek. Az –el végő rendhagyó igéket további alcsoportokba osztjuk 1. csoport: xal = eszik zhal = megy 2. csoport: a, naisarel = köszön, b, phenel = beszél mond, elıad Ez a két ige szabályos ragozású, csak azért soroltuk a rendhagyók közé, mert csak befejezett múlt idıjük használatos. c, lel = vesz, fog, elvesz, megfog, kap del = ad Ez a két ige (szent igék) múlt idejő ragozása egyben a múlt idı ragjai is. A „lel” múlt idejő ragjai képezik a folyamatos múlt idı ragjait. A „del” múlt idejő ragjai képezik a befejezett múlt idı ragjait. d, avel = jön si = van Ezt a két igét azért vettük egy alcsoportba, mert több ragozott alakjuk teljesen megegyezik. e, pel = iszik, szív (cigarettát) Mivel egy szótagból áll, így már a jelen idejő alakoknál is eltérés van, csak az elsı bető marad meg. f, mangel = kér phandel = kötöz, zár csuk, zhanel = tud Ezen igéknél a szótı és a rag közé múlt idıkben (folyamatos) beékelıdik egy „-g-„ bető. g, gilyabel = énekel Itt csak folyamatos múlt idık vannak és a rag elsı mássalhangzója elmarad. h, xuttyel = ugrik merel = meghal mukel = hagy, enged rovel = sír shuvel = tesz, helyez, rak sovel = alszik
i, j, k,
Itt a szótı elsı magánhangzója és a rag elsı mássalhangzója megválzozik. biknel = elad Mivel a bikinel alakban is használatos, így a múlt idıkben ez szerint ragozzuk. perel = leesik, történik A szótı megrövidül, csak”pe” lesz. (folyamatos múlt idı) hulyel = felszáll, fellép ushtyel = felkel Ez a két ige az –ol(3)-as ragozást kapja múlt idıkben.
