A ciprusi mentőcsomag: megszületett az új megoldás, de végletekig kiélezett a helyzet

Európai Kutatási Központ

E U - N AV I G Á T O R Heti EU hírek röviden 2013. MÁRCIUS 25. 11. SZÁM

TARTALOM •

A ciprusi mentőcsomag: megszületett az új megoldás, de végletekig kiélezett a helyzet

• • • • • • •

Ciprus és a MagnyitszkijMagnyitszkij-ügy tépázza az EUEU-orosz kapcso kapcsolatokat Tovább a valódi gazdasági és monetáris unió felé vezető úton – bizottsági tervek Regionális fejlettségi fejlettségi jelentés: négy magyar régió is a legszegényebbek között A Diákhitel2 programot is segíti az Európai Beruházási Bank EUEU-Japán csúcs Tokióban Célegyenesbe fordultak a KAPKAP-reform tárgyalásai Új szomszédságpolitikai csomag – a 20122012-es év értékelése és országjelentések

•

Háttér: A Belarusz elleni szankciók – a „jó zsaru, rossz zsaru” modellről

•

Portré: Wolfgang Schäuble

•

Think--tank figyelő: Think MEDPRO: A déldél-mediterrán országok népesedési szcenáriói és ezek politikai következményei (2010(2010-2050)

Tisztelt Olvasó! Az EU-Navigátor immár 11. számához érkezett. Úgy gondoljuk, ezalatt az időszak alatt már vannak tapasztalatok kiadványunkkal kapcsolatban és heti olvasóink talán tudnak néhány jó tanáccsal szolgálni számunkra a kiadvány fejlesztése érdekében. A Navigátort kiküldő levélben feltettünk néhány kérdést, amire várjuk szíves válaszaikat, valamint bármilyen egyéb véleményt is örömmel fogadunk az [email protected] e-mail címre. Köszönjük, hogy olvassák az EU-Navigátort! Tisztelettel, A Szerzők

-1-

E U - N AVI G Á TO R 2013. MÁRCIUS 25. 11. SZÁM

A ciprusi mentőcsomag: megszületett az új megoldás, de végletekig kiélezett a helyzet Rendkívül megrázó héten van túl az eurózóna a ciprusi ügy következtében. A számtalan fordulaton átesett történetben hétfő hajnalra megszületett az új megoldási terv, ám ennek egyes részletei még tisztázatlanok, következményei pedig egyelőre megjósolhatatlanok.

nemzetközi pénzpiacok precedensértékűnek vélelmezhetik egy esetleges spanyol vagy olasz mentésre nézve. Azonban a javaslat támogatói, így Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is, siettek leszögezni, hogy Ciprus egyedi eset, s az eurócsoport találkozójának lezárásakor még úgy tűnt, valóban működhet a megoldás.

Az eurócsoport pénzügyminisztereinek csúcstalálkozóján, március 16-án elfogadott előző megállapodás alapján Ciprus a következő feltételek mellett kaphatta volna meg a bankszektorát kisegíteni hivatott tízmilliárd eurós mentőövet: az ország eladósodását korlátozandó a szükséges összegből 5,8 milliárdot közvetlenül a betétesektől gyűjtöttek volna össze egy egyszeri különadó formájában. Az adó az ország két legnagyobb s egyben legnehezebb helyzetben lévő bankja, a Bank of Cyprus és a Laiki kisebb és nagyobb betéteseit egyaránt érintette volna, bár különböző mértékben. Ez a lépés azért példa nélküli, mert a százezer euró alatti megtakarítások uniószerte biztosítva vannak pontosan a hasonló helyzetek elkerülése végett. Ahogyan Gavyn Davies, a Financial Times elemzője írta, alapvető elv bankmentés esetén, hogy az esetleges veszteségeket elsősorban a részvényesek, majd a kötvények és a nagy összegű, biztosítatlan betétek tulajdonosai kell, hogy elszenvedjék, s a lakosság túlnyomó részét mindenképp igyekezni kell megkímélni. Nem csoda hát, hogy mind az Európai Bizottság, mind a ciprusi kormány idegenkedett a javaslattól.

A ciprusi bankok március 18-án, hétfőn még ünnep miatt voltak zárva, ám a rendkívüli helyzetre való tekintettel az ország vezetése úgy döntött, hogy a hét további részében sem nyithatnak ki. Ez ideiglenesen megakadályozta, hogy a lakosság tömegével menekítse ki megtakarításait. Azonban így is hosszú sorok kígyóztak a továbbra is nyitva álló bankautomaták előtt, ahonnan az emberek igyekeztek az alkalmi 260 eurós készpénzfelvételi korlát szabta keretek közt magukhoz venni pénzük egy részét. Az ország lakossága óriási felháborodással fogadta a különadók hírét. Zajos tüntetések folytak az utcákon, s többen már a kormány lemondását követelték, amikor kedden a ciprusi parlament elé került a javaslat. A 19 kormánypárti képviselő tartózkodása mellett a maradék 36 határozottan elutasította azt, új krízishelyzetet teremtve ezáltal. A trojka által ajánlott lehetőség elutasítása után Ciprusnak új alternatíva után kellett néznie. Az Európai Központi Bank, mely mindezideig létfontosságú likviditási csatornával látta el az ország bankjait, ultimátumot adott: legkésőbb március 25-éig, hétfőig Ciprusnak megoldást kellett találnia arra, miből kívánja finanszírozni a mentőöv feltételéül szabott 5,8 milliárd eurós „önrészt”, máskülönben az EKB felhagy a rendkívüli likviditás biztosításával. A nagyjából 9 milliárd eurót jelentő fizetőképességi keret nélkül a bankszektor szinte azonnal megbénulna.

A különadó mellett szólt többek közt, hogy a ciprusi bankszektor hírhedten sok orosz oligarcha megtakarításainak ad otthont, így kevéssé igazolható, hogy az unió számos saját problémája közepette az ő pénzüket is EU-segítséggel tartsák biztonságban. A bankok által tartott 68 milliárd euróból becslések szerint 38 milliárd van százezer euró feletti betétekben, elsősorban külföldi tulajdonosok kezében. A ciprusi kormány viszont emiatt épp attól félt, hogy a lépés megingatná az ország gazdaságának gerincét adó pénzügyi szolgáltatási szektort. További aggodalomra ad okot, hogy a kérdés ilyetén kezelését a

Már korábban is felvetődött alternatívaként a keleti kapcsolat esetleges kiaknázása. A hét közepén Anasztasziadisz elnök és Szarrisz pénzügyminiszter vezetésével Oroszországban

-2-

E U - N AVI G Á TO R 2013. MÁRCIUS 25. 11. SZÁM

kezdett tárgyalásokba a ciprusi delegáció. Az elképzelések szerint egy már létező 2,5 milliárd eurós kölcsön meghosszabbításáról, illetve egy további ötmilliárdos hitelről szóló megállapodás volt a cél. Az egyezség létrejötte azonban a kezdetektől kétséges volt, hisz már a ciprusi exelnök is jó fél éven át igyekezett hasonló segítséget kiharcolni, sikertelenül. Az egyidejűleg szintén Moszkvában tárgyaló Bizottság értesülései szerint a Kremlnek nem állt szándékában megállapodást kötni. Péntekre világossá vált, hogy megalapozottak voltak az aggodalmak, s a ciprusi küldöttség eredménytelenül hagyta el az orosz fővárost.

bankként létezhet tovább. Mindkét esetben a nagy összegű betéteket akár 20-40% körüli „hajvágás” sújthatja. A veszteségért cserébe esetlegesen felajánlandó banki részvények, illetve a szigetországban újonnan felfedezett földgázkészletekre szóló opciók kevésnek bizonyulhatnak – a megállapodás mindenképp hatalmas érvágást jelent Ciprusnak. Az offshore-üzlet hanyatlása sokak szerint egy korszak végét jelentheti az országban, és épp azt lehetetlenítheti el, amit a betétesek bevonása, a „bail-in” tűzött ki célul: a trojka által nyújtandó hitel visszafizetését és az államadósság stabil fenntarthatóságát. A bankok újranyitásakor a tőkemenekítés megelőzésére szükségessé válhat tőkeellenőrzések ismételt bevezetésére, mely példátlan az euró története során – a közös piac egyik legnagyobb vívmányát, a tőke szabad áramlását eddig még sosem kellett a liberalizáció után ismét korlátozni. Jelenleg még abban sem lehetünk biztosak, a ciprusi parlament ezúttal hogyan ítéli majd meg a helyzetet.

Szombaton már ismét az EU-val tárgyaltak a ciprusi vezetők Nicosiában. Ahogy Olli Rehn pénzügyi biztos fogalmazott, ekkorra sajnos már nem volt optimális lehetőség az asztalon, s a végső megoldás mindenképp nehéz választás útján érhető csak el. A ciprusi vezetők az újabb tárgyalások során bizakodóan nyilatkoztak a megállapodásról. Az elmondottak szerint ebben ismét szerepelt a betétesekre kivetett adó, bár újragondolt formában. Fontos lépés továbbá az egyik problémás bank teljes átstrukturálása, és egy esetleges 4 százalékos szolidaritási adó, melyet mindenkire, így a biztonságos helyzetű bankok betétjeire is kivetnének.

A krízis intézményi szinten is számos kérdést vet fel az eurózóna jövőjére vonatkozóan: az ügy kapcsán vezető lapok a trojkán belüli ellentétek kiéleződéséről írnak. Mint ismert, már az egy héttel ezelőtti tárgyalásokra is közös álláspont nélkül érkeztek a Bizottság és a Valutaalap képviselői, mely jelentősen megnehezítette a tárgyalások menetét, s egészen mostanáig azt láthatjuk, hogy nehézkes az egységes fellépés. Sokan attól tartanak, az eset komoly hatással lehet a Bizottság és az IMF további együttműködésére is.

A végső megállapodás már Brüsszelben, hétfőn a hajnali órákban született meg. Az új egyezség értelmében a százezer euró alatti betétek érintetlenül maradnak. Az efölötti összegek azonban mind a Laiki, mind a Bank of Cyprus esetében súlyos következményeknek néznek elébe. A Laiki mai formájában megszűnik létezni, a Bank of Cyprus pedig egy sokkal kisebb

(MZS)

Ciprus és a MagnyitszkijMagnyitszkij-ügy tépázza az EUEU-orosz kapcso kapcsolatokat Március 21-22-én Moszkvába érkezett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a testület másik 15 tagjával, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel is tárgyalt. „Ez volt a legnagyobb találkozó, amit valaha is tartottunk az

Európai Unió bármely partnerével” – emelte ki a Bizottság vezetője, hangsúlyozva, hogy új együttműködési szerződésre törekednek, amelyet „igen jelképes lenne”, ha 2014-re sikerülne megkötni.

-3-

E U - N AVI G Á TO R 2013. MÁRCIUS 25. 11. SZÁM „Finoman fogalmazva meglepő”, „abszurd”, „botrányos” – jellemezte ugyanakkor Barrosóval közös sajtótájékoztatóján Medvegyev azt a tervet, hogy a Ciprusnak nyújtott mentőcsomagot a bankbetétekre kirótt egyszeri adóval egészítsék ki. Ezzel az EUobserver szerint nagyjából kétmilliárd eurós veszteség érné az orosz befektetőket, akik közül sokan az adóparadicsomnak tartott szigetországban tartják pénzüket. „Az euróválság megerősítette azokat a gondolatokat, hogy Európa hanyatlik a 21. században, [...] hogy az európai projekt túl nehézkes” – kritizálta a miniszterelnök az EU-t, korábban arra figyelmeztetve, hogy az eset miatt Oroszország devizatartalékai kisebb részét tarthatja euróban.

Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közleményben fejezte ki aggodalmát, amiért megszüntették az orosz hatóságok a nyomozást Szergej Magnyitszkij ügyében. A könyvelő és auditor 2009-ben börtönben halt meg, ahol a feltételezések szerint megvonták tőle gyógyszereit és agyonverték, amiért fényt derített rá, hogy orosz hivatalnokok szisztematikusan lopnak közpénzeket. Az ügy miatt az USA számos érintett tisztviselőre belépési tilalmat rendelt el, ennek ellenére az EU éppen a hivatalnokok vízummentességét is magába foglaló beutazási könnyítésekről tárgyal, amely mögött az EUobserver egy forrása szerint tagállami többség áll, és amit nyárra meg is valósíthatnak.

A másik oldalról március 20-án Catherine

(MB)

Tovább a valódi gazdasági és monetáris unió felé vezető úton – bizottsági tervek A ciprusi válság különös jelentőséget ad annak a 2013. március 20-án közzétett két új bizottsági közleménynek, amelyek egy erősebb gazdasági és monetáris unió létrehozásához szükséges következő lépéseket vázolják fel. Az intézkedések célja a gazdaságpolitikai koordináció és az integráció megerősítése az euróövezetben.

melyeket az európai szemeszter, valamint a hatos és a kettes csomag elnevezésű reformok szintén tovább erősítettek. A reformok vagy a reformok hiánya nem csak egy adott országban érezhető, de jelentős hatást gyakorolhat más tagállamokra is, főleg az euróövezeten belül. A más tagállamokra is kiható, pozitív külső gazdasági hatások maximalizálása, illetve a negatívak minimumra csökkentése érdekében a Bizottság olyan javaslat benyújtását tervezi, amely a versenyképességre, a foglalkoztatásra, az áruk és szolgáltatások piacának működésére, a hálózatos iparágakra, az adórendszerre, a pénzügyi stabilitásra és a költségvetési fenntarthatóságra vonatkozó reformok esetében koordinációt vezetne be. A reformokról folytatott egyeztetések az európai szemeszter folyamatának szerves részét képeznék. Ezzel párhuzamosan az euróövezet számára tervezett konvergencia- és versenyképességi eszköz szerződéses megállapodásokat tartalmazna, melyekben azt rögzítenék, hogy a tagállamok milyen főbb intézkedések végrehajtását vállalják meghatározott határidők mellett. A szerződéses megállapodásokban meghatározott intézkedések az európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások, ezen belül pedig

A főbb gazdaságpolitikai reformtervezetek előzetes koordinációjáról szóló közlemény felvázolja, milyen módon lehetne uniós szintű tárgyalásokat folytatni a tagállamok gazdaságpolitikai reformjairól, még azelőtt, hogy a reformokkal kapcsolatos végső döntések nemzeti szinten megszületnek. Így még kellő időben figyelembe lehetne venni a reformoknak a többi euróövezeti tagállamra gyakorolt hatásait is. A konvergencia- és versenyképességi eszközről szóló közlemény két új eszköz, az egyes reformok vállalásáról szóló, tagállami szerződéses megállapodások, valamint az ezen reformok végrehajtására a tagállamoknak biztosított pénzügyi támogatás megvalósításának lehetséges módját mutatja be. Ez a két új eszköz kiegészíti a költségvetések és a gazdaságpolitikák uniós szintű felügyeletére szolgáló már meglévő rendszereket,

-4-

E U - N AVI G Á TO R 2013. MÁRCIUS 25. 11. SZÁM elsősorban a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás lépéseinek megvalósítására szolgálnának. Ezen reformok kiegészítéseként létrejönne egy olyan pénzügyi eszköz, amely elvben az uniós költségvetésen belül, azonban a többéves pénzügyi keretben rögzített határértékeken kívül kapna helyet, és amely a nehéz helyzetben lévő tagállamok reformjainak támogatását és előmozdítását szolgálná.

vehetnének részt a szerződéses megállapodásokban, különösen azon tagállamok esetében, amelyek az euró bevezetésére készülnek.

A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok milyen módon

(MA)

A gazdasági és monetáris unió jövője az Európai Tanács júniusi ülésén ismét napirendre kerül. A EiÍT ekkor már a konkrét intézkedésekről és a határidőket is tartalmazó ütemtervről fog dönteni.

A témáról bővebben itt olvashat: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-248_en.htm http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-259_en.htm

Regionális fejlettségi jelentés: négy magyar régió is a legszegényebbek között alatt 68 régió van. Ebből Lengyelországban 15, Csehországban, Görögországban és Romániában hét-hét, Magyarországon hat, Bulgáriában és Olaszországban 5-5, Franciaországban, Portugáliában és Szlovákiában 3-3, az Egyesült Királyságban 2, Spanyolországban, Szlovéniában, Észtországban, Lettországban és Litvániában pedig egy-egy található. A legalacsonyabb egy főre eső GDP Bulgáriában és Romániában a jellemző. A legrosszabb adatot, Észak-NyugatBulgáriában mérték, de a legszegényebb 20 régióban szerepel négy magyar régió is (ÉszakMagyarország [40], Észak-Alföld [41], Dél-Alföld [42], Dél-Dunántúl [44]).

Az Eurostat friss publikációja szerint az egy főre eső GDP az EU 270 régiójában az uniós átlag 26 (Észak-Nyugat-Bulgária) és 328 százaléka (London belvárosa) között szóródott 2010-ben. Az első helyezett London belvárost a Luxemburgi Nagyhercegség 266 százalékkal követi, Brüsszel 223 százalékon áll, de az élcsoportban van még Hamburg (203 százalék), Île de France és a holland Groningen (180 százalék), valamint Pozsony (176 százalék), Prága (172 százalék), Stockholm (168 százalék) és Bécs (165 százalék) is. Az EU-ban 41 régióban haladja meg az egy főre eső GDP a 125 százalékos szintet, ebből Németországban nyolc, Hollandiában is és Ausztriában is öt, Belgiumban négy, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban egyaránt három, Finnországban és Svédországban kettő-kettő, Csehországban, Dániában, Írországban, Franciaországban és Szlovákiában pedig egy ilyen régió van, illetve ide tartozik még a Luxemburgi Nagyhercegség is.

Az Eurostat az adatokkal kapcsolatban közreadott egy módszertani figyelmeztetést is: az adatokat befolyásolhatják az ingázók: a célrégiókban az adat túlbecsültek, míg azokban a régiókban, ahonnan ingáznak, az adatok alulbecsültek lehetnek (MA)

Az uniós átlag 75 százalékos fejlettségi szintje A részletes adatok elérhetőek itt: http://europa.eu/rapid/press-release_STAT-13-46_en.htm

-5-

E U - N AVI G Á TO R 2013. MÁRCIUS 25. 11. SZÁM A Diákhitel2 programot is segíti az Európai Beruházási Bank Az Európai Beruházási Bank (EIB) 100 millió eurónyi kölcsönt nyújt kedvező feltételekkel a Diákhitel Központnak. „Ez a hitel a sikeres együttműködésünk folytatását jelenti” – nyilatkozta Wilhelm Molterer, az EIB alelnöke.

milliós részt 2014-ig használják fel). Bugár Csaba, a Diákhitel Központ vezérigazgatója elmondta, hogy a mostani összeget kizárólag a Diákhitel2 konstrukcióra fordítják majd. „Kifejezetten örülünk, hogy az idáig töretlen kapcsolat megmaradt és a tavaly Magyarországon bevezetett új Diákhitel-konstrukció is elnyerte az EIB támogatását” – emelte ki 2001-ben létrehozott intézmény vezérigazgatója.

Az Európai Unió tagállamainak tulajdonában lévő bank ezzel negyedik alkalommal nyújtott összesen már csaknem félmilliárd eurót a felsőoktatási hallgatóknak a Központon keresztül (ennek felét már kihelyezték, a harmadik, 145

(MB)

A hitelnyújtásról szóló sajtóközlemény az alábbi linken elérhető: http://europa.eu/rapid/press-release_BEI13-36_en.htm

EUEU-Japán csúcs Tokióban Tokióban, március 25-én került sor a 21. EUJapán csúcstalálkozóra, amelyen megindulnak a tárgyalások a széleskörű politikai és globális gazdasági koordinációt előirányozó partnerségi megállapodásról, illetve az egyeztetések a komoly gazdasági haszonnal kecsegtető bilaterális szabadkereskedelmi megállapodásról. A csúcs kiemelt témái az alábbiak lesznek még: EU-Japán

politikai és gazdasági kapcsolatok, beleértve a szektorspecifikus kérdéseket is mint a kutatásfejlesztés vagy a katasztrófa-elhárítást is; regionális ügyek (Mali, Korea, Szíria); globális ügyek (világgazdasági válság, klímavédelem, terrorizmuselhárítás, kiberbiztonság).

(MA)

A témáról bővebben itt: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/EN/foraff/136370.pdf http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-268_en.htm

Célegyenesbe fordultak a KAPKAP-reform tárgyalásai például a földeknek nem hét, csak (legalább 2018ig) öt százalékát kellene műveletlen „ökológiai célterületként” fenntartani, és progresszíven alkalmaznák azt a szabályt, amely többféle növény termesztését követelné meg. A zöldítési intézkedéseket ráadásul „egyenértékű gyakorlatokkal” is ki lehetne váltani, vagy azzal, ha valaki agrár-környezetvédelmi támogatást kap – utóbbi felvetné a kettős finanszírozás problémáját.

Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei március 19-én – kétnapos, estébe nyúló tárgyalásokon, Szlovákia és Szlovénia ellenszavazatával – megállapodtak az EU kiadásainak nagyjából kétödödét jelentő Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020-as reformjáról. A Tanács az eredeti javaslathoz képest enyhítene a „zöldítés” követelményein, amely a gazdáknak járó közvetlen kifizetések 30 százalékát környezetvédelmi intézkedésekhez kötné. Így

-6-

E U - N AVI G Á TO R 2013. MÁRCIUS 25. 11. SZÁM Az Európai Bizottság eredeti javaslatával szemben 2019-re nem lennének egyenlőek a hektáronkénti kifizetések régiónként és tagállamonként, csak a „részleges konvergencia” elvét fogadták el. Emiatt Dacian Çiolos mezőgazdasági biztos szerint a kifizetések kevesebb, mint egy százalékát osztanák újra egy adott országban és régióban.

Ráadásul 2015 és 2020 között átmeneti támogatást kaphatnak a termelők. Az alkunak köszönhetően megkezdődhetnek a háromoldalú egyeztetések az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal. Az április 11-én kezdődő „trialógust” év közepéig, a Tanács soros ír elnökségének végéig szeretnék befejezni, ám a reform még akkor is csak 2015-ben léphet teljesen életbe, ha a szűk határidőn belül sikerül elérni a végső megegyezést. A Parlament ugyanakkor közleményben jelezte, hogy „néhány területen kemény tárgyalásoknak kell majd sorra kerülnie”.

Magyarország számára jó hír, hogy 2020-ig fenn lehetne tartani a közvetlen kifizetések kiosztására használt Egységes Területalapú Támogatási Rendszert (SAPS), amelyet a 2004 után csatlakozott tagállamok többsége használ, így sem a gazdáknak, sem a nemzeti adminisztrációnak nem kellene új rendszerhez alkalmazkodnia.

(MB)

Új szomszédságpolitikai csomag – a 20122012-es év értékelése és országjelentések fejleményeiről is. Összességében megállapítható, hogy az országoknak adott segítséget és támogatást az Európai Uniónak is jobban kell differenciálnia attól függően, hogy az egyes országok milyen ütemben haladnak.

Az Európai Unió jelentéscsomagot adott ki az európai szomszédságpolitika (ENP) tavalyi évének értékeléséről és az érintett országban zajló változásokról is. A csomag – mint ahogyan a valóság is – igen árnyalt képet fest a szomszédságpolitika országainak fejlődéséről. Egyhangúan megállapítható, hogy ezen országok demokratikus fejlődése lassabb ütemben folyik, mint ahogyan azt az Európai Unió elvárná és számos olyan problematikus kérdés áll még most is fenn, amely megakadályozza az áttörést a kapcsolatokban. Az Európai Unió azonban, a saját belső nehézségei és kihívásai ellenére is töretlenül elkötelezett maradt az ENP országaival való kapcsolatok erősítése mellett.

Az egyes országokról kiadott jelentések (amelyek az alábbi linken elérhetőek) árnyalt képet festenek és jól jelzik, hogy szinte az összes ENP ország politikai átmenetek közepén, tranzícionális fázisban van. Számos helyen igyekszik az EU segíteni a szabad választások lebonyolítását, míg máshol erre jelenleg nincs valós esély (így például Belarusz esetében, amellyel következő cikkünk is foglalkozik). Ugyanakkor – ahogy azt Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő is kijelentette – az árnyalt kép és az eltérő fejlődési utak nem jelenthetnek kifogást az EU számára az elkötelezettség lazítására.

Az ENP országok politikai instabilitása és a nehéz társadalmi és gazdasági körülmények negatív befolyással vannak az EU által nyújtott lehetőségekre is. A valódi – és az Európai Unió által is szorgalmazott – reformok a legtöbb országban még váratnak magukra, vagy igen apró lépésekben történnek meg. Az EU ugyanakkor több támogatást tud nyújtani azon országok számára, amelyek megkezdték azt az alapoktól induló munkát, ami hozzásegíthet az igazi fenntartható demokrácia kialakulásához. A csomag, idén először nem csak célokat és ajánlásokat fogalmaz meg az ország számára, de emellett értékelést ad az elmúlt egy év

Az ENP által lefedett régiókra általánosan igaz, hogy az átmeneteket megélő országokban kiemelten fontos szerepe van a civil társadalomnak, amely ugyanakkor nem mindenhol tud politikai nyomás nélkül működni. Emiatt is kiemelt jelentőséggel bír, hogy az EU támogassa ezeket a szervezeteket, civil kezdeményezéseket – emelte ki Štefan Füle, szomszédságpolitikáért is felelős biztos.

-7-

E U - N AVI G Á TO R 2013. MÁRCIUS 25. 11. SZÁM A kereskedelmi kapcsolatokat és a személyek mobilitását illetően is sokkal pozitívabbak a fejlemények mind a déli, mind pedig a keleti partnerek esetében. Konkrét fejlesztési projektek segítségével igyekszik az Európai Unió segíteni a mindennapokban érezhető fejlődést, aminek érdekében megnövelt forrásokat biztosít az ENP országok számára.

lépés az ősszel sorra kerülő vilniusi csúcs lesz, a mediterrán térséggel kapcsolatban pedig azt érdemes megemlíteni, hogy az EU átvette az Unió a Mediterrán Térségért északi társelnöki tisztét. A csomag, illetve az ahhoz kapcsolódó jelentések a következő országokkal foglalkoznak: Algéria, Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Moldova, Marokkó, Szíria, Tunézia, Ukrajna, valamint a palesztin területek.

A nehézségek ellenére a továbbra is elkötelezett Unió együttműködik a nemzetközi szervezetekkel a két térség támogatása céljából. A keleti partnerséggel kapcsolatban a következő nagy

(SZK)

További információ: http://ec.europa.eu/world/enp/index_en.htm

HÁTTÉR A Belarusz elleni szankciók – a „jó zsaru, rossz zsaru” modellről kiszolgáltatottságában. Amíg ugyanis változatlan marad az a jogrendszer, amely lehetővé tette a bebörtönzésüket, egyáltalán nem zárható ki, hogy később ismét börtönbe kerülnek. Ditrych érvelése alapján az EU a Belarusszal szembeni szankciók felfüggesztését és esetleg a gazdasági kapcsolatok élénkítését (azaz immár hosszú távú előnyöket) a rezsim oldaláról egy olyan gesztusért cserébe kínálná fel, amelyet Lukasenko egyedi döntéssel bármikor visszavonhat, ha belpolitikai érdekei úgy kívánják. Az EU tehát stratégiai előnyöket kínálna fel egy taktikai szintű lépésért cserébe.

Az EU Institute for Security Studies (ISS) nemrégiben jelentette meg Ondrej Ditrych Good cop or bad cop? Sanctioning Belarus című rövid elemzését. Ditrych megállapítja, hogy a 2010. decemberi elnökválasztásokat követően kiterjesztett uniós szankciók, bár kétségtelenül kellemetlenek Belarusz számára, mégsem érték el eredeti céljukat: nem kényszerítették Minszket politikai engedményekre, és nem tudták megingatni a Lukasenko-rendszer belső koherenciáját sem. Ezen a ponton az egyik lehetőség a szankciók további kiterjesztése és erősítése. A másik, Ditrych által javasolt megközelítés az, hogy az EU a politikai foglyok szabadon engedésért cserébe ajánlja fel nemcsak a szankciók felfüggesztését, de a politikai kapcsolatok felmelegítést, intezívebbé tételét is. Adjon tehát lehetőséget a Lukasenko-rezsimnek arra, hogy saját létének veszélyeztetése nélkül is szorosabban tudjon együttműködni a Nyugattal – azzal a nem titkolt céllal, hogy ezzel is lehet lazítani az ország feletti egyre erősebb orosz befolyáson.

Kérdés persze, hogy mi a hosszú távú uniós érdek. A jelenlegi „befagyott” EU-Belarusz viszony egyre inkább a Moszkvától való függésbe taszítja Minszket, nemcsak gazdaságilag, de egyre inkább politikai értelemben is. Belarusz nem tudja a nyugati politikai és gazdasági kapcsolataira támaszkodva ellenállni a keletről érkező nyomásnak. Ha pedig a Vámunió mellett a putyini Eurázsiai Unió is megvalósul, azzal végérvényesen beszűkül majd Belarusz szuverenitása, és az orosz politikai modell túlsúlya fog érvényesülni. Ez pedig könnyen belátható módon meglehetősen sötét perspektívát kínál a rezsimmel szembenálló erőknek, így a mostani politikai foglyoknak is.

Ditrych érvelése ott támadható, hogy önmagában a politikai foglyok szabadon bocsátása nem idézne elő rendszerszintű változást sem a Lukasenkorezsim működésében, sem a politikai foglyok

-8-

E U - N AVI G Á TO R 2013. MÁRCIUS 25. 11. SZÁM ellenzék helyzete a jelenleginél csak rosszabb lehet.

Paradox módon tehát az emberi és demokratikus jogokat kiemelten kezlő EU számára még mindig jobb – illetőleg kevésbé rossz – partner egy Kelet és Nyugat között manőverező, de nagyjából önálló Lukasenko, mint egy teljes mértékben Moszkvától függő belorusz vezetés. Egyszerűen azért, mert a jelenlegi belorusz elnök, ha érdekei úgy kívánják, kész és képes javítani a demokratikus ellenzék és a belorusz civil társadalom helyzetén, enyhíteni a rájuk nehezedő nyomást, hiszen egyelőre még az ő kezében van a tényleges hatalom. Nem biztos, hogy valóban megteszi, de legalább a képessége megvan rá. Ha azonban tovább erősödik Minszk függése Moszkvától, akkor biztosra vehető, hogy a rendszert létében megkérdőjelező demokratikus

Ezen a ponton lehetséges, hogy Ditrychnek igaza van, és az EU-nak fel kellene vállalnia, hogy a politikai foglyok szabadon engedésért cserébe nemcsak felfüggeszti a szankciókat, hanem lehetőséget és konkrét ígéreteket is ad Minszknek a kapcsolatok javítására. A lehetséges belorusz non-compliance kockázata persze mindig jelen lesz, de ez még mindig kisebb, mint nemcselekvés miatt biztosan bekövetkező hosszú távú, fentebb részletezett károk. Valószínű tehát, hogy a Ditrych által felvetett nyitás kockázatát célszerű volna vállalni. (RA)

A tanulmány elérhető: http://www.iss.europa.eu/uploads/media/Brief_14.pdf

PORTRÉ Wolfgang Schäuble A német pénzügyminiszter 1942. szeptember 18-án született. A CDU politikusa jelenleg leginkább úgy jelenik meg az uniós napi politikában, mint a pénzügyi szigor túlzott német őre. Schäuble jogász végzettségű és közgazdaságtant is hallgatott, már egyetemi évei alatt is behatóan tanulmányozta az állami kiadások ellenőrzésének rendszerét. A német Bundestagnak 1972 óta tagja. A pénzügyminiszter korábban, 1984 és 1991 között Helmut Kohl kabinetjének tagja volt, több miniszteri tisztséget is betöltött. 1991 és 2000 között a CDU/CSU parlamenti frakciójának vezetője, 1998-2000 között a CDU elnöke. Az előző Merkel kabinetben belügyminiszterként szolgált. 1990. október 12-én merényletet követtek el ellene (ekkor még belügyminiszter volt), amelynek következtében tolószékbe került. (SZK)

THINK TANK FIGYELŐ: MEDPRO: A déldél-mediterrán országok népesedési szcenáriói és ezek politikai politikai következményei (2010(2010-2050) Az EU FP7 programja által támogatott kutatási konzorcium (MEDPRO) 2013. márciusi tanulmánya (G. Groenewold és J. de Beer szerzésében) a vizsgált dél-mediterrán országok (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztin Autonóm Területek, Szíria, Tunézia és Törökország) következő évtizedekre vonatkozó népesedési folyamatait és ennek politikai következményeit vizsgálja négy lehetséges szcenárióban, az alábbi bontásban: a teljes népesség változása regionális bontásban, a munkaképes korú népesség változása és az időskorúak számának változása különös figyelemmel ennek a költségvetési következményeire. A tanulmány megállapítja, hogy a 2030-ig a különböző népességnövekedési szcenáriók közt nincs nagy

-9-

E U - N AVI G Á TO R 2013. MÁRCIUS 25. 11. SZÁM különbség: a dél-mediterrán országok népessége a jelenlegi 280 millióról kb. 350-360 millióra nő majd (7083 milliós népességnövekedés). Ezzel szemben az EU népessége csak kb20 millióval fog nőni (500 millióról 521 millióra). A 2030-2050 közötti periódus még élesebb különbséget fog mutatni: a dél-mediterrán országok népessége további 50-60 millióval nő majd, míg az EU-é csak 4 millióval. Az időskorúak aránya is jelentősen alacsonyabb marad a dél-mediterrán országokban, mint az öregedő európai kontinensen. (MA)

A tanulmány letölthető innen: www.medpro-foresight.eu

TUDTATUDTA-E? A 2004 óta létező európai szomszédságpolitika (European Neighbourhood Policy [ENP]) keretén belül az Európai Unió jelenleg 16 országgal tart „különleges” kapcsolatot, amely segítségével támogatja az országok fejlődését. 2007 és 2013 között az Európai Unió több mint 12 milliárd eurót fordított az ENP megvalósítására. (SZK)

IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Marján Attila (MKI EKK), Szalóki Katalin A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Murányi Zsófia, Rácz András (MKI) e-mail: [email protected]

- 10 -