1. tétel. A) A számvitel fogalma, feladata, területei, jellemzői. A vagyon csoportosítása, a mérleg és a leltár fogalma, összefüggései

1. tétel A) A számvitel fogalma, feladata, területei, jellemzői. A vagyon csoportosítása, a mérleg és a leltár fogalma, összefüggései B) Immateriális javak fogalma, jellemzői, fajtái, értékelése, aktiválás, eredménykimutatással való kapcsolat, kiegészítő melléklettel való kapcsolat, mozgásnemek és ezek szintetikus elszámolása C) Infláció kezelésének lehetőségei a számvitelben

A) A számvitel fogalma, feladata, területei, jellemzői. A vagyon csoportosítása, a mérleg és a leltár fogalma, összefüggései A számvitel fogalma: A gazdálkodó szervezetek működésének, az újratermelési folyamat egészének részletes, teljeskörű és szervezett megfigyelése, mérése, értékelése, feljegyzése, bizonylatok, dokumentációk feldolgozása, új, rendezett információk nyújtása, bemutatása, ellenőrzése és elemzése. A számvitel háromféle jelentés-tartalommal bír: • az a módszertan, amely a vagyon és vagyonváltozások tartalmi megragadására, nyomon követésére és megjelenítésére irányul és amely a számvitel szabályozásában ölt testet • az a gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeként a szervezet vagyonáról és vagyonváltozásairól valósághű képet nyerünk • azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak és információknak az összessége, amelyek a gyakorlati tevékenység eredményeként létrejönnek, illetve képződnek A számvitel célja: A gazdasági rendszerrel kapcsolatba kerülő érdekhordozók – természetes és jogi személyek – tájékoztatása, illetve információkkal való ellátása döntéseik meghozatalának megalapozásához. A számvitel tárgya: A gazdasági rendszer rendelkezésére bocsátott és általa megszerzett vagyon és annak változása. A számvitel feladata: A vagyon és a vagyonváltozások megragadása, nyomon követése és megjelenítése. A számvitel területei napjainkban: • Beszámoló rendszer: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet (+ üzleti jelentés) • Könyvvitel: meghatározott módszer és eszközök segítségével végzett gyakorlati tevékenység, a gazdasági eseményekről vezetett folyamatos nyilvántartás. • Önköltségszámítás, költségszámítás, utókalkuláció, egységköltség meghatározás • Bizonylati rend, bizonylati szabályzat A számvitel jellemzői: Gyakorlati tevékenység • valóságnak megfelel, hiteles, megbízható, teljes • pontos, tárgyilagos, naprakész, output-orientált • folyamatos és tételes, bizonylatokkal alátámasztott • áttekinthető, világos, érthető, döntést megalapozó Módszertan • mennyiségi és értéki nyilvántartás • retrospektív (visszatekintő) • zárt rendszert alkot A vagyon fogalma elvont értelemben: Azoknak a jelenségeknek (vagyonelemeknek) az összessége, amelyek tulajdonságaik alapján megragadhatók, értékelhetők és így az adott vállalkozás szempontjából gazdasági tartalommal bírnak. A vagyon: Egy adott időpontban rendelkezésre álló (nyilvántartott), tényezőkre bontható, külső megítélés szerint is forgalomképes elemek halmaza. Saját vagyon: Azon vagyonelemek összevont értéke, amelyek a vállalkozás tulajdonosaitól, illetve a vállalkozás működése során elért és a vállalkozásban hagyott eredményből származnak.

Vagyonmegragadás: Az a tevékenység, amely a vagyonelemek tartalmi azonosítására, illetve értékének meghatározására irányul. A vagyon nyomon követése: Leltárfelvételi jegyen kerül sor a vagyonelemek tulajdonság jellemzőinek meghatározására és leírására. Az azonos tartalmú vagyonelemek leltárfelvételi ívekre kerülnek, ahol az értékmeghatározás történik, majd az értékek összevonásra kerülnek. Ezután összeállítják a záró leltárt, ami megteremti a mérleg összeállításának lehetőségét. Az értékelés: Múltbeli bekerülési árakon • A vagyon fordulónapi bekerülési értékét fejezi ki, azaz arra mutat rá, hogy mennyibe kerültek és így mennyit érnek bekerülési vagy aktualizált bekerülési árakon a vagyonelemek a mérleg fordulónapján. • A folytatás elvét alkalmazó vállalkozások alkalmazzák. Jelenlegi, napi árakon • A vagyon fordulónapi reál értékét fejezi ki, azaz arra mutat rá, hogy mennyiért lehetne értékesíteni vagy beszerezni a mérlegbe foglalt vagyonelemeket a fordulónapon. • Kritikus helyzetbe került vállalkozások alkalmazzák, ahol átalakulásra, szétválásra stb. kerül sor. Jövőbeli árakon • A vagyon fordulónapi (fiktív) üzemgazdasági becsértékét fejezi ki, azaz arra mutat rá, hogy mennyit érnek a vállalkozás fordulónapon meglévő vagyonelemei a jövőbeli feladatok tükrében. Az értékelési elvek közül a két legfontosabb: Realizációs elv • az eredmény megállapításának ad prioritást • a vagyonelemeket bekerülési áron kell értékelni • előnye, hogy a vagyonelemek értékelésénél alkalmazott árak – általában dokumentált múltbeli (tényleges) árak • hátránya, hogy a vagyon fordulónapi reálértéke nem mutatható ki Időérték elv • a fordulónapi vagyonérték meghatározásának ad prioritást • a vagyonelemeket fordulónapi árakon kell értékelni • előnye, hogy a fordulónapi vagyon reálértékéhez vezet • hátránya, hogy ez a „valódi” reálérték fiktív érték Az értékelés: • Közvetlen értékelés: a mennyiségben is meghatározott vagyonelemek pénzértékre való átszámítása • Közvetett értékelés: a mennyiségben meg nem ragadható vagyonelemek pénzértékének esetleges módosítása Érdekhordozói kör: • tulajdonosok • hitelezők • managerek • munkavállalók • piaci partnerek: szállítók, vevők • állam • érdekvédelmi szervek A vállalkozás vagyonelemeinek csoportosítása: • az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint: eszközök • a vagyonelemek eredete (származása) szerint: források

Az eszközök csoportosítása: Lásd a mérlegnél! A források csoportosítása: Lásd a mérlegnél! Összefüggés a vállalat eszközei és forrásai között: A gazdálkodó szerv eszközeinek értéke minden esetben meg kell egyezzen a források értékével. Leltározás: Az a tevékenység, amelynek során elvégezzük a vállalkozás rendelkezésére álló és a tulajdonát képező vagyonelemek tulajdonság jellemzőinek leírását, és ennek során meghatározzuk a vagonelemek mennyiségi jellemzőit. Szűkebb értelemben a vagyonelemek mennyiségi felvételét (megszámlálását, megmérését) jelenti. Tágabb értelemben olyan tevékenység, amely magában foglalja a vagyonelemek mennyiségi felvételét (fizikai leltározás) és azok pénzértékre való átszámítását (értékelés) is. Leltárfelvétel a vagyonelem jellegétől függően lehet: • Mennyiségi felvételt igénylő leltározás: olyan vagyonelemekhez kapcsolódik, amelyek természetes mértékegységekben is megragadhatók, kifejezhetők. Pl. tárgyi eszközök, készletek • Mennyiségi felvételt nem igénylő leltározás: a számlálást vagy a mérést a pénzértékben nyilvántartott vagyonelemek kivonatolásával helyettesítjük. Leltárfelvétel időbeli végrehajtását tekintve: • Fordulónapon végrehajtott leltározás: elvileg azt jelenti, hogy a tényleges leltárfelvétel a kitűzött fordulónapon kerül meghatározása. • Folyamatos leltárfelvétel: a leltárázást az adott időszakon belül előre meghatározott időintervallumban kell egyszer elvégezni és a fordulónapra a könyvviteli nyilvántartások felhasználásával kell pontosítani. Leltár: Olyan tételes (jegyzékszerű) kimutatás, amely valamely vállalkozás vagyonelemeit összetétel (eszköz) és eredet (forrás) szerint egy adott időpontra vonatkozóan mennyiségben és / vagy értékben részletesen felsorolja. Nyitó leltár: A működés megkezdésekor összeállított leltár. Záró leltár: A gazdasági év számadásainak zárásakor készített leltár. A leltár fordulónapja: Az az időpont, amelyre vonatkozóan a leltárt készítjük. Mérleg: Meghatározott formátumú számviteli okmány, amely az eszközöket és forrásokat egy adott időpontra vonatkozóan (fordulónap) összevontan és pénzértékben tartalmazza. A mérleg és a leltár egyezőségei: • a vállalkozás eszközeinek és forrásainak állományát mutatják • adott időpontra (fordulónap) vonatkoznak • a valódiságáért felelős személyek kötelesek aláírni A mérleg és a leltár eltérései: • a leltár mennyiség, minőség és érték szerint készített kimutatás (okmány), míg a mérleg csak értékben készített kimutatás (okmány) • a leltár részletes, a mérleg összevont kimutatás

B) Immateriális javak fogalma, jellemzői, fajtái, értékelése, aktiválás, eredménykimutatással való kapcsolat, kiegészítő melléklettel való kapcsolat, mozgásnemek és ezek szintetikus elszámolása Fogalma: Olyan értékkel bíró, nem anyagi javak, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Fajtái (mérlegtételei): 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése Aktiválás (állományba vétel): • Beszerzéskor: tényleges beszerzési áron, plusz a beszerzési árat növelő egyéb járulékos tételek • Követelés fejében átvételkor o Csődeljárás során átvételkor: a csődegyezség szerinti érték o Felszámolás keretében (a végén) átvételkor: a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték • Saját előállításkor: előállítási költségen (NINCS ÁFA!) • Apport behozatalkor: apport értéken • Tulajdoni hányad (részesedés) megszűnése fejében átvett eszközök esetén: o Tőke leszállításkor: a piaci érték o Megszűnéskor (végelszámoláskor): a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték o Felszámolás keretében (a végén) átvételkor: a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték • Térítés nélküli átvételkor: az átadó könyv szerinti értékén, de ha a piaci érték ennél kisebb, vagy nem ismert az átadónál kimutatott könyv szerinti érték, akkor a piaci értéken • Ajándék, hagyaték esetében: piaci értéken Értékelés (a mérlegben): Mérlegérték a nettó érték. Nettó érték = bruttó érték – terv szerinti ÉCS – terven felüli ÉCS + terven felüli ÉCS visszaírás Értékcsökkenés, visszaírás, értékhelyesbítés korlátai: Megnevezés

1. Alapításátszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott elő-

Időkorlátok terv szerinti leírásánál L≤5

Terven felüli értékcsökkenés

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

Értékhelyesbítés

NINCS

NINCS

NINCS

Kisösszegű leírás 50000 Ft alatt NINCS

L≤5

LEHET

LEHET

NINCS

NINCS

NINCS korlát NINCS korlát L≥5

LEHET

LEHET

LEHET

LEHET

LEHET

LEHET

LEHET

LEHET

LEHET

LEHET

NINCS

NINCS

Értékvesztés LEHET

Értékvesztés visszaírása

NINCS

NINCS

NEM HET

LEterv

legek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése

szerinti leírása −

LEHET −

−

−

−

Kiegészítő melléklet kapcsolat: A befektetési tükörrel kapcsolatos szabály, amely szerint be kell mutatni legalább mérlegtételenként a bruttó érték változásait, a halmozott értékcsökkenés változásait és a tárgyévi értékcsökkenési leírást. Az üzleti vagy cégérték (esetleges) 5 éven túli leírását indokolni kell. Az értékhelyesbítésnél használt piaci érték meghatározásának elveit, módszereit ismertetni kell. A lekötött tartalék elkülönítését (és felszabadítását) az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés miatt részletezni kell. A kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit (nem csak az aktiváltakat) be kell mutatni. Üzleti jelentés kapcsolat: Ki kell térni az immateriális javakat (is) érintő, a fordulónap után bekövetkezett jelentős eseményekre és a kutatás és kísérleti fejlesztés területére. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: Fogalma: Alapítással-átszervezéssel kapcsolatos tevékenység megkezdésével, indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos, beruházásnak nem minősülő, a jövőben várhatóan hasznosuló (bevételekben megtérülő), közvetlen költségek és/vagy számlázott tételek, amelyek aktiválásáról a vállalkozó dönt. Fajtái: Alapítás: a cégalapítás előtt és után felmerülő tételek is lehetnek. Átszervezés: szervezet átalakítás-átszervezés és műszaki-technológiai folyamatok átszervezése (a minőségbiztosítási rendszer bevezetésének költségei is!). Specialitások: • Lehet aktiválni, de nem kötelező, ezért az aktiválás külön döntést igényel • Mérlegértéke lekötött tartaléknak minősül, ezért az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni, és így osztalékfizetési korlátot jelent • Befejezetlen és befejezett is lehet Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: Fogalma: Kísérleti-kutatási tevékenységgel kapcsolatos, a jövőben (várhatóan) hasznosuló (bevételekben megtérülő) közvetlen költségek, illetve számlázott összegek, amelyek más eszközök értékében nem aktiválhatók és amelyek aktiválásáról a vállalkozó dönt. Fajtái: Nem aktiválható: • Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. • Alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. Aktiválható: • Kísérleti fejlesztés: olyan kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése, illetve már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. o gyártásfejlesztés o gyártmányfejlesztés Specialitások: • Lehet aktiválni, de nem kötelező • Mérlegértéke lekötött tartaléknak minősül, ezért az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni, és így osztalékfizetési korlátot jelent Értékelés:

• • •

Befejezetlen: terv szerinti leírása még nem kezdődhet el. A mérlegérték az aktivált érték, amely magában foglalja a később állományba vehető eszközök értékeit is. Befejezett hasznosítható: leírása elkezdődött. A mérlegérték a terv szerinti leírással és a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, valamint a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt érték. Befejezett nem hasznosítható: terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. A mérlegérték nulla.

Vagyoni értékű jogok: Fogalma: Olyan megszerzett, ingatlanhoz nem kapcsolódó tartós jogok, amelyek nem tartoznak a szellemi termékek közé. Fajtái: • Ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok: o bérleti jog o koncessziós jog o használati jog • Egyéb vagyoni jogok: o játékjog o márkanév o licenc o egyéb jogok Szellemi termékek: Fogalma: Olyan tartós, nem anyagi javak, amelyek felhasználásával (alkalmazásával) hasznosítható anyagi és/vagy nem anyagi javak állíthatók elő. Fajtái: • találmány • iparjogvédelemben részesülő szabadalom és ipari minta • szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek és egyéb szellemi alkotások • jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált know-how és gyártási eljárás • védjegy Specialitások: • Saját előállítás esetén, ha az több évig elhúzódik a Kísérleti fejlesztés aktivált értéke mérlegtételről átsorolással lehet (lesz) Szellemi termék. • Kivételesen előfordulhat, hogy saját előállításkor közvetlenül az ilyen céllal elindított tevékenységből lesz (de ekkor is a SEEÁÉ-n keresztül). Üzleti vagy cégérték: Fogalma: A jövőbeni haszon reményében fizetett (elismert) többletérték. Fajtái: • Üzleti vagy cégérték (good will) o Vásárláskor  Eszközök és a hozzá kapcsolódó terhek vásárlása  Tulajdoni részesedés vásárlása (több mint 75%)  Tőzsdén jegyzett  Tőzsdén nem jegyzett • Negatív üzleti vagy cégérték (bad will) A fajták tartalma: • Cégvásárlás esetén, ha a vevő az eszközöket és ezek terheit (kötelezettségeket, céltartalékokat, passzív időbeli elhatárolásokat) tételesen állományba veszi, akkor Üzleti vagy cégérték = Vételár – (átvett eszközök piaci értéke – Átvett terhek értéke) = pozitív. • Cégvásárlás esetén, ha a vevő közvetlen irányítást biztosító (75%-nál nagyobb) részvényeket szerzi meg, és a részvényeket a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák, és a vételár lényegesen több, mint a piaci érték, akkor Üzleti vagy cégérték = Részvények vételára – Részvények piaci értéke = pozitív

Cégvásárlás esetén, ha a vevő közvetlen irányítást biztosító (75%-nál nagyobb) részvényeket szerzi meg, és a részvényeket a tőzsdén nem jegyzik, illetve nem forgalmazzák, és a vételár lényegesen több, mint a megvásárolt befektetésre jutó saját tőke piaci értéke, akkor Üzleti vagy cégérték = Részesedések vételára – Részesedésekre jutó saját tőke értéke = pozitív Aktiválás: • A számított többletérték összegében. • Részvények, részesedések részletekben történő felvásárlásánál a 75% meghaladásakor, az utolsó megvett részletre vehető figyelembe a GW. Specialitás: Átalakulás esetén nem könyveléssel, hanem a mérlegben történő értékeléssel kerül állományba. •

Immateriális javakra adott előlegek: Fogalma: A szállítónak, az importálást végző vállalkozónak immateriális javak vásárlására előre átutalt (kifizetett) levonható ÁFA nélküli összeg. Aktiválás: Forintban adott előlegnél: az előlegként teljesített (levonható ÁFA nélküli) összegben). Devizában adott előlegnél: a napi választott deviza árfolyamon számított értékben. Specialitások: Ha az ügylet lezárul, akkor meg kell szüntetni (a szállítókkal szemben ki kell vezetni). Ha az ügylet meghiúsul, akkor át kell vezetni (sorolni) az egyéb követelések közé. Immateriális javak értékhelyesbítése: Fogalma: A vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet. Specialitások: • Meghatározása a mérlegkészítéskor ismert értékek alapján • Állományba vétel fordulónapi dátummal az Értékhelyesbítés értékelési tartalékával szemben • Aktiválása nem kötelező, csak lehetőség • Aktiválás: • A fogalma szerinti értéknek megfelelően első esetben állományba vétel, később a korábbi állomány növelése vagy csökkentése. • Az értékhelyesbítés alkalmazásakor a leltárnak a piaci értéket is tartalmaznia kell • Az értékhelyesbítés elszámolásának szabályszerűségét könyvvizsgálónak ellenőriznie kell

Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Tartozik számla Alapítás-átszervezés aktivált értéke, ha AKTIVÁLJÁK Alapítás-átszervezés értéke szállítói számla alapján Alapítás-átszervezés értéke 1. Alapítás-átszervezés aktivált értészállítói számla alapján ke ÁFA elszámolása 4. Előzetes ÁFA Lekötött tartalék képzés 4. Eredménytartalék Lekötött tartalék feloldása 4. Lekötött tartalék Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Apport behozatal

4. Szállítók 4. Szállítók 4. Lekötött tartalék 4. Eredménytartalék

4. Eredménytartalék

4(3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 4. Lekötött tartalék

1. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

4. Szállítók

Apport érték


ÁFA

4. Előzetes ÁFA

Lekötött tartalék képzés Szállítói számla a fejlesztéshez kapcsolódóan Nettó érték

Követel számla

ÁFA Lekötött tartalék képzés Értékesítés Nettó érték ÁFA Könyv szerinti érték kivezetése Lekötött tartalék feloldása Terv szerinti ÉCS ÉCS Lekötött tartalék feloldása Terven felüli ÉCS

4. Előzetes ÁFA 4. Eredménytartalék

4. Szállítók 4. Lekötött tartalék

3. Vevők 3. Vevők 8. Egyéb ráfordítás 4. Lekötött tartalék

9. Egyéb bevétel 4. Fizetendő ÁFA 1. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 4. Eredménytartalék

5(6). Écs-i leírás 4. Lekötött tartalék

1. Kísérleti fejlesztés aktivált értékének terv szerinti ÉCS-je 4. Eredménytartalék

4. Lekötött tartalék

1. Kísérleti fejlesztés aktivált értékének terven felüli ÉCS-je 4. Eredménytartalék

1. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 4. Eredménytartalék

5. SEEAÉ 4. Lekötött tartalék

5. STK


5. SEEAÉ 4. Lekötött tartalék

5. STKÁV 4. Eredménytartalék

1. Szellemi termékek 4. Lekötött tartalék

1. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 4. Eredménytartalék

Terv szerinti ÉCS-i leírás

5(6). ÉCS-i leírás

Vásárlás szállítótól Vételi ár elszámolása ÁFA elszámolása Vagyoni értékű jog apport behozatalból

1. Vagyoni értékű jog terv szerinti ÉCS-je

1. Vagyoni értékű jog 4. Előzetes ÁFA

4. Szállítók 4. Szállítók

ÉCS Lekötött tartalék feloldása Költségek aktiválása Ktg aktiválás Lekötött tartalék képzés Prototípus raktárra vétele Önktg vagy piaci érték (amelyik a kisebb!!!) Korrekció Lekötött tartalék feloldása Átsorolás szellemi termékre Átsorolás Lekötött tartalék feloldása Vagyoni értékű jogok

8. Egyéb ráfordítás

Apport értéken

1. Vagyoni értékű jog

Apport érték utáni ÁFA

4. Előzetes ÁFA

Eladás

Bruttó érték kivezetése ÉCS kivezetése Értékesítés bevétele Értékesítés ÁFÁ-ja Tulajdoni hányad fejében átvett szellemi termék Vagyonfelosztási javaslat szerinti érték

4(3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

8. Egyéb ráfordítás 1. Szellemi termék ÉCS-je 3. Vevők 3. Vevők

1. Vagyoni értékű jog 8. Egyéb ráfordítás 9. Egyéb bevételek 4. Fizetendő ÁFA


9. Rendkívüli bevételek

ÁFA elszámolása

4. Előzetes ÁFA

A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése

4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

8. Rendkívüli ráfordítások

1. Részesedések

Terven felüli ÉCS


Terven felüli ÉCS-hez kapcsolódó térítés Terven felüli ÉCS visszaírása

3. Pénzeszközök / Egyéb követelések 9. Egyéb bevételek

1. Vagyoni értékű jog terven felüli ÉCS-je 9. Egyéb bevételek 1. Vagyoni értékű jog terven felüli

ÉCS-je Térítés nélküli átadás Bruttó érték kivezetése ÁFA, ha átterhelhető ÁFA, ha nem terhelhető át Térítés nélküli átvétel Bruttó érték kivezetése ÁFA, ha az átadó átterhelte Időbeli elhatárolás Szellemi termékek Kísérleti fejlesztésből átsorolás szellemi termékre Átsorolás Lekötött tartalék feloldása Terv szerinti ÉCS-i leírás Szellemi termék vásárlása szállítótól Vételi ár elszámolása ÁFA elszámolása Szellemi termék apport behozatalból

8. Rendkívüli ráfordítások 3. Egyéb követelések 8. Rendkívüli ráfordítások

1. Vagyoni értékű jog 4. Fizetendő ÁFA 4. Fizetendő ÁFA


9. Rendkívüli bevételek 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 4. Halasztott bevételek (PIE)

4. Előzetes ÁFA 9. Rendkívüli bevételek

1. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 4. Lekötött tartalék 5(6). ÉCS-i leírás 1. Szellemi termékek 4. Előzetes ÁFA

Apport értéken

1. Szellemi termékek

Apport érték utáni ÁFA

4. Előzetes ÁFA

Szellemi termék eladás Bruttó érték kivezetése ÉCS kivezetése Értékesítés bevétele Értékesítés ÁFÁ-ja Tulajdoni hányad fejében átvett szellemi termék Vagyonfelosztási javaslat szerinti érték

1. Szellemi termékek 4. Eredménytartalék 1. Szellemi termék terv szerinti ÉCSje 4. Szállítók 4. Szállítók 4(3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

8. Egyéb ráfordítás 1. Szellemi termék ÉCS-je 3. Vevők 3. Vevők

1. Szellemi termékek 8. Egyéb ráfordítás 9. Egyéb bevételek 4. Fizetendő ÁFA



ÁFA elszámolása

4. Előzetes ÁFA

A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése



1. Részesedések

Terven felüli ÉCS


Terven felüli ÉCS-hez kapcsolódó térítés

3. Pénzeszközök / 3. Egyéb követelések

1. Szellemi termék terven felüli ÉCSje

Terven felüli ÉCS visszaírása

9. Egyéb bevételek

1. Szellemi termék terven felüli ÉCSje

8. Rendkívüli ráfordítások 3. Egyéb követelések 8. Rendkívüli ráfordítások

1. Szellemi termékek 4. Fizetendő ÁFA 4. Fizetendő ÁFA


9. Rendkívüli bevételek 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 4. Halasztott bevételek (PIE)

Térítés nélküli átadás Bruttó érték kivezetése ÁFA, ha átterhelhető ÁFA, ha nem terhelhető át Térítés nélküli átvétel Bruttó érték kivezetése ÁFA, ha az átadó átterhelte

4. Előzetes ÁFA

Időbeli elhatárolás



Üzleti vagy cégérték Átvett eszközök piaci értéke Átvett kötelezettségek (terhek!) Szt. szerint értékelt értéke Szerződés szerint számlázott vételár Szerződés szerint számlázott vételár ÁFÁ-ja Kifizetett, átutalt ellenérték Üzleti vagy cégérték állományba vétele Terv szerinti ÉCS-i leírás Megvett részesedés piaci értéke Részesedések vételára Kifizetett, átutalt ellenérték Terv szerinti ÉCS-i leírás Immateriális javakra adott előlegek

1-3. Eszközök

1(3). GW elszámolási szla


4. Források (terhek)


4. Szállítók

4. Előzetes ÁFA

4. Szállítók

4. Szállítók 1. Üzleti vagy cégérték (GW)

3. Pénzeszközök 1(3). GW elszámolási szla 1. Üzleti vagy cégérték (GW) terv szerinti ÉCS-je

5(6). ÉCS-i leírás

1. Tartós részesedés kapcsolt vállal1. Üzleti vagy cégérték (GW) kozásban 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettsé1. Üzleti vagy cégérték (GW) gek 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettsé3. Pénzeszközök gek 1. Üzleti vagy cégérték (GW) terv 5(6). ÉCS-i leírás szerinti ÉCS-je

Átutalt előleg ÁFÁ-ja Szállítói számla Szállítói számla ÁFA-tartalma

3 (1). Immateriális javakra adott előlegek 4. Előzetes ÁFA 1. Immateriális javak 4. Előzetes ÁFA

Az előleg visszavezetése

4. Szállítók

Az előleg ÁFÁ-jának visszavezetése Szállító kiegyenlítése Immateriális javak értékhelyesbítése

4. Szállítók 4. Szállítók

3. Pénzeszközök 4. Szállítók 4. Szállítók 3 (1). Immateriális javakra adott előlegek 4. Előzetes ÁFA 3. Pénzeszközök

1. Immateriális javak értékhelyesbítése 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 1. Immateriális javak értékhelyesbítése

Átutalt előleg

Állományba vétel Állomány csökkenés

Feladatok: Esettanulmányok: Alapítás-átszervezés aktivált értéke / 1. feladat 73. o. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke / 2. feladat 77. o. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke / 3. feladat 79. o. Vagyoni értékű jogok / 1. feladat 81. o. Szellemi termékek / 2. feladat 85. o. Szellemi termékek / 3. feladat 86. o. Üzleti vagy cégérték / 2. feladat 92. o.

3. Pénzeszközök

2. tétel A) A könyvviteli elszámolás és nyilvántartás általános menete (gazdasági esemény, bizonylat, analitika, szintetika, számlasoros, idősoros elszámolás, könyvelés az eszköz és forrás, valamint a költség és eredmény számlákon, zárás, nyitás, összesítő ellenőrző kimutatások – kapcsolatuk a beszámoltatási rendszerrel) B) Tárgyi eszközök. Fogalma, jellemzői, fajtái, értékelése, aktiválás, eredménykimutatással való kapcsolat, kiegészítő melléklettel való kapcsolat, mozgásnemek és ezek szintetikus elszámolása C) Az egyszeres könyvvezetés

A) A könyvviteli elszámolás és nyilvántartás általános menete (gazdasági esemény, bizonylat, analitika, szintetika, számlasoros, idősoros elszámolás, könyvelés az eszköz és forrás, valamint a költség és eredmény számlákon, zárás, nyitás, összesítő ellenőrző kimutatások – kapcsolatuk a beszámoltatási rendszerrel) Könyvelés: A gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítése. Gazdasági esemény → Bizonylat → Könyvelés → Összesítő-ellenőrző kimutatás Bizonylat: A gazdasági eseményről készített hiteles okmány. Bizonylati elv: Könyvelni csak hiteles bizonylat alapján lehet! A bizonylat célja: A könyvelési munkához szükséges adatok biztosítása. A bizonylat tartalmi követelménye: A gazdasági esemény rövid, tömör, de egyértelmű megfogalmazása, beleértve a vagyon mennyiségi és értéki változásának pontos és szükséges részletezettségű rögzítését is. A bizonylat formai követelményei: • bizonylat megnevezése • bizonylat sorszáma • bizonylat kelte • a kiállító szervezet megnevezése, címe • a bizonylat kiállítójának aláírása • esetenként az utalványozó, átadó, átvevő, ellenőrző személy aláírása, valamint meghatározott esetekben cégszerű aláírás • a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás • a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása A bizonylati rendszer magában foglalja: • az alkalmazott bizonylatokat • a bizonylatok kiállításának, továbbításának, feldolgozásának, lerakásának (megőrzésének) előírásait A Bizonylati Szabályzatban legalább az alábbi előírásokat kell szabályozni: • a bizonylat megnevezését, célját és tartalmát • a kiállítás helyét, időpontját, módját, példányszámát • a bizonylat-feldolgozás és –továbbítás módját és menetét, valamint határidőit • a megőrzés (lerakás) helyét és módját • a bizonylatok számozási rendszerét. Bizonylatok csoportosítása: Keletkezésük helye szerint: • belső bizonylatok: azon bizonylatok, amelyek a saját vállalatnál kerülnek kiállításra • külső bizonylatok: azon bizonylatok, amelyek a gazdasági környezetből érkeznek a vállalathoz Jellegük szerint: • elsődleges bizonylatok: azon bizonylatok, amelyek a gazdasági esemény megtörténtéről először kerülnek kimutatásra • másodlagos bizonylatok: azon bizonylatok, amelyek az adatfeldolgozási munka során az elsődleges bizonylatok alapján készülnek. Speciális fajtája az összesítő bizonylat.

Kezelésük szerint: • szigorú számadású bizonylatok: azon bizonylatok, amelyek kezelésére különleges előírások vonatkoznak. Ezen bizonylatokkal illetéktelen felhasználás esetén viszonylag könnyen vissza lehet élni. Fontosabb különleges előírások: a készletekről és a felhasználásáról külön nyilvántartás vezetendő, a rontott példányok is megőrzendők. • nem szigorú számadású bizonylatok A könyvvitel feladata: Választ tudjon adni arra, hogy a gazdasági események melyik vagyonrészben, mely időpontban, milyen értékben és milyen mennyiségben okoznak változást. A könyvvitel négy részterülete: • Számlasoros elszámolás • Idősoros elszámolás • Analitikus elszámolás • Szintetikus elszámolás A számlasoros elszámolás Vagyonrészek szerinti könyvelés. Az eszközöket és forrásokat egyedileg, külön-külön tartjuk nyilván. (Szintetikus számla, főkönyvi számla) Az idősoros elszámolás Időrendi sorrendben történő könyvelés. A gazdasági eseményeket azok felmerülési sorrendjében könyveljük. Eszköze a napló. Fajtái: egy-alapkönyves elszámolás (egy napló a vegyes napló), többalapkönyves elszámolás (több napló). (A napló formája lehet osztott szövegrészes vagy osztatlan szövegrészes és egye összegrovatos vagy több összegrovatos) A szintetikus könyvelés Összevont, csak értéki nyilvántartás. Az analitikus könyvelés Részletes mennyiségi és értéki nyilvántartás. Eszköze: analitikus számla, napló. Részletezettsége lehet csak értéki, csak mennyiségi, illetve értéki és mennyiségi nyilvántartás Főkönyvi számlák: Eszköz számlák • Növekedés a tartozik oldalon • Csökkenés a követel oldalon • Nyitás a tartozik oldalon Forrás számlák: • Növekedés a követelés oldalon • Csökkenés a tartozik oldalon • Nyitás a követel oldalon A főkönyvi könyvelés alapfogalmai: • Könyvelési tétel (számlaösszefüggés / kontírozás): annak meghatározása, hogy a gazdasági eseményt melyik számla tartozik és melyik számla követel oldalára kell könyvelni, valamint a sorszám, a dátum, és a gazdasági esemény rövid, tömör megnevezése • Ellenszámla: a könyvelési tételben egymással szemben álló számlák egyike • Tartozik összeg: a számla tartozik oldalára könyvelt érték • Követel összeg: a számla követel oldalára könyvelt érték • Forgalom: a számla egyik oldalára könyvelt értékek összege, amely a nyitó egyenleget is magában foglalja 1 • Egyenleg: a tartozik és a követel forgalom különbsége • Záró egyenleg: a számla időszak végi egyenlege, technikai tétel • Nyitó egyenleg: a számla időszak eleji egyenlege, tartalmi tétel • Állományváltozás: a záró és nyitó egyenleg különbsége 1

Időszaki forgalom, ha a nyitó egyenleget nem tartalmazza

• • •

Megterhelés: a számla tartozik oldalára való könyvelés Jóváírás: a számla követel oldalán történő könyvelés Hivatkozás: lehet a gazdasági esemény sorszámára, időpontjára, tartalmának rövid megnevezésére, ellenszámlára, bizonylatára

Nyitás formái: Az eszköz és forrás számlák szembeállításával Nyitómérleg számla alkalmazásával Zárás formái: Az eszköz és forrás számlák szembeállításával Zárómérleg számla alkalmazásával Helyesbítő számlák: Eszközhelyesbítő számlák: • Aktív kiegészítő számlák: növelik valamely eszköz számla értékét és tartozik egyenlegük van • Kontra aktív számlák: csökkentik valamely eszköz számla értékét és követel egyenlegük van Forráshelyesbítő számlák: • Passzív kiegészítő számlák: növelik valamely forrás számla értékét és követel egyenlegük van • Kontra passzív számlák: csökkentik valamely forrás számla értékét és tartozik egyenlegük van A főkönyvi számlák formátumai: Kétoldalas számla Egyoldalas számla • Kéthasábos (két összegrovatos) számla • Háromhasábos (három összegrovatos) számla • Öthasábos (öt összegrovatos) számla Az analitikus és a szintetikus könyvelés kapcsolata: Az analitikus könyvelés adatainak csoportosítása és összesítése, valamint átadása a szintetikus könyvelés számára. A feladás a szintetika céljának megfelelő csoportosítással és összesítéssel készül. A feladás gyakorisága (időpontja) előre meghatározott, legjellemzőbb a havi feladás). Az analitikus könyvelés és a szintetikus könyvelés tulajdonképpen többszörös nyilvántartást jelent, amely elvileg történhet úgy, hogy • a szintetika az analitika feladása alapján, tehát az analitikát követően könyvel • párhuzamosan zajlik az analitikus és a szintetikus könyvelés • az előző két megoldást kombináljuk, vagyis vegyesen Az analitika összesített adatainak meg kell egyeznie a szintetikával. Könyvelési hibák javítása: Áthúzás és föléírás Stornó tétellel: a hibásan könyvelt tétel újbóli elkönyvelése, de az eredeti (hibás) tétel fordítottjaként • Pozitív stornózással: szabályos fordított tételt könyvelünk • Negatív stornózással: mínusz összeggel könyveljük a fordított tételt. Tartalmilag helyesebb, mert nem halmozza a forgalmat! Összesítő-ellenőrző kimutatások: Főkönyvi kivonat: • A főkönyvi számlák forgalmainak és egyenlegeinek egy időpontban történő összesítése. • Forgalom rovatpárját próbamérlegnek, egyenleg rovatpárját nyersmérlegnek is nevezik. • A számlák zárása előtt készül, tehát a Zárómérleg számlát nem tartalmazhatja. • A forgalom a nyitó egyenleget is magában foglalja. • A számlánkénti egyenleg a tartozik és követel forgalom különbsége. • A főkönyvi számlák forgalmának meg kell egyeznie a napló (bruttó) forgalmával. • Formája: Forgalom Egyenleg Sorszám A számlák megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel

• Hiányossága: nyitó egyenleg és időszaki forgalom összemosása Forgalmi kimutatás: • A főkönyvi számlák nyitó egyenlegeinek, időszaki forgalmainak és záró egyenlegeinek egy adott időpontban történő összesítése. • A nyitó egyenleg rovatpárnak meg kell egyeznie a napló nyitó forgalmával. • A időszaki egyenleg rovatpárnak meg kell egyeznie a napló időszaki forgalmával. • Formája: Nyitó egyenleg Időszaki egyenleg Záró egyenleg A számlák Sorszám megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel Tartozik Követel A összesítő-ellenőrző kimutatások által jelzett hibák: • Eltérő tartozik és követel összeg • Egy gazdasági eseményt vagy csak idősorosan vagy csak számlasorosan könyveltünk • Helyes könyvelés mellett az összesítésnél vagy az egyenleg meghatározásnál vétetünk hibát A összesítő-ellenőrző kimutatások által nem jelzett hibák: • Ha valamelyik gazdasági eseményt egyátalán nem könyveltünk • Ha valamelyik gazdasági eseményt többször könyveltünk • Ha rossz számlára, de jó oldalra könyveltünk • Kompenzációs hibák, amikor két (vagy több) hiba éppen kiegyenlíti egymást A könyvelési munka általános menete: Gazdasági események→Bizonylat→Analitika→Szintetika→Összesítő-ellenőrző kimutatások→Mérleg

B) Tárgyi eszközök. Fogalma, jellemzői, fajtái, értékelése, aktiválás, eredménykimutatással való kapcsolat, kiegészítő melléklettel való kapcsolat, mozgásnemek és ezek szintetikus elszámolása Fogalma: Azon anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek, a beruházások és felújítások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. Mérlegtételei: 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó jogszabályban nevesített - hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Műszaki berendezések, gépek, járművek: A műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. Tenyészállatok: Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

Beruházások, felújítások: A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, tárgyi eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét. Beruházásokra adott előleg: Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként a tárgyi eszközök - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. A tárgyi eszközök bruttó értékének összetevői (kiinduló értékek): • Vásárlás: számla szerinti ár • Saját előállítás: előállítási költség • Apportként átvétel: létesítő okirat (vagy apportlista) szerinti érték • Követelés, résesedés fejében átvétel: szerződés, számla, vagyonfelosztási javaslat szerinti érték • Térítés nélküli átvétel: átadó könyv szerinti értéke (ha van) vagy a piaci érték • Többlet: piaci érték A bekerülési érték része (ha az adott mozgásnál értelmezhető): • Szállítási és rakodási költség • Felár (+), engedmény (-) • Vám, vámkezelési díj • Közvetítői, bizományi díj • Beszerzéshez kapcsolódó adók • Fizetendő illetékek • Le nem vonható ÁFA • Alapozási, szerelési költség • Üzembe helyezési költség • Időarányos hitel- és kölcsönkamat • Hitel (kölcsön) igénybevételének járulékos költségei • Devizás kötelezettség árfolyam-különbözete bizonyos esetekben • Időarányos biztosítási díj • Beruházás, tervezés, előkészítés, lebonyolítás, betanítás költségei A beszerzett eszközök beszerzési árának megállapítása: • Ha az ellenérték kiegyenlítése forintban történik, akkor a levonható ÁFÁ-t nem tartalmazó forintérték • Ha az ellenérték kiegyenlítése devizában, valutában történik, akkor a levonható ÁFÁ-t nem tartalmazó valutának, devizának a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon átszámított forintértéke • Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése exportáruval, vagy exportszolgáltatással történik (barterügylet), akkor az importbeszerzés forintértékét az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott árfolyamon kell meghatározni ( a második ügylet árfolyama is ez az árfolyam lesz!) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi: • A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó devizás kötelezettségeknek az üzembe helyezésig pénzügyileg realizált árfolyam-különbözete (+-) • A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó devizás kötelezettségeknek a mérlegfordulónapi értékelésből adódó árfolyam-különbözete (+-)

A tárgyi eszközök bekerülési értékét csökkenti: • A próbaüzemelés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége • A bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt fizetett kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, illetve a beruházásra elkülönített pénzeszköz után kapott kamat összege A bekerülési érték meghatározásának speciális szabályai: • Építési telek és a rajta vevő épület egyidejű beszerzése esetén, ha az épület lebontásra kerül, akkor a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni az épület beszerzési, bontási költségeit, illetve a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait • A telek bontás utáni piaci értékét meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni • Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani, az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési értékének minősül • Ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábbi bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeg az ingatlan bekerülési értékének részét képezi (egyéb esetben a bérleti jog még le nem írt összegét terven felüli ÉCS-ként kell elszámolni) • Az előállítási költségek között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított vásárolt anyag bekerülési értékét, saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét (a beruházásokra a SEEAÉ-vel szemben kell elszámolni) A bekerülési értéknek nem lehet része: • A folyamatos, zavartalan üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási költség • Az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújítási munkák költsége • A saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási költség és egyéb általános költség Beruházás: A tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása. A beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is). Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás: Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Karbantartás: A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet,

amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Beruházásokra adott előlegek értékelése: A forintban adott előlegeket a ténylegesen fizetett (a levonható ÁFA nélküli) összegben kell kimutatni. A devizában, valutában adott előlegek forintértékét az alábbiak szerint kell meghatározni: • Elszámolási betétszámláról történő utalás esetén az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek ténylegesen fizetett forintösszegben kell az adott előlegeket kimutatni • Devizaszámláról, valutapénztárból történő átutalás, kifizetés esetén a számviteli politikában rögzített módon számított árfolyamon kell az adott előleget kimutatni. A deviza, valuta pénzügyi teljesítéskori könyv szerinti árfolyama és a napi árfolyam közötti különbséget árfolyamkülönbségként kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételére, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítására. A devizában, valutában adott előlegek év végi értékelése: • A beruházási szállítók számlájának a beérkezésekor az adott előlegeket a könyv szerinti árfolyamon kell átvezetni a külföldi szállítóval szembeni kötelezettség csökkenéseként (árfolyamkülönbözet csak a szállítók számlán keletkezhet!) • Ha a szállító teljesítése (számlázása) a fordulónapig nem történt meg, akkor a devizás követelések értékelési szabályai szerint kell értékelni a devizában adott előlegeket • Ha a fordulónap és a mérlegkészítés napja között következik be olyan gazdasági esemény (pl. szerződés meghiúsulás), amely miatt a fizetett előleg visszakövetelhető, akkor már nem előlegnek minősül, hanem követelésnek. (át kell vezetni az Egyéb követelések közé és a követelések általános szabályai szerint értékelendő) Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Belföldi beszerzés Szla szerinti ár levonható ÁFA le nem vonható ÁFA Beszerzés EU-n belülről számla szerinti ár teljesítéskori választott árfolyamon le nem vonható ÁFA levonható ÁFA szállítói kiegyenlítés árfolyamnyereség üzembe helyezés előtt árfolyamnyereség üzembe helyezés után árfolyamveszteség üzembe helyezés előtt árfolyamveszteség üzembe helyezés után Beszerzés EU-n kívülről számla szerinti ár teljesítéskori választott árfolyamon le nem vonható ÁFA levonható ÁFA szállítói kiegyenlítés árfolyamnyereség üzembe helyezés előtt árfolyamnyereség üzembe helyezés után árfolyamveszteség üzembe helyezés előtt árfolyamveszteség üzembe he-

Tartozik számla

Követel számla

1. Beruházások 4. Előzetes ÁFA 1. Beruházások

4. Belföldi szállítók 4. Belföldi szállítók 4. Belföldi szállítók

1. Beruházások 1. Beruházások 4. Előzetes ÁFA 4. Külföldi szállítók

4. Külföldi szállítók 4. Fizetendő ÁFA 4. Fizetendő ÁFA 3. Elszámolási betét / Devizabetét

4. Külföldi szállítók

1. Beruházások 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

4. Külföldi szállítók 1. Beruházások 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai


1. Beruházások 1. Beruházások 4. Import ÁFA elszámolása számla 4. Külföldi szállítók

4. Külföldi szállítók 4. VPOP 4. VPOP 3. Elszámolási betét / Devizabetét

4. Külföldi szállítók 4. Külföldi szállítók

1. Beruházások 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

1. Beruházások 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfor-

4. Külföldi szállítók 4. Külföldi szállítók


lyezés után Vámterhek VPOP kiegyenlítése ÁFA levonás elszámolása Saját kivitelezésű beruházás felmerült költségek elszámolása Aktiválás próbaüzemből saját termelésű készlet korrekciós tétel üzembe helyezés saját rezsis beruházás Áfá-ja (üzembe helyezéskor!) Hitelkamat, biztosítás elszámolása Üzembehelyezésig elszámolt kifizetett hitelkamat Üzembehelyezésig elszámolt fizetendő hitelkamat Beruházási előlegre, ill. beruházásra lekötött pénzeszközre kapott kamat (max. a fizetett hitelkamat összege!) Biztosítás elszámolása Üzembehelyezésig elszámolt kifizetett biztosítási díj Üzembehelyezésig elszámolt fizetendő biztosítási díj Korábban fizetett, most átvezetett biztosítási díj Apport átvétel elszámolása Apport átvétel elszámolása

dításai 1. Beruházások 4. VPOP 4. Előzetes ÁFA

4. VPOP 3. Elszámolási betét / Devizabetét 4. Import ÁFA elszámolása számla

5/6/7. Költségek 1. Beruházások

1-4. E/F 5. SEEAÉ

2. STK 5. SEEAÉ 1. Beruházások

1. Beruházások 5. STKÁV 1. Tárgyi eszközök

4. Előzetes ÁFA

4. Fizetendő ÁFA

1. Beruházások

3. Elszámolási betét 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

1. Beruházások 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

1. Beruházások

1. Beruházások

1. Beruházások

3. Elszámolási betét 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

1. Beruházások

3. Egyéb követelések

1. Beruházások

Apport ÁFA 4. Előzetes ÁFA Többletként fellelt tárgyi eszközök elszámolása Többletként fellelt tárgyi eszköz 1. Beruházások Bevétel elhatárolása 9. Rendkívüli bevételek Elhatárolt bevétel feloldása (az 4. Halasztott bevétel (PIE) eszköz leírásával arányosan) Térítés nélkül átvett tárgyi eszköz elszámolása térítés nélkül átvett tárgyi eszköz 1. Beruházások térítés nélkül átvett tárgyi eszköz átterhelt ÁFÁ-ja 4. Előzetes ÁFA Bevétel elhatárolása 9. Rendkívüli bevételek Elhatárolt bevétel feloldása (az 4. Halasztott bevétel (PIE) eszköz leírásával arányosan) Beruházásként aktivált (korábbi) ingat1. Beruházások lanhoz kapcsolódó bérleti jog Tárgyi eszköz üzembe helyezése 1. Tárgyi eszközök ÉCS

4(3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Rendkívüli bevételek 4. Halasztott bevétel (PIE) 9. Rendkívüli bevételek 9. Rendkívüli bevételek 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 4. Halasztott bevétel (PIE) 9. Rendkívüli bevételek 1. Ingatlan bérleti jog 1. Beruházások 1. Tárgyi eszközök terv szerinti ÉCSje 1. Tárgyi eszközök terven felüli ÉCSje

Terv szerinti ÉCS leírás

5. Értékcsökkenési leírás ktg-ei

Terven felüli ÉCS

8. Egyéb ráfordítás 1. Tárgyi eszközök terven felüli ÉCSje 9. Egyéb bevételek

Terven felüli ÉCS visszaírása

Káresemény, hiány, selejtezés miatti megsemmisülés Terven felüli ÉCS Terv szerinti halmozott ÉCS kivezetése Terven felüli halmozott ÉCS kivezetése Kapott térítés Hulladék átsorolás PIE feloldás (ha aktiváláskor volt elhatárolás) Tárgyi eszköz értékesítés értékesített eszköz bruttó értékének kivezetése értékesített eszköz terv szerinti ÉCS-jének kivezetése értékesített eszköz terven felüli ÉCS-jének kivezetése értékesítés árbevétele értékesítés ÁFÁ-ja PIE feloldás (ha aktiváláskor volt elhatárolás) Térítés nélküli átadás Térítés nélküli átadás bruttó értékének kivezetése Térítés nélküli átadás terv szerinti ÉCS-jének kivezetése Térítés nélküli átadás terven felüli ÉCS-jének kivezetése Piaci érték utáni ÁFA, ha kiszámlázzuk Piaci érték utáni ÁFA, ha nem számlázzuk ki Tárgyi eszköz apportálása Apportált eszköz bruttó értékének kivezetése Apportált eszköz terv szerinti ÉCS-jének kivezetése Apportált eszköz terven felüli ÉCS-jének kivezetése Apportérték elszámolása Apport ÁFA Apportérték bejegyzéskor Átsorolás Átsorolás bruttó értékének kivezetése Átsorolás terv szerinti ÉCS-jének kivezetése Átsorolás terven felüli ÉCS-jének kivezetése

8. Egyéb ráfordítás 1. Tárgyi eszközök bruttó értéke

1. Tárgyi eszközök terven felüli ÉCSje 1. Tárgyi eszközök terv szerinti ÉCSje 1. Tárgyi eszközök terven felüli ÉCSje

1. Tárgyi eszközök bruttó értéke 3. Elszámolási betét / Egyéb követelés 9. Egyéb bevételek 1. Tárgyi eszközök bruttó értéke 2. Anyagok (hulladékok) 9. Rendkívüli bevételek

4. Halasztott bevétel (PIE)

8. Egyéb ráfordítás 1. Tárgyi eszközök terv szerinti ÉCSje 1. Tárgyi eszközök terven felüli ÉCSje 3. Vevők 3. Vevők

1. Tárgyi eszközök bruttó értéke


4. Halasztott bevétel (PIE)

8. Egyéb ráfordítás 8. Egyéb ráfordítás 9. Egyéb bevételek 4. Fizetendő ÁFA

8. Rendkívüli ráfordítás 1. Tárgyi eszközök bruttó értéke 1. Tárgyi eszközök terv szerinti ÉCSje 8. Rendkívüli ráfordítás 1. Tárgyi eszközök terven felüli ÉCSje 8. Rendkívüli ráfordítás 3. Egyéb követelések

4. Fizetendő ÁFA

8. Rendkívüli ráfordítás

4. Fizetendő ÁFA

8. Rendkívüli ráfordítás 1. Tárgyi eszközök terv szerinti ÉCSje 1. Tárgyi eszközök terven felüli ÉCSje 3. Egyéb követelések 3. Egyéb követelések 1. Részesedések

1. Tárgyi eszközök bruttó értéke 8. Rendkívüli ráfordítás 8. Rendkívüli ráfordítás 9. Rendkívüli bevételek 4. Fizetendő ÁFA 3. Egyéb követelések

2. Áruk / anyagok (hulladékok) 1. Tárgyi eszközök bruttó értéke 1. Tárgyi eszközök terv szerinti ÉCSje 2. Áruk / anyagok (hulladékok) 1. Tárgyi eszközök terven felüli ÉCSje 2. Áruk / anyagok (hulladékok)

3. tétel A) Számlaelméletek (kettő, három és négyszámlasoros elmélet lényege, összefüggéseik). Számlakeret fogalma, feladata, rendező elvei, a vállalati számlarend, kapcsolataik és összefüggéseik. Főkönyvi kivonat, forgalmi kimutatás. B) Befektetett pénzügyi eszközök. Fogalma, jellemzői, fajtái, értékelése, aktiválás, eredménykimutatással való kapcsolat, kiegészítő melléklettel való kapcsolat, mozgásnemek és ezek szintetikus elszámolása. C) Pénznem változtatások

A) Számlaelméletek (kettő, három és négyszámlasoros elmélet lényege, összefüggéseik). Számlakeret fogalma, feladata, rendező elvei, a vállalati számlarend, kapcsolataik és összefüggéseik. Főkönyvi kivonat, forgalmi kimutatás. Perszonális számlaelméletek: A számlákat formai szempontból csoportosították és minden számla mögé egy-egy személyt rendeltek. Alapvető könyvelési szabálya: aki ad, az követel, aki kap, az tartozik. Materiális számlaelméletek (kétszámlasoros, háromszámlasoros, négyszámlasoros elméletek): A számlákat gazdasági és jogi tartalmuk szerint csoportosítják. Egységes számlájú kétszámlasoros elmélet: • Augsprug alakította ki • A számlák két alapvető csoportja: vagyonrész számlák és tisztavagyon számlák • A tartozik oldal mindig pozitív, a követel oldal mindig negatív • Alapösszefüggése: A-P-T = 0 (A=aktívák, P=passzívák, T=tiszta vagyon) Ellentétes számlájú kétszámlasoros elmélet: • Hügli és Schär alakította ki • A vagyonról kettős nyilvántartást vezetnek: egyet alkotórészek szerint (aktív és passtív vagyonrészek) és tiszta vagyonról egy összegben • A vagyonrész számlákon a vagyon gyarapodás a tartozik, a vagyon csökkenés a követel oldalon könyvelendő, a tiszta vagyon számlákon pedig ezzel ellentétesen • Alapösszefüggése: A-P = T Háromszámlasoros számlaelmélet: • Leitner és Le Coutre alakította ki • Alapösszefüggése: A = P+T • Niglish is hasonló álláspontot képvisel Négyszámlasoros számlaelmélet: • Burri fogalmazta meg • Alapösszefüggése: A+R = P+H (A=aktívák, P=passzívák, R=ráfordítások, H=hozamok) • A jelenlegi négyszámlasoros elmélet alapjait Schmalenbach alakította ki, aki a számlákat az alábbi négy csoportba sorolta: eszköz számlák, forrás számlák, költség számlák, eredmény számlák • A négyszámlasoros számlaelmélet alapegyenlete (statikus állapotot rögzít): Ez+Kz = Fsi+M (Ez: eszközök értéke a záró befejezetlen termelés, Kz: a költségek záró állománya, azaz a záró befejezetlen termelés értéke Fsi:saját és idegen források értéke az eredmény nélkül, M: eredmény) • A négyszámlasoros számlaelmélet dinamizált alapegyenlete: Ez+(Kny + Kt – Kb – Ke) = Fsi + (HR) (Ez: eszközök értéke a záró befejezetlen termelés, Kny: a nyitó befejezetlen termelés költsége,Kt: az időszakot terhelő költségek, Kb: az időszakban befejezett termékek öltsége, Ke: a (tárgyidőszaki) eredmény terhére elszámolt – fel nem osztott – költségek, Fsi:saját és idegen források értéke az eredmény nélkül, H: az időszak hozamai, R: az időszak ráfordításai) • Legfontosabb összetevők: eszköz számlák, forrás számlák, költség számlák, eredmény számlák, helyesbítő számlák, könyveléstechnikai számlák • Alapvető számlakapcsolatok: o A saját vagyon, a költség és eredmény végösszege szempontjából semleges műveletek (4) o Költség változást előidéző műveletek (4) o Költség, eredmény, saját vagyon változást előidéző műveletek (2) o Eredmény és saját vagyon változást előidéző műveletek (4) o Saját vagyon változást előidéző műveletek (2)

• • •

Költségváltozás csak akkor keletkezik, ha a számlakapcsolatok költségszámlát is érintenek (KIV! T ktg szla K ktgszla) Eredmény csak akkor módosul, ha a számlakapcsolatok eredmény számlát is érintenek (KIV! T eredményszla K eredményszla) Saját vagyon változás akkor jön létre, amikor az eredmény változik, illetve ha eszközeinka saját forrással szemben változnak

Számlakeret fogalma: A könyvviteli elszámolások során alkalmazandó számlák egységesen és következetesen felépített rendje. Szűkebb értelemben az a séma, amelybe a könyvelés során előforduló valamennyi számla bizonyos alapelgondolások - elvek – rendszerére építve besorolható. Tágabb értelemben nemcsak maga a séma, hanem mindazok a könyvelési utasítások is, amelyek a számlakeret alkalmazására, a sémának tartalommal való kitöltésére vonatkoznak. Vállalati Számlarend: • alkalmazott számlakeret • tartalmaznia kell minden kijelölt számla számjelét és megnevezését (számlatükör) • tartalmaznia kell a számla tartalmát, a számlát érintő gazdasági eseményeket és azok kontírozását • tartalmaznia kell a számlához kapcsolódó analitikus nyilvántartás rendszerét és tartalmát, továbbá a könyvviteli feladás határidejét azoknál a számláknál, amelyekhez analitikus nyilvántartás kapcsolódik A számlakeret felépítési módjai a könyvviteli elszámolási rendszer szerint: • A forgalmi könyveléstől független – teljesen önálló termelési könyvelést is vezetünk • A forgalmi könyveléssel összehangolt, de még mindig zárt egységű termeléskönyvelést végzünk • A forgalmi könyveléssel egybeolvasztott termelés könyvelést vezetünk és azok egységes rendszert képeznek A számlakeret felépítési módjai az értékelési elvek szerint: • Mérlegelv: a mérlegszámlák részletezésére helyezzük a hangsúlyt • Üzemgazdasági elv: az önköltség meghatározását, a költségek elkülönítését, csoportosítását biztosító költség számlák tagolása a meghatározó • Rentabilitási elv: az eredmény megállapítását szolgáló számlákra összpontosítjuk a figyelmet • Első számlakeret: Schär nevéhez fűződik: mérlegelvre épül • Scmalenbach számlakeretében az üzemgazdasági elv dominált • 1950-es évektől a rentabilitási elvre épülő számlakeret a jellemző • Hazánkban a rendező elvek egymás mellett közel azonos súllyal kerültek érvényesítésre A számlakeret tagolás: • Numerikus jelölési mód terjedt el • Decimális számozási rendszer • Számlaosztály → számlacsoport → számla → alszámla → részletező alszámla A hazai számlakeret jellemzői: • a forgalmi és az üzemi könyvelést egyaránt átfogja, illetve átfogta és egységes rendszerként kezeli • azonos súlyt biztosít, illetve biztosított a mérleg-, az üzemgazdasági- és a rentabilitási elv érvényesülésének • a decimális számozási rendszert alkalmazza, illetve alkalmazta Számlaosztályok: 1. Befektetett eszközök 2. Készletek 3. Pénzügyi elszámolások 4. Források 5. Költségnemek

6. 7. 8. 9. 0.

Általános költségek Termelés (tevékenységek) költségei Ráfordítások Hozamok Nyilvántartási számlák

Összesítő-ellenőrző kimutatások: Főkönyvi kivonat: • A főkönyvi számlák forgalmainak és egyenlegeinek egy időpontban történő összesítése. • Forgalom rovatpárját próbamérlegnek, egyenleg rovatpárját nyersmérlegnek is nevezik. • A számlák zárása előtt készül, tehát a Zárómérleg számlát nem tartalmazhatja. • A forgalom a nyitó egyenleget is magában foglalja. • A számlánkénti egyenleg a tartozik és követel forgalom különbsége. • A főkönyvi számlák forgalmának meg kell egyeznie a napló (bruttó) forgalmával. • Formája: Forgalom Egyenleg Sorszám A számlák megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel • Hiányossága: nyitó egyenleg és időszaki forgalom összemosása Forgalmi kimutatás: • A főkönyvi számlák nyitó egyenlegeinek, időszaki forgalmainak és záró egyenlegeinek egy adott időpontban történő összesítése. • A nyitó egyenleg rovatpárnak meg kell egyeznie a napló nyitó forgalmával. • A időszaki egyenleg rovatpárnak meg kell egyeznie a napló időszaki forgalmával. • Formája: Nyitó egyenleg Időszaki egyenleg Záró egyenleg A számlák Sorszám megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel Tartozik Követel A összesítő-ellenőrző kimutatások által jelzett hibák: • Eltérő tartozik és követel összeg • Egy gazdasági eseményt vagy csak idősorosan vagy csak számlasorosan könyveltünk • Helyes könyvelés mellett az összesítésnél vagy az egyenleg meghatározásnál vétetünk hibát A összesítő-ellenőrző kimutatások által nem jelzett hibák: • Ha valamelyik gazdasági eseményt egyátalán nem könyveltünk • Ha valamelyik gazdasági eseményt többször könyveltünk • Ha rossz számlára, de jó oldalra könyveltünk • Kompenzációs hibák, amikor két (vagy több) hiba éppen kiegyenlíti egymást

B) Befektetett pénzügyi eszközök. Fogalma, jellemzői, fajtái, értékelése, aktiválás, eredménykimutatással való kapcsolat, kiegészítő melléklettel való kapcsolat, mozgásnemek és ezek szintetikus elszámolása. Fogalma: Más vállalkozásban tartósan lekötött (1 éven túl), hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök, amelyek elsődleges célja tartós jövedelemszerzés, vagy irányítás és ellenőrzés (befolyásolás). Minősítés: Először az aktiváláskor történik, de később – év közben is - megváltoztatható, és átsorolásra kerülhet sor. Kötelező viszont az átsorolás a tartósból a forgóeszközök közé, ha a befektetés határideje (futamideje) a tárgyévet megelőző üzleti évben lejár. Fajtái (mérlegtételei): 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete Tartós részesedések: Részesedések fajtái: részvények, üzletrészek, részjegyek, vagyonjegyek, vagyoni betétek, kockázati tőkejegyek, kockázati tőkerészvények, nyílt végű befektetési jegyek Aktiválás: • beszerzéskor: a beszerzési ár o 75% feletti részesedés vételekor, ha pozitív (vagy negatív) üzleti vagy cégérték keletkezik, akkor nem a vételár, hanem a piaci érték (saját tőke arányos érték) lesz a bekerülési érték o a bizományi díj és a vásárolt vételi opció díja is kötelezően aktiválandó • követelés ellenében átvételkor: o csődeljárás során átvételkor: csődegyezség szerinti (piaci) érték o felszámolás keretében (a végén) átvételkor: a vagyonfelosztási javaslat szerinti éték o „normál” csere ügyletnél: a megállapodás szerinti (piaci) érték • térítés nélküli átvételkor: az átadó könyv szerinti értéke (ha van) és a piaci érték közül a kisebb • ajándék, hagyaték, többlet aktiválásakor: a piaci érték • apport behozatalkor: az apport érték (=társasági szerződés szerinti érték) • tulajdoni hányad (részesedés) megszűnése fejében átvett eszközök esetén: o tőke leszállításakor: a piaci érték o megszűnéskor (végelszámoláskor): a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték o felszámolás keretében (a végén) átvételkor: a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték • átsoroláskor: a könyv szerinti érték Értékelés (a mérlegben): + bekerülési (könyv szerinti) érték év végén - értékvesztések + értékvesztések visszaírása +/- devizás részesedések és értékpapírok árfolyam-különbözete = mérlegérték Részesedések értékvesztése: Értékvesztést kell elszámolni, ha a piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól, hogy a részesedés a befektetett vagy a forgóeszközök között szerepel.

Értékvesztés=piaci érték-könyv szerinti éték=negatív A piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték. A részesedések piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni: • a gazdasági társaság tartós piaci megítélését és ennek tendenciáját, valamint a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett (tőzsdei, tőzsdén kívüli) árfolyamát és ennek tendenciáját • a várható megtérülést a megszűnő társaságból • az idevonatkozó arányszámokat: o Saját tőke / Jegyzett tőke arányát a befektetést élvező cégnél o befektetés könyv szerinti értéke / befektetés névértéke arányát a befektetőnél Példa: a részesedés könyv szerinti értéke 80, névértéke 100. A társaság - amelyben a befektetés van – jegyzett tőkéje 1000, saját tőkéje pedig 900, 800 vagy 700. Megnevezés A változat B változat C változat Saját tőke/Jegyzett tőke 900/1000=0,9 800/1000=0,8 700/1000=0,7 Befektetés könyv szerinti értéke/Befektetés névértéke 80/100=0,8 80/100=0,8 80/100=0,8 0,8=0,8 0,7<0,8 0,9>0,8 Minősítés Nincs értékveszNincs értékveszVan értékvesztés tés tés Piaci érték 100*0,7=70 Könyv szerinti érték 80 Értékvesztés -10

Részesedések értékvesztésének visszaírása: Ha a részesedés mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztést – maximum ennek összegéig, vagyis a legfeljebb a korábbi bekerülési értékig – visszaírással csökkenteni kell. Devizás részesedések értékvesztése és visszaírása: Az év végi értékelésnél először az értékvesztést, illetve a visszaírást kell meghatározni devizában, és ennek a nyilvántartási árfolyamon átszámított forintértékét kell elszámolni, majd ezt követően kerülhet sor a devizás értékelésre az általános szabályok szerint. Eredménykimutatás kapcsolat: • Részesedések értékesítésekor az árfolyam-különbözetek: o árfolyamnyereség: Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége o árfolyamveszteség: Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége • Befektetési jegyek o minden fajta hozama kapott kamatnak minősül: Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége o beváltásakor, valamint a befektetési alapnak történő eladásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözete fizetendő kamatnak minősül  nyereség esetén: Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége  veszteség esetén: Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások • Részesedésekre jutó osztalék: Kapott (járó) osztalék és részesedés • Opciós díj, ha nem aktiválható: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai/bevételei • Értékvesztés és az értékvesztés visszaírása: Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése • Devizás részesedések deviza árfolyam-különbözetei év közben a kamatok és árfolyamnyereségek elszámolásakor: o árfolyamnyereség: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei o árfolyamveszteség: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai • Devizás részesedések deviza árfolyam-különbözetei az év végi értékeléskor, ha az összevont devizás eszköz és forrás összevont árfolyam-különbözete jelentős o árfolyamnyereség: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei o árfolyamveszteség: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai • Apport bevitelkor a könyv szerinti érték: Egyéb ráfordítás • Átalakulás esetén a tulajdonosnál o a megszűnt részesedés kivezetésének könyv szerinti értéke: Rendkívüli ráfordítás o a jogutód gazdasági társaságban megszerzett részesedés könyv szerinti értéke a jogelőd cég végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegéből a névértékkel arányos összeg: Rendkívüli bevétel • Jegyzett tőke leszállításakor a tulajdonosnál, ha a leszállítás tőkekivonással valósul meg: o a megszűnt, bevont részesedés könyv szerinti értéke: Rendkívüli ráfordítás o a bevont részesedés fejében átvett eszközök értéke: Rendkívüli bevétel

• • •

Térítés nélküli átadáskor a könyv szerinti éték: Rendkívüli ráfordítás Térítés nélküli átvételkor az átadó könyv szerinti étéke és a piaci éték közül a kisebb: Rendkívüli bevétel Megsemmisült, elveszett részesedések könyv szerinti értéke: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fajtái: kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, célrészjegy, takaréklevél, jelzáloglevél, hajóraklevél, közraktárjegy, árujegy, zálogjegy, kárpótlási jegy, zártvégű befektetési jegy, diszkont értékpapír (=olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és lejáratkor a névértéken váltanak be) Aktiválás: A részesedésekre vonatkozó fenti szabályok a következő eltérésekkel: • Kamatozó értékpapíroknál a vételárban lévő kamat nem aktiválható, ezért azt a vásárló kapott kamatot csökkentő tételként, az eladó pedig kapott kamatként köteles elszámolni. A következő mozgásnemeknél kezelendő: beszerzés/értékesítés, követelés fejében átvétel/átadás, térítés nélküli átvétel/átadás, apport behozatal/bevitel, tulajdoni hányad fejében átadás/átvétel • A tartós diszkont értékpapírok aktiválása bekerülési értéken történik. A kibocsátótól elsődleges forgalomban beszerzésnél a kibocsátási (diszkontált) érték lesz a bekerülési éték, másodlagos forgalomban beszerzésként pedig a vételár. (Kapcsolódó téma: a fordulónapon AIE az időarányos „kamat” /a beváltási ár és a bekerülési érték különbözete/ összegében, kapott kamatként.) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése: Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál értékvesztést kell elszámolni, ha a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól, hogy az értékpapír a befektetett vagy a forgóeszközök között szerepel. Értékvesztés=piaci érték-könyv szerinti éték=negatív A piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni:  az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, és ennek tartós tendenciáját  az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését és ennek tendenciáját, azaz azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizetie, illetve milyen arányban fizeti majd meg Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztésének visszaírása: Ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Visszaírás maximum az eredeti bekerülési étékig, de legfeljebb a névértékig. Devizás értékpapírok értékvesztése és visszaírása: Az év végi értékelésnél először az értékvesztést, illetve a visszaírást kell meghatározni devizában, és ennek a nyilvántartási árfolyamon átszámított forintértékét kell elszámolni, majd ezt követően kerülhet sor a devizás értékelésre az általános szabályok szerint. Eredménykimutatás kapcsolat: • Kamatozó értékpapír bekerülésekor a vételárban lévő kamat: Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége tételt csökkentő összeg • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor az árfolyam-különbözetek: o árfolyamnyereség: Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége o árfolyamveszteség: Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége • Diszkont értékpapírok: o névértéke és vételára közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeg: Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége o eladásakor, beváltásakor az elszámolt időarányos „kamattal” csökkentett névérték és könyv szerinti éték közötti  nyereségjellegű különbözet: Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége  veszteségjellegű különbözet: Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége • Hitelviszonyt kifejező értékpapírokra kapott (járó) kamatok: Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

•

• •

•

•

Hitelviszonyt kifejező értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, valamint a könyv szerinti étéknek a törlesztő rész és a törlesztő részt is magában foglaló hátralévő törlesztő részek arányában meghatározott összege közötti különbözet o ha nyereségjellegű: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei o ha veszteségjellegű: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Értékvesztés és az értékvesztés visszaírása: Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Devizás értékpapírok deviza árfolyam-különbözetei év közben a kamatok és árfolyamnyereségek elszámolásakor: o árfolyamnyereség: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei o árfolyamveszteség: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Devizás értékpapírok deviza árfolyam-különbözetei az év végi értékeléskor, ha az összevont devizás eszköz és forrás összevont árfolyam-különbözete jelentős o árfolyamnyereség: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei o árfolyamveszteség: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Megsemmisült, elveszett bemutatóra szóló értékpapírok könyv szerinti értéke: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Tartósan adott kölcsönök: Tartósan kölcsönadott pénzeszközök fajtái: lakásépítési kölcsön, letét, óvadék, egyéb (eseti) adott kölcsön Aktiválás: • Tartósan kölcsönadott pénzeszközöknél a bekerülési ár a kihelyezéskori érték • Tartósan lekötött bankbetéteknél a bekerülési érték a kihelyezéskori/lekötési érték Értékelés: • Tartósan adott pénzeszközöknél a követelésekre vonatkozó szabályok szerint • Tartósan lekötött bankbetéteknél a pénzeszközök szabályai szerint Eredménykimutatás kapcsolat: • Behajthatatlan követelésként (hitelezési veszteségként) leírás: Egyéb ráfordítás • Devizás adott kölcsönök (és tartós bankbetétek) deviza árfolyam-különbözetei év közben a kamatok és árfolyamnyereségek elszámolásakor: o árfolyamnyereség: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei o árfolyamveszteség: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai • Devizás adott kölcsönök (és tartós bankbetétek) deviza árfolyam-különbözetei az év végi értékeléskor, ha az összevont devizás eszköz és forrás összevont árfolyam-különbözete jelentős o árfolyamnyereség: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei o árfolyamveszteség: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai • Értékvesztés és az értékvesztés visszaírása: Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése • Kapott (járó) kamatok: Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége • Behajthatatlannak nem minősülő adott kölcsön elengedésekor a könyv szerinti érték: Rendkívüli ráfordítás • A lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat: Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Értékhelyesbítés: A Befektetett pénzügyi eszközök közül csak a részesedéseknek lehet értékhelyesbítése! Tartalom: piaci értékre helyesbítés. Lásd az Értékelési tartalék c. tételt! Értékelési különbözet: Tartalom: valós értékre helyesbítés. Lásd a valós étékelés c. tételt! Kiegészítő melléklet kapcsolat: A kiegészítő mellékletben közlendő témák: • átsorolások • jegyzett, de még nem teljesített összegek, mint kötelezettségek

• • • • • •

kapott (járó) osztalékok (mint adóalap módosító tételek) kapcsolt viszonyban álló vállalkozások és tulajdoni hányadok összegei határidős, opciós, swap ügyletek részletezése értékvesztések, visszaírások, leértékelések és a minősítési szempontok hitelezési veszteségek, ha jelentősek részesedések értékhelyesbítése

Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Tartós részesedések Részesedések vásárlása Vásárolt vételi opciós díj Az ügylet kötésekor Az ügylet lezárásakor, ha lehívják az opciót Az ügylet lezárásakor, ha nem hívják le az opciót Apportként behozott részesedések

Tartozik számla

Követel számla

1. Tartós részesedések

3. Pénzeszközök

3. Egyéb követelések 1. Tartós részesedések

3. Pénzeszközök 3. Egyéb követelések

8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 1. Tartós részesedések


Átsorolás a forgatási célú értékpapírok közé Átsorolás a forgatási célú értékpapírokból Kapott (járó) osztalék, ha a mérlegkészítésig ismertté válik Kapott (járó) osztalék, ha a mérlegkészítés után válik ismertté Értékesítés Eladási ár

3. Értékpapírok

4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 1. Tartós részesedések


3. Értékpapírok

3. Bevételek AIE

9. Kapott (járó) osztalék és részesedés 9. Kapott (járó) osztalék és részesedés

Kivezetés könyv szerinti értéken

3. Értékpapír elszámolási számla 3. Értékpapír elszámolási számla 8. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 3. Értékpapír elszámolási számla 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség Deviza árfolyamnyereség Deviza árfolyamveszteség Devizás részesedések év végi értékelése Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség Értékvesztés Értékvesztés visszaírása Megsemmisült, elveszett részesedések Térítés nélküli átadás könyv szerinti értéken Térítés nélküli átvétel az átadó könyv szerinti értéke és a piaci éték közül a kisebben

3. Pénzeszközök 3. Pénzeszközök

1. Tartós részesedések 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 1. Tartós részesedések 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 8. Rendkívüli ráfordítás 1. Tartós részesedések

3. Értékpapír elszámolási számla 1. Tartós részesedések 9. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 3. Értékpapír elszámolási számla 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 3. Értékpapír elszámolási számla 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 1. Tartós részesedések 1. Tartós részesedések 8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 1. Tartós részesedések 1. Tartós részesedések 9. Rendkívüli bevétel

Kapcsolódó tétel 9. Rendkívüli bevétel Részesedések apportba vitele Kivezetés könyv szerinti értéken 8. Rendkívüli ráfordítás Állományba vétel apport értéken a 3. Egyéb követelés cégbírósági bejegyzésig Állományba vétel a cégbírósági be- 1. Tartós részesedések jegyzéskor Részesedésekre befizetés alapításkor és tőkeemeléskor Befizetés 3. Egyéb követelés Állományba vétel cégbírósági be- 1. Tartós részesedések jegyzéskor Eszközök apport bevitele Eszközök könyv szerinti értékének 8. Rendkívüli ráfordítás kivezetése Az apport érték elszámolása köve- 3. Egyéb követelés telésként Az apport érték után fizetendő ÁFA 3. Egyéb követelés Részesedések állományba vétele a 1. Tartós részesedések cégbírósági bejegyzéskor Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Vásárlás 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Kamatozó értékpapír vásárlás Kamattal csökkentett vételár 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 9. Befektetett pénzügyi eszköKamat zök kamatai, árfolyamnyeresége Vásárolt vételi opciós díj Az ügylet kötésekor 3. Egyéb követelések Az ügylet lezárásakor, ha lehívják 1. Tartós hitelviszonyt megtesaz opciót tesítő értékpapírok Az ügylet lezárásakor, ha nem hív- 8. Pénzügyi műveletek egyéb ják le az opciót ráfordításai Térítés nélküli átvétel az átadó 1. Tartós hitelviszonyt megteskönyv szerinti értéke és a piaci éték tesítő értékpapírok közül a kisebben Kapcsolódó tétel 9. Rendkívüli bevétel Térítés nélküli átadás könyv szerinti 8. Rendkívüli ráfordítás értéken Apport behozatal Átsorolás a forgatási célú értékpapírok közé Átsorolás a forgatási célú értékpapírokból Devizás részesedések év végi értékelése Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség Megsemmisült, elveszett bemutatóra szóló értékpapírok Részesedések apportba vitele Kivezetés könyv szerinti értéken Állományba vétel apport értéken a

1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3. Értékpapírok 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

4. Halasztott bevételek 1. Tartós részesedések 9. Rendkívüli bevétel 3. Egyéb követelés

3. Pénzeszközök 3. Egyéb követelés 1-3. Eszközök 9. Rendkívüli bevétel 4. Fizetendő ÁFA 3. Egyéb követelés 3. Pénzeszközök 3. Pénzeszközök 3. Pénzeszközök

3. Pénzeszközök 3. Egyéb követelések 3. Egyéb követelések 9. Rendkívüli bevétel 4. Halasztott bevételek 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3. Értékpapírok

1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok


1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 9. Rendkívüli bevétel

3. Egyéb követelés

cégbírósági bejegyzésig Állományba vétel a cégbírósági bejegyzéskor Értékvesztés Értékvesztés visszaírása Kamatozó értékpapír értékesítése Eladási ár Kivezetés könyv szerinti értéken Eladási ár kamattartalma Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség Devizás árfolyamnyereség Devizás árfolyamveszteség

1. Tartós részesedések (!)

3. Egyéb követelés

8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

3. Pénzeszközök

3. Értékpapírok elszámolási számla 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 9. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamnyeresége 9. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamnyeresége 3. Értékpapírok elszámolási számla 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 3. Értékpapírok elszámolási számla

3. Értékpapírok elszámolási számla 3. Értékpapírok elszámolási számla 3. Értékpapírok elszámolási számla 9. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 3. Értékpapírok elszámolási számla 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Feladatok: Esettanulmányok: Befektetett pénzügyi eszközök / 2. feladat Befektetett pénzügyi eszközök / 3. feladat Hasznos plusz (idézet a Számviteli törvényből): 1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol; 2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; 3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják; 4. társult vállalkozás: az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. 5. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé; 6. konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen; 7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni).

4. tétel A) A mérleg fogalma, tartalma, felépítése B) Vásárolt készletek. Beszerzések, felhasználások elszámolása, nyilvántartási lehetőségek a gyakorlatban (beszerzési ár, elszámoló ár és árkülönbözetek stb.). Egyéb mozgások: eladás, selejtezés, átértékelés, káresemény, hiány, többlet, elszámoló ár módosítás. (Készletre adott előlegekről nem kell beszélnie) C) Az állatok könyvviteli elszámolásának specialitásai A mezőgazdaság és növénytermelés specialitásai

B) Vásárolt készletek. Beszerzések, felhasználások elszámolása, nyilvántartási lehetőségek a gyakorlatban (beszerzési ár, elszámoló ár és árkülönbözetek stb.). Egyéb mozgások: eladás, selejtezés, átértékelés, káresemény, hiány, többlet, elszámoló ár módosítás. (Készletre adott előlegekről nem kell beszélnie) A készletek fogalma: Olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve (általában egy évnél rövidebb ideig) szolgálják, rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti megjelenési formájukat elveszítik, illetve változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, valamint ide tartoznak az állatok is a tenyészállatokat kivéve (függetlenül attól, hogy a vállalkozást menynyi ideig szolgálják). A készletek közé át kell sorolni a rendeltetésének megváltoztatása után a bekeftetett (tárgyi) eszközöket. Mérlegtételei: 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletre adott előlegek Fajtái: • Vásárolt készletek (anyagok, áruk és a készletekre adott előlegek) • Saját termelésű készletek (befejezetlen és félkész termékek, a növendék-, hízó- és egyéb állatok és a késztermékek) Aktiválása: • Beszerzési áron • Előállítási költségen Értékelése általában Beszerzési áron • Nyilvántartásból adódó ténylegesen számított Előállítási költségen • Tényleges közvetlen önköltség • Norma szerinti önköltség Értékelési árak, eljárások: Tényleges beszerzési ár, illetve önköltség • Egyedi o FIFO eljárás szerint Számított beszerzési ár, illetve önköltség • Átlagos (súlyozott) o Csúsztatott átlagár o Éves átlagár o Elszámolóár +- árkülönbözet (+KFSZ) o FIFO módszer szerinti Könyvviteli nyilvántartása függ:  Milyen készletnyilvántartást vezet év közben  Milyen költségelszámolási technikát alkalmaz  Milyen típusú eredménykimutatást kíván készíteni

Kiegészítő melléklet kapcsolat: Be kell mutatni a készletekkel kapcsolatban • az értékeléssel összefüggő eljárásokat, a megváltozott eljárások eredményre, vagyonra és pénzügyi helyzetre gyakorolt hatását és a változtatás indoklását • az átsorolásokat, annak hatását és indoklását • készletekkel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, hatásukat • zálogjoggal, vagy más hasonló jogokkal terhelt kötelezettségek készletekkel való összefüggéseit (korlátozható forgalmazhatóság miatt) • készletekre adott előlegeket, ha az jelentős összeg, miután a pénzügyi helyzetre jelentős hatással lehet • a veszélyes hulladékok o nyitó és záró készletének mennyiségi és értékadatait o mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését és csökkenését a vonatkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályok alapján • a készletek értékvesztését és visszaírását részletezni kell Úton lévő készletek: Eladónál (szállítónál) – áruk, félkész és késztermékek • teljesítés helye a vevő telephelye • a kiszállítás a fordulónapig megtörtént • a vevő a fordulónapig nem vette át Vevőnél – vásárolt készletek • teljesítés helye az eladó (szállító) telephelye • a fordulónapig nem érkezett be • a számla beérkezett Nem számlázott szállítások: • a készlet a raktárba beérkezett (vásárolt készlet) • a teljesítés helye a vevő telephelye ( a teljesítés elfogadásra került) • a számla a fordulónapig nem érkezett meg Bizományba, bérmunkára átadott készletek: • szerződés alapján kerültek átadásra • elkülönített nyilvántartást kell vezetni róluk Idegen helyen tárolt készletek: • a teljesítés helye az eladó telephelye • a készletet az eladó a vevő kérésére (megbízása) alapján tárolja és a teljesítés megtörtént • a leltározást egyeztetéssel kell elvégezni

Anyagok Fogalma: Olyan vásárolt készletek, amelyeket • termék előállításhoz, illetve szolgáltatásnyújtáshoz szereztek be • az újratermelési folyamatban általában egyszer vesznek részt és megjelenési formájukat is általában elveszítik • a vállalkozási tevékenységet nem tartósan szolgálják. Csoportosítás: • Alapanyagok • Segéd-m üzem-, fűtőanyagok • Egyéb anyagok • Tartalék alkatrészek • Fogyóeszközök • Gyártóeszközök • Befektetett (tárgyi) átsorolt eszközök

Aktiválás: Beszerzési áron történik, melynek tartalma • számlázott (kivetett) összeg (el is fogadott) o forintban o devizában – a teljesítés napján érvényes deviza (valuta) választott árfolyamon számított értéken, barter ügylet esetén az első ügylet árfolyamán • engedményekkel, felárakkal módosított összege (helyesbítő számla is) • KIV: az engedmény konkrét termékhez, áruhoz csak közvetve kapcsolódik, és nem számlázták le, akkor Egyéb bevétel • szállítási, rakodási, szerelési költségek • közvetítői, bizományi díjak • valamint az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó o illetékek, adók (pl. fogyasztási adó, jövedéki adó) o vám, vámpótlék, vámkezelési díj o jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak o egyéb hatósági, szolgáltatási eljárási díjak (pl. környezetvédelmi termékdíj) o le nem vonható ÁFA o a hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja o a hitel, kölcsön igénybevétele miatt fizetett kezelési költség, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék o közjegyzői hitelesítés díja o a raktárba történő beszállításig felmerült hitelkamat Értékelés a mérlegben: Könyv szerinti érték - értékvesztések + értékvesztések visszaírása Mérlegérték Könyvviteli elszámolása: Összköltség típusú eredménykimutatás, a készletekről folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartás nincs és csak költségnem elszámolás Gazdasági esemény Anyagbeszerzés

Tartozik számla 5. Anyagköltség

Beszerzéssel összefüggő vámterhek Beszerzéssel összefüggő adók

5. Anyagköltség 5. Anyagköltség

Beszerzéssel összefüggő egyéb hatósági igazgatási és szolgáltatási díjak, fizetett bankgarancia, hitelesítési díjak, a raktárba történő beszállításig felmerült kamatok elszámolása Anyag visszavételezés forgalmazás, káresemény stb. céljából Anyagértékesítés ráfordítása Anyagértékesítés árbevétele

5. Anyagköltség

Követel számla 4. Szállítók 4. Előzetes ÁFA 4. VPOP 4. Költségvetési befizetési kötelezettségek 3. Pénzeszközök

2. Anyagok

5. Anyagköltség

8. ELÁBÉ 3. Vevők

Káresemény, hiány. értékvesztés ráfordítása

8. Egyéb ráfordítások 3. Pénzeszközök

2. Anyagok 9. Nettó árbevétel 4. Fizetendő ÁFA 2. Anyagok

Káresemény, hiány térítése Térítés nélküli átadás, apportba vitel Átadások könyv szerinti értéke Apportba bevitel társasági szerződés szerinti értéke Apport után fizetendő ÁFA vagy térítés nélküli

8. Rendkívüli ráfordítás 3. Egyéb követelések 3. Adósok

9. Egyéb bevételek 2. Anyagok 9. Rendkívüli bevételek 4. Fizetendő ÁFA

ÁFA elszámolása (ha áthárította a vevőre) Térítés nélküli átadás ÁFA elszámolása, ha nem hárította át a vevőre Úton lévő készletek időszak végi elszámolása Úton lévő készletek következő időszak elején visszavezetés Nem számlázott szállítások időszak végi elszámolása

8. Rendkívüli ráfordítás 2. Úton lévő készletek 5. Anyagköltség 5. Anyagköltség

Nem számlázott szállítások következő időszak elején visszavezetés Térítés nélküli átvétel az átadó által közölt értéken (legfeljebb a piaci értéken) Térítés nélküli átvétel ÁFÁ-ja, ha leszámlázták

4. Nem számlázott szolgáltatások 5. Anyagköltség

Készletek állománynövekedése Készletek állománycsökkenése Értékvesztések visszaírása

2. Anyagok 5. Anyagköltség 2. Anyagok

4. Előzetes ÁFA

4. Fizetendő ÁFA 5. Anyagköltség 2. Úton lévő készletek 4. Nem számlázott szolgáltatások 5. Anyagköltség 9. Rendkívüli bevételek 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 5. Anyagköltség 2. Anyagok 9. Egyéb bevételek

Forgalmi típusú eredménykimutatás, a készletekről folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartás van és elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás, és a készleteket beszerzési áron vezeti Gazdasági esemény Anyagbeszerzés

Tartozik számla 2. Anyagok

Beszerzéssel összefüggő vámterhek Beszerzéssel összefüggő adók

2. Anyagok 2. Anyagok

Beszerzéssel összefüggő egyéb hatósági igazgatási és szolgáltatási díjak, fizetett bankgarancia, hitelesítési díjak, a raktárba történő beszállításig felmerült kamatok elszámolása Anyagfelhasználás Anyagértékesítés ráfordítása Anyagértékesítés árbevétele

2. Anyagok

Káresemény, hiány. értékvesztés ráfordítása


Káresemény, hiány térítése Térítés nélküli átadás, apportba vitel Átadások könyv szerinti értéke Apportba bevitel társasági szerződés szerinti értéke Apport után fizetendő ÁFA vagy térítés nélküli ÁFA elszámolása (ha áthárította a vevőre) Térítés nélküli átadás ÁFA elszámolása, ha nem hárította át a vevőre Úton lévő készletek időszak végi elszámolása Úton lévő készletek következő időszak elején visszavezetés Nem számlázott szállítások időszak végi elszámolása Nem számlázott szállítások következő időszak elején visszavezetés Térítés nélküli átvétel az átadó által közölt értéken (legfeljebb a piaci értéken)

6/7. Költségek 8. ELÁBÉ 3. Vevők

Követel számla 4. Szállítók 4. Előzetes ÁFA 4. VPOP 4. Költségvetési befizetési kötelezettségek 3. Pénzeszközök

2. Anyagok 2. Anyagok 9. Nettó árbevétel 4. Fizetendő ÁFA 2. Anyagok 9. Egyéb bevételek

8. Rendkívüli ráfordítás 3. Egyéb követelések 3. Adósok

2. Anyagok

8. Rendkívüli ráfordítás 2. Úton lévő készletek 2. Anyagok

4. Fizetendő ÁFA

2. Anyagok 4. Nem számlázott szolgáltatások 2. Anyagok

9. Rendkívüli bevételek 4. Fizetendő ÁFA

2. Anyagok 2. Úton lévő készletek 4. Nem számlázott szolgáltatások 2. Anyagok 9. Rendkívüli bevételek

Térítés nélküli átvétel ÁFÁ-ja, ha leszámlázták

4. Előzetes ÁFA

Anyagok többletei

2. Anyagok

Értékvesztések visszaírása

2. Anyagok

4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Rendkívüli bevételek 9. Egyéb bevételek

Forgalmi típusú eredménykimutatás, a készletekről folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartás van és elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás, és a készleteket elszámolóáron vezeti Gazdasági esemény Anyagbeszerzés Tényleges számla szerinti áron Készletre vétel elszámolóáron Készlettel összefüggő, utólag kapott (számlázott) engedmény Beszerzéssel összefüggő vámterhek Beszerzéssel összefüggő adók Beszerzéssel összefüggő egyéb hatósági igazgatási és szolgáltatási díjak, fizetett bankgarancia, hitelesítési díjak, a raktárba történő beszállításig felmerült kamatok elszámolása Anyagfelhasználás Elszámolóáron Felhasználásra jutó árkülönbözet, ha az pozitív Felhasználásra jutó árkülönbözet, ha az negatív Úton lévő készletek időszak végi elszámolása számla szerinti áron Úton lévő készletek következő időszak elején visszavezetés Nem számlázott szállítások időszak végi elszámolása elszámolóáron vagy szerződés szerinti beszerzési áron Nem számlázott szállítások következő időszak elején visszavezetés Elszámolóár emelése

Tartozik számla

Követel számla

2. Anyagok árkülönbözete 2. Anyagok

4. Szállítók 4. Előzetes ÁFA 2. Anyagok árkülönbözete 2. Anyagok árkülönbözete 4. VPOP

4. Szállítók 4. Előzetes ÁFA 2. Anyagok árkülönbözete 2. Anyagok árkülönbözete 2. Anyagok árkülönbözete

6/7. Költségek 6/7. Költségek 2. Anyagok árkülönbözete 2. Úton lévő készletek 2. Anyagok árkülönbözete 2. Anyagok árkülönbözete 4. Nem számlázott szolgáltatások 2. Anyagok

Elszámolóár csökkentése

4. Költségvetési befizetési kötelezettségek 3. Pénzeszközök

2. Anyagok 2. Anyagok árkülönbözete 6/7. Költségek 2. Anyagok árkülönbözete 2. Úton lévő készletek 4. Nem számlázott szolgáltatások 2. Anyagok árkülönbözete 2. Anyagok árkülönbözete 2. Anyagok

2. Anyagok árkülönbözete Az itt nem ismertetett eseményeket lásd az előző táblázatnál, azzal a különbséggel, hogy a készletmozgásokat elszámolóáron kell elszámolni, és az elszámolóár helyesbítésre kerül az árkülönbözettel a megfelelő költség és / vagy ráfordítás számlákon. Árkülönbözet (ÁK) számítása: ÁK számla egyenlege / anyagok elszámolóáron nyitó+beszerzés = ÁK aránya Készletcsökkenés elszámolóáron * ÁK aránya = készletcsökkenésre jutó ÁK

Áruk Fogalma: Olyan vásárolt készletek, amelyeket a vállalkozások általában értékesítési céllal szereznek be és változatlan állapotban adják tovább, bár értékük változhat. Árunak tekintendő a Szt. szerint a közvetített szolgáltatás a továbbszámlázásig és a betétdíjas göngyöleg is.

Csoportosítása: Kereskedelmi áruk • forgalmazási céllal beszerzett készletek • úton lévő áruk • nem számlázott áruk • bérmunkára átadott áruk • bizományba átadott áruk • az áruval együtt kezelt csomagolóanyag és a külön felszámított csomagolóanyag Közvetített szolgáltatások • szerződés alapján megrendelésre végzett tevékenység • változatlan formában részben vagy egészben továbbszámlázásra kerül • nem a vállalkozás teljesítményéről van szó • a szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye ki kell, hogy tűnjön Betétdíjas göngyölegek • csomagolási eszközök, edényzetek • az árut védik, óvják, többször felhasználhatóak • a kibocsátónak,forgalmazónak visszaváltási kötelezettsége van • lehetnek saját előállításúak is! Aktiválás Kereskedelmi áruk: beszerzési áron • Ha saját előállítású göngyöleg: előállítási költségen vagy norma szerinti önköltségen • Ha bolti készlet: lehet eladási ár – árrés Közvetített szolgáltatások: számlázott értéken Betétdíjas göngyölegek • Beszerzési áron • Betétdíjas áron – árkülönbözet = beszerzési ár (előállítási költség • Ha saját termelésű készlet: előállítási költségen Könyvviteli elszámolása: Lásd az anyagoknál! Az anyagoktól eltérőek kerülnek részletezésre Kereskedelmi áruk eladási áras nyilvántartás esetén, saját boltban, összköltség típusú eredménykimutatás esetén, ha a vásárolt áruk beszerzési áron szerepelnek Gazdasági esemény Árubeszerzés elszámolása beszerzési áron Kiszállítás saját boltba eladási áron (tartalmazza az árrést és az ÁFÁ-t is!) Kiszállítás saját boltba eladási áron Értékesítés Árbevétel eladási áron Fizetendő ÁFA elszámolása Készletcsökkenés eladási áron Értékesítésre jutó árrés

Tartozik számla 2. Raktári vásárolt áruk 2. Bolti készletek 2. Bolti készletek árrése 3. Pénztár 9. Nettó árbevétel 8. ELÁBÉ 2. Bolti készletek árrése

Követel számla 4. Szállítók 4. Előzetes ÁFA 2. Bolti készletek árrése 2. Raktári vásárolt áruk 9. Nettó árbevétel 4. Fizetendő ÁFA 2. Bolti készletek 8. ELÁBÉ

Az ELÁBÉ meghatározási lehetőségei: Tényleges beszerzési áras nyilvántartás esetén: egyedi beszerzési ár * értékesített mennyiség Elszámolóáras nyilvántartás esetén: • ÁK számla egyenlege / áruk elszámolóáron nyitó+beszerzés = ÁK aránya • Készletcsökkenés elszámolóáron * ÁK aránya = készletcsökkenésre jutó ÁK • ELÁBÉ = Készletcsökkenés elszámolóáron + készletcsökkenésre jutó ÁK Eladási áras nyilvántartás esetén: • Árbevétel haszonkulcsonkénti csoportosítás révén, visszaszámítással • Átlagkulcs alapján, két leltár közötti időszakban:

o

•

•

(nyitó+beszerzés+- egyéb készletváltozás-zárókészlet) beszerzési áron / (nyitó+beszerzés+- egyéb készletváltozás-zárókészlet) eladási áron = értékesítés beszerzési áron / értékesítés eladási áron = átlagkulcs o ELÁBÉ= értékesítés eladási áron * átlagkulcs Beszerzés átlaghaszonkulcs alapján o Időszak beszerzésének árrése / időszak beszerzése eladási áron = átlaghaszonkulcs o Záró készletre jutó árrés= záró készlet eladási áron * átlaghaszonkulcs o Értékesítésre jutó árrés = árrés számla egyenlege - záró készletre jutó árrés o ELÁBÉ = értékesítés fogyasztói áron - értékesítésre jutó árrés A nyitókészlet és a beszerzés átlaghaszonkulcsa alapján o (nyitó készlet árrése + beszerzés árrése) / (nyitó készlet + beszerzés eladási áron számított értéke) = átlaghaszonkulcs o Záró készletre jutó árrés= záró készlet eladási áron * átlaghaszonkulcs o Értékesítésre jutó árrés = árrés számla egyenlege - záró készletre jutó árrés o ELÁBÉ = értékesítés fogyasztói áron - értékesítésre jutó árrés

Közvetített szolgáltatások Gazdasági esemény Közvetített szolgáltatások elszámolása Továbbszámlázott közvetített szolgáltatások könyv szerinti értéke Megbízásos beruházásokhoz kacsolódó import befizetési kötelezettség elszámolása a lebonyolítónál Megbízásos beruházásokhoz kacsolódó vámterhek elszámolása a lebonyolítónál Megbízásos beruházásokhoz kacsolódó biztosítási díjak és illetékek elszámolása a lebonyolítónál (a megbízónál a hatósági díjak és illetékek beruházásként kerülnek elszámolásra!) Megbízásos beruházáshoz kapcsolódó alvállalkozói teljesítmények továbbszámlázása Az igénybe vett szolgáltatás nem közvetített részének elszámolása költségként

Tartozik számla 2. Közvetített szolgáltatások 8. Eladott (közvetített) szolgáltatások 2. Közvetített szolgáltatások 2. Közvetített szolgáltatások 2. Közvetített szolgáltatások 8. Eladott (közvetített) szolgáltatások 5. (6/7.) Költségek

Követel számla 3. Pénzeszközök 4. Előzetes ÁFA 2. Közvetített szolgáltatások 4. Költségvetési befizetési kötelezettségek 4. VPOP 4. Egyéb kötelezettségek 2. Közvetített szolgáltatások 2. Közvetített szolgáltatások

Készletre adott előlegek Fogalma: A szállítóknak, illetve az importot végző vállalkozásnak készletek vásárlására kifizetett összeg. Aktiválás: A jogszerűen követelhető összegben Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Készletekre kifizetett előleg A szállító teljesítése után kapott számla A készletre adott előleg könyv szerinti értékének átvezetése teljesítés után Az esetleges különbözet pénzügyi rendezésének elszámolása Ha meghiúsult a teljesítés

Tartozik számla 3. Készletekre adott előleg 4. Előzetes ÁFA 2. Anyagok / 2. Áruk 4. Előzetes ÁFA 4. Szállítók 4. Szállítók 3. Pénzeszközök 3. Egyéb követelések

Követel számla 3. Pénzeszközök 4. Szállítók 3. Készletekre adott előleg 4. Előzetes ÁFA 3. Pénzeszközök 4. Szállítók 3. Készletekre adott

előleg Készletek értékelésének és nyilvántartásának összefüggései: Összköltség eljárás esetén • Érték és analitikus nyilvántartást nem vezet o Kötelező leltározás és értékelés van o Árvisszakeresés alapján történik • Értéknyilvántartást vezet, de analitikát csak mennyiségben o Választhat, hogy leltároz vagy nem leltároz o Leltárértékelések csak leltározás esetén értelmezhetőek (többlet, hiány) Értékvesztés és annak visszaírása lehetséges minősítés alapján. Forgalmi költség eljárás esetén • Választhat, hogy leltároz vagy nem leltároz • Leltárértékelések csak leltározás esetén értelmezhetőek (többlet, hiány) • Árvisszakeresésre nincs szükség, mert ismert Értékvesztés és annak visszaírása lehetséges minősítés alapján.

5. tétel A) Vagyoni helyzet vizsgálata: célja, módszerei (vertikális és horizontális elemzés: tételsúlyok, struktúra változás, mutatószámok képzése B) Saját termelésű készletek. Újratermelési folyamat szintetikus elszámolása (vázlatos áttekintés). Raktárra vétel elszámolása utókalkulált költségen, nyilvántartási áron, készletérték különbözet elszámolása. Értékesítés elszámolása. C) Áttérés egyszeres könyvvezetésről kettős könyvvezetésre

A) Vagyoni helyzet vizsgálata: célja, módszerei (vertikális és horizontális elemzés: tételsúlyok, struktúra változás, mutatószámok képzése) Mérlegelemzés fogalma: Módszerek, eljárások és technikák összessége, amelyek segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. • Tágabb értelemben: a vállalkozás egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelés. • Szűkebb értékelés: a vállalkozás mérlegéből közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése. Célja: • Információs funkció: azoknak a tényeknek, összefüggéseknek a feltárása, amelyeket a beszámoló közvetlenül nem mutat be • Ellenőrzési funkció: a tárgyidőszak során hozott egyes vezetői döntések és az egész vállalkozás értékelése, a vállalkozás dinamikus alkalmazkodó képességének elősegítése • Tervezési funkció: a mérlegelemzésből nyert felismerések felhasználásával az optimális jövőbeni intézkedések elősegítése Fajtái: Időpontja szerint • Retrospektív (visszatekintő): revíziós jellegű • Operatív (tevékenység során): optimális végrehajtás • Prospektív (előretekintő): döntések előkészítése Terjedeme szerint • Globális • Részleges Folyamat állapota szerint • Statikus • Dinamikus Periodicitása szerint • Egyszeri • Ismétlődő Módszere szerint • Deduktív (egész→rész) • Induktív (rész→egész) Elemzést végző személye szerint • Belső: nem publikus • Külső: közzétett, beszámolóból Alkalmazott eljárás szerint • Különbözet számítás o Abszolút (A-B) mutatószámok o Relatív (A/B) mutatószámok • Gazdaságossági számítások o Kalkuláció o Tényezőre bontás • Szemléltető ábrák o Diagramm o Grafikon Strukturális vagy vertikális elemzés: Az az elemzési módszer, amikor a mérlegnek csak az eszköz, illetve csak a forrás oldalán található adataiból képzünk megoszlási viszonyszámokat (tételsúlyokat) és azok változása alapján ítéljük meg a vállalkozás vagyonának szerkezetét. Vertikális mutatószámok az eszközöknél: • Legfontosabb eszközök aránymutatója = Forgóeszközök / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök elemzése

Tárgyi eszközök használhatósági foka = Tárgyi eszközök nettó értéke / Tárgyi eszközök bruttó értéke • Tárgyi eszközök leírtsági foka = Tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenése / Tárgyi eszközök bruttó értéke • Tárgyi eszközök megújulási mutatója = Tárgyévben üzembe helyezett beruházások / Tárgyi eszközök bruttó értéke • Tárgyi eszközök utánpótlási mutatója= Tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenése / Tárgyi eszközök bruttó értéke • Beruházás-fedezet mutatója = Tárgyi eszközök éves értékcsökkenési leírása / Tárgyévben üzembe helyezett beruházások • Innovációs mutató = Kísérleti fejlesztés tárgyévben aktivált értéke / Tárgyévi értékesítés nettó árbevétele • Szabad forgóeszközök aránymutatója= (Követelések + Értékpapírok + Pénzeszközök) / (Forgóeszközök – Aktív időbeli elhatárolások) Eszköz főcsoportok aránymutatója • Befektetett eszközök / Összes eszköz • Tárgyi eszköz / Összes eszköz • Befektetett pénzügyi eszköz / Összes eszköz • Forgóeszközök / Összes eszköz • Készletek / Összes eszköz • Pénzeszközök / Összes eszköz • Tárgyi eszközök / Befektetett eszközök • Készletek / Forgóeszközök • Pénzeszközök / Forgóeszközök Eszközcsoportokon belüli összetétel vizsgálata • Vagyoni értékű jogok / Immateriális javak • Ingatlanok / Tárgyi eszközök • Tárgyi eszközök értékhelyesbítése / Tárgyi eszközök • Anyagok / Készletek • Szellemi termékek / Immateriális javak • Műszaki gépek, berendezések, járművek / Tárgyi eszközök • Beruházások / Tárgyi eszközök • Saját részvények, saját üzletrészek / Értékpapírok Egyéb vertikális mutatók • Szabad forgóeszközök aránymutatója = (Pénzeszközök + Követelések +Értékpapírok) / Forgóeszközök • Vásárolt készletek aránymutatója = (Anyagok + Áruk + Készletekre adott előlegek) / Készletek • Saját termelésű készletek aránymutatója = Saját termelésű készletek / Készletek • Részesedések aránymutatója= Tartós és nem tartós részesedések / (Befektetett pénzügyi eszközök + Értékpapírok) •

Vertikális mutatószámok a forrásoknál: • Tőkefeszültség mutató = Idegen tőke (Kötelezettségek) / Saját tőke • Eladósodási fok = Idegen tőke (Kötelezettségek) / Összes tőke • Esedékességi aránymutató = Rövid lejáratú kötelezettségek / Összes kötelezettség • Tőkenövekedési ráta = Saját tőke / Jegyzett tőke • Tőke önfinanszírozási mutatója = (Mérleg szerinti eredmény + Eredménytartalék) / Saját tőke • Tőkeellátottság mutatója = Tőkeerősség = Saját tőke / Összes forrás • Céltartalékok aránya = Céltartalékok / Összes forrás • Tőkearányos eredmény = Mérleg szerinti eredmény / Saját tőke Horizontális mutatószámok: • Tárgyi eszközök fedezettsége = Saját tőke / Tárgyi eszközök • Befektetett eszközök fedezettsége = Saját tőke / Befektetett eszközök • Működés-biztonsági mutató = (Saját tőke + Hátrasorolt kötelezettségek + Hosszú lejáratú kötelezettségek) / Befektetett eszközök • Tőkemultiplikátor = Eszközök összesen / Saját tőke • Rövid lejáratú kötelezettségek fedezettsége = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek • Szállítók fedezettsége = Vevők / Szállítók

Feladatok: Üzemgazdasági számvitel: 311. o. példa 341. o. 4. feladat

B) Saját termelésű készletek. Újratermelési folyamat szintetikus elszámolása (vázlatos áttekintés). Raktárra vétel elszámolása utókalkulált költségen, nyilvántartási áron, készletérték különbözet elszámolása. Értékesítés elszámolása. A készletek fogalma: Olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve (általában egy évnél rövidebb ideig) szolgálják, rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, eredeti megjelenési formájukat elveszítik, illetve változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, valamint ide tartoznak az állatok is a tenyészállatokat kivéve (függetlenül attól, hogy a vállalkozást menynyi ideig szolgálják). A készletek közé át kell sorolni a rendeltetésének megváltoztatása után a befektetett (tárgyi) eszközöket. Mérlegtételei: 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletre adott előlegek Fajtái: • Vásárolt készletek (anyagok, áruk és a készletekre adott előlegek) • Saját termelésű készletek (befejezetlen és félkész termékek, a növendék-, hízó- és egyéb állatok és a késztermékek) Aktiválása: • Beszerzési áron • Előállítási költségen Értékelése általában Beszerzési áron • Nyilvántartásból adódó ténylegesen számított Előállítási költségen • Tényleges közvetlen önköltség • Norma szerinti önköltség Értékelési árak, eljárások: Tényleges beszerzési ár, illetve önköltség • Egyedi o FIFO eljárás szerint Számított beszerzési ár, illetve önköltség • Átlagos (súlyozott) o Csúsztatott átlagár o Éves átlagár o Elszámolóár +- árkülönbözet (+KFSZ) o FIFO módszer szerinti Könyvviteli nyilvántartása függ:  Milyen készletnyilvántartást vezet év közben  Milyen költségelszámolási technikát alkalmaz  Milyen típusú eredménykimutatást kíván készíteni Kiegészítő melléklet kapcsolat: Be kell mutatni a készletekkel kapcsolatban • az értékeléssel összefüggő eljárásokat, a megváltozott eljárások eredményre, vagyonra és pénzügyi helyzetre gyakorolt hatását és a változtatás indoklását • az átsorolásokat, annak hatását és indoklását

• • • •

•

készletekkel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, hatásukat zálogjoggal, vagy más hasonló jogokkal terhelt kötelezettségek készletekkel való összefüggéseit (korlátozható forgalmazhatóság miatt) készletekre adott előlegeket, ha az jelentős összeg, miután a pénzügyi helyzetre jelentős hatással lehet a veszélyes hulladékok o nyitó és záró készletének mennyiségi és értékadatait o mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését és csökkenését a vonatkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályok alapján a készletek értékvesztését és visszaírását részletezni kell

Növendék-, hízó- és egyéb állatok Csoportosítása: • Tenyészállatok (tárgyi eszközök között!!!) • Növendékállatok • Hízóállatok • Egyéb állatok Aktiválás: Tényleges előállítási költségen, ami lehet • egyedi • átlagos • legutolsó kalkuláció szerinti • tényleges, mérlegkészítéskor megismert előállítás költség Nyilvántartás: Ha vásárolt, ha saját előállítású, saját termelésű készletként kell nyilvántartani és értékelni, kivéve a tenyészállatokat. Önköltség meghatározása: Élőtömeg közvetlen önköltsége = élőtömeg értéke (Ft) / élőtömeg mennyisége (kg) Élőtömeg elemei: Nyitó készlet + beszerzés + hízóba állítás növendékből + hízóba állítás tenyésztésből + szaporulatból + tömeggyarapodásból Könyvviteli elszámolása: Forgalmi költség eljárás esetén, elsődleges költséghely-költségviselő elszámolással Gazdasági esemény Beszerzés vásárolt készletként Elszámolás termelési költségként Saját termelésű készletként raktárra vétel Apport behozatal Elszámolás termelési költségként Jegyzett tőke elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg ÁFA elszámolása Saját termelésű készletként raktárra vétel Részesedés, üzletrész fejében átvett állatok Elszámolás termelési költségként Részesedés, üzletrész könyv szerinti érté-

Tartozik számla

Követel számla

7. Termelési költség 4. Előzetes ÁFA 2. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4. Szállítók

7. Termelési költség 4. Jegyzett, de…

4. Jegyzett, de… 4. Jegyzett tőke

4. Előzetes ÁFA 2. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4. Hitelezők 7. STK raktárra vétele

7. Termelési költség

9. Rendkívüli bevételek 1. Részesedések


7. STK raktárra vétele

kének kivezetése ÁFA elszámolása Saját termelésű készletként raktárra vétel Követelés fejében átvett állatok Elszámolás termelési költségként és ÁFA rendezése Követelés és kötelezettség összevezetése Saját termelésű készletként raktárra vétel

4. Előzetes ÁFA 2. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4. Hitelezők 7. STK raktárra vétele

7. Termelési költség 4. Szállítók 4. Előzetes ÁFA 4. Szállítók 3. Követelések 2. Növendék-, hízó- és 7. STK raktárra véteegyéb állatok le Térítés nélkül átvett állatok (könyv szerinti, legfeljebb piaci értéken) Átvételkor termelési költségként és rend- 7. Termelési költség 9. Rendkívüli bevékívüli bevételként elszámolás telek ÁFA elszámolása 4. Előzetes ÁFA 4. Hitelezők Raktárra vétel 2. Növendék-, hízó- és 7. STK raktárra véteegyéb állatok le Beszerzésből, szaporulatból származó állomány- 2. Növendék állatok 7. Állatok raktárra növekedések vétele Tenyésztésbe állított növendékállatok Elszámolás beruházásként 1. Beruházások 2. Növendék állatok Aktiválás tárgyi eszközként 1. Tenyészállatok 1. Beruházások AST rendezése 7. STK elszámolási 7. SEEAÉ számla Hízóba állított álatok Növendékállatok átminősítése 2. Hízó- és egyéb állatok 2. Növendék állatok Tenyészállatok átminősítése 2. Hízó- és egyéb állatok 1. Tenyészállatok Tenyészállatok átminősítése miatti AST 7. SEEAÉ 7. STK elszámolási rendezése számla Saját húsüzemnek feldolgozásra átadott (7. szlo.), elhullott, kényszervágott állatok káreseménye (8. szlo.) Hízó- és egyéb állatok átadása húsüzem- 7. Termelési költségek 2. Hízó- és egyéb álnek, illetve káresemény 8. Egyéb ráfordítások latok Növendékállatok átadása húsüzemnek, il- 7. Termelési költségek 2. Növendék állatok letve káresemény 8. Egyéb ráfordítások A káresemény miatti AST rendezése 7. STK elszámolási 7. SEEAÉ számla Összköltség eljárás esetén, csak költségnem elszámolással Gazdasági esemény Beszerzés vásárolt készletként Elszámolás termelési költségként Saját termelésű készletként raktárra vétel Apport behozatal Elszámolás termelési költségként Jegyzett tőke elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg ÁFA elszámolása Saját termelésű készletként raktárra vétel Részesedés, üzletrész fejében átvett állatok Elszámolás termelési költségként Részesedés, üzletrész könyv szerinti értékének kivezetése ÁFA elszámolása Saját termelésű készletként raktárra vétel Követelés fejében átvett állatok Elszámolás termelési költségként és ÁFA rendezése Követelés és kötelezettség összevezetése

Tartozik számla

Követel számla

5. Anyagköltség 4. Előzetes ÁFA 5. STK

4. Szállítók

5. Anyagköltség 4. Jegyzett, de…

4. Jegyzett, de… 4. Jegyzett tőke

4. Előzetes ÁFA 5. STK

4. Hitelezők 5. STKÁV

5. Anyagköltség

9. Rendkívüli bevételek 1. Részesedések

8. Rendkívüli ráfordítások 4. Előzetes ÁFA 5. STK 5. Anyagköltség 4. Előzetes ÁFA 4. Szállítók

5. STKÁV

4. Hitelezők 5. STKÁV 4. Szállítók 3. Követelések

Saját termelésű készletként raktárra vétel 5. STK Térítés nélkül átvett állatok (könyv szerinti, legfeljebb piaci értéken) Átvételkor termelési költségként és rendkívüli be- 5. Anyagköltség vételként elszámolás ÁFA elszámolása 4. Előzetes ÁFA Raktárra vétel 5. STK Beszerzésből, szaporulatból származó állománynöveke- 2. Növendék álladések tok Tenyésztésbe állított növendékállatok Elszámolás beruházásként 1. Beruházások Aktiválás tárgyi eszközként AST rendezése Hízóba állított álatok Növendékállatok átminősítése

1. Tenyészállatok 5. STKÁV

Tenyészállatok átminősítése Tenyészállatok átminősítése miatti AST rendezése Saját húsüzemnek feldolgozásra átadott (5. szlo.), elhullott, kényszervágott állatok káreseménye (8. szlo.) Hízó- és egyéb állatok átadása húsüzemnek, illetve káresemény Növendékállatok átadása húsüzemnek, illetve káresemény A káresemény miatti AST rendezése

5. STKÁV 9. Rendkívüli bevételek 4. Hitelezők 5. STKÁV 5. STKÁV 2. Növendék állatok 1. Beruházások 5. SEEAÉ

2. Hízó- és egyéb állatok 2. Hízó- és egyéb állatok 5. SEEAÉ

2. Növendék állatok 1. Tenyészállatok

5. Anyagköltség 8. Egyéb ráfordítások 5. Anyagköltség 8. Egyéb ráfordítások 5. STKÁV

2. Hízó- és egyéb állatok

5. STKÁV

2. Növendék állatok 5. SEEAÉ

Befejezetlen termelés Fogalma: Azon megmunkálás alatt lévő termékek, teljesítmények, amelyeken legalább egy lényeges munkaműveletet már elvégeztek, de a teljes megmunkálási folyamaton még nem mentek keresztül, nem vehetők saját termelésű készletként raktárra, valamint a fordulónapig ki nem számlázott szolgáltatások teljesítményei. Elszámolási specialitása: A készletszámlát év közben általában nem vezetik. Mezőgazdasági sajátosság: Mezei leltár mint befejezetlen termelés. Könyvviteli elszámolása: Forgalmi költség eljárás esetén, elsődleges költséghely-költségviselő elszámolással, és év közben folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartás van Gazdasági esemény Nyitás Nyitás utáni visszavezetés Záró befejezetlen termelés átvezetése Technikai zárás

Tartozik számla 2. Befejezetlen termelés 6/7. Termelési költség 2. Befejezetlen termelés 4. Zárómérleg számla

Követel számla 4. Nyitómérleg számla 2. Befejezetlen termelés 6/7. Termelési költség 2. Befejezetlen termelés

Összköltség eljárás esetén, csak költségnem elszámolással, és év közben folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartás nincs Gazdasági esemény Nyitás Nyitás utáni visszavezetés Záró befejezetlen termelés átvezetése

Tartozik számla 2. Befejezetlen termelés 5. STKÁV 2. Befejezetlen termelés

Követel számla 4. Nyitómérleg számla 2. Befejezetlen termelés 5. STKÁV

Technikai zárás vagy Gazdasági esemény Nyitás Év végi STKÁV, ha pozitív Év végi STKÁV, ha negatív Technikai zárás

4. Zárómérleg számla Tartozik számla 2. Befejezetlen termelés 5. STKÁV 2. Befejezetlen termelés 4. Zárómérleg számla

2. Befejezetlen termelés

Követel számla 4. Nyitómérleg számla 2. Befejezetlen termelés 5. STKÁV 2. Befejezetlen termelés

Félkész termékek Fogalma: Minden olyan termék, amely a vállalkozásnál legalább egy teljes megmunkálási folyamaton végigment, raktárra vehető, vagy ilyen címen raktárra vették, de még nem késztermék, mert a vállalkozáson belül további megmunkálásra kerülhet (de el is adható). Specialitás: A nyilvántartásban a vásárolt és a saját termelésű félkész termékeket meg kell különböztetni. Könyvviteli elszámolása: Összköltség eljárás esetén, csak költségnem elszámolással Gazdasági események Termelési költségek elszámolása Tárgyévi állományváltozás Következő évi állományváltozás

Tartozik számla 5. Költségnemek 2. Félkész termékek 5. STKÁV

Követel számla 1/4. Eszközök / Források 5. STKÁV 2. Félkész termékek

Forgalmi költség eljárás esetén, csak költségnem elszámolással Gazdasági események Termelési költségek elszámolása Készletre vétel év közben is Továbbfelhasználás Következő évi továbbfelhasználás

Tartozik számla 5. Költségnemek 2. Félkész termékek 5. Költségnemek 5. Költségnemek

Követel számla 1/4. Eszközök / Források 5. STK raktárra vétele 2. Félkész termékek 2. Félkész termékek

Forgalmi költség eljárás esetén, elsődleges költséghely-költségviselő elszámolással Gazdasági események Termelési költségek elszámolása Készletre vétel Továbbfelhasználás

Tartozik számla 6/7. Termelési költségek 2. Félkész termékek 6/7. Termelési költségek

Követel számla 1/4. Eszközök / Források 6/7. Termelési költségek 2. Félkész termékek

Késztermékek Fogalma: A termék valamennyi megmunkálási folyamaton végigment és megfelel a vele szemben támasztott előírásoknak, késztermékként raktárra vehető és értékesíthető. Könyvviteli elszámolása: Összköltség eljárás, évközben mennyiségi és értéki nyilvántartás nincs, csak költségnem elszámolás Gazdasági esemény Időszak termelési költségeinek elszámolása

Tartozik számla 5. Költségnemek

STK értékesítésének árbevétele

3. Vevők

STK speciális esetben történő készletre vétele (térítés nélküli átadás, apportba adás, káresemény, selejtezés, hiány stb.) STK térítés nélküli átadása, apportba bevitele Ráfordítás

2. STK

Követel számla 1/4. Eszközök / Források 9. Nettó árbevétel 4. Fizetendő ÁFA 5. STKÁV

8. Rendkív. ráf.

2. STK

Térítés nélküli ÁFA, ha nem hárították át Apportba adás társasági szerződés szerinti értéke Apport ÁFA és térítés nélküli ÁFA, ha áthárították Cégbírósági bejegyzés Kapcsolódó tétel STK káreseménye Ráfordítás A kár térítése Kapcsolódó tétel STK állománynövekedése év végén STK állománycsökkenése év végén Értékvesztés elszámolása Értékvesztés Kapcsolódó tétel Értékvesztés visszaírása Értékvesztés visszaírása Kapcsolódó tétel A költségnemek év végi átvezetése

8. Rendkívüli ráfordítás 3. Egyéb követelések 3. Adósok 1. Tartós részesedések 5. STKÁV 8. Egyéb ráfordítások 3. Pénzeszközök 5. STKÁV 2. STK 5. STKÁV

4. Fizetendő ÁFA 9. Rendkívüli bevételek 4. Fizetendő ÁFA 3. Egyéb követelések 5. SEEAÉ 2. STK 9. Egyéb bevételek 5. SEEAÉ 5. STKÁV 2. STK

8. Egyéb ráfordítások 5. STKÁV

5. STK ÉV

5. STK ÉV

8. Egyéb ráfordítások 5. STKÁV 5. Költségnemek

5. SEEAÉ 8. Ráfordítások

5. SEEAÉ

Összköltség eljárás, évközben mennyiségi nyilvántartás van, de értéki nyilvántartás nincs, csak költségnem elszámolás Gazdasági esemény Időszak termelési költségeinek elszámolása


STK értékesítésének árbevétele

3. Vevők

STK speciális esetben történő készletre vétele (térítés nélküli átadás, apportba adás, káresemény, selejtezés, hiány stb.) STK térítés nélküli átadása, apportba bevitele Ráfordítás

2. STK

Térítés nélküli ÁFA, ha nem hárították át Apportba adás társasági szerződés szerinti értéke Apport ÁFA és térítés nélküli ÁFA, ha áthárították Cégbírósági bejegyzés Kapcsolódó tétel STK káreseménye Ráfordítás A kár térítése Kapcsolódó tétel STK állománynövekedése év végén STK állománycsökkenése év végén Értékvesztés elszámolása Értékvesztés Kapcsolódó tétel

Követel számla 1/4. Eszközök / Források 9. Nettó árbevétel 4. Fizetendő ÁFA 5. STKÁV

8. Rendkívüli ráfordítás 8. Rendkívüli ráfordítás 3. Egyéb követelések 3. Adósok 1. Tartós részesedések 5. STKÁV

2. STK


2. STK

5. STKÁV 2. STK 5. STKÁV 8. Egyéb ráfordítások 5. STKÁV

4. Fizetendő ÁFA 9. Rendkívüli bevételek 4. Fizetendő ÁFA 3. Egyéb követelések 5. SEEAÉ

9. Egyéb bevételek 5. SEEAÉ 5. STKÁV 2. STK 5. STK ÉV 5. SEEAÉ

Értékvesztés visszaírása Értékvesztés visszaírása Kapcsolódó tétel A költségnemek év végi átvezetése STK leltári többletei Többlet állományba vétel PIE

5. STK ÉV

8. Egyéb ráford.

5. SEEAÉ 8. Ráfordítások

5. STKÁV 5. Költségnemek

2. STK

9. Rendkívüli bevételek 4. Halasztott bevételek 5. STKÁV 9. Rendkívüli bevételek

9. Rendkívüli bevételek 5. SEEAÉ 4. Halasztott bevételek

Kapcsolódó tétel PIE feloldása STK hiányai Elszámolás ráfordításként


Kapcsolódó tétel

2. STK 5. SEEAÉ

Összköltség eljárás, évközben mennyiségi és értéki nyilvántartás van, csak költségnem elszámolás Gazdasági esemény Időszak termelési költségeinek elszámolása


Az időszakban elkészült STK raktárra vétele STK értékesítésének árbevétele

2. STK 3. Vevők

STK értékesítésének ráfordítása STK térítés nélküli átadása, apportba bevitele Ráfordítás

5. STKÁV

Térítés nélküli ÁFA, ha nem hárították át Apportba adás társasági szerződés szerinti értéke Apport ÁFA és térítés nélküli ÁFA, ha áthárították Cégbírósági bejegyzés Kapcsolódó tétel STK káreseménye Ráfordítás A kár térítése Kapcsolódó tétel STK állománynövekedése év végén STK állománycsökkenése év végén Értékvesztés elszámolása Értékvesztés Kapcsolódó tétel Értékvesztés visszaírása Értékvesztés visszaírása Kapcsolódó tétel A költségnemek év végi átvezetése

8. Rendkívüli ráfordítás 8. Rendkívüli ráfordítás 3. Egyéb követelések 3. Adósok

Követel számla 1/4. Eszközök / Források 5. STKÁV 9. Nettó árbevétel 4. Fizetendő ÁFA 2. STK 2. STK 4. Fizetendő ÁFA 9. Rendkívüli bevételek 4. Fizetendő ÁFA

1. Tartós részesedések 5. STKÁV


8. Egyéb ráfordítások 3. Pénzeszközök 5. STKÁV 2. STK 5. STKÁV

2. STK 9. Egyéb bevételek 5. SEEAÉ 5. STKÁV 2. STK


5. STK ÉV 5. SEEAÉ

5. STK ÉV 5. SEEAÉ 8. Ráfordítások

8. Egyéb ráfordítások 5. STKÁV 5. Költségnemek

5. SEEAÉ

Forgalmi költség eljárás, évközben mennyiségi és értéki nyilvántartás van, elsődleges költségnem elszámolás Gazdasági esemény Időszak termelési költségeinek elszámolása Költségnemenkénti elszámolás

Tartozik számla

Követel számla

5. Költségnemek

1/4. Eszközök / Források

Közvetlen és közvetett költségek átvezetése Közvetett költségek felosztása Közvetett költségek átvezetése az eredmény terhére Az időszakban elkészült STK raktárra vétele STK értékesítésének árbevétele

6. Közvetett költségek 7. Közvetlen költségek 7. Közvetlen költségek 7. Közvetlen költségek

STK értékesítésének ráfordítása

8. Értékesítés elszámolt közvetlen költségei

STK leltári többletei Többlet állományba vétel

2. STK 3. Vevők

2. STK

PIE Kapcsolódó tétel

9. Rendkívüli bevételek 7. SEEAÉ

PIE feloldása

4. Halasztott bevételek

STK hiányai Elszámolás ráfordításként Kapcsolódó tétel STK térítés nélküli átadása, apportba bevitele Ráfordítás Térítés nélküli ÁFA, ha nem hárították át Apportba adás társasági szerződés szerinti értéke Apport ÁFA és térítés nélküli ÁFA, ha áthárították Cégbírósági bejegyzés Kapcsolódó tétel STK káreseménye Ráfordítás A kár térítése Kapcsolódó tétel Értékvesztés elszámolása Értékvesztés Kapcsolódó tétel Értékvesztés visszaírása Értékvesztés visszaírása Kapcsolódó tétel

5. Költségnem átvezetése számla 6. Közvetett költségek 8. Értékesítés közvetett költségei 7. Közvetlen költségek 9. Nettó árbevétel 4. Fizetendő ÁFA 2. STK 9. Rendkívüli bevételek 4. Halasztott bevételek 7. STK elszámolási számla 9. Rendkívüli bevételek

8. Egyéb ráfordítások 7. STK elszámolási számla

2. STK 7. SEEAÉ

8. Rendkívüli ráfordítás 8. Rendkívüli ráfordítás

2. STK 4. Fizetendő ÁFA

3. Egyéb követelések 3. Adósok

9. Rendkívüli bevételek 4. Fizetendő ÁFA

1. Tartós részesedések 7. STK elszámolási számla

3. Egyéb követelések 7. SEEAÉ

8. Egyéb ráfordítások 3. Pénzeszközök 7. STK elszámolási számla

2. STK 9. Egyéb bevételek 7. SEEAÉ





Forgalmi költség eljárás, évközben mennyiségi és értéki nyilvántartás van, elsődleges költséghelyköltségviselő elszámolás, és év közben a készletszámlákat elszámolóáron vezeti Gazdasági esemény Időszak termelési költségeinek elszámolása Közvetlen és közvetett költségek Közvetett költségek felosztása Közvetett költségek átvezetése az eredmény terhére Az időszakban elkészült STK raktárra vétele Elszámolóáron Előállítási költségen (NEM CÉLSZERŰ ELSZÁMOLNI!) Készletérték különbözet (KÉK) elszámolása, ha az elszámolóár < előállítási költség

Tartozik számla

Követel számla

6. Közvetett költségek 7. Közvetlen költségek 7. Közvetlen költségek 7. Közvetlen költségek

1/4. Eszközök / Források 6. Közvetett költségek 8. Értékesítés közvetett költségei

2. STK elszámolóáron

79. STK elszámolási számla 7. Közvetlen költségek

79. STK elszámolási számla 2. STK KÉK

79. STK számla

elszámolási

Készletért. különbözet(KÉK) elszámolása, ha az elszámolóár > előáli. ktg. Értékesítés STK értékesítésének árbevétele STK értékesítésének ráfordítása Értékesítésre jutó KÉK, ha elszámolóár < előállítási költség Értékesítésre jutó KÉK, ha elszámolóár > előállítási költség Elszámolóár csökkentése Elszámolóár növelése

az az

79. STK számla

elszámolási

3. Vevők 8. Értékesítés elszámolt közvetlen költségei 8. Értékesítés elszámolt közvetlen költségei 2. STK KÉK 2. STK KÉK 2. STK elszámolóáron

2. STK KÉK 9. Nettó árbevétel 4. Fizetendő ÁFA 2. STK elszámolóáron 2. STK KÉK 8. Értékesítés elszámolt közvetlen költségei 2. STK elszámolóáron 2. STK KÉK

Az előző változattól annyiban térnek el a további gazdasági események, hogy először mindent elszámolóáron kell elszámolni, majd ezt kell helyesbíteni a KÉK-kel. Hasznos plusz: Megnevezés

nincs

Csak 5. számlaosztályt vezet Elsődleges 5. számlaosztályt vezet Csak 6/7. számlaosztályt vezet Elsődleges 6/7. számlaosztályt vezet

x

Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás mennyiségbeni mennyiségbeni mennyiségbeni mennyiségbeni és értékbeni és értékbeni nyilvántartás x x x

-

-

x

-

x

-

-

-

-

-

-

-

x

-

x

6. tétel A) Értékelési elvek és eljárások B) Követelések. Fogalma, jellemzői, fajtái, értékelése, aktiválás, eredménykimutatással való kapcsolat, kiegészítő melléklettel való kapcsolat, mozgásnemek és ezek szintetikus elszámolása C) Speciális céghelyzetek: csőd, végelszámolás, felszámolás, átalakulás

A) Értékelési elvek és eljárások Érékelés: • egyrészt a (leltározás során) mennyiségben felvett javak pénzértékre történő átszámítása: közvetlen értékelés • másrészt a (leltározás során) mennyiségi felvételt nem igénylő anyagi és nem anyagi javak pénzértékének esetleges módosítása: közvetett értékelés Értékelési eljárás: Az értékelési tevékenység konkrét megjelenési formája és attól függően változik, hogy miként közelítjük az értékelés tárgyait és milyen konkrét árakat vagy részértékeket alkalmazunk a pénzértékre való átszámítás illetve a mérlegérték megállapítása céljából. Lehet egyedi vagy csoportos értékelési eljárás. Egyedi értékelési eljárások: • az értékelés tárgyát egyedi formában ragadjuk meg mennyiségben vagy pénzértékben, eé ehhez rendelünk konkrét árat vagy részértéket • lehet közvetett vagy közvetlen értékelés • alkalmazható mind az eszközök, mind a források körében • különbség abban, hogy az időhorizont milyen áraival és részértékeivel dolgozunk: o múltbeli (bekerülési) áron o jelenlegi (fordulónapi) áron o jövőbeni (üzemgazdasági) áron Bekerülési áron történő értéklelés: • az eszközöknek olyan múltbeli áron való pénzértékre történő átszámítása, illetve az eszközök és források múltbeli értékeléséből származtatott részértékkel történő kiigazítása, amely az adott eszköz és forrás keletkezésének (beszerzésének vagy előállításának), illetve értékelésének pillanatában a valóságban is érvényesülő és a vállalakozás által megélt ár volt • a bekerülési ár lehet: o beszerzési ár: a vásárolt eszközök megszerzésének időpontjában érvényesülő olnyan (múltbeli) piaci ára, amely magában foglalja az adott eszköz vételárát, a vételárból kapott engedményeket, a beszerzési mellékköltségeket, valamint a pótlólagos beszerzési költségeket. A beszerzési ár lehet átlagár, a legutolsó beszerzési ár (FIFO), a legelső beszerzési ár (LIFO), a legmagasabb beszerzési ár (LOFO) és a legalacsonyabb beszerzési ár (HIFO).  vételár: azt a felárral növelt piaci nettó ár, amelyért a vállalkozó az adott eszközt beszerezte  vételárból kapott engedmény: a beszerzéssel kapcsolatban kapott szubvenció (állami támogatás), rabbat (nagybani vétel miatti árengedmény), bonusz (forgalmi jutalék), skontó (készpénzfizetés vagy fizetési határidő előtti teljesítés esetén kapott engedmény), valamint harmadik személy hozzájárulásai  beszerzési mellékköltség: a vagyontárgy megszerzésére, létesítésére és üzembe helyezése érdekében a raktárra történő beszállításig, illetve az üzembe helyezésig felmerült szállítási és szállítási-biztosítási költség; az alapozás, felállítás és felszerelés költsége; a beszerzéssel kapcsolatos jutalékok, közvetítői költségek, vámok, illetékek, adók (KIV ÁFA); a beszerzéssel kapcsolatban felvett hitelek kamatköltségei. Előfeltétel, hogy a mellékköltségek a szóban forgó eszközre közvetlenül elszámolhatóak legyenek!  pótlólagos beszerzési költség: az eszköz átalakítása vagy kiépítése során felmerülő költség  átlagáron történő értékelés lehet: - súlyozott átlagár: az induló mennyiséghez és a különböző időpontokban beszerzett mennyiségekhez kapcsolódó beszerzési árak figyelembe vételével először súlyozott átlagárat képezünk, majd ezt követően ezzel az árral szorozzuk meg a raktáron maradt mennyiséget - csúsztatott átlagár: minden beszerzés után kiszámítjuk az átlagárat és a következő beérkezésig ezen az áron számoljuk el a csökkené-

o

o o

seket, ilyen módon az értékelést az utolsó beszerzés során kialakult átlagáron végezzük  FIFO-eljárás: feltételezzük, h a legrégebben beszerzett készleteket használják fel először, így az utolsó beszerzési árakon értékelünk  LIFO-eljárás: feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségéből a legújabban beszerzett készleteket használják fel, így mindig az elsőként beérkezett készletek beszerzési árával értékelünk  LOFO-eljárás: feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségéből mindig a legalacsonyabb áron beszerzett készleteket használják fel először, és így a legmagasabb áron beszerzett készletek beszerzési árával értékelünk  HIFO-eljárás: feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségéből mindig a legmagasabb áron beszerzett készleteket használják fel először, és így a legalacsonyabb áron beszerzett készletek beszerzési árával értékelünk előállítási ár: a saját előállítású eszközök előállításának időpontjában érvényesülő olyan (múltbeli) ár, amely magában foglalja az adott eszköz egységre jutó részeleges vagy teljes költségeit. Részleges költségszámítás esetén az előállítási ár lehet a közvetlen önköltséggel, a technológiai önköltséggel vagy a szűkített önköltséggel megegyező ár. Teljes önköltségszámítás esetén az előállítási ár megegyezik a teljes önköltséggel.  közvetlen önköltség: az eszközre közvetlenül terhelhető közvetlen költségek  technológiai önköltség: az eszköz közvetlen önköltsége és az üzemi általános költségek változó része  szűkített önköltség: a technológiai önköltség és az üzemi általános költségek állandó része  teljes önköltség: a szűkített önköltség és a vállalkozás általános költségeinek az adott eszköz egységére pótlékolt része névérték: a mennyiségi felvételt nem igénylő eszközök és források olyan múltbeli pénzértéke, amelyen az adott eszköz illetve forrás beszerzés, előállítás vagy értékesítés kapcsán bekerült a vállalkozás könyvviteli elszámolásába. könyv szerinti érték: az az érték, amelyen egy eszköz vagy forrás a könyvelés eredményeképpen a könyvekben található. A mérlegkészítés időpontjában az eszközöknek és a forrásoknak a mérlegösszeállítás időpontjára aktualizált múltbeli ára.

Fordulónapi áron történő értékelés: • az eszközöknek és forrásoknak olyan fiktív áron való pénzértékre történő átszámítása, vagy kiigazítása, amely az adott eszköz és forrás értékelésének pillanatában a valóságban érvényesülő árakból kerül levezetésre • beszerzési pozícióból végzendő árképzés esetén utánpótlási áron történő értékelésről beszélünk o utánpótlási ár: az az ár, amelyen egy adott eszközt a mérlegkészítés napján megszerezhetünk vagy előállíthatunk • eladási pozícióból végzendő árképzés esetén eladási áron történő értékelésről beszélünk o eladási ár: az az ár, amelyen egy adott eszközt a mérlegkészítés napján értékesíthetünk • a mennyiségileg számba nem vehető eszközök és források értékelésének kiindulási alapja a könyv szerinti érték, ami itt a fordulónapra aktualizált múltbeli érték Jövőbeli áron történő értékelés: • az eszközöknek és a forrásoknak olyan fiktív áron való pénzértékre történő átszámítása vagy kiigazítása, amelyet az eszközöknek és forrásoknak a vállalkozás jövőbeli feladataiban tervezett szerepe alapján képzünk Csoportos értékelési eljárások: • az értékelés tárgyait előbb csoportba rendezzünk és ezt követően a kialakított csoporthoz meghatározott módon képezhető értéket rendelünk • csak szigorú feltételek esetén alkalmazható • kétféle eljárás alkalmazására van lehetőség: o fix érték eljárás: lényege, hogy egy adott időpontban a csoportképzés megtörtént, a javak mennyisége és értéke a leltározás és az értékelés valamely egyedi eljárás szerint megállapításra és meghatározásra került. Az ilyen módon kapott értéket a csoport

o

fix értékének tekintjük és a továbbiakban ezen az értéken állítjuk be a mérlegbe mindaddig, amíg az induló feltételekben jelentős változások nem következnek be. retrográd étékelési eljárás: lényege, hogy a csoportba sorolt eszközöknek egy rendelkezésre álló értékéből visszaszámolással határozzuk meg a mérlegbe állítandó értékét

Speciális értékelési eljárások: • csak a saját tőke értékének meghatározása a cél mérlegen kívüli értékeléssel • formái: o hozadéki érték eljárás: a múlt a jelen vagy a jövő saját tőke hozadékából indul ki és figyelembe véve a piacon érvényesülő kamatlábat tőkésíti a tiszta jövedelmet o tőzsdei érték eljárás: a részvény megtérülési idő és a múltban elért tiszta jövedelem értékének figyelembe vételével oldja meg a saját tőke értékének meghatározását oly módon, hogy átlagos tiszta jövedelem értékét szorozza a részvény megtérülési idővel Értékelési elvek: • értékelései elv: az eszközök és források értékelési módja és a vagyon, saját tőke és eredmény értéke közti elméleti összefüggést fejezi ki és arra mutat rá, hogy a mérleg kiemelt mutatói közül melyiknek biztosít prioritást o realizációs elv:  az eredmény megállapításának ad prioritást  aktualizált múltbeli bekerülési árakon értékel  előnye, hogy az eszközök és források értékelésénél alkalmazott árak általában dokumentált, a piac által is igazolt árak és a koalíciós tagok által felosztható eredmény értéket mutatja ki  hátránya, hogy a vagyon és saját tőke fordulónapi reálértékét nem mutatja ki, így a tulajdonosok ez iránti igényét figyelmen kívül hagyja o időérték elv:  a vagyon és a saját tőke meghatározásának ad prioritást  fordulónapi árakon értékel  előnye, hogy a tulajdonosokat érdeklő vagyon és saját tőke valódi reálértékét kívánja meghatározni  hátránya, hogy a vagyon és a saját tőke számított reál értéke lényegében véve fiktív érték  további hátrány, hogy a mérlegben kimutatott eredmény fiktív, tehát nem szolgálhat az eredmény felosztásának alapjául o üzemgazdasági becsérték elve:  a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak körében beálló jövőbeli értékváltozások meghatározásának ad prioritást o hátránya, hogy a mérlegben kimutatott értékek lényegében fiktív értékek o előnye, hogy a jövőre orientáltságot kívánja megvalósítani • óvatos becslés elve: az eszközök értékelésénél a legalacsonyabb árakat alkalmazzuk, a források értékelésénél viszont a legmagasabb értékkiigazításra törekszünk o legalacsonyabb érték elv:  a tartalék képzés elve  alapgondolata, hogy az eszközök értékelésénél mindig a legalacsonyabb árat válasszuk, mert így meggátolható a vállalkozási tőkeerő csökkenése o legmagasabb érték elv:  a tartalék képzés elve  alapgondolata, hogy az források értékelésénél mindig a legalacsonyabb árat válasszuk, mert így meggátolható a vállalkozási tőkeerő csökkenése • hozadék érték elve: mérlegen kívüli értékelési elv és a saját tőke értékének meghatározására irányul. Alapgondolata, hogy a saját tőke értéke levezethető a korábbi időszakokban elért vagy a jövőben elérhető saját tőke hozadékból, a tiszta jövedelemből

B) Követelések. Fogalma, jellemzői, fajtái, értékelése, aktiválás, eredmény-kimutatással való kapcsolat, kiegészítő melléklettel való kapcsolat, mozgásnemek és ezek szintetikus elszámolása Fogalma: Szerződésekből jogszerűen eredő és / vagy jogszabályon alapuló (bírósági határozat, költségvetési támogatás), pénzértékben kifejezett fizetési igények. Már teljesített, a partner által elismert követelés. Fajtái (mérlegtételei): 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (Vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Speciális fajták: Követelés tartalmú (jellegű) eszközök a fentieken kívül más mérlegcsoportokban is találhatók: • Adott előlegek (az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre) • Tartósan adott kölcsönök (a befektetett pénzügyi eszközök között) • Járó kamatok és járó egyéb bevételek (az aktív időbeli elhatárolások között) • Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (a saját tőkén belül) Csoportosítás: Mérlegen belüli: • Pénznem szerint: o Forint o Deviza • Tulajdonosi jelleg szerint: o Kapcsolt o Egyéb részesedési viszonyú o Egyéb (független) • Lejárat szerint: o Lejárt o Le nem járt (a fordulónapig)  Rövid lejáratú  Hosszú lejáratú • Biztosság szerint: o Elismert és el nem ismert o Bizonytalan (értékvesztés lehet) o Behajthatatlan • Elszámolási viszony szerint: o Követelés o Tartozás • Különleges fajták: o Hátrasorolt követelések Mérlegen kívüli: fordulónapon fennálló követelés, melynek mérlegenkénti szerepeltetése • Jövőbeni eseményektől függ: függő követelés (pl. kezesség, garancia) • Szerződés teljesítésétől függ: biztos (jövőbeni) követelés (pl. határidős adásvételi vagy swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz átvételre vonatkozó) Aktiválás (állományba vétel): A jogszerűen követelhető összegben. • Forint követelés esetén forintban (a szerződés szerinti összegben). • Deviza alapú forint követeléseket is devizában kell kezelni.

•

Devizás követelés esetén a választott devizaárfolyamon: o MNB árfolyamon, vagy a választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlagán o Ha az előbbiek egyike sem biztosít megbízható és valós összképet, akkor a választott hitelintézet vételi vagy eladási árfolyamán o Ha nincs az előbbiek szerinti árfolyam, akkor a szabadpiaci valuta árfolyamon, ha ez sincs, akkor országos napilapban közzétett árfolyamokból számított árfolyamon o Barter(csere) ügylet esetén: az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon

Értékelés (a mérlegben): + bekerülési (könyv szerinti) érték év végén - értékvesztések + értékvesztések visszaírása +/- devizások év végi értékelése = mérlegérték El nem ismert követeléseknél: • Storno számla o Eredeti teljesítési nappal o Vagy peresíti vagy nem (fordulónapig a bíróság jogerősen megítélte-e?) • Helyesbítő számla • Engedmények o Árengedmény o Utólag adott, nem számlázott engedmény Behajthatatlan követelés: • a végrehajtás során nincs rá fedezet • egyezség, megállapodás keretében elengedték • a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján nincs rá fedezet • a vagyonfelosztási javaslat szerint nincs rá fedezet • a behajtás költségei nincsenek arányban a követelés összegével • az adós „igazoltan” nem fellelhető • a bíróság előtt nem lehet érvényesíteni • elévült Értékvesztés: Egyedi minősítéssel a mérlegkészítéskor ismert információk alapján. A fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt követeléseknél. A követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összeg veszteség jellegű különbözete, ha az tartós és jelentős. Az adósonként együttesen kisösszegű követelésekre a nyilvántartási érték %-ában is meghatároztató az értékvesztés. Értékvesztés visszaírása: A követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Visszaírás maximum a korábbi értékvesztés összegéig, és nem írható vissza az eredeti könyv szerinti érték fölé. Devizakövetelés visszaírásakor: először a visszaírás meghatározása devizában, majd átszámítás forintra a könyv szerinti árfolyamon. Kiegészítő melléklet kapcsolat: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni • az el nem ismert (peresített) követeléseket • a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékét, amyelyek után értékvesztés az öszszevont érték %-ában képezhető • a lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt követeléseket, • a jelentős összegű, és ezért a valós összképhez szükséges adatokat: o a behajthatatlan követeléseket o a lejárat szerinti megosztást a jövőbeni likviditáshoz • a követelések eredeti értékét, tárgyévi és halmozott értékvesztését és a tárgyévi visszaírást • a hátrasorolt követelések értékét

Üzleti jelentés kapcsolat: Az üzleti jelentésben be kell mutatni a fordulónap után bekövetkezett, a követeléseket érintő lényeges eseményeket és ezek hatását. Vevők: Fogalma: Áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból eredő, ÁFÁ-t is tartalmazó, vevő által elismert követelések. Fajtái (csoportosítása): • Értékesítési irány szeint: o Belföldi o Külföldi  EU-s  EU-n kívüli  Földrajzilag elhatárolt piacok • Elszámolási viszony szerint: o Vevővel szembeni követelés o Vevővel szembeni tartozás  Kapott előleg miatt: a mérlegben nem követelés, hanem kötelezettség  Vevő túlfizetése: a mérlegben nem követelés, hanem egyéb rövid lejáratú kötelezettség • Egyéb fajták a követeléseknél ismertetettek szerint Aktiválás: A vevő által elfogadott, ÁFÁ-t is tartalmazó, kiszámlázott értéken. Specialitások: • El nem ismert: nem aktiválható • Utólagos kifogásolás: visszakönyvelendő • Devizás vevőnél: a teljesítés napján érvényes választott devizaárfolyamon • Barter ügyleteknél: az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon történik az állományba vétel és az év végi értékelés is Elhelyezés a mérlegben: • Kapcsolt és egyéb részesedési viszonyú vevők nem itt, hanem külön mérlegsorokban • Peresített követelések: o Ha a mérlegkészítésig befolyt: egyéb követelések o Ha a mérlegkészítésig nem folyt be: nem értékelhető – nem állítható be a mérlegbe, ekkor el nem ismert követelésről van szó • Vevőktől kapott előlegek: nem követelés, hanem kötelezettség, így a mérlegben forrás • Vevő túlfizetése miatti tartozás: nem követelés, hanem egyéb rövid lejáratú kötelezettség Eredménykimutatás kapcsolat: • Étékesítés: Nettó árbevétel (készlet, szolgáltatás) vagy Egyéb bevétel (tárgyi, immateriális) • Realizált deviza árfolyam-különbözetek év közben: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy ráfordításai • Behajthatatlan követelések: Egyéb ráfordítások • Értékvesztés: Egyéb ráfordítás • Értékvesztés visszaírása: Egyéb bevétel • Devizás eszközök és források összevont árfolyam-különbözete év végén, ha jelentős és veszteség jellegű: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai • Devizás eszközök és források összevont árfolyam-különbözete év végén, ha jelentős és nyereség jellegű: Pénzügyi műveletek egyéb bevételei • Általunk engedményezett egyéb követelés: Egyéb ráfordítás (és Egyéb bevétel), vagyis bruttó módon könyvelendő • Térítés nélkül átadott vevőkövetelés: Rendkívüli ráfordítás • Elengedett vevőkövetelés: Rendkívüli ráfordítás Sorrendiség az év végi értékelési munkálatoknál: • Behajthatatlan követelés • Értékvesztés • Értékvesztés visszaírása • Devizás árfolyam-különbözetek

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: Itt kell kimutatni minden olyan követelést, amely kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. A mérlegben való elkülönítés kötelező, a könyvvezetésben való elkülönítés a vállalkozó döntésétől függ. (Hasznos pluszt lásd a 3. tételben!!!) Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: Itt kell kimutatni minden olyan követelést, amely 20%-ot el nem érő részesedésű vállalkozásokkal szemben áll fenn. Váltókövetelések: Fogalma: Pénzkövetelést kifejező, rövid lejáratú, speciális értékpapírok. Fajtái: • Esedékesség szerint: o Adott napra o Megtekintésre o Bemutatás után bizonyos időre o Kelte után bizonyos időre • Váltókamat jellege és összege szerint: o Váltókamat a névértéken szerepel (fix lejáratú, fix kamatozású váltó) o Váltókamat névértéken nem szerepel (nem rögzített a lejárat és/vagy a kamat) • Keletkezés oka szerint: o Pénz ellenében (fináncváltó) o Vevő vagy más követelés ellenében • Egyéb fajták a követeléseknél ismertetettek szerint Aktiválás: A vevő által kiváltott összegben (tehát névértéken) • A vevőtől és más adóstól elfogadott váltó esetén a vevő könyv szerinti értékén • Financváltó esetén a fizetett pénzösszegnek megfelelő könyv szerinti értéken Eredménykimutatás kapcsolat: • Beváltás, forgatás, leszámítolás: a kapott (esetleg fizetett) kamatok a pénzügyi eredményt érintik • Kapcsolódó téma: váltókamat elhatárolása Egyéb kapott (járó) kamatok, és kamatjellegű bevételekre Egyéb követelések: Fogalma: Olyan rövid lejáratú követelések és követelés jellegű elszámolások, amelyek kiemelt tételként a mérlegben nem szerepelnek. Fajtái: • Munkavállalókkal szemben • Költségvetéssel szemben • Önkormányzattal szemben • Más vállalkozással szemben • Különféle egyéb követelések Aktiválás: A jogszerűen követelhető összegben. Elhelyezés a mérlegben: • Kapcsolt és egyéb részesedési viszonyú követelések itt nem lehetnek • A tartósan adott kölcsönből a rövid lejáratúakat ide kell átsorolni • A peresített követelésekből a befolyt összegek ide tartoznak • A követeléssé vált tartozások • DE nem ide tartoznak a tartozássá vált követelések Eredménykimutatás kapcsolat: • Nettó árbevétel: o Árbevételbe számító árkiegészítés • Egyéb bevétel, Egyéb ráfordítás: o Költségvetési kapcsolatok o Peresített és befolyt követelések

o Behajthatatlan követelés o Értékvesztés o Értékvesztés visszaírása o Igényelt (járó) kártérítések, kötbérek o Engedményezés miatti ráfordítások, illetve bevételek • Pénzügyi műveletek bevételei, Pénzügyi műveletek ráfordításai: o Értékpapír eladás árfolyam-különbözetei o Adott kölcsönök kapott (járó) kamatai o Devizás egyé b követelések árfolyam-különbözetei év közben: Pénzügyi egyéb bevétel / ráfordítás o Közös ügyletek eredményei: Pénzügyi egyéb bevétel / ráfordítás o Vásárolt követelésekből a behajthatatlan rész: Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása o Vásárolt követelés értékesítése (faktoring) esetén a veszteség jellegű különbözet: Pénzügyi egyéb ráfordítás o Vásárolt követelés értékesítése (faktoring) esetén a nyereség jellegű különbözet: Pénzügyi egyéb bevétel • Rendkívüli eredmény: o Térítés nélkül átadott / átvett követelések o Elengedett egyéb követelések Kiegészítő melléklet kapcsolat: • Megosztás: fajták szerint • Értékvesztéssel és visszaírással módosított egyéb követelések részletezése • Adóalap korrekciók • A valós összképhez szükséges jelentős tételek • Elkülönített állami pénzalapokból kapott összegek, ezek felhasználása jogcímenként, és a még el nem költött összegek • Exporttámogatás összegeihez és az export árbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Tartozik számla Vevők Készletek és szolgáltatások értékesítése Kiszámlázott árbevétel

3. Vevők

ÁFA 3. Vevők STK átvezetése (CSAK folyama8. Értékesítés elszámolt közvetlen tos mennyiségi és értéki készönköltsége letnyilvántartáskor!) Szolgáltatások előállítási költségének átvezetése (forgalmi ktg 8. Értékesítés elszámolt közvetlen típusú eredménykimutatás ese- önköltsége tén Vásárolt készletek beszerzési értékének átvezetése (CSAK fo8. ELÁBÉ lyamatos mennyiségi és értéki készletnyilvántartáskor!) Immateriális javak és tárgyi eszközök közvetlen értékesítése Kiszámlázott árbevétel 3. Vevők ÁFA 3. Vevők 1. TE, Immaterális javak bruttó érBruttó érték kivezetése téke Écs kivezetése 8. Egyéb ráfordítások Export értékesítés árbevétele

3. Külföldi vevők

Vevők általi visszaküldés: lásd az 1. és 2. pontot, csak fordítva Adott engedmények

Követel számla

9. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 4. Fizetendő ÁFA 2. STK 7. Szolgáltatások termelési költségei

2. Vásárolt készletek

9. Egyéb bevétel 4. Fizetendő ÁFA 8. Egyéb ráfordítások 1. TE, Immaterális javak ÉCS 9. Export értékesítés nettó árbevétele

Skontó (utólag adott, nem számlázott, előre fizetési engedmény) Rabatt (mennyiségi engedmény) Bónusz Vevők átutalása Devizás ellenérték befolyik Befolyás pénzügyi teljesítéskori értéken

8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 8. Egyéb ráfordítások 8. Egyéb ráfordítások 3. Elszámolási betét

3. Vevők 3. Vevők 3. Vevők 3. Vevők

3. Devizabetét


Árfolyamnyereség


Árfolyamveszteség

8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Vevőkkel szembeni követelés kivezetése tartozással szemben (barter ügyletek és 4. Szállítók / Kötelezettségek egyéb eseti kompenzációk) Vevőktől követelés ellenében elfogadott 3. Váltókövetelések váltó Behajthatatlan követelés 8. Egyéb ráfordítások Értékvesztés 8. Egyéb ráfordítások Értékvesztés visszaírása 3. Követelések értékvesztése Év végi árfolyamkülönbözetek ÁV (ha az összevont ÁK jelentős 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráés ÁV) fordítása ÁNY (ha az összevont ÁK jelen3. Vevők tős és ÁNY) ÁNY (ha az összevont ÁK jelen3. Vevők tős és ÁV) ÁV (ha az összevont ÁK jelentős 9. Pénzügyi műveletek egyéb beés ÁNY) vételei Vásárolt követelés értékesítése (faktorálása) 3. Pénzeszközök / Egyéb követeEladási ár lések 3. Faktoring ügyletek elszámolása Könyv szerinti érték kivezetés szla 3. Faktoring ügyletek elszámolása Különbözet szla Térítés nélkül átadott, valamint elenge8. Rendkívüli ráfordítás dett vevői követelés

3. Külföldi vevők 3. Vevők 3. Vevők 3. Vevők 3. Követelések értékvesztése 9. Egyéb bevételek 3. Vevők 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 3. Vevők 3. Faktoring ügyletek elszámolása szla 3. Követelések 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 3. Vevők

Váltókövetelések Váltókövetelés állományba vétele Követelés ellenében elfogadott váltó a kiváltott ellenértéken Pénz ellenében elfogadott váltó (financváltó)

3. Váltókövetelések

3. Vevők

3. Váltókövetelések

3. Pénzeszközök

Követelés könyv szerinti értéke

3. Váltóelszámolási szla

3. Váltókövetelés

Kiegyenlítés

3. Pénzeszközök


Kapott kamat


9. Egyéb kapott, járó kamatok és kamatjellegű bevételek

Váltókövetelés beváltása

Leszámítoltatás Követelés könyv szerinti értéke



Kiegyenlítés

3. Pénzeszközök


Kapott kamat



Bankktg

5(6). Egyéb szolgáltatások kültségei

3. Pénzeszközök

Váltóforgatás, azaz Szállító kiegyenlítése váltóval Követelés könyv szerinti értéke



Szállító által elismert érték

4. Szállítók





8. Fizetett kamatok

8. Egyéb ráfordítások


Váltókamat elhatárolása év végén

3. Bevételek AIE


Térítés nélkül átadott, valamint elengedett vevői követelés



Értékvesztés


3. Követelések értékvesztése


3. Követelések értékvesztése




Kapott kamat, ha a követelés könyv szerinti értéke alacsonyabb, mint a szállító által elismert érték Fizetett kamat, ha a követelés könyv szerinti értéke magasabb, mint a szállító által elismert érték Váltókövetelés behajthatatlan követelésként

Év végi árfolyamkülönbözetek ÁV (ha az összevont ÁK jelentős és ÁV) ÁNY (ha az összevont ÁK jelentős és ÁNY) ÁNY (ha az összevont ÁK jelentős és ÁV) ÁV (ha az összevont ÁK jelentős és ÁNY)

3. Váltókövetelés 3. Váltókövetelés

9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása



Fizetési előleg


3. Pénzeszközök

Elszámolásra kiadott pénz


3. Pénzeszközök

Kölcsönbe adott pénz 1 éven belülre


3. Pénzeszközök

Kölcsönbe adott pénz 1 éven túlra

1. Tartósan adott kölcsön

3. Pénzeszközök

Egyéb követelések

Év végén (HA KELL) az egy éven belüli rész átvezetése


1. Tartósan adott kölcsön

Visszafizetések

3. Pénzeszközök


Ép eladás (nem kp-s)


1. Részesedés / értékpapír

Ép eladáskor az ÁNY



Ép eladáskor az ÁV



Árbevételbe számító árkiegészítés


9. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

Dolgozóval szembeni követelés levonása a bérből

4. Jövedelem elszámolási számla





Ktgvetési támogatás, ami a tárgyévet illeti



Kártérítési igény (pl. biztosítótól)



Fordulónapig megítélt peresített követelés



Értékvesztés



Behajthatatlan követelés



Térítés nélkül átvett egyéb követelés


9. Rendkívüli bevétel

Apportba bevitt eszközök a cégbírósági bejegyzésig!


9. Rendkívüli bevétel

Térítés nélkül átadott egyéb követelés



Elengedett egyéb követelés



Feladatok: Esettanulmányok: Vevők / 1. feladat Vevők / 2. feladat Vevők / 3. feladat Váltókövetelések / 1. feladat Váltókövetelések / 2. feladat Egyéb követelések / 1. feladat Egyéb követelések / 2. feladat

7. tétel A) Mérlegelméletek B) Forgatási célú pénzügyi eszközök (Értékpapírok és pénzeszközök). Fogalma, jellemzői, fajtái, értékelése, aktiválás, eredménykimutatással való kapcsolat, kiegészítő melléklettel való kapcsolat, mozgásnemek és ezek szintetikus elszámolása C) Értékpapírok specialitásai: opciós, penziós és határidős ügyletek

B) Forgatási célú pénzügyi eszközök (Értékpapírok és pénzeszközök). Fogalma, jellemzői, fajtái, értékelése, aktiválás, eredménykimutatással való kapcsolat, kiegészítő melléklettel való kapcsolat, mozgásnemek és ezek szintetikus elszámolása Értékpapírok Fogalma: Értéket képviselő, tulajdon- vagy hitelviszonyt kifejező forgalomképes okirat. Forgóeszközök közötti értékpapírok jellemzői: Forgatási célú, rövid távú befektetések, amelyek elsődleges célja árfolyamnyereség és/vagy kamatbevétel realizálása Mérlegtételei: 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete Aktiválás (eltérések a befektetett pénzügyi eszközhöz képest): • A bizományi díj és a vételi opció díj aktiválása nem kötelező, csak lehetőség • A vételárban lévő kamattartalmat az Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételekre kel elszámolni • A beszerzéshez kapcsolódó időbeli elhatárolás egyáltalán nem alkalmazható Értékelés a mérlegben (eltérések a befektetett pénzügyi eszközhöz képest): • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyv szerinti értéken értékelhetők addig, amíg a kibocsátó várhatóan a névértéket megfizeti (értékvesztés, és visszaírás is lehet) • Értékhelyesbítés nem lehet Bizományi díj: Fizetett bizományi díj • Hozzárendelhető egyértelműen az értékpapírhoz (DÖNTÉS) o Befektetett  Aktiválja Bekerülési érték része lesz o Forgatási  Aktiválja Bekerülési érték része lesz  Nem aktiválja Egyéb szolgáltatások költsége (DÖNTÉS) • Elhatárolja • Nem határolja el • Nem rendelhető egyértelműen az értékpapírhoz o Egyéb szolgáltatások költsége Kapott bizományi díj • Nettó árbevétel lesz Eredménykimutatással való kapcsolat: Kapott (járó) osztalék és részesedés • Részesedések után járó és kapott osztalék Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége • NEM LEHET

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai és árfolyamnyeresége • NEM LEHET Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek • Kamatozó értékpapír (forgatási célú) vételárban lévő kamata (átsoroláskor ezt is át kell sorolni!) • Diszkont értékpapír (forgatási célú) tárgyévi kamata • Tárgyidőszaki kamat értékpapír (forgatási célú), kölcsön, bankbetét után • Befektetési jegyek hozama (speciális) Pénzügyi műveletek egyéb bevételei • Részesedések (forgatási célú) értékesítésének árfolyamnyeresége • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (forgatási célú) értékesítésének árfolyamnyeresége • Kapott opciós díj • Diszkont értékpapír eladáskor (és beváltásakor) a nyereség jellegű különbözet (az időarányos kamattal csökkentett névérték és a könyv szerinti érték különbözete) • Devizás tételek értékeléséből adódó évközi (és év végi) árfolyamnyereség Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége • NEM LEHET Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások • Befektetési jegyek ráfordításai (speciális) Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése • Az értékvesztés és a visszaírás is Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai • Részesedések (forgatási célú) értékesítésének árfolyamvesztesége • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (forgatási célú) értékesítésének árfolyamvesztesége • Diszkont értékpapír eladáskor (és beváltásakor) a veszteség jellegű különbözet (az időarányos kamattal csökkentett névérték és a könyv szerinti érték különbözete) • Devizás tételek értékeléséből adódó évközi (és év végi) árfolyamveszteség • Opciós díj, ha nem aktiválják • Megsemmisült, elveszett bemutatóra szóló értékpapírok könyv szerinti értéke Egyéb bevétel • NEM LEHET Egyéb ráfordítás • NEM LEHET Rendkívüli ráfordítások • Jegyzett tőke leszállításakor a bevont részesedés könyv szerinti értéke • Térítés nélküli átadáskor a könyv szerinti érték • Apport bevitelekor a könyv szerinti érték • Átalakuláskor a megszűnt (régi) részesedés könyv szerinti értéke • Saját részvény bevonásakor a könyv szerinti érték Rendkívüli bevételek • Jegyzett tőke leszállításakor a bevont részesedés ellenében kapott érték • Térítés nélküli átvétel • Apport bevitelekor az apport érték (társasági szerződés szerinti érték) • Átalakuláskor a jogutódban szerzett (új) részesedés könyv szerinti értéke • Saját részvény bevonásakor a névérték Kiegészítő melléklet kapcsolat: A kiegészítő mellékletben közlendő témák: • átsorolások • jegyzett, de még nem teljesített összegek, mint kötelezettségek • kapott (járó) osztalékok (mint adóalap módosító tételek) • kapcsolt viszonyban álló vállalkozások és tulajdoni hányadok összegei • határidős, opciós, swap ügyletek részletezése • értékvesztések, visszaírások, leértékelések és a minősítési szempontok • hitelezési veszteségek, ha jelentősek • részesedések értékhelyesbítése • a visszavásárolt saját részvények / üzletrészek / visszaváltható részvények megszerzésére vonatkozó adatok részletezése

•

a valós értékelés értékpapírokat érintő adatai

Könyvviteli elszámolása: Gazdasági események Saját részvény, saját üzletrész vásárlás Vételár Lekötött tartalék Tőke leszállítás Névértéken Könyv szerinti érték kivezetése

Tartozik számla

Követel számla

3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Eredménytartalék

3. Pénzeszközök

4. Jegyzett tőke 8. Rendkívüli ráfordítások

9. Rendkívüli bevételek 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Eredménytartalék

Lekötött tartalék feloldás Értékpapír vásárlás Fizetett ellenérték Kamatozó értékpapír vételárban lévő kamata Saját részvény, saját üzletrész visszavásárlásakor a lekötött tartalék rendezése Követelés fejében elfogadott értékpapírok Apportként behozott értékpapírok Aktiválás


Jegyzett tőke növelése a bejegyzéskor Kötelezettség kiegyenlítése értékpapírral Az értékpapír kivezetése könyv szerinti értéken Kötelezettség kivezetése könyv szerinti értéken Árfolyamnyereség

4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

Árfolyamveszteség Eladás

Az értékpapír kivezetése könyv szerinti értéken Eladási ár


3. Értékpapírok 9. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 4. Eredménytartalék

3. Pénzeszközök 3. Pénzeszközök

3. Értékpapírok

4. Követelések

3. Értékpapírok

4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4. Jegyzett tőke

3. Értékpapír elszámolási számla 4. Kötelezettségek 3. Értékpapír elszámolási számla 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 3. Értékpapír elszámolási számla 3. Pénzeszközök


3. Értékpapírok 3. Értékpapír elszámolási számla 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 3. Értékpapír elszámolási számla 3. Értékpapírok

3. Értékpapír elszámolási számla Árfolyamnyereség 3. Értékpapír elszámolási 9. Pénzügyi műveletek számla egyéb bevételei Árfolyamveszteség 8. Pénzügyi műveletek 3. Értékpapír elszámolási egyéb ráfordításai számla Kamatozó értékpapír eladásakor az el- 3. Értékpapír elszámolási 9. Egyéb kapott (járó) kaadási árban lévő kamat számla matok és kamatjellegű bevételek Devizás értékpapírok év végi átértékelése, ha a devizás eszközök és források összevont árfolyamkülönbözete jelentős Árfolyamveszteség 8. Pénzügyi műveletek 3. Értékpapírok egyéb ráfordításai Árfolyamnyereség 3. Értékpapírok 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Átsorolások Forgóeszközök közül a tartós ér- 1. Részesedések 3. Értékpapírok tékpapírok közé 1. Értékpapírok A tartós értékpapírok közül a for- 3. Értékpapírok 1. Részesedések góeszközök közé 1. Értékpapírok

Megsemmisült, elveszett bemutatóra szóló értékpapírok Értékvesztés Értékvesztés visszaírása Apport bevitel Könyv szerinti érték kivezetése átadáskor Apport érték követelésként átadáskor Apport érték átvezetése a részesedésekre cégbírósági bejegyzéskor Térítés nélküli átadás Térítés nélküli átvétel (a piaci érték és az átadó könyv szerinti értéke közül a kisebb értéken) Ajándék, hagyaték, többlet állományba vétele a piaci értéken

8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 3. Értékpapírok

3. Értékpapírok


3. Értékpapírok



1. Részesedések


8. Rendkívüli ráfordítások 3. Értékpapírok

3. Értékpapírok 9. Rendkívüli bevételek

3. Értékpapírok


3. Értékpapírok 8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

Pénzeszközök Fogalma: Tartósan le nem kötött, különféle pénznemben megjelenő, fizetési eszközként felhasználható eszközök. Mérlegtételei: 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek Aktiválás (állományba vétel): • A jogszerűen követelhető összegben • Devizás pénzeszközök esetén a választott árfolyamon o MNB árfolyamon, vagy a választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlagán o Ha az előbbiek egyike sem biztosít megbízható és valós összképet, akkor a választott hitelintézet eladási vagy vételi árfolyamán o Ha nincs az előbbiek szerinti árfolyam, akkor a szabadpiaci valuta árfolyamon, ha ez sincs akkor országos napilapban közzétett árfolyamokból számított árfolyamon o Ha forintért vásárolunk devizát / valutát, akkor a fizetett összegnek megfelelő értéken (árfolyamon), amely általában a deviza-, valuta eladási árfolyama Értékelés a mérlegben: Bekerülési érték - évközi csökkenések - behajthatatlan pénzeszközök - értékvesztések + értékvesztések visszaírása +- devizás pénzeszközök árfolyam-különbözete Mérlegérték Értékvesztés: Egyedi minősítéssel, a mérlegkészítéskor ismert információk alapján, a fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt bankbetétekre csekkekre, a várható veszteség jellegű különbözetre, ha az tartós és jelentős.

Értékvesztés visszaírása: Ha a várhatóan megtérülő érték jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Visszaírás maximum a korábban leírt értékvesztés összegéig, és nem írható vissza az eredeti könyv szerinti érték fölé. Devizás pénzeszköz visszaírásakor először visszaírás devizában, majd átszámítás forintra a könyv szerinti árfolyamon. Eredménykimutatás kapcsolat: Csak közvetetten (pl. árfolyam-különbözet) Kiegészítő melléklet kapcsolat: • Pénzeszközök hatása a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre • Likviditás kapcsolat • Tartós és nem tartós bankbetétek átsorolásai • Pénzeszközök eredeti értéke, tárgyévi és halmozott értékvesztése, visszaírása

8. tétel A) Pénzügyi helyzet vizsgálata: célja, módszerei. Likviditási mérlegek összeállítása, 4 fokozatú, több fokozatú statikus likviditási mérlegek B) Időbeli elhatárolások fogalma, fajtái, könyvviteli elszámolása C) A lízing számvitele

A) Pénzügyi helyzet vizsgálata: célja, módszerei. Likviditási mérlegek összeállítása, 4 fokozatú, több fokozatú statikus likviditási mérlegek Likviditási zavarok: Nyereséges vállalkozás esetén is előfordulhat. Ugyanakkor a veszteség nem feltétlenül okoz - legalábbis rövid távon - finanszírozási gondot. Likviditási probléma: Egy vállalkozás a tulajdonosok, befektetők által rendelkezésre bocsátott tőkét eltérő hosszúságú, de tartós időtartamra, különféle vagyontárgyakban leköti, sőt azon felül is kötelezettségeket vállal, melyeket aztán nem tud határidőben kifizetni, mert nem tudja lekötött eszközöket kellő időben pénzzé váltani. A pénzügyi helyzet elemzésének célja: Egy vállalkozás pénzügyi pozíciójának, mozgáslehetőségeinek, likviditási helyzetének bemutatása és értékelése. Ez alapvetően múltbeli, statikus adatok feldolgozásával történik. A pénzügyi helyzet elemzése: Egy gazdálkodó szervezet pénzügyi stabilitásának, likviditásának vizsgálata, melynek során képet kapunk annak fizetési fegyelméről, fizetőkészségéről és fizetőképességéről, vagyis arról, hogy határidőre és maradéktalanul teljesíteni tudja-e kötelezettségeit. Az elemzés területei: • Likviditás vizsgálata • Bevételi többletek – cash flow vizsgálata • A pénz(tőke) keletkezésének és felhasználásának vizsgálata Alapfogalmak: • Mobilitás: a vállalkozás eszközeinek dologi formából pénzformába történő átalakulás sorrendisége, sebessége. (nem pénzeszközök pénzzé tehetősége) • Likviditás: realizált mobilitás, olyan fizetőképesség, amely biztosítja az esedékes fizetési kötelezettségek pontos teljesítését. • Esedékesség: a kötelezettségek fizetési határidejének lejárata, a pénzállomány várható csökkenésének ideje. A pénzügyi helyzet elemzés fajtái: • Statikus elemzés: a pénzügyi helyzet egy adott időpontban ismert, meglévő állapotát vizsgáljuk. • Dinamikus elemzés: a fejlődés, a változás is a vizsgálat tárgyát képezi. A pénzügyi helyzet elemzésének módszerei: • Likviditási mérlegek • Cash flow kimutatás • Tőkeforgalmi kimutatás • Mutatószámok Likviditási mérleg: Olyan kétoldalú kimutatás, amely az eszközöket a mobilitás, a forrásokat a visszafizetés esedékessége szerint csoportosítja és állítja szembe egymással. Likviditási mérleg fajtái: Időhorizontot tekintve • Statikus • Dinamikus Fokozatok száma szerint • Négyfokozatú

•

Több fokozatú

A statikus likviditási mérleg legfontosabb jellemzői: • a múltból eredő pénzügyi hatásokat vetíti ki a jövőre • a múltban megtörtént események alapján képződött eszköz és forrás állományokra, azaz a vagyonmérlegre épít • alapvető osztályozási ismérve a fokozatok száma Négyfokozatú statikus likviditási mérleg: Eszközök I. Likvid eszközök Azonnal rendelkezésre álló és szabadon felhasználható pénzeszközök (készpénz és számlapénz) II. Mobil eszközök Azon eszközök, amelyek rövid időn belül likviddé válhatnak (követelések, forgatási célú értékpapírok, bevételek AIE) III. Mobilizálható eszközök Értékesítésük, felszabadításuk viszonylag hosszabb időt igényel a termelési és a raktározási futamidő függvényében (eladható vásárolt és saját termelésű készletek) IV. Immobil eszközök Likviddé csak nehezen, végső megoldásként, vagy pénzzé egyáltalán nem tehető eszközök. • Az eszköz jellege miatt: lekötött, mozdulatlan, korlátozottan forgalomképes, nem eladható, illetve nem értékesítési szándékkal szerzett eszközök • Elszámolás-technikai okok miatt (pl. Ktg., ráf. AIE) Összesen (göngyölítve)

Források I. Azonnal esedékes kötelezettségek Lejárt, de még ki nem egyenlített kötelezettségek II. Rövid határidőn belül esedékes kötelezettségek Rendszeresen ismétlődő, viszonylag rövid időn belül esedékes kötelezettségek és a Ktg., ráf. PIE, illetve a céltartalékok III. Később esedékes kötelezettségek Rendszeresen ismétlődő, de kisebb gyakorisággal esedékessé váló kötelezettségek és a Ktg., ráf. PIE, illetve a várható kötelezettségeke képzett céltartalékok IV. Vissza nem fizetendő források Költséggé csak ritka esetben válnak, vagy pénzkiáramlással egyáltalán nem járnak, alapvetően saját források. • A forrás jellege miatt (pl. Jegyzett tőke) • Elszámolás-technikai okok miatt (pl. Bev. PIE)

Összesen (göngyölítve)

Finomított négyfokozatú statikus likviditási mérleg: Eszközök I. Likvid eszközök II. Mobil eszközök - Bevételek AIE - Dolgozóknak adott előlegek III. Mobilizálható eszközök - Készletekre adott előlegek - Beruházásokra adott előlegek IV. Immobil eszközök - Immateriális javakra adott előlegek - Beruházásokra adott előlegek - Költségek, ráfordítások AIE - Szolgáltatásokra adott előlegek Összesen (göngyölítve)

Források I. Azonnal esedékes kötelezettségek II. Rövid határidőn belül esedékes kötelezettségek - Céltartalékok - Költségek, ráfordítások PIE III. Később esedékes kötelezettségek - Céltartalékok - Költségek, ráfordítások PIE IV. Vissza nem fizetendő források - Bevételek PIE

Összesen (göngyölítve)

A fokozatok összevetése, elemzése: • Azonnali fizetőképesség és fizetési készség: Eszköz I. és Forrás I. összehasonlítása • Rövid távú likviditás: Eszköz I.+II. és Forrás I.+ II. összehasonlítása

•

Hosszú távú fizetési képesség: Eszköz I.+II.+III. és Forrás I.+ II.+III. összehasonlítása

Pénzügyi egyensúly: Ha az eszközök értéke a pénzzé válás osztályközi csoportjai szerint nem térnek el az uyganazon csoportba tartozó források összegétől, az esedékes tartozásoktól. Egyensúlytalanság: Ha egy vagy több osztályközben eltérnek az eszközök a forrásoktól. Lehet likviditási többlet vagy likviditási hiány (ezen belül is parciális pénzügyi hiány vagy totális egyensúlytalanság). A módszer étékelése: • egyszerű, de tág teret enged a szubjektivitásnak • a rövid távú likviditást nem jellemzi megfelelően • csak a múlt folyamatait és hatásait vetíti ki a jövőre Többfokozatú statikus likviditási mérleg jellemzői: • a fokozatok száma szabadon alakítható • naptári napok alapján kerülnek kialakításra a fokozatok • a fokozatok eszköz és forrás oldalon szinkronban állnak egymással • becslések készülnek arra, hogy egy adott eszközfajta állománya mikorra válik pénzzé, illetve egy adott kötelezettség mikorra válik esedékessé • a becslés a vagyoni elemek forgási idejére, likviditási idejére és esedékességi idejére épül • likviditási lánc összeállítása szükséges Lépések: • egy napi forgalom kiszámítása • forgási idő meghatározása • az eszközök likviditási idejének meghatározása • a források esedékességi idejének meghatározása • fokozatok kijelölése • az időbeli elhatárolásoknál, elfekvő készleteknél stb. követendő eljárások kijelölése Egy napi forgalom (várható mozgás) = Előző időszaki mozgás / Időszak napjainak száma • Vevőknél egy napi befolyás • Késztermékeknél egy napi értékesítés utókalkulált önköltségen • Befejezett termelésnél egy napi raktárra vétel utókalkulált önköltségen • Anyagoknál egy napi felhasználás tényleges beszerzési áron • Áruknál egy napi értékesítés tényleges beszerzési áron • Szállítóknál egy napi átutalás a szállítóknak Forgási idő = Vagyonrész záró állomány / egy napi forgalom Az az időtartam, amíg egy vagyonrész adott állomány átmegy az újratermelési folyamat egy-egy szakaszán. Likviditási idő = Előző szakaszok forgási ideje + Saját szakasz forgási ideje Egy vagyonrész pénzzé válásának időtartama. Egyes fokozatba kerülő érték = egy napi forgalom * megfelelő likviditási fokozatban eltöltött napok száma Újratermelési folyamata példa: Vevők→Pénz→Szállítók→Anyagok→Befejezetlen termelés→Késztemékek→Vevők Feladatok: Üzemgazdasági számvitel:

321. o. példa 327. o. 4. példa 343. o. 5. feladat 344. o. 9. feladat

325. o. 1. példa 326. o. 2. példa 327. o. 3. példa 338. o. 1. feladat / c 342. o. 4. feladat 343. o. 6. feladat 344. o. 7. feladat 344. o. 8. feladat 345. o. 10. feladat

B) Időbeli elhatárolások fogalma, fajtái, könyvviteli elszámolása Fogalma: Az összemérés és az időbeli elhatárolások elvéből következő, a megbízható valós összkép – ezen beül elsősorban az eredmény – pontosítását célzó elszámolás(ok). Fajtái: • Aktív időbeli elhatárolások: tárgyidőszakban eredményt növel (mert bevétel nő vagy költség, ráfordítás csökken), a következő időszak(ok)ban eredményt csökkent (de nem PIE) • Passzív időbeli elhatárolások: tárgyidőszakban eredményt csökkent (mert bevétel csökken vagy költség, ráfordítás nő), a következő időszak(ok)ban eredményt növel (de nem AIE) Fajtái és azok tartalma a mérlegben: Aktív időbeli elhatárolások: 1. Bevételek AIE • Névérték alatt vásárolt tartós értékpapírok nyereségjellegű különbözete • Diszkont értékpapírok időarányos kamata 2. Költségek, ráfordítások AIE • Ha a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél, akkor a különbség fizetendő kamat (pl. váltótartozás kamata) • Elhatárolható a forgatási célú értékpapírok, részesedések bizományi díja és a vásárolt vételi opció díja, ha ezek később várhatóan megtérülnek 3. Halasztott ráfordítások • Tartozásátvállalás összege • Beruházásokhoz, vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó devizahitelek, (kötvénytartozások, egyéb tartozások) nem realizált árfolyamvesztesége (alkalmazása lehetőség, de nem kötelező) Passzív időbeli elhatárolások: 1. Bevételek PIE • Költségek, ráfordítások ellentételezésére – még fel nem használt (pénz)összeg 2. Költségek, ráfordítások PIE • Névérték felett vásárolt tartós értékpapírok veszteségjellegű különbözete • Mérlegkészítésig megismert kártérítési igény, késedelmi pótlék, bírósági költség • Tárgyévre vonatkozó prémium, jutalom és ezek járulékai 3. Halasztott bevételek • Elengedett kötelezettség és harmadik személy által átvállalt kötelezettség, ha eszközhöz kapcsolódik (maximum az eszköz értékének összegéig) • Fejlesztési célra kapott támogatás, juttatás (pénz)összege • Véglegesen fejlesztési célból átvett (pénz)összeg • Térítés nélkül átvett eszközök könyv szerinti és piaci értéke közül a kisebb • Ajándék, hagyaték, többlet eszközeinek piaci értéke • Negatív üzleti vagy cégérték Állományba vétel (növekedések): • Év végén kötelező (havonta, negyedévente lehet) • Néhány különleges esetben (halasztott bevételek) már év közben, a gazdasági eseménykor kötelező Kivezetések (csökkenések, feloldások): • Választható, hogy időszak elején, közben vagy végén • Néhány különleges esetben (halasztott bevételek) már év közben a gazdasági eseménykor kötelező Visszavezetések a következő időszakban: • Év elején, nyitás után (ALKALMAZZUK): egyszerű, de az eredmény rossz a gazdasági eseményig

• •

Év közben a gazdasági eseménykor (ALKALMAZZUK): az eredmény mindig jó, de oda kell figyelni Év végén (NEM ALKALMAZZUK): egyszerű, de az eredmény rossz a gazdasági esemény után

Eredménykimutatás kapcsolat: Az időbeli elhatárolások lényegéből fakad Kiegészítő melléklet kapcsolat: Aktív időbeli elhatárolás: • Járó osztalék, mint adóalap módosító tétel • Jelentős értékek, mint a következő évi eredményt (is) módosító, valamint a pénzügyi helyzetre (is) ható összegek Passzív időbeli elhatárolás: • Negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszüntetésének indoklása • Jelentős értékek, mint a következő évi eredményt (is) módosító, valamint a pénzügyi helyzetre (is) ható összegek Könyvviteli elszámolása: Gazdasági események Passzív időbeli elhatárolások Bevételek elhatárolása Bevételek elszámolása év közben A következő időszakot illető összeg elhatárolása Tárgyidőszakot terhelő ráfordítások, költségek elhatárolása Bevételek rendezése a következő évben Költségek, ráfordítások rendezése a következő évben Visszavezetés nyitás után (vagy év közben a költségek, ráfordítások elszámolásakor) A tényleges költségek, ráfordítások elszámolása Aktív időbeli elhatárolások Bevételek időbeli elhatárolása Ráfordítások, költségek időbeli elhatárolása A költségek, ráfordítások elszámolása A következő időszakot illető összeg elhatárolása Bevételek rendezése a következő évben Visszavezetés nyitás után (vagy év közben a bevételek elszámolásakor) A tényleges bevételek elszámolása A költségek, ráfordítások rendezése a következő évben Váltótartozások kamata A váltótartozás állományba vétele A kapott (elszámolt) ellenérték A váltótartozás névértéke és az ellenérték különbsége fizetendő kamatként Év végén a fizetendő kamatból a következő időszakot terhelő rész elhatárolása

Tartozik számla

Követel számla

3. Pénzeszközök 3. Követelések 9. Bevételek

9. Bevételek 4. Bevételek PIE

8. Ráfordítások 5. (6.) Költségek 9. Bevételek

4. Költségek, ráfordítások PIE 4. Bevételek PIE

4. Költségek, ráfordítások PIE 8. Ráfordítások 5. (6.) Költségek

8. Ráfordítások 5. (6.) Költségek 3. Pénzeszközök 4. Kötelezettségek

3. Bevételek AIE

9. Bevételek

8. Ráfordítások 5. (6.) Költségek 3. Költségek, ráfordítások AIE

3. Pénzeszközök 4. Kötelezettségek 8. Ráfordítások 5. (6.) Költségek

9. Bevételek

3. Bevételek AIE

3. Pénzeszközök 3. Követelések 8. Ráfordítások 5. (6.) Költségek

9. Bevételek

3. Pénzeszközök 4. Kötelezettségek 8. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 3. Költségek, ráfordítások AIE

4. Váltótartozások

3. Költségek, ráfordítások AIE

4. Váltótartozások 8. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

A váltótartozás kiegyenlítése a következő évben

4. Váltótartozások

A következő évet terhelő kamat átvezetése pénzügyi teljesítéskor, az időbeli elhatárolás feloldásával

8. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

Halasztott ráfordítások Tartozásátvállalás AIE Az átvállalt tartozás állományba vétele Az átvállalt összeg időbeli elhatárolása az előző tétellel egyidejűleg A kötelezettség törlesztése

8. Rendkívüli ráfordítások 3. Halasztott ráfordítások 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 8. Rendkívüli ráfordítások

3. Pénzeszközök 4. Kötelezettségek 3. Költségek, ráfordítások AIE

4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 8. Rendkívüli ráfordítások 3. Pénzeszközök

A törlesztéssel azonos összegben az időbeli 3. Halasztott ráfordíelhatárolás feloldása az előző tétellel egyidetások jűleg Halasztott bevételek Elengedett kötelezettség, ha az eszközhöz kapcsolódott Harmadik személy által átvállalt kötelezettség, ha a kötelezettség eszközhöz kapcsolódott Az elengedett (vagy harmadik személy által 4. Beruházási és fej- 9. Rendkívüli bevéteátvállalt) kötelezettség kivezetése lesztési hitelek lek 4. Egyéb kötelezettségek Az elengedett (vagy harmadik személy által 9. Rendkívüli bevéte- 4. Halasztott bevéteátvállalt) kötelezettség időbeli elhatárolása, lek lek maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti értékének megfelelő összeggel, az előző tétellel egyidejűleg Az eszköz csökkenésének elszámolása 5. (6/7.) Értékcsökke- 1. Tárgyi eszközök nési leírás ÉCS Az eszköz csökkenésével arányos összegű 4. Halasztott bevéte- 9. Rendkívüli bevéteidőbeli elhatárolás feloldása az előző tétellel lek lek egyidejűleg Térítés nélküli átvétel időbeli elhatárolása Ajándék, hagyaték, többlet időbeli elhatárolása Térítés nélküli átvétel az átadó könyv szerinti 1. Tárgyi eszközök 9. Rendkívüli bevéteértéke és a piaci érték közül a kisebb értéken 1/3. Egyéb eszközök lek Ajándék, hagyaték többlet esetén a piaci értéken Az átvétel időbeli elhatárolása az előző tétel- 9. Rendkívüli bevéte- 4. Halasztott bevételel egyidejűleg lek lek Az eszköz csökkenésének elszámolása 5. (6/7.) Értékcsökke- 1. Tárgyi eszközök nési leírás ÉCS 1/3. Egyéb eszközök ÉCS Az eszköz csökkenésével arányos összegű 4. Halasztott bevéte- 9. Rendkívüli bevéteidőbeli elhatárolás feloldása az előző tétellel lek lek egyidejűleg Fejlesztési célra kapott támogatás időbeli elhatárolása Véglegesen fejlesztési célra átvett (pénz)eszköz időbeli elhatárolása Az átvett (pénz)eszköz 3. Pénzeszközök 9. Rendkívüli bevételek Az átvett (pénz)eszköz időbeli elhatárolása 9. Rendkívüli bevéte- 4. Halasztott bevéteaz előző tétellel egyidejűleg lek lek Az átvett (pénz)eszköz elköltése 1-3. Eszközök 3. Pénzeszközök Az eszköz csökkenésének elszámolása 8. Ráfordítások 1-3. Eszközök 5. (6.) Költségek Az időbeli elhatárolás feloldása 4. Halasztott bevéte- 9. Rendkívüli bevéteFejlesztési célra kapott összeg esetében az lek lek

átvett pénzből megvalósított eszköz csökkenésekor, az eszköz csökkenésével arányos összeg visszavezetése

Negatív üzleti vagy cégérték Fogalma: A jövőben haszonként nem realizálódó, el nem ismert különbözet. (Bad Will (BD), negatív Good Will) Fajtái: • Cégvásárlás esetén, ha a vevő az eszközöket és ezek terheit (kötelezettségeket, céltartalékokat, passzív időbeli elhatárolásokat) tételesen állományba veszi, akkor a negatív üzleti vagy cégérték = Vételár – (átvett eszközök piaci értéke – Átvett terhek értéke) = negatív. • Cégvásárlás esetén, ha a vevő közvetlen irányítást biztosító (75%-nál nagyobb) részvényeket szerzi meg, és a részvényeket a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák, és a vételár lényegesen kevesebb, mint a piaci érték, akkor negatív üzleti vagy cégérték = Részvények vételára – Részvények piaci értéke = negatív • Cégvásárlás esetén, ha a vevő közvetlen irányítást biztosító (75%-nál nagyobb) részvényeket szerzi meg, és a részvényeket a tőzsdén nem jegyzik, illetve nem forgalmazzák, és a vételár lényegesen kevesebb, mint a megvásárolt befektetésre jutó saját tőke piaci értéke, akkor negatív üzleti vagy cégérték = Részesedések vételára – Részesedésekre jutó saját tőke értéke = negatív Aktiválás: • A számított különbözet összegében. • Részvények, részesedések részletekben történő felvásárlásánál a 75% meghaladásakor, az utolsó megvett részletre vehető figyelembe a BW. Specialitás: Átalakulás esetén nem könyveléssel, hanem a mérlegben történő értékeléssel kerül állományba. Eredménykimutatás kapcsolat: Állományba vétele egyéb bevétel csökkenésként, majd az időarányos megszüntetése egyéb bevétel növelésként könyvelendő. Kiegészítő melléklet kapcsolat: 5 éven felüli megszüntetését indokolni kell. Könyvviteli elszámolása: Gazdasági események Átvett eszközök piaci értéke Átvett kötelezettségek (terhek!) Szt. szerint értékelt értéke Szerződés szerint számlázott vételár Szerződés szerint számlázott vételár ÁFÁ-ja Kifizetett, átutalt ellenérték Negatív üzleti vagy cégérték állományba vétele Negatív üzleti vagy cégérték időarányos megszüntetése Megvett részesedés piaci értéke Részesedések vételára Kifizetett, átutalt ellenérték Negatív üzleti vagy cégérték időarányos megszüntetése

Tartozik számla 1-3. Eszközök

Követel számla 3(4). BW elszámolási szla

3(4). BW elszámolási szla

4. Források (terhek)

3(4). BW elszámolási szla 4. Előzetes ÁFA 4. Szállítók

4. Szállítók 4. Szállítók 3. Pénzeszközök 4. Halasztott bevételek (Negatív üzleti vagy cégérték)

3(4). BW elszámolási szla 4. Halasztott bevételek (Negatív üzleti vagy cégérték) 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 3(4). BW elszámolási szla 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 4. Halasztott bevételek (Negatív üzleti vagy cégérték)

9. Egyéb bevételek 3(4). BW elszámolási szla 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 3. Pénzeszközök 9. Egyéb bevételek

9. tétel A) Pénzügyi helyzetet jellemző mutatószámok számítása. Pénzügyi helyzet vizsgálata – forgalmazási többlet alapján (Cash-flow kimutatás) B) Jegyzett tőke és Tőketartalék (fogalma, tartalma, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet kapcsolata, könyvviteli elszámolása)

A) Pénzügyi helyzetet jellemző mutatószámok számítása. Pénzügyi helyzet vizsgálata – forgalmazási többlet alapján (Cash-flow kimutatás) Pénzügyi helyzetet jellemző mutatószámok • Likviditási ráták o Készpénz likviditási ráta = Likvid eszközök (pénzeszközök) / Rövid lejáratú kötelezettségek = E I / F I+II o Likviditási gyorsráta = Likvid és mobil eszközök (pénzeszközök + követelések + értékpapírok) / Rövid lejáratú kötelezettségek = E I+II / F I+II o Likviditási ráta = Likvid, mobil és mobilizálható eszközök (pénzeszközök + követelések + értékpapírok + készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek = E I+II+III / F I+II • Nettó forgótőke (pénzügyi erő mutató) = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek • Rövid távú működésbiztonsági mutató = Nettó forgótőke / Rövid lejáratú kötelezettségek • Hosszú távú működésbiztonsági mutató = (Saját tőke + Hátrasorolt kötelezettségek + Hosszú lejáratú kötelezettségek) / Befektetett eszközök • Adósságszolgálati fedezet mutató = (Mérleg szerinti eredmény + Tárgyévi értékcsökkenés + Hitelek éves kamata) / (Éven belül esedékes hitelek + Hitelek éves kamata) • Rövid lejáratú kötelezettségek fedezettsége = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek • Befektetett eszközök fedezettsége = Saját tőke / Befektetett eszközök • Belső finanszírozás lehetősége= Cash flow / Befektetett eszközök tárgyévi növekménye • Hitelképesség (dinamikus eladósodottsági fok) = (Idegen tőke - Pénzeszközök) / Cash flow Cash flow fogalma: Valamely vállalkozás adott időszaki pénzbevételeit és pénzkiadásait meghatározott csoportosítási ismérvek mentén rendszerbe foglaló kimutatás. Cash flow célja: • a pénzügyi helyzet elemzése • a pénzgazdálkodás értékelése • az eredmény és a pénzeszköz-változás kapcsolatának bemutatása • tájékoztatás a pénzbevételekről és a pénzkiadásokról • tájékoztatás a fizetőképességről Cash flow készítésének oka: A naturál- és pénzfolyamatok elszakadása, szétválása. Cash flow kimutatás összeállítása: Eredmény és cash flow közötti kapcsolatra alapozva: Eredmény = Hozamok – Ráfordítások Cash flow = Pénzbevételek – Pénzkiadások • Közvetlen módon: Pénzügyi kihatással bíró hozamok - Pénzügyi kihatással bíró ráfordítások Cash flow eredményhatékony tételekből • Közvetett módon: Eredmény +Pénzügyi kihatással nem bíró hozamok - Pénzügyi kihatással nem bíró ráfordítások Cash flow eredményhatékony tételekből Mérleg és cash flow közti kapcsolatra alapozva: • Közvetlen módon (direkt): Pénzbevételek -Pénzkiadások Cash flow • Közvetett módon (indirekt): Eredmény

+ Eredményen kívüli források állományváltozása - Nem pénzeszközök állományváltozása Cash flow Cash flow kimutatás részkategóriái: • Működési cash flow: szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás • Befektetési cash flow: befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás • Finanszírozási cash flow: a pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás A cash flow kimutatások osztályozási rendszere: (magyar dőltve) Időhorizont • Tény • Terv Pénzeszköz (bázis) tartalma • Pénzeszköz • Pénzeszköz-egyenértékes Adó- és / vagy osztalékfizetés • Előtti pénzáramlások • Utáni pénzáramlások Pénzáramlások • Konszolidált • Konszolidálatlan (Globális) pénzáramlás részkategóriái • Szokásos, rendkívüli • Működési, befektetési, finanszírozási • Tevékenységek (szegmensek) szerint Összeállítás módszere • Direkt • Indirekt • Kombinált 7. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez Cash flow-kimutatás I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív időbeli elhatárolások változása ± 9. Vevőkövetelés változása ± 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± 11. Aktív időbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési cash flow, 14-16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése -

24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ± IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± Hasznos plusz (idézet a Számviteli törvényből): A cash flow-kimutatás sorainak tartalma A cash flow-kimutatásban a vállalkozó - választásának függvényében - a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni. A cash flow-kimutatás elkészítéséhez nem elegendőek a mérleg és az eredménykimutatás adatai. Elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cash flow-kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Ehhez olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével - a levezetés alapján mutatkozó halmozódások kiszűrésre kerülnek. Ha valamely tétel a befektetési cash flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash flow nem tartalmazhatja, az eredmény hatását ki kell szűrni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási cash flow-ba tartozik, és így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési cash flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja. Valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén további korrekciós tételeket kell figyelembe venni a valós értéken történő értékelés eredményt érintő hatásainak kiszûrésére. Korrekciós tételek, amelyeket figyelembe kell venni (a felsorolás nem teljes körű): 1. Az "1. Adózás előtti eredmény" sorban a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel az adózás előtti eredményt csökkenteni kell. 2. A "3. Elszámolt értékvesztés" sorban az adott időszakban elszámolt értékvesztéseket, terven felüli értékcsökkenési leírásokat pozitív előjellel, azok visszaírását negatív előjellel kell figyelembe venni. 3. A "4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete" soron az adott időszaki céltartalék képzés többletét pozitív előjellel, a céltartalék felhasználás többletét negatív előjellel kell figyelembe venni. 4. Az "5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye" sorban a befektetett eszközök eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni. 5. A "7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása" sorban a vevőktől kapott előlegek, a váltótartozások és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állomány növekedését pozitív előjellel, állomány csökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni. 6. Az egyéb sorokon kimutatott eszköz állományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével) növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel kell figyelembe venni, a forrás állományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek kivételével) pedig növekedés esetén pozitív előjellel, csökkenés esetén negatív elõjellel kell beállítani. 7. A "13. Fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés" sorban az adott időszak után fizetett (fizetendő, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált) osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett (fizetendő) kamat összegét kell kimutatni. 8. A "14. Befektetett eszközök beszerzése" sorban az adott időszakban beszerzett befektetett eszközök pénzügyileg rendezett beszerzési értékét kell kimutatni. 9. A "15. Befektetett eszközök eladása" sorban az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő - felhalmozott - kamattal csökkentett összegben. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét. 10. A "17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele" soron az adott időszakban jegyzett tőke emelésből ténylegesen befolyt pénzösszeget kell kimutatni. 11. A "18. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele" soron az adott időszakban rövid és hoszszú lejáratú kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni. 12. A "19. Hitel és kölcsön felvétele" soron az adott időszakban felvett hitelből és igénybe vett kölcsönből befolyt pénzösszeget kell kimutatni. 13. A "20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása" soron a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, illetve elhelyezett bankbetétek adott időszakban való törlesztéséből, illetve beváltásából, megszüntetéséből befolyt pénzösszeget kell kimutatni. 14. A "21. Véglegesen kapott pénzeszközök" soron az adott időszakban jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék javára véglegesen vagy az eredmény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszeget kell kimutatni. 15. A "22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)" soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész névértékét. 16. A "23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése" soron a kibocsátott kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adott időszakban beváltott, törlesztett összegét kell kimutatni. 17. A "24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése" soron az igénybe vett hitel, kölcsön adott időszakban törlesztett összegét kell kimutatni. 18. A "25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek" soron az adott időszakban hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek összegét kell kimutatni. 19. A "26. Véglegesen átadott pénzeszközök" soron az adott időszakban, jogszabály alapján, a tõke-, illetve eredménytartalék vagy az eredmény terhére véglegesen átadott pénzeszközöket kell kimutatni. A konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellékletének részét képező cash flow-kimutatást a jelen melléklet szerinti szerkezetben is el lehet készíteni a konszolidált éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása adatainak felhasználásával. A konszolidációs különbözeteket, illetve azok állományváltozását a cash-flow azon soránál kell figyelembe venni, amelyikben szereplő tételhez a konszolidált beszámolóba tartoznak. A 14-27. sorokban kizárólag azokkal a vállalkozásokkal szembeni gazdasági eseményekből eredő adatokat kell feltüntetni, amely vállalkozások nem tartoznak a konszolidálásba bevont vállalkozások közé.

Feladatok: Üzemgazdasági számvitel: 332. o. példa 339. o. 2. feladat 346. o. 11. feladat 346. o. 12. feladat 346. o. 13. feladat 347. o. 14. feladat Fénymásolt példák

B) Jegyzett tőke és Tőketartalék (fogalma, tartalma, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet kapcsolata, könyvviteli elszámolása) Saját tőke Fogalma: A vállalkozás vagyonának saját forrása. Az a tőkerész, amelyet • a vállalkozás a tulajdonosoktól, tagoktól megkapott, és azzal a vállalkozás önmaga megszűnéséig szabadon rendelkezhet, • a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak, • meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek, • jogszabályok a saját tőke elemei közé sorolnak. Mérlegtételei: I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény Működő saját tőke: Saját tőke – visszavásárolt saját részvények és üzletrészek könyv szerinti értéke Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet: Saját tőke – Jegyzett tőke – Lekötött tartalék – Értékelési tartalék VAGY Tőketartalék + Eredménytartalék + MSZE - Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Kritikus saját tőke értékek: ST < 0 (Szt. szerint) ST < JT (csak rt) (Gt. szerint) egymást követő két évben ez fennáll, akkor át kell alakulnia más gazdasági társasággá ST < JT/2 (kft) vagy ST < JT*2/3 (rt) (Gt. szerint) , akkor a társaság legfőbb szervét haladéktalanul össze kell hívni a szükséges intézkedések 3 hónapon belüli megtétele végett

Jegyzett tőke Fogalma: Az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok, a tagok, a befektetők a vállalkozás alapításakor, illetve tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szerezzenek, illetve növeljék azt. Fajtái: • Rt.: részvénytőke vagy alaptőke o Törzsrészvény: meg kell haladnia az alaptőke felét o Elsőbbségi részvény: az alaptőke 50%-áig o Dolgozói részvény: a felemelt alaptőke 15%-áig o Kamatozó részvény, visszaváltható részvény: alaptőke 10%-áig o Átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvények: alaptőke 50%-áig o Saját részvény: visszavásárolni az alaptőke 10%-áig és 3 évig o Részvényutalvány: bejegyzésig

• • • • •

o Ideiglenes részvény: befizetésig o Nyomdai vagy elektronikus úton előállított (nyrt-nél csak dematerizált lehet!) Kft., kht.: törzstőke Egyesület, kkt., gmk, kv, egyéb szervezetek: vagyoni hozzájárulás Bt.: vagyoni betét Szövetkezet: szövetkezeti vagyon Fióktelep: alapítói vagyon

Passziválás (állományba vétel): • Cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg, az ott bejegyzett és a létesítő okiratban meghatározott összeggel, ha cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli. Magába foglalja a befektetők által jegyzett, de általuk még be nem fizetett összeget is • Létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok, a tagok által ténylegesen és tartósan rendelkezésre bocsátott összeggel, he nem terheli bejegyzési kötelezettség • Működéshez, tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, tartósan és szabadon rendelkezésre bocsátott összeggel a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél A Jegyzett tőke minimuma: • Kft: 3 millió Ft • Rt: 20 millió Ft + tevékenységtől függően változik • Gazdálkodás feltételeiből adódó, alapítók által meghatározott • Működéshez tartósan és szabadon rendelkezésre bocsátott összeg • Devizában csak a kizárólag külföldi által alapított vámszabadterületi társaságokat jegyzik Pénzbeli hozzájárulás: • Egyszemélyes társaság esetén a 100%-ot • Nyílt rt-nél jegyzéskor az alaptőke 10%-át, ha nincs apport (túljegyzés lehetséges!), az alakuló közgyűlésig ki kell egészíteni 30%-ra és min. 10 millió Ft-ra • Zárt rt-nél az alaptők 25%-át • Kft-nél a kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli betétnek legalább az 50%-át a társaság bankszámlájára • A jegyzett tőke hátralékokat szankció nélkül egy éven belül kell teljesíteni, különben felszólítás után kizárható Nem pénzbeli hozzájárulás (apport): • Tárgya lehet bármilyen forgalomképes és végrehajtható vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog (ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is) • Értéke valódiságáért az apportáló 5 évig helytállni tartozik • Értéke nem lehet magasabb a piaci értéknél (rt. esetében egy független, nem az rt. által választott könyvvizsgáló által elismert értéknél; kft-nél csak, ha kötelező a könyvvizsgálat) • A bejegyzési kérelem benyújtásáig 100%-ot rendelkezésre kell bocsátani, ha o Egyszemélyes o Rt-nél, ha az apport értéke az alaptőke 25%-át eléri (különben 5 éven belül is teljesíthető) o Kft-nél, h az apport értéke a törzstőke 50%-át eléri (különben 3 éven belül is teljesíthető) Értékelés: Könyv szerinti értéken Tőkeemelés lehetséges módjai: • Pénzzel, illetve apporttal (ha valamennyi korábbi vagyoni hozzájárulást már teljesítettek). Külső forrás a régi vagy az új befektetőtől. Új részvényeket a nyrt csak pénzért hozhat forgalomba, és névérték fölötti kibocsátásnál a jegyzéskor ki is kell fizetni • Jegyzett tőkén felüli vagyon terhére belső forrásból, ha biztosított a tőkeemelés fedezete (TT, ET, LT). Tőkeemelést követően is a ST ≥ JT ( a fedezet meglétét 6 hónapnál nem régebbi b eszámolóval vagy közbenső mérleggel kell igazolni). Nem jár SZJA-val, és maradnak a korábbi tulajdoni arányok

• •

Dolgozói részvény forgalomba hozatalával (max. 15%). Fedezetigazolás szükséges Feltételes alaptőke emelés átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával

Tőkeemelés feltételei: • Csak akkor ha már nincs tartozás a jegyzett tőkére • Az új törzsbetét legkisebb összege nem lehet kisebb 100000-nél és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie • Az ázsiót teljes egészében a jegyzéskor kell teljesíteni Tőkeemelés következményei: • Ha a fordulónapig nem jegyzik be a tőkeemelést, akkor a Jegyzett, de be nem fizetett tőke egyenlegét át kell vezetni a Rövid lejáratú kötelezettségek közé • Osztalékra a tulajdonos csak a teljesített vagyoni hozzájárulás arányában jogosult Visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken: • Jegyzett tőkén felüli vagyonból vásárolhatja vissza, ha nem egyszemélyes és csak azokat, amelyek teljes összegét már befizették, teljesítették • Rt-nél max. 10%-át (3 éven belül el kell idegeníteni, ha átalakulással 10%-nál többet szereztem) vagy bírósági eljárás keretében, 1 évig, ha nem törvényesen jutott hozzá • Kft-nél nincs max, de 1 éven belül elidegenítés, bevonás • Lekötött tartalékkal jár • Nincs szavazati jog és osztalék • Vizsgálandó, h van-e rá fedezet Eredménykimutatás kapcsolat: Jegyzett tőke leszállításakor a korábban visszavásárolt és bevont saját részvények, üzletrészek könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként, a részvények, üzletrészek névértékét pedig rendkívüli bevételként kell elszámolni. Kiegészítő melléklet kapcsolat: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni • A Jegyzett tőke üzleti éven belüli változásait, rt-nél a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva • A saját tőke üzleti éven belüli változását, okait • A Jegyzett tőkéből milyen értéket képvisel és hogyan változott az anyavállalat, a leányvállalat(ok), a közös vezetésű és a társult vállalkozások által jegyzett összeget Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Alapítás és tőkeemelés Tulajdonosok, tagok által befizetett pénzbetétek, pénzbeli hozzájárulások elszámolása Tulajdonosok, tagok által befizetett nem pénzbeli betétek, nem pénzbeli hozzájárulások elszámolása Apport ÁFA A Jegyzett tőke állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor

Tartozik számla

Követel számla

3. Pénzeszközök

4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

1/3. Eszközök

4. Előzetes ÁFA 4. Kötelezettségek 4 (3). Jegyzett, de 4. Jegyzett tőke még be nem fizetett tőke Tőkeemelés ellenérték nélkül vagy kedvezményes dolgozói részvény (üzletrész) juttatásával A munkavállalók részére ingyen vagy ked- 4. Tőketartalék 4 (3). Jegyzett, de még vezménnyel átadott részvények, üzletrészek 4. Eredménytartalék be nem fizetett tőke névértéke és a térített összeg különbözetének elszámolása A munkavállalók részére kedvezménnyel 3. Pénzeszközök 4 (3). Jegyzett, de még átadott részvények, üzletrészek névértékébe nem fizetett tőke ből a dolgozók által megtérített összeg elszámolása

A Jegyzett tőke emelésének állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor

4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4. Tőketartalék 4. Eredménytartalék 4. Lekötött tartalék

Jegyzett tőke emelése saját forrásból a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg Lekötött tartalékban elkülönítetten kimutatott, tőkeleszállítás miatt képzett Lekötött tartalék terhére végrehajtott Jegyzett tőke emelés a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg A Jegyzett tőke emelése átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával Átváltoztatható kötvény forgalomba hozatala 3. Pénzeszközök

4. Jegyzett tőke 4. Jegyzett tőke 4. Jegyzett tőke

4. Átváltoztatható kötvények 4. Átváltoztatható kötvények

A kötvénytulajdonosok részvényigény beje- 3. Pénzeszközök lentésekor a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözet megfizetése Kötvénytulajdonosok bejelentett részvény- 4. Átváltoztatható 4. Jegyzett tőke igényének cégbírósági bejegyzése kötvények Tőkeleszállítás a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek és a visszaváltható részvények bevonásával Tőkeleszállítás névértéken a cégbírósági 4. Jegyzett tőke 9. Rendkívüli bevételek bejegyzéssel egyidejűleg Bevont saját részvények, saját üzletrészek, 8. Rendkívüli ráfordí- 3. Saját részvények, visszaváltható részvények bekerülési (könyv tások saját üzletrészek, viszszerinti) értékének kivezetése szaváltható részvények A visszavásárolt tulajdoni részesedés miatti 4. Lekötött tartalék 4. Eredménytartalék Lekötött tartalék feloldása a bevont saját részvények, saját üzletrészek, visszaváltható részvények bekerülési (könyv szerinti) értékével megegyező összegben Tőkeleszállítás a Tőketartalékkal szemben a cégbí- 4. Jegyzett tőke 4. Tőketartalék rósági bejegyzéssel egyidejűleg Tőkeleszállítás az Eredménytartalékkal szemben a 4. Jegyzett tőke 4. Eredménytartalék cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg Tőkeleszállítás a Lekötött tartalékkal szemben a 4. Jegyzett tőke 4. Lekötött tartalék cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg Tőkekivonással együtt járó Jegyzett tőke leszállítás Jegyzett tőke leszállításakor a tőkehánya- 4. Jegyzett tőke 4. Kötelezettségek dok névértékének kivezetése a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg Megállapodás szerinti mértékű Tőketartalék 4. Eredménytartalék 4. Kötelezettségek és Eredménytartalék kivonás elszámolása 4. Tőketartalék A tulajdonosok, befektetők tagok tulajdoni 4. Kötelezettségek 3. Pénzeszközök hányadának kifizetése a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzése után Tőkeleszállítás ellenében adott eszközök Tőkeleszállítás névértéken a cégbírósági 4. Jegyzett tőke 4. Kötelezettségek bejegyzéskor A tőkeleszállításkor átadott eszközök könyv 8. Ráfordítások 1/3. Eszközök szerinti értékének kivezetése az értékesítés szabályai szerint, a cégbírósági bejegyzés után A tőkeleszállítás ellenében átadott eszközök 3. Vevők 9. Bevételek piaci értékének és a kapcsolódó ÁFÁ-nak az 4. Fizetendő ÁFA elszámolása az értékesítés szabályai szerint, a cégbírósági bejegyzés után Kompenzálás 4. Kötelezettségek 3. Vevők Feltételes tőkeleszállítás (ha egy rt közgyűlése az 4. Jegyzett tőke 4. Eredménytartalék alaptőke feltételes leszállításáról határozott, akkor VAGY

ennek előfeltétele, hogy megtörténjen az alaptőke egyidejű felemelése is) Alaptőke leszállításával egyidejűleg bejegyzett felemelés

4. Lekötött tartalék 4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

4. Jegyzett tőke

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Fogalma: A jegyzett tőkére a tulajdonosok által még be nem fizetett összeg, azaz követelés a tulajdonosokkal szemben. A jegyzett tőkéből még nem teljesített értékrész, vagyis a Jegyzett tőke értékét módosítja (csökkenti) a működő jegyzett tőke szintjére. Fajtái: • Cégenként: rt és kft esetén lehet, más cégeknél nem • Teljesítés formája szerint: pénzzel vagy nem pénzzel (apporttal) teljesítendő • Esedékesség szerint: le nem járt (társasági szerződésben rögzített határidőn belül) vagy lejárt (gazdasági és jogi következmények Állományba vétel: A jegyzett (jegyzésként elfogadott) összegben. Értékelés a mérlegben: + jegyzéskor befizetett összeg + apporttal teljesítések összege - el nem fogadott túljegyzések visszafizetendő értéke - jegyzett – jegyzett tőkeként elfogadott – érték + tárgyévi további teljesítések Mérlegérték (-) Eredménykimutatás kapcsolat: • Közvetlen eredményhatása nincs • Közvetett kapcsolat lehet, a határidőre be nem fizetett összeg miatt (kamatfizetési kötelezettség lehet) Kiegészítő melléklet kapcsolat: • Lejárt követelések a jegyzett, de be nem fizetett tőke miatt • A likviditást befolyásoló jelentős követelések Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Jegyzéskor befizetés

Tartozik számla 3. Pénzeszközök

További befizetések a bejegyzési kérelem cégbírósági benyújtásáig, illetőleg az alakuló közgyűlésig Apporttal teljesítések a bejegyzési kérelem cégbírósági benyújtásáig Apportra jutó ÁFA

3. Pénzeszközök

Felmerült költségek El nem fogadott jegyzésre befizetett összegek átvezetése (közgyűlési döntéskor) Elfogadott jegyzés a cégbírósági bejegyzéskor

5 (6/7). Költségek 4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 3. Pénzeszközök

Pénzbefizetések a következő évben, illetőleg a társaságban

1-3. Eszközök 4. Előzetes ÁFA

Követel számla 4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 3. Pénzeszközök 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 4. Jegyzett tőke 4 (3). Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

Tőketartalék Fogalma: Tulajdonosoktól, tagoktól, befektetőktől ellenszolgáltatás nélkül, tehermentesen, véglegesen kapott vagyontárgyak – pénzeszközök, átvett eszközök -, illetve egyéb jogszabályok alapján átvett eszközök cégbíróságon be nem jegyzett saját forrása. NEM LEHET negatív egyenlege! Passziválás (állományba vétel): Külső forrásból: • részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözet (ázsió) • egyéb vállalkozónál a tulajdonosok, tagok által alapításkor, illetve tőkeemeléskor Tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott pénzeszközök és egyéb eszközök értéke • jogszabály alapján Tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke Belső forrásból: • Jegyzett tőke leszállítása a Tőketartalékkal szemben • szövetkezeti üzletrész bevonása miatt képzett fel nem osztható vagyon • Lekötött tartalék feloldásakor visszavezetett összeg Felhasználása (csökkentése): Kivonás: • tőkekivonással megvalósított Jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a Jegyzett tőke leszállításával arányos – Tőketartalék kivonás összege • jogszabály alapján a Tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értéke • jogszabály alapján Tőketartalékba helyezett összegek azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni Belső forrásba: • Jegyzett tőke emelésére • veszteség miatti negatív Eredménytartalék ellentételezésére (csak a veszteség mértékéog) • Lekötött tartalékba átvezetett összeg Speciális esetek: Ha a vállalkozás könyvvezetésében áttér forintról devizára, devizásról forintra, illetve devizáról más devizára, akkor az áttérés előtti mérlegben szereplő adatok átszámítása során az áttérés napjára vonatkozó külön mérlegben az átszámítási különbözet pozitív egyenlegével meg kell növelni a Tőketartalékot. Ha a Jegyzett tőke forintra átszámított összege eltér a cégjegyzék szerinti tőke forintösszegétől, a különbözetett a Tőketartalékkal szemben kell rendezni. Ha átalakuláskor az átalakuló gazdasági társaságnál átértékelésre kerül sor, és az összevont átértékelési különbözet pozitív (vagyis összességében felértékelés volt), akkor a különbözettel a Tőketartalékot kell megnövelni. Ha az átértékelési különbözet negatív, akkor a különbözettel a Tőketartalék pozitív összegéig a Tőketartalékot, azt meghaladóan az Eredménytartalékot kell csökkenteni. Értékelés (a mérlegben): Könyv szerinti értéken. Eredménykimutatás kapcsolat: Nincs. Kiegészítő melléklet kapcsolat: Nincs. Könyvviteli elszámolása:

Gazdasági esemény Tartozik számla Követel számla Rt esetén az ázsió (jegyzési ellenérték – névérték) a cég1/3. 4. Tőketartalék jegyzékbe történt bejegyzés időpontjával, vagy ha a pénz(Pénz)eszközök eszköz átvétele a bejegyzésig nem történt meg, akkor a cégbejegyzést követően, a pénzeszköz átvételekor Egyéb vállalkozás esetén a tulajdonosok, tagok által a jegyzési érték és a névérték különbözeteként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értéke a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával, vagy ha a pénzeszköz átvétele a bejegyzésig nem történt meg, akkor a cégbejegyzést követően, a pénzeszköz átvételekor Tőketartalékként ténylegesen átvett (pénz)eszközök 1/3. 4. Tőketartalék (Pénz)eszközök ÁFAköteles eszköz átvétele esetén az ÁFA elszámo- 4. Előzetes ÁFA 4. Kötelezettségek lása Tőketartalék átvétele jogszabály alapján a 1/3. 4. Tőketartalék (pénz)eszközmozgással egyidejűleg (Pénz)eszközök Tőketartalék átadása jogszabály alapján a 4. Tőketartalék 1/3. (pénz)eszközmozgással egyidejűleg (Pénz)eszközök Lekötött tartalékba átvezetett összeg 4. Tőketartalék 4. Lekötött tartalék Lekötött tartalékból visszavezetett összeg a lekötés feloldása 4. Lekötött tarta4. Tőketartalék alapján lék Veszteség miatti negatív Eredménytartalék ellentételezésére 4. Tőketartalék 4. Eredménytartafelhasznált összeg lék Tőkekivonással megvalósított Jegyzett tőke leszállításához 4. Tőketartalék 4. Kötelezettségek kapcsolódó arányos Tőketartalék kivonás Jegyzett tőke leszállítása a Tőketartalékkal szemben a cég4. Jegyzett tőke 4. Tőketartalék bírósági bejegyzés időpontjában Jegyzett tőke felemelése a szabad Tőketartalékból a cégbí4. Tőketartalék 4. Jegyzett tőke rósági bejegyzés időpontjában Feladatok: Esettanulmányok: Saját tőke / 1. feladat 346. o. Saját tőke / 2. feladat 349. o. Saját tőke / 3. feladat 351. o. Saját tőke / 4. feladat 353. o. Saját tőke / 5. feladat 354. o. Saját tőke / 6. feladat 355. o. Saját tőke / 7. feladat 356. o. Saját tőke / 8. feladat 358. o.

10. tétel A) Költségelszámolási alapfogalmak: kiadás, költség, ráfordítás összefüggései. Költségek fogalma, fajtái, csoportosítási lehetőségei. Könyvelés a költség számlákon. Költségkimutatások B) Eredménytartalék és Mérleg szerinti eredmény (fogalma, tartalma, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet kapcsolata, könyvviteli elszámolás)

A) Költségelszámolási alapfogalmak: kiadás, költség, ráfordítás összefüggései. Költségek fogalma, fajtái, csoportosítási lehetőségei. Könyvelés a költség számlákon. Költségkimutatások Költségszámítás: Az a folyamat, amelyben meghatározzák, hogy a gazdálkodó szervezet által kifejtett tevékenység mennyibe kerül. Költség: A tevékenység érdekében történő erőforrás felhasználás pénzben kifejezett értéke. Kiadás: Üzemgazdasági értelemben valamilyen naturális mozgás. Pénzügyi fogalomként tényleges pénzmozgást – pénzkiadást jelent. Ráfordítás: A kibocsátott anyagi és nem anyagi javak bekerülési értéke. Költség, kiadás, ráfordítás összefüggései: • A kiadás időben megelőzheti a költség felmerülését és elszámolását (pl. anyagvásárlás készpénzért), időben követheti a költség felmerülését és elszámolását (pl. munkabér elszámolás és kifizetés) vagy egybeeshet a költség felmerülésével és elszámolásával (pl. irodaszer vásárlása és azonnali felhasználása). • Vannak olyan pénzkiadások is, amelyek csak közvetetten kapcsolódnak a költségelszámoláshoz (pl. hitelfelvétel). • A ráfordítás az értékesítéshez, az eredmény realizálásához kapcsolódó fogalom, míg a költség a tevékenység elvégzéséhez kapcsolódik. • Minden költség előbb vagy utóbb kiadást is jelent, de nem minden kiadás (lesz) költség. • Minden költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz, de fordítva nem igaz. • Kvázi költség: az érvényes számviteli szabályok szerint költségként elszámolni nem lehet, de a vállalat mégis fontosnak tartja a költségei között szerepeltetni (pl. tagi kölcsön után meg nem fizetett kamat, saját tőke használatának ára). Költségek csoportosítása: Megjelenési forma, költségfajta, költség neme szerint: • anyagköltség • igénybe vett szolgáltatások költségei • egyéb szolgáltatások költségei • bérköltség • személyi jellegű kifizetés • bérjárulékok • értékcsökkenési leírás Összetettségük szerint: • elemi (egyszerű) költség • összetett (komplex) költség (pl. fenntartási, üzemi, központi) Eredete szerint • elsődleges költség (kívülről szerez be) • másodlagos költség (saját teljesítmények) Elszámolhatósági mód szerint • közvetlen: a felmerülés időpontjában meg tudjuk határozni, hogy melyik költségviselőt milyen mértékben terheli • közvetett: a felmerülés időpontjában csak a felmerülés helyét és a költséghelyet tudjuk meghatározni A tevékenység volumenéhez való viszony szerint: • változó költség: a tevékenység volumenével valamilyen arányban változnak

o

lineáris (proporcionális): az összköltség a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére mindig ugyanakkora értékben emelkedik. Az egységköltség a tevékenység volumenének változására nem reagál, állandó marad. o progresszív: az összköltség a tevékenység volumenének 1%-os növekedésére 1%nál nagyobb mértékben emelkednek. Az egységköltségek a tevékenység volumenének növekedésére vagy progresszíven vagy degresszíven emelkednek. o degresszív: az összköltség a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére egységnél mértékben emelkednek. Az egységköltségek a tevékenység volumenének növekedésével ellentétes, csökkenő tendenciát mutatnak. o regresszív: összköltség a tevékenység volumenének növekedésére csökkennek. Az egységköltségek a tevékenység volumenének növekedésére degresszíven csökkennek. • állandó költség: a tevékenységi volumen jelentős terjedelmében a vizsgált időszakban változatlanok. Az egységköltségek a tevékenység volumenének növekedésére degresszíven csökkennek. • viszonylag állandó költség: a tevékenységek a gazdálkodó szervezet számára reális teljes terjedelemben nem maradnak ugyan változatlanok, a tevékenység egy adott terjedelmén belül azonban nem reagálnak a tevékenység volumenének változására. Ugyanakkor bizonyos kritikus tevékenységi volumen elérésekor ugrásszerűen változnak, amely változást követően a következő kritikus pontig újra változatlanok maradnak. Az egységköltségek a tevékenység volumenének növekedésére degresszíven csökkennek, de ugrásokkal. Kapacitáshoz (erőforráshoz) való viszony alapján: • üresköltség: = ((maximális kapacitás – tényleges kapacitás) / maximális kapacitás) * fixköltség • hasznos költség: = (tényleges kapacitás / maximális kapacitás) * fixköltség Kapacitás- és volumenváltozás együttes értéke alapján: • ellenálló, visszamaradó, rezisztens költség: a kapacitáskihasználási szint változása nem von maga után azonnal elméletileg következő állandó költség növekedést. • rekurrens költség: a kapacitáskihasználási szint módosulás előtt megnő az állandó költség az elméleti görbéhez képest. • remanens költség: a kapacitáskihasználási szint módosulás előtt lecsökken az állandó költség az elméleti görbéhez képest. Keletkezése szerint: • termékköltség: olyan készletek beszerzésével vagy előállításával kapcsolatban merülnek fel, amelyek a jövőben hozamot termelnek. • Időköltség: az időszak során felmerült költség, amely nem tartozik a termékekre elszámolható költségek közé. A felmerülés időszakában az eredmény terhére ráfordításként elszámolandó. Bizonytalan vagy követhetetlen a megtérülés. Adott döntési szint szempontjából: • befolyásolható, ellenőrizhető: döntés következtében a jövőben megváltoznak. • befolyásolhatatlan, nem kontrollálható: döntés következtében nem változnak, meg változtathatatlanok. Az újratermelési folyamatban betöltött funkció szerint: • beszerzéssel kapcsolatos • termeléssel kapcsolatos • készletezéssel kapcsolatos • értékesítéssel kapcsolatos • igazgatással, irányítással kapcsolatos • befektetésekkel kapcsolatos • információáramlással kapcsolatos • alap- és járulékos költség Periodicitásuk szerint: • egyszeri költség • ismétlődő költség Kalkulálhatóság szerint: • kalkulálható • nem kalkulálható Közgazdasági tartalmuk szerint: • vállalati költség • társadalmi költség

Viszonyíthatóságuk szerint: • relatív • máshoz nem viszonyítható • vonatkozási alapjuk nem számszerűsíthető Egyéb: • életciklus költség • célköltség • lehetőség költség (opportunity cost): ha valamely erőforrás, termelési kapacitás korlátozottan áll rendelkezésre, akkor az opprtunity cost az az elveszett lehetőség, feláldozott haszon, kieső jövedelem, esetleg alternatív költség, meg nem valósított cselekvés haszna, amelyről lemondunk azáltal, hogy egy másik mellett döntünk. Könyvelés a költség számlákon: A költségnövekedések elszámolása: • végső soron eszközcsökkenések következményei • a költségnövekedések könyvviteli elszámolásakor a költségnövekedéssel párhuzamosan vagy eszköz csökkenést vagy forrás növekedést kell könyvelni A költségcsökkenések elszámolása: • költség csökken – eszköz nő: befejezetlen termelés költségeinek időszak végi átvezetése • költség csökken – eredmény csökken: FNOK időszak végi átvezetése az eredmény terhére • költség csökken – költség nő: költségszámlák közti átcsoportosítás • költség csökken – forrás csökken: költségnövekedés utólagos helyesbítése A költségelszámolás teljessé tétele után – legalábbis év végén – valamennyi költségszámla egyenlege nulla lesz. Költségkimutatás: Az a könyvviteli okmány, amely egy időszak költségeit megfelelően részletezve és összesítve tartalmazza. Formái: • Költségnem kimutatás: elsősorban külső célú megítélést szolgál. Tétel megjelölés 1. 2. 3. A. 4. 5. 6. B. C. D.

Tárgyidőszaki költség e Ft-ban

Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások költsége Egyéb szolgáltatások költsége ANYAGJELLEGŰ KÖLTSÉGEK Bérköltség Személyi jellegű egyéb költségek Bérjárulékok SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁSI KÖLTSÉG ÖSSZES KÖLTSÉG

Költségösszesítő ív:

Megnevezés

Költségviselők

•

Előző időszaki költség e Ft-ban

Megnevezés

„I” termék . . .

Költségnemek Anyag- Szemé- Értékjellegű lyi jellecsökköltsé- gű költ- kenési gek ségek leírás

Felmerült költségek

Korrekciók Időbeli elhatáMegrolások térüAktív Passzív lések (-) (-) (+)

Időszakot terhelő költség

Költséghelyek

„A” üzem . . . Központi iroda

Korrekciók

Összesen

•

Aktív (-) Passzív (+) Megtérülések (-) Összesen

Költségnem összesítő ív Megnevezés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások költsége Egyéb szolgáltatások költsége ANYAGJELLEGŰ KTG. Bérköltség Személyi jellegű egyéb költségek Bérjárulékok SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁSI KÖLTSÉG ÖSSZES KÖLTSÉG

AIE (-)

PIE (+)

Megtérülés (-)

Időszakot terhelő költség

Kalkulációs séma: egy-egy tevékenység vagy termék önköltségének meghatározására szolgál. Megnevezés Közvetlenül elszámolt költségek

. . Anyagjellegű költségek . . . Személyi jellegű költségek Értékcsökkenési leírási költség 1. Közvetlen költség (önköltség)

Közvetve elszámolt (áttételezett) költségek

•

Időszakban felmerült költség

2. Közvetett költség (önköltség) 3. Teljes költség (önköltség) 1.+2.

Befejezett tevékenységet (termelést) terhelő költség

Egységre jutó költség

B) Eredménytartalék és Mérleg szerinti eredmény (fogalma, tartalma, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet kapcsolata, könyvviteli elszámolás) Eredménytartalék Fogalma: A saját tőke változó eleme, amely elsősorban a tárgyévet megelőző években folytatott vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredményének halmozott összegét mutatja, az előző évek tevékenységének a saját tőkéhez való hozzájárulását, a saját tőkére gyakorolt hatását tükrözi. Passziválás (állományba vétel): Külső forrásból: • Gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges (korábban ilyen címen adott) pótbefizetés visszakapott összege • Jogszabály alapján az Eredménytartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke Belső forrásból: • Jegyzett tőke leszállítása az Eredménytartalékkal szemben • Veszteség miatti negatív Eredménytartalék ellentételezésére felhasznált Tőketartalék. • Előző üzleti év mérleg szerinti eredménye (nyereség esetén) • Ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosításai (nyereségei) • Lekötött tartalékból visszavezetett összeg Felhasználása (csökkentése): Kivonás: • Tőkekivonással megvalósított Jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – Eredménytartalék kivonás összege • Tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az Eredménytartalékot terhelő adóra igénybevett összeg • Gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített (törvényi előíráson alapuló) pótbefizetés összege • Jogszabály alapján az Eredménytartalékkal szemben átadott pénzösszegek, eszközök értéke Belső forrásba: • Jegyzett tőke emelése a rendelkezésre álló szabad Eredménytartalékból • Előző üzleti év mérleg szerinti eredménye (veszteség esetén) • Ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosításai (veszteségei) • Lekötött tartalékba átvezetett összeg (Pl. alapítás-átszervezés miatt, kísérleti fejlesztés aktivált értéke miatt, saját részvények, üzletrészek visszavásárlásakor stb.) Speciális esetek: • Ha a vállalkozás könyvvezetésében áttér forintról devizára, devizásról forintra, illetve devizáról más devizára, akkor az áttérés előtti mérlegben szereplő adatok átszámítása során az áttérés napjára vonatkozó külön mérlegben az átszámítási különbözet negatív egyenlegével csökkenteni kell az Eredménytartalékot. • Ha átalakuláskor az átalakuló gazdasági társaságnál átértékelésre kerül sor, és az összevont átértékelési különbözet negatív (vagyis összességében leértékelés volt), akkor a különbözettel a Tőketartalék pozitív összegét meghaladóan az Eredménytartalékot kell csökkenteni. • Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalékban (vagy a tőketartalékban) kell fedezetet teremteni azoknak a vagyontárgyaknak – a saját tőke és a vagyonmérleg-tervezet szerinti mérlegfőösszeg arányában számított – értékére, amelyek a jegyzett tőkében nem vehetők figyelembe (nem forgalomképes eszközök). Értékelés: Könyv szerinti értéken.

Eredménykimutatás kapcsolat: Az adózott eredmény kiegészítéséhez igénybe vehető a meglévő, szabad Eredménytartalék, ha • az adózott eredmény nem nyújt elég fedezetet a kifizetni tervezett osztalékra, részesedésre; a kamatozó részvény kamatára • az igénybevétel után a Lekötött tartalékkal és az Értékelési tartalékkal csökkentett Saját tőke összege meghaladja a Jegyzett tőke összegét Kiegészítő melléklet kapcsolat: Nincs. Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Az előző üzleti év mérleg szerinti eredményének (nyereségének) átvezetése nyitás után Az előző üzleti év mérleg szerinti eredményének (veszteségének) átvezetése nyitás után Lekötött tartalékba visszavezetett összeg Lekötött tartalékból visszavezetett összeg a lekötés feloldásakor Veszteség miatt negatív Eredménytartalék ellentételezésére felhasznált Tőketartalék Jogszabály alapján Eredménytartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke Jogszabály alapján Eredménytartalékkal szemben átadott (pénz)eszköz Tőkekivonással megvalósított Jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó arányos Eredménytartalék kivonás Jegyzett tőke leszállítása az Eredménytartalékkal szemben cégbírósági bejegyzéskor Jegyzett tőke felemelése rendelkezésre álló szabad Eredménytartalékból cégbírósági bejegyzéskor Előző évek ellenőrzése, önellenőrzése miatti eredményt módosító hatások (most nyereség) átvezetése a tárgyévi zárás előtt, ha a hiba jelentős Előző évek ellenőrzése, önellenőrzése miatti eredményt módosító hatások (most veszteség) átvezetése a tárgyévi zárás előtt, ha a hiba jelentős Osztalékra, részesedésre igénybe vett Eredménytartalék Veszteség fedezetére átadott pótbefizetések a pénzmozgással egyidejűleg Veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott – pótbefizetés viszszakapott összege a pénzmozgással egyidejűleg Feladatok: Esettanulmányok: Saját tőke / 1. feladat 346. o. Saját tőke / 2. feladat 349. o. Saját tőke / 3. feladat 351. o. Saját tőke / 4. feladat 353. o. Saját tőke / 5. feladat 354. o.

Tartozik számla

Követel számla

4. Mérleg szerinti eredmény








4. Tőketartalék


1/3. (Pénz)eszközök



1/3. (Pénz)eszközök


4. Kötelezettségek

4. Jegyzett tőke



4. Jegyzett tőke

4. (8-9) Előző évek mérleg szerinti eredménye ellenőrzésből



4. (8-9) Előző évek mérleg szerinti eredménye ellenőrzésből


4. Tárgyévi adózott eredmény elszámolási számla


3. Pénzeszközök

3. Pénzeszközök


Saját tőke / 6. feladat 355. o. Saját tőke / 7. feladat 356. o. Saját tőke / 8. feladat 358. o.

Mérleg szerinti eredmény Fogalma: A tárgyévben realizált adózott eredményből a tulajdonosok, befektetők által a vállalkozásban visszahagyott vagyonrész; a tárgyévi tevékenység eredményének hozzájárulása a társaság saját tőkéjéhez. A tárgyévi adózott eredmény osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára igénybe vett Eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összege. Mindig meg kell egyeznie az Eredménykimutatásban ilyen címen beállított eredménnyel. Értékelés: Könyv szerinti értéken. Eredménykimutatás kapcsolat: Tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként (speciális osztalékként), ha a Lekötött tartalékkal és az Értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, részesedés, a kamatozó részvény kifizetése után sem csökken a Jegyzett tőke összege alá (egyenlő lehet vele!). Év közben osztalékelőleg is csak ezen feltételek teljesülése esetén fizethető. Kiegészítő melléklet kapcsolat: A társasági adó megállapításakor az értékelés következtében módosuló tételt jelentő összegeket (ha a tétel átmeneti jellegű, akkor a jövedelemhatást is) be kell mutatni. Osztalékfizetési korlát számítása: MO=AE+ET-JD+TT, de MO ≤ (AE+ET) vagy MO=STOE-LT-ÉT, de MO ≤ (AE+ET) MO=maximálisan kifizethető osztalék AE=tárgyévi adózott eredmény ET=meglévő szabad eredménytartalék JD=jegyzett, de még be nem fizetett tőke TT=meglévő szabad tőketartalék STOE=osztalékfizetés előtti saját tőke LT=lekötött tartalék ÉT=értékelési tartalék JT=jegyzett tőke Osztalékot terhelő adók: Ha belföldi vagy külföldi társaság kapja, akkor nem kell levonni adót. Ha belföldi magánszemély kapja, akkor az osztalékot a tulajdoni hányaduk arányában rájuk járó (értékelési tartalékkal csökkentett) saját tőke értékének 30%-áig 25%-os SZJA és 4% EHO (de max. 400000 Ft), afölött pedig 35%-os SZJA terheli. Osztalékelőlegnél 25% az SZJA és közbenső auditált mérleget kell készíteni. Könyvviteli elszámolása: Zárás előtti rendező tételek: 1. értékelek 2. elhatárolok 3. átsorolok Gazdasági esemény Társasági adó előleg befizetése év közben

Tartozik számla 4. TAO elszámolási számla

Költségnem számlák átvezetése év végén

8. Ráfordítások

A tárgyévet terhelő tényleges társasági adó el-

8. Eredményt terhelő

Követel számla 3. Pénzeszközök 59. Költségnem záró technikai számla 4. TAO elszámolási

számolása év végén

adók

Bevétel számlák zárása év végén

9. Bevételek

Aktivált saját teljesítmények zárása (vagy fordítva!)

5. Aktivált saját teljesítmények

Ráfordítás számlák zárása év végén

8. Ráfordítások és 8. Eredményt terhelő adók

Eredménytartalék igénybevétele adózott eredmény kiegészítéséhez osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára


Osztalék elszámolása A mérleg szerinti eredmény átvezetése év végén az elszámolási számláról (nyereség esetén) A mérleg szerinti eredmény átvezetése év végén az elszámolási számláról (veszteség esetén) Következő évben nyitás után a mérleg szerinti eredmény átvezetése eredménytartalékba (nyereség esetén) Következő évben nyitás után a mérleg szerinti eredmény átvezetése eredménytartalékba (veszteség esetén) Feladatok: Esettanulmányok: Saját tőke / 1. feladat 346. o. Saját tőke / 2. feladat 349. o. Saját tőke / 3. feladat 351. o. Saját tőke / 4. feladat 353. o. Saját tőke / 5. feladat 354. o. Saját tőke / 6. feladat 355. o. Saját tőke / 7. feladat 356. o. Saját tőke / 8. feladat 358. o.

4. Adózott eredmény elszámolási számla 4. Adózott eredmény elszámolási számla

számla 99. Bevételek záró technikai számla majd 4. Adózott eredmény elszámolási számla 59. Technikai számla majd 4. Adózott eredmény elszámolási számla 89. Ráfordítások záró technikai számla majd 4. Adózott eredmény elszámolási számla 4. Adózott eredmény elszámolási számla 4. Kötelezettségek 4. Mérleg szerinti eredmény


4. Adózott eredmény elszámolási számla





11. tétel A) A költségtartalmak és a költségelemzési módszerek kapcsolata. Közvetlen költségelemzési módszerek – megoszlási viszonyszámok, költségfüggvény B) Céltartalékok fogalma, tartalma, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet kapcsolata, könyvviteli elszámolása

A) A költségtartalmak és a költségelemzési módszerek kapcsolata. Közvetlen költségelemzési módszerek – megoszlási viszonyszámok, költségfüggvény Költségelemzés: A költségszerkezet és költségváltozás, valamint a költségalakulást befolyásoló tényezők hatásainak vizsgálata. Az elemzés előfeltétele: A költségek megfelelő csoportosítása. Itt megkülönböztetett szerepet kap a volumenhez (költségjellemzőhöz) való kapcsolat szerinti részletezés. Költségelemzés: • Területi összehasonlítással: különböző cégek költségeit hasonlítjuk egymáshoz • Időbeli összehasonlítással o Visszatekintő (retrospektív): hogyan alakult a költség a múlthoz képest o Előretekintő (prospektív): a meglévő adottságokat figyelembe véve a várható költségek nagyságát és szerkezetét prognosztizáljuk Költségtartalmak és költségelemzési módszerek kapcsolata: Önköltség kategóriák Közvetlen költség Korrigált közvetlen költség Technológiai költség Szűkített költség Teljes költség

Elemzési módszer Költségmátrix Eltérésfelbontás Rugalmasságon alapuló költségelszámolás Költségfüggvény Összehasonlító viszonyszámok

Összehasonlító viszonyszámok fajtái: • Dinamikus viszonyszámok o Tárgyidőszaki ktg (K1) / bázis időszaki ktg (K0) o Az egyik időszakról a másikra százalékosan mutatják a változást • Megoszlási viszonyszámok o Költségnem / összes termelési költség o A vizsgált vállalkozásnál milyen az egyes költségfajták súlya az összes költségen belül • Költséghányad o Az egyes költségnemek és a termelési érték viszonyát fejezi ki o kh= költségnem / termelési érték = ∑q*f*p / ∑q*a = ∑q*ö / ∑q*a o A fajlagos és tarifa értékek az egyes költségnemektől függően más-más tartalommal rendelkeznek: Költségfajta Fajlagos Tarifa Anyagktg Fajlagos anyagfelhasználás: termékegy- Anyag egységár ségre jutó anyagmennyiség Bérktg Fajlegos munkaerő felhasználás: termék- Órabér egységre jutó munkaóra-mennyiség Bérjárulék Uaz, mint a bérköltségnél Egy órára jutó bérjárulék Üzemi Fajlagos gépóra felhasználás: termék- Egy gépórára jutó gépktg egységre jutó gépóra mennyisége üzemi gépktg •

Költségszint o Az összes költség (vagy valamely részköltség) és a termelési érték hányadosa o ksz= költség (részköltség) / termelési érték = ∑q*ö / ∑q*a

Költséghányad és költségszint kapcsolata: • mindkét mutató nevezője ugyanaz • a költségszint számlálója egyenlő a költséghányadok számlálóinak összegével

• •

tehát a költségszint egyenlő a költséghányadok összegével ksz=∑kh

Költségszint és fedezeti hányad kapcsolata: • a költségszint meghatározható úgy is, hogy a számlálóban nem a termelés, hanem az értékesítés költsége szerepel: ez az értékesítési költségszint mutatója • fedezeti összeg (értékesítés bruttó eredménye) = nettó árbevétel – értékesítés közvetlen költsége = ∑q*m = ∑q*a - ∑q*ö • elosztva a nettó árbevétellel (=∑q*a) : ∑q*m / ∑q*a = (∑q*a / ∑q*a) - (∑q*ö/∑q*a) = Fh = 1-ksz Jelmagyarázat: q = termelt mennyiség f = fajlagos felhasználás ( a termék egységére jutó erőforrás felhasználás) p = tarifa, a fajlagos erőforrás egységére jutó ár vagy érték a = a termék (előállított késztermék, félkész termék) eladási egységára ö = f*p = a termék egységköltsége ∑ = a termékenkénti összegzésre utal ∑q*m = fedezeti összeg Fh = fedezeti hányad Költségfüggvények: • elemi költségfüggvények o először homogén költségcsoportokat kell képezni o ezekhez független változót kell hozzárendelni (volumen, ktgjellemző) o hatványkitevős függvények, ahol a hatványkitevő egyértelműen utal a költség fajtájára • összköltség függvények o a tevékenység egészére vonatkoztatva jellemzi a költségalakulást o általában egy harmadfokú görbe o gyakorlatban ritkán alkalmazzák Elemi költségfüggvények: (lásd még a 10. tétel A részében!) Lineáris költségek: Klv

Q ölv

Q ahol: Klv = az összes lineárisan változó ktg Q= a tevékenység volumene ölv = az összes lineárisan változó egységktg Progresszív költségek: (rajzold be a lila könyv 6. oldaláról!) Kpv

Q

öpv

Q ahol: Kpv = az összes progresszíven változó ktg Q= a tevékenység volumene öpv = az összes progresszíven változó egységktg Degresszív költségek: (rajzold be a lila könyv 7. oldaláról!) Kdv

Ödv

Q

Q ahol: Kdv = az összes degresszíven változó ktg Q= a tevékenység volumene ödv = az összes degresszíven változó egységktg Regresszív költségek: (rajzold be a lila könyv 8. oldaláról!) Kpv

örv

Q

Q ahol: Krv = az összes regresszíven változó ktg Q= a tevékenység volumene örv = az összes regresszíven változó egységktg Állandó költségek: (rajzold be a lila könyv 10. oldaláról!) Ká

öá

Q

Q ahol: Ká = az összes állandó ktg Q= a tevékenység volumene

öá = az összes állandó egységktg Viszonylag állandó költségek: (rajzold be a lila könyv 10. oldaláról!) Ká

öá

Q

Q ahol: Ká = az összes állandó ktg egy bizonyos volumenig Q= a tevékenység volumene öá = az összes állandó egységktg Költségmátrix: • akkor alkalmazható, ha o a gyártási folyamat bonyolult o a gyártmányválaszték széles körű o az egyes termelő részlegek között vertikális és (horizontális) kapcsolatok vannak • többváltozós lineáris költségfüggvény, amelynek alapösszefüggése: K = P*S*T • (K = ktg, P = az erőforrások egységárainak mátrixa S = a fajlagos erőforrások mátrixa T = teljesítménymátrix) • a lineáris kapcsolatokat képes kezelni, ezért elsősorban a közvetlen költségek vizsgálatára alkalmazható

B) Céltartalékok fogalma, tartalma, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet kapcsolata, könyvviteli elszámolása Fogalma: Olyan passzíva, amellyel a vállalkozás az óvatosság és az összemérés elvéből kiindulva pontosítja az eredményt, valósabbá teszi a saját tőkét és fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre és ráfordításokra. Összemérés elve: A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Óvatosság elve: Bizonytalan, kockázatos bevételeket ne mutassunk ki, a feltételezhető veszteségeket viszont vegyük figyelembe. Eredménypontosítás! A számviteli politikában rögzíteni kell a képzés szabályát! Fajtái (mérlegtételei): 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék Passziválás: Várhatóan felmerülő, előzetesen kalkulált forintértéken. Értékelés: Könyv szerinti értéken. Eredménykimutatás kapcsolat: Mindig Egyéb ráfordításként számolandó el a céltartalék képzése. Felhasználása, feloldása pedig az Egyéb bevételeket növeli. Kiegészítő melléklet kapcsolat: Jogcímenként elkülönítetten • be kell mutatni a képzett céltartalék összegét, illetve annak felhasználását. • indokolni kell az előző évitől lényegesen eltérő céltartalék összegét. • be kell mutatni a környezetvédelmi kötelezettségek és a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére képzett tárgyévi és előző évi céltartalék összegét. Üzleti jelentés kapcsolat: Nincs. Céltartalék és az adóalap: Adóalapot növel a tárgyévi képzés. Adóalapot csökkent a tárgyévi feloldás. DE nem jelent adóalap korrekciót a környezetvédelmi törvény, a bányászati törvény, a villamosenergia törvény alapján előírt céltartalék, és az erdővédelmi törvény szerint erdőfelújításra képzett céltartalék. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre: Kötelezően képezendő a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a fordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. • Jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre • Függő kötelezettségekre (kezesség- és garanciavállalás, opciós és nem valódi penziós ügyletek, váltókezesi kötelezettség, le nem zárt peres ügyletekkel kapcsolatban várható kötelezettségek) • Biztos (jövőbeni) kötelezettségekre (határidős adásvételi és swap ügyletek határidős része miatti fizetési kötelezettségek) • Korengedményes nyugdíj és végkielégítés miatti fizetési kötelezettségekre • Környezetvédelmi kötelezettség fedezetére (kalkulációval)

•

Stb. (a bányászatról és villamosenergiáról szóló törvényben előírt céltartalék, az agrárgazdálkodási célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint befejezett felújításhoz kapcsolódó céltartalék, az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére képzett céltartalék)

2. Céltartalék a jövőbeni költségekre: Képzése csak lehetőség. Várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségek, amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. • Fenntartási, javítási költségekre (karbantartásra NEM!) • Átszervezési költségekre • Környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre • Stb. 3. Egyéb céltartalék: Képzéskötelezettség vagy lehetőség külön törvény, illetve kormányrendelet alapján. Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény

Tartozik számla 4. Céltartalék a várható kötelezettségekre 4. Céltartalék a jövőbeni költségekre 4. Egyéb céltartalék

Céltartalék képzés

Céltartalék feloldás, visszavezetés következő évben a kötelezettségek, illetve költségek felmerülésekor


Követel számla 8. Egyéb ráfordítások 4. Céltartalék a várható kötelezettségekre 4. Céltartalék a jövőbeni költségekre 4. Egyéb céltartalék

HASZNOS PLUSZ: Követelések / Kötelezettségek Szerződésből eredő Már teljesített Összegük biztos Esedékességük ismert és bekövetkezett az üzleti évben Felmerülésük időpontja ismert Képzése a mérleg- és az eredményszámlákkal szemben történik ÁFÁ-val növelt érték Nem jár adóalap korrekcióval

Időbeli elhatárolások Szerződésből eredő Feltételezhetően felmerül Összegük (néha) bizonytalan

Céltartalékok Szerződésből eredő Feltételezhetően felmerül Összegük bizonytalan

Esedékességük a fordulónap utáni

Esedékességük bizonytalan

Felmerülésük időpontja bizonytalan Képzése az eredményszámlákkal szemben történik ÁFA nélküli érték Nem jár adóalap korrekcióval

Felmerülésük időpontja bizonytalan Képzése az Egyéb ráfordításokkal szemben történik ÁFA nélküli érték Adóalap korrekcióval jár

Feladatok: Esettanulmányok: Céltartalékok / 1. feladat 366. o. Céltartalékok / 2. feladat 368. o. Céltartalékok / 3. feladat 369. o.

12. tétel A) Költségszámítási eljárások: teljes- és részköltség számítás, differenciálköltségszámítás B) Rövid lejáratú kötelezettségek fogalma, tartalma, eredménykimutatás és a kiegészítő melléklek kapcsolata, könyvviteli elszámolása

A) Költségszámítási eljárások: teljes- és részköltség számítás, differenciál-költségszámítás Költségszámítás: Az a folyamat, amelyben meghatározzák, hogy a gazdálkodó szervezet által kifejtett tevékenység mennyibe kerül. Költségszámítási eljárások: 1) Differenciál költségszámítás 2) Önköltségszámítás (teljes, rész, kalkuláció) 3) Dirct costing 4) Standard költségszámítás 5) Prognózisorientált költségszámítás 6) Folyamatszámítás 7) Normatív költségszámítás Differenciál költségszámítás: A tevékenység egy magasabb szintre emelkedéséből adódó pótlólagos (réteg)költség. Kd = (K1-K0) / (Q1-Q0) = ∆K / ∆Q Ahol Kd : differenciálköltség K1 : új termelési mennyiség összköltsége K0 : megelőző termelési mennyiség összköltsége Q1 : új termelési mennyiség Q0 : megelőző termelési mennyiség ∆K : rétegköltség ∆Q : rétegtermelés Teljes költségszámítás: Az a költségszámítási eljárás, amely az értékelés alapjául szolgáló költség meghatározásához az adott időszaki összes termelési költséget figyelembe veszi. Részköltség számítás: Azon költségszámítási eljárások, amelyek az értékelés alapjául szolgáló költségek meghatározásához a közvetett költségek valamely körét figyelmen kívül hagyják. Direct-costing: • Célja a gazdasági döntéshez szükséges információk biztosítása, jellemzően gazdasági depresszió esetén, amikor a vállalat legfontosabb célja a túléléshez szükséges cselekvési program meghatározása. • Csak rövid távon, a kapacitáskihasználás alacsony szintjén van létjogosultsága Költségszámítás előkalkulációk alapján: • az estamited cost system-ből származik • alapgondolata, hogy a termékek és teljesítmények értékelése hiánytalanul elkészítettt előkalkulációk alapján történik • a tömegtermelést folytató iparágakban alkalmazták sikerrel Standard költségszámítás: • megtartja az előkalkulációs költségszámítás hasznosnak vélt alapelveit • de cél a jövőbeni költségek lehető legfontosabb megállapítása • a kimutatott költségeltéréseket (tényleges és standard költségek között) kölönböző szempontok szerint elemzik az eltérés okát keresve • a jövő felé fordul

B) Rövid lejáratú kötelezettségek fogalma, tartalma, eredménykimutatás és a kiegészítő melléklek kapcsolata, könyvviteli elszámolása Kötelezettségek fogalma: Azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak. Fajtái: • Hátrasorolt kötelezettségek • Hosszú lejáratú kötelezettségek • Rövid lejáratú kötelezettségek

13. tétel THE JOLLY JOKER!!!!!!!! A) Elfogadja az írásbeli érdemjegyét szóbeli nélkül, vagy B) Húz egy másik tételt! C) Nincs! :-)

14. tétel A) Felhasználási folyamat és költségelszámolás (Input költségelszámolás). Költségelszámolás alapesetei (költségnem elszámolás, költséghelyköltségviselő elszámolás, kombinált elszámolás) B) Hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségek fogalma, tartalma, fajtái, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet kapcsolata, könyvviteli elszámolás

A) Felhasználási folyamat és költségelszámolás (Input költségelszámolás). Költségelszámolás alapesetei (költségnem elszámolás, költséghely-költségviselő elszámolás, kombinált elszámolás) Költségelszámolás: • Fogalma: a költségek meghatározott rendszerű nyilvántartása. • Nagyon sokféle lehet, ezek közül való választás döntés függvénye, de meghatározza a végzett tevékenység is. • A konkrét rendszerét a cél dönti el, vagyis, hogy milyen részletezettségű és tartalmú információkat kívánunk a költségelszámolás végeredményeként biztosítani. • Célja és feladata: olyan részletezettségű és tartalmú információnyújtás a költségekről, amely biztosítja a belső és külső információigények kielégítését. Termelés és költségelszámolás: erőforrások →beszerzés →készletezés →tevékenység→készletezés→ értékesítés→ produktumok Input költségelszámolás

Output költségelszámolás

Az input költségelszámolása alapesetei: Csak költségnem elszámolás • a költségnemeknek adunk prioritást • a költségelszámolás csak és kizárólag s költségnemek szerinti költséggyűjtést tartalmazza • 5. számlaosztály: költségnem számlák • T 5. Költségnemek K 1-3. Eszközök / 4. Források Költséghely-költségviselő elszámolás • a költségek elszámolhatósági mód szerinti csoportosításának adunk prioritást • csak és kizárólag a tevékenységek közvetlen és közvetett költségeit részletezzük • 6. számlaosztály: költséghely számlák • 7. számlaosztály: költségviselő számlák • T 6. Költséghelyek/ 7. Költségviselők K 1-3. Eszközök / 4. Források Csak költséghely elszámolás • csak a költséghely számlákon könyvelünk Csak költségviselő elszámolás • csak a költségviselő számlákon könyvelünk Elsődleges költségnem elszámolás • elsődlegesen költségnem elszámolás: T 5. Költségnemek K 1-3. Eszközök / 4. Források • másodlagosan költséghely-költségviselő elszámolás T 6. Költséghelyek/ 7. Költségviselők K 59. Költségnem átvezetési számla Elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás • elsődlegesen költséghely-költségviselő elszámolás T 6. Költséghelyek/ 7. Költségviselők K 1-3. Eszközök / 4. Források • másodlagosan költségnem elszámolás T 5. Költségnemek K 59. Költségnem ellenszámla Elsődleges költséghely elszámolás: • elsődlegesen költséghely elszámolás T 6. Költséghelyek K 1-3. Eszközök / 4. Források • másodlagosan költségnem elszámolás T 5. Költségnemek K 59. Költségnem ellenszámla Az input költségelszámolás időrendi sorrendje: 1. nyitó befejezetlen termelés átvezetése év elején (költséghely-költségviselő elszámolásban) 2. a felmerült költségek elszámolása 3. megtérülések könyvelése 4. időbeli elhatárolások elszámolása 5. társüzemi költségek rendezése (költséghely-költségviselő elszámolásban)

6. főüzemi költségek rendezése (költséghely-költségviselő elszámolásban) 7. központi általános költségek rendezése (költséghely-költségviselő elszámolásban)

B) Hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségek fogalma, tartalma, fajtái, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet kapcsolata, könyvviteli elszámolás Kötelezettségek fogalma: Azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak. Fajtái: • Hátrasorolt kötelezettségek • Hosszú lejáratú kötelezettségek • Rövid lejáratú kötelezettségek Passziválás: Elfogadott, elismert teljesítendő összegben. Értékelés (a mérlegben) Könyv szerinti érték +- korrekciók Könyveléskori érték (passziváláskori) érték: • Forintban keletkezett kötelezettségeknél általában a folyósított összeg • Devizában, valutában keletkezett kötelezettségeknél, ha pénz beérkezéséből származik a kötelezettség o Abban az esetben, ha a deviza devizaszámlán, a valuta valutapénztárban kerül elhelyezésre, akkor állományba vétel a pénzügyi teljesítés napján érvényes árfolyamon (a számviteli politikában rögzített módon számítva) meghatározott összegben. A deviza, valuta bekerülési árfolyama is ez az árfolyam lesz. o Abban az esetben, ha a deviza forintértéke a vállalkozás forintszámláján kerül jóváírásra, akkor  első lépésként állományba vétel a deviza vételi árfolyamán (a bank által jóváírt összegben)  következő lépésként el kell számolni a napi választott árfolyamon számított érték és a jóváírt forintösszeg különbségét árfolyamkülönbségként (az általános szabályok szerint) • Devizában, valutában keletkezett kötelezettségnél, ha nem pénz beérkezéséből származik a kötelezettség, akkor állományba vétel a kötelezettség keletkezésének napján érvényes árfolyamon (a számviteli politikában rögzített módon számítva) meghatározott összegben. Devizában nyilvántartott kötelezettségek: Pénzügyi teljesítése megtörtént a fordulónapig (nem kapcsolódik használatba nem vett beruházáshoz) • a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget a Pénzügyi műveletek egyéb bevételeire kell elszámolni • a pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget a Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaira kell elszámolni Pénzügyi teljesítése nem történt meg a fordulónapig (használatba nem vett beruházáshoz kapcsolódik) • a pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget bekerülési étéket csökkentő tételként kell elszámolni • a pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget bekerülési étéket növelő tételként kell elszámolni Az árfolyamkülönbség bekerülési (beszerzési) értékben történő elszámolásának feltételei: • csak a beruházásokhoz, vagyoni értékű jogokhoz közvetlenül kapcsolódó devizás kötelezettségek árfolyam-különbözete számolandó el bekerülési értékként • az év közben pénzügyileg realizált árfolyam-különbözet a bekerülési értéket módosítja

•

az év végén használatba nem vett beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizás kötelezettség év végi árfolyam-különbözete a bekerülési értéket módosítja, ha a kötelezettségnek nincs devizafedezete

Ha a pénzügyi teljesítés nem történt meg a fordulónapig: • ha a devizás eszközök és források év végi értékeléséből származó összevont árfolyamnyereség hatása a számviteli politika szerint jelentős, akkor a kötelezettségeket fordulónap választott árfolyamon kell értékelni és az év végi értékelésből származó egyedi árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget is a pénzügyi műveletek egyéb bevételeire kell elszámolni • ha a devizás eszközök és források év végi értékeléséből származó árfolyam-különbözet hatása a számviteli politika szerint nem jelentős, akkor marad a könyv szerinti érték • ha a devizás eszközök és források év végi értékeléséből származó összevont árfolyamveszteség hatása a számviteli politika szerint jelentős, akkor a kötelezettségeket fordulónap választott árfolyamon kell értékelni és az év végi értékelésből származó egyedi árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget is a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaira kell elszámolni Devizában nyilvántartott kötelezettségek árfolyam-különbözeteinek elszámolása: Gazdasági események Tartozik számla Devizahitelből, devizás kötvénykibocsátásból származó pénzeszköz elszámolása Forintban történő jóváírás a teljesítéskor befolyt 3. Pénzeszközök forint összegben Devizában, valutában történő jóváírás esetén a 3. Pénzeszközök pénzügyi teljesítés napján érvényes árfolyamon Devizában nyilvántartott kötelezettség pénzügyi teljesítése Kötelezettség átutalása 4. Devizás kötelezettségek Kötelezettség könyv szerinti értéke és a teljesí- 4. Devizás köteletésre felhasznált pénzeszköz bekerülési értéke zettségek közötti különbözet (ha árfolyamnyereség) elszámolása Kötelezettség könyv szerinti értéke és a teljesí- 8. Pénzügyi műveletésre felhasznált pénzeszköz bekerülési értéke tek egyéb ráfordítáközötti különbözet (ha árfolyamveszteség) el- sai számolása Kötelezettség pénzügyi teljesítéséhez kapcsoló- 4. Devizás köteledó árfolyamnyereség elszámolása, ha a kötele- zettségek zettség üzembe nem helyezett beruházáshoz, vagy vagyoni értékű joghoz kapcsolódik Kötelezettség pénzügyi teljesítéséhez kapcsoló- 1. Beruházások dó árfolyamveszteség elszámolása, ha a kötele- 1. Vagyoni értékű zettség üzembe nem helyezett beruházáshoz, jogok vagy vagyoni értékű joghoz kapcsolódik Év végi árfolyam-különbözetek elszámolása Az üzembe nem helyezett beruházáshoz, vagy 1. Beruházások vagyoni értékű joghoz kapcsolódó árfolyam- 1. Vagyoni értékű veszteség könyvelése jogok Az üzembe nem helyezett beruházáshoz, vagy 4. Devizás kötelevagyoni értékű joghoz kapcsolódó árfolyamnye- zettségek reség könyvelése Devizában nyilvántartott kötelezettségek év végi 3/4. Árfolyamárfolyamveszteségének átvezetése különbözet elszámolása számla Devizában nyilvántartott kötelezettségek év végi 4. Devizás köteleárfolyamnyereségének átvezetése zettségek Devizában (valutában) nyilvántartott eszközök év végi árfolyamveszteségének átvezetése

3/4. Árfolyamkülönbözet elszámolása számla

Követel számla 4. Devizás kötelezettségek 4. Devizás kötelezettségek 3. Pénzeszközök 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 4. Devizás kötelezettségek 1. Beruházások 1. Vagyoni értékű jogok 4. Devizás kötelezettségek

4. Devizás kötelezettségek 1. Beruházások 1. Vagyoni értékű jogok 4. Devizás kötelezettségek 3/4. Árfolyamkülönbözet elszámolása számla 3. Külföldi pénzértékre szóló eszközök

Devizában (valutában) nyilvántartott eszközök év végi árfolyamnyereségének átvezetése Az év végi árfolyam-különbözet átvezetése, ha az összevontan árfolyamveszteség Az év végi árfolyam-különbözet átvezetése, ha az összevontan árfolyamnyereség

3. Külföldi pénzértékre szóló eszközök 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 3/4. Árfolyamkülönbözet elszámolása számla

3/4. Árfolyamkülönbözet elszámolása számla 3/4. Árfolyamkülönbözet elszámolása számla 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Eredménykimutatás kapcsolat: Forintban és devizában fennálló kötelezettségnél: • Egyéb szolgáltatások értéke az eszközök beszerzési értékébe nem számítható a rendelkezésre tartási jutalék, a lebonyolítási garancia, a bankgarancia díja • Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások az időarányosan fizetett, előírt kamatok • Rendkívüli bevétel az elengedett kötelezettség összege • Rendkívüli ráfordítás az átvállalt kötelezettség összege Csak devizában nyilvántartott kötelezettségeknél: • Pénzügyi műveletek egyéb bevétele a realizált árfolyamnyereség, ha a visszafizetéskori árfolyam alacsonyabb, mint a kötelezettség könyv szerinti árfolyama • Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása a realizált árfolyamveszteség, ha a visszafizetéskori árfolyam magasabb, mint a kötelezettség könyv szerinti árfolyama • Pénzügyi műveletek egyéb bevétele a devizás kötelezettségek év végi árfolyam-különbözete, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek árfolyam-különbözete a számviteli politika szerint jelentős és nyereség jellegű • Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása a devizás kötelezettségek év végi árfolyamkülönbözete, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek árfolyamkülönbözete a számviteli politika szerint jelentős és veszteség jellegű Kiegészítő melléklet kapcsolat: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: • a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év • a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok formáját és fajtáját • azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg • a rövid lejáratú kötelezettségek közé áthelyezett tételeket • az elengedett kötelezettségek összegét, az elévült kötelezettségek összegét, az átvállalt kötelezettségek összegét, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentős • anya és leányvállalattal szembeni kötelezettség bontásban a kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsor összegét Függő kötelezettség: Olyan harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételenkénti szerepeltetése jövőbeni eseményektől függ. Pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek fajtái: kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség, eladási opció kiírójának, vételi opció vevőjének kötelezettsége, nem valódi penziós ügyletek, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettség. Egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek fajtái: a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Biztos (jövőbeni) kötelezettség: Olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Fajtái: határidős adásvételi ügyletek, swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz, vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek.

Hátrasorolt kötelezettségek Mérlegtételei: 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni: • Minden olyan kapott kölcsönt, amelyet • ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, • a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, • a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, • a kölcsön visszafizetései határideje vagy meghatározatlan, vagy jövőbeni eseményektől függ, • eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, • törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

Hosszú lejáratú kötelezettségek Fogalma: Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. Mérlegtételei: 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök: A nem hitelintézetekkel (magánszemély, vállalkozás, stb.) kötött szerződés szerint az egy éven túli lejáratra beruházási, fejlesztési és egyéb célra kapott pénz miatti tartozások. Átváltoztatható kötvények: Olyan névre szóló kötvénytartozások, amelyeket a kötvénytulajdonos kérésére részvénnyé kell nyilvánítani. (Csak részvénytársaság bocsáthatja ki, az alaptőke feléig). A rövid lejáratú kötelezettségek közé átsorolt átváltoztatható kötvények miatti tartozást a rövid lejáratú kölcsönök mérlegtételben kell kimutatni, he nem részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettség. Tartozások kötvénykibocsátásból: A vállalkotó által kibocsátott kötvények tulajdonosaival szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek. Beruházási és fejlesztési hitelek: A hitelintézetekkel kötött hitelszerződés szerint az egy éven túli lejáratra beruházási, fejlesztési célra kapott pénz miatti tartozások. Egyéb hosszú lejáratú hitelek: A hitelintézetekkel kötött hitelszerződés szerint az egy éven túli lejáratra nem beruházási, nem fejlesztési célra kapott pénz miatti tartozások. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben:

Anyavállalattal, leányvállalattal, közös vezetésű vállalkozással, társult vállalkozással kötött szerződések szerint, a pénzértékben kifejezett kötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja, pénzügyi rendezésük a tárgyévet követő évben még nem esedékes, akkor is, ha egyébként átváltoztatható kötvények miatti vagy egyéb kötvénykibocsátásból származó kötelezettség. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: Megfelelnek az előző kritériumoknak, de nem kapcsolt vállalkozással (20% alatti részesedés) szemben fennálló kötelezettségek. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: Visszafizetési határideje hosszabb, mint egy év, és nem szerepelnek a kiemelt mérlegtételek között. Többek között a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget és a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésébe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget. Könyvviteli elszámolása: Gazdasági események Tartozik számla Követel számla Forintban teljesítendő hosszú lejáratú hitelek, köl- 3. Pénzeszközök 4. Hosszú lejáratú hitecsönök folyósítása, kötvénykibocsátás ellenértéklek, kölcsönök, kötének átutalása vénytartozások Hosszú lejáratú kötelezettséggel kapcsolatban elszámolt Fizetett bankköltség 5. (6. ) Bankköltség 3. Pénzeszközök (Egyéb szolgáltatások) Fizetett kamat 8. Fizetendő kamatok 3. Pénzeszközök és kamatjellegű ráfordítások Az aktiválásig, a raktárba történő beszállí- 1. Beruházások, felújí- 3. Pénzeszközök tásig fizetett kamat és bankköltség tások 2. Vásárolt készletek Tárgyidőszakot terhelő, de a tárgyidő- 5. (6. ) Bankköltség 4. Költségek, ráfordítászakban ki nem fizetett bankköltség (Egyéb szolgáltatások) sok PIE Tárgyidőszakot terhelő, de a tárgyidő- 8. Fizetendő kamatok 4. Költségek, ráfordítászakban ki nem fizetett kamat és kamatjellegű ráfor- sok PIE dítások Az aktiválásig, a raktárba történő beszállí- 1. Beruházások, felújí- 4. Egyéb rövid lejáratú tásig ki nem fizetett kamat és bankköltség tások kötelezettség 2. Vásárolt készletek Hosszú lejáratú hitelekből, kölcsönökből, illetve a 4. Hosszú lejáratú hite- 4. Rövid lejáratú hitekötvénytartozásból a tárgyévet követő évben ese- lek, kölcsönök, köt- lek, kölcsönök dékes összeg év végi átvezetése vénytartozások Hosszú lejáratú kötelezettségből a kapcsolt vállal- 4. Hosszú lejáratú hite- 4. Tartós kötelezettsékozással és az egyéb részesedési viszonyban ál- lek, kölcsönök, köt- gek kapcsolt vállalkolókkal szembeni kötelezettség év végi átvezetése vénytartozások zással szemben Hosszú lejáratú kötelezettség törlesztése, vissza- 4. Hosszú lejáratú hite- 3. Pénzeszközök fizetése, ha csak a mérlegben történt átsorolás lek, kölcsönök, kötvénytartozások Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átváltása az alaptőke-elemlés cégbírósági bejegyzésekor Jegyzett tőke emelés elszámolása 4. Átváltoztatható köt4. jegyzett tőke vények Ázsió elszámolása, ha az átváltoztatható 4. Átváltoztatható köt4. Tőketartalék kötvény névértéke nagyobb volt, mint a vények jegyzett tőke értéke és a tulajdonosok döntése szerint a többlet jegyzett tőkén felüli vagyonátadásnak tekintendő Hitel, kölcsön miatti kötelezettség elengedése, el- 4. Hosszú lejáratú hite- 9. Rendkívüli bevételek évülése lek, kölcsönök 4. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Átvállalt hosszú lejáratú kötelezettség elszámolása

Hosszú lejáratú kötelezettség átvállalása


Rendkívüli ráfordítás elhatárolása, az átvállalt kötelezettség összegében Az átvállalt kötelezettség törlesztése

3. Halasztott ráfordítások 4. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök 4. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 8. Rendkívüli ráfordítások

Az átvállalt kötelezettség elhatárolt ráfordításának visszavezetése a törlesztés összegében Osztalék előírása, ha a tárgyévet követő évben a tulajdonosok igénylik a kifizetését


Osztalék előírása, ha a tárgyévet követő évben a tulajdonosok nem igénylik a kifizetését


Alapítói átutalás, befizetés

3. Pénzeszközök

Osztalékot terhelő SZJA levonása a kifizetés időszakában, ha az osztalékfizetési kötelezettség év közben a hosszú lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra Osztalékot terhelő SZJA levonása a kifizetés időszakában, ha az osztalékfizetési kötelezettség év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra Alapítókkal szembeni kötelezettségből a tárgyévet követő évben esedékes összeg év végi átvezetése Osztalék kifizetése, átutalása, egyéb kötelezettségek visszafizetése, ha az osztalékfizetési kötelezettség, az alapítókkal szembeni egyéb kötelezettség év közben a hosszú lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra Osztalék kifizetése, átutalása, egyéb kötelezettségek visszafizetése, ha az osztalékfizetési kötelezettség, az alapítókkal szembeni egyéb kötelezettség év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításának cégbírósági bejegyzésekor az alapítókkal szembeni kötelezettség elszámolása, ha a tárgyévet követő évben a tulajdonosok nem igénylik a kötelezettség teljesítését A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításának cégbírósági bejegyzésekor az alapítókkal szembeni kötelezettség elszámolása, ha a tárgyévet követő évben a tulajdonosok igénylik a kötelezettség teljesítését A tulajdonosoknak az arányos saját tőke kifizetése, ha a kötelezettségek év közben a hosszú lejáratú kötelezettségek között kerül kimutatásra A tulajdonosoknak az arányos saját tőke kifizetése, ha a kötelezettségek év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között kerül kimutatásra A vagyonfelosztási javaslat szerinti átadott befek-

4. Tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek

4. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök 4. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 8. Rendkívüli ráfordítások 3. Pénzeszközök

3. Halasztott ráfordítások 4. Tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek 4. Tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek 4. Tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek 4. SZJA

4. Tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek

4. SZJA

4. Tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek 4. Tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek

4. Tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek 3. Pénzeszközök


3. Pénzeszközök

4. Jegyzett tőke 4. Tőketartalék 4. Eredménytartalék

4. Tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek

4. Jegyzett tőke 4. Tőketartalék 4. Eredménytartalék


4. Tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek 4. Tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek 8. Ráfordítások

3. Pénzeszközök 3. Pénzeszközök 1/2/3. Eszközök

tetett eszköz, készlet, értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése az értékesítés szabályai szerint ráfordításra A vagyonfelosztási javaslat szerinti átadott befektetett eszköz, készlet, értékpapír vagyonfelosztási javaslat szerinti (piaci) értékének elszámolása az értékesítés szabályai szerint bevételre A vagyonfelosztási javaslat szerinti átadott befektetett eszköz, készlet átadási értéke után fizetendő ÁFA elszámolása Kompenzáció elszámolása, ha a kötelezettségek év közben a hosszú lejáratú kötelezettségek között kerül kimutatásra Kompenzáció elszámolása, ha a kötelezettségek év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között kerül kimutatásra


9. (Ár)bevételek


4. Fizetendő ÁFA

4. Tulajdonosokkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek 4. Tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek

3. Egyéb követelések 3. Egyéb követelések

15. tétel A) Kalkuláció célja, fogalma, feladatai, kalkulációs séma, a kalkuláció fajtái, kalkulációs módszerek B) Fedezeti összeg elemzése. Összehasonlítható és össze nem hasonlítható fedezeti összeg elemzése, globális és termékszintű fedezeti összeg elemzés

A) Kalkuláció célja, fogalma, feladatai, kalkulációs séma, a kalkuláció fajtái, kalkulációs módszerek Fogalma: Olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy szolgáltatás tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, esetenként méri annak eredményességét. Célja: Lehet egy tevékenység, egy termék önköltségének vagy az eredményének a meghatározása Feladata: Lehet többek között a saját teljesítmények aktivált értékének vagy eladási árának meghatározása Tárgya: Lehet az egész vállalkozás, annak egy profilja vagy részlege, egy termék vagy nyújtott szolgáltatás, egy technológiai folyamat, egy beruházás, egy hitelfelvétel, egy vevői megrendelés stb. Készítésének oka: Lehet önkéntes alapon, törtvényi vagy hatósági előírás miatt. Felhasznált adatok: Készíthető terv- és tényadatok vagy normatívák felhasználásával, teljes vagy részsokaságra, esetleg mintavételre kiterjedően. Készítői: Belső vagy külső szakemberek Készítés időpontja: Időponttól függően elő-, közbenső- és utókalkuláció. Gyakorisága: Lehet egyszeri és periodikusan visszatérő jelleggel. Objektivitása: Elvégezhető a tények tárgyilagos figyelembe vételével és előítéletekkel, irányítottan, az elérni kívánt eredmény szem előtt tartásával, azaz szubjektíven. Eljárás: Osztó, pótlékoló, normatív kalkuláció. Gazdasági kalkuláció: A tágabb értelmezés szerint vezetői döntéseket előkészítő, illetve a hozott döntések végrehajtását felmérő, ellenőrző és elemző gazdaságossági-jövedelmezőségi számítás. Gazdasági kalkuláció célja: A vállalat sajátosságait maximálisan figyelembe vevő optimális, legkedvezőbb változatok kiválasztása, a leghatékonyabb intézkedések biztosítása. Önköltségszámítás: A kalkuláció szűkebb értelemben olyan gazdasági-műszaki tevékenységet jelent, mellyel egy adott időszakban létrehozott javak egy egységére vonatkozó termelési költségét (önköltségét) határozzuk meg. Az önköltség tehát a tevékenység egységére jutó erőforrás felhasználás pénzben kifejezett értéke. Az önköltségszámítás tárgya: Kalkulációs egység, amely lehet termék, termékcsoport, technológiai folyamat, munkaművelet, szolgáltatás, rendelés, termelési egység, speciális mérőszám, elszámolási időszak, termelési ciklus.

Az önköltségszámítás feladatai: Megbízható és folyamatos információnyújtás, adatszolgáltatás • az aktivált saját teljesítmények bekerülési értékének a meghatározásához • a vállalati tervek elkészítéséhez, az operatív döntések meghozatalához és a gazdaságossági számításokhoz • új termékek, új típusváltozatok árainak képzéséhez • a már kialakított árak ellenőrzéséhez • belső elszámolóárak kialakításához, a belső teljesítmények méréséhez • termék- és gyártásfejlesztési program, stratégia összeállításához • a költségmegfigyeléshez, a költségelemzéshez és a költségcsökkentési lehetőségek feltárásához Az önköltségszámítással szemben támasztott főbb követelmények: • Megbízhatóság • Pontosság • Gyorsaság • Dinamikus szemlélet • Igazodás a vállalati sajátosságokhoz • Összehangoltság Az önköltségszámítás alapelvei: • Költségokozat elve: minden kalkulációs egységre csak annyi költséget szabad elszámolni, amennyi az előállításával kapcsolatban ténylegesen felmerült és azzal ok-okozati összefüggésben van. • Költségvalódiság elve: a kalkulációs egységre, az önköltségbe csak megfelelő bizonylattal, illetve műszaki-gazdasági számításokkal alátámasztott, utalványozott, bizonyítható költségtételek vehetők figyelembe • Költségteljesség elve: a költségszámításnak a vállalkozás egészére és a mérleg elkészítését megelőzően ismertté vált költségeket érintő gazdasági eseményekre ki kell terjednie • Következetesség elve: az önköltségszámítás módszere, a kalkuláció formai és tartalmi felépítése egy-egy időszakon belül állandó legyen, és időszakok között is csak indokolt esetben szabad azt megváltoztatni, különben nem biztosítható az összehasonlíthatóság • Költségek időbeli elhatárolásának elve: a költségeket felmerülésük időpontjától és pénzügyi teljesítésüktől függetlenül abban az időszakban kell elszámolni, amelyik időszakot ténylegesen terhelik. • Költségviselő-képesség elve: az egyes termékek önköltségébe ezen elv érvényesítésekor a közvetett (általános) költségek egy része nem mennyiség- vagy értékorientáltan kerülnek átterhelésre, hanem a költség-haszon számítás függvényében az egyikre több, a másikra kevesebb jut. Önköltségszámítási szabályzat: A vállalkozás számviteli politikájának azon írásos dokumentuma, amelyben rögzítésre kerül a saját előállítású eszközök és a végzett szolgáltatások közvetlenül elszámolható költségeinek köre, az értékesítés alapjául szolgáló önköltség meghatározásának módszere A szabályzatban foglaltak a vállalkozásra nézve kötelező előírások, azoktól eltérni nem szabad. Tartalmaznia kell a következőket: • az önköltségszámítás tárgyát • a kalkulációs sémát • az egyes kalkulációs tételek tartalmát • a kalkulációs módszerek leírását • a kalkulációs időszakot, határidőket • a kalkuláció bizonylati rendjét • az egyeztetési lehetőségeket a költségelszámolással • az adatszolgáltatásokért és azok ellenőrzéséért felelős szervezeteket, munkaköröket • a vezetői beavatkozások szintjeit és lehetőségeit Előkalkuláció: Az a műszaki-gazdasági tevékenység, melynek során a tevékenység végzésének megkezdése előtt meghatározásra kerül a tervezett, a becsült, az indokolt egységköltség.

Számítási alapja lehet műszaki norma vagy összehasonlító adat. Részletessége szempontjából lehet tételes, illetve különbözeti kalkuláció. Közbenső kalkuláció: A termelési folyamat befejezése előtt, a kalkulációs időszak közben ellenőrzési és beavatkozási célból készített önköltségszámítás. Arányosítással, műszaki paraméterek segítségével vagy becslés útján meghatározzuk a termék, tevékenység készültségi fokát, mellyel a tervezett önköltséget beszorozva kapjuk meg a közbenső termék, befejezetlen termelés mérlegértékét. Alkalmazhatjuk műveletenkénti, fázisonkénti, munkaszakaszonkénti részleges megfigyelésre is. Utókalkuláció: Az a műszaki-gazdasági tevékenység, amikor a termelés, a tevékenység befejezése után meghatározzuk egy adott időszakban elkészült termékek, befejezett szolgáltatások tényleges önköltségét. Kalkulációs séma: Kalkuláció tételek, önköltség kategóriák Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség Közvetlen bérek járulékai Egyéb közvetlen költségek Közvetlen költség Üzemi általános költségek lineárisan változó része Technológiai költség Üzemi általános költségek állandó (fix) része Szűkített költség Központi irányítás költségei Teljes költség

Befejezett termelés költségei

Egységköltség

Üzemi általános költségek egyéb közvetlen része Korrigált közvetlen költség Üzemi általános költségek egyéb, eddig még fel nem osztott része

Osztókalkuláció: Az összköltségek egyszerűen elosztjuk az előállított produktum, teljesítmény mennyiségével. Általában ott alkalmazható, ahol csak egyfajta vagy csak rokontermékeket gyártanak nagy mennyiségben, illetve ha a cég csak egyféle tevékenységet végez. Két fajtája van: egyszerű és egyenértékszámos osztókalkuláció. Egyszerű osztókalkuláció: Csak egyfajta, egynemű (homogén) termék önköltség meghatározásánál alkalmazható. Egylépcsős osztókalkuláció: • Önköltség (k) = összköltség (K) / termelt mennyiség (Q) • Akkor használható, amikor a saját termelésű készleteknek nincs állományváltozása Kétlépcsős osztókalkuláció: • Egyrészt akkor használható, amikor a termelési folyamat különböző szintjein egymástól eltérő volumenű készletek halmozódnak fel. Ilyenkor a termék önköltségét úgy kapjuk meg, hogy a különböző lépcsők önköltségeit összeadjuk • Másrészt akkor használhatjuk, ha a teljes költséget kettébontjuk közvetlen és közvetett költségekre o Ha közvetett költségként csak értékesítési, forgalmazási költségek merülnek fel, akkor a termelt mennyiség közvetlen költségeiből (Ktlen) és az értékesített mennyiség közvetett költségeiből (Kké) számított részönköltségeket összeadjuk: kért = (Ktlen / Qterm) +(Kké / Qért) o Ha közvetett költségként az értékesítési költségek mellett központi iránytíás költségei (Kki) is felmerülnek, akkor a termelt termékek teljes önköltsége három részönköltségből tevődik össze: a közvetlen és közvetett önköltségből, valamint az értékesítési, forgalmazási költségekből ktelj = (Ktlen / Qterm) + (Kki / Qterm) + (Kké / Qért)

o

Ha nemcsak záró, hanem nyitó készlettel is számolnunk kell, akkor a zárókészlet önköltsége a nyitó készlet és az időszak során termelt mennyiség közvetlen önköltségének átlagából adódik ktlen = (Knyitó + Ktlen) / (Qnyitó + Qterm) Többlépcsős osztókalkuláció: • Akkor alkalmazhatjuk, ha egy vállalkozás gyártási technológiája vertikális felépítésű és különböző fázisokban a félkész termékek állományváltozásával kell számolnunk. • ktelj = (K1tlen / Q1term) + (K2tlen / Q2term) + … + (Kntlen / Qnterm) + m* (Kki / ∑Qterm) + (Kké / Qért) Egyértékszámos osztókalkuláció: • Általában ott alkalmazzuk, ahol rokontermékeket, vagy egy alaptermék több változatát, típusát, méretét állítják elő ugyanazon alapanyagból, azonos technológiával, de eltérő megmunkálási idővel. • A költséggyűjtés csak termékcsoportokra történik. • A termelési költségeket egy számított mennyiséggel kell elosztani: a különböző termékek volumeneit egyenérték számok segítségével átszámítjuk egy kiválasztott vezértermékre. • Az egyenértékszám a termék valamely fő költségeleméhez kötött műszaki paraméter, arányszám, amely azt jelzi, hogy ezen fő elemből, milyen arányban veszi ki a részét az egyes termék, milyen viszonyban vannak egymással a termékek gyártását jellemző főbb normák. • Az egyenértékszámos osztókalkuláció lépései: 1. Kijelöljük a vezérterméket 2. Meghatározzuk az egyes termékek vezértermékhez viszonyított egyenértékszámait 3. Kiszámítjuk a vezértermékben kifejezve az egyes termékek termelésének mennyiségét 4. Meghatározzuk a vezértermék önköltségét (termelési költség / számított mennyiség) 5. Kiszámítjuk az egyes termékek önköltségét ( a vezértermék önköltségét megszorozzuk az egyes termékek egyenértékszámaival) 6. meghatározzuk az egyes termékek előállításának összköltségét (az egységköltségeket megszorozzuk az eredeti mennyiségekkel) Egylépcsős egyenértékszámos osztókalkuláció: • Akkor jellemző, ha a termelés teljes vertikuma elemezhető egy vezértermékkel • Az időszak során keletkezett összköltséget a termékféleségek között az egyenértékszámok segítségével egyszerűen csak szétosztjuk Többlépcsős egyenértékszámos osztókalkuláció: • Akkor, amikor a különböző költségtényezőket eltérő egyenértékszámok jellemzik Pótlékoló kalkuláció: • Alapvetően azok a vállalatok alkalmazzák, ahol egyedi vagy sorozatgyártás, illetve nagyon különböző termékek előállítása a jellemző. • Pótlékkulcs: a vetítési alap egy egységére jutó felosztandó költség P = felosztandó költség / vetítési alap összesen • Vetítési alap: általában természetes mértékegységben meghatározott mérőszám, amellyel az általános költség alakulása a legjellemzőbb módon összefügg, amely egy adott költségfunkció alakulását döntően befolyásolja (pl. gépóra) • Az egyes termékre, tevékenységre jutó felosztott általános költséget úgy kapjuk meg, hogy a vetítési alapok részösszegeit beszorozzuk a pótlékkulccsal. Egylépcsős pótlékoló kalkuláció: • Egy üzem költségeit egy vetítési alap segítségével terítjük szét az üzemben előállított termékek között • Előnye, hogy egyszerű és gyorsan kiszámítható, az anyag- és munkaigényes termékeknél jól használható • Hátránya, hogy pontatlan eredményekhez vezethet Többlépcsős pótlékoló kalkuláció: • Akkor célszerű alkalmazni, amikor egy termék több üzembe kerül megmunkálásra, és a különböző költséghelyeken eltérő költségjellemzők, illetve különböző mértékű erőforrásigények érvényesülnek. • Több vetítési alappal és így több pótlékkulccsal (minden költséghelyhez, funkcióhoz tartozik egy pótlékkulcs) kell számolnunk.

Kapcsolt (iker)termékek kalkulációja: Ikertermék: egy termék előállításával egyidejűleg, ugyanazon alapanyagból, ugyanazon technológiai folyamat során keletkezett olyan termékek, amelyek egymáshoz kapcsoltak. Kapcsolódó termékekkel találkozhatunk: • a kőolaj-finomítás esetén • levegőből folyékony oxigén és nitrogén előállításakor • a szénbányászat során • a növénytermelésnél • az állattenyésztésben • az élelmiszeriparban Maradványérték elvén alapuló ikertermék kalkuláció • akkor lehet alkalmazni, ha a gyártás során csak egy fő és egy vagy több melléktermék keletkezik • a melléktermék piaci árából számítjuk ki az értékelés alapjául szolgáló önköltséget • felmerülhetnek külön, a termékek szétválasztásából adódó költségek is, amelyek ugyancsak az önköltség részét kell, hogy képezzék • a főtermék egységköltségének meghatározása: az előállítás közvetlen költségéből kivonjuk a melléktermék(ek) piacon elérhető árbevételét és a különbséget osztjuk el a főtermék előállított mennyiségével Piaci árarányos pótlékolás • akkor alkalmazzuk, ha a termelési folyamat végeredményeként több, nagy értékű ikertermék keletkezik és szeretnénk meghatározni az egyes termékek önköltségét Tevékenység alapú költségszámítás: • a pótlékoló kalkuláció egy továbbfejlesztett fajtája • célja az általános költségeknek a valóságos viszonyoknak leginkább megfelelő, ok-okozati elv alapján való felhasználásával a pontosabb termékköltség közelítése Az ABC eljárás elméleti alapjai: • a költségeket nem a termékek okozzák, hanem a tevékenységek, a termékek pedig ezeket a tevékenységeket használják fel • megfelelően hosszú távon a legtöbb állandó költség változóvá tehető, ezért az egyes termékekre racionálisan felosztható • az állandó költségek változóvá tétele hierarchikusan egymásra épülő szinteken történik • a változóvá tehetőköltségek közül ki kell zárni a jövőbeni termékekre költött (K+F) költségeket és a kihasználatlan kapacitások miatti költségeket A költségek hierarchikus szintjei: • Egység szintű költség: o minden egyes gyártott termék esetében felmerül, mivel minden termék egység szintű tevékenységet használ fel o a termelés (értékesítés) volumenével arányos • Sorozat szintű költség: o minden olyan tevékenység költsége, amely egy adott sorozat legyártásához szükséges o függetlenek a sorozathoz tartozó egységek számától • Termék szintű költség: o azon tevékenységek során merülnek fel, amelyek egy adott termékre vonatkoznak o függetlenek a legyártott termék volumenétől • Üzem-fenntartási szintű költség: o olyan költségek az ABC-ben, amelyek nem vezethetők vissza egy adott termékre, így ok-okozati alapon nem is oszthatók szét A tevékenység alapú költségszámítás elkészítésének lépései: 1. homogén költségcsoportok, költségfunkciók képzése (a költségfunkciók olyan tevékenység központok, ahol viszonylag kis döntési szabadságot nyújtó, ismétlődő tevékenységek folynak, pl. logisztika, karbantartás, marketing stb.) 2. a költségfunkciókhoz megfelelő költségjellemző (cost driver) rendelése 3. pótlékkulcsok számítása és költségek felosztása: • Tevékenység központok pótlékkulcsai = tevékenységi központok költségei / tevékenységet jellemző naturáliák összesen • Termékre jutó közvetett költség = pótlékkulcs * naturáliák részösszegei

Normatív kalkuláció: • a költségek tervezése, utalványozása, elszámolása is normák és normatívák alapján történik • a számítás előfeltétele, hogy rendelkezésre álljon egy, a közvetlen költségekre vonatkozó,. műszakilag megalapozott vagy tapasztalati normák jegyzéke, melyet a normások, technológusok rendszeresen felülvizsgálnak • az erőforrás-felhasználás a normák alapján történő utalványozás keretében történik • a normáktól csak gazdasági vagy műszaki megfontolások miatt szabad eltérni • elsősorban tömeggyártás vagy nagy sorozatszám esetén célszerű alkalmazni

B) Fedezeti összeg elemzése. Összehasonlítható és össze nem hasonlítható fedezeti összeg elemzése, globális és termékszintű fedezeti összeg elemzés Fedezeti összeg: • az értékesítés bruttó eredménye, vagyis értékesítés nettó árbevétele – értékesítés közvetlen költségei • fedezetet kell nyújtania a fel nem osztott költségekre, illetve az egyéb bevételek, egyéb ráfordítások különbségére • hátránya, hogy csak a forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás szolgáltat a meghatározásához közvetlenül adatokat • elemzés lehet: globális (összehasonlítható és nem összehasonlítható termékek): egy vállalkozás egészének vagy valamely részterületének a vizsgálata vagy termékszintű (CSAK összehasonlítható termékek): egyes termékek vizsgálata • egy termék fedezeti összege: q*a – q*ö = q* (a-ö) = q*m • az összes fedezeti összeg: F = ∑q*a – ∑q*ö = ∑q* (a-ö) = ∑q*m ahol: q = értékesítési volumen a = eladási egységár ö = értékesített termék önköltsége (egységköltség) m = egy termék fajlagos fedezeti összege F = összes fedezeti összeg Fedezeti összeg változás: • Egy termék fedezeti összegének változása: ∆F(termékenként) = (q1*a1 - q1*ö1) - (q0*a0 – q0*ö0) = q1*m1 – q0*m0 • Az összes fedezeti összes változása: ∆F = F1 – F0 = (∑q1*a1 - ∑q1*ö1) - (∑q0*a0 – ∑q0*ö0) = ∑q1*m1 – ∑q0*m0 Korrigált fedezeti összeg: • azokban az esetekben, ha közvetlenül a termékhez olyan támogatási, elvonási formák kapcsolódnak, amelyeknek az eredményhatása nem jelenik meg a fedezeti összegben, akkor ezekkel szükséges lehet korrigálni a fedezeti összeget • a továbbiakban a fedezeti összeg = korrigált fedezeti összeg Globális fedezeti összeg elemzés: Értékesítési volumen változás hatása • Tiszta volumenváltozás hatása (q1∆) • Értékesítési összetétel változás hatása (q2∆) Fajlagos fedezeti összeg változás hatása • Eladási egységár változás hatása (a∆) • Önköltség változás hatása (ö∆) Értékesítési volumen változás hatása: ∆Fq∆ = ∑q1*m1 – ∑q0*m0 Felbontás fedezeti hányaddal: (fedezeti összeg = fedezeti hányad * értékesítés nettó árbevétele alapján) • Tiszta volumenváltozás hatása: ∆Fq1∆ = Fh0 * (∑q1*a0 - ∑q0*a0) Ahol Fh0 = (∑q0*a0 – ∑q0*ö0) / ∑q0*a0 Csak az értékesítés volumenében bekövetkezett változások miatt… ceteris paribus. • Összetétel változás hatása: ∆Fq2∆ = (Fh10 - Fh0) * ∑q1*a0 Ahol Fh10 = (∑q1*a0 – ∑q1*ö0) / ∑q1*a0 Az értékesítés szerkezete a magasabb / alacsonyabb fedezeti hányadú termékek felé tolódott el, ezért… ceteris paribus. Felbontás szűk erőforrásra jutó fedezet alapján (fedezeti összeg = erőforrás felhasználásra jutó fedezeti összeg * erőforrás felhasználás alapján)

• Tiszta volumenváltozás hatása: ∆Fq1∆ = ((∑q0*a0 – ∑q0*ö0) / ∑q0*f0 *) (∑q1*f0 - ∑q0*f0) Csak az értékesítés volumenében bekövetkezett változások miatt… ceteris paribus. • Összetétel változás hatása: ∆Fq2∆ = ((∑q1*f0 – ∑q1*ö0) / ∑q1*f0) – ((∑q0*f0 – ∑q0*ö0) / ∑q0*f0)) * ∑q1*f0 Az értékesítés szerkezete a magasabb / alacsonyabb fedezeti hányadú termékek felé tolódott el, ezért… ceteris paribus. Fajlagos fedezeti összeg változás hatása: Árváltozás hatása: ∆Fa∆ = ∑q1*a1 – ∑q1*a0 Önköltség változás hatása: ∆Fö∆ = -(∑q1*ö1 – ∑q1*ö0) Össze nem hasonlítható termékek fedezeti összeg változásának elemzése: • Árbevétel változás hatása: ∆FÁRB∆ = Fh0 * (∑q1*a1 - ∑q0*a0) Az árbevétel változása miatt…ceteris paribus. • Fedezeti hányad változás hatása: ∆FFh∆ = (Fh1 - Fh0) * ∑q1*a1 Ahol Fh1 = (∑q1*a1 – ∑q1*ö1) / ∑q1*a1 Magasabb /alacsonyabb fedezeti hányadú termék értékesítésére tért át a vállalat, és ezért … ceteris paribus Termékszintű összeg elemzés: Értékesítési volumen változás hatása: ∆Fq∆(termék) = (q1-q0) * (a0-ö0) Átváltozás hatása: ∆Fa∆(termék) = q1 * (a1-a0) Önköltségváltozás hatása: ∆Fö∆(termék) = - (q1 * (ö1-ö0))

16. tétel A) Költségkorrekciók fogalma, fajtái. Időbeli elhatárolások, megtérülések, hatásuk a költségekre és az eredményre. Költségrendezések: társüzemi szolgáltatások, főüzemi költségek, vállalati általános költség rendezése B) Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások C)

A) Költségkorrekciók fogalma, fajtái. Időbeli elhatárolások, megtérülések, hatásuk a költségekre és az eredményre. Költségrendezések: társüzemi szolgáltatások, főüzemi költségek, vállalati általános költség rendezése Az input költségelszámolás időrendi sorrendje: 1. nyitó befejezetlen termelés átvezetése év elején (költséghely-költségviselő elszámolásban) 2. a felmerült költségek elszámolása 3. megtérülések könyvelése 4. időbeli elhatárolások elszámolása 5. társüzemi költségek rendezése (költséghely-költségviselő elszámolásban) 6. főüzemi költségek rendezése (költséghely-költségviselő elszámolásban) 7. központi általános költségek rendezése (költséghely-költségviselő elszámolásban) Költségkorrekciók: Olyan költséghelyesbítések, amelyek a költségek belső struktúráját és végösszegét is megváltoztatják. Költségkorrekciók fajtái: • Időbeli elhatárolások • Megtérülések Időbeli elhatárolások: • Időbeli elhatárolások elszámolása, ha a felmerült költség egy korábbi vagy egy későbbi időszak tevékenységét terheli vagy ha az időszak tevékenységét terhelő költség nem az adott időszakban, hanem az előbbi vagy a későbbi időszakban merül(t) fel. • AIE: költségcsökkentő elhatárolás • PIE: költségnövelő elhatárolás • Mindig legalább két időszakot érint • Másodlagos elszámolásban elszámolása mindig a technikai számlával szemben történik • Lásd még 8. tétel B rész Megtérülések: • Csak egyoldalú költséghelyesbítések, azaz költségcsökkentő korrekciók lehetnek • Tartalmilag kétféle okból keletkezhet: o a végzett tevékenységtől függően objektíve jelentkezhetnek olyan anyagi javak, amelyek ugyan értékkel bírnak, de ezek nem hozamnak, hanem „vissznyereménynek” tekinthetők (pl. gyártási hulladék, selejtes termék hulladéka) o olyan értékek, amelyek hozamként is elszámolhatóak lennének, de jellegükből adódóan nem elsősorban a kibocsátáshoz, hanem a cégen belüli tevékenységhez kapcsolódnak (pl. gyártási selejt miatti kártérítés, dolgozó általi telefonköltség térítés) • Könyvviteli elszámolása általánosan: T 2-3. Eszközök K 5. (6/7.) Költségek • Másodlagos elszámolásban elszámolása mindig a technikai számlával szemben történik • A jelenlegi számviteli szabályok csak a hulladékot engedik megtérülésként elszámolni Költségrendezések: • Fogalma: az általános költségek felosztása és / vagy az eredmény terhére történő elszámolása • Mindig valamilyen arányosítás, ennek következtében sohasem pontos, csak az adott keretek között elfogadható pontosítást jelent • Az általános költségek egy részének vagy egészének felosztása cégen belüli döntés és / vagy jogszabályi előírás függvénye • Két részből áll: a költségfelosztásból és a felosztott (vagy fel nem osztott: FNOK) költségek elszámolásából • Csak költségnem elszámolás esetén nem kerül sor a felosztott költségek elszámolására • Költséghely-költségviselő elszámolás esetén a felosztott költségek elszámolását és a továbbvezetését is el kell végezni

• •

A költségek végösszegét nem, csak a költségstruktúrát változtatja meg Közbülső láncszem az input és az output költségelszámolás között

Vetítési alap (V): Az a természetes mértékegységben vagy értékben kifejezett mutató, amely a költségek nagyságát és arányát befolyásolja. Pótlékkulcs (P): Azt fejezi ki, hogy a vetítési alap egységére átlagosan milyen nagyságrendű költség jut. P = felosztandó költség / összes vetítési alap Társüzemi szolgáltatások: • A társüzemek olyan tevékenységet végeznek, amelyek az egész újratermelési folyamat szempontjából nélkülözhetetlenek ugyan, de a termelő tevékenységet nem közvetlenül, hanem közvetve befolyásolják • Nem a kibocsátott végtermék konkrét létrehozását célozza, hanem ezen előfeltételek biztosítását jelenti • Mindig egy adott cégen belül értelmezhető • Cégen belülre végzett tevékenységek, amelynek igénybevevői más társüzemek, a főüzemek és a vállalatirányítás is lehet Társüzemi költségek elszámolása utáni lehetőségek: 1. a társüzemi költségeket felosztás nélkül az eredmény terhére a fel nem osztott költségekre vezetjük át. 2. a társüzemi költségek felosztása a. egyirányú felosztás: egy vagy több társüzem van, de ezek egymásnak nem nyújtanak szolgáltatást • a költségfelosztás általános menete (későbbiekben általános szabályok): a felosztandó költség és a vetítési alapok ismeretében meghatározzuk a pótlékkulcsot, majd ennek segítségével kiszámítjuk az igénybevevőket terhelő költségeket és a felosztott költségeket átvezetjük (technikai számla alkalmazása indokolt) • T 6. F1 Főüzem 6. F2. Főüzem 6. Központi irányítás K T1 Társüzem • T 6. F1 Főüzem 6. F2. Főüzem 6. Központi irányítás K T2 Társüzem b. visszacsatoló felosztása: több társüzem van, és ezek egymásnak is nyújtanak szolgáltatást i. felosztási sorrend kijelölése nélkül • első lépésben az általános szabályoknak megfelelően járunk el • második lépésben a sorrendben később felosztott társüzem költségéből felosztunk és visszavezetünk költséget a már korábban felosztott társüzemre is • a felosztás végén maradt költségeket a FNOK terhére vezetjük át • T 6. T2 Társüzem 6. F1 Főüzem 6. F2. Főüzem 6. Központi irányítás K T1 Társüzem • T 6. T1 Társüzem 6. F1 Főüzem 6. F2. Főüzem 6. Központi irányítás K T2 Társüzem • T 8. FNOK (Értékesítés közvetett költségei) K 6. T1 Társüzem 6. T2 Társüzem ii. felosztási sorrend kijelölése mellett • előre meghatározott sorrendben osztjuk fel az egyes társüzemek költségeit de visszaosztást nem végzünk, vagyis figyelmen kívül hagyjuk azt a szolgáltatásnyújtást, amelyet ez a társüzem a már felosztott társüzemeknek elvégzett • T 6. T2 Társüzem 6. F1 Főüzem 6. F2. Főüzem 6. Központi irányítás K T1 Társüzem • T 6. F1 Főüzem 6. F2. Főüzem 6. Központi irányítás K T2 Társüzem iii. diktált pótlékkulcsok alkalmazásával • első lépésben csak a társüzemek kölcsönös szolgáltatásaiból adódó költségeket osztjuk fel a diktált pótlékkulcsok (tervezett vagy a korábbi időszak pótlékkulcsai) segítségével

•

• • • • •

a kölcsönös szolgáltatások nagyságrendjét kifejező vetítési alap és a diktált pótlékkulcs szorzataként maghatározzuk az adott társüzem költségeiből az igénybevevő társüzemeket terhelő költségeket, és ezeket átvezetjük (előáttátelezés) második lépésként az előáttételezéseket is tartalmazó költségeket osztjuk fel (áttételezés) T 6. T2 Társüzem K T1 Társüzem T 6. T1 Társüzem K T2 Társüzem T 6. T2 Társüzem 6. F1 Főüzem 6. F2. Főüzem 6. Központi irányítás K T1 Társüzem T 6. T1 Társüzem 6. F1 Főüzem 6. F2. Főüzem 6. Központi irányítás K T2 Társüzem

Főüzem: Olyan. általában területileg és szervezetileg is körülhatárolt költséghelyek, ahol a termék(ek) előállítása történik. Főüzemi költségek elszámolása utáni lehetőségek: 1. a társüzemi költségeket felosztás nélkül az eredmény terhére a fel nem osztott költségekre vezetjük át 2. a társüzemi költségek teljes összegét felosztjuk az üzemben termelt termékek között (lásd 2. pont) 3. a társüzemi költségek egy részét felosztjuk, másik részét az eredményre terheljük (kombinált rendezés) • felosztás az általános szabályok szerint (technikai számla alkalmazása indokolt) • T 7. „A” termék költségei 7. „B” termék költségei 8. FNOK (Értékesítés közvetett költségei) K 6. Üzemi általános költség Központi általános költségek: • Mindazon közvetett költségek, amelyek az üzleti-gazdálkodási tevékenységek egészével kapcsolatban merülnek fel • Beletartoznak a gyáregységi általános költségek (több telephely esetén) és a vállalatirányítás költségei, valamint speciális költségek (pl. jóléti és szociális költségek, garanciális javítási költségek, kísérleti fejlesztés közvetett költségei) • A jelenlegi gyakorlat szerint a központi irányítás költségei nem vehetők figyelembe az étékelés alapjául szolgáló költségekben, emiatt a felosztás saját célra megtörténhet, de az átvezetés termékekre, tevékenységekre nem lehetséges • T 8. FNOK (Értékesítés közvetett költségei) K 6. Központi általános költségek

B) Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások Rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem árbevételnek, sem pénzügyi vagy rendkívüli bevételnek. Ide tartoznak: • az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítése (exportja is!), cseréje, bevont részesedések fejében átadása • céltartalék képzés és feloldás • terven felüli értékcsökkenés és feloldás ( + ebből) • követelések és készletek értékvesztése és visszaírása • készletek hiánya, megsemmisülése (Többlet rendkívüli bevétel!) • áruk leltárértékesítési különbözete • eredeti követelés átruházása (faktorálás). A követelés eredeti jogosultjánál – ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el – a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeg. • adók és járulékok: fogyasztási-, jövedéki-, helyi-, játékadó, turisztikai és nemzeti kulturális járulék, külföldön fizetett nyereségadó • negatív üzleti vagy cégérték leírása • biztosító mérlegkészítésig elismert kártérítése • költségek, ráfordítások ellentételezésére az adóhatóságtól jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig (jogszerűen) igényelt (járó) támogatás, juttatás Kivételek: Az alábbi Egyéb bevételek csak akkor mutathatók ki, ha mérlegkészítésig pénzügyileg rendeződtek, DE Egyéb ráfordításként mindenképpen el kell számolni. • utólag kapott / adott engedmény (szerződésen alapul, nem számlázott) • behajthatatlannak minősített, korábban már leírt követelésekre kapott összeg • bírság • kötbér, fokbér és késedelmi kamat • kártérítés • termékpálya-szabályozás összege (terméktanácstól kapott) Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése

Tartozik számla 8. Egyéb ráfordítások

Készletek értékvesztése


Követelések értékvesztése


Tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

1. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése 1. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 2. Készletek értékvesztése 3. Követelések értékvesztése

Készletek visszaírt értékvesztése Követelések visszaírt értékvesztése Tárgyi eszközök, immateriális javak közvetlen értéke-

Követel számla 1. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése 1. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 2. Készletek értékvesztése 3. Követelések értékvesztése 9. Egyéb bevételek

9. Egyéb bevételek 9. Egyéb bevételek

sítése Bruttó érték kivezetése Elszámolt terv szerinti értékcsökkenés kivezetése

Elszámolt terven felüli értékcsökkenés kivezetése

Értékesítés bevételének elszámolása Fizetendő ÁFA elszámolása Hiányzó, kiselejtezett, káresemény miatt megsemmisült tárgyi eszköz, immateriális jószág

Hiányzó, kiselejtezett, káresemény miatt megsemmisült saját termelésű készlet Korrekciós tétel Kereskedelmi áruk veszteség jellegű leltárátértékelési különbözete Kereskedelmi áruk nyereség jellegű leltárátértékelési különbözete Behajthatatlan követelés üzleti évben leírt összege Behajthatatlan követelés előző üzleti év(ekben) hitelezési veszteségként leírt részéből fordulónapig befolyt összege Behajthatatlan követelés előző üzleti év(ekben) hitelezési veszteségként leírt részéből fordulónap és a mérlegkészítés napja között befolyt összege Követelés átruházásakor az eredeti követelést engedményezőnél (az eladónál) az átruházott (engedményezett) követelés könyv szerinti értéke Követelés átruházásakor az eredeti követelést engedményezőnél (az eladónál) az átruházott (engedményezett) követelés engedményes által elismert érték A fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat és kártérítés fordulónapig kifizetett összege A fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat és kártérítés a fordulónap és a mérlegkészítés napja között ismertté vált, elszámolt, fizetendő összege A fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat és kártérítés fordulónapig megkapott összege A fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat és kártérítés a fordulónap és a mérlegkészítés napja között befolyt, pénzügyileg rendezésre került, visszaigazolt összegek Céltartalék képzés

8. Egyéb ráfordítások 1. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése 1. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 1. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése 1. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 3. Követelések 3. Vevők

1. Tárgyi eszközök 1. Immateriális javak 8. Egyéb ráfordítások



9. Egyéb bevételek 4. Fizetendő ÁFA 1. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése 1. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése 2. Készletek

5. STKÁV 8. Egyéb ráfordítások

5. SEEAÉ 2. Készletek

2. Készletek



3. Követelések 9. Egyéb bevételek

3. Bevételek AIE



3. Követelések

3. Követelések



3. Pénzeszközök


4. Költségek, ráfordítások PIE

3. Pénzeszközök


3. Bevételek AIE



4. Céltartalékok


Céltartalék feloldás

4. Céltartalékok


Termeléshez, szolgáltatáshoz, értékesítéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek (pl. fogyasztási adó) Költségvetéssel, állami pénzalapokkal, helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott fizetendő összege (pl. földadó, építményadó, gépjárműadó, iparűzési adó) Az adóhatóságtól megkapott, illetve mérlegkészítésig igényelt támogatások, juttatások, melyeket a költségek és ráfordítások ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve igényelt (pl. exporttámogatás) Külföldön, külföldi telephelyen fizetendő nyereségadó összege Termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített befizetések Termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által a fordulónapig fizetett összegek Termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által a fordulónap és a mérlegkészítés napja között átutalt összegek A költségek, ráfordítások ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatások, juttatások A költségek, ráfordítások ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások, juttatások A költségek, ráfordítások ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett kapott támogatások, juttatások elhatárolása A költségek, ráfordítások ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül következő évben a költség, ráfordítás felmerülésével azonos összegű elhatárolás feloldása Szerződésen alapuló, konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmények fordulónapig pénzügyileg rendezett összege Szerződésen alapuló, konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedményeknek a fordulónap és a mérlegkészítés napja között pénzügyileg rendezett összege Szerződésen alapuló, konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag kapott engedmények fordulónapig pénzügyileg rendezett összege Szerződésen alapuló, konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag kapott engedményeknek a fordulónap és a mérlegkészítés napja között pénzügyileg rendezett összege Negatív üzleti vagy cégérték állományba vétele





3. Követelések





3. Pénzeszközök

3. Pénzeszközök


3. Követelések



3. Pénzeszközök

3. Pénzeszközök







3. Pénzeszközök



3. Pénzeszközök


3. Bevételek AIE


4. Negatív üzleti vagy cégérték elszámolási számla 9. Egyéb bevételek


Negatív üzleti vagy cégérték tárgyévi elhatárolása

4. Negatív üzleti vagy cégérték

Negatív üzleti vagy cégérték következő év(ek)ben megszüntetése, leírása Kerekítési különbözetek

4. Negatív üzleti vagy cégérték (4. Halasztott bevétel) 8. Egyéb ráfordítások 3. Követelések

(4. Halasztott bevétel) 9. Egyéb bevételek 4. Kötelezettségek 9. Egyéb bevételek

17. tétel A) Közvetett költség elemzési módszerek (flexibilis és redukciós) B) A vállalkozások beszámoltatási rendszere (érdekek és érdekhordozók). A számviteli törvény szerinti beszámolók célja, fajtái, felépítésük

A) Közvetett költség elemzési módszerek (flexibilis és redukciós) Rugalmasságon alapuló költségelemzés: • a költségeket volumenhez való viszony szerint kell csoportosítani • elsősorban az üzemi költségek vizsgálati módszere • a költségek funkció szerinti csoportosítása képezi a számítások kiindulópontját: olyan egynemű csoportokba kell sorolni a költségeket, amely csoportok költségalakulását egyetlen mutató, a költségjellemző egyértelműen meghatározza (pl. gépköltség költségjellemzője a gépórák száma) • a költségjellemző általában egy természetes mértékegységben mért mutató • majd számszerűsíteni kell az elmúlt időszakok átlagos értékeit, mind a költségjellemző, mind a költség tekintetében (ki kell szűrni azon tényezőket, amelyek eseti vagy nem szokásos létük miatt nem szükségszerű velejárói a végzett tevékenységnek), és így megkapjuk az átlagos vagy leggyakoribb terhelés melletti mutatókat 0 o J : költségjellemző a leggyakoribb terhelés mellett o K0: költség a leggyakoribb (átlagos) terhelés mellett Reagálási fok: • Rugalmassági együttható (flexibilis módszer): 1%-os költségjellemző-változás hány %-os költségváltozást okoz • Megoszlási viszonyszám (redukciós módszer): a vizsgált költségek hány %-a lineárisan változó költség • Képlete: R = költségváltozás %-a / költségjellemző változás %-a • Az R mutató és a költségek változása: o R = 1: lineáris költség o 0 < R < 1: degresszív költség o R > 1: progresszív költség o R = 0: fix költség o R < 0: regresszív költség Számszerűsíthető költségeltérések: • Teljes költségváltozás: ∆K = K1 - K0 • Költségjellemző változása által indokolt költségváltozás: KR - K0 • Egyéb okokra visszavezethető eltérés: K1 - KR 1 • Költségjellemző tervezett változás által indokolt költségváltozás: KRt - K0 • Költségjellemző tényleges és tervezett változása közötti eltérés által indokolt költségváltozás: KR - KRt ahol: K0: bázis költség KR: műszakilag-gazdaságilag indokolt költség KRt: tervezett műszakilag-gazdaságilag indokolt költség K1: tárgyidőszaki költség Flexibilis költségelemzés: • KR = K0 * (R * v + 1) ahol: KR: műszakilag-gazdaságilag indokolt költség K0: bázis költség R: reagálási fok J1: a költségjellemző mértéke, amely Visszatekintő költségelemzésnél 2 a tárgyidőszaki költségelemzést Előretekintő költségelemzésnél 3 a tervezett költségjellemzőt jelenti (Jt) V: a költségjellemző változását kifejező dinamikus viszonyszám, amelynek tartalma 1

Pl. megtakarítás vagy költségtúllépés miatt lehet A tárgyidőszaki költségeket a leggyakoribb terhelés melletti költségekhez hasonlítjuk 3 Költségtervezésre a rugalmasságon alapuló költségelemzést használhatjuk 2

Visszatekintő költségelemzésnél: V= J1 / J0 Előretekintő költségelemzésnél: V = Jt / J0 v: a költségjellemző változásának (dinamikus viszonyszámának az egytől való eltérése: v = V1 Redukciós költségelemzés: • KR = K0 *R*V + K0 * (1 - R) ahol: KR: műszakilag-gazdaságilag indokolt költség K0: bázis költség R: reagálási fok J1: a költségjellemző mértéke, amely Visszatekintő költségelemzésnél 4 a tárgyidőszaki költségelemzést Előretekintő költségelemzésnél 5 a tervezett költségjellemzőt jelenti (Jt) V: a költségjellemző változását kifejező dinamikus viszonyszám, amelynek tartalma Visszatekintő költségelemzésnél: V= J1 / J0 Előretekintő költségelemzésnél: V = Jt / J0 0 K *R*V: lineárisan változó költség K0 * (1 - R): fix költség Általános költségek lineárisan változó részének elemzése • Értelmezhető tényezők: q (volumen), f (fajlagos erőforrás iránti igény), p (erőforrás egységára • Alkalmazható minden eltérésfelbontási eljárás

4 5

A tárgyidőszaki költségeket a leggyakoribb terhelés melletti költségekhez hasonlítjuk Költségtervezésre a rugalmasságon alapuló költségelemzést használhatjuk

B) A vállalkozások beszámoltatási rendszere (érdekek és érdekhordozók). A számviteli törvény szerinti beszámolók célja, fajtái, felépítésük Érdekek és érdekhordozók A számvitel makroszintű szabályozása makro- és mikro szinten egyaránt szükséges. A makroszintű szabályozás elsődlegessége abból ered, hogy ezen a szinten a szabályokat különböző érdekhordozók egymásnak ellentmondó érdekei és információ igényei ütköztetésével és feloldásával kell végrehajtani. Az érdekhordozói kör: • Tulajdonosok: alapítás vagy tőkeemelés formájában eszközeiket befektették, vagy tulajdonrészek megvásárlásával a korábbi tulajdonosok helyébe léptek • Hitelezők: átmeneti zavarok esetén rövid lejáratú hiteleket nyújtottak a gazdasági rendszernek, vagy a működtetés bővítéséhez szükséges pénzeszközöket hosszú lejáratú hitelek formájában biztosították • Managerek: irányítják a gazdasági rendszert, de ez esetben mint munkavállalók kerülnek kapcsolatba a vállalkozással • Munkavállalók: közvetlenül részt vesznek a rendszer működtetésében • Piaci partnerek (szállítók és vevők): anyag- és áruszállítással, szolgáltatásnyújtással kapcsolódnak a gazdasági rendszer működéséhez, illetve a gazdasági rendszer által létrehozott eszközök, vagy nyújtott szolgáltatások igénybevételével kapcsolják be a rendszert a piacgazdaság folyamataiba • Állam: nemzetgazdasági szinten szervezett és vállalt feladatok ellátása érdekében jövedelmet von el a vállalkozástól, majd az ilyen módon központosított jövedelmeket újra elosztja az állami feladatok megvalósítása érdekében • Érdekvédelmi szervezetek: a gazdasági rendszer által megtermelt és realizált jövedelemmegosztás során képviselhetik a munkavállalói érdekeket a tulajdonosi és az állami érdekekkel szemben Tulajdonosi érdekek és információ igény: A tulajdonosok általában azért fektetik be szabadon mozgó eszközeiket a vállalkozásokba, mert ezen keresztül kívánják elérni, hogy a rendszer által megtermelt és realizált jövedelemből egyrészt közvetlenül osztalék formájában részesedjenek, másrészt a vállalkozásban hagyott eredmény alapján tulajdoni hányaduk értéke növekedjék, és annak kivonása vagy értékesítése esetén a befektetett eszközeik értékénél nagyobb értéket képviselő eszközökhöz jussanak. A tulajdonosi befektetésekre akkor is sor kerülhet, ha a tulajdonos azért fekteti be szabadon megosztható eszközeit egy másik vállalkozásba, mert az ilyen módon kiépített kapcsolaton keresztül biztosabb és olcsóbb beszerzési vagy biztonságosabb és magasabb tartalmú értékesítési lehetőségekhez kíván jutni, illetve a gyártási programok egyeztetésével olyan ésszerűsítési lehetőségeket kíván megvalósítani, amelyek eredményeként önköltség csökkenést érhet el a befektetést eszközlő vállalkozásban és mindezek eredményeként a befektető vállalkozás keretei között realizálhat többlet jövedelmet. Információs igények: • milyen nagyságrendű jövedelmet termelt, illetve realizált a tulajdonukban lévő gazdasági rendszer, ebből milyen nagyságrendű jövedelem megosztása felett rendelkezhetnek • döntéseiktől függően milyen nagyságrendű osztalékot kapnak tulajdoni hányadaik alapján, és ez hogyan viszonyul befektetéseik befektetéskori értékéhez • mit ér tulajdoni hányaduk a jövedelem-megosztás után a gazdasági rendszer mérlege szerint és az reáltőke megtartást, növekedést, vagy csökkenést mutat-e Hitelezői érdekek és információ igény: A vállalkozás hitelezői pénzeszközöket bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére abból a célból, hogy azáltal kamatjövedelemre tegyenek szert. Mindemellett a pénzeszközöket a hitelszerződésben meghatározott időre és törlesztési kötelezettség mellett, azaz ideiglenesen bocsátják a vállalkozás rendelkezésére. Információs igények: • A múltra vonatkozóan

•

o a vállalkozás jövedelem termelő, realizáló és megtartó képességét o eszköz és tőkeszerkezetének alakulását o likviditási helyzetének alakulását A jövőre vonatkozóan ugyanezen értékek vagy helyzetképek várható alakulását.

Manageri érdekek és információ igény: A vállalkozás vezetője kétféle módon kapcsolódik a vállalkozáshoz: • egyrészt a vállalkozás a személyes jövedelmének meghatározó vagy döntő forrása • másrészt a vállalkozás az ambíciói és céljai megvalósításának telephelye A vezető érdeke jövedelme szempontjából a vállalkozás múltbeli, illetve jövőbeli eredményének nagyságához kapcsolódik. Munkavállalói érdekek és információ igény: A munkavállalók a vállalkozást egyrészt mint jövedelmük forráshelyét, másrészt mint tevékenységük kifejtésének terephelyét tekintik. A vállalkozástól azt várják, hogy nyújtson képet • a múltban történt és érdekeiket érintő események hatásairól • a jövő előrevetítésével teremtse meg a lehetőséget bérköveteléseik érvényesítésére, valamint munkahelyük biztonságának és munkakörülményeik javításának a valószínűsítésére Ezekre csak akkor adható megnyugtató válasz, ha vállalkozás által nyújtott információk a vállalkozás gazdasági és pénzügyi fejlődésének múltbeli megrajzolásán kívül a jövőbeli prognosztizálásra is lehetőséget biztosít. A piaci partnerek érdekei: Érdekük abban áll, hogy a piacnak ez a része biztonságosan működjék és tegye lehetővé a kitűzött céljaik elérését. A vállalkozás gazdasági és pénzügyi fejlődéséről, beszerzési, értékesítési és árpolitikájáról, valamint költségeinek szerkezetéről kívánnak hasznosítható információkhoz jutni. A költségvetés érdekei: A költségvetés alapvetően jövedelem elvonás formájában kapcsolódik a vállalkozáshoz és abban érdekelt, hogy ezen keresztül bevételei folyamatosan növekedjenek. Mindamellett a vállalkozást a jövőben is meg kívánja tartani, ezért csak olyan mértékű jövedelem kivonásában lehet érdekelt, ami a vállalkozás folyamatos működését nem zavarja, és tőkeállományát sem csökkenti. Olyan információkat igényel, ami alapján meg tudja ítélni, hogy a vállalkozás az adózási előírásokat betartotta-e, az adóalapot és az adót az előírások szerint számította-e ki. A költségvetést tehát alapvetően a múlt érdekli.

A számviteli törvény szerinti beszámolók Éves beszámoló Célja: A gazdálkodó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről megbízható valós összkép nyújtása a felhasználók számára. Kinek kell készítenie? Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak, de a feltételek fennállása esetén egyszerűsített éves beszámolót is készíthet. A beszámoló elkészítésének ideje: Az üzleti évről kell készíteni. A törvény a mérlegkészítés időpontját nem határozta meg, ez a vállalkozó döntésétől függ- Végső határidő a letétbe helyezés, azaz az üzleti évet követő 150 napon belül. A beszámoló készítésének időpontját a számviteli politikában rögzíteni kell. Részei: • Mérleg • Eredménykimutatás • Kiegészítő melléklet Nem része az Üzleti jelentés, nem kell letétbe helyezni sem, de az minden érdekelt számára megtekinthető módon rendelkezésre kell, hogy álljon, azaz el kell készíteni.

Egyszerűsített éves beszámoló Célja: A gazdálkodó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről megbízható valós összkép nyújtása a felhasználók számára. Kinek kell készítenie? Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készíthet, akinek egymást követő két évben a következő három mutatóból kettő a határérték alatt marad: • Mérlegfőösszeg 500 millió Ft • Éves nettó árbevétel 1000 millió Ft • Tárgyévi átlagos foglalkoztatott létszám 50 fő DE nem lehet rt., konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, és akinél az üzleti év eltér a naptári évtől. A beszámoló elkészítésének ideje: Az üzleti évről kell készíteni. A törvény a mérlegkészítés időpontját nem határozta meg, ez a vállalkozó döntésétől függ- Végső határidő a letétbe helyezés, azaz az üzleti évet követő 150 napon belül. A beszámoló készítésének időpontját a számviteli politikában rögzíteni kell. Részei: • Mérleg • Eredménykimutatás • Kiegészítő melléklet Nincs Üzleti jelentés készítési kötelezettsége. Egyszerűsítet beszámoló Kinek kell készítenie? Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásnak. Részei: • Egyszerűsített mérleg • Eredménylevezetés Nincs kötelezően előírt Kiegészítő melléklete és Üzleti jelentése, de ettől még szükséges lehet Összevont (konszolidált) éves beszámoló Célja: A vállalatcsoport valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása (mintha egyetlen vállalat lenne) az egymás közötti üzleti kapcsolatok kiszűrésével. Kinek kell készítenie? Annak a vállalkozásnak, amely egy vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Kit kell bevonni a konszolidálásba? • az anyavállalatot • minden leányvállalatot a mentesíthetőek kivételével • a közös vezetésű vállalkozást a mentesítettek kivételével A beszámoló elkészítésének ideje: Az üzleti évről készített éves beszámoló alapján a mérlegfordulónaphoz viszonyított 180 napon belül, legkésőbb a letétbe helyezésig. Részei: • Összevont (konszolidált) mérleg • Összevont (konszolidált) eredménykimutatás • Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet Nem része az Összevont (konszolidált) üzleti jelentés, nem kell letétbe helyezni sem, de az minden érdekelt számára megtekinthető módon rendelkezésre kell, hogy álljon, azaz el kell készíteni.

18. tétel A) Az eredménykimutatás tartalma, fajtái, felépítésük. Az üzemi, üzleti eredmény tartalma, elszámolása B) Befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése és visszaírása. Az amortizáció számításának módszerei

A) Az eredménykimutatás tartalma, fajtái, felépítésük. Az üzemi, üzleti eredmény tartalma, elszámolása Fogalma: Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti eredményének a levezetését, és bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit: a bevételeket és a ráfordításokat. Célja: • a tulajdonosok, menedzserek, a hitelezők és egyéb érdekeltek megbízható, valós tájékoztatása a vállalkozás jövedelmi helyzetéről, illetve annak változásáról • az eredmény szerkezetének, összetevőinek, az eredmény keletkezésére ható – nagyságát és előjelét befolyásoló – főbb tényezők bemutatása • a mérlegben kimutatott, állományi adatokból számított eredmény okmányszerű, forgalmi adatokkal történő alátámasztása Formai jellemzői: • általában két értékrovata van, de ellenőrzés-önellenőrzés esetén kiegészül egy harmadikkal is • lehet lépcsőzetes felépítésű, de kétoldalas formában is elkészíthető • általában ezer forintban készül • a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személynek kell aláírnia • letétbe kell helyezni és közzé kell tenni Tartalmi jellemzői: • számviteli nyilvántartásokra, dokumentációkra épül • a fordulónapok között eltelt időszak bevételeinek és ráfordításainak forgalmi adatait tartalmazza • a mérleg fordulónapja és a mérleg összeállítása között bekövetkezett, tárgyévi eredményt befolyásoló, ismertté vált gazdasági események eredményre gyakorolt hatásait is tartalmazza • ugyanazon értékelési elveket és eljárásokat kell alkalmazni, mint a mérlegben • a számviteli alapelvek betartásával kell, hogy készüljön Kiegészítő mellékletben részletezni kell: • Értékesítés nettó árbevételét főbb tevékenységenkénti bontásban, ha az egyes tevékenységek, szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól • Az export értékesítés árbevételét a földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban, ezen belül az EU, illetve az ezen kívüli régiók szerint is • Export támogatás esetén a támogatott exporthoz kapcsolódó közvetlen költségek összegét • Támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve elszámolt összegeket és azok felhasználását támogatásonként • Az elszámolt értékcsökkenési leírásokat módszerenként, a jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenést és visszaírásokat • A jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenésnek és visszaírásának az okait • A kutatással, kísérleti fejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos tárgyévi költségeket • A tárgyévben és az előző üzleti évben a környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek összegét • A rendkívüli bevételeket és ráfordításokat, ha az eredményre gyakorolt hatásuk jelentős • A kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt nettó árbevételt, egyéb és halasztott bevételt • A jelentősebb összegű bevétel, költség, ráfordítás elhatárolásokat és azok időbeli alakulását • Az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését és a költségek költségnemenkénti megbontását, ha a vállalkozás forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatást készített • Az ellenőrzés során feltárt előző év(ek)ben elkövetett jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását • A társasági adó megállapításánál az értékelés következtében módosító tételeket • A rendkívüli bevételek és ráfordítások társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását • Össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölését és indoklását

• •

Az eredménykimutatás egyes tételeinek összevonását és az összevonás indokait Összeállításának egyik eljárásról a másikra történő áttérést és annak indokait

Fajtái: Tartalom szerint • Összköltség eljárás szerinti • Forgalmi költség eljárás szerinti Forma szerint • A változat: fokozatos • B változat: mérlegszerű Összköltség eljárás szerinti eredménykimutatás „A” változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII) 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (±C±D)

XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (±E-XII) 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23) Összköltség eljárás szerinti eredménykimutatás „B” változat Ráfordítások I. Saját termelésű készletek állományának csökkenése 01. Anyagköltség 02. Igénybe vett szolgáltatások értéke 03. Egyéb szolgáltatások értéke 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Anyagjellegű ráfordítások (01+02+03+04+05) 06. Bérköltség 07. Személyi jellegű egyéb kifizetések 08. Bérjárulékok III. Személyi jellegű ráfordítások (06+07+08) IV. Értékcsökkenési leírás V. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés VI. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III+IV+V) A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (VI<XIV) 09. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 10. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 11. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 12. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (09+10±11+12) B. Pénzügyi műveletek nyeresége (VII < XV) C. Szokásos vállalkozási eredmény (nyereség) (A+B) > (H+I) VIII. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (nyereség) (VIII < XVI) E. Adózás előtti eredmény (nyereség) (C+D) > (J+K) IX. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (nyereség) (E-IX) > 0 X. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (nyereség) Összesen (VI+VII+VIII+IX+X+G) Bevételek 13. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 14. Exportértékesítés nettó árbevétele XI. Értékesítés nettó árbevétele (13+14) 15. Saját termelésű készletek állománynövekedése 16. Saját előállítású eszközök aktivált értéke XII. Aktivált saját teljesítmények értéke (15+16) XIII. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés XIV. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (XI+XII+XIII) H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (VI > XIV) 17. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 18. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 19. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 20. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet XV. Pénzügyi műveletek bevételei (17+18+19+20+21) I. Pénzügyi műveletek vesztesége (VII > XV) J. Szokásos vállalkozási eredmény (veszteség) (A+B) < (H+I) XVI. Rendkívüli bevételek K. Rendkívüli eredmény (veszteség) (VIII > XVI) L. Adózás előtti eredmény (veszteség) (C+D) < (J+K) M. Adózott eredmény (veszteség) (E-IX) < 0 vagy (L+IX) > 0 XVII. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre N. Mérleg szerinti eredmény (veszteség) Összesen (XIV+XV+XVI+XVII+N) 21.

Forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatás „A” változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) V. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (± III-IV+V-VI) A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 2. számú melléklet „A” változat 13-23. és VIII-XII., valamint a B-G. soraival. Forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatás „B” változat Ráfordítások 01. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 02. Eladott áruk beszerzési értéke 03. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke I. Értékesítés közvetlen költségei (01+02+03) 04. Értékesítési, forgalmazási költségek 05. Igazgatási költségek 06. Egyéb általános költségek II. Értékesítés közvetett költségei (04+05+06) III. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés IV. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III) A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (IV<XI) A Ráfordítások következő sorai értelemszerűen megegyeznek a 2. számú melléklet „B” változat 0912. és VII-X., valamint B-G. soraival. Bevételek 11. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 12. Exportértékesítés nettó árbevétele IX. Értékesítés nettó árbevétele (11+12) X. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés XI. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (IX+X) H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (IV>XI)

A Bevételek következő sorai értelemszerűen megegyeznek a 2. számú melléklet „B” változat 17-21. és XV-XVII., valamint I-N. soraival.

Értékesítés nettó árbevétele Tartalma: • Értékesített vásárolt és saját termelésű készlet kiszámlázott értéke • Teljesített szolgáltatások kiszámlázott értéke • Árkiegészítés • Felár és utólag felszámított felár • Eladási árat növelő korrekciók • Lízingbe vevőnek átadott termék számlázott ellenértéke • Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel eladott termék számlázott ellenértéke • Csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készlet megállapodás, csereszerződés szerinti értéke • Értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke • Tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek számlázott értéke Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Belföldi értékesítés nettó árbevételének elszámolása (ÁFA nélküli, de a fogyasztási és jövedéki adót tartalmazza) Vevők általi visszaküldés, vevőknek utólag adott (számlázott) engedmény Készpénzes árueladás (fogyasztói áras értékesítés) ÁFÁ-val növelt értéke Készpénzes értékesítésnél különleges eljárással megállapított ÁFA elszámolása bevallási időszakonként Árbevételbe beszámító árkiegészítés igénylésének elszámolása Exportértékesítés nettó árbevételének elszámolása

Tartozik számla 3. Belföldi vevők

Követel számla 9. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

9. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 3. Pénztár

3. Belföldi vevők

Külföldi vevők általi visszaküldés, külföldi vevőknek utólag adott (számlázott) engedmény Készpénzes exportértékesítés elszámolása

9. Exportértékesítés nettó árbevétele 3. Valutapénztár

Exportértékesítés esetén a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó számlázott, illetve fizetett szállítási és rakodásiraktározási díj

9. Exportértékesítés nettó árbevétele

9. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 3. Egyéb követelések 3. Külföldi vevők

9. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 9. Exportértékesítés nettó árbevétele 3. Külföldi vevők 9. Exportértékesítés nettó árbevétele 4. Szállítók

Aktivált saját teljesítmények SEEAÉ: Minden olyan saját előállítású eszköz, amely nem minősül saját termelésű készletnek • saját előállítású befektetett eszközök • saját előállítással létrehozott, de vásárolt készletként állományba vett eszközök Saját termelésű készletekből saját előállítású eszközzé átminősített / átsorolt / átvezetett tételek, azaz • az STK-ból saját előállítású eszközzé történő valóságos átminősítések • növendékállatból tenyészállattá való átminősítés • STK értékvesztése • STK visszaírása

STKÁV: A saját termelésű készletek állományváltozása: záró és nyitó állomány különbsége, amely már tartalmazza a SEEAÉ közé átminősített, korábban saját termelésű készletként előállított készletek értékét

Könyvviteli elszámolása: Gazdasági események

Tartozik számla

Követel számla

1. Tárgyi eszközök 1. Tenyészállatok 1. Immateriális javak 2. Anyagok

5. SEEAÉ

2. Göngyölegek

5. SEEAÉ 5. SEEAÉ

STK korrekció értékvesztés és speciális készletcsökkenés miatt STK értékvesztésének visszaírása

1. Tenyészállatok 8. Egyéb ráfordítások 8. Rendkívüli ráfordítások 5. STKÁV 2. STK

Visszaírás miatti STK korrekció STK állománynövekedése STK állománycsökkenése

5. SEEAÉ 2. STK 5. STKÁV

Saját előállítás eszközök aktiválása Beruházások, felújítások, szellemi termékek közvetlen önköltségén számított értékének, illetve a tárgyi eszközök beszerzésével kapcsolatosan felmerült saját eszközzel, saját munkaerővel végzett beszerelési, szállítási és rakodási munkálatok közvetlen önköltségének elszámolása Saját vállalkozásban előállított anyagok készletre vétele előállítási költségen Saját vállalkozásban előállított göngyölegek készletre vétele előállítási költségen Tenyészállattá átminősített növendék állatok STK értékvesztése, hiánya, káreseménye Speciális költségcsökkentő tételek elszámolása

5. SEEAÉ

2. STK 2. STK 5. SEEAÉ 9. Egyéb bevételek 5. STKÁV 5. STKÁV 2. STK

Anyagjellegű ráfordítások Gazdasági események Tartozik számla Anyagköltség elszámolása, ha év közben mennyiségi és értéki nyilvántartás nincs Anyagbeszerzés 5. Anyagköltség Anyag visszavételezése forgalmazás céljából 2. Anyagok Év végi készletállomány növekedések 2. Anyagok Év végi készletállomány csökkenések 5. Anyagköltség Anyagköltség elszámolása, ha év közben mennyiségi és értéki nyilvántartás van Anyagfelhasználás könyv szerinti értéken 5. Anyagköltség Költségként elszámolt anyagok raktárba történő 2. Anyagok visszavételezése, a tevékenység során keletkezett hulladék és haszonanyagok raktárra vétele A felhasznált anyagok után visszatérített vámter- 3. Egyéb követelések hek, jövedéki és egyéb adók Anyagköltségek év végi átvezetése 8. Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások elszámolása

5. Igénybe vett szolgáltatások költségei

Igénybe vett szolgáltatások elszámolása év végi átvezetése Egyéb szolgáltatások elszámolása

8. Igénybe vett szolgáltatások értéke 5. Egyéb szolgáltatások költségei

Követel számla 4: Szállítók 5. Anyagköltség 5. Anyagköltség 2. Anyagok 2. Anyagok 5. Anyagköltség 5. Anyagköltség 5. Költségnem átvezetési számla 3. Pénztár 4. PIE 4. Szállítók 5. Költségnem átvezetési számla 3. Pénztár 4. PIE 4. Szállítók

Egyéb szolgáltatások elszámolása év végi átvezetése ELÁBÉ elszámolása Beszerzett áruk beszerzési áron, ha a vállalkozás árukészleteinél év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet Értékesített anyagok könyv szerinti értéken Értékesített áruk könyv szerinti értéken, ha a vállalkozás árukészleteinél év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet Értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke Visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke Vásárolt és változatlan formában továbbértékesített szolgáltatások bekerülési értéke

8. Egyéb szolgáltatások értéke

5. Költségnem átvezetési számla

8. ELÁBÉ

4. Szállítók

8. ELÁBÉ 8. ELÁBÉ

2. Anyagok 2. Áruk

8. ELÁBÉ

2. Áruk

2. Áruk

8. ELÁBÉ

8. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

2. Áruk

Személyi jellegű ráfordítások Gazdasági esemény Bérköltség elszámolása Felmerült bérköltség Tárgyévhez kapcsolódó, fordulónap után megállapított és mérlegkészítés időpontjáig elszámolt jutalom, prémium, 13. és további havi fizetések időbeli elhatárolása Bérköltség év végi átvezetése Személyi jellegű egyéb kifizetések elszámolása Tartozásként elszámolt személyi jellegű egyéb kifizetés

Tartozik számla

Követel számla

5. Bérköltségek

3. Pénztár 4. PIE 4. Bértartozások 4. PIE

5. Bérköltségek

8. Bérköltségek


5. Személyi jellegű egyéb kifizetések

3. Pénztár 4. PIE 4. Bértartozások 4. PIE

Tárgyévhez kapcsolódó, fordulónap után megállapított személyi jellegű egyéb kifizetések időbeli elhatárolása Készpénzben teljesített személyi jellegű kifizetések


Személyi jellegű egyéb kifizetések év végi átvezetése Bérjárulékok elszámolása Az üzleti év kapcsán elszámolt bérjárulékok Tárgyévhez kapcsolódó, fordulónap után megállapított és mérlegkészítés időpontjáig elszámolt jutalom, prémium bérjárulékainak időbeli elhatárolása Bérjárulékok év végi átvezetése


3. Pénztár 4. PIE 4. Bértartozások 5. Költségnem átvezetési számla

5. Bérjárulékok 5. Bérjárulékok

4. Adótartozások 4. PIE

8. Bérjárulékok



Értékcsökkenési leírás Gazdasági események Tárgyi eszközök és Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése és értékcsökkenési leírása

Tartozik számla 5. Értékcsökkenési leírás

Értékhatár alatt beszerzett vagy előállított tárgyi eszközök,

5. Értékcsökkené-

Követel számla 1. Tárgyi eszközök ÉCS 1. Immateriális javak ÉCS 1. Tárgyi eszkö-

vagyoni értékű jogok és szellemi termékek egyösszegű leírása használatba vételkor a vállalkozó döntése alapján

si leírás

Értékcsökkenési leírás év végi átvezetése

8. Értékcsökkenési leírás

zök ÉCS 1. Immateriális javak ÉCS 5. Költségnem átvezetési számla

Értékesítés közvetlen költségei Gazdasági események Értékesített saját termelésű készletek előállítási költsége Teljesített saját szolgáltatások közvetlen önköltsége Értékesített anyagok, áruk, betétdíjas göngyölegek könyv szerinti értéken Vásárolt és változatlan formában továbbértékesített szolgáltatások bekerülési értéke

Tartozik számla 8. értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 8. értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 8. ELÁBÉ 8. Eladott (közvetítet) szolgáltatások értéke

Követel számla 2 STK 7. Szolgáltatások költségei 2. Vásárolt készletek 2. Vásárolt készletek

Értékesítés közvetett költségei Gazdasági események Értékesítési, forgalmazási költségek átvezetése Az értékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolható költségek, a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségei AZ értékesítéshez, forgalmazáshoz közvetetten kapcsolódó költségek Központ, gyár, üzem irányítási, igazgatási költségeinek átvezetése Egyéb általános költségek Kísérleti fejlesztés költségeinek, valamint az alapításátszervezés költségeinek az átvezetése Garanciális javítás költségeinek átvezetése Egyéb általános költségek átvezetése

Tartozik számla

Követel számla

6. Általános költségek

8. Értékesítési, forgalmazási költségek

6. Általános költségek 6. Általános költségek

8. Értékesítési, forgalmazási költségek 8. Igazgatási költségek

6. Általános költségek 6. Általános költségek 6. Általános költségek

8. Egyéb általános költségek 8. Egyéb általános költségek 8. Egyéb általános költségek

B) Befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése és visszaírása. Az amortizáció számításának módszerei Értékvesztés: Részesedések értékvesztése: Értékvesztést kell elszámolni, ha a piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól, hogy a részesedés a befektetett vagy a forgóeszközök között szerepel. Értékvesztés=piaci érték-könyv szerinti éték=negatív A piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték. A részesedések piaci értékének meghatározásakor figyelembe kell venni: • a gazdasági társaság tartós piaci megítélését és ennek tendenciáját, valamint a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett (tőzsdei, tőzsdén kívüli) árfolyamát és ennek tendenciáját • a várható megtérülést a megszűnő társaságból • az idevonatkozó arányszámokat: o Saját tőke / Jegyzett tőke arányát a befektetést élvező cégnél o befektetés könyv szerinti értéke / befektetés névértéke arányát a befektetőnél Példa: a részesedés könyv szerinti értéke 80, névértéke 100. A társaság - amelyben a befektetés van – jegyzett tőkéje 1000, saját tőkéje pedig 900, 800 vagy 700. Megnevezés A változat B változat C változat Saját tőke/Jegyzett tőke 900/1000=0,9 800/1000=0,8 700/1000=0,7 Befektetés könyv szerinti értéke/Befektetés névértéke 80/100=0,8 80/100=0,8 80/100=0,8 0,9>0,8 0,8=0,8 0,7<0,8 Minősítés Nincs értékveszNincs értékveszVan értékvesztés tés tés Piaci érték 100*0,7=70 Könyv szerinti érték 80 Értékvesztés -10

Értékvesztés visszaírása: Részesedések értékvesztésének visszaírása: Ha a részesedés mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztést – maximum ennek összegéig, vagyis a legfeljebb a korábbi bekerülési értékig – visszaírással csökkenteni kell. Devizás részesedések értékvesztése és visszaírása: Az év végi értékelésnél először az értékvesztést, illetve a visszaírást kell meghatározni devizában, és ennek a nyilvántartási árfolyamon átszámított forintértékét kell elszámolni, majd ezt követően kerülhet sor a devizás értékelésre az általános szabályok szerint. Hasznos élettartam: Az az időszak, amely alatt az amortizálható eszköz értékét a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan költségként (és ezen keresztül előbb vagy utóbb az eredmény terhére) elszámolja. Ez lehet • az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, a technológiai avulás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja, vagy • az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembe vételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával Maradványérték: Az eszköz rendeltetésszerű használatba vételekor rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Ez általában akkor lényeges, ha a hasznos élettartam rövidebb az eszköz műszaki-gazdasági élettartamánál. (nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.) Amortizáció számítás módszerei: 1 1

Jelmagyarázat: B=bruttó érték

• •

•

Egyösszegű (kisösszegű) leírás (egyedi beszerzési értéke 100 000 Ft alatt) Időarányos leírás o Bruttó érték alapján  Lineáris: állandó kulcsok szerint - L=1/n Éves értékcsökkenés=L*(B-M)  Degresszív: csökkenő kulcsok szerint - Szorzószámok módszere ~ L0=1/n ~ évben: L1=L0*A ~ évben: L2=L0*B ~ évben: L3=L0*C ~ n. évben: Ln=L0*Z ~ A+B+C+…+Z=n és A>B>C>…>Z ~ éves értékcsökkenés=Ln*(B-M) - Évek száma (n) összege módszer ~ 1+2+3+…+n=S ~ évben: L1=n/S ~ évben: L2=(n-1)/S ~ évben: L3=(n-2)/S ~ n. évben: Ln=1/S ~ éves értékcsökkenés=Ln*(B-M)  Progresszív: növekvő kulcsok szerint - Lásd a degresszív leírásnál, csak a kulcsok fordított sorrendben következnek o Abszolút összeg alapján  Lineáris: évente azonos összeg leírása  Degresszív: évente csökkenő abszolút összeg leírása  Progresszív: évente növekvő abszolút összeg elszámolása o Nettó érték alapján  Lineáris gyorsított kulccsal: lineáris kulcs 2-3-4-szeres gyorsítása - Lineáris leírási kulcs L=1/n - Éves leírási kulcs L*2 vagy L*3 vagy L*4 - Utolsó években áttérés lineárisra vagy egyösszegűre - Éves értékcsökkenés=nettó érték/hátralévő használati idő  Maradékértékes leírás: állandó kulccsal kezd, az utolsó évben a maradékérték leírása n  L=1- √(M/B) - Éves értékcsökkenés=L*nettó érték - Kombinált leírás: állandó kulccsal kezd és az utolsó években áttér lineárisra vagy egyösszegűre - Éves értékcsökkenés=L*nettó érték - Éves értékcsökkenés=nettó érték/hátralévő használati idő Teljesítményarányos leírás o Bruttó érték alapján  Lineáris leírás - T=(B-M)/tervezett teljesítmény - Éves értékcsökkenés=T*évi teljesítmény o Nettó érték alapján  Letermelés arányos leírás - Éves értékcsökkenés=ni*Yi/Xi

n=évek száma L=leírási kulcs M=maradványérték T=egységnyi teljesítményre jutó leírás terv szerint A,B,C,…Z=szorzószámok Ln=leírási kulcs az n-dik évben Ni=nettó érték az i-edik év elején Xi=ásványvagyon-mennyiség au –edik év elején Yi=letermelés mennyisége az i-edik évben

Speciális leírási módszer: A várható hasznos élettartam alatt elszámolandó amortizációs évek közötti szétosztásakor az összemérés elvének érvényesülése érdekében figyelembe kell vehetők • az adott eszköz használatával elért eredményt terhelő egyéb, az eszköz beszerzésével öszszefüggő, de bekerülésnek nem minősülő ráfordítások • az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségek A tervezett leírás megváltoztatható, ha az évenként elszámolandó ÉCS megtervezésekor figyelembe vett körülményekben (az eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és ezek függvényében a várható maradványértékben) lényeges változás következett be. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: • a földterület, telek, az erdő bekerülési értéke után általában, KIV: bányaművelés, hulladékbánya • az üzembe nem helyezett beruházásnál Nem szabad (a feltételek megváltozhatnak) terv szerinti értékcsökkenést elszámolni • a képzőművészeti alkotásnál • a régészeti leletnél • az olyan kép- és hangarchívumnál • egyéb gyűjteménynél • műemléki védettségű épületnél • üzleti vagy cégértéknél, illetve • egyéb más eszköznél, amely az értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek az értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Nem szabad terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést elszámolni a már teljesen (nullára) leírt eszköznél. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a tervezett maradványértéket elért eszköznél. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni: • az eszköz használhatóságának (piaci érték) mértékéig • ha a piaci értéke tartósan lecsökkent, mert o feleslegessé vált o megrongálódott o megsemmisült o hiányzik o a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke (MEGJEGYZÉS: csak a fordulónapi értékelésnél; fordulónapon vizsgálok, de a mérlegkészítés időpontjában lévő piaci értéket nézzük; terven felüli ÉCS csak a piaci értékig lehet!) Terven felüli értékcsökkenés visszaírása: Ha az alacsonyabb értéken történő értékelés okai nem, vagy csak részben állnak fenn, a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírással csökkenteni kell (csak a fordulónapon lehetséges, maximum a terven felüli ÉCS összegéig!)

19. tétel A) Mérlegfajták. Csoportosításuk az egyes mérlegfajták jellemzői (közvetlen cél, összeállítás gyakorisága, mérlegben kimutatott eredmény célja, átfogás, mérlegkészítés címzettjei) szempontjából B) Pénzügyi műveletek eredményének tartalma és elszámolása

A) Mérlegfajták. Csoportosításuk az egyes mérlegfajták jellemzői (közvetlen cél, összeállítás gyakorisága, mérlegben kimutatott eredmény célja, átfogás, mérlegkészítés címzettjei) szempontjából Mérleg: Olyan számviteli okmány, mely egy adott időpontra vonatkozóan összevontan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összességét egyrészt megjelenési formájuk szerint mint eszközöket, másrészt eredetük szerint mint forrásokat. Csoportosítás a közvetlen cél szerint: • statikus mérleg o a vagyoni helyzet kifejezésének ad prioritást o időérték elvre épül o értékelés napi piaci árakon • dinamikus mérleg o a realizált eredmény meghatározására irányul o realizációs elvre épül o értékelés bekerülési árakon • organikus mérleg o a reál vagyon és a realizált eredmény értékét egyaránt visszatükrözi Csoportosítás az összeállítás gyakorisága szerint: • általános vagy folyó mérlegek o folyamatosan működő vagy működni akaró vállalatok állítják össze o lehetnek havi, negyedéves, éves mérlegek o eredmény alakulását kifejező dinamikus vagyonmérlegek o célja a realizált eredmény meghatározása és az eltérő időpontra vonatkozóan készített mérlegek összehasonlításának biztosítása o értékelés bekerülési árakon • különleges mérlegek o kritikus helyzetben vagy kritikus állapotban lévő vállalatok állítják össze o a vagyoni helyzetet bemutató statikus mérlegek csoportjába tartozik  alapító mérleg - az alapításkor kialakult vagyoni helyzetet mutatja be - olyan statikus vagyonmérleg, amely eredményt nem tartalmaz - értékelés napi árakon az időérték elv szerint (az apportot vagy felértékeli vagy leértékeli, ha az nem új eszköz) - csonka mérleg, mert az eszköz oldalon csak a saját eredetű eszközök vannak, források között pedig csak a saját tőke szerepel  átalakulási mérleg - célja az új vállalkozási formában működni kívánó vállalat rendelkezésére álló vagyon és saját tőke értékének meghatározása - három értékoszlopa van: első oszlop a realizációs elvnek megfelelő értékek, a második oszlop az átértékelésből adódó értékek, a harmadik oszlop pedig az első két oszlop összege - ha üzleti és termelési stratégiáját nem kívánja megváltoztatni, akkor elvileg nincs szükség átértékelésre (KIV pl. inflációs körülmények között alakul át) - ha az üzleti és termelési stratégiájában lényeges változásokat tervez, akkor át kell értékelni az eszközöket és forrásokat  szétválási (vagyonmegosztási) mérleg - akkor kell készíteni, mikor a kiválni készülő tulajdonos a vállalkozásban kívánja működtetni tőkéjét, de egy új vállalkozás keretében - célja a kilépés időpontjában rendelkezésre álló eszközök napi értékének maghatározása, a kilépés időpontjában meglévő saját tőke valós értékének kiszámítása, az eszköz és forrás kapcsola-









tok rendezése és mindezek alapján az eszköz és forrás értékek megosztása - statikus vagyonmérleg egybeolvadási (fúziós) mérleg - minden fúzióra lépő vállalatnak el kell készíteni a dinamikus vagyonmérleget, majd egy statikus vagyonmérleget - a statikus és dinamikus mérlegek összehasonlításával dokumentálják az átértékeléseket - majd a statikus mérlegeket egy mérlegbe foglalják össze, majd döntenek arról, h ezt átdolgozzák-e a realizációs elvre élülő mérleggé megegyezés mérleg (csődmérleg) - azt kell világossá tenni, h a vállalat fizetésképtelenné vált és ezt a helyzetet a koalíciós partnerek segítsége nélkül nem képes megoldani - értékelés múltbeli bekerülési árakon - dinamikus vagyonmérleg - az eszközöket mobilitás szempontjából, a forrásokat a kötelezettségek esedékessége szempontjából tagolja - mellette egy pénzügyi tervet is kell készíteni szanálási mérleg - szanálás: a vállalat pénzügyi csődjének elhárítására, illetve a további hatékony működésre irányuló azon intézkedések összessége, amelyekkel a pénzügyi kényszerhelyzetben lévő gazdálkodó egységet ismét cselekvőképessé lehet tenni, azaz talpra lehet állítani - szükségessé teszi a vállalat igen részletes átvilágítását - az induló mérleg megegyezik a megmentéshez kapcsolódó mérleggel, eltérés az eredményt mutató soron van felszámolási mérleg - kiindulási alap a csődmérleg, amit át kell dolgozni - statikus vagyonmérleg - időérték elvre épül és a fordulónapi értékeket tartalmazza - a felszámolás ideje alatt több statikus vagyonmérleg összeállítására is sor kerülhet

Csoportosítás a mérlegben kimutatott eredmény célja szerint: • kereskedelmi mérleg o kommunikációs célt szolgál o dinamikus vagyonmérleg o az eredmény meghatározása kap prioritást o az értékelési szabályok kimunkálása során a tulajdonosi és hitelezői érdekek érvényre juttatását kell megoldani • adó mérleg o dinamikus vagyonmérleg o az eredmény meghatározása kap prioritást o az értékelési szabályok kimunkálása során az állam érdekei kerülnek érvényesítésre o az adóalap meghatározása a cél Csoportosítás az átfogás szempontjából: • vállalati mérleg • konszern mérleg o célja, hogy valós képet adjon az egységes irányítás alatt működő vállalatok vagyoni és pénzügyi helyzetéről, továbbá hogy láthatóvá tegye a csoport egyes vállalatainak körében végrehajtott manipulációkat o a konszern vállalatok egyedi mérlegeinek összesítése útján készül, azonban a kapcsolódásból eredő korrekciókat el kell végezni o lényegében véve dinamikus vagyonmérleg, eredménytartalma ennek ellenére nem lehet az osztozkodás alapja

Csoportosítás a mérlegkészítés címzettjei szempontjából: • intern mérleg o a vállalatvezetés számára készítik azért, hogy kendőzetlen képet nyújtsanak a vállalat vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és az eredmény alakulásáról o nem kötődik szükségszerűen jogi eljárásokhoz o lehetnek dinamikus vagy statikus vagyonmérlegek is • extern mérleg o olyan személyek és szervezetek számára készül, akik nem tartoznak a vállalatvezetéshez o elkészítésére a mindenkor érvényes mérlegelőírások vonatkoznak A Számviteli törvény alapján értelmezett mérlegek • éves beszámoló mérlege • egyszerűsített éves beszámoló mérlege • egyszerűsített mérleg • összevont (konszolidált) mérleg

B) Pénzügyi műveletek eredményének tartalma és elszámolása Eredménykimutatás szerinti részletezés: 09. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 10. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 11. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 12. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (09+10±11+12) 17.

Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 18. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 19. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 20. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 21. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet XV. Pénzügyi műveletek bevételei (17+18+19+20+21) Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Tulajdoni részesedést jelentő befektetések után tárgyévre járó osztalék és részesedés, kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamat, ha mértéke a tárgyévi mérleg készítésének időpontjáig ismertté vált Tulajdoni részesedést jelentő befektetések után tárgyévre kapott osztalék és részesedés, kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamat, ha mértéke a tárgyévi mérleg készítésének időpontja után vált ismertté Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbözet (árfolyamveszteség) Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbözet (árfolyamnyereség) Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beszerzésekor a vételárban lévő, elszámolt kamat összege Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után tárgyévben kapott kamat összege Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után tárgyévre járó, esedékes kamat összege Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír eladásakor az eladási árban lévő kamat, ha be is folyt Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott,

Tartozik számla 3. Bevételek AIE

Követel számla 9. Kapott (járó) osztalék és részesedés

3. Pénzeszközök

9. Kapott (járó) osztalék és részesedés

8. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 1. Tartós részesedések


9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 3. Pénzeszközök 3. Bevételek AIE 3. Pénzeszközök

3. Követelések

9. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 9. Befektetett eszközök

hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír eladásakor az eladási árban lévő kamat összege, ha még nem folyt be Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír eladásakor vagy beváltásakor az eladási ár, illetve a névérték és a könyv szerinti érték közötti különbözet (árfolyamnyereség) Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír eladásakor vagy beváltásakor az eladási ár, illetve a névérték és a könyv szerinti érték közötti különbözet (árfolyamveszteség) Hitelek, kölcsönök, kötvény-és értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, hátrasorolt kötelezettségek és váltótartozások után tárgyévben fizetett kamatok Hitelek, kölcsönök, kötvény-és értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, hátrasorolt kötelezettségek és váltótartozások után tárgyévben már esedékessé vált, de még ki nem fizetett kamatok Hitelek, kölcsönök, kötvény-és értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, hátrasorolt kötelezettségek és váltótartozások után tárgyévet terhelő, de még nem esedékes kamatok időarányos része Tartósan adott kölcsönök, tartós bankbetétek, pénzügyi lízing után tárgyévben kapott kamatok Tartósan adott kölcsönök, tartós bankbetétek, pénzügyi lízing után tárgyévben már esedékes, de a fordulónapig még meg nem kapott kamatok Tartósan adott kölcsönök, tartós bankbetétek, pénzügyi lízing után tárgyévben járó kamatok időarányos része Kamatfedezeti ügyletek mérleg fordulónapjáig le nem zárt (KIV opciós ügylet) időarányos vesztesége Kamatfedezeti ügyletek mérleg fordulónapjáig lezárult teljes vesztesége Tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutott összeg Valódi penziós ügyletek és óvadéki repóügyletek esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kötelezettségként kimutatott eladási ára és követelésként kimutatott viszszavásárlási ára közötti különbözet összegében elszámolt, valamint a kölcsönbe vett értékpapír után fizetendő kamatráfordítás Befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet befektetés alapnak történő eladásakor, beváltásakor, ha az veszteség Befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet befektetés alapnak történő eladásakor, beváltásakor, ha az nyereség

kamatai, resége

árfolyamnye-

1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

8. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok


3. Pénzeszközök





3. Pénzeszközök

9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 4. Költségek, ráfordítások PIE

3. Követelések 3. Bevételek AIE 8. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 8. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 3. Bevételek AIE 8. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

8. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Befektetési jegyek)

3. Egyéb követelések 9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 3. Valódi penziós ügyletek elszámolási számla

1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Befektetési jegyek) 9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

Befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam (kamat, osztalék vagy árfolyamnyereség) Részesedések, értékpapírok és tartós bankbetétek értékvesztésének elszámolása Részesedések, értékpapírok és tartós bankbetétek korábban leírt értékvesztésének visszaírása Forgóeszközök között kimutatott kölcsönök, pénzeszközök, váltókövetelések, kölcsönbe adott értékpapírok után tárgyévben kapott kamatok Forgóeszközök között kimutatott kölcsönök, pénzeszközök, váltókövetelések, kölcsönbe adott értékpapírok után tárgyévben már esedékes, de fordulónapig még meg nem kapott kamatok Forgóeszközök között kimutatott kölcsönök, pénzeszközök, váltókövetelések, kölcsönbe adott értékpapírok után tárgyévben járó kamatok időarányos része Kamatfedezeti ügyletek mérleg fordulónapig le nem zárt ügylet (KIV opciós ügylet) időarányos nyeresége Kamatfedezeti ügyletek mérleg fordulónapig lezárult ügylet teljes nyeresége Forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beszerzésekor a vételárban lévő, elszámolt kamat összege Forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után a tárgyévben kapott kamat összege Forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után a tárgyévre járó, esedékes kamat összege Forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után az eladási árban lévő kamat összege Valódi penziós- és óvadéki repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz vételára és viszonteladási ára közötti különbözet Forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözete (árfolyamveszteség) Forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözete (árfolyamnyereség) Hitelviszonyt megtestesítő, forgatási és befektetési célú kamatozó értékpapír beszerzésekor az árfolyamveszteség elhatárolása Hitelviszonyt megtestesítő, forgatási és befektetési célú kamatozó értékpapír beszerzésekor az árfolyamnyereség elhatárolása Hitelviszonyt megtestesítő, forgatási és befekte-

1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Befektetési jegyek) 8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 1/3. Részesedések 1/3. Értékpapírok 1. Tartós bankbetétek 3. Pénzeszközök

9. Befektetett eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 1/3. Részesedések 1/3. Értékpapírok 1. Tartós bankbetétek 8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

3. Követelések

9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

3. Bevételek AIE

9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

3. Bevételek AIE

9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

4. Kötelezettségek 9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 3. Pénzeszközök 3. Bevételek AIE 3. Pénzeszközök 4. Penziós ügylet elszámolása számla 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

3. Részesedések

3. Részesedések


8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai


3. Bevételek AIE


8. Pénzügyi műveletek

3. Pénzeszközök

tési célú kamatozó értékpapír eladásakor, beváltásakor keletkező árfolyamveszteség Hitelviszonyt megtestesítő, forgatási és befektetési célú kamatozó értékpapír eladásakor, beváltásakor keletkező árfolyamnyereség Devizás értékpapírhoz, befektetett pénzügyi eszközhöz, követeléshez, kötelezettséghez kapcsolódó az üzleti évben realizált árfolyamveszteségek

egyéb ráfordításai

Devizás értékpapírhoz, befektetett pénzügyi eszközhöz, követeléshez, kötelezettséghez kapcsolódó az üzleti évben realizált árfolyamnyereségek

1. Befektetett pénzügyi eszközök 3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 3. Pénzeszközök

Deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteségek Deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereségek Deviza-és valutakészlet, devizás értékpapír, befektetett pénzügyi eszköz, követelés, kötelezettség, mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt, nem realizált árfolyamveszteség Deviza-és valutakészlet, devizás értékpapír, befektetett pénzügyi eszköz, követelés, kötelezettség, mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt, nem realizált árfolyamnyereség Az eszközök beszerzési értékében figyelembe nem vett opciós díjak A kiírt opcióét kapott opciós díj Vásárolt követelés behajthatatlannak minősített leírt összege Vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet Vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereség jellegű különbözet Fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezés esetén a skontó elszámolása: az adott engedmény (legfeljebb a késedelmi kamattal arányos) összege Fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezés esetén a skontó elszámolása: a kapott engedmény (legfeljebb a késedelmi kamattal arányos) összege Közös üzemeltetés esetén a közös üzemeltetésben résztvevők által megtérített közös költségek, illetve az átadott nyereség Közös üzemeltetés esetén a közös üzemeltetésben résztvevők részére átterhelt összegek, illetve az átvett nyereség

3. Pénzeszközök



1. Befektetett pénzügyi eszközök 3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei


1. Befektetett pénzügyi eszközök 3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 3. Követelések 4. Kötelezettségek 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

3. Pénzeszközök 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 1. Befektetett pénzügyi eszközök 3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

3. Követelések 4. Kötelezettségek 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 3. Követelések 4. Kötelezettségek 3. Követelések 4. Kötelezettségek

3. Követelések 4. Kötelezettségek







3. Pénzeszközök

3. Pénzeszközök


20. tétel A) Értékképző folyamat és költségelszámolás (Output költségelszámolás) B) Értékelési tartalék és Lekötött tartalék

A) Értékképző folyamat és költségelszámolás (Output költségelszámolás) A tevékenység végeredményeként keletkezhet: • Állományba vehető eszközök o Saját termelésű készletek o Saját előállítású eszközök • Eredményt terhelő elszámolások, azaz ráfordítások o Nem készletezhető teljesítmények, szolgáltatások o Termékekre, teljesítményre nem terhelhető közvetett költségek Forgalmi típusú eredménykimutatás és költségelszámolás: Az STK-t értékben és mennyiségben is év közben folyamatosan nyilvántartjuk. Forgalmi költség típusú eredménykimutatás és költséghely-költségviselő elszámolás (F7) Gazdasági esemény Raktárra vétel SEE állományba vétele

Teljesítmények közvetlen költségeinek átvezetése Értékesítés közvetett költségeinek átvezetése Másodlagos költségnem elszámolása

Tartozik számla 2. STK 1. Tárgyi eszközök 1. Immateriális javak 2. Anyagok 2. Áruk 8. Értékesített szolgáltatások közvetlen költségei 8. Értékesítés közvetett költségei 5. Költségnemek

Követel számla 79. STK elszámolási számla 78. SEEAÉ

77. Szolgáltatások költségeinek átvezetése 69. Közvetett költségek átvezetése 59. Költségnem ellenszámla

Forgalmi költség típusú eredménykimutatás és elsődleges költséghely elszámolás (F6) Gazdasági esemény Raktárra vétel SEE állományba vétele

Teljesítmények közvetlen költségeinek átvezetése Értékesítés közvetett költségeinek átvezetése Másodlagos költségnem elszámolása

Tartozik számla 2. STK 1. Tárgyi eszközök 1. Immateriális javak 2. Anyagok 2. Áruk 8. Értékesített szolgáltatások közvetlen költségei 8. Értékesítés közvetett költségei 5. Költségnemek


67. Szolgáltatások költségeinek átvezetése 66. Közvetett költségek átvezetése 59. Költségnem ellenszámla

Forgalmi költség típusú eredménykimutatás és csak költségnem elszámolás (F5) Gazdasági esemény Raktárra vétel SEE állományba vétele

Teljesítmények közvetlen költségeinek átvezetése Értékesítés közvetett költségeinek átvezetése

Tartozik számla 2. STK 1. Tárgyi eszközök 1. Immateriális javak 2. Anyagok 2. Áruk 8. Értékesített szolgáltatások közvetlen költségei 8. Értékesítés közvetett költségei


57. Szolgáltatások költségeinek átvezetése 56. Közvetett költségek átvezetése

Összköltség típusú eredménykimutatás és költségelszámolás: Összköltség költség típusú eredménykimutatás és csak költségnem elszámolás és STK-nál folyamatos értéki és mennyiségi nyilvántartás van(VÖ5) Gazdasági esemény Átvezetés eredmény terhére

Raktárra vétel Állományba vétel

Tartozik számla 8. Anyagjellegű ráfordítások 8. Igénybe vett szolgáltatások értéke 8. Értékcsökkenési leírás 2. STK 1. Tárgyi eszközök 1. Immateriális javak 2. Anyagok 2. Áruk

Követel számla 59. Költségnem számla

átvezetési

5. STKÁV 5. SEEAÉ

Összköltség költség típusú eredménykimutatás és csak költségnem elszámolás és STK-nál folyamatos értéki és mennyiségi nyilvántartás nincs (VÖ5) Gazdasági esemény Átvezetés eredmény terhére

Év végi állományváltozás, ha az állomány nőtt Év végi állományváltozás, ha az állomány csökkent Állományba vétel

Tartozik számla 8. Anyagjellegű ráfordítások 8. Igénybe vett szolgáltatások értéke 8. Értékcsökkenési leírás 2. STK

Követel számla 59. Költségnem számla 5. STKÁV

5. STKÁV

2. STK

1. Tárgyi eszközök 1. Immateriális javak 2. Anyagok 2. Áruk

5. SEEAÉ

átvezetési

B) Értékelési tartalék és Lekötött tartalék Értékelési tartalék Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Fogalma: Az értékhelyesbítéssel azonos összegű saját forrás. Értékhelyesbítés = Mérlegkészítéskor ismert piaci érték - Könyv szerinti érték(a bekerülési érték módosítva a terv szerinti értékcsökkenéssel , a terven felüli értékcsökkenéssel valamint az értékvesztéssel és ezek visszaírásával – ha ilyenek vannak – együttesen számított érték a fordulónapra számítva) =Értékhelyesbítés értékelési tartaléka (ha a piaci és a könyv szerinti érték különbsége jelentős) Fajtái: • Egyszeres könyvvezetésnél nem lehet. • Kettős könyvvitelben lehet, de nem kötelező a következők szerint: o Forgóeszközöknél nem lehet o Befektetett eszközöknél a következőknél lehet: Immateriális javaknál: Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Tárgyi eszközöknél: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Befektetett pénzügyi eszközöknél: Tartós részesedések Passziválás: A fogalma szerinti értéknek megfelelően első esetben állományba vétel, később a korábbi állomány növelése vagy csökkentése. Értékelés: Az értékhelyesbítéssel azonos értéke. Eredménykimutatás kapcsolat: Nincs. Kiegészítő melléklet kapcsolat: A befektetési tükörnek megfelelő részletezés. Eszköz fajtánkénti részletezés. A piaci érték meghatározásának elvei és módszerei. Specialitások: Könyvvizsgálóval auditáltatni kell. Konszolidálás során az anyavállalat akkor is alkalmazhatja, ha a konszolidálásba bevont vállalatok nem alkalmazzák, és akkor sem kötelező alkalmaznia, ha a konszolidálásba bevont vállalatok alkalmazták. Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Értékelési tartalék képzés Értékelési tartalék feloldás

Tartozik számla 1. Értékhelyesbítések 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

Követel számla 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 1. Értékhelyesbítések

Valós értékelés értékelési tartaléka Feladatok: Esettanulmányok: Saját tőke / 1. feladat 346. o. Saját tőke / 2. feladat 349. o. Saját tőke / 3. feladat 351. o. Saját tőke / 4. feladat 353. o. Saját tőke / 5. feladat 354. o. Saját tőke / 6. feladat 355. o. Saját tőke / 7. feladat 356. o. Saját tőke / 8. feladat 358. o.

Lekötött tartalék Fogalma: A megbízható és valós összkép, a jobb tájékoztatás valamint az osztalékfizetési korlátok bemutatása érdekében a Tőketartalék és az Eredménytartalék nem szabad összegeinek elkülönített kimutatása, a lekötött tőke felhasználási lehetőségeinek korlátozása céljából. Passziválása (állományba vétele): A meglévő Tőketartalékból kell lekötni: • a fel nem osztható szövetkezeti vagyont • a más jogszabály vagy saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot • a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett összegek azon részét, amelyet a jogszabály, szerződés, megállapodás feltételeinek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni Az Eredménytartalékból kell lekötni (akkor is, ha az Eredménytartalék negatív lesz, vagy negatív egyenlege nő): • a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek valamint a visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési=bekerülési) értékét • átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adót • az alapítás-átszervezés aktivált értékéből a még le nem írt összeget • a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget • a lekötendő Tőketartalékot, ha arra a Tőketartalék nem nyújt fedezetet • a gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség fedezetére megszavazott, de még nem teljesített fizetendő pótbefizetéseket • a más jogszabály vagy saját elhatározás alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalékot A Pénzeszközökkel szemben kell lekötni a veszteség fedezetére kapott pótbefizetések összegét. A Jegyzett tőkéből kell átvezetni a tőketartalék javára elszámolt tőkeleszállítás értékét. Feloldása (megszüntetése): Ha már nem állnak fenn az elkülönítés, a lekötés okai a Lekötött tartalékot meg kell szüntetni, mégpedig azzal a tartalékkal szemben, amellyel a képzés, a lekötés megtörtént. Bizonylatai és könyvelésének dátumai: A Lekötött tartalék képzésének bizonylata a közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozat vagy a vezetői utasítás, könyvelési rendelkezés. A képzést már a határozat napján könyvelni, és az üzleti év végén az indokoltságtól függően az állományát korrigálni kell. A Tőketartalék és az Eredménytartalék lekötése csak a saját tőke struktúráját, elemei belső átrendeződését érinti, de nem változtatja meg a saját tőke nagyságát. Eredménykimutatás kapcsolat: A tárgyévre jóváhagyott osztalék, részesedés megállapításánál csak annyi adózott eredmény fizethető ki, illetve csak annyi eredménytartalék vehető igénybe adózott eredmény kiegészítésére, hogy az osztalékfizetés után a Lekötött tartalékkal és Értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke ne legyen kisebb a Jegyzett tőkénél.

Kiegészítő melléklet kapcsolat: A lekötött tartalékot jogcímek szerint megbontva kell bemutatni a Kiegészítő mellékletben. Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Tőketartalékból Lekötött tartalékba átvezetett szövetkezeti vagyon, illetve más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján történő lekötés Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetés törvényi előírás, illetve saját elhatározás alapján Veszteség fedezetére kapott pótbefizetések Jegyzett tőke leszállítása a Lekötött tartalékkal szemben Fel nem osztható szövetkezeti vagyon Lekötött tartalékba helyezése a Jegyzett tőkéből Fel nem osztható szövetkezeti vagyon Lekötött tartalékba helyezése a Tőketartalékból, ha az korábban már a Tőketartalékba átvezetésre került Lekötött tartalék visszavezetése Tőketartalékra a körülményekben bekövetkezett változások miatt Kapcsolódó tétel lehet: A Tőketartalékból megvalósított Jegyzett tőke emelését a cégbíróság bejegyezte Kapcsolódó tétel lehet: Tőkekivonással megvalósuló Jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó Tőketartalék kivonás Lekötött tartalék visszavezetése Eredménytalékra a körülményekben bekövetkezett változások miatt Kapcsolódó tétel lehet: Az Eredménytartalékból megvalósított Jegyzett tőke emelését a cégbíróság bejegyezte Kapcsolódó tétel lehet: Tőkekivonással megvalósuló Jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó Eredménytartalék kivonás Lekötött tartalék feloldása a pótbefizetések visszafizetésekor Lekötött tartalék megszüntetése veszteségrendezésre, csökkentve az Eredménytartalék negatív összegét Lekötött tartalék megszüntetése az alaptőke felemelésével, a Jegyzett tőkébe történő visszahelyezésével a cégbírósági bejegyzéskor Feladatok: Esettanulmányok: Saját tőke / 1. feladat 346. o. Saját tőke / 2. feladat 349. o. Saját tőke / 3. feladat 351. o. Saját tőke / 4. feladat 353. o. Saját tőke / 5. feladat 354. o. Saját tőke / 6. feladat 355. o. Saját tőke / 7. feladat 356. o. Saját tőke / 8. feladat 358. o.

Tartozik számla

Követel számla

4. Tőketartalék


4. Eredménytartalék 3. Pénzeszközök 4. Jegyzett tőke

4. Lekötött tartalék 4. Lekötött tartalék 4. Lekötött tartalék

4. Jegyzett tőke


4. Tőketartalék



4. Tőketartalék

4. Tőketartalék

4. Jegyzett tőke

4. Tőketartalék





4. Jegyzett tőke



4. Lekötött tartalék 4. Lekötött tartalék 4. Lekötött tartalék

3. Pénzeszközök 4. Eredménytartalék 4. Jegyzett tőke

21. tétel A) Számviteli alapelvek, számviteli politika B) A számvitel és a Társasági adó kapcsolata Magyarországon – adóalapkorrekciók célja, főbb adóalapkorrekciós tényezők és adókedvezmények. Eredményelszámolás (a társasági adótól az MSZE átvezetéséig)

A) Számviteli alapelvek, számviteli politika Számviteli alapelvek Csoportosítás: Tartalmi elvek: • Teljesség • Valódiság • Óvatosság • Összemérés Kiegészítő elvek: • Egyedi értékelés • Bruttó elszámolás • Időbeli elhatárolás • Tartalom elsődlegessége a formával szemben • Lényegesség • Költség-haszon összevetése Formai elvek: • Világosság • Folytonosság • Következetesség A számviteli törvényben meghatározott alapelvek értelmezése 1. Vállalkozás folytatásának elve: A gazdálkodó a belátható jövőben fenn kívánja és tudja tartani a működési tevékenységét, folytatni tudja működését, tevékenységét, nem várható a tevékenység beszüntetése, csökkenése. Beszerzési, előállítási költségen való értékelést feltételez, mert az eredmény pontos meghatározása az elsődleges cél a vagyon nagyságával szemben! Nem igazán számviteli alapelv, inkább a többi alapelv érvényesülési környezetét meghatározó (leíró) feltétel. 2. Teljesség elve: Minden gazdasági eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja könyvelni kell. A fordulónap és a mérlegkészítés között ismertté váltakat is (amelyek a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, és amelyek a tárgyidőszakra vonatkoznak). Vélelmezi a bizonylatok teljes körű feldolgozását is. 3. Valódiság elve: A beszámolóban, a könyvvezetésben rögzített vagyonnak megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lennie, és ezt a vagyont a Szt. szerint kell értékelni. 4. Világosság elve: A könyvvezetésnek és a beszámolónak áttekinthetőnek, érthetőnek kell lennie, a Szt. által előírt rendezettségűnek kell lennie. Szoros kiegészítő melléklet kapcsolat az érthetőség érdekében, bizonylatok, analitika, főkönyvi könyvelés összefüggései az áttekinthetőség érdekében. 5. Következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint a könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politika meghatározott jellemzője kell, hogy legyen az állandóság, következetesség. 6. Folytonosság elve: Biztosítja az előző évi zárómérleg és a tárgyévi nyitómérleg közötti összefüggést. A vagyon értékelése és az eredmény számbavétele csak a Szt. által meghatározott szabályok szerint változhat. Feltételezi az állandóságot az értékelésben és az eredmény számbavételében. Ha mégis van változás e téren, annak hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. 7. Összemérés elve: Az időszak eredménye egyenlő az időszaki teljesítések elismert bevételei (függetlenül a pénzmozgástól), mínusz a teljesítésekkel szembeállítható költségek, ráfordítások (függetlenül a pénzmozgásoktól). A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 8. Óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan, de az előre látható kockázatot és veszteséget el kell számolni értékvesztés, céltartalékképzés formájában akkor

is, ha a fordulónap és a mérlegkészítés között vált ismertté. Az értékvesztést és az értékcsökkenést a nyereségtől és veszteségtől függetlenül is el kell számolni. 9. Bruttó elszámolás elve: Egymással szemben nem számolhatók el és nem vonhatók össze a bevételek és a költségek (ráfordítások), a költségek és a kötelezettségek. A törvényben előírt módon ettől el lehet térni, pl. értékpapír elszámolása az értékesítéskor nettó módon történik. 10. Egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásokban, és egyedileg kell értékelni. 11. Időbeli elhatárolás elve: A több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt kihatását arányosan (idő- vagy teljesítményarányosan) kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolásai (beszámolási) időszak között. 12. Tartalom elsődlegessége a formával szemben: A gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell elszámolni, nem pedig a jogi formula alapján, figyelembe véve a Szt. alapelveit és vonatkozó előírásait. 13. Lényegesség elve: Lényeges minden olyan információ, melynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. 14. Költség-haszon összevetésének elve (=gazdaságosság elve): A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

Számviteli politika A számviteli politika keretében rögzíteni kell: • a jelentős hiba értékét • a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértékét • a maradványérték nagyságát ( nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős) • a behajthatatlan követelések vonatkozásában azt az értéket, amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével • cégvásárlás esetén az egyes eszközök reális értékének meghatározásához használt módszert • a mérlegkészítés időpontját • azt, hogy a gazdálkodó mit tekint lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni o meg kell határozni a fajlagosan kisértékű eszközök nagyságát o a vevőnként, adósonként együttesen kisösszegű követelések értékét o a valutás, devizás követelések és kötelezettségek átértékeléséből adódó jelentős eredményhatás nagyságát o a rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét o az egyéb gazdasági események könyvelésének határidejét • a névérték alatt vagy felett vásárolt befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok miatti időbeli elhatárolás alkalmazásának lehetőségét • a valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazását A számviteli politika keretében ell kell készíteni: • az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát • az eszközök és források értékelési szabályzatát • az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot • a pénzkezelési szabályzatot Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot NEM KELL elkészítenie az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodónak, valamint azon gazdálkodónak, amelyeknél a nettó árbevétel csökkentve az ELÁBÉ-val és a közvetített szolgáltatások értékével kisebb, mint 1 milliárd forint,

vagy a költségnemek együttes összege kisebb, mint 500 millió forint. Azon gazdálkodók, amelyek az utókalkuláció módszerét használták az értékelésre, a későbbiek során nem mentesülhetnek. A számviteli politikát a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül kell elkészíteni. A változásokat ugyancsak 90 napon belül kell keresztülvezetni. Elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. Feladatok: Esettanulmányok: Számviteli törvény áttekintése / 1. feladat 44. o.

B) A számvitel és a Társasági adó kapcsolata Magyarországon – adóalapkorrekciók célja, főbb adóalapkorrekciós tényezők és adókedvezmények. Eredményelszámolás (a társasági adótól az MSZE átvezetéséig) Főbb adóalap korrekciók: +/- Terv szerinti és terven felüli ÉCS, visszaírás + a Szt. szerint elszámolt terv szerinti ÉCS + a Szt. szerint elszámolt terven felüli ÉCS - adótörvény szerinti ÉCS - terven felüli ÉCS visszaírása + kivezetett tárgyi eszközök, immateriális javak Szt. szerinti nettó értéke - kivezetett eszközök adótörvény szerinti nyilvántartási értéke - kapott osztalék + követelések értékvesztése - követelések visszaírása +/- céltartalék képzés és feloldás (KIV a környezetvédelmit!) + fizetett bírságok + vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel nem összefüggő költségek, ráfordítások +/- elengedett követelés, illetve kötelezettség + a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés + az elévült és leírt követelés (nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül) - a behajthatatlan követelés könyv szerinti értékéből a korábban értékvesztésként leírt összege (amely a leíráskor nem volt adóalap csökkentő) - a behajthatatlan követelés teljesítése, beszámítása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg (amelyet a leíráskor a TAO törvény nem ismert el adóalapot csökkentőként) +/- térítés nélküli átadás, illetve átvétel, támogatás, adomány + térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értéke + térítés nélkül átadott eszközök át nem hárított ÁFÁ-ja + átvállalt kötelezettség miatt elszámolt ráfordítás - térítés nélküli átvétel, többlet, ajándék, hagyaték, fejlesztési célú támogatás, átvállalt kötelezettség, elengedett kötelezettség miatt elszámolt bevétel - előző évek elhatárolt vesztesége az alapítás és az azt követő három évben keletkezett negatív adóalapot feltételek nélkül figyelembe lehet venni ezt követően ha a bevétel < (költség + ráfordítás)*0,5 VAGY az adóalap az előző két évben is negatív volt, akkor csak adóhatósági engedéllyel vehető figyelembe +/- fejlesztési tartalék képzés adózás előtti nyereség 25%-a, max. 500 M Ft beruházásra használható az adóévet követő negyedik adóév végéig, a beruházásra fel nem használt részre késedelmi kamat adótörvény szerinti nyilvántartási értéket csökkenti Főbb adókedvezmények: • Beruházási • Elmaradott térségek és egyéb • Kis-és középvállalkozások adókedvezménye (beruházási hitelének kamatára 40%) • Fejlesztési adókedvezmény (meghatározott célokra) Eredményelszámolás: Gazdasági esemény TAO előleg befizetése év közben Bevétel számlák zárása AST zárása

Tartozik számla 4. TAO elszámolási számla 9. Bevételek záró technikai számla 5. Aktivált saját teljesítmények

Követel számla 3. Pénzeszközök 4. MSZE elszámolási számla 4. MSZE elszámolási számla 5. Aktivált saját teljesítmé-

Költségszámlák zárás előtti átvezetése a ráfordítások közé Ráfordítás számlák zárása A tárgyévet terhelő tényleges TAO elszámolása év végén MSZE átvezetése Eredménytartalék igénybevétele adózott eredmény kiegészítéséhez osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára Osztalék elszámolás

Következő évben nyitás után az MSZE átvezetése az Eredménytartalékba Következő évben az osztalék kifizetésének elszámolása

Az osztalék kifizetésekor levont SZJA vagy osztalékadó

4. MSZE elszámolási számla 8. Ráfordítások

8. Eredményt terhelő adók

nyek 5. Költségnemek záró technikai számla 8. Ráfordítások záró technikai számla 4. TAO elszámolási számla

4. MSZE elszámolási számla 4. MSZE 4. Eredménytartalék

4. MSZE 4. MSZE elszámolási számla 4. MSZE

4. MSZE

4. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 4. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Eredménytartalék 4. MSZE

4. MSZE elszámolási számla

4. Eredménytartalék 4. MSZE 4. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 4. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 4. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

3. Pénzeszközök

4. Adótartozások

22. tétel A) Az ellenőrzés és önellenőrzés számvitele B) Rendkívüli eredmény tartalma és elszámolása

A) Az ellenőrzés és önellenőrzés számvitele Fogalma: A – számviteli beszámolóval – már lezárt üzleti évek számviteli (és adózási) nyilvántartásainak utólagos felülvizsgálata, és az esetleges hibák, hibahatások kijavítása. Fajtái: • Adóellenőrzés (adórevízió): a számviteli (és adózási) nyilvántartások adóhatósági felülvizsgálata. („DRÁGÁBB”) • Önellenőrzés (önrevízió): a számviteli (és adózási) nyilvántartások saját hatáskörű, cégen belüli felülvizsgálata. („OLCSÓBB”) Alapfogalmak: • Hiba: valamely korábbi lezárt időszakban a Szt.-nek és / vagy az adótörvényeknek meg nem felelő elszámolás, nyilvántartás, bevallás. • Hibahatás: az eredeti hiba által okozott újabb hiba. Keletkezhet a hiba elkövetésének időszakában, a hibázást követő időszakokban a hibafeltárás időszakának kezdetéig és a hibafeltárás időszakában. • Következmény (teher): a hibázás miatt az adótörvényben előírt szankcionálás. Következmények (terhek): Önrevízió esetén: • Önellenőrzési pótlék o a késedelmi pótlék fele, illetve minősített esetben (amikor elsőre nem jól javítjuk ki) a 75%-a o kérelemre mérsékelhető o a bevallást követő naptól a feltárás napjáig o elszámolása: a TÁRGYÉVI Egyéb ráfordításokra Adórevízió esetén: • Adóbírság o maximum az adóhiány (jogtalan támogatás) 50%-a o adóalap növelő o kérelemre mérsékelhető o elszámolása: a TÁRGYÉVI Egyéb ráfordításokra o mindig van • Késedelmi pótlék o a jegybanki alapkamat kétszerese o kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető o az esedékesség napjától számítandó, max. 3 évre o adóalap növelő o elszámolása: a TÁRGYÉVI Egyéb ráfordításokra o mindig van • Mulasztási bírság o Különböző %-os mértékek, illetve tételek, min. 5000 Ft, max. 200000 Ft o adóalap növelő o kérelemre mérsékelhető o elszámolása: a TÁRGYÉVI Egyéb ráfordításokra Hibafajták tartalom szerint, hibatípusok: „A” típus: csak adóbevallási hiba • A1: a pénzügyi teljesítés jó • A2: a pénzügyi teljesítés rossz „B” típus: nyilvántartási és bevallási hiba • B1: Eszköz-Forrást érintenek, és az Eszköz-Forrás még megvan a hibafeltárás időszakának január 1-jén • B2: Eszköz-Forrást érintenek, és az Eszköz-Forrás már nincs meg a hibafeltárás időszakának január 1-jén • B3: Költség-Ráfordítás-Bevételt érintenek • (B4: adókötelezettségek és támogatások téves elszámolásából eredő hibák)

„C” típus: csak nyilvántartási hibák • C1: Eszköz-Forrást érintenek, és az Eszköz-Forrás még megvan a hibafeltárás időszakának január 1-jén • C2: Eszköz-Forrást érintenek, és az Eszköz-Forrás már nincs meg a hibafeltárás időszakának január 1-jén • C3: Költség-Ráfordítás-Bevételt érintenek „D” típus: adózott eredmény elszámolási hibái • 1992. január 1-je előtt elkövetett hibák. Javítás: Közvetlenül (Eszköz-Forrást érintően) javítandó: • B1: Eszköz-Forrás és költségvetés • C1: Eszköz-Forrás és Költség-Ráfordítás-Bevétel, esetleg Eszköz-Forrás és Eszköz-Forrás Közvetetten (Eszköz-Forrást nem érintően) javítandó: • B2: Költségvetés és Költség-Ráfordítás-Bevétel • B3: Költségvetés és Költség-Ráfordítás-Bevétel • B4: Költségvetés és Költség-Ráfordítás-Bevétel Könyvelési javítást nem igénylő: • A: mert a könyvvezetés jó • C2: mert az Eszköz-Forrás már nincs meg és közvetlen költségvetési kapcsolat nincs. DE esetenként javítani kell (pl. ha a hiba jelentős és az Eszköz-Forrás nem a hibázás évében került ki a cég működési köréből) • D: mert a hibahatások javításával automatikusan rendeződik Hibafajták nagyságrend szerint: Jelentős hibák Jelentős a hiba akkor, ha évenként és együttesen (összevontan) meghaladja a számviteli politikában rögzített mértéket (értéket), DE a rögzített érték nem lehet nagyobb a mérlegfőösszeg 2%-ánál, VAGY 500 millió Ft-nál. A jelentős hiba megállapításához figyelembe veendő a hibák és hibahatások eredményre, saját tőkére gyakorolt hatása, előjeltől függetlenül, egy adott évre vonatkozóan ( a hiba elkövetésének évére és az azt követő évekre külön-külön), a különböző ellenőrzések megállapításait összesítve. Következményei: Elkülönítés a tárgyévtől a nyilvántartásban: szintetikában és / vagy analitikában Elkülönítés a tárgyévtől a mérlegben és az eredménykimutatásban: középső oszlop Elkülönítés a tárgyévtől a kiegészítő mellékletben: évenkénti részletezés • Lényeges hibák Lényeges hiba a számviteli politika szerinti nagyságrendben, DE a rögzített érték nem lehet nagyobb a saját tőke 20%-ánál. Következményei:ismételt közzététel és letétbe helyezés. • Nem lényeges hibák Nincs ismételt (évközi) közzététel Nem jelentős hibák Kezelése (a számvitelben): tárgyévi hatásként Hibafeltárás munkafázisai: 1) A hiba írásos megfogalmazása 2) A jó és a rossz könyvelése • a hiba elkövetésének évére • a hibázást követő évekre külön-külön 3) A hibák / hibahatások / terhek tételes, összegszerű megállapítása és tételes rögzítése • az eddigi munka ellenőrzése: legalább ketten egymástól függetlenül • minősítés: jelentős vagy nem jelentős, lényelges vagy nem lényeges 4) A hibák / hibahatások / terhek javító könyvelése • jelentős hiba esetén az MSZE átvezetése az eredménytartalékra 5) Az ellenőrzés utáni teendők • a tárgyévre áthúzódó hatások rendezése tárgyévi tételként

Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Tartozik számla Közvetlenül javítható hibák (pl. C1) és hibahatások Költségeket, ráfordításokat 8. Ráfordítások E érintő tételek 5. Költségek E (6.-7. Költségek E) vagy 1-3. Eszközök 4. Források (Ár)bevételt érintő tételek

Követel számla 1-3. Eszközök 4. Források vagy 8. Ráfordítások E 5. Költségek E (6.-7. Költségek E) 9. (Ár)bevételek vagy 1-3. Eszközök 4. Források

1-3. Eszközök 4. Források vagy 9. (Ár)bevételek Közvetlenül javítható hibák (pl. B1)és hibahatások Költségvetéssel szembeni 3/4. Költségvetéssel szembeni 1-3. Eszközök követelések elszámolások 4. Források Költségvetéssel szembeni 1-3. Eszközök 3/4. Költségvetéssel szembeni tartozások 4. Források elszámolások Közvetetten javítható hibák (pl. B2, B3, B4)és hibahatások Költségvetéssel szembeni 3/4. Költségvetéssel szembeni 9. (Ár)bevételek követelések elszámolások Költségvetéssel szembeni 8. Ráfordítások E 3/4. Költségvetéssel szembeni tartozások 5. Költségek E elszámolások (6.-7. Költségek E) Az adózott eredmény (most = MSZE) megállapítása és átvezetése az eredménytartalékra. Csak jelentősnek minősülő hibák esetén, az év végi zárlat előtt, technikai számla nélkül is átvezethető Nyereség átvezetése 5/8/9. Technikai számla (Mér- 4. Eredménytartalék leg szerinti eredmény átvezetése) E vagy 4. Mérleg szerinti eredmény E Veszteség átvezetése 4. Eredménytartalék 5/8/9. Technikai számla (Mérleg szerinti eredmény átvezetése) E vagy 4. Mérleg szerinti eredmény E Önrevíziós pótlék elszámolása a 8. Egyéb ráfordítások 4. Költségvetési tartozások tárgyévi eredmény terhére Adórevízió terheinek elszámolása 4. Költségvetési tartozások 8. Egyéb ráfordítások a tárgyévi eredmény terhére E = Előző évekre vonatkozó (eredmény)számlák, ha a hiba jelentősnek minősül (A tárgyévben nyitjuk meg, de a tárgyévre vonatkozó eredményszámláktól elkülönítetten kezeljük!) Ha a hiba nem minősül jelentősnek, akkor a könyvviteli elszámolás a fentiekkel azonos, de: • az eredményszámláknál nem az előző évi, hanem a tárgyévi számlákat kell használni • minden eredményt érintő tétel – kivéve maga a TAO különbözet – adóalap korrekció lesz év végén (ráfordítások plusz, bevételek mínusz korrekciók). Feladatok: Esettanulmányok: Ellenőrzések számvitele / 1. feladat Ellenőrzések számvitele / 2. feladat Fénymásolt feladat

B) Rendkívüli eredmény tartalma és elszámolása Tartalma: • apportba adás • saját részvény. üzletrész bevonás • átalakuláskor, megszűnéskor tőkekivonás • térítés nélküli átadás és átvétel • többlet • fejlesztési célra adott / kapott támogatás • elengedett követelés és átvállalt kötelezettség Könyvviteli elszámolása: Gazdasági esemény Gazdasági társaságba annak alapításakor vagy jegyzett tőkéjének emelésekor a tulajdonos (tag) által apportként bevitt vagyontárgyak könyv szerinti értékének kivezetése Gazdasági társaságba annak alapításakor vagy jegyzett tőkéjének emelésekor a tulajdonos (tag) által apportként bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéken Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész és visszaváltható részvény bevonása esetén a könyv szerinti érték kivezetése Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész és visszaváltható részvény bevonása esetén a bevont részvények, üzletrészek névértékének elszámolása Átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés könyv szerinti értéke Átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett új részesedés állományba vétele Gazdasági társaság tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor a tulajdonosnál (tagnál) a bevont részesedések könyv szerinti értéke Gazdasági társaság tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor a tulajdonosnál (tagnál) a bevont részesedések névértéke fejében átvett eszközök értéke A gazdasági társaság megszűnésekor a tulajdonosnál (tagnál) a részesedés könyv szerinti értékének kivezetése A gazdasági társaság megszűnésekor a tulajdonosnál (tagnál) a részesedés névértéke ellenében átvett eszközök (és kötelezettségek) állományba vétele Térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értéke Térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke Ha az ÁFÁ-t áthárítja Ha az ÁFÁ-t nem hárítja át Térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb piaci) értéke Ha kiszámlázzák az ÁFÁ-t Térítés nélkül átvett, rendkívüli bevételként elszámolt eszközök értékének elhatárolása Az elhatárolás megszűntetése a bekerülési érték arányos részének költség-, illetve ráfordításkénti elszámolásakor Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt esz-

Tartozik számla 8. Rendkívüli ráfordítások

Követel számla 1/3. Eszközök




3. Saját részvények, saját üzletrészek

4. Jegyzett tőke



1. Részesedések (régi)

1. Részesedések (új)



1. Részesedések (régi)

1/3. Eszközök


8. Rendkívüli ráfordítások 1/3. Eszközök

1. Részesedések (régi) 9. Rendkívüli bevételek

8. Rendkívüli ráfordítások 8. Rendkívüli ráfordítások 3. Adósok 8. Rendkívüli ráfordítások 1/3. Eszközök

1/3. Eszközök

4. Előzetes ÁFA 9. Rendkívüli bevételek 4. Halasztott bevételek 1/3. Eszközök

5. (7.) SEEAÉ 4. Fizetendő ÁFA 4. Fizetendő ÁFA 9. Rendkívüli bevételek 4. Hitelezők 4. Halasztott bevételek 9. Rendkívüli bevételek 9. Rendkívüli bevé-

közök piaci értékének állományba vétele Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök rendkívüli bevételként elszámolt értékének elhatárolása Az elhatárolás megszüntetése Fejlesztési célra adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök Fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök A kapott támogatások elhatárolása Az elhatárolások feloldása Elengedett követelések (behajthatatlannak nem minősülő) könyv szerinti értéke Elengedett kötelezettségek elhatárolása, ha az elengedett kötelezettség eszköz beszerzéséhez kapcsolódott Az elhatárolás visszavezetése az eszköz leírásával arányosan Átvállalt kötelezettségek nyilvántartásba vétele Átvállalt kötelezettségek időbeli elhatárolása A kötelezettségek törlésekor a törlesztéssel azonos összegű elhatárolás feloldása

9. Rendkívüli bevételek 4. Halasztott bevételek 8. Rendkívüli ráfordítások 3. Pénzeszközök 9. Rendkívüli bevételek 4. Halasztott bevételek 8. Rendkívüli ráfordítások 9. Rendkívüli bevételek 4. Halasztott bevételek 8. Rendkívüli ráfordítások 3. Halasztott ráfordítások 8. Rendkívüli ráfordítások

telek 4. Halasztott bevételek 9. Rendkívüli bevételek 3. Pénzeszközök 9. Rendkívüli bevételek 4. Halasztott bevételek 9. Rendkívüli bevételek 3. Pénzeszközök 4. Halasztott bevételek 9. Rendkívüli bevételek 4. Kötelezettségek 8. Rendkívüli ráfordítások 3. Halasztott ráfordítások

23. tétel A) A pénzügyi instrumentumok csoportosítása és valós értéken történő értékelésének lényege B) Előlegek tartalma és elszámolása (immateriális, tárgyi, készlet, egyéb)

A) A pénzügyi instrumentumok csoportosítása és valós értéken történő értékelésének lényege Valós érték: Az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható), vagy egy kötelezettség rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében. Valós érték a piaci megítélésről rendelkezésre álló információk alapján lehet: • a piaci érték, amely o a tőzsdén jegyzett árfolyam, ha a pénzügyi instrumentum a tőzsdén forgalmazott és van tőzsdén jegyzett ára, árfolyama, o a két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha a pénzügyi instrumentumnak nincs tőzsdén jegyzett ára, árfolyama, de tőzsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelően tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés időpontjában megfelelően jellemzi, o az előzőek hiányában a pénzügyi instrumentum összetevőinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték (számított piaci érték), • az általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítő érték Mérlegtételei: A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B. Forgóeszközök II. Követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete D. Saját tőke VI. Értékelési tartalék 2. Valós értékelés értékelési tartaléka F. Kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Fogalmak: Pénzügyi instrumentum: Olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke (tőkeinstrumentum) keletkezik. Így különösen: a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés), a származékos ügylet. Fedezeti ügylet: Olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek.

A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet: • piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkező változás, vagy valamely származékos ügylet jövőben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt; • cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előrejelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt is; • külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet Függő kötelezettség: Az olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Biztos (jövőbeni) kötelezettség: Az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek. Mérlegen kívüli tétel: Olyan, szerződés alapján fennálló mérlegen kívüli [függő vagy biztos (jövőbeni)] kötelezettség, illetve követelés, amely pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik, a mérleg fordulónapján már fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől vagy a szerződés teljesítésétől függ. Függő követelés: Olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Idetartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Biztos (jövőbeni) követelés: Olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése a szerződés teljesítésétől függ. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Pénzügyi eszköz: • a pénzeszköz • a szerződéses megállapodáson alapuló követelés pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felektől való átvételére (ideértve a mérlegben szereplő követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket is)

a szerződéses megállapodás alapján biztosított jog pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog vevőjénél az opciós jog értékét), • a más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum (más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés) Pénzügyi kötelezettség: • a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felek részére történő átadására (ideértve a mérlegben szereplő kötelezettségeket, valamint a határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeket is) • a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog kiírójának egyoldalú kötelezettségvállalását is pénzügyi elszámolással teljesülő ügyleteknél a záráskori piaci ár és a határidős kötési ár különbözetében, illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő ügyletnél a határidős kötési ár összegében) Tőkeinstrumentum: A tulajdoni részesedést jelentő befektetés kibocsátójánál a saját tőke (saját tőkeelem). Más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum: Más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés a befektetőnél, amely a kibocsátó vállalkozó eszközeiben valamennyi kötelezettség (beleértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) levonása után fennmaradó részesedést biztosítja. Kereskedési célú pénzügyi eszköz: A rövid távú ár- és árfolyam-ingadozásokból származó nyereség elérése céljából szerzett pénzügyi eszköz. Így különösen: a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés, a gazdálkodó által keletkeztetett, a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelés, amelyet a gazdálkodó azonnal vagy rövid távon (egy éven belül) értékesíteni szándékozik, továbbá a kereskedési célúnak minősített, rövid távú nyereségszerzés céljára portfoliókezelésbe helyezett pénzügyi eszköz, a nem fedezeti célú származékos ügyletből eredő mérlegen kívüli követelés függetlenül attól, hogy portfolió részét képezi vagy egyedi szerződésen alapul. Kereskedési célú pénzügyi kötelezettség: A nem fedezeti célú származékos ügyletből eredő mérlegen kívüli kötelezettség, valamint az értékpapír kölcsönbevétele miatt fennálló kötelezettség. Értékesíthető pénzügyi eszköz: Olyan pénzügyi eszköz, amelyet nem soroltak be a kereskedési célú pénzügyi eszközök, a lejáratig tartott pénzügyi eszközök, és a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések közé. Így különösen a befektetési céllal tartott tulajdoni részesedést jelentő befektetés, a befektetett eszközök között kimutatott, nem lejáratig tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelés, amelyről a gazdálkodó a nyilvántartásba vételkor még nem döntötte el, hogy rövid távon értékesíteni, behajtani vagy lejáratig tartani szándékozik. Lejáratig tartott pénzügyi eszköz: Olyan pénzügyi eszköz [ideértve a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, továbbá az áru leszállításával záruló határidős, opciós ügyletekből eredő mérlegen kívüli követelést], amelyet a vállalkozó annak lejáratáig szándékozik és képes megtartani, valamint a bankbetét, illetve a pénzeszköz. Nem tartoznak ide a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések. A gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelés: A gazdálkodó által pénzügyi eszközök, áruk vagy szolgáltatások - közvetlenül az adósnak teljesített rendelkezésre bocsátásával létrehozott, rögzített vagy meghatározható fizetéssel járó pénzügyi eszköz (ide nem értve azt, amelyet a gazdálkodó kereskedési célúvá minősített, illetve a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelést). Egyéb pénzügyi kötelezettség: Minden olyan - mérlegben szereplő, illetve mérlegen kívüli - pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik a kereskedési célú kötelezettségek közé. Származékos ügylet: Olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek • teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik, •

értéke egy meghatározott kamatláb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés árfolyama, áru vagy pénzügyi eszköz ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelmérték (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik, • a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva, • pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor. Nem minősül származékos ügyletnek az olyan határidős és opciós ügylet, amely kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyát képező áru beszerzése, értékesítése vagy használata, és amely az ügylet tárgyát képező áru átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor (ide nem értve azt, amikor a pénzügyi rendezés - a záráskori piaci ár és a határidős kötési árfolyam közötti különbözet, illetve a pénzáramlások pénzügyi elszámolása - a felek közötti megállapodás alapján, pénzeszköztől eltérő pénzügyi instrumentum átadásával, rendelkezésre bocsátásával teljesül, pénzmozgás helyett). Előrejelzett ügylet: Olyan ügylet, amelyre vonatkozóan a felek a szerződést még nem kötötték meg, de amelynek bekövetkezése nagy valószínűséggel várható és számszerűsíthető az ügylet fajtája, tárgya, nagyságrendje, időpontja, időtartama, illetve egyéb feltételei tekintetében. Fedezeti hatékonyság: Annak kifejezésére szolgál, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat. A hatékony fedezet alapvető feltételei: • a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt csaknem teljes egészében ellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat • a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezett változások egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van • a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet tárgya, annak mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, a kamatok mérésének alapja, a devizanem, a szerződéskötés időpontja és helye stb.) • a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagy legfeljebb olyan hosszú, mint a fedezett ügylet (tétel) lejárati ideje. A fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának) módszerét és időpontjait a kockázatkezelési és fedezeti politikával összhangban a számviteli politika részeként rögzíteni kell. •

A valós értéken történő értékelés előfeltételei: • a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás választhatja • az Szt-ben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó kormányrendeletet (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások beszámoló készítési) előírásait lehet értelemszerűen alkalmazni • ha a vállalkozó választja a valós értéken történő értékelést, akkor a befektetett és forgatási célú pénzügyi eszközeit az alábbi csoportokba kell sorolni (KIV a fedezeti ügylet részét képezőket): o kereskedelmi célú pénzügyi eszközök (VALÓS ÉRTÉKELÉS KELL) o értékesíthető pénzügyi eszközök (VALÓS ÉRTÉKELÉS LEHET) o lejáratig tartott pénzügyi eszközök (VALÓS ÉRTÉKELÉS NEM LEHET) o a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések (VALÓS ÉRTÉKELÉS NEM LEHET) • a pénzügyi kötelezettségeket (KIV a fedezeti ügylet részét képezőket) az alábbi csoportokba kell sorolni o kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek (VALÓS ÉRTÉKELÉS KELL) o egyéb pénzügyi kötelezettségek (VALÓS ÉRTÉKELÉS NEM LEHET) • a származékos ügyletek is pénzügyi instrumentumok (VALÓS ÉRTÉKELÉS KELL) • a valós étékelés alkalmazási kötelezettsége. Lehetősége, illetve tiltása csak akkor áll fenn, ha a vállalkozó választja a valós értékelést

Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés: • a lejáratig tartott pénzügyi eszközre • a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelésre • a leányvállalatban, közös vezetésű vállalkozásban, társult vállalkozásban lévő, a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó tulajdoni részesedést jelentő befektetésre • a visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és tulajdoni részesedést jelentő befektetésre • az egyedi jellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumra • az árura vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre (nem származékos ügylet) • a klimatikus, geológiai vagy egyéb fizikai változókhoz kapcsolódó határidős és opciós ügyletre • az egyéb pénzügyi kötelezettségre • az olyan pénzügyi instrumentumra, amelynek valós értékét megbízható módon nem lehet megállapítani Minősítési, átsorolási szabályok: • Nem minősíthető kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé o a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelésekből a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés o a biztosítási szerződésekből eredő követelés o a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni követelés • A besorolást (minősítést) következetesen kell alkalmazni, azaz ha a lejáratig tartott pénzügyi eszközt a vállalkozó o kereskedési célúvá sorolja át, akkor azt valós értékre is át kell értékelni o értékesíthetővé sorolja át, akkor azt valós értékre is át lehet értékelni • Ha valamely lejáratig tartott pénzügyi eszközből jelentős mértékű értékesítésre vagy átsorolásra került sor - és ez jelentős mértékben befolyásolta az eszköz piaci értékét, valamint a vállalkozás fizetőképességét -, akkor o az adott pénzügyi eszközzel azonos jogokat megtestesítő, állományban maradó pénzügyi eszközöket értékesíthetővé vagy kereskedési célúvá kell átsorolni - kivéve, ha rendkívüli körülmények indokolták az értékesítést vagy az átsorolást – és o alkalmazni kell (értékesíthető pénzügyi eszköznél lehet) a valós értékkel kapcsolatos átértékelést. Az ilyen pénzügyi eszköz meglévő állományát és a későbbi beszerzéseit az átsorolást követő két évig nem lehet lejáratig tartottnak minősíteni. Már meglévő pénzügyi eszközt – ezen túlmenően - csak akkor lehet kereskedési célú kategóriába átsorolni, ha a rövid távú nyereség elérése érdekében folytatott tevékenység (kereskedési tevékenység) azt indokolja. • A kereskedési célú pénzügyi eszközöket nem lehet átsorolni más kategóriába. • Valamely pénzügyi eszköz átsorolásakor (ha az Szt. másképp nem rendelkezik) o először a bekerülés (beszerzés) időpontjában meglévő állapotra kell visszarendezni az eszközhöz kapcsolódó elszámolásokat (az értékelési különbözeteket, az értékvesztéseket, az időbeli elhatárolásokat, az eredményt, a valós értékelés értékelési tartalékát érintő összegeket) o és ezzel egyidejűleg el kell számolni az átsorolás utáni besorolásnak megfelelő pénzügyi eszközre vonatkozó indokolt értékelési különbözetet, értékvesztést, időbeli elhatárolást. • Ha az előbbi pont szerinti átsorolásra o nem a bekerülés évében kerül sor, akkor az eredményt érintő értékelési különbözetek, értékvesztések, időbeli elhatárolások átsorolás időpontjában történő megszüntetését a jellegétől függő bevétel vagy ráfordítás növekedéseként kell elszámolni o a bekerülés évében kerül sor, akkor az előbbi tételek megszüntetését a jellegétől függő bevétel vagy ráfordítás csökkenéseként (stornó tételként) kell elszámolni A minősítés különleges előírásai: • A valós értéken történő értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűégét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.

•

Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt, a valós értéken történő értékelés alá vont kamatozó értékpapírokra nem alkalmazható a névérték és a bekerülési érték különbségének időbeli elhatárolása.

Állományba vétel: • Állományba vétel a valós értéken, ami azt jelenti, hogy bekerüléskor a bekerülési (beszerzési) értéket, év végén a könyv szerinti értéket a valós értékre kell helyesbíteni az értékelési különbözet elszámolásával. • Valós értékelés értékelési különbözete = Valós érték – bekerülési (beszerzési) érték • Az értékelési különbözet pozitív és negatív is lehet (KIV az értékesíthető pénzügyi eszközök esetén, mert akkor a negatív értékelési különbözet helyett értékvesztést kell elszámolni!). • Valós érték alkalmazása (értékelési különbözet állományba vétele: • Kereskedési célú pénzügyi instrumentumok (a származékos ügyletek is!): o KELL valós értékelés o Bekerüléskor érvényes, illetőleg év végi értékeléskor a fordulónapi érték alapján • Értékesíthető pénzügyi eszközök: o LEHET valós értékelés o Bekerüléskor érvényes, illetőleg év végi értékeléskor a mérlegkészítéskor ismert érték alapján Az eredménykimutatással való kapcsolat különleges előírásai: • A cash-flow fedezeti célú kamat-swap ügylet esetén az (5) bekezdés b) pontja szerinti értékelési különbözetet 1 a változó kamatláb és a fixkamatláb névleges tőkeösszegre vetített hátralévő lejárati időre jutó különbözeteinek értékelés időpontjára diszkontált értékében kell meghatározni. • A mérlegben lévő kamatozó, illetve diszkont értékpapírok valós értéken történő értékelésekor a valós értéket (és az értékelési különbözet is) a felhalmozott kamattal, illetve diszkont értékpapírok esetében a névérték és a vételár közötti különbözet időarányos összegével csökkentett értéken kell figyelembe venni. • A devizaeszközök és a devizakötelezettségek - ideértve a mérlegben szereplő, külföldi pénznemre szóló pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket is - mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelése nem minősül valós értéken történő értékelésnek. • A származékos leszállítási ügyletek zárásakor az ügyletet az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni. A származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszközöket a bekerülés (beszerzés) napján valós értékre kell átértékelni, az eszköz besorolásától függetlenül, minden esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben. • A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a forint ellenében vásárolt valuta-, illetve devizakészletet a bekerülés napján is át kell értékelni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben. Valós érték a kiegészítő mellékletben: A kiegészítő mellékletben kell bemutatni a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a (4) bekezdésben 2 foglaltakon túl:

1 Az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum aktuális értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözetnek a megelőző utolsó értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözethez képest fennálló eltérés 2 (4) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni: • mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti részletezésben. Ezeken belül külön kell bemutatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős részének lejárati idejét, szerződés szerinti értékét (kötési árát, árfolyamát), az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét, ha az megállapítható), a cash-flowra gyakorolt várható hatását, külön feltüntetve az üzleti év eredményében már figyelembe vett hatásukat, elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti célú, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben • a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén, azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést

• • • • • • • •

az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét) a fedezeti ügyletek hatékonyságát, bemutatva azt, hogy a tárgyévi eredményben, illetve a saját tőkében mekkora veszteséget (illetve nyereséget) ellentételeztek, amelyek ezáltal nem jelentek meg a mérlegben és az eredménykimutatásban a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésről a valós értéken történő értékelésre való áttérés, illetve a valós értéken történő értékelésről a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre való áttérés hatását a tárgyévi eredményre, valamint ehhez kapcsolódóan az áttérést megelőző üzleti évi beszámoló adatainak az áttérés szerinti átrendezését az összehasonlíthatóság érdekében

Valós érték az üzleti jelentésben: Az üzleti jelentésben kell bemutatni: • a pénzügyi instrumentumok hasznosítását (befektetési vagy forgatási célú minősítését, a valós értéken történő értékelés esetén az értékelés szempontjából történő besorolását, a származékos ügyletek fedezeti vagy nem fedezeti jellegét), ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre • a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügylet politikát • az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázatot (számszerűsítve is) Értékelési különbözetek fajtái: Eredményt érintő elszámolás • Mérlegben szereplő kereskedési célú pénzügyi eszközök és kötelezettségek • Kereskedési célú származékos ügylet és a piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet • Kamatfedezeti célra kötött piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet Saját tőkét érintő elszámolás • Mérlegben szereplő értékesíthető pénzügyi eszközök • Cash-flow fedezeti ügylet • Külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete Értékelési különbözetek általános elszámolása: Eredményt érintő elszámolás • Pénzügyi műveletek egyéb bevételei / ráfordításai • Kapott / fizetendő kamatok Saját tőkét érintő elszámolás • Valós értékelés értékelési tartaléka nő / csökken Könyvviteli elszámolása: Gazdasági események Tartozik számla Követel számla EREDMÉNYT ÉRINTŐ ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETEK ELSZÁMOLÁSA Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete Az értékelési különbözet állo- 3. Kereskedési célú pénz- 9. Pénzügyi műveletek mányba vétele, és növekedése ügyi eszközök értékelési kü- egyéb bevételei (később) lönbözete Az értékelési különbözet csök- 9. Pénzügyi műveletek 3. Kereskedési célú pénzkenésének elszámolása az ál- egyéb bevételei ügyi eszközök értékelési kü•

a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek eredményét és cash-flowra gyakorolt hatását ügyletfajtánként, elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben

lományba vétel évében lönbözete Az értékelési különbözet csök- 8. Pénzügyi műveletek 3. Kereskedési célú pénzkenésének elszámolása az ál- egyéb ráfordításai ügyi eszközök értékelési külományba vétel utáni években lönbözete Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek értékelési különbözete Az értékelési különbözet állo- 8. Pénzügyi műveletek 4. Kereskedési célú pénzmányba vétele, és növekedése egyéb ráfordításai ügyi kötelezettségek értéke(később) lési különbözete Az értékelési különbözet csök- 4. Kereskedési célú pénz- 8. Pénzügyi műveletek kenésének elszámolása az ál- ügyi kötelezettségek értéke- egyéb ráfordításai lományba vétel évében lési különbözete Az értékelési különbözet csök- 4. Kereskedési célú pénz- 9. Pénzügyi műveletek kenésének elszámolása az ál- ügyi kötelezettségek értéke- egyéb bevételei lományba vétel utáni években lési különbözete Kereskedési célú származékos ügyletek, valamint a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek pozitív értékelési különbözete Az értékelési különbözet állo- 3. Származékos ügyletek 9. Pénzügyi műveletek mányba vétele, és növekedése pozitív értékelési különbö- egyéb bevételei (később) zete Az értékelési különbözet csök- 9. Pénzügyi műveletek 3. Származékos ügyletek kenésének elszámolása az ál- egyéb bevételei pozitív értékelési különbölományba vétel évében zete Az értékelési különbözet csök- 8. Pénzügyi műveletek 3. Származékos ügyletek kenésének elszámolása az ál- egyéb ráfordításai pozitív értékelési különbölományba vétel utáni években zete Kereskedési célú származékos ügyletek, valamint a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek negatív értékelési különbözete Az értékelési különbözet állo- 8. Pénzügyi műveletek 4. Származékos ügyletek mányba vétele, és növekedése egyéb ráfordításai negatív értékelési különbö(később) zete Az értékelési különbözet csök- 4. Származékos ügyletek 8. Pénzügyi műveletek kenésének elszámolása az ál- negatív értékelési különbö- egyéb ráfordításai lományba vétel évében zete Az értékelési különbözet csök- 4. Származékos ügyletek 9. Pénzügyi műveletek kenésének elszámolása az ál- negatív értékelési különbö- egyéb bevételei lományba vétel utáni években zete Kamatfedezeti célra kötött piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek pozitív értékelési különbözete Az értékelési különbözet állo- 3. Származékos ügyletek 9. Egyéb kapott (járó) kamányba vétele, és növekedése pozitív értékelési különbö- matok és kamatjellegű be(később) zete vételek Az értékelési különbözet csök- 9. Egyéb kapott (járó) ka- 3. Származékos ügyletek kenésének elszámolása az ál- matok és kamatjellegű be- pozitív értékelési különbölományba vétel évében vételek zete Az értékelési különbözet csök- 8. Fizetendő kamatok és 3. Származékos ügyletek kenésének elszámolása az ál- kamatjellegű ráfordítások pozitív értékelési különbölományba vétel utáni években zete Kamatfedezeti célra kötött piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek negatív értékelési különbözete Az értékelési különbözet állo- 8. Fizetendő kamatok és 4. Származékos ügyletek mányba vétele, és növekedése kamatjellegű ráfordítások negatív értékelési különbö(később) zete Az értékelési különbözet csök- 4. Származékos ügyletek 8. Fizetendő kamatok és kenésének elszámolása az ál- negatív értékelési különbö- kamatjellegű ráfordítások lományba vétel évében zete Az értékelési különbözet csök- 4. Származékos ügyletek 9. Egyéb kapott (járó) kakenésének elszámolása az ál- negatív értékelési különbö- matok és kamatjellegű belományba vétel utáni években zete vételek SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETEK ELSZÁMOLÁSA Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözete Az értékelési különbözet állo- 1 (3). Értékesíthető pénz- 4. Valós értékelés értékelési

mányba vétele, és növekedése ügyi eszközök értékelési kü- tartaléka (később) lönbözete Az értékelési különbözet csök- 4. Valós értékelés értékelési 1 (3). Értékesíthető pénzkenésének elszámolása (a ké- tartaléka ügyi eszközök értékelési küsőbbiekben) lönbözete Cash-flow fedezeti ügylet, valamint külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletére kötött ügylet pozitív értékelési különbözete Az értékelési különbözet állo- 3. Származékos ügyletek 4. Valós értékelés értékelési mányba vétele, és növekedése pozitív étékelési különböze- tartaléka (később) te Az értékelési különbözet csök- 4. Valós értékelés értékelési 3. Származékos ügyletek kenésének elszámolása (a ké- tartaléka pozitív étékelési különbözesőbbiekben) te Cash-flow fedezeti ügylet, valamint külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletére kötött ügylet negatív értékelési különbözete Az értékelési különbözet állo- 4. Valós értékelés értékelési 4. Származékos ügyletek mányba vétele, és növekedése tartaléka negatív étékelési különbö(később) zete Az értékelési különbözet csök- 4. Származékos ügyletek 4. Valós értékelés értékelési kenésének elszámolása (a ké- negatív étékelési különbö- tartaléka sőbbiekben) zete Hasznos plusz: Átsorolási szabályok: (ahol nincs vonal, az életszerűtlen vagy értelmezhetetlen, ami át van húzva az TILOS) Kereskedési célú pénzügyi eszköz Lejáratig tartott pénzügyi eszköz

Gazdálkodó által keletkeztetett pénzügyi eszköz Értékesíthető pénzügyi eszköz

Pénzügyi instrumentumok csoportosítása: Pénzügyi eszközök • Kereskedési célú o Értékpapírok o Befektetések o Értékesítési szándékú követelés o Kereskedelmi célúnak minősített pénzügyi eszköz o Nem fedezeti célú származékos ügyletekből eredő mérlegen kívüli követelés • Értékesíthető o Befektetések o Értékpapírok o Követelések • Lejáratig tartott o Értékpapírok o Vásárolt követelések o Áru leszállítási határidős, opciós ügyletekből eredő mérlegen kívüli követelések o Bankbetétek, pénzeszközök • Gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések Pénzügyi kötelezettségek • Kereskedési célú o Értékpapír kölcsönből eredő kötelezettségek o Nem fedezeti célú származékos ügyletből eredő mérlegen kívüli kötelezettségek • Egyéb pénzügyi kötelezettségek o Nem értékpapír kölcsönből eredő (szerződésen alapuló) kötelezettségek o Mérlegen kívüli függő kötelezettségek o Áru leszállítási határidős, opciós ügyletekből eredő kötelezettségek

Valós értéken történő étékelés azonosságai a hagyományos értékeléssel: • Csak a kettős könyvvitelt vezetőknél fordulhat elő • Választható • Kötelező a könyvvizsgálat • Devizaárfolyamok változása miatt nem képezhető egyiknél sem értékelési tartalék Valós értéken történő étékelés eltérései a hagyományos értékeléstől: Hagyományos értékelés Csak a befektetett eszközök bizonyos körét érinti (nem kell besorolni új csoportba) Csak a saját tőkével szemben Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka csak pozitív lehet Csak a mérlegkészítéskor ismert piaci értékre, és csak a fordulónapon korrigálható Csak ha jelentős a különbség Értékvesztés mindig lehet Kamatozó értékpapír árfolyam-különbözete elhatárolható, ha…

Valós értékelés Érintheti a forgóeszközöket, a kötelezettségeket és a mérlegen kívüli ügyleteket is Érintheti az eredményt is Az étékelési különbözetek és a valós értékelés értékelési tartaléka negatív is lehet Kereskedési célút már bekerüléskor és fordulónapon, értékesíthetőt mérlegkészítéskor Minden eltérés esetén Csak az értékesíthetőnél lehet értékvesztés Kamatozó értékpapír árfolyam-különbözete nem határolható el

B) Előlegek tartalma és elszámolása (immateriális, tárgyi, készlet, egyéb) Lásd 1. tétel B rész, 2. tétel B rész, 4. tétel B rész, 12. tétel B rész!

24. tétel A) Eltérésfelbontási módszerek és felhasználásuk a költségelemzésben B) Egyéb mozgások – selejtezés, átértékelés, hiány, többlet, káresemény (Az állatok nem tétele!) C)

A) Eltérésfelbontási módszerek és felhasználásuk a költségelemzésben Közvetlen költségek elemzése: • Költségstruktúra elemzés: közvetlen költségek megoszlását elemzi • Költségalakulás elemzése: a közvetlen költségek egészének és / vagy (rész)összetevőinek a változását elemzi • Befolyásoló tényezők szerinti elemzés: eltérésfelbontási módszerek segítségével (feltétel: a tényezők közötti szorzatszerű kapcsolat) Eltérésfelbontási módszerek: • Láncmódszer vagy kumulatív eltérésfelbontás • Standardizálás vagy alternatív eltérésfelbontás • Parciális eltérésfelbontás Láncmódszer: • a befolyásoló tényezők közül egyszerre csak egy módosul, a további tényezők vizsgálatánál a megváltoztatott tényezőt már a megváltozott értéken vesszük figyelembe • előnye az egyszerűség • hátránya bizonyos mértékű pontatlanság • a hatótényezők együttes változásainak hatását nem képes külön kimutatni • az együttváltozásokat kumulálja • függ a befolyásoló tényezők bevonási sorrendjétől Láncmódszer képletei: • Költségváltozás: ∆K = K1-K0 = ∑q1*f1*p1 - ∑q0*f0*p0 o A költségek a bázisról a tárgyidőszakra….. nőttek / csökkentek. • Volumenváltozás hatása: q∆ = ∑ q1*f0*p0 - ∑q0*f0*p0 = ∑(q1-q0)*f0*p0 o A termelés növekedése / csökkenése a bázisról a tárgyidőszakra …. növelte / csökkentette a költségeket ceteris paribus. o Tiszta volumenhatás: q1∆ = kh0 * (∑q1*a0 - ∑q0*a0)  A termelés tiszta volumene (összetételhatás nélkül) nőtt / csökkent a bázisról a tárgyidőszakra és ez …… növelte / csökkentette a költségeket ceteris paribus.  Bázis időszaki költséghányad = kh0 = ∑q0*f0*p0 / ∑q0*a0 = ∑q0*ö0 / ∑q0*a0  Fiktív költséghányad = kh10 = ∑q1*f0*p0 / ∑q1*a0 = ∑q1*ö0 / ∑q1*a0  ∑q1*f0*p0 = ∑q0*f0*p0 + q∆ o Összetétel változás hatása: q2∆ = (kh10 - kh0) * ∑q1*a0  A termelés összetétele eltolódott a magasabb / alacsonyabb költséghányadú termékek termelése felé a bázisról a tárgyidőszakra, és ez …… növelte / csökkentette a költségeket ceteris paribus.  • Fajlagos változás hatása: f∆ = ∑ q1*f1*p0 - ∑q1*f0*p0 = ∑q1 *(f1-f0) *p0 o A fajlagos ……(pl. anyag-)felhasználás növekedése / csökkenése a bázisról a tárgyidőszakra …. növelte / csökkentette a költségeket ceteris paribus. • Tarifa változás hatása: p∆ = ∑ q1*f1*p1 - ∑q1*f1*p0 = ∑q1 *f1-(p1-p0) o Az árak növekedése / csökkenése a bázisról a tárgyidőszakra …. növelte / csökkentette a költségeket ceteris paribus. Standardizálás: • Lépései: o egytényezős változások számszerűsítése o együttváltozások számszerűsítése o együttváltozások szétosztása o összesítjük az eredményeket • előnye a pontosság (pontosabb a láncmódszernél) • hátránya a jelentős munkaigény

Standardizálás képletei: Egytényezős változások: • Volumenváltozás hatása: q∆e = ∑(q1-q0)*f0*p0 o Tiszta volumenhatás: q1∆e = kh0 * (∑q1*a0 - ∑q0*a0) o Összetétel hatás: q2∆e = (khf - kh0) * ∑q1*a0 o Bázis időszaki költséghányad = kh0 = ∑q0*f0*p0 / ∑q0*a0 = ∑q0*ö0 / ∑q0*a0 o Fiktív költséghányad = khf = (K0+- q∆) / ∑q1*a0 = ∑q1*ö0 / ∑q1*a0 o ∑q1*f0*p0 = ∑q0*f0*p0 + q∆ • Fajlagos anyagfelhasználás változásának hatása: f∆e = ∑q1 *(f1-f0) *p0 • Tarifaváltozás hatása: p∆e = ∑q1 *f1-(p1*p0) Együttváltozások hatása: Dinamikus viszonyszámok: • a= q1/q0, b= f1/f0, c= p1/p0, d=∑q1*a0 / ∑q0*a0, e= khf / kh0 • A q és az f együttváltozásának hatása: qf∆ = ∑(q1-q0)*(f1-f0)*p0 o q-ra vonatkozó rész: (a-1) / [(a-1)+(b-1)] * qf∆ o f-re vonatkozó rész: (b-1) / [(b-1)+(a-1)] * qf∆ • A q és az p együttváltozásának hatása: qp∆ = ∑(q1-q0)*f0*(p1-p0) o q-ra vonatkozó rész: (a-1) / [(a-1)+(c-1)] * qp∆ o p-re vonatkozó rész: (c-1) / [(c-1)+(a-1)] * qp∆ • A f és az p együttváltozásának hatása: fp∆ = ∑q0*(f1-f0)*(p1-p0) o f-re vonatkozó rész: (b-1) / [(b-1)+(c-1)] * fp∆ o p-re vonatkozó rész: (c-1) / [(c-1)+(b-1)] * fp∆ • A q és az f és az p együttváltozásának hatása: qfp∆ = ∑(q1-q0)*(f1-f0)*(p1-p0) • A volumenhatások együttváltozásának hatása: q12∆ = (kh10 - kh0) * (∑q1*a0 - ∑q0*a0) o q1∆-re vonatkozó rész: (d-1) / [(d-1)+(e-1)] * q12∆ o q2∆-re vonatkozó rész: (e-1) / [(e-1)+(d-1)] * q12∆ Együttváltozások szétosztása • Volumenváltozás hatása: q∆ = q∆e + qf∆/2 + qp∆/2 + qfp∆/3 o q∆1 = q1∆e + q12∆/2 o q∆2 = q2∆e + q12∆/2 o q∆ = q∆1 + q∆2 • Fajlagos anyagfelhasználás változásának hatása: f∆= f∆e + qf∆/2 + fp∆/2 + qfp∆/3 • Tarifaváltozás hatása: p∆ = p∆e + qp∆/2 + fp∆/2 + qfp∆/3 Parciális eltérésfelbontás: • Lépései: o egytényezős változások számszerűsítése o együttváltozások számszerűsítése o együttváltozások szétosztása o összesítjük az eredményeket • előnye a viszonylagos egyszerűség • a láncmódszernél pontosabb a standardizálásnál pontatlanabb Parciális eltérésfelbontás képletei: Egytényezős változások: • Volumenváltozás hatása: q∆e = ∑(q1-q0)*f0*p0 o Tiszta volumenhatás: q1∆e = kh0 * (∑q1*a0 - ∑q0*a0) o Összetétel hatás: q2∆e = (khf - kh0) * ∑q1*a0 o Bázis időszaki költséghányad = kh0 = ∑q0*f0*p0 / ∑q0*a0 = ∑q0*ö0 / ∑q0*a0 o Fiktív költséghányad = khf = (K0+- q∆) / ∑q1*a0 = ∑q1*ö0 / ∑q1*a0 o ∑q1*f0*p0 = ∑q0*f0*p0 + q∆ • Fajlagos anyagfelhasználás változásának hatása: f∆e = ∑q1 *(f1-f0) *p0 • Tarifaváltozás hatása: p∆e = ∑q1 *f1-(p1*p0) Együttváltozások hatása: • A q és az f együttváltozásának hatása: qf∆ = ∑(q1-q0)*(f1-f0)*p0 • A q és az p együttváltozásának hatása: qp∆ = ∑(q1-q0)*f0*(p1*p0) • A f és az p együttváltozásának hatása: fp∆ = ∑q0*(f1-f0)*(p1-p0) • A q és az f és az p együttváltozásának hatása: qfp∆ = ∑(q1-q0)*(f1-f0)*(p1-p0) • A volumenhatások együttváltozásának hatása: q12∆ = (kh10 - kh0) * (∑q1*a0 - ∑q0*a0)

Együttváltozások szétosztása • Volumenváltozás hatása: q∆ = q∆e + qf∆/2 + qp∆/2 + qfp∆/3 o q∆1 = q1∆e + q12∆/2 o q∆2 = q2∆e + q12∆/2 o q∆ = q∆1 + q∆2 • Fajlagos anyagfelhasználás változásának hatása: f∆= f∆e + qf∆/2 + fp∆/2 + qfp∆/3 • Tarifaváltozás hatása: p∆ = p∆e + qp∆/2 + fp∆/2 + qfp∆/3 Össze nem hasonlítható termékek (csak az egyik időszak) költségvizsgálata láncmódszert alkalmazva: Termelési érték változás hatása (volumenhatás): kh0 * (∑q1*a1 - ∑q0*a0) • A termelési érték változásának hatására ……… nőtt / csökkent a ….. (pl. anyag)költség. Költséghányad változás hatása (összetétel hatás): (kh1 - kh0) * ∑q1*a1 • Magasabb / alacsonyabb költséghányadú termék termelésére TÉRT ÁT a vállalat, ennek hatására ……….. nőtt / csökkent a (pl. anyag)költség. Termékszintű költségelemzés: • termékenként külön-külön számítjuk a befolyásoló tényezők hatásait • a volumenhatás szétbontása nem lehetséges

B) Egyéb mozgások – selejtezés, átértékelés, hiány, többlet, káresemény (Az állatok nem tétele!) Lásd 4. tétel B rész és 5. tétel B rész!

25. tétel A) Eredmény tervezés menete (optimális termékösszetétel). Fedezeti pont fogalma, számításának lényege. Üzembezárási pont B) Üzleti vagy cégérték (pozitív és negatív is)

A) Eredmény tervezés menete (optimális termékösszetétel). Fedezeti pont fogalma, számításának lényege. Üzembezárási pont Az eredmény egy szintjét megköveteli • egy elvárt növekedési ütem teljesítése • a fizetendő osztalékkal kapcsolatos elvárásoknak való megfelelés • a hitelfelvétel kedvező banki elbírálása Eredménytervezés lehetőségei: • az okozó események bekövetkezési valószínűsége és egyedi eredményhatásuk alapján tervezhetők • a várható változás és az árak alakulását kifejező szorzó segítségével tervezhetők • további tényezők szorzatszerű összefüggése alapján felírhatók és ezek egyedi alakulásuk alapján tervezhetők Rendkívüli eredmény tervezése: A rendkívüli eredményben megjelenő tételek (pl. nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átadása, tőkeleszállítás, térítés nélküli mozgások) eredményhatása meghatározható, amennyiben az esemény tényét tudjuk előre. Pénzügyi műveletek eredményének tervezése: A hosszú távú témák (pl. adott kölcsön, értékpapír, kapott hitel) kamatai a szerződések alapján nagy biztonsággal tervezhetők, a rövid távú befektetések és hitelek kamatai egy éve előre csak részlegesen meghatározhatók. A devizás árfolyamkülönbségek és a forgalmazás során elért árfolyamdifferenciák a piacgazdaság várható alakulása alapján becsülhetők. Legésszerűbb az előző év eredményét az egyedileg ismert változások hatásával és a várható kamatalakulás alapján korrigálni. Egyéb bevételek és ráfordítások tervezése: A tervezés vagy összeségében az alakulások várható tendenciája alapján vagy az elemi események vizsgálatán keresztül megvalósítható. A váratlan hatások kapcsán fellépő eredménytételek nem tervezhetők előre. Az alapvető tevékenységgel kapcsolatos Üzemi (üzleti) eredmény tervezése: Költségeket csak költségnem szerint vezető vállalkozás • kizárja annak lehetőségét, hogy az egyes tevékenységeinek jövedelmezősége alapján tudjon eredményt tervezni • az egyes költségnemek összegének várható alakulását a közvetett költségelemzésben, tervezésben megismert módszerekkel (flexibilis, redukciós) lehet tervezni Költségeit költséghely-költségviselő bontásban is vezető vállalkozás • az alapvető tevékenységhez kapcsolódóan megjelenő eredményt a fedezeti összeg és a közvetett költség szétbontásaiban lehet tervezni Egyedi megrendelések esetén • az eseti megrendelésekhez kapcsolódó eredmény vagy a tevékenységi ágat jellemző, illetve elvárt forgalom, ár, illetve költségalakulás alapján Sorozat- vagy tömeggyártásnál • a fedezeti összeg, az árbevétel és az értékesítés közvetlen költsége különbségeként, az eladási mennyiség és az eladási ár, önköltség hatását szétbontva elemezhető és tervezhető Kereskedelmi vállalkozások • fedezeti összege (árrése) az eladási ár és a bekerülési ár különbsége az eladott mennyiséggel szorozva, mely tényezőnként elemezhető Az üzemi (üzleti) eredmény összetevőit az alábbi rendszerben tervezhetjük: • Árbevétel = eladási volumen (q) * eladási egységár (a) /tevékenységenként is összegezve/ • Értékesítés közvetlen költsége = eladási volumen (q) * önköltség (ö) vagy bekerülési érték /tevékenységenként is összegezve/

• •

Fedezeti összeg = eladási volumen (q) * fajlagos fedezet (m) /tevékenységenként is összegezve/ Értékesítés közvetett költsége = költségjellemző változásával indokolt költségváltozás (1+R*v)* bázis (leggyakoribb) költség (K0) /költségcsoportonként is összegezve/

Eredménytervezés kiinduló információi: Elérendő eredmény • Hitelfelvétel • Tőzsdei követelmények • Tulajdonosi elvárás Piaci információk • Termékek elérhető eladási ára • Maximálisan eladható mennyiség az egyes termékekből • Tervezett állományváltozások a termékeknél • Szerződéssel már lekötött mennyiségek • Egyéb feltételek (pl. szállítási határidők) • Erőforrások bekerülési ára • Erőforrások beszerzésének piaci korlátai Elérendő eredmény Piaci információk Gyártási, fejlesztési lehetőségek (korlátok) • Gépi kapacitások, bővítés lehetősége • A piaci információkra építve (munkaerő korlátok, anyagbeszerzési korlátok) • Hatékonysági, kihasználtsági információk • Bázis év adatai, jellemző költségalakulások • Költségnormák (termékenként és erőforrásonként szükséges mennyiség) Optimalizálás: Az eredménytervezés egy sokváltozós lineáris programozási feladat, ennek egyszerűsített, sok tényezőt adottságként kezelő módszerét híjuk optimalizálásnak. Az erőforrások árát és szűkösségét, a piaci eladási kondíciókat, a felhasználási normákat adottságként tárgyalva a feladatunk a megfelelő termékmix, optimális termékösszetétel meghatározása. Az optimalizálás tervezési lépései: 1. a szűk erőforrás • többféle korlátozó tényező közül a leginkább domináns kiválasztása (többváltozós korreláció) • a kiválasztott erőforrás maximális kihasználtsági szintjén a rendelkezésre álló, felhasználható mennyiség meghatározása 2. a termékek önköltsége • technológiai, illetve szűkített önköltségig érdemes kalkulálni • közvetlen anyag jellegű önköltség: anyagnormák * várható anyag beszerzési ár • közvetlen személyi jellegű önköltség: (munkaóra norma * órabér) + bérjárulékok • egyéb közvetlen önköltségek: norma * erőforrás bekerülési ár • fajlagos felosztott üzemi költség: közvetett költségelemzéssel • technológiai önköltség ( fajlagos értéke állandó) • fajlagos egyéb üzemi költség: közvetett költségelemzéssel • szűkített önköltség 3. sorolási mutatók számítása • a szűk erőforrás egy egységére jutó fajlagos fedezet meghatározása, ez lesz a termékrangsor alapja 4. termékrangsor • azt a terméket érdemes elsősorban termelni és értékesíteni, amelynél a hozzá felhasznált szűk erőforrás egységére jutó fedezet a legmagasabb • ha nincs szűk erőforrás (piaci korlát van) a fedezeti hányad magasabb értéke biztosít maximális eredménytömeget • a szűk erőforrás maximális kihasználásával az egy szűk erőforrásra jutó minél magasabb eredmény elérése biztosít maximális eredménytömeget 5. termelési és értékesítési terv meghatározása

a rangsor és a szűk erőforrás felhasználás fajlagos adatai alapján meghatározzuk, hogy milyen termékösszetétellel használjuk ki a rendelkezésre álló szűk erőforrást, figyelembe véve az eladható mennyiséget, a szerződési elkötelezettségeket és a tervezett állományváltozást 6. az ellenőrzés – az elérhető eredmény • a meghatározott értékesítési program alapján az elérhető eredmény kiszámítása és öszszevetése az elvárt értékkel •

Fedezetei pont: • A forgalomnak az a szintje, amellyel az értékesítés fedezeti összege teljes mértékben fedezi a közvetett (fel nem osztott) költségeket, és az egyéb eredményre ható tételeket (Egyéb bevétel és Egyéb ráfordítás), de nem biztosít fedezetet az eredményre • Ezen a ponton az eladási ár és a teljes önköltség átlagos értéke egyenlő, az eredmény nulla (MC(határköltség)=AC(átlagköltség)) • Áfp= FNOKk / Fh Ahol: Áfp: árbevétel a fedezeti pont mellett FNOKk: korrigált fel nem osztott költség (értékesítés közvetett költsége – egyéb bevételek + egyéb ráfordítások) Fh:a tárgyidőszak tervezett fedezeti hányada • Ha csak egyetlen termelés termelése és értékesítése folyik, akkor qfp= FNOKk / m Ahol: qfp: az értékesítés tárgyidőszakra tervezett volumene a fedezeti pont mellett m: a tárgyidőszakban tervezett fajlagos fedezeti összeg Üzembezárási pont: • Egy termék esetén akkor adódik, ha az eladási ár egyenlő a közvetlen egységköltséggel • A teljes tevékenységre akkor adódik, ha az árbevétel egyenlő az értékesítés közvetlen költségeivel • Az üzembezárási pont vizsgálata azt jelentheti, hogy milyen piaci ár mellett lesz a fajlagos fedezet nulla

B) Üzleti vagy cégérték (pozitív és negatív is) Lásd az 1. tétel B részénél! Lásd az 8.tétel B részénél!

1. tétel. A) A számvitel fogalma, feladata, területei, jellemzői. A vagyon csoportosítása, a mérleg és a leltár fogalma, összefüggései

Recommend Documents