HÁZIREND. 1. A házirend célja és feladata

Kossuth Lajos Általános Iskola Budapest XVII. Erzsébet krt. 56.

1 HÁZIREND

HÁZIREND amely a Kossuth Lajos Általános Iskola ( Budapest XVII. Erzsébet krt. 56. OM azonosító: 35104 ) tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. 1. A házirend célja és feladata 1.1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 1.2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskola nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 2. A házirend hatálya 2.1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2.2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógia program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 2.3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 3. A házirend nyilvánossága 3.1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 3.2 A házirend elolvasható az iskola honlapján, melynek internet címe: www.kossuthiskolarakoskert.hu 3.3. A házirend egy-egy példánya megtekinthet o az iskola portáján o az iskola irattárában o az iskola könyvtárában o az iskola nevelői szobájában o az iskola igazgatójánál o az iskola igazgatóhelyetteseinél o az osztályfőnököknél o a diákönkormányzatot segítő nevelőnél


2 HÁZIREND

o az iskolaszék elnökénél o az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél o az iskola fenntartójánál. 3.4. A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolában történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 3.5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: ¾ a tanulókat osztályfőnöki órán ¾ a szülőket szülői értekezleten. 3.6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: ¾ a tanulókkal osztályfőnöki órán ¾ a szülőkkel szülői értekezleten. 3.7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. 4. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai

Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit, tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát, senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet, senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek, törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel, viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan, legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek, köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában, tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait, becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát, igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit,


3 HÁZIREND

kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában, óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit, vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen, legyenek nyitottak, érdeklődők, iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget, vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein, működjenek együtt társaikkal, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak, fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon, az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban, az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják, az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el, távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják, a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal, az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg, írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el, segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában, tájékoztató

füzetüket

(ellenőrzőjüket)

minden

nap

hozzák

magukkal,

érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra, védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő, nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk ne legyen kifestve),


4 HÁZIREND

az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg, ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz, tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek, ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot), az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján, ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere), ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet. 5. A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei: •

tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);

•

kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz.);

•

érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül –az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kell kapnia.);

•

tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);

•

véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);

•

részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);

•

választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);


5 HÁZIREND

•

kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);

•

javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);

•

használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.);

•

szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.);

•

jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);

•

nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.);

•

vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a nem állami és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben is.). 8. 6. A tanulók jogainak, kötelességeinek érvényesülése

A tanulók jogainak érvényesülése: 6.1. Intézményünkben a tanulókat biztonságban és egészséges környezetben neveljükoktatjuk, a tanulmányi rendet életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően alakítjuk ki. 6.2. A tanuló személyiségét és emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk és védelmet biztosítunk számára fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, megalázó büntetésnek. 6.3. A tanulókat képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben, oktatásban részesítjük. 6.4.

A család anyagi helyzetétől függően kérelemre kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesítjük.

6.5 A választható tantárgyakról, foglalkozásokról minden tanév május 15-ig értesítjük a tanulókat és a szülőket. A nyilatkozatok alapján a pedagógiai programmal összhangban szervezzük meg a foglalkozásokat.


6 HÁZIREND

A tanulók kötelességeinek érvényesülése: 6.6. Minden tanuló az iskolai közösség tagja. Ebből fakadó kötelezettségei: • azonosuljon az iskola, osztály célkitűzéseivel, tetteivel segítse azok megvalósulását; • választott tisztségét, megbízatását lelkiismeretesen teljesítse; • egyénileg felelős a tantermek, a folyosók, a tornaterem, az iskolaudvar és az iskola környezetének tisztaságáért, az iskola felszereléséért, a közös és a személyi tulajdon megőrzésért, védelméért; • a gyermekfelelősök utasításait, kéréseit kötelesek figyelembe venni, és azok szerint cselekedni; • az iskola tanárai, dolgozói és tanulótársai emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. Jogellenes mások bántalmazása, megalázása, egészségének veszélyeztetése, s így e cselekedet már első esetben is súlyos büntetéssel vagy fegyelmi eljárással büntethető; 8.7. A tanulók legfontosabb feladata a tanulás. Ebből fakadó kötelességeik: • minden tanítási órán felkészülten megjelenni; • minden tanítási órára kötelesek elhozni a tájékoztató füzetüket, a tanuláshoz szükséges eszközöket; • mulasztásaikat a következő tanítási órára pótolni kell, hosszabb hiányzás esetén a tanár által megadott időpontig; • kötelesek a kötelező és a választott tanórákon és foglalkozásokon részt venni, fegyelmezetten dolgozni; • nincs joga a tanárt és társait zavarni az órán. 9. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok ( védő, óvó előírások a gyermekekre, tanulókra ) 9.1. Minden tanulótól elvárjuk, hogy: ⇒ óvja saját és társai testi épségét, egészségét; ne hozzon az iskolába saját és társai egészségét, épségét veszélyeztető, a közbiztonságot sértő eszközt; ⇒ elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; ⇒ tartsa be, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; ⇒ azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl. természeti katasztrófát, tüzet, robbanással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; ⇒ azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi −, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült, illetve ha társát sérülés érte, rosszul érzi magát; ⇒ megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; ⇒ rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, robbanással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 9.2. A testnevelési órákra, edzésekre (sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: ⇒ a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;


7 HÁZIREND

⇒ a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelés (pl. tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; ⇒ a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 9.3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos, a védőnő heti 1 alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 9.4. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: ⇒ fogászat: 1 alkalom / év ⇒ belgyógyászati vizsgálat: 1 alkalom / év ⇒ szemészet: 1 alkalom / év ⇒ tanulók fizikai állapotának mérése: 1 alkalom / év ⇒ továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata 7. évfolyamon 9.5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát a törvényben előírt módon és gyakorisággal 9.6. A tantermekben lévő audiovizuális eszközöket ( televízió, videó, írásvetítő stb. ) csak tanár működtetheti.


8 HÁZIREND

10. A tanulók közösségei 10.1. Az osztályközösség 10.1.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. 10.1.2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: - két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 10.2. A diákkörök 10.2.1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 10.2.2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestülettel egyeztetés szükséges. 10.2.3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 10.2.4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 10.2.5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében lehetőleg a tanév végéig részt kell venniük. 10.3. Az iskolai diákönkormányzat 10.3.1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 10.3.2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét − az osztályokban megválasztott küldöttek által megválasztott − diák-önkormányzati vezetőség irányítja – DÖK elnök és DÖK elnökhelyettes).


9 HÁZIREND

10.3.3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által magbízott nevelő segíti. 10.3.4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 10.4. Az iskolai diákközgyűlés 10.4.1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 10.4.2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 10.4.3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 10.4.4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 10.4.5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 11.

A tanulók és szülők tájékoztatása, a véleménynyilvánítás módja

11.1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról: az iskola igazgatója: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán, illetve az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatja; az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 10.2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrzőkönyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 10.3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.


10 HÁZIREND

10.4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket szóban vagy írásban egyénileg, csoportosan vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. 10.5. A szülők az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója: a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnökök: az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 10.6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: családlátogatásokon egyéni megbeszéléseken szülői értekezleteken nevelők fogadóóráin nyílt tanítási napokon tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken írásban: a tájékoztató füzetben (ellenőrző-könyvben). 10.7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 10.8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső

szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 10.9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.

11. Az iskola működési rendje 11.1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 645 órától délután 1800 óráig vannak nyitva. 11.2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 645 órától (reggeli napközis foglalkozáson) a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Napközisek részére 1615 órától 1715 óráig napközis ügyeletet tartunk.


11 HÁZIREND

11.3. A reggeli felügyeletet igénybe vevő tanulók a kijelölt ügyeleti (11.) tanteremben gyülekeznek. 11.4. Az iskolába a tanulóknak reggel 730 óra és 750 óra között kell megérkezniük. 11.5. A tanuló személye, felszerelése legyen iskolába illő, tiszta és gondozott, iskolai ünnepélyen fehér – sötét ( fekete vagy kék ) ünnepi öltözékben jelenjen meg! Testnevelési órákon tornafelszerelésben ( tornacipő, trikó, sportnadrág, tornadressz ) kell részt venni. 11.6. Az osztálytermekbe reggel 730 órától lehet bemenni. A szülők gyermekeiket csak az iskola bejáratáig kísérhetik, és a tanítást követően ott várhatják meg őket. 11.7.A felső tagozatos tanulók kötelesek a kijelölt folyosói szekrényekben elhelyezni a kabátjukat, tornafelszerelésüket. 11.8. A csengetés rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg. A tanítás kezdete 800 óra, a tanítási órák időtartama 45 perc. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

óra

jelzőcsengő

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

750 857 957 1057 1157 1257 1357

időtartama 800 900 1000 1100 1200 1300 1400

-

845 945 1045 1145 1245 1345 1445

szünet (perc) 15 15 15 15 15 15

11.9. Becsengetéskor a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztályteremben. 11.10. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját nyitva kell tartani. A szünet ideje alatt az iskola udvarán, a folyosón vagy a következő tanóra termében tartózkodhatnak a tanulók. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradnak, nem mehetnek ki az udvarra. 11.11.Az 1. szünetben a felső tagozat, a 2. szünetben az alsó tagozat tízóraizik és vásárolhat a büfében. A többi szünetben mindkét tagozat vásárolhat a büfében A tornaterem öltözőiben étkezni szigorúan tilos! 11.12. A tanulóknak 1145 és 1445 óra közti időben legalább hatvan perc szünetet kell főétkezésre biztosítani − egyéni beosztásban órarend szerint. 11.13. Tanítási órák előtt minden tanuló feladata, hogy: − tájékoztató füzetét (ellenőrzőjét) minden nap magával hozza, azt előkészítse,


12 HÁZIREND

előmenetelét szüleivel ellenőriztesse, aláírassa. A tájékozató füzet (ellenőrzőkönyv ) hivatalos irat, ennek rongálása, firkálása, díszítése tilos! A tájékoztató füzet (ellenőrző-könyv) elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek. Az első elvesztése osztályfőnöki, a következő igazgatói felelősségre vonást von maga után. (Ha 5 alkalommal hiányzik a tájékoztató füzet (ellenőrző-könyv), osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló.) - a tanítási órákra a szükséges munkaeszközöket, felszerelési tárgyakat hozza magával, azt a becsengetésre előkészítse. 11.14. Tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy: o figyeljen és képességeinek megfelelően aktívan részt vegyen a tanórák munkájában, teljesítse feladatait, o kézemeléssel jelezze, ha szólni kíván és felszólításra feleljen, o a tanterembe belépő és távozó felnőttet felállással üdvözölje, o az ülésrend szerint foglaljon helyet, maga körül rendet és tisztaságot tartson, a tanítás végén rendet és tisztaságot hagyjon maga után. 11.15. Tilos a tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani. Tilos továbbá az iskola területén rágógumizni, napraforgó- illetve tökmagot rágni. 11.16. Egy tanítási napon az osztályközösség csak két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a szaktanár legalább 3 nappal előtte bejegyzi az osztálynaplóba. Minden írásbeli munka eredményét 2 héten belül ismertetni kell a tanulókkal. 11.17. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy helyettese) engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – pl. betegség, sérülés esetén – az iskolából való távozásra az osztályfőnök, távollétében az igazgatóhelyettes vagy az igazgató adhat engedélyt. Az engedélyt szóban a portással is közölni kell. 11.18. A tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 800 óra és 1600 óra között. 11.19. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 11.20. A gyermekvédelmi felelős elérhetőségét ( neve, fogadóórájának helye és ideje ) minden tanév első hetében a szülők híradóján, az iskola honlapján közzé tesszük, illetve a tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök kihirdeti. 11.21. A tanulók az iskola létesítményeit, helységeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 11.22. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatóhelyetteseitől vagy igazgatójától engedélyt kaptak. A tanulókat a szülők az iskola kapujáig kísérhetik. Az iskolába be és kilépést a portai szolgálat koordinálja.


13 HÁZIREND

11.23. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. 11.24. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja. 11.25. Diákétkeztetés. A napközi otthonban és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi 3-szori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola által kiadott időpontokban kell befizetni minden hónapban. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében befizeti. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést előző nap 845-ig lemondja. Az étkezés rendje: a napközisek a nevelőjükkel étkeznek, a menzás diákok a tanítás után önállóan ebédelhetnek. Az ebédlőből ételt, eszközöket (pl. műanyagpohár, szívószál) kivinni nem szabad. Az ebédlő rendszabályait, a kulturált étkezés szabályait a tanulóknak be kell tartani, mert a rendbontókat fegyelmi felelősségre vonás terheli. Az ital-automatából, a büféből műanyagpoharat elvinni tilos, a vásárolt italt ott kell elfogyasztani. 11.26. Az iskolán kívüli rendezvényeken a tanulók magatartása egyező legyen a a házirendben meghatározott viselkedési formákkal. 12. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 12.1. Az iskola épületeit, helységeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 12.2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 12.3. • • • •

Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két hetes osztályonként egy naplófelelős tantárgyi felelősök felső tagozaton osztályonként egy ellenőrző felelős.

12.4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:


14 HÁZIREND

o gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta, szemét összeszedése stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); o szünetben kiszellőztetik a termet; o szünetben legalább az egyik hetes a tanteremben marad; o az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik; o az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; o ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után 5 perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot. o az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, a padok-székek rendjét, lekapcsolják a lámpákat; o folyamatosan tájékoztatják az osztályfőnököt a hét eseményeiről. 12.5. A felsős naplófelelősök megbízatása egy tanévre szól. A naplófelelős tanulót az osztályfőnök jelöli ki. Feladata: az osztálynaplót, az órát tartó tanár kérésére a tanterembe vigye. 12.6. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 12.7. Az ellenőrző ( tájékoztatófüzet ) felelős az 1. óra előtt ellenőrzi tanulótársai ellenőrzőjének meglétét. 12.8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza, amelyről az osztályfőnökök és a DÖK vezető ad tájékoztatást. 13. A tanulók mulasztásának igazolása 13.1. A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. 13.2. A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 13.3. A szülő gyermekének 1-3 nap hiányzását igazolhatja, (félévente max. 3 napot) a tájékoztató füzetben (ellenőrzőben). A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 13.4. Rendkívüli esetben a szülő gyermeke számára előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról 1-3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatt tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolni kell a meghatározott határidőig.


15 HÁZIREND

13.5. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 13.6. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül – Három napig terjedő mulasztás esetén szülői – Három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással, − melyet a szülő is aláír, − igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 13.7. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását, illetve igazolatlan a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. Az igazolatlan hiányzás vétség, mely rossz magatartási jegyet von maga után. Három igazolatlan óra elérése esetén a tanuló osztályfőnöki intésben, hat igazolatlan óra elérése esetén igazgatói intésben, tizenkét igazolatlan óra elérése esetén nevelőtestületi intésben részesül. Ezt követő igazolatlan mulasztás esetén az iskola igazgatója dönt a fegyelmi eljárás megindításáról. A tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri, akkor értesítés kap a szülő az igazolatlan mulasztás következményeiről. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. 13.8. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az osztályfőnök írásban értesíti e tényről a tanuló szüleit, valamint felhívja a figyelmet a mulasztás következményeire. Ezt az értesítést a 200. óra elérése esetén meg kell ismételni. 13.9. A tanuló, akinek hiányzása eléri a 250 órát, valamely tantárgyból az éves óraszám 30 %-át és teljesítményét nem lehet értékelni, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tehessen. 13.10. Ha a tanuló a tanítási idő alatt a tanítási óra megkezdése után érkezik a terembe, későnek számít, amit az órát tartó tanár a naplóba bejegyez. Amennyiben 3 esetben késik a tanuló, akkor osztályfőnöki figyelmeztetésben, 6 késés után osztályfőnöki intésben, 9 eset után igazgatói figyelmeztetésben kell részesíteni. Ezt meghaladó mértékű késések esetén az osztályfőnök javaslatára az igazgató dönt arról, hogy fegyelmi eljárás induljon-e a tanulóval szemben. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a 45 percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 13.11. Ha a tanuló kerületi, budapesti vagy országos tanulmányi versenyen vesz részt, a verseny napján − és az azt megelőző tanítási napon a szaktanár és az osztályfőnök egyetértésével − hiányozhat a tanítási órákról. Mulasztását az osztályfőnök igazolja.


16 HÁZIREND

14. Tanórán kívüli foglalkozások 14.1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: - Napközi otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, − ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-hatodik évfolyamon napközi otthon, a hetedik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. – a tanulási időben a gyermek csak indokolt esetben a szülő külön írásbeli kérésére távozhat. - Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. - Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkörvezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. - Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulók részvételével a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.


17 HÁZIREND

-

-

-

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti a könyvtár bejáratánál kifüggesztett rend szerint. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

14.2. Az a tanuló, aki nem vesz részt az iskola által szervezett önkéntes ( erdei iskola, múzeum látogatás stb. ) programon, amely a tanítási időben zajlik, köteles az iskola által biztosított tanítási órákon megjelenni. 14.3. Részt lehet venni más intézmény, egyesület munkájában, ha az osztályfőnök a szülővel egyetértésben támogatja ezt, s az egyesület írásban jelezte az iskolának a tanuló elfoglaltságát. Tanítási óráról versenyre, mérkőzésre csak a bejelentett egyesületi tag tanulót engedi el az osztályfőnök. 14.4. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői a tanulók órarendjét véve figyelembe 1630 óráig között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 14.5. A tanítási idő után a diákok csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az iskola területén. A délutáni foglalkozásokra csak a napköziben, a könyvtárban lehet várakozni. 14.6. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól. A foglalkozáson a részt vétel kötelező, a mulasztás a tanrendi órákéval azonos megítélésű. 14.7. A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvételével a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.


18 HÁZIREND

14.8. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 14.9. Az iskolai könyvtár a tanulók, az alkalmazottak számára a tanítási napokon nyitvatartási rend szerint látogatható. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, egy tanévre szól. 15. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 15.1. Napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 15.2. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 15.3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanulószobai felvétel tanév közben is lehetséges. 15.4. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 15.5. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná az előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, o akiknek mindkét szülője dolgozik o akik állami gondozottak o akik nehéz szociális körülmények között élnek. 15.6. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 1615 óráig tartanak. Szülői igény esetén az alsós napközis tanulók számára 1615 óra és 1715 óra között az iskola felügyeletet biztosít. ( 1715 – 1730 óráig abban az estben szervez az iskola ügyeletet, ha azt legalább tíz tanuló szülője indokoltan kéri. ) 15.7. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével 1400 órakor kezdődik és délután 1600 óráig tart. 15.8. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 15.9. A tanuló a napközis vagy tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 15.10.A napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén „Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető.


19 HÁZIREND

15.11. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként egy tanulmányi felelős, nemenként egy tisztaságfelelős, egy játékfelelős. 15.12. A tanulmányi felelősök megbízatása egy hónapra szól. A tanulmányi felelősök feladatai: gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik; figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra; segítenek a házi feladat ellenőrzésében. 15.13. A tisztaságfelelősök megbízatása egy hónapra szól. A tisztaságfelelős feladatai: felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára; ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét; a tanulás végén letörlik a táblát. 15.14.A játékfelelős megbízatása egy hónapra szól. A játékfelelős feladatai: a nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában; felügyel a csoport játékainak megóvására; rendet tart a csoport játékszekrényében.

16. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 16.1.Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: • osztályozó vizsga, • pótló vizsga, • javítóvizsga 16.2.Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha • a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, • engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 16.3.Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja.


20 HÁZIREND

16.4.Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 16.5.A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 16.6.A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg. 16.7.A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: 16.8. TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI


21 HÁZIREND

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

GYAKORLATI GYAKORLATI

17. A tanulók jutalmazása 17.1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy az iskola, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 17.2. • • • • • •

Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: tanítói, szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatóhelyettesi dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret

17.3. Az iskolai szinten kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. 17.4. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: – szaktárgyi teljesítményért – példamutató magatartásért – kiemelkedő szorgalomért – példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 17.5. Iskolánkban a legmagasabb jutalmazási fokozat a Kossuth – diploma, amelyet a ballagási ünnepségen ad át az iskola igazgatója azoknak a tanulóknak, akik 8 éves tanulmányi munkájukkal, szorgalmukkal és emberi kvalitásukkal a tantestület egyhangú szavazata alapján erre érdemesnek bizonyulnak. Kossuth – oklevél adható azoknak a tanulóknak - a tantestület egyhangú szavazata alapján, - akik szaktárgyi versenyek díjazottjai, egész éves munkájuk kiemelkedő, példamutató magatartásuk, szorgalmuk, tanulmányi munkájuk, közösségi tevékenységük elismerésre méltó.


22 HÁZIREND

17.6. Az iskolai szintű versenyek első 3 helyezettje oklevelet és (lehetőség szerint) könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. (A diákönkormányzat javaslata alapján más jutalomról is dönthet a nevelőtestület.) 17.7. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen, sportszerűen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek 17.8. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomba lehet részesíteni. 17.9. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 18. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 18.1. Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti; • vagy a tanulói házirend előírásait megszegi; • vagy igazolatlanul mulaszt • bármely módon ért az iskola hírnevének fegyelmezésben lehet részesíteni 18.2 Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés • szaktanári intés • szaktanári megrovó • napközis nevelői figyelmeztetés • napközis nevelői intés • napközis nevelői megrovó • osztályfőnöki figyelmeztetés • osztályfőnöki intés • osztályfőnöki megrovó • igazgatóhelyettesi figyelmeztetés • igazgatóhelyettesi intő • igazgatóhelyettesi megrovó • igazgatói figyelmeztetés • igazgatói intés • igazgatói megrovó • tantestületi figyelmeztetés • tantestületi intés • tantestületi megrovó • iskolagyűlés előtti elmarasztalás • fegyelmi megrovás 18.3. Az iskolai intézkedésekben a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.


23 HÁZIREND

18.4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: • Az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; • Az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; • A szándékos károkozás; • Az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; • Ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 18.4 Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 18.5. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 18.6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 19. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 19.1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 19.2 Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri az iskolaszék, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 20. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 20.1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. 20.2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, • aki hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, • akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, • akit az egyik szülő egyedül nevel, • akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbért, • akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, • aki állami gondozott.


24 HÁZIREND

21. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 21.1.A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 21.2. Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket • • • •

azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz, az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez, arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.

21.3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola ügyintézőjének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. 21.4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. 21.5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. 21.6. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 21.7. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 21.8. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni. 21.9.

Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint


25 HÁZIREND

amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. 22. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 22.1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre az osztályfőnökkel megbeszélik, vagy a tanítási óra kezdetén az órát adó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő elrendelheti, hogy a tanuláshoz nem szükséges dolgot tegyék ki a tanulók a tanári asztalra, amennyiben a tanítási órát ezzel zavarják. 22.2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszer, mobiltelefon, értékes órát stb.), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók leadhatják megőrzésre az iskolatitkári irodában. A megőrzési idő alatt ( a tanuló aznapi iskolai elfoglaltságának időtartama ) az iskola vállalja a tárgy felügyeletét és megőrzését. 22.3. Amennyiben a tanuló előzetes egyeztetés vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 22.4. Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos, ki kell kapcsolni a tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt. Amennyiben a tanuló használja a telefonját órán, illetve annak jelzése a tanítást megzavarja, az órát tartó pedagógus felszólítja a tanulót a telefonon kikapcsolására és dönt a fegyelmező intézkedés megtételéről. 22.5. Mobiltelefonnal készült hang- és képfelvétel személyiségjog sérelme esetén súlyos fegyelmi vétségnek minősül, jogszabályi következmények mellett. 22.6. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható tárgyak elvesztéséért, megrongálódásáért. 23. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai 23.1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. 23.2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk kerületében található.


26 HÁZIREND

23.3. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni. 23.4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló • szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, • testvére iskolánk tanulója, • munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található, • az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található. 23.5.A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. A sorsolás lebonyolításának szabályai: • A sorsolás nyilvános. • A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni. • A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát. • A sorsolás helyszíne az iskola épülete. • A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani. • A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le. • A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető. • A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese. • A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait. • A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába. • Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét. • Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben. • A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell. • A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni. • A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. • Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.


27 HÁZIREND

A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.

24. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 24.1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a köznevelésről szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 24.2. A diákönkormányzat jogaival összefüggésben a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

25. Egyéb rendelkezés 25.1. Az iskolában a közintézmény jellegű plakátokat és hirdetményeket kizárólag az erre kijelölt helyen az igazgató vagy a helyettesének az engedélyével lehet. 25.2. Az iskola területén kereskedelmi tevékenység csak az igazgató vagy a helyettesének az engedélyével lehetséges.


28 HÁZIREND

26. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 26.1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 26.2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 26.3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 26.4. A házirend tervezetéről az iskola beszerzi az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 26.5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 26.6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. 26.7. Az érvényben lévő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetőség vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége. 26.8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.


29 HÁZIREND

27. Záró rendelkezések

27.1 Ez a házirend 200__. év ____________ hó ____ napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba. 27.2. A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat.

Kelt: P.H. A nevelőtestület képviseletében : igazgató


30 HÁZIREND

A Kossuth Lajos Általános Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2013. év március hó 26. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Budapest, 2013. március 26. ______________________ iskolai diákönkormányzat vezetője *

*

*

Az iskolai házirendet az iskolaszék, és a szülői szervezet 2013. év március hó 19. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Budapest, 2013. március 19.

_________________________ Dr. Kerekes Sándorné az SZMK elnöke

________________________ Ludassy Katalin az Iskolaszék elnöke

Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2013. év március hó 25. napján tartott ülésén elfogadta.

Budapest, 2013. március 25. A nevelőtestület megbízásából ________________ igazgató *

*

*

A Kossuth Lajos Általános Iskola házirendjét a fenntartó _____ év _____ hó ____ napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: ________________


31 HÁZIREND

HÁZIREND. 1. A házirend célja és feladata

Recommend Documents