A Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 2016

A Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája

HÁZIRENDJE 2016.

BVHSZC Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 1043 Budapest, Kassai u. 24/a

TARTALOMJEGYZÉK Tartalom TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................ 2 Preambulum ................................................................................................................................... 3 „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk,hogyan kell anulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amitcsinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” ....... 3 Bevezető rendelkezések ................................................................................................................. 3 A házirenddel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok jegyzéke ................................................. 3 Az intézmény adatai ..................................................................................................................... 4 I. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlása és végrehajtásának módja ........................... 5 I.1. Tanulói jogok gyakorlása ................................................................................................. 5 I.2. Az iskola nagyobb tanulóközösségei................................................................................ 5 I.3. A tanulói kötelességek gyakorlása ................................................................................... 6 II. Az iskola munkarendjével kapcsolatos szabályok ........................................................... 8 II.1. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályok ................... 8 II.1.2. Tanítási idő alatt ............................................................................................................... 8 II.1.3. Csengetési rend, nappali tagozat .................................................................................... 10 II.1.4. Csengetési rend, esti tagozat .......................................................................................... 11 II.2. Az elektronikus napló és az ellenőrzőkönyv .................................................................. 11 II.3. A hetesek feladatai ......................................................................................................... 12 II.4. Az étkezés rendje ............................................................................................................ 12 II.5. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok ................................................................... 13 II.5.2. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje ................................................. 13 II.6. Géptermi rend ................................................................................................................. 14 III. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések .............................................................................................................................. 15 III.1. Késés............................................................................................................................... 15 III.2. Mulasztások igazolása, távolmaradási, távozási engedélyek ......................................... 15 III.3. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos eljárás ........................................................ 16 III.4. Osztályozóvizsga bocsátás feltételei .............................................................................. 17 IV. Az iskolában való tartózkodás során betartandó védő-óvó előírások ............................ 19 IV.1. Egészségvédelem ............................................................................................................ 19 IV.2. Balesetvédelem ............................................................................................................... 19 V. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ......................................... 19 V. 1. A tanuló fegyelmi felelőssége .................................................................................... 19 A dohányzás büntetése ............................................................................................................... 19 VI. A tanuló munkájának értékelése..................................................................................... 22 VI.1. Tanulmányi jegyek ......................................................................................................... 23 VI.3. Szorgalmi jegyek ............................................................................................................ 24 VII. A jutalmazások elvei ésformái ............................................................................................. 25 VIII. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok ....................................................................... 26 IX.A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonat- kozó rendelkezések ...................... 27 X. A tankönyvtámogatás rendje, a tankönyvkölcsönzés ............................................................. 27 XI. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatá-sának rendje és formái ........... 28 XII. A szülők szervezett véleménynyilvánításának formái ......................................................... 28 XIII. Az osztályozóvizsga ............................................................................................................ 29 XIV. 1. Gyakorlaton lévő tanuló kötelességei: .......................................................................... 30 BVHSZC Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 1043 Budapest, Kassai u. 24/a

XIV. 2. Gyakorlati mulasztásra vonatkozó előírások: ............................................................... 31 XV. Zárórendelkezések................................................................................................................ 32

BVHSZC Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 1043 Budapest, Kassai u. 24/a

Preambulum „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk,hogyan kell anulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amitcsinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” /Szent-Györgyi Albert/ A házirend az iskola diákjainak „alkotmánya”. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A házirendet az iskola igazgatója készíti el, hagyja jóvá, a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor illetve módosításakor az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend nyilvános, megtekinthető az iskola honlapján (www.kanizsay.sulinet.hu), illetve nyomtatott formában az iskola könyvtárában.

Bevezető rendelkezések A házirenddel kapcsolatos legfontosabb jogszabályok jegyzéke • • • • • • • • • • • •

Magyarország Alaptörvénye 1993. évi LXXIX. törvény közoktatásról (Kt.) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Knt.) Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Mr.) 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről. 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyiigazgatásról 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és Pedagógiai Programja

BVHSZC Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 1043 Budapest Kassai u. 24/a

3

Az intézmény adatai Név: Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája Cím: 1043 Budapest, Kassai utca 24/a OM azonosító: 203078 Telefonszám: (06-1) 369-2237 Fax: (06-1) 369-28-07 E-mail: [email protected] Honlap: www.kanizsay.sulinet.hu Fenntartó: Nemzetgazdasági Minisztérium Postai cím: 1357 Budapest, Pf. 6. Telefonszám: +36-1-795-5000 Telefax: +36-1-795-0381 E-mail: [email protected]


4

I. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlása és végrehajtásának módja I.1. Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat.

I.2. Az iskola nagyobb tanulóközösségei    

Az iskolai diákok közössége (teljes tanulói létszáma) Nappali tagozatos diákközösség Felnőtt képzésben részt vevő diákközösség Egy évfolyam diákközössége

A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a vélemény kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. évfolyam, osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki álláspontjukat, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.  Egy diákkör létrehozását minimum 8 fő tanuló kezdeményezheti.  Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.  Egy diákkört csak pedagógus irányíthat, vezethet.  Egy diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Az iskolába beiratkozott tanulók a Knt. 46.§ (2)-(13) bekezdéseiben meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.


5

I.3. A tanulói kötelességek gyakorlása     

 

  

betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, a napszaknak megfelelően köszönjön az iskola minden dolgozójának és az iskolában tartózkodó felnőtteknek vegyen részt a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyen eleget - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének. Amennyiben a tanuló egy adott tantárgyból háromszor nem készít házi feladatot, elégtelen osztályzatot kap. érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, az előírásoknak megfelelően kezelje, és rendeltetésszerűen használja a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, magatartásával ne zavarja a tanuláshoz szükséges külső feltételeket (csend, rend, fegyelem) a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: taneszközök, tornaruha) hozza magával, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,



védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer fogyasztása stb.,



az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő öltözékben jelenjen meg,



a tanuló az iskolai ünnepélyeken, a versenyeken (a szalagavatón, a ballagáson és az érettségi vizsgákon) ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában jelenjen meg.



Az iskolában és a gyakorlóterületen az ízléses megjelenés, a kulturált magatartás jellemezze tanulóinkat. Gyűrű, lánc, bizsu, ékszer az iskolában csak ízléses formában és mértékben viselhető. A gyakorlatokon, a gyakorlóterületeken mindezek használatát a munkavédelmi szabályzat tiltja. Az említett tárgyakért az iskola semmiféle felelősséget nem vállal. Testnevelési órán az említett tárgyak használatát a munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzat tiltja.



Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: nagy értékű ékszer, technikai és egyéb eszköz, számottevő mennyiségű pénz) csak saját felelősségre szabad behozni az iskolába, vagy ha erre valamelyik tanár külön engedélyt ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.


6

Az iskolában tilos a hatályos törvények és az iskolai szabályok alapján súlyos jogellenes magatartást tanúsítani, úgymint     

vallási, kisebbségi, kegyeleti jogot sérteni, erőszakot alkalmazni, hirdetni, vagy arra buzdítani, fegyvert vagy annak minősülő tárgyat behozni, önkényuralmi jelképeket használni, romboló, anarchista vagy bármely szélsőséges ideológiát közvetíteni.


7

II.Az iskola munkarendjével kapcsolatos szabályok Az iskola éves munkarendjét az iskolavezetés javaslata alapján a tantestület hagyja jóvá a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleménynyilvánítását figyelembe véve. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni.

II.1. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályok Az iskolában, a gyakorlóterületen, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken dohányozni, kábítószert és szeszes italt fogyasztani tilos!

II.1.1. Tanítás előtt 1. A tanulók 630-tól tartózkodhatnak az iskolában. 2. Az első tanítási óra 810 kor kezdődik. Akinek első órája van, 800-ra köteles az iskolában megjelenni. 3. Aki becsengetés után érkezik, későn jövőnek számít. 4. Minden tanuló köteles a szaktanárok által előírt felszereléssel megjelenni a tanítási órán.

II.1.2. Tanítási idő alatt 1.

Az óraközi szünetek a tanár és a diák pihenését szolgálják. A szünet pihenésére, a következő órára való előkészülésre szolgál. A hangos zene hallgatása zavaró lehet, ezért a zenét lejátszó eszközökről a zenehallgatás fülhallgatóval történjen! A hangos zene hallgatásának szabályai az iskolaépület környékére is vonatkoznak, mivel a zaj zavarhatja a környék lakóinak nyugalmát, valamint az iskola utcafrontján lévő tanárik, osztálytermek ablaka alatt hangosan működtetett zenelejátszó akadályozza a nyugodt munkavégzést.

2.

A kulturált étkezés szabályait a büfénél is meg kell tartani.

3.

A sportudvart a tanulók engedéllyel, az időjárástól függően vehetik igénybe.

4.

A folyosón a földre, a lépcsőre ülni az egészség védelme miatt nem ajánlott.

5.

A mobiltelefon és egyéb a tanórai felszereléshez nem tartozó eszköz tanórai használata tilos! Használat esetén a szaktanár elveheti, és csak óra végén adja vissza a tanulónak.

6.

Az iskola és gyakorlótermek minden felszerelése közös tulajdon. A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. A berendezésekben, felszerelésekben, eszközökben észlelt kárt azonnal jelenteni kell az osztályfőnöknek vagy a gazdasági irodában a gondnoknak. Az okozott kárt egyénileg vagy közösen kell megtéríteni. Gondatlan illetve szándékos károkozás esetén a térítés összegét a Knt. 59.§-a szabályozza.


8

7.

Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni a Knt.-ben előírt módon. Amennyiben a tanuló, illetve a gondviselő gondoskodik az eredeti állapot helyreállításáról, akkor a további pénzbeli térítésről el kell tekinteni. A kártérítés elmaradása esetén az előírásnak megfelelően az iskola pert indíthat. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.

8.

Az iskola helyiségeinek (tantermek, demonstermek, mellékhelyiségek stb.) tisztaságáért, rendjéért valamennyi tanuló felelős. A rend fenntartásáért osztályon belül a hetesek a felelősek. A WC-t csak a higiénés szabályok megtartásával szabad használni, figyelembe véve az ajtókra kifüggesztett tájékoztatót. A WC-kben tilos a dohányzás, a rongálás!

9.

Az iskola egész területén, a gyakorlóterületen, az iskolai rendezvényeken a tanulóknak és a felnőtt hallgatóknak tilos a dohányzás és a szervezetre káros élvezeti szerek használata.

10. A tantermekben, a tornateremben a tanulók a jelzőcsengetés után fegyelmezetten várják a szaktanárt, kinek kötelessége az óra pontos elkezdése illetve befejezése. 11. A tanulók felelősek azon terem rendjéért és épségéért, amelyben tartózkodnak. 12. A tanulók – rendkívüli eseteket kivéve – minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz vagy annak távollétében az osztályfőnök-helyetteshez fordulhatnak. 13. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. 14. A tanulók a titkárságot a szokásos napi ügyek intézése miatt csak félfogadási időben kereshetik fel. 15. Hivatalos ügyeket intézni – rendkívüli eseteket kivéve – a 2. és az 5. szünetben lehet az iskolatitkárnál, az igazgatóhelyettesi irodában illetve a tanáriban. A tanárokat a szünet idején csak indokolt esetben szabad zavarni. 16. Az iskola igazgatója a 2. és az 5. szünetben (ha egyéb elfoglaltsága nincs) a tanulók rendelkezésére áll. 17. A tanítás ideje alatt az iskola épületét az igazgatóság vagy az osztályfőnök írásos engedélyével lehet csak elhagyni (kilépő vagy ellenőrzőkönyv). 18. Az iskola tanulóinak étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé az óraközi szünetekben tart nyitva, az ebédlő igénybevételére az ötödik óra utáni szünettől van lehetőség. 18. A tantermekben elhelyezett készülékeket a tanulók csak tanári/rendszergazda felügye- lete mellett kapcsolhatják be és működtethetik. 19. A hét két napján az iskolarádióban a tanulók által szerkesztett műsor sugározható. Az iskolarádió alkalomszerűen hirdetés céljaira is használható. 20. Egész órás témazáró vagy nagydolgozat egy tanítási napon csak kettő íratható. Számonkérő „kisdolgozat” számbeli korlátozás nélkül íratható. A témazáró dolgozat időpontját a szaktanár a dolgozatírás előtt egy héttel a tanulókkal ismerteti.


9

A témazáró dolgozatokat a tanulónak kötelessége pótolni a lehető legrövidebb időn belül! A pótlásra az órarendben meghatározott időpontban (általában kéthetente 8. órában) van lehetősége, a pótlás pontos időpontjáról és feltételeiről a tanuló köteles egyeztetni az érintett szaktanárokkal. Kivételes esetben félévente tantárgyanként legfeljebb egy témazáró dolgozat megírásától lehet eltekinteni. 21. A tanulók a két héten belül kijavított dolgozatot megtekintésre vagy a szülőnek bemutatásra megkapják, azt a megadott időre a tanárnak kötelesek visszaadni mindennemű belejavítás, megjegyzés, átírás nélkül! 22. A dolgozat írásához szükséges dolgozatfüzet, feladatlap előállításának költségei a ta- nulót terhelik. 23. Az érdemjegyeket az ODB tanulmányi felelőse vezeti. 24. A tanulók a tanítási óra alatt kötelesek az osztályban tartózkodni.

II.1.3. Csengetési rend, nappali tagozat Óra sorszáma 0.

Becsengetés

Kicsengetés

7:15

8:00

Szünet időtartama 0:10

1.

8:10

8:55 0:10

2.

9:05

9:50 0:15

3.

10:05

10:50 0:10

4.

11:00

11:45 0:10

5.

11:55

12:40 0:20

6.

13:00

13:45 0:10

7.

13:55

14:40 0:05

8.

14:45

15:30

Az órákra való becsengetés előtt 2 perccel két rövid jelzőcsengetés hangzik el.


10

II.1.4. Csengetési rend, esti tagozat Óra sorszáma

1.

Becsengetés

Kicsengetés

13:05

13:50

Szünet időtartama

0:05 2.

13:55

14:40 0:05

3.

14:45

15:30 0:05

4.

15:35

16:20 0:10

5.

16:30

17:15 0:05

6.

17:20

18:05 0:05

7.

18:10

18:55 0:05

8.

19:00

19:45

II.1.5. Tanítás után 1. A tanítás befejezése után a tanterem rendjét, a székek felrakását a hetesek ellenőrzik. A tanulók – más osztályok munkáját nem zavarva – hagyják el azépületet. 2. Tanítás után – tanulás, diákmozgalmi programok, egyéb programok lebonyolítása céljából – a tanulók 18

00

–ig a tanárokkal, az osztályfőnökkel megbeszélt helyen tartóz-

kodhatnak. A tornateremben és a sportudvaron 18 gyelettel.

30

-ig lehet tartózkodni tanári felü-

3. A tanulás, a szabadidő kulturált eltöltése céljából a könyvtárat bárki használhatja a délutáni órákban is a könyvtárostanár iskolában tartózkodása ideje alatt.

II.2. Az elektronikus napló és az ellenőrzőkönyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az elektronikus napló. A szülő a tanuló érdemjegyeiről, az igazolt és igazolatlan hiányzásairól, a késéseiről, a napi tananyagokról és a tanárok szülőknek szóló üzeneteiről itt tájékozódhat.


11

1. A beiratkozáskor a szülő egy regisztrációs adatlapon hozzáférést kérhet az e-naplóhoz. 2. Minden tanév első szülői értekezletén a szülő nyilatkozik az e-napló használatáról. Amennyiben nincs hozzáférése vagy nem használja, a tanuló köteles az ellnőrzőkönyvet naponta magával hozni az iskolába; azt naprakészen vezetni, érdemjegyeit bevezetni, azokat a szülőknek megmutatni és aláíratni, minden egyéb bejegyzést két napon belül aláíratni. 3. Az ellenőrzőkönyv elvesztése, rongálása, vagy használatával való visszaélés – ez hivatalos okmány – fegyelmi büntetést von maga után. Az ellenőrzőkönyvét saját hibájából elvesztő vagy azzal bármilyen módon visszaélő tanuló új ellenőrzőkönyvet külön eljárási díj megfizetése után kaphat.

II.3. A hetesek feladatai 1. Az osztály rendjéért, fegyelméért a mindenkori hetesek felelősek. Kéréseiket társaik kötelesek teljesíteni. 2. A tanterem kulcsát az elsőnek érkező tanuló veszi fel aláírás ellenében a portán, leadásáról a kulcsfelelős gondoskodik. 3. A tanórai szünetekben felügyel az osztály rendjére, szellőztet, ügyel arra, hogy a huzat következtében az ablak-, ajtóüveg ne törjön be, balesetet ne okozzon. A nyitott ablakon kihajolni, az ablakpárkányra ülni, az ablakon bármit kidobni tilos! 4. A hetes gondoskodik a szükséges eszközökről a tanórákra (kréta, tiszta tábla stb.), jelenti a jelenlévők számát, ill. a hiányzókat név szerint. 5. Ha a csengetés után 5 perccel nem érkezik meg a tanár, akkor azt a hetes jelenti az igazgatóhelyettesi irodában. 6. A tanítás végén a hetes ellenőrzi az osztály rendjét, a padok tisztaságát, a székek felrakását. Az ablakokat becsukja, a villanyt leoltja, csak ezután távozik az osztályból. Az osztálytermet lezárja, a kulcsot a portán leadja. 7. Az osztály berendezésében okozott kárt azonnal jelenti az osztályfőnöknek vagy az iskola gondnokának.

II.4. Az étkezés rendje 1. Az iskolai közétkeztetés a jelenlegi jogszabályok szerint a fővárosi önkormányzat feladata, amelyet az ÉSZGSZ által valósít meg az iskola megbízottja segítségével. 2. Az étkezésben részt vevő tanulók kötelesek a megadott időpontig a gazdasági irodában a megbízottnak az ebédpénzt befizetni. 3. Az étkezés az ebédlőajtóra kifüggesztett időpontban történjék!


12

4. Étkezés előtt kezet kell mosni! 5. Ételt csak ebédjegy ellenében szolgálnak ki, egy ebédjeggyel csak egy tanuló ebédelhet. Az étkezést befizetőkön kívül más személy az ebédlőben nem tartózkodhat. 6. Étkezés után az evőeszközöket, tányérokat, poharakat a gyűjtőpolcra kell helyezni. 7. Az ebédlőben kulturáltan kell viselkedni.

II.5. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok II.5.1. Általános szabályok 1. Minden tanulónak joga van a könyvtár és az olvasóterem használatára 2. A könyvtár rendjének megtartása az olvasók kötelessége. A könyvek, számítógépek, folyóiratok, CD-k, egyéb eszközök épségéért az olvasók egyénileg felelősek. 3. A kölcsönzési idő megtartása kötelező. 4. A tanév végén vagy kimaradáskor minden tanuló köteles a kölcsönzött könyvtári könyveket, eszközöket leadni.

II.5.2. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros és az érvényes jogszabályok határozzák meg. 6. A kölcsönzés időtartama kötelező olvasmányok esetében 1 hét, egyébként 30 nap. 7. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 8. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni, ill. az árát megfizetni. 9. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordul. 10. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 11. A könyvtár tanítási napokon, hétfőtől csütörtökig 8-15 30 -ig, pénteken 8-13 óráig tart nyitva. Ebben az időben a szünetekben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 12. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.


13

II.6. Géptermi rend 1. A számítógéptermekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. 2. A tanórákon és a foglalkozásokon kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a teremben az adott napon, órarend szerint utolsó órát/foglalkozást tartó személy a felelős. 3. A gépteremben a higiénikus munkavégzés feltételeit meg kell őrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért az ott tanító tanárok és a rendszergazda a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni, és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg felkészített személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nemlehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a rendszergazdának. 11. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 12. Tilos:  a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni,  mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.


14

III. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések III.1. Késés A késés, a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. A percek összeadódnak, 45 perc késés egy igazolatlan órának számít. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. Bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható.

III.2. Mulasztások igazolása, távolmaradási, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az osztályfőnöknek kell leadni, lehetőleg a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A hiányzás első napján a tanuló szülei révén köteles értesíteni az iskolát telefonon a hiányzás okáról és várható időtartamáról. Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt (tanulót) telefonon értesítenie kell. Az osztályfőnök a szülő kérésére egy tanévben összesen 24 órát igazolhat, ha a tanuló családi okból maradt távol. Hosszabb időtartamra az igazgató adhat engedélyt, amit előre kell a szülőnek kérvényezni. A mulasztás igazolását az osztályfőnök vezeti az e-naplóban. A mulasztás igazolható:   

ha a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. ha a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, ha a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, és ezt megfelelően igazolta.

A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha az igazolatlan mulasztás 20 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Nem tanköteles korú tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik, ha az igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 30 órát. Ha a tanuló iskolai programon, rendezvényen, versenyen való részvétele miatt hiányzik, akkor az óráról való távolmaradását jelölni kell, de ez az e-naplóba a “hiányzása nem számít mulasztásnak” minősítéssel kerül be. Ebben az esetben a tanuló hiányzása nem növeli a mulasztott óráinak számát.


15

III.3. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos eljárás Magatartás példás jó

Igazolatlan óra

Büntetés

Szabálysértési eljárás

nem mulasztott igazolatlanul az adott félévben tanköteles tanuló szülőjének 1–2 szóbeli osztályfőnöki fitájékoztatása telefonon (osztálygyelmeztetés

jó – változó

3–6

változó – rossz

7 – 10

változó – rossz

11 – 15

rossz

16 – 20 21 – 30

31 órától 31 órától 50 óra

főnök), e-naplón keresztül (osztályfőnök, titkárság) szülő tájékoztatása telefonon írásbeli osztályfőnöki fi(osztályfőnök), e-naplón kereszgyelmeztetés tül (osztályfőnök, titkárság) tanköteles tanulónál: osztályfőnöki intés szülő behívása (osztályfőnök); és a jegyző értesítése (titkárság) nem tankötelese tanuló esetén: 10 órától a szülő, és a gyermekjóléti szolgálat értesítése a tanuló igazgató elé idézése igazgatói figyelmeztetés (osztályfőnök) a szülő igazgató elé idézése igazgatói intés (osztályfőnök) fegyelmi bizottság elé idézés tantestületi megrovás (osztályfőnök); 30 órától a gyermekjóléti szolgálat értesítése (titkárság) tantestületi szigorú megrovás fegyelmi bizottság elé idézés (osztályfőnök)

nem tanköteles tanuló jogviszonya automatikusan megszűnik, eljárás kezdeményezése az igazgatónál (osztályfőnök) tanköteles tanuló esetén szülő, jegyző értesítése


16

III.4. Osztályozóvizsga bocsátás feltételei (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen a) az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap b) tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás. (7) Ha a tanulónak– az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezettel tanulószerződéses jogviszonyban álló tanulók egyidejűleg összesen legalább három szakképző iskolával állnak tanulói jogviszonyban, úgy a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozóan 17 BVHSZC Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 1043 Budapest Kassai u. 24/a

a gyakorlati képzést folytató saját szabályozást készíthet. A szabályozással kapcsolatban a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskola igazgatója egyetértési jogot gyakorol. A szabályozás tartalmáról a tanulót a tanulószerződés megkötésekor – írásban – tájékoztatni kell. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta,és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.


18

IV. Az iskolában való tartózkodás során betartandó védő-óvó előírások IV.1. Egészségvédelem A tanulók részére – egészségi állapotuk ellenőrzésére, felülvizsgálatára – az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és hetente két alkalommal védőnői rendelést biztosít az iskola.

IV.2. Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor a megbízott baleset- és munkavédelmi felelős irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, demonstrációs termi gyakorlat és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. Az iskolai, az iskolán kívüli programok és az osztálykirándulás előtt megelőző balesetvédelmi oktatást kell tartani. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. A balesetről jegyzőkönyv készül. Tűzriadó esetén a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési útvonalakat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.

V. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

V. 1. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemi büntetések formáiról a Knt. 58.§ (3)-(6), illetve (8)-(14) bekezdései, valamint az Mr. 58-60.§-sai rendelkeznek. Fegyelmi eljárást kell lefolytatni akkor is, ha a tanuló átlépte a 20 igazolatlan órát. Erről a gondviselőt írásban a tárgyalás előtt 8 munkanappal tájékoztatni kell. A tárgyaláson a tanuló köteles megjelenni, a szülő elkísérheti és képviselheti a gyermeke érdekeit.

A dohányzás büntetése Az iskola egész területén tilos dohányozni! Bárki, aki az iskola területén, illetve annak 5 méteres körzetén belül tartózkodik, és rágyújt, szabálysértést követ el. Ha a felszólítás ellenére sem hagyja abba a dohányzást, úgy azonnali hatállyal kiutasítható az intézményből, és ellene a jogszabály szerinti szabálysértési eljárást BVHSZC Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 1043 Budapest Kassai u. 24/a

19

elindítható. Amennyiben az iskolával tanulói jogviszonyban lévő hallgató az iskola területén, illetve annak 5 méteres körzetén belül, a tiltó feliratok és az általa aláírt nyilatkozatban leírtakkal ellen- tétben dohányzik, akkor vele szemben fegyelmi eljárás indul, melynek fokozatait az alábbi táblázat tartalmazza.

Alkalom

Büntetés

1.

osztályfőnöki szóbeli figyelmezte- tés

2.

osztályfőnöki figyelmeztetés

3.

osztályfőnöki intés

4.

igazgatói szóbeli figyelmeztetés

5.

igazgatói figyelmeztetés

6.

igazgatói intés

7.

tantestületi megrovás

8.

tantestületi szigorú megrovás

9.-től

hatósági feljelentés

Szabálysértési eljárás szülő értesítése, a szabályok újbóli ismertetése a tanulóval szülő értesítése, a tanuló figyelmének felhívása a szabályok betartására, és a lehetséges következményekre szülő bekéretése osztályfőnökhöz, a tanulóval történő közös megbeszélésre szülő értesítése, a tanuló igazgatóhoz való berendelése szülő értesítése, gyermekvédelmi felelős bevonásával konzultáció a tanulóval szülő bekéretése az igazgatóhoz, a gyermekvédelmi felelős bevonásával esetmegbeszélés fegyelmi tárgyalás, az iskolapszichológus bevonásával fegyelmi tárgyalás, a gyermekvédelem, családsegítő szolgálat (külső) bevonása, terápia kezdeményezése hatósági eljárás kezdeményezése veszélyeztetésmiatt

Annak a tanulónak, aki a dohányzás vétségét elkövette, a neve és osztálya bekerül az igazgatóhelyettesi irodában található füzetbe, amelyet az osztályfőnökök hetente ellenőriznek, majd intézkednek a megfelelő fokozat kiszabásáról, illetve az értesítésekről (e-napló, szülő, hatóságok).


20

Fegyelmező intézkedések Kisebb súlyú, vagy egyszeri fegyelmezetlenségből, illetve a Házirend viselkedésre vonatkozó szabályainak megszegéséből eredő vétségek esetén a következő büntetések szabhatók ki: -

szóbeli szaktanári figyelmeztetés

-

írásbeli szaktanári figyelmeztetés szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés írásbeli osztályfőnöki intés szóbeli igazgatói figyelmeztetés

- írásbeli igazgatói figyelmeztetés - írásbeli igazgatói intés Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt az enaplóban illetve az e-naplót nem használók esetében az ellenőrzőben a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló sorozatosan ismétlődő fegyelmezetlenségével az egyes fokozatokat kimerítette, vagy rendkívül súlyos vétséget követett el, fegyelmi eljárást kell indítani. A nevelőtestületnek a fegyelmi eljárással kapcsolatos jogait – az intézményből való kizárás fegyelmi büntetés esetének kivételével – a fegyelmi bizottság gyakorolja. A fegyelmi bizottság tagjai: 1. állandó tagok:  a bizottság elnöke és két, a nevelőtestület által delegált tag  a DÖK képviselője 2. nem állandó tagok:  a fegyelmi eljárás alá vont tanuló osztályfőnöke  az ODB ifjúságvédelmi felelőse A fegyelmező intézkedéseket külön vezetve rögzíteni kell. A fegyelmi eljárás során hozott döntésről az iskolai közösséget tájékoztatni kell.

V.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárás Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.


21

Egyeztető eljárásra nincs lehetőség a tanuló igazolatlan mulasztásaiból eredő vétség esetén. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 1. A fegyelmi eljárásról szóló értesítés kiküldése előtt a fegyelmi ügyekkel megbízott igazgatóhelyettes egyeztet a sértettel – kiskorú esetén annak szülőjével. Az érintettek írásban nyilatkoznak arról, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásához hozzájárulnak. 2. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett (kiskorú esetén a szülő) hozzájárult. A tanuló (kiskorú esetén a szülő) – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. 3. A bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárást le kell folytatni. 4. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre – de legfeljebb három hónapra – fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú esetén a szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az egyeztető eljárást lefolytató bizottság tagjai: a szülői közösség képviselője és a DÖK képviselője. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni és a felek közötti megállapodást írásba kell foglalni. A fegyelmi és kártérítési felelősséggel kapcsolatos eljárás részleteit a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 21. pontja szabályozza. 5. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, akkor az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve az iskola nyilvánossága elé lehet tárni. 6. Ha a tanuló (kiskorú esetén a gondviselője) nem veszi igénybe az egyeztető eljárást, vagy az nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. 7. Ha a fegyelmi eljárás célja a jogsértés felderítése, a felelősség megállapítása, a fegyelemi eljárást le kell folytatni.

VI.

A tanuló munkájának értékelése

A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. Félévkor illetve a tanév végén abban az esetben, ha a tanuló az 1,67-es tantárgyi átlagot nem éri el, a tanuló az adott tárgyból elégtelen osztályzatot kap, ha az átlaga 1,67 és 2,00 között van, a szaktanár dönt a záróértékelésről. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. BVHSZC Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 1043 Budapest Kassai u. 24/a

22

VI.1. Tanulmányi jegyek 5

jeles

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, segítség nélkül tudja alkalmazni, és rendelkezik a törzsanyagon túli ismeretekkel is

4

jó

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni

3

közepes

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni

2

elégséges

tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni

1

elégtelen

a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni

Magatartási vétségért tantárgyi osztályzat nem adható!

VI.2. Magatartási jegyek A magatartási jegyek elbírálása során figyelembe kell venni: - a tanuló személyiségének előző félévhez viszonyított pozitív vagy negatív változását; -

a közösség érdekeivel való azonosulás szintjét; a közösség érdekében végzett tevékenységet; az igazolatlan mulasztásainak számát. Minősítés

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Rossz (2)

Feltételek betartja a Házirend követelményeit, viselkedése tanórán és azon kívül is példamutató, a rábízott feladatokat példamutatóan ellátja, legfeljebb 1-2 igazolatlan órája, illetve maximum osztályfőnöki figyelmeztetése van a Házirend követelményeit általában megtartja, a tanórai és azon kívüli viselkedése jó, a közösség érdekében vállalt feladatait ellátja, 3-6 igazolatlan órája és legfeljebb osztályfőnöki intője van a Házirend követelményeit gyakran nem tartja be, tanórai és azon kívüli viselkedése kifogásolható, a rábízott feladatok ellátásában nem megbízható, maximum 20 igazolatlan órája, és legfeljebb igazgatói intője van rendszeresen, illetve súlyosan vét a Házirend követelményei ellen, hangvétele, viselkedése durva, vagy szándékosan árt a közösségnek, 20-nál több igazolatlan órája, tantestületi megrovása van


23

VI.3. Szorgalmi jegyek A szorgalmi jegyek elbírálása során figyelembe kell venni: - a tanuló képességeit, és egybevetni az elért tantárgyi eredményekkel; -

a tanuló otthoni körülményeit; a tantárgyi bukások számát; Minősítés

Feltételek

Példás (5)

képességeihez és körülményeihez képest a maximális teljesítményt nyújtja, az órákon aktív, rendszeres munkát végez, teljesítménye egyenletes, céltudatos, önellenőrzésre képes

Jó (4)

az órákon figyel, aktív, feladatait elvégzi, egyenletesen, megbízhatóan dolgozik, önellenőrzése jó

Változó (3)

ingadozó teljesítményt nyújt, munkája rendszertelen, önellenőrzése fejletlen, az órákon passzív; vagy képességeihez és körülményeihez képest általában jó teljesítményt nyújt, az órákon aktív, rendszeres munkát végez, de egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott

Rossz (2)

képességeihez és körülményeihez képest rossz teljesítményt nyújt, feladatait nem végzi el, egy vagy több tárgyból elégtelen minősítést szerzett


24

VII. A jutalmazások elvei ésformái Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. Az egyéni jutalmazások formái: 

osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több szaktanári dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;



szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb.munkáért;



igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért 1-10. helyezettnek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt.



a tanév végén adható: o tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján o alapítványi díjak: Kanizsay Díj, Kanizsay Ösztöndíj o az iskolai DÖK díjazottjai sportteljesítményért, iskolai ill. osztályközösségi munkáért,versenyeredményekért. A jutalmak formái:  könyvjutalom,  tárgyjutalom,  oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület/kuratórium dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:     

kiemelkedő tanulmányi eredmény példamutató szorgalom versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel az iskola érdekében végzett tevékenység kiemelkedő sporttevékenység



-

“Az év osztálya” versenyben az egész évben nyújtott közösségi és tanulmányi munkát, az igazolatlan hiányzások számát figyelembe véve értékeli az osztályokat a tantestület képviseletében a DÖK munkáját segítő tanár illetve a DÖK elnöke.

-

“Az én tanára” - díjról a 11. és 12. évfolyamosok szavaznak olyan szavazócédula segítségével, amelyen feltüntetjük az összes tanár nevét, 1-10-ig pontozhatják őket a diákok, így alakul ki a végeredmény. A díjat 3 éven belül nem kaphatja meg ugyanaz a pedagógus.


25

VIII. A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok Meghatározott foglalkozások az iskola tanulói számára szabadon választhatóak:  felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások;  sportköri foglalkozások;  énekkari foglalkozások;  szakköri, önképzőköri foglalkozások;  érettségire, nyelvvizsgára, versenyre felkészítő, tehetséggondozó foglalkozások. A csoportok a szaktanárok, a szülők és a diákok kezdeményezése alapján egyaránt létrejöhetnek, a létrehozási szándékot szeptember 10-ig kell jelezni, a potenciális résztvevők létszámával (minimum 6 fő) együtt. A feltételek mérlegelése után az igazgató ad engedélyt az adott csoport működésére, amely legkésőbb október elsején megkezdi működését. Az igazgató a 10. évfolyam tanulóit tájékoztatja a kétszintű érettségi tárgyak választhatóságának lehetőségeiről. Jelentkeztet a felkészítőre. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos jelentkezését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.  A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását.  Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyermekével közösen gyakorolhatja. Előrehozott érettségi vizsgát az érettségi vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm.rendelet 11.§ (2) bekezdése alapján a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet szervezni (idegen nyelvekből, latinból és informatikából). Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek a feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell iskolánk helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeit, és abból osztályozóvizsgán osztályzatot kell szereznie. Az osztályozóvizsga időpontja legkésőbb a tavaszi érettségi vizsgát megelőző hét (az iskolai tanévnaptárban kiírt időpontban).


26

IX.A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Mivel az iskola nem önállóan gazdálkodó szervezet, ezért a fenntartó az SZMSZ-ben foglaltak szerint egyéni elbírálás alapján dönt a különböző térítési díjakról, visszafizetésekről, a szociális ösztöndíjakról ill. a szociális támogatásokról. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a Nkt. végrehajtási rendeletének III./13. 33.§ szerint tanórai foglalkozás 1. az első szakképesítésre való felkészülés, a gyakorlati képzéshez biztosított munka- és védőruha a 2011. évi CLXXXVII. törvény szerint 2. osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga, szakmai alkalmasságivizsga 3. a tanulói jogviszony fennállása alatt - érettségi vizsga - az első szakmai vizsga - megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga 4. iskolai létesítmények használata

X. A tankönyvtámogatás rendje, a tankönyvkölcsönzés A tankönyvek ellátásáról a 2013/14. tanévtől a KELLO gondoskodik a mindenkori tanév rendje szerint. Ők határozzák meg a határidőket. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (tankönyvfelelős) végzi. A tanulók a 17/2014. (III.12) EMMI rendelet 5. mellékletében szereplő igénylőlapon nyújthatják be kérvényüket tankönyvtámogatásra a tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés alapján. Az igénylésről az igazgató dönt. A támogatott tanulók a könyveket a könyvtárból kapják meg, a nem támogatottak a befizetett csekk felmutatásával az első tanítási héten vehetik át a könyveket. A tanuló az iskolai könyvtárból addig az időpontig kölcsönözheti a tankönyvet, ameddig az adott tantárgyból a tanterv alapján az iskolában felkészítés folyik. A tankönyv elvesztéséből illetve megrongálásából származó kárt a tanuló illetve szülője köteles megtéríteni. Az okozott kár megtéríthető az adott tankönyv pótlásával vagy értékének kiegyenlítésével.


27

XI. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái Az iskola igazgatósága, nevelőtestülete, egyéb közösségei és pedagógusai, ill. a DÖK szervei és választott tisztségviselői közötti kapcsolattartás formái 1. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának legfőbb fóruma a DÖK évente legalább egy alkalommal ülésező közgyűlése. Ezen tanácskozási joggal részt vehet az iskola igazgatósága ésnevelőtestülete. 2. A DÖK elnöksége, ill. a közgyűlés vagy a választmány által választott delegáció részt vehet az iskolai közösségek azon ülésein, amelyeken a diákönkormányzat egyetértési vagy véleményező jogkörébe tartozó ügyeket tárgyalnak. 3. Fontos iskolai ügyek megtárgyalásakor az igazgató kezdeményezheti az iskola igazgatósága vagy nevelőtestülete, a Szülői Szervezet választmánya, ill. a DÖK elnöksége együttes ülését. Hasonló kezdeményezésre jogosult a Szülői Szervezet elnöksége és a DÖK elnöksége. 4. Az iskola igazgatója szükség esetén konzultációt tart a DÖK elnökségével. Konzultációt összehívhat a diákmozgalmat segítő tanár és az igazgatóhelyettesek is. A konzultáció kezdeményezője lehet a DÖK elnöksége is. 5. Az osztályok egészét érintő alapvető kérdéseket az ODB-k osztálygyűlésen tárgyalják meg. Az osztálygyűlésre tanácskozási joggal meghívható az igazgató, a nevelési igazgatóhelyettes, a diákmozgalmat segítő tanár és az osztályfőnök. 6. A felmerülő problémák megoldásában az ODB elnöksége elsősorban az osztályfőnök segítségére számíthat. Az osztályfőnök hatáskörén túlmutató ügyekben felkereshető a diákmozgalmat segítő tanár, a nevelési igazgatóhelyettes és az igazgató. 7. Az intézmény igazgatósága biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges alapvető feltételeket.

XII. A szülők szervezett véleménynyilvánításának formái Az iskola igazgatósága, nevelőtestülete, egyéb közösségei és pedagógusai, és a Szülői Szervezet (SZSZ) és választott tisztségviselői közötti kapcsolattartás formái: 1. A SZSZ elnöksége, ill. a választmány által felkért tag részt vehet az iskolai közösségek azon ülésein, amelyeken a SZSZ egyetértési és véleményező jogkörébe tartozó ügyeket tárgyalnak. 2. Fontos iskolai ügyek megtárgyalásakor az igazgató kezdeményezheti az iskola igazgatósága vagy nevelőtestülete, a SZSZ választmánya együttes ülését. 3. Hasonló kezdeményezésre jogosult a SZSZ elnöksége. BVHSZC Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 1043 Budapest Kassai u. 24/a

28

4. Az igazgató tanácskozási joggal részt vehet a SZSZ választmányának ülésein. 5. A SZSZ elnöksége kezdeményezheti az igazgatóval való konzultációt. 6. Az egyes osztályokat érintő problémák megoldásában a SZSZ osztályelnöksége elsősorban az osztályfőnök segítségére számíthat. Az osztályfőnök hatáskörén túlmutató ügyekben az igazgatót kell megkeresni. A szülői szervezet egyetértési és véleményezési jogosítványait a jogszabályban megállapított esetekben gyakorolja. A szülői szervezet egy fővel képviselteti magát az iskola intézményi tanácsában.

XIII. Az osztályozóvizsga Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei az iskola honlapján, az adott tanévben október 1-jétől megtalálhatók. A vizsgaidőpontot minden tanévben a munkatervben a nevelőtestület határozza meg.


29

XIV.Előírások a gyakorlatot teljesítő tanulók számára XIV. 1. Gyakorlaton lévő tanuló kötelességei A tanuló kötelessége: -

amennyiben a gyakorlóterületen rendkívüli okból az előírt időben nem tud megjelenni, azt az ok keletkezését követő legrövidebb időn belül a területi gyakorlatvezetőnek és az iskola gyakorlatioktatás-vezetőjének jelezni,

-

jelenléti ívet pontosan, naprakészen vezetni,

-

gyakorlati idő alatt a gyakorlóterületen tartózkodni,

-

munkája során köteles a tudomására jutott információt megőrizni,

-

a betegek ellátása, ápolása során észlelt vagy tudomására jutott állapotváltozásról, panaszról a gyakorlatvezetőt és az orvost haladéktalanul értesíteni,

-

a gyakorlóterületre és a munkafolyamatokra vonatkozó higiénés, munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat betartani,

-

munkavégzés közben a munkaruhát, illetve munkavégzésre rendszeresített biztonságos lábbelit viselni,

-

a munkaruha fehér, tiszta, vasalt köpeny, vagy tunika; a köpeny alatt fehér póló vagy trikó és fehér nadrág, fehér zokni és fehér, elöl zárt papucs vagy cipő - mely lemosható, fertőtleníthető - viselése,

-

munkaruháján, jól látható helyen névkártyát viselni, melyen fel van tüntetve az iskola és a tanuló neve, beosztása (tanuló),

-

munkabalesetet, üzemi balesetet, megbetegedésének gyanúját a gyakorlatvezetőnek és az iskola gyakorlati oktatásvezetőjének azonnal jelenti;

-

feletteseivel, tanulótársaival együttműködni, kapcsolataiban az etikai szabályok szerinti viselkedést tanúsítani,

-

jogszabályokban meghatározott titoktartási és adatvédelmi kötelezettséget tevékenységei során, valamint az intézményen kívül is betartani,

-

gyakorlati tevékenységét az elvárható biztonsággal végezni,

-

udvarias magatartásával megőrizni és növelni a gyakorlóhely és az iskola jó hírét.

Tanuló a betegről, állapotáról, betegségéről vagy kezeléséről felvilágosítást nem adhat! Ékszerek (gyűrűk, karkötők, karláncok, piercing, tetoválás) és festett, hosszú - vagy műköröm viselése a gyakorlat időtartama alatt a higiénés és balesetvédelmi előírások szerint tilos!


30

A tanuló gyakorlati helyét gyakorlati tevékenységén kívüli okból elhagyni, csak a területi gyakorlatvezető engedélyével szabad! A gyakorlóterületen kép- és hangfelvétel készítése tilos! (Kivételes esetben az intézmény vezetőjének engedélye szükséges. A gyakorlóterületen készült kép- és hangfelvételek internetes közösségi oldalakra való feltöltése tilos!) Internetes közösségi oldalakon a gyakorlóterület, az osztály/részleg életével, működésével kapcsolatos kommentek, bejegyzések közzététele tilos! Internetes közösségi oldalakon történő megnyilvánulások során a gyakorlóhely és az iskola jó hírnevét nem sértheti meg. A gyakorlóhelyen a gyakorlattal kapcsolatban felmerülő kérdés, probléma esetén az adott gyakorlóhely gyakorlatvezető főnővére segít a tanulóknak. A gyakorlati képzés együttműködési megállapodás keretében és tanulószerződéssel végezhető. Ha a gyakorlati képzés tanulószerződéssel történik, akkor a tanuló köteles mindezeken kívül a befogadó szervezet gyakorlattal kapcsolatos előírásait is követni. Az iskolai demonstrációs termi gyakorlatokon a megjelenés a területi gyakorlatéval megegyező. A teremben étel, ital fogyasztása tilos! A demonstrációs teremben felügyelet nélkül a tanulók nem tartózkodhatnak. A terem rendjének megtartásáért mindenki felelőséggel tartozik

XIV. 2. Gyakorlati mulasztásra vonatkozó előírások: Ha az évközi gyakorlatokon az igazolt és igazolatlan összes gyakorlati mulasztás meghaladja az összes gyakorlati képzési idő 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. A mulasztás igazolása orvosi igazolással (tanulószerződésnél táppénzes papírral) történhet. A mulasztás okát, időtartamát haladéktalanul jelezni kell a gyakorlóhely gyakorlatvezető főnővére és az iskola gyakorlatioktatás-vezetője felé. Erről az igazoló dokumentumot az első megjelenés alkalmával be kell nyújtani. Hivatalos, vagy súlyos családi ok miatt mulasztani csak az igazgató engedélyével előzetes kérelem alapján lehet. A gyakorlati képzésről történő igazolt mulasztást lehetőség szerint a legrövidebb időn belül pótolni kell azon a gyakorlóterületen, ahol a hiányzás történt. Igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárást von maga után. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.


31

Ha az összefüggő szakmai gyakorlati képzésről az igazolt és igazolatlan gyakorlati mulasztás meghaladja az összefüggő gyakorlati képzési idő 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő gyakorlati képzési idő 5 %-át. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. A mulasztás igazolása orvosi igazolással (tanulószerződésnél táppénzes papírral) történhet. A mulasztás okát, időtartamát haladéktalanul jelezni kell a gyakorlóhely gyakorlatvezető főnővére és az iskola gyakorlati oktatásvezetője felé. Erről az igazoló dokumentumot az első megjelenés alkalmával be kell nyújtani. Hivatalos, vagy súlyos családi ok miatt mulasztani csak az igazgató engedélyével előzetes kérelem alapján lehet. Ha a tanuló mulasztása eléri az összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, mentesülhet az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól, amennyiben a nevelőtestület úgy dönt. Nevelőtestületi döntés csak abban az esetben kezdeményezhető, amennyiben a tanulónak igazolatlan mulasztása nincs, szorgalmas, és hiányzásának oka rendkívüli, nem várt esemény (pl. betegség). A tanuló mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolhatja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesítheti. (Szakképzési törvény 39.paragrafusa alapján)

XV. Zárórendelkezések 1. A házirend személyi hatálya: Kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákokra és a foglalkoztatottokra. 2. A házirend területi hatálya: A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket z iskola szervez, és amelyeken az iskola pedagógusai ellátják a tanulók felügyeletét. A házirend az iskola területére, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvények területére és időtartamára érvényes. 3. A házirend módosítása: A házirend módosítására sor kerülhet:  Jogszabályi előírás alapján  Ha azt a DÖK vagy az iskola tanulóinak/dolgozóinak nagyobb csoportja vagy a Szülői Szervezet kezdeményezi. A kezdeményezést és a javasolt módosítást a diákönkormányzathoz vagy az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A házirend módosítási eljárása megegyezik a megalkotásának szabályaival.


32

A Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Kanizsay Dorottya Szakképző Iskolája 2016

Recommend Documents