A CIPRUSI TÖRÖK KÖZÖSSÉGNEK NYÚJTOTT UNIÓS TÁMOGATÁS

ISSN 1831-0893

A CIPRUSI TÖRÖK KÖZÖSSÉGNEK NYÚJTOTT UNIÓS TÁMOGATÁS

HU

2012

6. sz. különjelentés

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

6

2012.

sz. különjelentés

A CIPRUSI TÖRÖK KÖZÖSSÉGNEK NYÚJTOTT UNIÓS TÁMOGATÁS (az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerint)


EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBOURG Tel. +352 4398-1 Fax +352 4398-46410 E-mail: [email protected] Internet: http://eca.europa.eu

6

2012. sz. különjelentés

Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012 ISBN 978-92-9237-630-7 doi:10.2865/20697 © Európai Unió, 2012 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Luxembourg

3

TARTALOMJEGYZÉK Bekezdés

I–V

ÖSSZEFOGLALÓ

1–10

BEVEZETÉS

1–7

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

8–10

UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

11–12

AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE

13–57

ÉSZREVÉTELEK

13–33

A BIZOTTSÁG JELENTŐS NEHÉZSÉGEKKEL SZEMBESÜLT A PROGRAM LÉTREHOZÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN

14–21

Z INTÉZKEDÉSEK ANNAK ELLENÉRE TÜKRÖZTÉK A PROGRAM CÉLKITŰZÉSEIT, HOGY SZÁMOS ÁGAZAT VOLT A ÉRINTETT, A RENDELET ELFOGADÁSA ELHÚZÓDOTT, ÉS A PROGRAM NEM RENDELKEZETT TÖBBÉVES TERVVEL

22–27

A BIZOTTSÁG HELYI PROGRAMTÁMOGATÓ IRODÁJÁNAK EREDMÉNYESSÉGÉT TÖBB TÉNYEZŐ IS CSÖKKENTETTE

28–33

A PROGRAMVÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK NEM MINDIG BIZONYULNAK EREDMÉNYESNEK

34–57

A PROGRAMOK FENNTARTHATÓSÁGA AZ ELÉRT EREDMÉNYEK ELLENÉRE KÉTSÉGES

35–42

1. CÉLKITŰZÉS: AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE ÉS ÁTALAKÍTÁSA

43–47

2. CÉLKITŰZÉS: A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÖSZTÖNZÉSE

48–51

. CÉLKITŰZÉS: A MEGBÉKÉLÉS ELŐSEGÍTÉSE, A BIZALOMÉPÍTÉST TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK, A CIVIL 3 TÁRSADALOM TÁMOGATÁSA

52–55

4. CÉLKITŰZÉS: A CIPRUSI TÖRÖK KÖZÖSSÉG KÖZELÍTÉSE AZ EURÓPAI UNIÓHOZ

56–57

5. CÉLKITŰZÉS: FELKÉSZÜLÉS AZ UNIÓS JOGANYAG BEVEZETÉSÉRE

6/2012. sz. különjelentés – A ciprusi török közösségnek nyújtott uniós támogatás

4

58–66

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

58–62

KÖVETKEZTETÉSEK

63–66

A JÁNLÁSOK

I. MELLÉKLET – V ALAMENNYI EGYEDI PROJEKT/ÁGAZATI PROGRAM MEGOSZLÁSA A 2011. SZEPTEMBER 30-I ÁLLAPOT SZERINT

II. MELLÉKLET – AZ ELLENŐRZÖTT SZERZŐDÉSEK ÁTTEKINTÉSE

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI


5

ÖSSZEFOGLALÓ I. Az Európai Számvevőszék megvizsgálta, hogy a Bizottság eredményesen kezeli-e a Ciprus északi részén 1 élő ciprusi török közösségnek nyújtott pénzügyi támogatási keretet. A Számvevőszék vizsgálatában kifejezetten arra koncentrált, hogy olyan támogatási programot hozott-e létre a Bizottság, amely a keret célkitűzéseit tükrözi, hogy megfelelően intézkedett-e a végrehajtásról, valamint hogy az egyes programok a kívánt eredményeket érték-e el. II. Az ellenőrzés a 389/2006/EK tanácsi rendelet 2006. februári elfogadásától a 2011. év harmadik negyedévéig tartó időszakra vonatkozott. Ennek során egy 34 szerződésből álló mintát vizsgáltak, amely szerződések a 2006–2011 közötti támogatási keretre fordított teljes költségvetési előirányzat megközelítőleg egyharmadának (97,5 millió eurónak) feleltek meg.

IV. A program keretében számos kedvezményezett kapott támogatást a ciprusi török közösségben, ami máris látható eredményekkel járt. A program legnagyobb szabású, 27,5 millió eurós költségvetésű projektjét, a tengervíz-sótalanító létesítmény tervezett felépítését azonban nem lehet megvalósítani, ami nagymértékben visszaveti az egész programot. Általánosabban véve is: a ciprusi török közösség hatóságainak korlátozott igazgatási és pénzügyi kapacitása, illetve a vonatkozó „jogszabályok” késedelmes elfogadása gyakran kétségessé teszi a programok fenntarthatóságát. V. A fenti észrevételek alapján a Számvevőszék egy sor ajánlást fogalmaz meg a Bizottság számára. Ezek különböző lehetséges forgatókönyvek, amelyek bekövetkezése az újraegyesítési folyamat alakulásától, illetve a jövőbeli uniós támogatási szinttől függ:

III. A nehéz politikai körülmények és a zsúfolt ütemterv ellenére a Bizottságnak sikerült olyan programot létrehoznia, amely összhangban volt a rendelet célkitűzéseivel. Emellett arra is volt kapacitása, hogy rövid időn belül programirányítási hivatalt hozzon létre és megfelelő végrehajtási mechanizmusokat vezessen be. A program fő hiányosságai annak voltak betudhatók, hogy a programtámogatási hivatalra nem olyan decentralizált eljárások vonatkoztak, mint az uniós külképviseletekre, illetve hogy néhány kulcsfontosságú munkatárs szerződése csak hároméves időtartamra szólt.

– – Amennyiben rövid távon nem rendeződik a politikai helyzet, viszont döntés születik arról, hogy a ciprusi török közösségnek további jelentős pénzügyi keretösszeget kell biztosítani, a Bizottságnak számos intézkedést kell végrehajtania a támogatási program igazgatásának megerősítése érdekében (lásd: 64. bekezdés).

1

– – Ha az előrehaladás világos jelei mutatkoznak az újraegyesítési folyamatban, a Bizottság kellő időben készítsen elő egy olyan programot, amelynek segítségével az újraegyesítést követően az uniós finanszírozást az egész ország javára lehet majd fordítani (lásd: 66. bekezdés).

A „Ciprus északi része” kifejezést földrajzi értelemben használjuk: a Ciprusi Köztársaság azon területeire utal, amelyeken a ciprusi kormány nem gyakorol tényleges ellenőrzést.

– – Ha a Bizottság úgy dönt, hogy nem biztosít további nagy összegű támogatást a programhoz, dolgozzon ki akciótervet a munkacsoport működésének fokozatos leépítésére, illetve megszüntetésére (lásd: 65. bekezdés).


6

BEVEZETÉS HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

1.

Ciprus 1960-ban vált függetlenné. Görögország, Törökország, az Egyesült Királyság, valamint a ciprusi görög és a ciprusi török közösség képviselői még ugyanebben az évben aláírták a garanciaszerződést, amely Ciprus alkotmányát, területi integritását és függetlenségét volt hivatott szavatolni. Az alkotmány felülvizsgálatát érintő véleménykülönbségek azonban alig három évvel később, 1963-ban politikai válsághoz vezettek, és a közösségek közötti erőszakos esetek számának növekedését eredményezték. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1964 márciusában hozott 186. számú határozata nyomán megalakult az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Erői (UNFICYP) misszió, amely még napjainkban is mintegy 1000 katonával látja el feladatait a térségben.

2.

Ciprus de facto kettészakítottsága azzal vette kezdetét, hogy Törökország 1974 júliusában katonai megszállás alá vette a sziget északi részét. Az ezt megelőző években állandósult a konfliktus a görög és a török lakosság között, a Ciprusi Nemzeti Gárda egységei pedig görög tisztek irányításával államcsínyt kíséreltek meg.

3.

A török katonai beavatkozást követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa kiterjesztette a békefenntartó erők megbízatását, amelybe azóta a fennálló tűzszünet felügyelete mellett a sziget északi és déli része közötti „zöld vonal” mentén található ütközőzóna ellenőrzése is beletartozik. Az 1974-es események következtében a ciprusi görögök és a ciprusi törökök túlnyomórészt elkülönülten, az ütközőzóna két átellenes oldalán élnek. A konfliktusok rendezésére irányuló folyamatos törekvések egyik legnagyobb kerékkötője az ebből a helyzetből adódó számos tulajdonjogi kérdés (lásd: 32. bekezdés).

4.

A csak Törökország által elismert „Észak-ciprusi Török Köztársaság” 1983. november 15-én nyilvánította függetlenné önmagát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1983. november 18-i 541. számú határozata szerint az „Északciprusi Török Köztársaság” megalakítására tett kísérlet érvénytelen volt. Az ENSZ az 1960. évi függetlenségi nyilatkozat feltételei mellett ismeri el a Ciprusi Köztársaság szuverenitását.

5.

Az Európai Tanács az 1999. decemberi helsinki ülésén úgy határozott, hogy a politikai viszonyok rendezése nem előfeltétele Ciprus uniós csatlakozásának, habár hangsúlyozta, hogy a vitás kérdések rendezése megkönnyítené a csatlakozási folyamatot. 2002. decemberi koppenhágai ülésén az Európai Tanács úgy döntött, hogy Ciprus tagállammá válhat, ugyanakkor ismét kiemelte, hogy előnyben részesítené az egységes Ciprus csatlakozását.


7

6.

7.

A 2004 áprilisában tartott népszavazáson a ciprusi görögök 76%-a elutasította az Annan-tervet, míg a ciprusi török szavazók 65%-a elfogadta azt. A Ciprusi Köztársaság 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, a sziget azonban a gyakorlatban mindmáig megosztott. Noha jogilag a teljes sziget az Európai Unióhoz tartozik, az uniós joganyag alkalmazását felfüggesztették a sziget északi részén, ahol a Ciprusi Köztárság nem gyakorol tényleges ellenőrzést. Emiatt a területet sajátos politikai, jogi és diplomáciai közeg jellemzi.

Az ENSZ által támogatott és jelenleg is tartó egyeztetések 2008 szeptemberében indultak újra. Az ENSZ főtitkára, valamint a ciprusi görög és a ciprusi török közösség vezetői megállapodtak abban, hogy immár ötödik alkalommal, 2012 januárjában ismét összeülnek.

UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

8.

A 2004-es népszavazást követően a Tanács (Általános Ügyek és Külkapcsolatok – GAERC) a Ciprusi Köztársaság uniós csatlakozása előtt egy héttel felkérte a Bizottságot arra, hogy nyújtson be támogatási programra vonatkozó javaslatot. A Tanács a következtetéseiben a következőkről számolt be:

„A ciprusi török közösség egyértelműen kifejezte azon kívánságát, hogy az Európai Unióban képzeli el a jövőjét. A Tanács elhatározta, hogy véget vet a ciprusi török közösség elszigeteltségének, és Ciprus újraegyesülését a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének támogatásával segíti elő. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy e cél érdekében készítsen átfogó javaslatokat, amelyekben különös hangsúlyt fektet a sziget gazdasági integrációjára, ezenkívül a két közösség közötti és az EU-val meglévő kapcsolat fejlesztésére. 2”

9.

A Bizottság 2004. július 7-én két rendeletből álló csomagra tett javaslatot: az egyik rendeletjavaslat a ciprusi török közösség gazdasági fejlődését ösztönző pénzügyi támogatási keretről rendelkezett, a másik pedig a Ciprussal folytatott „közvetlen kereskedelemre” vonatkozott. Mivel azonban a Tanács nem tudott egyetértésre jutni e csomag elfogadásáról, a két rendeletet külön kellett választani 3.

2

A Tanács Ciprusra vonatkozó DG E I 8907/04. számú következtetései, Brüsszel: az Európai Unió Tanácsa, 2004.4.27. 3

A Ciprussal folytatott közvetlen kereskedelemről szóló rendelet elfogadásával kapcsolatban nem történt előrelépés. A személyek, áruk és szolgáltatások Ciprus északi részéről a déli részére történő mozgásáról a „zöld vonalról” szóló rendelet rendelkezik, amely 2004. május 1-jén lépett hatályba (a Tanács 2004. április 29-i 866/2004/ EK rendelete a csatlakozási okmány 10. jegyzőkönyvének 2. cikke szerinti rendszerről [HL L 161., 2004.4.30., 128. o.]).


8

10.

A 258,8 millió EUR eredeti hozzájárulásról rendelkező pénzügyi támogatási keretről szóló tanácsi rendeletet 2006. február 27-én fogadták el 4 . Ezt az összeget az uniós szakpolitikák bevezetésére különítették el a ciprusi török közösség számára arra az esetre, ha Ciprusnak sikerül a csatlakozás előtt rendezni a politikai viszonyokat. 2009 és 2011 között további kisebb, mindösszesen 33,5 millió euró összegű támogatásokról határoztak. A keret célkitűzéseinek megvalósítására szánt pénzügyi előirányzat az alábbi Táblázatban van feltüntetve. Az egyes célkitűzésekhez kapcsolódó támogatott programok részletes listája az I. mellékletben található. A 2011. szeptember 30-i állapot szerint a Bizottság a keret teljes szerződéses összegének mintegy 69%-át fizette ki.

4

A Tanács 2006. február 27-i 389/2006/EK rendelete a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról és az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló, 2000. december 5-i 2667/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 65., 2006.3.7., 5. o.).

TÁBLÁZAT

CÉLKITŰZÉSENKÉNTI PÉNZÜGYI ELŐIRÁNYZAT (A 2011. SZEPTEMBER 30-I ÁLLAPOT SZERINT)

Tervezett

Szerződéses összeg

129,25

44,2%

135,02

76,49

56,6%

84,65

29,0%

64,87

49,41

76,2%

23,50

8,0%

19,90

17,61

88,5%

12,50

4,3%

8,62

7,49

87,0%

21,35

7,3%

15,69

14,15

90,2%

271,25

92,8%

244,10

165,15

67,7%

21,05

7,2%

15,30

13,64

89,1%

292,30

100,0%

259,40

178,79

68,9%

(millió EUR) 1. célkitűzés Az infrastruktúra fejlesztése és átalakítása 2. célkitűzés A társadalmi és gazdasági fejlődés ösztönzése 3. célkitűzés A megbékélés elősegítése, a bizalomépítést támogató intézkedések, a civil társadalom támogatása 4. célkitűzés A ciprusi török közösség közelítése az Európai Unióhoz 5. célkitűzés1 A ciprusi török közösség felkészítése az uniós joganyag bevezetésére és végrehajtására; le nem kötött technikai segítségnyújtási és programtartalék-keret Részösszeg – operatív rész Összesen Total 1

Kifizetve – a szerződéses összeg %-ában

Az összes tervezett %-ában

Kifizetett

Az „5. célkitűzés” le nem kötött technikai segítségnyújtási és programtartalék-keretet is tartalmaz, amelyre 1,74 millió EUR van elkülönítve.


9

AZ ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZERE 11.

Az ellenőrzés a következő átfogó kérdést vizsgálta:

„Eredményesen kezeli-e a Bizottság a ciprusi török közösségnek nyújtott pénzügyi támogatási keretet?”

A kérdés a következő alkérdésekre bontható: a)

Olyan támogatási programot hozott-e létre a Bizottság, amely a keret célkitűzéseit tükrözi, és megfelelően intézkedett-e annak végrehajtásáról?

b)

A program keretében finanszírozott egyes projektek a kívánt eredményeket érik-e el, és valószínűsíthető-e, hogy fenntarthatóak lesznek?

Az ellenőrzés arra a kérdésre nem irányult, hogy a program hozzájárul-e az újraegyesítés politikai célkitűzésének eléréséhez.

12.

A Számvevőszék a dokumentációk áttekintése, interjúk és három, 2011ben lefolytatott helyszíni ellenőrzés keretében gyűjtötte össze az ellenőrzési bizonyítékokat. Az ellenőrzés keretében a Számvevőszék mindenekelőtt a programon keresztül támogatott 24 projekt 9 főbb projektjéből kiválasztott 34 szerződésből álló mintát vizsgálta, amely a keret mind az öt politikai célkitűzését lefedte. Az ellenőrzött szerződések együttesen 97,5 millió EUR támogatásra vonatkoztak, ami a keret teljes költségvetési előirányzata egyharmadának (292,3 millió EUR) felel meg. Az ellenőrzés során vizsgált szerződések teljes listáját a II. melléklet tartalmazza.


10

ÉSZREVÉTELEK A BIZOTTSÁG JELENTŐS NEHÉZSÉGEKKEL SZEMBESÜLT A PROGRAM LÉTREHOZÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN

13.

Az ellenőrzés megvizsgálta, hogy a Bizottság eredményesen irányította-e a program létrehozását. Ennek érdekében elemezte, hogy a Bizottság a keret fő célkitűzései és a ciprusi török közösség igényei alapján egyértelmű, ésszerű és időszerű prioritásokat és intézkedéseket határozott-e meg. Arra is kitért, hogy a program konkrét végrehajtási struktúrái és eljárásai kidolgozása közben a Bizottság figyelembe vette-e a korábbi tapasztalatokat, mérlegelt-e többféle lehetőséget, és hogy biztosította-e a program végrehajtásához szükséges szakértelmet.

AZ INTÉZKEDÉSEK ANNAK ELLENÉRE TÜKRÖZTÉK A PROGRAM CÉLKITŰZÉSEIT, HOGY SZÁMOS ÁGAZAT VOLT ÉRINTETT, A RENDELET ELFOGADÁSA ELHÚZÓDOTT, ÉS A PROGRAM NEM RENDELKEZETT TÖBBÉVES TERVVEL

14.

A tanácsi rendelet 1. cikkének értelmében a pénzügyi támogatási keret átfogó célkitűzése Ciprus újraegyesítésének megkönnyítése. Ez a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzésével valósítható meg, különös hangsúlyt helyez ve a szigetország gazdasági integrációjára, a két közösség közötti és az Unióval fenntartott kapcsolatok javítására és a közösségi joganyag bevezetésére. A rendelet 2. cikke a célkitűzések széles skáláját fogalmazza meg a támogatás felhasználását illetően (lásd: 1. háttérmagyarázat). A célkitűzések tág értelmezhetősége miatt a támogatást több ágazatban kellett szétosztani. Így a Bizottság számára kemény diónak bizonyult a program megvalósítása, már csak a szükséges humánerőforrás biztosítása miatt is. Ha kevesebb célt tűzött volna maga elé, a Bizottság célzottabban tudta volna megszervezni a segítségnyújtást.

15.

Valamennyi ellenőrzött intézkedés különböző mértékben járult hozzá a rendelet 2. cikkének célkitűzéseihez. Fő célként a ciprusi török közösség infrastrukturális és gazdasági fejlesztését határozták meg, annak érdekében, hogy a két közösség gazdaságának fejlettsége közti különbség ne legyen akadálya a politikai vitarendezésnek. A legnagyobb pénzügyi előirányzatokat a vízellátási és csatornázási szolgáltatásokra, valamint a vidékfejlesztési ágazatra fordították. Ezeknél figyelembe vették a legfontosabb igényeket, a különböző ágazatok felvevőképességét, valamint az egyes megvalósíthatósági tanulmányok eredményeit is (lásd: Táblázat és I. melléklet).


11

1. HÁTTÉRMAGYARÁZAT

A 389/2006/EK TANÁCSI RENDELET CÉLKITŰZÉSEI 1. cikk Az átfogó célkitűzés és a kedvezményezettek A Közösség támogatást nyújt Ciprus újraegyesítésének megkönnyítéséhez azáltal, hogy ösztönzi a ciprusi török közösség gazdasági fejlődését, különös hangsúlyt helyezve a szigetország gazdasági integrációjára, a két közösség közötti és az EU-val fenntartott kapcsolatok javítására, valamint a közösségi vívmányokra történő felkészülésre. 2. cikk Célkitűzések A segítségnyújtást többek között a következők támogatására kell felhasználni: a) a szociális és gazdasági fejlődés előmozdítása, beleértve a szerkezetváltást, különös tekintettel a vidékfejlesztésre, a humánerőforrás-fejlesztésre és a regionális fejlesztésre; b) az infrastruktúra fejlesztése és átalakítása, különösen az energia és a közlekedés, a környezetvédelem, a távközlés és vízszolgáltatás területén; c) a megbékélést és bizalomépítést támogató intézkedések, a civil társadalom támogatása; d) a ciprusi török közösség közelítése az Unióhoz, többek között az Európai Unió politikai felépítéséről és jogrendjéről nyújtott tájékoztatással, az emberek egymás közötti kapcsolatainak támogatásával és közösségi ösztöndíjak biztosításával; e) a közösségi vívmányokkal összehangolt jogi szövegek előkészítése annak érdekében, hogy a ciprusi probléma átfogó megoldásának hatálybalépését követően ezeket azonnal alkalmazni lehessen; f ) a közösségi vívmányok végrehajtásának előkészítése a csatlakozási okmányhoz csatolt 10. jegyzőkönyv 1. cikkével összhangban történt felfüggesztésük visszavonása céljából.


12

16.

A „megbékélés elősegítéséről és a bizalomépítésről” szóló célkitűzés is jelentős kiegészítő eszközként mozdította elő az átfogó újraegyesítés mint cél felé történő előrehaladást. Az erre a célkitűzésre nézve a 2006 decemberében elfogadott pénzügyi határozatban szereplő tényleges összeg mégis 35%-kal alacsonyabb volt, mint a 2004. júliusi eredeti javaslatban szereplő előirányzat. Ez a változás a ciprusi török közösség vezetőivel folytatott konzultációk eredményét tükrözte, mivel szerintük a keretnek fő célkitűzésként a ciprusi török közösség infrastrukturális és gazdasági fejlesztésére kellett irányulnia.

17.

A Bizottság támogatási programjait – a nemzeti közigazgatási szervek megerősítése és a finanszírozott programok fenntarthatóságának javítása érdekében – általában széles körű kapacitásépítési támogatás is kíséri. E program esetében a Bizottság azonban vajmi kevéssé alkalmazhatta ezt a megközelítést, mivel a ciprusi török közösség vezetése nem örvend hivatalos nemzetközi elismerésnek. Ennek következtében a Bizottság például nem köthetett ikerintézményi megállapodásokat, pedig az uniós vívmányok elfogadását előkészítő tagállamokban amúgy ezt a kapacitásépítési eszközt részesíti előnyben 5 . Még amikor a Bizottság tanácsadó cégek kapacitásépítési célú technikai segítségnyújtását vette igénybe, e cégek szakértői a politikai körülmények miatt akkor sem nagyon tudtak együttműködni a ciprusi török közösség hatóságaival (lásd még: 45. bekezdés).

18.

Mivel a tanácsi rendelet elfogadása meglehetősen elhúzódott (lásd: 9. bekezdés), mindössze egy év állt rendelkezésre a 259 millió EUR eredeti hozzájárulásra vonatkozó pénzügyi határozatok kidolgozására és elfogadására. Számos 2004–2005-re tervezett előkészítő tevékenység nem valósulhatott meg, és a Bizottság pusztán egy olyan 2 millió eurós összeget tudott fontos megvalósíthatósági tanulmányokra fordítani, amely még a Ciprus északi része számára 2003-ban nyújtott speciális támogatási csomagból származott 6. A program előkészítési szakaszában tapasztalható időhiány volt az egyik oka a tengervíz-sótalanító létesítmény létrehozását elősegítő programmal kapcsolatban felmerülő súlyos problémáknak (lásd: 38–40. bekezdés).

19.

A tanácsi rendelet elfogadásának elhúzódása miatt a programok végrehajtására irányuló szerződések előkészítése, illetve a részletes pályázati feltételek kidolgozása is késedelmet szenvedett. Ebből adódóan az említett dokumentáció előkészítésére és a szerződések megkötésére előirányzott több mint négy és fél éves időszak (2004 júliusától 2009 decemberéig) három évre zsugorodott. Különösen nagy kihívást jelentett ez a vízellátási ágazat infrastrukturális programjai esetében (lásd: 2. háttérmagyarázat c) bekezdése). Ezért aztán az ellenőrzésben érintett összes szerződéses keret körülbelül 62%-ának felhasználásáról csak 2009ben született szerződés, míg 44%-áról egészen 2009 decemberéig, azaz a határidő lejártáig sem.


5

Az ikerintézményi megállapodásokban tagállami közigazgatási szakemberek működnek együtt a kedvezményezett országok köztisztviselőivel a know-how átadása érdekében. 6

Lásd: 1. lábjegyzet.

13

20.

A rendelet késedelmes elfogadása miatt a Bizottság nem tudta kihasználni a tervezett, 2004–2006-ra vonatkozó többéves programozási keret lehetőségeit. Figyelembe kell venni azt is, hogy 2006 óta ad hoc alapon és korlátozottan bocsátottak rendelkezésre finanszírozást (lásd: 10. bekezdés).

21.

A többéves programozási keret hiánya nem kedvezett a program eredményes irányításának. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a Bizottság nem tervezhetett előre, és nem időzíthette különböző tevékenységeit úgy, hogy a lehető legtöbb eredményt érje el révükön. Emellett az intézkedésben érintett különböző ágazatok között nem tudta a finanszírozást átcsoportosítani annak teljesítménye és a levont tanulságok szerint. Ebben a tekintetben különleges nehézségekkel kellett szembenéznie a Bizottságnak a távközlési ágazatra (lásd: 35. bekezdés) és az ösztöndíjprogramokra (lásd: 53. bekezdés) fordított támogatás esetében. A többéves terv hiánya ezenkívül jelentősen megnehezítette a humánerőforrásmenedzsmentet is (lásd: 274. bekezdés).

A BIZOTTSÁG HELYI PROGRAMTÁMOGATÓ IRODÁJÁNAK EREDMÉNYESSÉGÉT TÖBB TÉNYEZŐ IS CSÖKKENTETTE

22.

A Bizottságnak nagy feladatot jelentett, hogy a program végrehajtásához megfelelő struktúrát alakítson ki. Az uniós finanszírozás lebonyolítására általában a tagállami nemzeti szerveken keresztül kerül sor, erre azonban ez esetben nem volt lehetőség, mivel a Ciprusi Köztársaság nem gyakorol tényleges ellenőrzést a sziget északi részén. Emellett a támogatás végrehajtását koordináló uniós külképviselet létrehozására sem kerülhetett sor, mivel külképviseletet kizárólag az Unió területén kívül lehet létrehozni, ám jogilag az egész sziget az Európai Unióhoz tartozik (lásd: 6. bekezdés). A rendelet eredetileg az Európai Újjáépítési Ügynökséget bízta meg a támogatás végrehajtásával. A Bizottság 2000 óta javarészt ezen ügynökség közreműködésével bonyolította le a nyugat-balkáni régió támogatását, de az ügynökség bezárásáról szóló határozat miatt ezt a lehetőséget ki kellett zárni 7.

23.

A Bizottság addigi széles körű tapasztalatait felhasználva próbálta megtalálni a feladatok ellátására legalkalmasabb intézményi hátteret, és végül a következő modellt választotta: a Bizottság központjában székel egy munkacsoport, és ez helyi programtámogató irodával (a továbbiakban EUPSO) rendelkezik Ciprus északi részén. A Bizottság döntését, amelynél számításba vette a különböző módszerek költségeit és előnyeit, illetve a politikai körülményeket, a Ciszjordániában működő technikai segítségnyújtási irodák példája inspirálta 8 . Annak köszönhetően, hogy az EUPSO Ciprus északi részén található, a támogatási program szigorúbban felügyelhette a támogatás végrehajtását, és jobban meg tudott felelni a program kedvezményezettjei igényeinek.

7

A Tanács 2006. november 28-i 1756/2006/ EK rendelete az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló 2667/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 332., 2006.11.30., 18. o.). A Bizottság a Tanácsnak és a Parlamentnek szóló, 2005. decemberi jelentésében az Európai Újjáépítési Ügynökség megszüntetését, és egyidejűleg a működésének 2008. december 31-ig történő meghosszabbítását javasolta. 8

A munkacsoport feje a Bővítési Főigazgatóság egy osztályvezetője. Az EUPSO-t egy programfelelős tisztviselő vezeti, aki az osztályvezetőnek tartozik beszámolással. A munkacsoport 8 tisztviselőből és 26 szerződéses alkalmazottból áll. 2 tisztviselő és 20 alkalmazott hosszú kiküldetés keretében vesz részt helyben az EUPSO munkájában. Munkájukat a GTZ 12 kisegítő alkalmazottja segíti (lásd: 24. bekezdés).


14

24.

A Bizottság a GTZ-vel 9 kötött 2006. decemberi vállalkozói szerződés segítségével rövid időn belül létrehozta az EUPSO-t. Egy meglévő szerződés értelmében ez az alvállalkozó már korábban megbízást kapott arra, hogy logisztikai támogatást biztosítson a sziget északi részében lebonyolítandó technikai segítségnyújtáshoz 10.

25.

Az EUPSO-t azonban hátráltatta munkájában, hogy a programirányítási feladatokat nem tudta olyan módon ellátni, mint az uniós támogatási programok irányítását általában végző uniós külképviseletek. Külképviseleti vezető hiányában minden lényeges kérdésben, például a pályáztatási, a szerződéskötési és a kifizetési eljárásokban is a Bizottság központja döntött, mivel az EUPSO nem rendelkezett az uniós külképviseletekhez hasonló hatáskörökkel, és ez jelentősen lassította a végrehajtást. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a Bővítési Főigazgatóságon belül négy különböző osztály látja el a szerződés-jóváhagyási és kifizetési feladatköröket. Már egy 2009-es értékelés is rámutatott arra, hogy a központosított engedélyezéseknek köszönhetően igen hosszúra nyúlik az egyes ügyek átfutási ideje.

26.

27.

Az EUPSO az uniós külképviseletektől eltérően nem rendelkezik saját nyomdával és kommunikációs részleggel, ezért nem tud saját sajtóközleményeket kiadni. Ehelyett az uniós programok esetében kiadandó valamennyi kiadvánnyal kapcsolatban a Ciprusi Köztársaság bizottsági képviseletével kell konzultálnia, amely Nicosia azon részében található, ahol a Ciprusi Köztársaság gyakorol tényleges ellenőrzést. Bár a kényes politikai helyzet miatt ennek az eljárásmódnak is lehetnek előnyei, az említett konzultációknak nincs részletes működési eljárásrendje, és a bizottsági képviselet olykor két hónapos késéssel hagyott jóvá bizonyos dokumentumokat (lásd: 55. bekezdés).

További nehézségeket jelentett az EUPSO számára, hogy az Európai Unió személyzeti szabályzata 11 értelmében a központban dolgozó szerződéses alkalmazottak legfeljebb hároméves időtartamra alkalmazhatók. Ez nem áll összhangban a külképviseletek szerződéses alkalmazottjainak ötéves szerződéses megbízatásával, amelyet egyes esetekben még meg is lehet újítani. A szerződéses időszak rövidebb volta miatt a munkacsoport a munka ellátására alkalmas és kellő tapasztalatra szert tett munkatársaktól volt kénytelen megválni, még akkor is, ha az általuk irányított projekt még be sem fejeződött. Az EUPSO-nak ráadásul azért is bajos megfelelő szakértelemmel bíró munkaerővel helyettesítenie a korábbi szerződéses alkalmazottakat, mivel a keret jövőbeli finanszírozását övező bizonytalanság miatt a Bizottság csak egyéves időtartamra szóló szerződéseket köthet a leendő alkalmazottakkal (lásd: 20. bekezdés).


9

A GTZ (Gesellschaft für Technische Zusammenarbeit) 2011. január 1-jén GIZ-re (Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit) változtatta a nevét. Bár a vállalat magánvállalkozás, több német kormányzati szerv szakértelméből is merít. 10

Ez a szerződés az Európai Unió technikai segítségnyújtási és információcsere-programjára (TAIEX) vonatkozott. A TAIEX rövid távú technikai segítséggel és szakértelemmel járul hozzá ahhoz, hogy támogassa a felhasználókat az EUkonform jogszabályok megértésében és megalkotásában. A program szervezetileg a Bővítési Főigazgatóság részét képezi, és a Bizottság központjában található. A TAIEX a keret által finanszírozott 13,7 millió EUR összegű technikai segítségnyújtási eszközzel támogatja a ciprusi török közösséget az uniós joganyag bevezetésében és végrehajtásában (lásd: I. melléklet). 11

Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei.

15

A PROGRAMVÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK NEM MINDIG BIZONYULNAK EREDMÉNYESNEK

28.

A Bizottság megfelelően intézkedett annak érdekében, hogy az egyes projektekhez sikerüljön a legmegfelelőbb végrehajtási módszereket megtalálni. A Bizottság nem köthet finanszírozási megállapodásokat a ciprusi török közösség hatóságaival, mert a nemzetközi közösség nem ismeri el hivatalos szervként őket, ezért a támogatást kizárólagos ajánlatké rőként és elsősorban közvetlen szerződések keretében hajtotta végre. Néhány programot ezenkívül az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával (UNDP) közösen igazgatott, és ez az együttműködés hatékonynak bizonyult az uniós támogatás beindításához, mivel az a korábbi, ENSZ által végzett tevékenységekre épülhetett. Mielőtt azonban a Bizottság további uniós intézkedéseket finanszírozna az ENSZ-en keresztül, fontos lenne megvizsgálni, hogy az időközben sok saját tapasztalatra szert tett Bizottság számára még mindig időszerűek-e ezek a kezdeti előnyök.

29.

A Bizottság által életbe léptetett monitoringintézkedések összességükben megfelelőnek bizonyultak. Az ellenőrzés során vizsgált projektek esetében az EUPSO feladatfelelősei és irodavezetői megtették a szükséges további lépéseket, illetve a partnereikkel és alvállalkozóikkal szembeni korrekciós intézkedéseket. Az EUPSO munkáját szükség esetén a programirányítási egységek és technikai segítségnyújtási szakértők támogatták. Az UNDP-vel közös irányítással végrehajtott programok monitoringjában való részvétel azonban problémákat vetett fel. Az ellenőrzés jelentős hiányosságokat állapított meg a helyi és városi infrastruktúra fejlesztéséről, az eltűnt személyekkel foglalkozó bizottságról és az aknamentesítésről szóló közös hozzájárulási szerződésekben, amelyekben a teljesítménymutatók gyakran célszerűtlenek, illetve a velük kapcsolatos kimutatások következetlenek voltak.

30.

A Bizottság a kezdetektől fogva tisztában volt azzal, hogy a ciprusi török közösség támogatása jelentős pénzügyi és műveleti kockázatokkal jár. Egy 2009-es értékelés a keret minden célkitűzésére nézve meghatározta a program relevanciája, hatékonysága, eredményessége, hatása és fenntarthatósága szempontjából jelentős kockázatokat.


16

31.

Az értékelés biztos alapot teremtett a munkacsoport kockázatkezeléséhez és a minőségbiztosítási stratégia végrehajtásához. A Bizottság számos intézkedéssel mérsékelte a korrekciós kontrollok szükségességét és annak lehetőségét, hogy a szerződő felek további követelésekkel és szankciókkal éljenek. A programot követően további kockázatokkal járhat, hogy az infrastrukturális beruházások tulajdonjogához és műveleteihez kapcsolódó kötelezettségeket hivatalosan nem elismert kedvezményezettekre ruházzák át 12.

32.

Különösen nagy kockázatot jelentett, hogy becslések szerint a Ciprus északi részén található, magántulajdonban lévő földek 78%-a jogilag görög cipriótáké 13, és az ilyen földeken az Unió által támogatott infrastrukturális beruházásokat csak az ő hozzájárulásukkal lehet végrehajtani. A Bizottság a Ciprusi Köztársaság állami földhivatalával együttműködve, megállapított eljárások révén ellenőrzi az ingatlanok tulajdonjogát. Eleinte jogi akadályokba ütközött és jelentős késésekkel folyt ez az adatellenőrzés, mára azonban csökkent az átfutási idő.

33.

A Bizottság számottevő igyekezete ellenére sem tudta eredményesen kezelni a Szirianohóri/Kumköy térségébe tervezett tengervíz-sótalanító létesítmény megépítéséről szóló, 27,5 millió eurós szerződés végrehajtásával járó kockázatokat (lásd: 2. háttérmagyarázat).


12

A Bővítési Főigazgatóság belső ellenőrzési csoportjának észrevétele. 13

A Bizottság 2007. szeptember 18-i közleménye: 2006–2007es éves jelentés a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról szóló, 2006. február 27-i 389/2006/EK tanácsi rendelet alapján nyújtott közösségi támogatások végrehajtásáról (COM(2007) 536 végleges).

17


A VÉGREHAJTÁSI KOCKÁZATOK KEZELÉSE Tengervíz-sótalanító létesítmény megépítése a) A Bizottság tisztában volt annak kockázatával, hogy ha a támogatási programban olyan vállalat nyer el pályázatot, amely ciprusi görögöket foglalkoztat, nehézséget okozhat a szerződés végrehajtása, mivel nem biztos, hogy görög ciprióta alkalmazottak bárhová bebocsátást nyernek majd Ciprus északi részében. Ez a gyakorlatban a program legnagyobb szabású támogatott beruházása, a Szirianohóri/Kumköy térségébe tervezett tengervíz-sótalanító létesítmény esetében nyilvánult meg. b) A tengervíz-sótalanító létesítmény építési szerződésére vonatkozó közbeszerzési felhívás szerint az ajánlattevőnek az aláírt szerződés átvételét követően legkésőbb 30 nappal teljesítési garanciát kell adnia a szerződési összeg 10%-ának erejéig, máskülönben a szerződés érvénytelenné válik. Az ajánlattevő soha nem adott ilyen garanciát. A közbeszerzési felhívással összhangban a Bizottságnak ezért 2010. január 17-ével el kellett volna állnia a szerződéstől, és ez esetben a 27,5 millió eurót vissza kellett volna vonnia. c) Azáltal, hogy a Bizottság az utolsó pillanatban kötött szerződést a beruházásról (a szerződéskötési határidő 2009. december 18-án járt le), elszalasztotta annak lehetőségét, hogy egy másik ajánlattevővel kössön szerződést. A közbeszerzési felhívás szerint „ha a kiválasztott ajánlattevő elmulasztja, hogy ezen időszakon belül ilyen garanciát nyújtson, a szerződés semmissé válik, új szerződést kell készíteni és meg kell küldeni annak az ajánlattevőnek, aki a következő legalacsonyabb árú, megfelelő ajánlatot tette”. Mivel a szerződéskötési határidő lejárt, erre már nem volt lehetőség. d) A Bizottság csak hét hónappal a szerződés 2009. decemberi aláírását követően, 2010 júniusában kezdett magas szintű párbeszédet a ciprusi török közösség vezetőivel. Bár a közösség vezetője 2010. június 17-én kifejtette politikai elkötelezettségét a program iránt, az északi területekre történő bebocsátás korlátozását 2010 augusztusában csak részlegesen vonták vissza. Amennyiben a Bizottság már 2009 decemberében párbeszédbe kezdett volna a közösség vezetőivel, sokkal több idő lett volna a bebocsátás kérdésének kezelésére. e) A Bizottság enyhítő intézkedésként 2010 júniusában függelékkel egészítette ki a szerződést, amelynek értelmében a szerződés jogilag szankciók nélkül visszavonható akkor, ha a kedvezményezettől nem sikerül biztosítékot szerezni arra, hogy az ajánlattevő beléphet az adott területre. A Bizottság végül a szerződést 2011. december 22-én felmondta.


18

A PROGRAMOK FENNTARTHATÓSÁGA AZ ELÉRT EREDMÉNYEK ELLENÉRE KÉTSÉGES

34.

A Számvevőszék a keret öt célkitűzését érintő szerződésekből álló mintát vizsgált meg (lásd: 12. bekezdés és II. melléklet) annak értékeléséhez, hogy az egyes programok elérik-e a kívánt eredményeket, és az eredmények fenntarthatósága valószínűsíthető-e.

1. CÉLKITŰZÉS: AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE ÉS ÁTALAKÍTÁSA

TÁVKÖZLÉSI ÁGAZAT

35.

A távközlési infrastruktúra fejlesztését és átalakítását ösztönző uniós támogatás célja, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott uniós szabványoknak megfelelően alakítsa át Ciprus északi részének távközlési ágazatát, ezen belül, hogy mindenki számára modern távközlési szolgáltatásokat tartalmazó hálózat váljon elérhetővé, illetve hogy ez a hálózat könnyen összekapcsolható legyen azon területek távközlési hálózatával, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya gyakorol tényleges ellenőrzést. Bár a munkálatok a tervezettnél lassabban haladtak, az eszközök nagy részét 2011. június 30-ig leszállították. A támogatást kísérő technikai segítségnyújtási szerződés is jelentős késéssel született meg, elsősorban azért, mert a ciprusi török közösségi „törvényeket és rendeleteket” nem a megszabott ütemterv szerint fogadták el.

36.

Ami a következőkben feltüntetett ágazatokat illeti, a Bizottság pénzügyi megállapodások hiányában a program végrehajtása során nem kötelezte a kedvezményezettet arra, hogy a szállítási szerződések aláírása előtt végrehajtsa a szükséges reformintézkedéseket. Ezért annak ellenére, hogy a program keretében jelentős eszközberuházásra került sor, fennáll az a kockázat, hogy az ágazati reformokat nem hajtják végre. Amikor a ciprusi török közösség vezetői 2011 májusában az ágazat átalakításáról szóló előzetes felhívást tettek közzé, a „Közösségi Távközlési Hivatal” alkalmazottjai sztrájkkal és tüntetésekkel válaszoltak.


19

37.

Más országokban – többek között uniós tagállamokban – végrehajtott, a távközlési ágazatot érintő reformok tapasztalatai alapján az is megkérdőjelezhető, hogy a rendelkezésre álló 18 hónapos időkeret reális volt-e a program végrehajtásához. Továbbá a ciprusi török „Közösségi Távközlési Hivatal” pénzügyeit a ciprusi török közösség közigazgatása központilag kezeli, és kérdéses, hogy pénzügyileg fenntartható lesz-e ezen hivatal szolgáltatói szerepe.

VÍZELLÁTÁSI ÁGAZAT

38.

A Szirianohóri/Kumköy térségébe tervezett tengervíz-sótalanító létesítmény megépítése nemcsak a vízellátási ágazat legfőbb projektje, hanem egyben a legnagyobb szabású olyan projekt, amelyet a pénzügyi keretből finanszíroznak: a teljes szerződéses támogatás megközelítőleg 10%-át teszi ki. A létesítmény naponta 23 000 m 3 mennyiségű ivóvízzel nagyjából 100 000 ember ivóvízellátását biztosítaná. A létesítmény terve jelentős változásokon ment keresztül a program kialakítási szakaszában. Az eredeti javaslat szerint a létesítmény feladata a földfelszín alatti víz sótalanítása lett volna, de ezt a megoldást a vízkeretirányelv rendelkezéseinek való megfelelőségi aggályok miatt elvetették.

39.

A projekt jelentősége ellenére a szerződés végrehajtásában vajmi kevés előrelépés történt. Ennek két fő oka egyrészről az, hogy a török fegyveres erők nem engedték be az egyik konzorcium alvállalkozóinak ciprusi görög alkalmazottait az építési területre, másrészről pedig az, hogy az előírt teljesítési garancia problémája megoldatlan maradt (lásd: 2. háttérmagyarázat). A szerződési feltételek szerint a Bizottság mint ajánlatkérő felelős azért, hogy be lehessen jutni az építési területre, a gyakorlatban azonban erre nincsen befolyása.

40.

A projekt végrehajtásának kudarca nagymértékben visszavetette a teljes támogatási programot. Az átlagos csapadékmennyiségnek az elmúlt 30 évben tapasztalható 40%-os csökkenése miatt a vízellátás biztosítása egyre sürgetőbb probléma a szigeten. Ráadásul, mivel a projektnek az is célja volt, hogy megszüntesse a földfelszín alatti vízkészletek ökológiailag fenntarthatatlan felhasználását, a program leállítása e súlyos környezetvédelmi probléma kezelését is ellehetetleníti. A túlszivattyúzás, valamint az emberi és mezőgazdasági tevékenységekből eredő szennyezések miatt a vízkészletek sókoncentrációja veszélyes mértékben növekedhet.


20

41.

42.

Két kisebb vízi infrastrukturális program sokkal sikeresebbnek bizonyult. a)

Egy uniós finanszírozású szerződés keretében, amely a nicosiai vízvezetékhálózat felújítását finanszírozó átfogó projekt 50%-ára terjed ki, Észak-Nicosia vízvezeték-hálózatából 87 kilométert újítottak fel. A Bizottság azonban például a szivárgások csökkentését vagy az éves javítási költségeket tekintve egyetlen olyan mutatót sem határozott meg, amely a program eredményességét vizsgálná.

b)

A Miá Miliá/Haspolat térségében található új szennyvíztisztító telep megépítésének célja Nicosia és környéke szennyvízkezelésének korszerűsítése. Mivel a meglévő telepet a két közösség közösen működteti, a program a közösségek közti megbékélést és bizalomépítést is szolgálja. A szennyvíztisztító kivitelezője a szerződés értelmében a telep átadása után tíz évig karbantartja és üzemelteti a létesítményt annak érdekében, hogy az továbbra is megfeleljen a kapacitási igényeknek. Mind a mai napig nem került azonban sor a szerződést a két közösség nevében kezelő és felügyelő „közös szerv” létrehozására, és ez veszélyezteti a program fenntarthatóságát.

A pénzügyi keret vízmintavételi, vízminőség-elemzési és laboratóriumi információkezelési berendezéseket is finanszíroz, hogy az irányadó uniós irányelvekkel összhangban növelje a Ciprus északi részén található ivó- és szennyvízszolgáltatók vízminőségelemző kapacitását. Habár minden előirányzott eszköz beszerzésére sor került, nem egyértelmű, hogy a program célkitűzései megvalósulnak-e, mivel a laboratórium nem az uniós szabványokkal összhangban üzemel. A rendelkezésre bocsátott eszközök későbbi használatának biztosítása érdekében a kapacitásépítéstámogatási szerződés értelmében tervezték a kedvezményezett munkatársainak továbbképzését, ám az ellenőrzés idején nem volt világos, hogy erre a képzésre mikor kerülne sor, és hogy biztosítják-e a szükséges humánerőforrást.

2. CÉLKITŰZÉS: A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÖSZTÖNZÉSE

VIDÉKFEJLESZTÉSI ÁGAZAT

43.

A vidékfejlesztési ágazat fejlesztését célzó program várható eredményei közé tartoztak a következők: vidékfejlesztési ágazati terv kidolgozása; az Unióval összhangban lévő szakpolitika programozásához és végrehajtásához szükséges fokozott közigazgatási kapacitás biztosítása; az új szakpolitikákkal összhangban lévő, a mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokat és a mezőgazdaság diverzifikációját elősegítő támogatási programok megvalósítása; a falusi viszonyok javítása.


21

44.

Az Unió Leader programjához hasonlóan vidékfejlesztési tervet és he lyi fejlesztési stratégiát állítottak össze. Több mint 200 mezőgazdasági termelő, illetve vállalkozó részesült a támogatásból azzal a céllal, hogy korszerűsítsék gazdálkodási eszközeiket, és hogy tevékenységeiket közelítsék az uniós szabványokhoz. Emellett közel 40 közösségi fejlesztési támogatást osztottak szét helyi szervek és civil szervezetek között. A támogatás kedvezményezettjei a programok előkészítése és végrehajtása során bizottsági technikai támogatást kaptak, sőt a támogatási programok révén modern könyvelési, beszerzési és monitoring-alapismereteket sajátítottak el.

45.

A helyi igazgatási szervek és a végső kedvezményezettek kapacitásait azonban tovább kell erősíteni. A ciprusi török közösség vidékfejlesztési hatóságainak nyújtott szakmai segítség esetében a know-how átadását akadályozza, hogy a politikai helyzet miatt a ciprusi török közösség hatósági hivatalaiban nem alkalmazható a segítségnyújtás. Hátráltató tényező az is, hogy az új vidékfejlesztési terv, különösen pedig – az uniós LEADER program keretében a tagállamok által kidolgozott helyi stratégiákhoz hasonló – helyi fejlesztési stratégiák kidolgozását helyi szinten még mindig nem karolták fel kellően. A program fenntarthatósága tehát további támogatás nélkül nem tűnik megvalósíthatónak az elkövetkező években. Amíg a további uniós intézkedések még csak kidolgozás alatt állnak, máris szembesülni kell az ágazatban jelen lévő török finanszírozással – ám a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség közvetlen koordinációra Törökországgal.

HELYI ÉS VÁROSI INFRASTRUKTÚRA

46.

A helyi és városi infrastruktúrát korszerűsítő uniós támogatás célja, hogy élénkítse Ciprus északi részének infrastruktúráját, többek között azzal, hogy új átkelőhelyeket nyitnak a „zöld vonalon”. Mintegy 40 egyedi intézkedést finanszíroztak az UNDP-n keresztül a program két fázisa során, ideértve néhány jelentős hatással bíró olyan nagyszabású intézkedést is, mint két kiemelt fontosságú átkelőhely megnyitása (a nicosiai Ledra utcai határátkelőhely és a Kató Pirgosz és Karavosztászi közötti [más néven Limnítisz/Yeşilırmak] határátkelőhely megnyitása), valamint a nagy jelentőségű észak-nicosiai kulturális örökség és látványosság, a Bedestan felújítása (lásd: 3. háttérmagyarázat). A legtöbb egyedi intézkedés esetében jelentős késések voltak tapasztalhatók, habár ezt legtöbbször politikai nehézségek és a tulajdonjogok ellenőrzésével kapcsolatos problémák okozták, vagyis olyan tényezők, amelyeket a Bizottság és az UNDP jobbadán nem tud befolyásolni.


22

47.

A támogatott tevékenységek fenntarthatóságának útját állhatja az, hogy a ciprusi török közösség részvétele igen csekély: semmilyen formális mechanizmus révén nem képviselteti magát projektszinten, így a projektirányító bizottságban sem. Az intézkedések szintjén pedig, noha az UNDP szoros együttműködéssel igyekezett bevonni a helyhatósági szerveket a projektek irányításába, mégis az UNDP maradt az egyetlen ajánlattevő, s így ezek a helyi igazgatási szervek nem tehettek szert ajánlatkérői tapasztalatra. Az UNDP jelentései a Bedestan projekt kivételével nem térnek ki kifejezetten a fenntarthatóság kérdésére (lásd: 3. háttérmagyarázat).


EREDMÉNYEK: A VÁROSI ÉS HELYI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉSE Átkelőhelyek megnyitása A „zöld vonalról” szóló rendelet 2. cikkének értelmében a vonalat csak a Ciprusi Köztársaság illetékes hatóságai által engedélyezett átkelőhelyeken lehet átlépni. Napjainkban hét ilyen határátkelőhely van, közülük kettő a program keretében nyílt meg: a Ledra utcai 2008 áprilisában, a Kató Pirgosz és Karavosztászi közötti (más néven Limnítisz/Yeşilırmak) határátkelőhely pedig 2010 októberében. Az új határátkelőhelyek megnyitása javítja a két közösség közötti kapcsolatokat, és serkenti a kölcsönös megértést. A legutóbbi nyolchónapos beszámolási időszak során összesen 1,6 millió átlépést regisztráltak a kijelölt pontokon. Az esetek 26%-ában ciprusi görögök léptek át a kormány felügyelete alatt álló területekről Ciprus északi részére, 46%-ban ciprusi törökök Ciprus északi részéről a kormány felügyelete alatt álló területekre, a fennmaradó 28%-ban pedig más nemzetiségű uniós polgárok vagy harmadik országok állampolgárairól volt szó 14. A Bedestan felújítása A Bedestan eredetileg bizánci templomnak épült, de a 16. században bazárrá alakították át. Az 1930-as évek óta nem használják az épületet. Az uniós finanszírozású program kezdetekor az épület nagyon rossz állapotban volt: a teteje beszakadt, és egyéb szerkezeti károk is keletkeztek rajta. A helyreállítási munkálatokat két fázisban végezték: a szerkezeti munkálatokra 2004 és 2006 között került sor, a restaurálásra és felújításra pedig 2005 és 2009 között. A felújított műemléket 2009 novemberében kulturális központként nyitották meg a nyilvánosság számára. A megnyitó ünnepségen mindkét közösség képviselői részt vettek. A projekt a kutatási kategóriában elnyerte az Európai Unió Kulturális Örökség Díját/Europa Nostra-díjat.

14

A Bizottság 2011. május 30-i jelentése: Hetedik jelentés a 2004. április 29-i 866/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és az alkalmazásából eredő helyzetről a 2010. május 1-jétől decemberig tartó időszakra vonatkozóan (COM(2011) 284 végleges).


23

3. CÉLKITŰZÉS: A MEGBÉKÉLÉS ELŐSEGÍTÉSE, A BIZALOMÉPÍTÉST TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK, A CIVIL TÁRSADALOM TÁMOGATÁSA

48.

Az eltűnt személyekkel foglalkozó közös bizottságnak nyújtott támogatás ahhoz járul hozzá, hogy a bizottság segítsen lezárni a ciprusi történelem e fájdalmas fejezetét, és ezáltal előmozdítsa a ciprusi görög és török közösség közötti megbékélés folyamatát. Az első 1,5 millió eurós megállapodás időszaka alatt (2007. márciustól 2009. májusig) a becslések szerinti 1958 eltűnt személy közül 155 földi maradványait azonosították és juttatták vissza családjukhoz. A bizottság jövőbeli tevékenysége azon múlik, hogy a donorok – köztük legjelentősebbként az Unió – továbbra is biztosítják-e majd a szükséges finanszírozást. Mindeddig az eltűnt személyekkel foglalkozó közös bizottság támogatására nézve senki nem fogalmazott meg világos végcélt vagy kilépési stratégiát.

49.

A Bizottság eszköztárában az is szerepelt, hogy a keretből az Európa Tanács által fenntartott Politikai Tudományok Akadémiája szervezésében olyan szemináriumokat támogasson, amelyek mind a ciprusi törököket, mind a ciprusi görögöket megismertetik a szigetre váró kihívásokkal. E szemináriumok látogatottsága nem volt mindig kielégítő, de azért hozzájárultak a ciprusi török vezetők jobb integrációjához. A Bizottság nem tett külön lépéseket az iránt, hogy a szemináriumok résztvevőinek „öregdiák”-hálózata, a „European Forum Cyprus” („Európai Fórum – Ciprus”) tartósan tovább működjék.

50.

A „Civil társadalom lendületben” és a „Civil társadalmat támogató csoport” program azzal a céllal indult, hogy erősítsék a civilszervezeteket és a civil társadalom kultúráját a ciprusi török közösségben. Mindkét program megtette a magáét a kapacitásépítés terén, de a ciprusi török civil szervezetek szervezési és pénzgazdálkodási kapacitásának megerősítéséhez még további támogatásra van szükség.

51.

Az uniós támogatás nagymértékben hozzájárult Ciprus aknamentesítéséhez. Az ütközőzónában mára majdnem az összes aknamezőt felszedték, és 2007 óta az Unió 6,5 millió euróval járult hozzá a program 9 millió eurós költségeihez. Az aknamentesítés közvetlen hasznaként új határátkelőhelyek nyílhattak meg, s ennek köszönhetően felpezsdült a kereskedelem, élénkült a lakosság mozgása (lásd: 3. háttérmagyarázat). S miután az aknamentesítésben együttműködött a török hadsereg és a Ciprusi Köztársaság fegyveres erői, ennek révén is nőtt a kölcsönös bizalom.


24

4. CÉLKITŰZÉS: A CIPRUSI TÖRÖK KÖZÖSSÉG KÖZELÍTÉSE AZ EURÓPAI UNIÓHOZ

52.

Az uniós ösztöndíjprogram az uniós támogatásnak talán az a fajtája, amelyet a ciprusi török közösség a legjobban ismer és elismer. Ez a program 400 diák és tanár számára tette lehetővé, hogy egy évig egy másik uniós tagállamban éljen és tanuljon, s így fontos szerepet játszott a ciprusi török közösség elszigeteltségének enyhítésében 15.

15

Szemléltetésül: ez azt jelenti, hogy a Ciprus északi részén élők közül minden 450. élhetett az ösztöndíj lehetőségével. 16

53.

A program eredményességét és fenntarthatóságát azonban rontja a többéves terv hiánya. Az ajánlattételi felhívások időzítését nem a működési igények határozzák meg, hanem a Bizottság finanszírozási határozatainak időpontjai. Nincs garancia arra, hogy a program évről évre folytatódik, s emiatt a potenciális jelentkezők nem tudnak előre tervezni (különösen zavaró ez azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnának egy évet külföldön tölteni).

54.

Nem állapítható meg, hogy a program általános célkitűzései milyen mértékben teljesültek, mert még nem történt utólagos felmérés a kedvezményezettek körében. A 2011/2012-es tanévre vonatkozó legutóbbi felhívás szerződéskötési folyamata nagy késedelmeket szenvedett, elsősorban az EUPSO ideiglenes munkaerőhiánya miatt (lásd: 27. bekezdés). A Bizottság 2011 augusztus végéig, azaz a tanév kezdetéig nem tudott aláírni egyetlen szerződést sem.

55.

Az Európai Unió politikai rendszerével és jogrendjével kapcsolatos ismeretterjesztő projekt („InfoPoint”) célzott ismeretterjesztés révén igyekszik közelebb hozni az Európai Uniót a ciprusi török közösséghez, s ennek során az uniós ismereteik elmélyítésén kívül azzal is meg lehet ismerkedni, hogy mit tett és tesz az Unió a megbékélésért és az újraegyesítésért. A program már dicsekedhet néhány jelentős eredménnyel: mindenki előtt nyitva áll már egy InfoPoint-iroda, és látogatható egy angol és török nyelvű honlap 16. A Bizottság nicosiai képviselete és a munkacsoport között a projektirányító bizottság keretein belül számos témában fennálló véleménykülönbség azonban a döntések elhalasztásához és végrehajtásbeli késedelmekhez vezetett. A program honlapjának elindítását például 16 hónappal késleltették az efféle problémák.


Lásd: az Európai Unió nicosiai információs központja, http://www. abbilgi.eu.

25

5. CÉLKITŰZÉS: FELKÉSZÜLÉS AZ UNIÓS JOGANYAG BEVEZETÉSÉRE

56.

A Bizottság az uniós joganyag bevezetését előkészítő projekteket is támogatott. A Számvevőszék megvizsgálta az egyik legnagyobb ilyen projektet, amely a levegőminőség megfigyelésével foglalkozott. Ennél előfordultak egyéb programokra is jellemző problémák (lásd: 4. háttérmagyarázat), de mind a technikai segítségnyújtás, mind az eszközök biztosítása megtörtént.

57.

A Bizottság a program fenntarthatóságának javítása érdekében egy 12 hónap időtartamú „értékesítés utáni szerviz” szolgáltatást is felvett a beszállítói szerződésbe. A fenntarthatóságot igyekezett biztosítani a helyi hatóságok azon döntése is, hogy felkérték a technikai segítséget nyújtó alvállalkozót, folytassa üzemeltetési és karbantartási szolgáltatását. Az uniós jogszabályoknak megfelelő új „környezetvédelmi jogszabályt” fogadtak el, és a ciprusi török közösségbeli kedvezményezett fél kidolgozta a „jogszabály” végrehajtásának költségvetési és személyzeti feltételeit meghatározó koncepciót. Az általános fenntarthatóság azonban a ciprusi török közösség „környezetvédelmi hatóságának” szűkös költségvetése miatt továbbra is kétséges.


VÉGREHAJTÁSI PROBLÉMÁK A LEVEGŐMINŐSÉG-MEGFIGYELÉSI PROJEKTBEN A levegőminőség-megfigyelési projekt technikai segítségnyújtási szakértői által készített zárójelentés a projekt eredményességére és fenntarthatóságára kockázatokat jelentő következő megvalósítási problémákkal foglalkozott: a) A program a szerződés aláírását követően négy hónapos késéssel indult, mert a két beszállítói szerződés közül az első keretében négy új levegőminőség-figyelő állomás felszerelésére kellett várni. b) Ezzel egyidőben két másik, szintén uniós támogatású technikai segítségnyújtási program is a ciprusi török közösség „környezetvédelmi hatóságával” („EPD”) működött együtt. Pontos koordinációra volt tehát szükség ahhoz, hogy a négy külső szakértő ne egyszerre kösse le az „EPD” mindössze két munkatársát. Néhány hétig azonban mégis ez volt a helyzet. c) Az „EPD” költségvetésének szűkössége miatt a képzésben a tervezettnél kevesebben vettek részt.


26

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK KÖVETKEZTETÉSEK

58.

A Bizottságnak sikerült a keret célkitűzéseit tükröző programot kidolgoznia, és nagyrészt megfelelően intézkedett annak végrehajtásáról. A program máris látható eredményekkel járt, de ezek fenntarthatósága gyakran kétséges, különösen az uniós finanszírozás jövőjének bizonytalansága miatt.

59.

A Bizottság dolgát megnehezítette a bonyolult politikai helyzet, valamint a rendelet célkitűzéseinek tág értelmezhetősége, illetve annak késedelmes elfogadása és bizonytalan időkerete is. Ennek ellenére a Bizottságnak sikerült olyan programot kidolgoznia, amely felöleli és megfelelően rangsorolja a rendelet célkitűzései között szereplő összes ágazatot. A nehézségek közepette a Bizottság arra is módot talált, hogy rövid időn belül programirányítási hivatalt hozzon létre Ciprus északi részén, és nagyrészt megfelelő végrehajtási módszereket és kockázatenyhítési intézkedéseket alkalmazzon. A programirányítás fő hiányosságai annak voltak betudhatók, hogy a helyi programtámogatási iroda kevesebb döntési jogkört kapott, mint a hasonló szerepet is betöltő uniós külképviseletek, illetve hogy az alkalmazottak szerződései túl rövidek voltak ahhoz, hogy a támogatott programokat az elejétől a végéig irányítani tudják. Emellett az ENSZ-szel való közös irányítás keretében végzett monitoring nem volt elegendő.

60.

A program keretében nyújtott segítség a ciprusi török közösségben számos kedvezményezettnek hozott máris jelentős eredményeket, többek között a mezőgazdasági termelők, a diákok és az új átkelőhelyeket használók számára. A program legnagyobb szabású, 27,5 millió eurós költségvetésű projektjét, a tengervíz-sótalanító létesítmény megépítését azonban nem sikerült végrehajtani. Ez nagymértékben visszaveti az egész programot, és súlyos környezetvédelmi következményekkel is jár. Általánosságban véve elmondható, hogy a ciprusi török közösség hatóságainak korlátozott igazgatási kapacitása, az irányadó „jogszabályok” késedelmes elfogadása és a jövőbeli finanszírozás bizonytalansága miatt a programok fenntarthatósága gyakran kétséges.

61.

Az ellenőrzéskor még nem volt egyértelmű, hogy az uniós támogatási program kap-e további számottevő finanszírozási forrásokat. Ez a bizonytalanság megnehezíti a program irányítását, és csorbítja eredményességét és fenntarthatóságát.


27

62.

Az Európai Unió komoly erőfeszítéseket tett, hogy megszervezze és működtesse a ciprusi török közösségnek nyújtott támogatást, ám a végső cél, Ciprus újraegyesítése csak úgy lesz elérhető, ha a két érintett közösségben megvan erre a politikai akarat.

AJÁNLÁSOK

63.

Az, hogy milyen konkrét ajánlásokat lehet tenni a ciprusi török közösségnek nyújtott uniós támogatás módjára vonatkozóan, elkerülhetetlenül az újraegyesítési tárgyalások fejleményeitől és az Unió e téren kifejtett politikájától függ. Ajánlásaink több lehetséges forgatókönyvet is figyelembe vesznek.

64.

Ha a jelenlegi állapotban, Ciprus újraegyesítéséről szóló megállapodás hiányában születik határozat az uniós támogatási programok további finanszírozásáról, a Számvevőszék a következő intézkedéseket javasolja a Bizottságnak: a)

Alakítson ki olyan többéves előzetes kitekintést nyújtó mechanizmust, amely biztosítja a jobb tervezhetőséget, a megvalósíthatóságot és a fenntarthatóságot.

b)

Találja meg a módot a munkacsoportban dolgozók foglalkoztatásának időtartamával kapcsolatos megfelelő rugalmasság biztosítására.

c)

A Bizottság központjából adják át az irányítást az EUPSO-nak azokban az esetekben, ahol ezzel javítható a program hatékonysága.

d)

Dolgozzon ki hivatalos eljárásokat a nicosiai bizottsági képviselet és a munkacsoport közötti koordináció javítása érdekében, hogy az EUPSO és a programok információi hamarabb hozzáférhetők legyenek a nyilvánosság számára.

e)

Pontosabban fogalmazzák meg a partnerszervezetekkel – különösen az UNDP-vel – kötendő szerződések előírásait, hogy biztosíthatók legyenek a megfelelő pénzügyi és operatív beszámolás keretei, többek között a relevánsabb és aktuálisabb teljesítménymutatók.

f )

A jövőbeli finanszírozás juttatásánál az új programokon kívül vegyék figyelembe a már létező programok fenntarthatóságának biztosítását is.


28

g)

Kiemelt prioritással alaposan készítsenek elő egy új programot, amelynek célja a korlátozott vízkészlet problémájának megoldása.

h)

A ciprusi török közösség kedvezményezettjeitől követeljék meg, hogy dolgozzák ki a megfelelő jogi keretet, biztosítsák a megfelelő humán- és pénzügyi erőforrásokat, ezenkívül hajtsák végre a közigazgatás és a pénzügyi gazdálkodás szükséges reformjait annak érdekében, hogy megteremtődjenek az eredményes és fenntartható támogatás feltételei.

65.

Ha arról születik döntés, hogy az Unió nem biztosít további nagy összegű támogatást a programhoz, akciótervet kell kidolgozni a munkacsoport működésének fokozatos leépítésére, illetve megszüntetésére.

66.

Arra az esetre, ha a sziget de facto megosztottságára politikai megegyezés tenne pontot, a Bizottság dolgozzon ki olyan programjavaslatot, amely az egész ország számára lehetővé teszi, hogy az újraegyesítést követően részesüljön az uniós finanszírozásból.

Ezt a jelentést a III. kamara Karel PINXTEN számvevőszéki tag elnökletével a 2012. március 6-i ülésén, Luxembourgban fogadta el. a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA elnök


29

I. MELLÉKLET

VALAMENNYI EGYEDI PROJEKT/ÁGAZATI PROGRAM MEGOSZLÁSA A 2011. SZEPTEMBER 30-I ÁLLAPOT SZERINT A kifizetett összeg a szerződéses összeg arányában

Tervezett összeg


Kifizetett összeg

(EUR)1

(EUR)

(EUR)

71 400 000

83 852 225

40 619 611

48%

1.2. projekt – A Ciprus északi részén található potenciális Natura 2000 területek igazgatására és védelmére irányuló támogatás a török ciprusi közösség részére

5 000 000

5 176 480

3 855 268

74%

1.3. projekt – Szilárdhulladék kezelési ágazati program a ciprusi török közösség számára

21 200 000

19 367 570

10 750 517

56%

900 000

906 500

906 500

100%

1.5. projekt – Az energiaszektor igazgatásának fejlesztése

5 000 000

6 035 972

5 841 195

97%

1.6. projekt – Az energetikai infrastruktúra fejlesztése és átalakítása – II. rész

8 750 000

5 341 486

5 135 356

96%

3 000 000

2 724 511

2 266 958

83%

14 000 000

11 617 413

7 113 606

61%

129 250 000

135 022 157

76 489 010

57%

2.1. projekt – I. és II. vidékfejlesztési ágazati program

37 350 000

29 837 192

19 941 407

67%

2.2. projekt – A helyi és városi infrastruktúra fejlesztése

7 000 000

7 000 000

7 000 000

100%

2.3. projekt – A helyi és városi infrastruktúra fejlesztése – II. rész

8 000 000

9 784 225

8 850 803

90%

2.4. projekt – Humánerőforrás-fejlesztési ágazati program

9 200 000

8 080 948

6 542 745

81%

2.5. projekt – Hitelprogram mikro- és kisvállalkozások számára – 2009-ben törölve (az erre a projektre szánt keretet átcsoportosították a TAIEX-, az ikt-/ kkv- és a víz- és szennyvízkezelési projektbe)2

9 000 000

0

0

2.6. projekt – Fenntartható gazdasági fejlődés ágazati program

6 000 000

6 971 860

3 913 291

56%

2.7. projekt – A magánszektor fejlődésének támogatása a ciprusi török közösségben

8 100 000

3 198 200

3 160 000

99%

84 650 000

64 872 425

49 408 246

76%

Célkitűzések és projektek

(%)

1. célkitűzés: Az infrastruktúra fejlesztése és átalakítása 1. alcélkitűzés – Környezetvédelem 1.1. projekt – A vízellátás és a csatornázási szolgáltatások minőségének és igazgatásának javítására irányuló ágazati program

1.4. projekt – A lefkei bányászati terület rehabilitációjának megvalósíthatósági tanulmánya

2. alcélkitűzés – Az energiaszektor igazgatásának javítása

3. alcélkitűzés – A közlekedésbiztonság javítása 1.7. projekt – A közlekedésbiztonság javítása

4. alcélkitűzés – Távközlés 1.8. projekt – A távközlési infrastruktúra fejlesztése és átalakítása Részösszeg

2. célkitűzés: A társadalmi és gazdasági fejlődés ösztönzése

Részösszeg

0

A bizottsági határozatokat kísérő pénzügyi javaslatokban feltüntetett tervezett összegek.

1

A programot le kellett állítani, mivel nehézségek adódtak a Kreditanstalt für Wiederaufbauval való megállapodást illetően a Ciprus északi részét jellemző különleges feltételek miatt. 2


30

I. MELLÉKLET

Célkitűzések és projektek

Tervezett összeg


Kifizetett összeg

(EUR)1

(EUR)

(EUR)

A kifizetett összeg a szerződéses összeg arányában (%)

3. célkitűzés: A megbékélés segítése, a bizalomépítést támogató intézkedések, a civil társadalom támogatása 3.1. projekt – Megbékélést és bizalomépítést támogató intézkedések, a civil társadalom támogatása

14 000 000

13 404 835

11 115 091

83%

3.2. projekt – Aknamentesítési támogatási program

6 500 000

6 495 894

6 495 894

100%

3.3. projekt – A történelemtanítás új módszereinek kidolgozásához nyújtott segítség a ciprusi megbékélés és stabilitás érdekében – 2008-ban törölve (az erre a projektre szánt keretet átcsoportosították a civil társadalmi projektekhez)

1 000 000

0

0

0

A ciprusi közösségek számára nagy jelentőséggel bíró kulturális örökség (műemlékek) támogatása

2 000 000

0

0

0

23 500 000

19 900 729

17 610 985

88%

Részösszeg

4. célkitűzés: A ciprusi török közösség közelítése az Európai Unióhoz 4.1. projekt – Közösségi ösztöndíjprogram

8 000 000

6 256 875

5 536 216

88%

4.2. projekt – Fiatalok csereprogramjai és más személyes kapcsolatok támogatása

3 000 000

1 047 892

904 893

86%

4.3. projekt – Tájékoztatás az Európai Unió politikai rendszeréről és jogrendjéről

1 500 000

1 313 100

1 053 100

80%

Részösszeg

12 500 000

8 617 867

7 494 209

87%

5. célkitűzés: A ciprusi török közösség felkészítése az uniós joganyag bevezetésére és végrehajtására 5.1. projekt – Az uniós vívmányok jogi átültetésének, illetve végrehajtásának támogatásához nyújtott technikai segítség a TAIEX eszközön keresztül – II. rész (A. komponens – TAIEX-támogatás); (B. komponens – kis volumenű felszerelés, eszköz)+ I. rész

17 150 000

13 699 997

12 911 242

94%

5.2. projekt – A környezetvédelmi ágazat kapacitásnövelése

2 460 000

1 140 690

1 117 554

98%

Le nem kötött technikai segítségnyújtási és programtartalék keret (és hibásan a 2006/018-150. sz. határozat alapján kódolva)3

1 740 000

850 203

621 579

73%

Részösszeg

21 350 000

15 690 890

14 650 375

93%

Összesen (1)

271 250 000

244 104 068

165 152 825

68%

11 400 000

8 436 605

6 776 955

80%

9 650 000

6 865 323

6 858 993

100%

Összesen (2)

21 050 000

15 301 928

13 635 948

89%

Mindösszesen

292 300 000

259 405 996 178 788 773

69%

A program végrehajtásához nyújtott általános technikai támogatás a. részösszeg (tanulmányok, szakértelem, irodai logisztika) b. részösszeg (az alkalmazottakkal és kiküldetésekkel kapcsolatos költségek) a 2006/018-621., a 2006/018-316., a 2006/018-317. sz. határozat

A bizottsági határozatokat kísérő pénzügyi javaslatokban feltüntetett tervezett összegek.

1

A munkacsoport pénzügyi jelentéseiben 6. célkitűzésként van feltüntetve. A Bizottság (2009) 2928. sz. határozata alapján a programtartalék keretből származó alapokat a következő projektekhez csoportosították át: eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság (2 millió EUR), aknamentesítés (1,5 millió EUR). 1,2 millió eurót a le nem kötött szakmai segítségnyújtási tartalékkeretből a TAIEX projektekhez csoportosítottak át. 3


31

II. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZÖTT SZERZŐDÉSEK ÁTTEKINTÉSE

Szerződés típusa

Szerződéses időszak

A szerződés megnevezése

Szerződéses összeg1

Kifizetett összeg1

(EUR)

(EUR)

1.1. projekt – A vízellátás és a csatornázási szolgáltatások minőségének és igazgatásának javítására irányuló ágazati program PMU/BSz

2009. nov. – 2010. máj.

Vízmintavételi, vízminőség-elemzési és laboratóriumi információkezelési berendezés biztosítása

PMU/Ész

2009. febr. – 2010. nov.

PMU/Ész

2009. dec. – 2012. febr. 2010. jan. – 2013. júl.

Az új, Miá Miliá/Haspolat térségében található szennyvízkezelő telep megépítése

UNDP/HM

580 500

580 500

Nicosia északi részén található vízvezeték-hálózat felújítása

2 640 000

2 375 624

Tengervíz-sótalanító létesítmény megépítése

27 517 814

0

8 192 242

4 657 046

1.8. projekt – A távközlési infrastruktúra fejlesztése és átalakítása –/BSz

2009. okt. – 2012. okt.

A távközlési infrastrukturális hálózat korszerűsítése

9 828 453

5 897 072

–/SzoSz

2008. dec. – 2011. dec.

A távközlési infrastruktúra fejlesztése és átalakítása

1 598 750

1 098 750

2.1. projekt – Vidékfejlesztési ágazati program PMU/SzoSz

2008. máj. – 2011. júl.

Technikai segítségnyújtás a vidékfejlesztési szakpolitika támogatása céljából

2 868 200

2 265 878

–/SzoSz

2008. szept. – 2012. szept.

Technikai segítségnyújtás a vidékfejlesztési politika ágazati program végrehajtásához

1 994 080

1 595 264

PMU/BSz

2009. dec. – 2011. jún.

Állatorvosi laboratóriumok berendezéseinek leszállítása

422 154

422 154

PMU/TR

2009. nov. – 2011. jan.

Adataş (Vidékfejlesztési támogatási rendszer, 1/127937. sz. felhívás)

15 192

15 192

2009. okt. – 2010. okt.

Andaç (Vidékfejlesztési támogatási rendszer, 1/127937. sz. felhívás)

52 435

52 435

2009. dec. – 2011. aug.

Çatalköy – Rovarirtás

144 098

72 049

2009. dec. – 2011. dec.

Büyükkonuki kultúrház

158 400

126 720

2009. dec. – 2011. dec.

Serdarlι kultúra és művészetek háza

85 998

68 798

PMU/TR

2.2.–2.3. projekt – A városi és helyi infrastruktúra korszerűsítése UNDP/HM

2006. nov. – 2010. szept.

A városi és helyi infrastruktúra korszerűsítése

8 249 869

7 424 869

2007. dec. – 2011. okt.

A városi és helyi infrastruktúra korszerűsítése – II. rész

9 784 225

8 850 803

1 469 566

1 469 566

600 000

351 000

1 499 000

1 349 631

89 310

82 437

3.1. projekt – A megbékélést és bizalomépítést támogató intézkedések, a civil társadalom támogatása UNDP/HM

2007. márc. – 2009. máj Az eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság támogatása

CoE/HM

2007. aug. – 2011. máj.

Az Európa Tanács Politikai Tudományok Akadémiája

2008. febr. – 2011. febr.

Technikai segítségnyújtás a megbékélést támogató intézkedések, valamint a civil társadalom támogatása céljából a ciprusi török közösségben: CSST (Civil társadalmat támogató csoport)

2009. aug. – 2010. dec.

POST Research Institute: III. békére nevelési program (126199. számú CSA [„Civil társadalom lendületben”]-felhívás)

2009. máj. – 2011. máj.

KYTD: A sokszínűség és önkéntesség ünneplése Cipruson (126199. számú CSA [„Civil társadalom lendületben”]-felhívás)

166 909

133 528

2009. máj. – 2011. máj.

MRG-KISA: A kisebbségek jogai: a ciprusi probléma megoldásához való hozzájárulás (126199. számú CSA [„Civil társadalom lendületben”]-felhívás)

197 313

157 851

–/SzoSz

–/TR

1

2011. szeptember 30-i állapot szerint. A vissza nem térítendő támogatási szerződések esetében viszont 2011. március 31-i állapot szerint.


32

II. MELLÉKLET

Szerződéses időszak

Szerződés típusa

A szerződés megnevezése

Szerződéses összeg1

Kifizetett összeg1

(EUR)

(EUR)

Project 3.2. – Aknamentesítés UNDP/HM

2007. febr. – 2009. febr.

IV. akna- és lőszer-mentesítési program Cipruson

3 995 894

3 995 894

2010. jan. – 2011. dec.

V. akna- és lőszer-mentesítési program Cipruson

2 500 000

2 500 000

4.1. projekt – Közösségi ösztöndíjprogram

–/TR

2007. jan. – 2007. ápr.

Pályázati felhívás – 2007/2008-as közösségi ösztöndíj program   (1. felhívás)

396 160

396 160

2007. okt. – 2008. ápr.

Pályázati felhívás – 2008/2009 as közösségi ösztöndíj program   (2. felhívás)

1 564 919

1 537 988

2008. nov. – 2009. febr.

III. uniós ösztöndíjprogram a 2009/2010 es tanévre – helyi támogatási rendszer (3. felhívás)

2 346 580

2 271 597

2009. dec. – 2010. febr.

A ciprusi török közösségnek szánt ösztöndíjprogram a 2010/2011-es tanévre (4. felhívás)

1 313 440

1 051 796

2011. febr. – 2011. ápr.

A ciprusi török közösségnek szánt ösztöndíjprogram a 2011/2012-es tanévre (5. felhívás)

–

–

1 300 000

1 040 000

4.3. projekt – Tájékoztatás az Európai Unió politikai rendszeréről és jogrendjéről –/SzoSz

2009. febr. – 2012. febr.

Az Európai Unióval kapcsolatos információkat nyújtó, mindenki előtt nyitva álló információs pont létrehozása

5.2. projekt – A környezetvédelmi ágazat kapacitásnövelése –/BSz

2009. jún. – 2011. febr.

Levegőminőség-megfigyelési berendezés szállítása

645 450

645 450

–/SzoSz

2009. jún. – 2010. szept.

Technikai segítségnyújtás levegőminőség-megfigyelési tevékenységek céljából Ciprus északi részén

197 983

183 121

GTZ-szerződések az EUPSO támogatása céljából –/SzoSz

2006. júl. – 2008. jún.

Technikai segítségnyújtás béketámogató művelet megvalósításához Ciprus északi részén (GTZ.A.)

3 476 000

2 836 524

–/SzoSz

2008. jún. – 2012. jún.

Béketámogató művelet megszervezése Ciprus északi részén (GTZ.B.)

1 496 795

1 496 795

97 387 729

57 474 492

Összesen

2011. szeptember 30-i állapot szerint. A vissza nem térítendő támogatási szerződések esetében viszont 2011. március 31-i állapot szerint.

1

ÉSz = Építési szerződés

PMU = Projektirányítási osztály (Project Management Unit)

BSz = Beszállítói szerződés

UNDP = Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja

SzoSz = Szolgáltatási szerződés

CoE = Európa Tanács

HM = Hozzájárulási megállapodás

TR = Támogatási rendszer


33

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI ÖSSZEFOGLALÓ III. A Bizottság elismeri, hogy a centralizált eljárások alkalmazása korlátozó tényező, de komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló megoldásokkal élve a lehető legjobb intézményi struktúrát hozza létre.

IV. A tengervíz-sótalanítási projekt meghiúsulása sajnálatos esemény. A projekt megmentésére és folytatására irányuló széles körű erőfeszítések sikertelenségét látva a Bizottságnak nem volt más lehetősége, mint hogy pénzügyi érdekeinek védelmében felmondja a beruházási szerződést. A szerződés alapján még nem történt kifizetés. A Bizottság egyetért a Számvevőszék fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos következtetéseivel és azok indoklásával, és továbbra is támogatni fogja a ciprusi török közösség igazgatási és pénzügyi kapacitásainak kiépítését.

V. Első francia bekezdés A Bizottság lényegében egyetért a Számvevőszék ajánlásával. A Bizottság a legjobb gyakorlati megoldás kialakítására törekedett, tekintve hogy az EU területén nem lehet küldöttséget nyitni. Az ellenőrzés óta további hatékonyságnövelést sikerült elérni. Az igazgatás további decentralizálását illetően azonban a Bizottság – a ciprusi török közösségnek nyújtott támogatás sajátos körülményeit szem előtt tartva – fenntartja, hogy az esetleges hatékonyságnövekedés előnyeinek meg kell haladniuk a központban végzett felügyelet csökkenéséből származó kockázatok hátrányait.

V. Második francia bekezdés A Bizottság elkötelezett a ciprusi török közösségnek nyújtott támogatás folytatása és a Ciprus újraegyesítésére irányuló munka mellett. Jelenleg nincs szó a műveletek fokozatos megszüntetéséről, így ezek célszerű ütemben folytatódnak.

V. Harmadik francia bekezdés Az újraegyesítés a támogatási program központi célja. A Bizottság tudatában van annak, hogy az újraegyesítés szükségessé tenné a Ciprusnak nyújtott támogatás felülvizsgálatát; ennek előkészületeit a kellő időben meg fogja tenni.


34

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI ÉSZREVÉTELEK 14.

21.

A támogatási program hatókörét a vonatkozó tanácsi rendelet állapítja meg, a Tanács által elfogadott formában. A Bizottság egyetért azzal, hogy a célkitűzések széles körének egybefogása programozási és végrehajtási kihívást jelentett.

A Bizottság egyetért azzal, hogy a többéves időhorizont elősegítené a ciprusi török közösségnek nyújtott támogatás tervezését és végrehajtását, de álláspontja szerint a szélesebb politikai összefüggéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni. A Bizottság határozottan támogatja a ciprusi kérdés rendezésére és a sziget újraegyesítésére szolgáló erőfeszítéseket. Ezek megvalósulásáig a Bizottság a ciprusi török közösség támogatását a hatályos rendelet alapján kívánja folytatni.

16. A 2004. évi javaslat csupán előzetes előirányzatokat tartalmazott. A támogatási rendelet elfogadása a szokásosnál több időt vett igénybe, amit a Bizottság a program újdonsága miatt az érdekeltekkel folytatott konzultációk elmélyítésére használt fel. A 2006. decemberi finanszírozási határozatban már az ennek megfelelően kiigazított összegek szerepeltek, amelyek természetesen némileg eltértek a 2004. évi előirányzatoktól. A Bizottság a megbékélés elősegítéséről és a bizalomépítésről szóló célkitűzést kiemelten kezeli, a 2009-ben szerződésbe foglalt végleges összegek az aknamentesítés és az eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság kapcsán képzett programtartalékokat is tar talmazták. A megbékélés elősegítéséről és a bizalomépítésről szóló célkitűzés érdekében 2009 végéig tett kötelezettségvállalások – ideértve a zöld vonalon létesített határátkelőhelyekkel kapcsolatosakat is – csupán mintegy 18%-kal maradnak alatta a 2004-ben előirányzott szintnek, és nem 35%-kal. Emellett egy másik jelentős összeget különítettek el a két közösséget kiszolgáló nicosiai szennyvíztisztító telepre, amelynek támogatását elsősorban a megbékélés elősegítése indokolta. A fentieken kívül az eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság teljes 2010. évi költségvetése – 3 millió euró – is a megbékélés elősegítéséről és a bizalomépítésről szóló célkitűzést szolgálta.

17. A Számvevőszéknek a technikai segítségnyújtás hatékonyságával kapcsolatos észrevételei a segítségnyújtási program megvalósítását nehezítő körülmények egyik vetületére világítanak rá.


22. A Bizottságnak igen alaposan meg kellett fontolnia, hogy a végrehajtandó program technikai elemeinek kidolgozásával egy időben miként tudja kialakítani a leghatékonyabb igazgatási struktúrát a rendelkezésre álló megoldásokból.

23–25. Közös válasz A Bizottság elismeri, hogy a centralizált eljárások alkalmazása korlátozó tényező, tekintve hogy az EU területén nem lehet küldöttséget nyitni. A Bizottság a rendelkezésre álló megoldásokkal élve a lehető legjobb intézményi struktúrát kívánta létrehozni. A Bizottság a műveletek és a pénzügyi folyamatok elősegítése érdekében különböző intézkedéseket hozott, például eltéréseket engedélyezett a rendes eljárásoktól, és az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő is rendszeres látogatásokat tett Nicosiában. 2011 végén működésbe lépett az új IT-infrastruktúra, amelynek segítségével Nicosia és Brüsszel közös hozzáférést kapott az adatállományokhoz, a Bővítési Főigazgatóság 2012-es átszervezése pedig a belső folyamatokat ésszerűsítette: négyről kettőre csökkent a szerződésekkel és kifizetésekkel foglalkozó csoportok száma. A Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy műveletei a kényes politikai helyzetben kockázatokkal járhatnak.

35

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI

26.

30.

A Ciprusi Köztársaságban található bizottsági képviselet hivatalosan a Kommunikációs Főigazgatóság szer vezeti egységeként vesz részt a Bizottság „szolgálatközi” konzultációs folyamatában. Mindez az információáramlást, az együttműködést és a koordinációt szolgálja. A ciprusi képviselet válaszainak időigénye a munkateher nagyságrendjével is magyarázható.

Az igazgatási megállapodásokkal kapcsolatos döntések – ideértve az EUPSO-iroda létrehozását és a decentralizáció mértékét is – a Bizottság kockázatelemző tevékenységének részét képezték.

A ciprusi k épviselet létszámának bővítése – ami Cip rus elkövetkező tanácsi elnökségéhez is köthető – javítani fogja a Bizottság egyéb szolgálataival folytatott együttműködést.

27. Az EUPSO szerződéses alkalmazottainak helyzete valóban eltér a küldöttségek szerződéses alkalmazottaiétól. A Számvevőszék helyesen látja, hogy a jelenlegi szabályozás (az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei, 3b. cikk, 88. cikk első bekezdés b) pont) nem teszi lehetővé a szerződéses alkalmazottak három évnél hosszabb ideig tartó foglalkoztatását, és eltérést sem enged e szabálytól. A Bizottság 2011 decemberében javaslatot terjesztett elő a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek módosításáról (COM(2011) 890 végleges), amelyben a szerződések maximális időtartamának hat évre való meghos�szabbítását is javasolta. A javaslat elfogadás előtt áll. Ami a szerződések meghosszabbítását illeti, a Bizottságnak figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló forrásokat és a rendezésről folytatott párbeszéddel összefüggő általános politikai helyzetet is.

28. A Bizottság 2012-ben megkezdi a program általános értékelését. Az értékelés során azt is megvizsgálja, hogy hordoz- e előnyöket a program egyes részeinek UNDP-vel közös végrehajtása.

29. Az eltűnt személyekkel foglalkozó bizottsággal kapcsolatos első együttműködési megállapodás (az UNDP-vel közös igazgatásról szóló megállapodás) Számvevőszék által feltárt hiányosságait a későbbi megállapodások orvosolták: pontosították például az uniós finanszírozással kapcsolatos mutatók meghatározását, továbbá az exhumált és az azonosított személyek számának meghatározását, illetve javították az általános költség/haszon-arányt és a beszámolást.

33. A beruházási szerződés alapján nem tör tént k ifizetés, magát a szerződést pedig 2011 decemberében felmondta a Bizottság, mivel a projekt folytatására a széles körű erőfeszítések ellenére sem volt kilátás. A Bizottság pénzügyi érdekeit nem érte kár. A kockázatok kezelése érdekében a projektet két lépcsőben kívánták megvalósítani, első lépésben egy kísérleti létesítmény felépítésével; a szerződés felmondásához vezető eseményeket a projekt kezdetén nem lehetett előre látni.

2. háttérmagyarázat a) A Bizottság e kockázatokat a tengervíz-sótalanító létesítmény felépítését végző vállalkozás kiválasztásával összefüggésben értékelte. A nemzetközi nyílt pályázat eredménye a hatályos szabályok teljes körű figyelembevételével született.

2. háttérmagyarázat b) Az ajánlattevő nem biztosított garanciát. A kezdeti szakaszban ez a probléma a bonyolult helyi viszonyokkal volt összefüggésben, a Bizottság próbált megoldást találni rá. A források újbóli lekötésére akkor sem lett volna lehetőség, ha a szerződést már 2010 januárjában felmondták volna, hiszen a szerződéskötési határidő lejárt.

2. háttérmagyarázat c) A ciprusi török közösségnek nyújtott támogatás a Bizottság új programja. A szabályozásokban engedélyezett 3 éves – 2006-tól 2009-ig tartó – szerződéskötési ablak időszakában kellett kidolgozni a programigazgatást, a logisztikai eljárásokat és magukat a projekteket is. Az alapos előkészítés szükségessége miatt a Bizottság úgy véli, hogy a sótalanító létesítmény megépítésére korábban nem lehetett volna szerződést kötni.


36

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI 2. háttérmagyarázat d)

39.

A Bizottság alkalmazottai a projekt minden szakaszában részt vettek, és a problémák felmerülésekor azonnal tárgyalásokat kezdeményeztek. A felek 2009. december 17-én megállapodtak arról, hogy a munk álatok megkezdését a terület-hozzáférési kérdések rendezéséig elhalasztják. A ciprusi török közösséggel folytatott kapcsolatok kiterjedtek voltak, és a szerződés jelentős nagyságrendje és a felmerülő problémák jellege miatt az is nyilvánvaló volt, hogy a közösség vezetői tisztában voltak a helyzettel. A Bizottság csak azután kezdeményezett magas szintű párbeszé det, hogy a ciprusi török közösség megválasztotta elöljáróit (a biztos 2010 júniusában küldött levelet a ciprusi török közösség vezetőjének).

A sótalanító létesítmény megépítésére vonatkozó beruházási szerződés végrehajtását akadályozó nehézségek jól illusztrálják az operatív környezet összetettségét.

35.

41. a)

A távközlési ágazat liberalizációjáról szóló „törvényt” 2012. január 11-én fogadták el. A támogatási program keretében ettől kezdve lehetett folytatni az infrastrukturális elemek kiépítését és a kedvezményezett részére történő átadás előkészítését.

A vízellátás kapcsán nem álltak rendelkezésre megbízható alapadatok és mutatók – többek között ez magyarázza, hogy miért kellett beruházni a vízügyi laboratóriumba –, mindazonáltal a nicosiai vízhálózat kapcsán bizonyítottan javultak az ellátási és a szivárgási arányok; utóbbiak egyes területeken korábban az 50%-ot is elérték.

36. A Bizottság tisztában volt annak kockázatával, hogy a (nem elismert) kedvezményezettel nem kötöttek hivatalos finanszírozási megállapodást. A Bizottságnak jelentős nagyságrendű támogatási programot kellett végrehajtania rövid szerződéskötési határidők mellett, számos elvégzendő feladattal. A berendezések biztosítására és az infrastruktúra kiépítésére a támogatási rendeletben nevesített vagy a számottevő hatás eléréséhez beavatkozást igénylő területeken került sor. Egyes területeken egyszerre volt szükség a valós előnyök megteremtésére és az ágazati reformok bátorítására.

37. A ciprusi török közösség most első ízben részesült jelentős uniós támogatásban. A kedvezményezett emiatt alábecsülte az uniós joganyag figyelembevételéhez szükséges jogszabályi változtatások összetettségét és a szükséges reformok mértékét. A ciprusi török közösségnek nyújtott támogatás még mindig meglehetősen újszerűnek tekinthető, a lényegi szerződéskötésekre pedig még 2009-ben került sor. A Bizottság szolgálatainak korábban nem voltak tapasztalatai a ciprusi török kedvezményezett kapcsán.

38. A tenger víz-sótalanító létesítmény ter veinek módosítása iránti igény az érdekeltekkel és a szakértőkkel folytatott konzultációk során merült fel, mivel az aggályok szerint egyébként nem teljesülnének a vízkeretirányelv követelményei.


40. A tengervíz-sótalanítási projekt meghiúsulása csalódást okozott. A Morphou víztartó réteg szikesedésének környezeti hatásai azonban továbbra is megkapják a kellő figyelmet. A vízágazat helyzete a fontosabb új tényezők megjelenésével folyamatosan változik. Az ivóvízellátással és a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos beruházások továbbra is részét képezik majd a támogatási program tervezetének, amelyet az elkövetkező években fognak kidolgozni.

41. b) A Mia Milia/Haspolat projektet az UNDP igazgatja, közös igazgatás keretében. A z UNDP európai igazgatójának helyettese tudatában van annak, hogy a szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez egy „közös szervre” lenne szükség, és a Bizottsággal együtt dolgozik a probléma megoldásán.

42. A laboratóriumi berendezések szállítóitól kapott képzés mellett a kapacitásépítési projekt is nyújtott képzéseket a mintavételi és az elemzési kapacitások javításához annak érdekében, hogy teljesüljenek a vízkeretirányelv, az ivóvízirányelv és a fürdővízirányelv követelményei. A laboratóriumi információs rendszerrel (LIMS) kapcsolatos képzések lebonyolítását 2012-re tervezik. A laboratórium négy – nehézfémekre, peszticidekre, mikrobiológiára és élelmiszerekre vonatkozó – eljárás kapcsán sikerrel átesett az akkreditációs ellenőrzésen.

37

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI 45.

53.

A Bizottság egyetért azzal, hogy a fenntarthatóság alapvető kérdés. Amennyiben időközben nem kerül sor az újraegyesítésre, a kérdés bekerül a 2012–2013-as programidőszak témakörébe.

A Bizottság egyetért azzal, hogy a többéves időhorizont elősegítené a ciprusi török közösségnek nyújtott támogatás tervezését és végrehajtását, de álláspontja szerint a szélesebb politikai összefüggéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A programozási környezet egyik kihívása, hogy hivatalosan el nem ismert kedvezményezettel kell együttműködni.

54.

46.

Az ösztöndíjak kapcsán a Számvevőszék által említett utólagos felmérés 2012-ben indul.

A tulajdonjog kérdése kényes terület; a tulajdonjogi előzmények felkutatása a program végrehajtása során jelentős nehezítő tényezőnek bizonyult.

47. A ciprusi török közösség hivatalosan nem képviselteti magát a projektirányító bizottságban, de a projektek megvalósítására nem kerülhet sor a felelős ciprusi török kapcsolattartó egyetértése/jóváhagyása nélkül. Az UNDP-n keresztüli végrehajtás valamelyest korlátozza ugyan a helyi szervek tapasztalatszerzését, de erősíti a projektek fizikai megvalósulásába vetett bizalmat. A helyi szervek kapacitásfejlesztési problémáit részben enyhíti a közösségfejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés, amely az UNDP-vel kötött együttműködési megállapodás keretein kívül zajlik.

48. Az eltűnt személyek kérdése kényes terület: az eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság munkáját mindkét közösség elismeri, és az Európai Parlament is erőteljesen támogatja. Az eltűnt személyek közül sokakat még mindig nem találtak meg vagy azonosítottak. A Bizottság még nem készített kilépési stratégiát, de tudatában van annak, hogy a program tevékenységeinek intenzitása előbb-utóbb alábbhagy. Fontos, hogy e kérdésben a két közösség ragadja magához a kezdeményezést.

55. A Bizottság egyetért azzal, hogy javítani lehetne a Bővítési és a Kommunikációs Főigazgatóság közötti együttműködést, és ez ügyben további erőfeszítéseket fog tenni.

4. háttérmagyarázat b) A környezetvédelem igen fontos szempontja a közösségi vívmányoknak. A program ezért jelentős mértékben támogatni kívánja e területet.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 59. A Bizottság elismeri, hogy az EUPSO programiroda – nem teljesen decentralizált igazgatású – működtetése kapcsán adódnak bizonyos nehézségek, mivel azonban küldöttséget nem lehetett nyitni, a megvalósított intézményrendszer a lehető legcélszerűbb alternatívát jelenti. A Bizottság az ellenőrzés óta a műveletek elősegítése érdekében különböző intézkedéseket hozott (lásd a 23. bekezdésre adott választ), ideértve a folyamatok ésszerűsítését is. Az ellenőrzést követően az együttműködési megállapodáson is javítottak.

49.

60.

A tervek szerint az öregdiák-hálózatra építve igenis fenn fog maradni az Európai Fórum – Ciprus.

A Bizottság pénzügyi érdekei a sótalanítási projekt felmondásával nem sérültek. A beruházási szerződés alapján még nem történt kifizetés. A projekt meghiúsulása – amire Bizottság befejezésre irányuló erőfeszítései ellenére került sor – mindazonáltal visszaveti az ivóvízellátásnak és a víztartó réteg szikesedési problémájának a megoldását. Az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés kérdése a jövőben is kiemelt helyet kap a támogatások között.

A fórum öregdiák-hálózatának tagjai részt vettek a 2011. októberében Limassolban, a demokráciáról tartott Európai Fórumon (European Forum for Democracy).

50. A Bizottság – amennyiben a szükséges források rendelkezésre állnak – a jövőbeni programok kapcsán meg fogja fontolni a kapacitásépítési tevékenységek kibővítését.

A Bizottság egyetért a Számvevőszék általános fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos következtetéseivel és továbbra is támogatni fogja a ciprusi török közösség igazgatási és pénzügyi kapacitásainak kiépítését.


38

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI 61.

64. e)

A Bizottság elkötelezte magát a ciprusi török közösség támogatásának folytatása mellett. A már futó és az újonnan indított projektek fenntarthatóságának megerősítését kiemelt feladatának tekinti.

A Bizottság elfogadja az együttműködési megállapodás javítására vonatkozó ajánlást, sőt, a javítások már meg is történtek – pontosították például az uniós finanszírozással kapcsolatos mutatók meghatározását, továbbá az exhumált és az azonosított személyek számának meghatározását, illetve javították az általános költség/haszon-arányt és a beszámolást.

64. a) A Bizottság egyetért azzal, hogy a többéves időhorizont elősegítené a ciprusi török közösségnek nyújtott támogatás tervezését és végrehajtását, de álláspontja szerint a szélesebb politikai összefüggéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni. A Bizottság határozottan támogatja a ciprusi kérdés rendezésére szolgáló erőfeszítéseket. Ezek megvalósulásáig a Bizottság a ciprusi török közösség támogatását a hatályos rendelet alapján kívánja folytatni.

64. b)

64. f ) A Bizottság a fenntar thatóság biztosítására vonatkozó ajánlást figyelembe fogja venni a már futó projektek lezárásakor, az újak programozásakor pedig megvizsgálja, hogy a ciprusi török kedvezményezett meghozta-e a szükséges lépéseket a szervezeti, üzemeltetési, karbantartási stb. kérdések kapcsán.

A Bizottság egyetért ezzel az ajánlással. A jövőbeni szerződések hossza attól függ, hogy a jogalkotók elfogadják- e a személyzeti szabályzat Bizottság által javasolt módosításait.

64. g)

64. c)

64. h)

Az ellenőrzés óta a Bizottság központjában jelentős hatékonyságjavulást értek el (lásd például a 23. bekezdést), ami ésszerűsítette a pénzügyi és szerződéskötési eljárásokat. A Bizottság megfontolja a decentralizáció lehetőségét, ennek során figyelembe veszi mindazokat a potenciális előnyöket és kockázatokat, amelyek a ciprusi török közösségnek nyújtott támogatás különleges körülményeiből adódnak.

A Bizottság elfogadja a jogi és az igazgatási kerettel kapcsolatos előírásokra vonatkozó számvevőszéki elemzést, és a tárgyban folytatja az együttműködést a kedvezményezettel. A Bizottságnak azonban tekintettel kell lennie a fennálló politikai és jogi helyzetre: a ciprusi török közösség nem vállalhat jogi kötelezettségeket.

64. d) A Bizottság elfogadja a nicosiai bizottsági képviselettel való koordinációra vonatkozó ajánlást. A főigazgatóságok központjai közötti együttműködésnek már megvannak a hivatalos eljárásai, a Bizottság a továbbiakban a nicosiai képviselet és a munkacsoport közötti helyi együttműködés javítására fekteti a hangsúlyt. A nicosiai képviselet létszámának bővítése – ami Ciprus elkövetkező tanácsi elnökségéhez is köthető – javítani fogja a Bizottság egyéb szolgálataival folytatott együttműködést, ami az összhang és az egységesség javításához is hozzájárul majd.


A Bizottság elfogadja az ivóvízellátás javítására vonatkozó ajánlást. Az ellenőrzés után el is kezdte a vízágazat értékelését.

65. A Bizottság elkötelezett a ciprusi török közösségnek nyújtott támogatás folytatása és a Ciprus újraegyesítésére irányuló munka mellett. Jelenleg nincs szó a műveletek fokozatos megszüntetéséről, így ezek célszerű ütemben folytatódnak.

66. Az újraegyesítés a támogatási program központi célja. A Bizottság tudatában van annak, hogy az újraegyesítési folyamatban elért áttörés szükségessé tenné a Ciprusnak nyújtott támogatás felülvizsgálatát. Az új pénzügyi tervre irányuló javaslat erről az esetről is rendelkezik.

Európai Számvevőszék 6/2012. sz. különjelentés A ciprusi török közösségnek nyújtott uniós támogatás Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala 2012 – 38 oldal – 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-9237-630-7 doi:10.2865/20697

HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ? Ingyenes kiadványok: •

az EU-könyvesbolton (EU Bookshop) keresztül (http://bookshop.europa.eu);

• az Európai Unió képviseletein és küldöttségein keresztül. A képviseletek és küldöttségek elérhetőségeiről a http://ec.europa.eu weboldalon tájékozódhat, illetve a +352 2929-42758 faxszámon érdeklődhet. Megvásárolható kiadványok: •

az EU-könyvesbolton keresztül (http://bookshop.europa.eu).

Előfizetéses kiadványok (az Európai Unió Hivatalos Lapjának sorozatai, az Európai Bírósági Határozatok Tára stb.): • az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnerein keresztül (http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).

QJ-AB-12-005-HU-C

A SZÁMVEVŐSZÉK KÖVETKEZTETÉSE SZERINT AZ EURÓPAI BIZOT TSÁG ÁLTAL LÉTREHOZOTT PROGRAM KELLŐ ÖSSZHANGBAN ÁLLT A CIPRUSI TÖRÖK KÖZÖSSÉGNEK NYÚJTOTT PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI KERET CÉLKITŰZÉSEIVEL, ÉS A BIZOT TSÁG – NOHA JELENTŐS NEHÉZSÉGEKKEL SZEMBESÜLT – NAGYRÉSZT MEGFELELŐEN INTÉZKEDETT A VÉGREHAJTÁSRÓL. A SZÁMVEVŐSZÉK MEGÁLLAPÍTOTTA TOVÁBBÁ, HOGY BÁR A TÁMOGATÁSOKNAK MÁR VANNAK LÁTHATÓ EREDMÉNYEI, EZEK FENNTARTHATÓSÁGA GYAKRAN KÉTSÉGES, VALAMINT HOGY A PROGRAM LEGNAGYOBB KÖLTSÉGVETÉSŰ PROJEKTJÉT NEM TUDTÁK MEGVALÓSÍTANI. A SZÁMVEVŐSZÉK EGY SOR AJÁNLÁST FOGALMAZ MEG A PROGRAM JÖVŐBELI IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓAN.


A CIPRUSI TÖRÖK KÖZÖSSÉGNEK NYÚJTOTT UNIÓS TÁMOGATÁS

Recommend Documents