Pécsi Sebestyén Ének- Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Pedagógiai program

Pécsi Sebestyén Ének- Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Pedagógiai program 2015.

1


Tartalom 1. 1. Az intézmény neve, mottója .............................................................................................. 3 1. 2. Az iskola működésének törvényi feltétele az Alapító Okirat. ........................................ 3 1. 3. Az iskola arculata .............................................................................................................. 3 1.3.1. Emelt szintű ének-zeneoktatás 1957 óta ........................................................................ 3 1.3.2. Alapfokú művészetoktatás .............................................................................................. 4 1.3.3. Táncoktatás ...................................................................................................................... 4 2. Az iskola nevelési programja..................................................................................................... 4 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, módszerei, eljárásai ................................................................................................... 4 2.1.1. A pedagógiai munka alapelvei ........................................................................................ 4 2.1.2. A pedagógia munka céljai feladatai ............................................................................... 4 2.1.3. A pedagógiai nevelő eljárások, módszerek .................................................................... 6 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 6 2.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................................... 8 2.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek..... 9 2.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................... 9 2.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, az osztályfőnök szerepe a feladatok megvalósításában ................................................................................................. 11 2.6.1 A gyermekvédelmi törvény alapelvei ............................................................................ 11 2.6.2 A gyermek védelmének rendszere ................................................................................. 11 2.6.3 Gyermekvédelmi célok ................................................................................................... 11 2.6.4 A megvalósítás stratégiája ............................................................................................. 12 2.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ......................... 12 2.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................................... 12 2.10. Környezeti nevelési program ......................................................................................... 13 2.11. Egészségnevelési program .............................................................................................. 13 2.13. A fogyasztóvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok .......................................... 13 2.14. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ................................................................................................................................. 14 2.15. Tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................ 15 3. Helyi tanterv ……………………………………………………………………………..17 3.1 Alsó tagozat………...………………………………………………………………...17 3.2 Felső tagozat………………………………………………………………………….18 3.3 Alapfokú művészetoktatás…………………………………………………………..19 4.1 Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei............................................ 221 4.2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ................................................................. 222 4.3 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei...................................................... 244 4.4 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ........................................................................................................ 265 4.5. Az otthoni és a napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................................................................... 36 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása .................................................................... 39 Pedagógiai program 2015.

2


1.Bevezető 1. 1. Az intézmény neve, mottója Iskolánk a Pécsi Sebestyén Ének- Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8 évfolyamos általános iskola, emelt szintű ének-zeneoktatással és alapfokú művészetoktatással két előkészítő, valamint 6 általános és 4 továbbképző évfolyammal Címe:

1041. Budapest, Lőrinc u. 35-37.

Fenntartója:

KLIK

Alapítás éve:

1883.

Mottó: „Része vagyunk a hosszú láncnak, amelyből kiválik majd itt-ott egy-egy kiváló ember: talán leszármazottunk, talán tanítványunk tanítványa. Esetleg valaki, akihez eljutott sok-sok áttéten át egy mondatunk, egy biztatásunk, jókedvünk vagy szomorúságunk feletti elmélyedés. Ha egy mozdulattal, egy hangsúllyal hozzájárulunk a nagy tetthez, amelyet véghezvisznek, nem éltünk hiába. Egy mosoly is beérhet évtizedek múlva. Egy nagyvonalú gesztus is elég, hogy a jó lavináját elindítsa. Csak ha nem volt mosolyunk, ha nem bocsátottunk meg, ha nem álmodoztunk és nem lázadtunk, akkor van féltenivalónk.„ Dr. Hankiss János 1. 2. Az iskola működésének törvényi feltétele az Alapító Okirat. Száma: 304/2012. (XI.29.) Kelte: 2012. 11. 29. 1. 3. Az iskola arculata Iskolánk alapfokú közoktatást szolgáló intézmény, mely a 6-14. éves korosztály számára a magyar közoktatási hagyományokra építő, általános iskolai képzést nyújt. Az iskola profilja az elmúlt évtizedekben alakult ki, és az általános közoktatási jellegén túl 1. az emelt szintű ének-zeneoktatás 2. az alapfokú művészetoktatás (klasszikus zene) 3. táncoktatás 4. 7. évfolyamtól választhatóvá válik az idegen nyelv emelt óraszámban történő tanulása 5. Elnyertük az örökös ÖKOISKOLA címet 1.3.1. Emelt szintű ének-zeneoktatás 1957 óta A iskolánk célja a kodályi gondolatok jegyében már évtizedek óta zeneszerető, kulturált emberek nevelése. A megfelelő alapokkal rendelkező tanulóinkban az önművelés iránti igény is kialakul. Céljaink között szerepel a zene szeretetének magas fokú megalapozása, a zenével való nevelődés sokoldalú képességfejlesztésének kiaknázása, a művészetek iránt fogékony Pedagógiai program 2015.

3


hangversenyre járó emberek nevelése. A kórusmunka a közösségi élet formálásának is fontos színtere. 6. osztályos korig kötelező részt venni tanítványainknak a kórusok munkájában. 3. és 4. osztályban a kicsinyek kórusának, 5. 6. osztályban a felsős kórusnak a munkájában. 7. 8. osztályos tanulóink, és mindazok, akik szeretnének részt venni a kamarakórus munkájában, fakultatív módon megtehetik azt. A zenével együtt élő iskolánk 1995-ben vette fel a kerületben élt orgonaművész és pedagógus Pécsi Sebestyén nevét. Az emelt szintű ének-zene osztályok hangversennyel zárják a tanévet. 1.3.2. Alapfokú művészetoktatás Zeneiskolánk, ahol az alapfokú művészetoktatás folyik, 1988. óta működik. A zeneiskola keretében zongora, hegedű, gordonka és fuvola hangszert oktatunk. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján tanítjuk a hegedű és gordonka, fuvola, zongora tárgyakat. A zeneiskola évente négy önálló hangversenyt ad, és műsorszámokkal bekapcsolódik az iskola más rendezvényeibe is. 1.3.3. Táncoktatás A mozgáskultúra, valamint a zenei és tánckultúra ápolásának fontos eleme valamennyi osztályban a táncoktatás, ami szervesen kapcsolódik az emelt szintű énekoktatáshoz. 1.3.4. Emelt szintű idegennyelv-oktatás Iskolánk minden tanulója emelt szintű ének-zenetagozatos osztályokban kezdi meg tanulmányait. A 7. évfolyamtól választható a kórus óra helyett heti + 2 óra idegen nyelv (a már tanult idegen nyelv óraszámának 2 órával történő megemelése) Ebben az esetben az ének óraszáma változatlan marad. 2. Az iskola nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, módszerei, eljárásai Munkánkat a CXC. Nkt. szerint a NAT 2013. alapján végezzük. 2.1.1. A pedagógiai munka alapelvei  Tiszteljük tanítványaink emberi méltóságát.  Felelősnek tartjuk magunkat tanítványaink testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséért nevelő-oktató munkánk során, a közoktatási törvényben előírtak alapján.  Az iskola tanulóit bevonjuk saját iskolai életünk szervezésébe. 2.1.2. A pedagógia munka céljai feladatai Tanítványainkat megalapozott és korszerű alapműveltséggel kívánjuk választott középiskolájukba eljuttatni, az életkoruknak megfelelő személyiségjegyekkel.  Célunk az alapkészségek kialakítása és fejlesztése - az indulási hátrányok csökkentése az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Ennek érdekében fejlesztenünk kell megfigyelő-képességüket, problémalátásukat, rugalmas gondolkodásukat, emlékezetüket, önálló tanulási képességüket. A megvalósítás érdekében, szükség esetén 6. osztálytól differenciált csoportbontásban tanítjuk a magyar, matematika, 7. osztálytól lehetőség szerint fizika és kémia tantárgyakat. Pedagógiai program 2015.

4




  



     

Feladatunk tehát az egyénre szabott fejlesztés differenciált óravezetéssel, a csoportok közötti átjárhatóság biztosítása, a korrepetálás lehetőségének biztosítása. Az osztályfőnökök, szaktanárok és napközis nevelők együttes feladata a tanulási technikák alapozása és fejlesztése. Célunk a pontos, figyelmes munkavégzés képességének alakítása és fejlesztése, mely elképzelhetetlen az akaraterő, a jó döntés választásának képessége és a hibák belátásának képessége nélkül. Ennek érdekében a pedagógusok feladata, hogy megismerjék tanítványaik teherbírását, és elérhető célokat tűzzenek elébük. Tanítványaink 7. évfolyam végén magyar, matematika és két választott tantárgyból, 8. év végén ének-zene tantárgyból vizsgát tesznek. Aki a kerületi tanulmányi versenyen 1-6. helyezést ér el, a vizsga alól mentesül az adott tantárgyból, automatikusan ötös vizsga érdemjegyet kap. A vizsga a tantárgy éves tananyagából összeállított tematika szerint épül fel. A vizsga érdemjegye egy osztályzatként beszámít a tanuló év végi érdemjegyébe. Ha a tanuló a vizsgán két jeggyel jobbat kap, mint az év végére várható osztályzata, eredményét egy osztályzattal javítja. Ha a tanuló a vizsgán két jeggyel rosszabbat kap, mint az év végére várható osztályzata, eredményét egy osztályzattal leronthatja. A teljes pedagógiai folyamat nyomon követhető az éves munkatervben, a tanmenetekben és az naplókban. Célunk a gyermekvédelmi munka hatékonyabbá tétele. A pedagógus feladata, hogy többféle módszerrel, családlátogatással is feltérképezze hátrányos helyzetű tanulóit. Célunk az élet tiszteletére a közösség szerepének és az emberi kapcsolatos fontosságára való nevelés. Feladatunk az empátia, a türelem képességének alakítása, az iskola falain belül tanítványaink jó közérzetének biztosítása. A tantestület által kialakított pozitív értékrend átadás. Célunk az anyanyelv megbecsülésére és a hazaszeretetre nevelés. Feladat a fogalmak kialakítása és szilárdítása valamennyi tantárgy keretén belül.

A pedagógiai munka célja és feladatai az alapfokú művészetoktatásban  Az érzelmi és az esztétikai nevelés eszközével a családi és az iskolai környezet személyiségformáló tevékenységének kiegészítése.  A tanulók zenei ízlésének, érdeklődésének, igényességének, esztétikai kultúrájának megalapozása.  A tanulók alkalmassá tétele amatőr társas muzsikálásra.  Az arra alkalmas kiemelkedő képességű tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.  A tanulók zenei készségeinek és képességeinek fejlesztése, zenei műveltségük megalapozása.  Művelt, koncertlátogató közönség nevelése.  Mind a hangszeres képzés, mind az azt támogató zenei tantárgyak (szolfézs, zeneelmélet, kamarazene, zeneirodalom) fejlesszék a tanulók zenei képességeit.


5


 A zeneiskola adjon rendszerezett zenei ismereteket; tanítsa meg növendékeit a zenei írás- olvasásra, az iskola ének-zene tagozatával együttműködve. Ismertesse meg a tanulókkal a főbb zenei és társművészeti stílusok sajátosságait.  SNI- s tanulók integrált oktatása. 2.1.3. A pedagógiai nevelő eljárások, módszerek  A figyelmet fejlesztő problémát tartalmazó feladatok jelenléte a tanítási órán;  önálló felelethez a feladatterv közös, majd önálló tervezése;  közös, majd önálló vázlat készítése az órai munka során, vagy annak alapján;  tanóra keretében a csoportmunka célirányos tervezése;  a differenciált csoportokban a csoportváltás megoldása; 6.évfolyamon először november végén vagy december közepén, a további évfolyamokon egy-egy témakör lezárását követően.  korrepetálások, melyeket elsődlegesen a pedagógus felzárkóztatás céljából végez.  törekszünk tehetséggondozás tanórán kívüli megvalósítására.  A tanulási technikák kialakításakor időterv készítése, tantárgyak sorrendjének egyéni kialakítása, a tudás ellenőrzésének beépítése a technikába.  Fejlesztő pedagógus alkalmazása. Alapfokú művészetoktatás  Az iskola nevelési céljai és feladatrendszere  Zeneiskola tevékenysége, alapvető céljai és feladatai  Zeneiskolánk elsősorban a Főváros IV. kerületében, Újpesten lakó szülők gyermekei számára szeretné biztosítani a kultúra elválaszthatatlan részét képező alapvető zenei ismeretek és a hangszertanulás elsajátításának lehetőségét.  Az iskola célja és feladatai:  - A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket és alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a gyermekek harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiségének kialakításához.  - Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenysége, neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére.  - Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra.  - Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáit.  - Alapozza meg a művészi kifejezőkészség kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját és fejlessze improvizációs készségét.  - Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra.  - Törekedjen a társművészekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességének kialakításához, fejlesztéséhez.  A képzés tartama az emberre, a társadalomra, a művészetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában életkori fejlettségi szinthez mért kiválasztással, elrendezéssel. Pedagógiai program 2015.

6


 

A feldolgozás megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetünkben. A képességek fejlődéséhez a pedagógiai programban meghatározott követelményekkel kell ösztönözni a személyiségfejlesztő oktatást.

A fenti feladatok megoldásán túl a személyiségfejlesztést szolgálja:  a színes, sokoldalú iskolai élet - a tanulás, a játék és a munka  az önismeret, együttműködési készség fejlesztése  akarat edzés, egészséges életmód, szokások kialakítása  megfelelő értékkel való fokozatos azonosulás Alapfokú művészetoktatás  Az önismeret, önértékelés és önkritika kialakítása és folyamatos fejlesztése.  Az önfegyelem és az akaraterő - ami a rendszeres gyakorláshoz és minden munkához elengedhetetlen - kialakítása.  Az igényesség kialakítása elsősorban önmagunkkal, majd másokkal szemben is.  A művészetek alapvető fontossággal bírnak az ember, az egyén egészséges és harmonikus személyiségének fejlődésében. Ebből fakadóan iskolánk alapvető célkitűzése a harmonikus személyiségfejlesztés.  Az intézmény vezetésének és tanárainknak feladata, hogy megteremtsék, azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek között a legpozitívabb személyiségjegyek formálódnak.  A szociális magatartásminták elsajátítása elsődlegesen utánzásos tanulás és a különböző felnőtt modellekkel való azonosulás (identifikáció) útján történik. Az utánzás útján létrejövő viselkedés elsajátítását segíti az empátia, az a képességünk, hogy bele tudjuk élni magunkat mások érzelmi állapotába. A tanuló számára tehát nagyon fontos a jó modell, mert az identifikáció folyamatában ugyanis nemcsak viselkedésmintákat, de értékrendeket és attitűdöket is átveszünk. Nagyon fontos ismételten a pedagógus és a család szerepe, akik jó mintával, együtt érzően és empátiával, valamint sok- sok szeretettel tudják a fejlődő embert hozzásegíteni önmaga megismeréséhez. Az érett, egészséges személyiség egyik fontos kritériuma, hogy a világra való általános nyitottság megőrzése mellett képes a hivatásvállalásra és a szerepazonosulásra.  A Zeneiskolának speciális lehetőségei és feladatai vannak a személyiségfejlesztés területén. Az a különleges helyzet, amely abból a meghitt kapcsolatból adódik, hogy a tanár egyetlen növendékkel foglalkozhat az óráján, tág lehetőséget biztosít a tanuló személyiségének, alkatának, habitusának megismerésére és fejlesztésére. A zenetanár az órai foglalkozások során óhatatlanul megismerkedik tanítványa szociális hátterével, szülői, baráti, iskolai kapcsolatrendszerével, anyagi szellemi képességeivel. Ezek birtokában tervezheti meg - figyelemmel a Zeneiskola Pedagógiai Programjában meghatározott tantervi célkitűzésekre - az egyéni haladás metodikáját, az elsajátítandó tananyag mennyiségét és milyenségét. Az egyénre szabott oktatási forma biztosítja számára, hogy aprólékos részletességgel megismerkedhessen a gyermek pszichológiai fejlődésének folyamatával és ezt az elsajátítandó tananyag személyre szabott megválasztásával pozitív irányba befolyásolhassa.  A zeneművészet, s azon belül annak különböző ágainak elsajátíttatása különösen alkalmas a fiatal személyiség fejlesztésére. A zene, mint az egyik legösszetettebb művészeti ág az emberi személyiség felépítésének minden alkotóelemére hatást gyakorol. Fejleszti a memóriát, a beleérző készséget, a motorikus folyamatokat, bővíti a tudást, az Pedagógiai program 2015.

7


ismeretanyagot, gondolkodásképességet, fejleszti a kooperációs, kommunikációt, előadói készséget, az interaktivitást, az esztétikai érzéket, a kifejezéskészséget. Tág teret biztosít a kreativitásnak, az alkotásnak, a kifejezőkészségnek és a fantáziának.  Az iskola által biztosított koncerteken a fellépések alkalmával növendékeink megtanulják a pódiumon való viselkedés szabályait, az öltözködésükre vonatkozó konvenciókat, a közönséggel való viselkedés formáit, s a fellépés során előforduló természetes gátlásosság leküzdésének módozatait.  A koncertek alkalmakhoz igazodó volta miatt megismerkednek az európai és magyar keresztény kultúrkörhöz kapcsolódó egyházi ünnepek hagyományaival, melynek során személyiségük egy több ezer éves kultúrával gazdagodik. Hasonlóképpen országunk nemzeti ünnepein való részvételük során magas művészi megfogalmazásban találkoznak a hazaszeretet és a nemzeti identitás élményével.  Mindezek együtthatásaként megállapíthatjuk, hogy zeneiskolai tanulmányaik végeztével növendékeink személyisége sokoldalúan gyarapodott, fejlődött.  2.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A nevelőtestületet eddig is és a jövőben is az iskola hírnevének megfelelő magas szintű oktató-nevelő munkára törekvés jellemzi. A folyamat az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot alakítja ki, teremti meg. A tanulókban alakuljon ki:  nyitottság a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt  a közvetlen környezet ápolása, értékek megőrzése iránti igény  a beteg, sérült és fogyatékos, vagy bajbajutott embertársak iránti elfogadó, segítőkész magatartás  a kommunikációs kultúra olyan szintje, melynek középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének,  megvédésének a képességei állnak.  A „Pécsis lét” erősítése, minden 1. osztályos tanuló Pécsi jelvényt kap. A közösségfejlesztés igen jelentős színtere a DÖK, melynek megbeszélésein történik a tanulói érdekképviselet és érdekegyeztetés:  házirend kialakítása, elfogadása  iskolagyűlések  közösségi programok szervezése (játék és munka) Alapfokú művészetoktatás  Az úgynevezett „későn érő”, valamint a személyiség és/vagy viselkedési zavarokkal küzdő gyerekekkel való foglalkozás a hangszeres órákon (mintegy terápiás jelleggel).  Személyes, négyszemközti beszélgetések a gyerekekkel, személyre szabott külön feladatok kijelölése.    

Közösségfejlesztés a zeneiskolában A Zeneiskolában sajátosságaiból következően különböző tanulóközösségek léteznek: Az egy tanárnál tanuló növendék: A közösségfejlesztés legegyszerűbb és leginkább magától értetődő módja a tanár összes növendékei számára megrendezésre kerülő közös órák és koncertek, melyen a növendékek


8


      

  



egymás hibáiból, ötleteiből tanulhatnak, megismerkedhetnek tanulótársaikkal, gondolataikkal, tanulásról, zenéről kialakított véleményükkel. A vidám, jó hangulatú órák és rendezvények maradandó emlékűek lesznek, amelyek egy jól működő közösséggé kovácsolják össze az adott tanulói csoportot. Az azonos hangszert tanuló növendékek: Ezeken az alapokon szakmai kisegyüttesek szerveződhetnek, elsősorban duók vagy triók, bizonyos hangszerek esetében kiszenekar felállítására is sor kerülhet. Zenei együttesek növendékei: Zeneiskolánkban az elmúlt években az alábbi állandó együttesek működnek: - Ifjúsági Vonószenekar - Camerata Piccola Együtteseink kiváló lehetőséget biztosítanak a később pályára szándékozni menők számára, hogy elsajátítsák a zenekari muzsikálás fortélyait, de a többiek számára is jó fellépési alkalmat teremtenek Ilyen alkalmakkor a fellépések és az utazások élménye kialakítja az együvé tartozásnak azt az érzését, mely egy összehangoltan működő zenei közösség igazi ismertetőjegye. Együtteseink munkája igazi közösségformáló és megtartó erővel bír. Ezek a közös programok nagymértékben hozzájárulnak, hogy növendékeink örömmel vegyenek részt az egész évi munkában. Alkalmi együttesek: A kamarazene óráin általában az adott tanévre alakul egy-egy kisegyüttes vagy kamara. E mellett a zeneiskola életében előforduló különböző ünnepségekre és ünnepélyekre is alkalmi együttesek szoktak alakulni. Ezen együttesek az igényeknek megfelelő összetételűek, kisebb vagy nagyobb létszámúak. Ezekben az alkalmi együttesekben a tanulók az összeállítástól függően véletlenszerűen találkoznak, tehát lehetőségük nyílik, hogy új ismeretségeket, barátságokat kössenek.

2.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Követelményeink között hangsúlyosan szerepel a fejlődésben elmaradott, tanulási nehézségekkel, részképesség zavarokkal küzdő tanulók felzárkóztatása alsó tagozaton. E feladat megoldásához feltétlenül szükséges, hogy az intézményben főállású fejlesztő pedagógus és logopédus, pszichológus dolgozzék. (Nevelési Tanácsadó jelenlegi segítségével működik a feladatok ellátása). Alapfokú művészetoktatás  Az arra alkalmas, kiemelkedő képességű gyerekek „B”- kategóriába sorolása.  Az emeltebb szintű oktatás biztosítása részükre, a képzés és a tananyag minőségét és mennyiségét illetően is.  Az ilyen tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra, felvételi vizsgára. 2.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek


9


Differenciálással sikerült megvalósítani a különböző képességű és érdeklődésű tanulók tehetséggondozását. A szakkörök házi és kerületi versenyekre történő felkészítés és részvétel szintén a tehetség-gondozás fontos színtere. A „zenetagozatos lét”, vagyis az emelt szintű ének-zeneoktatás egy speciális, kulturáltabb életformát ad. Ezeknek a gyerekeknek a zöme már utolsó éves óvodásként részt vesz a zenei előkészítőn, és így szakember vezetésével megismeri és megszereti a zenés-játék örömét (alapfokú művészetoktatás , dalos játékfoglalkozások). Az emelt szintű ének-zenei osztályokból kialakított három kórusunk a hagyományokhoz híven, eredményesen működik. Az énekkari órák 6. évfolyam végéig kötelezőek. Képességgondozás Képességnek azokat az egyéni - az egyik embert a másiktól megkülönböztető - sajátosságokat nevezzük, amelyek valamilyen cselekvés vagy cselekvések sikeres végrehajtásának lehetőségét biztosítják. A nagy művészi, tudományos teljesítmények létrehozói ténylegesen valami - tevékenységük sikeréhez nélkülözhetetlen - többlettel születtek. Ez a többlet azonban nem kifejlett, kész képesség, hanem ennek belső feltételét alkotó anatómiai, neurofiziológiai adottságok, meghatározott cselekvések végrehajtására irányuló hajlamok összessége, azaz rátermettség. A veleszületett adottságokból, hajlamokból álló rátermettség tehát a képesség fejlesztésének természeti előfeltétele mind az átlagos, mind a kiemelkedő képességű egyénnél. Minél nagyobb teljesítményekre képes az egyén, annál számottevőbb veleszületett rátermettséget kell feltételezni a teljesítmény mögött. Az adottságok, hajlamok azonban maguk sem változatlan, kezdettől létező tényezők. Ezek is az emberi tevékenység folyamán alakulnak ki és állandóan fejlődnek. A képességek kibontakozása szempontjából a rátermettségen kívül a szülők, a rokonok személyes példája, a tanárok útmutatása és vezetése, valamint a megfelelő környezet megteremtése is döntő. A külső hatás, a nevelés ott is nagyon fontos, ahol első pillanatra csak öröklött vagy veleszületett sajátosságok domborodnak ki. A képesség és a tevékenység kölcsönösen hatnak egymásra, kapcsolatuk kétirányú. Igaz ugyan, hogy a sikeres cselekvés alapja képesség, de a képesség fejlesztése tevékenykedés nélkül elképzelhetetlen. A képesség mindig az oktató-nevelő folyamatban végbemenő fejlődés eredményeként bontakoznak ki. Miként nincs minden vonatkozásban jó képességekkel rendelkező személyiség, úgy nincs minden tekintetben képességek hiányával lévő sem. Ezt az állítást kell szem előtt tartaniuk a zenetanároknak a zeneiskolai felvételik során. Minden gyermekben van valamilyen ösztönös vonzódás a zene iránt. Ennek kiteljesítését Zeneiskolánk fontos feladatnak tartja. Ezek az élmények a gyermeket az élet más területeire is elkísérik, táplálják, bíztatják önértékelését. Az, hogy a gyermek megtalálja e képességének, fiziológiai adottságának megfelelő hangszert, vagy zenei területet, zenetanáraink éleslátásán, tapasztalatán múlik. 2.5.1. Tehetséggondozás A tehetséggondozás az alapfokú zenei oktatás kiemelt feladatai közé kell, hogy tartozzon, hiszen csak a kiemelkedően tehetséges gyermekeket lehet pályára irányítani, felkészíteni. Ezekből a tehetségekből kerülhetnek ki zenei életünk utánpótlásai. Nagyon fontos a tehetségek magas szintű felkészítése, hiszen a zeneiskola is ezeken a gyerekeken keresztül nyilvánulhat meg. Ez a felkészítő munka természetesen a zenepedagógusokra plusz feladatokat hárít, például szereplések, különórák, versenyekre való felkészítés, gondoskodás a növendék fizikális és pszichés állóképességéről stb. A zeneiskola minden eszközt szeretne megadni mind pedagógusainak, mind tehetséges növendékeinek ahhoz, hogy ezeknek a feladatoknak maximálisan megfeleljenek. Nagyon fontos, hogy a gyerekek jó minőségű Pedagógiai program 2015.

10


hangszereken játsszanak, lehetőség szerint eredeti kiadású kottákból. Hangsúlyt kell fektetni, hogy a növendékek eljuthassanak azokra a versenyekre, megmérettetésekre, melyeken tehetségük kiteljesedhet. A tehetséggondozás másik fontos eleme a mintakövetés. Egyrészről minta a pedagógus, de fontos, hogy a gyermek személyes élményein keresztül, pl. hangverseny-látogatások alkalmával tapasztalhasson, bővíthesse ismereteit. Az ismeretbővítésre, élményszerzésre feltöltődésre természetesen nem csak a diákoknak van szükségük, hanem a zenepedagógusoknak is. Csak az a tanár adhat jó mintát, aki folyamatosan fejleszti önmagát és követi a zenei életben zajló eseményeket. Fontos megemlíteni a zeneiskolában működő zenekarok munkáját, hiszen ők is nagy szerepet vállalnak a tehetséggondozásban. Nélkülük elképzelhetetlen lenne, hogy a tanulók képet kaphassanak egy zenekar életéről, a társas zenélés ismereteiről. 2.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, az osztályfőnök szerepe a feladatok megvalósításában 2.6.1 A gyermekvédelmi törvény alapelvei (20/2012. VIII.31. EMMI rendelet 63§(2)f.  a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles  meghatározott felelősséget kell megállapítani az állam, a helyi önkormányzatok, az ellátó szervek, személyek tekintetében  a család életébe történő hatósági beavatkozása kizárólag a gyermek érdekében történhet. 2.6.2 A gyermek védelmének rendszere  pénzbeli és természetbeni ellátások  személyes gondoskodást nyújtó alapellátások  személyes gondoskodást nyújtó szakellátások  a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések. 2.6.3 Gyermekvédelmi célok Összhangban az általános nevelési célokkal a gyerek  ne kerüljön perifériára  legyen beiskolázva, a továbbtanulása biztosítva Feladatok:  felzárkóztató programok (tanórán kívül, tanórán belül)  korrepetálás  napközi, tanulószoba  vizsgára való felkészítés  indulási hátrányok csökkentése  pályaválasztásban segítség  szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása  személyiségfejlesztés  a diákönkormányzat munkájának segítése  egészségvédő programok  tanácsadás  tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről.  szülőkkel való együttműködés  belső információk áramoltatása. Pedagógiai program 2015.

11


   

kapcsolat kialakítása és tartása a külső segítő intézményekkel és szervezetekkel iskolán belüli szociális szolgáltatások a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás, segítségadás különös odafigyelés a gyermekjóléti gondoskodásban részesülő gyermekekre

2.6.4 A megvalósítás stratégiája Feltételek biztosítása: személyi: - szakember ellátottság - továbbképzés, átképzés - az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős jó munkája, folyamatos kapcsolat tartása A személyi feltételek jobbak, mint a tárgyi és anyagi feltételek. Alkalmazott módszerek lehetnek: a./ Megfigyelés, beszélgetés, családlátogatás, előadások, fórumok, szóróanyagok, tanácsadás, konfliktuskezelés, tréningek, pótló, korrigáló, helyettesítő nevelés, értékközvetítés, drámapedagógia elemei. b./ A szülőkkel való kapcsolattartás módszerei: családlátogatás, fogadó óra, szülői értekezlet, megbeszélések. c./ Nyilvántartjuk és elemezzük az intézményi eredményeket: kompetencia-mérések eredményei, tanév végi eredményeket tantárgyakra vonatkozóan, versenyeredményeket, továbbtanulási mutatót, elégedettség mérés eredményeit. 2.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az állandó vagy eseti tanulási problémákkal küzdő tanulók felzárkóztatására szolgál 1-4. osztályos korig a napközis foglalkozás. Ugyanezen feladat ellátására felső tagozaton a tanulószoba szolgál. Az egyéni foglalkozást igénylő tanulóknak lehetőségük van személyre szabott korrepetálásra. 2.7.1. Felzárkóztatás a Zeneiskolában Szinte törvényszerű az, hogy ahol tehetséges gyermekek vannak, ott problémás gyermekek is felbukkannak. A zenetanárok részéről nagyobb figyelmet kell tanúsítani azokra a gyermekekre, akiknél a képességeket nehezebb készség szintre emelni. Fontos feladat azon diákok felzárkóztatása, akik tehetségesek egy adott hangszerből, de a kötelező szolfézs tantárgyból gyengébb az eredményük. Ez annál is inkább fontos, mert a sikeres felvételi vizsgához a magas szintű szolfézstudás elengedhetetlen követelmény. Nem elhanyagolandó a szülők közreműködése sem, akik kontrollálhatják a tanár által adott feladatok elvégzését. Ha a gyermek a plusz segítségek ellenére sem tud felzárkózni, pl. adott hangszerből, akkor akár más hangszerre történő átirányítás is célravezető lehet. Mindenképpen a pedagógus feladata megkeresni azt a zenei területet, ahol a gyermek sikerélményre tehet szert.

2.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola pedagógiai programja meghatározza:


12


c./

b./

az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységet; a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot.

Napközi otthonos ellátás (1-4. évfolyamon a mindenkori igények szerint.)  Tanulószoba - szaktanárok irányításával - a felső tagozat tanulóinak.  Felzárkóztatás - korrepetálás - egyéni fejlesztő foglalkozás, melynek célja, hogy az érintett tanulók  megfeleljenek a tantervi minimum követelményeknek,  könnyebben leküzdhessék a szociális hátrányokat,  tanulási nehézségeik csökkenjenek,  elsajátítsák a legmegfelelőbb tanulási technikát.

  

Logopédiai foglalkozások Könyvtár ISK

2.10. Környezeti nevelési program Külön Környezeti nevelési program 2.11. Egészségnevelési program Külön Egészségnevelési program 2. 12. SNI-s Tanulók integrált oktatása Külön Integrációs program alapján 2.13. A fogyasztóvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok Jogszabályi háttér:        

ENSZ Fogyasztóvédelmi Irányelvei Az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga A különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog Az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog Európai Unió akcióterve a fogyasztóvédelemről

Célok:  A fogyasztói kultúra fejlesztése  A tudatos, értékorientált, kritikus fogyasztói magatartása és fejlesztése a tanulókban  A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése


13


Feladatok:       

Értékformálásban hangsúlyozni kell: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítés, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme, a fogyasztási javak és szolgáltatások megismertetése, a piaci viszonyok közötti eligazodás megismertetése képessé tenni a tanulókat fogyasztói érdekeik érvényesítésére A fogyasztói magatartás kialakítása: kiválasztás, áruismeret, döntés, kockázatvállalás, bizalmi elv, jogismeret, szolgáltatás ismeret, vállalkozásismeret, Megismertetni a tanulókkal: piac, marketing, reklám, minőség, gazdaságosság, takarékosság Megismertetendő fogalmak: tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos fogyasztás, fenntartható fogyasztás, preventív fogyasztóvédelem.

2.14. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Kötött formái:  fogadó óra havonta  SZM választmány a tanév folyamán háromszor  szülői értekezlet a tanév folyamán háromszor  DÖK Lehetőség van a mindennapi munkába való betekintésre:  nyílt napok évente kétszer  leendő elsőseink dalos játékán a pedagógussal való egyeztetés után  az óvodások és szüleik a beiratkozást és a zenei meghallgatást megelőzően két napon át ismerkedhetnek meg az iskolával és tanító nénikkel. A közös programok lehetőséget adnak a szülői ház és az iskola közötti távolság csökkentésére, az egyes osztályok igényeinek megfelelően, önköltséges formában.  Színház, hangverseny, kirándulás  Az osztályok szívesen rendeznek az év végén „családi nap”-ot  Akadályversenyek, főzések  Pécsi nap  Adventi készülődés  A Pécsi Gála sikere közös ügyünk, a szülőktől sok segítséget kapunk (pl. ruhák varrása).  Táncgála  Tanévzáró hangverseny  Kiemelt évfordulók, alapítványi rendezvények Alapfokú művészetoktatás  Fontos feladat s szülőkkel való aktív, jó kapcsolat kialakítása, napi személyes kapcsolat, telefonkapcsolat.  Már a felvételinél - írásban - kell kérni a szülő beleegyezését, aláírását az alábbiak vállalására: Pedagógiai program 2015.

14


Gyermekét hozza-viszi a hangszeres órákra délután, illetve este. Otthon is megteremti a megfelelő feltételeket a napi gyakorláshoz. A szülő kéri, és a hangszeres tanár is jónak látja, akkor részt vehet az órákon, hogy jobban tudjon segíteni gyermekének az otthoni gyakorlásban. 2.15. Tanórán kívüli foglalkozások A személyiségfejlesztésnek és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek: Formái:  Alapfokú művészetoktatás: A zenei munkaképességek-gondozása- Kovács-módszerpedagógiája az alábbi módon kerül felhasználásra: A növendékék választott tantárgyként részt vehetnek ezeken a foglalkozásokon. A foglalkozások a zenei igényeknek megfelelő mozgásprogramot, valamint az ésszerű gyakorlásra és az egészséges zenész életmódra vonatkozó oktatást kapnak. 

 

 



Az alapfokú művészeti oktatás jellegéből adódóan az ott tanuló növendékek számára viszonylag sok tanórán kívüli foglalkozást szervez. Ezen foglalkozások azért bírnak különös jelentőséggel, mert a művészeti tevékenység gyakorlatának és elméletének elsajátításához nélkülözhetetlenek a zenei élet különböző szegmenseinek élményszerű megtapasztalásai. A többféle fellépési formák ennek a gondolatnak a jegyében segítik növendékeink zenei fejlődését. A hangverseny-látogatások a széleskörű zenei műveltség megalapozásában, illetve a rutin ellesésében segítik növendékeinket. E mellett növendékeinknek és tanárainknak a tanítson kívüli időben a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a gyakorlásban is segíteni. Ezt oly módon tesszük, hogy a zeneiskola termeit amennyiben nem akadályozza az oktatást a rendelkezésükre bocsájtjuk gyakorlás céljára, melyre engedélyt előzetes egyeztetés alapján az intézményvezető adhat. Különösen fontos ez a feladat, hiszen a kerületben nagyon sokan lakótelepeken élnek, ezért a felvételire, szereplésekre, versenyekre, koncertekre való készületben bizonyos esetében megoldhatatlan problémát jelentene a szükséges gyakorlás. A házi hangverseny A félévzáró díszhangverseny (Karácsony előtt),a kicsinyek hangversenye április környékén és az évzáró díszhangverseny jelenti a biztos iskolai szintű rendezvényeket. Ezeken a hangversenyeken minden tanszakról a legkiemelkedőbb növendékek szerepelnek. A zeneiskolában kialakult gyakorlat szerint vannak még egyes tanszakokat érintő hangversenyek, vagy egyes eseményekhez kapcsolódó hangversenyek (pl. adventi hangverseny stb). A tanszaki hangversenyek célja, - mint például a zongora tanszaki hangversenyeké - részben a tehetséges növendékek szereplési rutinjának megszerzése, részben az átlagos képességű növendékek ösztönzése, sikerélményhez juttatása. Külső szereplés Igyekszünk megragadni minden alkalmat az iskolán kívüli szereplésekre. Az a tudat, hogy a tanuló iskoláját, kerületét akár országos szintű rendezvényeken is képviselheti, inspiráló hatással bír. Az egyéni szereplések mellett a vonószenekarban való részvétel nagyon fontos területe ennek a megnyilvánulásnak: ünnepségek, kerületi és állami ünnepek, intézmények meghívásai, önkormányzati meghívások, esetenkénti külföldi szereplések mindig kivételes pillanatot jelent. Versenyek


15


  

 

A tehetséggondozás egyik fő eleme a versenyeken való részvétel, ahol a tehetséges növendékek szembesülhetnek saját képességeikkel, állóképességükkel. Az iskolán belüli versenyek célja az átlagos képességű növendékek ösztönzése. Meghallgatások A meghallgatás egyik formája lehet a félévi vizsgahangverseny, ahol a növendékek számot adnak tudásukról, munkájukról, a szülők és a vizsgabizottság előtt. A nagy iskolai rendezvényekre válogató meghallgatásokat tartunk, ahol szakmailag értékeljük és rangsoroljuk a produkciókat. Vannak tanszakok, ahol a szaktanácsadó kérésére a tanár kollégák bemutatót tartanak egy-egy növendékkel. A közös órákon két-három tanár osztályok szerint tart meghallgatást úgy, hogy a növendékek hallhassák egymást.

 Énekkar A zenetagozatos tanulók részvételével. Az énekkar a közösségi nevelés egyik fontos fóruma, amely az ének-zene tantárgy által kialakított készségek gyakorlati megvalósításának célját szolgálja. Fontos közművelődési funkciója szűkebb és tágabb környezetben a zenei kultúra terjesztése. 

Camerata Piccola zenekar:

Célja: alkotó tevékenységgel felismertetni a művészetekben rejlő szépséget, a zenei adottságok kibontakoztatása, a kollektív felelősség érzésének fejlesztése. -

Csellovasok és Hegetücsök vonós zenekar:

Célja: Hegedűs és csellista növendékeink közös muzsikálásra nevelése, a zeneirodalom több korszakának megismertetése, valamint az együttműködést. 

Napközi otthon: Célja: az egyéniség fejlesztése, egészséges életmódra, önálló tanulásra nevelés, egyéni képességek (kooperáció, kommunikáció, kreativitás, koncentráció) kifejlesztése. Kézműves foglalkozások

 Tanfolyamok Igény és lehetőségeink szerint: o tánctanfolyam: mozgáskultúra fejlesztése, néprajzi hagyományok megismertetése. o Számítástechnika: tanórán kívüli tanfolyam, a számítástechnika iránt komolyan érdeklődő gyerekeknek. o Úszás: az egészséges életre nevelés fontos része a rendszeres mozgás 

Könyvtár: Célja: a helyes könyvtárhasználat elsajátítása, önálló ismeretszerzés és hasznos szabadidő eltöltés biztosítása. Oktató programok használatának elsajátíttatása.



Tanulószoba:


16


Célja: a felső tagozatos tanulók egyéni tanulási képességének kialakítása, a lemaradók és hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. 

Diákönkormányzat: Célja: a tanulók érdekképviseletének és véleménynyilvánítási jogának biztosítása, tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítése. Közéleti szerepre nevelés.



Iskolai sportkör: A tanítási órákkal és az iskolai sportkörrel együtt biztosítja a mindennapos testedzést, felkészíti a tanulókat az iskolai és azon kívüli versenyekre


17


3. HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak óraszámai:

3.1. Alsó tagozat Óraterv 1-4. évfolyam

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4 évf.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

8

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

4

4

3

3

Rajz

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

4

4

4

4

Tánc

1

1

1

1

2

2

26

28

Kórus Órakeret


25

25

18


3.2. Felső tagozat

Tantárgy Magyar nyelv irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Tánc Ének Rajz Informatika Technika Osztályfőnöki Testnevelés Összes tanóra Kórus Összes óra

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4 3 4 1 2 2

4 3 3 1 2 2

4 5 3 1 2

4 5 3 1 2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 3 1 1 1 1 4 33

1,5 1,5 1,5 1,5 1 3 1 1 1 1 4 33

33

33

és

1 3 1 1 1 1 4 28 2 30

1 3 1 1 1 1 4 27 2 29

Az intézmény Helyi tanterve a Pedagógiai program mellékletét képezi.


19


3. 3. Alapfokú művészetoktatás 3.3.1. Általános bevezetés Helyi tantervünkben a nevelőtestület elfogadta a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletnek az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet által történt módosítását. a. ) Azok a diákok, akik intézményünkben a 2011/12 tanévben, vagy az utána induló tanévekben kezdik meg alapfokú tanulmányaikat, azoknak a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletnek a 3.3.1.1. számú melléklete alapján a helyi tanterv 2. fejezetében leírtak szerint történik a képzése felmenő rendszerben. b. ) Azok a diákok, akik intézményünkben a 2011/12 tanévet megelőzően már valamely tantárgyból legalább az alapfokú képzésük folyamatban van azokra az 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletnek az 1. számú melléklete alapján a helyi tanterv 3. számú fejezetében leírtak szerint történik a képzése kimenő rendszerben, mely a törvénynek megfelelően az intézmény jelenlegi 2015. évben elkészített pedagógiai programját megelőző pedagógiai program helyi tantervével kell, hogy megegyezzen. 3.3.2. Felmenő rendszerű képzés A 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletnek a 2. számú melléklete alapján történő felmenő rendszerű képzés. 3.3.3. A Képzés rendszere műfajonként 3.3.4. Klasszikus zene műfaj 3.3.5. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. 3.3.6. A képzés struktúrája 3.3.7. Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: fuvola, fife Billentyűs tanszaktantárgyai: zongora, Pedagógiai program 2015.

20


Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, gordonka, Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, zenetörténet¬zeneirodalom, dalos játék Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar. 3.3.7. Hangszeres tanszakok - egyéni képzés  „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene, zenekar, Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar, Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. A képzés évfolyamainak számai A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5-10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar: minimum 9 fő; kamarazene, 2-8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene: 2-8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1-2. és 1. évfolyam 5 perc 23. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc  „B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok - alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, kamarazene, zenekar, Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora) tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző Pedagógiai program 2015.

21


évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

Tantárgy

Évfolyamok Elő Alapfok képző (1) (2) 1 2 3 (2) (2) 2 2 2 (2) (2) 2 2 2

Továbbképző 4 2 2

5 2

6 2

7 2

Főtárgy Kötelező tárgy Kötelezően választható 2 2 2 tárgy Választható tárgy (0-2) (0-2) 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 Összes óra: (4-6) (4-6) 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: fuvola, zongora, hegedű, gordonka 3.5. Az előírt tananyag és követelmények EMMI által kiadott tantervi javaslat szerint tanítunk. (részletesen mellékletben)

8 2

9 2

10 2

2

2

2

0-2 0-2 0-2 4-6 4-6 4-6

a helyi tanterv

4.1 Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 4.1.1 Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak hivatalosan tankönyvvé nyilvánított nyomtatott taneszközöket /tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ használnak a tananyag feldolgozásához. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van /tornafelszerelés, rajzfelszerelés /. 4.1.2 Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4.1.3 A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket tájékoztatjuk. 4.1.4 A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes eszközök kiválasztásnál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  Taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  A taneszközök ára minél kedvezőbb legyen. 4.2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 4.2.1 A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben Pedagógiai program 2015.

22


meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 4.2.2 A félévi és év végi követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A félévi és év végi követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Első évfolyamon félév és év végén, második évfolyam félévében a tanulók szöveges minősítést kapnak. (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorult) A 2-4. évfolyam félévében és év végén magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, ének-zene, 4. évfolyam év végén idegen nyelv tantárgyakból érdemjegyet adunk. Környezetismeret, technika, rajz, testnevelés, erkölcstan, hit-és erkölcstan, tánc, informatika tantárgyakból szöveges minősítést alkalmazunk. Felső tagozaton Erkölcstan, tánc tantárgyból szöveges minősítést, a többi tantárgyból érdemjegyet kapnak a tanulóink. A tájékoztató füzetben, bizonyítványban a minősítést a szülővel, gondviselővel alá kell íratni.

4.2.3 Ha a tanuló év végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4.2.4 Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A nevelőtestület döntése alapján a tanuló javító vizsgát tehet akkor is, ha három tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett a tanév végén. 4.2.5 Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait a szülő kérésére az első évfolyamon folytatja. 4.2.6 A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott. Egy tantárgyból az összes óra 20 %-át mulasztotta. Magántanuló volt. Alapfokú művészetoktatásban az órák egyharmad részét mulasztotta. Magasabb évfolyamba léphet az iskola valamennyi növendéke: Aki az év végi vizsgán főtárgyból, valamint a kötelező és kötelezően választható tárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. Továbbképző évfolyamba léphet az a tanuló, aki legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett, vagy azon tanulók esetében, akik a 2004/2005. tanévben kezdték meg az első évfolyamban alapfokú zeneiskolai tanulmányaikat, a továbbképző Pedagógiai program 2015.

23


évfolyamba lépés feltételeként művészeti alapvizsgát kötelesek tenni. A művészeti alapvizsga értékelését - szakértőkből álló bizottság végzi. A művészeti alapvizsga tartalmát és követelményeit a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletben módosító 23/2006. (V.24.) OM rendeletben meghatározottak írják elő. Indokolt esetben más időpontban tehet pótvizsgát a növendék. Ha a pótvizsgán sem jelenik meg, a főtárgy tanára a tantestület beleegyezésével dönthet a magasabb évfolyamba lépésről. Akinek főtárgyban, kötelező és kötelezően választott tárgyakban az igazolatlan hiányzásainak száma nem haladja meg a 10 tanítási órát. Aki nem sérti a házirend szabályait. Az általunk tanított zenei tárgyak évfolyamonkénti pontos, minimális követelményeit az Alapfokú Művészetoktatás Követelményei és Tantervi Programja tartalmazza. 4.2.7 Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv. 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv, Emelt szintű ének-zene tagozatos osztályokban minden évfolyamon az ének-zene. 4.2.8. Évismétlés szülői kérésre Ha az első osztályos tanuló szülője úgy ítéli meg, hogy gyermeke tanulmányi előmenetele nem megfelelő, lehetősége van arra, hogy május 15-ig kérvényt nyújtson be az iskola igazgatójához, és kérje, hogy gyermeke szülői kérésre évet ismételhessen. Ebben az esetben a bizonyítványban záradékként az szerepel, hogy a tanuló szülői kérésre évfolyamot ismétel.

4.2.9. Alapfokú művészetoktatás:  Az a tanuló, aki az alapfokú művészetoktatásban nem végezte el az osztályának megfelelő előírt tananyagot (bár kevesebbet mulasztott, mint az órák egyharmad része), a szaktanár javaslatára az osztályát „folytathatja”.(Az évet ismételhet.) A felvett tárgyak összes hiányzása nem haladhatja meg a 30%-ot. Amennyiben meghaladja, nem osztályozható. A szaktanár javaslatára, indokolt esetben, az alapfokú művészetoktatásban tanuló növendék két évfolyam anyagából összevont beszámolót tehet.  A szülő minden év május 15-ig nyújthat be kérvényt az iskola igazgatójához, és kérheti, hogy gyermeke az adott osztályt folytathassa. A tanulónak lehetősége van zeneiskolai tanulmányai során egy alkalommal tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyam megismétlésére. 4.3

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei


24


4.3.1 Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 4.3.2 A zenetagozatos osztályokba jelentkező, leendő első osztályos tanulók március hóban zenei meghallgatáson vesznek részt. A szaktanárokból alakult bizottság és a leendő tanítónő a gyerekek zenei képességét, ritmusérzékét, memóriáját vizsgálja.

4.3.3 Tanulói jogviszony: 4.3.4 A tanuló joga, hogy  Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt.  Az adott oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől és tanulmányi eredményétől függően kérelmére tandíjkedvezményben részesüljön. A kérelmeket az iskolaszék bírálja el.  Az iskolától hangszert kölcsönözhessen, illetve indokolt esetben kötelező melléktanszak alól felmentésben részesülhessen.  Igénybe vegye a könyvtár szolgáltatásait.  Keletkezése  Tanulói jogviszonyt beiratkozással, a beíratás napján, az igazgató által meghatározott időpontban létesíthet minden tanuló, aki az alábbi feltételeknek megfelel:  Általános egészségi állapota lehetővé teszi az iskolai munkában való aktív részvételt.  Önmaga, szülei, illetve nevelője elfogadja iskolánk pedagógiai programját.  Életkora és helyzete a törvényi előírásoknak megfelel.  Szaktanárokból álló bizottság előtt tanúságot tesz képességeiről és készségeiről, melyek zeneiskolai tanulmányok elkezdésére vagy folytatására jogosítják.  A tandíjat vagy térítési díjat a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettek szerint, határidőre, maradéktalanul befizeti az iskola számlájára.  A felvettek névsorát az igazgatóság az intézmény központi épületében mindenki által hozzáférhető, jól látható helyen kifüggeszti.

4.3.5.      

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek azonosítására alkalmas igazolvány; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. lakcímkártyát

A 2-8. osztályba történő felvételinél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott távozási bizonyítványt.  lakcímkártyát Pedagógiai program 2015.

25


A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 4.4.1 Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 4.4

4.4.2 Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 4.4.3 A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (az 1-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  az 1-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4.4.4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:  az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül.  A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 4.4.5

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; amellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak fejlődtek- e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.


26


4.4.6

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:



A elsőtől második évfolyam félévéig minden tantárgy esetében szöveges minősítést alkalmazunk. Félévi és év végi minősítés. Szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. „Felzárkóztatásra szorul” minősítést akkor kaphat a tanuló, ha magyar irodalom, magyar nyelv, és matematika tantárgyakban mutatott teljesítménye nem éri el azt a szintet, mely a következő szintek előzőekre épülő tananyagának biztonságos elsajátítását garantálná. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Tanévközi értékelés: A tanulók munkáját 1-8. évfolyamon év közben érdemjegyekkel értékeljük. A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal, vagy szövegesen minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tantárgyak közül az erkölcstan, hit –és erkölcstan tantárgyakat szöveges minősítéssel értékeljük. (megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt) Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanuló munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Az érdemjegyek kijavítására lehetőséget kell biztosítani. Elégtelen témazáró ill. nagydolgozat pótlólag felkészülve javítható, az eredeti és a javítással szerzett érdemjegy is beírásra kerül. Negyedéves szöveges értékelés. 1-8. évfolyamon a tanulók szöveges értékelést kapnak november és április hónapban (magatartás, szorgalom, tantárgyi értékelés, képességek fejlettségi szintje szerepel az értékelésben.) Az értékelést a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe írja az osztályfőnök, és a szülővel, gondviselővel alá kell íratni.

 

 

  

 

4.4.7. Alapfokú művészetoktatásban: minden évfolyamon érdemjeggyel értékelünk. A hatodik osztály végén a tanulók művészeti alapvizsgát, a IV. továbbképző végén pedig művészeti záróvizsgát tesznek. Mind hegedű, zongora, gordonka és fuvola tanszakon. Szolfézsból a növendékeink a 4. osztály végén előrehozott művészeti alapvizsgát tesznek. A negyedik osztály elvégzése után zeneirodalom, zenekar illetve kamarazene tantárgyak közül választhatnak növendékeink.(mint kötelező tantárgy) Választott tantárgyként, amennyiben indul ilyen csoport a tanév elején) Kovács-módszer tantárgyat is felvehetik a növendékeink. 4.4.8. A főtárgyi beszámoltatás: Pedagógiai program 2015.

27




                

 

A beszámoltatás során alkalom nyílik a növendék előmenetelének fokáról, a megszerzett ismeretei és készségei mennyiségéről és minőségéről képet alkotni, aminek alapján a tanár megtervezheti a továbblépést, módjában áll személyre szabott módszerek kialakítására, amelyeket képes célzottan is alkalmazni a képzés következő éveiben. A beszámoltatás kötelező formái: A félévi meghallgatás és az év végi vizsga. Ezek anyagát a szaktanár állítja össze a tantervi program alapján. A félévi osztályzatokat (főtárgy jegy és szorgalom jegy) a szaktanár állapítja meg, az év végi osztályzatokat a szaktanár javaslata alapján a vizsgabizottság. A beszámoltatás lehetséges formái: hangverseny közös óra szereplési gyakorlat bemutató óra A művészeti alapvizsga és záróvizsga. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, vizsgafeladatai valamennyi vizsgatantárgy tekintetében az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembe vételével kerül meghatározásra. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak azt a tantárgyat választhatja a vizsgázó, mely jelen Pedagógiai Programban szerepel, mely tantárgy utolsó évfolyamán a vizsgázó az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. Művészeti alapvizsga és záróvizsga teljesítése alól mentesülhet az a tanuló, aki országos művészeti tanulmányi versenyen meghatározott helyezést, illetve szintet ért el. Ha a tanuló a választható tantárgyak közül már rendelkezik alapvizsga vagy záróvizsga bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból felmenthető. Eredményes az alap- illetve záróvizsga, ha a vizsgázó valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből vagy vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanuló javítóvizsgát tehet, abból a vizsgarészből vagy vizsgatantárgyból, melynek vizsgafeltételeit nem teljesítette. Azokat a növendékeket, akiket az első év végi vizsgán a tanár és a vizsgabizottság képességei és munkája alapján méltónak talál, lehetőséget kap arra, hogy emelt óraszámban tanulhasson (2x30 perc helyett 2x45 percben „A” tagozatosként). Ezek a növendékek jogosultak magasabb korrepetíciós időre is. Azok a tanulók, akikben a tanár és a vizsgabizottság a szaktanácsadó egyetértésével megcsillanni véli a pályára kerülés lehetőségét, a 2., illetve a 3. évfolyam végén „B” tagozatba kerülhetnek, ahol a minimum 2x45 perces órákon felül a heti plusz egy óra által nyújtott többletet is megkaphatják. Így intenzívebb zenei és technikai képzést biztosítunk nekik, terjedelmesebb, sokrétűbb vizsgaanyagot játszhatnak, több fellépési lehetőségük van iskolán belül és kívül egyaránt. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei A kortárs zene befogadására nevelés. A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.


28


   

-



A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei



Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.





A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. Tehetséggondozás. Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás. A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak  Alapvizsga tantárgyai  Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.  Írásbeli vizsga tantárgya:  Hangszeres tanszakok főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező  Hangszeres tanszakok főtárgy „B” tagozat: szolfézs kötelező  Gyakorlati vizsga tantárgya  Hangszeres tanszakok főtárgy „A” és „B” tagozat: tanult hangszer  Záróvizsga tantárgyai  A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.  Írásbeli vizsga tantárgya:  Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs  Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs  Szóbeli vizsga tantárgya  Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs  Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs  Gyakorlati vizsga tantárgya:   Hangszeres tanszakok „A” és „B” : tanult hangszer Pedagógiai program 2015.

29


               

Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Elméleti vizsga: „A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.

4.4.9. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

       

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. Felvételire való felkészítés: A pályára készülő növendéknek a felvételi előtt számos bemutatkozási lehetősége van.


30


      

  

  

A felvételit megelőző évben a szakiskolák lehetőséget biztosítanak a növendékek hangversenyszerű bemutatkozására. Az előfelvételik - minden középfokú intézmény más módon teremt lehetőséget. Van, ahol nyilvános óra keretében foglalkoznak a növendékekkel, van ahol a tanár egyéni útmutatása alapján tanítja a növendéket. Lehetőség van még a szaktanácsadóval egyeztetett időpontban konzultációs óra igénybevételére is. A pályára készülő növendékeink részére iskolánk heti plusz egy óra képzési időt biztosít kifejezetten a felvételi anyag elsajátításához. A hivatalos iskolai órákon kívül szükség van a tanár és a növendék szabadidejét is igénybevevő együttes munkára. A jogviszony megszűnése: Az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó évfolyamát követő vizsga vagy záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz vizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján. A művészeti záróvizsga értékelését szakértőkből álló bizottság végzi. A művészeti záróvizsga tartalmát és követelményeit a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletben módosító 23/2006. (V.24.) OM rendeletben meghatározottak írják elő. Ha a tanuló a tanulmány folytatására egészségileg alkalmatlanná vált. Év végi osztályzata főtárgyból elégtelen, a pótvizsgán nem jelenik meg, illetve a pótvizsga eredménye is elégtelen. Akinek főtárgyban, kötelező és kötelezően választott tárgyakban az igazolatlan hiányzásainak száma meghaladja a 10 tanítási órát, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Egyéni döntés vagy a főtanszak tanára az adott tanszak tanáraival egyeztetett javaslata alapján más iskolát választ. Nem kíván tovább zenét tanulni. Ellene fegyelmi eljárás során ilyen értelmű határozatot hoztak.

4.4.10. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv vezetése a tanuló feladata. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök időközönként ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 4.4.11. A félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: a) A kötelező tanítási órák tantárgyai közül:  1-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, tánc, 4. évfolyamon informatika, erkölcstan, idegen nyelv, erkölcstan, hit-és erkölcstan.


31




5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, tánc, hit-és erkölcstan  6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, számítástechnika, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, tánc, hit-és erkölcstan.  7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hit-és erkölcstan, tánc, számítástechnika  8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, számítástechnika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hit-és erkölcstan 4.4.12. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. 4.4.13. A tanulók magatartását az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén értékeli A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik,  kötelességtudó, feladatait teljesíti,  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,  tisztelettudó,  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. b) Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,  az osztály- vagy iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt,  nincs írásbeli intője vagy megrovása. Pedagógiai program 2015.

32


c) Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,  a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,  feladatait nem minden esetben teljesíti,  előfordul, hogy a társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,  igazolatlanul mulasztott,  osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti,  a feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,  viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,  több alkalommal igazolatlanul mulaszt,  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki meg rovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak ez együttes megléte szükséges. 4.4.14. A tanulók szorgalmának értékelésénél a minősítéseknél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,  munkavégzése pontos, megbízható,  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,  taneszközei tiszták, rendese, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, Pedagógiai program 2015.

33


  

a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatását teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetése, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait többnyire nem végzi el,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.

4.4.15. Alapfokú művészetoktatás: Az értékelés formái: Számszerű: Minden hónapban legalább egy jegy kerül a Naplóba és a növendék Tájékoztató füzetébe. Félévi, év végi osztályzatok megállapítása a fentebb leírtak szerint és bevezetésük a Naplóba, Törzskönyvbe, Tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba. Az érdemjegyek értelmezése: Főtárgy és melléktárgy: 5 (jeles) - A tanuló megfelelő tudással és képzettséggel rendelkezik, kiegyensúlyozott folyamatos fejlődést mutat, muzikális, összefogott, jó benyomást keltő produkciót nyújt. Zenélése önmagának és a hallgatóságának is örömet okoz. 4 (jó) - A tanuló szorgalmas és jó képességű, de zenélése a tanári instrukciók utánzását jelenti. 3 (közepes) - Változó teljesítményű, kevésbé tehetséges tanuló, aki kitartó tanári munkával átlagos színvonalú zenei teljesítmény elérésére képes. Pedagógiai program 2015.

34


2 (elégséges) - Az osztályára előírt tantervi követelményeknek csupán a minimum szintjét képes elérni. Szerepléseken gyakran kudarcot vall, sem számára, sem hallgatósága számára nem jelent örömöt zenélése. 1 (elégtelen) - Az évfolyam előírt anyagát nem képes elvégezni, a nyújtott teljesítmény alapján fejlődés tőle nem várható. Zeneiskolai képzésre alkalmatlan. Szorgalom: 5 (példás) - Az órákra való felkészülése példamutató. Lelkes, szívesen vesz részt az órai munkában és megmérettetésekben. Szereplésekre, hangversenyekre önként jelentkezik, a kötelező feladatokon túl az órákra saját magától megtanult szorgalmi feladatokat is teljesít. 4 (jó) - A rábízott feladatokat megbízhatóan, jó színvonalon végzi, állandó, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt. 3 (változó) - Teljesítménye hullámzó, a számára kijelölt feladatokat csak rendszertelenül végzi el, többszöri figyelmeztetésre. 2 (hanyag) - Az órákra többnyire nem készül fel, házi feladatai hiányosak, rosszul megoldottak. Szöveges: Félévkor, év végén az érdemjegyet tartalmazó ellenőrző átadása alkalmával. A kijavított dolgozat (szolfézs) kiosztásakor. Közös óra keretében beszélgetés formájában: a növendékek is elmondják egymás játékával kapcsolatos észrevételeiket. A szolfézs előképző, kamarazene és zenekar melléktárgyak valamennyi évfolyamán szövegesen értékelünk, zárójelben érdemjeggyel. Az átlagszámítás a zárójelbe tett érdemjegy alapján történik. (kiválóan teljesített(5), jól teljesített (4), megfelelően teljesített(3), felzárkóztatásra szorul (2)

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy,  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon részt vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 4.4.16. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következető dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. 

Bekerülhet a neve az iskola „Aranykönyvébe”


35




A tantestület felterjeszti Pécsi-díjra, Újpest Kiváló Tanulója, Sportolója, Kiváló Diákközösségi Munkáért díjra, Év kórustagja díjra.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanuló igazgatói dicséretben részesülnek. A könyvjutalmat adunk a kiemelkedő tanulmányi-és sporteredményekért. e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

4.4.17. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskola büntetési formái:  szaktanári figyelmeztetés  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, rovó  igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó  tantestületi intő Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 4.5. Az otthoni és a napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A feladatok meghatározásának elvei:


36


 A tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet tanítási időn kívülotthon ill. napköziben- egyéni munkával végeznek el a tanulók: házi feladat.  A tantárgyak egymás követő tanítási órái között az oktatási folyamatba szervesen beletartozó házi feladatok teremtenek kapcsolatot.  A házi feladat adásának elsődleges célja. Az ismeretek elsődleges rögzítésén túli megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint a további gyakorlás, ill. az önálló ismeretszerzés, tanulás elsajátíttatása  A házi feladat csatlakozhat az előző óra anyagához, de előkészítheti a következő órán végzendő munkát is.  A házi feladat formái lehetnek: írásbeli, szóbeli, rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldás. Illetve kötelező olvasmányok.  Alkalmat ad reproduktív és produktív tevékenységre.  A házi feladat kijelölésében is érvényesülnie kell a tanulók egyéni különbségéhez tervezett differenciálásnak. A feladatok meghatározásának korlátai: 

A tanítási szünetekre gyakorlást szolgáló házi feladatok ill. kötelező olvasmányok adhatók fel.



Megfelelő előkészítés nélkül a szünetekre nem adható fel házi feladat.



Az oktatási folyamat napi gyakorlása során annyi házi feladat adható fel, melyet a tanuló intenzív munkavégzéssel összességében: alsó tagozaton egy óra alatt, felső tagozaton két óra alatt képes elvégezni.


37


A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2018-2019. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A nevelőtestület felkéri szülői közösséget, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2018/2019. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

II.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására:  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület bármely tagja,  a nevelők szakmai munkaközösségei,  a törvényi feltételek változása A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezet képviselője, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskola igazgatójának javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

III.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,


38


  

az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyetteseknél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.


39


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁDÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2015. év június hó tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2015. június 19.

2. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

19. napján

Lőrik Tünde sk. az iskolai diákönkormányzat vezetője

2015. év 06. hó 19. napján tartott

Kelt: Budapest, 2015. június 19. Rigó Éva sk. az iskolai szülői munkaközösség elnöke

3. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2015. június 19. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2015. június 19. Horváth Erika igazgató


40


Pedagógiai program kiegészítés 2. 12. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA – NEVELÉSE 1. A sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatása az iskolánkban, az együttnevelés pedagógiája, módszerei „Az integráció az emberi együttélés formája, éppen ezért nem annak az alkalmazását kell indokolni, hanem az ettől való eltérést.” /Muth/ A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk, ezért az iskola speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Közoktatási Törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Célunk a fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. Igyekszünk összhangot teremteni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek, problémája figyelembe vétele mellett. Biztosítani szeretnénk számukra, hogy: -

a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést,

-

a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl,

-

a tanulási zavarral, tanulási nehézséggel küzdő gyerek sikeresen megfeleljen az általános iskolában a tantervi követelményeknek.

Célunk a gyermek sikerélményhez juttatása, személyiségének és képességeinek pozitív irányba történő változtatása, a tanulók önbecsülésének, egészséges énképük és önbizalmuk fejlesztése, hogy higgyenek saját képességeikben és abban, hogy sikereket tudnak elérni. Pedagógiai program 2015.

41


Minél inkább differenciáltabb, cselekedtetőbb az oktatás, annál inkább befogadó. Az integrált osztályokban elkerülhetetlen a differenciált oktatás, mivel a sajátos nevelési igényű tanulók elé különböző célokat tűzünk ki, az ismereteket különböző mélységben és terjedelemben tárjuk a gyermek elé. Az egyes tanulókhoz kell igazítani a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit. Figyelembe kell venni a gyermekek terhelhetőségét, fáradékonyságát. Kooperatív tanulás szervezésével lehet biztosítani, hogy minden tanuló lehetőségeihez mérten hatékonyan részt vegyen a tanulás folyamatában. Olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és kereteket minősíthetünk jó gyakorlatnak, amelyek a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak. A gyermekek diagnosztikus adatai alapján részletes fejlesztési tervet kell készíteni, mely a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus feladata. A fejlesztő foglalkozások megtartására minden pedagógus jogosult, aki a gyermeket tanítja, neveli, aki a gyermekkel foglalkozik. Foglalkoztatásuk egyéni fejlesztési terv alapján történik. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenet-szabályozással történik, a NATban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. Iskolánk oktató-nevelő munkájának fontos feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI tanulásra

jellemző

módosításokat,

együttműködnek

a

különböző

szakemberekkel,

javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való


42


együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezőkkel biztosítja az iskola: - A pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások

alkalmazása.

A módszerek, módszerkombinációk

megválasztásában a

„sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. Pedagógusaink törekednek a magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességek (elfogadás,

tolerancia,

empátia,

hitelesség)

és

az

együttneveléshez

szükséges

kompetenciák elérésére, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak; A 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét teszi közzé. Az integrált keretek között nevelt SNI tanulóknál az irányelvben leírtakat kell alkalmazni. Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, Pedagógiai program 2015.

43


- a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával.

Feladataink:  Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás, az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe.  A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.  A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten.  A

gyógypedagógiai

nevelés

számára

biztosított

szakanyagok,

tankönyvek,

taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával.  A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team-munkában.  A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.


44


 Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele. Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk. Olyan tanítási-tanulási

folyamatot

kell

számukra biztosítani, amivel problémájuk

megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: -

speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,

-

speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.

A sajátos nevelési igényű, a különleges gondozásban részesülő tanulók értékelése, minősítése. 

Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk.



A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait.



Egyéni haladási ütemet biztosítunk.



Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel.



Fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben.



A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.


45




Az értékelés biztató, ösztönző, segítségnyújtó. A korai iskolai kudarcok csökkentéséhez hozzájárulhat a tanulók teljesítményének szöveges minősítése [70. § (3)], amelynek eredményes alkalmazása egyéni odafigyelést és magas fokú tudatosságot vár el a pedagógusoktól.



A Ktv. 30.§ 9. pontja által szabályozott értékelés és minősítés alóli felmentés, vizsgák esetén adható kedvezmények az 52. § által szabályozott rehabilitációs órakeret is a gyermek minél sikeresebb adaptációját szolgálják.



Az integráltan oktatott tanulók a szokásos értékelési rend szerint kapnak minősítést a számukra megfelelő iskolatípus és osztályfok sajátos nevelési igényűkre vonatkozó tantárgyak és tantervi követelmények megjelölésével. Az integráló nevelés célja, hogy minden gyermek függetlenül attól, hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott, megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.

2. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása 2.1. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A látássérült tanuló

A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti. Ezen belül: a) vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0); b) aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés -0,1);


46


c) gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33). A vak, valamint a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulókat elsősorban a tapintó-halló életmód, a látásukat praktikusan használó aliglátókat és a gyengénlátókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi. A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie - a látássérülés kórokáról, a látássérültség kialakulásának időpontjáról; - a szemészeti állapot – prognózis javuló vagy romló tendenciájáról, a pedagógiai látásvizsgálat eredményéről, a gyermek intelligenciájáról, személyiségvonásairól. A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallás- és értelmi fogyatékosság, részképesség-kiesés, autizmus). A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézmények az iskoláztatás során két fő feladat megoldását vállalják: az általános, korszerű alapműveltség nyújtását, valamint azon túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengénlátásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más - a haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és a hallási beállítódás is jellemzi. Fontos az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiség- és szocializációs zavar is kialakulhat (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék). Pedagógiai program 2015.

47


A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni. A többségi iskolában történő együttnevelés A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás. - A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. - Az együttnevelés eredményes megvalósulását szolgálja az Irányelv 1.5. pontjában leírtak érvényesítése. 2.2. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. a) A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye - az állapot fennmaradása esetén - a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség


48


mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. b) A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. c) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de a hallássérültek integrációjára pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. Teljesítményüket a fogadó intézmény felkészültségén és a szülők együttműködő készségén kívül döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti - beszéd- és nyelvtanulási akadályozottságuk. d) A halmozottan sérült hallássérült (siket, nagyothalló) tanuló hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság, látás-, értelmi fogyatékosság, tanulási, beszéd-, nyelvfejlődési akadályozottság vagy a fejlődés más további zavarai társulhatnak. Mindezek miatt a halmozottan sérült hallási fogyatékos hallássérült tanuló nevelhetősége, oktathatósága súlyosan nehezített. e) A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához. A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése


49


A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi iskolában történő együttnevelés egyéni döntést igényel. Alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: Az adott iskola pedagógiai programjának, illetve tantervének legyen része az a tananyag és követelmény, értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből,

gyengébb

nyelvi

kommunikációs

kompetenciájából,

fogalmi

gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez. Az értékelés része olyan követelmény legyen, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a szakirányú végzettségű, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus. A közreműködés terjedjen ki a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülők és az iskola együttműködésére. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás). Ennek megszervezéséhez a szakértői javaslat, a hallássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények részéről történő folyamatos tanácsadás, - mint pedagógiai szakszolgálat, és szervezett továbbképzés, egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatás - nyújthat segítséget. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, Pedagógiai program 2015.

50


kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelésre

építkezve,

döntően

a

szurdopedagógiában

használatos

módszerek

alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagy teljesítményű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati eredmények figyelembevétele, valamint az audiológus szakorvossal történő folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez mindezen ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató pedagógus számára. A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi iskolában történő együttnevelés egyéni döntést igényel. Alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: Az adott iskola pedagógiai programjának, illetve tantervének legyen része az a tananyag és követelmény, értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből,

gyengébb

nyelvi

kommunikációs

kompetenciájából,

fogalmi

gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez. Az értékelés része olyan követelmény legyen, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. Pedagógiai program 2015.

51


A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a szakirányú végzettségű, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus. A közreműködés terjedjen ki a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülők és az iskola együttműködésére. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás). Ennek megszervezéséhez a szakértői javaslat, a hallássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények részéről történő folyamatos tanácsadás, - mint pedagógiai szakszolgálat, és szervezett továbbképzés, egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatás - nyújthat segítséget. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére két tanév javasolt - szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására. Az iskoláztatás bevezető és kezdő szakaszában - a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva - a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. A tanulók elsajátítják és megközelítően olyan szinten birtokolják az alapvető kultúrtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Legkésőbb az alapozó szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége lényegében elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A fejlesztő szakaszban fő elemeiben már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható: - a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb Pedagógiai program 2015.

52


tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése. 2.4. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek

vagy

oksági

összefüggésben

állnak

az

értelmi

fogyatékossággal,

vagy

következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a közoktatásról szóló törvény szerint –: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, Pedagógiai program 2015.

53


b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a pedagógiai programot, helyi tantervet. A pedagógiai programban – az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával – szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveinek, és figyelembe kell venni a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni

fejlesztő

programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak

megvalósításához

a

szakirányú

képesítéssel

rendelkező

gyógypedagógiai

tanár

együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja célja: 

szocializációja, eredményes társadalmi integrációja,



a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók

korrigálására,

kompenzálására,

az

eszköztudás

fejlesztésére,

a

felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg, 

a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás.

2.5. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elvei


54


Az autisztikus tanuló Általános jellemzők Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az iskoláskor eléréséig - vagy tovább - kezeletlenül maradt fejlődési zavar és szélsőséges viselkedésformák gyógyító és fejlesztő célú ellátása a gyermek növekedésével egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A hiányzó képességek (deficitek) okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól ellensúlyozott állapotokban csaknem tünetmentessé fejlődhetnek, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formákban jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet - A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető. - Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás. - Jó mechanikus memória. -

Megfelelő

környezetben,

érdeklődésének

megfelelő

témáknál

kiemelkedő

koncentráció, kitartás. - Egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken - pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz, zene - viszonylag jó képességek. Pedagógiai program 2015.

55


Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai - A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. - A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. - Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. - A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt külön

kiemelt

fejlesztési

feladat

az

elsajátított

ismeretek

alkalmazásának,

általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási-módszerek tanítása. - A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: Pedagógiai program 2015.

56


- az ön-(esetleg köz-) veszélyes viselkedések kezelése, - a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, - az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében - A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével. - Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása). - Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. - Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. - A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás). - A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása. Az autisztikus gyermekek integrációja A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak. A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák. Pedagógiai program 2015.

57


A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről a) a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens, b) jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv, c) speciális eszközök, módszerek és környezet, d) együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal, e) a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása, f) szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői

csoport,

amely

rendelkezésre

áll

a

szülők

felvilágosításában,

a

pedagógusoknak nyújtandó szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az integrált autisztikus gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint (pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva). 2.6. Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. a, Részképesség-zavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Pedagógiai program 2015.

58


Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése 

egészséges énkép, önbizalom kialakítása



kudarctűrő-képesség növelése



önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt célja. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: 

látás, hallás, mozgás koordinálása



olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel



élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztés feladatai: 

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése



testséma kialakítása



a matematikai nyelv tudatosítása


59

Pécsi Sebestyén Ének- Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 

segítő, kompenzáló eszközök használata



szám-és műveletfogalom kialakítása



egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: 

a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban



egyénhez igazodó követelmény kialakítása



az alkalmazkodó készség fejlesztése



együttműködés családokkal, szakemberrel



sikerélmény biztosítás.

Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció 

Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenőrzése, útmutatások figyelembe vétele



a tanultak elmélyítése



funkcionális képességfejlesztő programok.

Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelően tudunk biztosítani szakembert, gyógypedagógia tanárt, akivel nevelőink szorosan együttműködnek, tanítási órákon a szakembertől kapott utasításokat betartják és betartatják. Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata a sérült tanuló beintegrálása, társakkal történő elfogadtatás. Szülőkkel, családdal rendszeres kapcsolattartás, problémák közös megbeszélése, gondok megoldása. Az iskolában egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma nem megkerülhető és nem intézhető el méltatlankodással, a magatartás és tanulás puszta szankcionálásával. A pedagógia és az Pedagógiai program 2015.

60


orvostudomány, a szülészet, a gyermekpszichiátria sok olyan tényezőt tárt fel, amelyek a "problémás gyerekek" helyzetét magyarázzák (pl. a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, oxigénhiányos állapot, agykárosodás, az anya depressziós magatartása, elhanyagoltság, kevés idő eltöltése a családi környezetben, stb.). A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben végzi. A probléma kezelésének folyamata A beiratkozásnál az iskola gondosan áttanulmányozza az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az óvodapedagógus, az iskolaorvos segítő véleményének, tanácsának kikérése kötelező. 

A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor megismerkedik a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos.



A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kikéri véleményüket.



Az iskolai beiratkozásnál, ha előre tudjuk a problémát, ajánlható kisebb osztálylétszámmal működő iskola megkeresése a szülőnek, a gyermek érdekében.



Iskolánkban csak normál osztályban integráltan végezzük. e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra.



Iskolánkban a törvény által előírt módon megoldott az SNI tanulók ellátása.

A pedagógussal szembeni elvárások: Pedagógiai program 2015.

61

Pécsi Sebestyén Ének- Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 

ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét;



tudjon differenciáltan oktatni;



semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót



értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt



erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány;



a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést;



nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására.

Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: 

a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;



a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;



szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében;



kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;



gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról;



szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt;

Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. (Közoktatási törvény 30. § (9.)) E törvényparagrafus részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe eső tanulókkal. Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: 

konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn;



beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel;



kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes;



kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában;



tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges;



munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze.


62


2.7. A beszédfogyatékos tanulók Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok

és

a

környezeti

hatások

következtében

jelentős

mértékű

a beszédbeli

akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció

éretlenségében,

valamint

az

általános

beszédgyengeséggel

együttjáró

részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig –

minden

változatban

előfordulhatnak.

A

súlyos

beszédfogyatékos

tanulónál

a

kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, b) diszlália, c) disarthria, d) dadogás, e) hadarás, f) diszfázia, g) diszfónia, h) az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar, i) súlyos beszédmegértési zavar vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. Pedagógiai program 2015.

63


Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése 

pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése



önállóság fejlesztése



önbizalom fejlesztése



pozitív énkép kialakítása



bátran merjen beszélni társai előtt

Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja dadogásnál: laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés. hadarás: 

figyelem fejlesztés



helyes lépéstechnika



mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás

megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem 

speciális mozgások



aktív és passzív szókincsbővítés

Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: 

logopédiás terápia



kommunikációs tréning



bábterápia



drámaterápia



gyógyúszás



gyógytorna


64


2. 11. A Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és AMI egészségnevelési programja Az egészség fogalma: Az egészség egyik legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jólétet. Az egészséget befolyásoló tényezők : Adottságok, szociális és gazdasági tényezők, környezet, életmód, szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége. Az egészségfejlesztés fogalma : Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy feltárja és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék, vagy alkalmazkodjon ahhoz, ezzel az egészséget a mindennapi élet erőforrásává téve. Az egészségfejlesztés tehát nem csak az egészségügy kötelezettsége, hanem egészséges életmódon túl a jólétig terjed. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. A prevenció területei A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és a családi élet alakítása , az egészségkárosító magatartásformák elkerülése , a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása. Az iskoláknak a fent említettekben azaz a primer prevencióban van jelentős szerepe. Helyzetelemzés Iskolánkban szakmailag jól felkészült, állandóan megújulni kész, a munkájukban igényes, jól összeszokott, az oktatásról –nevelésről hasonlóan gondolkodó pedagógusok dolgoznak. Az oktatási nevelési folyamatban lehetőségükhöz mérten mindent megtesznek az egészséges életre nevelés érdekében. Pedagógiai program 2015.

65


Ezek fő színterei jelenleg : osztályközösségi óra , környezetismeret óra, biológia óra, kémia óra, testnevelés óra , technika és életvitel óra , földrajz óra , ének –zene óra , tánc óra. A gyerekek számára biztosított a napi testedzés lehetősége a délelőtti testnevelés órákon és tánc órákon illetve délután a napköziben és különböző sportköri formában ( pl. foci, játékos torna , stb. ) Az iskolánkban a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek – és ifjúságvédelmi felelősök dolgoznak. Alapvető feladatuk a pedagógusok gyermekvédelmi munkájának segítése, ezen felül a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, ahová problémáik megoldása érdekében segítségért folyamodhatnak. A gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökkel együtt keresi fel azokat a családokat, ahol a gyermekeket veszélyeztető okok feltárása szükséges. A tanintézmény jó kapcsolatot tart fenn a Nevelési Tanácsadóval, iskolaorvossal, védőnővel, Családsegítő Szolgálattal, Polgármesteri Hivatallal. További kapcsolatok: ÁNTSZ, iskola – egészségügy –fogászati részlege, Vöröskereszt helyi szervezete. A felső tagozatos gyermekek részére folyamatosan szervez iskolánk különböző felvilágosító, illetve prevenciós programokat, külső szakértő segítségével. A nevelési program keretén belül igen fontosnak tartjuk a megelőzést, az egészséges életmódra nevelést, a dohányzás, alkohol és drog egészségkárosító hatásairól szóló előadások szervezését. Egészségvédő programjaink megvalósításához a körzeti vezető védőnő és iskolánk védőnője ajánlotta fel segítségét. Erőforrások Humán erőforrások Belső erőforrások Iskolavezetőség: feladata az új kihívásoknak való megfelelés Osztályfőnökök és a szaktanárok: oktató – nevelő munkán túl kiemelt feladatuk a személyes példamutatás. Napközis nevelők: személyes példaadás Védőnő: segítségnyújtás a felvilágosító illetve prevenciós feladatokban. A tanév folyamán rendszeresen szűrik tanulóinkat. Leggyakoribb probléma a hátgerinc ferdülése. (alsósok rendszeresen járnak gyógytornára, felsősök nem). Figyelemmel kísérik a szemüveges gyermekeket, (zenei osztályokban gyakori), túlsúlyos gyermekeket (felső tagozaton jellemző). A mindennapos testnevelés megvalósítása, heti 5 órában testnevelés órák megszervezése, 2012/13-as tanévtő kezdve felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamon. A megfelelő szaktanár ellátottság biztosítása. Az ISK. megszervezése, délutáni sportköri foglalkozások megszervezése. A tanulók között előfordul halláskárosult asztmás és nyombélfekélyes, magas vérnyomású. Az osztályfőnöknek meghatározó szerepe van a szülővel való kapcsolattartásban is. Diákok: pozitív tudatformálás (védem az egészségemet) Technikai dolgozók: a tisztaság biztosítása. Szülők A szülők megnyerése elkerülhetetlen, nélkülük a program nem megvalósítható. Különböző programok szülői kezdeményezésre is indulhatnak. (pl. gyümölcsnap), családi nap, sportvetélkedők, stb.


66


Külső erőforrások: Vöröskereszttel élő kapcsolat - Gyűjtés rászorulóknak - Fellépések szociális otthonokban - IV. ker. Polgármesteri Hivatal Sportiroda - Úszásoktatás (hosszú évek óta) - Káposztásmegyeri Futónapok - Diákolimpia egész éves versenysorozata - Kihívás Napja - Újpesti Jégcsarnok Általános hosszútávú célok Egészségvédő szemlélet és egészségfejlesztő magatartás alakítása: - képes legyen a tanuló kifejteni véleményét az egészség értékéről, élen eszerint - legyen képes érvelni valamely magatartás, szokás, viselkedés, kapcsolat egészséges vagy hibás voltáról - ismerje és alkalmazza szervezete edzésének programját - vállalja tudatosan az egyéni felelősséget saját és társai egészségéért - tudja és alkalmazza a helyes táplálkozás és a kulturált étkezés szabályait - kedvezőtlen körülmények között is legyen képes az egészséges megoldás választására - utasítsa el az egészségre káros szokásokat (dohányzás, alkohol – és drogfogyasztás, egészségre káros szórakozások. Felelőtlen szexuális kapcsolatok), tudjon ezekkel szemben érvelni - szerezzen gyakorlatot a mindennapos egészségvédelem megvalósításában - otthoni és iskolai környezetében óvja a környezet tisztaságát - tudja, hogyan veheti igénybe az iskola egészségügyi alapellátást, legyen kész és képes egészségével, serdülésével, szexuális problémáival megfelelő időben szakemberhez fordulni és tanácsait megfogadni. Tudja alkalmazni a fertőzés megelőzésének szabályait. - Tartsa meg a baleset megelőzés szabályait (célból következő feladat) - Egészséges, biztonságban élő, edzett fiatalság nevelése. Ehhez anyagi szükséglet, az osztálytermek megfelelő bútorzata, testnevelés színhelyének balesetmentessége. Nevelési célok és feladatok az alsó tagozatban. Az alapfokú nevelés- oktatás időszaka: - óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot - segíti az óvodából iskolába való átmenetet - fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb környezet értékei felé - teret ad a játék- és mozgásigény kielégítésére, segíti a természetes fejlődést - a kisgyermek ebben az időszakban kíváncsi, ezáltal motivált, így fejleszthető a felelősségtudat, kitartás, gazdagodik az érzelemvilág - mintákat ad az ismeretszerzéshez, megalapozza a tanulási szokásokat - törődik a hátrányok csökkentésével. (szociális háttérből adódó, kulturális környezetből adódó) - középpontban a személyiség sokoldalú fejlesztése - kiemelt terület : test és lélek harmonikus fejlesztése


67


Fő feladatok: - az egészséges életmód alapozása - mozgáskultúra alapozása - egészségnevelő jó szokások alapozása - önismeret fejlesztése - társas kapcsolatok alakítása, igényfejlesztés 1.Testi egészségre nevelés a. b. c. d.

Egészséges életrend Egészségügyi szabályok Edzettség (testnevelés, sport, mozgásos játékok) Védekezés betegség és baleset ellen

a. Alakítsuk ki a kisgyermekben az egészségügyi szabályok megtartására való igényt (reggeli torna testnevelés óra, szabadban töltött idő mind az egészséget erősíti). - Tudatosítsuk bennük, hogy az egészséges szervezet eredményesebb a tanulás terén is - A napirend betartása (időben lefekvés, felkelés, rendszeres tisztálkodás, pihenés) A nevelők, szülők segítségével b. Személyi higiénia szabályainak megismerése - Helyes étkezési szabályok betartása - Legyen igénye a tisztaság iránt (személyi tisztaság, környezet – higiéné, tanterem, folyosó, iskolaudvar, otthon) - Tudja, hogy az alkohol, a dohányzás ártalmas. Soha nem fogyassza ezeket! - Ismerje az időjárásnak megfelelő öltözködést. A felnőttek segítségével tartsa meg a helyes testtartás szabályait. - Figyeljen taneszközeinek rendjére, tisztaságára c. Kedveltessük meg a természetet, a szabadban tartózkodást. - Tudja, hogy aki edzett, jobban tűri az időjárás viszontagságait (ismerje a levegő, a nap, a víz, a hó, a jég legfontosabb hatásait) - Naponta töltsön két órát a szabadban - Legyen igénye a rendszeres testmozgásra (testnevelés órákon teljesítse a követelményeket) - Tudjon úszni (lehetőleg szabályosan), ismerje, hogy milyen felszerelés szükséges egy egynapos kiránduláshoz. - A mindennapos testnevelés megvalósítása, heti 5 órában testnevelés órák megszervezése, 2012/13-as tanévtő kezdve felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamon. - A megfelelő szaktanár ellátottság biztosítása. - Az ISK. megszervezése, délutáni sportköri foglalkozások megszervezése. d. Tudja, hogy a betegség és a baleset ellen védekezni kell, hogy a piszok, a szemét betegséget terjeszt, a tisztaság pedig megóvja attól. - Ne érintkezzen fertőző betegekkel - Ha a keze piszkos, mossa meg - Figyeljen arra, hogy nemcsak önmaga ne fertőződjön, de ő se fertőzzön meg másokat Pedagógiai program 2015.

68


-

Tudja, hogy az orvos, a védőnő, a mentők, a tűzoltók a segítségére vannak, ismerje értesítési lehetőségeiket Ismerje és tudja, hogy a betegséget kezdetben könnyebb gyógyítani, ha nem érzi jól magát, azonnal forduljon szüleihez, nevelőihez Tudja, hogy a technikai eszközök balesetveszélyesek Ismerje a könnyű sérülések alapvető ellátását Ismerje a gyalogos, kerékpáros közlekedés szabályait

2. Lelki –szellemi egészségre nevelés - A lelki vagy szellemi problémákkal küzdő gyermek nevelése, oktatása speciális eljárásokat igényel. Ezeknek gondozására egyénre szabott tervekre van szükség, melyet a pedagógus fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus segítségével tud elkészíteni és alkalmazni. (pl. neurotikus, félelmi – szorongásos, agresszív, beszédhibás, szellemi fejlődésben elmaradt gyermek) Nevelési célok és feladatok a felső tagozatban Az alsó tagozatnál leírtakat újra nem írjuk, életkori sajátosságokkal kiegészítjük. A felső tagozatos tanulók a fejlődés jelentős szakaszán mennek keresztül, a serdülést megelőző személyiségfejlődés jeleit mutatják be viselkedésben. A testi - lelki változások újabb nevelési feladatok elé állítják a felső tagozatban tanító pedagógusokat ! a. Testi egészségre nevelés: egészséges életrend, egészségügyi szabályok, edzés, testnevelés, sport, védekezés betegség, baleset ellen b. Lelki – szellemi egészségnevelés c. A szociális életre nevelés a. Legyen kész napirendjét önállóan összeállítani, az esetleges váratlan eseményekhez igazítani - Ismerje a nemi higiénia alapvető szabályait - Lelje örömét a testmozgásban - Legyen képes könnyű fizikai munka végzésére - Gyakorlatban sajátítsa el az elsősegélynyújtás alapvető szabályait b. Szexuális felvilágosítás, a nemek közötti kulturált viselkedés, párkapcsokat és nemi kapcsolat, védekezés a fertőzés és a nem kívánt terhesség ellen - AIDS prevenció - A káros szenvedélyek megelőzése érdekben elengedhetetlen a nevelők példamutatása c. Óvakodjon az egészségre káros szokások kialakításától (alkohol, dohányzás, drog) d. DROG külön kiemelve - Tudja, hogy ezek káros függőséghez vezetnek 2. Közösségi magatartásra nevelés - Tudja, hogy a közösség fegyelmezett szervezet, amely közös célok felé igyekszik - Önmaga céljait próbálja összhangba hozni a közösség céljaival . Lássa be, hogy a közös munka közös felelősséggel jár. A közösség minden tagja felelős a másik magatartásáért. - Legyen tisztában azzal, hogy a helyes közösségi magatartás az emberek iránti tiszteletteljes humánus magatartást követel. Pedagógiai program 2015.

69


Szociális hátrányok enyhítése - szülők, szociális, egészségvédő helyzet felmérése (gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi felelősök bevonása) - szülők anyagi támogatásának elősegítése - egyéni bánásmód azon tanulóknak, akiknek szülei alkoholisták, munkanélküliek, stb. - segítségnyújtás közügyekben való eljáráshoz - a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolat további erősítése - az iskola nevelési programjához kapcsolódó szolgáltatások ingyenességének biztosítása Gyermek és ifjúságvédelem A gyermek különleges jogvédelme A gyermek joga az élethez a legjobb egészségi állapothoz A családban való nevelkedéshez való jog Gyermek joga a szociális biztonsághoz Az oktatáshoz, művelődéshez való gyermeki jog A fizikai és lelki durvaság elleni védelem joga Kábítószer – fogyasztás elleni védelem (Gyermekvédelem) Együttműködés szülőkkel A Közoktatási Törvény előírásának megfelelően az alábbi együtt működési programot vezetjük be: 1. -

Osztályszülői értekezlet évente 3 szülői értekezletet tartunk problémamegoldó problémakezelő célzattal, illetve a tanulók teljesítményének, viselkedésének értékeléséről nevelési és egészségvédelmi célzattal előadások szülőknek szakértők bevonásával, szakértők segítségével iskolai programok szervezése

2. -

Iskolai szülői értekezlet igazgatói beszámoló évente 3 –szor, a gazdasági, pedagógiai, egészségvédelmi helyzetről a nevelési oktatási programról iskolaszék - tanulók helyzetéről - megoldási javaslatok kidolgozása

Iskola egészségügyi szolgálattal való kapcsolat - Az egészségfejlesztő munkába bekapcsolódott az iskola védőnője és a körzeti védőnő - Egészségügyi dolgozók segítségével előadások szülőknek, diákoknak, vetélkedők szervezése - Orvos, védőnő, tanácsadási lehetőségeinek szervezése szülők részére Fogadó órák (meghatározott napokon) - igazgató - nevelőtestület - Nevelési Tanácsadó Pedagógiai program 2015.

70


Szülői Közösség megszervezése Hirdetések Szülőkkel – tanulókkal közös kirándulások, rendezvények (versenyek, vetélkedők) - kórusok - Pécsi Nap - Tánc Gála - Hangversenyek - Családi nap - Egészségnap - Témanap - Témahét - Ünnepélyek (nyitott ünnepségek, karácsony, farsang óvodásoknak is) - Túrák, táborok - Sport –rendezvények - Vöröskereszt rendezvényei - Hittan tanárokkal jó kapcsolat Mindennapos iskolai testedzés program Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi – lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei közözz az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás –programban - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző – rendszer megfelelő terhelése - minden testnevelés órán van gimnasztika, benne biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna. (L. a 243 / 2003. ( XII. 17 .) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait ) - a testnevelési tananyag egészében a gerinc – és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérésének testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire ( L. a 243 / 2003. (XII. 17. ) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait , valamint az OM „ Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez „ című 2000- ben megjelent kiadványt ) - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is - a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban - a testmozgás program életmód program sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) - a testmozgás program játékokat és táncot is tartalmaz A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.


71


Órarendbe iktatott forma - a tanítási órákon néhány perces mozgásos feladatot kapnak a tanulók (ez minden tanítási óra keretén belül megvalósítható) - a tanítási szünetekben lehetőséget biztosítunk a szabad levegőn történő mozgásra, sporteszközökkel történő játékra Egyéb módszerek - a testnevelési órákat nem tartalmazó napokon szervezett sportfoglalkozásokat kínálunk tanulóinknak ( úszás, játékos torna, tánc, kosárlabda, labdarúgás ) További célok Részvétel: tanfolyamokon Továbbképzéseken Kortársoktatók bevonása a felvilágosító munkába Kommunikáció: környezeti nevelési programnál Minőségfejlesztés: a tanév elején a tanmenetek tartalmazzák az egészségnevelési programokat. Kiemelten a z of. Tanmenete és a napközis nevelő foglakozási terve. Iskolánk jövőképe Az iskola tanulói az egészséget pozitív értéknek tekintsék. Tudják, hogy az egészség egyik legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség , rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jólétet. Képesek legyenek arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen.


72


2. 11. A Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános Iskola és AMI környezeti nevelés programja Mottó „…Az emberek tehetségüknek, műszaki találékonyságuknak és fáradhatatlanságuknak köszönhetően elözönlötték az egész Földet. Csak az utóbbi években ébredtünk tudatára annak a katasztrofális hatásnak, amely cselekedeteink nyomán környezetünket és Földünket velünk megosztó állatokat, növényeket éri. Bizonyos, hogy ugyanez a tetterő és tudás általunk – oly sokszor figyelmetlenül és ártalmatlanul – okozott károk helyreállítására is fordítható. Ennek első lépése a környezeti nevelés. Az önök által végzett munkára épül a jövő.” (David Attenborough, a Magyar Környezeti Nevelés Egyesület tiszteletbeli tagja.)

A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;  felkelti az igényt, képessé tesz:  a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;  összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;  a problémák megkeresésére, okainak megértésére;  kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;  az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;  a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004)

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)


73


Tartalom I. Bevezetés A program átírásának indokai, céljai II. Helyzetelemzés, helyzetkép Erőforrások: Humán erőforrások Belső erőforrások Külső erőforrások Anyagi erőforrások:

Saját erőforrások Külső erőforrások III. Jövőkép – alapelvek és célok Általános, hosszú távú cél Az iskola jövőképe Alapelvek, értékek, szemlélet Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok IV. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A „tanórán kívüli foglalkozás” A városi környezeti nevelés komplex gondolata V. Módszerek VI. Taneszközök VII. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok VIII. Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái Iskolán kívüli kommunikáció formái IX. Továbbképzés


74


I.

Bevezetés

A program átírásának indokai, céljai Törvényben rögzített feladatunk iskolánk környezeti nevelési programjának módosítása, és ez alapján a környezeti nevelési tevékenységek tervszerű, összehangolt gyakorlata. A program módosítását a 2006 júniusában elnyert Ökoiskola cím is szükségessé tette, ugyanis ezzel meghatározó szerephez jutott a környezeti nevelés és a fenntarthatóság kérdésköre. A program átdolgozásával célunk volt: - tanulóinkban elősegítsük a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitelt; - a tanulók aktív, egyenrangú szereplőivé váljanak az iskolai életnek, beleszólási joggal az őket érintő kérdésekbe, - az iskola dolgozói ( vezetőség, tanári kar, technikai személyzet) tudatában legyenek a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdéskörének fontosságával és ezt a mindennapi munkájuk során érvényesítsék, - elősegíteni a tantestület együttgondolkodását, -gazdag tevékenységeink rendszerszemléletű áttekintése, - komplex, egymásra épülő tevékenységekből álló tevékenységkör kialakítása - meghatározni azt, hogy részfeladatokhoz ki, kitől milyen segítséget várhat el, - a szülőkkel és a helyi közösségekkel együttműködve részt vegyünk a helyi környezeti problémák vizsgálatában, megoldásában, - lehetőséget nyújtsunk tanulóink számára a tanterven kívüli tanulási formákra (erdei iskola, terepgyakorlatok, nyári táborok, projektek) -Az iskola működtetése a lehető legkörnyezetkímélőbb módon történjen.


75


II. Helyzetelemzés, helyzetkép Előélet, hagyományok Az iskola Újpest központi részének közelében földszintes házak környezetében található. Az iskolától könnyen megközelíthető, bár nincs közel, a Farkaserdő, a Duna-part. Újpest kerülete számos olyan épülettel rendelkezik, amelyet gyermekeinkkel, a helyi tantervünket követve, megismertetünk. A tanórai kereteken kívül minden évben diákjainkkal ellátogatunk a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Témaheteket rendezünk környezetünk, környezetünk védelme témákból. Részt vesznek a gyerekek környezeti nevelés témájához kapcsolódó kerületi versenyeken. A legtöbb osztályfőnök erdei iskolába viszi a gyerekeket. Iskolánk ökocsoportja folyamatos, egész tanévet átfogó papír-, PET palack, alumínium italdoboz gyűjtést szervez. A nyári szünetben környezetvédelmi táborokban folytathatják a tanév munkáját tanulóink. Iskolánk neve utal az itt folyó emelt szintű ének-zene oktatásra. Arra törekszünk, hogy tanítványaink érzékenyek és befogadó lelkűek legyenek a természeti és művészeti szépségek iránt. Az Ökoiskola cím elnyerésével bízunk abban, hogy az előbbiek hatással vannak környezet szemléletük alakulására is. Épület és berendezése Maga az épület a XIX. század utolsó évtizedeiben épült, jelentős felújításra legutóbb az 1982-83-as tanévben került sor, a fenntartó évente folyamatosan végzi a karbantartási munkákat. Az iskolát fénycsövekkel világítjuk. Gázfűtése, hagyományos szigetelése van, ami nem segíti az épület energiatakarékos használatát. A mosdók mennyisége megfelelő, de évről évre küzdünk a higiénikus állapot megteremtésével, megőrzésével. Az utóbbi években került sor a mosdókban a folyékony szappan, a papírtörölköző, az egészségügyi papír tárolók felszerelésére. A folyosók hűvösek és sötétek, de dekorációval, a világos lépcsőfordulókban növények elhelyezésével próbáljuk barátságossá tenni. A gyermeklétszám csökkenése következtében megfelelő számú, nem túl nagy termekkel rendelkezünk. Az északi fekvésű termeket, csak úgy, mint a folyosókat nappal is világítani kell. Néhány teremben megtörtént a padok, székek cseréje, de a termek többségének bútorzata cserére szorul. Az iskola technikai felszereltsége meglehetősen hiányos. A fejlesztésre évente csekély összeget tudunk fordítani. A szülők felajánlásaival, támogatásával állunk a jelenlegi szinten. Étkeztetés Világos, 70 férőhelyes étkezőben, önkiszolgáló rendszerben oldjuk meg a gyerekek étkezését. A konyha étel melegítésére rendezkedett be. A gyermekek iskolai étkeztetése fordulópont előtt áll, 2007 augusztusában ígéretet kaptunk a korszerűsítésre.


76


Iskola udvara Az udvaron lévő sportpálya a testnevelő tanár kezdeményezésére, pályázatának eredményeként készült el 1980-as évek elején. Azóta a szülők támogatásának, valamint testnevelő tanárunk további pályázatainak köszönhetően korszerű, fából készült szabadtéri játékokkal gazdagodott, egy része gumitégla burkolást kapott, az egészségtelen por ellen pedig gyöngykaviccsal szórtuk fel a többi részt. A fáknak köszönhetően az udvar árnyékos. Lebetonozott focipályán sportolhatnak gyerekeink. Van egy viszonylag jó állapotban lévő homokozónk, csúszdánk és egy beton pingpong-asztalunk is. Kert kialakítására nincs helyünk, viszont földdel feltöltött gumikerekekbe virágokat ültettünk az udvar színesítése érdekében. A helyzetünk az eddigi munkák ellenére sem mondható jónak, de a kollegák évről-évre dolgoznak egy gyermekbarát udvar kialakításán. Iskolai büfé Az iskola büféjét egy vállalkozó működteti. A 2004-2005 tanévtől az egészséges táplálkozás elveinek megfelelő árukínálatot szeretnénk megvalósítani. Egyéb A tisztítószerek kiválasztását alapvetően környezetbarát termékek vásárlásával.

az

áruk

határozza

meg.

Próbálkozunk

Erőforrások: A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, – és lehetőség szerint minél több – külső intézménnyel, különböző szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. 1. Humán erőforrások 1. 1. Belső erőforrások Iskolavezetőség Az iskolavezetősége az utóbbi három évben egyre nagyobb gondot fordított a környezeti nevelésre, előző környezeti nevelési programunknak valamint az Ökoiskola elveinek köszönhetően. Évek óta támogatja az ökoprojektek, vándortáborok, erdei iskolák, ökotáborok szervezését. Több éve vásárol állatkerti belépőket. Tanárok A szemléletváltás megtörtént. Iskolánk valamennyi pedagógusa igyekszik, hogy környezettudatos magatartásával példa értékű legyen a tanulók számára. Környezeti nevelési munkacsoport alakult, akik éves munkatervet készítenek, koordinálják a szelektív hulladékgyűjtést, témaheteket rendeznek, kapcsolatokat létesítenek külső Pedagógiai program 2015.

77


szervezetekkel. A NAT szellemiségének megfelelően a módosított kerettantervi és a korábbi tantervi előírásokhoz igazodva a tananyag feldolgozása során adott témához kapcsolódóan történik a környezeti nevelés a tanórákon és a tanórákon kívül is. A tanítónők kihasználják a környezetismeret, technika és életvitel tantárgyak tananyag adta lehetőségeit. A felső tagozaton elsődlegesen a természettudományos tantárgyak keretén belül történik mindez, de jelen van az osztályfőnöki órákon, a technika és életvitel, rajz órákon is. Diákok A tavalyi évben végzett környezettudatos magatartás méréséből kiderült, hogy sokat javult tanulóink ez irányú szemlélete, de még mindig hiányzik a tudatosság, következetesség. Még nagyon sok közös feladat elvégzése szükséges környezetbarát magatartásuk további formálásához, és fejlődéséhez. Igaz, hogy értelmes célok érdekében mozgósíthatók, és készek az együttműködésre. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Az irodai papír hulladékot szelektíven gyűjtik. Technikai dolgozók Karbantartják a vizesblokkokat, világítási hálózatot, termek bútorzatát, takarítanak. Szülők A szülők egy része készségesen, aktívan támogatja a pedagógusok munkáját. Segítenek a szemléltetőeszközök gazdagításában, anyagi támogatást nyújtanak. Tevékenyen részt vesznek a programokban, és szerveznek is programokat. Segítenek kapcsolatok kialakításában (például a HUMUSZ vagy hulladékfelvásárlók). 1. 2. Külső erőforrások Újpesti Pedagógiai Szolgáltató Központ 1995-óta az ÚPSZK folyamatosan tervezi és megvalósítja a NAT szellemiségének megfelelően a pedagógusok továbbképzését. Megjelentette az Újpest történetével kapcsolatos kiadványt. Több éve szervezi az alsó és felső tagozatosok komplex vetélkedőjét, melynek része a környezetismeret tantárgy és a természettudományi tantárgyak keretében elsajátított ismeretek alkalmazása is. Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény Iskolánk diákjai rendszeresen látogatják állandó kiállítását. Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont Az intézmény folyamatosan megjelentetett kiadványai és kazettái Újpest természeti értékeit ismertetik. Pedagógiai program 2015.

78


Újpesti Gyermek és Ifjúsági Ház A ház programkínálatában évente szerepelnek a környezeti nevelést segítő versenyek, foglalkozások. Kiállításai élményt adnak a tanulóknak.

ÉAI Magyarország Kht. Az alumínium italdobozok újrahasznosítását, gyűjtését szorgalmazó közhasznú társasággal évek óta tartalmas kapcsolatot tartunk. Iskolánk diákjai több ízben vettek részt promóciós gyakorlatokon, támogatták több erdei iskolánk, témahetünk és nyári táborunk programját. Öko Pannon Kht. Több ízben hívták meg tanárainkat előadásaikra, ahol oktatócsomagjukat ismertették. Iskolánk minden tanulójának eljutattak ebből a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóanyagból. Ezeknek a kiadványoknak és a szelektív hulladékgyűjtési Roadshow- juknak köszönhetően sikeres témahetet tudhatunk magunk mögött. FeGroup Rt. Mint felvásárló évek óta rendszeresen szállítja a szelektíven gyűjtött hulladékokat. BUDAFILTER ’94 KFT. Második éve veszünk részt a KFT. Suli-Pet programjában. A 2006/2007-es tanévben az iskolában végeztük a palackok zsugorítását, az idei tanévtől pedig már számos tanulónk családja is bekapcsolódott a programba.

2. Anyagi erőforrások

2. 1. Saját erőforrások Iskola költségvetésben nincs elkülönített keret a környezeti nevelés feladatainak megvalósítására, de a szelektív hulladékgyűjtésből származó bevételek pótolják ezt a hiányt. Ebből a keretből fedezzük a projektek kiadásait, valamint tervezzük udvarunk környezet barátibbá alakítását. 2. 2. Külső erőforrások Iskolánk több tanára foglalkozik pályázatok figyelésével, de a pályázati lehetőségek egy részét nem tudjuk kiaknázni, mert az önrész fizetésére nincs anyagi fedezetünk. Bevételre teszünk még szert a hulladékok gyűjtésével és leadásával.


79


III. Jövőkép – alapelvek és célok Általános, hosszú távú céljaink: • elősegíteni az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; • hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; • segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; • elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); • kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; • érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; • bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; • képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. • A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében- foglalkozzanak a környezet magóvásának szempontjából a legfontosabb ismeretekkel: - környezet fogalma, - a földi rendszer egységével, - a környezetszennyezés formáival és hatásaival, - a környezetvédelem lehetőségeivel, - lakóhelyünk természeti értékeivel, - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

Az iskola jövőképe Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a belső és a külső tér hangulatosabb lesz, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, tovább csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek nagy részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében családi környezetükben. Alapelvek, értékek, szemlélet  Változó világunkban pozitív egyéni és közösségi normákhoz igazodó értékrend közvetítése.  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása;  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;  rendszerszemléletre nevelés; Pedagógiai program 2015.

80


             

fenntarthatóságra nevelés; a környezetetika hatékony fejlesztése; érzelmi és értelmi környezeti nevelés; tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés; tolerancia és segítő életmód; a környezettudatos magatartás és életvitel segítése; az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése; az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése; az egészség és a környezet összefüggései; helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések; problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség; globális összefüggések megértése; fogyasztás helyébe életminőség; létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Rövid távú célok Tantestület döntő többsége továbbra is közvetítse a környezeti nevelés újszerű szemléletét.

Feladatok Sikerkritériumok Az általános alapelvek Valamennyien ugyanazt a fogalmi tartalmát közösen, tartalmat tulajdonítsuk az tantestületi szinten adott kifejezéseknek. értelmezzük.

A tantestület fogadja el hogy a környezeti nevelés közösségformáló erővé válhat! A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

Ne csak osztályközösségeket Tanítványaink képesek mozgósítsunk. lesznek egy feladatot végrehajtani más osztálybeliekkel is. A helyi tantervben műveltségi Az iskolai élet egészét átfogó területenként és a környezeti nevelés valósul tanmenetekben is konkrétan meg: jelöljük meg a feladatokat és - átdolgozott tanmenetek; az alkalmazni kívánt - több környezeti nevelési módszereket. tartalom a tanórákon; - változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek - a környezeti nevelés jelenjen meg a tanórákon kívüli foglalkozásokon, témanapokon, témaheteken Erősítsük tovább a További projektek A széttagolt ismeretek tantárgyközi kidolgozása (pl. a Föld, a rendszerszemlélettel kapcsolatokat, hogy a tanulók hulladékok körforgása összekapcsolódnak, egységben lássák az egy témakörökben. egyre több tanuló vesz részt témához tartozó ismereteket! tanulási projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következő projektre. Pedagógiai program 2015.

81


A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!

Az iskola javítása.

tisztaságának

Az iskolai szeméttárolókban csökken az újrahasznosítható hulladék mennyisége.

Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

Iskolán belüli kommunikáció megteremtése. A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!


Képzések, továbbképzések, A felnőttek rendelkeznek szülői mindazon ismeretekkel, értekezletek tartása az adott szakmai hozzáértéssel és témában. személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program. Tisztasági őrjárat szervezése, Javul az iskola tisztasága. bonusz pont adása a tiszta osztálytermekért Ökocsoport: A helyes vásárlói szokások Szelektív hulladékgyűjtés kialakítása., és az iskola folytatása, szelektív gyűjtők dolgozói szelektíven kezelik a telepítése a folyosókra, papírhulladékot. Csökken az tantermekbe. elszállított szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben. Rendszeres, majd Nem lesznek nyitva felejtett alkalmankénti ellenőrzések. vagy csöpögő csapok, égve További mérések, számítások, felejtett villanyok. következtetések – és ezek Észrevehetően csökken az közlése. iskola vízés villanyszámláján szereplő összeg. Folytatni kell a működő A diákok érdeklődéssel iskolaújságot és iskolarádiót. követik az iskolarádió műsorát, olvassák az újságot. A természetben, környezetben Ha ismeri környezetét, jobban végzett szereti, kötődik hozzá és szemlélődés, vizsgálódás, megóvja. kutatómunka; kiállítások, A versenyeken, vetélkedőkön vetélkedők, előadások egyre többen érdeklődnek, szervezése a „Jeles tudnak a napokra”. helyi környezetről, és ezt a többieknek is szívesen elmondják.

82


Legyenek környezetük, védelmezői!

a

tanulók „Örökbefogadási” akciók: szülőföldjük egy-egy fát, területet, szobrot stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Virágültetés, téli madáretetés.

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást!

Szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag és CD-k beszerzése. Internethozzáférés biztosítása. Az iskolarádióban és – újságban „zöld” rovat nyitása.

Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, „sürög-forog” a könyvtárban, ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken. Ha lesz anyagi fedezet a projektek megvalósítására.

Környezeti nevelés Szelektívgyűjtés szervezése. támogatásához anyagi Jeles napokhoz kötődő erőforrás biztosítása. vásárok szervezése. Pályázatok készítése. Iskola újság árulása. Szponzorok keresése. Csapatmunka Ne magányos tanárok Nagyobb kedvet érez így tanítsanak magányos mindenki a közös munkához, gyerekeket. javul a hozzáállás.

IV. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemléletformálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel.


83


Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás);  tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év). A tanulók  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);  egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.  Általános iskola – felső tagozat. A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti- és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;  törekedjenek az anyanyelv védelmére;  sajátítsák el a média elemzésének technikáit;  tudjanak disputát folytatni. A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.


84


elv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;  ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok  környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni;  állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;  legyenek képesek reális becslésekre;  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)  egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;  ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Pedagógiai program 2015.

85


A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi  folyamatok hatásainak eredményeit;  ismerjék meg a világ globális problémáit;  ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód. A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. -zene A tanulók  ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;  tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; Pedagógiai program 2015.

86




mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban  alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek;  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. A tanulók  ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;  ismerjék a természetes alapanyagok használatát;  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Technika életvitel  Ismerje az ember környezet átalakító tevékenységét, a lakóházak jellemzőit építési módokat.  Ismerje az energia felhasználásának szükségességét.  Legyen tisztában a közlekedés valamennyi fajtájának fontosságával és környezetünkre gyakorolt ártalmasságával.  Ismerje a közlekedési eszközök környezetkímélő használatát.  Legyen fontos számára az energiatakarékosság, mint otthonában, mint munkahelyén. A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével  (árvíz, erdőtűz stb.);  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai Pedagógiai program 2015.

87


programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése a napközis nevelő teendőivel Szemléletét és felelősségvállalását tekintve a napközis nevelő ugyanazt a feladatot látja el, mint az osztályfőnök. A tanulók érték- és szokásrendszerének érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozásában és fejlesztésében meghatározó szerepe van, mivel számtalan lehetősége nyílik a gyermekek egyéni fejlesztésére. A napközis teremben, és az iskola udvaron alapvetően fontos a környezet esztétikájának megteremtése. A tanulásirányítás során az önállóság fejlesztése természetes módon segíti a környezeti nevelés feladatainak megvalósítását. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások A „nem hagyományos szervezésű tanórán” szintén tantervi feladatokat valósítunk meg, csak nem a szokásos keretek között. (A múzeumlátogatást, a témahetet, a terepgyakorlatot) A „tanórán kívüli foglalkozás” nem kötelező, nem minden gyermek vesz részt rajta. (szakkörök, táborok, önképzőkörök, versenyek, kiállítások stb.)

terepi:  terepgyakorlat;  tábor;  akadályverseny;  városismereti játék; játékok:  érzékelést fejlesztő;  szituációs;  drámajáték. kézműves foglalkozások Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira. Pedagógiai program 2015.

88


„akciók”:  vetélkedők;  pályázatok;  újságkészítés;  kiállítás rendezése;  interjú;  kérdőív;  iskolarádió működtetése;  virágültetés  kutatómunka; „látogatás”:  múzeum;  állatkert;  botanikus kert;  szennyvíztisztító;  nemzeti park;  hulladékégető; versenyek; iskolazöldítés; témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); „DÖK-nap”; „jeles napok”; projektek A városi környezeti nevelés komplex gondolata Természeti környezet vizsgálata, a parkokban, a temetőben, az előkertekben, a stb. A városi környezet zöldterületei és természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak megbecsülését. Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép 50, 100 éve, milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az energia?). A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését és infrastruktúráját. védelme, tanulmány készítése a közlekedésről, ajánlás a problémák megszüntetésére stb.)

V. Módszerek A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye kok  szituációs;  memóriafejlesztő;  kombinációs;  érzékelést fejlesztő;  ráhangolást segítő;  bizalomerősítő;  kapcsolatteremtést segítő; Pedagógiai program 2015.

89




drámapedagógia.

 

kérdőíves felmérés; direkt riportok;

   

terepgyakorlatok; térképvázlat készítés; egyszerű megfigyelések; célzott megfigyelések, mérések.

    

természetvédelmi és fenntartási munkák; rekonstrukciós munkák; madárvédelmi feladatok; szelektív hulladékgyűjtés; rend- és tisztasági verseny.



csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.

      

vizuális művészet a környezeti nevelésben; irodalmi alkotások; zeneművészet; táncművészet; népművészet; esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése; a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén.

VI. Taneszközök Az iskola ugyan rendelkezik a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos oktatócsomagokkal, iskolazöldítési szakkönyvekkel, oktató CD-kel, azért taneszközrendszerünk még igencsak hiányos. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.


90


VII. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok A helyzetből jellemzők Szemét

adódó

Célok tiszta, környezet

Tevékenység, feladat egészséges  

- tiszta, meghitt környezet



energia-felhasználás Világítás

takarékos fűtés - egészséges, takarékos;

   

vízfelhasználás

egészséges ivóvíz;

az iskolabelső

    

udvar

- biztonságos aljzat

iskolabüfé

- egészséges ételek, italok

az iskola eszközellátottsága

a tanítás-nevelés  élményközpontúságának  növelése;   

  




szeméttárolók sűrítése; szelektív hulladékgyűjtés a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, gyakori szellőztetés lábtörlők alkalmazása. gázkazán szabályozása; hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos, kompakt izzókra víztakarékos öblítés, időkapcsolós csapok felszerelése, karbantartása; a vízfogyasztás csökkentése. a betonozott rész felújítása gyöngykavics borítás cseréje gumitéglára gyümölcslevek és -teák; friss gyümölcsök; joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek. az esztétikai érzék fejlesztése; egészséges személyiség kifejlődése. a tantermekben írásvetítő, emeletenként mobil TV, videó esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.

91


VIII. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái  kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;  házi dolgozat készítése;  poszterek készítése és bemutatása;  iskolaújság készítése, olvasása,  iskolarádió felhasználása híradásra;  faliújságon közölt információk készítése;  szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;  környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;  a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

IX. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Valamennyi munkaközösségnek törekednie kell arra, hogy megragadjon olyan továbbképzési lehetőségeket, amelyek a környezettudatos magatartásra és továbbadására készítenek fel.


92

Pécsi Sebestyén Ének- Zenei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Pedagógiai program

Recommend Documents