EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra

A közbeszerzési politika célkitűzései „

„

Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése „ közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó hatása „ a közbeszerzés, mint a protekcionista gazdaságpolitika eszköze Tagállami közbeszerzési politika és közösségi közbeszerzési politika célkitűzéseinek különbsége

A közbeszerzési politika célkitűzései II. „

„

„

„

Két egymás ellen dolgozó elv összebékítése: hatékony piac és a kis- és középvállalatok piacra jutása A korlátozás szükségessége és a korlátozás mértéke A szabályozás nagyon lassú folyamat eredménye A közbeszerzési politika azzal kíván hozzájárulni az egységes piac létrejöttéhez, hogy a közszférában olyan versenyhelyzetet teremt, amelyben megkülönböztetésmentesen és objektív feltételek alapján kerül sor közbeszerzési szerződések elbírálására, és a legjobb ajánlat kiválasztásával ésszerű módon történik a közpénzek felhasználása.

„

Jogszabályi keretek kialakítása „ „

„ „ „ „

Jogalap: a közös piac céljai A közbeszerzési szabályok kiindulási pontjai „ 1. Meghatározott összeghatár feletti állami megrendeléseket Közösség szerte meg kell hirdetni (de minimis szabály) annak érdekében, hogy a más tagállamokban letelepedett vállalkozásoknak valódi esélye legyen azokat megpályázni. „ 2. A lehetséges ajánlattevők diszkriminálása céljából nem lehet meghatározott műszaki előírások alkalmazását kötelezővé tenni. „ 3. A pályáztatási eljárás és az odaítélés során objektív feltételrendszert kell alkalmazni. „Tevőleges”, pozitív kötelezettségek Irányelvek és nemzeti normák A szabályanyag négy rezsimje

Árubeszerzések A két Programmes Génerales „ A 70/32 számú irányelv: negatív kötelezettségek „ A 77/62 számú irányelv: pozitív kötelezettségek „ Szűk tárgyi hatály „ Nem hoz megfelelő eredményt „

„

Árubeszerzések „

Az összes korábbi irányelv átfogó módosítása „ az ajánlattétel főszabálya a nyílt tenderezés, amelytől csak kivételes esetben lehet eltérni, „ az árubeszerzési szerződések meghatározásának kiszélesítése, „ az irányelv tárgyköréből kizárt szektorok pontosabb körülírása és szűkítése, „ a hatóságoknak éves tervben kell előre jelezniük, hogy milyen árubeszerzéseket kívánnak foganatosítani, „ az árubeszerzésekhez szükséges műszaki leírásokat a Közösség technikai harmonizációs és szabványosítási programjához hangolták. „ a négy közbeszerzési rezsim szabályait 1993-ban összefoglalták, amelynek keretében az áruszállítások kérdését a 93/36 számú irányelv rendezi, nagymértékben támaszkodva a korábbi szabályozásra.

Építési beruházások „ „

„

Nem szabályozott területek Negatív kötelezettségek, nemzeti tendereztetési eljárások A szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága, mint kiindulópont

Közüzemek A szabályozás elhúzódását indokoló tényezők: „ 1. A közüzemi vállalatok eltérő jogi státusa „

„

„ „

„ „

Az alanyi kör meghatározása

2. Költséges megrendelések: a hagyományos összeghatár nem alkalmazható 3. A csúcstechnológia stratégiai jellege 4. Lehetséges következmény: az európai vállalatok felvásárlása Elkülönített szabályozás Bonyolultabb alkalmazás

Szolgáltatások megrendelése „

„ „

Hangsúly-eltolódás: szolgáltatási szektor Szerződések odaítélési-eljárása Az irányelv tárgyi hatálya: „

„

1. Prioritást élvező és prioritást nem élvező szolgáltatás-típusok 2. Szolgáltatások koncesszióba adása

Jogorvoslati irányelvek „

„

„ „ „

A tagállami felelősség esetében alkalmazandó egységes közösségi jog Hatékony és megkülönböztetés nélküli jogorvoslat: kétlépcsős megoldás 1. Kísérlet a barátságos rendezésre 2. Nemzeti bíróságok A tanúsítási eljárás

A közbeszerzési politika változása a 90-es években A Bizottság 1998-as közleménye „ 1. A közbeszerzési szabályok egyszerűsítése „ 2. A szabályok betartása „ 3. Az ajánlattevők körének bővítése „ 4. Információs társadalom

A közbeszerzési politika változása a 90-es években II. „

Alapelvek, gyakorlati intézkedések „ a közbeszerzési politika alapelvei „ „ „

átláthatóság, pontosan megfogalmazott odaítélési feltételek a Közösség közbeszerzési jogát megsértő hatóságok döntéseinek hatékony és gyors

felülvizsgálata

„

„

a jogi szabályozás egyszerűsítése, korszerűsítése, a SIMAP rendszer fejlesztése

Új jogszabályok „

„

— Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról — Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról „

„ „ „ „

Ez az (ún. „klasszikus”) irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működőktől eltérő ajánlatkérő szervek által a következőkre vonatkozóan kötött közbeszerzési szerződésekre * alkalmazandó: áru; szolgáltatásnyújtás; építési beruházás; amennyiben ezeket az irányelv kifejezetten nem zárja ki, valamint az építési koncessziókra

„ „

„

„ „

Hatály A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó közös szabályok A közbeszerzési szerződések odaítélésének folyamatai Építési koncessziós szerződések Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatok

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról „

„ „ „ „

A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai – „közüzemi” – ágazatokra vonatkozó 2004/17/EK irányelv (az ún. „közüzemi” irányelv) az érintett ágazatokban működő ajánlatkérő szervek által a következőkre vonatkozóan kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó: áru; szolgáltatásnyújtás; építési beruházás; amennyiben ezeket az irányelv kifejezetten nem zárja ki; ugyanakkor a „klasszikus” irányelvtől eltérően az építési koncessziókra az irányelvet nem kell alkalmazni.

„ „

„

„

Hatály A szerződésekre vonatkozó szabályok A közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatok

Újítások „ „

„

a közbeszerzési értékhatár rendszer egyszerűsítése; az elektronikus eszközök használatának, illetve az ún. e–közbeszerzés alkalmazásának előmozdítása nagyobb rugalmasságot biztosító jogintézmények, „ az ún. kompetitív dialógus (versenypárbeszéd) bevezetése „ keret-megállapodás lehetősége ismétlődő beszerzések vonatkozásában;

Újítások II. „

„ „

a közbeszerzési műszaki leírás megadása során teljesítmény- vagy funkcionális követelmények meghatározásának lehetősége; az elbírálási szempontrendszer pontosítása a közszolgáltatók esetében a postai ágazatokban működő szervezeteknek az irányelv hatálya alá vonása, míg a távközlési szolgáltatóknak kiemelése a szabályozás hatálya alól.

Közbeszerzési irányelvek mechanizmusa „

„

„

a) az irányelv hatálya alá tartozó

szervezetek, az ún. ajánlatkérő szervezetek körének meghatározása; b) az irányelvek hatálya alá tartozó szerződések, beszerzési tárgyak körének pontos meghatározása; c) az eljárástípusok és alkalmazási feltételeinek meghatározása;

Közbeszerzési irányelvek mechanizmusa II. „

„

d) a műszaki előírásokra vonatkozó szabályok,

amelyek értelmében az európai szabványok kapnak elsőbbséget, ugyanakkor lehetőséget adnak teljesítmény- vagy funkcionális követelmények meghatározására is, de megtiltják a diszkriminatív műszaki követelmények alkalmazását az ajánlati felhívásban és egyéb szerződéses dokumentumokban; e) a közbeszerzési eljárások meghirdetésére vonatkozó szabályok, amelyek lényege, hogy az ajánlatkérők az Európai Unió szintjén kötelesek meghirdetni az eljárásokat;

Közbeszerzési irányelvek mechanizmusa III. „

„

f) közös szabályok az eljárásban való

részvételre vonatkozóan, amelyek magukban foglalják egyrészt a minőségi szelekcióra (alkalmasságra), másrészt a szerződések odaítélésére (az ajánlatok elbírálására) vonatkozó objektív feltételeket; g) a statisztikai jelentésekre vonatkozó kötelezettségek körének meghatározása.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, „

„ „ „

„

Ez az irányelv a honvédelmi és biztonsági témakörökben kötött, alábbi vonatkozású közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó: katonai felszerelés szállítása; érzékeny felszerelés szállítása; a katonai vagy érzékeny felszereléshez közvetlenül kapcsolódó építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatások; kifejezetten katonai célú, illetve érzékeny építési beruházások vagy szolgáltatások.

Jogorvoslat „

„

Jogorvoslati lehetőségek: árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések Jogorvoslati lehetőségek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban

Új szabályozási irányok „

„

„

A Bizottság értelmező közleménye a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó közösségi jognak az Intézményesített PPP-kre (IPPP) való alkalmazásáról Zöld közbeszerzés

Közbeszerzési eljárások dematerializálása

„

„

TED kezdőoldal - TED Tenders Electronic Daily.mht

SIMAP.htm