Díjszabáselmélet
1. A díjszabás fogalma és feladata A vételár eladó és vevő közötti rögzítésének két alapvető formája van: • - az egyedi szerződéses és • - a díjszabásos eljárás A díjszabásos eljárás alkalmazhatóságának elő feltétele : • - sűrűn ismétlődő ügyleti feltételek • - fuvaroztatók nagy száma
Fogalma • A DÍJSZABÁ S a fuvarozás feltételének, a díjszámítás módjának, valamint a fuvarozó teljesítményei ellenében fizetett díjaknak rendszerezett, könnyen áttekinthető összeállítása.
1.2. Díjszabások osztályozási szempontjai • A díjszabásokat különböző szempontok alapján osztályozhatjuk: • 1.2.1. Közlekedési ágak • A közlekedési ágak szerint beszélünk vasúti, hajózási, közúti, légi stb. díjszabásról.
• 1.2.2. A szolgáltatás tárgya • A szolgáltatás tárgyát tekintve ismerünk: • - személyekre, valamint a személyfuvarozással kapcsolatban továbbítandó úti poggyászok, • expresszáruk stb. (nem kísért úti poggyászok) fuvarozására vonatkozó személydíjszabást, • - áruk és élő állatok fuvarozását szabályozó árudíjszabást, • - kombinált fuvarozási díjszabást, • - szállítmányozási díjszabást, stb.
• 1.2.3. Érvényességi terület A díjszabás érvényességi területe alapján megkülönböztetünk: • - a közlekedési vállalat saját munkaterületére (egyszerű fuvarozásokra) érvényes díjszabást, • - több közlekedési vállalat munkaterületére (összetett fuvarozásra) érvényes átmenő díjszabást.
• Ez utóbbi ismét lehet: • - csatlakozó forgalomra közös megegyezés alapján életbeléptetett kombinált, vagy átrakási díjszabás, • - valamennyi közreműködő fuvarozó ráfordítását magában foglaló, közösen kidolgozott köteléki díjszabás. • A köteléki díjtétel az összetett fuvarozásban közreműködő valamennyi fuvarozó együttes önköltségére épül és közös bevétel-ellenőrzési szolgálatot és leszámolást igényel. • Leszámolás alatt az összetett fuvarozásból eredő bevételeknek a végzett részteljesítmények arányában történő felosztását értjük.
• 1.2.4. Vám és jogterület Az államhatárok, az elkülönült vám- és jogterületek szempontjából beszélünk: • belföldi és • nemzetközi díjszabásról.
1.2.5. A díjtételek felépítése • A díjtételek felépítése alapján annyiféle díjszabást ismerünk, ahány díjszabási rendszer van. • Így beszélünk: idő , érték, övezeti, vegyes stb. díjszabásról.
• 1.2.6. Rugalmasság • Rugalmassága szemszögéből lehet: merev (abszolút kötelező ), maximális, minimális, • (marginális, villa és referencia) díjszabás. • A minimális díjszabás a fuvarozás fejében számítható legalacsonyabb díjakat tartalmazza. A fuvarozók felfelé eltérhetnek a díjszabástól, a díjtételnél alacsonyabb ár azonban nem alkalmazható. • A maximalizálás az állam díjszabásszerkesztésbe való beavatkozásának legősibb formája. (törvény írja elő)
• 1.2.7. Tarifapolitikai célkitűzések • A díjszabás tarifapolitikai célkitűzései alapján lehet: • általános fuvarfeladatra érvényes fuvarozási feltételeket tartalmazó általános díjszabás, • különleges díjszabási elbánásban részesülő fuvarfeladatokat szabályozó különleges (speciális)díjszabás.
• Díjtételképzés, mint ármegállapító tevékenység alkalmával a mindenegyes fuvarozásnál felmerülő költségeket veszik elsősorban alapul.
• • •
• • •
A különleges (speciális) díjszabások körében ismertebbek: A gócponti díjszabások, amelyek nagyobb forgalmú helyekre és helyekről történő fuvarozásokhoz tartalmaznak díjtételeket. Kivételes díjszabások oly árucikkek részére, melyeknek különleges díjszabási elbírálását tarifapolitikai okok teszik kívánatossá. (Ilyenek pl. a támogatást igénylő hazai ipartermékek) Árucikkdíjszabások, amelyek csak meghatározott cikkekre, mint pl. szén, só, gabona stb. tartalmaznak díjtételeket. Iránydíjszabások, melyeknél a díjtételek csak meghatározott viszonylatban (pl. csak exportfuvarozás esetén) érvényesek. Évad, vagy idénydíjszabások, melyek csak meghatározott idő en (pl. a nyári hónapokban, vagy csak a hajózási évadban) fuvarozott küldeményekre nyernek alkalmazást.
• • • •
1.2.8. Díjszabások terjedelme A díjszabás terjedelme alapján lehet: vonali és hálózati
• A vonali: egy-egy járati útvonalra, vagy vonalszakaszra érvényes kis terjedelmű , könnyen kezelhető • A hálózati díjszabás külön kilométermutatóra és távolság szerint lépcsőzött külön díjtételtáblázatra oszlik.
• 1.2.9. Fuvarreláció, fuvarozási viszonylat • A fuvarrelációk száma és tagozódása szempontjából beszélhetünk: • közvetlen díjszabásról, • metszőponti és • csomóponti díjszabásról.
A közvetlen díjszabás minden állomásról minden állomásra (valamennyi relációra) kimunkált, a táblázatból közvetlenül leolvasható távolságadatokat és díjtételeket tartalmaz. • A metszőpont díjszabás lényege, hogy a közlekedési területet egy metsző vonal két részére osztja. A metsző vonalon fekvő , erre kijelölt állomás vagy állomások metsző pontot képeznek.
• A teljes viszonylat távolságát összeadással, a metsző pontig és a metsző ponttól megállapított távolságok összeadásával képezzük. • A csomó ponti díjszabás az állomásokat (községeket) két csoportra osztja: • csomóponti és • nem csomóponti állomásokra • A különböző körzetben fekvő , nem csomóponti állomások egymás közti távolsága három részből tevődik össze: a feladás helyétől a feladási körzet csomópontjáig, a feladási körzet csomópontjától a rendeltetési körzet csomópontjáig, a rendeltetési körzet csomópontjától a rendeltetési helyig mért távolságokból.
1.3. A díjszabásokkal szembeni követelmények • A közlekedési díjszabások az ország összlakosságát érintő árszabásai. • A díjszabásokkal szembeni elvárásokat két fő csoportba sorolhatjuk. - fuvarjogi, - alaki.
• 1.3.1. Fuvarjogi elvárások • A díjszabásoknak tartalmazniuk kell a fuvarozás feltételeit, a fuvarozás és a közlekedési vállalat egyéb szolgáltatásaiért járó díjakat, valamint e díjak kiszámítására vonatkozó határozmányokat. A fuvarjogi elvárások a következők: • - a díjszabás kiadása kötelező , • - a díjszabásoknak tartalmazniuk kell a fuvarozás feltételeit, • - a díjszabások a Ptk. és az egyes szabályzatok rendelkezéseivel nem ellenkezhetnek, • - a díjszabásokat, amennyiben azokat nem maga az árhatóság adja ki, csak az árhatóság jóváhagyásával lehet kiadni, • - azokat az előírt formában meg kell hirdetni.
• 1.3.2. A díjszabással szemben támasztott alaki követelmények • - egyszerűség és áttekinthetőség, • - egyöntetűség. • Az alapelvek egységesítésére irányuló törekvés egyik biztosítéka a Ptk, mely mint mindenfajta fuvarozásra érvényes közös jogalap.
1.4. A díjszabások felépítése • 1.4.1. A díjszabások elemei • A díjszabások felépítésén (sémáján) a díjszabásokkal szemben támasztott - főként az alaki követelményekre vonatkozó - igények érvényesítési módját és formai megoldását értjük.
• a) a fuvarozási szerződés feltételeit rögzítő általános szabályok (ÁltalánosHatározmányok) • b) a fuvarozási szerződés aprólékos feltételeit rögzítő részletes szabályok (Kiegészítő Határozmányok) • c) a fuvarozásért és egyéb szolgáltatásokért fizetendő díjak mértékének megállapítási módját rögzítő szabályok (Díjszámítási Határozmányok, röv. D. H.) a díjjegyzékkel és táblázatokkal.
