A gazdasági tevékenység hordozói és szervezési formáik, a számvitel fogalma és feladata

S Számvitel és pénzgazdálkodás

összeállította: prof. Galgó-Ferenci Andrea

JEGYZET

A gazdasági tevékenység hordozói és szervezési formáik, a számvitel fogalma és feladata

A

számvitel társadalomtudomány, a közgazdaságtudományok egy szakágazata. Fogalmát nem magyarázhatjuk meg néhány gazdasági tényez fogalmának ismertetése nélkül. Ezek a fogalmak a gazdálkodás, gazdálkodó, vállalkozó, vállalkozási tevékenység. Gazdálkodás alatt a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak megszervezését értjük. Ezek a szakaszok a termelés, forgalom, elosztás valamint a fogyasztás. A gazdálkodó szervezi meg az er források aktiválását új termékek el állitása érdekében. Tehát a gazdálkodó gazdasági tevékenységet folytat. A „gazdálkodó” fogalma tágabb a vállalkozónál, mivel a vállalkozó is természetes személy, de nem tartozik az államháztartás szervei közé. A vállalkozó saját nevében és saját számlájára üzletszerü tevékenységet folytat. A vállalkozási tevékenység tehát olyan termel i és szolgáltató tevékenység, amelyet a gazdálkodók saját nevükben és saját számlájukra nyereségszerzés céljából végeznek. A gazdálkodók köre két nagy csoportra bontható: az egyik csoportot a profitorientált vállalkozások (KFT, BT) képezik, amelyek nyereségszerzés szempontjából végzik tevékenységüket, a másik nagy csoportba a non-profit szervezetek tartoznak, amelyek f célja a társadalmi és közérdekü feladatok ellátása. Ilyen célból alakulnak a közvállalatok, (közhasznú társaságok). A gazdasági szubjektumok szervezési formái a következ k lehetnek: a, Magánvállalkozások Vállalkozóknak nevezzük azokat a magánszemélyeket, akik valamilyen gazdasági tevékenységet folytatnak. A vállalakozó saját t kéjét fekteti be valamilyen gazdasági tevékenységbe. Ezt a tevékenységet be kell jelenteni a gazdasági bíróságnál A vállalkozó önállóan dönt befektetett t kéjének a felhasználásáról, arról, hogy hány dolgozót alkalmaz vállalkozásába. A megvalósított nyereséggel is önállóan rendelkezik. Fontos azonban, hogy a vállalkozónak be kell tartania minden olyan el írást, amely szabályozza a vállalatok tevékenységét. A vállalakozónak a tevékenységével kapcsolatos kockázatot is vállalnia kell. Ez azt jelenti, hogy az esetleges veszteséget köteles fedezni, még akkor is, ha a magánvagyonát kell feláldoznia. A magánvállalkozások tevékenységében legnagyobb gondot a t kehiány okozza. Ugyanis gyakran el fordul, hogy az eredményes tevékenység ellenére a vállalkozó pénzhiánnyal küzd. Ennek oka az, hogy az eladott késztermékek megfizettetése lassabban történik, mint ahogy a termeléshez szükséges nyersanyagot kell kifizetni a beszállítónak. Ilyen esetekben a bankhitelek nyújtanak segítséget. Gyakran üzlettársat keres a vállalkozó, és így létrejön a partneri társaság. b) Partneri társaság

1



JEGYZET

A partneri társaságok két vagy több személy társulásával jönnek létre. A társaság tagjai egyezményt kötnek arról, hogy ki mekkora t kével járul hozzá a vállalat m6ködéséhez. A társított t ke arányától függ en részesednek a nyereség elosztásában. Ugyanakkor a kockázat vállalása is közös. A partneri társaságok tagjai korlátlanul és szolidárisán vállalják a kockázatot. Ez azt jelenti, hogy az esetleges veszteséget teljes egészében fedezniük kell, akár magánvagyonukkal is. Emiatt igen nagy jelent sége van a partnerek közötti személyes ismeretségnek és bizalomnak. A partneri társaságok növelhetik üzlettársaiknak a számát, ha t kenövelésre van szükségük. Az új partner ugyanis meghatározott t kével lép be a társaságba és válik annak tagjává. A társaság így b víti és korszer6síti tevékenységét. Tudni kell azonban, hogy a partnerek számának a növekedésével nehezebbé válik a vállalat irányítása. A döntések meghozatalában a partnerek teljes egyetértésére van szükség. Ilyen társaságokat értelmi és tudományos tevékenységet folytató személyek hoznak létre. Például orvosok, ügyvédek stb. c) Betéti társaság A betéti társaságokat több személy társulásával hozzák létre. A tagok kisebb vagy nagyobb t kével járulnak hozzá a vállalat összt kéjének a létrehozásához. A tagok nem egyenjogúak. Azok, akik nagyobb t kével járultak hozzá a vállalat alapításához, és meg is alapították azt, a beltagok. A beltagok személyes ismeretségben vannak egymással, és egyben a vállalat irányítói is. Teljes vagyonukkal vállalják a kockázatot. A tagok másik csoportját a kültagok alkotják, akik korlátolt felel sséggel társulnak. 7k a társaság rendelkezésére bocsátott betétük erejéig vállalnak felel sséget a társaság tartozásáért. Ezek a tagok nem vesznek részt a vállalat irányításában. d) Korlátolt felel sség6 társaság A korlátolt felel sség6 társaságok a t ketársaságokhoz tartoznak. A társaság tagjainak a személyes ismeretsége és bizalma már nem annyira lényeges. A vállalat alapítói ugyanis nem felel sek teljes vagyonukkal a vállalat kötelezettségéért. Az esetleges veszteségeket, illetve kötelezettségeket a társított vagyonból kell fedezni. Tehát a társított t ke értékével arányosan vállalják a tagok a kockázatot. A társaság létrehozásakor meghatározott az a t keminimum, amivel hozzá lehet járulni az alapításhoz, illetve amennyivel társulni lehet. e) Részvénytársaság A részvénytársaságok olyan társaságok, amelyek részvényesek társulásával jönnek létre. A vállalatok részvénytársasággá alakulnak át, ha részvényeket bocsátanak ki. A kibocsátott részvénypapírok vásárlói azáltal, hogy meghatározott számú részvényt megvásároltak, a részvénytársaság résztulajdonosai lesznek.

2



JEGYZET

A részvénytársaság alapításának két változatát különböztetjük meg. Az egyik eset az, amikor a társaság vagyonának megfelel összes részvényt megvásárolják az alapítók. Ez az úgynevezett szimultán alapítás. A másik eset, amikor az alapítók a kibocsátott részvénypapíroknak csak egy részét vásárolják meg. Ez az úgynevezett szukcesszív alapítás. A kibocsátott részvényeknek meghatározzák a nominális értékét. Ez az érték a részvénypapíron van feltüntetve. A kibocsátott részvénypapírok nominális értéke és a részvénypapírok számának a szorzata megfelel a részvénytársaság összt kéjének. Nagyobb jelent sége van azonban a részvények piaci értékének. A részvények ugyanis értékpapírok, tehát adásvétel tárgyát képezik. Ha a részvénytársaság gazdaságilag jól m6ködik, akkor nagyobb lesz a kereslet a részvényei iránt, mert nagyobb nyereséget ígérnek a részvények. Ilyenkor megnövekszik a részvények piaci ára, és magasabb lesz a nominális értékt l A részvénypapírok számától függ en történik a részvénytársaság nyereségének az elosztása. Ezt a nyereséget osztaléknak nevezzük. Aki több részvénypapírral rendelkezik, az nagyobb osztalékhoz jut. A részvénytársaságok irányításában azok vesznek részt, akik a legtöbb részvénnyel rendelkeznek. A részvényesek nevében gyakran megbízott menedzserek végzik a társaság irányítását. A részvénytársaságok a t ketársaságokhoz tartoznak, tehát nincs személyes kapcsolat a tulajdonosok között. A részvénytársaságok nyitottak, tehát bárki vásárolhat részvényt. A részvények el is adhatók, tehát a tulajdonosok gyakran változnak. A kockázat vállalása csak a tulajdonjoggal arányos.

f, Közvállalatok A közvállalat (Magyarországi szakszóval: közhasznú társaságok) közhasznú tevékenységet rendszeresen végz jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közvállalat üzletszer6 gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység el segítése érdekében folytathat.

A

vállalkozásoknak vagyonukról, azok változásáról, jövedelmi helyzetükr l folyamatos nyilvántartást kell vezetniük. A piacgazdaság m6ködéséhez ugyanis nélkülözhetetlen, hogy a piac szerepl i számára objektív információk álljanak rendelkezésre a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér l. Ez a számvitel alapvet feladata. A tulajdonosok, befektet k, a vállalkozás vezet i, az üzleti partnerek, a hitelez k ilyen információk birtokában tudnak megalapozott döntéseket hozni. A számvitel tárgya tehát a vállalkozói vagyon és annak változása, a vállalkozás bármely szervezett formájról legyen is szó. A vagyon változásai alatt értjük:

3



JEGYZET

-

a vállalkozói tevékenység egész folyamatát (beszerzést, termelést, eladást) a pénzügyi tevékenységeket és müveleteket redkívüli eseményeket, amelyek a gazdasági tevékenység során jelentkezhetnek.

Mindezek a tevékenységek m6veletekre bonthatóak, amelyek az egész folyamat részeként szerepelve jelentik a GAZDASÁGI ESEMÉNYEKET. A gazdasági esemány tehát az üzleti tevékenység mozzanata, eleme. (Anyagvásárlás, pénzfelvétel, termékek eladása, adósság törlesztése stb.) A gazdálkodók (vállalkozók) vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetér l, annak id beni alakulásáról az érdekl d k – tájékozódni kívánók – körét úgy indokolt csoportosítani, hogy azok milyen tartalmú információkat igényelnek és milyen szoros kapcsolatban állnak a gazdálkodó szervezettel. A piaci szerepl k információ igényét csak intézményesen lehet biztosítani. Ezért van szükség – többek között – a számvitelre, hogy a gazdasági élet szerepl i a nekik szükséges információkat törvényes úton megszerezhessék. A számvitel ilyen értelemben az üzleti élet tisztaságát hivatott biztosítani. Természetesen a számvitel ezt csak el segítheti azáltal, hogy a számviteli beszámolókban a piaci szerepl knek nyújtott információk áttekinthet en és valóságh6en szerepelnek. A gazdasági élet szerepl i a számvitel által nyújtott tájékoztatásra alapozva tudnak jó döntéseket hozni. Ez alapján képesek reálisan dönteni abban, hogy szabad pénzeszközeiket hova fektessék be, vagy választhatnak olyan értelemben, hogy kivel lépjenek üzleti kapcsolatba. Bels tájékoztatás Vállalati vezet k alkalmazottak Küls tájékoztatás PIACI SZEREPL7K tulajdonosok hitelez k Potenciális befektet k Üzleti partnerek HATÓSÁGOK Államigazgatás szervei Helyi önkormáynzatok A piac szerepl i a tulajdonosok, a hitelez k, a jöv beni potenciális befektet k és az üzleti partnerek. a) A tulajdonosok és azok információ igénye Tulajdonosnak min sülnek azok a természetes és jogi személyek, akik (amelyek) vagyonukat, illetve annak egy részét fektetik be a vállalkozásba azzal a céllal, hogy az ott 4



JEGYZET

megvalósított jövedelemb l osztalék formájában részesedjenek, vagyonukat ilyen módon gyarapítsák. 7k a vállalkozások legfontosabb szerepl i, jogosítványuk közé tartozik többek között az, hogy a vállalkozás vezet it (menedzsereket) kinevezzék vagy visszahívják. A tulajdonosok vagyonukat kockáztatják akkor, amikor azt a vállalkozásba beviszik. A tulajdonos információ igénye általában a következ kre koncentrálódik: - az elért jövedelmen milyen arányban osztozkodnak k maguk, az állam, a hitelez k, - a befektetéseikre mekkora hozadék jut (milyen hatásfokkal értékesült a befektetett vagyonuk), - a befektetésük milyen irányba és milyen mértékben változott (gyarapodott vagy fogyott-e és mekkora összegben)? b) A hitelez k és azok információ igénye A hitelez k azok a személyek és szervezetek – különösképpen a hitelintézetek -, akik (amelyek) pénzeszközöket kölcsönöznek a vállalkozásnak. 7k kamatjövedelmet akarnak realizálni. A hitelez k a szabad pénzeszközeiket (t kéjüket) ideiglenes jelleggel engedik át a vállalkozásnak és viszonylag biztos, el re meghatározott jövedelemre tesznek szert, szemben a tulajdonosokkal. Els sorban abban érdekeltek, hogy kölcsönadott pénzüket kamatokkal együtt, az el re rögzített id pontban visszakapják. A hitelez k olyan információkra kíváncsiak, amelyekb l következtetni tudnak arra, hogy az átengedett t kéjüket és azok után járó kamatot képes lesz-e vissza(meg)fizetni a vállalkozás. A számviteli információkból arra keresnek választ, hogy: - milyen a vállalkozás fizet képessége, - milyen a vállalkozás jövedelemtermel képessége, - hogyan alakul a tulajdonosok által bevitt t ke összege gyarapszik-e, vagy fogy-e), - kölcsönadott pénzüket kamatokkal együtt, az el re rögzített id pontban visszakapják-e. c) A jöv beni potenciális befektet k és azok információ igénye E körbe azok a piaci szerepl k tartoznak, akiknek ugyan t kéjüket még nem fektették be, de van a befektetéshez szabad pénzeszközük és keresik azt a céget, illetve azt a befektetési formát, ahol a befektetésük a legnagyobb hozadékkal kecsegtet. Különösen jól prosperáló, vállalkozása kereteit b víteni akaró cég esetében fontos, hogy az ilyen t ketulajdonosok hiteles tájékoztatást kapjanak és bizalmukat megnyerjék. A potenciális befektet k információ igénye tulajdonképpen a tulajdonosok és a hitelez k igényével azonos, hiszen szabad t kéjüket saját elhatározásuk alapján véglegesen (mint tulajdonosok), vagy ideiglenesen (mint hitelez k) vihetik be egy vállalkozásba. d) Az üzleti partnerek és azok információ igénye Üzleti partnereknek a gazdasági élet azon szerepl it tekintjük, akikkel a vállalkozás nap, mint nap üzleti kapcsolatban áll. Vagyis azok, akiknek a vállalkozás elad (vev i), illetve akikt l a vállalkozás beszerez (szállítói). Mivel a piacgazdaságban, az árukapcsolatokban az áru- és a pénzmozgás id ben elszakad egymástól, az üzleti partner, az eladó szeretné tudni azt, mekkora az esélye arra, hogy árujának, szolgáltatásának ellenértékét id ben megkapja-e. Ezenkívül arról is szeretnének képet kapni, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló cég mennyire stabil, t keer s, megbízható partner. Ezért k els sorban a következ k iránt érdekl dnek: - a vállalkozás pénzügyi helyzete, - a vállalkozás várható fejl dése.

5



JEGYZET

A számviteli törvény els sorban azokat a szabályokat (normákat) írja el , hogy a vállalkozásnak milyen információkkal és milyen módon kell bemutatnia magát a piac szerepl inek. A hatóságok és azok információ igénye E körbe azok a szervezetek tartoznak, amelyeknek adót, valamilyen járulékot, vagy illetéket köteles fizetni a vállalkozás. Ilyen szervezetek: adóhatóságok, társadalombiztosítási szervek, helyi önkormányzatok. Ezeknek a szervezeteknek a vállalkozás köteles adatokat szolgáltatni adó és más fizetési kötelezettségeir l, az esetek többségében bevallást, elszámolást készíteni. A bevallások, elszámolások helyességét, valódiságát a fenti szervek csak úgy tudják ellen rizni, ha a gazdálkodó szervezet (a vállalkozás) egységes szabályok szerint vezeti nyilvántartásait. A vállalkozás vezet inek információ igénye A gazdálkodó szerv vezet inek (vállalkozás esetén a menedzsernek) tájékoztatása a számvitel els rend6, kiemelt feladata. A számviteli törvény csak a vezet i számvitellel kapcsolatos követelményeket szabályozza azáltal, hogy el írja a különböz bels szabályzatok készítési kötelezettségét. Ezért a számviteli információ rendszert úgy célszer6 kialakítani, hogy az a küls tájékoztatás mellett jól szolgálja a vezet i információ igényeinek kielégítését is. A gazdálkodó szerv vezet inek számviteli információra van szüksége: - az ellen rzéshez, az elemzéshez A vezetésnek számviteli adatokra van szüksége a gazdálkodás (üzletmenet) eredményességének megítéléséhez, értékeléséhez. A számviteli információk nélkül a bels ellen rzést lehetetlen elvégezni. - döntéseik kialakításához Megalapozott, jó döntéseket egy vezet csak úgy képes hozni, ha a korábban megtörtént gazdasági folyamatokról is információkkal rendelkezik. A foglalkoztatottak, alkalmazottak információ igénye A munkavállalók tájékoztatása nem támaszt különösebb igényt a számviteli információ rendszerrel szemben, azt a vállalkozás keretein belül indokolt megszervezni, biztosítani. A dolgozókat els sorban a vállalkozás stabilitása, a jöv beni zavartalan m6ködése érdekli, még pontosabban az, hogy nem fenyegeti-e ket a munkanélküliség veszélye.

A számvitel fogalma

A

számitel olyan elszámolási és objektív információs rendszer, amely a vállalkozói tevékenységet kifejez gazdasági m6veletek, események:

- szervezeti megfigyelését - számokkal történ kifejezését - rendszerezett feljegyzését és rögzítését jelenti. A számvitel célja az üzleti és egyéb tevékenységek folyamtainak tárgyilagos tükrözése, ellen rzése és a tevékenység eredményeinek megállapítása. A számvitel adatokat rögzít, a múltat és a jelent tükrözi, de a számviteli információs rendszer elemeként a jöv t is érinti,

6



JEGYZET

hiszen a számvitel által szolgáltatott adatok szerves részei a jöv t el vetít projektumoknak, az üzleti terveknek, stb.

A számviteli és könyvvizsgálati1 törvény

A

számvitet minden országban törvényes el írások szabályozzák. A törvény célja a hatálya alá tartozók információszolgáltatásának szabályozása annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetér l megbízható és valós összkép álljon rendelkezésre a piac többi szerepl(je számára. A Szerb Köztársaság 2006. évi 46. sz közlönyében megjelent Számviteli és könyvvizsgálati törvény rendelkezései a következ kre terjednek ki:

I. Általános rendelkezések II. A számvitel megszervezése és a számviteli bizonylatok III. Ügyviteli könyvek (Napló, F könyv, Segédkönyvek) IV A vagyon és a kötelezettségek összeírása V A pénzügyi beszámolók elemeinek felmérése VI Az ügyviteli könyvek zárása, a számviteli bizonylatok, ügyviteli könyvek és a pénzügyi beszámolók rzése VII. Pénzügyi beszámolók tartalma (Állománymérleg, Eredménymérleg, Jelentés a készpénzfolyamatokról, Jelentés a t kében történt változásokról, Megjegyzések, Statisztikai függelék) VIII Bels könyvvizsgálat IX. A pénzügyi beszámolók nyilvánosságra hozatala X. A pénzügyi beszámolók könyvvizsgálata XI. A felhatalmazott könyvvizsgálók kamarája XII. Nemzeti számviteli bizottság XIII Ellne rzés XIV Büntet rendelkezések XV Zárórendelkezések

Számviteli alapelvek 1. Vállalkozás folytatásának elve A vállalkozás belátható jöv ben is fenn tudja tartani m6ködését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a m6ködés beszüntetése, vagy bármilyen okból történ jelent s csökkenése. Cs d, felszámolás, átalakulás esetén nem érvényesül. 2. A teljesség elve A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, ill. a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki 1

A könyvelést és az ügyvitelt ellen rz szaktevékenység

7



JEGYZET

kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követ en, de még a mérleg elkészítését megel z en váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeib l erednek, a mérleg fordulónapja el tt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megel z en ismertté váltak. 3. A valódiság elve A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szerepl tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. (bizonylat, leltár, értékelés a törvénynek megfelel en). Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számviteli törvényben el írt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. 4. A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthet , érthet , a számviteli törvénynek megfelel en rendezett formában kell elkészíteni. 5. A következetesség elve A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 6. Folytonosság elve Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az el z üzleti év megfelel záró adataival. Az egymást követ években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele nem változik, illetve a számviteli törvény szabályai szerint változhat. 7. Az összemérés elve Az adott id szak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott id szaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelel költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítést l. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az id szakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 8. Az óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az el relátható kockázatot és feltételezhet veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés id pontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. 9. Bruttó elszámolás elve Bevételek és költségek az eredmény-kimutatásban, kötelezettségek és követelések a mérlegben egymással szemben - a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével nem számolhatók el, összevonni nem szabad. 10. Egyedi értékelés elve Eszközöket és kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 11. Id*beli elhatárolás elve Azon gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott id szak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló id szak és az elszámolási id szak között megoszlik. 8



JEGYZET

12. A tartalom els*dlegessége a formával szemben elve A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelel en – a számviteli törvény alapelveihez, vonatkozó el írásaihoz igazodóan – kell bemutatni, ill. annak megfelel en kell elszámolni. 13. Lényegesség elve Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. Megbízható, valós összképet lényegesen befolyásoló hiba, ha a megel z üzleti év mérlegében kimutatott saját t ke legalább 20%kal n vagy csökken. 14. Költség- haszon összevetése (gazdaságosság) A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészít mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk el állításának költségeivel. Az éves beszámolóban a megbízható, valós kép bemutatásához – az el z eken túlmen en – érvényesíteni kell még a következ követelményeket is: a) hasznosíthatóság elve - azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a beszámoló olyan adattartalommal és olyan formában (csoportosításban) álljon az érdekeltek rendelkezésére, hogy az segítsen az üzleti események értékelésében, a korábbi értékelés megvalósításakor vagy azok módosításakor. b) semlegesség elve (tárgyilagosság) - az éves beszámoló információinak el ítélett l és elfogultságtól mentesnek kell lennie. A beszámoló akkor min síthet semlegesnek, ha annak törvényben meghatározott tartalma, az információ kiválasztása és bemutatása révén az információ felhasználóit és a döntéshozókat nem egy el re meghatározott döntésre orientálja. c) id szer6ség elve - a beszámoló információi indokolatlanul ne túl kés n álljanak rendelkezésre. Az el z ekben bemutatott számviteli alapelvek csoportosíthatók a következ k szerint :

A számviteli elvek csoportosítása

9



JEGYZET

A vállalkozás vagyona A vállalkozások terveiket, feladataikat csak úgy tudják megvalósítani, ha rendelkeznek a müködéshez szükséges vagyonnal, amely lehet vé teszi a zavartalan tevékenység végzését. A vállalat vagyonán a tulajdonában és birtokában lév (rendelkezésre álló) anyagi és nem anyagi javak összességét értjük. A vállalkozás vagyonát kétféle szempontból vizsgálhatjuk meg: a) A vagyonelemeket vizsgálhatjuk az újratermelési folyamatban betöltött szerepük, azaz megjelenési formájuk szerint, amit ESZKÖZÖKnek hívunk. Az eszközök azt fejezik ki, hogy a vállalkozás milyen javakkal (épületekkel, gépekkel, készletekkel, pénzzel stb.) rendelkezik. b) A másik oldalról vizsgálódva kíváncsiak vagyunk arra, hogy az egyes vagyonelemek honnan erednek, származnak, amit FORRÁSOKnak hívunk. A források azt szemléltetik, hogy a vállalkozás az eszközeit milyen finanszírozási háttér mellett (saját er b l vagykölcsönt kéb l) szerezte meg. Az eszközöket és a forrásokat együttesen a vállalkozás vagyonának nevezzük. Tekintve, hogy az eszközök és a források ugyanazt fejezik ki, csak más megközelítésb l, értékük szükségszerüen megegyezik: ESZKÖZÖK = FORRÁSOK 2

Az eszközök csoportosítása : A. Befektetett eszközök (Állóeszközök, Alapeszközök): olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább 1 évnél hosszabb ideig szolgálják. Ezek értéke csak lassan, fokozatosan, több termelési ciklus alatt megy át az el állított termék, nyújtott szolgáltatás értékébe. A befektetett eszközöket a következ három csoportba sorolhatjuk: I. Immateriális javak, II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök I. Az immateriális javak azok a forgalomképességgel bíró, nem anyagi javak, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A definíció két ponton igényel magyarázatot:

2

A mérlegsorokat itt a magyarországi gyakorlat szerint mutatjuk be, a hazai mérlegvázlatot, (amely csak kevésben tér el az itt felsoroltatktól) mellékeljük.

10



JEGYZET

a) A vállalkozás közvetlen szolgálata azt jelenti, hogy nem vehet k nyilvántartásba (állományba) azok a javak, amelyek a profiltól idegen, hozzá nem kapcsolódó, annak ellenére, hogy immateriális javaknak min síthet k. b) A forgalomképesség szabad átruházhatóságot jelent, amely fedezetül szolgál a befektet k és hitelez k számára a befektetésükre és követelésükre való tekintettel. Az immateriális javak a következ öt csoportba sorolhatók: 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke: azok a közvetlen költségek, amelyek a vállalkozási tevékenység indításával, jelent s b vítésével, átszervezésével kapcsolatosan merültek fel. A vállalkozó dönt az ilyen jellegü költségeinek ilyen formában történ "elhatárolásáról". Ide lehet sorolni a min ségbiztosítási rendszer bevezetésének költségeit is. 2. Kísérleti, fejlesztések aktivált értéke: a jöv ben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jöv beni hasznosításakor az árbevételben megtérül , a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehet k számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jöv beni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerül értékesítési költségek levonása után. 3. Vagyoni értékü jogok: azok a önálló forgalomképességgel rendelkez javak, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozást továbbá nem kapcsolódnak ingatlanokhoz. Pl.: bérleti jog, védjegy, licensz, márkanév 4. Szellemi termékek: azok a nem anyagi javak, amelyek felhasználásával alkalmazásával) hasznosítható anyagi és / vagy nem anyagi javak állíthatók el , illetvelegalább egy évig szolgálják az adott vállalkozást. Pl: szoftverek, találmányok, szabadalmak, tanulmányok, know-how, gyártási eljárás, stb. 5. Üzleti vagy cégérték: Az alábbi esetekben keletkezik: A. Cégvásárláskor, amikor a vásárló cég a megvásárolt társaság eszközeit és kötelezettségeit tételesen állományba veszi. a.) Ekkor ha a fizetett ellenérték magasabb, mint az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke, akkor a kett közti különbözet üzleti vagy cégértéket (goodwill) képez. b.) Amennyiben a fizetett ellenérték kevesebb, mint a cégvásárlás id pontjában az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett összege, akkor 11



JEGYZET

az alábbi teend ket kell elvégezni: meg kell próbálni az átvett eszközök értékét a reális határig lecsökkenteni, azonban ha a fizetett ellenérték még ennél is alacsonyabb, akkor a fennmaradó többlet negatív üzleti vagy cégértéket képez. B. Cégvásárlás esetén, amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vev , hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a t zsdén jegyzik, illetve forgalmazzák: a) Ha az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kett közötti pozitív különbözet üzleti vagy cégértéket képez. b) Amennyiben az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a közvetlen irányítást biztosító befolyásról akkor beszélünk, amikor a részvényes, a tag az ellen rzött társaságnál a szavazatoknak legalább háromnegyed részével rendelkezik. C. Cégvásárlás esetén, amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit,vagyoni betéteit a vev úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a t zsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák: a.) Ha az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint ezen befektetésre jutó saját t ke értéke (ha pl. 80%-os részesedést szerez, akkor a saját t ke 80%-a), a kett közötti pozitív különbözet az üzleti vagy cégérték. b.) Ha az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint az ezen efektetésre jutó saját t ke értéke, a különbözet negatív üzleti vagycégértéket képez. D. Átalakulás esetén: a.) Amennyiben a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermel képesség módszerével határozzák meg, és az így meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyeseszközök piaci értékének összege, akkor a pozitív különbözet az üzletivagy cégérték; b.) Ha az üzleti értékelés, a jövedelemtermel képesség módszerévelmeghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege kevesebb, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege és ez a különbözet a vagyonmérlegében szerepl immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékének reális mértékig történ lecsökkentésével sem szünik meg, a fennmaradó különbözet a negative üzleti vagy cégérték. Immateriális javakra adott el legek A törvényalkotó a vállalkozás jöv beli befektetési szándékát kívánja jelezni azzal, hogy külön sorban tünteti fel az ilyen címen adott el legeket. Abban azesetben, ha az el leg alapját képz ügylet meghiúsul, akkor a kifizetett el leg összegét át kell vezetni az egyéb követelések közé.

12



JEGYZET

II. Tárgyi eszközök közé soroljuk azokat az anyagi eszközöket, amelyek tartósan közvetlenül és közvetett módon - szolgálják a vállalkozás tevékenységét függetlenül attól, hogy rendeltetésszerü használatba kerültek-e vagy sem. A definíció alapján a tárgyi eszközök következ tulajdonságokkal rendelkeznek: • tárgyiasult formát öltenek, • értékkel bírnak (forgalomképesek), • egy év hosszabb ideig szolgálják a vállalkozást, • vállalkozás m6ködése tekintetében nélkülözhetetlenek. A tárgyi eszközök a következ formában csoportosíthatók: 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték4 jogok: Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerüen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni érték6 jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította el , illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni érték6 jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszer6 használatának el feltételét jelent – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 2. M4szaki berendezések, gépek, járm4vek: a vállalkozás tevékenységét tartósan és közvetlenül szolgáló berendezések, er gépek, m6szerek, szerszámok, szállítóeszközök, számítástechnikai felszerelések. 3. Egyéb berendezések, gépek, járm4vek: a vállalkozás szolgáltató, igazgatási - tehát nem a termel – tevékenységét tartósan, de közvetetten szolgáló berendezések, felszerelések, járm6vek. E csoportba sorolhatók az el z csoportba nem sorolt berendezések, irodai felszerelések, járm6vek, berendezési tárgyak. 4. Tenyészállatok: Olyan állatok, amelyek valamilyen leválasztható terméket (pl. húst, tojást) termelnek, és ezen termékek értékesítése vagy egyéb hasznosítás (pl. lovagoltatás) által a tartási költségeik megtérülnek. 5. Beruházás és felújítások:

13



JEGYZET

a rendeltetésszer6 használatba, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök (ingatlanok, m6szaki és egyéb berendezések) beszerzési és el állítási költsége. Ebben a körben értelmezzük a már meglév tárgyi eszközök b vítését, rendeltetésének megváltoztatását, mint felújítási tevékenységet. 6. Beruházásra adott el:egek: a beruházási szállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végz vállalkozónak ilyen címen átutalt - a levonható el zetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegeket értjük. A tárgyi eszközök amortizációja Az amortizáció, az értékcsökkenés költségként történ elszámolása az immateriális javak és a tárgyi eszközök esetében lehetséges. Az amortizáció megállapítása a tárgyi eszközök esetében nagyon fontos terület, ezért kell a vállalkozásoknak kialakítani a saját amortizációs rendszerüket, azaz meghatározni, hogy az egyes tárgyi eszköz csoportok esetében hogyan határozza meg az értékcsökkenés nagyságát. A rendszer a tárgyi eszközökbe történ egyszeri befektetés folyamatos költségként való elszámolását, és megtérülését biztosítja. A tárgyi eszközök elhasználódásával összefüggésben egyrészt növeli a termelés költségeit, másrészt az így elszámolt t kerész szabaddá, felhasználhatóvá válik, ezáltal biztosítja a pótlás lehet ségét, vagy akár új technológia megvalósítását. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás földterület, telek, képz müvészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hangarchívum után. Ezek nem vesztik értéküket, esetleg meg is növekszik értékük. Id*arányos amortizációs elszámolási rendszer: Ebben az esetben az adott tárgyi eszköz élettartamát években fejezik ki, s ennek ezek arányában határozzák meg az értékcsökkenés mértékét. Teljesítményarányos amortizációs elszámolási rendszer. Ebben az esetben a tárgyi eszköz életteljesítményét veszik alapul pl. teherautó esetében kilométerben kifejezve, így az éves értékcsökkenés a használat mértékét l, intenzitásától függ. Az id arányos leírási rendszernek többféle formája van, ezek: Lineáris értékcsökkenési leírási rendszer. Lényege, hogy a használat minden évében azonos összeg6 és mérték6 értékcsökkenést határoznak meg, illetve számolnak el költségként. Az éves leírás mértékét a leírási kulcs százalék fejezi ki, mely ezesetben minden évben állandó. Meghatározása a következ : Éves értékcsökkenési leírási kulcs (%/év)=100% / élettartam években Kifejezve A tárgyi eszköz éves értékcsökkenését a leírási kulcs és az eszköz bruttó értékének szorzataként kapjuk meg. Éves értékcsökkenés (Ft)=(leírási kulcs(%)*bruttó érték(Ft)) / 100

14



JEGYZET

Ez a leírási rendszer nagyon egyszer6, ezért egyben a leggyakrabban alkalmazott rendszer. Azonban az eszközök id beli kihasználására, annak intenzitására nincs tekintettel. Degresszív értékcsökkenési leírási rendszer. Lényege, hogy az eszköz használatának kezdeti szakaszában nagyobb érték6 értékcsökkenést számolnak el, a használat idejének el rehaladtával egyre kisebb lesz az amortizáció összege. A degresszív leírásnak többféle módszere ismert: • csökken leírási kulcsok alkalmazása • az eszközök nettó értéke (Nettó érték = Bruttó érték-elszámolt értékcsökkenés) az elszámolás alapja, állandó leírási kulcs alkalmazása mellett. (Az elszámolt értékcsökkenéssel a nettó érték folyamatosan csökken.) • „Évek összegzése szerinti módszer” Mindegyik degresszív módszerre jellemz , hogy a befektetett t ke nagyobb hányada a használat els felében megtérül, ezáltal el segítheti a gyorsabb m6szaki fejlesztést. Progresszív értékcsökkenési leírási rendszer. Lényege, hogy az id el rehaladtával az eszközre elszámolt amortizáció összege növekszik. Ennek a módszernek az alkalmazása csak néhány sajátos tárgyi eszköz esetében (pl. ültetvények, melyeknek a jövedelme a kezdeti id szakban szerényebb) indokolt. Az értékcsökkenésként elszámolandó összeg alapján az eszközöknek két csoportját különböztetjük meg: • a vásárolt tárgyi eszközöket, melyek bruttó értékébe beleszámít a beszerzési áron felül az üzembe helyezésig felmerült összes költség pl. az eszköz beszerzésére felvett hitel kamatai, a biztosítási költségek, hatósági díjak is. Nem része azonban a bruttó értéknek az eszköz általános forgalmi adója, mivel azt a vállalkozás visszaigényelheti. • A saját el:állítású eszközöket, melyeknél az értékcsökkenés alapja törvényes el írásainak megfelel en az el állítási (közvetlen) költség. A használatban töltött évek során az eszköz folyamatosan veszít az értékéb l, illetve állaga romlik. A tárgyi eszközök állagának vizsgálatára szolgál az avultság (%) mutatószám, melynek meghatározása a következ képpen történik: Avultság (%) = Nettó érték : Bruttó érték * 100 III. A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál vagy adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellen rzési lehet séget érjen el. Ezek az eszközök is tartósan szolgálják a vállalkozást. A befektetett pénzügyi eszközök a következ formában találhatók meg a vállalkozásnál: 1. Részesedések: gazdasági társaság, leányvállalat jegyzet t kéjében (törzst kéjében, alapító vagyonában) való pénzügyileg vagy apporttal1 teljesített vagyoni hozzájárulás. Megjelenési formájában lehet: részvény, törzsbetét, üzletrész stb. 2. Adott kölcsönök: 15



JEGYZET

a vállalkozó által saját dolgozóinak, illetve más vállalkozónak egy évet meghaladóan kölcsönadott pénzeszközök, illetve valamely bankban elhelyezett, egy évet meghaladó pénzbetéte. A kölcsön, betét folyósítása történhet forintban és devizában (valutában). Legf bb jellemz i: • els dleges cél: a tartós és biztos kamatjövedelem; • meghatározott futamid ; 3. Tartós hitelviszonyt megtestesít: értékpapírok: amelyeket a tulajdonos (befektet ) azzal a céllal vásárol meg, hogy tartós kamatjövedelemre tegyen szert. A befektetés tartós - tehát legalább egy évet meghaladó id(re szóló döntés. Ebbe a csoportba els sorban hitelviszonyt megtestesít értékpapírokat sorolunk: államkötvények, vállalati kötvények stb. Legf bb jellemz i: • els dleges cél: a tartós kamatjövedelem; • a kamat biztos hozam, mivel ezt az értékpapír formája determinálja; • ez a befektetés meghatározott futamid re szól. B. Forgóeszközök: A forgóeszközök csoportjába soroljuk azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozási tevékenységet nem tartósan szolgálják. A "nem tartós" id beli behatárolás az egy éven belüli hasznosítást, illetve lekötést jelenti. Ennek a besorolásnak az alapja kizárólagosan az el bbiekb l következ en csak id beli szempont. Nem vesszük figyelembe a beszerzési vagy el állítási érték nagyságát. A forgóeszközök felosztása: I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök. I. A készletek olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, egy évnél rövidebb ideig szolgálják, rendszerint egyetlen termelési folyamatban részt vesznek, eredeti formájukat elvesztik, illetve változatlan állapotban maradnak (pl. állatok). A készleteket származásuk szerint két csoportba soroljuk: • vásárolt készletek: minden olyan készlet, amelyet nem a vállalkozás állít el(, amely beszerzés útján kerül a vállalkozáshoz; • saját termelés6 készletek: a vállalkozás saját maga által el állított javak. A vásárolt készletek közé soroljuk megjelenési formájuk szerint a következ ket: 1. Anyagok:

16



JEGYZET

olyan munkatárgyak, amelyek a termékel(állítás vagy szolgáltatásnyújtás során megjelenési formájukat elveszítik, értékük az el(állított termék vagy nyújtott szolgáltatás értékében jelenik meg, így költségként kerülnek elszámolásra, továbbá az elhasználódási idejük nem haladja meg az egy évet. Az anyagokat felhasználási céljuk, funkciójuk szerint a következ(képpen lehet csoportosítani: • nyers- és alapanyagok: olyan munkatárgyak, amelyek az el állított termék f részét (elemét) alkotják, a termékben eredeti vagy átalakult formában találhatók meg (fizikai vagy kémiai úton meghatározható); • segédanyagok: olyan eszközök, amelyek másodlagos szerepet töltenek be a termék el(állításában, de nélkülözhetetlenek; • üzemanyagok, f6t(anyagok: olyan anyagok, amelyek az egyes eszközök, berendezések üzemeltetéséhez szükségesek; • alkatrészek: eszközállomány javításához, karbantartásához szükséges anyagok; • egyéb anyagok: csomagolóanyagok (egyszeri felhasználásúak), nyomtatványok, étkezési anyagok, egy éven belül elhasználódó anyagok, stb. 2. Áru: a vállalkozás tulajdonát képez , továbbértékesítés céljából beszerzett készletek. • kereskedelmi áruk, • közvetített szolgáltatások, • betétdíjas göngyölegek. A kereskedelmi áruk csoportjában mutatja ki a vállalkozás a tulajdonában lév ,általában változatlan állapotban továbbadás céljából beszerzett termékeket, illetve saját el állítású amelyek kereskedelmi egységbe kiszállított - termékeket. A termék állapota változatlannak tekinthet( akkor is, ha a kereskedelmi forgalmazásnál szokásos módon az értékesítésre felkészítik. (pl.: egységcsomagolás, adagolás, stb.) További csoportra oszthatók a kereskedelmi áruk a kereskedelem jellege szerint: • nagykereskedelmi, • kiskereskedelmi, • vendéglátóipari. A közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendel vel) kötött szerz dés alapján, a szerz désben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. A közvetített szolgáltatásnál az adott cég vev je és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendel vel kötött szerz désb l a közvetítés lehet sége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelm6en megállapítható. A betétdíjas göngyöleg az a csomagolási eszköz vagy edényzet (ambalázs), amely a rendeltetésszer6 használat mellett többször is felhasználható, továbbá a terméket a szállítás 17



JEGYZET

közben a természeti és egyéb hatásoktól megóvja. A göngyöleg kibocsátója vagy forgalmazója visszaváltási kötelezettséget vállal betétdíj ellenében. Nem min sül betétdíjas göngyölegnek az, ami nem alkalmas többszöri felhasználásra, illetve kizárólag tárolásra vagy bels szállításra (anyagmozgatásra) használt eszköz. A saját termelés6 készletek tárgyiasult formában a következ csoportokra oszthatók: 1. Növendék-, hízó-, egyéb állatok: olyan sajátos készlet, amelynél termelés költségei eredményeként az állatok önmagukban növekednek. 2. Befejezetlen termelés: azon termékek min sülnek befejezetlenek, amelyek a számbavétel ideje alatt megmunkálás alatt vannak, illetve további megmunkálásra várnak, amelyek legalább egy munkam6veleten már átestek, jelenleg az üzemben találhatóak. 3. Félkész termékek: minden olyan termék, amely a már néhány megmunkálási folyamaton átment, ilyen címen (félkész termékként) raktáron van vagy raktárra vehet , illetve értékesíthet . 4. Késztermék: a termékre vonatkozó szabványoknak megfelel en, már minden megmunkálási folyamaton átesett, raktárra vehet , illetve értékesíthet termék. II. Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerz désekb l jogszer6en ered pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által teljesített, másik fél által elismert termék- és szolgáltatás értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, el legfizetéshez kapcsolódnak. Következ módon lehet csoportosítani a követeléseket: 1. Áruszállításból és szolgáltatásból származó (vev:kkel szembeni) követelés: az áruszállítás és szolgáltatás teljesítéséb l származó árbevétel (bevétel) és az árbevétel 3 (bevétel) után felszámított általános forgalmi adó együttes összege, amelyet a vev (adós) is elismer. Az adós általi elismertség kritériuma azt jelenti, hogy amennyiben az adós részben vagy egészben nem ismerte el a követelést, úgy ezt az értékét a beszámolót alátámasztó könyvvezetésben sem lehet kimutatni. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben azokat követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós a kapcsolt vállalkozás, és a követelés nem tartozik a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt pénzkölcsönök közé. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lév: vállalkozással szemben azokat a követeléseket tartalmazza, amelyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lév adóssal szemben áll fenn, és a követelés nem tartozik a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt pénzkölcsönök közé. 4. Váltókövetelés: a követelés fedezetére kapott, valamint a követelés fejében kiállított, idegen váltó követelés értéke. A váltó olyan fizetési ígérvény, illetve fizetési felszólítás, amely egy kés bbi id pontban válik esedékessé. A követelés fedezetére kapott váltóban a kibocsátó (vev ) 3

Az ÁFA (Általános forgalmi adó) szerbiai megfelel je a PDV, vagyis a POEZ NA DODATU VREDNOST

18



JEGYZET

arra vállal kötelezettséget, hogy a váltóban feltüntetett összeget a megjelölt id pontban és helyen a váltó birtokosának (szállító) kifizeti. A követelés fejében kibocsátott idegen váltóban a jogosult (szállító) arra szólítja fel fizetésre kötelezettet (vev ), hogy a váltóban feltüntetett összeget a váltón megjelölt kedvezményezettnek fizesse ki. Váltó névértéke = követelés + futamid re jutó kamat A váltó maximális futamideje egy év lehet. 5. Egyéb követelések: olyan rövid lejáratú követelések és követelés jelleg6 elszámolások, amelyek kiemelt tételként a mérlegben nem szerepelnek. • munkavállalókkal szembeni követelés: fizetési el leg, elszámolásra kiadott összegek, stb.; • költségvetéssel szembeni követelés: fogyasztói és termelési árkiegészítés, import és export támogatás, dotáció, reorganizációs támogatás, stb. • önkormányzattal szembeni követelések: helyi adók elszámolásából származó követelések; • más vállalkozással szembeni követelés: kölcsön, értékpapír ügyletek, stb. III. Értékpapírok Itt tartjuk nyilván az (egy évnél rövidebb befektetési céllal vásárolt) eladási célra megvásárolt értékpapírokat. A pénzkövetelésr l szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának. Csoportosítási módjaik: 1. Jogviszony szerint • hitelviszonyt megtestesít értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban: kamat), illet leg az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelez nek) a megjelölt id ben és módon megfizeti, illetve teljesíti • tagsági jogokat megtestesít értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít • áruval kapcsolatos jogot, részesedést megtestesít értékpapírok: az áru feletti rendelkezést biztosító értékpapír: közraktárjegy, hajóraklevél. 2. Átruházhatóság szerint: • bemutatóra szóló, • névre szóló (átruházása engedményezéssel), • rendeletre szóló értékpapír (átruházása forgatással). 3. Hozam szerint: • nem kamatozó értékpapírok (pl.: diszkont kincstárjegy) • el re meghatározott kamatozású értékpapír (pl: kötvény) 19



JEGYZET

• váltózó hozamú értékpapír (pl: részvény) • átmeneti formájú értékpapír (pl.: átváltható kötvény) 4. Lejárat szerint: • rövid futamidej6 (kevesebb, mint 1 év) pl.: kincstárjegy • közép futamidej6 (1 év és 5 év között) pl.: kötvény • hosszú futamidej6 ( 5 évnél hosszabb) pl.: államadósság kötvény • lejárat nélküli papírok, pl.: részvény 5. Forgalomképesség szerint: • közforgalmú értékpapír, • meghatározott körben forgó értékpapír. Számviteli elszámolás tekintetében a következ csoportba soroljuk a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírokat: 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban vállalkozásban lév tulajdoni részesedést jelent , forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) kell kimutatni. 2. Egyéb részesedés minden olyan tulajdoni részesedést jelent , forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik az el(bbi részesedések közé. 3. Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelent saját befektetések. A társasági jogban általánosan érvényesül elv, hogy a gazdasági társaság önmagának nem lehet a tulajdonosa. Ez alól kivétel a jegyzett t kén felüli t ke terhére megszerezhet saját részvény, saját üzletrész, amelyet egy éven belül el kell idegeníteni. 4. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok között azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követ üzleti évben lejárnak. IV. Pénzeszközök a tartósan le nem kötött, különféle pénznemben (dinár, valuta, deviza) megjelen , fizetési eszközként felhasználható eszközök. 1. Pénztárak (dinár, valuta): a vállalkozó mindennapi m6ködéséhez kapcsolódó készpénzforgalom lebonyolításához szükséges pénzállományt jelenti. 2. Csekk: olyan pénzkövetelésr l szóló értékpapír, amely hitelviszonyt testesít meg. A csekk olyan írásbeli fizetési meghagyás, amelyben a kibocsátó (utalványozó) felszólítja a pénzintézetet, hogy a csekken megjelölt összeget a számlakövetelése terhére fizesse ki a kedvezményezettnek (utalványos). 3. Bankbetét: le nem kötött, illetve egy évnél rövidebb id re lekötött betétek, amelyek hazai pénzeszközben és devizában állnak a vállalkozás rendelkezésére.

20



JEGYZET

C. Aktív id beli elhatárolások a megbízható valós összkép - ezen belül f képpen az eredmény - pontosítását célzó elszámolások. Az id beli elhatárolás az üzleti év valós eredményének megállapítása érdekében végzett korrekciós elszámolás. Alkalmazásával biztosítható, hogy egy adott üzleti évet megillet bevételekkel ugyanazon id szakot terhel ráfordítások álljanak szemben, függetlenül attól hogy a bevételek és a ráfordítások melyik üzleti évben merültek fel. Lényege, hogy az üzleti év eredményét növeljük az olyan bevételekkel, amelyek ténylegesen csak a következ üzleti évben vagy években jelentkeznek, de az üzleti évet illetik, ill. csökkenteni kell az olyan ráfordításokkal, amelyek ugyan az üzleti évben merültek fel, de a következ üzleti évek hozamai érdekében.

Az aktív id:beli elhatárolás vázlatos bemutatása 1. Bevételek aktív id beli elhatárolása: olyan járó árbevétel, kamat és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt id szakra számolandók el. Ilyennek számít: \ járó kamat után aktív id beli elhatárolás, ha a kamatbefizetés napja nem a fordulónap \ a névérték alatt kibocsátott, névérték alatt vásárolt diszkont értékpapír a névérték és a vételár közötti különbözet id arányos kamatbevétele \ névérték alatt vásárolt kamatozó értékpapír beszerzési és névértéke közötti különbözet id arányos része (beszerzést l a fordulónapig terjed id szakra es része) 2. Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolása: olyan költségek, ráfordítások, amelyek ugyan az üzleti év fordulónapja el tt merültek fel, de csak a mérleg fordulónapját követ id szakra számolhatók el. Ilyenek: \ el re fizetett bérleti díj (ha a futamid t a fordulónap kettévágja) \ a kibocsátott váltóban lév többletkötelezettség kamatként még el nem számolt összege. 3. Halasztott ráfordítások: olyan tételek, amelyek végleges vagyoncsökkenést jelentenek és több év alatt kerülnek megsz6ntetésre. Ilyenek: \ véglegesen átvállalt kötelezettség \ devizatartozások nem realizált árfolyamvesztesége

21



JEGYZET

A források csoportosítása: A saját t ke a tulajdonosok által az általuk alapított gazdasági szervezet részére - id beli megkötés nélkül - rendelkezésre bocsátott, illetve az adózott eredményb l a vállalkozásnál hagyott, a vállalkozó által szabadon felhasználható saját forrás. A saját t ke egy sajátos csoportosítása: I. Jegyzett t ke: A alapító okiratban rögzített, a cégbíróságon bejegyzett induló, illetve megemelt vagy leszállított vagyon. Jegyzett t keként (tartós t ke) értelmezzük az alapító vagyont, a részvényt két, a törzst két. II. Jegyzett, de be nem fizetett t ke: a nevéb l következ en a vállalkozás alapításához, a jegyzett t ke felemeléséhez közvetlenül kapcsolódó, a vállalkozás induló vagyonának (saját t kéjének) rendelkezésre bocsátásából még hátralév összeg, érték, ami pénzbeni hozzájárulás lehet. III. T ketartalék: a saját t kének azon elemei, amely a vállalkozó számára tehermenetesen, véglegesen rendelkezésre bocsátott - általában pénzeszköz - vagyontárgyak, amelyeket a tulajdonos a cégbíróságon nem jegyzett be. A t ketartalék mindigküls forrásból származik. Formái lehetnek: • részvények kibocsátási ára és névértéke közötti különbség, • alapítók által t ketartalék címén véglegesen átadott összeg. IV. Eredménytartalék: az a rész, amely az el z évekhalmozott eredménye. Nyereséges gazdálkodásesetén az eredménytartalék (el z évek nyereségei) a vállalkozásnál maradó tehermentes tiszta jövedelem. Az eredménytartalék fedezetet nyújt a vállalkozás számára a jegyzett t ke felemelésére, illetve az évi osztalék kifizetéséhez pótlólagos forráskéntigénybe vehet . V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalék F. Kötelezettségek: különféle szerz désekb l ered , pénzformában teljesítend , elismert tartozások. Lejáratuk alapján lehetnek hosszú és rövid futamidej6ek. I. Hátrasorolt kötelezettségek: azok a tartozások, amelyeknek a visszafizetésére külön megállapodásban rögzített feltételként csak akkor kerül sor, ha a vállalkozás valamennyi kötelezettségét teljesítette. 1. Hátrasorolt kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettség egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettség egyéb gazdálkodóval szemben 22



JEGYZET

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: azok a tartozások, amelyek futamideje egy évnél hosszabb. A mérlegbe történ beállításuknál ügyelni kell arra, hogy a fordulónapot követ , egy éven belül esedékes törlesztésüket a hosszú lejáratú kötelezettségekb l levonásba kell helyezni és azokat a rövid lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök: más vállalkozótól vagy magánszemélyt l kölcsönszerz dés alapján egy évnél hosszabb futamid re kapott összeg. 2. Átváltoztatható kötvények: az átváltoztatható kötvény értékét kell itt kimutatni. Átváltoztatható kötvény: olyan kötvény, amit bizonyos feltételek mellett a tulajdonosa részvénnyé alakíthat át. A részvényt ke 50 %-áig adható ki ilyen kötvény. Tulajdonosa kamatot realizál. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból: kötvénykibocsátásból ered tartozás Kötvény: olyan fix kamatozású, forgatható értékpapír, amely tulajdonosának el re rögzített kamatokat biztosít. A kötvény a t keátcsoportosítás egyik fontos eszköze. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek: hitelszerz dés alapján, hitelintézett l kapott hosszú lejáratú hitel. A kapott összeget csak céljelleggel lehet felhasználni. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek: itt kell kimutatni azokat a hiteleket, amelyeket a vállalkozás egy évnél hosszabb futamid re vesz fel, de azt nem fejlesztésre vagy beruházásra használja fel. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: itt kell kimutatni a pénzügyi lízingb l ered tartozásokat, továbbá kincstári vagyon részét képez eszközök kezelésbe vételéhez köt d kötelezettségeket. III. Rövid lejáratú kötelezettségek: azok a tartozások, amelyeknek futamideje egy évnél rövidebb. Itt kell szerepeltetni a hosszú lejáratú kötelezettségeknek azt a részét is, amelyet a szerz dések alapján a fordulónapot követ egy éven belül törleszt a vállalkozás. 1. Rövid lejáratú kölcsönök: más vállalkozótól vagy magánszemélyekt l ilyen címen felvett összegek utáni tartozást kell e körben szerepeltetni. 2. Rövid lejáratú hitelek: az üzletmenet során jelentkez pénzhiány áthidalására hitelintézett l kapott pénzösszeg miatti tartozás. A forgóeszközök finanszírozására és egyéb üzleti célra igénybe vett pénzeszközök. 3. Vev kt l kapott el legek: a vev kt l az áruszállítás, szolgáltatás teljesítését megel z en kapott el legek összege. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók): a szállítói kötelezettségek között az áruszállításból, idegenek által végzett szolgáltatásokból ered tartozások. Keletkezésének oka, hogy a termék átadásának, a szolgáltatás teljesítésének id pontjában az ellenérték megfizetése nem történik meg. 23



JEGYZET

5. Váltótartozás: a szállítói kötelezettség vagy a kölcsönben kapott összeg ellenében kibocsátott váltó alapján fennálló tartozás. A váltóval kiegyenlített tartozáson túl a váltókamat összegét is tartalmazza. 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: azok a rövid lejáratú kötelezettségek tartoznak ide, amelyek az el z ekben nevesített rövid lejáratú kötelezettségek egyikébe sem sorolhatók be. Ezek a következ k: \ munkavállalókkal szembeni kötelezettségek – ezek els sorban a munkavégzésb l erednek. Keletkezésének oka, hogy a munka ellenértékét a vállalkozó a munkavégzést követ en fizeti ki. Az ebb l ered kötelezettségeket a számvitelben jövedelemelszámolásnak nevezzük. \ társadalombiztosítási önkormányzatokkal szembeni kötelezettség – ezek a munkabér utáni járulékokból erednek. \ különféle egyéb kötelezettségek – azok a tartozások tartoznak e körbe, amelyek tartalmuk, jellegük alapján az eddig leírt kötelezettségek közé nem sorolhatók be. G. Passzív id beli elhatárolások az aktív id beli elhatárolásokhoz hasonlóan az az eredmény pontosítását szolgálják,azomban az aktívnak éppen az ellenkez hatását váltják ki. Az üzleti év eredménye a következ év, illetve évek javára beszükül. Passzív id beli elhatárolás esetén költségnövekedést vagy bevétel csökkenést számolunk el. Ennek az osszhatása az lesz, hogy az üzleti év eredménye a következ üzleti év(ek) javára beszükül.

A passzív id:beli elhatárolások vázlatos ábrázolása

Mérleg

A

mérleg olyan összevont, rögzített tagolásban készült számviteli okmány, amely egy adott id pontra vonatkozólag tartalmazza a vállalkozás eszközeit és forrásait pénzben kifejezve.

24



JEGYZET

Eszközök és Források állományát mutatja pénzértékben egy adott id pontra vonatkozóan. - Eszközöket rendeltetésük alapján min síti, elkülöníti a hosszabb és a rövidebb távú befektetéseket, ill. aktív id beli elhatárolásokat. - Forrásokat finanszírozási szempontok szerint tagolja, elkülönítve a passzív id beli elhatárolásokat. A mérleg jellemz i: a) A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott id pontban mutatja. Ez az id pont a mérleg fordulónapja. Vagyis a mérleg statikus vagyoni helyzetet kifejez okmány. b) A vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kett s vetületben (két megközelítésben) fejezi ki: Egyrészt: vagyontárgyak rendeltetése, a használatban betöltött szerepe alapján ESZKÖZÖK (aktívák) formájában. Másrészt: a vagyon eredete (származása, tulajdonosa) alapján FORRÁSOK (passzívák) formájában. c) A mérlegben az eszközök és a források összegének egyeznie kell. Magyarázata az, hogy nincs olyan eszköz, amelynek ne lenne forrása. Az egyez ségi szabályt a mérlegnél következetesen be kell tartani. d) A mérlegnek teljeskörGnek kell lennie. A vállalkozás rendelkezésére álló minden vagyontárgyra ki kell terjednie. A vagyontárgyak egy részét a tulajdonosok tartósan bocsátják a vállalkozás rendelkezésére (saját t két), más részét pedig kölcsön formájában, ideiglenesen használja a vállalkozás (kötelezettség). e) A mérleg összevontan, kötött sorrendben mutatja be mind az eszközöket, mind a forrásokat. A leltárral szemben ez óriási el nye, mivel így a mérleg áttekinthet bb, a tájékoztatásnak hatékonyabb eszköze, mint a leltár. f) A mérleg mérésmódja az érték. Ezer forintban kerekítve és magyar nyelven tartalmazza az egyes eszköz és forrás összetev ket, kivéve a vámszabadterületi társaságokat és azokat a társaságokat, amelyek a devizáról szóló törvény szerint devizakülföldinek min sülnek. Nekik magyar nyelven és a létesít okiratban rögzített konvertibilis devizaegységben kell a mérlegsorokat és annak adatait rögzíteni. g) A mérleg hitelesít okmányai: a leltár és a könyvvezetés. E két okmány a mérleg valódiságát és folytonosságát hivatott alátámasztani. h) Az éves beszámoló részét képez mérleget a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni, így is érvényesül az egyszemélyi felel sség. i) A mérlegben szerepl információk megbízhatóságát, hitelességét a független könyvvizsgáló által elvégzett könyvvizsgálat és a könyvvizsgálat során kialakított állásfoglalás alapozza meg. j) A mérleg mind az eszköz-oldalon, mind a forrás-oldalon két értékoszlopot tartalmaz, a tárgyévi és a tárgyévet megel z évi adatokat, ill. három oszlopot, amennyiben a lezárt (ellen rzés és önellen rzés címén) év(ek)re eszközölt módosításokat is bemutatja. A leltár mérleggel megegyez ismérvei: - egy adott id pontra vonatkozik, - teljeskör6, minden eszközre és forrásra kiterjed, 25



JEGYZET

- felel s személyeknek aláírásukkal kell igazolni a valódiságát. A leltár mérlegt l megkülönböztet ismérvei: - mérésmód: a leltár mennyiségi és értékbeni adatokat is tartalmaz a mérleg csak értékbeni adatokat tartalmaz - felépítés: a leltár kötetlen sorrendben, teljes részletességgel tartalmazza a vagyon részeit a mérleg összevontan, kötött sorrendben. A mellékletek között megtaláljuk a Magyarországon használatos mérlegsémát valamint a Szerbiában hatályos mérleg-ürlapokat, amik az éves beszámoló (završni raûn) kötelez elemei4.

A mérlegváltozások Négy alapvet mérlegváltozást ismerünk, attól függ en, hogy az ügyviteli változás milyen hatással van a mérlegre. I. Típusú mérlegváltozás: Az aktíván belül az egyik tétel növekszik, a másik tétel ugyanennyivel csökken és a mérleg f összeg nem változik. II. Típusú mérlegváltozás: A passzívában történik növekedés és csökkenés, a mérleg f összeg pedig nem változik. III. Típusú mérlegváltozás: Az aktíva is és a passzíva is növekszik, ezért a mérleg f összeg is ugyanezzel az összeggel növekszik. IV. Típusú mérlegváltozás: Az aktíva és a passzíva is csökken, tehát a mérleg f összeg is csökkenni fog.

4

A mellékletek között bemutatjuk a Syerbiában használatos mérleg-ürlapokat.

26



JEGYZET

Ha minden ügyviteli változás után mérleget állítunk össze, akkor szukcesszív mérlegek sorozatát kapjuk, amely az aktíva és a passzíva állását mutatja az adott id pontban. Állítsuk össze a következ adatok alapján a Zöld fa nev6 vállalat nyitómérlegét 2004. jan. 1-én (a vállalat, mivel a kis vállalatok kategóriába tartozik, nincs a PDV adórendszerben)! 1. ÁE szállítók 200.000,2. Áru 66.000,3. Pénztár 4.000,4. FE hitel 300.000,5. Folyószámla 500.000,6. ÁE hitel 500.000,7. Szállítóeszközök (transportna sredstva) 1.500.000,8. Tartós t ke

27



JEGYZET

A ,,Zöldfa” vállalat nyitómérlege 2006 jan. 1. So Eszközök Összeg r. I. Ügyviteli eszközök

So Források r. I. Ügyviteli eszk.források

ÁLLÓESZKÖZÖK

Tartós t ke

Összeg

1.070.000,-

1. 1. Szállítóeszközök

1.500.000,-

ÁE hitel

500.000,-

FE hitel

300.000,-

ÁE szállítók

200.000,-

2. FORGÓESZKÖZÖK 3. 2. Folyószámla

500.000,4.

3. Pénztár 4. Áru

4.000,66.000,2.070.000,-

2.070.000,-

A pénztártól befizettünk a folyószámlára 1.000,A ,,Zöld fa” vállalat mérlege az 1. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források 1.

ÁLLÓESZKÖZÖK Szállítóeszközök FORGÓESZKÖZÖK

2. 3. 4.

Folyószámla Pénztár Áru

1.500.000,-

501.000,3.000,66.000,2.070.000,-

1. 2. 3.

Tartós t ke ÁE hitel FE hitel

4.

ÁE szállítók

Összeg

1.070.000,500.000,300.000,200.000,-

2.070.000,-

Az ÁE hitelb l kifizettük a szállítók iránti tartozásunkat, ami 200.000,- volt

28



JEGYZET

A ,,Zöld fa” vállalat mérlege a 2. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források 1.


2. 3. 4.


1.500.000,-

501.000,3.000,66.000,2.070.000,-

Összeg

1. 2. 3.


1.070.000,700.000,300.000,-

4.

ÁE szállítók

----------

2.070.000,-

Árut vettünk, a szállító számlája 12.000,A ,,Zöld fa” vállalat mérlege a 3. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források 1.


2. 3. 4.


1.500.000,-

501.000,3.000,78.000,2.082.000,-

Összeg

1. 2. 3.


1.070.000,700.000,300.000,-

4.

FE szállítók

12.000,-

2.082.000,-

29



JEGYZET

A folyószámláról visszafizettük a FE hitel egy részét, 150.000,A ,,Zöld fa” vállalat mérlege a 4. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források 1.


2. 3. 4.


1.500.000,-

351.000,3.000,78.000,1.932.000,-

Összeg

1. 2. 3.


1.070.000,700.000,150.000,-

4.

FE szállítók

12.000,-

1.932.000,-

II PÉLDA Állítsuk össze a Szivárvány vállalat nyitómérlegét 2004. jan. 1-én! 1. ÁE hitel 150.000,2. Folyószámla 900.000,3. Anyag 1.000,4. ÁE szállítók 4.000,5. FE szállítók 6.000,6. FE hitel 5.000,7. Pénztár 7.000,8. Épületek 100.000,1. A pénztár felvett a folyószámláról 5.000,2. A FE hitelb l kifizettük a FE szállítók iránti össz tartozásunkat 3. Anyagot vettünk, a szállító 200.000,- számlázott 4. Visszafizettük az ÁE hitelt, 150.000,5. A Tisza vállalattól térítés mentesen (ingyen) kaptunk egy gépkocsit, 30.000,6. Egy másik vállalatnak ingyen átadtunk egy épületet 20.000,- értékben 7. Árut vettünk 20.000,- értékben (adó nélkül) 8. Eladtunk 10.000,- érték6 árut 9. A vev k befizették a tartozásukat 10. Kifizettük az ÁE szállítók és a FE szállítók iránti tartozásunkat

30



JEGYZET

A ,,Szivárvány” vállalat nyitómérlege 2004. jan. 1. Sor. Eszközök Összeg I. Ügyviteli eszközök

1.

ÁLLÓESZKÖZÖK Épületek FORGÓESZKÖZÖK

2. 3. 4.

Folyószámla Pénztár Anyag

100.000,-

900.000,7.000,1.000,1.008.000,-

Sor. I.

Források Ügyviteli eszk.források

1. 2. 3.


4. 5.

ÁE szállítók FE szállítók

1.

2. 3. 4.


100.000,-

895.000,12.000,1.000,1.008.000,-

843.000,150.000,5.000,4.000,6.000,1.008.000,-

A ,,Szivárvány” vállalat mérlege az 1. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források ÁLLÓESZKÖZÖK Épületek FORGÓESZKÖZÖK

Összeg

1. 2. 3.


4. 5.


Összeg

843.000,150.000,5.000,4.000,6.000,1.008.000,-

31



JEGYZET

A ,,Szivárvány” vállalat mérlege a 2. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források 1.


2. 3. 4.


100.000,-

895.000,12.000,1.000,1.008.000,-

1. 2. 3.


4. 5.


1.

2. 3. 4.


100.000,-

895.000,12.000,201.000,1.208.000,-

843.000,150.000,11.000,4.000,------1.008.000,-

A ,,Szivárvány” vállalat mérlege a 3. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források ÁLLÓESZKÖZÖK Épületek FORGÓESZKÖZÖK

Összeg

Összeg

1. 2. 3.


843.000,150.000,11.000,-

4. 5.


4.000,200.000,1.208.000,-

32



JEGYZET

A ,,Szivárvány” vállalat mérlege a 4. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források 1.


2. 3. 4.


100.000,-

745.000,12.000,201.000,1.058.000,-

1. 2. 3.


843.000,--------11.000,-

4. 5.


4.000,200.000,1.058.000,-

A ,,Szivárvány” vállalat mérlege az 5. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források 1. 2.

ÁLLÓESZKÖZÖK Épületek Szállítóeszközök

3.

FORGÓESZKÖZÖK Folyószámla

4. 5.

Pénztár Anyag

100.000,30.000,-

Összeg

Összeg

1. 2. 3.

Tartós t ke FE hitel ÁE szállítók

873.000,11.000,4.000,-

4.

FE szállítók

200.000,-

745.000,12.000,201.000,1.088.000,-

1.088.000,-

33



JEGYZET

A ,,Szivárvány” vállalat mérlege a 6. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források 1. 2.

ÁLLÓESZKÖZÖK Épületek Szállítóeszközök

3.

FORGÓESZKÖZÖK Folyószámla

4. 5.

Pénztár Anyag

80.000,30.000,-

Összeg

1. 2. 3.

Tartós t ke FE hitel ÁE szállítók

853.000,11.000,4.000,-

4.

FE szállítók

200.000,-

745.000,12.000,201.000,1.068.000,-

A ,,Szivárvány” vállalat mérlege a 7. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források ÁLLÓESZKÖZÖK 1. Tartós t ke 1. Épületek 80.000,2. FE hitel 2. Szállítóeszközök 30.000,3. ÁE szállítók FORGÓESZKÖZÖK 4. FE szállítók 3. Folyószámla 745.000,4. Pénztár 12.000,5. Anyag 201.000,6. Áru 20.000,1.088.000,-

1.068.000,-

Összeg 853.000,11.000,4.000,220.000,-

1.088.000,-

34



JEGYZET

A ,,Szivárvány” vállalat mérlege a 8. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források ÁLLÓESZKÖZÖK 1. Tartós t ke 1. Épületek 80.000,2. FE hitel 2. Szállítóeszközök 30.000,3. ÁE szállítók FORGÓESZKÖZÖK 4. FE szállítók 3. Folyószámla 745.000,4. Pénztár 12.000,5. Vev k 10.000,6. Anyag 201.000,7. Áru 10.000,1.088.000,-

A ,,Szivárvány” vállalat mérlege a 9. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források ÁLLÓESZKÖZÖK 1. Tartós t ke 1. Épületek 80.000,2. FE hitel 2. Szállítóeszközök 30.000,3. ÁE szállítók FORGÓESZKÖZÖK 4. FE szállítók 3. Folyószámla 755.000,4. Pénztár 12.000,5. Vev k --------6. Anyag 201.000,7. Áru 10.000,1.088.000,-

Összeg 853.000,11.000,4.000,220.000,-

1.088.000,-

Összeg 853.000,11.000,4.000,220.000,-

1.088.000,-

35



JEGYZET

A ,,Szivárvány” vállalat mérlege a 10. ügyviteli változás után Sor. Eszközök Összeg Sor. Források I. Ügyviteli eszközök I. Ügyviteli eszk.források ÁLLÓESZKÖZÖK 1. Tartós t ke 1. Épületek 80.000,2. FE hitel 2. Szállítóeszközök 30.000,3. ÁE szállítók FORGÓESZKÖZÖK 4. FE szállítók 3. Folyószámla 531.000,4. Pénztár 12.000,5. Anyag 201.000,6. Áru 10.000,864.000,-

Összeg 853.000,11.000,---------------------

864.000,-

A mérleg számlákra bontása A vállalatban minden ügyviteli változást a könyvviteli számlákon tartunk nyilván. Ezért a mérleget könyvviteli számlákra bontjuk. Minden mérlegsor egy-egy könyvviteli számlának felel meg. Így eljutunk az aktíva és a passzíva számlák fogalmáig, amelyeken a következ képp könyveljük a könyvviteli számlákat:

F könyvi számla (könyvviteli számla) Olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedést, a másik oldalon a csökkenést számoljuk el. Célja az eszköz és forrásmozgás megjelenítése. a) eszközszámla b) forrásszámla c) költség, ráfordítás számlák d) bevétel számlák AKTIV SZÁMLA 1. Minden csökkenés 1. nyitóegyenleg 2. Záróegyenleg 2. minden növekedés

36



JEGYZET

PASSZIV SZÁMLA 1. Minden csökkenés 1. nyitóegyenleg 2. Záróegyenleg 2. minden növekedés

a) eszközszámla - általában T egyenlege van, kivételes esetben van K egyenlege 1. Befektetett eszközök 2. Készletek 3. Követelések, értékpapírok, pénzeszközök és aktív id beli elhatárolás b) forrásszámla - általában K egyenlege van, kivételes esetben van T egyenlege - könyvelés szabálya a forrásszámlán Az eszköz és forrásszámlák egymás tükörképei, a könyvelés szabályainak ilyen rögzítése biztosítja, hogy a kett s könyvvitel zárt rendszerben m6ködjön. A kett s könyvvitel során minden egyes gazdasági eseményt egyik számla tartozik, és egy másik számla követel oldalára könyveljük. c) költség, ráfordítás számlák - ezeket a számlákat nem nyitjuk, hanem el vezetjük, amikor az év els kapcsolódó gazdasági eseménye megtörtént - ezeket a számlákat nem zárjuk, hanem a zárlat során rendezzük - általában T egyenlegük van - záráskor, nyitáskor nem lehet egyenlege A költségek a termelési folyamatban szerepl eszközként foghatók fel (befejezetlen termék), ezért egyezik a könyvelés szabálya az eszközszámlákéval. d) bevétel számlák - ezeket a számlákat nem nyitjuk, hanem el vezetjük, amikor az év els gazdasági eseménye megtörtént - ezeket a számlákat nem zárjuk, hanem a zárlat során rendezzük - általában K egyenlegük van - záráskor, nyitáskor nem lehet egyenlege

kapcsolódó

A bevételek és kiadások fogalma A bevételek növelik a saját eszközöket és a vállalat t kéjét. Attól függ en, hogy rendszeresen jelentkeznek, vagy id nként, a vállalat bevételeit rendszeres bevételekre és

37



JEGYZET

rendkívüli bevételekre osztjuk. A rendszeres bevételek a vállalat ügyviteléb l erednek és feloszthatjuk ket eladásból ered bevételekre és pénzügyi bevételekre (kamat, pozitív árfolyam listakülönbségek). A rendkívüli bevételek csak id nként jelentkeznek és véletlenszer6en (többletek). A kiadások is lehetnek rendszeres és rendkívüli kiadások. A rendszeres kiadások a vállalat ügyviteléb l erednek (anyagköltség, amortizációs költség, keresetek költsége).A pénzügyi kiadásokhoz a fizetett kamatok, negatív árfolyam listakülömbségek tartoznak. A rendkívüli kiadások közé tartoznak a hiányok, a leírt követelések, a fizetett büntetések. Ezek a kiadások véletlenszer6en és id nként jelentkeznek a vállalat ügyvitele során.

A bevételek és kiadások könyvelése Minden bevételt és kiadást külön számlán tartunk nyilván. E számlák összehasonlítása alapján tudjuk megállapítani a pénzügyi eredményt. Pénzügyi eredményt úgy állapíthatjuk meg, ha az össz bevételb l levonjuk az össz kiadásokat. Az így kapott eredmény lehet pozitív és negatív. A pozitív pénzügyi eredmény a nyereség, a negatív pénzügyi eredmény pedig a veszteség.

A számlakeret Az egységes számlakeret célja, hogy a vállalkozó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági m6veletek eredményre gyakorolt hatásának a kett s könyvvitel egységes rendszerbe foglalásával segítséget nyújtson a számviteli tevékenység felépítéséhez, az éves beszámoló elkészítéséhez és az adó megállapításához. A számlakeret egyik legfontosabb gyakorlati jelent sége az, hogy a vállalkozás által alkalmazott számlákhoz a számlaneveken túl számlaszámokat is rendel. Ez megkönnyíti az azonosítást, és lehet vé teszi egy közös nyelv kialakítását. A számlakeret decimális felépítés6, tehát tízes alapú. Ez egy hierarchikus rendszer, lényege, hogy bármely hierarchiai szinten egy újabb számjegy hozzáadásával további alcsoportokat képezhetünk. A számlakeret bels szerkezete a következ : Számlaosztály: egy számjegy6 (1.), Számlacsoport: két számjegy6 (11.), Számla: három számjegy6 (111.), Alszámla: négy vagy annál több számjegy (1111...). A 1312. számú számla például az 1. számlaosztály 3. csoportjának 1. számlája, azon belül pedig a 2. alszámla.

A számlakeret kialakításánál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy • a számlakeret tartalmában ne ütközzön a Számviteli és könyvvizsgálati törvény el írásaival, beleértve a bizonylatokkalszemben támasztott el írásokat; • a számlakeret igazodjon a vállalkozás sajátos tevékenységéhez, kiemelve a költségelszámolást; 38



JEGYZET

• a vállalkozás által kialakított, általános elveket megfogalmazó számviteli politikát kövesse; • szolgálja a számviteli információs rendszert; • biztosítani kell a f könyvi számlák és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolatot, a számlakeret kialakítása (a részletes alábontás) nagyrészt a vállalkozás feladata, a rendszer kereteit azonban a törvény írja el . A mellékletek között a jelenleg Szerbiában hatályos számlakeretet is megtaláljuk.

39



JEGYZET

II. A PÉNZ ÉS A PÉNZÜGYI RENDSZER Mi a pénz?

A

közgazdászok a pénz fogalmát sokkal speciális értelemben használják. Egy közgazdász számár a pénz nem a gazdagságot jelenti, hanem csak annak egy formáját. A pénz olyan eszköz, amely bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására. Durván fogalmazva azt mondhatjuk, hogy a gazdasági szerepl k kezében lév pénz jelenti a nemzet gazdaságának pénzállományát. A pénz keletkezése és fejl dése

A régmúlt id kben az önellátás volt jellemz , az emberek ritkán érintkeztek gazdasági értelemben a külvilággal, így nem is került napirendre a másokkal történ tranzakciók elszámolásának kérdése. Kés bb a termékek köre kib vült, már nem volt lehetséges kizárólag az önellátásra hagyatkozni. Ekkor még nem beszélhetünk pénzr l: a tranzakciók egyszer6 cserével, árucsere, barter keretében, „árut áruért” elv szerint történtek. A specializáció (munkamegosztás), a kereskedelem, a piac és a pénz kéz a kézben haladnak. Az árutermelés b vülésével az egyszer6 árucsere módszere nem elegend , szükség lesz egy közös nevez re, melyet a szerepl k elfogadnak, és ügyleteik során használnak. Ez az árupénz (egyenértékes, haszonpénz). Koronként és földrajzi helyenként eltér . Ezt váltja fel kés bb a fémpénz. (Történelmileg az els az arany.) A pénz kialakulásának oka a tulajdonságaiban rejlik: - nem romlandó - oszthatóság: korlátlanul osztható érték vesztés nélkül - kis mennyiségben is nagy értéket képviseljen - egynem6ség: minden darabja azonos értéket képviseljen - esztétikailag kellemes Fontos szempont még, hogy a gazdasági szerepl k mindegyike elfogadja. A pénz onnantól válik pénzzé, ha egy uralkodó meghatározza súlyát, pecsétjével hitelesíti finomságát. Ie. VII. században jelent meg el ször. A föníciaiak terjesztik el. Két féle fémpénz-rendszer van Bimetallizmus: két fém (általában arany és ezüst) együtt szerepeltek pénzként. Addig m6ködhetett zavartalanul ez a rendszer, amíg az arany és ezüst egymáshoz viszonyított értéke viszonylag stabil volt. Amikor jelent s változás következett be, akkor mindenki azzal fizetett, amelyiknek az értéke relatíve csökkent, a másik elt6nt a forgalomból.

40



JEGYZET

Érvényesült a Grasham-törvény: „a rossz pénz kiszorítja a jót.” Az ellentmondás feloldására a másik fémpénz rendszer volt alkalmas. Monometallizmus: egyféle fém funkcionál pénzként, ez általában az arany. Anglia volt az els az erre való áttérésben-1798, Németország 1871, USA 1873, Osztrák-Magyar Monarchia 1892 Bizonyos országokban megpróbálták részlegesen fenntartani bimetallizmust, melynek lényege, hogy adott szinten rögzítették az ezüst és az arany értékarányát A pénzláb a pénz aranytartalma. A pénzláb nagysága teljesen szubjektív döntés eredménye, nem más, mint az árak mércéje. A következ fontos esemény a pénz helyettesek megjelenése. Az arany mellett mesterséges (és aranyra bármikor átváltható) helyettesek jelentek meg, melyek az arannyal párhuzamosan részt vettek a pénzügyi rendszer m6ködésében. Célszer6nek t6nt bevezetni, mert az arany kopik, szállítása kockázatos, így már évszázadokkal ezel tt létrejöttek olyan letéti intézmények, melyek a náluk elhelyezett nemesfémr l igazolást kiállítva lehet vé tették, hogy a forgalomban pénz helyettesek jelenjenek meg (letéti jegyek). Ezt a feladatot sok esetben a korabeli aranym6vesek látták el. Az ipari forradalmat követ en az áruk, majd a szolgáltatások mennyiségének b vülésével, a tömegtermelés beindulásával a forgalom lebonyolításához szükséges pénzmennyiség is növekedett. Azonban a pénz (nemesfém) mennyisége nem növelhet korlátlanul. Ez oda vezetett, hogy relatív pénz pénzhiány alakult ki, azaz a forgalom pénzigényéhez képest a pénzmennyiség (aranymennyiség) növekedése kisebb volt. Ezt csak egy ideig ellensúlyozhatta a pénzforgási sebességének növekedése. Az áruforgalom lebonyolítása korlátokba ütközött. Ennek következménye lett volna, hogy a gazdaság szerepl inek csökken a profitja. Ezért kereskedelmi váltót hoztak létre, mely rögzítette a két fél közötti hitelviszonyt (papírpénz a pénz forgalmi eszköz funkciójából n ki). A relatív pénzhiány okozta gondot csak abban az esetben oldják fel, ha a gazdaság más szerepl it l a váltó ellenében akár azonnal megvásárolhatja a számára szükséges termékeket. Itt felvet dik a bizalom és az adós fizet képességének problematikája. A váltók esetében olyan személyek szavahihet ségér l, és fizet képességér l kell véleményt alkotnunk, akikr l csekély információnk van. A részleges információhiány és a relatíve nagy számú fizetési probléma akadályozza a váltók használatát és elfogadását. A nagyobb biztonság és a papírok forgalomképessége miatt a fizetési ügyletek lebonyolításába bekapcsolódtak a létrejöv , t keer s bankok, ezek közrem6ködésével történt az ügyletek lebonyolítása. Egy id után azonban a bankok már saját magukra szóló követeléseket, lejárat nélküli bankárváltókat bocsátottak ki (bankjegy – hitelpénz a pénz fizetési eszköz funkciójából n ki). Az egyes bankjegyek elfogadottsága és elfogadási árfolyama is eltér volt. Az állam színre lépett, hogy finanszírozási igényeit új módokon oldja meg. Az államnak fontos szerepe volt abban, hogy a sok féle pénzhelyettest felváltsa egy adott hivatalos, törvényes fizetési eszköz, melynek kibocsátása, mennyiségének szabályozása állami hatáskör. Az államok tevékenységére már a régmúlt id kben is jellemz volt, hogy kiadásaik meghaladták a bevételeiket. A gazdasági fejl dést korlátozta a pénzmennyiség sz6kössége. Az állami kincstárak papír anyagú pénzeket bocsátottak ki, melyek elfogadását hatalmuknál fogva kötelez en el írták. Ezek tehát hatalmi szóval létrehozott, kényszerárfolyammal 41



JEGYZET

ellátott pénz helyettesek voltak, melyek pénzként funkcionáltak. (klasszikus bankjegy hitel mechanizmus, aranyra beválthatóság) Mivel az államok költekezési hajlama er s, ezért a kibocsátott jegyek állománya dinamikusan növekedett, és a kibocsátások id r l id re drámai inflációval, a papír anyagú pénzek elértéktelenedésével, a nemesfémek forgalomból való elt6nésével, pénzügyi válságokkal, a nemesfémekre történ átváltási lehet ség id leges felfüggesztésével, esetleg az átváltási arányok csökkentésével, azaz devalvációval jártak együtt. A currency iskola hívei szerint az összesített pénzmennyiség nem lehet nagyobb, mint a nemesfémek mennyisége, ha ennél több lenne, az inflációt idézne el . Az 1844-ben, Angliában elfogadott Peel-törvény, a currency-hívek álláspontja alapján próbálta szabályozni a pénzkibocsátást. Természetesen ez a szabályozás nem m6ködött sokáig. A banking-elmélet követ i szerint nem baj, ha arany mennyiségét meghaladóan bocsátanak ki pénz helyetteseket, bár elismerték, hogy annak túlzott mértéke inflációt okozhat. Ez akkor következik be, ha kibocsátott pénz mögött nincs áru-, vagy szolgáltatásfedezet. Szerintük egyenesen káros, ha a pénzmennyiség szabályozását az arany mennyiségéhez próbálják igazítani. Végkövetkeztetés: aranyfedezet helyett árufedezet. A pénz helyettesek mennyisége folyamatosan n tt, az aranyfedezet folyamatosan csökkent. Ha mindenki be akarta váltani pénz helyettesét aranyra, kiderült, hogy ez nem megoldható. Ilyenkor azonnal fel kellet oldani a konverziós (átváltási) lehet séget. Ez szép lassan az arany demonetarizálásához vezetett 1971. Dollár aranyértéke: 1 uncia arany (31,105 gr) = 35 dollár, 1 dollár = 0,8686 gr arany Az ókori keleti társadalmakra nem a pénzgazdálkodás volt jellemz . Ezen társadalmak szervez ereje nem a piac volt, hanem reciprocitás (kölcsönösség). Jellemz rájuk a hierarhizált felépítés, az állami újraelosztás, a redisztribúció. A modern pénz bels értékekkel nem bíró, mesterséges teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve onnan történ kikerülése (megsemmisülése) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet. A modern pénz csak kétszint6 bankrendszer esetén m6ködik jól. Kezdetben a fizetési forgalom lebonyolításával foglalkoztak a kialakuló banki szervezetek. A náluk elhelyezett növekv nagyságú letétek lehet séget jelentettek a hitelezési tevékenység (aktív bankügyletek) megkezdésére. Kezdetben csak rövid lejáratú, kis kockázatú ügyletekkel foglalkoztak. Min ségi változás az ipari forradalom hatására következett be. A XIX. század elején megoldandó, fontos feladattá vált a t kegy6jtés, melyben az átalakuló bankszféra aktív szerepet játszott. Régebben a bankok f bevétele a betéti- és hitelkamatok különbségéb l (kamatmarzs) adódott, napjainkra egyre nagyobb arányt képviselnek a különböz szolgáltatások után felszámított jutalékok.

42



JEGYZET

A pénz funkciói A pénz funkciói, mint ahogy maga a pénz is, történelmi fejl dés eredményeként alakultak ki. Ezek bemutatása és elemzése gazdagítja a pénzr l szerzett ismereteinket. E tárgykörben az eddigi legteljesebb elemzés Marxé volt, az alábbiakban az szövegei alapján mutatjuk be a pénz funkcióit. Marx szerint az a dolog, áru, amely képes kifejezni, mérni az áruk értékét (a bennük rejl munkamennyiséget) és ezáltal a csere közvetítésének eszközévé válik, az az áru a pénz. Az értékmér és a forgalmi eszköz funkciót betölt áru, a pénz alkalmas a kincsképz és fizetési eszköz funkció ellátására is. Ezt a sorrendet tartva elemezzük a pénz funkcióit. (Az elemzés során a pénzt arany-, ill. fémpénzként feltételezzük. )

Az értékmér funkció Az árutermel társadalmakban az áru értékét a marxi munka-értékelmélet szerint az áru újratermeléséhez társadalmilag szükséges munkamennyiség határozza meg. Ez az érték határozza meg, hogy az áru milyen mennyiségben, arányban cserélhet el másik árura, azaz milyen a csereértéke. Mivel egy áru sok másik áruval cserélhet el, azok mind más és más csereértékeit, értékkifejezéseit adják az árunak. (1 m vászon 1 juhot ér, 1 m vászon egyenl 5 q búzával, 1 m vászon 2 köbméter fával egyenl stb. ) A pénz az a különleges áru, amely az áruk közös értékkifejezése, ezáltal képes az árukban rejl munkamennyiségek mércéjévé válni, azaz az árat kifejezni. (Az ár az áru értéke pénzben kifejezve. ) A pénz az értékmér funkcióban mértékegységét adja az áru bels , lényegi meghatározottságának, az értéknek. A pénz és a piac összetartozó fogalmak, hiszen a pénz fejezi ki azt a társadalmi mechanizmust, ahogy az áruk egymásra vonatkozódnak - elcserél dnek -, ezáltal az áru ára az áruk közvetlen vonatkozódása erre a társadalmi mechanizmusra. (Egyszer6bben: az áru ára, pl. az 1 m vászon 5oo dinárt ér, közvetlenül fejezi ki azt az „eredményt", ami 1 m vászon más árukkal való cseréjéb l derül ki, hogy 1 m vászon mennyit ér. ) Az árban a pénz eszmeileg jelenik meg. A vas, a vászon, a búza stb. értéke elképzel dik a pénz meghatározott egységeivel való egyenl ségében. Mivel az áruk értékének pénzben (aranyban) való kifejezése eszmei kifejezés (nem kell a pénznek testileg jelen lennie), ehhez a m6velethez csak képzelt, vagyis eszmei pénz is alkalmazható. Értékmér funkciójában a pénz ezért mint csak képzelt vagy eszmei pénz szolgál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ár nem függ a reális pénz anyagától. A pénz anyagának különböz mértékegységei az ármércét adják. A mérce a dinár, az euró, dollár. Az ármérce változtatása természetesen nem változtat a valóságos értéknagyságokon, legfeljebb rövid távon téveszti meg az embereket.

43



JEGYZET

A forgalmi funkció Ha a csereértékeket az árakban eszmeileg változtatják pénzzé, a cserében valóságosan pénzzé változtatják. Az eladásban pénzzé változtatnak egy árut, hogy a vételben egy másik árura cseréljék. Az áruforgás számára a pénz a forgalom kereke, forgalmi szerszám, de mint ilyennek egyszersmind van saját forgalma is. Ez a pénzforgás vagy pénzforgalom. Amikor ezt a funkciót tölti be a pénz, akkor nevezzük forgalmi funkcióban lev pénznek. Az árak létezése tehát el feltétele a forgalmi funkciónak. (Egy-egy pénz bevezetése például árjegyzékek bevezetését is eredményezte, amelyek a csere alapjául szolgáltak. Akárcsak egy-egy vásáron a keresked k árukörüljárása és áregyeztetése a vásárlások el tt. ) Fontos probléma e funkcióval kapcsolatban, hogy mi határozza meg a forgalom zavartalan lebonyolításához szükséges pénz mennyiségét. Ez függ az áruk árösszegét l (minden egyes forgalomba kerül áru árát összeadjuk) és attól, hogy egy-egy pénzdarab hány cserét közvetít, azaz egy meghatározott id alatt hányszor fordul. Képletben: áruk árösszege a forgalomhoz szükséges pénz mennyisége = a pénz forgási sebessége Ha a pénzben lév tényleges aranymennyiség kevesebb, mint amit az értékmérés során elképzelt mércében alkalmaztak, akkor a piac automatikusan hozzáigazítja értékítéletét az új pénzformához. Miután az aranypénz egyik tulajdonsága, hogy kopik, veszít súlyából stb., ezért nagyon hamar megjelentek a pénzhelyettesít k (pl. papírpénzek), amelyek egyúttal kiválthatták a hiányzó aranymennyiséget és csak utaltak létezésére (általában a király kincstárában). Ilyen értelemben a pénz csak jel, de olyan jel, amely nem létezhet a valódi pénz nélkül, mert azt csupán helyettesíti. Emiatt nem tekinthet a pénz puszta állami papírnak, vagy jogi aktusnak, mert nem ezek tették a pénzt pénzzé, hanem a valóságos árugazdaságok. El ttünk áll a pénz két alapvet funkciója: az értékmér és a forgalmi eszköz. Ha valamilyen áru ezt a funkciót betölti, akkor lebonyolítja a társadalmi méret6 cserét, a piac megfelel eszköze. Kincsképz funkció Ha a pénz képes az árucsere lebonyolítására, akkor a pénz maga az általános csereérték, a többi áruval szemben rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy bármire közvetlenül elcserélhet . A pénz minden dolgok foglalata, az általános gazdagság. A pénz elégít ki minden szükségletet, hiszen minden szükséglet objektumára, minden árura kicserélhet . Aki ezt a különleges árut birtokolja, az általános gazdagság birtokosává lesz. Szolgaalakjából - amelyben mint puszta forgalmi eszköz jelenik meg - a pénz hirtelen uralkodóvá és istenné válik az áruk világában. A pénz ezáltal nem csak egy tárgya a gazdagodásnak, hanem a tárgya. A gazdagodási vágy csak akkor lehetséges, amikor a gazdagság egy különös dologban, a pénzben egyéniesül. Birtoklási vágy pénz nélkül is lehetséges, a gazdagodási vágy viszont maga is egy meghatározott társadalmi fejl dés 44



JEGYZET

terméke. Innen az ókoriak siráma a pénznek mint minden rossznak a forrása miatt. (Lásd a bibliai idézetet. ) (E funkciót szokták a felhalmozással együtt említeni, ami kifejezi a termelés b vítése érdekében tett er feszítéseket, meghatározott célú megtakarításokat. ) Fizetési eszköz funkció Az áruforgalom fejl désével olyan viszonyok is létrejöttek, hogy az áru eladása és a pénz mozgása, kifizetése elváltak egymástól. Ezáltal az eladó hitelez vé, a vev adóssá válik. A pénz itt tehát új funkcióban m6ködik, tartozást egyenlít ki, fizetési funkciót tölt be. A váltók ugyancsak a hitellel kapcsolatban felmerült fizetési ígéretet testesítik meg, de írásos formában. Ezáltal mint pénzre szóló ígéretek váltak képessé egyes pénzfunkciók betöltésére. (Ez a tulajdonság teszi lehet vé a bels értékkel nem rendelkez , modern hitelpénz m6ködését. ) A pénz ugyanezeket a funkciókat betölti a nemzetközi forgalomban is, ekkor világpénzként funkcionál. A történelmi kifejtés logikája miatt a fentiekben természetesen aranyalapú pénzt feltételeztünk. Természetesen a napjainkban m6köd úgynevezett hitelpénz is - némi módosulással - betölti ezeket a funkciókat.

A pénz értéke és változásai

A

pénz anyagi értékét az anyagából nyeri, amib l készítették, a névleges vagy használati érékét pedig a pénz forgalmi eszköz feladatából. (nincs bels értéke, papíralapú pénz, állami döntés eredményeként kerül forgalomba) A pénz funkcionális értéke függ a vásárlási erejét l, ami meghatározott az áru és a vásárlási alap arányával. Az áru és szolgáltatás ára az a pénzmennyiség, amely szükséges egy meghatározott mennyiség áru és szolgáltatás megvásárlásához. A pénz vásárlóerejét kifejezhetjük az áru és szolgáltatás mennyiségével, melyet egy meghatározott pénzmennyiségért kaphatunk, megfelel ár mellett. Egy év árualapjának értékesítéséhez meghatározott mennyiség6 pénzre van szükség, ami függ a pénz forgási sebességét l.

Egy id szak áru az el z id szak hitelre adott árának összege + hitelre vásárlás - áruérték - kompenzáció (áru mennyisége x ára) törlesztése Optimális pénzmennyiség = a forgalomban A pénz hányszor volt forgalomban, hányszor végezte feladatát

45



JEGYZET

A pénz értéke az országban, a pénz vásárlóereje az id folyamán állandóan változik. A pénz értékének növekedése, azaz vásárlóerejének növekedése a defláció idején azt jelenti, hogy kevesebb vagy ugyanannyi pénzmennyiségért lehet ugyanazt vagy több árut, szolgáltatást vásárolni (miközben csökken a forgási szám, forgási sebesség).

Az infláció és az infláció fajtái Inflációs folyamatokkal akkor állunk szemben, amikor a gazdaság egészében tapasztalható áremelkedés, majdnem minden termékért kell többet fizetni. Ezt a tényt a következ definícióval fejezhetjük ki: Az infláció az árszínvonal folyamatos emelkedése. Ezzel szemben a defláció az árszínvonal állandósult csökkenését jelenti. A definícióban külön kikötöttük, hogy az árszínvonal változása tartós legyen, vagyis az egyszeri hirtelen árszínvonal-emelkedés nem infláció. Az infláció tehát folyamat. Az infláció mértékét az árszínvonal változásának mértékével határozhatjuk meg. Ez utóbbit általában az el z évi százalékában adjuk meg. Tehát ha egy gazdaság árszínvonalát a to id ben ismerjük, és ismert ugyanezen gazdaság árszínvonala a t1 id ben is -jelöljük ezeket Po-val, illetve P1-gyel -, akkor P1-P0 az árszínvonal-változás abszolút mértéke. Ha ezt most az induló állapot árszintjével elosztjuk, akkor az árszínvonal-változás relatív mértékét kapjuk meg: P1 – P0 Po Az infláció alakulását az árszintváltozás ezen relatív mértékével, az ún. inflációs rátával szokás kifejezni. Ha az árszínvonal-változás alakulását hosszabb ideig nyomon követjük, akkor láthatjuk, hogy az egyes években a drágulás mértéke eltér egymástól. Indokolt ezért az infláció különböz fajtáit egymástól megkülönböztetni. Az osztályozási szempont itt az inflációs ráta nagysága, illetve az inflációt kiváltó ok. Az árszínvonal-változás mértékét tekintve az infláció három fajtáját különbözteti meg a közgazdasági irodalom: a) kúszó infláció, b) vágtató infláció, c) hiperinfláció. Az infláció okai Az inflációs folyamatok lehetséges okait kutatva az infláció definíciójából indulhatunk ki: infláció az árszínvonal tartós emelkedése. A kulcsszó itt az árszínvonal, amely - mint tudjuk - a makrogazdaság termékárainak súlyozott számtani átlaga.

46



JEGYZET

Ezzel eleve jelent sen sz6kült a vizsgálódás tere, hiszen az ármeghatározás két piac összjátékának az eredménye: a termékeket összegz árupiacé és a pénzpiacé, amely a termékek értékelését és összehasonlítását biztosító pénzfolyamatok hordozója. A mikroökonómiából tudjuk, hogy a túlkereslet a termékek árait növeli. Ez természetesen a gazdaság egészére is igaz: a kereslet meghaladja a kínálatot, az-az ha a makrokereslet nagyobb, mint a makrokínálat, akkor az árak nem csak az egyes termékek esetében n nek, hanem összességükben is. Ezek után már csak az a kérdés, hogy miért haladhatja meg a makrokereslet a kínálatot. Elvileg két lehet ség van: a) a kereslet n a kínálathoz képest, vagy b) a kínálat csökken a kereslethez képest. Ennek megfelel en különbséget teszünk keresleti infláció és költséginfláció (kínálati infláció) között. Keresleti infláció azért alakul ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellett n nek. Költséginflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken. A keresleti és kínálati infláció közötti különbség az árszínvonal-változás dinamikája miatt lényeges, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy melyik oldalról indult el az elmozdulás. A gyakorlatban viszont a keresleti és kínálati oldal er teljes kölcsönhatása miatt nehezen választható szét az infláció e két fajtája. A pénz vásárlási erejének csökkenésére az infláció idején kerül sor, amikor a nemzeti kereslet nagyobb az össz nemzeti kínálatnál. A pénz értékének, azaz vásárlóerejének csökkenése az infláció alatt azt jelenti, hogy több vagy ugyanannyi pénzmennyiségért ugyanannyi vagy kevesebb árut, szolgáltatást lehet vásárolni. A pénz értékének növekedése (apressziáció) valós jelenség, a revalválással pedig hivatalosan elismerik e növekedést. A pénz értékének csökkenését (depressziáció) devalválással korrigálják hivatalosan. Mindkét eset káros! Az els esetben pénzhiány, a második esetben pénztöbblet jelentkezik. Inflációban károsodnak: a pénztulajdonosok, hitelez k, akiknek állandó bevételük van (állami alkalmazottak); hasznuk van: a vállalkozóknak, adósoknak, földm6veseknek

A központi bank (jegybank) mint a bankok bankja Kezdetben semmilyen fels bb irányító szerv nem ellen rizte a kereskedelmi bankok m6ködését, ezért gyakoriak voltak bankcs dök. A bankrendszer csak akkor tudja ellátni feladatát, ha a gazdasági szerepl k bíznak ezen intézményekben. A központi szerepvállalás egy id után e területen is megjelent, de mivel a kereskedelmi bankoknak nem állt érdekükben egy nagyhatalmú felügyel szerv megléte, csak lassan váltak általánosan elfogadottá a szabályozással kapcsolatos teend k. A következ fontos lépés a jegybank-monopólium elfogadtatása volt. Ezzel a pénzmennyiség alakításában komoly fegyverhez jutottak a létrejöv központi bankok. Az 47



JEGYZET

els jegybank Angliában jött létre 1694-ben (Franciaországban: 1817, Osztrák-Magyar Monarchia: 1871, MNB: 1924, Szerb Királyság 1884) A központi bankok létrejötte a pénzmennyiség hatékony szabályozásának alapjait teremtette meg. A készpénz az összesített pénzmennyiségnek csak egy kis hányadát jelenti, a pénzforgalom nagy része számlapénz formájában bonyolódik, amely banki könyvelési tételként jelenik meg. A készpénz és a számlapénz gyakorlati szerepe ugyanaz, megjelenési formájukban különböznek. Sehol sem olyan fejlett a pénzügyi rendszer, hogy a pénzforgalom kizárólag számlajóváírásokkal lebonyolítható lenne. Minél fejlettebb egy gazdaság pénzügyi rendszere, annál kiterjedtebb a készpénzkímél fizetési módok alkalmazása. Beszélhetünk jegybankpénzr l és kereskedelmi banki pénzr l. Más a hatókörük. A kereskedelmi bankpénz a pénzintézet pénzteremtése révén, számlapénz formájában jön létre, és csak az adott ügyfélkörön belül érvényes. A bankjegy teremtés önmagában nem pénzmennyiséget növel lépés. A jegybak pénzt nevezik nagy erej6 pénznek, vagy monetáris bázisnak. A pénz bankkal szembeni követelés. A pénz tehát bankpasszíva, mégpedig olyan bankpasszíva, mely betöltheti a pénzfunkciókat. A pénz teremtésének két f módja van: • hitelnyújtás • külföldi deviza vétele (a bank által) Hitelnyújtáskor a bank a követelést hitelszámlán jeleníti meg, ekkor kereskedelmi bankpénz születik. A pénz megsemmisülése a hitel visszafizetésével történik. A valuta készpénzt jelent, a deviza pedig valutára szóló követelés. A pénzteremtés a pénzintézet devizavásárlásával történik. A valuta birtoklása a valutát kibocsátó ország gazdáságával, annak áru- és szolgáltatás mennyiségével szembeni követelésre jogosít. Ilyenkor a pénz megsemmisülése a deviza eladásakor történik.

A SZERB NEMZETI BANK A JSZK-ban a központi (kibocsátási) bank a Jugoszláv Nemzeti Bank volt. A JNB törvényét 1993-ban hozták meg (központosították, el tte decentralizált volt), 1997-ben módosították. A központi bank jogi személy, székhelye Belgrád. 2003-ban meghozták Szerbiai Nemzeti Banktörvényét. A SZNB kötelezettségeiért a Szerb Köztársaság felel. A SZNB önálló és független, munkájáért a Szerb Köztársaság képvisel házának felel (alapítójának).

48



JEGYZET

A SZNB feladatának végzésénél nem fogad el és nem kéri ki az állami és más személyek tanácsát. Alapfeladata az árak stabilitásának elérése és megtartása. Mellette a pénzügyi stabilitás és meg rzése is fontos. A saját céljai mellett támogatja a kormány gazdasági politikáját, a piaci gazdálkodással összhangban. A SZNB funkciói (tevékenysége): - a monetáris politika meghozása és megvalósítása, - a dinár árpolitikájának önálló vezetése, a kormány beleegyezésével (a dinár stabilitása), - devizatartalékok rzése és vezetése, - a papír és fémpénz kibocsátása, - a fizetési forgalom szabályozása, ellen rzése Szerbián belül és külfölddel, biztosítja zavartalan m6ködését, - pénzügyi fegyelem betartása a bankok és más pénzügyi intézmények munkájában, - a SZK-nak és az államközösségnek a törvénnyel el látott ügyleteket végzi, - egyéb. A SZNB keretein belül m6ködik egy különleges szervezet, a pénzverde: Narodna banka Srbije – Zavod za izradu novânica i kovanog novca – Topîder A SZNB-ot kormányzója (guverner) képviseli. A SZNB feladatainak végzésekor együttm6ködik a kormánnyal és más állami szervekkel. Tagja lehet nemzetközi pénzügyi szervezeteknek. Képviselheti az SZK-ot nemzetközi pénzügyi szervezetekben, a kormány jóváhagyásával. SZNB szervei: - pénztanács, - kormányzó, - tanács. - pénztanács: tagjai a kormányzó és helyettesei. A monetáris politikát határozza meg: - rövidlejáratú értékpapírok kiadásának módját és feltételeit, - fellépés a nyitott piacon és a diszkont ügyleteket, - rövidlejáratú kölcsönpolitikát, - a dinár árfolyampolitikáját, - devizatartalék irányítását, - leszámítolást és egyéb kamatokat, - kötelez tartalékot, - a bankok likviditását. A monetáris tanács szükség szerint ülésezik, de legalább 15 naponként kötelez en. Az ülés 2/3-os létszámnál megtartható. Döntéshozatal a jelenlév k többségével történhet. Az ülés összehívását, mGködését közelebbr l az alapszabály rendezi. Az üléseken a pénzügyi miniszter is részt vesz, szavazati jog nélkül. A kormányzót (guvernert) a képvisel ház választja a képvisel ház pénzügyi tanácsának az ajánlására, öt évre, újraválasztási joggal. Magas szakképzettséggel, tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen. Teend it az új kormányzó (guverner) kinevezéséig végzi. lletékes és felel s a SZNB céljainak a megvalósításáért, különösen: - a Monetáris Tanács és a Tanács döntéseinek a véghezviteléért, - a SZNB szervezéséért és ügyviteléért, - a SZNB hatáskörébe tartozó okiratok el készítéséért, 49



JEGYZET

-

a SZNB okiratok a meghozataláért, melyek nem a Monetáris Tanács és a Tanács hatáskörébe tartoznak, Köteles a Tanács tagjainak jelentést küldeni: a monetáris politika megvalósításáról, a bankok m6ködésének engedélyezésér l, bonitásának és törvényességének vizsgálásáról, az el írások meghozataláról, a hatáskörébe tartozó teend kr l, legkés bb hét nappal a Tanács ülésezése el tt. A SZNB-nak kormányzó helyettese van. A kormányzó ajánlatára a Tanács nevezi ki ket öt évre, újraválasztási lehet séggel. Illetékességeiket az Alapszabályban rögzítik. Kinevezésésük lejárta esetén (5 év) hivatalban maradnak az új kormányzóhelyettesek kinevezéséig. A kormányzó és helyettesei állandó munkaviszonyban vannak a SZNB-ban. A SZNB Tanácsa: a jegybankbank elnöke négy tag képezi a Tanácsot, akiket a Népképvisel ház választ meg a pénzügyi tanácsának ajánlatára öt évre, újbóli kinevezési joggal. A Tanács szükség szerint ülésezik, de háromhavonta legalább egyszer. Legkevesebb három tagja jelen kell, hogy legyen. Döntéseit az össz taglétszám többsége hozza meg. A Tanács munkáját ügyrend szabályozza. A Tanács szükség szerint, de legalább évente egyszer beszámol a Népképvisel háznak munkájáról. A Tanács tagja nincsenek munkaviszonyban a SZNB-ban. Tevékenységükért térítést kapnak. A SZNB szabályozza és fejleszti a fizetési forgalmat, valamint ellen rzi a bankok fizetési forgalmát. Ellátja a bankokat és egyéb pénzügyi szervezeteket papír és fémpénzzel. Ennek költségeit azok viselik. A központi bank kötelez tartalékrátát határoz meg. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek betétállományú adott százalékát kötelez en jegybankpénzben tartalékolják. A multiplikátor azt mutatja meg, hogy egységnyi jegybankpénz a bankrendszer egészében hányszoros pénzteremtést tesz lehet vé. Értéke (elméletileg): a tartalékráta reciproka. A valóságban a multiplikátor értéke kisebb lehet, amennyiben a kereskedelmi bankok a kötelez tartalékrátánál nagyobb tartalékot képeznek, vagy ha fizetéseknél készpénzkiszivárgás történik. A modern pénzügyi rendszerben a bankok mindent megtesznek, hogy a készpénz lehet ségét minimálisra csökkentsék. A készpénzkímél fizetési módok igyekeznek e negatív hatást megakadályozni.

Kereskedelmi bankok

A

kereskedelmi bankok a betétformában létrejöv pénzállomány teremt i, és ha egységnyi pénz a bankrendszerbe kerül, az ott különös módon megtöbbszöröz dik. Ez a multiplikátor-hatás.

50



JEGYZET

A kereskedelmi bankoknak két fontos feladatuk van: - a hitelkihelyezés (aktív bankm6velet) - betétgy6jtés (passzív bankm6velet) A hitelkihelyezés - a hitelezésnek sokrét6 változatos formája m6ködik. Amikor a kereskedelmi bank hitelez ügyfeleinek a pénzállomány n , és csökken amikor az ügyfelek visszafizetik a hitelt. Tehát a bank pénz teremtett. Megteheti ezt korlátlanul? Természetesen nem. El ször is a banknak szüksége van olyan emberekre, akik elfogadják az általa szabott fizetési feltételeket. Másodszor pedig a hitelezésnek gátat szab a bank tartalékállománya. A bank csak akkor adhat hitétt, ha van szabad tartalékja - vagyis nagyobb a jegybank által el írt kötelez tartaléknál. Hitelezéssel n a pénzállomány, növelni kell a bank tartalékait is , Tehát a folyamatos hitelezés "feléli" a bank tartalékfeleslegeit. . A folyamat a következ : - szabad tartalék keletkezik - a bank hitelt nyújt - hitellel n a pénzállomány A folymat fordítva is m6ködik: amikor egy bank tartalékállománya a törvényes minimum alá csökken, korlátozni fogja a hiteleket csak a régi hitelek visszafizetésének mértékéig ad. Az eddigiekb l úgy t6nik, hogy a.tartalék egy készerít kerl;át amely akadályozza a bank szabad hitelel i tevékenységét. Szükségük van-e a bankoknak a tartalékra - természetesen igen. A banküzlet is kockázatos, mint bármelyik más vállalkozás. Bizonytalan, csak valószín6síteni lehet, hogy a betétesek mikor, milyen összegben kérik vissza a pénzüket. Ha valamilyen oknál fogva egy csomó betéttulajdonos jelentkezik a banknál, készpénben szeretné kifizettetni betétállományát, tartalék hiányában a bank ezt az igényt;nem tudja kielégíteni, elveszíti bizalmát az ügyfelei körében. Nagymérték6 bizalomvesztés láncreakcióként terjedhet át más bankokra.is, megrendíthetné az egész bankrendszert. BetétgyGjGtés - a kereskedelmi bank egyrészt saját t kéjével gazdálkodik, másrészt betéteket gy6jt. A bank az a sajátos üzem,, ahol a pénz az áru. Kezeli a lakosság megtakarításait, a vállalkozások bankszámláit vezeti, pénzforgalmát bonyolítja. A rövid lejáratú betétek képezik a rövid lejárati hitelkihelyezések forrását, a hosszú lejáratú betétek pedig a fejlesztési hitelek forrását. A betét elhelyezési hajlandóság is nagymértékben befolyásolja a hitelek lehetséges futamidejét. E két klasszikus banki üzletág mellett, a kereskedelmi bankok tevékenysége szerteágazó: - bankgarancia - váltóleszámítolás - értékpapír forgalmazás, meg rzés, kezelés - értékpapír kibocsátás valuta és deviza ügyletek

51



JEGYZET

Mikor hitelképes egy vállalkozás? Ha a kereskedelmi bank meg-itélése szerint, biztosított a hitelvisszafizetése. A banknak szüksége van ügyfelekre, olyanokra akik megbízhatók, pontosan fizetik tartozásaikat, hosszú távon m6köd képesek. Amikor a vállalkozás hiteligénnyel jelenkezik a banknál, a bank elvégzi az ADÓSMIN7SÍTÉST. Nézzük meg, milyen szepontok szerint min síti a kereskedelmi bank az üzleti partnereit? El ször elkészítteti az üzleti tervet. Az üzleti tervben a vállalkozás bemutatkozik, leírja eddigi tevékenységét és azt, hogy a vállalkozás ezen id szak alatt milyen jövedelmez séggel gazdálkodott. Az üzleti terv tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, azok piaci alátámasztottságát, gazdaságossági számításokat, a felajánlott fedezeteket és biztosítékokat. A bank min síti az üzleti tervet tartalmi követelmények szerint Amennyiben az üzleti terv minden lényeges elemet tartalmaz, a bank befogadja azt. Ellenkez esetben hiánypótlásra visszaadja, ha pedig úgy itéli meg, hogy hiánypótlással sem értékelhet , akkor már az els fázisban elutasítja. A benyújtott üzleti terv alapján a bank úgy itéli meg, hogy a vállalkozó potenciális üzleti partnere lehet, akkor szükségesnek tartja a személyes meghallgatást. Ezen a beszélgetésen megismerkedik a vállalkozó személyes ambícióival, hosszú távú elképzeléseivel. Meggy z dik róla, hogy a vállalkozásban biztosítottak-e azok a személyi feltételek, amelyek el re viszik a céget, A menedzsment, szakmai tudása, piacismerete, kitartása, megbízhatósága biztosíték a. bank számára, hogy a vállalkozás hosszú távon m6ködni fog. Ezután következik a fejlesztés jövedelmez ségének vizsgálata. A banknak meg kell gy z dni arról, hogy az ötlet, amit a válal-kozó a hitelb l meg akar valósítani, eladható a piacon. Az eladhatóság garancia az árbevétel realizálására. A fogyasztói igényt szerz désekkel, szándéknyilatkozatokkal dokumentálni kell. A gazdasági kalkuláció bemutatja a költségeket, ezek szükségességét is vizsgálja a bank, majd meggy z dik arról, hogy a kimutatott nyereség elegend lesz-e a megnövekedett termelés finanszírozásához . Megvizsgálja a vállalkozás vagyoni helyzetét, esetleges meglév kötelezettségeit, ezek mennyiben veszélyeztetik, vagy nem vészé lyeztetik a hitel visszafizetését. A meglév saját vagyon és a beruházás eredményeként létrejött vagyontárgyak szolgálnak a hitelfedezeteként. A bank megitéli a kockázat mértékét. Minél nagyobb a hitelkihelyezés kockázata, annál több biztosítékot kér a vállalkozástól.

52



JEGYZET

Az adósmin sítésben a jó min sítést kapják azok a vállalkozások, amelyek betételheyezésben is partnerei a banknak. Tehát vizsgálja a bank a betétképzési hajlandóságot. A vállalkozás a betételhelyezéssel hozzájárul a banki források növekedéséhez, segíti a hitelezés t.. Ha pozitív a megitélés, a kihelyezésnek nincs akadálya.

A költségvetés fogalma és felépitése

A

z állam létrejöttével megjelentek azok a feladatok is, amelyeket csak az állam tud megoldani. Ilyen feladatok az államigazgatás fenntartása valamint gazdasági feladatok, amelyek körébe tartozik a kommunális ellátás, a piaci szabélyzás, a környezetvédelem és az állami beruházások. Az állam megszabja a gazdaség résztvev inek a játékszabályokat. Ahhoz, hogy az állam eleget tudjon tenni ezeknek a feladatoknak, bevételekre van szüksége. A bevételek az sókból erednek, amelyet az állam törvényekkel szabályoz. Az állam a megszerzett bevételekb l pénzeli a közkiadásokat, olyan feladatokat, amelyeket a vállalkozói szféra nem vállal fel, mert nem hoz profitot, pl. az oktatás, egészségügy. A költségvetés egy adott id szak alatt várható összes bevételek és kiadások tervezete. Az állam közigazgatási funkcióit a helyi önkormányzatokon keresztül gyakorolja. Az önkörmányzatok kett s gazdasági funkciót látnak el: - közösségi feladatokat szerveznek - befolyásolják a település gazdasági fejl dését A települések önkormányzatai önállóan m6ködnek, saját maguk döntenek a feladatok megoldását illet en, helyi költségvetéstervezetet fogadnak el, majd valósitanak meg , az alkotmá nyosság és a törvényesség betartásával összhangban. A költségvetés bevételei: Legjelent sebbek az adó és az adó jelleg6 bevételek. Az adófizetési kötelezettséget jogszabály irja el .

Az adók Az adó fogalma Az adó olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom az állami és közkiadások pénzügyi forrásainak biztasitására a maga által megállapitott mérték szerint az adókötelezettekt l közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel. Az adójogszabályok parancsoló jellegüek. Az adóztatás célja Az adóztatás célja az, hogy az állam illetve a helyi önkormányzatok a társadalmi közfogyasztás illetve az államapparátus költségeinek finanszirozására pénzbevételre tegyen szert. 53



JEGYZET

Közfogyasztások: - egészségügyi, szociális, kulturális és sporttal kapcsolatos fogyasztások - az ország védelme - köz- és jogbiztonság fenntartása - infrastrukturális létesitménzek kiépitése illetve karbantartása (út, vasút, vizhálózat, szennyvizhálózat, energiaszolgáltató rendszerek, árvizvédelem, közvilágitás, stb) Adózási alapfogalmak Az adóalany az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet, akit az adó befizetésének kötelezettsége terhel. Önadózásnál mindez kiegészül az adó megállapításának és a fizetend összeg kiszámításának kötelezettségével. Önadózás az a tevékenység, amelynek során az adóalany maga határozza meg az általa fizetend adó mértékét. Ellentéte a kivetéses adózás, amikor az adózási kötelezettséget és az adó összegét az adóhatóság állapítja meg. Önadózás esetén az adóhatóságnak csupán az ellen rzés és – a valóságtól való eltérés felfedezése esetén – a szankcionálás a feladata. Az adó tárgya valamilyen jogviszony vagy gazdasági esemény, amib l az adófizetési kötelezettség származik. Az adóalap az adó tárgyának valamilyen mennyiségben (többnyire pénzben) történ megfogalmazása. Az adó mértéke az a pénzösszeg, amit ilyen címen az adóalanynak be kell fizetni. Az adó mértéke és az adóalap közti összefüggést az adókulcs mutatja. Az adóalap függvényében valójában kétféle adókulcs is definiálható: az egyik az átlagadókulcs, ami az adó mértékének és az adóalapnak a hányadosa; a másik pedig a határadókulcs, ami az adóalap utolsó pénzegységére jutó terhet mutatja meg. Mindkét adókulcsot százalékos formában szokás meghatározni. Az adómentesség azt jelenti, hogy az adóalanynak az adót nem kell megfizetnie, mert az egyébként fennálló adókötelezettség alól mentesül. Az adókedvezmény az adó összegének mérséklését vagy fizetési halasztás engedélyezését jelenti.

Az Áfa olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadottérték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végs felhasználója viseli. Áfa jellemz i • •

általános: minden termelésre, eladásra, exportra, importra kiterjed forgalmi: az értékesítésnél kell az adót fizetni 54



JEGYZET

• • • • • • • • •

többfázisú: a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kell fizetni nettó típusú: nem tartalmaz halmozódást közvetett: az adófizetésre kötelezett és az adóterhet visel személy nem ugyanaz hozzáadott értékadó: az eladási és beszerzési ár különbsége után kell megfizetni fogyasztói adó: a végs felhasználót terheli verseny semleges: független a piaci viszonyoktól eredmény semleges: független a vállalkozás eredményességét l szervezet semleges: független a vállalkozási formától számlaadási kötelezettségre épül.

A pénz id értéke

A

gazdálkodás egyik fontos eleme a pénzbevételek és a pénzkiadások reális értékének meghatározása a pénzügyi tranzakció idején. A pénznek id értéke van, a mai 1000 pénzegység nem annyit ér, mint a holnapi, hanem többet, mert: - a jelenleg meglév pénz birtokában kamatjövedelem valósíthat meg. - ha infláció van egy gazdaságban akkor a jelenleg meglév pénzzel kés bb kevesebb eszközt tudunk megvásárolni, az id el rehaladtával csökken a pénz értéke. Mekülömböztetjük tehát a PÉNZ JELENÉRTÉKÉT és a PÉNZ JÖV7ÉRTÉKÉT. Tételezzük fel, hogy elhelyezünk egy bankban 365 napra tartós betétként 100 pénzegységet. A bank a betét után 10%-os kamatot fizet. A lejárati id végén a bank visszafizeti a betétként elhelyezett pénzt és annak kamatát. Egy év elteltével • visszakapjuk betétünket 100 pénzegység • kapunk kamatot 10 pénzegység összesen 110 pénzegység

A kamat összegével felnövekedett pénzösszegb l 10 pénzegység a lekötött betét összegének (pénzünknek) id értéke 10%-os kamat mellett. Amennyiben pénzünket nem helyezzük el a bankban, hanem zsebünkben tartjuk, elveszítjük a 10 pénzegységet. Gondoljunk arra is, hogy együtt kell élnünk korunk pénzügyi rémével, az inflációval. Tételezzük fel, hogy az infláció évi mértéke 10%, akkor 100 pénzegység pénzünk vásárlóértéke 365 nap múltán, ha a pénzt zsebünkben tartjuk, csak 90 forint. Pénzünk vásárló értékét szinten tarthattunk volna, ha pénzünket betétként elhelyezzük. Mint látjuk, a pénz id értékét kamatlábbal fejeztük ki. Ennek nagyságát az aktuális pénzpiaci kamaláb határozza meg. A pénz id értékének kifejezésére a kamatlábat, illetve a diszkonlábat alkalmazzuk. A pénz id értékének kifejezésére alkalmazott kamatláb, illetve diszkontláb: • kifejezi a pénzünk hozamát, valamint

55



JEGYZET

•

lehet vé teszi a különböz id pontokban és nagyságrendben ki-, illetve visszaáramló pénzek összeadhatóságát.

Kamatlábbal fejezzük ki a pénz id értékét, ha a ma meglév pénzünk jöv beli hozamát, illetve a hozammal felnövekedett értékét számitjuk. Diszkontlábat akkor alkalmazunk, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a jöv ben kapott pénznek mennyi a mai értéke. A mai pénz jöv:beli értéke A pénz jöv beli értéke ad feleletet, hogy a ma meglév egységnyi pénzösszeg (egy pénzegység, 100 pénzegység) mekkora összegre növekszik egy el re meghatározott id tartam végére a számításba vett kamatláb mellett. Induljunk ki korábbi feltételezésünkb l. Rendelkezünk 100 pénzegységgel, és azt 365 napra kölcsönadjuk a banknak a nála elhelyezett betét formájában. A bank betétünk után évi 10%-os kamatot fizet.

Mennyit ér a banknál betétként elhelyezett pénzünk egy év múlva? Pénzünk a kamat összegével fog többet érni. A kamat összegének kiszámításához alkalmazzuk az alábbi képletet: k= A képletben: k = kamat összege C = pénzösszeg r = nominális kamatláb Egy év elteltével követelésünk a banktól: • az elhelyezett betét összege • 100 pénzösszeg 10%-os kamata + Együtt

c *r 100

100 pénzösszeg 10 pénzösszeg 110 pénzösszeg

Követelésünk a banktól magában foglalja a betétként elhelyezett összeget és annak kamatát, melyet felfoghatunk úgy is, mint pénzünk hozamát. 100 pénzösszeg után egy meghatározott id re, általában egy évre fizetett vagy kapott kamat nagyságát a kamatláb fejezi ki. Példánkban az évi kamatláb 10%. Azt az id t, melyre a kamatláb vonatkozik, kamatlábid nek nevezzük.

56



JEGYZET

A kamatlábid t általában 365 napban, egy év napjainak számában határozzák meg. Az így meghtározott kamatlábat éves kamatlábnak, nominális, vagy kinyilvánított kamatlábnak nevezik. Ha a kamatlábid t külön nem tüntetik fel, akkor mindig egy éves kamatlábid vel számolunk. A kamatlábat gyakran határozzák meg 365 napnál rövidebb id tartamra, például 1 napra, 30 napra, 90 napra, 180 napra. A 365 napnál rövidebb id re meghatározott kamatlábat • egyszer6 id arányosítással, vagy • az éven belüli újra befektetési lehet ség figyelembevételével számítjuk át az éves kamatlábbá. Tételezzük fel, hogy a bank a nála elhelyezett 10 000 pénzegység6 betétünk után negyedévenkent 2,5% kamatot fizet. A negyedévenként esedékes kamatot a bank nrm tökéletesíti. Ez azt jelenti, hogy a bank a kamat után nem fizet kamatot. Erre az esetre mondják, hogy a kamat nem kamatozik.

A nominális (éves) kamatot egyszer6 arányosítással számítjuk ki. Negyedévenkent esedékes 2,5 százalékos kamt hány százalékos nominális kamatnak felel meg egyszer6 arányosítással? Nominális kamatláb (r) = 4 x 0,025 = 0,10 = 10% 10 000 penzegység6 bankbetétünk a 365. napra 10 000 x 1,10 = 11 000 pénzegységre növekszik. A 10%-os nominális kamatlábat nevezik jelen esetbe negyedévi 2,5 százalékos kamatláb kamat egyenértékesének. Mekkora lesz az éves kamatláb, és az év végére mennyire növekszik fel a 10 000 pénzegység6 bankbetétünk, ha a bank a negyedévenként esedékes 2,5 százalékos kamatot t késíti? Els ként az alábbi matematikai formulával számítjuk az effektív kamatlábat. Az effektív kamatláb kifejezi pénzünk éves hozamát olyan esetben, amikor éven belül a t ke után több periódusban fizetnek kamatot, és az esedékes kamatoto t késítik. (reff)= (1+

r m ) -1 m

Effektív kamatláb

57



JEGYZET

(reff)= (1+

0.10 4 ) -1= 1.1038 -1 = 0.1038 = 10.38% 4

A képletben: m = éven belül a kamatkifizetések száma Követelésünk a banktól a futamid végén: C + (C x reff) = 10 000 + (10 000 x 0,1038) = 11 038 pénzegység A negyedévenként esedékes 2,5 százalékos kamat • 10 százalékos névleges kamatlábnak és • 10,38 százalékos effektív kamatlábnak felel meg. A betét összegének és a kamat összegének ismeretében maghatározhatjuk a kamatlábat az alábbiak szerint: kamatláb (%) =

k 10 x100 = x100 = 10% C 100

Olyan esetben, amikor a pénzlekötés id tartama hosszabb egy évnél, akkor a pénz jöv beli értéke nem csak a kamatláb nagyságától, hanem attól is függ, hogy a pénz felnövekv értékét kamatozással, illetve kamatos kamatozással számítjuk-e. A következ kben tekintjük át, hogy 100 összeg6 pénz lekötésének mennyi lesz a jöv beli értéke egyszer6 kamatozással, ha a kamatlábid egy év, a kamatláb 10%, a lekötési id 6 év. 1. sz. táblázat A lekötés éve A befektetés összege A kamat összege A kamattal növelt (pénzegység) (e pénzegység) t keérték (pénzegység) 1. 100 10 110 2. 100 10 120 3. 100 10 130 4. 100 10 140 5. 100 10 150 6. 100 10 160 Az 1. számú táblázatból leolvasható, hogy a pénzlekötés egyes éveiben a kezd összeg (a 100 pénz) mindig az éves kamatösszeggel (10 pénzzel) növekszik. A kezd összeghez hozzáadott kamat után a következ évben kamatot nem számítanak. A kamat nem kamatozik. Amikor a pénz jöv beli értékét kamatos kamatozással határozzák meg, az els évben számított kamatot a kezd összeghez hozzáadják, a második évben és a további években

58



JEGYZET

már a kamattal növelt összeg után számítják a kamatot. Az el z példában szerepl adataink alapján mekkora összeg lesz 100 pénz felnövekv értéke, ha a pénz id értékét kamatos kamattal számítjuk? A feladat megoldásához alkalmazzuk az alábbi képletet: Jöv érték (FVn) = C x (1 + r)n A képletben: = a befektetett pénzösszeg felnövekedett értéke „n” év múlva FVn n = évek száma n (1 + r) = a kamaterny A lekötés éve

A befektetés összege (pénzegység)

A kamat összege (e pénzegység)

1. 2. 3. 4. 5. 6.

100,00 110,00 121,00 133,10 146,41 161,05

10,00 11,00 12,10 13,31 14,64 16,11

2. sz. táblázat A kamattal növelt t keérték (pénzegység) 110,00 121,00 133,10 146,41 161,05 177,16

A hatodik év végén 100 pénzegység felnövekedett értéke 177,16 pénzegység, azaz 17,16 pénzegységgel nagyobb annál az összegnél, amelyet egyszer6 kamatozás esetében kaptunk. Számíthatjuk a jöv beli értékét az 1. sz. mellékletben bemutatott kamattáblázat segítségével is. A kamattáblázat 10%-os kamatláboszlopának 6. (n=6) sora is az el bbiekben számított eredményt mutatja. Azaz a 10%-os kamatos kamatra elhelyezett 1 pénzegység értéke a 6. évben 1,7716 pénzegységre, 100 pénzegység az értéke az el bbi feltételek mellett 177,16 pénzegységre növekszik. A jöv ben használjuk a kamattáblázatot (1. sz. melléklet). A pénzügyi gyakorlatba a pénz jöv beli értékét kamatos kamat számítással határozzák meg. Minél magasabb a kamatláb, és minél hosszabb a pénzösszeg lekötési ideje, annál nagyobb a pénzösszeg felnövekedett (jöv:beli) értéke.

A jöv ben kapott pénz mai értéke A jöv beli érték meghatározásakor arra kerestünk választ, hogy egy banknál betétként elhelyezett pénzünk 1, 2, 3, 4, 5, 6 év múlva mekkora összegre növekszik. Láttuk, hogy száz kezd összeg6 pénzegység a hatodik év végére évi 10%-os kamatláb mellett177,16 pénzegységre növekedett. Most úgy tegyük fel a kérdést, ha hat év múlva kapunk 177,16 59



JEGYZET

pénzegységet, mennyit és az ma, vagyis a jöv ben kapott pénznek mennyi a jelenlegi értéke, a jelenértéke? Tudjuk, hogy 177,16 pénzegység jelenlegi, mai értéke 100 pénzegység, hoszen ez az összeg növekedett fel a hatodik év végére 177,16 pénzegységre. Ellen rizzük megállapításunkkat. Egy jöv ben kapott pénz jelenértékét úgy számítjuk ki, hogy a jöv beni bevételt a kamatrátával diszkontáljuk. A diszkontálás a kamatszámítás fordított m6velete. Korábban megismertük a kamatos kamatszámítás matematikai képletét, amelyet a következ k szerint írtunk fel: FVn = C x (1 + r) n Mivel a diszkontszámítás a kamatszámítás fordított m6velete, a diszkontszámítás képlete: PV =Cn *

A képletb l az

1 (1 + r ) n

1 tényez t diszkontfaktornak (DF) nevezzük. (1 + r ) n

A Cn az „n” év múlva esedékes kifizetést jelenti. Helyettesítsük be a képletbe: Jelenérték (PV) = 177,16 *

1 = 100 (1 + 0 . 10 )

A számítást elvégezhetjük a diszkonttáblázat segítségével is, amelyet a 2.sz. melléklet tartalmaz. A mellékletet fellapozva nézzük meg, hogy mennyi 10%-os diszkontráta 6. évben számított diszkonttényez je. Azt találjuk, hogy DF = 0,56447. Ennek ismeretében a hatodik évben kapott 177,16 pénzösszeg mai értéke 177,16 x 0,56447 = 100,00 pénzösszeg. Eljutottunk oda, hogy feleletet adhatunk arra a kérdésre, mit értünk jelenértéken, pontosabban a jöv ben kapott pénz mai értékén? Az „n” év múlva esedékes pénzbevétel jelenértékén azt az összeget értjük, ami ha ma rendelkezésünkre áll, „n” év alatt olyan összegre növekedne, mint a jöv:ben ugyanezen id: alatt sedékes összeg. Ahhoz, hogy hat év múlva 177,16 pénzösszeghez jussunk, ma 100 pénzt kell lekötnünk 10%-os kamatmérték mellett. 100 pénz felnövekedett értéke lesz egyenl 177,16 pénzösszeggel, tehát a hatodik évben kapott 177,16 összeg6 pénz jelenértéke (ami értéke) 100 összeg6 pénz.

60



JEGYZET

A jöv:beli bevétel mai értékét – jelenértékét – a következ: tényez:k befolyásolják: a bevétel pénzértékben kifejezett nagységa, a diszkontráta nagysága, a bevétel jelentkezésének id:pontja. A jöv beli bevétel jelenértékét befolyásolja, hogy mennyi id elteltével jutunk hozzá a bevételhez. A jelen id ponthoz viszonyítva – adott diszkontráta mellett – minél távolabbi id ben jutunk hozzá azonos összeg6 bevételhez, a kapott bevétel jelenértéke annál kisebb. Fordítva, minél hamarabb jutunk hozzá azonos összeg6 bevételhez, azonos diszkotráta mellett, a bevétel mai értéke nagyobb lesz. Err l meggy z dhetünk, ha figyelmesen áttekintjük a 3. sz. táblázat adatait. 3. sz. táblázat Bevétel (Ft) 100 100 100

A bevétel id pontja év vége 3. 6. 10.

Diszkonttényez ha az r=20% 0,5787 0,3349 0,1625

A bevétel mai értéke (pénzegység) 57,87 33,49 16,15

A 3. évben kapott 100 egységnyi pénz mai értéke 57,87 pénz, a 6. évben a kapott 100 egységnyi pénz mai értéke 33,49 pénz, a 10. évben kapott 100 egységnyi pénz mai értéke mindössze 16,15 pénz. És most fordítsuk figyelmünket a 4. sz. táblázatra. 4. sz. táblázat Bevétel (Ft) 100 100 100

A bevétel id pontja év vége 5. 5. 5.

Diszkontráta (%) 10 15 20

Mai érték (pénzegység) 62,09 49,72 40,19

A táblázatból arra a következtetésre jutottunk, hogy minél nagyobb a diszkontráta, annál kisebb a jöv beli bevétel összegének jelenértéke. Ha megnézzük a diszkonttényez ket tartalmazó táblázatot (2. sz. melléklet), azt látjuk, hogy a diszkontráta és az id: növekedésével csökken a diszkonttényez: értéke, amely a jöv:ben esedékes összeg mai értékét okozatosan csökkenti.

61



JEGYZET

Örökjáradék Ha rendelkezünk meghatározott összeg6 pénzzel, dönthetünk úgy is, hogy pénzünkért vásárolunk egy olyan kötényt, amely után a kibocsátó nem fizet kamatot, a kötvényt nem vásárolja vissza, de kötelezettséget vállal arra, hogy évente, meghatározatlan ideig, meghatározott összeg6 járadákot fizet. A példa szerint fizetett járadék örökjáradék, mert a pénzáramlasás minden eleme megeggyezik, és végtelen tagból áll, nincs lejárata. Mennyi pénzt adhatunk egy olyan kötvényért, mennyi a jelenértéke egy olyan kötvénynek, amely minden évben 10.000 pénzegység fix összeg6 jövedelmet biztosít, és az értékpapírtól elvárt hozam 10%?

Az évi 10.000 pénzegység járadékot biztosító kötvény jelenértéke 100.000 pénzegység, mert fix 10% kamatlábbal számolva100.000 pénzegység évi hozama 10.000 pénzegység. A bemutatott példában feltételezzük, hogy a befektet t évente azonos (fix) összeg6 járadék illeti meg. A változatlan tagú örökjáradék jellemz je, hogy a periódusoként fizetett járadék összege azonos. Létezik azonban olyan örökjáradék is, amelynek összege évente növekszik. Ebben az esetben növekv tagú örökjáradékkal van dolgunk. A növekv tagú örökjáradék jellemz je, hogy végtelen számú tagból áll, ebben hasonlít a tipikus örökjáradékhoz, de a járadék tag értéke évenként azonos méretekkel növekszik, ennyiben különbözik a tipikus örökjáradéktól. Alakítsuk át az el bbi példákat úgy, hogy a befektetésünk után évente 3%-kal növekv örökjáradékot kapunk. Ebben az esetben mennyi pénzt adhatunk egy olyan kötvényért, amely az els évben 10% kamatnak megfelel 10.000 pénzegység, az azt követ években évenként 3%-kal növekv járadékot ígér?

A feladat megoldásához alkalmazzuk a következ képletet: A járadék növekedésének %-os növekedését a gyakorlatban általában „g” bet6vel jelöljük. Példánkban: g7 = 0,03.

62



JEGYZET

A pénz tulajdonos 142.857 pénzegységet adhat egy olyan kötvényért, amelynek évi 10.000 pénzegység járadékösszege évenként 3%-kal növekszik. Annuitás Annuitáson, másszóval évjáradékon értjük azt az állandó tagú járadékot, amely egy meghatározott id ponttól kezd d en adott számú éven keresztül jogosultat megilleti. Figyeljünk fel ez örökjáradék, valamint az évjáradék közötti különbségre! Az örökjáradék meghatározatlan id tartalomra biztosít évi meghatározott összeg6, vagy évente el re meghatározott mértékkel növekv összeg6 jövedelmet. Az annuitás jelenértékének meghatározásához alkalmazzuk az alábbi képletet:

Az annuitás tényez arra ad választ, hogy „r” %-os kamatláb mellett „n” évig 1 (egy) pénzegység jövedelemnek mennyi a jelenértéke.

Gyakorlatok - pénzügy Amennyiben mindezt megértettük, nem nehéz választ adni, megoldani a következ: pénzügyi problémákat: 1, Mennyi lesz a reális kamatláb 20%-os nominális kamatláb mellett, ha az infl6áció 20%os? 2, Mennyi pénzt kell alapítványban elhelyezni, hogy 20 kertészhallgatót évente 25.000 p.e./f támogatásban lehessen részesíteni ha a kamat hosszabb távon 8%? 3, Mekkora annak az örökjáradéknak a jelenértéke, amely az els évben 100.000 p.e. et, az azt követ években 3%-kal növekv örökjáradékot biztosít 10%-os piaci kamatláb mellett? 4, Mennyit ér 150 p.e. 5 év múlva 12%-os kamatozással, ha a pénz id értékét évi egyszeres kamatozással számoljuk? 63



JEGYZET

4, Mennyi az évjáradék jelenértéke hy egy begfektetés a harmadik év után a negyedik évt l 3 éven át évente 20.000 p.e azonos pénzáramot biztosít kamatos kamat mellet. A befektetést l elvárt hozam 1ö% SZÁMVITEL VIZSGAFELADAT: Értelmezze és min:sítse az alábbi gazdasági eseményeket a kett:s könyvvitel rendszerében. Helyezze el a tételeket a mérleg és az eredménykimutatás szerkezetében! Állapítsa meg a tárgyévi gazdálkodás mérleg szerinti eredményé

A MANNA Kft 10 évvel ezel tt alakult 34.000 e PÉNZEGYSÉG jegyett t kével konyhakerti vetemények forgalmazására. Az el z évek felhalmozott nyeresége 30.000 e PÉNZEGYSÉG Várható kötelezettségekre képzett céltartalék: 8.000 e PÉNZEGYSÉG, szállítók követelése 8.400 e PÉNZEGYSÉG, APEH felé tartozása 800 e PÉNZEGYSÉG. Ügyviteli épület: 16.000 e PÉNZEGYSÉG, teherautó 20.000 e PÉNZEGYSÉG, tartós befektetés 4.200 e PÉNZEGYSÉG, vev kötelezettség 4.200 e PÉNZEGYSÉG, pénztár 24.800 PÉNZEGYSÉG, zöldborsó 12.000 e PÉNZEGYSÉG. A tárgyvévi gazdasági események: 1, 16.000 e PÉNZEGYSÉG-ért eladta az összes zöldborsót és 12.000 e PÉNZEGYSÉG készpénzért zöldbabot vásárolt. 2, április 1-én beaszerzett és használatba vett egy gépkocsit 12.000 e PÉNZEGYSÉG. Kifizette a kötelez CASCO biztosítási dijat, ami összesen 200 e PÉNZEGYSÉG. 3, Átutalták a tartós befektetés után járó kamatot, 1000 e PÉNZEGYSÉG. 4, december 31-én számoljuk el az értékcsökkenést. A nettó érték alapján történ értékcsökkenési leírást alkalmazza a nyitómérlegben szerepl eszközöknél. Ingatlanok: évi 3%, m6szaki berendezések: évi 10%. A tárgyávben vásárolt m6szaki berendezésnél bruttó értékalapon, 10 éves hasznos élettartammal, 5 lineáris ütem6 elhasználódással maradványérték nélkül számol értékcsökkenést.

5

A megoldás a mellékletek között található

64



JEGYZET

MELLÉKLETEK

65



JEGYZET

66



JEGYZET

67



JEGYZET

68



JEGYZET

69



JEGYZET

70



JEGYZET

71



JEGYZET

BUDAPESTI CORVINUSZ EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR HATÁRON TÚLI LEVELEZ7 TAGOZAT, ZENTA

Feladat neve: MANNA KFT GAZDASÁGI KONTÍ ESENÉNY ROZÁS nyitás

ezer (000) pénzegységben kifejezve VÁLTOZÁS ESZKÖZÖK FORRÁSOK ING. 16.000,MBR 20.000,-

1. ÉRTÉKESÍTÉS BESZERZÉS

ÁRU/P ÉNZ PÉNZÁRU

E+ E-

ÉP 4200,VEV7 4.200,PÉNZ 24.800,ÁRU 12.000,81.200,ING. 16.000,MBR 20.000,ÉP 4200,VEV7 4.200,PÉNZ 28.800,ÁRU 12.000,85.200,-

oldal 1. név: BEVÉTEL KTG+RÁF.

EREDMÉNYHATÁS

HALMOZOTT EREDMÉNY

+4.000,-

-4.000,-

JT. 34.000,HE 30.000,CT 8.000,SZ.K. 8.400,RÖV. K. 800,81.200,JT. 34.000,HE 30.000,CT 8.000,SZ.K. 8.400,RÖV. K. 800,MSZE 4.000,85.200,-

16.000,-

12.000,-



JEGYZET

BUDAPESTI CORVINUSZ EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR HATÁRON TÚLI LEVELEZS TAGOZAT, ZENTA Feladat neve: MANNA KFT GAZDASÁGI KONTÍ ESENÉNY ROZÁS 2. BESZERZÉS MBR/P ÉNZ

ezer (000) pénzegységben kifejezve VÁLTOZÁS ESZKÖZÖK FORRÁSOK E- E+

ING. 16.000,MBR 32.000,-

3. KAMAT ÁTUTALÁS

ÉP 4.200,VEV7 4.200,PÉNZ 16.600,ÁRU 12.000,85.000,ING. 16.000,MBR 32.000,ÉP 4.200,VEV7 4.200,PÉNZ 17.600,ÁRU 12.000,86.000,-


EREDMÉNYHATÁS

HALMOZOTT EREDMÉNY

-200

-3.800,-

JT. 34.000,HE 30.000,CT 8.000,SZ.K. 8.400,RÖV. K. 800,MSZE 3800,85.000,JT. 34.000,HE 30.000,CT 8.000,SZ.K. 8.400,RÖV. K. 800,MSZE 4800,86.000,-

1.000,-

-

+1.000,-

+4.800,-



JEGYZET

BUDAPESTI CORVINUSZ EGYETEM KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR HATÁRON TÚLI LEVELEZS TAGOZAT, ZENTA Feladat neve: MANNA KFT GAZDASÁGI KONTÍ ESENÉNY ROZÁS 4. ÉRTÉKCSÖKKENÉS ELSZÁMOLÁSA

ezer (000) pénzegységben kifejezve VÁLTOZÁS ESZKÖZÖK FORRÁSOK ING. 15520,MBR 29.100,ÉP 4.200,VEV7 4.200,PÉNZ 17.600,ÁRU 12.000,82.620,-


EREDMÉNYHATÁS

HALMOZOTT EREDMÉNY

-3380

1420,-

JT. 34.000,HE 30.000,CT 8.000,SZ.K. 8.400,RÖV. K. 800,MSZE 1420,82,620-

3380

Értékcsökkenés (amortizáció) elszámolása: MEGNEVEZÉS INGATLAN MÚSZAKI BERENDEZÉS MÚSZAKI BERENDEZÉS

AZ ÁLLÓESZKÖZ BESZERZÉSI ÉRTÉKE 16.000 20.000

KULCS 3% 10%

12.000

10%

ÉVI AMORTIZÁCIÓ 16000*3/100=4800 20000*10/100=2000

Az ÁLLÓESZKÖZ JELENÉRTÉKE 16000-480=15520 20.00-200=18000

12000*20/100=1200 1200/12=100

12000-900=1110


összeállította: prof. Galgó-Ferenci

Andrea JEGYZET

-

75

A gazdasági tevékenység hordozói és szervezési formáik, a számvitel fogalma és feladata

Recommend Documents