Vidék- és környezetpolitika EU szakpolitikái Környezet- és természetvédelmi politika
A fenntarthatóság
Fenntarthatóság története I.
Vázlat
• 1962 – Rachel Carson • 1972 - Római Klub, Dennis Meadows és Stockholm • 1987 – Brundtland jelentés • 1992- Rio de Janeiro • 1997 – Tokió • 2002 – Johannesburg • 2009 - Koppenhága
• Fenntarthatóság fogalma • Fenntarthatóság története – A hét fő állomás
• Főbb ökológiai problémák – Globális felmelegedés – Ökológiai lábnyom
• A fenntarthatóság és a mezőgazdaság •
Forrás: Jámbor (2010)
1
Fenntarthatóság története I. • Rachel Carson – Silent Spring (1962) – Egy csodálatos világ képe – Hirtelen gonosz varázslat – minden megváltozik – Tavasz van és mégis minden néma – Egy rémes történetet ír le, ami olyan elemekből áll, amelyek már valahol megtörténtek – A könyv az okokat tárja fel – Amit a föld több száz millió év alatt létrehozott, mi néhány száz év alatt
Mi az a Római Klub? • Non-profit szervezet, amely nemzetközi politikai kérdésekről folytat globális eszmecserét • Alapítás éve: 1968 • Székhely: Winterthur (Svájc), 2008-ig Hamburg • Aktív tagok száma: 66 (max. 100) • “Jelentés a Római Klub számára” • http://www.clubofrome.org/eng/home/ • http://www.ifs.du.edu/introduction/index.as px
A Meadows-féle kutatás I. • A fenntarthatósággal foglalkoztak Dennis Meadows és szerzőtársai is • Három könyv (1972, 1992, 2002) – A növekedés határai • 5 paramétert vizsgáltak
– a világ népességét – a nyersanyagkészleteket – az egy főre jutó élelmiszerkészleteket – az egy főre jutó ipari termelést – környezet szennyezettségi fokát
Mivel számoltak?
Fosszilis üzemanyag
Szén
A fogyasztás átlagos éves növekedése 1900-1970 között (tényleges adatok) 1,7%
„Bázisvonal forgatókönyv ”-höz rendelt értékek
Hatékonyság forgatókönyv -höz rendelt értékek
A fogyasztás átlagos éves növekedése 1970-2000 között (tényleges adat)
4%±1%
1%±0,25%
1,6%
Kőolaj
6,9%
4%±1%
1%±0,25%
1,4%
Földgáz
7,5%
4,7%±0,7%
1,2%±0,2%
3%
2
1. Forgatókönyv (Meadows) 1970-es erőforráskészlettel számolva 1900-2100 között, hogyan alakul a változók helyzete? A növekedés folyamatossága az életfeltételek összeomlásához vezet (élelmiszertermelés/fő, ipari termelés/fő) a 21. század kezdetére. A 2100-ra kapott értékek jóval alacsonyabbak, mint az 1900as induló állapot értékei. Az összeomlást a nem megújuló erőforrások kimerülése gyorsítja fel.
Legyenek okos tudósaink •
…akik megoldást találnak a szennyezésre – új technológia lényegesen csökkenti=modellben negyedére vettük a szennyezést. Közben optimisták maradunk az erőforrásokkal kapcsolatban.
•
A szennyezés csökkentése átmenetileg lehetőséget ad a népesség növekedésére, ami végül irreverzibilis talajpusztuláshoz vezet – megint mg. output csökkenés-éhezés…
Legyünk optimistábbak… • Nagyon optimista megközelítés: végtelen nem megújuló erőforrásból indul ki (pl. totális újrafelhasználás, korlátlan hozzáférés az energiához) • Az összeomlást ebben az esetben a szennyezés eszkalálódása váltja ki. A modellben ez vezet a mg-i output csökkenéséhez, ami közvetlenül befolyásolja a népesség nagyságának alakulását. Ez a szabályozó hatás tk. az éhezés.
Még ne adjuk fel • A tudósaink most az agrártermelést is felturbózzák, jól ellensúlyozva a korlátozottan rendelkezésre álló termőföld problémáját. • A népesség kevesebb időt tölt az élelmiszertermeléssel, helyette az ipari termelésre fókuszál (korlátlan erőforrás), de a szennyezés kontroll ellenére ismét termőföld pusztulás következik be, a népesség fogyás beindul.
3
Dobjuk be a születésszabályozást is • Átmeneti stabilizáció után ugyanaz a folyamat játszódik le, mint az előző forgatókönyv alapján: a ipari termelés robbanásszerű növekedése miatt, a szennyezés ugrásszerűen megnő, talajpusztulás, éhezés, stb….
Kérdések • Véges nem megújuló erőforrás-kínálat esetén lehetséges-e a végtelen növekedés megvalósítása?
Következtetés • Elég egyszerű: mindaddig, amíg a globális modell olyan speciális szabályokat követ, mint különösen az egy főre jutó ipari kibocsátás folyamatos növekedése (ami ma minden ország számára alap), addig a végső összeomlás kikerülhetetlen, függetlenül attól, hogy minden más tekintetben mennyire optimista hipotéziseket fogalmazunk meg. • A modell szerint az egyetlen módja az összeomlás elkerülésének az elsődleges termelő szektor kibocsátásának a csökkentése egy olyan szintre, ami a bolygónk adottságaival összeegyeztethető. Gazdasági növekedés – ipari növekedés?
Figyelem! • Meadows-ék nem jósoltak, hanem próbálták megérteni, hogy az események láncolata hova vezethet. • Különböző hipotézisekkel dolgoztak, megelőző intézkedéseket fogalmaztak meg, hogy biztosítható legyen hosszú távon a „kielégítő fogyasztás és várható élettartam”.
4
Stabilizációs lépések a modellben – Népesség 1975-ös szinten stabilizálódik (nyilván nem valósult meg) – Az ipari tőke 1990 után stabilizálódik (ez sem következett be) – Az ipari vállalatok nem megújuló energiafelhasználása a negyedére csökken 1975-re – A gazdaságon belül a szolgáltató szektor aránya nő (OK) – Az ipari vállalatok és a mg. szennyezése az 1970-es szint negyedére csökken már 1975re
Ha az előző modell beavatkozási pontját 2000-től indítjuk
• Csupán átmeneti stabilizáció érhető el.
A stabilizáció eredménye • Ezekkel a megkötésekkel a modell az ipari és mg-i kibocsátást (/fő) az 1970-es szint háromszorosán stabilizálja, és elkerüli a szennyezés fokozódását. • HA A BEAVATKOZÁS IDŐBEN TÖRTÉNT!
A Meadows-féle kutatás II. • Elértük a túllövés állapotát • Termelő-fogyasztó tevékenységek sürgős csökkentése • A boldogság nem egyenlő a fogyasztással • Hatékony társadalmi cselekvés és szemléletváltás szükséges • Pesszimista jövőkép
5
Mit tehet egy átlagember a fenntarthatóságért? (Meadows-ék szerint)
OLAJCSÚCS elmélet
• Vegyünk energiatakarékos autót • Gyűjtsük szelektíven a hulladékot • Politikai választásokon szavazzunk tájékozottan • Éljünk mértéktartóan • Maximum két gyermeket vállaljunk • Segítsünk egy családnak a szegénységből kikerülni • Műveljünk meg egy darabka földet
• Marion King Hubbert geofizikus által 1956-ban megalkotott olajcsúcs – más néven olajhozam-csúcs – elmélet szerint globális szinten a kőolaj kitermelés harang alakú görbét vesz fel az időintervallum és a kitermelhető mennyiség viszonylatában. Az olajcsúcs vonatkozhat egy meghatározott terület, illetve kiterjesztve a Föld teljes olajkitermelésére. • Hubbert Egyesült Államok olajkitermelésének csúcsát 1965-1970 közé tette. A tényleges csúcs 1971-ben következett be. Alapvetően igazolódni látszik a Föld egészének olajkitermelési csúcsára vonatkozó előrejelzése is, miszerint a globális olajkitermelési csúcs bekövetkeztét a XXI. század első évtizedére prognosztizálta (egészen pontosan 2015-re). • Kritikusok: van más készlet is, új technológiák is kitolják ezt a csúcsot, illetve leginkább a geopolitikai tényezők határozzák meg a rendelkezésre álló kőolaj tartalékok nagyságát. • (Molnár A.: Peak Oil és a jövő kőolaj konfliktusai, Kül-Világ IX. évf. 2012/1-2)
Stagnáló termelés mellett a fogyasztás….
BTU – elvileg már nem létező mértékegység
Mi az a BTU?
• British Thermal Unit (Brit termikus egység, 1 Btu = 1055,0559 J): az energia mértékegysége – 1 BTU nem sok – kb. egy gyufafej elégésével keletkező hőnek felel meg. • 1 quadrillion BTU (1015 )= 45 millió tonna szén, vagy 170 millió hordó kőolaj, stb. energiájának megfelelő hőmennyiség
6
A pesszimista prognózis a 2000-es évek első évtizedeitől kezdve az energiaszolgáltatás kimaradásait, majd 2025 tájékára az ipari társadalom végét valószínűsíti. Ez a szemlélet sem új erőforrások bevonásában, sem megújuló energiák hasznosításában, sem a tudomány fejlődésében nem lát lehetőséget az energiakatasztrófa bekövetkeztének megakadályozásában.
A német Bundsanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe által 2004-ben készített,
az ásványi anyagok várható élettartamáról készített előrejelzés
Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Munkacsoport
Fenntarthatóság története II. • 1972 – Stockholm (ENSZ konferencia) – Döntéshozatalnál környezeti szempontok – Hosszú távú környezetvédelmi gondolkodás – Összehangolt környezetpolitika – Erőforrás-gazdálkodás újragondolása – Keletkezés helyén kezeljük a szennyezést – Szennyezés okozója fizessen büntetést (Polluter Pays Principle)
Fenntarthatóság története III. • 1984 – Brundtland Bizottság – 1987-re jelentés – Elnök: Gro Harlem Brundtland – Hosszú távú FF stratégiák – Nemzetek közötti összefogás – Kölcsönösen előnyös megoldások
7
Összhang vagy ellentmondás? Ökológia
Gazdaság
Társadalom
Brutland jelentés • A jelen és a jövő generációk szükségleteinek a kielégítéséről, vagyis a jelen és a jövő generációk jólétéről beszél, ami a felhalmozott tőke nagyságától és attól is függ, hogy mekkora az ellátandó népesség száma. • Amennyiben feltételezzük, hogy a természeti tőke nagysága nem csökken az időben (szigorú fenntarthatóság), a jólét akkor is csökkenhet, ha a népességszám nő. • A népességszám-növekedést ellensúlyozhatja a technológiai haladás, ami elősegítheti, hogy egységnyi természeti tőke nagyobb jólétet eredményezzen.
Kuznetz-görbe (1971) • A Világbank 1992-ben megjelent kötete (World Development Report) bemutatja, hogy a gazdasági növekedés bizonyos szintjén a növekedés és a környezetszennyezés elválik egymástól. • Tízezer dollár egy főre jutó GDP felett olyan környezeti mutatók, mint például a kén-dioxid-kibocsátás, a tisztítatlan szennyvíz mennyisége, a levegő ólom- és más nehézfém-tartalma stb. egyértelműen javulnak.
• Valaki rajzoljon nekünk egy Kuznetzgörbét!
• https://videotorium.hu/hu/recordings/detail s/2420,Termeszetvedelem_a_globalis_go ndok_szoritasaban
8
Fenntarthatóság története IV. • 1992 – Rio de Janeiro (Föld-csúcs) – Nyilatkozat – ez ma is alapdokumentum – Éghajlatváltozási Keretegyezmény – Agenda 21 – konkrét keretprogramok – Globális Környezeti Alap – pénzügyi háttér – FF Bizottságok országonként – Biológiai Sokféleség Egyezmény – Erdőkre vonatkozó elvek nyilatkozata
Fenntarthatóság története VI. • 2002 – Johannesburg – Kevés konkrétum 1992 óta – 2015-ig - 50%, aki nem jut ivóvízhez – 2020-ig ne legyen vegyi szennyezés – Megújuló energia kell, de nincs konkrét szám – Szegénység megfékezése – 2010-ig szinten tartani a biodiverzitást – 2015-ig újratelepíteni a túlhalászott vizeket – Oktatásban FF bevezetése
Fenntarthatóság története V. • 1997 – Kiotó – 1990-hez képest 2012-ig 5,2% üvegházhatású gáz emisszió csökkentés – USA máig, Oroszország 2004-ig nem írta alá – Elindul a kvótakereskedelem
• Greenpeace – „Kioto Light”
Fenntarthatóság története VII. • 2009 – Koppenhágai klímakonferencia – Egyértelmű kudarc a végeredmény – 2 hét, közel 200 ország, 100 magas rangú állami vezető – Összes megállapodás egy 3 oldalas dokumentum – Egy közös pont: globális felmelegedés nem haladhatja meg a +2°C-t – Semmi határidő vagy kötelezettségvállalás
9
Főbb fenntarthatósági problémák a világon • http://www.origo.hu/idojaras/20131121klimakonferencia-varso-cop19klimavaltozas-uveghazgaz-ensz-miert-tartismet-a-csod-fele-a-nagy.html
Millennium fejlesztési célok ENSZ • 2000-ben 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát amellett, hogy 2015-ig – Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek – Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást – Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és segítik a nők felemelkedését – Csökkentik a gyermekhalandóságot – Javítják az anyai egészségügyet – Küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen – Biztosítják a környezeti fenntarthatóságot – A fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki
• • • • • •
Élelmezési problémák Szegénységi problémák Oktatás Esélyegyenlőségi problémák Egészségügyi problémák Ökológiai problémák
Népesség és földterület nagyság
http://444.hu/2013/10/31/szimulalt-terkepen-figyelheto-hogy-valtozik-a-foldnepessege/ 7
6.5
6
5.5
5
4.5
4 3.5
3 1962
1967
1972
1977
1982
1987
Mezőgazdasági földte rüle t (milliárd ha)
1992
1997
2002
2007
Né pessé g (milliárd fő)
Forrás: Jámbor, FAO (2010) alapján
10
Néhány konkrét adat • Kb. 3 milliárd ember él kevesebb, mint napi 2,5 USD-ből • A népesség legszegényebb 40%-a a globális jövedelem 5%-a felett rendelkezik (a leggazdagabb 20% pedig a 75%-a felett) • Kb. 1 milliárd ember még mindig analfabéta • A fejlődő országokban a gyerekek kb. 28%a alultáplált
Globális felmelegedés • A felszín közeli levegő és az óceánok átlagos hőmérsékletének emelkedése • Átlaghőmérséklet 1905 és 2005 között 0,74 ± 0,18 °C-kal nőtt meg • Fő okok: üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése • Vita: vajon az emberi tevékenység ezt mennyiben befolyásolja?
http://www.globalissues.org/article/26/poverty-facts-and-stats#src1 Forrás: Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC, http://www.ipcc.ch/
A globális felmelegedés következményei • Tengerszint emelkedése • Csapadék mennyisége és térbeli eloszlása változik • Gleccserek felolvadnak • Szélsőséges időjárási körülmények gyakoribbá válnak • Biodiverzitás csökken
Az ökológiai lábnyom fogalma • Kifejezi, hogy mekkora földterületre van szüksége egy embernek, hogy biztosítva legyenek az általa felhasznált nyersanyagok forrásai, illetve a keletkezett hulladékok nyelői. http://myfootprint.org/en/ take_action/reduce_your _footprint/
11
Emberiség ökológiai lábnyoma
EFP térkép
Forrás: WWF Living Planet Report 2008
• Forrás: Csutora Mária (szerk) Az ökológiai lábnyom ökonómiája, Bp., 2011 (46-66. diák)
• „…..elszámolási
keretrendszer, amely bemutatja, hogy az ökoszisztéma termékeiből és szolgáltatásaiból mekkora részt képvisel a humán célú felhasználás, és ennek meghatározásához a termékek és szolgáltatások előállításhoz szükséges bioproduktív területek (szárazföld és tenger) nagyságát használja fel mutatóként.” (Ewing et al., 2010, p. 1.)
• A humánerőforrás-felhasználások valamint a hulladéktermelések jelentős része megragadható, kifejezhető azon földterület nagyságával, amely elégséges ahhoz, hogy folyamatosan és hosszú távon biztosítsa ezeket az ökológiai szolgáltatásokat. • Az ökológiai lábnyom segítségével a globális ökoszisztéma által nyújtott ökológiai szolgáltatások egy részét egyetlen közös mértékegységben tudjuk kifejezni, amely mennyiségileg jellemzi a Föld produktív területeiből emberiség által kisajátított részt. • Nem tartalmaz ugyanakkor a terület minőségi romlásával kapcsolatos jellemzőket (Mózner et al., 2012).
12
Földhasználati típusok EFP • A rendelkezésre álló bioproduktív területek nagyságát (szárazföld és tenger együtt) biokapacitásnak nevezzük, ez jelképezi azt a területet, amely maximálisan rendelkezésre áll arra a célra, hogy a termékek, szolgáltatások iránti igényünket megtermeljük. • 11,2 (12,6) milliárd ha…. • 1,7 gha/fő világátlag
De! • Nem a ténylegesen igénybe vett (felhasznált) területtel, hanem az ún. globális hektárral számolunk. • Globális hozamok alapján kalkulált hipotetikus földterület. • Összehasonlítás lehetséges, de nem tudjuk figyelembe venni az egyes országok által igénybe vett terület tényleges nagyságát.
– szántóföldek: a termesztett mezőgazdasági növények előállítására szolgáló területek, – legelők: a legeltető állattartás céljából felhasznált földterületek, – halászterületek: a halászati célra felhasznált tengeri területek, – erdőterületek: erdővel borított területek, – beépített területek: az ipari, közlekedési vagy lakóházak céljára szolgáló, infrastruktúrával fedett, beépített területek, – karbonelnyelő területek: a kibocsátott szén-dioxid elnyeléséhez elméletileg szükséges erdőterületek nagysága.
ÖL számítás • EFp= P/Yn * YF*EQF – Efp: ökológiai lábnyom globális hektárban – P: Elsődleges termék mennyisége. CO2 esetében összes kibocsátott szén-dioxid (tonna). – Yn: Egy hektárra eső hozam – YF: Hozamfaktor (nemzeti hozam/világátlag hozam) – Földterület termelékenységi ekvivalencia faktor
13
• Az ökológiai lábnyom 2010-ben publikált adatbázisa mintegy 160 növénytermesztési terméket tartalmaz. • Az ezekre vonatkozó összes termelést (tonnában, P) osztja el az egy hektárra eső hozammal (YN). • Az YF (hozam faktor) a nemzeti hozam és a világátlaghozam aránya. Az ökológiai lábnyom számításához ugyanis a ténylegesen megtermelt nemzeti terménymennyiséget az átlagos világhozammal osztjuk le, ezt a korrekciót szolgálja az YF tényező.
• Az így kapott értéket egy – a különböző földtípusok egymáshoz viszonyított termékenységét kifejező EQF értékkel szorozva kapjuk a globális hektárt, amely az ökológiai lábnyom mértékegysége.
• A másodlagos termékek ökológiai lábnyomát az elsődleges termékekéből vezetjük le oly módon, hogy az elsődleges termékek ökológiai lábnyomát megszorozzuk egy konverziós tényezővel, amely megmutatja, hogy egységnyi másodlagos termék (pl. marhahús) előállítása mennyi elsődleges termék (pl. széna, táp, szalma stb.) felhasználását feltételezi.
14
Biokapacitás és ökológiai lábnyom Magyarország • Magyarország ökológiai lábnyoma 2008ban 3,59 gha volt. Ennek döntö részét adja 1,63gha-val a karbonlábnyom és 1,29 gha-val az élelmiszerlábnyom. • A fogyasztás ökológiai lábnyoma kb 0,9 gha-val haladja meg az ország biokapacitását, és kb. 2 Földre lenne szükség ahhoz, ha mindenki ugyanúgy akarna élni, ahogy mi Magyarországon.
Földterület típusok ökológiai lábnyoma Magyarországon • Az ökológiai lábnyom legnagyobb részét Magyaroszágon – a többi iparosodott országgal egyetemben – a fosszilis energiahordozók felhasználásából származó szén- dioxid-kibocsátás karbonlábnyoma adja. Főként ennek tudható be, hogy az ország ökológiai lábnyoma meghaladja a biokapacitás mértékét.
15
Az ökológiai lábnyom módszer kritikái • A második legnagyobb területfoglaló a növénytermesztés, ami érthető, hisz az ország területének legnagyobb részén mezőgazdasági hasznosítású földek terülnek el. Az erdőhasználat ökológiai lábnyoma ugyan jelentős, azonban nem haladja meg a biokapacitás mértékét, vagyis az ökológiai lábnyom leegyszerűsített mutatója nem indukál fenntarthatatlan mértékű erdőhasználatot.
• 1. Míg az elsődleges termékek előállítói esetében minden esetben megtörténik az átszámítás globális hektárra, addig a másodlagos termékek átszámításánál a regionális konverziós tényezőket alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges termelőknél – pl. mezőgazdasági termelőknél – történő esetleges hatékonyságnövelés nem csökkenti az adott ország ökológiai lábnyomát, addig a másodlagos termelőké – pl. pékeké – igen. A kétféle típusú termék eltérő kezelése módszertani következetlenséget sejtet.
• 2. Hipotetikus földterülettel számol, amelyet laikusok könnyen összetéveszthetnek a valóságos földhasználattal. Pl. a karbonlábnyom azt a feltételezett erdőterületet mutatja, amely alkalmas lenne a kibocsátott szén-dioxid megkötésére. Ez a hipotetikus földterület meghaladhatja a Föld teljes hasznosítható területét, míg a valóságos földhasználat esetében erre természetesen nincs mód. • A „túllövés napja” – az a nap, amelyen a globális ökológiai lábnyom a Föld biokapacitását meghaladja, ezen a számításon alapul. Egyes kritikusok ezért azt ajánlják, hogy a nemzet határain belülre korlátozódó ökológiailábnyom- számítások esetén inkább építsünk a tényleges, mint a globális hipotetikus) hektárra, mint
• 3. Az erősen intenzív mezőgazdasági termelés ökológiai lábnyoma indokolatlanul kisebb, mint az extenzív és biogazdaságé, minthogy a mutató az előbbi esetében nem veszi figyelembe a talajok túlhasználatát, a talajok és talajvizek minőségére gyakorolt negatív hatásokat.
16
• 4. Ökológiai szempontból problémás a biokapacitás módjának kiszámítása, hisz az intenzívebb termelés nagyobb biokapacitást eredményez, miközben ökológiai szempontból a monokultúrák kevésbé értékes területek. Közgazdasági szempontból azonban ez nem feltétlenül problémás, hisz a technológia valóban kitágította az eltartó képesség határait. A biokapacitás megnevezés azonban valóban nem szerencsés.
• Az ökológia lábnyom a karbonelnyelő kapacitást nézi, tehát nem foglalkozik az összes üvegházgázzal, csak a széndioxiddal, hiszen pl. a freonok elnyeletése erdőtelepítéssel nem lehetséges.
Fenntarthatósági indikátor? • Az ökológiai lábnyom mutatót eredetileg nemzetek szintjére dolgozták ki, később sor került az egyéni ökológiai lábnyom kalkulátorok kidolgozására is (pl. a GFN, a redefining progress vagy a Best Foot Forward lábnyomai). Jóval később indult meg a mutatószám alkalmazása szubnacionális vagy regionális szinten (van városi szintű is). A legproblémásabbnak az ökológiai lábnyom vállalati szintű mérése bizonyult.
• NEM egészen • Van viszont pl.: ISEW, HDI, ESI, GPI – a fenntarthatóságnak három pillére van! • Ökológiai lábnyom: a fogyasztás hipotetikus terület-felhasználását ragadja csak meg. • Még is ez a legismertebb… • ≠ karbon lábnyom
17
Milyen előnyei vannak? • Figyelem felhívás – fogyasztás környezeti hatásaira felhívta a figyelmet – ez mit jelent? – Nem csak a termelés, hanem a túlzott fogyasztás is felelős a természeti környezet eltűnésért…sőt…
• Közérthető, laikusok számára is érthető következményeket mutat be. • Módszertana elérhető – bár fizetni kell érte.
• Az első olyan indikátor, amely a külkereskedelem hatásait is figyelembe vette. Milyen hatás lehet ez?
Back to EF • Közel sem tökéletes mutató, de hát a GDP sem az… (Jóléti mutatószámnak értelmezzük, pedig inkább pénzforgalmi indikátor) • És akkor néhány kíváncsi kérdés:
• További kérdések: – Az EU sikeresen csökkentette 10 év alatt az üvegház hatású gázok kibocsátását, méghozzá kb 10%-al – hogyan?
– Hogyan változik a GDP, ha a háztartási munkát mondjuk bejárónőre bízzuk? – A természet rombolása meglátszik-e a GDPn? – És a természet helyreállítása? – Milyen hatása van a nagy hidegnek a GDP-
18
• HDI: (= HUMAN DEVELOPMENT INDEX, azaz emberi fejlődési index). • ENSZ hozta létre a 70-es években. • Évente publikálják. • Három fő komponensből áll: – a nemzeti jövedelemből, – az élet hosszúságára utaló indexből, – és a tudás mérőszámából.
• Hibái: – Nem veszi figyelembe a természeti erőforrások elfogyasztását; – Minden országban egyenlő súllyal számítanak a különböző tényezők – ami viszont nem feltétlenül igaz.
• Az egy főre jutó GDP mellett tartalmazza az írástudatlanságot, a gyermekhalandóságot, a várható élettartamot.
Forrás: Besenyei M., 2012
Ökológiai lábnyom és HDI összefüggés
• Erős korreláció van az ökológiai lábnyom és a HDI között. Megállapítható, hogy az ökológiai lábnyom csak úgy csökken, ha csökken a jólét is. • A közepes jövedelmű országok közel állnak a fenntarthatósághoz. A teljes ökológiai lábnyomuk csak 0,1 tizeddel nagyobb mint a globálisan szükséges, nincs ökológiai deficitjük (+0,18). Ugyanakkor a jólétük nem éri el a gazdag országokét. • Jól látható, hogy a magas és az alacsony jövedelmű országok fenntarthatatlanok. – A magas jövedelmű országok esetében óriási az ökológia lábnyom (6,4 gha/fő), az ökológiai deficit (-3,12), ami ugyanakkor magas jóléttel (0,91) párosul. A teljes ökológiai deficit 90%-ért a magas jövedelmű országok a felelősek. – Az alacsony jövedelmű országokban alacsony az ökológiai lábnyom (0,8), a jólét (0,59), ugyanakkor a magas népesség miatt kicsi a területük egy főre jutó biokapacitása (0,7) es ezért ökológiai szempontból mar éppen fenntarthatatlannak (-0,09) tekinthetők. [Tóth I. János: Az eltartóképesség társadalomfilozófiai vonatkozási, Fejlõdés és környezeti felelősség– környezetetikai konferencia, Szeged, 2008.]
19
HDI alakulása • OECD tagállamok • Kelet- és Közép Európai államok, FÁK • Közép- és DélAmerika, Karib térség • Kelet-Ázsia • Arab államok • Dél-Ázsia • Fekete (Szubszaharai) Afrika
• GPI (1995) – Genuine Progress Indicator =Valódi fejlődés indikátor – HDI hiányosságainak kiküszöbölése volt a cél. – A HDI-nél több tényezőt mér + súlyozott tényezők. – GDP-ből • • • • •
kivonja a természeti erőforrások kiaknázásának, a környezetszennyezésnek, honvédelemnek, a családok és a társadalmi háló felbomlásának becsült költségeit, + hozzáadják az önkéntes és a házimunka hozzávetőleges értékét, az így nyert indexet még több faktorral “korrigálják”. Minél szélesebb a tulajdonosi réteg, minél kisebbek az elosztási különbségek, minél kevésbé támaszkodik a gazdaság külföldi hitelekre, minél hosszabb a fogyasztási cikkek élettartama, minél több az emberek szabadideje, annál több pontot adnak hozzá.
Fenntarthatósági indikátorok • ISEW: Index of Sustainable Economic Welfare (fenntartható gazdasági jólét indexe) • Értéke az átlagos fogyasztáson, az eloszlási egyenlőtlenségeken, a természeti környezetben okozott károk költségein (hosszú távú környezeti károsodás figyelembe vétele: pl. globális felmelegedés, ózon koncentráció csökkenés, stb.) alapul. Gyenge pontja ugyanakkor, hogy nehezen kalkulálható az adatok hiánya miatt pl. közepesen vagy alacsonyan fejlett országok esetében. • 19 mutatót használ a GDP módosítására.
20
Hogy jön ide a mezőgazdaság? • • • • •
Természettől leginkább függő szektor Élelmiszer-termelés forrása Tájkép fenntartója Talaj-, víz- és levegőminőségért felelős Élővilág természetes mechanizmusaihoz hozzájárul • Vidéki térség szociális életét szervezi
Milyen a fenntartható mezőgazdaság? Környezetileg érzékeny Társadalmilag egyenlő
Gazdaságilag életképes
A fenntartható mezőgazdasággal szembeni elvárások • Értékes beltartalmú, szermaradvány mentes, egészséges és biztonságos élelmiszerek • A meg nem újítható nyersanyagok és energia takarékos felhasználása • A talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése, vízbázisaink és a termőföld megőrzése • A kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása • A vidék kulturális és agrikulturális értékeinek megőrzése • Munkalehetőség és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára
21
Ajánlott irodalom • Ángyán József (2001): Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és környezetgazdálkodás. Agroinform, Budapest • Meadows, Donella – Meadows, Dennis – Rangers, Jorgen (2005): A növekedés határai harminc év után. Kossuth Kiadó, Budapest • UN Millenium Development Goals • WWF Living Planet Report 2008
Környezetpolitika Források: Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris Kiadó, Bp, 2004, 2008. Láng István: Környezet és fenntartható fejlődés, 2002 MTE Győri Róbert: Vadvízországtól fokgazdálkodásig, Korall 2000/1. 20-26.o)
Mit nevezünk környezetnek? • Próbáljunk adni néhány lehetséges meghatározást!
• - Miért kell ismerni a fogalmakat?
• - Azért mert ahhoz pl. hogy meg tudjuk határozni történt-e környezetkárosítás, ismernünk kell a környezet a fogalmát.
22
Luganói Egyezmény 1993, Európa Tanács • Ezenkívül: ami nálunk környezetkárosítás, az vajon más országban is annak számít?
A nemzetközi megállapodások és a magyar jog • Kihirdetés = magyar jogszabályban átveszik, ilyenkor állampolgár számára is jogot és kötelezettséget állapíthat meg. • Közzététel = csak publikálják, állampolgár számára jogot és kötelezettséget nem állapíthat meg.
• Nemzetközi megállapodás a környezetkárosítással, a környezeti károkkal kapcsolatos jogi szankcionálás kérdéseiről, a kapcsolatos polgári felelősségről.
Mi a környezet? • A környezet magában foglalja a természetes erőforrásokat, (legyenek azok élők, vagy élettelenek, mint amilyen a levegő, víz, talaj, a flóra, a fauna és mindezek közötti kölcsönhatások); ugyancsak ide tartoznak mindazok a vagyontárgyak, amelyek a kulturális örökség részét alkotják; illetve a tájkép meghatározó jellemzői.
23
A környezetvédelem (1995. LIII. törvény) • „... olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása”
A környezetvédelem jogi szabályozásának története • I. Sokáig a természet csak legyőzendő valaminek számított. Környezet-, illetve természetvédelmi szabályok nem léteztek. • II. Ipari forradalmak változást hoztak. – 1700-as évek London: már kimutatják a kéményseprő foglalkozás és a hererák közti összefüggést. Volt hogy rendeletben tiltották meg a barnaszénnel való tüzelést
Föld Napja –a társadalmi mozgalom • A környezetvédelminek mondott szabályoknak számos előzménye megtalálható, amelyek igazolják, hogy az ember egyre határozottabb befolyást gyakorol környezetére, és a különböző korokban egyaránt szükséges volt a káros környezeti hatások elleni fellépés.
• XX. század hatvanas évek,Amerikai Egyesült Államok: 1970. április 22-én tartották meg az az első Föld Napja rendezvényt.
24
Miért az USA? • Egyre erőteljesebb szabályozás a XX. század közepe táján jelenik meg, amikor a környezeti ártalmak sokasodása azt kikényszerítette
• Korszakos jelentőségű környezeti változások igen rövid idő leforgása alatt
Fontos megállapítás • Dustbowl? - sivatagosodó területet jelent • Hatalmas szárazság a középnyugati és déli síkságon. • „fekete hóviharok” (porviharok).
• Az emberi fejlődésnek és e fejlődés erősödő, gazdasági-technikai vetületének szinte kikerülhetetlen velejárójaként, nemkívánatos melléktermékeként jelent meg a környezeti értékek károsítása, szennyezése, veszélyeztetése.
25
• UNESCO Ember és Bioszféra programja. • Nemzetközi együttműködési programot fogadtak el többéves előkészítő munka után. • Alapvetően azt vizsgálták, hogy az egyes éghajlati övezetek - mint pl. a trópusi erdők, mérséklet égövi erdők, szavannák és füves területek, hegyi ökoszisztémák, illetve tavak folyók, tengerparti övezetek, szigetek élővilága, és az emberi tevékenység között milyen kölcsönhatások alakulnak ki (1970. október)
• Szűk negyven-ötven éve beszélhetünk a környezet érdekeit figyelembe vevő jogi szabályozásról. • Nemzetközi téren az ENSZ 1972-es (június 5. – azóta a Környezetvédelmi Világnap) stockholmi környezetvédelmi világkonferenciája számítható fordulópontnak. A részes országokban már létezett valamilyen környezetvédelmi szabályozás, de a komplexitás igénye nélkül.
A nemzetközi környezetjog alapelvei – 1 (Stockholm, 1972) • A Stockholmi Konferencia eredménye a következő dokumentumok és intézkedések megszületése, elfogadása volt: – Nyilatkozatot az emberi környezetről – Nyilatkozatot az irányelvekről – Akcióprogram-javaslatok.
• A nemzetközi együttműködés elvei – az államok szuverén joga hasznosítani természeti erőforrásaikat, de ezzel nem okozhatnak kárt más állam területén – támogatni kell a fejlődő országokat – államok közti együttműködés – a fejlett országok előírásai nem alkalmazhatók automatikusan a fejlődőkre
• A nemzeti szabályozásra (is) vonatkozó nemzetközi elvek – az egészséges, és emberhez méltó környezethez mindenkinek joga van – az erőforrások ésszerű felhasználása érdekében a környezetvédelem szempontjait integrálni kell a fejlesztési döntésekbe – tervszerűség – a környezetvédelem oktatása és kutatása, támogatása.
26
• Határozat született egy új ENSZ szakosított szervezet, az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (United Nations Environmental Programme - UNEP) felállításáról. Az új szervezet Titkárságának székhelyéül Kenya fővárosát, Nairobit választották.
• A konferenciára jellemző még az end-of-pipe megközelítés. (Kezdetben ugyanis a környezetvédelem jogi szabályozását a szektoriális megközelítés jellemezte, inkább az orvoslást, mint a megelőzést szolgáló eszközökkel (pl. hulladék kezelése, lerakása, égetése, ahelyett, hogy a hasznosítást preferálja)
• A Konferencia elsősorban a természeti és az épített környezet (levegő, víz, talaj, élővilág, táj, települések) problémáira koncentrált. Természetesen az emberiség egyéb súlyos gondjai is szóba kerültek, mint például a gazdasági és technológiai szakadék a fejlődő és a fejlett országok között, a globális nukleáris katasztrófa lehetősége, a fegyverkezés és a helyi háborúk környezeti hatásai.
• A Konferencia nagy hatással volt a környezetvédelmi politikák kialakulására nemzeti szinten. A tanácskozás nyomán létrehozták az állami környezetvédelmi szervezeteket - hivatalok, minisztériumok alakultak. Magyarországon 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt mint illetékes főhatóságot
27
• Stockholm után tíz évvel egyre jobban érlelődött az a felismerés, hogy a környezetvédelmi problémákat önmagukban véve nem lehet megoldani, hanem együtt kell szemlélni őket a gazdasági szektorok tevékenységével. Más szavakkal: a környezetpolitikát és a gazdaságpolitikát integrálni kell.
• 1984-ben az ENSZ közgyűlés határozatára megalakult a Környezet és Fejlődés Világbizottsága. A Világbizottság négy évig működött, és 1987-ben fogadta el a Közös jövőnk (Our Common Future) című jelentést, mely 27 nyelven, több millió példányban jelent meg.
• Kezdett kialakulni egy új koncepció, amelyet fenntartható fejlődésnek neveztek el. A környezet és a fejlődés (angolul: environment and development) fogalma fokozatosan összekapcsolódott
• A Világbizottság fő feladata az volt, hogy vázolja fel az ezredforduló és az azt követő időszak várható tendenciáit, és tegyen ajánlásokat az új kihívásokra adandó új válaszokra. Ezzel egyúttal megalapozta egy következő ENSZ világkonferencia alapvető koncepcionális tételeit. A Brundtland-jelentés fő üzenete a fenntartható fejlődés szükségességének felerősítése volt.
28
A Riói Konferencia (1992) főbb dokumentumai • Az ENSZ közgyűlés 1989-ben úgy döntött, hogy 1992-re konferenciát szerveznek Rio de Janeiróba, hivatalos nevén az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáját. Ekkorra már a környezetvédelem mellett a gazdasági szektor szerepe is előtérbe került, természetesen abban az értelemben, hogy miként egyeztethető össze a gazdasági érdek a környezeti érdekkel.
• A Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről összesen 27 alapelvet tartalmazott. • Feladatok a 21. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény 40 fejezetben összefoglalva. Ezek az ajánlások jogilag nem kötelezőek.
• Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták. • Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - a biodiverzitás egyezmény a teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező.
• Elvek az Erdőkről - e dokumentum eredetileg nemzetközi egyezménynek indult, de csak irányelv-dokumentum lett belőle. Jogilag nem kötelező.
29
A nemzetközi környezetjog alapelvei – 2 (Rio de Janeiro, 1992) • Nagy elhatározás született Rióban: a fejlett országok vállalták, hogy a bruttó nemzeti össztermékük 0,7 százalékát a fejlődőknek adják környezetkímélő technológiák bevezetésére. A fenntartható fejlődés fogalma Rióban bekerült az összes dokumentumba. Úgy tűnt, hogy sikerült a világot egy új fejlődési pályára helyezni.
Kioto • 1997-ben az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésén áttekintették a Rio után eltelt öt év tapasztalatait, és sajnálattal állapították meg, hogy a riói elhatározásokból kevés valósult meg.
• A nemzetközi együttműködés elvei – a globális összetartozás (közös, de megosztott felelősség) – fokozott figyelem a szegényebb és egyben a környezeti hatásoknak leginkább kiszolgáltatott országok szükségleteinek
• A nemzeti szabályozásra (is) vonatkozó nemzetközi elvek – a fenntartható fejlődés jegyében a jövő generációk szükségleteit is biztosítani kell – hatásvizsgálat – a szennyező fizet – a környezeti adottságok és környezetvédelmi szabályok összhangja – a magánszemélyek részére részvételi és információs jogok
A kudarc okai -továbbra sem működik a környezetvédelem integrációjának elve; -a világ sokkal több erőforrást használ fel, mint a mit az ökoszisztéma elviselne; -a pénzügy, kereskedelem, beruházás és technológia terén hiányoznak az összefüggő politikák és a hosszútávú szemlélet; -kevés a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi forrás.
30
A Johannesburgi Konferencia dokumentumai • Ezért az ENSZ úgy döntött, hogy néhány év múlva újabb világkonferenciát hív össze. A helyszín Dél-Afrika, Johannesburg, az időpont 2002. augusztus 26-tól szeptember 4-ig. A rendezvény címe ENSZ Világtalálkozó a Fenntartható Fejlődésről volt.
• Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről 32 pontot tartalmaz. • Végrehajtási Terv, amely 153 pontból áll
Új elemek • A konferencia nem volt kudarc, de átütő új sikert sem hozott. Tény, hogy a riói nagy vállalások jelentős része nem teljesült. Ezért újabb ígéretek helyett a Konferencia visszatért a riói elvekhez és kötelezettségvállalásokhoz. A dokumentumok megerősítették a korábbi elveket és a régebbi vállalások teljesítését szorgalmazták.
• 2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akik ma még nem jutnak egészséges ivóvízhez, illetve azok számát, akiknek a napi jövedelme nem éri el az 1 US dollárt. Nagyobb hangsúly esett a környezet-egészségügy kérdéskörére is
31
• Johannesburg nagy újdonsága, hogy megjelent a fenntartható fejlődés szociális dimenziója, vagyis a környezetpolitika és a szociálpolitika integrálódása. A fenntartható fejlődésnek tehát három tartópillére, más szavakkal három dimenziója van: a környezeti, a gazdasági és a szociális tényező, melyek összefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg.
• 2009: Klímacsúcs teljes kudarccal Koppenhágában • 2010: Klímacsúcs Cancúnban • http://cimkezes.origo.hu/cimkek/cancuniklimakonferencia2010/index.html?tag=canc%FAni+kl%ED makonferencia+2010
A környezetet érő hatások jellemzői Együtthatás: Az ember környezeti befolyása kezdetektől fogva megfigyelhető, de szemben az egykor elszigetelt, csak az egyes környezeti összetevőket, elemeket érintő hatásmechanizmussal, a mai emberi beavatkozás szinte teljességgel áthatja a környezet természetes és mesterséges összetevői.
• Térbeli korlátlanság: A káros, veszélyes környezeti hatások térben is szinte korlátlanul terjednek, területi határokat nem ismerve. A környezet válságjelenségei így előbb regionálissá, majd globálissá válnak, sőt túlléphetnek a Föld határain.
32
• Időbeli elhúzódás: Tovább erősíti a veszélyhelyzeteket és nehézzé teszi az azokkal szembeni fellépés vagy azok kivédésének, megelőzésének, a káros következmények enyhítésének esélyeit.
• Nehéz prognosztizálhatóság: A keletkező hatásmechanizmusok eredményét nem lehet előre látni, legalábbis kevéssé lehet felmérni. • Emberi tényező: hanyagság, mulasztás, vagy akár szándékos magatartás révén előidézett veszélyhelyzetek, káresemények lehetősége is nő.
Nemzetközi környezetvédelmi jog • Balesetek: Ki nem számítható következmények potenciális környezeti veszélye. • Emberi értékek, érdekek rangsora: Hol jelennek meg a környezeti értékek?
• Milyen környezeti problémákkal szembesülünk napjainkban? – Erőforrások kihasználása? – Levegő és vízminőség? – Biodiverzitás? – Éghajlat? – Emberi egészség?
33
Miért nehéz megoldást találni? • 1. A helyi – lokális- szennyezésnek lehet globális, de legalábbis regionálisan kiterjedt hatása • 2. Ki képes, vagy akar áldozni a környezetvédelemért? - gazdagabb országokra jellemző, hogy a társadalmi igénnyé válik a jó környezet – általában a környezeti problémák felismerése után. Szegényebb államok a gazdasági fejlődés érdekében feláldozzák inkább a környezetet. • 3. Sok esetben csak utókezelést alkalmazunk jogszabályinkkal – a probléma felmerülését követi a szabályozás.
Tágabb értelemben • Az egész környezetvédelem legáltalánosabb keretei. Pl.: 1973: Az Európai Közösség Tanácsa elfogadja az első környezeti akcióprogramot. Az első akcióprogram 1976-ig tartott, a célokat és alapelveket fogalmazta meg.
A környezetjog elvei
Alapelvek az első akcióprogramban - megelőzés • A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál kell fellépni, és lehetőleg a szennyezés megakadályozását kell elérni • End of pipe = csővégi szemlélet
34
Elővigyázatosság • A természeti erőforrások ésszerű hasznosítására kell törekedni, • kerülni kell az olyan felhasználásokat, amik az ökológiai egyensúlyt jelentősen károsítják, • olyan technológiákat kell alkalmazni, amely a környezetet nem károsítja
Partnerség • A környezetvédelem mindenki ügye, mindenkinek tisztában kell lenni annak fontosságával
Szennyező fizet • A környezeti ártalmak megakadályozásának és megszüntetésének költségeit f őszabályként a szennyezőnek kell viselnie.
Együttműködés • Közösség és tagállamok hallassák a hangjukat a környezeti problémákkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben, és közösen kialakított álláspontjuk alapján kezdeményezően lépjenek fel.
35
Szubszidiaritás • Ott kell cselekedni, ahol az a leghatékonyabb (helyi, regionális, nemzeti, közösségi, nemzetközi).
• Környezeti politikák harmonizálásának elve • Fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele.
A magyar jogszabályokban megjelenő elvek (NKP I-II-III:) • • • • •
fenntartható fejlődés elve elővigyázatosság elve megelőzés elve partneri viszony gazdaszemlélet
• károkozó felelősségének alapelve (szennyező, használó) • gondoskodás elve (elővigyázatosság, megelőzés) • hatékonyság elve( felelős gondolkodás, politikák integrálása, partneri viszony, megosztott felelősség elve, szubszidiaritás elve, regionalitás elve, információhoz való hozzáférés elve, környezeti mutatókkal indukált tervezés elve, társadalmi részvétel elve
36
Szakosított elvek • Szakterületekre vonatkoznak pl. speciálisan a hulladékra. Nemzetközi dokumentumokban is találkozunk velük.
• A hulladék termelőjének hulladékkal kapcsolatos kötelezettségei a termék teljes életciklusára kiterjednek (ezt szerződéssel másra ruházhatja, +kivétel a lakosság fogyasztása során keletkező hulladék).....termelői felelősség elve.
Példa a szakosított elvekre a (régi és az új) Hulladékgazdálkodási törvény alapján • Úgy kell végezni a tevékenységeket, hogy abból hulladék lehetőleg ne származzon, vagy a lehető legkevesebb keletkezzen...megelőzés elve. • Azonos célra szolgáló termékek közül a termelés, fogyasztás során azt kell előnyben részesíteni, amelyik kisebb mennyiségű hulladék keletkezéséhez vezet, illetve kisebb környezeti terheléssel jár.....helyettesítés elve
• A keletkezett hulladékot hasznosítani kell, ha az ökológiailag előnyös, technikailag lehetséges és gazdaságilag megalapozott... hasznosítás elve. • Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei megteremthetők, a hulladékot fajtánként, elkülönítve kell gyűjteni – szelektív gyűjtés elve.
37
• A hulladék keletkezésének csökkenése, hasznosítása, kezelése, illetve azzal kapcsolatos bármely tevékenység során a környezetre a lehető legkisebb veszélyt, legkisebb terhelést eredményező megoldást kell alkalmazni, ha az nem jár a várható eredményhez képest aránytalanul nagy költséggel....hatékonyság elve
• Szennyező fizet elve. • A felelősség átruházhatósága a kezelést végző szolgáltatóra. A szándékosan előidézett következményekért a felelősség másra nem hárítható.
(2012. évi CLXXXV. törvény a a hulladékról) • Együttműködés elve....az érintett környezethasználók együttműködnek a jogalkotóval, illetve a hatóságokkal annak érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és hatósági határozatok a környezet védelmét hatékonyan szolgáló, tartós eredménnyel járó és megvalósítható jogokat és kötelezettségeket tartalmazzanak
• az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve:a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni
38
• a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó
•
felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;
• a közelség elve: biztosítani kell, hogy hulladékgazdálkodási létesítmények hálózata lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
• az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;
• a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért;
39
• biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;
• a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj emelését, és az ártalmatlanítás díja ne eredményezhesse a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását;
Miért fontosak az alapelvek? • a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb , gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.
• Ma érvényesülő tendenciákon alapulnak, azok elméleti összegzései. • Iránymutatást adnak a jogalkotás számára. • Eligazítást adnak a jogszabályok gyakorlati alkalmazásához, a jogalkotói szándék értelmezéséhez
40
Megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás Az ember magatartás, emberi tevékenység általában
Az alapelvek kifejtése
az elővigyázatosság szakasza
A környezetre pot. hatást gyakorló emberi tevékenységek előkészülete
a megelőzés szakasza
a tevékenység megvalósulási folyamata
a negatív környezeti hatás a környezeti hatások halmozódása
• Az elővigyázatosság a megelőzéshez képest egy lépéssel előbbre gondolkodik. „Ártatlanság vélelme helyett bű nösség vélelme”. Ártalmatlannak gondolt emberi tevékenységek kiválthatnak negatív környezeti hatásokat.
a megelőzés és a helyreállítás szakasza együttesen érvényesül
• Megelőzés:az ártalmak keletkezésének megelőzése mellett a károsító folyamatok további hatásai elleni fellépést is magában foglalja.
41
A harmonikus vagy fenntartható fejlődés, illetve az integráció elve
• Fenntartható fejlődés: a gazdasági fejlődés tekintettel van a környezet értékeire és védelmére is. Ide tartozik a megújuló erőforrások alkalmazása a meg nem újulók helyett, a hulladékok hasznosítási módjának keresése, termékéletciklus elemzés, stb.
• Integráció: a környezeti érdekek védelmének szempontjai helyet kapnak a nem környezetvédelmi érdekű döntéshozatalban. • pl. Kt. 43-44.§: a környezetre várhatóan hatást gyakorló jogszabálytervezetek, vagy országos, illetve regionális hatást eredményező döntések elfogadása előtt azok potenciális környezeti hatásait is fel kell mérni.
Mit kell vizsgálni? • A vizsgálati elemzés elkészítése a döntéselőkészítő feladata. Igénybe vehető saját szakértő, külső szakértő, szakértői iroda egyaránt. Kivétel: önkormányzatokra nem vonatkozik.
• A tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javítják a környezet állapotát? • A tervezett intézkedés elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet ill. a lakosságot? • A hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedés bevezetéséhez? • A közig. szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedés végrehajtására? • Rendelkezésre állnak-e az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek?
42
A tervszerűség elve • információ gyűjtés - elemzés • célkitűzés • eszköz, intézmény, jogi és igazgatási keret meghatározása • visszacsatolás, ellenőrzés beépítése
• Az információ: nehéz az összes környezetre vonatkozó információ egyidejű megismerése - nem egyetlen szervezet kezeli. • Egységes információs rendszer? Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer létrehozása, működtetése. • Feladat: megnézni saját település objektumait és a rájuk vonatkozó adatokat (http://okir.kvvm.hu/)
tervezési szintek • Nemzetközi összehasonlíthatóság! - 1991es Espooi Egyezmény: határokon túlterjedő hatású egyes létesítmények környezeti hatásainak vizsgálatáról. • Feltételezi olyan információs rendszer létét, melynek adatait más országok is elfogadják, illetve értelmezni és értékelni tudják.
• Országos döntéshozatali szint: beépülhet egy magasabb döntéshozatali szintbe (EU és tagállamok) – általános, átfogó tervezés: Nemzeti Környezetvédelmi Program (http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/files/nkp/20092014_NKP_hatarozat.pdf ) – szakterületi tervek: természetvédelmi terv, hulladékgazdálkodás átfogó tervezése
43
• Regionális vagy területi döntéshozatal: – az ország közigazgatási beosztásával kapcsolatos szintek (regionális tervezés - köfe (pl veszélyes hulladék); megyei szint (pl. megyei ök. környezetvédelmi program), megyei szint alatti körzetek) – állami, vagy önkormányzati (járási) döntéshozatal (az előzőek bármelyike lehet) – átfogó, vagy szakterületi tervezés.
• Helyi döntéshozatal: az állami és önkormányzati szintű tervezés közötti feladatmegosztásban elsőbbsége van az ök-knak (településhez kapcsolódó terület általános gazdája). 2013. jan.1-től bizonyos zöldfunkciók átkerültek a járásokhoz. • Egyedi szintű - vállalati döntéshozatal: a vállalati menedzsmentnek részét kell hogy alkossa (ezt szolgálják a környezetvédelmi szabályozás egyes kötelező eszközei).
A települési önkormányzat környezetvédelmi programja • A Kt. rendelkezése szerint a Nemzeti Környezetvédelmi Programot a Kormány dolgozza ki és az Országgyűlés fogadja el egy hatéves ciklusra vonatkozóan. • Az első programot 1997 őszén fogadták el, a másodikat 2002-ben. • A harmadik program 2009-2014 közötti időszakra szól. • További szintek a regionális környezetvédelmi programok (lehetőség) és az önkormányzati környezetvédelmi program(kötelezettség)
• Minimum tartalom: – települési környezet tisztasága; – csapadékvíz-elvezetés; kommunális szennyvízkezelés – lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj, rezgés és légszennyezés elleni védelem; – helyi közlekedésszervezés; – ivóvízellátás; – energiagazdálkodás – zöldterület gazdálkodás – feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai.
44
Vázlat a települési önkormányzati program elkészítéséhez • 1. Program stratégiájának meghatározása: irányelvek, melyekre a program épül (környezetjogi elvek és programkészítési elvek), módszer meghatározás (pl. társadalmi részvétel biztosításának módja, szakértői apparátus felderítése, team létrehozása) • 2. Környezeti problémák és okok feltárása:települési sajátosságok. Ismerni kell az ország és a régió környezeti állapotát, erre épül a helyi környezeti állapot áttekintése. Okok tisztázása nélkül nem ér semmit! Lakossági ismeretek hasznosítása is értékes lehet!
• A program véglegesítése:A program tervezetét meg kell küldeni a szomszédos és érintett önkormányzatoknak, valamint az illetékes környezetvédelmi hatóságoknak. Tájékoztatni kell a társadalmat, célszerű közmeghallgatást tartani. A véglegesítés szakaszában fontos szerepet játszhatnak a környezetvédelmi egyesületek. • Végrehajtás és a végrehajtás ellenőrzése:A mindennapos feladatok sora. (El kell fogadni az elhatározott jogszabályokat, kialakítani a hatósági gyakorlatot, felelősségre vonni a szennyezőket, megfelelően felhasználni a környezetvédelmi alapokat.)
• 3. A célkitűzések vázlata:az a célállapot amit a település elérni kíván. Vannak tudományos, kulturális, szociális, gazdasági elemei. A célok lehetnek rövid-, közép- és hosszú távúak. • 4. Prioritások felállítása: Több cél, ki kell alakítani az értéksorrendet. Különböző célok összehangolását jelenti. • 5. Cselekvési vázlatok: A cél elérésének módja. Elemezni kell a környezeti hatást, a költséghatékonyságot és a társadalmi hatásokat. Megvalósítható-e az adott cselekvési változat közigazgatási eszközökkel, kap-e támogatást az államigazgatástól, az állampolgároktól, gazdálkodó szervezetektől.
• Értékelés és visszacsatolás: • A legalább kétévente sorra kerülő felülvizsgálat előkészítését szolgálja. Az előző szakasz ellenőrzésének tapasztalatait összegyűjtve meggyőződni arról, hogy mennyiben voltak a célkitűzések reálisak, a választott cselekvési lehetőségek alkalmasak a kitűzött cél elérésére. A szakasz végén áll a felülvizsgálat következtében szükséges módosítás, vagy az eddigiek megerősítése
45
Az állam kötelezettség- és felelősségvállalása • Az állam kötelezettsége, hogy a környezetvédelem feltételeit kialakítsa, a védelem érdekeit érvényesítse. • Az állam felelősséggel tartozik az állami szervek, és az állami tulajdon által okozott környezeti veszélyért, ártalmakért, károkért. • Az állam egyes esetekben közvetlen érdekeltsége nélkül is köteles helytállni, tehát mögöttes felelősség érvényesül. (pl. felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály).
A társadalmi részvétel • Riói Nyilatkozat 10. elve: A környezeti ügyeket a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével a megfelelő szinten lehet kezelni. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, melyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek, beleértve a veszélyes anyagokra és az állampolgárok közösségeit érintő tevékenységekre vonatkozó információt; és lehetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt....stb.
• „ ha a tevékenység folytatója ismeretlen, vagy jogutód nélkül megszűnt és ha a .... károsító........ tevékenység a Kt ..... hatálybalépését megelőzően történt, akkor a Magyar Állam nevében feladatkörébe és felelősségi körébe tartozóan a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszter, illetve ha nincs más felelős, akkor a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezet kötelezett a kármentesítésre”. (Kt. 102. §)
• Probléma: az elvi indokoltság elfogadása és hasznosságának megállapítása önmagukban nem feltétlenül vezet arra, hogy érvényesülni is fog a részvétel.
• Aarhusi Egyezmény (1998) - Mit takar a hatékony társadalmi részvétel? - (2001. évi LXXXI törvény) – a környezetre és környezetet ért hatásokra vonatkozó oktatás; az információhoz való hozzájutás lehetősége; – határozathozatal során véleménynyilvánítás lehetősége; – határozathozatali eljárás áttekinthetősége; – tevékenység megvalósulása utáni elemzés és ellenőrzés; – jogérvényesítési rendszerek létezése;(környezetvédelmi egyesületek) – független fórumok előtti jogorvoslat lehetősége
46
• Aktív információszolgáltatás (társadalmat rendszeresen tájékoztatni kell a környezet állapotáról): – a miniszter évente jelentést tesz a Kormánynak az ország környezeti állapotának alakulásáról; – Kormány kétévente beszámol az Országgyűlésnek az NKP alakulásáról; – a települési önkormányzat a lakóhelyi környezet alakulásáról szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot.
• Passzív információszolgáltatás: a társadalom tagjai, vagy csoportjai információt kérhetnek, az információ megadását csak indokolt esetben lehet elutasítani
Közérdekű adat megszerzése – Kérelem (akár szóban is, de lehet email is, stb.) az adatot kezelő szervhez; – a kezelő szerv max. 15 napon (30) belül válaszol ; – a közlésért legfeljebb a közléssel kapcsolatos költségek mértékének megfelelő díj kérhető (másolás, postaköltség); – esetleges megtagadásról, indokokkal együtt 8 napon belül írásban értesíteni a kérelmezőt; – ha nem teljesítették a kérést, a kérelmező a felvilágosítást megtagadó szerv ellen bírósághoz fordulhat 30 napon belül, a bíróság köteles soron kívül eljárni; – a perben a bizonyítási teher a kérelmet megtagadó szerven van. – ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, kötelezi a szervet az adat közlésére.
• Környezeti információ (Aarhusi egyezmény): – a környezet elemeinek (levegő, atmoszféra, víz, talaj, föld, tájkép, természetes élőhelyek, biológiai sokféleség és annak összetevői beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is) illetve ezen
elemek közti kölcsönhatásnak az állapota; – tényezők (anyagok, energia, zaj és sugárzás, tevékenységek és intézkedések), amelyek befolyásolhatják a környezeti elemeket, gazdasági elemzések és becslések; – emberi egészség és biztonság állapota, emberi élet, a kulturális helyszínek, épített környezet állapota.
Jogalkotásban való részvétel:
– közvetlen részvétel: csak meghatározott esetekben = csak a környezetvédelmi egyesületekre vonatkozik! Nekik is be kell jelenteni a részvételi igényt a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, vagy önkormányzatnál. Hogy szereznek róla tudomást? (tárca hivatalos lapja) – népszavazás; – közmeghallgatás; – tanácsadó testületek létrehozása a kp-i kormányzat és az önkormányzatok mellett; – Alkotmánybíróság eljárása.
47
Részvétel egyedi döntéshozatalban:
– általános eljárás kezdeményezési jog: a környezet védelme érdekében, környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés, vagy környezetkárosítás esetén (Kt. 99.§) – ügyféli jog (környezetvédelmi egyesületek, más társadalmi szervezetek, ha az adott környezeti ügy hatásterületén működnek) – különös eljárásokban való részvétel lehetősége.(pl. környezeti hatásvizsgálati eljárás közmeghallgatásának speciális szabályai)
Az együttműködés • Elsősorban az állam, illetve az azt képviselő szervezet, a környezethasználó és a társadalom közötti összefüggések. • Feltételezi a konszenzus fontosságát. A környezetet szennyezőt is bele kell vonni a korrekt döntéshozatalba. • Az együttműködés másrészről nemzetközi együttműködési kötelezettséget is jelent. (két- és többoldalú; szuverenitás ésszerű önkorlátozása).
A felelősség (szennyező fizet) • felelősségi eszközök komplex alkalmazása (fizetés, tevékenység, személyes felelősség); • EU (1975): szennyező az, aki közvetve, vagy közvetlenül károsítja a környezetet, vagy aki olyan körülményeket hoz létre, melyek ilyen károkra vezethetnek.
• A szennyezés és a környezethasználat (nem csak jogellenes magatartás) folyamat, melynek minden pontjához kapcsolódik valamilyen kötelezettség, minden kötelezettség valamilyen helytállást feltételez. • Nem csak fizetés lehet, hanem pl. megelőzési intézkedések, dolgozók képzése, társadalom tájékoztatása, stb.
48
A Kt szerint • A jogsértő tevékenység folytatója köteles: – az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést, illetőleg körny.károsítást abbahagyni; – az okozott károkért helytállni; – a tevékenységet megelőző állapotot helyreállítani.
A környezetjog szabályozása • másodlagos: nem önálló jogszabályban – nincs egységes szabályozási szemlélet; – a szabályozás tárgya nem a védelem.
• elsődleges: általában önálló jogszabály – egységes a szemlélet a szabályozásban; – tárgya a védelem.
Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga Források: - EU7 rendezvénysorozat, PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar, Pécs , 2003. szeptember 30. Dr. Gálvölgyi Mária előadása - Bándi Gyula: Környezetjog, 2004
Szabályozási filozófia • Hagyományos emberközpontú: – alapja a pillanatnyi kihívásra adott gyors jogi válasz; – célja a jelen nemzedék problémáinak megoldása.
• Jövő generáció védelmét szolgáló; • Természet egyes környezeti elemeinek önmagában való védelmét szolgáló.
49
Szabályozási módszer • Szektoriális-integrált: – a környezeti érdekek védelmét szektoronként, vagy a gazdasági-társadalmi élet más területeibe integrálva kezeli? (külső integráció) – az egyes környezeti elemeket külön-külön, vagy egységben kezeli? (belső integráció) – a környezetért felelő közigazgatás elkülönül, vagy beépül a közigazgatás egységes rendszerébe?
Szabályozási módszerek • Jogi és állami befolyás érvényesülése szerint: – hagyományos eszközök (jellemző a közigazgatás túlsúlya, az állam meghatározó szerepe); – gazdasági, piaci eszközök; – önszabályozási módszer ( a piaci eszközök továbbfejlesztése - pl. EMAS - környezeti menedzsment és audit rendszerek 761/2001 EU rendelet.
• A jogfejlődés kezdetén a szektoriális kezelés dominál. • Példa az integrált megközelítésre: az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés alapelveire vonatkozó OECD javaslat, és az ez alapján született EU IPPC direktíva.
Szabályozási módszerek • Környezethasználat, -terhelés megengedhető, elfogadható mértékének meghatározása szerint: – terhelés mérhetősége, számszerűsítése a mértékrendelkezések valamilyen fajtájával; – a terhelés keretének rugalmas meghatározása (a technika adott állásához való igazodás).
50
Mértékrendelkezések • Mennyiségi mutatókkal igyekeznek meghatározni a környezethasználat elfogadható mértékét. • Általában jogszabályi formában fogadják el. Lehetséges a technikai norma alkotása is szabvány, műszaki irányelv keretében, de ennek jogi kötelező ereje vitatható. • Egyedi, specifikus esetben: közig. határozat.
• Határértékek: – környezetminőségi értékek; – kibocsátási, vagy teljesítményértékek ezek vonatkozhatnak • tevékenységre • termékre
• Közvetlen előírások (alkalmazási, vagy biztonsági) • Listák
Határértékek • Környezetminőségi értékek (imissziós érték): A lehetséges szennyezőanyagterhelés, vagy más megengedhető, elviselhető magatartás mértékét állapítják meg. Általában szennyezőanyag koncentráció megállapítását jelenti. Nem lényeges a forrás, a hangsúly a környezeti állapot fenntartásán van. (Pl. Ktv: szennyezettségi határérték fogalma).
• Pl. felszín alatti vízvédelmi irányelv (2005 jún.): • A nitrát (50 mg/l) és a növényvédőszer, pontosabban peszticid (10 mikrogramm/l) határértékek.
51
• Kibocsátási vagy teljesítményérték (emissziós érték): A szennyezés keletkezésének oldaláról közelít. Arra ad választ, hogy mennyi lehet a kibocsátás, a környezetbe jutó terhelés mértéke. Általában kibocsátás bizonyos időstartamára határozza meg (/óra, /nap). • Lehet termékelőírás : pl jármű zajkibocsátása • Lehet tevékenység előírás.
• Közvetlen előírások: Nem a szennyezőanyag mennyiségére vonatkoznak, hanem valamilyen magatartási, szakképzettségi, vagy felszereltségi követelményt állapítanak meg, vagy a termék anyagát, összetételét, összeállítását, akár külsejét, alkalmazásának feltételeit határozzák meg. Pl. előírhatják környezetvédelmi szakember alkalmazását.
A környezethasználat technikája, technológiája • Listák: Környezetvédelmi követelmények alkalmazási körét határozzák meg (pl. védett növény és állatfajok, engedélyezés alá vont tevékenység)
• Az ebbe a körbe tartozó módszerek előírják a környezetkímélő technológia alkalmazását. - best available technology BAT. • Ennél tágabb értelmű az elérhető legjobb technika (IPPC direktíva) - beletartozik pl. a szervezés is. • BATNEEC ...... not entailing excessive costs.
52
Az EU környezetjogának struktúrája • 1. Horizontális szabályok: Általánosan vonatkoznak valamennyi környezetvédelmi területre: – környezeti hatásvizsgálat, stratégiai hatásvizsgálat; – környezeti információ szabadsága, hozzáférhetősége; – EMAS; – Európai Környezetvédelmi Hivatal; – Környezetvédelmi szabályok érvényesítésére vonatkozó jelentéstételi kötelezettség.
– ökocímke (környezetbarát termékjelzés)
• 5. Természetvédelem (legtöbb rendeleti szabályozás): • madarakról szóló irányelv (vándorló madarak védelme), • élőhely irányelv: flóra- fauna védelme + NATURA 2000 (természetvédelmi területek hálózatának létrehozása) • LIFE közösségi pü alap az élőhely irányelv és a NATURA 2000 végrehajtására • CITES (vadon élő állatok nemzetközi kereskedelméről szóló szabályok)
• 2. Levegőtisztasági szabályok: levegőminőségi normákat határoznak meg a légszennyező anyagokra - a kibocsátható mennyiséget korlátozzák -Keretirányelv 1996-ban
• 3. Hulladékgazdálkodás (legkiterjedtebb) keletkezés megelőzése, anyagok újrahasznosítása előnyben részesítése szemben a környezetre veszély jelentő anyagok ártalmatlanításával • 4. Vízminőségvédelem: felszíni, felszín alatti, fürdővíz, ivóvíz (megengedhető határértékek) település szennyvíz kezelés (szennyeződés csökkentése)Keretirányelv -2000
• 6. Ipari szennyezés: IPPC- integrált szennyezési és megelőzés ellenőrzési irányelv - kibocsátások olyan ellenőrzésének a rendszere, amely az „elérhető legjobb technikákon” (BAT) alapszik. Ipari létesítménynél: fekvése, környezeti feltételeinek (víz,levegő, talaj) integrált kezelése • 7. Vegyi anyagok, GMO: minden kémiai anyagnak egységes bejelentési eljáráson kell átmennie, toxikusság, veszélyesség alapján kategorizálják Seveso (1982) - ipari tevékenységek baleseti kockázata • Seveso II. (1996) - megelőzés, következmények korlátozása, védelem magas foka • GMO - használata, természetbe való kibocsátás korlátozása, módosított élelmiszerek címkézése.
53
AZ EU környezeti joganyaga • 8. Nukleáris energia • 9. Zaj- és rezgés elleni védelem:technikai berendezések, közlekedés zajszintje, egészségvédelem, munkahelyi ártalmak.
Környezetpolitika elemei, EU környezeti akcióprogram Források: -Dr. Zseni Enikő és Dr. Fogarassy Csaba előadásai -EU7 rendezvénysorozat, -PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar, Pécs , 2003. szeptember 30. Dr. Gálvölgyi Mária előadása -Bándi Gyula: Környezetjog, 2007, -http://ec.europa.eu/environment/newprg/index.htm - AZ Európai Bizottság Környezetvédelmi oldala
• 300 irányelv, rendelet, határozat, ajánlás • irányelv: célokat fogalmazza meg, az eszközöket részletszabályokat tagállamok maguk dolgozzák ki • keretirányelvek : előnyben - az EU csak a legszükségesebb kompetenciákat kívánja a tagállamoktól elvonni • rendelet: általános, tagországokra közvetlenül hatályos, ezért nem kell átvenni (pl. ökocimke rendelet) - kötelező • határozat: az EU konkrét országokra hozza, végrehajtása kötelező • ajánlás: nem kötelező jellegű
Miért is kell szabályozni? •környezetünk állapota, változása •természeti erőforrások túlhasználata •csak a piaci mechanizmusokkal nem lehet a gazdaság és a környezet viszonyait rendezni •a külső gazdasági hatások, az externáliák internalizálása szükséges •szabályozási eszközök és alkalmazásai: a társadalom hogyan viszonyul a környezethez •értékrendszer, életmód, fogyasztási szokás megváltoztatása is kell a szabályozás és technológiai fejlődés mellett!
54
Környezetpolitika típusai •Reaktív (követő jellegű) környezetpolitika –gyógyító, enyhítő környezetpolitika: már bekövetkezett károsodások enyhítése –hatásorientált környezetpolitika: immissziós állapoton, a környezetminőségen kíván javítani, a kibocsátások nem csökkenek –forrásorientált környezetpolitika: a károsanyagkibocsátás csökkentése a cél, csővégi eljárások
•Környezetpolitika: –a környezetvédelem terén megfogalmazott fő célokat, alapelveket, a megvalósítás feltételrendszerét foglalja össze
•Preventív (megelőző) környezetpolitika –környezetei erőforrás használatba, technológiai folyamatokba integrált megelőző jellegű beavatkozások, fenntartható fejlődés biztosítása A szennyezési lánc (Kerekes – Szlávik 1999)
Reaktív Preventív környezetpolitika környezetpolitika „Mit kezdjek a hulladékokkal és „Hol és miért keletkezik a hulladék emissziókkal? …többletköltségekhez vezet
és emisszió? …költségcsökkenéshez vezet
A hulladékok és emissziók szűrők és kezelés következtében más formában kerülnek ki. A környezetvédelem csak akkor „csővégi” (End of Pipe) megoldás kerül Utólagos („tüneti”) napirendre, amikorkezelés a termék és az A környezeti problémákat műszaki eljárás már úton oldják kifejlesztésre került. a felelős A környezetvédelem meg. szakértők dolga. …vásárolt szolgáltatás
A hulladékok és emissziók keletkezését a forrásnál kell megakadályozni. A gyártás és A környezetvédelem a termék- és anyagfelhasználás kockázatának gyártásfejlesztés szerves része csökkentése A környezeti problémákat minden érintett A környezetvédelem részleg részvételévelmindenkit oldják meg. érint …vállalatra jellemző innováció
…növeli a vállalati eszköz- és energiafelhasználást …növeli a komplexitást és rizikót
…csökkenti a vállalati eszköz- és energiafelhasználást …csökkenti a rizikót és átláthatóbbá teszi a A környezetvédelem egy állandó termelést kihívás (= folyamatos fejlesztés).
A környezetvédelem kimerül a törvényi szabályozások teljesítésében.
A környezetjog szabályozása • másodlagos: nem önálló jogszabályban – nincs egységes szabályozási szemlélet; – a szabályozás tárgya nem a védelem. • elsődleges: általában önálló jogszabály – egységes a szemlélet a szabályozásban; – tárgya a védelem.
55
Szabályozási filozófia • Hagyományos emberközpontú: – alapja a pillanatnyi kihívásra adott gyors jogi válasz; – célja a jelen nemzedék problémáinak megoldása.
• Jövő generáció védelmét szolgáló; • Természet egyes környezeti elemeinek önmagában való védelmét szolgáló.
Szabályozási módszer • Szektoriális-integrált: – a környezeti érdekek védelmét szektoronként, vagy a gazdasági-társadalmi élet más területeibe integrálva kezeli? (külső integráció) – az egyes környezeti elemeket külön-külön, vagy egységben kezeli? (belső integráció) – a környezetért felelő közigazgatás elkülönül, vagy beépül a közigazgatás egységes rendszerébe?
Szabályozási módszerek • Jogi és állami befolyás érvényesülése szerint: – hagyományos eszközök (jellemző a közigazgatás túlsúlya, az állam meghatározó szerepe); – gazdasági, piaci eszközök; – önszabályozási módszer ( a piaci eszközök továbbfejlesztése - pl. EMAS - környezeti menedzsment és audit rendszerek 761/2001 EU rendelet.
7. EU Környezeti Akcióprogram (2020-ig)
56
•9 prioritás
A jövőkép •2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. •Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív, körforgásos gazdaság áll, amely nem pazarol el semmit és ahol a természetei erőforrások menedzsmentje elősegíti a társadalom rugalmas működését is. CO2 kibocsátásunk már rég levált az erőforrások használatáról, megadva a globálisan fenntartható gazdaság működésének ütemét.
1. Prioritás – a természeti tőke A biodiverzitás csökkenését, az ökoszisztéma szolgáltatások degradációját meg kell akadályozni.
Tematikus célkitűzések 1.Természeti tőke 2.Erőforrás hatékony, alacsony CO2 kibocsátású gazdaság 3.Egészség és jólét
Megvalósítás keretei Térbeli dimenzió 1.Végrehajtás 2.Tudás 3.Beruházás 4.Integráció
1.Városi 2.Nemzetközi
1. Prioritás – a természeti tőke
A víz keretirányelvben rögzített jó állapotot meg kell valósítani, fenntartani, esetleg javítani (édesvíz készlet, átmeneti vizek és parti tengervíz).
Kapcsolódó stratégia: Biodiverzitás stratégia http://www.euvki.h u/
57
1. Prioritás – a természeti tőke
1. Prioritás – a természeti tőke A levegőszennyezés ökoszisztémára és biodiverzitásra gyakorolt hatása tovább csökken.
Tengervédelmi Stratégia végrehajtása.
http://ec.europa.e u/environment/wa ter/marine/pdf/lea flet091117.pdf
1. Prioritás – a természeti tőke
Fenntartható földhasználat valósul meg az EU-ban, megfelelő a talajvédelem szintje, szennyezett területek kármentesítése jól halad
http://ec.europa. eu/environment/ air/clean_air_poli cy.htm
1. Prioritás – a természeti tőke
A tápanyag körforgás (nitrogén és foszfor) fenntarthatóbb, erőforrás takarékos módon biztosított.
http://www.ieep.eu/workareas/agriculture-and-landmanagement/sustainableland-use/
58
Ehhez mit kell tenni?
1. Prioritás – a természeti tőke
http://ec.europa.eu/enviro nment/pubs/pdf/factsheets /Ecosystems%20goods%20and% 20Services/Ecosystem_HU. pdf
Az erdők és az általuk biztosított ökoszisztéma szolgáltatások védelem alatt állnak, a klímaváltozás és az erdőtüzek elleni védekezés fejlődik
http://ec.europa.eu/a griculture/fore/publi/ sfc_wg7_2012_summ -andrecommend_en.pdf
•EU biodiverzitás stratégiájának teljes végrehajtása. • Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv teljes végrehajtása. Növelni kell az erőfeszítéseket többek között annak érdekében, hogy legkésőbb 2020-ra a halállományok helyzete rendeződjön, kezdve azzal, hogy 2015-től csak a fenntartható mértékű hozamokon, vagy azok alatt folytatható halászati tevékenység. Egyúttal EU szerte meg kell állapítani a tengeri hulladék mennyiségének csökkentését. •További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EU levegő minőségi szabályai teljesüljenek, meg kell határozni a 2020-at követő stratégiai célokat…… •http://ec.europa.eu/environment/pubs/factsheets.htm
2. prioritás: Erőforrás hatékony, alacsony CO2 kibocsátású gazdaság •Az EU megvalósítja a 2020-as klíma- és energia céljait, és azon munkálkodik, hogy ÜHG kibocsátását 2050-re 8095%-kal csökkentse az 1990. évi szinthez viszonyítva, annak érdekében, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését a globális erőfeszítések eredményeként 2°C alatt tartsa. •Az EU iparának teljes környezeti hatása minden ipari szektorban csökken, az erőforrás-hatékonyság nő.
• A termelés és fogyasztás teljes környezeti hatása csökken, különösen az élelmiszer-, a lakhatás és a mobilitási ágazatokban. • A hulladék erőforrásként történő biztonságos kezelése megvalósul, az egyfőre jutó hulladék képződés abszolút értékben csökken, energianyerésre csak az újrahasznosításra alkalmatlan anyagokat használják, az újrahasznosítható és komposztálható anyagok lerakása hatékonyan felszámolják. • Az EU-n belül a vízhiány kialakulása megelőzött, vagy jelentősen csökkentett.
59
3. Prioritás: Egészség és jólét •Számottevően javul az EU-ban a levegő minősége. •A zajszennyezés számottevően csökken az egész EU-ban. •Az uniós polgárok a magasabb szintű biztonságos ivó-, és fürdővíz előírások előnyeit élvezik. •A vegyszerek kombinált hatását, illetve a hormonháztartásra káros hatást gyakorló vegyi anyagokkal kapcsolatos aggodalmakat hatékonyan kezeli az EU, a veszélyes anyagokra visszavezethető környezeti és egészségügyi kockázatok - beleértve a termékek vegyi anyag tartalmát – felmérésre és minimalizálásra kerülnek. •A nanoanyagokkal kapcsolatos biztonsági aggályokat hatékonyan kezelik. •Határozott előrelépés történik az éghajlat változás hatásaihoz való alkalmazkodás területén.
Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014
http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/content/20130121STO05418/html/EP-jobbankell-figyelni-a-hormonh%C3%A1ztart%C3%A1sra-k%C3%A1ros-vegyi-anyagokra
A 2009-2014 közötti időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Program
4. NKP
… átfogó célrendszere: – A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése – Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése – A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése … tematikus akcióprogramjai: – A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése – Éghajlatváltozás – Környezet és egészség – Települési környezetminőség – A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem – Fenntartható terület- és földhasználat – Vizeink védelme és fenntartható használata – Hulladékgazdálkodás – Környezetbiztonság
• Feladat – szabadon választott részből felkészülni. A részek (ld. tartalomjegyzék): – Helyzetértékelés – Stratégiai célterületek – Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata – Erőforrás takarékosság és –hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése – A program stratégiai eszközei
60
