A Dunavecsei Református Kollégium Gróf Teleki József Általános Iskola, Szakközépiskola, Kollégium (Internátus Pedagógiai Programja

A Dunavecsei Református Kollégium Gróf Teleki József Általános Iskola, Szakközépiskola, Kollégium (Internátus Pedagógiai Programja

ELFOGADTA A DUNAVECSEI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM NEVELŐTESTÜLETE 2016. AUGUSZTUS 21-ÉN

1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 4 Az iskola kitűzött céljai ........................................................................................................ 5 Az iskola funkciói ................................................................................................................. 8 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 10 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................................................................ 11 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 14 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 15 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 17 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 21 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 23 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 25 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 36 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 36 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 39 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 42 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 42 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 46 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 46 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 48 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 49 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 55 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 56 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 56 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 57 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 65 3. A kollégium pedagógiai programja .................................................................................. 71 Intézményünk társadalmi szerepe .................................................................................... 71 A kollégiumi nevelés ........................................................................................................... 72 A kollégiumi nevelés-oktatás folyamatában megfigyelt tapasztalatok, és egyéb sajátos jellemzők .......................................................................................................................... 83 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek ......................................... 84 Nevelési klíma .................................................................................................................. 85 Diákönkormányzat, a tanulók közösségei ........................................................................ 86 Partneri elvárások, elégedettség ....................................................................................... 86 A pedagógiai munka dokumentumai................................................................................ 87 Kollégiumunk kapcsolatrendszere ................................................................................... 87 Ellenőrzés, értékelés a kollégiumban ............................................................................... 88 2

A kollégiumi tevékenység szerkezete ................................................................................ 88 A kollégiumi foglalkozások keretterve ............................................................................. 92 A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere ............................................................................................. 92 4. Az Iskola Szakmai Programja: ................................................................................. 95 Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye ................................................................................................................ 96 A pedagógiai program legitimációja .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

1. Az iskola nevelési programja ...a református keresztyén nevelés múltban, jelenben és jövőben egyformán ennyi: bizonyságtevő erőt indukálóan bizonyságot tenni arról, hogy Jézus a Krisztus. Ezen pedig a poklok kapui sem vehetnek diadalmat. (Karácsony Sándor) 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az Iskola alapelvei A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet, hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni; - református, tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, - nem református, tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk oktatási intézményeinek évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. -

Intézményünk valamennyi munkatársa magára nézve kötelező érvénnyel elfogadta az ETIKAI KÓDEX ajánlásait

4

Az iskola kitűzött céljai Keresztyén szellemiség, ezen belül református arculat megteremtése Ennek az alapját a Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata képezi, mely a következőket szögezi le: Jézus Krisztus missziói parancsa: "... tegyetek tanítványokká minden népeket..." (Máté, 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az óvodának és az iskolának is. A református oktatási intézmény jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek kereszteléskor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, "hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt". A református oktatási intézmény keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni intézményeiben. l.) Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik - életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást, - tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. 2.) Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik - a magyar kultúrát - elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják, - ismerik az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, szeretik hazájukat, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek. 3.) Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik - tudják, hogy Kiben és miért hisznek, - képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, - törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; - felismerik a valódi értékeket, és tisztelik azokat; - a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismereteket szereznek; - testi-lelki-szellemi harmóniára törekednek életvitelükben; - elfogadják, befogadják maguk közé a más nemzethez, nemzetiségekhez, népcsoportokhoz, felekezetekhez, stb. tartozó társaikat is, és a testi – szellemi fogyatékkal élőket is; - törekednek embertársaik segítésére, különös tekintettel, a fogyatékkal élőkre - törekednek a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; - felelős helytállásra törekednek. 4.) Református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy

5

a.) Megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; - a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; - hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; b.) Növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; - növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; - a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; - a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; c.) Gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; - megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; - rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásukfelekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. Családias légkör kialakítása, megtartása Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a szülők, tanárok, gyerekek, testvérek, valamint az iskola többi munkatársa között minél szeretetteljesebb, meghittebb kapcsolat alakuljon ki, így is segítve tanulóink harmonikus növekedését. Ennek érdekében évfolyamonként csak egy-egy osztályt indítunk, lehetőségek szerint. A gyerekeket úgy igyekszünk nevelni, hogy természetes legyen számukra az, hogy figyelnek a náluk kisebbekre, és felelősséget érezzenek irányukban. A tanév során rendezvényeket - osztályműsorokat tartunk a megfelelő időszakhoz kapcsolódó témákkal, és alkalmanként táncházat, közös játékokat, vetélkedőket szervezünk. Így próbáljuk a szülőket, testvéreket az iskola vérkeringésébe bevonni. Az évközben szervezett családi kirándulások is elősegítik a fenti cél megvalósítását. Természetesen ezeken kívül a gyülekezettel közösen megtartott egyházi ünnepek is igen nagy segítséget nyújtanak a közös belső értékek kialakításához. A szülők többsége szoros kapcsolatban van egymással és a gyermekeiket nevelő - tanító pedagógusokkal, ami hozzájárul a közös munka sikeréhez A fenti célok megvalósulását segíti elő a Szülői Fórum munkája is. Karácsony Sándor pedagógiájának aktualitásainak alkalmazása a nevelés területén

6

Előkészületeink, kutatásaink során találtunk rá Karácsony Sándor pedagógiájára, mely a nyugati alternatív pedagógiákban gyökerezik, de keresztyén alapokon áll, és figyelembe veszi a magyar sajátosságokat is. Munkánkban rendkívül sokat segítettek Karácsony Sándor tanítványai. Rajtuk keresztül egyre többet tudtunk meg Karácsony Sándorról. Rádöbbentünk, hogy mennyire egyezik elképzelésünk az ő pedagógiájával, pl. a magyar nyelvet, a magyar kultúra hagyományait, a komplex világkép kialakítását tekintve, valamint a gyermek autonómiáját illetően. Ezek alapján, és az érvényben lévő tantervi követelményeket figyelembe véve láttunk neki iskolánk pedagógiai programjának, illetve helyi tantervének elkészítéséhez. Az egyik sarkalatos pont a magyarságra nevelés elvi alapja volt. Erre vonatkozólag a következő útmutatást találtuk Karácsony Sándortól: „Mi legyen a magyarságra nevelés praktikus programja? 1. Ne engedjük lelkükben a származás, faj és vér kérdéseit Isten akaratával szemben nagyra nőni. Annak másutt mások vehetik hasznát, itt a mi sokféleségünkben nincs ennek semmi haszna, tehát semmi értelme sem. 2. Ne tűrjük, hogy gyermekeink mást tűzzenek maguk elé célul, mint ennek a hazának a sorsközösségét. Akárkik is voltak az ősök, akár honnan jöttek ide, mi mindenesetre itt vagyunk, magyarok vagyunk. Igyekezzünk megismerni ezt a darab földet. 3. Álljunk ellen mindenféle csábításnak, mely bennünket délibábok felé csalogat a biztos talajról, ennek a hazának a földjéről és közösségéből. 4. Legyünk tisztában azzal, mi egy magyar ember, egy magyar család, egy magyar gyermek tennivalója akár ma is, vagy holnap ebben a közösségben. 5. Tilos a gyűlölködés és hetvenkedés. A maroknyi magyarság egyiket sem engedheti meg magának. Gyűlölködés helyett inkább ismerjük meg szomszédjainkat és tőlünk elszakított magyar nyelvű és idegen ajkú testvéreinket. 6. Tanuljunk meg azonban mindenekelőtt, alaposan magyarul. Meg kell tanulnunk, mi az igazán magyar szellemű kincs és mi az, ami csak magyar formában jelentkezik, de nem igazán magyar. 7. Mindez ne gátoljon bennünket abban, hogy a magyar világ mellett megmutassuk nekik a nem - magyar világot. Ha így apródonként tudatosul gyermekeink magyarsága, erő lesz belőle, mely sok mindenre áldásosan felhasználható.” (Magyarok kincse 148. o.) Másik fontos gondolata Karácsony Sándornak, hogy minden nevelés nyelvi nevelés, ezért szükséges anyanyelvünket minél jobban elsajátíttatni a gyermekekkel. Amikor tanterveinket készítettük figyelembe vettük Karácsony Sándor komplexitásra buzdító írásait, valamint azt, hogy nem szabad elfeledkezni a gyermekek életkori sajátosságairól. A fentieken kívül még rengeteg értékes gondolatot, elképzelést sorolhatnék fel, de helyszűke miatt ettől eltekintek. Nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy minél több könyvét, írását megszerezhessük Karácsony Sándornak, és ezeket olvasva, tanulmányozva megpróbáljunk az Ő nyomdokaiba lépni. Karácsony Sándor haladó szellemiségét az is jellemzi, hogy pedagógiájában nagyon sok párhuzamot fedezhetünk fel a mai kompetencia alapú oktatással. 7

Az iskola funkciói A pedagógiai alapvetésekben megfogalmazott nevelési cél, eszmény elérése érdekében az iskola az alábbi részfeladatok harmonikus egységét kívánja megvalósítani. Alapkészségek (kompetenciák) elsajátításának biztosítása A tanulók számára az olvasás, írás, számolás eszköz szintű használatának kialakítása, információszerzés szűkebb és tágabb környezetről, elemi összefüggések megismerése, a lényeges megkülönböztetni tudása a lényegtelentől stb. A hatékony tanítási- nevelési folyamat érdekében: - arra törekszik, hogy tanulói megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák; - tanulóival megismerteti az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit; - törekszik a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására; - olyan tanítási módszereket alkalmaz, amelyek hozzásegítik a tanulókat az életkori sajátosságaiknak megfelelő önálló gondolkodáshoz, tanuláshoz, kritikai képességeik kifejlesztéséhez, és amelyek segítségével - figyelembe véve az egyes tanulók képességeit - a tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén; - végzős növendékeit segíti, hogy megismerjék, és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő, továbbtanulási lehetőségek között. A szociális nevelés révén: - szorgalmazza - együttműködve a tanulók családjaival- az emberi és keresztyén értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására; - igyekszik kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával; - gyakoroltatja a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmaival; - különös gondot fordít a mások iránti tisztelet és a nemes célokért való együttműködési készség kialakítására a dialógus, a szolgálatkészség és a kulturált társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával; - Szorgalmazza a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismertetését a társadalom, különböző rétegeinek hiteles bemutatásával; - igyekszik felkészíteni a tanulókat a közéleti felelősségre; - szakszerű segítséget vesz igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében; - külön gondot fordít a tervszerű, rendszeres tehetséggondozásra. A vallásos és erkölcsi nevelés formái tekintetében: - tevékenysége minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozik; - a református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítja, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban; - segíti a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ez által az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását; - fontosnak tartja a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését; 8

- megteremti a tanítás előtti énekes imádságos áhítat, valamint a többi hitéleti alkalom lehetőségét (evangelizációk, csendes napok, bibliaórák, stb.) - előmozdítja a gyülekezeti közösségekkel való kapcsolatot; - biztosítja a fenntartó gyülekezet lelkészének munkálkodását az iskola keresztyén szellemiségének és erkölcsiségének előmozdítása érdekében. Az egészséges életre nevelés révén: - megismerteti és megszeretteti a tanulókkal a rendszeres testedzés formáit; - a mindennapos testnevelés bevezetésével biztosítja minden diák számára a naponkénti mozgást, - felvilágosítja őket az egészséges táplálkozás szabályairól; - óvja őket a káros szenvedélyek veszélyeitől (alkohol, drog, dohányzás, játékautomaták, tv, videó, szerencsejátékok... stb.); - felvilágosítja őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztyén erkölcsi elvek alapján; - alapvető ismereteket ad a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról; - oktatja a baleset megelőzés és tűzvédelem, valamint a polgári védelem alapvető szabályait; - a testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módjára nevel. A környezeti - környezetvédelmi nevelés révén - Az iskola egész képzési rendszerét átfogó környezeti nevelés során globális látásmód kialakítása a cél, amely a lokális cselekedetekben mutatkozik meg, azaz a szűkebb környezet megóvásának, az esztétikus környezet kialakításának és fenntartásának igényében. (ld. Környezeti nevelési program, I. számú melléklet) Az esztétikai nevelés révén: - megismerteti az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában, közvetlen környezetünkben; - szabatos fogalmazásra, igényes és gondos munkára nevel; - holmijuk gondozására, rendben tartására és megbecsülésére neveli diákjait; - a természet és a környezet megbecsülésére és védelmére nevel; - ízléses és egyszerű öltözködésre és gondozott, ápolt megjelenésre nevel. Szociális ellátások biztosítása - Az iskola egyik alapfeladata a szülők igényeivel összhangban lévő, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodó egész napos ellátások (ügyelet, napközi) és diákétkeztetés biztosítása. - A különféle normatívák-támogatások megfelelő felhasználásával, könnyíteni a rászorulók terhein - Az iskolának van alapítványa (Dunavecsei Református Iskola Alapítvány), mely alkalmanként támogatja a nehéz szociális körülmények között élő tanulókat és jutalmazza a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó diákokat. Bevezetésre került a jó tanuló jó sportoló diákok díjazása is.

9

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés-oktatás folyamán alakulnia kell a gyermekek személyiségének, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget. Nem beszélhetünk addig a személyiségfejlesztésről, amíg nem biztosítjuk az alapvető készségek, képességek fejlesztését. Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyiségfejlesztést csak a szülőkkel együtt tudjuk megvalósítani; ill. annak, hogy a gyerekre hatnak az iskolán kívüli közösségek is. A személyiségfejlesztés feladatait a következő területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NATban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: - Az értelem művelése - Segítő életmódra nevelés - Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egyes területekhez a következő konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: a) Az értelem művelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/Jn. 13, 15/ Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok) Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. c.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés

10

A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Mindezt a közösségben, a közösség által kívánjuk elérni. Ezért célunk az iskolai formális közösségek fejlesztése: Ennek érdekében feladatunk: - hogy minden tevékenységünket – az oktatás és a nevelés területén egyaránt – a gyerekek szeretete hassa át, - hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük a gyermekek személyiségében rejlő értékeket, - hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezzen olyan kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja, - hogy tanítsuk meg őket az egyéni és csoportos versenyzésre, - hogy elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket, - hogy lehetőségeink szerint a gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének megfelelő változatos programokat, tevékenységi formákat, - hogy kiemelten hangsúlyt fektessünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, - hogy jól együttműködjünk a térség iskoláival, hogy a szülőkkel olyan szemléletben tudjunk együttműködni, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszerének alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük. szabályozására, konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiéniában, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Megvalósítása a következő kereteken belül történik: Tanórai keretek: - osztályfőnöki órákon,környezet-és egészségvédelmi órán - egészségtan modul 6. és 8. osztály - biológia 8. , 10. osztály - tantárgyakba beépítve - védőnő évfolyamonkénti programja külső munkatárs (rendőrség) előadásai - faliújság készítése Órán kívüli gyakorlati kivitelezés, délutáni –és egyéb szabadidős-programok -

Mozgás és egészség: természetjárás 11

-

biciklitúra

-

Környezetvédelem a település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása,esetleg látogatás szelektív hulladékgyűjtés

-

Drog prevenció évenként drog prevenciós előadás-és beszélgetéssorozat részvétel a városi szervezésű programokon Faliújság a drogok veszélyeiről–novemberben készül az iskola minden tanulójának. A függőség fogalma és kialakulása - szenvedélybetegségek –beszélgetés.

Iskolai mentálhigiéné Iskolánkban különös gondot fordítunk a lelki egészségvédelemre. Cél, hogy az intézmény minden dolgozója: a tanár, diák, és segítő egyaránt jól érezze magát, a kapcsolatok egészségesen alakuljanak, öröm legyen a munka mindenki számára. Ennek elősegítését gyermek-és ifjúságvédőnk, lelkipásztorok és az intézményvezető végzi, aki mentálhigiéniai végzettségű is egyben. Leglényegesebb feladatunk az elsődleges prevenció, hiszen hatékonyabb és humánusabb megoldás, mint a már a kialakult lelki zavarok és azok következményeinek orvoslása. Tudjuk, az iskolai élmények egy életre szólnak, hatásuk hosszú távú. A korai személyiségzavarok ebben a korban még könnyebben enyhíthetők. Mivel az oktatásban mindenki érintett, a gyermekeken keresztül a család is könnyebben elérhető. Éppen ezért folyamatos kapcsolattartással igyekszünk mind az ide járó gyermekek, mind pedig családjaik számára napi életüket megkönnyíteni. A prevenció mellett természetesen akadnak olyan helyzetek is, amelyekre reagálni kell. Akár tanulási, akár magatartási problémát tapasztalunk, igyekszünk mindig a dolgok mélyére látni. Kollégáink szakszerű segítséget nyújtanak az érintetteknek legyen szó akár szorongásról, teljesítmény miatti problémákról, és természetesen a családban keletkezett zavarokat is igyekszünk enyhíteni. Az egészséges iskolai szervezet kialakítása alapvető jelentőségű. Az iskolai egészségvédelem elsősorban az intézmény működésén, szervezeti jellemzőin, és nevelési-oktatási gyakorlatán nyugszik. Ebből következik, hogy ez a terület a pedagógusok, diákok és az iskola többi dolgozójának közérzetét és teljesítményét erősen meghatározza. Kiemelt területei: a szabályok kialakításának módja, azok helyessége, a döntésekben való részvétel lehetősége, külső és belső kontroll működése, a személyek és csoportok közötti kommunikáció nyitottsága, a konfliktusok kezelésének módja, a szervezeten belüli mentálhigiénés problémák kezelésének a módja. Elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció és együttműködés a különböző szinteken és a szintek között is. Ezek a szintek a következők: pedagógus - és gyerek együttműködése, pedagógus - pedagógus együttműködése, gyerek - gyerek együttműködése, pedagógus - szülő - gyerek együttműködése, pedagógus - vezető együttműködése, pedagógus - lelkipásztor együttműködése. A kiegyensúlyozott, kellőképpen tűrő képes gyermek világa biztonságot sugároz, az ilyen gyermek kooperációkra nyitott és fogékony. Ugyanakkor a váltakozó hangulatú gyermek mögött kedvezőtlen körülmények tárhatók fel, teljesítménye is ingadozó. Ha a tanulók megértésre találnak az osztályban, kortárscsoportjaikban, akkor jól érzik magukat az iskolában, fejlődésük megfelelőképpen alakul, és aktívan vesznek részt az oktatás - nevelés folyamatában, hozzáállásuk együttműködő. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai egészségvédelem ne legyen csak egy kampány, hanem egy folyamat, melyet a tanulás és fejlődés jellemez. 12

Ételed az életed - beszélgetés és foglalkozássorozat az egészséges táplálkozásról (5.-6.-7.-8. oszt.) Lehetséges témák: -

Miért eszünk?

-

Miből állnak ételeink?

-

Miből mennyit? – a Piramis - elv

-

Honnan származnak az élelmiszereink?

-

Nyersen, vagy főzve?

-

Konyhatechnika

-

Főzzünk, próbálkozzunk!( receptcsere)

-

Én és a kilóim – magvas gondolatok

-

Hogyan együnk?

-

Alternatívák és divatok a táplálkozásban

-

+1 tiltott italok: alkohol, kávé, energiaitalok – Miért ne?

-

Égési sérülések ellátása.

A fenti lehetőségen kívül az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása a tanítási órákon/ osztályfőnöki, biológia, testnevelés/ valósul még meg. Személyiségfejlesztő beszélgetéssorozat, „IFI csoportozás” 8.-9.-10. osztályban Lehetséges témák: - „Milyen vagyok?” – a reális énkép kialakítása - „Milyennek látnak mások?” – önbizalom, pozitív önértékelés - Ne ismerd meg önmagadat? – tudatosság vagy sodródás - Pozitív és negatív érzelmeink kifejezése - „Ki a felnőtt?” - döntéshelyzetek, személyes integritás - „Ki szeretnék lenni?”- szerepek és normák - „Mi a konfliktus és jó - e valamire?” - „Hova szeretnék eljutni?” - tervezés, és választások az életünkben - „Én és a szerelem?” Randevúzás, hogyan legyek határozott, a zaklatás - Tények és legendák a szexualitásról 1.3.1 Az elsősegélynyújtás alapismereteinek elsajátítása „Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott.” (1972. évi II. törvény 28. §) Eredményes elsősegély attól várható el, aki az alapvető ismeretek elméletét és gyakorlatát birtokolja, ismereteinek tudatában határozott, céltudatos és képes úrrá lenni saját és környezete ideges hangulatán. Ennek érdekében iskolánkban alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamot tartunk minden év 8. évfolyamán. A jelentkezés önkéntes. 13

A tanfolyam során a következő fontos ismereteket tanuljuk meg: - újraélesztés - vérzéscsillapítás - stabil oldalfektetés – eszméletlen ember ellátása - törések ellátása - sebek ideiglenes ellátása - égési sérülések ellátása - A fenti lehetőségen kívül az elsősegélynyújtás alapismeretek elsajátítása a tanítási órákon/ osztályfőnöki, biológia, testnevelés/ valósul még meg. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az ember, társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyermek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök…) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. Feladataink: - A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett ezt szolgálatnak tekintse. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad. - Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. - Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (iskola, egyház). - Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. 14

- Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. - Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv. Új tanuló érkezése az osztályba Egyes iskolák tárgyi és személyi ellátottsága eltérő. Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következőkre: 1. A tanuló megfigyelése, megismerése 2. A tanuló személyiségének megismerése  Egyéni beszélgetések  A tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben 3. A tanuló tudásszintjének megállapítása Tanítási órákon a nevelő fokozottabban figyeljen az új tanulóra. Az új tanuló ismereteinek felmérése egyénileg történhet szóban és írásban. - A szóbeli ellenőrzés történhet kérdés- felelet, vagy összefüggő szóbeli beszámoló formájában. A beszélgetés folyamán felmérjük, hogy mit és mennyit tud a diák, ismeretei mennyire tudatosak, hogyan képes önállóan felhasználni az eddig tanultakat. - Írásbeli felmérés során tudásszint felmérő dolgozatokat állítunk össze, melyek igazodnak a tantervi követelményekhez. A dolgozatot nem osztályozzuk, hanem annak eredményére, tanulságára tervezzük a szükséges felzárkóztatást. - A szóbeli és írásbeli beszámolók adnak képet a tanuló ismeretéről, esetleges hiányosságairól. Megállapítjuk, melyek azok az alapok, amelyekre építhetünk. A kapott eredmény után tudjuk meghatározni, hogy milyen felzárkóztatást nyújtunk a tanulónak sikeres továbbtanulása érdekében.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. -

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, szakvizsga, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, 15

-

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre -

-

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

16

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat. Ennek érdekében: -

-

-

-

A tanítási órákon alkalmazzuk a differenciált foglalkozást, A közösségi nevelés mellett nagy figyelmet fordítunk az egyéni bánásmódra, Egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét, A tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket szervezünk a tanítási órákba be nem illeszthető ismeretek és készségek elsajátítása érdekében. A szakkörök szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk. Folyamatosan részt veszünk a református iskolák számára kiírt pályázatokon, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön. Gyermekgaléria létrehozása a tanulók alkotásaiból Lehetővé tesszük tanítványainknak, hogy bekapcsolódjanak az iskolán kívül megszervezett tanfolyamokba, tevékenységekbe, ha azok összeegyeztethetőek iskolai kötelezettségeikkel. A közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása (múzeum-, hangverseny-, és színházlátogatások; könyvtárakban, levéltárakban végzett kutatómunka stb.). Diák önkormányzati tevékenység, diákújság szerkesztése, iskolai rendezvények szervezése. A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszer alkalmazása. A mindennapos testnevelés segítségével külön figyelmet fordíthatunk a sportban tehetséges gyermekekre.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. Típusai: A. Neurogén tanulási zavarok: -

Dysphasia, (nyelvi fejlődési zavar) Dyscalculia (specifikus számolási zavar) Dyslexia (olvasási és helyesírási gyengeség) Dysgraphia (írászavar) Dyspraxia (mozgászavar) 17

Ezek a gyermek fejlődésében időbeni változásokat idéznek elő, lassítják az észlelési, mozgásos, emlékezeti folyamatok integrációját, a képesség-struktúrán belül különböző mértékű különbségeket idéznek elő. B. Pszichoreaktív, környezetfüggő tanulási zavarok: Főként a korai szakaszban elszenvedett környezeti ártalmak hatására jön létre. Jellemzője: - Motiválatlanság - Szorongás - Túlkövetelés - Kudarc orientáltság C. Jó képességekkel rendelkező, kiemelkedő intelligenciával bíró tanulóknál is felléphetnek tanulási zavarok. Ezek okai lehetnek: - Hátrányos szocio-ökonómiai státus, - Korai szocializációs probléma, - Rossz családi interakció, - A szülők oktatás- nevelés iránti nem megfelelő attitűdje, - A nem megfelelő tantervek, - A nem megfelelő oktatási módszerek, - A nem megfelelő stratégiák. Feladatok: - Differenciált eljárással, felzárkózató, tehetséggondozó programmal megteremthető az a bázis, amely a tanulási zavarok enyhítését, megszüntetését eredményezheti. - Az iskola sokat tehet azért, hogy a gyermek kellemes élményként élje meg az ismeretszerzést, amely biztosítja számára az önkibontakozás lehetőségét. A megelégedettség - mint érzelmi – gondolati - erkölcsi értékelés - aktivitást vált ki. Ébren kell tartani a tanulóban az érdeklődést, bővíteni kell a tanuló motivációs bázisát! - A tanuláshoz való viszony szorosan összefügg az iskola pszichés klímájával, az iskolai túlterheléssel, a tanár és diák viszonyainak jellemzőivel, a tantárgyi kötődéssel. - Nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás-és stressz-mentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció. Eszközök: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; az iskolaotthon, a napközi otthon; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a továbbtanulás irányítása, segítése. -

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárásrendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a normaszegés mértéke, jellege között. 18

Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk: - az agresszív megnyilvánulásokra, - a közönyre és a passzivitásra, - az érzelem-szegény, apatikus magatartásra, - a túlzott félelemre és szorongásra, - a kifejezett féltékenységre, irigységre, - a beszédzavarra, - a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása. a családi környezet hatásaiból ered-e (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása), a család és az iskola ellentétéből fakad-e, iskolai ártalmakra vezethető- e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.) - esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel. -

A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: -

-

békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával; a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz; személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával; teljesíthető, reális követelmények támasztásával; a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással); a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással; az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával; az osztályközösség segítő erejének mozgósításával; a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával; következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával (lásd „a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét”); az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel; szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével

19

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Ezt a feladatot az alábbi rendszer szerint végezzük: 1. Az iskolában védő, óvó, pártfogó rendszert működtetünk ifjúságvédelmi felelős megbízásával. Az ifjúságvédelmi felelős munkája során személyes, közvetlen kapcsolatot tart a diákokkal, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, folyamatosan konzultál az érintett osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. 2. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, és az osztályban tanító tanárok feladata, melynek során kiszűrik a hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket, akik bármi miatt válságban vannak, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésük veszélyeztetve van. 3. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatni a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézmény vezetője indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az intézmény vezetőjénél, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása. 4. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök feladatai különösen a) évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése, b) a gyerekek illetve szüleik figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás) c) kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén családlátogatás útján, d) információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik, 20

e) a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek: a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.); - a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok); - az iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.). - A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: -

-

-

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése. Mentálhigiénés programok. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, levél…). Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. Táborozási hozzájárulások. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai. A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. A továbbtanulás irányítása, segítése.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézményi döntési folyamatban való részvételét, a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza. A diákönkormányzat döntési jogköre A diákönkormányzat döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja.

21

A nevelőtestület véleményét - a döntést igénylő ügyben - a diákönkormányzat - i ülés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni. A nevelőtestület véleményezési jogával a diákönkormányzat – i ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a diákönkormányzat döntésére nézve nem kötelező.) A diákönkormányzat joga, hogy döntsön: - saját működéséről, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - a diákönkormányzat - i tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanuló vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat - a fentieken túl - dönthet: - munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról, - külső segítők felkéréséről, A diákönkormányzat vélemény-nyilvánítási jogköre: A diákönkormányzat véleményezési joga azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, melyekben ilyen jogköre van, nem hozható döntés a véleményének kikérése előtt. A véleményezési jogkörben adott vélemény a döntéshozóra nézve nem kötelező, de jogsértést követ el akkor, ha a véleményeztetést elmulasztja. A diákönkormányzat vélemény-nyilvánítási jogköre kiterjed az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre, így különösen a következőkre: A közoktatási Intézmény: - megszüntetésével, - átszervezésével, - feladatváltozásával, - nevének megállapításával, - költségvetésének meghatározásával és módosításával, - vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos - a végleges döntés meghozása előtti - döntések véleményezésére, a tanulók fegyelmi eljárása során hozott fegyelmi büntetésre, az intézmény munkatervéhez kapcsolódóan a tanulókat érintő programokra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt. - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt, 22

- a tanulók többségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámoló elkészítéséhez, elfogadásához, - a választható tantárgyakról, a szakvizsga felkészítésről, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A diákönkormányzat javaslattételi jogköre: A diákönkormányzat javaslattételi jogköre kiterjed azokra a területekre, melyekre vonatkozóan vélemény-nyilvánítási jogkörrel rendelkezik. A diákönkormányzat kezdeményezési jogköre A diákönkormányzat kezdeményezheti a nevelőtestületi értekezlet, továbbá az intézményi tanács összehívását. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cseréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat: Osztályfőnöki óra: A diákokat az osztályfőnök és az osztálytitkár rendszeresen tájékoztatják az őket érintő eseményekről, eredményekről, tervekről. Diák önkormányzati ülés: A diákönkormányzat szükség szerint, de a tanév minden hetében egy alkalommal ülést tart, ahol az osztálytitkárok a DÖK vezetővel megbeszélik az aktuális feladatokat, döntenek, véleményt alkotnak. Diákközgyűlés: A diákönkormányzat működésének - és a tanulói jogok érvényesülésének- áttekintése érdekében évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni. A diákközgyűlésen joga van minden diáknak megjelenni, kérdéseket feltenni, elmondani javaslatait elsősorban a diákönkormányzat működésével, valamint a tanulói jogok érvényesülésével kapcsolatban. 23

A diákközgyűlés időpontját, az ülést megelőző legalább 15 nappal ki kell hirdetni. A diákönkormányzat köteles tevékenységéről, gazdálkodásáról beszámolni a diákközgyűlés számára. A diákközgyűlésen a tanulók a velük és az intézménnyel kapcsolatos ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Fogadó óra: Valamennyi kollega előre meghatározott időpontban, heti egy órában áll a szülők rendelkezésére, hogy naprakészen tudják megbeszélni az esetleges problémákat. Szülői értekezlet: Az iskola, éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassák a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az intézményvezető rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. A szülők írásos tájékoztatása: A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről az ellenőrző és a napló révén, valamint postai úton. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel a honlapon keresztül, vagy egyéb szokásos írásos formában. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Nyílt nap: A nyílt napot az iskolába készülő 8. osztályosok számára szervezi az intézmény vezetése és tantestülete. Célja bepillantást adni az iskola életébe, információt adni az intézmény által indított osztályokról, a képzés formájáról és tartalmáról. A nyílt napon szülők és pedagógusok is részt vehetnek.

24

Iskolakóstoló: Iskolakóstolót szervezünk a leendő kis elsősök és szüleik számára, ahol a foglalkozásokon bepillantást nyerhetnek az alsó tagozaton folyó nevelő- oktató munka sokszínűségébe. Ezáltal szeretnénk kedvet ébreszteni bennük, az iskolás élet iránt. A szülői szervezet: A szülői szervezet célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői szervezet annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői szervezet maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását az intézményvezető végzi. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő kérdésben, a köznevelési törvény szerint. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására. 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzatának hatálya kiterjed az intézmény valamennyi diákjára, a nevelőtestület tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1. A tanulmányok alatti a javítóvizsga (pótvizsga), különbözeti vizsga, osztályozó vizsga és belső vizsga általános elveit, részletes szabályait foglalja magába. 2. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki év végén elégtelen osztályzatot kapott. 3. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki másik iskolából érkezik középiskolánkba és az általa eddig tanultak és az általunk eddig tanítottak között különbség van tartalmi vagy tantárgyi területen. 4. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak akkor, ha: /1, felmentették a tanórai foglakozásokon való részvétel alól, az iskolával magántanulói jogviszonyt létesített, /2, engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, /3, egy tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni és a tantárgy tanulmányi ideje az érettségiig nem fejeződött be (pl. idegen nyelv) /4, A tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát év végén nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve: ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

25

/5, A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen egy tantárgyból meghaladja a megtartott órák 30%-át az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. /6, A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/2012 EMMI rend 51.§ (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének.) A /2./3. pontok esetén az osztályozó vizsgára jelentkezést kell benyújtani az intézmény vezetőjéhez. A kérelem beadásának határideje minden év március 10. A 18 évnél fiatalabb tanuló esetén a szülő által írt kérvény fogadható el. A kérelemben legyen benne: - tantárgy neve - évfolyam (ok) - szaktanár neve. A tanulmányi idő rövidítésére /két évfolyam anyagának teljesítése egy év alatt/ valamennyi tantárgyból a törvény szerint lehetőség van. Erre engedélyt a tanuló és gondviselője közös kérésére az intézményvezető adhat, figyelembe véve az illetékes szaktanár véleményét. Az intézményvezető az engedély megadásával egyidejűleg előírja a szükséges osztályozó vizsga részeit és időpontját. A tanulmányi idő rövidítését csak az adott tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanulóknak javasoljuk. 5. Belső vizsgák/lásd.2.9./ 6. /1 A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Szükség szerint, tanulói átvétel miatt ettől el lehet térni. /2. Osztályozó vizsgát szervez az iskola minden tanév szeptember-október és április hónapjában, szükség esetén más időpontban is. Az osztályozó vizsgára jelentkezést az intézményvezető helyettesnek kell benyújtani. Az osztályozó vizsga követelményeit házirendünk melléklete tartalmazza. /3 A különbözeti és osztályozó vizsga javítóvizsgáját a vizsgát követő egy hónapon belül meg kell szervezni. A javítandó vizsga és a javítóvizsga között legalább két hétnek (14 napnak) el kell telnie. /4 Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni. A javítóvizsga pontos időpontját az adott tanév rendje határozza meg. /5 A vizsgák időpontjáról a tanulókat írásban tájékoztatni kell. A javítóvizsga időpontját a helyben szokásos módon hozzuk nyilvánosságra.

26

/6 A tanulóknak a méltányossági alapon megkért vizsgákra a kérelmet írásban kell benyújtani, az intézmény vezetőjének címezve. A kérelemre írásbeli határozattal kell válaszolni, amelyet a kérelem benyújtása után legkésőbb 15 munkanappal el kell juttatni a kérelmezőhöz, kiskorú tanuló esetén a gondviselőhöz. II. Vizsgabizottság 1. Tanulmányok alatti vizsgát, háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni /1 A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. Az iskola intézményvezető feladatai különösen: a, meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi a vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat, b, vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. /2 A vizsgabizottság elnöke, feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. 2. /1 A vizsgabizottság munkáját az intézményvezető készíti elő. Az intézményvezető felel a vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért. /2 Az intézményvezető feladata különösen: a, dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe, b, kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c, gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét, d, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e, megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait, f, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. /3 Az intézményvezető feladatainak ellátásában közreműködhet - az intézményvezető megbízása alapján - az intézményvezető helyettese vagy más megbízottja. III. A vizsga menete A vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el és legfeljebb 17 óráig tarthat Az osztályozó vizsga napján a tanulónak a vizsga megkezdése előtt 2 óra pihenő időt biztosítunk.

27

Az írásbeli vizsga 1. /1 Az írásbeli vizsga megszervezéséhez az intézményvezetőnek ki kell jelölnie azt az épületrészt (helyiségcsoportot), amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe (helyiségcsoportba) a vizsgázókon, a vizsgabizottság tagjain, a felügyelő tanáron és a vizsgabizottság jegyzőjén kívül csak az intézményvezető engedélyével lehet belépni. /2 A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás szerint - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. /3 A vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár a vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A tételhirdetéskor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. /4 a vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 2. /1 Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. /2 Az íróeszközökről és az általános követelményekben felsorolt segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak; azokat egymás között nem cserélhetik. /3 A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni 3. /1 A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő minimum 45 perc maximum 60 perc. Az egyes tárgyakra vonatkozó előírásokat a vizsgaszabályzat melléklete tartalmazza. /2 Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. /3 A 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 68.§ (4) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az intézményvezető engedélye alapján 28

a, az (1) bekezdésben meghatározó időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja, c, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli vizsgát írásban tegyen. /4 Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább tizenöt perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. 4. /1 A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az intézményvezető által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. /2 A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe. /3 A vizsgázóknak az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyniuk, s lehetőleg egyidejűleg csak egynek. A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja feladatlapját a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét - azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradt- arra rávezeti. /4 Az írásbeli feladatokra adott megoldás kidolgozásának befejezése után a vizsgázó a megoldást tartalmazó feladatlapot, valamennyi átvett, s üresen maradt, valamint a piszkozatot tartalmazó feladatlapot átadja a felügyelő tanárnak, és távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből. A vizsgázó a piszkozatot tartalmazó feladatlapot áthúzva adja át a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár az átvett feladatlapon, valamint a jegyzőkönyvben feljegyzi és aláírja a befejezés időpontját, az üresen maradt oldalakat, oldalrészeket áthúzza, és aláírásával látja el. /5 A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. 5. /1 Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyosón lévő felügyelő tanár útján értesíti az intézményvezetőt. /2 Az intézményvezető az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az iskola intézmény vezetője és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

29

6. Az intézményvezető az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A feladatlapokat elbírálás céljából átadja a szaktanárnak.

6. /1 Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatantárgyból pótvizsgát tehet. /2 Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet. A vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. /3 Az első bekezdésben meghatározott esetben az intézményvezető - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, 7. /1) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a kidolgozott megoldás erényeit és fogyatékosságait, és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. /2 A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni. /3 Ha a szaktanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az intézmény vezetőt. /4 Az intézményvezető által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított feladatlapokat az intézmény vezetőnek. A vizsgabizottság jegyzője a javasolt értékelést az osztályozó ívre vezeti. 8. /1 A vizsgabizottság az előzetes értekezleten dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról. /2 A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgathatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatban részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan 30

eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint a meghallgatottak írják alá. /3 Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a szabálytalanul megoldott feladat nélkül értékeli az írásbeli vizsgát, a tanuló szóban vizsgázhat b) az adott tantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja c) az írásbeli vizsgája elégtelen, de szóban vizsgázhat d) az adott tantárgyból a vizsgája eredménytelen. /4 A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni 9. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A szóbeli vizsga menete Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 1. /1 A kérdező tanár az általános követelményekre épülő vizsgatantárgyból a témakörök alapján elkészíti a vizsgakérdéseket tartalmazó tételsort. A tételsorról legalább egy másolati példányt is kell készíteni. /2 A vizsgatantárgyak tételsorát a vizsgatantárgyak követelményei (iskola helyi tanterve) alapján készíti el a kérdező tanár. /3 A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni. 2. /1 A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntését, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, a vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, s ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. A tájékoztató értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni 31

jogorvoslatra rendelkezésre álló időt a tájékoztató értekezletet követő első munkanaptól kell számítani. /2 A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság legalább két tagjának, köztük a vizsgatantárgy kérdező tanárának egyidejűleg jelen kell lennie.

3. /1 A szóbeli vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb este tizenhét óráig tarthat. /2 A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. /3 A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat. 4. /1 A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni. /2 A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik. /3 A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. /4 A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a kérdező tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. /5 Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. /6 Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.

32

/7 Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. /8 Ha vizsgázó a feleletet befejezte a vizsgahelyiséget elhagyja. /9 Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság tagjai rávezetik az általuk javasolt értékelést az osztályozó ívre. /10 Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az aznapon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni. 5. /1 A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 71.§ 3 4. bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az intézményvezető engedélye alapján a,) a vizsgázó számára gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b,) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. c,) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen /2 Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa. /3 Ha a vizsgázónak a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 71.§ 3 4 bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el. 6 . /1 Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke vagy tagja figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. /2 Az intézményvezető a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A

33

jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 7. /1 Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van az intézményvezető engedélyével - az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján, illetve, ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet. /2 Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatantárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, javítóvizsga esetén elégtelen osztályzatot kap minden más esetben javítóvizsgát tehet. /3 A 7/1 pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az osztályozó vizsgák követelményeit és részeit a házirendünk melléklete CD-n tartalmazza és a honlapon is közzétesszük.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabálya. Intézményen belüli átjárás tanév közben: Azon tantárgyak esetén, amelyek oktatása nívócsoportokban folyik, az átjárás a mutatott teljesítmény alapján történik. A felsőbb, illetve alsóbb nívócsoportokba helyezés eldöntésében a szaktanár véleménye a mérvadó. Középiskolában már első évfolyamtól az egyes szakmacsoportoknak megfelelő szakmai orientációs ismeretek oktatása folyik, ezért az átjárást másik osztályba nem szorgalmazzuk. Kivétel tehető a következő feltételek együttes teljesülése mellett: ha az osztályváltás a korábban tanult idegen nyelv változásával jár, e tantárgyból a különbözeti vizsga letétele kötelező (önálló felkészüléssel), a tanuló tanulmányi eredménye eléri azon osztály, csoport tanulmányi átlagát, ahová belépni kíván az osztályváltás legkésőbb 10. évfolyam végén történhet az átlépést írásban kéri a tanuló, melyet szülője is támogat átlépése technikailag kivitelezhető (nem akadályozza pl. szaktantermi férőhelyszám).

Intézménybe lépés nem kezdő évfolyamokon más oktatási intézményekből Átlépési kérelmet írásban kell benyújtani, melyet a szülő is támogat. 34

Átlépés tanév elején A kerettantervi illetve a szakvizsga követelményeinek megfelelő ismerete, képességek és jártasságok megléte az egyes tantárgyak esetén. Továbbá: az iskola helyi tantervében szereplő tananyagtartalmak ismerete, a helyi követelményeknek való megfelelés. A feltételek meglétének ellenőrzése: Általános iskola 2-4. évfolyamán a tanuló bizonyítványa. A tanuló beilleszkedése, felzárkózása után diagnosztizáló méréssel állapítjuk meg tudásszintjét. Felzárkóztatását tanítási órákon differenciált foglalkoztatással, lehetőség szerinti korrepetálással, szülői segítség igénybe vételével valósítjuk meg. Általános iskola 5-8. évfolyamán - ha az elbocsátó iskola és intézményünk tantárgyi szerkezete, az egyes tantárgyak heti óraszáma eltérő - különbözeti vizsga letétele szükséges az adott tantárgyakból az előző évfolyam intézményünkben meghatározott követelményei alapján. Középiskolában azonos szakterületen és azonos szakmacsoportos alapozó oktatásban részt vett tanuló vehető át, ha tanulmányi eredménye az adott tanulócsoport tanulmányi eredményét eléri, és felvétele nem ütközik létszámkorlátba. Rokon szakterületen folyó képzésben részt vett tanuló - fenti feltétel teljesülése mellett különbözeti vizsgát tenni köteles. Ha az átlépés tanév közben történik, lásd a 2. pontban leírtakat. Továbbá az egyes tantárgyak adott évi haladási ütemének megfelelő ismeretek birtoklása (felmérés alapján) illetve remény a felzárkózásra. Évfolyamot ismétlő, vagy javítóvizsgára kötelezett tanuló átvehető, de az esetleges pótvizsga letételét - a saját helyi követelményeinkből - iskolánkban szorgalmazzuk (egyben különbözeti vizsgának is megfelel adott tantárgyból a javítóvizsga). 1.11 A felvételi eljárás szabályai Az általános iskola 1. évfolyamába lépés feltételei: - megfelelő életkor (tankötelessé válás) - óvodai szakvélemény - szülői szándék

A rangsorolás során az azonos eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, az iskola telephelyén élőket, illetve azt, akinek azt különleges helyzete azt indokolja.

35

Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. 9. évfolyamba lépés feltételei: Iskolánk nem tart felvételi vizsgát, hanem az általános iskolai eredményekből az alábbi tantárgyak osztályzataiból képzett pontok összege adja a megszerezhető felvételi pontszámot: . 5-6. osztály: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv . 7-8. osztály: a fentieken kívül földrajz, biológia, fizika, kémia, informatika Az összes pontszám alapján alakul ki a felvételi sorrend. Többletpontot tudunk adni annak a tanulónak, (bármely szakmára jelentkezés esetén), aki: - tantárgyi tanulmányi-, vagy sport-versenyen megyei szinten az első 10, városi szinten az első 5 helyezés egyikét szerezte meg (megyei helyezés 10, városi helyezés 5 többletpont) - nyelvvizsgával jelentkezik (középfokú 15 pont, alapfokú 10 pont) - informatikai szakmacsoportba jelentkezők esetén ECDL vizsgával rendelkezik (10 pont) A többletpontok megadásához kérjük, hogy a jelentkezési lappal együtt az oklevelet, vagy az igazoló dokumentum másolatát küldjék el a tanulók. Ha valamely különleges bánásmódot igénylő tanuló nem rendelkezik matematika tantárgy érdemjegyével, akkor a magyar tantárgy jegyét számítjuk be duplán, ha nem rendelkezik magyar tantárgy jegyével, akkor a matematika tantárgy érdemjegyét duplázzuk meg. Ha valamely tanuló nem rendelkezik az adott évfolyamon egy tantárgy érdemjegyével (mert iskolája pedagógiai programja alapján nem akkor tanulta, vagy rövidebb ideig tanulta), akkor a tantárgy meglevő érdemjegyét duplázzuk. A sorrend kialakításánál azonos pontszám esetén saját iskolánk tanulója előnyt élvez.

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint: 36

2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Hit és Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Hit és Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1

1

37

Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1 1 5 1 2 28

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1 5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei:

1. melléklet – Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára Javítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 2. melléklete szerint 2. melléklet – Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára Javítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 3. melléklete szerint 3. 8. melléklet – Kerettanterv a szakiskolák számára Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint

Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat

38

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 Idegen nyelvek (angol vagy német) Matematika 4 4 4+1 Hit és Erkölcstan 1+1 1+1 1+1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Egyházi ének Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25

4. évf. 6+1 2 4 1+1 1 2 1 2 1 5 3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol vagy német) Matematika Hit és Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Egyházi ének Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3+1

8. évf. 4

3

3

3

3

4 1+1

3+1 1+1

3+1 1+1

3+1 1+1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1

1 1

1

1 1

1 1

1 1

39

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Egészségtan Tanulásmódszertan Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 5

1 5

1 5

+1 1 2 28

1 3 28

1 3 31

5 +0,5 +0,5 1 3 31

- Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és német nyelvek közül választhatnak, hogy melyiket tanulják. - Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. .Egyéb foglalkozások Az osztályok heti időkeretének terhére az alábbi egyéb foglalkozásokat kínáljuk tanítványainknak: napközis foglalkozás (1-4.oszt.), 5-8. évfolyamos tanulók részére tanulmányi eredmény alapján tanulószobát szervezünk. Ha a tanuló érdemjegyei közepesnél gyengébbek az adott tárgyból, akkor a részvétel kötelező. Osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, szaktanárok javasolják, irányítják a tanulási nehézséggel küzdő, ill. hátrányos helyzetű tanulók részvételét is. Az ő előmenetelükre külön gondot kell fordítani. Szakkörök: alsó tagozat - Matematika-logika - képzőművészet - közlekedés - sakk - könyvbarát-olvasókör - természetjáró Szakkör: felső tagozat és szakközépiskola - 2. idegen nyelv - elsősegélynyújtás - színjátszó szakkör - Asztalitenisz - íjászat Megjegyzés: A szakköri kínálat és azok indítása évente függ a tanulói igénytől és a tanári elfoglaltság mértékétől Nehézségekkel és magatartási problémákkal küzdő tanítványainknak, valamint az évismétlőknek a további heti időkeret terhére rendszeres foglalkozásokat tartunk.

40

Mezőgazdasági gazdaasszony , falusi v endéglátó Szakiskolai képzés - óraháló (heti óraszám okkal) készült a nemzeti köznevelésről szóló 201 1 . évi CXC. törvény, és a szakképzésről szóló 201 1 . évi CLXXXV II. törvény kerettantervi ajánlása alapján Szakm ai tantárgy ak Szakmai modulok

Tantárgy ak

11500-12 Munkahelyi

Munkahelyi egészség és

egészség és biztonság

biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

9. osztály elmélet

gyakorlat

10. osztály összefüggő gyakorlat

elmélet

gyakorlat

11. osztály összefüggő gyakorlat

elmélet

gyakorlat

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési

3

alapismeretek 11033-12 Család- és

Családellátás, -

háztartásellátás

gondozás Lakókörnyezet kialakítás

2 1

Család- és háztartás-

3

ellátási gyakorlat 11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel 11035-12 Vendéglátás

Üzemgazdasági,

2

ügyviteli ismeretek

140

Vendéglátás, idegenforgalom

11036-12 Napi

Napi tevékenységek

tevékenységek

gyakorlata

8 2

Falusi vendégfogadás 11037-12 Falusi

Vendéglátás,

vendégfogadás

vendégfogadás

140

2

8

gyakorlat Varrási, kézimunkázási 11038-12 Kreatív textilfeldolgozás

1

alapismeretek Varrás, kézimunkázás

4

gyakorlat Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás 11039-12

Állattartás, állati

Mezőgazdasági

termékfeldolgozás

termelés és feldolgozás

Mezőgazdasági

4

0,5

1

1

0,5

1

1

4

termelés és feldolgozás

4

4,5

gyakorlat

Összes szakmai óra:

7,5

7

140

7

16

140

6,5

16,5

Közismereti tantárgyak Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építés Egyházi ének Népzene, ének Hittan Összes közismereti óra: Összes óra:

1 2 1 1 1 5 1 1 0 1

1 2 1 1 1 5 1 0 1 1

14

1 2 1 1 1 5 1 0 0 1

14

21,5

7 28,5

13

21 140

16 37

19,5 140

16,5 36

41

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az intézményvezető által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe. Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk Az alsó és a felső tagozaton használt tankönyvek kiválasztásakor érvényesüljön az egymásra épülés, lehetőleg azonos tankönyvcsalád alkalmazása. - Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók. - Az iskola lehetőségei függvényében támogatást nyújt az iskolai könyvtárból tankönyvek kölcsönzésével a tanulóknak szociális helyzetük és tanulmányi eredményük figyelembevételével. Ezen támogatás mértéke függ az iskola rendelkezésére álló tankönyvek számától. - A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban. - Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére. A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Erkölcsi nevelés: - Közösségi magatartásformák megismerése, elsajátítása (köszönés, alapvető udvariassági szabályok egymással és a felnőttekkel, megfelelő hangerő használata) - A jó és rossz kategóriáinak határozott felismerése – kezdetben konkrét példák alapján (mese feldolgozások) - A család életünkben betöltött központi szerepének átélése (közös programok, élménybeszámolók segítségével, irodalmi, művészeti tevékenység révén) - A közösség értékhordozó voltának átérzése közös programokkal (tolerancia gyakorlása, felelősség egymásért)

42

- Törekedni kell helyes értékrend kialakítására - az egyes tantárgyak saját specifikus témakörei között rávilágítva a bennünk körülvevő értékekre, és az értük való felelősségünkre (kulturális örökség megőrzése, átadása, természeti környezetért való felelősség felismertetése) - Tudatosítani kell a cselekedeteinkért való felelősségvállalást (szándék-cselekedet – következmény összetartozását) - Szembesítsük a tanulókat a saját egészségükért való felelősséggel. (életmódbeli szokások alakítása: mozgás, helyes táplálkozás, megfelelő öltözködés, egészségkárosító termékek elutasítása) - Rendszeres, következetes és egységes elvárásokkal fejlesszük a tanulók felelősségtudatát. - Ösztönözzük a tanulókat kritikai észrevételek kulturált megfogalmazására, kiállásra valami mellett, vagy szükség esetén valami ellen. - Szabálykövető magatartás elfogadtatása. - Saját jövőért érzett felelősség erősítése - Testi egészségért érzett felelősség a káros szenvedélyek visszaszorításával – alternatívák bemutatása. - Az idővel való felelős gazdálkodás tudatosítása. - Konkrét távlati célok mielőbbi megfogalmazása. - Cselekedetek következményeinek előzetes helyes értékelése.(mérlegelés, választás) - Konfliktusok felvállalása, és konfliktuskezelési technikák elsajátítása. - Előítéletek csökkentése - Közösségért érzett felelősség erősítése (önkéntes munka?) Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: - közösségi szintű megemlékezés ünnepekről, jeles eseményekről, évfordulókról - tanulmányi kirándulások szervezése - kiállítások, múzeumok látogatása - városunk identitás pontjainak megismerése projektmunkában - Bács-Kiskun megye, tájainak felfedezése - kirándulás, kapcsolattartás határon túli magyar területekkel - Európai Uniós ismeretek bővítése (vetélkedők, utazások célnyelvi országokba, élménybeszámolók) Állampolgárságra, demokráciára nevelés: - tisztségek vállalása, lelkiismeretes helytállás az osztályközösségben, diákönkormányzatban vagy iskoláért - a közösség egyes szintjein végzett, egyre önállóbb szervezőmunka

a

Médiatudatosságra nevelés: A média világából áramló információ mennyisége, az információs csatornák elképesztő mérvű gyarapodása indokolja, hogy alkalmassá tegyük tanítványainkat a média világában való biztonságos” közlekedésre”. - Legyenek képesek kritikusan megítélni mindazt, amit látnak vagy hallanak! 43

- Ismerjék fel a valóság ábrázolásának különböző szintjeit! - A reklámokhoz viszonyuljanak kritikusan! - Tudják megindokolni, hogy miért kedvelnek bizonyos médiatartalmakat!

Életkoruknak megfelelően koncentrikusan bővülő témák feldolgozása: - médiahősök, kedvencek-kép, hang, történet-internet, közösségi oldalak –hír - reklám Tanulás tanítása: - életkori sajátosságok és egyéni képességek figyelembe vételével tanulási technikák elsajátítása a játszva tanulástól az önálló rendszerezésig, ismeretszerzés, információforrások kezelése - egyénre szabott tanulási módszerek a felzárkóztatás vagy a tehetséggondozás keretében - változatos tanulási formák gyakorlása az egyéni munkától a kooperatív módszeren át a projektoktatásig - minőségi tudás iránti igényesség felkeltése - versenyeken, méréseken, vizsgákon magasabb szintű szellemi tevékenység bizonyítása Önismeret és társas kultúra fejlesztése: - A megfelelő önismeret hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához. - önismereti játékok az egyes korosztályoknak megfelelően - önismereti tudatosság fokozása/rendszeres értékelés, önértékelés/ - mások megértésére és tiszteletére nevelés a hétköznapokban - empatikus készség és elfogadókészség fejlesztése helyzetgyakorlatokban és a minden napokban felmerülő esetekben - önuralom, önfegyelem, az érzelmek őszinte kifejezésének megtanulása - viselkedési szabályok (illemtan) megismerése és gyakoroltatása Családi életre nevelés: - az életkori sajátosságoknak megfelelően helyzetgyakorlatokon, tréningeken keresztül harmonikus családi minták közvetítése, családon belüli konfliktushelyzetek megoldása - előadások szervezése a felelős párkapcsolatok kialakításáról - rendszeres szexuális tanácsadás Testi és lelki egészségre nevelés - természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése - helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem - lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) - hagyományok védelme: család – iskola – gyülekezet - település – nemzet szinteken - azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken 44

- a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése - legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése - az egészségre káros szokások biológiai – élettani - pszichés összetevőinek megismertetése - mindennapi testnevelés az órarendbe építve. - napközis szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, DSK - programok, mint lehetőség

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: - adománygyűjtés, segítés megszervezése hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek számára - önkéntes, közösségi szolgálat megszervezése Fenntarthatóság: - termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása - növények, élősarok - anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés - gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése - szelektív hulladékgyűjtés - pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása Pályaorientáció: - tájékozódás középiskolákról, felsőoktatási intézményekről, szakmákról, egyéb továbbtanulási lehetőségekről nyílt napokon, honlapokon, stb. - üzemlátogatások szervezése - a munka világában sikeres emberek megismerése - tapasztalat szerzése szakmai gyakorlaton Gazdasági és pénzügyi nevelés: - vegyenek részt a háztartások életében (bevásárlás, egyszerű ügyek intézése postán, bankban,....) - tanulják meg beosztani a zsebpénzüket, gyűjteni rövid vagy hosszú távon céljaik eléréséhez - legyen minden napjaik természetes része a takarékosság energiával, pénzzel - szerezzenek alapvető pénzügyi ismereteket szakmai gyakorlaton vagy diákmunkán

45

2.5 Mindennapos testnevelés 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 1. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják - Az első-negyedik évfolyamon - a heti öt kötelező testnevelés óra 2013 szeptemberétől, - a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. - Az ötödik-nyolcadik évfolyamon - a heti min. öt kötelező testnevelés óra 2013 szeptemberétől - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, - tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. - gyógytestnevelés - A napközi otthonban és a tanulószobán - a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. 2. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 3. Az iskolai sportkör szakkörként működik, melynek munkáját az iskola intézmény vezetője által megbízott testnevelő tanár segíti. 4. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 5. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi, a tavaszi és a téli időszakban a tornaterem és az uszoda testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az intézmény helyi tantervének 2.2. pontjában felkínált kötelezően és szabadon választható tantárgyakra jelentkezés rendjét a nemzeti köznevelési törvény 35§, 27§, valamint a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 13§, 14§, 15§. szerint határoztuk meg: A választott órákra való jelentkezés önkéntes, arról és a jogkövetkezmények tudomásul vételéről a kiskorú tanuló szülőjének, illetve a nagykorú tanulónak írásban kell nyilatkoznia. A választás egy tanévre, illetve a foglalkozás végéig szól. 46

A választott tanórai foglalkozást az értékelés, a minősítés, a mulasztás, valamint a magasabb évfolyamra lépés tekintetében kötelező tanítási óraként kell kezelni. Arról is írásban kell nyilatkozni, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán. A tanév első hetében a tanuló 1 alkalommal az intézményvezető engedélyével módosíthatja döntését. A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege az évfolyamra meghatározott időkeretet - 1.-4. évfolyamon legfeljebb 2, - 5.-6. évfolyamon legfeljebb 3, - 7.-11. évfolyamon legfeljebb 4 tanítási órával haladhatja meg. Választott óra indításának feltétele, ha az évfolyamon érintett tanulók 10%-a kinyilvánítja jelentkezési szándékát

2.7 Projektoktatás és egyéb sajátos módszerek a tanítás – tanulás folyamatában A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege nem kizárólag az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hanem az, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Vagyis a projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságban felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett, a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így a diákok bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik, és saját képességeinek kibontakoztatásával a társadalom keretein belül zajló életére is felkészülhet. Minden tanévben 1 hetet meghaladó projektet szervezünk, más-más témákban. Egészség megőrzés céllal 5. osztályosainknak témahéten kínálunk délelőtt és délután foglalkozásokat. Preferáljuk a kooperatív (kiscsoportos és páros) tanulásszervezési eljárásokat. A kooperatív tanulási forma a tanulók kiscsoportos tevékenységén alapszik. Szerepet játszik a tanulók intellektuális képességeinek, valamint a szociális- és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében. A konstruktív tanulási elméletre épül, vagyis az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. A csoportok általában heterogének. A gyengébben teljesítő tanulók 47

esélyt kapnak, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűek tanítva tanulhatnak, így tudásuk mélyebbé válik. Mivel a tanulás tevékenységhez kötődik, a motiváció erős. A diákok megtanulják, hogyan viszonyuljanak egymáshoz. Ez növeli önbizalmukat, erősíti kritikai érzéküket, elősegíti a szocializációt. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az igazságosság, amely annak a biztosítását jelenti, hogy a személy és társadalmi körülmények-nem, társadalmi gazdasági helyzet, etnikai származás- ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. A befogadás, amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás. Célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett biztosítjuk a tanítványok optimális képzésével az esélyegyenlőséget. A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és gyakorolja: - az óvoda-iskola, ált. isk.-középiskola átmenetkor. a beiratkozásnál, - a tanításban, ismeretközvetítésben, - a gyerekek egyéni fejlesztésében a tanórákon, valamint a felzárkóztató foglalkozásokon, így lehetőséget teremtve tanulóink számára a folyamatos haladásra, az évvesztés elkerülésére. - az 5-12.évfolyamos tanulóknak az egyéni képességek fejlesztése és a sikeres továbbtanulásuk érdekében nívócsoportban oktatjuk az idegen nyelveket és a matematikát, - az értékelés gyakorlatában, - tanulói előmenetelben, - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, - a továbbtanulásban, pályaorientációban, után-követésben, - a humánerőforrás-fejlesztésében, pedagógusok szakmai továbbképzésében, - a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Különös figyelmet fordítunk azon tanulókra, akik viselkedésében magatartászavaros jegyeket fedezünk fel. Igénybe vesszük a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, valamint a családsegítő szolgálat munkáját. Az iskola széleskörű színes programokat kínál a tanítványai számára a tanítási órákon túl a délutáni órákban. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetőek. 48

Tanórán kívüli foglalkozások: - differenciált képességfejlesztő foglalkozások, - választott órák, - énekkar, - iskolai könyvtár, - szakkörök, - tömegsport, - gyógytestnevelés, - osztályfőnökök és munkaközösségek által szervezett szabadidős programok, - kirándulások, utazások. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulói teljesítmények ellenőrzése, értékelése A tanuló teljesítményének értékelése a nevelési-oktatási, tanulás-tanítási folyamat teljes egészét átfogja. Visszajelzés arról, miként valósulnak meg nevelési- oktatási céljaink. Az ellenőrzést végzők köre: - szaktanárok - vezetők: (intézményvezető, a helyettese, munkaközösség-vezető, megbízás alapján választott szaktanár) - külső szakértők felkérés alapján. Az ellenőrzés kiterjed: - a tanulókra - az ellenőrzést végzők által - a tanulókra és pedagógusok munkájára - a vezetők és külső szakértők által. Az ellenőrzés célja Tantárgyi teljesítmény, a tanuló szorgalma - a tananyagtartalom elsajátítása mértékének, a követelményeknek való megfelelés mértékének feltárása (eredmény mérése) - ismételten tanítás, a tananyagtartalom elmélyítése, ismétlése - képességfejlesztés, - rendszerező képesség, lényeglátás, struktúra szemléletű gondolkodás fejlesztése, logikus gondolkodás alakítása - alkalmazásképes tudás, kommunikációs képesség fejlesztése, szókincs bővítése, előadói képesség alakítása - kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, - tanulási segédeszközök alkalmazásának, szemléltetés formáinak elsajátíttatása, - a tanuló részvétele a tanítási - tanulási folyamatban (tanórai aktivitás, figyelem; a tanórán kívüli feladatvállalás, szakköri tevékenység…) - felszereléseinek, taneszközeinek megléte, rendben tartása

49

-

személyiségformálás (a személyiség jobb megismerése, kortárscsoport befolyásoló szerepe, motiválás).

önértékelés

fejlesztése,

A tanulói teljesítmények ellenőrzésének formái és módjai Az ellenőrzés tartalmát, mélységét a tantárgyat tanító tanár a kerettanterv követelményei alapján határozza meg. A tanulói teljesítmények értékelése Az értékelés célja Tantárgyi értékelés, tanulói szorgalom értékelése esetén: - pozitív megerősítés motiváló szerepe - azonnali értékelés, visszajelzés a tanulónak, szülőnek az elért teljesítményről, visszajelzés a tanárnak az oktatás eredményességéről, a tanítási – tanulási folyamat módszereinek hatékonyságáról - a tanulók motiválása a jó teljesítmény megtartására illetve elérésére; segítségadás a meglévő hiányosságok pótlására - a belső teljesítményekről objektív információ szerzése, összehasonlíthatóság külső normákkal. Értékeljük a tanuló - tanulmányi teljesítményének és a tantervi követelményeknek egymáshoz való viszonyát - kimagasló teljesítményét, szaktárgyi és egyéb versenyeredményét feleletének önállóságát, logikai felépítését, előadásmódját, szakkifejezések használatát, a segítségadás mértékét, eszközök alkalmazását - ismereteinek gyarapodását, képességeinek fejlődését - képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében tett tanulói erőfeszítését, kötelességtudatát - a tanórákra való rendszeres felkészülését, házi feladatainak elkészítését - többletfeladatok vállalását, gyűjtő munkáját - a tantárgyhoz fűződő viszonyát, érdeklődése elmélyülését a tantárgyi ismeretekben - kitartó tanulási tevékenységét, munkafegyelmét - tanórai aktivitását, figyelmét - taneszközeinek rendeltetésszerű használatát, írásbeli munkáinak külalakját; felszereléseinek rendben meglétét A tantárgyi értékelés, minősítés formái és módjai Az értékelés formái Szóbeli értékelés - lehet személyre szóló, vagy az egész osztályhoz intézett - lehet pár soros minősítés, vagy részletes elemzés - kiterjedhet a tanuló teljes ismeretre, vonatkozhat kiemelt részterületre Írásbeli értékelés 50

- szöveges tanári dicséret, esetleg elmarasztalás - kisebb jegyekkel vagy pontokkal, szimbólumokkal történő, melyek osztályzatra válthatók - érdemjegy (tanítási év közben) - osztályzat (félévkor és tanítási év végén) - egyéb minősítés Az értékelés színterei - tantestületi értekezleten - iskolai ünnepélyeken - négyszemközt - osztály vagy közösség, szülők előtt Funkciója alapján alkalmazzuk - diagnosztikus értékelést, általában a nevelési - oktatási folyamat kezdetén (bemenetszabályozás), melynek célja a helyzet feltárása - formatív értékelést az oktatás folyamatában, melynek fő célja a hiányosságok feltárása, majd a korrekció (osztályozás nem javasolt) - szummatív értékelést, melyet minősítésre, összegzésre használunk (kimenet szabályozás, tagozatváltás, tantárgy megszűnése…) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a.) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). b.) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c.) a tanuló szorgalmának értékelésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Alsó és felső tagozaton az erkölcstan tantárgyat „részt vett” bejegyzéssel értékeljük. A nem szakos helyettesítő a tanuló teljesítményét érdemjeggyel nem értékelheti. A szakos helyettesítő tanár - ha tartós, legalább kéthetes helyettesítéssel megbízott - a tanulók kitartó tanulása érdekében célszerű, ha érdemjeggyel is minősít. A házi feladat érdemjeggyel való minősítését nem javasoljuk (kivéve a nagyobb lélegzetű házi dolgozatot). Az értékelés motiváló hatásának illetve az oktató munka hatékonyságának érdekében az írásbeli felmérők, dolgozatok kiosztása a dolgozatírást követő tanórán helyes, törekedjünk erre. Legkésőbb azonban 10 munkanapon belül a szaktanár köteles kijavítani, és az értékelt, osztályozott munkát a tanulóknak megmutatni, velük megbeszélni, valamint a naplóba a kiosztást követő munkanap végéig beírni az érdemjegyet. Az osztályozás nem lehet fegyelmező eszköz. A felszerelés otthon hagyása érdemjegyre átváltható értékelő eszközzel nem minősíthető. Az értékelés rendszerességének fontosságát hangsúlyozva meghatározzuk, hogy a félévi,illetve év végi osztályzat megítélésekor félévente minden tantárgyból minimum a 51

tantárgy heti óraszáma + 1 érdemjegy legyen. Az értékelés egységesítése érdekében iskolánkban százalékos határokat állapítottuk meg, figyelembe véve a számonkérés típusát. Ettől külső szabályozások esetén (pl. szakmai vizsgaszabályzat) el kell, vagy el lehet térni: 0 – 39% =1 40 – 59% =2 60 – 79% =3 80 – 89% =4 90 – 100% =5 Az osztályozás, értékelés sajátos vonásait az egyes tagozatokon a helyi tanterv tartalmazza. A tantárgyi értékelés és minősítés alapelveit, elvárásokat az egyes tantárgyak helyi tanterve rögzíti. A kritikusan gyengén teljesítő tanulók szüleit figyelmeztető célú tájékoztató levélben vagy személyes megkeresésben értesítjük. A számonkérés rendje és formái. A konkrét számonkérés formáját és módját a szaktanár határozza meg - igazodva a tantárgy jellegéhez. A tanulónak minden órán számítania kell arra, hogy ismereteit a szaktanár számon kéri. A számonkérés formái: írásban: - év eleji szintfelmérők - röpdolgozat, írásbeli felelet (egy vagy két-három tanítási óra anyagából előzetes bejelentés nélkül) - témazáró dolgozat/ nagydolgozat (a szaktanár két tanítási órával korábban köteles bejelenteni) - házi dolgozat - számítógépes feladatmegoldás informatikából - év végi mérések szóban: - összefüggő, önálló felelet - kérdve – kifejtő módszer - kiselőadás - példamegoldás Az előre bejelentett témazáró dolgozatot/ nagydolgozatot minden tanulónak kötelessége megírni. Ha a tanuló a dolgozat megírásának napján hiányzik, akkor a hiányzás megszűnését követő egy héten belül pótló dolgozatot köteles írni, a dolgozat követelményrendszere azonos az osztály/csoport által megírt dolgozatéval.

52

A tanév közbeni javító-, pótló dolgozat és egyéb javító szándékkal igényelt, vagy tanár által jónak látott jobbító szándékú számonkérés engedélyezése, megszervezése, lebonyolítása, valamint annak súlya (pl. összeadódik-e a két osztályzat, vagy a gyengébb nem számít stb.) a szaktanár döntési kompetenciája – lehetőleg egyéni és eseti elbírálás szerint. Az írásbeli és szóbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be, és kétszeres súllyal vesszük figyelembe. A számonkérés korlátai Az

egyenletesebb terhelés érdekében a tantestület tagjai elfogadják, hogy egy tanulócsoportban egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. Vitás esetekben, a koordinálás, az érintett szaktanárok feladata.

Szöveges értékelés az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam 1. félévében A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen ellenőrzi. A Nemzeti Köznevelési törvény 31.54. §-ának megfelelően a következő minősítő kategóriák alkalmazhatók az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam első félévében: - Kiválóan teljesített, - Jól teljesített, - Megfelelően teljesített, - Felzárkóztatásra szorul. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló az első osztály végén a felzárkóztatásra szorul bejegyzést kapja, akkor a szülőt tájékoztatni kell, hogy milyen jellegűek a lemaradások és a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola a tanulónak. Az iskola a gyermek számára egyéni fejlesztési terv elkészítését javasolja. A továbblépés szükséges egyéni fejlesztését a következőképpen javasoljuk megoldani: Javasoljuk a Nevelési Tanácsadó célzott vizsgálatát, és amennyiben szükség van rá az ottani egyéni fejlesztés igénybevételét. A tanítói részről az egyéni képességfejlesztő foglalkozások megtartását. A szülőt tájékoztatjuk erről a fejlesztési tervről és kérjük segítő szándékú partneri együttműködését gyermeke fejlődése érdekében. A szöveges értékelés a tanuló önmagához (korábbi teljesítményéhez, képességeihez) képest a tantervi követelmények figyelembevételével mért fejlődését mutatja meg.

53

Célja: - tájékoztatás - a gyermeki személyiség fejlesztése - motiválás, pozitív megerősítés - a produktumok értékelése A teljesítményhez vezető út áll a középpontban. A szöveges értékelésnél alkalmazzuk a következő értékelési funkciókat: - A diagnosztikus prognosztikai korrekciós funkciót, amely a pedagógusnak fontos információkat ad a helyzet felméréshez a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. - A formatív, fejlesztő szabályozó funkciót, amely a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget a tanulónak, a szülőknek s mindenkinek, aki a gyermek fejlesztésében részt vesz. - A szummatív funkció a megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási periódus végén regisztrálja az eredményeket a pedagógusnak, tanulónak, szülőknek ad információkat. Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, motiváló, irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyítva mérő értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Fontosnak tartjuk az értékelés egyéb funkcióit is: - folyamatos visszajelzés a végzett munkáról - az elvárt követelményekben megfogalmazott ismeretekhez és képességekhez mérten a tanuló helyének meghatározása - motivációs eszköz. A tanulók fejlődésének nyomon követése, teljesítményük értékelése sokféle, változatos információ alapján történik: - a tanuló és a pedagógus napi kapcsolata - a napi tanulási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése szóbeli feleletekkel, tesztekkel, az írásbeli feladatok javításával - összegző kép a gyerek munkájáról, fejlődéséről témazáró felmérésekből, dolgozatokból, szóbeli feleletekből, elkészített munkadarabokból, képzőművészeti alkotásokból, kiselőadásokból, a testi fejlődést nyomon követő mérésekből - a különböző iskolai, városi, megyei, területi, országos versenyeken elért eredmények - szülő-pedagógus párbeszéd - szociometriai felmérések a társas kapcsolatokról - kérdőívek és beszélgetések a tanulási szokásokról - önértékelő megbeszélések az osztályközösségben, csoportokban - az egy osztályban tanító pedagógusok rendszeres megbeszélései. A tanulók értékelésének alapelvei 54

Alapelvek: - Személyre szóló legyen. - Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen - Folyamatos legyen - Az iskolai követelményrendszerre épüljön - Legyen tárgyszerű. Tantárgyi értékelés A gyermek, tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében. - Feladatvégzése önállóan, csoportban. - A tanítói segítségkérés mértéke. - Javaslatok továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására. Magyar nyelv és irodalomból 2. – 4. osztályig a tanulók félévkor és a tanítási év végén egy osztályzatot kapnak. 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban az oktató-nevelő munka során kiemelt feladatként kezeljük az egyéni képességfejlesztést, amely mostani átgondolásaink szerint magába foglalja az otthon elkészítendő feladatok optimális mértékét. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy meghatározzuk egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló terhelését, illetve lehetőséget kell adnunk mind a felzárkóztatásra szoruló, mind a tehetséges gyermekek számára differenciáltan is adott házi feladatokkal a tanult ismeretek otthoni begyakorlását. Úgy gondoljuk, hogy a házi feladatok csak azokra az ismeretekre korlátozódhatnak, amelyeket a pedagógusok már az oktató munkájuk során ismertettek a gyerekekkel, bizonyos szintű gyakorlásra már volt lehetőségük, és már bizonyos alapismeretek birtokában adhatjuk fel otthoni, önálló munkaként a házi feladatokat. Pedagógusoknak figyelembe kell venni azt, hogy a napi oktatómunka során melyik tantárgyból lehet több, illetve kevesebb házi feladatot adni. Itt szempont az is, hogy a szóbeli megtanulandó, mennyire nehéz, s ehhez képest mennyivel könnyebb írásbeli feladatokat lehet adni. A házi feladat meghatározásának elvei a következők: - csak ismertetett tananyagot kérünk számon, - differenciálásra adhat lehetőséget, - ne legyen monoton, - motiváló hatású legyen, - a sikerélmény megalapozója lehet, - biztos tudásra épüljön, - teret adjon a tehetséges tanulók számára képességük minél jobb kibontakoztatására, - motiválhatja kutatómunkára, ismeretei bővítésére, 55

- fejlessze memóriaképességüket, - rögzüljenek az alapismeretek. A pedagógusoknak ügyelnie kell arra, hogy a gyermekek délutáni tanulási ideje mellett, maradjon idő a pihenésre, szórakozásra és főleg alsó tagozatban a játékra, mivel életkori sajátosságaik még megkívánják ezt a formát. A hétvégekre úgy gondoljuk, a gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében érdekes, motiváló hatású, akár több gyakorlati dolog elvégzését igénylő feladat adását. De felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hétvégén a gyermekek szervezete és szellemi ereje regenerálódásra szorul, és ezt biztosítani kell számukra. Tehát kevesebb, jól átgondolt, de érdemleges házi feladatok adhatók, sőt, nem zárjuk ki annak lehetőségét sem, hogy nem kapnak házi feladatot, de mint szorgalmi feladat, amely motiválja a tanulót, elvégezhető. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai -

-

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje ne legyen több 1-1,5 óránál.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a hit és erkölcstant, ha több felekezetű gyermek jár egy osztályba. Célunk ezzel, hogy mindenki a maga felekezetének megfelelő tanításban részesüljön és megismerje a saját közösségének az alapvető dogmáit és liturgiáját, és gyakorolhassa hitét a saját gyülekezetében. Jézus Krisztust így jobban megismerje. Más csoportbontásra azért nincs szükség, mert alapvetően kis létszámú osztályokat indítunk a hatékonyabb tanítás érdekében.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérése, megtartása. A méréseket a tanév folyamán két alkalommal kell elvégezni. Ősszel, szeptemberben, tavasszal pedig májusban kerül rá a sor. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérését és minősítését a „NETFIT tesztsora” alapján készítjük 56

7 – 8 évesek számára: (1+3 motorikus próba értékelésével) 1. Cooper – teszt 2. Helyből távolugrás páros lábbal 3. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig 4. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig 9– 10 évesek számára: (1+4 motorikus próba értékelésével „MINI HINGAROFIT”) 1. Cooper teszt 2. Helyből távolugrás páros lábbal 3. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig 4. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig 5. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig 10 éves kortól (1+6 motorikus próba értékelésével) „NETFIT” 1. Cooper teszt 2. Helyből távolugrás páros lábbal 3. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig 4. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig 5. Kétkezes labdadobás hátra, fej fölött tömött labdával 6. Egykezes labdalökés helyből, az ügyesebb kézzel, tömött labdával A tesztek értékelése: Az Oktatási Minisztérium 2000. évben kiadott „útmutató a tanulók fizikai és motorikus méréséhez” című kiadvány alapján történik. 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A helyzetből adódó jellemzők, célok, tevékenységek, feladatok - iskolába járás - közlekedési biztonság növelése; - a kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése. - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása; - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló; - biztonsági felszerelések ösztönzése. - zaj - csökkentés - fák, cserjék ültetése; (ballagók emlék fa ültetése) - légszennyezés - csökkentés - zöldesítés az iskola környékén, - a növények gondozása, pótlása; gyomtalanítás,

57

- szemét - tiszta, egészséges környezet - szeméttárolók sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, komposztálás; - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról - és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. - kevés játszótér - a gyerekek mozgásigényének kielégítése - az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, a homok cseréje. - az iskolabelső - tiszta, meghitt környezet - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a - mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - portalanítás (atkák-allergia); - gyakori szellőztetés; - lábtörlők alkalmazása. - energiafelhasználás - takarékos fűtés (Lébényi kazán) - gázkazán szabályozása, - nyílászárók javítása, tető szigetelése - világítás - egészséges, takarékos; - a természetes fény preferálása - hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos, kompakt izzókra - vízfelhasználás - egészséges ivóvíz; - a vízfogyasztás csökkentése. - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása; - csatorna - a csatorna karbantartása - biológiai lebontók alkalmazása; - ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása. - udvar - biztonságos aljzat - az iskola eszközellátottsága - a nevelés-oktatás élményközpontúságának növelése; - az esztétikai érzék fejlesztése; - egészséges személyiség kifejlődése. - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.

58

Erőforrások Személyi a) Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések. b) Külső: szülők, egyéb partnerek Szülők: programok segítése Anyagi -

Pályázatok

Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben - az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete - és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése - a testi-lelki egészség megőrzése Az iskola környezetvédelmi felfogása A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetes környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember a természet része, Isten teremtési rendje által. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Hosszú távú pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - holisztikus szemléletmód kialakítása - fenntarthatóságra nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia kialakítása 59

- az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása - ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni - az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. - helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás - a családi életre nevelés fejlesztése - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Konkrét célok és feladatok - természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése - helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) - lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) - hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken - azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken - a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése - legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése - az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése - mindennapi testnevelés az órarendbe építve- napközis szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, DSK programok, mint lehetőség Testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem gazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Célunk az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele. Gyors, látványos javulásra nem számíthatunk, az apró eredményeket is meg kell becsülni, és akkor talán a mostani gyerekek gyerekei már fittebbek, egészségesebbek lesznek. . Mindennapos testmozgás . Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beindítása. A testnevelő tanár ismeri, ill. elsajátította a Gerinc-orvosi Társaság által kidolgozott programot. Az óra eleji bemelegítés 10 perce kiválóan alkalmas a tartásjavító gyakorlatok elvégzésére. - A testnevelés óra részét képező könnyített-testnevelés alapfeladatunk, akár önálló csoportban is. A gyógytestnevelés megszervezése a ped. szakszolgálat feladata. 60

Természetesen a tanulók szűrését, kategóriákba sorolását a szakorvos, ill. iskolaorvos végzik, így sok betegséget okozó tünet megszüntethető, javulása nyomon követhető. Iskolai testnevelés részét képező gyógytestnevelési kategóriák I. Könnyített testnevelés II. Gyógytestnevelés II/a. Gyógytestnevelés mellett testnevelés órán is részt vehet II/b. Csak gyógytestnevelésben vehet részt. III. Iskolai testnevelés alól felmentett. A tanulók fizikai állapotának mérése NETFIT-módszer alapján 1. Motorikus próba az aerob állóképesség mérésére, Cooper-teszt, futással, kocogással 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Helyből távolugrás (m) 3. A kar-, a törzs-, a lábizmok dinamikus erejének mérése. Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött-labdával (m) 4. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése. Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig. max. idő: nő 1,5 perc; férfi 3 perc. 5. A váll-, és törzsizmok dinamikus erejének mérése (m) Tömött labda vetés (dobás) két kézzel, a fej felett hátra (m) 6. A hátizmok erő-állóképességének mérése. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális idő: 4 perc 7. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan,kifáradásig (db) Max. idő: 4 perc Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek - tantárgyakba beépítve - erdei iskola - tanulmányi kirándulás - túranap, sportnap - egészségtan modul - osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák - testnevelés - témahét 5. évfolyam egészséges életmód Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. 61

Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek - fejlesszék a tanuló szociális képességeit - adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) - rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket - szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre - alakítsanak ki kritikus gondolkodást - fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) - ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására - alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat - ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. Szakkörök – Elsősegélynyújtó, illetve szakember segítségével Tanulói pályázatok – A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Tábor – A vándortábor, az iskolai tábor az egészségnevelés fontos színtere. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. Ezek: - április 22. Föld Napja - május 10. Madarak és Fák Napja - október 4. Állatok Világnapja - október 31. Takarékossági Világnap

Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására részt veszünk vagy szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek.

62

Tanulmányi kirándulás – Szervezünk egynapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. (pl. természetvédelmi területekre, vadasparkokba). Zöldesítés: Cserjék, fák ültetésével szépítjük környezetünket és a zajtól, portól, naptól védhetjük szervezetünket. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Tervezzük az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, használt étolaj és a szerves hulladék vonatkozásában. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Ebben nagyon jó megyei, országos eredményeink vannak. Városismereti program Szervezünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkoznak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, és részt vesznek a programjaikban. Kézműves foglalkozáson – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készítenek, amelyekből kiállítást és vásárt is szerveznek. Sportnap – az osztályok a szülőkkel tervezzék az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Nyitott tornaterem – osztályprogramként az osztályfőnök a testnevelő segítségével játékos sportfoglalkozást tart. Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése, díszek készítése. Diáksport szervezések: délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek, osztálybajnokságok különböző sportágakban (labdarúgás, kosárlabda, íjászat, asztalitenisz) Előadások – November az egészségnevelési hónap. Az előadások fejlesztik a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését, ebben a témában jártas szakembereket hívunk meg. Filmklub: környezetvédelmi, egészségügyi problémákat tárgyaló filmek megnézése és utána beszélgetés, véleménycsere. Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Szülői fórum: Témák. Egészséges táplálkozás, drog prevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem, gyógytestnevelésre utalt gyerekek szüleinek értekezlete. Szempontok a módszerek kiválasztásakor - alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz - vonjanak be minél több tanulót - az iskola keretein túl is legyenek hatással - a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen - alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát - a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez - nyújtsanak sok élményt a tanulónak - az érzelmeken át hassanak - a személyes megtapasztaláson alapuljanak

63

- együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) - alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére - legyen bennük sok játékos elem Módszerek JÁTÉKOK RIPORT MÓDSZER TEREPGYAKORLATI MÓDSZER - Szituációs - Kérdőíves felmérés - Terepgyakorlatok - Memóriafejlesztő - Direkt riportok - Táborok - Kombinációs - Fotóriport - Térképkészítés - Érzékelést fejlesztő - Egyszerű megfigyelések - Ráhangolást segítő - Célzott megfigyelések, mérések - Bizalomerősítő - Kapcsolatteremtést segítő - Drámapedagógia

AKTÍV, KREATÍV MUNKA MŰVÉSZI KIFEJEZÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS - Természetvédelmi és fenntartási munkák - Vizuális művészet a környezeti nevelésben - Csoportszervezés a környezet- egészségügyi nevelés érdekében - Rekonstrukciós munkák - Irodalmi alkotások - Madárvédelmi feladatok - Zene-, fotó-, tánc- és népművészet - Szelektív hulladékgyűjtés - Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése - Rend- és tisztasági verseny - A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén 64

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti és egészségügyi nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti és egészségügyi nevelési szak- és CD könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti és egészségügyi nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet kialakulásának célja - termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása - növények, élősarok - anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés - gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése - szelektív hulladékgyűjtés - pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői értekezletek, Szülői szervezet megbeszélések, tematikus összevont szülői értekezlet, szórólapok, elektronikus levelek

Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok, önképzés Külső: Városi, országos konferenciákon, rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel. 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY MAGATARTÁS PÉLDÁS Tanítási időben az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken viselkedése példamutató. 65

Udvarias, figyelmes, köszön a felnőtteknek, társainak. Iskolánk házirendjét betartja. Szívesen segít másokon. Ügyel a saját holmija és osztálya, iskolája felszerelésére, rendjére. Társainak példát mutat. Megbízatásait maradéktalanul elvégzi. Tanórán és iskolán kívüli tevékenységében képességeinek megfelelően mindig lehet rá számítani. Felelősi munkáját példamutatóan látja el. Nincs írásbeli figyelmeztetője. JÓ A házirendet általában betartja, nem szegi meg a szabályokat. Munkáját becsületesen igyekszik elvégezni. Ügyel saját holmija, osztálya, iskolája tisztaságára, rendjére. Kérésre ellátja feladatait, megbízatásait. VÁLTOZÓ Tanítási időben iskolán kívüli magatartása kifogásolható. A tanórán folyó munkát többször zavarja. Felnőttekkel, társaival szemben viselkedése szemtelen, durva. Rendszeretete változó, véleményét esetenként nem megfelelő formába hozza nyilvánosságra. Csúnya szavakat használ, alaphangneme nem megfelelő. Az elkövetett hibáit igyekszik áthárítani, kifogásokat keres. Nem törődik személyes holmija, környezte rendjével, tisztaságával. Kivonja magát a közösségi munkából. Visszahúzódó szerepet játszik.

ROSSZ Társainak rossz példát mutat. Magával és környezetével szemben igénytelen. Saját hibáit nem ismeri el, véleménynyilvánítása durva. Szándékosan és rendszeresen zavarja a tanítási órát. Iskolai, iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható. Az iskola hírnevére sorozatosan szégyent hoz. Vonakodva vesz részt a közösségi munkában, gyakran passzív, esetenként bomlaszt. Igazolatlanul hiányzik. SZORGALOM PÉLDÁS Tanulmányi kötelességét teljesíti. Képességeinek megfelelően tanul. Igényes, munkafegyelme példamutató. 66

Tanítási órákra rendszeresen készül, az órákon aktív. A tananyaggal kapcsolatban rendszeresen gyűjtőmunkát is végez. Írásbeli munkái gondosak, külalakjuk egyöntetű, tetszetős. Házi feladatait rendszeresen elkészíti, írásbeli munkáit rendszeresen javítja. JÓ Kötelességét igyekszik teljesíteni. Időnként ellenőrzésre szorul. Munkavégzésben igényes, munkafegyelme jó. Képességeinek, adottságainak megfelelően tanul. Kevésbé aktív. VÁLTOZÓ Állandó ellenőrzésre szorul. Kötelességére rendszeresen figyelmeztetni kell. Gyakran hiányzik felszerelése, házi feladata, írásbeli munkáinak javítása. Tanulmányi munkáját nem képességeinek megfelelően végzi. Teljesítménye hullámzó, felkészülése hiányos, erőfeszítésekre nem hajlandó, munkavégzése pontatlan, nem rendszeres. Nem aktív a tanórákon, figyelme kalandozó. HANYAG Képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi előmenetele érdekében. Munkájában megbízhatatlan, igénytelen. Egy vagy több tárgyból bukik. Teljesítménye messze képességei alatt marad. Tanulmányi munkájában passzív, tanuláshoz és munkához való viszonya rossz. FELSŐ TAGOZAT 5-8. OSZTÁLY MAGATARTÁS PÉLDÁS Házirend szabályai szerint cselekszik, viselkedik. Viselkedése követésre méltó, társaival szemben segítőkész, udvarias. Hangneme, beszéde, kulturált, a felnőttekkel szemben is udvarias a viselkedése Az osztályközösség feladataiból önként vállal részt, segíti társait vállalt feladatuk megoldásában. Kötelességeit nem mulasztja el, elmarasztalást sem szóban, sem írásban nem kap. Tanévenként 2 tanórán kívüli szabadidős programon vett részt. JÓ Igyekszik a házirendben foglaltak alapján viselkedni, az együttélés szabályait betartani. Fegyelmezettsége nem kifogásolható, beszéde kulturált, nem sértő másokra nézve. Munkájában képességei szerint igyekszik helytállni, önállóan vállal feladatot a közösségen belül, azt el is végzi. Viselkedéséért, munkájáért írásbeli, szóbeli elmarasztalást nem kapott 67

VÁLTOZÓ A házirend szabályainak igyekszik eleget tenni, még ha esetenként figyelmeztetésre szorul is. A viselkedésében, az órai munkájában gyakran zavarja a többieket nem képes a mások iránti figyelemre, tapintatra, a szabályok – az együttélési szabályok megtartására. Rendetlenség jellemzi, így folyamatos ellenőrzés esetén képes csak dolgozni írásbeli, szóbeli figyelmeztetés után. A közösség munkájában nem vesz részt. ROSSZ A házirend szabályait rendszeresen megszegi. A figyelmeztetési fokozata: figyelmeztető, intő, rovó Az együttélési szabályokat megszegi, társaival szemben hangneme és tettei durvák, sértők. A felnőttekkel szemben tanúsított magatartására durva hangnem (trágár beszéd) jellemző A közösség dolgai iránt érdektelen, csak saját érdekeit kívánja érvényesíteni. cselekedetei nem követésre méltóak. Nem érez felelőséget önmagával szemben sem, az emberi kapcsolatépítésre nem tesz kísérletet, nem fogad szót. Munkájában a gondatlanság, a nemtörődömség a jellemző.

SZORGALOM PÉLDÁS Munkáját példamutatóan, képességeit állandóan fejlesztve végzi. Órai munkája dicséretes, feladatait folyamatosan nagy szorgalommal végzi – eredményei követésre méltóak. Képességei szerint teljesítményét plusz szorgalommal javítja. Felszerelésben gondos, munkájának külalakja dicséretes. Szaktárgyi versenyeken, vetélkedőkön kamatoztatja tudását önmaga javára – iskolája elismerésére. Többletmunkát, szorgalmi feladatokat vállal. JÓ Munkáját igyekezettel végzi, szorgalma alapján javítja teljesítményét. Órákon igyekszik jó munkát végezni, otthoni teendőit rendszeresen elvégzi. Esetenként hullámzó a teljesítménye, de javításra törekszik. Érdemjegyei: jeles, jó - egy-két közepes egyéni képességek, adottságok, alapján Kiegészítő anyagból – gyűjtést, beszámolót vállal – néha önként. VÁLTOZÓ Munkáját nem képességeinek megfelelően, vagy hanyagul végzi – (amúgy jó képességű lévén). Rendszeres ellenőrzésre szorul – az írásos és szóbeli készülése, eredménye hullámzó – változó. 68

A feladatvégzésben órán csak tanári felszólításra vesz részt, teljesítménye nem emeli az osztály tanulmányi szintjét, nem is törekszik javítani. Érdektelen az önálló ismeretszerzésben. ROSSZ Munkáját minimális erőfeszítéssel végzi (ha jó képességű is). Az alacsony teljesítmény oka a rendszertelenség, a szorgalom hiánya, a segítség elutasítása. A gondatlanság, a nemtörődömség jelentkezik a tartalmi és külalak terén munkájában. Kötelességét elmulasztja, javítás érdekében nem mutat hajlandóságot. Eszközeit, felszerelését az adott órára gyakran nem hozza magával ill. hiányoznak ezek – érdemi munkát így végezni nem tud. SZAKISKOLA 9 – 12. ÉVFOLYAM MAGATARTÁS Viselkedés, fegyelem követelményei Az iskolai követelmények, a Házirend betartása. Az órai és más iskolai rendezvényeken az iskolai viselkedés szabályainak megfelelő magatartás. Hangnem kulturált. Udvarias, figyelmes viselkedés a társakkal, tisztelettudó magatartás a felnőttekkel szemben Felelősségérzet a közösség iránt. Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése. Vállalt feladatok megoldása aktív szerepvállalással az iskola céljainak megvalósításáért. Részvétel közösségi, sport és kulturális munkában. Felelősség a közösség tagja iránt. Segítőkészség a társak problémáinak feltárásában, megvalósításában. A folyosón úgy viselkedjenek a tanulók, hogy ne botránkoztassák meg sem tanáraikat, sem diáktársaikat. PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki példaként állítható társai elé. Életkorának megfelelően felelősségtudó magával és társaival szemben. Az értékelés szempontjainak megfelel. Tanévenként 2 tanórán kívüli szabadidős programon vett részt. JÓ magatartású az a tanuló, aki megfelel az elvárásoknak. Az értékkezelés azt fejezi ki, hogy a tanulónak kell feladatokat keresnie és végezni a közösség céljainak megvalósításában. VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan eleget tenni. Befolyásolható, éretlen fegyelmezetlen és ezek miatt gyakran megsérti az iskola rendjét, fegyelmét. Hangneme sok esetben elítélhető. Fokozott ellenőrzésre szorul. Közösségi munkában vonakodva vesz részt, passzív. Nem vigyáz a közösség vagyonára. ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan és szándékosan nem felel meg. Magatartásával gátolja a közösség munkáját, bomlasztja a közösséget. Társaival szemben durva, udvariatlan hangot használ. Munkáját hanyagul végzi, tanítási órán nem képes, nem akar figyelni, így társait is zavarja a tanulmányi munkában. Igénytelen környezetével, tudatosan kárt tesz az iskola felszerelésében.

69

Kiegészítő szempontok a magatartás értékeléséhez: Ha a tanulónak az adott félévben fegyelmi büntetése volt, akkor a következő módon maximált a magatartás értékelése: osztályfőnöki figyelmeztetés: jó osztályfőnöki intés: változó intézményvezetői figyelmeztetés: változó intézményvezetői intés: rossz SZORGALOM A szorgalom minősítésének fő szempontja a tanulmányi munkához való viszony, a kötelességtudat, cselekvőképesség, pontosság, rendszeresség összevetve a tanuló képességeivel, körülményeivel. PÉLDÁS Példaként állítható társai elé, nemcsak képességeinek megfelelő eredményeivel, de tanulásának rendszerességével, ésszerűségével, önállóságával is. Munkájával szemben igényes. JÓ A tanuló nem eléggé önálló, vagy néhány tantárgyból a tőle elvárhatónál alacsonyabb szinten teljesíti a követelményeket. VÁLTOZÓ Általában törekszik az elvárásoknak megfelelő teljesítményekre, de gyakran szorul külső ellenőrzésre. Munkavégzése nem egyenletes, nem megbízható, ezért eredményei rendszeresen alatta maradnak a tőle elvárhatónak. Tanítási órákon passzív. Önálló ismeretszerzésre nem törekszik. HANYAG Nem is próbál megfelelni az elvárásoknak, eredményei mélyen a tőle elvárható szint alatt maradnak. Érdektelenség és közöny jellemzi tanulmányi munkáját. Kötelezettségeit elmulasztja. Rendszeresen készületlen, megbízhatatlan.

2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt ér el, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ért el, a közösségi életben tartósan jó munkát végez.

70

Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséreteket adjuk: szaktanári, osztályfőnöki, intézményvezetői és nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Azok a tanulók, akiknek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, sport kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese, stb.) jutalmát a ballagási vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség előtt nyilvánosan veszi át. A tanulmányi, sport és művészeti versenyeken élenjáró, a tanulmányait 8, ill. 4 évig kitűnően végző tanítványaink az Iskolai Alapítvány szabályzata alapján részesülhetnek jutalmazásban. Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, intézményvezetői figyelmeztetés, intézményvezetői intés. A fegyelmező intézkedésekről a szülőket a napló, ellenőrző, ill. postai úton tájékoztatja az iskola. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül, végső esetben az intézményből kizárható.

3. A kollégium pedagógiai programja Intézményünk társadalmi szerepe Kollégiumunk alapfeladata, hogy megteremtsük és biztosítsuk a lakhatási és tanulási feltételeket azoknak a tanulóknak, akiknek a továbbtanuláshoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, vagy akiknek a tanuláshoz szükséges feltételeket a család, a szülők otthon nem tudják biztosítani. Intézményünk fő profilja a város közép és általános iskoláiban tanuló, környező településekről érkező gyermekek bentlakásos intézményben történő elhelyezése, sajátos pedagógiai eszközökkel és módszerekkel történő nevelése, oktatása, szocializálása, másodsorban a városunkban és környékünkön megtartott országos versenyek résztvevőinek, ill. a vidékről bejelentkező csoportoknak és egyéneknek elszállásolása, rendezvények helyszínének biztosítása. Kiemelt társadalompolitikai szerepünk és feladatunk, hogy segítsük elsősorban a vidéki kistelepülésekről érkező tanulóinkat a hátrányok leküzdésében, teremtsünk számukra felzárkózási esélyeket, biztosítsuk integrációjukat, a minőségi tudás elérhetőségével javítsunk életminőségükön, járuljunk hozzá társadalmi mobilitásukhoz, rakjuk le diákjainknál az egész életen át tartó tanulás alapjait, bontakoztassuk ki és erősítsük bennük az ehhez szükséges készségeket és képességeket, kulcskompetenciákat, közreműködjünk a tehetséges gyermekek kibontakoztatásában és zárkóztassuk fel a tanulmányaikban elmaradottakat.

71

A kollégiumi nevelés Kollégiumi nevelésünk célja Célunk, hogy szakszerű, humánus, a gyermekek életkorához és sajátosságaihoz igazodó pedagógiai módszereink felhasználásával és sajátos eszközeinkkel segítsük a kollégiumunkban elhelyezett diákok szocializációját, lehetővé tegyük számukra az eredményes felkészülést, biztosítva részükre a tanuláshoz szükséges nyugodt feltételeket és az állandó szaktanári támogatást. Célunk továbbá kollégistáink kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése és kibontakoztatása, valamint sokoldalú, széles ismeretekkel rendelkező, pozitív értékekre érzékeny és fogékony, a társadalom számára hasznos állampolgárokká történő nevelése. A felsorolt célok elérése érdekében alakítjuk ki programkínálatunkat, melyeket az éves munkatervben rögzítünk.

tevékenységrendszerünket,

Nevelési alapelveink Céljaink megvalósulása érdekében kollégiumi nevelő, oktató tevékenységünket az alábbi alapelvek figyelembevételével szervezzük és végezzük: - személyiségközpontúság elve, - állampolgári-, és szabadságjogok elve, - demokratizmus, humanizmus, európaiság elve - közösségek iránti felelősség elve, - egymás iránti bizalom elve, - segítőkészség elve, - aktivitás elve, - kreativitás elve, - konstruktív együttműködés elve, - tudatosság, tervszerűség elve - rendszeresség elve, - következetesség elve, - integrált nevelés elve, - motiváció elve, - tevékenységközpontúság elve, - egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételének elve, - sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vételének elve, - egyéni bánásmód alkalmazásának elve, - mások tiszteletben tartásának elve. A felsorolt elvek alapján a feladatvégzésnél a következő dolgokat kell szem előtt tartanunk: - Biztosítani minden diákunk számára a kulturált lakhatási és ellátási feltételeket, a személyes élettér kialakításának lehetőségét! - Érvényesíteni a gyermeki jogokat, az alapvető emberi- és szabadságjogokat! - Demokratikus és humanista elveket vallani és alkalmazni a nevelési folyamatban! - Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve alapján, az egyes tanulók fejlődését a saját fejlődési fokukhoz mérten kell biztosítani! - A bizalom elvének megfelelően szociális érzékenységgel, megértéssel, szeretettel és felelősségteljes gondoskodással közelíteni a tanulókhoz, törekedve a személyes kapcsolatok kialakítására, problémák esetén felkutatni a lehetséges megoldási és segítségnyújtási módokat! - Tiszteletben tartani a nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtudatot! - Esélyegyenlőséget biztosítani a kis és nagy településről érkezett tanulók között! 72

- Betartani és betarttatni az alapvető erkölcsi normákat és szabályokat! - Intellektuális igényességre, és színvonalas pedagógiai munkára törekedni a tanításitanulási folyamatban, és a nevelés során! - Építő jelleggel együttműködni a szülőkkel és az iskolában tanító tanárokkal! - Építeni a külső hatások elve alapján azokra a tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívüli kapcsolataikból szereznek be! - A komplexitás elve alapján figyelembe venni azt, hogy a testi, lelki, társadalmi törvényszerűségek állandóan hatnak és ezeket a hatásokat össze kell hangolni! - Biztosítani kell a diákok számára a saját tapasztalatok, megszerzését, azok megértését, általánosítását a tapasztalatszerzés elve szerint! - Érvényesíteni a pedagógus vezető szerepét, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségének fejlesztésében! - A pedagógiai folyamatnak a diák is alanya, s e tekintetben az egyenrangúság elvét figyelembe kell venni! - Nem szabad megfeledkezni a nevelés ellentmondásosságának elvéről, hiszen a nevelési folyamatban igen gyakran ütköznek egymással az egyén és a közösség érdekei! - A kollégiumi nevelőmunkát állandóan át kell, hogy hassa a következetesség elve, az igényesség, a határozott követelmények és elvárások támasztása a diákokkal szemben! - Lehetőséget kell nyújtani kollégistáinknak önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakoztatására! Kollégiumi nevelési feladataink Kollégistáink személyiségének megismerése és fejlesztése - Elsődleges feladatunk, hogy a kollégiumba érkező diákok személyiségét megismerjük, hiszen csak ennek birtokában leszünk képesek céltudatosan összeállítani a tanulókhoz igazodó, változatos tevékenységformákat, amelyek hatékonyan elősegítik majd a kívánatos személyiségvonások fejlesztését. - A tanulók személyiségének megismerését segítik az egyéni és csoportos beszélgetések, a tesztek, kérdőívek, a képességfelmérések, a diákok külső és belső vonásainak, valamint (és talán a legfontosabb) a cselekvés-, és tevékenységformáinak megfigyelései. - Törekednünk kell arra, hogy diákjaink felismerjék a szubjektív és objektív énképük közötti különbségeket, és reális énképet alakítsanak ki önmagukról. Ennek ismeretében képesek lesznek az önnevelésre, az önfejlesztésre. - Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk jelentkező diákokat alkalmazkodó képessé, empatikussá neveljük, s a másokhoz való viszonyuk mentes legyen az előítéletektől. - Célunk, hogy kollégistáink teljesítményorientáltak legyenek, s alakuljon ki közöttük már a beköltözés után egy egészséges haladást, eredményességet elősegítő versenyszellem. - Szituációs helyzetekkel, filmvetítések utáni beszélgetésekkel is szeretnénk elérni, hogy kollégistáink időben felismerjék a konfliktushelyzeteket, kezelni tudják azokat, s képesek legyenek bizonyos helyzeteken, problémákon változtatni, jó megoldásokat találni.

73

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése, a tanulási feltételek megteremtésével - Ahhoz, hogy tanulóink felkészülése hatékony legyen, nagyon fontos, hogy a diákok a tanuláshoz kipihent állapotban fogjanak hozzá, ezért a felkészítő foglalkozások előtt biztosítjuk kollégistáink részére a kikapcsolódáshoz, a testedzéshez, és idegrendszerük regenerálódásához szükséges szabadidőt. - Igyekszünk minden alkalommal megteremteni a tanulást segítő külső körülményeket, objektív feltételeket /saját íróasztal, állandó, megszokott helyiség, audiovizuális-, és tömegkommunikációs eszközök, számítógéppark használatának lehetőségei stb. /. - A figyelmet elterelő ingereket kikapcsoljuk, eltávolítjuk, megszüntetjük. A zaj koncentrációs zavarokat, stresszt, idegességet idézhet elő, ezért igyekszünk azt teljesen megszüntetni, kiküszöbölni. Minden nap megpróbáljuk megteremteni a szellemi munkához, az összpontosításhoz szükséges csöndes, nyugodt légkört. - Az olvasáshoz, a tanuláshoz, a munkához megfelelő világítást biztosítunk. - A kollégiumunkban dolgozó valamennyi nevelőtanár arra törekszik, hogy az esetleges tanulási kudarcok okait feltárja, azokat minél hatékonyabban kezelje, s a tanulókban a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelést kialakítsa. - Szünet beiktatásával lehetővé tesszük diákjaink számára a „szilenciumok” közötti mozgást, pihenést, feltöltődést! - Célunk, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. - Igyekszünk felébreszteni minden tanulónkban az ismeretszerzési vágyat, folyamatosan fejlesztjük megismerési és gondolkodási képességeiket, lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél előbb megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. - Megfelelő motivációs bázist kialakítva próbáljuk felkelteni diákjaink érdeklődését, fejleszteni bennük a megismerés és a felfedezés utáni vágyat. - Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést, folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük, az újonnan érkezett tanulókat mindaddig, amíg képessé nem válnak az önálló tanulásra! - Biztosítjuk diákjainknak az egyéni és a közös tanulás lehetőségét (belső térelválasztás, kiszolgáló helyiségek igénybe vétele tanulási célból). - A kiválóan teljesítő, szorgalmas diákoknak jutalmazásképpen kedvezményeket adunk („szabadszilencium”). Tanulási motívumok fejlesztése Célunk, hogy a diákok érdeklődését felkeltsük, megismerési és felfedezési vágyukat előmozdítsuk, látókörüket kiszélesítésük, a tanuláshoz szükséges akaraterejüket kialakítsuk ill. továbbfejlesszük, figyelemösszpontosításukat fokozzuk. - A tananyaghoz kapcsolódó érdekességek, kiegészítő olvasmányok ajánlásával ismeretszerzésre, tanulásra motiváljuk kollégistáinkat. Fontos feladatunk a kultúraközvetítés, amivel hozzájárulunk tanulóink általános műveltségének fejlesztéséhez. Ebben segítenek bennünket a televízióban, videóban, moziban vetített filmek, a színházi előadások, a könyvtárban megtalálható könyvek, az Interneten keresztül elérhető információk, az újságokban megjelenő cikkek. - Igyekszünk fenntartani, és továbbfejleszteni tanulóink újabb ismeretek utáni kíváncsiságát, könyvtári szolgáltatásunkkal is. - A kollégiumi nevelőtanárok folyamatos buzdítással, bátorítással, dicsérettel, biztatják a diákokat a tanulásra, érdeklődésfelkeltő plusz ismeretanyaggal próbálnak minden gyermeket ráhangolni a tanulásra.

74

Felzárkóztatás, tehetséges tanulók felismerése és gondozása, pályaorientáció segítése - A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, elsős diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését! - A diákok felzárkóztatása a szilenciumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában! - Feladatunk, hogy támogassuk a tanulásban elmaradt, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat, és adjunk esélyt számukra is, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. - Minden nevelőtanár a saját szakjának megfelelően támogassa és segítse a tanulásban elmaradt diákokat! - A gyengébb képességű kollégisták számára javasoljuk az iskolában megszervezett korrepetálásokon való részvételt! - A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk további bővítésére a fakultációs órákon és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség. - A különböző pályák megismerésére a pályaorientációs órák adjanak alkalmat kollégistáinknak, az intézményünkben szervezett csoportfoglalkozásokon a csoportvezető nevelők beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segítsék diákjainkat a pályaválasztásban! - A kiváló, jó és kevésbé tehetséges tanulóknak egyaránt szorgalmazzuk a képességüknek és érdeklődési körüknek megfelelő felsőoktatási intézményekben ill. egyéb oktatási intézményekben való továbbtanulást, továbbképzést! A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások - Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a szilenciumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történjen meg már a tanév első hónapjaiban! - A szociálisan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra jobban figyeljünk oda, szükség esetén irányítsuk őket a megfelelő szakemberekhez (pl.: gyermekvédelmi felelős, pszichológus), vagy a támogatást nyújtó intézményekbe (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ)! - A szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember) szülői értekezleten, vagy személyes találkozások alkalmával tájékoztassuk a szülőket! - Csoportfoglalkozásokon beszélgessünk tizenéves fiatalokat fenyegető veszélyekről! Tartsunk minél több felvilágosító előadást a káros szenvedélyekről, a drogról, a fiatalkorúak szexualitásáról, a bűnmegelőzésről. - A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak nevelőtanáraink, szakjaiknak megfelelően nyújtsanak segítséget a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint egyéni felkészítések keretében a szabadidőben! - A gyenge teljesítményt nyújtó tanulóinknak szorgalmazzuk a korrepetálásokon való mindenkori részvételt! - A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon nyíljon lehetőség! - Nevelőtanáraink a jól és kevésbé jól tanulók számára igyekezzenek megfelelő kiegészítő szakirodalmat javasolni! 75

- Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során nevelőtanáraink közvetett és közvetlen módon tájékozódjanak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő teljesítményeiről, továbbtanulási- és pályaválasztási szándékukról! Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése, közösségfejlesztés - Feladatunk, hogy fejlesszük diákjaink szociális tájékozódási készségét, és segítsük őket abban, hogy az új szociális környezetbe (kollégium, iskola, majd később a munkahely) sikeresen és könnyen be tudjanak illeszkedni. Ehhez igyekszünk olyan alkalmat és közeget teremteni, amelyben a közösségi értékrend és normarendszer fejleszthető. - Elsődleges feladat a kollégiumunkba kerülő diákok további szocializációja. Nevelőtanáraink segítik a csoportjukba kerülő tanulók beilleszkedését, a kollégisták egymás közötti kapcsolatrendszerének kialakulását. - Különösen nagy figyelmet fordítunk azokra az alulszocializált, normaszegő, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekre, akik rossz családi körülmények közül érkeztek, s negatív értékrendjük átalakításához igyekszünk megkeresni és alkalmazni a legmegfelelőbb megoldási módokat, módszereket. - Olyan kapcsolat- és tevékenységrendszert szervezünk, és olyan ismeretek közvetítünk, amelyek segítik a diákok reális önismeretének kialakulását. - Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. - Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. - Kiemelt szerepet és lehetőséget biztosítunk a kollégiumi diák önkormányzati rendszernek. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése - Csoportvezető tanáraink nagy hangsúlyt helyeznek a diákok szociális készségeinek fejlesztésére. - fejlesztéséhez. Ebben segítenek bennünket a televízióban, videóban, moziban vetített filmek, a színházi előadások, a könyvtárban megtalálható könyvek, az Interneten keresztül elérhető információk, az újságokban megjelenő cikkek. - Igyekszünk fenntartani, és továbbfejleszteni tanulóink újabb ismeretek utáni kíváncsiságát, könyvtári szolgáltatásunkkal is. - A kollégiumi nevelőtanárok folyamatos buzdítással, bátorítással, dicsérettel, biztatják a diákokat a tanulásra, érdeklődésfelkeltő plusz ismeretanyaggal próbálnak minden gyermeket ráhangolni a tanulásra. Felzárkóztatás, tehetséges tanulók felismerése és gondozása, pályaorientáció segítése - A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, elsős diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését! - A diákok felzárkóztatása a szilenciumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában! - Feladatunk, hogy támogassuk a tanulásban elmaradt, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat, és adjunk esélyt számukra is, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. 76

- Minden nevelőtanár a saját szakjának megfelelően támogassa és segítse a tanulásban elmaradt diákokat! - A gyengébb képességű kollégisták számára javasoljuk az iskolában megszervezett korrepetálásokon való részvételt! - A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk további bővítésére a fakultációs órákon és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség. - A különböző pályák megismerésére a pályaorientációs órák adjanak alkalmat kollégistáinknak, az intézményünkben szervezett csoportfoglalkozásokon a csoportvezető nevelők beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segítsék diákjainkat a pályaválasztásban! - A kiváló, jó és kevésbé tehetséges tanulóknak egyaránt szorgalmazzuk a képességüknek és érdeklődési körüknek megfelelő felsőoktatási intézményekben ill. egyéb oktatási intézményekben való továbbtanulást, továbbképzést! A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások - Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a szilenciumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történjen meg már a tanév első hónapjaiban! - A szociálisan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra jobban figyeljünk oda, szükség esetén irányítsuk őket a megfelelő szakemberekhez (pl.: gyermekvédelmi felelős, pszichológus, lelkész), vagy a támogatást nyújtó intézményekbe (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ)! - A szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember) szülői értekezleten, vagy személyes találkozások alkalmával tájékoztassuk a szülőket! - Csoportfoglalkozásokon beszélgessünk tizenéves fiatalokat fenyegető veszélyekről! Tartsunk minél több felvilágosító előadást a káros szenvedélyekről, a drogról, a fiatalkorúak szexualitásáról, a bűnmegelőzésről. - A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak nevelőtanáraink, szakjaiknak megfelelően nyújtsanak segítséget a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint egyéni felkészítések keretében a szabadidőben! - A gyenge teljesítményt nyújtó tanulóinknak szorgalmazzuk a korrepetálásokon való mindenkori részvételt! - A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon nyíljon lehetőség! - Nevelőtanáraink a jól és kevésbé jól tanulók számára igyekezzenek megfelelő kiegészítő szakirodalmat javasolni! - A társadalmi beilleszkedést és a pályaismeretek bővítését legyenek hivatottak segíteni azok a foglalkozásaink, amelyeken tanulóink találkozhatnak más iskola diákjaival; előadások, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz; megbízatások, melyek során kollégistáink hivatali ügyeket bonyolíthatnak le! - Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során nevelőtanáraink közvetett és közvetlen módon tájékozódjanak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő teljesítményeiről, továbbtanulási- és pályaválasztási szándékukról!

77

Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése, közösségfejlesztés - Feladatunk, hogy fejlesszük diákjaink szociális tájékozódási készségét, és segítsük őket abban, hogy az új szociális környezetbe (kollégium, iskola, majd később a munkahely) sikeresen és könnyen be tudjanak illeszkedni. Ehhez igyekszünk olyan alkalmat és közeget teremteni, amelyben a közösségi értékrend és normarendszer fejleszthető. - Elsődleges feladat a kollégiumunkba kerülő diákok további szocializációja. Nevelőtanáraink segítik a csoportjukba kerülő tanulók beilleszkedését, a kollégisták egymás közötti kapcsolatrendszerének kialakulását. - Különösen nagy figyelmet fordítunk azokra az alulszocializált, normaszegő, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekre, akik rossz családi körülmények közül érkeztek, s negatív értékrendjük átalakításához igyekszünk megkeresni és alkalmazni a legmegfelelőbb megoldási módokat, módszereket. - Olyan kapcsolat- és tevékenységrendszert szervezünk, és olyan ismeretek közvetítünk, amelyek segítik a diákok reális önismeretének kialakulását. - Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. - Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. - Kiemelt szerepet és lehetőséget biztosítunk a kollégiumi diák önkormányzati rendszernek. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése Csoportvezető tanáraink nagy hangsúlyt helyeznek a diákok szociális készségeinek fejlesztésére. Cél a tanulók egymás iránti alkalmazkodó készségének, empátiájának, együttműködésének minden napi alakítása és fejlesztése. - Állandó javításra szorul diákjaink kommunikációs és vitakészsége, amelyet tanáraink a rendszeres egyéni beszélgetések és csoportfoglalkozások keretein belül fejlesztenek eredményesen. - Törekszünk arra, hogy diákjaink minden helyzetben segítsék egymást. Figyeljenek rászorult, esetleg sérült, fogyatékos társaikra és támogassák őket. - tanulópárok létrehozása, a gyengébb képességű diákok tehetségesebbek általi korrepetálása - a beteg szobatársak orvoshoz, ügyeletre való elkísérése - lázas, legyengült csoporttársra való odafigyelés, segítségnyújtás - A kooperációt segítik a szabadidőben a szobák lakóinak érdekében együttesen végzett takarítási munkák, de együttműködésre adnak lehetőséget a vetélkedők, a szilenciumokon való felkészülések, az egymás segítése érdekében végzett tevékenységek is. - Különösen ott, ahol több gyermek van egy szobában - és ennek következtében a diákok közötti súrlódások száma is több -, szükséges kialakítanunk és fejlesztenünk tanulóinkban a konfliktuskezelési képességet. - A közösségi és együttélési szabályok kialakítása és betartása egyaránt fontos a diákság és a tantestület számára is, hiszen ezek nélkül felborul a rend, és nem működik a kollégiumi rendszer. 78

- Csoportfoglalkozások keretein belül kollégistáinkat megismertetjük más népek szokásaival, különböző kultúrákkal, és vallásokkal. Filmvetítéseken és az azt követő beszélgetéseken gyakran ejtünk szót a másságról. Ezeknek a foglalkozásoknak célja, hogy tanulóink nyitottak legyenek más kultúrák irányában és elfogják más népek élet-, és gondolkodásmódját. - Pedagógusaink feladata, hogy odafigyeljenek a valamilyen okból (iskolai teljesítmény, etnikai hovatartozás, betegség, stb..) kisebbségben lévő tanulókra és megakadályozzák a diákok közötti bármilyen negatív irányú megkülönböztetés, kiközösítés kialakulását. - Kollégiumunk feladatának tekinti a családi életre nevelést, ezért tanulóinknak sok előadást tartunk a családi szerepekről, a párkapcsolatokról, a takarékos, és ésszerű pénzbeosztásról. - A környezeti értékek megóvására neveljük kollégistáinkat akkor, amikor saját szobáikat kitakarítják, szekrényeiket rendben tartják, és a szociális helyiségekben is tisztaságot hagynak maguk után. - Diákjainkat arra ösztönözzük, hogy szobájukat esztétikusan díszítsék, hiszen az ízlésesen elhelyezett, kulturált dekorációk, a tanulók által készített képek, plakátok, kézimunkák, az otthonról hozott virágok, és tárgyak, mind-mind értéknövelők kollégiumunk számára. - A kollégiumi élet megszervezésébe, kialakításába, programok megtervezésébe, létrehozásába, foglalkozások, ünnepségek megrendezésébe nevelőtanáraink bevonják a kollégiumi diákönkormányzat tagjait. Egészséges életmódra nevelés - A helyesen összeállított napirenddel igyekszünk hozzájárulni tanulóink megfelelő életritmusának kialakításához. A következetesen betartatott, és rendszeresen elvégeztetett - tevékenységekkel segítjük diákjainkat abban, hogy idejüket a jövőben is pontosan be tudják majd osztani, és kapkodások nélkül, ritmikusan végezhessék el feladataikat. - Feladatunk, hogy a nevelés során tanulóink olyan ismeretekre, gyakorlati képességekre tegyenek szert, olyan szokásokat tanuljanak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. - Célunk és feladatunk, hogy a meghatározott szokásrendszerek (mindennapi szobatakarítás, mosás, vasalás, stb..) kialakításával kollégistáink számára az egészséges öltözködés, a kulturált étkezés, a környezet tisztasága, a testápolás, a rendszeretet belső igénnyé váljon. - Tanulóink testi-lelki egészségének megóvása és fejlesztése érdekében szorgalmazzuk a rendszeres testedzés beiktatását. Sporttalálkozók szervezésével, versenyek megrendezésével biztosítjuk kollégistáinknak a mindennapi mozgást (foci, kézilabda, kosárlabda, asztali tenisz stb..), ezen kívül lehetőséget adunk a sportszakkörökön való részvételre. - Rendszeres napi ellenőrzéssel és értékeléssel próbáljuk kialakítani diákjainkban azt az igényt, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, hogy környezetkímélő magatartásuk beépüljön életvitelükbe. - Felvilágosító előadásokon, egyéni és csoportos beszélgetéseken keresztül tájékoztatjuk tanulóinkat a rájuk leselkedő veszélyekről (kábítószer, alkohol, cigaretta, szexuális kapcsolatok útján terjedő fertőzések, stb…), azoknak elkerülési módjairól, a káros szenvedélyek elleni védekezési módokról és lehetőségekről.

79

- A kollégiumunkban végzett tevékenységek hatására a gyerekek olyan gyakorlati képességekre tesznek szert, amelyeket jól tudnak hasznosítani felnőtt életük során. - A diákok ízlésének, igényességének kialakítását segítik elő a tanév eleji és az évközi szobadekorálások, az ünnepi díszvacsorákhoz való terítések, a szobákban esztétikusan elrendezett berendezések. Kollégiumunk egészségnevelési programja Egészség: „a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota” - - Kollégiumunk egyik fontos célkitűzése tanulóink egészségének javítása. - - Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. - - Az elméleti kérdéseken nagy hangsúlyt fektetünk gyakorlati tapasztalatok megvilágítására is. Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. - - Törekszünk a tanulók egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlődésének biztosítására. - - Fontosnak érezzük kollégiumunkban az egészséges táplálkozás elterjesztését, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteinek bővítését, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítását. - - Hangsúlyt fektetünk a káros szokások kialakulásának megelőzésére. Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: - a dohányzás visszaszorítása, - az alkohol- és a drog prevenció, - az egészséges táplálkozás, - az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése, - a mentális betegségek megelőzése, - az AIDS prevenció, - az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amikkel rendszeresen foglalkozni kívánunk. - A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. - Mindennapos testnevelés- Testnevelési órák - Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában, ezen kívül az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is kollégistáink rendelkezésére kívánjuk bocsátani. Ennek érdekében ösztönözzük diákjainkat, hogy rendszeresen vegyenek részt délutánonként a mindennapos testnevelési foglalkozásokon, járjanak el kondicionáló edzésekre, a kora őszi, és tavaszi időszakban javasoljuk számukra a futást, valamint szerda esténként rendszeres sportolási és mozgási lehetőséget biztosítunk nekik az iskola tornatermében. - A 18. életévüket betöltött tanulóinkat igyekszünk bevonnia a kollégiumban szervezett véradási programba / „Ha vért adsz, életet adsz!”. A kollégium környezetnevelési programja - Feladatunk a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. - Igyekszünk érzékennyé tenni diákjainkat a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására. 80

- Törekvésünk, hogy valamennyi tanulónkban környezetkímélő magatartást alakítsunk ki, s személyesen is vállaljanak felelősséget a környezetük védelméért. - Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése. - Fontos feladatunk, hogy kollégistáinkat a természeti értékeink megőrzésére, tiszteletére neveljük, és a nevelés hatására valamennyi tanulónk törekedjen a természet és társadalom harmóniájának kialakítására. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése - Nevelési feladatunk, hogy bővítsük tanulóink ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről és felkeltsük diákjaink érdeklődését a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. - Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekhez való hozzájuttatással megpróbáljuk elérni, hogy kollégistáink tájékozottak és jártasak legyenek a világ dolgaiban, fejlődjön személyes és szociális azonosságtudat - - Feladatunk, hogy foglalkozásaink során megismertessük a diákjainkat a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával. Törekszünk arra, hogy ápolják nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, erősödjön tanulóink hazaszeretete, és nemzeti értékeink iránti tisztelete. - Sokszínű, kulturális tevékenységgel kívánunk hozzájárulni a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. - Feladatunk, hogy kollégistáink világképét formáljuk és hozzásegítsük őket európai uniós polgár identitásuk kialakulásához, bemutatva számukra az Európai Uniós tagság révén megnövekedett kihívásokat, és az Unió kínálta lehetőségeinket. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei és a társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése - A tanulók életrendje a kollégium napirendi pontjainak megfelelően alakul, amely magába foglalja az önkiszolgáló tevékenységeket, valamint a kötött és kötetlen foglalkozásokat, a diákok szabadidőben végezhető tevékenységeit. - Kollégiumunk igyekszik megteremteni és biztosítani a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a diákok, szülők, és az iskola által támasztott elvárásokat, igényeket, valamint az intézményünkben kialakult és jól bevált szokásokat is. Segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. - A diák-önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. - A tanulók napi életrendjének kialakítása belső szabályozás alapján működik, amelynél szem előtt tartjuk azt a fontos elvet, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a közoktatási törvény jogszabályainak keretei között – a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak, figyelembe véve az egyének közötti különbözőségeket. - A napirend kialakításánál a kollégium diákönkormányzata javaslati és véleményezési joggal él. A feladatok és célok kitűzésénél és végrehajtásánál a csoportok és a diákönkormányzat vezetői egyaránt részt vesznek. - Kollégiumunk a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására is törekszik. Teszi mindezt intézményünk hírnevének javítása, és a hozzánk érkező diákok együvé tartozásának elősegítése érdekében. 81

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei. - Az évente ismételten megtartott rendezvényeink, ünnepségeink nem csak a hagyományok megőrzése és ápolása miatt fontosak, hanem azért is, mert a közösségi élet kialakításának fontos eszközei. - Ilyenek: - az ünnepélyes tanévnyitó, - az elsősök fogadása - „Ismerd meg városunkat!”, vetélkedő elsősöknek, - a szeptemberi bemutatkozó est, - „Ismerkedési est a tornateremben”, a diákönkormányzat által szervezett szórakoztató műsor, - a diákönkormányzat újraválasztása, - a történelmi eseményekhez fűződő megemlékezések, koszorúzás - a karácsonyi angyalkázás, - a karácsonyi vacsora, , - a végzős diákok szerenádja, - a ballagási búcsúztató, - táncos-, zenés találkozók, - a versengések, ahol a diákok a cél érdekében együttműködhetnek egymással, - A kisközösségek (szobaközösségek) részben spontán szerveződnek, részben a nevelőtanárok és a kollégiumvezető véleménye alapján. Nevelőtestületünk tanév elején és szükség esetén tanév közben is lehetővé teszi a diákok számára a szabad szobaválasztást. - Az újonnan és egy településről érkezett elsősöket igyekszünk lehetőség szerint egy szobában elhelyezni, és ezzel is megkönnyíteni számukra a beilleszkedést. - - A heterogén (más életkorú és más évfolyamba járó) diákok egy szobában történő elhelyezését azért tartjuk helyesebbnek és jobbnak, mert így az idősebb kollégisták segítséget tudnak nyújtani fiatalabb társaiknak. Ezáltal gyorsabb a tapasztalatcsere és a szokásrendszereket is hamarabb elsajátítják az elsős tanulók. - A szabadidőben igyekszünk minél több sportolási lehetőséget tervezni és lebonyolítani, amelyek diákjaink jó egészségi állapotának megőrzésében játszanak fontos szerepet. A tavaszi és őszi időszakban gyakran szervezünk sportversenyeket, melyekre a szomszédos iskola tanulóit is meghívjuk. Szerda esténként minden kollégistának rendelkezésére áll az iskola tornaterme, ahol 2 és fél órán keresztül űzhetnek különféle sportokat. - A különböző játékos vetélkedőknél, sportversenyeknél úgy válogatjuk össze a csapatokat, hogy a kevésbé jó sportolók, a tehetségtelenebb diákok is szerephez jussanak és megmérethessék önmagukat, legyen sikerélményük, játékélményük. - A művelődési lehetőséget kollégiumon belül a könyvtár, valamint a videó-tárunkban rendelkezésre álló művészfilmek teszik lehetővé. - Célunk az, hogy a városi könyvtár által szervezett író-, olvasó találkozókon, a művelődési házban neves művészek és közéleti személyiségek előadásain is részt vehessenek tanulóink. - A nagyobb városokban megrendezésre kerülő országos hírű kiállításokra, színházi előadásokra pénzügyi lehetőségeinkhez mérten igyekszünk elvinni kollégistáinkat.

82

A kollégiumi nevelés-oktatás folyamatában megfigyelt tapasztalatok, és egyéb sajátos jellemzők tanulási kultúra - A gyermekek mindennapi felkészülését megfigyelve a nevelőtanárok azt tapasztalják, hogy a tanév kezdetén, különösen a kistelepülésekről érkezett 9. osztályos tanulóknak gyakran okoz nehézséget az általános iskolai elvárásokról, a középiskolai követelményszintre való átállás. Sok gyermek képtelen a tananyagból a lényeget kiszűrni, és csak „hangos” tanulással képes a feladott leckék elsajátítására. A kollégiumba érkező diákok egy része hozzá szokott ahhoz, hogy nem azonos időpontokban készül fel a másnapi tanórákra, így többeknek problémát jelent a tanulás kötött időpontja (felkészítő foglalkozás /„szilencium”/. - Megfigyelhető, hogy tanári irányítás és felügyelet nélkül több diák rendszertelenül készülne az órákra (pl.: csak akkor tanulna intenzívebben, ha tudja, hogy felelni fog, vagy ha témazárót fog írni). Munkakultúra Sok tanulónk esetében fejletlen munkakultúráról beszélhetünk, sajnos egyre több azoknak a diákoknak a száma, akiknek otthon semmiféle munkát nem kell végeznie, mivel a szülők mindent elvégeznek a gyerekeik helyett. A tanulók nagy részét otthon a szülők kiszolgálják. A családi közegben nincsenek kellően bevonva a diákok a munkamegosztásba, még egyszerűbb házimunkát is csak nagyon kevesek végeznek otthon (takarítást, mosogatást, bevásárlást, stb..) Ilyen előzmények miatt a kollégiumban komoly nehézségeket okoz számukra saját közvetlen környezetük rendben tartása, még a szemét kiürítése is, stb... Társas kapcsolatok kultúrája Kollégiumunkban is érkeznek olyan diákok, akik túlzottan befelé fordulók, s szinte csak családtagjaikkal tartják a kapcsolatot, kortársaikkal nem barátkoznak, vagy képtelenek a kapcsolatteremtésre zárkózottságukból adódóan. Megfigyelhető, hogy a gyermekek többsége a közösségi dolgok iránt közömbös, érdektelen, nem szívesen tesznek a gyermekek társaik érdekében szolgálatokat. A gyerekek vegyes korosztályonként történő elhelyezése a szobákban tapasztalataink alapján jobbnak bizonyul, mint egy homogén összetétel, mivel így a nagyobbak szorosabb kapcsolatot építenek ki a kisebbekkel, könnyebbé teszik számukra a beilleszkedést, a szokások elsajátítását. Néha előfordul, hogy az idősebb diákok ki akarják használni fiatalabb társaikat – ez a jelenség főként a fiúknál a tanév elején figyelhető meg (ágyaztatás, takaríttatás, stb..), de a nevelők még időben kezelik az ilyen és ehhez hasonló helyzeteket. A társadalmi lét, a közélet kultúrája, politikai kultúra, kollégiumi közéleti aktivitás A közéleti szereplési vágy nem sok gyermekre jellemző – bizonyítja ezt az is, hogy a tanév eleji diák-önkormányzati tagok megválasztásánál sokszor tiltakoznak a gyerekek a jelöltetésük ellen – mondván, hogy ők nem kívánnak társaik problémáival foglalkozni. Gondolkodási kultúra, világnézet, világkép, magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Kevésbé foglalkoztatja a diákokat a hovatartozás kérdése, inkább a nemzetiségi ellentétek azok, amelyek időszakonként előtérbe kerülnek náluk. Erkölcsi és etikai kultúra A gyermekek erkölcsi és etikai problémái a legtöbb esetben a nevelési hiányosságokból, a családon belüli elhanyagoltságból, a diákok közvetlen környezetében uralkodó rossz szokások és példák követéséből fakadnak.

83

Vizuális és esztétikai kultúra: képzőművészet, zene, irodalom, színház, film Sajnos sok diákra jellemző az esztétikum iránti közömbösség, az igénytelenség. A tanulók zenei érdeklődése többnyire a könnyűzenében merül ki, míg a filmművészetben is inkább csak a „limonádé” filmeket és a szappanoperákat kedvelik. Az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető a gyerekeknél a színházi előadások iránti érdektelenség. Környezetkultúra: környezetvédelem- és fejlesztés Egyre gyakrabban tapasztalható kollégiumunkban is a vandalizmus, valamint a közvetlen környezet elhanyagolása. Kevés azon diákok száma, akik környezetük tisztaságával, a kollégium bútorzatának, berendezési tárgyainak megóvásával törődnének. Mentálhigiénés kultúra: önismeret, önértékelés, önkontroll A diákok többsége önismereti problémákkal küzd, s mivel a gyermekek nem ismerik kellően önmagukat ebből fakadóan sokaknak téves az önmagukról alkotott képe, s rossz az önértékelése is. Egészség-, és testkultúra A gyermekek többsége nagyon keveset mozog, ennek következtében állóképességük is gyenge, fizikai erőnlétük rossz állapotban van. Keveset tartózkodnak a szabadban, szobáikat ritkán szellőztetik. Sokan egészségtelenül táplálkoznak – az üzemi konyhán elkészített ételek közül csak a kedvükre valót fogyasztják el, így szinte mindig mellőzik a főzelékféléket, de a húsokat és a leveseket sem kedvelik. Megfigyeléseink azt bizonyítják, hogy a diákok többsége a különböző gyorsan készített ételeket (pizza, hamburger) eszi a legszívesebben, és nagyon sokan fogyasztanak, különféle cukros ízesítésű szénsavas üdítő italokat. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, kezdjék meg a segítő munkát. -

szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek felzárkóztató, tehetséggondozó programok drog- és bűnmegelőzési előadások pályaorientáció felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése ösztöndíjak a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, jegyző, stb.) kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal a diákönkormányzat bevonása segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében enyhébb lefolyású, ismert betegségek esetén gyógyszeres segítségadás, intézményen belüli ellátás, házi ápolás gyors, hirtelen fellépő rosszullétek esetén a doktor kirendelése a beteg diákok megfelelő szakorvoshoz, háziorvoshoz, orvosi ügyeletre történő irányítása 84

-

-

-

-

-

teendők a kollégistáknál felmerülő jogi problémák esetén a tanulók megismertetése a diákjogokkal a diákönkormányzat bevonása a jegyző, ill. más hivatali személyek és szervek megkeresése A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek. A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik). A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek. A helyi gyermekjóléti intézményekkel, szakszolgálatokkal folyamatos kapcsolatban állunk, s a speciális szakmai hozzáértést igénylő gyermekeket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk. A gyermekvédelemben érintett fiatalok családtagjait is tájékoztatjuk arról, hogy honnan, mely szakszolgálatoktól kaphatnak segítséget, s hova fordulhatnak problémáikkal.

Nevelési klíma Törődés A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok folyamatosan odafigyelnek a rájuk bízott gyermekek fizikai és pszichés állapotára, s problémás esetekben segítik a diákokat, vagy a megfelelő szakemberhez irányítják őket, szükség esetén a szülőket is bevonva. Meghallgatás A tanulók meghallgatása a tanárok mindennapi feladatát képezik. A diákokkal történő egyéni beszélgetések teszik lehetővé a tanulók jobb megismerését, s a problémák felszínre hozatalát. A pedagógusi rugalmasság Mivel kollégiumunk célja az, hogy a ránk bízott gyermekek jól érezzék magukat, így az intézményben dolgozó tanárok a lehetőségekhez mérten rugalmasan kezelik a napirendet, s gyermekekkel kapcsolatos ügyeket. Diák-diák viszony A gyermekek egymáshoz való jó viszonyát azzal is próbáljuk elérni, hogy a szobákban vegyes korosztályú diákokat helyezünk el. A magasabb évfolyamba járó tanulók megkönnyítik az újonnan érkezett diákok számára a kollégiumi közösségbe való beilleszkedést, s a tanulásnál is segítséget nyújtanak számukra. Követelmények A gyermekekkel szemben támasztott követelményeket igyekszünk úgy összeállítani, hogy azok közelítsenek az iskola, a család, és a társadalom elvárásaihoz. Szabályok A szabályokat úgy állapítjuk meg a diákok számára, hogy azok megfeleljenek a törvényi előírásoknak, s lehetővé tegyék minden diák számára azt, hogy a nagy közösségben lehetőleg mindenki jól érezze, és kibontakoztathassa önmagát úgy, hogy ez által nem sérti társait.

85

Diákönkormányzat, a tanulók közösségei - Nevelőtestületünk célja, hogy diákjaink ismerjék és gyakorolják jogaikat, és a mindennapi nevelő-oktató munka során érvényesüljenek a demokrácia alapvető szabályai. - Célunk, hogy tanulóink megismerjék a kollégiumra vonatkozó legalapvetőbb szabályokat és azok dokumentumait. - Minden tanév első hónapjában újjá szervezzük a diákönkormányzatot. - A tanulóközösséget arra motiváljuk, hogy gyakoroljanak döntési jogkört saját közösségi életük megtervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában. - Arra törekszünk, hogy az intézményünkbe jelentkező gyerekek kellő betekintést kapjanak a kollégiummal kapcsolatos döntésekbe, az érdekérvényesítés lehetőségeibe, összefüggéseibe. - Diákjaink vegyenek részt programok, foglalkozások megtervezésében, szervezésében és lebonyolításában, tudjanak önállóan is rendezvényt előkészíteni és megvalósítani! Kollégistáink intézményünkről alkotott véleménye legyen a nevelőközösség számára visszajelzés a következő döntéshozatalnál - Tanulóink ismerkedjenek meg más kollégiumok működésével, az ottani feltételrendszerrel, a diákélet sajátosságaival, az ott folyó munkával és tevékenységrendszerrel! - Minden évben egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk, ahol a diákönkormányzat beszámolhat az elmúlt időszakban végzett munkájáról, s kollégistáink megvitathatják a felmerülő problémákat. Partneri elvárások, elégedettség Diákok A tanulók között végzett kérdőíves felméréseink azt mutatják, hogy a diákok többsége elégedett a kollégiumi létformával, bár életkori sajátosságukból fakadóan a meglévőnél sokkal nagyobb szabadságra vágynak, több kimenőt szeretnének és a szilenciumok időtartamát megrövidítenék. A kapcsolódó iskolák elvárásai, elégedettsége, támogatói részvétele - a diákok jól felkészülten járjanak az iskolába, rendszeresen vegyenek részt az iskola által szervezett előadásokon, szakkörökön, képviseljék az iskola diákságát a városi rendezvényeken - az iskola közepesen elégedett a kollégiumban folyó munkával - az iskolánk is anyagi problémákkal küzd, ezért a kollégiumi életre is keveset tudott áldozni. A szülők elvárása, elégedettsége, támogatói részvétele - a kollégista gyermekek szülei az általános elvárásokon kívül (szállás-, étkezés biztosítása, a gyermekek tanórákra való rendszeres felkészítése) nem támasztanak egyéb kívánságokat a kollégiummal szemben - kevés szülőtől érkezik visszajelzés elégedettségük milyenségéről - a családok többsége nem érdeklődik gyermeke kollégiumi hogyléte felől, intézményünk dolgozói sok esetben azt tapasztalják, hogy a szülők nem működnek együtt a gyermekek nevelésében, tanításában, a követelmények és szabályok következetes betartatásában. Intézményi belső elvárások: pedagógusok és nem pedagógus munkatársak elvárásai, elégedettsége 86

- nem pedagógus munkatársak szeretnék, ha a diákok megbecsülnék a környezetüket, jobban ügyelnének a tisztaságra. - a tanárok egyre többször tapasztalják, hogy a kollégiumi nevelőtanári és a szülői elvárások gyakran ellentmondanak egymásnak. A pedagógusok jogos igénye az, hogy a szülők, és a diákok a jelenleginél legyenek sokkal együttműködőbbek. A pedagógiai munka dokumentumai -

Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Munkaterv Munkaköri leírások Csoportnaplók Ügyeleti naplók

Kollégiumunk kapcsolatrendszere Céljaink elérésének, és nevelési feladataink megvalósításának érdekében folyamatosan együttműködünk: - iskolánkkal - nevelőtanáraink napi kapcsolatban állnak az iskolában oktató tanárokkal - a kollégiumvezető folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőjét a kollégiumban történő eseményekről, beszámol az itt végzett munkáról - a csoportvezetők rendszeresen megkeresik a diákok osztályfőnökeit, akikkel egyeztetik, elemzik kollégistáink tanulmányi eredményeit, iskolai, iskolán kívüli, és kollégiumi viselkedését - pedagógusaink a problémás eseteket elemzik a szaktanárokkal, és a bajokra közösen próbálnak lehetséges megoldási módokat keresni - a diákok szüleivel, hozzátartozóival a kapcsolattartás és együttműködés az alábbi módon és formában történik: szülői értekezleteken: házirend, napirend, egyéb szabályok, szokásrendszerek megbeszélése - telefonon keresztül: betegség, lelki-, vagy egyéb problémák észlelése esetén - a szülőt meghívjuk négy, ill. több szemközti beszélgetésekre: a tanulók viselkedési rendellenességeinek észlelése, valamint komoly, sorozatos szabályszegések esetén. Az okok együttes felkutatása, útmutatás, tanácsadás a családnak. - kiértesítés levélben: rossz tanulmányi eredmények, gyakori hiányzások jelzése - család felkeresése: abban az esetben, ha a diák jóval a képességei alatt teljesít, vagy észrevehető negatív változások álltak be viselkedésében, lelki bajai vannak, s ezek feltehetően családi problémákra vezethetők vissza. - a Művelődési Házzal: szervezett programokon, műsorokon, rendezvényeken való részvétel - az Vikár Béla Városi Könyvtárral: szakirodalomhoz, szórakoztató irodalomhoz való hozzájutás, író-, olvasó találkozók, vers és prózamondó versenyek, irodalmi vetélkedők - az iskola könyvtárával: könyv-, folyóirat, számítógép használat -

87

- a helyi Vöröskereszttel: véradás, vetélkedők - az iskolaorvossal: sürgős esetekben kihívjuk, enyhébb problémáknál a tanulók felkeresik - a Gyermekjóléti Szolgálattal: hátrányos és veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele - a Gyámügyi Hivatallal: rendszeres, és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - a Családsegítő Központtal: rászoruló családok segítése Ellenőrzés, értékelés a kollégiumban Az ellenőrzés tartalma kiterjed - a foglalkozások színvonalára, - ügyeleti munkára - a tanév elején kitűzött pedagógiai célok megvalósítására - a nevelőtanárok és a diákok mindennapi kapcsolatára - a házirendben felállított szabályok megkövetelésére - a gyerekek problémáira való aktív odafigyelésre - következetes munkavégzésre - pedagógustársakkal való együttműködésre - munkaidő pontos betartására - naplóvezetésre Az ellenőrzés működtetése - folyamatos - rendszeres Az ellenőrzések célja a nevelő-oktató munka eredményességének fokozása, a hibák kijavítása, a dolgozók sikerélményhez juttatása A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Felkészítő, fejlesztő foglalkozások során szorgalmazzuk a diákok tanuláshoz való pozitív hozzáállását, figyelmet fordítunk pozitív tanulási beállítódásuk megerősítésére, kreativitásuk fejlesztésére, figyelembe véve személyiségük egyéni sajátosságait. A tanulást segítő foglalkozások: a) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozások. cél: a tanulók napi tanulmányi munkájának segítése. feladat: a tanuláshoz szükséges feltételek megteremtése és biztosítása. tartalom: a tanuló tanulási kötelezettségének megvalósítása állandó tanári segítségnyújtás és ellenőrzés mellett. A foglalkozások a részvétel szempontjából minden tanuló számára kötelezőek, a kötelezettség alóli esetenkénti felmentés (pl.: délutáni iskolai elfoglaltság miatti hiányzás) egyéni elbírálás alapján történik (a csoportvezető tanár dönt). A kötelező foglalkozások eltöltésének módjáról, helyéről az egyénhez igazodva a csoportvezető tanár dönt, a kötötten meghatározott időintervallumban (péntek kivételével hétköznapokon 15,30 – 19,00-ig szünet közbeiktatásával). b) Előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások, illetve a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása – diákok egyéni segítése, iskolában ill. kollégiumban történő korrepetálása - a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása. 88

cél: felzárkóztatásnál a tanulók tantárgyi hiányosságainak pótlása, a hátrányok kompenzálása , tehetséggondozásnál a tehetségek felismerése, motiválása, plusz ismeretek nyújtása feladat: szakszerű pedagógiai segítségnyújtás az adott tantárgyi többlet ismeretek eléréséhez, ill. felzárkóztatásnál a hiányosságok leküzdésére tartalom: egyénhez igazított tantárgyi oktatás c) Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások: a) tematikus csoportfoglalkozások a 36/2009. (XII. 23.) OKM r. rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével (heti 1 alkalommal) b) általános - kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó - csoportfoglalkozás, - elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, gondok kerülnek előtérbe, s ezekre keresnek megoldást a diákok csoportvezetőikkel együtt. Ezeken a foglalkozásokon történik meg a csoport tanulmányi munkájának és egyéb tevékenységének értékelése A diákok egészséges életének védelme érdekében a csoport-összejöveteleken prevenció is folyik, ahol a balesetekről, a káros szenvedélyekről - dohányzás, alkohol, drogfogyasztás káros hatásairól, kialakulásának megelőzéséről – kaphatnak megfelelő tájékoztatást és ismereteket. A foglalkozások keretein belül a tanulók elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. cél: a szocializációs folyamat irányítása, közösségformálás, a közösségi lét nevelői hatásainak kiaknázása, tematikus ismeretek közvetítése, átadása feladat: szakszerű pedagógiai ismeretközvetítés a KNOA által megadott témakörökből, a törvény által meghatározott kötött, csoportos formában tartalom: a csoport igényeihez, ill. az életkori sajátosságokhoz igazítottan Speciális ismereteket adó, tematikus foglalkozások: A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére, bajaikra a pedagógusokkal együtt megoldást kereshetnek, segítséget, tanácsot kaphatnak. cél: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, segítségnyújtás a diákok egyéni gondjainak megoldásánál. feladat: a tanulók pedagógiai, pszichológiai megsegítése, szülői szerepek helyettesítése tartalom: egyénre szabott Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Különböző rendezvények, ünnepségek, megemlékezések a kollégiumi közösség erősítése, valamint a hagyományok megőrzése és ápolása céljából kerülnek megrendezésre.

89

A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet játszik a kulturált és egészséges életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a környezet megóvása, ápolása. A szabadidős tevékenységek megtervezésekor hangsúlyt helyezünk a diákok művészeti (képzőművészeti, zenei, irodalmi, stb..) képességeinek fejlesztésére. A kézimunkázás, festés, rajzolás alkotói folyamat, melyben a diákok önkifejeződése is szerepet kap. A kollégisták szabadidejének megszervezésénél aktívan közreműködő szereplő a diákönkormányzat. Szabadidős programoknak, foglalkozásoknak életmód-közvetítő szerepük is van. A séták, kirándulások, kondicionáló tornák, az aerobik segítik a rekreációs folyamatot pályaorientáció öntevékeny diákkörök működésének támogatása Állandó programok: Környezetvédelmi kör: cél: a diákok egészséges, és kulturált életmódra, közvetlen környezetük megóvására, ápolására, gondozására, tisztántartására nevelése feladat: ismeretközvetítés, a tanulók pedagógiai irányítása, szülői szerepek helyettesítése tartalom: egyénre és csoportra szabott A foglalkozások eltöltésének módjáról, helyéről az egyénhez igazodva a foglalkozást vezető tanár dönt kötötten meghatározott időintervallumban (péntek kivételével hétköznapokon 12,00 -15,30-ig). Sportkör: cél: a diákok egészséges, és kulturált életmódra nevelése feladat: a tanulók rendszeres sportolásának, testmozgásának elősegítése, pedagógiai irányítása tartalom: egyénre és csoportra szabott, aktív részvétel kollégiumi sporttalálkozókon, házi, és kollégiumok közötti bajnokságokon A foglalkozások eltöltésének módjáról a foglalkozást vezető tanár dönt Helyszín: Gróf Teleki tornaterme Időpont: szerda 18,30 – 20,30 További rendszeres programok, szakkörök: Asztalitenisz kör, Sakk-kör Egészségvédelmi-, felvilágosító kör Főző szakkör, cél: a diákok egészséges-, és kulturált életmódra nevelése, a tanulók ismereteinek bővítése feladat: a tanulók életkorához igazodó ismeretek átadása, speciális ismeretek nyújtása, az elméleti tudás gyakorlati alkalmaztatása egyénre és csoportra szabottan, pedagógiai segítségnyújtás, irányítás

90

A foglalkozások eltöltésének módjáról, és időpontjáról a foglalkozást vezető tanár dönt a megadott időintervallumban (péntek kivételével hétköznapokon 12,00 -15,30-ig és 19,00 – 20,00-ig). Helyszín: a kollégiumi társalgó-helyiségek ill. konyhák Eseti programok: Kulturális verseny (szabad választás alapján) Műveltségi vetélkedő (szabad választás alapján) Egyéni megmérettetések (szavaló-, népdal-, plakátverseny) (szabad választás alapján) Kollégiumi és egyéb pályázatok(szabad választás alapján) Tanulmányi verseny (szabad választás alapján) Házi bajnokságok (szabad választás alapján)

Kollégiumok közötti versenyek (szabad választás alapján) foglalkozástípusok Tanulást, mindennapi felkészülést segítő Differenciált képességfejlesztő, felzárkóztató

A diákok számára a részvétel szempontjából

A kollégium által kötelezően biztosítandó heti órák száma

egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító

kötelező előzetes felmérés alapján kötelező

A foglalkozás irányultsága

13 óra

egyéni fejlesztést megvalósító

Tehetségkibontakozó

javasolt

egyéni fejlesztést megvalósító

Speciális ismereteket adó, tematikus csoportfoglalkozás KNOA alapján

kötelező

közösségi fejlesztést megvalósító

Kollégiumi élet szervezésével összefüggő

kötelező

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító Szabadidő eltöltését szolgáló (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, program, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap)

1 óra

szabadon választható legalább 1 óra kötelezően választandó

10 óra

egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító egyéni fejlesztést megvalósító egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító

91

A kollégiumi foglalkozások keretterve (A foglalkozások tartalmát és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket a pedagógiai program és a foglalkozási tervek rögzítik). A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában (36/2009. (XII. 23.) OKM r.) felsorolt hét témakörökből a csoportvezető heti rendszerességgel tart foglalkozásokat a meghatározott időkeretben, összesen legalább 20-22 alkalommal, mely foglalkozásokon a részvétel - a rendelet értelmében - a diákok számára kötelező. A 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a KNOA kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosítása szerint a rendelet 2. §-a (2) bekezdésében meghatározott kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Összes óraszám

9. évfolya m 4 3 3 2 4

10. évfolya m 3 3 3 2 4

11. évfolya m 3 4 2 2 4

12. évfolya m 1 3 4 2 4

3

3

3

3

3 22 óra

4 22 óra

4 22 óra

3 20 óra

A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere A tanulók minősítésének formái A tanulmányi teljesítmények ellenőrzése az alábbi módon történik - a napi felkészítő foglalkozásokon tanultak kikérdezése - osztályfőnökök, szaktanárok megkérdezése - ellenőrzők, osztálynaplók megtekintése - dolgozatok átnézése A tanulmányi teljesítmények mérése: - a követelmények és a tanuló képességeinek viszonyában mérjük a teljesítményt - az iskolában szerzett jegyek alapján - a jelenlegi és az előző havi érdemjegyek összevetése alapján 92

A tanulmányi teljesítmények értékelése: - a diákok képességeit is figyelembe véve a pozitívan teljesítő tanulókat dicséretben, jutalomban, elismerésben részesítjük - a rossz érdemjegyeket hozó diákokat, elmarasztaljuk, jelzést küldünk a szülők felé, büntetést szabunk ki - amennyiben a tanuló az előző hónaphoz képest sokat rontott, vagy 3-nál több elégtelent szerzett, abban az esetben a nevelőtanár köteles értesítést küldeni a szülőnek - minden negyedévben a kollégiumi tantestület elemzi a kollégisták tanulmányi helyzetét és teljesítményét - az eredményekről a kollégiumi közgyűléseken is beszámol az otthonvezető - a félévkor és év végén 4,7-nél jobban teljesítő diákok szabadon választhatják meg szilenciumi idejüket - a bukott tanulók kötelesek a szilenciumos terembe bevonulni, és ott készülni az órákra A tanulók neveltségi szintjének ellenőrzése - a szilenciumi foglalkozásokon - a szabadidőben - a kötetlen foglalkozásokon - az önkiszolgáló tevékenység során A tanulók neveltségi szintjének ellenőrzése az alábbiak alapján történik - milyen a diákok tanuláshoz való hozzáállása? - mennyire fegyelmezettek a tanulók a foglalkozásokon és az önkiszolgáláskor történő munkavégzés során? - milyen a kollégisták munkához való hozzáállása? - milyen a diákok feladathoz való viszonyulása? - milyen a kollégisták társakkal és tanárokkal történő együttműködése? A tanulók neveltségi szintjének mérése az alábbi módon történik - osztályfőnökök, szaktanárok beszámolói alapján - szülők elbeszélése - szobatársak, iskolatársak, kollégisták elmondása alapján - a nevelőtanárok, csoportvezetők megfigyelése A tanulók neveltségi szintjének értékelése: - jutalmazás (szóbeli, tárgyi) - elmarasztalás (szóbeli, írásbeli) A pedagógusok értékelése A kollégiumban dolgozó pedagógusok munkájának értékelésénél elsősorban az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: 1. A csoportvezetői tevékenységét milyen színvonalon végzi el? (a) szilenciumokon biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket, s a diákokat a tanulásra készteti; (b) folyamatosan ellenőrzi a tanulók jegyeit, s törekszik arra, hogy a rosszul teljesítők rövid időn belül javítsanak eredményeiken; (az odafigyelésre, az állandó késztetésre, tanulásra való motiválásra bizonyíték a tanulók jegyeiben történő pozitív irányú változás) (c) munkaidejében rendszeresen részt vesz a tanulók korrepetálásában, felzárkóztatásában (d) a csoportjában lévő diákokkal rendszeresen foglalkozik, ismeri tanulói családi, szociális hátterét; 93

(e) kellő figyelmet fordít a magatartási problémás tanulókra, s megpróbálja a diákokat a helyes útra terelni, ha szükséges büntetést szab ki; (f) rendszeres kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel, szülőkkel; (g) a csoportjában lévő diákok rendszeresen részt vállalnak a kollégiumi rendezvények szervezésében, lebonyolításában; (h) csoportnaplóját pontosan, és rendszeresen vezeti 2. Ügyeleti munkáját mennyire végzi eredményesen? (a) ügyeleti munkáját igyekszik mindig pontosan kezdeni, és munkaidejében rendszeresen a kollégiumban tartózkodik, esetenként ez idő alatt csak a kollégiumi ügyek intézése miatt van távol (b) a rá bízott tanulók a napi takarítás után rendet és tisztaságot hagynak maguk után; a rendrakást minden alkalommal személyesen ellenőrzi (c) ügyel arra, hogy diákjai vigyázzanak a kollégium tárgyaira, bútorzatára, rendjére és megbecsüljék, óvják az intézmény tárgyi felszereltségét 3. A kollégium célja érdekében ismeretszerzésben, önképzésben, továbbképzésben vesz részt. 4. Rendszeresen segíti és támogatja az újonnan érkezett dolgozókat, a pályakezdőket. 5. A kollégium érdekében (pl.: váratlanul megbetegedett munkatársak helyettesítése, nem várt ügyelet ellátása esetén) túlórákat vállal. 6. Tanácsaival, ötleteivel, segíti a kollégiumban folyó pedagógiai munkát. 7. Tevékenyen részt vesz a kollégium tárgyi, pedagógiai feltételeinek javításában (eredményes pályázatokat készít) 8. Részt vállal a szakmai és pedagógiai munka tartalmi megújításában, új módszerek alkalmazásában és bevezetésében. 9. Sportrendezvényeket szervez. 10. Szabadidős programokat, vetélkedőket szervez.

94

4. Az Iskola Szakmai Programja: Az iskola alapvető feladata, célja most és a jövőben is a szakképzés. Alapelv az olyan színvonalú szakképzés folyatása, mely növeli az iskola falai közül kikerülő tanulók elhelyezkedési esélyeit. Társadalmi kötelezettség, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak. Ennek keretében szoros együttműködésre törekszik olyan partnerekkel, akik segítséget tudnak nyújtani a munkaerő-piaci elvárások feltárásában, az elvárások meghatározásában. Ilyen partnerek illetve érdekképviseletek: Munkaügyi Központ Kereskedelmi és Iparkamara Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása. A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas- és módszerkompetenciák). A szakképzés terén is átalakulási folyamatot élünk meg: -

demográfiai viszonyok változásai (csökkenő tanulólétszám)

-

szakképzésre egyre inkább csak gyenge képességű tanulók jelentkezése

-

gazdasági szervezet változásából adódó helyi és regionális foglalkoztatási viszonyok átalakulása

-

a szakképzés szabályozó rendszereinek átalakulása

-

a szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek változása

-

finanszírozási rendszer átalakulása, a további források felkutatása

-

egyre erősödő igény a felnőttek, az ifjúsági munkanélküliek át- és továbbképzésére.

A szakképzési célok meghatározásánál mindezek meghatározó tényezők.

95

Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 811 02 1.2. Szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 1. 3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960 – 1440 2. EGYÉB ADATOK 2.1. A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a mezőgazdasági szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában 2.2. Szakmai előképzettség: 2.3. Előírt gyakorlat: 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 30 % 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % 2.8. Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok)

96

3.1.1.

A FEOR száma

B FEOR megnevezése

6130

Vegyes gazdálkodó

3.1.3.

5242

Házvezető

3.1.4.

5129

3.1.5.

3512

3.1.6.

2312

3.1.7. 3.1.8. 3.1.9.

5115 5223 9237

3.1.2.

profilú

Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozású Hivatásos nevelőszülő, főállású anya Szociális munkás és tanácsadó Piaci, utcai árus Házi gondozó Háztartási alkalmazott

C A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Őstermelő Gazdaasszony Falusi vendéglátó Áru-előkészítő Nevelőszülő Házi szociális munkás Családgondozó Piaci, utcai zöldséges Házi ápoló Háztartási alkalmazott

3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A mezőgazdasági gazdaasszony családi gazdálkodási rendszerben, elsősorban őstermelői körülmények között megszervezi, irányítja és elvégzi a kertészeti növények termelésével, a gazdasági és egyéb háziállatok tartásával, gondozásával, a termékek értékesítésre előkészítésével, értékesítésével kapcsolatos munkákat. Intézkedik a készletek, ételek, italok, takarmányok, vegyszerek stb. beszerzéséről, tárolásáról. Falusi vendéglátóként komplex szolgáltatást (szállásadás, étkeztetés, programszervezés, mezőgazdasági termék előállítást) biztosít. A tevékenység során figyelembe veszi környezetének hagyományait, népművészeti lehetőségeit. Családellátóként elsődleges feladata saját háztartásának vezetése, családjának ellátása, gyermekeinek nevelése, gondozása, beteg családtagjainak ápolása. Ismeretei birtokában képes idegen családok háztartási feladatainak szervezésére, felügyeletének ellátására, illetve részfeladatainak elvégzésére. Egyéneknek, családok-, közösségek tagjainak mindennapi életük viteléhez segítséget nyújt (takarítás, gyermek- és beteggondozás, mosás, bevásárlás, főzés, felszolgálás, állatgondozási-, kertészeti munkák stb.). Saját takarítási feladatain túl külső takarítási munkákat is ellát. Gyűjti és szelektíven kezeli a családban, a munkahelyén keletkező hulladékot. A szakképesítéssel rendelkező képes: - állattartás, növénytermesztés mennyiségi, minőségi és gazdaságos rendszerét megtervezni, a feladatokat végrehajtani - mezőgazdasági és egyéb, a ház körül, a gazdaságban megtermelt árukat eladásra előkészíteni, árusítani, - kulturált életvitelt folytatni - családban, háztartásban előforduló ruhajavításokat, tisztításokat elvégezni, egyszerűbb ruhadarabokat megvarrni, kézimunkát készíteni - családi pénzügyi tervet készíteni - konyhai-, élelmezési bevásárlást és a saját termékek gazdaságos felhasználását összehangolni - szerződéseket, megállapodásokat, számlákat, egyéb okmányokat kitölteni - pályázatokat előkészíteni 97

-

állat-egészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi szabályokat betartani bemutatni a saját gazdaságot, a lakókörnyezetet falusi vendéglátóhelyet kialakítani, berendezni gondozni a virágoskertet és a háziállatokat termények felhasználásának előkészítését, házi feldolgozását elvégezni szabadtéri étkezést megvalósítani (szabadtűzön) ételt előkészíteni, házi jellegű, valamint diabetikus, vegetáriánus ételeket elkészíteni, felszolgálni gazdálkodáshoz, vendégek fogadásához, a falusi/mezőgazdasági turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó információkat gyűjteni, felhasználni tájegységnek megfelelő programokat szervezni népi kismesterséget, népszokásokat megismertetni árubeszerzést végezni szakhatóságokkal kapcsolatot tartani szálláshelyeket kialakítani és berendezni vendégeket fogadni, ellátásukról gondoskodni teríteni, ételt, italt felszolgálni gondoskodni az eszközök, élelmiszerek, vegyszerek stb. biztonságos tárolásról háztartási és konyhai eszközöket, gépeket kezelni munka és környezetvédelmi szabályokat betartani dokumentációt vezetni készleteket, bevételeket és kiadásokat nyilvántartani háztartási munkákat (egyszerű ételek főzése, mosás, takarítás, lakásgondozás, házkörüli rend biztosítása) elvégezni csecsemő- és gyermekgondozási, betegápolási feladatokat ellátni segíteni a gyermekek, betegek, idősek gondozásában, ellátásában, elsősorban a házkörüli munkák végzésével szelektív szemétgyűjtést megvalósítani lakások, szálláshelyek, panziók, termelő üzemek, gazdaságok termelő és szociális létesítményeinek helyiségeit és berendezési tárgyait takarítani, tisztítani, fertőtleníteni textíliák mosását, javítását végezni

3.3. Kapcsolódó szakképesítések

3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4.

A B C A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja 31 811 01 Falusi vendéglátó részszakképesítés 21 814 01 Családellátó részszakképesítés 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

A B A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 98

4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 4.10. 4.11. 4.12.

11033-12 11034-12 11035-12 11036-12 11037-12 11038-12 11039-12

Család- és háztartásellátás Üzemgazdaság, ügyvitel Vendéglátás Napi tevékenységek Falusi vendégfogadás Kreatív textilfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A Kreatív textilfeldolgozás modul tananyagából vizsgaremek és dokumentációjának elkészítése. 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A

5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 5.2.4. 5.2.5. 5.2.6. 5.2.7. 5.2.8. 5.2.9. 5.2.10. 5.2.11. 5.2.12.

B C A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak a modulzáró vizsga azonosító száma megnevezése vizsgatevékenysége 11033-12 Család- és háztartásellátás gyakorlat, szóbeli 11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel gyakorlat 11035-12 Vendéglátás gyakorlat, szóbeli 11036-12 Napi tevékenységek gyakorlat, szóbeli 11037-12 Falusi vendégfogadás gyakorlat, szóbeli 11038-12 Kreatív textilfeldolgozás gyakorlat Mezőgazdasági termelés és 11039-12 gyakorlat, szóbeli feldolgozás 11497-12 Foglalkoztatás I. írásbeli 11499-12 Foglalkoztatás II. írásbeli 11500-12 Munkahelyi egészség és írásbeli biztonság

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység L.)

A

vizsgafeladat

megnevezése:

Textil-munkák

készítése

(vizsgaremek)

és 99

dokumentációja A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgáztató intézet által a Kreatív textilfeldolgozás követelménymodul szakmai ismeretei alapján meghatározott munkadarab elkészítése, amely lehet: szabásminta alapján egyszerű ruhadarab (szoknya, blúz, nadrág, kötény, bébi-ruha), hímzett, illetve egyéb technikával készült lakástextília, kötött, horgolt ruhadarab, népi motívum alapján kidolgozott használati eszköz, díszítő tárgy. A vizsgafeladat időtartama: 0 perc A vizsgafeladat aránya: 10 % M.) A vizsgafeladat megnevezése: Falusi vendégfogadás Konyhatechnika és felszolgálás Család- és háztartásellátás A vizsgafeladat ismertetése: A falusi vendégfogadás jellegzetességeinek bemutatása. A vendéglátó családi lakóépület szükséges átalakításának rajzon történő megtervezése, tájjellegű ételek bemutatása, szabadban történő étkezés előkészítése, saját gazdaság, népszokások, hagyományok, emléktárgyak bemutatása, ház körüli munkafeladatok végzése, programok szervezésének előkészítése (pl. lekvár főzés, termék betakarítás a vendéggel). A vizsgázó a vendéglátással kapcsolatos étkeztetési feladatokról bizonyítja rátermettségét. A kihúzott tételnek megfelelően kiválasztja az alapanyagokat, elkészíti a 2, vagy 3 fogásos főétkezésre szolgáló ételeket, megterít, felszolgálja és a hozzá illő italokkal is megkínálja a vendéget. Bemutatja az általa készített ételeket, ismerteti azok táplálóértékét, jellegzetességeit stb. Befejezésként leszedi az asztalt, rendet rak a munkahelyén, elmosogat. A vizsgázó a családi környezetben történő munkavégzés feladatairól ad számot. Megtervezi a napi munkafeladatokat, elvégzi a bevásárlást, reggelit készít, tárolja az élelmiszereket, kezeli a gépeket és eszközöket, takarít, egyszerű saját készítésű anyagokkal, erdei, kerti termékekkel díszíti a lakást, vasal, tisztít. Segédkezik a gyermekek és betegek gondozásában, gyermekekkel foglalkozik, játszik, felolvas, verset, éneket tanít. Kiemelt feladat a személyi higiénia alkalmazása, valamint a gyermekneveléshez kapcsolódó tevékenységek végzése. A vizsgafeladat időtartama: 285 perc A vizsgafeladat aránya: 45 % N.)

A vizsgafeladat megnevezése: Mezőgazdasági munkafeladatok

A vizsgafeladat ismertetése: A különböző mezőgazdasági tevékenységek közül a vizsgázó a tételsorból az általa húzott vizsgafeladatot önállóan, az előírt környezeti és biztonsági előírások figyelembevételével végrehajtja. A szükséges eszközöket, gépeket, növényeket, állatokat stb. a képző iskola vagy a gyakorlati munkahely biztosítja. A feladat elvégzéséhez a munkaeszközök mellett tankönyv, jegyzet nem használható, viszont a számításokhoz szükséges táblázatokat a vizsgázó rendelkezésére 100

kell bocsátani. A tételsornak tartalmaznia kell a mezőgazdasági termeléssel és a kisüzemi, házi feldolgozással, értékesítésre történő előkészítéssel kapcsolatos, a Szakmai és Vizsgakövetelményekben meghatározott valamennyi munkafeladatot. A tanuló a munkafeladat elvégzése után a szerszámokat letisztítva, a terepet rendezetten adja át vizsgabizottságnak. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat aránya: 15 % 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági feladatok A vizsgafeladat ismertetése: A feladatlap az ismeretek alkalmazását, az alapvető számítási, ügyviteli feladatok elsajátítását méri fel: vállalkozási alapfogalmak, vállalkozások indítása, működtetése, fejlesztése, marketing tevékenység, ügyviteli, számviteli és pénzügyi alapismeretek, nyomtatványok használata, levelezés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés. Az írásbeli vizsgatevékenység részei: Egyszerű számítási feladat (árumegrendelés mennyiségének, a vásárlás összegének meghatározása, órabérszámítás stb.). Nyomtatvány (pl. pénzfeladás, számla) kitöltése. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10 % 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A.)

A vizsgafeladat megnevezése: Vendégfogadás és ellátás

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő „Vendéglátás”, valamint a „Napi tevékenységek” modulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza. A vizsgázónak ismernie kell az ételkészítés első lépésétől (előkészület, tervezés) kezdve, az étel-alapanyagok vásárlásának szabályain keresztül, a felszolgált ételek elfogyasztásának befejezéséig terjedő, és az azt követő munkák végzését. A tételek között szerepelni kell a vendéglátás és a napi tevékenységek valamennyi lényeges feladatának. Fontos, hogy a tanuló a higiéniai, a munkabiztonsági, a környezetvédelmi, a balesetvédelmi és az elsősegély-nyújtási teendőket is ismerje. Minden feladatnál ki kell térni a helyi, az iskola vagy a lakóhely környékének jellegzetes vendégfogadási lehetőségeire. Kiemelten fontos az egészséges életmódra történő utalás. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgafeladat aránya: 10 % B.) A vizsgafeladat megnevezése: Mezőgazdasági munkafeladatok 101

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő „Mezőgazdasági termelés és feldolgozás” modul témaköreinek mindegyikét tartalmazza. A vizsgázónak ismernie kell a kertészet és az állattenyésztés legfontosabb feladatait, a növények-állatok igényeit, a megtermelt áru értékesítésének lehetőségeit. Fontos cél az egyes tájegységekre különösen jellemző kultúrák terjesztése, valamint a speciális területek (fűszerés gyógynövénytermesztés, kisállattenyésztés) feladatainak ismerete. Minden feladatnál ki kell térni a helyi értékesítés lehetőségeire. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgafeladat aránya: 10 % 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A vizsgaremekre vonatkozó előírások: A harmadik szakképző évfolyam első félévében kiadott témák közül a tanuló választja ki a számára legkedvezőbb, lehetőségeinek, elképzeléseinek leginkább megfelelő vizsgaremek feladatot. Ehhez a tanár, szakoktató a tanuló előzetes munkáját ismerve segítséget nyújt, és a készítés során is figyeli, támogatja a tanulói munkát. A vizsgaremek elsősorban az iskolai tanműhelyben, de kizárólag a szakoktató irányító tevékenysége alatt készíthető. A vizsgaremek készítésére a feladat munkaigényességétől függően 10 gyakorlati nap fordítható, a szükséges további munkát a tanuló szabadidejében végzi. A munkadarab csak akkor értékelhető, ha teljesen és határidőre elkészül. A dokumentációnak tartalmaznia kell a vizsgaremekhez tartozó rajzokat, szabásmintát, anyagnormát, műszaki leírást és árkalkulációt. A vizsgaremek és annak dokumentációjának elkészítése és beadása, nappali rendszerű képzés esetén legkésőbb az utolsó tanítási napon, felnőttképzés esetén a vizsgára jelentkezéskor történik. A korábban elkészített és az iskolai értékelő bizottság (igazgató /vagy megbízottja + 2 fő oktató) által előzetesen értékelt munkát a tanuló a teljes vizsgabizottságnak bemutatja, lehetőleg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. Az értékelésbe külső szakértő is bevonható. A vizsgaremek kiválasztásának indoklásával, elkészítésével, a felhasznált anyagokkal kapcsolatban bemutatás közben, beszélgetés során a vizsgabizottság kérdéseket tehet fel. A vizsgaremek értékelése: - a munkadarab elkészítésének nehézségi foka, munkaigényessége: 30% - a kivitelezés minősége: 70% Az elkészített munkadarabokból kiállítást is kell szervezni, amit a komplex vizsga idejére, illetve lehetőleg a vizsgaidőszak, évzáró befejezéséig meg kell tartani. A komplex vizsga után 102

a tanulók visszakapják a vizsgamunkákat. A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában. 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17. 6.18. 6.19. 6.20. 6.21. 6.22. 6.23. 6.24. 6.25. 6.26. 6.27. 6.28. 6.29.

A A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Konyhai berendezések, felszerelések és gépek Terítés, felszolgálás eszközei Takarító eszközök, gépek Mosás, vasalás gépei, eszközei Csecsemőgondozási felszerelések Betegágy, házi beteggondozási felszerelések Elsősegélynyújtás eszközei, anyagai Telefon Számítógép (szoftverek, hardver, Internet kapcsolat, nyomtató, szkenner) Vendégszobai bútorok Vendégszoba berendezési kiegészítők Mini-bárkocsi Szabadtűzön főzés eszközei és berendezései Virágoskert, konyhakert terület, művelési eszközök Fűnyíró Udvargondozási eszközök Szabadidős tevékenység (játszótér) eszközei Népi kismesterségek bemutatásához szükséges eszközök Házkörüli állatok, állattartási eszközök Disznóölés, házi zöldség- és gyümölcsfeldolgozás eszközei Textilfeldolgozáshoz szükséges gépek, eszközök, felszerelések Dísznövény-, zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztést bemutató és gyakorló földterület Termesztő berendezés (fóliaház, üvegház) Mezőgazdasági kisgépek, kéziszerszámok Helyi adottságoknak megfelelő berendezett állattartó telep Különféle állatfajok, tartásukhoz szükséges felszerelés, berendezés Fejési berendezések és eszközök, tejvizsgálati felszerelés Mezőgazdasági termékek (állati termékek, zöldség-, gyümölcs-, szőlő) elsődleges feldolgozásának, csomagolásának, értékesítésének eszközei

103

104

105

106