TÁJÉKOZTATÓ A 2010. ÉVI MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐI VÁLASZTÁSRÓL Mint ismeretes, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) úgy rendelkezik, hogy a munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A törvény a választás rendjére vonatkozóan a Mt. szabályait rendeli alkalmazni, ebből következően a munkavédelmi képviselőket egyenlő, titkos és közvetlen szavazással kell megválasztani. Az üzemi tanács tagjait három évenként, a munkavédelmi képviselőket négy évre kell választani, ezért a két választás „ciklusai” nem egyeznek. Az elmúlt években több munkahelyen választottak munkavédelmi képviselőket, de számos helyen elmaradt a munkavállalók munkavédelmi képviselőinek megválasztása. Ezért, ahol nem választották meg a munkavállalókat munkavédelmi ügyeikbe képviselő kollégákat, ott az üzemi tanács választása jó alkalom arra, hogy ez a választás is megtörténjen. Javaslatunkat alátámasztja a munkavédelmi törvénybe − az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán − beiktatott szabály is, mely szerint az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknál kötelező a munkavédelmi képviselők megválasztása. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete kötelességének érzi, hogy ismételten felhívja a munkavállalók és különösen a szakszervezeti tisztségviselők figyelmét a munkavédelmi képviselői választás jelentőségére. A munkavédelmi képviselőkre vonatkozó törvény több, a választást szinte kikényszerítő előírást határozott meg. A legfontosabbak egyike, hogy a törvény a munkavédelmi képviselők választásának megtartását a munkáltató kötelezettségévé teszi, azzal a megkötéssel, hogy a választásra az Mt. üzemi tanácsokra (üzemi megbízottakra) vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. („A választás megtartásának a lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.”- Mvt.70/A. § (1) bekezdés a) pont, második fordulat) Ennek következtében a választási bizottság, a szavazatszedő bizottság működése, a jelöltállítás módja, a szavazás lebonyolítása történhet egyszerre, egy időben az üzemi megbízott, az üzemi tanács megválasztásával. Fontos különbség, hogy az üzemi tanács megválasztásnál testületet, míg a munkavédelmi képviselők esetében egyéneket kell választani. További különbség, hogy az üzemi tanács választásnál a törvény meghatározza (a munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók számához igazítottan) a tagok létszámát, a munkavédelmi képviselőknél a munkavállalók maguk dönthetik el (a munkáltatóval történő egyeztetés
2 mellett) a képviselők számát − a biztonságos munkavégzés körülményeihez, a munkahely vezetőjét terhelő munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségekhez, az egyes munkahelyek eltérő színvonalú biztonságához igazítottan. Főszabály: munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. (Mvt. 70/A.§ a) pont első fordulat) „Az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia” (Mvt. 70/A.§ b) pont).
Tehát a munkáltatónak érdeke fűződik ahhoz, hogy a munkavállalók megválasszák munkavédelmi képviselőiket, mert ellenkező esetben követniük kell az Mvt. 70. §-ában részletesen kimunkált eljárási rendet, és szinte minden, a munkavédelmet érintő kérdésben össze kell hívniuk munkavállalóikat és velük a kérdéseket megvitatni. (Ez sokkal több munkát jelent, mint elősegíteni a munkavédelmi képviselők megválasztását!) Az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága ajánlást1 adott ki a a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről, ezt a dokumentumot, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szövegét és indoklását vettük alapul, amikor a munkavédelmi képviselők választásának egyes szabályait áttekintetjük és ismertetjük a főbb szabályokat.
1. Hol jogosultak a munkavállalók munkavédelmi képviselőket választani, mun kavédelmi bizottságokat illetve paritásos munkavédelmi bizottságot létrehozni? a) Munkavédelmi képviselőt minden munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén (részlegénél, áruházában, boltjában, stb.) választani kell, ahol •
az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább 50 fő
b) Munkavédelmi képviselőket választani nem kötelező •
az 50 fő alatti létszámmal rendelkező munkáltatóknál,
de: a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározott eljárás szerint a munkavédelmi kérdésekről tanácskoznia kell a munkavállalókkal (tehát munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt érdeke, hogy munkavédelmi képviselőket válasszanak). A tanácskozásról a már hivatkozott OÉT Munkavédelmi Bizottságának ajánlása tartalmaz bővebb információkat. c) A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54-56. §-aiban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. (lásd a 3. pontot) d) Amennyiben a megválasztott munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja. 1
Az Országos Érdekegyeztető Tanács MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁGÁNAK AJÁNLÁSA ÉS TÁJÉKOZTATÁSA a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről – ez a dokumentum a FŐCZE LAJOS ALAPÍTVÁNY A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐKÉRT honlapján található (terjedelme kb. 20 oldal): http://www.mvkepviselo.hu/munkavedelmikepvis.html (E-mail címe:
[email protected])
3 e) Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testület működik, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltatók képviselői.
2. Ki kezdeményezheti a választást? A munkavédelmi képviselő választását kezdeményezhetik: a munkavállalók, a munkahelyen működő üzemi tanács és/vagy képviselettel rendelkező szakszervezet. A paritásos munkavédelmi testület létrehozását a munkáltató kezdeményezi, és biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit. Amennyiben nem érkezik a kezdeményező javaslat a munkavállalók illetve képviselőik részéről, a munkáltató kötelezettsége – a munkahelyen szokásos módon – tájékoztatni a munkavállalókat e törvényi kötelezettségről, azaz a munkavédelmi képviselőválasztás megtartásáról. Mivel a törvény a választás lebonyolításáért a munkáltatót teszi felelőssé, ezzel érzékelteti azt is, hogy a munkáltatótól elvárható, hogy tájékoztassa a munkavállalókat, a munkahelyen képviselettel rendelkező szakszervezetet, az üzemi tanácsot. A választás lebonyolításáért való felelősség nem jelenti azt, hogy a munkáltató részt vegyen a választási bizottság munkájában, vagy annak tevékenységét, döntéseit befolyásolja, de jelenti azt, hogy ügyelnie kell a törvényes feltételek érvényesülésére, és biztosítania kell a választás feltételeit.
3. Mikor kell az önálló részlegekben és telephelyeken munkavédelmi képviselő ket választani? A választás igen fontos kérdése, hogy a munkavédelemről szóló törvény alapján vannak-e a munkáltatónak olyan önálló részlegei, telephelyei, ahol a vezetőt a törvényben meghatározott munkavédelmi feladatok, kötelezettségek terhelik. Néhány ilyen feladatot felsorolunk (bővebben a munkavédelemről szóló törvény 54-56. §-iban): •
munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok mennyiségi és minőségi értékelése
•
a kockázatértékelés alapján megelőző intézkedések megtétele
•
kémiai kockázatok esetén plusz feladatok ellátása
•
a kockázatértékelés nyomán tett intézkedések évenkénti felülvizsgálata
•
soron kívüli kockázatértékelés elvégzése, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, vagy foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe
•
pontos és naprakész nyilvántartás vezetése (a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai, a veszélyek azonosítása, a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma, a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése, a tervezett felülvizsgálat időpontja, stb.)
•
a dokumentumok megőrzése legalább 5 évig, stb.
Alapelv, hogy minden munkáltatói munkavédelmi jogosítvánnyal részben vagy egészben rendelkező vezetőnek legyen munkavédelmi képviselő (illetve bizottsági) partnere. A munkavédelmi képviselő választására jogosult egységek meghatározásához segítséget adhatnak a munkáltató szervezeti és működési szabályzatának, munkavédelmi szabályzatának előírásai.
4
4. Ki választható munkavédelmi képviselőnek? Munkavédelmi képviselőnek az a cselekvőképes munkavállaló2 választható, aki leg-alább 6 hónapja áll munkaviszonyban a munkáltatóval. Nem választható képviselővé (Mt.46. § (2) illetve (4) bekezdések), aki – munkáltatói jogokat gyakorol – munkáltató, illetve munkáltató közeli hozzátartozója – választási bizottság tagja Nem választható képviselővé továbbá az sem, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként munkavédelmi (munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi, stb.) feladatokat lát el. Munkáltatói jognak minősül: – – – –
a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén jogkövetkezmények alkalmazása kártérítési felelősség megállapítása a munkáltató megbízásából a munka- és egészségvédelmi feladatok ellátása (pl. munkavédelmi előadó, üzemorvos, stb.)
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs.
5. Hány munkavédelmi képviselőt jogosultak választani a munkavállalók? Tekintettel arra, hogy a munkavédelemről szóló törvény – a korábbiaktól eltérően – a megválasztható képviselők számát nem köti kötelezően az üzemi tanácsokra vonatkozó létszámokhoz (Mt. 45. §), a munkavállalók szabadon dönthetnek e kérdésben, de az ott meghatározott létszámhatárok iránytűként szolgálhatnak. Alapelv, hogy a képviselők lehetőleg olyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a területen folyó tevékenység jellege indokol, illetve amennyien el tudják látni a munkavédelmi képviseletet, és egyben érvényesüljön a gazdasági racionalitás is. A merev létszámhatárok elhagyása ugyanakkor lehetővé teszi a választási körzetek rugalmasabb kialakítását. A konkrét munkahely mérete, tagoltsága, szervezeti felépítése, tevékenysége, a foglalkoztatottak száma, stb. befolyásolhatja a megválasztható képviselők számát. Lehetséges, hogy egy vezetőhöz partnerként több munkavédelmi képviselő kapcsolódik (például változó munkahelyek, műszakos munkavégzés, széttagolt munka), de az is előfordulhat, hogy egy képviselő több részegység munkavállalói (irodai, kereskedelmi munka, stb.) munkavédelmi képviseletét látja el. A munkavédelmi képviselők egyénileg kerülnek megválasztásra, vagyis ahány munkavédelmi képviselőt kívánnak választani – annyi a választási körzet Munkavédelmi képviselők száma, választási körzetek kialakítása: 2
az a munkavállaló, akinek nem kell kikérnie törvényes képviselője engedélyét ahhoz, hogy munkaviszonyt létesítsen - cselekvőképes munkavállaló (aki ilyen engedélyt köteles beszerezni: korlátozottan cselekvőképes)
5 A választandó képviselők számát és a választási körzeteket a törvényi szabályozás betartásával, a korábbi évek ajánlásainak megfelelően, a munkáltató véleményének kikérésével • a munkahelyen már működő munkavédelmi bizottság esetében, a munkahelyen jelenlévő üzemi tanáccsal, illetve a képviselettel rendelkező szakszervezettel egyeztetve a munkavédelmi bizottság • a munkahelyen már működő munkavédelmi képviselők esetében – ahol nem hoztak létre bizottságot, az előbbiekben leírt egyeztetések után a munkavédelmi képviselők együttese • ahol még nincs munkavédelmi képviselet, de működik üzemi tanács és/vagy képviselettel rendelkező szakszervezet, ott az üzemi tanács és/vagy a képviselettel rendelkező szakszervezet • a hol sem munkavédelmi képviselet, sem üzemi tanács, sem szakszervezet nem működik, ott a munkavállalók többsége határozzák meg. A munkavédelmi bizottság, szakszervezet és/vagy üzemi tanács, illetve munkavédelmi képviselők esetében a vélemények megkérése nem jelenthet problémát, egy ülés keretében ki lehet alakítani az álláspontot. Ha viszont − egyéb munkavállalói képviselet híján − a munkavállalókat kell megkérdezni, akkor ennek módjáról a munkáltatónak kell gondoskodni (telephelyenként vagy központilag egy nagy munkásgyűlés, fórum összehívásával, vagy a munkáltatónál szokásos belső információs rendszer segítségével lehet megkérdezni a munkavállalókat). Fontos, hogy úgy szervezzék meg a gyűléseket, a fórumüléseket, a megkérdezéseket, hogy ebből pontosan meg lehessen tudni, hogy a munkavállalók kívánnak-e munkavédelmi képviselőt(képviselőket) választani, és hány főt.
6. Hol lehet létrehozni munkavédelmi bizottságot? Munkavédelmi bizottságot azoknál a munkáltatóknál hozhatnak létre a munkavédelmi képviselők, ahol a számuk eléri a hármat (azaz: ahol a munkavállalók három, vagy annál több képviselőt választottak). Munkavédelmi bizottság hozható létre minden munkáltatónál – függetlenül a munkavállalói létszámtól, de ott célszerű létrehozni a munkavédelmi képviselőkből bizottságot, ahol a kisebb létszám, és a munkavégzés alacsony veszélyességi szintje nem indokolja a rendszeres egyeztetést munkavédelmi kérdésekben, de szükséges megoldani a munkavállalók részvételét az egész közösséget érintő, a biztonságos munkavégzésre vonatkozó intézkedések kidolgozásában A megválasztott munkavédelmi képviselők alakítják meg a munkavédelmi bizottságot, és ez a bizottság fogja gyakorolni azokat a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat, amelyek a munkavállalók összességét érintik (pl. részvétel a munkáltató munkavédelmi szabályzatának kidolgozásában)
7. A paritásos munkavédelmi testület (létrehozása, működése) “Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testület (a továbbiakban: testület) működik, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltatók képviselői.” (Mvt. 70/B § (1) bekezdés)
A paritásos munkavédelmi testület létrehozásának elsődleges célja a munkáltató és a munkavállalók között az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos, valóságos és hatékony munkahelyi folyamatos párbeszéd, döntés-előkészítés intézményes fórumának megteremtése.
6
A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén a helyére lép. A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre(!) szól. A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a 70/A. § (1) bekezdése a) pontja szerint megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit. Néhány fontos tudnivaló a paritásos munkavédelmi testületekkel kapcsolatban: • a testület csak önálló jogi személyiségű társaságok, intézmények össz-munkáltatói szintjén működik. • a testületnek a munkavállalói és a munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag írásbeli meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot (szavazati joggal bír), illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép. • a testület létszámáról az Mvt. nem rendelkezik, az az egyeztetések során alakítható ki. Tekintettel arra, hogy egy testületről van szó, indokolt a testület legkisebb létszámát négy főben megjelölni: két fő képviselő, két fő munkáltatói delegált, valamint a póttagok. • a testületbe a munkavállalók képviselőit – rendes és póttagot – a megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján delegálják. Egyben kijelölik a munkavállalói oldal vezetőjét, aki a rotáció során a testület elnöki tisztét betölti. • A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. §-a3) delegálni. A testület munkájában ezen felül – delegáltként részt vesznek vagy részt vehetnek a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakemberek valamint az irányításra jogosult munkairányítók (önálló részlegek, egységek vezetői ) • a munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást – munkabiztonságit, foglalkozás-egészségügyit, stb. – nyújtó szakemberek meghívottként, azaz tanácskozási joggal kötelezően vesznek részt a testület munkájában. • a testület elnöki tisztét a munkavállalók és a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. Célszerű, ha a rotációs periódus legalább egy évre terjed ki. Új munkáltatók esetében a paritásos munkavédelmi testületet a munkáltató létrejöttétől számított hat hónapon belül kell megalakítani. A paritásos munkavédelmi testület fő feladata a munkáltatónál közösen kialakítani a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feladatait, ezért évente legalább egy alkalommal (de szükség szerint többször is) értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket; megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását. 8. A választás néhány fontos szabálya Ha november 16. és 27. között üzemi tanács választás is lesz, és célszerűségből összekapcsolódik a munkavédelmi képviselők megválasztásával, akkor 3
Az Mt. szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese. A munkáltató vezetője saját maga, vagy szakirányú helyettese útján vesz részt a testületben.
7 •
a választási hirdetményeken vagy külön hirdetményeken (⇒ 1. sz. Melléklet) fel kell hívni a munkavállalók figyelmét arra is, hogy egyúttal munkavédelmi képviselőket is választanak. Fel kell sorolni, hogy hol és milyen körben (körzetben) kik választanak munkavédelmi képviselőt – azaz pontos információkat kell adni!
•
be kell jelenteni a Választási Bizottságnak, hogy kiket jelöl a KASZ (⇒ 2/A sz. Melléklet)
•
a jelöltektől be kell szerezni az elfogadó nyilatkozatot (⇒ 2/B sz. Melléklet)
•
a jelöltállítás szabályait figyelembe véve4 ugyanúgy közzé kell tenni a jelöltek névsorát(⇒ 3. sz. Melléklet), mint az üzemi tanácsi jelöltek esetén, de fontos annak megjelölése, hogy mely területről lehet a jelölést indítani (ha a helyi sajátosságokra tekintettel egy-egy terület összevonása révén alakítottak ki munkavédelmi képviselői választási körzetetkülön szavazólapot kell készíteni a munkavédelmi képviselő(k) megválasztásához (⇒ 4. sz. Melléklet)
•
külön jegyzőkönyvet kell kitölteni a munkavédelmi képviselők megválasztásához (⇒ 5. sz. Melléklet)
A többi szabály (választási bizottság, jelöltállítás, szavazatok összeszámlálása, stb.) az üzemi tanács/üzemi megbízott választásának megfelelően alakul!5 Ha nem választanak sem üzemi tanácsot, sem üzemi megbízottat, mert a választás egy éven belül történt, de munkavédelmi képviselőket – a szakszervezet és a munkavállalók képviselői közös akaratából választani kívánnak, úgy kell eljárni, amint azt az üzemi tanács választásokra vonatkozó választási segédanyagokban az A) jelű választási menetrendben közöltük!
Összeállította: Ró z s á n é dr. Lu p k o v i c s M a r i a n n a Telefon: 428 80 18, vagy +36 30 586 90 35. Fax: 428.80 17 e-mail:
[email protected].
4
a szakszervezet önállóan jelölhet, vagy a munkavállalók megfelelő aláírással állíthatnak jelöltet A KASZ az üzemi tanács/megbízott választására vonatkozóan részletes anyagot bocsátott közre, javasoljuk ezeket a dokumentumokat is áttekinteni, jóllehet a Mellékletek az üzemi tanács választások dokumentumai alapján készültek. (Az üzemi tanács választás dokumentumait is fel lehet használni, azokat megfelelően kell módosítani, azaz üzemi tanács/üzemi megbízott helyett munkavédelmi képviselőt kell beírni!) 5
