A 2008. évi adóváltozások 1.) Személyi jövedelemadó Adótábla Azonos a 2007. évivel, a 18% adókulcs sávhatára 1.700.000 Ft, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36%. Az adójóváírás változása
A megszerzett bér 18%-a de legfeljebb 11.340 Ft ( 12 hónapra 136080 Ft), a jogosultsági határ 1.250.000 Ft. A jogosultsági határ feletti jövedelem 9%-ával kell csökkenteni az adójóváírás összegét, így 2.762.000 Ft-nál az adójóváírás elfogy
A kiegészítő adójóváírás MEGSZŰNIK
Étkezési juttatás A munkáltató által a munkavállaló részére nyújtott étkezésőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, ill. közétkeztetés adómentes része havi 10 e Ft-ról 12 e Ft-ra emelkedik. A kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány ( ideértve az étel-, italautomatából történő vásárlásra jgosító elektronikuus azonosítót is) formájában juttatott bevétel havi adómentes határa 6 e Ft-ra nő ( 5 e Ft-ról). Iskolakezdési támogatás A munkáltató által adható iskolakezdési támogatás éves adómetnes határa a havi minimálbér ( 2008-ban 69 e Ft) 30 százaléka ( =20.700 Ft). Üzletpolitikai ajándék Megszűnik az üzletpolitikai célból adott olyan ajándék, szolgáltatás adómentessége, amelyhez semmilyen formában nem kapcsolódik ellenszolgáltatás ( az egyet fizet kettőt kap akcióban szerzett ajándék pl. továbbra is adómentes). A kedvezmények, mentességek szűkítése Lakásszerzési kedvezmény Az Európai Bizottság Magyarországot az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználására vonatkozó hatályos szabályozás átalakítására kötelezte, tekintettel arra, hogy az a lakáscélú felhasználás kedvezményét nem engedi alkalmazni az EU más tagállamában fekvő lakásszerzés esetén. Az ingatlan adóztatással összefüggő további változás, hogy az ingatlan-szerzés időpontja az az időpont, amelyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz benyújtották, azonban a 2007. évet követő ráépítés, bővítés esetén azon utolsó jogerős használatbavételi engedély keltének (illetőleg a tényleges használatba vétel) éve, amelyet követően az
ingatlanon további építés, bővítés nem történt, illetőleg választható, hogy a telek és az épület szerzési időpontját az előzőek szerint, de külön-külön határozzák meg. Lakáscélú felhasználásnak minősül: - belföldi lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében; - belföldi lakótelek tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az értékesítést megelőző 12 ill. az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet; - belföldi lakás építése, építtetése, alapterületének növelése legalább egy lakószobával; belföldi lakás haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése; - idősek otthonában vagy fogyatékos személyek lakóotthonában férőhely – visszavásárlás és továbbértékesítési jog nélküli - megszerzése ( ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is).
Külön átmeneti szabály rendelkezik azokról az esetekről, amikor a magánszemély az ingatlan átruházás jövedelemét 2008. január 1-je előtt megszerezte. Alkotmányossági megfontolásokból ekkor a magánszemély a lakásszerzési kedvezményre vonatkozó szabályokat még alkalmazhatja. Ezzel a változással a Kormány segítheti a lakás-mobilitást, ugyanakkor az átállás az ingatlanpiac kisebb átmeneti átrendeződését jelenti, mivel lesznek akik kivárnak az eladással, mások éppen sürgetik majd aszerint, hogy az idei vagy a jövőre életbe lépő szabályok kedvezőbbek számukra. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása A korábbi 15 évről 5 évre csökken a földhivatali nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel szereplő vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet , valamint lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka. Az átruházásból származó adóköteles jövedelem a szerzés évében vagy az azt követő évben, a teljes jövedelem, a szerzést követő második évben a 90 százalék, a harmadikban a 60 százalék, a negyedikben a 30 százalék. A szerzést követő ötödik évben eladott ingatlan jövedelme után már nem kell adózni. Ha a magánszemély a 2008. január 1-je előtti lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakást a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő ötödik naptári év első napját megelőzően eladja, akkor az átruházásból származó jövedelmét ki kell egészítenie azzal a jövedelemmel, amelynek adóját nem fizette meg ( vagy visszaigényelte). Nem lakás ingatlanok értékesítése esetén továbbra is 15 év az adóköteles időszak.
2.) Általános forgalmi adó Visszaigénylés Változás az áfa akkor igényelhető vissza, ha az áfatöbblet egy-egy adómegállapítási időszakban eléri vagy meghaladja havi bevalló adóalaanyok esetében az 1 millió Ft-ot, negyedévesek esetében a 250 e Ft-ot, éves bevallók esetében az 50 e Ft-ot. A negatív áfakülönbözetek a tárgyidőszaki értékhatárokig göngyölíthetők. Alanyi adómentesség
Változás az alanyi adómentesség értékhatára a korábbi 4 millió forintról 5 millió forintra nő. 3.) Társasági és osztalékadó Fejlesztési tartalék Változás az adózás előtti nyereség 25 százaléka helyett az 50 százaléka különíthető el adómentesen fejlesztési tartalékként. Adótartozás Változás az adómódosító törvény kihirdetésétől. Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozást, csökkenteni kell az egyazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel. Ennek alapján már az 2007. évi társaságiadó-alapból is levonható a helyi iparűzési adó, s igényelhető a mikrocégeknél a létszámnöveléshez kapcsolódó adóalapkedvezmény, ha az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása. 10 százalékos társasági adó Változás az adózó 50 millió forint adóalapig 10 százalékos adókulccsal adózhat, ha - nem vesz igénybe a társaságiadó-törvény alapján adókedvezményt; - az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatotti átlagos állományi létszáma - adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben eléri a jövedelem-, nyereségminimumot - az adóévben megfelel az államháztartási törvény szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének - az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének adóévi összegé és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. A 10 százalékos adókulcs alkalmazásának további feltétele, hogy az adózó az adóalapból legfeljebb 50 millió forint- ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalap- 6 százalékát az adóév utolsó napján lekötött tartalékként mutassa ki. A lekötött tartalékot az eredménytartalékból kell átvezetni. 4.) Különadó Társas vállalkozás különadója Változás a tásas vállalkozás akkor mentesül a különadó kötelezettsége alól, ha előtársaságként nyújt be adóbevallást. Ha tehát az első üzleti év az előtársasági időszakot is magában foglalja - a számviteli tv. 2008-ban is lehetővé teszi - a társas vállalkozás nem mentesül a különadó kötelezettség alól. Adóellenőrzés, Önellenőrzés 2007. január 1-től az adóellenőrzés, önellenőrzés során feltár, ill. megállapított, a számviteli szabályok szerinti nem jelentős,
- adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel vagy más bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg növeli a különadóalapot, - adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkentéseként elszámolt összeg csökkenti a különadóalapot. Feltöltési kötelezettség Változás mentsül a feltöltési kötelezettség alól a társas vállalkozás és hitelintézet, ha az adóévet megelőző adóévben éves szinten számított árbevétele legfeljebb 50 millió forint. Árbevételnek a társaságiadó-törvény szerinti árbevétel számít. Nem változott a különdadó feltöltést továbbra sem kell bevallani.
5.) Adózás rendje Előtársasági foglalkoztatás Az előtársaság a társasági szerződés ellenjegyzése, közokiratba foglalása napján kezdődő biztosítási jogviszonyokat és a biztosítottak adatait adószám nélkül, papíron köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. Amint megkapta az adószámát, nyolc napon belül meg kell ismételni a bejelentést, az adószám és a korábbi bejelentési iktatószámának megjelölésével. Egészségügyi járulék kivetése A nem biztosított, de egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személyek adóévi havi járulékfizetési kötelezettségét az adóhatósénak határozatban kell megállítania. E határozat minősül, vagyis az elmaradt járulékbefizetésekre végrehajtás indítható. Osztalékfizetési bizonylat Változás az osztalék kifizetésekor kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a kifizetés évét is. Jövedelem-, nyereségminimum 2007. július 1-jétől ha az adózó nem választja adóalapként a személyi jövedelemadó törvény, illetve a társasági adó - törvény szerinti jövedelem-, illetve nyereségminimumot, és erről az adóbevallásában nyilatkozik, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatvány, amely a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Telekáfa Nem az adózónak kell önadózással megállapítania, hanem az APEH veti ki az adót, ha az adózó kizárólag azért válik áfaalannyá, mert beépített ingatlant, építési telket sorozatjelleggel értékesített. A hatósági adómegállapítás az adózó bejelentésén alapul, amelyet annak az áfatörvény szerinti teljesítési időpontot követő 30 napon belül kell megtennie.
6) Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Pontosítani szükséges a fizetendő ekho mértékére vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben, amikor a magánszemély járulékköteles jövedelme eléri, vagy meghaladja a nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó felső határt. Az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kell venni, azaz, ha az adott ekho alap meghaladja az említett időtartam és a járulékfizetés napi felső határa szorzatának összegét, a meghaladó részre már az alacsonyabb ekho mértéket javasoljuk alkalmazni. Célszerű lehetővé tenni, hogy meghatározott esetekben a törvény szerint a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a magánszemély állapítsa meg és fizesse meg. A magánszemély ebben az esetben az ekhót negyedévente fizetné meg, azonban évente vallja be, negyedéves bontásban. Az ekho alapján a magánszemély természetbeni egészségbiztosítási ellátásra jogosulttá válik, ugyanakkor az ekho magánszemély által viselt része (egyéni ekho) nem tartalmaz a természetbeni ellátások fedezetére szolgáló hányadot. Az egyéni ekho 15 százalékos mértéke nem változik, azonban a százalékos megoszlása az egyes fizetési kötelezettség jogcímek között a következők szerint módosul: EKHO új százalékos elosztása Szja-ra: Nyugdíjjárulékra és tagdíjra: Természetbeni egbizt. j.: Összesen:
9,5% (bevétel 63%-a) 3,9% (0,1%+3,8%) (bevétel 26%-a) 1,6% (bevétel 11%-a) 15%
