A gyógytestnevelés helyzetelemzése, és fejlesztési terve (2005.) A gyógytestnevelés alapelvei, céljai, feladatai: A gyógytestnevelés - mint a testnevelés és a sport speciális területe - olyan oktatásinevelési folyamat, amely a testnevelés és sport eszközeivel, módszereinek felhasználásával a betegségek megelőzésében és gyógyításában fejti ki hatását. A gyógytestnevelés határtudomány a gyógyítás (orvostudományok) és a testnevelés közös érintkezési területén alakult ki és fejlődött tovább. Gyógytestnevelés - a testnevelés területén belül – olyan önálló tantárgy, amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességekben visszamaradt tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, azok részére, akiket a szakorvos, illetve az iskolaorvos gyógytestnevelésre utal. A szakszolgálatok csoportjába is sorolt pedagógiai tevékenység ellátása, a heti három órához szükséges feltételek biztosítása a területileg illetékes önkormányzat feladata. Értékei és tudományelméleti háttere, a nevelésben betöltött funkciója indokolja létjogosultságát. A tananyag kiválasztása és átadásának pedagógiailag javasolt módja a tanulói személyiség egészének – teljes pszicho-motoros egység – fejlesztését, a tanulók egészségében bekövetkezett elváltozások rehabilitációját célozza, a testnevelés és
sport
mozgásanyagának
diagnózisokra
lebontott
speciális
és
célirányos
alkalmazásával. A gyógytestnevelés alapvető követelménye, hogy biztosítsa a rászoruló tanulóknak mindazt, ami az egészséges fejlődésükhöz szükséges. Célja tehát, hogy sajátos eszközeivel elősegítse a gyógytestnevelésre utalt tanulók egészségszintjének emelését a testi deformitások javításával, az egészségszint helyreállításával, a szív és a keringési szervek munkaképességének növelésével, alkalmassá téve a tanulókat az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére. Korrigáljon ott, ahol erre szükség van; erősítsen, ahol gyengeséget tapasztal; növelje a tanuló alkalmazkodóképességét; segítse, hogy az iskolában és az életben helyt tudjon állni.
1
Ismereteket ad az ember biopszichikai természetéről, a helyes testtartás ismérveiről és az egészséges életmód kialakításáról. Szükségleteket fejleszt ki az egészség helyreállítása, megőrzése és fenntartása érdekében. Igényt kelt az esztétikus, szép test és
a
biomechanikailag
helyes
testtartás
kialakítására
és
fenntartására.
A
gyógytestnevelés felkészít az önellenőrzéssel összekapcsolt önálló, tudatos munkára, a későbbiek során végezhető rendszeres testmozgásra, sportolásra. Sajátos eszközein keresztül önfegyelemre, önbizalomra, akaraterőre, bátorságra nevel, és a pszichés gátlások feloldására ad lehetőséget. Mindezek következtében a gyógytestnevelés pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a célirányosan kiválasztott és elsajátított mozgásanyag elsajátításának szintjét. A tanulók tanórai teljesítményének megítélésekor elsősorban a saját, önmagukhoz mért fejlődésüket, ezen kívül az önállóan és csoportban végzett munkájukat, a foglalkozásokon való aktív részvételüket vesszük figyelembe. A gyógytestnevelés eredménye az egészség helyreállításán kívül az egészséges életmód, a speciális mozgásműveltség és a testkultúra fejlesztését is jelenti. A mozgáskultúra kialakításán túl az alapkondíció fejlesztése, fenntartása és magasabb szintre emelése folyik. A gyógytestnevelésnek - mint a testnevelés és sport műveltségi területnek hatékonysága a szervezési és nevelési feladatokon túl függ az egészségügyi rendszer megfelelő működésétől, az eszközök, felszerelések és a létesítmény feltételektől.
1.1 A gyógytestnevelés követelményrendszere A cél, feladatrendszerrel összhangban a tanulóval szemben támasztott követelmények: • A tanuló ismerje saját diagnózisát, a speciális gyakorlatok hatását, értelmét! • Ismerje a számára nem javasolt kontraindikált, káros mozgásanyagot! • Az elsajátított gyakorlatokat célszerűen alkalmazza! • Aktívan működjék együtt a gyógytestnevelő tanárral! .A tanulók aktív együttműködése elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának. Tudniuk kell, hogy a rendszeres gyakorlás haladás az egészséges állapot felé. • Törekedjen a szép és helyes testtartás kialakítására!
2
• Végezze
önállóan,
tudatosan,
pontos
kivitelben
az
egyéni
korrigáló
gyakorlatokat szabadban, tornateremben, uszodában és otthon! • Legyen ereje a legmagasabb teljesítményt a legkevesebb erőfeszítéssel megoldani! • Rendelkezzen alkalmazkodóképességgel a terheléshez, a külvilág ingereihez, az iskolai munkához, az edzettség megteremtéséhez! • Tudja, hogy milyen legyen életrendje és hogy gazdálkodjon erejével! • Fegyelmezetten és határozottan fejlessze a felnőtté válás legfontosabb egészségügyi követelményeit! • Az úszás iránti igény épüljön be életrendjébe, éljen a víz, az úszás gyógyító hatásával!
1.2 A gyógytestnevelő tanárral szemben támasztott igények: • A szaktanárnak meg kell akadályoznia a tanulók egészségi állapotának romlását, segítenie kell az egészség helyreállítását. • A tanulók egészségi állapotában bekövetkezett elváltozások javítását szolgáló speciális gyakorlatok megtanításával/ egyéni gyakorlatok, házi feladatok/ el kell érnie az önálló, tudatos, pontos kivitelben végrehajtott mozgásanyag rendszeres végeztetését és a terheléshez való szoktatást. • Tudatosítania kell a tanulókban a gyakorlatok végrehajtásához szükséges elemi funkcionális anatómiai ismereteket, mint például a főbb izomcsoportok működése, a gerinc helyzetének függése a medence állásától stb. • Célja legyen, hogy irányításával, a gyakorlatok hatására a tanulók panaszai enyhüljenek, majd megszűnjenek! • Gyógyító munkáját orvossal, szakorvossal együttműködve lássa el. • Arra törekedjen, hogy a tanulók megtanulják a gyakorlatsorokat és azokat otthon is végezzék! Az otthoni gyakorlást segítse papírra írt gyakorlatokkal, kazettákkal!
3
• Lehetőség szerint mérje, ellenőrizze a gyakorlatok hatékonyságát! Tanítsa meg a gyakorlatok változatos terheléssel való végzését, hogy maradjon meg azok fejlesztő hatása. • Széleskörű módszertani tudással el kell érnie, az egy csoportban többféle diagnózisú, különböző korosztályú, erő, - álló,- és koordinációs képességű tanulók differenciált foglalkozásainak megszervezését. • Fontos tényezőnek kell tekintenie a pozitív személyiségjegyek kialakítását, mint például az önfegyelem, önbizalom, akaraterő, határozottság, a közösségi magatartás, melyek ellensúlyozzák a különböző elváltozásokból fakadó kisebbségi érzésüket, oldja gátlásaikat. • A tanulók aktuális állapotához mérten valósítsa meg a testnevelés általános célkitűzéseit, a káros/kontraindikált mozgások mellőzésével. • A
helyes
testtartás
megtanítása
különféle
testhelyzetekben
és
mozgásformákban. A szaktanárok együttműködése a tanulókkal, szakorvosokkal és a szülőkkel, eredményezheti a zökkenőmentes átmenetet a könnyített ill. a testnevelés foglalkozásokra, és ezzel felmérhetik munkájuk eredményességét.
1.3 A gyógytestnevelés tanításának szervezeti keretei A tanulók gyógytestnevelés órára történő beosztásáról, a 11/1994 (VI.8) MKM rendelet 1. számú melléklete következőképpen rendelkezik: A tanuló, ha egészségi állapota miatt a testnevelési órák gyakorlatait csak részben vagy egyáltalán nem tudja elvégezni - az orvosi szakvéleményben foglaltak szerint - a kötelező testnevelési óra keretében vagy helyett könnyített testnevelésre vagy a kötelező testnevelési óra helyett gyógytestnevelésre kell beosztani, illetve fel kell menteni mindenféle testnevelési órán való részvétel alól. A testnevelés differenciált kategóriába sorolását az intézmény iskolaorvosi feladatokat ellátó gyermekgyógyász orvosa végzi. (1.2.3.4. bekezdés) A kötelező testnevelési óra helyett könnyített vagy gyógytestnevelés-órára történő beosztás rendje: 4
I. kategória: Könnyített testnevelés II. kategória: Gyógytestnevelés ezen belül: II./A kategóriába sorolt tanuló a gyógytestnevelés foglalkozásokon kívül - a kontraindikált gyakorlatokat leszámítva - a testnevelési órákon is részt vehet. II.B kategóriába sorolt tanuló csak a gyógytestnevelés foglalkozásokon vehet részt. III. kategória: Teljes felmentés
Az orvosi szűrővizsgálatot az adott tanév május 15.-ig kell elvégezni. A kiszűrt tanulók következő tanítási évre szóló beosztási rendjét egy héten belül az intézmény vezetőjéhez el kell juttatni. Az intézmény vezetője a kapott besorolás alapján értesíti a szülőket a tanuló kategóriába sorolásáról és a gyógytestnevelés szakszolgálatot ellátó intézménybe irányítja.
A gyógytestnevelés szervezése, működtetésének formái: A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. 1) Az iskola által külön órakeretben, 16 fős csoportonként, heti 3 órában szervezett gyógytestnevelési tanítási órákkal, a Pedagógiai program részét képező helyi tanterv alapján. A külön órakeretben szervezett könnyített, illetve gyógytestnevelési tanítási órák száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma. Az 1993.évi LXXIX. Közoktatási törvény 52§(8), a 11/ 1994 (VI.8.) MKM rendelet 5.§ és az 1.számú melléklet 6. alapján.
Az iskola által külön órakeretben szervezett gyógytestnevelés, célirányos állami támogatása nincs megoldva.
5
2) A Pedagógiai Szakszolgálat keretében biztosított gyógytestnevelési órák szervezésével, a szervezeti és működési szabályzatban feltüntetett helyi tanterv, munkaterv alapján. Ha a könnyített, illetve a gyógytestnevelést pedagógiai szakszolgálat keretében biztosítják, a tanítási órák számát oly módon kell meghatározni, hogy a tanulók legalább a 6. pontban meghatározottak szerint részt vehessenek a tanórai foglalkozásokon. Az 1993.évi LXXIX. Közoktatási törvény 34§, valamint a 11/1994.(VI.24.)MKM rendelet 1. számú melléklet 7. pontja, valamint az 14/1994. (VI.24.)MKM rendelet 4.§(1) megfelelően.
Gyógytestnevelés
szakszolgálat,
bármelyik
nevelési-oktatási
intézmény
alapfeladataként megszervezhető, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak. 14/1994. (VI.24.)MKM rendelet 3/A§ (1) (2) megfelelően.
A gyógytestnevelési feladatok ellátását az előzőekben jelzett törvényi háttérrel az alább felsorolt módon szervezik: Pedagógiai szakszolgálat keretében: 1. A Pedagógiai Szakszolgáltató Központ (továbbiakban PSZK) szervezésében, a PSZK által foglalkoztatott gyógytestnevelőkkel:
a) gyógytestnevelési foglalkozásokat a központi helyeken lévő iskolákban szervezik meg. A gyógytestnevelők is és a környező iskolák tanulói is utaznak a központi iskolákba.
b) a tanulók tornatermi foglalkoztatása helyben, az iskolán belül történik, a gyógytestnevelők utaznak az iskolákba, a pedagógusok minden iskolát ellátnak. (ajánlatos ellátási forma)
Az a) és b) foglalkoztatási formánál egy gyógytestnevelő kettő vagy legfeljebb három iskolát tud ellátni. 6
c) A PSZK intézményében (legtöbbször tornaszobában) tartják a gyógytestnevelési foglalkozásokat. A tanulók utaznak a PSZK intézményébe. (nem ajánlatos ellátási forma)
2. Nevelési Tanácsadó, tanuszoda, stb. szervezésében a fenti módokon.
3.A
helyi
önkormányzat
működtetésével,
körzetek
szervezésében szerint
kialakított
gyógytestnevelés törzs
iskolákban
szakszolgálat kinevezett
gyógytestnevelőkkel. A gyógytestnevelő a saját törzs iskoláján kívül a szomszédos iskola tanulóit is ellátja, és utazik egy vagy két iskolába.(Tanuló és tanár is utazik)
4. Iskola szervezésében - gyógytestnevelés szakszolgálat működtetésével - helyben látják el a tanulókat. Nem utazik a tanuló és a gyógytestnevelő sem. (ajánlatos ellátási forma) Külön óra keretében: 1. Helyben szervezett gyógytestneveléssel. Testnevelő-gyógytestnevelő tanári kinevezéssel, vagy megbízással.
1.4 A gyógytestnevelés aktuális helyzete Alsó tagozatban: A gyógytestnevelésre utalt tanulókkal a gyógytestnevelő tanárok szervezett kereteken belül célirányos, differenciált foglalkozásokkal segítik az egészség helyreállítását, illetve előkészítik az iskolai testnevelésben való részvételüket. A gyógytestnevelés státusokon működő szaktanárok egyre több alsó tagozatos tanulót látnak el. Különösen ijesztőnek tűnik a hanyagtartású, rossz testtartással rendelkező óvodás és alsó tagozatos tanulók aránya. A kezdeti stádiumban lévő jól korrigálható tartáshibák, a serdülő- korra többségükben deformitásokká fejlődnek. Azokban az általános iskolákban, ahol szakképzett gyógytestnevelő tanárok dolgoznak, ott a kiszűrt alsó tagozatos tanulók gyógytestnevelése megoldott. A többi általános iskolákból - a helyben ellátás hiánya miatt - a tanulók gyógytestnevelés centrumokba történő 7
kísérését a szülők időhiány miatt nem tudják vállalni, így nem kapnak a besorolható tanulók szakszerű korrigáló mozgásanyagot. Ennek következményeként az iskolai gyermekgyógyász orvosok szűrései az alsó tagozatban „visszafogottak”, mivel a jelenlegi kapacitásokhoz igazodva utalják a tanulókat gyógytestnevelésre. Gyógyúszás tekintetében még rosszabb a helyzet. A gyógytestnevelésre sorolt és ellátott alsó tagozatos tanuló abban az estben részesül gyógyúszásban, ha a szülő vállalni tudja a gyermek uszodába való kísérését. Egy – két kirívó esetben, ahol az intézmény vezetője áldoz a tanulók kísérésére, megszervezik az alsó tagozatos tanulók pedagógus által történő kísérését, de nem ez a jellemző. A fentiekből következik, hogy a gyermekek többsége nem részesül gyógyúszásban akkor sem, ha a létesítmény feltételek adottak. A gyermekgyógyász orvosok és a szakorvosok mozgásszervi vizsgálatai szerint, a hanyagtartásban és már a gerincferdüléses alsó tagozatos tanulók létszáma eléri a 3040 %-ot. Ezt felismerve a fővárosban már vannak olyan kerületi önkormányzatok, ahol az alsó tagozatos tanulókon kívül az óvodások részére is megszervezik a gyógytestnevelést. Nagy fejlődés az alsó tagozatos tanulók részére bevezetett egészségfejlesztő testmozgás kötelező megszervezése is, - remélhetőleg jobb lesz a gyermekek tartása azonban a tartáshibák zöme csak célirányos és differenciált foglalkoztatással javítható. A szakma véleménye szerint, a probléma megoldásához több kell. A megoldás az lenne,
ha
minden
oktatási-nevelési
intézmény
rendelkezne
szakképzett
gyógytestnevelővel, vagy az utazó gyógytestnevelői hálózat bővítésével minden iskolába eljutna egy - egy gyógytestnevelő, akik a kezdeti stádiumban kiszűrt tanulók célirányos,
játékos
foglalkoztatásával
megelőznék
a
súlyosabb
elváltozások
kialakulását. A prevenciót szem előtt tartva kell a tanítók, testnevelők testnevelés óráit szervezni, a NAT testnevelés és sport területén megfogalmazott fejlesztési feladatoknak megfelelően játékos testtartásjavító gyakorlatok, játékok alkalmazásával. Ehhez nyújt segítséget a Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület által rendszeresen szervezett továbbképzés, melynek kiemelt célkitűzése az óvónők, tanítók, testnevelők ez irányú ismereteinek megalapozása és bővítése. A továbbképzésekkel és a szakmai 8
anyagok tanulmányozásával lehetőség van a felkészülésre a testnevelés órák célkitűzéseinek megvalósítására. Lehetőségük van továbbá felkészülni a II./A kategóriába sorolt tanulók foglalkoztatására, hogy melyek a káros/ kontraindikált/ gyakorlatok és milyen egészségfenntartó mozgásanyagot végezzenek. Felhívom a figyelmet arra, hogy a már kialakult tartási rendellenességek csak célirányos és differenciált foglalkoztatással, gyógytestneveléssel orvosolható, nem helyettesíthető a testnevelés órákon végzett általános testtartásjavító gyakorlatokkal. A kisiskolásokra való intenzívebb oda figyeléssel elő tudjuk segíteni egészségük megfelelő fejlődését és megelőzhetők a későbbiekben előforduló deformitások kialakulásával
együtt
járó
gyógytestnevelés
foglalkozásokon
való
kötelező
részvételük.
Gyógytestnevelés a felső tagozatos tanulók és a középiskolások körében
A tapasztalat és a felmérések is azt mutatják, hogy egyre több iskola van (a főváros fenntartása alá tartozó középfokú intézményeket kivéve), - de nem elég - amelyik intézményen belül szervezi meg a gyógytestnevelést. Azok az iskolák, ahol kevesebb gyerek szorul erre a speciális ellátásra az önkormányzat fenntartása alatt működő pedagógiai szakszolgálat intézményeiben, gyógytestnevelés centrumaiban működő szakszolgáltatást veszik igénybe. Ennek ellenére a gyógytestnevelésre utalt tanulók egy részénél nem megoldott a gyógytestnevelés. Azokban az intézményekben, ahol az intézményen belül szervezik a foglalkozást, a kiszűrt tanulók ellátása megoldott. A probléma akkor jelentkezik, ha a tanulónak egy másik intézménybe, késő délutáni órában történő foglalkozásra kell eljárnia vagy ha – fővárosi, megyei fenntartású iskola tanulói - nem tudják igénybe venni a szakszolgáltatást, mert a kerületi, városi, községi önkormányzatok a saját fenntartású iskoláin kívül ezt a feladat ellátást nem veszik át a fővárosi, megyei önkormányzatoktól. A
jelzett
probléma
megnyugtatóan
az
intézményen
belül
szervezett
gyógytestneveléssel, az utazó gyógytestnevelő hálózat bővítésével vagy az iskola által foglalkoztatott gyógytestnevelővel rendeződne.
9
1.5 A gyógyúszás A gyógytestnevelésre utalt tanulók közel felének nem megoldott a gyógyúszása. Sajnos nem egy esetben találkoztunk olyan esettel, amikor a gyógytestnevelés szakszolgálat keretében szervezett gyógyúszásért a tanulóknak fizetniük kellett az uszodai belépőt, holott ez a szolgáltatás a gyógytestnevelésre sorolt tanulók esetében ingyenesnek kellene lennie. Azoknál az intézményeknél, ahol a gyógyúszás finanszírozása megoldott (intézmény költségvetéséből, pályázatokból, a PSZK, fenntartó szervezésében) a résztvevő tanulók aránya érthető módon jóval magasabb, de sajnos az úszáslehetőséggel még így is sokan nem élnek, különböző indokokkal felmentetik magukat. Vidéken még rosszabb a helyzet, mert a létesítmény feltételek sok esetben nem adottak. Bár arra is találtunk példát, hogy a gyógyúszást tömbösített formában szervezték meg (havonta egy-egy alkalommal, vagy nyári úszótábor keretében).
1.6 A könnyített testnevelés A könnyített testnevelés a testnevelési órák keretében vagy azok helyett is megszervezhető. A könnyített testnevelés az iskolák alapfeladata, a foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. A könnyített testnevelés szervezése történhet: - testnevelés óra keretében, differenciált óraszervezéssel, (ez a gyakoribb foglalkoztatási forma) - Testnevelési óra helyett, külön óra keretben a 11/1994.(VI.24.)MKM rendelet 1.számú melléklete alapján
1.7 Egészségügy és a gyógytestnevelés Iskola-egészségügyi feladatok ellátása
A helyi önkormányzatok többsége az iskola-egészségügyi feladatok ellátására, házi orvosokat és főállású iskolavédőnőket alkalmaz, bár van olyan önkormányzat, amely a törvény adta lehetőséget kihasználva főállású iskolaorvosokat alkalmaz. Házi orvosok 10
megbízása esetén, több esetben hiányoznak a feltételei (pl. megfelelő anyagi elismerés, idő hiánya stb.) a hatékony iskola-egészségügyi munkának. A differenciált testnevelési kategóriákba való sorolás egyik részfeladata az iskolaorvosnak. Az idő és feltételek hiánya miatt csupán felületesen tudja megállapítani a gyermek ortopédiai, kardiológiai státusát.
Sok
esetben
csak
a
szemmel
diagnosztizálható
torzulások
(gerincdeformitások, kövérség) hívják fel az orvosok figyelmét. Más esetekben a testnevelő, szülő vagy a gyermek részéről történő kezdeményezés révén sorolják differenciált csoportba a tanulókat. Az iskolai osztályok tanulóinak vizsgálata – ahol vannak – az iskolaorvos szűkre szabott ideje miatt annyira elhúzódnak, hogy a gyermekek nagy % -a csak a második félévben kerül kiszűrésre, amikor a gyógytestnevelés csoportok már sok esetben maximális létszámmal kialakultak. Év közben többnyire nincs mód a csoportok bontására – tornaterem leterheltsége miatt és ezért fordulhat elő, hogy a gyógytestnevelő jóval a megengedett létszám fölött foglalkozik a tanulókkal, abban az esetben, ha a csoportokat nem 8-12 fővel kezdi a tanév elején kialakítani. Nyilvánvaló, hogy a háziorvosok elsődleges feladata a prevenció és gyógyítás, és mivel az iskolaorvosi teendők ellátása csak részfeladata, ennek ellátása csak alkalomszerű lehet. Ennek ellenére vannak olyan iskolaorvosi feladatokat ellátó háziorvosok, akik a fent jelzett problémák ellenére lelkiismeretesen végzik munkájukat. Az iskola-egészségügyi feladatok ellátását segítő főállású iskolaorvosok és főállású iskolavédőnők alkalmazásával remélhetőleg javulni fog a helyzet.
Egészségügyi szűrések, szakorvosi felülvizsgálatok
A gyógytestnevelés színvonala, szakszerűsége függ az egészségügyi szűrés rendszerétől is. Ha nem történik meg a szűrés, vagy ha nem kellő időben történik, a mozgatórendszerben, szervezetben degeneratív elváltozások jöhetnek létre. A tapasztalat az, hogy a tanulók későn vagy egyáltalán nem kerülnek kiszűrésre az alábbi indokok alapján:
11
- az iskolaorvosok nem minden rászoruló tanulót szűrnek ki vagy, ha ki is szűrik, a tanuló nem megy el a kapott beutalóval az első szakorvosi vizsgálatra, - az iskolaorvos által kiszűrt tanulót az ortopéd-szakorvos enyhe és közepesen súlyos elváltozás esetén sem javasolja gyógytestnevelésre. Így a tanulók kikerülnek a rendszerből és nem kapják meg a számukra szükséges speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkozást.
A gyógytestnevelési ellátásban részesülő tanulók szakorvosi felülvizsgálata nem minden esetben megoldott az alábbi okok miatt: - a tanulók egy részénél (a szülők nemtörődömsége, vagy tanulói hanyagság miatt) főleg a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek esetében tapasztalható, hogy nem mennek el a félévente vagy évente esedékes szakorvosi felülvizsgálatra. Elsősorban a kontroll vizsgálatoknál az a sajnálatos gazdasági szempont figyelhető meg, hogy „ne az intézmény fizesse, hanem a szülők az egészségügyi ellátás keretében vigyék el gyermeküket”. A gyógytestnevelés szakszolgálat feladataihoz tartozik a rendszeres szakorvosi felülvizsgálat megszervezése. A gyógytestnevelő szakmai munkáját segíti, ha ő is jelen van a vizsgálaton és megbeszélik az orvossal az adott gyermek diagnózisát, aktuális állapotát. A gyakorlatban a szakorvos (ortopéd-szakorvos) és gyógytestnevelő együttműködése következőképpen valósul meg. Közvetve tájékozódik a gyógytestnevelő a felülvizsgálat eredményéről: a tanulók félévente, évente önállóan vagy szülői kísérettel mennek szakorvosi felülvizsgálatra. Közvetlenül: a gyógytestnevelésre sorolt tanulók szakorvosi felülvizsgálatát az iskolán belül szervezi meg az intézmény a gyógytestnevelő bevonásával. (félévente vagy évente) Az egészségügyi szolgáltatás hatékonysága, befolyásolja a gyógytestnevelés hatékonyságát. A gyógytestnevelő tanár a pontos diagnózis ismeretében tudja megtervezni a tanuló speciális, egyéni gyakorlatait. A változások kimutatása, a rehabilitáció eredményessége, a gyógyult állapot elérésének megállapítása, orvosi 12
feladat. A szakorvosi, iskolaorvosi felülvizsgálat eredményezheti a könnyített vagy a testnevelésre való visszasorolást is. A precíz szakmai munka feltétele a szakorvos, iskolaorvos
és
a
gyógytestnevelő
tanár
időszakos,
ha
kell
folyamatos
együttműködésének. Az előzőekből következik, hogy a gyógytestnevelés szakszerűsége, egyénre szabott eredményessége függ a szakorvos együttműködésétől is. E területen is tapasztalható jó és sikeres együttműködés. Azokban az intézményekben, ahol a felülvizsgálatokra szerződtetnek egy szakorvost, ortopéd -szakorvost, szervezettebben és jobban működik a gyógytestnevelés. Azonban az esetek nagy részénél nincs közvetlen kapcsolat a szakorvos és a gyógytestnevelő között. Ez a helyzet akkor rendeződhetne, ha a fenntartó önkormányzatok az intézményen belül biztosítanák a szakorvosi felülvizsgálatokat a gyógytestnevelésre sorolt tanulók részére.
1.8 Összegzés A középiskolai és az általános iskola egészségügyi szűrésére vonatkozó vizsgálatok és szaktanácsadói tapasztalatok szerint is, a tanulók egy részét továbbra sem sorolják be egészségi állapotuknak megfelelő csoportba. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem derülnek ki a testi és szervi elváltozások, így a célirányos foglalkoztatás hiánya miatt romlik az érintett tanulók egészségi állapota, így az a törvényi előírás, - hogy minden tanuló az egészségi állapotának megfelelő testnevelési foglalkoztatásban részesüljön nem valósul meg. A tanulók nagy része - a gyógytestnevelés foglalkozásokra - saját iskolájukon kívül, gyógytestnevelés centrumok tornatermébe jár. Fejlődésnek fogható fel, hogy nő azon iskolák száma, ahol a törvény adta lehetőséggel élve, az alapító okiratot módosítva, helyben szervezik meg a gyógytestnevelés szakszolgálatot vagy az utazó gyógytestnevelő igénybevételével vállalják, hogy helyet adnak a délutáni gyógytestnevelésnek. Ez azt jelenti, hogy ezek az iskolák abban az időszakban más célokra nem tudják használni, illetve hasznosítani (bérbe adni) a tornatermüket. Ez anyagi és számos más áldozatot kíván a feladatot vállaló iskolától. Éppen ezért nem mindenhol engedik át szívesen a tornatermet a gyógytestnevelés céljára. Ez gyakran a gyógytestnevelő személyes kapcsolatán múlik. A tárgyi feltételek, jelen esetben a 13
tornaterem biztosítása a fenntartót terheli, a fenntartó felelőssége. Célszerű lenne, központilag szabályozni azt, hogy az intézmények biztosítsák a tornaterem használatát a gyógytestnevelés foglalkozásokra. A tanulók – elsősorban alsó tagozatos tanulók - gyógytestnevelése, akkor lenne megoldott, ha minden intézményben megszerveznék a gyógytestnevelést, utazó gyógytestnevelő
igénybevételével
vagy
az
intézményen
belül
foglalkoztatott
gyógytestnevelővel. A közoktatási törvény a gyógytestnevelés szervezésére 16 fős csoportonként – az iskola órakeretén felül, heti 3 órát biztosít. Amennyiben a szükséges feltételek adottak a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni. A gyógyúszás költségeit nagyobb részben a fenntartó vállalja. Egyéb forrásból, többnyire pályázati pénzekből vagy a szülők térítésével szervezett gyógyúszásokra is van példa. Törvényi rendelkezés, hogy a gyógytestnevelés, ezen belül a gyógyúszás ingyenes szolgáltatás, nem engedhető meg, hogy egy ingyenes szolgáltatásért térítést kérjenek a szülőtől.
1.9 A gyógytestnevelés koncepciója A gyógytestnevelés a testnevelés és sport rendszerének szerves, integrált része. Funkciója az iskolai testnevelésben nélkülözhetetlen. Fejlődését nemcsak a létesítményhelyzet, hanem az egészségügy részéről ért helytelen, megalapozatlan támadások és a helytelen szervezési kérdésekkel összefüggő szemlélet is akadályozza. A testnevelés olyan tantárgy, amelynek a nevelésben betöltött szerepén túl egészségügyi funkciója is van. Egyik a prevenciós funkció (az iskolai testnevelés), a másik a rehabilitációs funkció (könnyített és a gyógytestnevelés). A közoktatásról szóló törvény biztosítja a tanulónak azt a jogát, hogy az egészségi állapotának megfelelő testnevelésben részesüljön. Ennek alapján vannak testnevelési, könnyített és gyógytestnevelés órák. Tehát a jelenlegi jogállás szerint a testnevelésnek két további területe van az egyiket könnyített testnevelésnek a másikat gyógytestnevelésnek hívják. Ahhoz, hogy ez a két szolgáltatási terület is szerves része legyen a közoktatás rendszerének, működnie kell az egészségügyi szűrőrendszernek is. A felmérések és 14
tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek közel 20%-át nem sorolják be egészségi állapotuknak megfelelő testnevelési csoportba. Sérülnek a tanulók jogai, az érintett tanulók mozgásszervi vagy belgyógyászati elváltozásai súlyosbodhatnak a nem célirányos (ellenjavallt) terhelés következményeként. Az egészségügyi rendszer hiányos működése az iskolai szolgáltatás rendszerének működését is hiányossá teszi. A testnevelés differenciált csoportbeosztása, mely tartalmazza az egészségi állapottól függő testnevelési kategóriákba való besorolást. (I – III. kategória) 1994-ben megújult, lehetővé tette a gyógytestnevelésre járó tanulók egy részének a testnevelési órákon való részvételét. A jövő tervezés érdekében a testnevelési koncepciót egységes rendszernek kell tekinteni, amelynek valamennyi alkotóeleme egyformán fejlődik. Az oktatási törvény a nevelési-oktatási intézmények részére, jelenleg csak a könnyített testnevelés megszervezését teszi kötelezővé. A gyógytestnevelés fejlődése abban az esetben biztosított,
ha a könnyített testnevelés
mellett a
gyógytestnevelés
megszervezése is kötelező. Az iskolán belül szervezett gyógytestnevelés helyben alkalmazott gyógytestnevelőkkel, az utazó gyógytestnevelői hálózat bővítésével, az egészségügyi rendszer megerősítésével képzelhető el. A fejlődés megtorpanása a tanulók egészség-helyreállítását veszélyezteti. El kell érni, hogy minden rászoruló tanuló részesüljön gyógytestnevelés ellátásban. Ehhez biztosítani kell a tárgyi, személyi feltételeket, a már meglévő létesítmény feltételekhez való hozzáférést (tornatermek, uszodai feltételek esetén gyógyúszás szervezése).
1.10 Fejlesztési igények Közigazgatás területén: • az egészségügyi szűrés rendszerének megerősítése; • a gyógytestnevelésre szánt központi támogatás növelése; • a külön órakeretben szervezett, egy-két gyógytestnevelési csoport esetén a célirányos állami támogatás biztosítása, • gyógytestnevelés
szakszolgálatot
működtető
intézmények
gyógytestnevelés normatív támogatását címkézve megküldeni,
15
részére
a
• a gyógyúszás ingyenes megszervezése; • az iskolán belül a gyógytestnevelés megszervezése, • a gyógytestnevelés törvények kiegészítése a mellékletben történő javaslatok alapján, • a gyógytestnevelésre járó tanulók fizikai állapotfelmérésére izomtesztek elkészítése, ami a különböző elváltozásokat figyelembe veszi és nem tartalmaz kontraindikációt, • a gyógytestnevelésben részesülő tanulók általánosan fejlesztő házi feladat gyakorlatainak elkészítése diagnózisok figyelembevételével. Szakmai segítség, szakmai tapasztalatcsere • módszertani
kiadványok
készítése
és
terjesztése
(hanganyagok,
videofelvételek); • a gyógytestneveléshez szükséges elavult nyomtatványok megújítása, • megyei, fővárosi gyógytestnevelés szaktanácsadói státuszok létrehozása, • országos szakmai kapcsolattartás céljából a megyei (vezető) gyógytestnevelés szaktanácsadók konzultációs foglalkozásának a központi támogatása, évente 12 alkalommal, • az ellenőrzés fokozása (elsődlegesen fenntartói feladat), a szaktanácsadói tevékenység megerősítése, a minőségi programban foglaltak ellenőrzése szakértők, szaktanácsadók bevonásával, • a hiányosságok miatt tulajdonítunk nagy jelentőséget az irányítás javításában, mint a gyógytestnevelés fejlődésének fontos tényezőjét. További feladatok: • tornatermek, tanuszodák felújításának központi támogatása, • a
tornatermi
berendezések
felújításának
segítése,
a
gyógytestnevelők
számítógépekkel, videó kamerákkal való ellátása, •
sporteszközök beszerzésének pályázati eszközökkel való további támogatása,
•
tornaterem-építési akció folytatása,
• tanuszodák tervezése és építésének központi támogatása. Somogyiné Kuti Ilona
16
