A Hajdúböszörményi Bartók Béla Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
Pedagógiai Program 2013 OM. azonosító szám: 039608
1
TARTALOMJEGYZÉK A Pedagógiai Program tartalma, témakörei .................................................................................... 5 1. Az iskola bemutatása .................................................................................................................. 8 1.1. Iskolánk története ................................................................................................................. 8 1.2. Eredmények .......................................................................................................................... 8 1.3. Hagyományaink .................................................................................................................... 8 1.4. Az iskola szerepe a város életében. ..................................................................................... 9 2. Az iskola működésének általános jellemzői ............................................................................ 10 2.1. Az iskola irányítási rendszere (vezetési szerkezet) .......................................................... 10 2.2. Személyi feltételek .............................................................................................................. 10 2.3. Tárgyi feltételeink .............................................................................................................. 11 2.4 Gazdálkodás ......................................................................................................................... 11 2.5. Az iskola munkarendje ...................................................................................................... 11 3. Nevelési Program....................................................................................................................... 12 3.1. Gyermekközpontú művészeti iskola ................................................................................. 12 3.2. Közösségépítés, tehetséggondozás ................................................................................. 13 4.1. Zeneművészet ...................................................................................................................... 15 4.1.1. Évfolyam és óratervek ................................................................................................ 15 a 2010/2011 évre, illetve korábban tanulói jogviszonyt létesített tanulóknak ................. 15 4.1.2. A zeneművészeti tagozat képzési céljainak szakaszai és általános követelményei 16 4.1.3. Zenei tanszakok tantárgyai ........................................................................................ 17 4.A.2. Táncművészet ................................................................................................................... 40 A 2010/2011 tanévben, ill. előtte tanulói jogviszonyt létesített tanulóknak ......................... 40 4.A.2.3.1. Balett tanszak ........................................................................................................ 40 4.A.3. Képző- és iparművészet.................................................................................................. 45 A 2010/2011 tanévben ill. előtte tanulói jogviszonyt létesített tanulóknak .......................... 45 4.3.1. KÉPZŐMŰVÉSZET .................................................................................................. 47 4.3.1.1. Grafika tanszak........................................................................................... 47 4.3.1.2. Festészet tanszak ......................................................................................... 48 4.A.3.3. IPARMŰVÉSZET .................................................................................................... 49 4.A.3.3.1. Kerámia tanszak ................................................................................. 49 4.A.3.3.3. Kézműves tanszak .................................................................................... 50 4.A.3.4. Közös kötelező és szabadon válaszható tantárgyak ............................................ 51 4.A.3.4.1. Vizuális alapismeretek ............................................................................ 51 4.A.3.4.2. Rajz-festés-mintázás ............................................................................... 52 4.A.3.4.3. Művészettörténet .................................................................................... 53 4.A.3.4.4. Népművészet .......................................................................................... 55 4.1. Tantervek ............................................................................................................................ 60 A 2010/2011. tanévben ill. korábban tanulói jogviszonyt létesített tanulók számára ......... 60 4.2. A tananyag, taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................... 61 4.3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga ........................................................................... 61 5. A felvételi illetve alkalmassági vizsga követelményei ............................................................. 62 6. A tanulók pedagógiai értékelése............................................................................................... 62 6.1.Beszámoltatás, vizsga .......................................................................................................... 62 6.2. Tanulók munkájának értékelése ....................................................................................... 63 6.3. A magasabb évfolyamokba lépés feltételei ....................................................................... 65 7. Fejlesztések ................................................................................................................................ 65 7.1. Felszerelés ........................................................................................................................... 65 7.2. Épület................................................................................................................................... 65 8. Kapcsolatok, nyilvánosság ........................................................................................................ 65 8.1. Kapcsolataink ..................................................................................................................... 65 8. 2. Nyilvánosság ...................................................................................................................... 66 2
9. Ellenőrzés, szakmai felügyelet .................................................................................................. 66 10. Érdekvédelem .......................................................................................................................... 66 11. Érvényesség .............................................................................................................................. 66 12. Bevezető- záró rendelkezések ................................................................................................. 67 13. A nyilvánosságra hozatal módja ............................................................................................ 67 Záradék .......................................................................................................................................... 68
3
BEVEZETÉS Iskolánk tanári kara az 1993. évi LXXIX. törvény (Közoktatási törvény), a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, 27/1998. MKM rendelet - az e rendelet 1. melléklete szerint, valamint a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. melléklet a 2011/2012 tanévtől - előírásainak megfelelően a Pedagógiai Program készítését megvalósítja. Alapító Okiratunk megfogalmazza a fenntartó elvárásait iskolánkkal szemben. Programunkat iskolánk növendékeinek és szüleiknek, mint iskolahasználóknak az igényeit figyelembe véve alakítjuk ki. Ennek megismerését szolgálja a közvélemény-kutatás, amelyet a növendékek és szülők körében rendszeresen végeztünk. A válaszok örömünkre jó véleményt tükröznek mind a szülők, mind a növendékek részéről. A finomítások, módosítások tovább erősíthetik jó kapcsolatainkat a növendékekkel, a szülőkkel, a város vezetésével és polgáraival.
4
A Pedagógiai Program tartalma, témakörei 1. Az iskola bemutatása 1.1. Iskolatörténet 1.2. Eredmények 1.3. Hagyományaink 1.4 Iskola szerepe a városban 2. Az iskola működésének általános jellemzői 2.1. Az iskola irányítási rendszere (vezetési szerkezet) 2.2 Személyi feltételek 2.3. Tárgyi feltételek 2.4. Gazdálkodás 2.5. Az iskola munkarendje 3. Nevelési program 3.1. Gyermekközpontú művészeti iskola 3.2. Közösségépítés, tehetséggondozás 4. Oktatási program 4.1. Zeneművészet / 2010/2011 tanévben, illetve előtte tanulói jogviszonyt létesített tanulók részére/ 4.1.1. Évfolyam és óratervek 4.1.2. A zeneművészeti tagozat képzési céljainak szakaszai és általános követelményei 4.1.3. Zenei tanszakok tantárgyai 4. Zeneművészet / 2011/2012 tanévben és utána tanulói jogviszonyt létesített tanulók részére/ Klasszikus zene Népzene Elektroakusztikus 4.2. Táncművészet / 2010/2011 tanévben, illetve előtte tanulói jogviszonyt létesített tanulók részére/ A táncművészeti tagozat célja és általános követelményei
4.2.1. Balett tanszak 4. Táncművészet / 2011/2012 tanévben és utána tanulói jogviszonyt létesített tanulók részére/ Balett 4.3. Képző- és Iparművészet / 2010/2011 tanévben, illetve előtte tanulói jogviszonyt létesített tanulók részére/
(A képző- és iparművészeti oktatás célja és általános követelményei)
4.3.1. Képzőművészet: 4.3.1.1. Grafika 4.3.1.2. Festészet 4.3.3. Iparművészet: 4.3.3.1. Kerámia tanszak 4.3.3.3. Kézműves tanszak 4.3.4. Közös kötelező és szabadon választható tantárgyak 4.3.4.1. Vizuális alapismeretek 4.3.4.2. Rajz-festés-mintázás 4.3.4.3. Művészettörténet 4.3.4.4. Népművészet 4. Képző- és Iparművészet /2011/2012 tanévben és utána tanulói jogviszonyt létesített tanulók részére/
Vizuális alapozó gyakorlat 5
Vizuális alkotó gyakorlat Grafika és festészet alapjai Grafika és festészet tanszak Kézműves és környezetkultúra tanszak Szobrászat és kerámia tanszak Választható tantárgyak 4.5. Tantervek /2010/2011 tanévben, illetve előtte tanulói jogviszonyt létesített tanulók részére 4.6. A tananyag, taneszközök kiválasztásának elvei 4.7. A művészeti alap- és záróvizsga 2010/2011 tanévben, illetve előtte tanulói jogviszonyt létesített tanulók részére 5. A felvételi illetve alkalmassági vizsga követelményei 6. A tanulók pedagógiai értékelése 6.1. Beszámoltatás, vizsga 6.2. A tanulók munkájának értékelése 6.3. A magasabb évfolyamokba lépés feltételei 7. Fejlesztések 7.1. Felszerelés 7.2. Épület 8. Kapcsolatok, nyilvánosság 8.1. Kapcsolataink 8.2. Nyilvánosság 9. Ellenőrzés és szakmai felügyelet 10. Érdekvédelem 11. Érvényesség 12. Bevezető-, záró rendelkezések 13. Nyilvánosságra hozatal módja Záradék Mellékletek 1.A sz. melléklet: A hajdúböszörményi Bartók Béla Zeneiskola, Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tantervei a 2010/2011 tanévre és korábban tanulói jogviszonyt létesített tanulók számára I. Zeneművészet 1, A zongora tanszak helyi tanterve 2, A szolfézs tanszak helyi tanterve 3, A rézfúvós hangszerek közös tantervi követelményei a) a trombita b) A kürt tanszak helyi tanterve c) A tenorkürt, a baritonkürt helyi tanterve d) A harsona tanszak helyi tanterve e) A tuba tanszak helyi tanterve
6
4. Az ütő tanszak helyi tanterve II. Táncművészet 1. Balett tanszak helyi tanterve III. Képző- és iparművészet 1, Vizuális alapismeretek helyi tanterve 2, Rajz-festés-mintázás helyi tanterve 3, Grafika tanszak helyi tanteve 4, Festészet tanszak helyi tanterve 7, Kerámia tanszak helyi tanterve 8, Kézműves tanszak helyi tanterve 1.B sz. melléklet Az alap és záróvizsga helyi kidolgozott követelményei 2010/2011 tanévben, illetve előtte tanulói jogviszonyt létesített tanulók részére 2.sz. melléklet: Az intézmény működését érintő jogszabályok 3.sz. melléklet: Iskolánkból zenei, művészeti pályára került tanulók 4.sz. melléklet: Országos versenyeken, fesztiválokon, találkozókon résztvevő növendékink – sikereink 5.sz. melléklet: Eszközjegyzék
7
1. Az iskola bemutatása
1.1. Iskolánk története Hajdúböszörményben a második világháború előtt zenei oktatás magánúton történt. 1947-től zenei munkacsoport működött. A munkacsoportban tanítottak: dr.Friedrich Józsefné zongora-szolfézs, Simon Lászlóné zongora-szolfézs, Rácz Zsigmondné zongora–szolfézs, Hajdú András hegedű és Györössy Ilona zongora szakos tanárok. Az év végi vizsgáztatásokat a debreceni Kodály Zoltán Zenekonzervatóriumban, illetve a Simonffy Emil Zeneiskolában végezték. 1959. Augusztus 21-én a megyei művelődési osztály a hajdúvárosok zenetanárainak bevonásával megkezdte a zeneiskolánk szervezését. Szeptemberben megkezdődött a beiskolázás, a jelentkezések, a felvételi vizsgák a zeneiskolába. A fáradozások eredményeként beindulhatott a vidéki zeneoktatás Hajdúböszörményben. Iskolánk lett az anyaiskola és vele egy időben létesültek a hozzátartozó fiókiskolák: Hajdúszoboszlón, Berettyóújfaluban, Hajdúnánáson, Püspökladányban. Az első tanévnyitó ünnepség 1959. október 5-én volt. Az igazgató, a megyei zeneoktatás megszervezője Nagy László lett, aki 25-évig- nyugdíjba vonulásáig - vezette és igazgatta az iskolát. A tanítás négy tanszakon, hat tanteremben kezdődött: rézfúvó, zongora, hegedű, és előképzőszolfézs, 3 fő kinevezett és 1 fő óraadó tanárral, 56 hangszeres és 81 előképzős, összesen 137 fő tanulóval. Volt két pianínó, néhány hegedű, klarinét és rézfúvós hangszer. 1960-ban a fafúvós, 1961-ben a csellóoktatás indult be. 1962-től szaktanárok tanították a fuvola és klarinét hangszereket. A növendéklétszám a tanszakok bővülésével öt év alatt megduplázódott. 1964-ben létrejött az iskola első együttese, a vonószenekar Papp László vezetésével. Iskolánk megalakulásától 1971. szeptemberéig a Kálvineum épületében működött. Az elért eredmények alapján az akkori vezetés felismerte annak szükségességét, hogy a zenei nevelés számára kedvezőbb feltételeket kell teremteni, önálló épületben kell elhelyezni az iskolát. 1973. január 17. és 25-e között az iskolánk végleges helyére – kulturált körülmények közé – a II Rákóczi Ferenc u. 31. szám – került. 1976. április 2-án került sor a hangversenyterem ünnepélyes átadására. 1981-ben az utolsó fiókiskola is önállósult. Bartók Béla Zeneiskola nevet a zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából vette fel. 1.2. Eredmények Az iskola indulása óta számos növendékünk aktív résztvevője ma is a zenei életnek. Közülük többen voltak, illetve ma is iskolánk tanárai. Jelenleg is többen tanulnak művészeti szakközépiskolában, illetve főiskolán. Az országos versenyekre rendszeresen jutottak be növendékeink, akik nívódíjakat, aranyminősítéseket és helyezéseket értek el. Az iskolánkból indult hivatásos muzsikusok, továbbtanulók és versenyzők névsorát mellékeljük. Iskolánk padjaiból kerültek ki amatőr zenészek, hangverseny látogatók és a könnyűzene művelői, kedvelői, valamint öntevékeny zenei művészeti csoportok tagjai. 1.3. Hagyományaink A tanítási órákon kívüli iskolai hagyományok ápolását nagyon fontosnak tarjuk, mivel ösztönző hatással vannak növendékeire, a város tanulóifjúságára és ezen túl a város zenét, művészeteket szerető közönségére. Az iskola történetét figyelembe véve a következő hagyományokat kívánjuk megőrizni és tovább ápolni. 8
Okt. 1. A Zenei Világnap alkalmából hangversenyt rendezünk. Rendszeresek a nyilvánosságnak szánt növendékhangversenyek, és az inkább növendékeinknek és szüleiknek szóló tanszaki hangversenyek. Karácsonyi koncertet tartunk a tanárok és diákok, valamint a zeneiskola kórusának közreműködésével. A tanári koncertet növendékeink várják és elvárják. Kétévenként minden tanszak részére tanulmányi versenyt hirdetünk. A beiskolázás céljait szolgálják a hangszerbemutatók. Anyák napján a kicsinyek adnak hangversenyt. Rendszeresen visszahívjuk koncertezni volt növendékeinket. 1.4. Az iskola szerepe a város életében. Iskolai munkákon túlmenően a város művészetet szerető közönsége részére rendezvényeket szervezünk. A város zenei életében, hangverseny szervezésében iskolánk kiemelkedő helyet tölt be. Hangversenyek keretében neves művészekkel ismerkedhet meg a város tanuló ifjúsága és zenét szerető közönsége. A zeneiskola zenei ismeretterjesztéssel, a zene léleknemesítő hatásával gazdagítja a város kulturális életét. Az évek során alakult városi zenei együttesek, a Városi Ifjúsági Fúvószenekar, a Városi Ütőegyüttes és a Pedagógus Kórus utánpótlását iskolánk folyamatosan biztosítja. Mindezen túl a képzőművészeti csoportjaink alkotásaiból rendszeresen láthatnak az érdeklődők kiállításokat a tanév során, amelyeket a városi közintézményekben tekinthetnek meg (uszoda, gyermek orvosi rendelő stb.)
9
2. Az iskola működésének általános jellemzői 2.1. Az iskola irányítási rendszere (vezetési szerkezet) A Bartók Béla Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény önálló jogi személy. Az iskola jelenleg 24 pedagógus-, 2 iskolatitkár-adminisztrátor-, 1 fűtő – karbantartó és 1,75 kisegítő álláshellyel rendelkezik. Felépítése: Igazgató
Igazgatóhelyettesek
2 iskolatitkár-adminisztrátor
4 tanszakvezető
pedagógusok
Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tanszakvezetők, a tanárok és a nem pedagógus alkalmazottak munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A munkaköri leírások a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei. 2.2. Személyi feltételek Zeneművészeti ágon:
20 álláshely
Tánc- képző- és iparművészeti ágon:
4 álláshely
Az álláshelyek min. 70%-án határozatlan időre kinevezett pedagógusokat foglalkoztatunk. Iskolatitkárok
2 álláshely
10
2.3. Tárgyi feltételeink Iskolánkban (székhelyen) 18 tanterem, igazgatói iroda, iskolatitkári szoba, hangszertár és 165 főt befogadó hangversenyterem van. Az alapfokú művészetoktatási tevékenységünket a város különböző intézményeiben kialakított telephelyeinken is végezzük. Hangszer- és eszköz állományunk mennyiségi szempontból megfelel a kötelező felszerelésről szóló 11/1994. MKM rendelet 7. mellékletében foglaltaknak. Jobb minőségű hangszerekből azonban hiányunk van. Nyolc tantermünk hangszigetelése igényel még nagyobb ráfordítást. Az oktató-nevelő munkát segítő tárgyi feltételek: audiovizuális eszközök, kotta – könyv és hangzótár, bútorzat Eszközjegyzékünket az 5. számú melléklet tartalmazza. 2.4 Gazdálkodás A Klebelsberg Intézményfenntaró Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként működik 2.5. Az iskola munkarendje Az iskola a tanév rendjéről szóló miniszteri utasítás szerinti munkarendet tartja. A téli és tavaszi szünet időpontjának esetleges módosítását az általános és középiskolákkal és a fenntartóval egyeztetjük. A tanév munkájának részletes tervezése az iskola munkatervében történik. Az iskola munkatervében - kiemelt oktatási és nevelési feladatok, - tanszaki célkitűzések, mellékletként a tanszaki munkatervek - rendezvénynaptár, külön az általunk rendezendő megyei, regionális, országos vagy nemzetközi versenyek, fesztiválok - versenyekre jelentkezések - és az iskola kapcsolatai kapnak helyt. Az éves munka értékelése amelyben a munkatervi pontok értékelésén kívül szerepelnek - a felvételi vizsgák eredményei - a megyei, regionális, országos, nemzetközi versenyeken elért eredmények - a felkérésre teljesített szereplések, közreműködések - a teljesített továbbképzések - egyéb, a munkatervben előre nem tervezhető események. A tanszakvezetők önálló, az iskola éves munkatervével egyeztetett, abba beillesztett tanszaki munkaterv alapján irányítják a tanszak munkáját. Az egy-két személyes tanszakok tanárai csatlakozhatnak a szakmailag legközelebbi tanszakhoz, de önálló munkatervet is készíthetnek. A tanszaki munkatervek teljesítéséről a tanév végén a tanszakvezetők beszámolót készítenek. Ezek a beszámolók az éves Összegzés Értékelés mellékletét képezik.
11
3. Nevelési Program 3.1. Gyermekközpontú művészeti iskola A művészeti nevelés nemzetközi egyezmények és a Nemzeti köznevelési törvény szerint is minden ember (gyermek) alapvető emberi joga. A művészeti nevelés köztudottan a személyiségformálás leghatékonyabb eszköze, az ismeretszerzésnek olyan sajátos módja, melynek során az egyén úgy ismeri meg az őt körülvevő világot, hogy az ismeretek megszerzésén túl gazdag érzelmi érzékenységre tesz szert. Iskolánk a művészeti nevelés területén biztosítja a hajdúböszörményi gyermekek és fiatalok számára a fentebb említett jogokat. A művészeti nevelés segítségével, az aktív közreműködésre való ösztönzéssel azt szeretnénk elérni, hogy felfedezzék önmagukat, saját kreativitásukat, fejlesszék kommunikációs és önkifejező készségüket, meg tudják határozni saját szerepvállalásukat és társadalmi beilleszkedésüket. Programunk illeszkedik Hajdúböszörmény város gazdag kulturális hagyományaihoz. Ezeket ápolva, őrizve és továbbfejlesztve azt szeretnénk elérni, hogy tanítványaink mindig és mindenhol büszkén vállalják hajdúböszörményi mivoltukat. Ugyanakkor legyenek tudatában annak, hogy a művészetek „nyelve” olyan nemzetközi nyelv, amelyet a világon bárhol megértenek, és segítségével szűkebb és tágabb határainkat átlépve érezhetik az emberi összetartozás érzését. Ezeknek megfelelően iskolánk alapvető pedagógiai, nevelési célja, hogy mindazok a gyermekek, fiatalok, akik iskolánkba kerülnek, - megszeressék a művészi zenét, érdeklődést keltsünk bennük a kultúra, a zeneművészet iránt - megtanuljanak hangszeren játszani, - megszeressék a klasszikus balettet - harmonikus mozgáskultúrára tegyenek szert, - kialakuljon bennük a művészetek iránti nyitottság - komplex érdeklődés alakuljon ki bennük a társművészetek (zene, tánc, képzőművészet, színház) iránt - irányuljon figyelmük az emberi és természeti környezet esztétikumára, szépségére, - átéljék a kézműves mesterségek gyakorlása során az alkotás örömét - felismerjék az értéket és biztos ízléssel tudják megkülönböztetni a felszínestől, értéktelentől, - nyitott szívvel és kritikus füllel közeledjenek az újhoz, - harmonikus, kiegyensúlyozott személyiséggé váljanak, - fejlett érzelmi kultúrára tegyenek szert, - sokoldalú társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására váljanak képessé - a művészi képzés révén hatékony konfliktuskezelő képességet sajátítsanak el. Ezen célok elérésére az a heti 4-6 óra, amelyet a növendékek az iskolában töltenek, nem elegendő. Ezért az első órától kezdve arra törekszünk, hogy a növendékekkel kialakítandó szoros kapcsolat olyan irányítást tegyen lehetővé, hogy ne csak otthoni gyakorlásra tudjuk késztetni növendékeinket (bár ez sem kis feladat), hanem a fenti célok megvalósítását szolgáló állandó szokásokat is képesek legyünk kialakítani bennük. A növendékek otthoni munkájának a befolyásolását nagymértékben segíthetik a szülők. Ezért a tanár - szülő kapcsolat jelentősége messze túlnő a szülői értekezletek, fogadóórák, ünnepélyek, hangversenyek keretein, és állandó, a gyermek nevelését, formálását célzó munkakapcsolattá kell válnia. Így teremthetők meg az önálló tanulásra nevelés feltételei.
12
A társadalmi elvárás teljesítmény-centrikus. A továbbtanulást, a felvételi pontot értékeli. Ettől a közegtől az iskola nem tudja és nem is akarja függetleníteni magát, kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. A teljesítmény-centrikus szemlélet túlsúlya azonban veszélyeztetné a személyiségfejlesztő iskola megvalósítását, a művészetek megszerettetését. A műveltség iránti igény felkeltését és erősítését a folyamatos személyiségformálást tarjuk fontosnak. A tehetséggondozás érdekében zenei tanszakokon emelt szintű, „B tagozatos” képzést nyújtunk azoknak a növendékeknek, akik képességük, előmenetelük alapján hivatásos képzésre alkalmasak. Számukra kiemelten biztosítjuk a versenyekre készülést. A felvételi vizsgákra, előfelvételikre a tanár, szükség esetén zongorakísérő is elutazik a tanulóval. Rendszeresen fellépéseket, bemutatókat szervezünk részükre, hogy a szükséges rutint megszerezzék. Művészeti táborokba, kurzusokra küldjük őket. A zenei ágon továbbtanulók felkészítésére kiegészítő „B” tagozatos szolfézsfoglalkozásokat tartunk a 4. évfolyamtól kezdve. A képzőművészeti csoportjaink egyik igen kiemelkedő feladata a pályázatokra való készülés, valamint a különféle kiállításokon való szereplés. Ezeken túl évente tanulmányi kirándulásokon vehetnek részt legtehetségesebb diákjaink. A tánc-csoportok bemutatókon, versenyeken bizonyítják tehetségüket. Iskolánkban a tanulók lehetőséget kapnak meglévő képességeik kibontakoztatására, munkájukat szakképzett pedagógusaink segítik. Egyéni, differenciált fejlesztéssel hozzájárulnak ahhoz, hogy akár művészeti iskolába sikeres felvételizzenek, s záróvizsga tételével plusz pontokat szerezzenek a művészi pályát választók. Az előképző évfolyamain a művészeti ágak közti átjárhatóságot is biztosítjuk, lehetőséget adva a megismerkedésre a gyerekek számára a különböző tanszakokon tanított különböző művészeti ágakkal, hogy kiválaszthassa a hozzá legközelebb állót, amihez kedve, s leginkább tehetsége van. Az alapfok évfolyamaiban pedig tudatosan egyetlen tanszak egyre magasabb szintű művelését végezze, mely alapot adhat a sikeres felvételihez is. A személyiségformálás érdekében az „A” tagozatos tanulókkal olyan tanulmányi programot valósítunk meg, amely a tanterv keretei között maximálisan figyelembe veszi egyéb iskolai elfoglaltságaikat, de biztosítja olyan mértékű fejlődésüket, amely ébren tartja a kedvet a gyakorlásra, alkalmas arra, hogy növendékhangversenyeken, kamaracsoportokban, zenekarban hangszerükkel helytálljanak, bemutatókon fellépjenek, megyei, területi találkozókon eredményesen szerepeljenek. Emellett, ill. jórészt a hangszeres képzés segítségével súlyt fektetünk a zene befogadására, megértésére, átélésére, a zeneirodalom megismerésére, a zenei élet figyelemmel kisérésére. Ezt a célt szolgálja a szolfézs órák zenehallgatási anyaga. A közös hangverseny-látogatások az iskolában és a városban ugyancsak a zenehallgatóvá, értő közönséggé nevelés célját szolgálják. 3.2.
Közösségépítés, tehetséggondozás
A csoportos foglalkozásoknak amellett, hogy komoly szerepe van a szabálytudat kialakításában, mely a közösségi viselkedés fontos eleme, egyik sem születik velünk, a közösségi viselkedést is, a szabályokat is meg kell tanulnunk. A csoportos foglalkozás arra is alkalmas, hogy a gyerek megtanuljon kapcsolatokat kialakítani a többiekkel, elsősorban a csoporttársakkal – vagyis a játékos tanulás segít a társadalomba való beilleszkedésben. Mindemellett a közösségi munka fejleszti az önismeretet, a toleranciát, a kritikai képességeket is.
A kamarazenének és a zenekari játéknak, a kórusban éneklésnek kiemelt szerepe van a zeneiskolai nevelésben, de jelentősége túlmutat a zeneiskolai foglalkozásokon, és mással alig pótolható közösségi nevelési lehetőséget rejt magában. A jól sikerült együttes szereplés élménye olyan közösségformáló, közösségteremtő alkalom, melynek során egymásért felelős, egymás munkáját becsülő, azonos célért erőfeszítésre képes közösség születik.
13
Ezért érdemes többlet energiát áldozni a kamarazenei csoportok, zenekarok létrehozására, kórus működtetésére. Tanári irányításuk, vezetésük a demokratikus vezetés megismerését kell hogy jelentse az együttes tagjai számára, azzal a tapasztalattal tetézve, hogy a teljesítmény a jól vezetett, öntudatosan együttműködő személyek erőfeszítésének az eredménye. Fenti célkitűzéseinket jól szolgálják színvonalasan működő együtteseink. a leánykar, a fúvószenekar, a fuvola, a hegedű, a gordonka, a rézfúvós, és az ütő kamaraegyütteseink, a gitárzenekar és a vonósegyüttes. A tánc a társas érintkezés klasszikus formáinak művészi színvonalra emelése. Természetesen hordozza magában a közösségi nevelés lehetőségét.
14
4. Oktatási program Iskolánkat a tanulók általában közismereti iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan látogatják, és mivel a művészeti iskola nem kötődik tankötelezettséghez, egy-egy évfolyamba különböző korosztályhoz tartozó tanulók is járhatnak.
A képzés szerkezete
4.1. Zeneművészet A 2010/2011 évben, ill. korábban tanulói jogviszonyt létesített tanulóknak Kiemelt fontosságúnak tartjuk a zeneóvoda működtetését. Köztudott, hogy a zenei és a matematikai tehetségség mutatkozik a legkorábban. A korai szakaszban történő tehetséggondozás, kiválasztás és motiváció szempontjából döntő szerepe van a 4 - 6. életévnek. A hangszeres tanulmányokat megelőzi két év fakultatív előképző. Kívánatos, hogy a hangszertanulást elméleti alapozás előzze meg, de gyakran előfordul, hogy jó képességű növendékek az előképzővel párhuzamosan már hangszeres előkészítő évfolyamot is végeznek. 4.1.1. Évfolyam és óratervek a 2010/2011 évre, illetve korábban tanulói jogviszonyt létesített tanulóknak
A zeneművészeti tanszakok évfolyamai Előképző évfolyamok száma:
2 évfolyam
Alapfokú évfolyamok száma
Rövid tanszakokon:
4 évfolyam
Hosszú tanszakokon
6 évfolyam
Továbbképző évfolyamok száma: 4 évfolyam Összesen:
12 évfolyam, rövid tanszakokon 10 évfolyam.
Óratervek Óraterv hosszú tanszakokon Hegedű, brácsa, gordonka, zongora, furulya, fuvola, trombita, gitár, ütő, népzene , szintetizátorkeyboard Tantárgy Előképző 1 2 Főtárgy (2) (2) Kötelező t. 2 2 Választható t. 2 2 Összesen 2-6 2-6
Évfolyamok Alapfok 1 2 3 4 5 6 7 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6
A rövid tanszakok óraterve Oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, harsona, tuba, nagybőgő: 15
Továbbképző 8 9 10 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6
Tantárgy Előképző 1 2 Főtárgy (2) (2) Kötelező t. 2 2 Választható t. 2 2 Összesen 2-6 2-6
1 2 2 2 4-6
Évfolyamok Alapfok Továbbképző 2 3 4 5 6 7 8 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6
A szaxofon óraterve: 2 + 6 évfolyam, egyébként azonos a rövid tanszakok óratervével Az egyes tanulmányi szakaszok nevelési céljai nem különülnek el. Az egyéni képzésből fakad, hogy a feladatok ütemezését, esetenként sorrendjét a növendék képességei, adottságai határozzák meg.
4.1.2. A zeneművészeti tagozat képzési céljainak szakaszai és általános követelményei Zeneóvoda (előképző): Magyar gyermekdalok, gyermekjáték dalok éneklése, eljátszása Zenei alapelemek, ritmusok játékos tanulása Szolfézs előképző: Magyar és európai gyermekdalok éneklése, szolmizálása, Kottaolvasási, - írási alapkészségek kialakítása. Hangszeres előképző: Hangszeres alapfunkciók kialakítása, Alapfokú hangszerkezelési jártasság kialakítása játékos módszerekkel gyermekdalokon keresztül Alapfok, „A” tagozat: A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése Zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása) Biztonságos kottaolvasás készsége Kiművelt belső halláson alapuló intonációs készség A tantervben előírt nehézségi fokú zenei anyag stílusos, megformált előadása Törekvés a szép hangra, árnyalt dinamikára A játszott zenei anyagban előforduló előadási jelek, zenei szakkifejezések ismerete A játszott szerzők, más közismert zeneszerzők ismerete Alapfokú lapról olvasási készség Törekvés a kreativitásra, improvizációra Alkalmazkodás igénye duóban, kamarazenében Alapvető harmóniai, formai ismeretek Önálló gyakorlás képessége Alapfokú szereplési rutin szólóhangszeren, kamarazenében.
16
Alapfok, „B” tagozat: A szakközépiskolai felvételi vizsga szintjének teljesítése: Az „A” tagozat követelményein felül:
Ciklikus, nagyobb lélegzetű művek stílusos, biztonságos megszólaltatása Önálló formálás, kidolgozás készsége Magas zenei igényű hangképzés Teljesen biztos, kiművelt hallás több szólamban is Lapról olvasás Diktálás után többszólamú részletek lejegyzése Hangközök, harmóniák, harmóniafűzések felismerése, játszása, leírása.
Továbbképző „A” és „B” tagozat: Az alapfokon elsajátított ismeretek, készségek továbbfejlesztése olyan tempóban, amely a növendék idejének, lehetőségeinek megfelel. A hangszer mellett mindenképpen javasoljuk a középiskolás növendékeknek legalább egy választható tárgy felvételét. Ez lehet zenekar, kamarazene, zeneirodalom, kórus. A záróvizsga feltétele a négy továbbképző osztály sikeres elvégzése és a vizsgaszabályzatban megjelölt elméleti, zeneirodalmi anyag elsajátítása. A záróvizsgára bocsátáshoz jogszabály vagy az iskolavezetés a tanszakvezető egyetértésével alkalmanként egyes választható tárgyak látogatását kötelezővé teheti. 4.1.3. Zenei tanszakok tantárgyai Az iskolánkban oktatott tantárgyak (főtárgyak, kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tárgyak): Főtárgyak: Klasszikus zene: Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, zongora, furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, kürt (tenor és bariton is), trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek, gitár, kamarazene, előképző, zeneóvoda, szolfézs, Népzene: népi ének, népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, népi furulya, citera, Elektroakusztikus zene: szintetizátor-keyboard Kötelező, ill. választható tárgyak: Szolfézs, zeneirodalom, kamarazene, zenekar, zongora (un. Zongora kötelező tárgy), hangszer melléktárgy (zeneirodalom főtárgyasoknak), énekkar, korrepetíció (zongorakíséret), néprajz, népzenei ismeretek, népi játék-népszokás, népi zenekar, népdalkör. Tantárgyak óraszáma Szolfézs előképző Szolfézs Zeneirodalom Kamarazene Zenekar, énekkar
heti heti heti heti heti
2 x 45’ 2 x 45’ 1 x 90’ 1 x 60’ 1 x 90’
Hangszer főtárgy „A” tagozat „B” tagozat Kötelező zongora: Hangszer választott tárgy
Korrepetíció
heti
1 x 10’-től 1 x 30’-ig, tanszaktól, tagozattól függően
17
heti heti heti heti
2 x 30’ 2 x 45’ 1 x 30’ 1 x 30’
ZENEI TANSZAKOK ÓRATERVI HÁLÓJA 2010/2011 évben,ill. előzőleg tanulói jogviszonnyol rendelkező tanulóknak Ek+Alapfok+Tk
Főtárgy
Óraszáma
Korrepetíció
Köt.tárgy ( szolfézs)
Évfolyamok A
B
A
B
A
B
2.o. 10´ 3-4.o. 15´ 5-től: 20´
4.-ig
2.o. 10´ 2.o. 15´ 3-tól 15´ 3-tól: 20´ Mint a fuvola
Óraszá (min)
Választható tárgy Elmélet zong.,más Hangszerr
.Óraszám
évf.
10.-ig
2 x 45´
5-6
Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´ (csoportos)
1 x 30´ (egyéni
4.-ig 4.-ig
10.-ig 8.-ig
2 x 45´ 2 x 45´
5-6 5
Elm. 1 x 45´ Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´ 1 v. 2 x 45´
1 x 30´ 1 x 30´
4.-ig 4.-ig 4.-ig
8.-ig 8.-ig 10.-ig
2 x 45´ 2 x 45´ 2 x 45
5 5 5-6
Elm. 1 x 45´ Elm. 1 x 45´ Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´ 1 v. 2 x 45´ 1 v. 2 x 45´
1 x 30´ 1 x 30´ 1 x 30´
4.-ig
8.-ig 2 x 45´
5
Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´
1 x 30´
2+6+4
Furulya
2 x 30'
2 x 45´
2+6+4 2+4+4
Fuvola Klarinét/szaxofon Oboa Kürt Trombita
2 x 30´ 2 x 30´
2 x 45´ 2 x 45´
2 x 30´ 2 x 30´ 2 x 30´
2 x 45´ 2 x 45´ 2 x 45´
2+4+4
Harsna,tenor,bari -tonkürt, tuba, 2 x 30´ nagybőgő
2 x 45´
2+6+4
Ütő
2 x 30´
2 x 45´
mint a fuvola
4.-ig
10.-ig
2 x 45´
5-6
Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´
1 x 30´
2+6+4
Gitár
2 x 30´
2 x 45´
Korrepetíció nincs
4.-ig
10.-ig
2 x 45´
5-6
Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´
1 x 30´
2+6+4
2 x 30´
2 x 45´
Korrepetíció nincs
4.-ig
10.-ig
2 x 45´
5-6
Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´
1 x 30´
2+6+4
Zongora /csemballó/hárfa Szintetizátor
2 x 30´
2 x 45´
Korrepetíció nincs
4.-ig
10.-ig
2 x 45´
5-6
Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´
1 x 30´
1+4+4
Orgona
2 x 30´
2 x 45´
Korrepetíció nincs
4.-ig
10.-ig
2 x 45´
5-6
Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´
1 x 30´
2+6+4
Hegedű/brácsa/
2 x 30´
2 x 45´
mint a furulya
4.-ig
10.-ig
2 x 45´
5-6
Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´
1 x 30´
2+6+4
Gordonka
2 x 30´
2 x 45´
mint a furulya
4.-ig
10.-ig
2 x 45´
5-6
Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´
1 x 30´
0+6+4
népi ének, népi 2 x 30´ hangszerek
2 x 45´
Korrepetíció nincs
4.-ig
10.-ig
2 x 45´
5-6
Elm. 1 x 45´
1 v. 2 x 45´
1 x 30´
2+4+4 2+4+4 2+6+4
Ek.,1.o. 5´ 2-3.o. 10´ 4-től: 15´
Köt.választható (A.tag)*
Ek.,1.o.5´
Ek., 1.o. 5´ 2.o. 10´ 3-tó l5´
2.o. 15´ 3-tól:20´
* / „B”tagozaton is választható újabb tárgy az általános szabályok megtartásával
18
4.B.1.
ZENEMŰVÉSZETI ÁG
2011/2012 tanévtől tanulói jogviszonyt létesítő tanulóknak KLASSZIKUS ZENE
4.B.1.1. AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉL- ÉS FELADATRENDSZER, FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát.
4.B.1.2. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütő Billentyűs tanszaktantárgyai: zongora, Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus
Hangszeres tanszakok - egyéni képzés A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* - 4. évfolyamig Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus
19
Választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneismeret, második hangszer, , kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, elektroakusztikus-zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, gitár tantárgyak) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül köteles egyet felvenni. Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka Tantárgy
Előképző (1) (2) (2) (2)
1 2
2 2
Évfolyamok Alapfok 3 4 5 6 2 2 2 2
7 2
2
2
Főtárgy Kötelező (2) (2) 2 2 2 2 tantárgy Kötelezően választható 2 tantárgy Választható (0–2) (0–2) 0–2 0–2 0–2 0–2 0–2 tantárgy Összes (4–6) (4–6) 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 óra:
Továbbképző 8 9 10 2 2 2
2
2
2
0–2
0–2 0–2 0–2
0–2
4–6
4–6 4–6 4–6
4–6
Óraterv 2. A képzés évfolyamainak száma: (1)+ 4+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Előképző (1) (2) (2)
(0–2) (4–6)
Évfolyamok Alapfok Továbbképző 2 3 4 5 6 7 8 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
1 2 2
0–2 4–6
0–2 4–6
0–2 4–6
0–2 4–6
2
2
2
2
0–2 4–6
0–2 4–6
0–2 4–6
0–2 4–6
A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, elektroakusztikus-zene) valamint más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti,) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet.
20
A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5-10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2-8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene: 2-8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1-2. és 1. évfolyam 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc „B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tanszakok - alapfok 2. évfolyamától Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora főtárgy esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zenetörténet-zeneirodalom, zeneismeret, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, elektroakusztikus-zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, gitár, tantárgyak) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óratervek Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba, ütő, gitár, , zongora, hegedű, gordonka Évfolyamok Tantárgy Előképző Alapfok Továbbképző (1) (2) (1) 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Főtárgy (2) (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező (2) (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 tantárgy Kötelezően választható 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 0–1 tantárgy Választható (2) (2) (2) 0–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 tantárgy Összes (4–6) (4–6) (4–6) 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 óra:
21
Óraterv 2 A képzés évfolyamainak száma: (1+1)+3+4 évfolyam: brácsa, nagybőgő, Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Előképző (1) (2) (2)
(1) (2) (2)
Évfolyamok Alapfok Továbbképző 2 3 4 5 6 7 8 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1
(0–2) (4–6)
1
1
(0–2) 1–2 1–2 1–2 1–2 (4–6) 4–6 4–6 4–6 4–6
1 1–2 4–6
1
1
1–2 1–2 4–6 4–6
A tanítási órák időtartama Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3-4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc
Zeneismeret és kamarazene tanszakok - csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene zenetörténet-zeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy Kötelező tantárgy: szolfézs főtárgynál zongora; Választható tantárgy: második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneismeret, valamint népzene, elektroakusztikus-zene tantervi programjainak tantárgyai
22
Óraterv 1 A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Tantárgy
Évfolyamok Alapfok 3 4 5 6 2 2 2 2
Előképző (1) (2) (2) (2)
1 2 Főtárgy 2 2 Kötelező 2 2 2 2 tantárgy Választható (1– (1– 1– 1– 1– 1– tantárgy 2) 2) 2 2 2 2 Összes (2–4) (2–4) 4–6 4–6 4–6 4–6 óra:
2
2
Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2 2
2
2
2
1–2
1–2 1–2 1–2 1–2 1–2
4–6
4–6 4–6 4–6 4–6 4–6
Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2 A képzés évfolyamainak száma (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Alapfok 1 (5) 2 (6) 2 2
Évfolyamok Továbbképző 3 (7) 4 (8) 5 (9) 2 2 2
6 (10) 2
2
2
2
2
2
2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
A zenetörténet-zeneirodalom tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható. A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+4 évfolyam (előképző 1-2) + alapfok 1-4. évfolyam zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható kórus: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc
23
Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; kamarazene: 2-8 fő Korrrepetíció (zongorakíséret): a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1-2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve zongora, gitár tantárgy) „B” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs Kötelező tantárgy: zongora Választható tantárgy: második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, zenetörténetzeneirodalom, valamint a népzene, elektroakusztikus-zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
3 2 2
Alapfok 4 5 2 2 2 2
6 2 2
7 2 2
Továbbképző 8 9 2 2 2 2
10 2 2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik év folyamától lehet irányítani. A tanítási órák időtartama Főtárgy: csoportos 2x45 perc Kötelező tantárgy: egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2-8 fő Korrepetíció: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve zongora, gitár, tantárgyak)
24
4.B.1.3. A TELMÉNYEI
ZENEOKTATÁS
ÁLTALÁNOS
FEJLESZTÉSI
KÖVE-
Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: - Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia - A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). - A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. - A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia - Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia - Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. - Esélyegyenlőség. Módszertani kompetencia - Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. - Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. - A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. - A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. - A kortárs zene befogadására nevelés. - A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. - A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. - Tehetséggondozás. - Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás. - A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.
4.B.1.4. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsga tantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében határozzuk meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát három-
25
tagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, 3. Gyakorlati vizsga tantárgya - Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy - Szolfézs „A” és „B” tagozat, zenetörténet-zeneirodalom, („A” tagozat): tanult hangszer Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. „B” tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom. Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom,
26
2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom. Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet - zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet - zeneirodalom Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy Szolfézs, zeneirodalom-zenetörténet főtárgy („A” tagozat): a tanult hangszer A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Szolfézs főtárgy Gyakorlati vizsga: „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: „A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Kamarazene főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni.
27
Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
4.C.1. NÉPZENE 4.C.1.1. AZ ALAPFOKÚ NÉPZENEOKTATÁS CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE, FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás tantervi programja keretében folyó zenei nevelés lehetőséget ad népzenei tanszakok működtetése révén a nemzeti, népi hagyományok átadására, az egyetemes kultúra, az európai műveltség közvetítésére, az értékmegőrzés formáinak kialakítására, a klasszikus zene és népzene egymást gazdagító, organikus kapcsolatának kiteljesítésére. Tantervünkkel szeretnénk hozzájárulni nemzeti és etnikai kisebbségi közösségeink zenei önismeretének megalapozásához, e közösségek hagyományos zenei megnyilvánulásainak megőrzéséhez, szakmai fejlesztéséhez is. Az alapfokú népzeneoktatás az életkori sajátosságok figyelembe vételével a hagyományos kultúra értékeinek egységes szemléletű feldolgozására nevel, fejleszti az alkotó magatartást, a variációképző-rögtönzőkészség kialakítását, az önkifejezést, megalapozza az általános zenei műveltséget. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel, lehetőséget nyújt a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek tudatosítására, a kreativitás az esztétikai érzékenység alakítására. Az oktatási folyamat - kihasználva a még élő tradíció nyújtotta pedagógiai lehetőségeket - megismerteti a tanulókkal a népzene sajátos gondolkodásmódját, a dallam- és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseit, a ritmus és intonáció értelmezésének a nyelvi sajátosságokkal is összefüggő hangsúlyviszonyait, a különböző zenei műfajok sajátosságait. Célja az is, hogy felkészítsen a zene emocionális és intellektuális befogadására, a társas zenei aktivitásra. A népzene - és hagyományos közegében tanulásának folyamata is - alapvetően közösségi megnyilvánulás, ezért tanításában a kamarazenének, a hangszeres-énekes együttmuzsikálásnak kiemelt jelentősége van. A társas zenélés, valamint az ehhez gyakran társuló néptánc elmélyíti, megerősíti a tanulók megszerzett egyéni tudását, közösségformáló ereje által hat az emberi interakciók fejlődésére, megteremti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben történő alkalmazása között. 4.C.1.2. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Vonós tanszak tantárgyai: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő Fúvós tanszaktantárgyai: népi furulyák, Pengetős tanszak tantárgyai: citera,
28
Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs kötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar Hangszeres és vokális tanszakok - egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező*, Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, néprajz**, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar. Választható tantárgy: szolfézs, néprajz, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, vagy a klasszikus zene, elektroakusztikus-zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (népi hangszeres, vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy Követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. ** A néprajz kötelezően választható tantárgyként csak az alapfok 5. évfolyamtól tanulható. Óraterv A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi furulyák, citera, népi ének,
Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Előképző (1) (2) (2) (2)
1 2
2 2
Évfolyamok Alapfok 3 4 5 6 2 2 2 2
(2)
2
2
2
(2)
2 2
(0– 2) (4– 6)
(0– 2) (4– 6)
0– 2 4– 6
Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2
2
2
2
2
0–2 0–2 0–2
0–2
0–2 0–2 0–2 0–2
4–6 4–6 4–6
4–6
4–6 4–6 4–6 4–6
2 0– 2 4– 6
Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5-10. évfolyamig Csoportos tantárgy: minimum 2x 45 perc zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2-8 fő
29
Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc „B” tagozat Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok - az alapfok 2. évfolyamától javasolt Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora Választható tantárgyak: népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének Korrepetíció (népi hangszeres vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+5+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő, citera, népi ének Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra: .
Előképző (1) (2) (2) (2)
(1) (2)
(2)
(2)
(0– 2) (4– 6)
(2)
(0– 2) (4– 6)
2 2
Évfolyamok Alapfok 3 4 5 6 2 2 2 2
Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
(0– 1 1 1 2) (4– 5–6 5–6 5–6 6)
5–6
5–6 5–6 5–6 5–6
5– 6
A tanítási órák időtartama: Főtárgy: minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: minimum 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Választható tantárgy: a képzés teljes idejében 1 tantárgy Egyéni tantárgy minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x45 perc A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc
Zeneismeret és kamarazene tanszakok - csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: néprajz, kamarazene Kötelező tantárgy: népi hangszeres, vagy vokális tantárgy Kötelezően választható tantárgy: zongora kötelező, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, néprajz, szolfézs Választható tantárgy: második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, valamint a klasszikus zene, elektroakusztikus-zene tantervi programjainak tantárgyai
30
Óraterv 1. A képzés évfolyamainak száma: (2)+6 évfolyam: népzenei ismeretek, Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2
Előképző (1) (2) (2) (2)
1 2
(1)
(1)
1
1
1
(1–2)
(1–2)
1–2
1–2
(1–2)
(1–2)
1–2
(4–6)
(4–6)
4–6
5 2
6 2
1
1
1
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
1–2
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2. A képzés évfolyamainak száma: (2+4)+2+4 évfolyam: kamarazene, néprajz Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Alapfok 1 (5) 2 (6) 2 2
Évfolyamok Továbbképző 3 (7) 4 (8) 5 (9) 2 2 2
6 (10) 2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
A néprajz és kamarazene tantárgyak főtárgyként vagy kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton - minimum 2x45 perc Kötelező tantárgy: egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x45 perc Választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x45 perc
31
4.C.1.3. A NÉPZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a népzeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: - Alapfokú művészetoktatás keretében folytatott népzenei tanulmányokhoz előképzettség nem szükséges. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Szakmai kompetencia: - A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység - különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira. - fogékonyság a hangszín és a dinamika különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység, stílusérzék, esztétikai érzékenység. - A megfigyelőkészség a hallás utáni memorizálás fejlesztése. - A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és kifejlesztése, segítséggel eljutva az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez. - A hangszer- és énektechnikai készségek megszerzése, fejlesztése. - A variációképző rögtönzőkészség kialakítása, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia: - Az érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom, nyitottság. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásának megalapozásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. Társas kompetencia - Az együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, felelősségvállalás, irányítókészség, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amelyek alapján a tanuló konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélés különböző formáiban (szólistaszerep, kísérőfunkció, ének-, tánckíséret, táncház). Módszertani kompetencia - Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra, értő zenehallgatásra nevelése. - Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása, az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. - A zene logikájának, különös tekintettel a népzene sajátos gondolkodásmódjának, a dallam- és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció hajlékonyabb értelmezésének, a nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése. - A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, a zene történetének, népünk zenéjének, az előadó-művészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. - a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságainak, a velünk együtt élő népek hagyományának, a népzenekutatás történetének, a népzene jelentős előadóegyéniségeinek megismertetése. - Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, a kortárs zene, a régizene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt. - A tanulók zenei ízlésének formálása.
32
- Fogékonyság a művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a korábban gyűjtött vagy még élő népzenei anyag segítségével a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására. - Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása, aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtőutakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel. - A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. - Tehetséggondozás. - A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 4.C.1.4. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsga tantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás Követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében határozzuk meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a Követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak. Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. 1. Az elméleti írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének, kamarazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, szolfézs, vagy néprajz Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 45 perc. 2. Az elméleti szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének, kamrazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, szolfézs, vagy népzenei ismeretek, vagy néprajz Népzenei ismeretek, néprajz főtárgy: néprajz, illetve népzenei ismeretek A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs
33
A szóbeli vizsga időtartama minimum 15 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének főtárgy „A” tagozat: főtárgy Kamarazene főtárgy „A” tagozat: főtárgy Néprajz, Népzenei ismeretek főtárgy: kötelező hangszer A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: főtárgy, A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. 1. Az elméleti írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének, kamrazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs, vagy néprajz Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Néprajz főtárgy „A” tagozat: néprajz Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. Az elméleti szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének, kamrazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs, vagy néprajz Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Néprajz főtárgy „A” tagozat: néprajz A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének főtárgy „A” tagozat: főtárgy Kamarazene főtárgy „A” tagozat: főtárgy Néprajz főtárgy „A” tagozat: kötelező hangszer Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi Követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni.
34
A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsga követelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsga követelményét nem teljesítette
4.D. 1. ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE 4.D.1.1. AZ ALAPFOKÚ ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE OKTATÁS CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE, FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó elektroakusztikus zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására a digitális technika modern eszközeivel. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.
4.D.1.2. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Billentyűs tanszak tantárgyai: szintetizátor-keyboard, Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténetzeneirodalom Kamarazene tanszak tantárgya: kamarazene
Hangszeres tantárgyak - egyéni képzés „A” tagozat Főtárgy: szintetizátor-keyboard, Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező Kötelezően választható tantárgy: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneismeret, kamarazene, második hangszer, Választható tantárgy: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene, második hangszer, valamint a klasszikus zene, népzene tantervi programjainak tantárgyai
35
Óraterv 1. A képzés évfolyamainak számai: (2)+6+4 évfolyam: szintetizátor-keyboard, Tantárgy évfolyamok előképző alapfok továbbképző (1) (2) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Főtárgy (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező (2) (2) 2 2 2 2 tantárgy Kötelezően választható 2 2 2 2 2 2 tantárgy Választható (0– (0– 0–2 0–2 0–2 0–2 0–2 0–2 0–2 0–2 0–2 0–2 tantárgy 2) 2) Összes (4– (4– 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 óra: 6) 6) A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc Kötelezően választható tantárgy: 5-10. évfolyamig Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum. 2x45 perc (kamarazene: 2-8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (kamarazene: 2-8 fő) „B” tagozat Főtárgy: szintetizátor-keyboard, Kötelező tantárgy: alapfokú évfolyamokon szolfézs, továbbképző évfolyamokon szolfézs, Kötelezően választható tantárgy: zongora Választható tantárgy: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene, második hangszer, valamint a klasszikus zene, népzene tantervi programjainak tantárgyai. Óraterv 1 A képzés évfolyamainak száma: (2+2)+4+4 évfolyam: szintetizátor-keyboard, Tantárgy évfolyamok előképző alapfok továbbképző (1) 2 (1) (2) 3 4 5 6 7 8 9 10 Főtárgy (2) (2) (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 (2) (2) tantárgy Kötelezően választható 1 1 1 1 1 1 1 1 tantárgy Választható (0– (0– (0– (0– 1 1 1 1 1 1 1 1 tantárgy 2) 2) 2) 2) Összes (4– (4– (4– (4– 5–6 5–6 5–6 5–6 5–6 5–6 5–6 5–6 óra: 6) 6) 6) 6)
36
„B” tagozatra a tanulót a szintetizátor-keyboard főtárgynál az alapfok harmadik évfolyamától javasolt irányítani. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „B” tagozaton a 12. évfolyam végéig 2x45 perc Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: a képzés teljes idejében Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (kamarazene: 2-8 fő)
4.D.1.3. A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia - Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia - A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). - A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. - A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia - Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia - Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. - Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia - Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. - Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. - A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. - A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadó-művészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. - A kortárs zene befogadására nevelés. - A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. - A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. - Tehetséggondozás. - Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás - A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.
37
4.D.1.4. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsga tantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében határozza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok főtárgy („A” tagozat): szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, Hangszeres tanszakok főtárgy („B” tagozat): szolfézs 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy („A” tagozat): szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, Hangszeres tanszakok („B” tagozat): szolfézs 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy „A” és „B” tagozat: főtárgy Záróvizsga tantárgyai Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs
38
2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat: főtárgy A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak A gyakorlati vizsga időtartama „A” tagozat: minimum 10 perc „B” tagozat: minimum 15 perc Gyakorlati vizsga Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamenynyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
39
4.A.2. Táncművészet A 2010/2011 tanévben, ill. előtte tanulói jogviszonyt létesített tanulóknak 4.A.2.1.A táncművészeti tagozat célja és általános követelményei Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére.
4.A.2.2. Az alapfokú táncművészeti oktatás fejlesztési követelményei Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtő képességét. Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncművészetet értő közönséget, - táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.
4.A.2.3. Az alapfokú táncművészeti képzés struktúrája 4.A.2.3.1.
Balett tanszak:
A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam A tanszak tantárgyai Kötelező tantárgyak: Klasszikus balett, balett-előkészítő gimnasztika, népi gyermekjáték, tánctörténet.
40
Kötelezően választható tantárgyak: Néptánc, társastánc, modern-kortárs tánc. Szabadon választható tantárgy: A tanszak bármely az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya. A balett tanszak óraterve Tantárgy
Klasszikus balett Balett-előkészítő gimnasztika Népi gyermekjáték Tánctörténet Választható tárgy Köt. Vál. tant. Összesen
Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 2 2 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3 3 2 2 1
1 1 1
4
4
4
1 1 1 1 1 1 1 1 4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6
41
1 1 4-6
1-2 4-6
1-2 4-6
4.B.2. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG A 2011/2012 tanévben, ill. utána tanulói jogviszonyt létesített tanulóknak 4.B.2.1. BALETT TANSZAK 4.B.2.2.AZ ALAPFOKÚ BALETTOKTATÁS CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE, FUNKCIÓI Az alapfokú balett oktatás tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A klasszikus balett, tanulása erős koncentrálást, fegyelmezett, tudatos munkát igényel. Tanítása fiatal korban kezdődik, hiszen a test ekkor még laza; az izmok alakíthatóak, az ízületek tágíthatóak. A klasszikus balett tantárgy mellett megismerkedhetnek a néptánc, a történelmi társastánc, a társastánc és a moderntánc táncnyelvével. E tantárgyak részben szorosan kapcsolódnak a balett oktatáshoz, részben kiegészítik, feloldják a kötött, nagy fegyelmet igénylő munkát. Oktatásuk célja, hogy kiegészítsék a tanulók ismereteit, közös mozgásélményt nyújtsanak, fejlesszék a testi ügyességet. Egy komplex oktatás keretében, a különböző táncművészeti ágak megismertetésével lehetőséget teremtenek a tanulók számára az életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. 4.B.2.3. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tantárgyak Főtárgy: Balett előkészítő gimnasztika (1-2. előképző évfolyamon), Klasszikus balett (1-6. alapfokú évfolyamon és a 7-10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Balett előkészítő gimnasztika (1-2. alapfokú évfolyamon), Balett elmélet (3-6. alapfokú évfolyamon), Tánctörténet (9-10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban: Balett elmélet, Tánctörténet Kötelezően választható tantárgy: Jazz-technika (3-6. alapfokú évfolyamon), vagy Graham-technika (7-8. továbbképző évfolyamon) Választható tantárgyak: Népi játék (1-2. előképző évfolyamon), Jazz-technika (3-6. alapfokú évfolyamon) Graham-technika (7-8. továbbképző évfolyamon Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összesen
Évfolyamok Alapfok
Előképző 1. 2
2. 2
Továbbképző
1. 2
2. 2
3. 2–3
4. 2–3
5. 2–3
6. 2–3
7. 3
8. 3
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
9. 3
10. 3
1
1
2
2
1–2
1–2
1
1
1
1
1–2
1–2
1–2
1–2
2–4
2–4
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
42
A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama: 45 perc 4.B.2.4. A BALETTOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetencia területek a mozgáskultúra megalapozására és fejlesztésére Szakmai kompetenciák Fejlessze a tanuló tánchoz szükséges képességeit, izomzatát, mozgáskultúráját, ritmusérzékét, koordinációs készségét, dinamikai különbségek iránti érzékét, rugalmasságát, hajlékonyságát, a különböző tánctechnikák iránti érzékenységét. Ezzel párhuzamosan a technikai adottságok, a fizikai állóképesség, a tér-, forma- és stílusérzék, fantázia, előadói készség, improvizációs készség, a táncmemória fejlesztése is szükséges Személyes kompetenciák: Érzelmi intelligencia, művészi kifejezőkészség, szorgalom, önismeret, koncentráció, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom, testi-lelki harmónia, magabiztos fellépés Társas kompetenciák Együttműködés képessége, közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség, azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas táncolásban Módszerkompetenciák Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése A táncstílusok, a tánctörténet megismertetése A tánc tanulásán keresztül a tanuló fejleszti akaratát, ízlését, személyiségét, alkalmazkodóképességét, a tánc iránti szeretetét, az interpretáláshoz szükséges önfegyelmét, az önkontrollt és annak tudatos használatát, a rendszeres munka igényét, a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát, a gondolkodás szükségességének tudatát, a művészetek iránti nyitottságot, érzékenységet Ösztönözze a tanulót az igényes munkára, a színházi táncesemények látogatására, alkalmi eseményeken való szereplésre, az érzelmi nyitottságra, az egészséges életmódra, külső megjelenésének - testtartás, ápoltság, öltözködés - igényességére Irányítsa a tehetséges tanulót szakirányú továbbtanulásra, a továbbképző folytatására, az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra 4.B.2.5. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett
43
A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsga tantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga: Klasszikus balett, Balett elmélet Művészeti záróvizsga: Klasszikus balett, Tánctörténet A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként illetve párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor számára az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes művészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
44
4.A.3. Képző- és iparművészet A 2010/2011 tanévben ill. előtte tanulói jogviszonyt létesített tanulóknak 4.A.3.1. A képző- és iparművészeti oktatás célja és általános követelményei 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.
4.A.3.2. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - tervezésre, konstruálásra,
45
- a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a kézműves tevékenységek gyakorlására, - a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, - a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a műelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetővé - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.
4.A.3.3. A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év (2)+6+4 Évfolyamok száma: 12 évfolyam
4.A.3.3.1. A képzés tanszakai, tantárgyai Vizuális alapismeretek - Az előképző komplex művészeti tantárgya. Kötelező tantárgyak - Rajz-festés-mintázás. - Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat. Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai: - Képzőművészet: grafika, festészet, - Iparművészet: kerámia, kézművesség, Szabadon választható tantárgyak: - Művészettörténet. - Népművészet. A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. A képzőművészet, iparművészet területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat. A képzőművészet és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.
46
4.A.3.3.2. A képző- és iparművészet tanszakai Tanszakok:
Képzőművészet: Grafika tanszak, Festészet tanszak, Iparművészet: Kerámia tanszak, Kézműves Tanszak,
Óraterv Közös Kötelező tárgyak: Vizuális alapismeretek, Rajz-festés-mintázás Szabadon válaszható tantárgyak: Művészettörténet, Népművészet Évfolyamok Előkép- Alapfok
Tantárgy
Továbbképző
ző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Vizuális alapismere- 2- 2tek 4 4 Rajz-festés2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 mintázás Műhely-előkészítő 2 2 Műhelygyakorlat 2 2 2 2 2 2 2 2 Szabadon választha1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 tó tantárgy Szabad sáv 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Összesen: 2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 A rajz-festés-mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. Az előképzőt a tanulóknak nem kötelező elvégeznie.
4.3.1. KÉPZŐMŰVÉSZET 4.3.1.1. Grafika tanszak A grafika műhelyprogram célja, feladata A grafikai műhelygyakorlat tanítási célja az egyedi és sokszorosított grafikai eljárások megismerése. A grafika két fő területének: a képgrafikusi és az alkalmazott grafikai tevékenységnek megismertetése. A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló - ismerkedjen meg a grafikai tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal, - sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát, - ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival (sokszorosítható grafikák, illusztráció, reklámgrafika stb.), - tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelő grafikai technikát, - ismerje a szaknyelvet, - legyen tájékozott a grafika művészettörténetében, - tevékenységének végzésében váljon önállóvá, - legyen nyitott az új médiumok megismerésére (számítógép), - felkészültsége legyen alkalmas arra, hogy tanulmányait szakirányban tovább folytathassa.
47
A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg - a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszámok működésével, kezelésével, - a grafikai művészet egy-egy kiemelkedő képviselőjével, - a segédanyagok tulajdonságaival, használatával, - a szabványokkal, a méretekkel, az installálási törvényekkel, - a szakma rövid történetével, - a képzőművészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható vizuális elemekkel (pont, vonal, szín stb.), - a képépítés törvényszerűségeivel, - a színelmélet alapjaival. A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a tanulóban - fejlessze ki a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert, - alakuljon ki véleménynyilvánítási igény és képesség, - alakuljon ki a készített mű esztétikus megjelenítésének képessége. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a képépítés alapvető szabályait, - a tanult grafikai technikákat, ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és korlátait, - az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások sokszínű technikai lehetőségeit, - a grafika történeti és technikai sajátosságait, - a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, a linó és fém anyagokat. A tanuló legyen képes - az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására, - vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcra-dolgozásra, - az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások sokszínű technikai lehetőségeinek alkalmazására, - esztétikus képi megjelenítésre. A tanuló a továbbképző végén ismerje - a legújabb nemzetközi és hazai sokszorosított grafikai törekvéseket és azok képviselőit, - a hazai kortárs grafika eredményeit. A tanuló legyen képes - önálló kifejezőkészségre és grafikai komponálásra, - technikailag tiszta és kevert technikájú lapok létrehozására, - az iparban használatos reklámhordozók (könyv, lemezborító, plakát) tervezésére, - klasszikus sokszorosított grafikai faximile reprodukció készítésére, - önálló gondolatokkal és képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, - kiállításra alkalmas munkák alkotására.
4.3.1.2. Festészet tanszak A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg - azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festői munka legfontosabb elemei, - a színtan egyes alapvető problémáit és azok alkalmazását a festészetben, - a festészeti technikákat, - kifejezési nyelvi eszközeit, - a szín és fény alapvető összefüggéseit, - a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüggéseit, - a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait, - a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat.
48
A festészet műhelymunka feladata, hogy a tanuló - sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat, - szerezzen ismeretet a festészet mint a képzőművészet egy műfaja jelentőségéről és történetéről. A tanuló legyen képes festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni, önálló alkotásokat készíteni. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a hagyományos festészeti technikákat, - a technikák alkalmazásának módozatait, - a festészet történetének nagy korszakait, - a festészeti technikák határeseteit (pl. montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák), - a fotó, film, video, számítógép színalkotó és -visszaadó szerepét. A tanuló legyen képes - a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni, - figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni, - vázlatokat készíteni és azok után festményeket alkotni, - síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni, - a festészet határeseteit jelentő műveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika) alkotni, - véleményt alkotni a festészet történetének jelentős műveiről. A tanuló a továbbképző végén ismerje - a festészet technikai eljárásait, - a technikai eljárások alkalmazását különböző feladatokban, - a kompozíció törvényeit, - a szabadon értelmezett, de a festészet műfaját nem meghaladó eljárásokat (videofestészet, computerfestészet), - a színház és képzőművészet találkozását jelentő színpadi festészetet (díszlet), - a festészettörténet nagy alkotásait, - a festészetnek a művészettörténetben elfoglalt helyét, - azokat a szakkifejezéseket, melyekkel egy festészeti alkotást jellemezhet, értelmezhet, elemezhet. A tanuló legyen képes - önálló festészeti alkotások, festmények és színes dekoratív művek tervezésére és létrehozására, - saját alkotó tevékenységének következetes nyomon követésére és dokumentálására (portfólió készítése), - a megismert festészeti technikák változatos és szakszerű alkalmazására, - önálló véleményformálásra saját és mások műveit illetően, - véleményének szakszerű kifejezésekkel való interpretálására.
4.A.3.3. IPARMŰVÉSZET 4.A.3.3.1. Kerámia tanszak A kerámia műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan - tegyen szert a tanuló alapvető mesterségbeli tudásra, - rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában a tanuló számára lehetségessé válik a művészeti szakközépiskolára való felkészülés.
49
A kerámia műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg - a kerámiaművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formáival, - a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, - egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével, - kerámiatárgyak készítésének folyamatával a tervtől a kész munkáig, - a kerámiakészítés környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját, - a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, - a kerámiatörténet fontosabb állomásait, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes - a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni, - elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani, - a helyes munkamenetet betartani, - tapasztalatait, ismereteit - életkori szintjének megfelelő önállósággal - a tárgykészítés folyamatába beépíteni, - műalkotások értő befogadására, - felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget, - a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására. A tanuló a továbbképző végén ismerje - a kerámia alapanyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, - egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket, - a forma és díszítmény összhangjának jelentőségét, - a kerámiatörténet fontosabb állomásait, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes - önálló tervezésre a forma és funkció szoros kapcsolatának szem előtt tartásával, - terveit látványszerű és formaértelmező rajzokban igényesen megjeleníteni, - megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, - a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a tervet megvalósítani, - a cél és az eredmény összevetésére, - a rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a műtárgyak elemzésére, - a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.
4.A.3.3.3. Kézműves tanszak A kézműves műhelymunka tanításának célja A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és -megőrzés igényének létrehozása. A kézműves műhelymunka feladata - a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése, a hagyományos kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, - a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása, - a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése,
50
- a hagyományos kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között, - a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, - a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által, - azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését, - az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése a kézműves tevékenységen keresztül, - a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, - a kézügyesség, a technikai érzék, a tervező-teremtő fantázia fejlesztése, - az értékteremtésen és -megőrzésen keresztül a munkára nevelés. Követelmények Az alapfok végén a tanuló - ismerje a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb körét, - alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés, - tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez. Rendelkezzen ismeretekkel - a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről, - a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól. Legyen jártas - a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában, - egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, - a felhasznált anyagok megfigyelésében, - a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés), - a gazdaságos munkavégzésben, - a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes használatában, - a tárgyak elemzésében. Legyen képes - a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására. Fedezze fel - a tárgyakban rejlő esztétikumot, - a hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.
4.A.3.4. Közös kötelező és szabadon válaszható tantárgyak 4.A.3.4.1. Vizuális alapismeretek Az előképző célja: a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, az általános vizuális alapismeretek elsajátítása és az ezekkel való célszerű tevékenységsorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt felfedezi. Fontos feladata a programnak, hogy célként tűzze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektúra elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek folyamatainak széles körű megismerését, vagyis az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását.
51
Az előképző feladatai:
a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátítása, a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek megismertetése, az alapvető formaelemzés gyakoroltatása, a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése, az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete és az ezekkel való alkotó-játékos munka kialakítása, az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek jártasságszintű elsajátíttatása
Minimumkövetelmény az előképző elvégzése után: A tanuló legyen képes:
a vizuális alapelemeket felismerni és alkalmazni, megfigyeléseit, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok, festmények formájában megörökíteni, a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni
Ismerje és legyen képes alkalmazni:
a kiemelést, az anyag, forma, funkció összefüggéseit, az időbeliség képi kifejezésének néhány lehetőségét, önállóan a megismert technikákat.
Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról véleményt mondani. 4.A.3.4.2. Rajz-festés-mintázás Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: - a látás és a látványértelmező képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, - a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése = az elemzés, = az elvont gondolkodás, = a képi gondolkodás, = a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés), - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása, - az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, - a művészettörténet nagy korszakainak ismerete, - a vizuális kifejezőkészség fejlesztése. Követelmények
52
A tanuló az alapfok végén ismerje - a rajz-festés-mintázás alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló legyen képes - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - a síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a művészettörténet nagy korszakait ismertetni. A tanuló a továbbképző végén ismerje - a vizuális nyelv kifejezőeszközeit, - azok jel- és jelentésrendszerét, - a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, - az ábrázoló geometria alapelemeit, - a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, - a médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit, - a művészettörténet nagy korszakait. A tanuló legyen képes - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására, - a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására, - sík- és térbeli művek létrehozására, - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, - a látvány, illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel), -
a nagy művészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni. SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK
4.A.3.4.3. Művészettörténet A művészettörténet oktatás szorosan kötődik a művészeti képzés programjához, a rajzfestés-mintázás órákon, valamint a műhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társművészetek felé is. A tantárgy tanításának célja, hogy - keltse fel a tanuló érdeklődését, tegye érzékennyé és nyitottá a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására, - a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a műalkotásokból, - a közösen végzett és egyéni műelemzéseken keresztül ismerje meg az egyes korokra jellemző legfontosabb stílusirányzatokat, - a már megismert művészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezze, vizsgálja azok formanyelvét és stílusjegyeit, - kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel, ellentétekkel, szakításokkal az összehasonlító elemzések során, - biztosítsa az eligazodást a művészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését, felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába,
53
- az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével váljon képessé az önálló alkotó jellegű műelemzésre. A tantárgy tanításának feladata, hogy - nyújtson művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig, - foglalkozzék a világkép és a képzőművészet viszonyával, - mutassa be a művészet folytonosságát és korról korra változó jellegét, - mutassa be a művészeti ágak kapcsolatát, - ismertesse a művészettörténet nagy alkotóit és jellemző alkotásait az őskortól napjainkig, - végezze el az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítását, - értelmezze a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát, - foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetével, - ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, a népi kultúrákban és a városi folklórban. A tanulóval ismertesse meg - a művészetek formanyelvének alapvető elemeit, - a művészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait, - a legjellemzőbb kifejező eszközöket és komponálásmódokat a műalkotásokban, - a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minőségek kifejeződését a látványokban, - alakítsa ki a tanulóban az önálló tájékozódás képességét, az ismeretszerzés igényét jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával, - értelmezze a művészet helyét a kultúrában és a társadalomban, - fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével, - használja a legkülönbözőbb és legkorszerűbb művészeti médiumokat, - érzékeltesse a műfajhatárok elmosódását, - ismertesse a műfajok közötti közlekedés lehetőségeit. Követelmény A tanuló az alapfok végén ismerje - az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban, - a művészettörténeti korok (korszakok), irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait. A tanuló tudjon - műalkotásokat olvasni a témák és stíluselemek szempontjából, - eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában, - megismert stílusjegyeket az egyéni alkotó munkában felhasználni; az egyes művészettörténeti korokra jellemző kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával. A tanuló legyen képes - az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére, - művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, - a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére, - a művészettörténeti ágak kapcsolatainak és kölcsönhatásainak felismerésére, - a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására, - műalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással, - a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására. A tanuló a továbbképző végén ismerje - a művészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzőbb alkotások tükrében, és - tudja olvasni, elemezni a tanult műalkotásokat, és - értse meg a természeti és mesterséges környezet viszonyát és azok kölcsönhatásait. A tanuló tudjon - összehasonlító elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével,
54
- alkotó módon használni megismert kifejezési eljárásokat és ábrázolási konvenciókat személyes élmények kifejezésére, - reálisan értékelni - önmaga és mások munkáját, eredményeit. A tanuló legyen képes - összefüggések megértésére a kor és a műalkotások kapcsolatában, - tájékozódni a művészettörténet nagy korszakaiban, - ismertetni az adott kor kiemelkedő alkotóinak munkásságát és elemezni alkotásaikat, - észlelni és megítélni esztétikai minőségeket tájban, épített környezetben és tárgyakban, - felismerni koronként jellemző alkotásokat a tárgy- és környezetkultúra világából, - önállóan dönteni az alkotó munkában alkalmazandó technikák, anyagok és eszközök megválasztásában. A tanulónak alakuljon ki önálló, alkotó szellemű műelemző készsége a vélemények ütköztetésével, a vitakészség fejlesztésével. 4.A.3.4.4. Népművészet A népművészet tantárgy tanításának célja A népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása. A hagyomány értékeinek bemutatásával a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. A népművészet tantárgy tanításának feladata - a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás elfogadtatása, - a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának példaként állítása a tanuló elé, - a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával, - az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása, - a hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése, - az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük, lakóhelyük hagyományainak vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése, - élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl. gyűjtés személyektől, szakirodalomból, múzeum, illetve tájházlátogatások), - értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai etikai élmény- és ítélőképesség mélyítése. A tantárgy követelménye A tanuló a program végén ismerje - a néprajz fogalmát, területeit, - az egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát, - a tárgyi és a szellemi kultúra kapcsolatát, - a népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit, - a magyar népművészet táji, történeti tagolódását, - a díszítőművészet eszközrendszerét, - az alapvető néprajzi szakirodalmat. A tanuló legyen képes - a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint, - az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni, - megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára, - az empátiára, a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.
55
4.B.3. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG A 2011/2012 tanévben, ill. utána tanulói jogviszonyt létesítőknek 4.B.3.1. AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉL- ÉS FLADATRENDSZERE, FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi-motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző- és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző- és iparművészeti ág sajátosságai: - tevékenység központúság - a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, - feladattudatosság - egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, - alkotói magatartás - amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, - komplexitás - amely átjárhatóságot biztosít a képző- és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, - folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, - kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, - interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt,
56
- tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, - szociális érzékenység és empátia, az én-tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése.
4.B.3.2. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA 4.B.3.2.1. Tanszakok és tantárgyak Képzőművészeti tanszak (előképző 1-2. évfolyam + 1-3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1-2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1-3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1-10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1-2. évfolyam) Művészettörténet (3-10. évfolyam)
4.B.3.2.2. Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet- és kézműves kultúra tanszak - Környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1-10. évfolyam) Választható tantárgyak: Művészettörténet (3-10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző- és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző- és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ.
57
Óraterv
Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:
Évfolyamok Előképző Alapfok (1.) (2.) 1. 2. (2) (2) 2 2 2 2
(2)
(2)
(2– 4)
(2– 4)
1– 2 4– 6
1– 2 4– 6
3. 2 2
1– 2 4– 6
4. 2
5. 2
6. 2
Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2
2
2
2
2
2
2
2
1– 2 4– 6
1– 2 4– 6
1– 2 4– 6
1– 2 4– 6
1– 2 4– 6
1– 2 4– 6
1– 2 4– 6
A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat, A tanítási órák ideje: 45 perc 4.B.3.3. A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a képző- és iparművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság-együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség
58
Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlődőképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletező kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, -megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása 4.B.3.4. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsga tantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amenynyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak - Műhelygyakorlat - Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: - Művészettörténet
59
A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamenynyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
4.1. Tantervek A 2010/2011. tanévben ill. korábban tanulói jogviszonyt létesített tanulók számára Iskolánk - az Oktatási Miniszter által kiadott -, Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló, a 32./1999. (VIII. 18.) OM. sz. rendelettel módosított 27./1998. (VI. 10.) MKM. sz. rendelet 1. számú mellékletében közölt tanterveket veszi alapul.
A zongora, a kürt, tenorkürt, baritonkürt, harsona, tuba, az ütő és a szolfézs tanszak: zeneóvoda(előképző), előképző, hangszeres előképző helyi tantervet készített, melyeket az 1.sz. melléklet A) pontja tartalmazza.
A balett tanszak az Oktatási Miniszter által kiadott tanterveket a következő kiegészítésekkel vezetik be: A táncművészeti tanszak évfolyamonkénti feladatait és követelményeit az 1.sz. melléklet A) pontja tartalmazza.
A többi tanszak a központi tanterveket változtatás nélkül vezeti be.
A tantervekben ajánlott és felhasználható módszerek és szakirodalmak mellett a tanáraink az oktatás sikerességének az érdekében egyéni belátásuk szerint alkalmazhatnak más tanítási segédletet is, különösen ügyelve azonban arra, hogy a növendékek, a tanulók egyéni adottságainak, képességének, szorgalmának a leginkább megfelelőt válasszák ki.
60
A 2011/2012 tanévben, ill. utána tanulói jogviszonyt létesített tanulók számára: Helyi tantervünket és az alap és záróvizsga követelményeket a 27/1998. (VI.10). MKM rendelet 2 sz. melléklete szerint fogadjuk el.
4.2. A tananyag, taneszközök kiválasztásának elvei A tantervi követelmények alapján a pedagógusok szabadon választják meg a tanítandó anyagokat, módszereket és eszközöket. A használt könyvek, kották kiválasztása a tantervben ajánlott tankönyv- és kottajegyzék alapján történik. Az azonos hangszert, tárgyat tanító tanárok úgy választják ki a tananyagot, hogy - ha nem azonos könyvből, kottából tanítanak - az átjárhatóság, a más tanárhoz történő átosztás lehetősége fennmaradjon. Ennek az elvnek az érvényesülését a tanszakvezető biztosítja. A kiegészítő anyag kiválasztása, a hozzá szükséges könyvek, kották meghatározása a tanár joga. A kötöttség csupán annyi, hogy a választással alapos előzetes egyeztetés nélkül sem a növendék szüleire, sem az iskolára nem róhat a szokásosnál nagyobb anyagi terhet.
4.3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga A 2010/2011 tanévben, ill. korábban tanulói jogviszonyt létesített tanulóknak Intézményünkben a Közoktatási tv.-ben meghatározottak szerint művészeti alapvizsgát szervezünk. Sikeres művészeti alapvizsga esetén, tanulóink továbbképző évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A 2004/2005-ös tanévben valamint ezt követően első előképző ill. első évfolyamra először beiratkozott tanulók a továbbképző évfolyamokon csak akkor folytathatják tanulmányaikat, ha az alapvizsga követelményeinek eleget tettek. Korábban beiratkozott tanulók számára igény esetén megszervezzük az alap és záróvizsgát. Az alap és záróvizsga követelményeit az alábbi tanszakokon a 23/2006 (V.24) OM.r. és a 27/1998 (VI.10.) MKM r. szerint módosítás nélkül alkalmazzuk: ZENEMŰVÉSZET: Klasszikus zene: Hegedű, gordonka, nagybőgő, gitár, zongora, furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt (tenor és bariton is), trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek, kamarazene, szolfézs, Népzene: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, népi furulya, Kötelező, ill. választható tárgyak: zeneirodalom, zongora (un. Zongora kötelező tárgy), hangszer melléktárgy (zeneirodalom főtárgyasoknak), néprajz, népzenei ismeretek, népi játék-népszokás, TÁNCMŰVÉSZET: balett, KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZET:
Az alábbi tanszakok és vizsgatantárgyak helyi, kidolgozott alap és záróvizsga követelményeit az 1.sz. melléklet B) pontja tartalmazza:
ZENEMŰVÉSZET: Klasszikus zene: brácsa, Népzene: népi ének, citera, Elektroakusztikus zene: szintetizátor-keyboard, TÁNCMŰVÉSZET: KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZET: Képzőművészet: grafika, festészet, Iparművészet: kerámia, kézműves,
61
5. A felvételi illetve alkalmassági vizsga követelményei 5.1. A tanulói jogviszony létesítése előtt a jelentkezők felvételi-alkalmassági vizsgán vesznek részt. Az új növendékek beiratkozását megelőzi a májusban nyilvánosan meghirdetett felvételi. A jelentkezők alkalmasságát a meghallgatást vezető tanár vagy bizottság állapítja meg. Javaslatot tesz a felvételre. A zenei felvételi meghallgatáson vizsgált készségek:
ritmus és hallás
éneklési készségek
alapfokú művészetoktatásban szerzett előképzettség felmérése
A képző- és iparművészeti felvételin vizsgált készségek:
látás, színlátás
kézügyesség
alapfokú művészetoktatásban szerzett előképzettség felmérése
A tánc felvételin vizsgált készségek:
ritmus, hallás készségek
mozgáskészségek, egyensúlyérzet
alapfokú művészetoktatásban szerzett előképzettség felmérése
6. A tanulók pedagógiai értékelése 6.1.Beszámoltatás, vizsga Iskolánkban hagyományosan kötött vizsgarend van, az első félév végén nyilvános hangversenyen, táncbemutatón, színielőadáson és kiállításon, a tanév végén vizsgabizottság előtt adnak számot fejlődésükről tanítványaink. A második félévben minden zenei szakon tanuló tanszaki hangversenyen is fellép. Az alapfokú évfolyamok elvégzése után alapvizsga tehető. A továbbképző évfolyamokra való beiratkozásnak feltétele az alapvizsga letétele azok számára, akik 2004/2005-ben és azt követően kapcsolódtak be az alapfokú művészetoktatásba. A továbbképző osztályok végén záróvizsgára van lehetőség. Mind az alapvizsga, mind a záróvizsga vizsgabizottság előtt tehető le. A hangszeres növendékek minden tanév félévében - dec. 10. és jan. 31. között félévi hangversenyen vesznek részt. Anyagát a tantervben előírtak alkotják. A tanév végi beszámoló anyaga - ha a tanterv másként nem rendelkezik - általában négy darab, „B” tagozatosoknak tanszakonként változóan 4-6 darab. A „B” tagozatosok anyaga kötelezően kotta nélkül játszandó, az „A” tagozaton a kotta nélküli játék kötelezettségének a mértéke tanszakonként változik. Az előadási darabokat azonban az „A” tagozaton is kotta nélkül kell játszani a vizsgán. A II. félévben minden tanár tanszaki hangversenyt tart, ezen lehetőleg minden növendék nyilvánosan szerepel.
62
Az év végi vizsga zártkörű és vizsgabizottság előtt zajlik. A bizottság tagjai a tanszak tanárai - legalább 3 fő. Kisebb létszám esetén a meghallgatást, beszámolót szüneteltetni kell. A meghallgatás, vizsga után a bizottság tagjai megbeszélik a hallottakat. Nem csak a jegyekről, hanem módszerekről, pedagógiai eszközökről, fogásokról is eszmét cserélnek. Azt a tanulót, aki a beszámolóról igazoltan hiányzik, ősszel kell meghallgatni. Különös méltánylást érdemlő esetben egész évi munkája alapján osztályozható. A tánc tanszak félévi és év végi bemutatója beszámolóként is tekintendő. A képző- és iparművészeti tanszakok félévkor és év végén kiállításon mutatják be elért eredményeiket. Országos versenyen, egyéb jelentős rendezvényen sikeresen fellépő növendék a teljesítés évének végén részben vagy egészben mentesíthető a beszámoló alól. 6.2. Tanulók munkájának értékelése A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozás elvét érvényesítjük. A növendékek minden hónap végén osztályzatot kapnak tárgyhavi munkájukra. Az osztályzat előmeneteli és szorgalmi jegyből áll. A hónap utolsó óráján mindkét jegyet beírjuk a tájékoztató füzetbe és a naplóba. Félévkor a tájékoztató füzetben félévi értesítőt kap a növendék az iskolában tanult vagy látogatott valamennyi foglalkozásról. Az értesítőt a főtárgy tanára írja alá, ezt a szülővel láttamoztatni kell. Az egyéni foglalkozásokon - hangszeres órákon - naprakész a főtárgy tanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a mértékéről. A szolfézs órákon írásbeli és szóbeli számonkérés formájában történik. A különböző tanszakok közötti ellenőrzési és értékelési rendszer egységesítését biztosítja a növendékhangversenyek sorozata. Az értékelés rendszere. Félévkor értesítőt, tanév végén a növendék bizonyítványt kap. Ebben a főtárgy, a kötelező tárgy értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik: 5 - jeles, 4 - jó, 3 - közepes, 2 - elégséges, 1 - elégtelen. A többi kötelező és választott tárgy (kórus, zenekar, kamarazene, népdalkör, néprajz) értékelése zeneművészeti ágon: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Szolfézs előképzőben (hangszert nem tanulók) Az előképző 1-2. évfolyamán az érdemjeggyel való osztályozás helyett a minősítést alkalmazzuk. Ennek formái: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Kézműves tanszakainkon Az előképző 1-2. évfolyamán az érdemjeggyel való osztályozás helyett a minősítést alkalmazzuk. Ennek formái: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A balett tanszakos növendékek értékelésének alapja az év végi bemutató és a tanév folyamán tanúsított előmenetel – érdemjeggyel: 5 - jeles, 4 - jó, 3 - közepes, 2 - elégséges, 1 - elégtelen.
63
Az alapfok 1-6., valamint a továbbképző 7-10. évfolyamán a pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az osztályzatokat a tájékoztató füzetbe számmal, a bizonyítványba számmal és betűvel kell beírni. A félévi értesítőben és a bizonyítványban kapott érdemjegyek egy osztályzattal eltérhetnek a hó végi jegyek átlagától. Az ennél nagyobb eltérést mind a vizsgabizottság, mind a növendék és szülője előtt részletesen indokolni kell. A képző- és iparművészeti ág tantárgyainál a félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe kell venni a tanuló műalkotás-elemzéseknél, illetve a múzeumi, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitását. Felsőbb évfolyamba csak az elméletileg is tájékozott, szakmai nyelvet is ismerő diák bocsátható. A tanuló félévenként beszámol szóban az elméleti anyag egy témájából – átfogó és részletekre kiterjedő előadásban. Dicséretben részesíthető az a tanuló, aki valamelyik tantárgyból kimagasló eredményt ér el. Az értékelés célja: Visszajelzés a tanuló és a tanár részére A tanulás hatékonyságának ellenőrzése. A tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményéhez Az értékelés helye a tanítási folyamatában: - Rendszeres szóbeli és írásbeli visszajelzés a tanítási órákon, - Az ismeretanyag elsajátítása után hangversenyen, meghallgatásokon, beszámolókon, tanszaki napokon való részvétel. A tanuló munkájának értékelése egyéni képességei és a személyre szabott tananyag függvényében: (5) jeles: Ha a tantervi követelménynek kifogástalanul eleget tett. Ismeri, érti, és alkalmazza a tananyagot. Önállóan tud dolgozni. (4) jó: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés hibával tesz eleget. A tananyag alapvető részeit ismeri és alkalmazza azt a gyakorlatban. (3) közepes: A tantervi anyag követelményének pontatlanul tesz eleget. A tanterv alapvető anyagát elsajátította. Munkájában kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével megold. (2) elégséges: A tantervi anyag követelményének súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. Folyamatosan ellenőrzésre szorul. A tanuló szorgalmának értékelése A szorgalom minősítése: 5 - példás, 4 - jó, 3 - változó, 2 - hanyag. Példás: céltudatos, törekvő, pontos, megbízható, precíz, rendszeres Jó: figyelmes, törekvő, többnyire önálló, Változó: tanulmányi munkája ingadozó, rendszertelenül dolgozik, Hanyag: munkája hanyag, munkavégzése megbízhatatlan, gondatlan, felületesen készül az órákra.
64
6.3. A magasabb évfolyamokba lépés feltételei Eredményes főtárgyi és kötelező tárgyi vizsga az évfolyam anyagából. Továbbképző évfolyamra az alapfokú évfolyamok elvégzése után sikeres alapvizsgát tett tanuló léphet. Részvétel az órák min. 2/3-án. Ettől a feltételtől kellő indok alapján kérelemre el lehet tekinteni. Az iskolával szemben fennálló esetleges tartozás rendezése. Az a tanuló, aki az év végi beszámolón elégtelen osztályzatot kapott, csak eredményes javítóvizsga után írható be magasabb osztályba. Az a tanuló, akinek igazolt mulasztásai nem érik el az órák 1/3-át, de egyéb méltányolható okból nem végezte el az évfolyam anyagát, engedéllyel folytathatja osztályát. Osztályát folytathatja az a tanuló is, aki igazoltan hiányzott a foglalkozások 1/3-áról. Rendkívüli előrehaladás esetén a tanuló 2 vagy több évfolyam anyagából összevont beszámolót tehet. Az összevont beszámoló anyagát 1/3 részben az alacsonyabb, 2/3 részben a magasabb osztály anyagából kell választani.
7. Fejlesztések 7.1. Felszerelés Az eszközjegyzék szerinti hiányok pótlásának ütemezése megtörtént, a beszerzési tervet a fenntartóval egyeztettük., megvalósítása 2008-ig folyamatos volt. Jelenleg a pénzügyi lehetőségek függvényében kerül sor bármilyen eszköz beszerzésére. 7.2. Épület Épületünk termeinek egy részében hangszigetelést kell végeztetnünk. A munkálatok finanszírozását még nem sikerült biztosítani.
8. Kapcsolatok, nyilvánosság 8.1. Kapcsolataink Iskolánk hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn a Fenntartóval és Hajdúböszörmény Város Önkormányzatával, az ünnepélyek, megemlékezések, ünnepi műsorait iskolánk rendszeresen biztosítja. A hangversenyrendezéssel, rendezvényeink, közreműködésünk, országos és nemzetközi sikereink révén sikerült a város lakosságának jelentős rétegét iskolánk támogató, szimpatizáló közönségévé tenni. A szülőkkel évente kétszer rendszeresen találkozunk, a tanszaki hangversenyeket, bemutatatókat, kiállításokat szülői értekezlettel kötjük össze. Szoros együttműködést alakítottunk ki a város iskoláival. Minden iskolával munkakapcsolatban vagyunk.. A közművelődési intézmények közül a Sillye Gábor Művelődési Központ a leggyakoribb partnerünk. Az országos szakmai szervezetekkel: Iskolánk tagja a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének (MZMSz), tanáraink részt vesznek a ZETA (Zenetanárok Társasága, a Magyar Zenei Előadóművészek Társasága, az EPTA (Zongoratanárok Európai Társasága) magyar szekciója, a Fuvolás Társaság, a Magyar Harsona - Tuba Szövetség és a Fúvószenekarok Országos Egyesületének munkájában.
65
Nemzetközi kapcsolatok: Iskolánk a MZMSz - en keresztül tagja a Zeneiskolák Európai Egyesületének (EMU). 8. 2. Nyilvánosság A növendékeket, szülőket az iskola eseményeiről a 6.1. pontban felsorolt alkalmakon túl is rendszeresen tájékoztatjuk, a döntések előkészítésébe bevonjuk. A város nyilvánossága elé rendezvényeinkkel, a „Szabadhajdú” hasábjain, a városi TV-n keresztül jutunk, szerepelünk a város által kiadott CD-n, A megye közönsége a Hajdú-Bihari Naplóban olvashat és a megyei és országos médiában hallhat rólunk.
9. Ellenőrzés, szakmai felügyelet Ellenőrzés, felügyelet, tanácsadás A tanácsadás leghatékonyabb formája, ha a tantestületben olyan légkör uralkodik, melyben mindenki szívesen fogadja a segítő szándékú bírálatot, javaslatot a többi kollégától. Ennek erősítése és általánossá tétele az iskolavezetés fontos faladata. A belső ellenőrzés az igazgató feladata. Ennek formái: - Óralátogatás - különösen kezdő kollégák és problémák esetén - Részvétel a hangversenyeken, meghallgatásokon, beszámolókon, tanszaki napokon, lehetőség szerint megyei, regionális, országos versenyeken is. A munkavégzés rendjének és zavartalanságának ellenőrzése. Az igazgató megosztja az ellenőrzési feladatokat az igazgatóhelyettessel, bevonja a tanszakvezetőket. A szakmai felügyelet és tanácsadás első fokon a tanszakvezetők feladata. Az igazgató szakmai ellenőrző tevékenysége saját szakán túl elsősorban pedagógiai és általános jellegű. A tanszakvezetők feladata a kezdő kollégák beilleszkedésének a segítése is. A kezdő kollégák rendszeresen hospitálnak a tanszak tanárainál, a tanszakvezető az ő óráit is látogatja. Problémás esetben az igazgató - vagy a fenntartó - külső szakértőt, szaktanácsadót bíz meg egy-egy terület átvizsgálásával. De az iskola él a szaktanácsadás nyújtotta lehetőséggel saját munkájának visszajelzése céljából is. A kiemelkedő munkavégzésért odaítélhető kereset-kiegészítés feltételei az SZMSZ mellékletében találhatók.
10. Érdekvédelem A tanulók érdekvédelmét, a tanulói, szülői, iskolai és fenntartói érdekek összehangolását az Iskolaszék látja el. Pedagógusok érdekvédelmi szervezete a : Zene- és Táncművészek Szakszervezete Az intézmény érdekérvényesítésének érdekében tagja a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének (MZMSZ).
11.
Érvényesség
Jelen Pedagógiai Program módosítás elfogadása esetén 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. Érvényessége határozatlan idejű. A tantestület minden tanév végén értékeli a Program és az éves Munkatervben kitűzött célok teljesítését, dönt esetleges felülvizsgálatáról, módosításáról.
66
A Program módosítására tantestületi értekezletet kell összehívni, ha azt jogszabály előírja ill. a Fenntartó, a Közalkalmazotti Tanács, a szülői közösség, vagy a tantestület 33%-a indítványozza. A módosításra okot szolgáltat: a feltételek alapvető változása, a feladatok megváltozása, az iskolával szemben támasztott követelmények módosulása, újabb szakok vagy tagozatok indítása jelentős változás a taneszközök használatában. A tanszakok, illetve az illetékesek kötelesek e program helyességét 5 év múlva elbírálni, javasolni a szükséges változtatásokat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék egyetértésével, majd a fenntartó önkormányzat hagyja jóvá. Véleményt nyilváníthat: a Szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács, a Szülői Munkaközösség.
12. Bevezető- záró rendelkezések A fenti felülvizsgált és módosított Pedagógiai Programot a Bartók Béla Zeneiskola, Alapfokú Művészeti Iskola tantestülete 2013. május …. ülésén jóváhagyta, egyhangúlag elfogadta és a fenntartó jóváhagyásával megvalósítását elhatározta.
13. A nyilvánosságra hozatal módja: Az elfogadott Pedagógiai Program nyilvánosságát úgy biztosítjuk, hogy a Programot a fenntartónak felterjesztjük, a tanári szobában kifüggesztjük, az Iskolaszéknek átadjuk, az érdeklődőknek a betekintést biztosítjuk. A pedagógiai program hozzáférhető: - Az intézmény igazgatójánál és helyetteseinél abent tartózkodás rendje szerint - Az iskolaszék elnökénél - Az iskolatitkárnál 8-16.00 Hajdúböszörmény, 2013. 04. 30.
P.H.
…………………………… Tanyi Zoltán igazgató
67
Záradék: 1.
A Hajdúböszörményi Bartók Béla Zenei Alapfokú Művészeti Iskola tantestülete Pedagógiai Program módosítását 2013. április 30-i ülésén jóváhagyta, egyhangúlag elfogadta és a fenntartó jóváhagyásával megvalósítását elhatározta.
A tantestület részéről hitelesítő aláírások: …………………………. ………………………….
2.
Az Iskolaszék a jogszabályban meghatározott kérdésekben a Pedagógiai Program módosításához egyetértését adja. Hajdúböszörmény. 2013. 04.30. …………………………….. Az Iskolaszék Elnöke
Hajdúböszörmény. 2013.04. 30.
P.H.
………………………… Tanyi Zoltán igazgató
68
