Kanizsay Dorottya (1490- ?)
2
KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1043 Budapest, Kassai u. 24/A Telefon: 369-22-37; Fax: 369-28-07 OM szám: 035292
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” .
Szent-Györgyi Albert
3
TARTALOM I. BEVEZETŐ .............................................................................................................. 6 II. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ................................................................................... 8 1. Iskolánk története és névadója Kanizsay Dorottya kötelez! ............................................ 8 2. Az iskola arculata .................................................................................................... 13 3. Iskolánk képzési kínálata .......................................................................................... 14 4. Iskolánk képzési rendszere ....................................................................................... 15 5. Az iskola környezete ................................................................................................ 17 5.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben ............................................................ 17 5.2. Szociológiai, gazdasági környezet, munkaerő-piaci helyzet ................................... 17 6. Az iskola tanulói közössége ...................................................................................... 18 6.1. Szülői háttér ..................................................................................................... 18 6.2. Lakóhely szerinti megoszlás .............................................................................. 18 6.3. Neveltségi szint ................................................................................................ 18 6.4. Pályaválasztási motiváció .................................................................................. 18 6.5. Tanulási attitűd ................................................................................................. 19 6.6. Továbbtanulási szándék ..................................................................................... 19 6.7. Diákönkormányzat ............................................................................................ 19 7. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ....................................................................... 20 7.1. kapcsolat a fenntartóval ..................................................................................... 20 7.2. kapcsolat a szülőkkel ........................................................................................ 20 7.3. kapcsolat más intézményekkel ........................................................................... 20 7.4. az iskola, mint a szaktanárképzés gyakorló intézménye......................................... 21 III. AZ ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................ 22 1. Kiemelt fejlesztési feladataink, kulcskompetenciák ..................................................... 22 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................. 25 2.1. Az iskolai közösségünk pedagógiai hitvallása, pedagógiai alapelvek ...................... 25 2.2. A nevelő-oktató munka célja .............................................................................. 25 2.3. A nevelő-oktató munka feladatai ........................................................................ 27 2.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .......................................................... 32 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 35 3.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: ............................... 38 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................ 39 4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: ................................. 39 4.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ............................................................... 41 5. A sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelése ....................................................... 43 5.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: 43 5.2. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: ................................................................................... 44 5.3. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: ........................ 44 6. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: ....................... 45 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: ............................................ 45 8. Az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programja ............................... 46 8.1. Az iskolai egészségnevelés célja......................................................................... 47 8.2. Egészségnevelés ............................................................................................... 49 8.3. Az egészségnevelési céljaink megvalósulását az alábbi tevékenységek segítik: ....... 50
4
8.4. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők igénybe vétele. ....... 51 8.5. Iskolán kívüli rendezvényeink ...........................................................................511 9. Az iskola környezeti nevelési programja: ................................................................... 53 9.1. A környezeti nevelés fogalma ............................................................................ 53 9.2. Jogi háttér ........................................................................................................ 54 9.3. A környezeti nevelés beépítésének lehetősége a tantárgyak tananyagtartalmába: ..... 55 9.4. Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................. 60 9.5. A környezeti nevelési célok megvalósulását az alábbi tevékenységek segítik: ......... 60 9.6. Az iskolai környezet ......................................................................................... 60 9.7. Kommunikáció ................................................................................................. 61 9.8. Továbbképzések ............................................................................................... 61 10. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ................................................ 62 10.1. Jogi háttér ...................................................................................................... 62 10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: ..................................................................... 63 10.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ............................................ 64 10.4. Tanórán kívüli tevékenységek: ......................................................................... 65 11. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, értékelése ................................. 65 11.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások ................................................................................................................ 65 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelési jegyzékek... 76 13. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei, visszacsatolási módszerek ........................................ 79 IV. ISKOLÁNK HELYI TANTERVEI ......................................................................... 80 1. Tantervek ............................................................................................................... 80 2. Óratervek................................................................................................................ 81 3. Helye tanterveink speciális jellemzői ......................................................................... 93 4. Az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .............................................................................................................................. 94 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ......................................................... 95 6. Az egyes szakok közötti átjárhatóság ......................................................................... 95 7. Oktatási formáink, átjárhatóság, követelményrendszer mindenkor érvényes dokumentumai: .............................................................................................................................. 97 8. A pedagógiai folyamatra utaló célok .......................................................................... 98 8.1. Tanórán kívüli tevékenységeink ......................................................................... 98 8.2. Tehetséggondozás............................................................................................. 98 8.3. Kulturális, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló, a korosztály szórakozását kielégítő tevékenységeink...................................................................................................... 99 8.4. Iskolai életünk munkarendjét és időbeosztását a központi rendelet betartása mellett helyi szabályzataink határozzák meg. ........................................................................ 99 9. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások ..........................................................................................100 9.1. Értékelési alapelveink ......................................................................................100 9.2. Az iskolai jutalmazás formái .............................................................................101 9.3. Az I. félévi előzetes osztályozó értekezletre javasolt elemzési szempontok a 9. évfolyam osztályfőnökeinek ....................................................................................103 10 . Az érettségi vizsga ...............................................................................................105 11. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái ..........................................................................................105 12. A tanulók fizikai állapotának mérése.......................................................................107 A PP érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb
5
intézkedések A PP elfogadása és jóváhagyása
115 117
6
I. BEVEZETŐ Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatokat teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelet módosítása alapján a 202/2007. (VII. 31.) Kormány rendelet 7.§ (3) bekezdése, e rendelet melléklete alapján 2007. december 31-éig felül kellett vizsgálni pedagógiai programunkat, és a szükséges változásokat át kelettl vezetnünk. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, - a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, - az intézmény alapító okirata.
Mindezek tudatában vizsgáltuk felül, és készítettük el, és terjesztjük fel Pedagógiai Programunkat.
7
KANIZSAY DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 1043 Budapest, Kassai u. 24/A Telefon: 369-22-37; Fax: 369-28-07 OM szám: 035292
PEDAGÓGIAI PROGRAM "A változás zúgó áramában élünk, abban az áramban, amely olyan erős, hogy intézményeket dönt meg, megváltoztatja értékeinket és elsorvasztja gyökereinket. A változás az a folyamat, amellyel a jövő betör életünkbe, és fontos, hogy ne csak a történelem nagy távlataiból szemléljük, hanem az élő, lélegző egyén helyzetéből is, aki átéli azt." Toffler
8
II. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Az iskola arculata – hagyományok
1. Iskolánk története és névadója Kanizsay Dorottya kötelez! „Megcselekedtem, amit megkövetelt a haza” Iskolánk, Újpest városiasodásának, fejlődéstörténetének fontos állomásaként 1919. szeptemberében nyitotta meg kapuit 201 környékbeli leánygyermek számára. Az Újpesti Figyelő, melynek Dr. Cserba Dezső volt a főszerkesztője, s egyben az iskola alapításának fő szorgalmazója, éveken, hónapokon át tájékoztatott arról a küzdelemről, melyet azok vívtak, akik fontosnak tartották a leánygyermekek tanulását, s azt, hogy ne kelljen naponta a pesti gimnáziumokba beutazniuk villamoson, hiszen a fiútanulók már 1905 óta a Kanizsay Dorottya Gimnáziumban tanulhattak helyben. Dr. Cserba Dezső újpesti ügyvéd nevét, tehát mint fő szervezőét kell megőriznünk történetünkben. 1919 szeptemberében indult az iskola, 4 osztályban 201 növendékkel, kezdetben - mivel önálló helyiséggel még nem rendelkezett - du. 2-6-ig az I. sz. polgári leányiskolában. Az 1924-25-ös tanévre már nyolcosztályos gimnáziummá fejlődött, 308 tanuló járt ekkor már az iskolába. Az 1925-26-os tanévben kapta jelenlegi helyét. Az iskola szervesen kapcsolódott Újpest iskolarendszeréhez, jónevű leánynevelőként funkcionált. 1934-35. tanévben az 34. évi XI. tc. értelmében ismét átnevezték gimnáziummá a líceumot, mely 1935-36-tól a továbbiakban így működött. Az átlaglétszám ez években 299-309 között mozgott. 1944-ben hadikórházat rendeztek be az épületben, s így a tanítás 2 évig szünetelt. Az épület több belövést kapott, a berendezése elpusztult, a további iskolai létet veszély fenyegette. Ismét a szülői összefogás segített. Az 1946-47-es tanévtől újra fejlődésnek indult a Kanizsay. A háború utáni évek az iskolareform évei voltak. Az 1946-49-es tanévtől 202 tanuló járt a gimnáziumba. Az 1949-50-es tanévet 4 osztályos gimnáziumként 244 beiratkozott tanulóval kezdték. 1950. január 1-jén lett a főváros IV. kerülete Újpest és az újpesti iskolarendszer rohamosan fejlődött, a lakótelepi építkezésekkel megnövő gyereklétszám igényelte ezt. 1956-ban az iskola másodszor is megépült, folytatódott a gimnáziumi oktatás. Az 1961-62-es tanévtől szakközépiskolai osztályok indultak Ezekben az években már koedukálódott az iskola. A nagy változást iskolánk életében az 1968-as év hozta. Megindult, 4 év alatt kialakult, 1989-ig fő profilunk: az egészségügyi szakképzés. 1972-re az egyéb típusok megszűntek, egészségügyi szakközépiskolává vált a régi gimnázium.
9
Kezdetben évfolyamonként 2 osztály indult, s ez az évek folyamán 800 fős 24 osztályos iskolává alakult. A humánum, a tisztesség, becsület, az általános műveltség és a szakmai felkészültség jó színvonalú elsajátítása lettek a fő alapelvei iskolánknak. Jól felszerelt szaktantermekben, valamint szakmai gyakorlóterületeken sajátították el a tanulóink mindazokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, melyek a beteg emberek ápolásához, kisgyermekek gondozásához szükségesek. Végzős tanulóink 80%-a helyezkedett el az egészségügyben, a 20-25% továbbtanuló pedig az Egészségügyi Főiskolán, az Orvostudományi Egyetemen, vagy tanárképző intézményekben szerez diplomát. Az iskola történetében nagyarányú változás 1990-től, a rendszerváltás után következett be. Az 1990-es évek gazdasági, társadalmi változásai, a szabályozási rendszer teljes körű megújítása rendkívüli feladatok elé állította az oktatási intézményeket. A kihívás többirányú volt. Az oktatás ügye sohasem volt problémamentes. Az iskolarendszer fellazulása, az oktatási törvény, annak módosítása, a közoktatási törvény, a szakképzési törvény, OKJ, annak módosításai, joghézagok, racionálási program és annak végrehajtása csak növelte a már meglévő feszültségeket, gondokat. Az eligazodás napjaink oktatáspolitikájában, oktatásrendszerében igen nehéz a sokféle vertikális szerkezet, az ennél még több oktatásirányító "hatóság", az aktív-inaktív népességarány megbomlása miatt. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy napjainkban a "tudás érték" társadalmi presztízse csökkent. Az oktatás, a képzés fejlesztési irányainak meghatározása magában foglalja a társadalmi, gazdasági környezete, az oktatás tartalmi fejlesztése, az intézményhálózat, a munkaerőpiaci igények változásainak figyelembevételét, az igények és a lehetőségek összehangolásának feladatát is. Következésképp az 1990-96 közötti években az oktatás "forradalmát" éltük át, melynek eredményeként sokszínűvé vált, pluralizálódott az egészségügyi szakképzés. Meghatározó változások történtek a hagyományos (82-100 egészségügyi szakközépiskola) iskolaszerkezet átalakítása terén, így a szakképző intézményekben is. A változás igen átgondolt tervezési, szervezési munkát igényelt a szaktárca oktatásirányítóitól, és megfeszített munkát az iskolák szakembereitől, vezetőitől, tanáraitól. Ebben a munkában iskolánk a kezdeti lépésektől vállalt feladatokat. 1990-től tantestületünk vállalkozott évtizedek után ismét gimnáziumi képzésre, és az országban először egy 4+1-es egészségügyi technikusképzésre, mellette felmenőben a hagyományos egészségügyi szakközépiskolai képzés befejezésére. Hogy a tantervek megírása, egyeztetése, tartalmi anyaggal megtöltése, tananyag megírása mennyi időt vett el kollégáktól, és az iskola vezetőségétől, nem tudom. Teljesítményüket nem kötelező órákban mértük. Hittünk a jövőnkben. Éreztük, hittük, hogy iskolát teremtünk, amely csak a miénk, jogaival, kötelességeivel, feladataival, eredményeivel és kudarcaival együtt.
10
Nagy erőpróba volt, gyakorlati megvalósítása naponta új és új problémák elé állította a testületet. Negyedévente mértünk, összehasonlítottunk. Amikor tanulóink harmadikban az első "tömbös gyakorlatról" visszajöttek, beszámoltak élményeikről, a gyakorlóterületek vezetői elmondták pozitív tapasztalataikat, a betegektől kapott köszönő levelek adtak erőt a folytatáshoz, a kudarcok fiziológiás "megéléséhez". Hitet, hogy érdemes újat akarni. Eközben gimnáziumi osztályaink gyarapodtak. Egy olyan kerületben, ahol 2 "patinás" gimnázium működik, újként nehéz betörni. Nem tűztük célul az "elit" képzést. Olyan gimnáziumot akartunk, ahol helye van mindazon 14 éves tanulónak, aki nem rendelkezik szakmai irányultsággal (a szülei sem helyette!!?), de tanulni szeretne. A négy év során igyekszünk pályaorientálással (nyelv, számítástechnika, egészségügyi ismeretek, idegenvezetés) segítségükre lenni. 1994-ben sikerrel pályáztunk a Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett "Emberi erőforrások fejlesztése" II. ütem világbanki program bevezetésére Humán és Informatika szakmacsoportban. A magyar kormány felismerve az emberi erőforrások fejlesztésének jelentőségét 1991. márciusában hitelszerződést kötött a Világbankkal, forrást teremtve ezzel új iskolai és munkaerő-piaci oktatási formák bevezetésére. A kölcsön teljes összege 150 millió dollár, ebből 63 millió dollár az emberi erőforrások fejlesztése program megvalósítását célozta. Ezt a PROJEKTET a Munkaügyi Minisztérium vezeti és koordinálja. Ezt a programot nemcsak a világbank támogatja, nagy támogatást élvez a szociális partnerek, munkaadók, munkavállalók részéről is, mivel jóval harmonikusabb foglalkoztatást biztosít és a mai munkanélküliségből adódó feszültségeken enyhít, kisebb konfliktusokat feltételez a jövőben. Ifjúsági szakképzési komponense az érettségit adó középfokú szakképzés modelljének kifejlesztése, amely széleskörű, konvertálható szakmai alapozást nyújt a felsőfokú képzéshez, a gyors munkaerő-piaci irányultságú szakképzéshez, az életpályán többször szükséges szakmaváltáshoz. Lényeges előnye, hogy a pályaválasztás kényszerét 14 évesen a tanulók ne érezzék egy életre szóló döntésnek. Nyújtott képzési idő. Horizontális mozgást tesz lehetővé, árjárhatóságot biztosít a kezdeti közös alapozás után 13 szakmacsoportban, közel 100 szakmában. A széles alapozású közismereti képzés megfelelő műveltségi színt, elérését biztosítja, lehetőséget ad egy idegennyelv-tudás megszerzésére. Fejlett demokrácia, modern piacgazdaság nem képzelhető el az oktatás fejlesztése nélkül. A napjaink követelte versenyképesség erősítésében meghatározó szerepe van az emberi erőforrások fejlesztésének, a jól képzett, szakmailag kvalifikált munkaerőnek, és ennek egyik lényeges meghatározója a nevelés, oktatás, képzés, szakképzés hatékonysága. Mindez feltételezi az iskolarendszer viszonylagos stabilitását. Egy jól egymásra épülő vertikális és horizontális struktúrát az egyes iskolafokozatok között. 1995. szeptemberétől érettségire épülő egészségügyi képzést indítottunk az OKJ-ban meghatározott előírásoknak megfelelően ápoló, és csecsemő- és gyermekápoló szakmákban. A Népjóléti Minisztérium 1992-ben döntést hozott az egészségügyi szakképzés strukturális és tartalmi megváltoztatására. Magyarországon az egészségügyi szakképzés tanterveit az Európa UNIO ajánlásainak megfelelően át kell dolgozni.
11
A hagyományos egészségügyi középfokú szakképzés nem az életkornak megfelelő pályaválasztást tesz lehetővé. A képzés érettségire épülő kell, hogy legyen. "Befejezett" képzés az elfogadott a világon. 4600 óra (50 % szakmai elmélet, 50 % szakmai gyakorlat) szakmai képzés kötelező, amelyből 1200 óra, irányított egyéni felkészülést enged meg. Az 1994-ben megjelent OKJ már csak azon humán szakmákat szerepeltette, amely ezen elvárásoknak megfelelnek. Az Európa felé fordulás során meglegyen az értékazonosság, a magyar ápolók szakmai végzettségét fogadják el, a nemzetközi regisztrálás kritériumainak feleljünk meg. A minőségbiztosítási program megkívánja a humán szakmákban a szakmailag felkészült, az ápolás önálló kompetenciáival rendelkező, felelősségre vonható ápolószemélyzetet. Az új TB finanszírozási rendszerben gát a hiányos felkészültségű ápolószemélyzet alkalmazása. A munkáltatóknak nem érdeke a "félkész" egészségügyi középfokú szakember foglalkoztatása, mert komoly terhet jelent a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt (munkaidő alatt kiesés, kettős teher: tanul-dolgozik, stb.) a képzés befejezése munka mellett. Az érettségire épülő egészségügyi szakmai képzések vállalását tantestületünk részéről átgondolt, több éves előkészítő munka előzte meg. Részt vettünk 1989 óta azokon a nyilvános és testületi vitákon, ahol többen diszkutálták a modernizáció-restrúkció viszonyát. A vitákban egyre világosabbá vált, hogy amennyiben 1976-hoz hasonlóan csak foltozgatjuk, javítgatjuk egy elavult, a munkáltatók elvárásainak nem megfelelő tartalommal megtöltött tantervet, a képzés lassú és rendkívül költséges halálának lehetünk tanúi. A harmadik évezredet éljük. Reményeink és törekvéseink szerint az ezredfordulót követő években Magyarország szervesen illeszkedik az európai államok közösségébe. A fejlett világgazdasághoz csatlakozás fontos feltétele a gazdasági, társadalmi átalakítása, korszerűsítésnek része az egészségügyi ellátó rendszer átalakítása. Ennek a programnak igen lényeges eleme, hogy az egészségügyi szakembereket képző intézmények tantervi anyaga is közelítsen az európai normákhoz. Megkezdődött a tantervek kidolgozása, amely munkában az első lépésektől részt vettünk a Népjóléti Minisztérium felkérésére. A gimnáziumi és világbanki képzések bevezetése szükségessé tette, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a tehetséggondozásra, a felsőoktatási intézményekbe továbbtanulni kívánó tanulók felkészítésére, középfokú nyelvvizsgára való felkészítésre. A hagyományos egészségügyi szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulóink igen kis számban jelentkeztek az elmúlt évek során főiskolára, egyetemre, többségük 5. évfolyamon folytatta tanulmányait. Gimnáziumi osztályainkban a nyelvvizsgát tett tanulók száma évről évre emelkedett.
12
Az 1988-89-es tanévtől megszűntek a kötelező osztályfőnöki témák, egyéni programjuk kialakításában az osztályfőnökök azóta teljes szabadságot élveznek. A főbb nevelési területek nem változtak, a nevelési tartalmak, illetve a hozzájuk kapcsolódó értékek, fejlesztendő tulajdonságok, képességek azonban igen. A szakközépiskolai képzésnél a munkaközösség kiemelt feladatnak tekintette a pályaorientálást, a hivatástudatra nevelést. Kiemelten foglalkoztunk a mindennapi érintkezés kultúrájával, a családi életre neveléssel, a hatékony tanulási módszerek megismertetésével. Közös kulturális programokkal, a művészetekkel kapcsolatos órákkal próbáltuk tanulóink általános műveltségét fejleszteni. Folyamatos feladatunk volt a kilencedikesek beilleszkedésének segítése, a bukások, lemorzsolódó tanulók, a mulasztások számának csökkentése. Sajnos egyre inkább előtérbe került a veszélyeztetett, hátrányos szociális helyzetű tanulókkal való foglalkozás, valamint az egészséges életmódra nevelésen felül a drog és alkohol-problémák, az AIDS-szel kapcsolatos felvilágosítás. Foglalkoznunk kellett a szélsőséges politikai nézetekkel is, elsősorban ezeknek az ifjúság körében külsőségekben megjelenő formáival. Nagyobb hangsúlyt kaptak az egészségneveléssel kapcsolatos órák. 1993-tól megújult az iskolai diákmozgalom. Folyamatos feladatunknak tartottuk az iskolai hagyományok ápolását, (iskolánk 75. évfordulója). A Világbanki Szakképzési Projekthez való csatlakozást követően kiemelt feladatunk volt a program bevezetése, a tapasztalatok értékelése, illetve a program továbbfejlesztése, az oktatók átképzése, felkészítése. A program fő nevelési tartalmaiból kiemelném az önismeret, önfejlesztés, társas és személyes kapcsolatok témakörét (kommunikáció, konfliktusok kezelése, beilleszkedés, nyitottság, tolerancia).
13
2. Az iskola arculata A tanulás, tudás, művelődés témakörön belül a hatékony tanulási módszerek megismertetésére, az alapkészségek, az egyéni teljesítőképesség és a motiváció fejlesztésére, és a modern információszerzési lehetőségekre fordítottunk nagy figyelmet. Feladatunknak tekintettük, hogy gyakorlati információkat adjunk tanulóinknak a munkahelyszerzésről, munkavállalásról, tudatosítva bennük a munkaerő iránti igényeket, hogy felkészítsük őket a munkahelyi beilleszkedésre, az esetleges pályamódosításra, önmenedzselésre. Továbbra is törekszünk arra, hogy felkeltsük érdeklődésüket a társadalmi problémák iránt, megismertessük őket állampolgári jogaikkal, és kulturált életvitelre, jó ízlésre, igényességre neveljük őket. Mindezek megvalósításához módszertani kultúránk fejlesztésére is szükség volt. A továbbképzéseket ennek szolgálatába állítottuk, elsősorban a tapasztalatcserére, új módszerek megismertetésére koncentrálva. A diákmozgalom segítségével erősítenünk kell a tanulókban az iskolával kapcsolatban a "tulajdonosi" szemléletet, a felelősségtudatot. Célunk, hogy minél több fiatalt vonjunk be a rendszeres sporttevékenységbe. Fejlesszük a mindennapos testmozgás iránti igényt, és szeressenek is mozogni! Természetjáró szakosztály tagjai rendszeresen kirándultak, gyalogtúrán, barlangtúrán, kerékpártúrán vettek részt. Téli szezonban sílécet, korcsolyát kölcsönöztünk. Beindult a nyári lovas-, vizitábor - télen a sítábor. Célunk továbbra is minél több tanulót bevonni a testedzésbe. Megszerettetni a sportot, a testmozgást, az egészséges szabadidő eltöltésére nevelni. Kulturális programjaink sokszínűsége, színház- mozilátogatásaink, táboraink, báljaink, versenyeink, a kéthetenkénti klub, a tánciskola, az iskolanapok mind a hasznos, tartalmas időtöltést biztosítják. Rendezvényeinken mindig szép számmal vesznek részt a tanulóink, mert nemcsak hasznosak, hanem jó hangulatú, szórakoztató elfoglaltságot is jelentenek. A diákmozgalom programjairól és munkájáról a diáknapon nyilváníthatnak véleményt a tanulók. Ezek ismeretében igyekszik javítani munkáját a diákbizottság. Az iskola kulturális életének középpontjában az iskolai könyvtár áll. Kettős funkciót lát el: egyrészt a szabadidő tartalmas eltöltésére nevel, másrészt a tanulás, az olvasottság megszerzésének, szép- és szakirodalom megszerettetésének központja, tanulói, önképzőköri kutatómunka műhelye 27.540 kötetével, 40 féle folyóiratával, 500 hanglemezével, 700 elektronikus dokumentumával, elrendezésével, nyitottságával, propagálásával, folyamatos fejlesztésével, az olvasói szokások alakításával szolgálja a tanárokat és a tanulókat egyaránt. A tanulók permanens olvasóvá nevelésének, önálló ismeretszerzésének, kulturáltságának bázisa volt eddig is a kiegyensúlyozottan működő, tervszerűen fejlesztett állomány, kerületi báziskönyvtár. A könyvtárhasználatra nevelés alapvetően műveltségterületre érvényes közös követelmény.
tantárgyközi
feladat,
valamennyi
14
A biztos könyvtárhasználói magatartás alapvető feltétele s egyben követelménye is a megfelelő színvonalú kommunikációs kultúra, a könyvtárra alapozott önművelés tevékenységeinek elsajátítása. Ezt a "tanulás megtanulásának", a "szellemi munka technikájának" is nevezhetjük. A könyvtárhasználat ebben az összefüggésben nyeri el igazi értelmét: a könyvtári források, eszközök és a velük végzett tevékenységek a tanulás nélkülözhetetlen elemei. Könyvtárunk bármely tantárgy keretében felmerülő problémák megoldásához eszközt, módszert, színteret biztosít. Eddig saját jól megítélt gyakorlatunkkal, a magyar nyelv és irodalom, valamint a számítástechnikai tantárgy keretében, kötelezően biztosított óraszámban sajátíttatjuk el a könyvtárhasználati alapokat, és valamennyi szaktárgyunk keretében gyakorlati alkalmazásukat, beidegzésüket biztosítjuk. A két tantárgyon kívül, követve eddigi gyakorlatunkat, minden tárgy oktató, nevelő, képző, értékelési szempontjai között is helyet kap a könyvtári tájékozódás, információ gyűjtés, feldolgozás értékelés. A külső könyvtárak megismertetése kiemelt feladatunk, hogy az iskola elhagyása után tanulóinknál természetes igényként jelentkezzen a könyvtárhasználat, kerüljön be az önképzés eszköztárába. Iskolánkban évente 5-7 önképzőkör működik, a tanulók igényei és érdeklődési körének megfelelően: két szakmai, egy kulturális, egy természetjáró, egy számítástechnikaiszoftverüzemeltető. A szakkörök közül a kulturális szakkör munkáját, eredményességét nemcsak az iskola, hanem a kerület, sőt a főváros is ismeri, hiszen a szakkör tagjai színvonalas szerepléseikkel már sok ünnep fényét emelték. Aki verset, prózát mond, táncol, zenél, vagy kézügyessége van, mind e szakkörben tevékenykedik. Sokan próbálkoznak a különféle művészeti ágakkal, többek felnőttként is sikerrel. De akik csak hobbiként művelnek egy-egy művészeti ágat, azok is mindig szívesen állnak munkahelyeiken is közönség elé, hiszen jó indíttatást kaptak a Kanizsayban. Ők mindig szeretni és értékelni fogják a művészetet, az irodalmat, és nekünk ez az értékelhető eredmény. Az iskola hangulatát, arculatát, az esztétikus külsőt is megszabja a dekoráció, melyet a szakkör tagjai készítenek. Ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy felnőtt és gyerek egyaránt jól érezze magát az iskolánkban.
3. Iskolánk képzési kínálata Nyelvi előkészítő osztály Humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport, 4 évfolyamos szakközépiskola nappali tagozat. Műszaki szakterület Informatika szakmacsoport, 4 évfolyamos szakközépiskola nappali tagozat. Dolgozók középiskolája esti és levelező tagozat /2002-ig/
15
Felnőttek középiskolája esti tagozat. OKJ 33 501201 Ápolási asszisztens nappali tagozat kifutó jelleggel Intézményünk akkreditált felnőttképzési Intézet, lajstromszám: AL1034 OKJ-s Iskolarendszeren kívüli szakképzés: Ápolási asszisztens Egészségügyi operátor Szociális asszisztens Szociális ápoló és asszisztens Masszőr Mentőápoló
4. Iskolánk képzési rendszere Belépés: A tanulók kiválasztásánál az általános iskola 5-8. osztály eredményei figyelembevételével állítjuk fel az egyes tagozatokra, osztályokba felvehetők rangsorát. 2000-tól a hozzánk jelentkező tanulóknak nem kell felvételi vizsgát tenni. Tantestületi döntés volt, indoka: véleményünk szerint egy 14 éves „kiskamasz” egy felvételi vizsga időtartama alatt, stresszes állapotban nem nyújthat a következő 4 éves életét eldöntő teljesítményt. Az általános iskola felső tagozatában nyújtott 4 éves teljesítménye inkább tükrözi képességeit, szorgalmát. Továbbá hisszük és valljuk, hogy minden magyar 14-18 éves „emberkének” alanyi joga, hogy a középfokú oktatásban kipróbálja teherbírását, szorgalmát, képességeit. Mindehhez iskolánk dolgozói a segítséget megadják. Évfolyam
Tagozat
Cél, feladat
Humán Széleskörű, megbízható alapműveltség ----------------------------- megszerzését biztosító szakmai orientáló, Informatika nevelés centrikus szakok 9-10. évfolyam Széleskörű alapműveltséget biztosító, alapvizsgára felkészítő szakon, Gimnázium kulcskvalifikációs képességeket fejlesztő (kifutóban) szakon, a helyi tantervben meghatározottak szerint. Kilépési lehetőség mindhárom formából OKJ 33 5012 01 Ápolási asszisztens szakképzésbe, vagy indokolt esetben a tankötelezettség teljesítése után felnőttek középiskolájába esti tagozatra.
16
Belépés Eredményes 10. évfolyam zárása. A szakmacsoporttól eltérő iskolaváltás esetén, különbözeti vizsga teljesítése után.
Humán 11-12. évfolyam
Informatika Gimnázium
Közismereti képzés, szakmai alapozás, felkészítés szakirányú Felkészítés az érettségi felsőoktatási és OKJ-s szakmák vizsgára, továbbtanulás- bemenet kritériumainak megfelera, felsőoktatásba, lően, konvertálható szakmai érettségire épülő ismeretek, a gyors munkaerő-piaci OKJ-s szakképzések változások követéséhez, a helyi tantervben meghatározottak szerint. A választható, tehetséggondozást, felsőoktatásban továbbtanulást segítő fakultációk, önképzőkörök.
Belépés Eredményes 8. évfolyam zárása. 9-10
Humán
évfolyam
szakiskola
Humán orientálás
Közismereti alapozás,
képzés, felkészítés
szakmai szakirányú
alapfokú képzésre 11-12
OKJ
évfolyam
Ápolási
Kifutó képzés
asszisztens Felnőtt oktatás Felnőttek középiskolája, esti tagozat. Amikor, ezt az oktatási formát bármely okból (családi körülmény, anyagi okok, szakmaváltás, munkaerő-piaci helyzet, sok esetben érettségire épülő szakképzések elérhetőségének kényszere, második esély, stb.) választók megnyugtató, számukra előnyösebb, előző tanulmányokat, hozott értéket beszámítva 9. évfolyam helyett 10., évfolyamon folytathatják, tanulmányaikat.
9-12. évf.
Felnőttek középiskolája
Megegyezik a nappali képzés feladat és követelményrendszerével, hiszen az érettségi követelményrendszer azonos
Az érettségire épülő felnőtt oktatási rendszerünk jövője annyira változik majd, amennyire az OKJ módosítása és a munkaerő-piaci helyzet azt megköveteli. Természetesen a szakmai profilokat szeretnénk megőrizni. A beszámíthatóság, esetleges új egészségügyi, szociális szakmák megjelenése, illetve törlése tervünket megváltoztathatja.
17
5. Az iskola környezete 5.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben Iskolánk Budapest IV. kerületének központjában helyezkedik el. Az intézmény alapítója, felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V., Városház u. 9-11. Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros Önkormányzata (Főpolgármesteri Hivatal, Oktatási Ügyosztály) Budapest V., Városház u. 9-11. Levélcím: 1840 Budapest 50., Pf. 1. Telefon:
327-10-00
Telefax:
327-18-61
5.2. Szociológiai, gazdasági környezet, munkaerő-piaci helyzet Az újpesti lakótelep közepén élünk, egy volt munkáskerületben. Ahol a gyárak, üzemek az 1980-as évek végétől rohamosan szűntek meg, több család fenntartói váltak munkanélkülivé, amely tanulóink szociális helyzetét igen meghatározta, meghatározza napjainkban is. Az ember fizikális alapszükségletei kielégítésének hiánya, az anyagi ellehetetlenülés, a szociálisan elembertelenedő körülmények, az egyik napról a másikra élés kényszere frusztrál, lehetetlenné teszi a magasabbrendű emberi szükségletek kielégítésére irányuló igények felszínen tartását. Sokadrangúvá válnak a társadalmi élet követelte normák betartására irányuló törekvések, a mások megbecsülése, az emberi értékek reális számbavétele, a rövidtávú, életben maradást biztosító célok mellet, az embert motiváló hosszú távú célok kitűzése. Ezek nélkül pedig az ember elszürkül, életunttá válik, több generáción keresztű elviselve csak vegetál. Az elsődleges szocializáció során, tehát ilyen hatványozódó lépéshátránnyal válik már gyermekként, igénytelen, életvitelét irányítani nem akaró vagy nem tudó középiskolássá.
18
6. Az iskola tanulói közössége 6.1. Szülői háttér Tanulóink nagy százalékánál a szülők anyagi helyzete nem mondható ideálisnak. Sok a gyermekét egyedül nevelő szülő. A munkanélküliség nagy száma, illetve azok a családok, ahol a szülőknek van is munkahelye, igen keveset tud segíteni gyermekének a középiskolai tanulmányok során. Nehezen kezelik serdülő, kamasz gyermekeiket. Többször kérnek nevelési, módszerbeli segítséget kollégáinktól. 6.2. Lakóhely szerinti megoszlás A hozzánk járó tanulók 40%-a újpesti, 30%-a a környező kerületek (III.,XIII.,XV.), 30% távolabbi kerületből, Pest megyéből érkeznek. Ebből következően, neveltségi szintjük, szociális és pszichés adottságaik, felkészültségük, szociális hátterük igen eltérő. 6.3. Neveltségi szint Az utóbbi években egyre alacsonyabb. A hozzánk érkező 9. évfolyamos tanulók alapvető neveltségi normákkal sem rendelkeznek. Szokásrendjük nélkülöz minden olyan magatartás- és tevékenységformát, amely a közösségben élés alapvető feltétele. Magasabbrendű szükségleteik nincsenek, a felnőttekhez és egymáshoz való viszonyukból hiányzik a tisztelet, szeretet adása és kapása, mások megbecsülése. Értékrendjük, a konstruktív életvitelről alkotott képük torz, szeretet, sikerélmény hiányától szenvednek, bőséges kudarcélmények okozta frusztrációban szenvednek. Nagy százalékukban így kerülnek a középiskolába. Ezt kell kompenzálnunk az egyébként sem könnyű életkori sajátosságok által felerősödött serdülő-kamasz korban. 6.4. Pályaválasztási motiváció A gimnáziumi továbbtanulás esetén 20%-uk rendelkezik egyéni karriertervvel. Azért választotta ezt az oktatási formát, mert szeretne továbbtanulni. A tanulók többsége azért jelentkezik gimnáziumi osztályba, mert nincs semmiféle elképzelése a jövőről, tanulmányi eredménye gyenge, tudása igen hiányos, nehezen képzelhető el, hogy ez a választás eredményre vezet. Szakközépiskolai osztályainkba jelentkezők között, az informatika tagozaton a tanulók nagy része konkrét, de egyoldalú „szeretem a számítógépet” motivációval érkezik, 60%ban igen gyenge tanulmányi eredménnyel. A humán tagozatra jelentkezőknek nagy része egészségügyi szakképzésben szeretne továbbtanulni, de kb. 40% azért választja ezt a tagozatot, mert úgy ítéli meg, gyenge tanulmányi eredménye miatt máshova nem veszik fel. Az érettségi feletti képzésbe jelentkezők – számuk erőteljesen csökken – rendelkeznek egészségügyi szakirányú motiváltsággal, de közöttük is vannak szép számban, akik csak a nappali tagozatos státuszért választják szakjainkat. A nyelvi előkészítő osztályainkban tanulók közösségei új színfoltot jelentenek iskolánk életében.
19
6.5. Tanulási attitűd Kialakult helyes tanulási szokássokkal nem rendelkeznek a 14 éves tanulóink. Nem tudják, hogyan lehet, kell eredményesen tanulni. Komoly gondok vannak tanulási szokásaikkal, munkafegyelmükkel, teherbírásukkal. Alapvető problémát jelent, hogy nem tudnak értve olvasni, írási nehézségekkel küzdenek, alapvető számtani műveletek elvégzése is nehézséget okoz. Nem képesek az egészséges életvitelnek megfelelő napirend szerint élni. Koncentrálóképességüket, figyelemirányítási képességüket nem fejlesztették. Feladattudatuk nem alakult ki, nincs jövőképük, nincsenek reális jövőre, foglalkozásra, hivatásra irányuló céljaik – így egy természetes, emberi hajtóerejük sem. Kivételt képeznek a nyelvi előkészítő osztály tanulói. Igen nagy lelkesedéssel, szorgalommal igyekeznek teljesíteni a követelményeket. 6.6. Továbbtanulási szándék Fentiekkel ellentétben reális felsőoktatási továbbtanulási szándéka a 12. évfolyamos tanulóink 20%-ának van. Irreális kb. 50%, amely természetesen sikertelen. Az érettségi feletti szakmai képzésben ők is megtalálják helyüket, kérdés, hogy ez mennyire szolgálja megelégedettségüket, ha sikerül végezniük az adott szakképzésben, a mindennapi „munka” mennyire lesz számukra elviselhető, elviselhetetlen, élményt adó, hivatást teljesítő értékű – mert ez azért befolyásolja a végeredményt, a munka produktumát, az értéket, amelyért való. Igen nagy várakozással tekintünk az első nyelvi előkészítő osztályunkra. Már most látszik, hogy esélyeik sokkal jobbak, hiszen 85 %ban tettek előrehozott idegennyelvi érettségit, most készülnek emeltszintű érettségi vizsgára. 6.7. Diákönkormányzat Az iskola közösségi életét, kulturális, szabadidős tevékenységét a jó hagyományokkal rendelkező diákmozgalom tervezi, szervezi és irányítja. Tanulóink élnek demokratikus jogaikkal, ennek egyik gyakorlóterülete a diákmozgalom. Nevelőtestületünknek igen nagy problémát okoz, a diákjogok és diákkötelességek egyensúlyban tartása, mert ez utóbbiról az egyes diákfórumokon egyre kevesebb szó esik. Az iskola tanulmányi helyzetének javítását szolgáló programok, versenyek mellett gondoskodnak a szabadidő hasznos eltöltéséről, a különféle komolyabb és szórakoztatóbb programok szervezéséről, rendezéséről. A diákmozgalom működésének alapját az ODB-k jelentik (titkár, tanulmányi felelős, kultúrfelelős, ifjúságvédelmis és sportfelelős), akik az osztály közösségi életét szervezik, osztályfőnökükkel, tanáraikkal összhangban. Az osztályok igényeit viszik tovább az Iskolai Diákbizottságba, s az ott hallottakat közvetítik osztályuknak. Így a tanulók igényei alapján szerveződik az iskolai élet, s ez hozzájárul ahhoz, hogy aktív résztvevői legyenek a programoknak, és igazán magukénak érezzék az iskolát. A diákmozgalom tehát segíti a tanulók kultúrálódását, a beilleszkedését, a hasznos időtöltés igényét alakítani.
20
Programjaink sokszínűsége, színház- mozilátogatásaink, táboraink, báljaink, versenyeink, a kéthetenkénti klub, a tánciskola, az iskolanapok, mind a hasznos, tartalmas időtöltést biztosítják. Rendezvényeinken mindig szép számmal vesznek részt a tanulóink, mert nemcsak hasznosak, hanem jó hangulatú, szórakoztató elfoglaltságot is jelentenek. A diákmozgalom programjairól és munkájáról a diáknapon nyilváníthatnak véleményt a tanulók. Ezek ismeretében igyekszik javítani munkáját a diákbizottság. 7. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere 7.1. kapcsolat a fenntartóval Iskolánk kapcsolata a fenntartóval jó. Útmutatásuknak megfelelően, irányításukkal igyekszünk feladatainkat teljesíteni. A fenntartói vizsgálatok, revíziók jegyzőkönyvei alapján az elvárásoknak eddig megfeleltünk. Problémáinkra az ügyosztályok dolgozói érzékenyen reagálnak. Gondjaink nagy részében segítségükkel megoldást találunk, természetesen vannak még megoldásra váró problémáink. 7.2. kapcsolat a szülőkkel Szülői Szervezet működik iskolánkban. Minden osztály 3 szülői képviselőt választ az Iskolai Szülői Szervezetbe. Tanévente 2 szülői értekezletet és 2 hivatalos szülői fogadót tartunk, amely időpontokban az iskola minden dolgozója jelen van. Ezen kívül előzetes telefonegyeztetés után bármikor állunk a szülők rendelkezésére. A tanév első szülői értekezletén ismertetjük a szülőkkel házirendünket, a PP-t, az SZMSZ idevonatkozó részét. Tanulmányi rendünket, szabadidős tevékenységünk programját, hagyományainkat, a kapcsolattartás lehetséges módját. Minden év novemberében a beiskolázási körzetünkben ismertetjük az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak szüleivel programkínálatunkat. Ebben nagy segítséget kapunk a IV. kerületi Polgármesteri Hivataltól, kiadványukban, amelyet minden általános iskola nyolcadik osztályosainak szülei megkapnak iskolánk is szerepel. További lehetőség a kábel tv, továbbtanulási börze, helyi újság. A szülői kapcsolattartásnak egy eredményesnek tűnő formáját kezdtük meg 2004-től, képzett kortárssegítő tanulóink programjaival. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják. A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról, minden esetben az ellenőrző könyvön keresztül történik. 7.3. kapcsolat más intézményekkel Kapcsolataink helyi determináltságunkból adódóan az újpesti intézmények nagy részével napi rendszerességű – oktatási intézmények, kulturális intézmények, sportcentrum, uszoda – jó kapcsolatban állunk. Iskolánk kulturális szakkörének műsorait több intézmény kéri. Jó a kapcsolatunk a főváros kórházaival, klinikáival, ahol tanulóink gyakorlatukat töltik.
21
Mindennapos munkakapcsolatban vagyunk az ETI-vel, az Egészségügyi Minisztérium Szakképzési Főosztályával. Az FPI és NSZFI-vel is jó a kapcsolatunk. 7.4. az iskola, mint a szaktanárképzés gyakorló intézménye Iskolánk 1980 óta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar (az integrációig HETE Egészségügyi Főiskolai Kar) gyakorló iskolája. Három vezetőtanár segíti a szakmai képzés számára igen fontos tanárképzést. 2000-ben az ELTE Tanárképző Kara, majd 2000-ben az Esterházy Tanárképző Főiskola és a Károly Gáspár Egyetem Tanárképző Kara kért fel e feladat végrehajtására. További 5 kolléga kapcsolódott be a vezetőtanári munkába. 2003. szeptembertől a gyakorlóiskolai feladatkörünk bővült, az ELTE Pszichológia tanár szakos, nappali tagozatos hallgatók, valamint a Semmelweis Egyetem Egyetemi Okleveles Ápoló szakos hallgatói töltik hospitálási gyakorlatukat iskolánkban, és itt tesznek eleget vizsgatanításuknak is. A gyakorló tanárok szakmai, módszertani, didaktikai felkészítése kiemelt feladatunk. Gyakorló tanáraink bevezetése a tanítás-tanulás folyamatába, a pályakezdéshez szükséges pedagógiai, módszertani, szakmai ismeretek elsajátíttatásához a személyi feltételeken túl, korszerű tárgyi feltételek is szükségesek, amelyeket az előző években igyekeztünk megteremteni. A módszertani kultúra fejlesztése, a tanárképzés olyan jellegű feladata, amely szükségessé teszi az egyre több információ befogadását, befogadtatását. Így vezetőtanáraink feladata többoldalú: A szakmai képzés korszerű technikai ismereteinek átadása, a tantárgypedagógia, a pedagógus mesterség elsajátíttatása A tanárképző szakok hallgatóinak lehetőséget biztosítunk magyar, történelem, angol, német, francia órák hospitálására, gyakorlótanításra, vizsgatanításra Olyan módszertani kultúra kialakítása, mely a hagyományos módszerek hatékonyságának fokozására kihasználja a tanítási órán, a technika adta lehetőségeket is. A főiskola és az egyetemek munkájában a jövőben is részt kívánunk venni. A fenti tárgyakból a hallgatók tantárgypedaógiai ismereteik bővítésérével. E szép feladat vállalásával SZERETNÉNK, A GYAKORLÓISKOLA CÍMET ELNYERNI.
22
III. AZ ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Kiemelt fejlesztési feladataink, kulcskompetenciák A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületeket és a fejlesztési feladatokat. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célunk az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság, szükségletének kialakítása tanulóinkban. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megismerése, megbecsülése, és tisztelete. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.
23
Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személység fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a „felnőtt lét” szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák fejlesztése elengedhetetlen az egész életen át tartó tanulás alapjainak elsajátításához. Olyan ismeretek, készségek és attitűdök egységével kell rendelkeznie minden tanulónak, amelyek lehetővé teszik, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, beilleszkedhessen a társadalomba és foglalkoztatható legyen. Mindezeket a kulcskompetenciákat a kötelező oktatás-képzés során kell fejleszteni. Kulcskompetenciáknak tekinthetők mindenekelőtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítő képességek. A kulcskompetenciák, mint például a szociális kompetenciák (ideértve például a kooperációt); a tanulási képességek, a személyes képességek, a közéleti vagy a gazdasági életben való részvételhez kapcsolódó képességek mindig komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett, témaspecifikus szakértelemre és jól működő alapkészségekre lehet ráépíteni. A kulcskompetenciák alkotóelemei között rendkívül nagyok az egyéni különbségek, ezért fejlesztésük differenciált tanulás-irányítást igényel. A tanulók ilyen jellegű teljesítményében az öröklött képességeken kívül a szociális környezet hatásai és a tanulási alkalmak mennyiségi és minőségi jellegzetességei jelentős mértékben közrejátszanak. Mindezen jellemzőket az tanítási- tanulási folyamat tervezése során is fontos figyelembe venni.
24
AZ EU oktatási munkacsoportja nyolc ún. kulcskompetenciát fogalmaz meg, amelyek oktatási fejlesztése elkerülhetetlen. Definíciójuk szerint „a kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat a kötelező oktatás-képzés során kell elsajátítani. A későbbiekben az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját e kompetenciák képezik.” A nyolc kulcskompetencia a következő: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás tanulása 6. Személyközi és állampolgári kompetenciák 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kulturális kompetencia A helyi tantervünk elkészítésekor törekedtünk arra, hogy a kulcskompetenciák kialakulásában kiemelkedően fontos szerepet játszó képességek és személyes tulajdonságok a tanulás egész ideje alatt folyamatosan fejlődhessenek. Ilyenek mindenekelőtt a fejlett nyelvi kommunikációs készség; a belső értékrend és értékek felé való orientálódás; a megfelelő motiváció; a kritikai gondolkodás és az egyéb gondolkodási képességek; a különféle műveltségterülethez kötődő kompetenciák; s olyan személyes tulajdonságok, mint a becsületesség, tisztesség, felelősségtudat, hűség és a pozitív személyes énkép. Minden műveltségterület és minden tantárgy helyi tantervében helyet kaptak azok az ismeretek, tanulói tevékenységek, amelyek hozzájárulhatnak az énkép és önismeret; a hon- és népismeret; az európai azonosságtudat kialakításához. Az egyetemes kultúra iránti fogékonyság és tisztelet megalapozásához, és amelyek közvetlen szerepet játszanak a környezeti nevelés; az információs és kommunikációs kultúra elsajátításának megvalósításában, s amelyek jól szolgálják a tanulók testi és lelki egészségének megőrzését, s az egész életen át folyó tanulásra való felkészülését. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy tanulóink sikeresen megbirkózzanak a felnőtt életükben rájuk váró feladatokkal. Mindezen fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák szem előtt tartásával terveztük meg oktató-nevelő munkánkat.
25
2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Az iskolai közösségünk pedagógiai hitvallása, pedagógiai alapelvek "A világon a legszebb pálya a pedagógusé, aki a legtökéletesebb "önpazarlásra", önmagának szétosztására vállalkozott." Németh László A mi iskolánk legyen komprehenzív iskola, amelynek közössége arra törekszik, hogy tagjaiban erősítse az egyénileg hasznos, a közösség szempontjából is értékes magatartás és tevékenység formákat. Az egyes műveltségi területek feldolgozása, közvetítése során az egyénekben rejlő adottságokat maximálisan kibontakoztassa, a konstruktív elemeket erősítse, elismerje, a destruktívakat leépítse. Minden tanulónknak nyújtson - a társadalom igényeinek megfelelő - "közös" alapműveltséget, csökkentse az indulási hátrányokat, differenciált oktató, nevelő munkával tegye lehetővé, hogy minden tanulónk képességei kibontakozzanak. Mindenkor szem előtt tartva az emberi méltóság tiszteletét. A mi iskolánk legyen az új feltételekhez, jövőképhez alkalmazkodni tudó, modern és hatékony oktatást, nevelést szolgáltató intézmény. Hatékony fejlesztési stratégiával bíró, autonómiáját megőrző, erős identitással, saját arculattal rendelkező iskola, amely a közvetlen társadalmi környezet, az "iskolahasználók" igényeit hivatott szolgálni és kielégíteni. A helyi iskolaügyi nyilvánosság fejlesztésével, az iskolai marketing kommunikáció erősítésével el kell érni iskolánk kerületi, beiskolázási körzeti felértékelődését. 2.2. A nevelő-oktató munka célja Egy demokratikus iskolarendszer tagjaként megfeleljen, és tanulóit felkészítse a "corecurriculumon" (magtanterv) meghatározott kétféle kompetenciára közvetítsen és alakítson ki olyan közös ismereteket, készségeket, képességeket, attitűdöket, amelyek a társadalom közös életében a sikeres szocializációhoz, a munkában való részvételhez mindenki számára egyformán nélkülözhetetlen, de olyan sajátos igényeket is kielégítsen, amelyeket az erősen tagolt és specializált indusztriális és posztindusztriális társadalom tagjaitól megkíván. a) embereszményünk: Konstruktív életvezetésre képes személyiségek kialakítása, akik szociálisan értékes, de egyénileg is hasznos közösség és önfejlesztő képességekkel, magatartással bírnak aki, mint európai fiatal tud kommunikálni, a sajátján kívül még legalább egy idegen nyelven. Képes a kihívásoknak eleget tenni. Ismeri hazája, népe kultúráját, művelődési javait, értékeit, képes megérteni és megbecsülni más népek kultúráját, képes nemzetközi perspektívából szemlélni a problémákat, önálló elképzelése van saját helyéről, szerepéről a jelenben és jövőben egyaránt. b) nevelési-oktatási célunk:
26
Egy gyermekközpontú nevelő-oktató-képző iskolában a hagyományos értékek, kulturális örökség átadása. A jövő nemzedék gondolkodás-, készség- és képességfejlesztése, heurisztikus nevelő-oktató szemlélettel, konvertálható értékek közvetítése. Pedagógiai vagy nevelési érték az egyén konstruktív életvezetése A pedagógiai tevékenység által kialakított konstruktív életvezetés az egyik legfontosabb emberi érték. Enélkül ugyanis az egyén más értékek termelésében sem vehetne részt, sőt a fejlődést zavaró szerepet játszanak az emberi közösségek életében, amint az a destruktív életvitelű egyének esetében jól látható. A konstruktív életvezetés milyen gyakorlati nevelési teendők útján alapozható meg. Az ember életvezetése konstruktív irányba egy konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár fokozatos kiépítésével állítható be. Ez azt jelenti, hogy a nevelés keretében folyamatosan törekszünk a gyerekek szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő, valamint önfejlesztő magatartás- és tevékenységformáinak stimulálására, megerősítésére, ezzel párhuzamosan pedig destruktív megnyilvánulásaik leépítésére. Ennek a törekvésnek az eredménye lesz – optimális esetben – az egyén konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoárjának megszilárdulása, ami nem más, mint a konstruktív életvezetés tárgyiasult megjelenési formája. Az egyén életvezetése, magatartás- és tevékenységbeli megnyilvánulásai alapján minősíthető. Konkrétabban az egyén életvezetését attól függően értékeljük, s tekintjük konstruktívnak vagy destruktívnak, s a társadalom is attól függően méltányolja vagy szankcionálja kinek-kinek az életvitelét, hogy az illető mit tesz, mit alkot, vagy mit követ el, vagyis magatartása és tevékenysége alapján. Az ember magatartása és tevékenysége közvetlenül nem formálható. Ugyanis az emberi aktivitás nem determinálatlan jelenség, hanem egy meghatározott szubjektív feltételrendszer szabályozása alatt áll. Ha a magatartás- és tevékenységrepertoárra s ezzel az életvezetésre befolyást kívánunk gyakorolni, akkor a szubjektív feltételrendszert kell megfelelő szociális minőségben kifejlesztenünk. Ez a szubjektív feltételrendszer a személyiség belső sajátosságainak rendszere, mint determináns fogja ösztönözni az egyént arra, hogy szociális és individuális értelemben is fejlesztő módon tevékenykedjék, vagyis konstruktív életvezetést realizáljon. A nevelési értéktermés, vagyis a konstruktív életvezetés megalapozása elválaszthatatlanul magában foglalja a konstruktív magatartásés tevékenységrepertoár kiépítését s az ezt szubjektív oldalról szabályozó személyiségbeli sajátosságcsoportok kifejlesztését. A konstruktív életvezetés megalapozásához mindenellőtt az egyén konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoárját kell megszilárdítani, vagyis képessé kell őt tenni arra, hogy végre tudja hajtani a konstruktív magatartás- és tevékenységformákat. Amikor a pedagógus egy-egy ilyen tevékenységforma kialakításán és megerősítésén fáradozik, lényegében egy nevelési részérték közvetítését végzi. Ugyanis a globális nevelési érték, a konstruktív életvezetés, a konstruktív magatartás-és tevékenységrepertoárban tárgyiasul, testesül meg, ezt a repertoárt a nevelő által megerősített egyes magatartás- és tevékenységformák alkotják, építik fel. A konstruktív magatartás- és tevékenységformák megerősítését a nevelő olyan módon éri el, hogy a gyermekek konstruktív megnyilvánulásait tapasztalva azokra
27
elismeréssel, jóváhagyással, jutalmazással reagál. Ilyen úton segíti elő azt, hogy a konstruktív magatartásformák a magatartás- és tevékenységrepertoár szilárd, maradandó elemeivé váljanak. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, a nevelő a destruktív magatartásformákra tiltással, kritikával, szankciókkal válaszol. Ezáltal az ilyen magatartásformákat nagy valószínűséggel leépíti, kiszorítja a gyerekek magatartásrepertoárjából. A nevelő tehát egy szelektív hatásrendszert működtet munkája során, ő ennek a hatásrendszernek a forrása. Ezen szelektív hatásrendszer eredményezi hosszabb távon, optimális esetben a gyerekek konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoárjának megszilárdulását, vagyis az életvezetés konstruktív irányba történő beállását. Mindebből következően a pedagógusnak kötelessége a vázolt szelektív hatásrendszer folyamatos működtetése, hiszen ez által valósul meg a nevelési részértékek közvetítése. A szelektív, orientáló hatásrendszer működtetésének felfüggesztése a nevelő részéről, vagyis a nevelő közömbösség az értékközvetítés beszüntetését is jelenti, így ez alapvető pedagógiai hibának tekinthető. Ahhoz, hogy a pedagógus a magatartás- és tevékenységrepertoár formálását szolgáló szelektív-orientáló hatásrendszert célirányosan s így hatékonyan működtesse, nélkülözhetetlen, hogy ismerje ennek a repertoárnak a felépítését, vagyis azt, hogy melyek a repertoár elemei, tehát mely magatartás- és tevékenységformák tekinthetők konstruktívaknak, azaz értékeseknek s így megerősítendőknek. A konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoárban a magatartás- és tevékenységformák két rétege különböztethető meg. Az első rétegbe a legértékesebb, a közösségfejlesztő, vagyis morális magatartás- és tevékenységformákat sorolhatjuk. Ezek azért kitüntetett fontosságúak, mert nélkülük a társadalom a nemzet vagy más emberi közösségek sem fejlődhetnek, sőt hiányuk zavart okoz a közösségek fejlődésében. Ha az egyén nem hajtja végre, nem produkálja a közösségfejlesztő, morális magatartás- és tevékenységformákat, ezt az emberi közösségek általában szankcionálják. 2.3. A nevelő-oktató munka feladatai "A tanári munka nem azonos a módszeres ismeretközléssel, még akkor sem, ha rendszeresség, szigor és következetesség jár vele. A jó tanár a lehetőségeket mutatja tanítványainak, a könyvtár és a kutatás irányába tereli az érdeklődést, önálló véleményalkotásra és munkára ösztönöz, ugyanakkor tudásban, magatartásban és gondolkodásban a tevékeny, művelt ember mintaképe. Csak az ilyen tanár tud jelenlétével és munkájával szellemi forrongást kiváltani." Németh László Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük
28
Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
29
Ennek érdekében: A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismeretket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Fontosnak tartjuk, olyan ismeretek, készsége, kompetenciák fejlesztését, amely egy demokratikus jogállamban az egyén eligazodásához elengedhetetlen. Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbeszélése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet Az európai azonosságtudat, és az egyetemes kultúra közvetítése révén, tanulóink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Iskolánkban az oktató-nevelő munkánk kiemelt feladata az egész életen át tartó tanulásra való igény, egy új tanulási kultúra kialakítása Az Európai Unió által előirányzott tudástársadalomban az oktatási és képzési rendszerek átfogó megújítása, az egységes európai oktatási térség kialakítása alapvető feladat. Ezen belül az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, az aktív állampolgárság és a személyes fejlődés fejlesztésének tekintetében. Az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a tudástársadalom létrehozásában, és hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön a tudástársadalom társadalmi és gazdasági előnyeiből. Ennek érdekében: Egy új tanulási kultúra kialakítását, a kompetencia alapú oktatás elterjesztését helyezi a középpontba. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, és a tanulás iskolán kívüli formáit is beleértve. Nagy gondot fordít az alapkészségek (olvasás, írás, matematikai kompetenciák) és kulcskompetenciák fejlesztésére (beleértve idegen-nyelvi ismeretek, számítógépes ismeretek, állampolgári ismeretek, vállalkozói készségek, stb.) Fejlesztjük pályaorientáció és pályatanácsadás rendszerünket. Fejlesztjük a hatékony oktatási és tanulási módszereinket.
30
Iskolánk és annak közösségei nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Ennek érdekében: Biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Oktató – nevelő munkánkban, illetve pedagógiai programunk tartalmában, iskolánk működése, tevékenysége és irányítása során a vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad. Iskolánk egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történik. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel. Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
31
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteke szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, ismerve az előzőekben leírt „anamnézisünket, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
32
2.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1.) Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2.) Az emberi testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3.) Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikus befogadására és létrehozására. 4.) Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5.) A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6.) Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet- mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7.) A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8.) A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9.) A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10.)Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
33
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A nevelés keretében különböző társadalmi tartalmak – normák, eszmék, példaképek, eszmények, magatartásformák – elfogadtatására, interiorizálására, az aktivitást vezérlő szubjektív szükségletekké történő átalakítására törekszünk. A társadalmi tartalmak tömegéből mindenekelőtt a közösségfejlesztő és az önfejlesztő aktivitás normáinak, eszméinek, példáinak, modelljeinek és magatartásformáinak közvetítését, elfogadtatását, szükségletté alakítását tekintjük alapvető nevelési feladatunknak, s ennek megfelelően a nevelés folyamatában ezen társadalmi tartalmak kiemelésére, preferálására, közvetítésére és megszervezésére törekszünk. A nevelő hatások fő forrásai a felnőtt tekintélyi személyek, a feladtok és a kortársi interakciók. A magasabbrendű szükségletek kialakítása két, egyidejűleg létező és igénybe vehető mechanizmuson keresztül biztosítható. Ennek megfelelően két fő hatásrendszer megszervezésére nyílik lehetőség a nevelés folyamatában. Az ösztönzőrendszer fejlesztésének egyik útja a felülről lefelé történő vagy direkt szükségletformálás. A direkt úton közvetített, előzetesen a nevelő által szelektált és preferált, világos formában megfogalmazott vagy megszervezett és meggyőzően értelmezett társadalmi tartalmak, ösztönzők, nagymértékben megkönnyítik a növendékeknek a belső értelmező munkát, és megkímélik a vaktában történő keresgéléstől, valamint a hibázásoktól. Az ösztönzőrendszer alakításának a serdülőkorral kezdődően egyre hatékonyabbá váló útja a közvetett vagy indirekt szükségletformálás. A nevelők által speciálisan szervezett feltételei úgy alakítják a tanulók kölcsönhatásait, hogy ezek a kölcsönhatások válnak az értékes normák, eszmék, ideálok és magatartásformák preferálóivá, megteremtőivé és közvetítőivé. A nevelési módszerek alkalmazása során törekednünk kell két olyan negatív szélsőség elkerülésére, amely szélsőségek akadályozói lehetnek a társadalmilag értékes, funkcióképes szükségletrendszer kialakulásának. Az egyik szélsőség a tevékenység és a magatartás túlszabályozása a nevelési módszerek inadekvát alkalmazásával, ami végeredményben önállótlansághoz, a kezdeményezőkészség csökkenéséhez, végső során az értékes ösztönzők funkcióképességének csökkentéséhez, elsorvadásához, a személyiség önvezérlő lehetőségeinek elfojtásához vagy a pedagógiai irányítással szembeni ellenálláshoz vezet. A másik nemkívánatos torzulás a nevelési módszerek alkalmazása során a szélsőséges spontaneitás lehetővé tétele a növendékek tevékenységében és magatartásában, amely a kellő intenzitású pedagógiai irányítás elemét kikapcsolva bizonytalanságot, rendszertelenséget vált ki, s így nevelési céljainknak ellentmondó asszociális-egoisztikus vagy destruktív ösztönzők megerősödését eredményezhet. „Katonának fegyverével, vargának az árral… embernek az emberrel bánnia kell tudni.” (Czuczor Gergely)
34
2.4.1. A közvetlen (direkt) nevelési módszerek, amelyeket használunk nevelőmunkánk során. A beidegzés közvetlen módszerei: a.) b.) c.) d.)
A követelés módszere A gyakoroltatás módszere A segítségadás módszere Az ösztönzés módszere
A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei a.) b.) c.) d.)
Az elbeszélés módszere A tények és jelenségek bemutatásának módszere A műalkotások bemutatása Személyes példaadás
A meggyőződés-formálás közvetlen módszerei a) Előadás, magyarázat, beszélgetés b) A tanulók önálló elemző munkája Az iskola életében a közösség tevékenységrendszere kulcsfontosságú szerepet tölt be, ami annak végiggondolására is késztet bennünket, hogy ha az iskola mellőzi a közösségi tevékenységrendszer teljes értékű kiépítését, ez a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák begyakorlását szokásszerűvé tételét biztosító alapvető fontosságú hatásegyüttesek kiesését jelenti a nevelési hatásrendszerből, s ennek feltehetően sokoldalú, negatív következményei vannak. A közösség tevékenységrendszere nem csupán a szokásformáló, beidegző-begyakorló hatások forrása, hanem egyúttal alapja olyan közösségen belüli kölcsönhatásoknak is, amelyek a tanulók között játszódnak le, de erőteljesen támogatják ezt a szokásformáló folyamatot, emellett pedig nagy hatékonysággal járulnak hozzá a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák mintáinak, modelljeinek közvetítéséhez, valamint a konstruktív aktivitást megalapozó meggyőződések kialakításához is. Létre hozni, működtetni kell a közösségen belül a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. 2.4.2. A közvetett (indirekt) nevelési módszereink: Hatásszervező funkciók alapján a következőképpen látszanak csoportosíthatónak: a.) A közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei az önkormányzati feladatok megszervezésének módszere, a fizikai munkafeladatok megszervezésének módszere, a tanulmányi feladatok megszervezésének módszere. b.) A kölcsönhatásrendszer (közvélemény) irányításának módszerei a perspektívák megszervezésének módszere, a hagyományok kialakításának módszere a közvetett követelés,
35
a közvetett ösztönzés, a közvetett ellenőrzés, a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben, a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életétől, a közvetett felvilágosítás, a vita módszere. Közvetett nevelési módszereink személyiségfejlesztő funkciók alapján. A beidegzés közvetett módszerei a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei, a perspektívák megszervezésének módszere, a hagyományok kialakításának módszere, a közvetett követelés, a közvetett ösztönzés módszere, a közvetett ellenőrzés módszere. A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének indirektmódszerei: a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből. A meggyőződés-formálás közvetett módszerei: a közvetett felvilágosítás módszere, a vita módszere. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük a nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a középiskolai tanulmányok végén: minden tantárgyból megfelel a nevelési-oktatási tervünkben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a szakmai képzés, illetve a felsőoktatás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
36
TANMESE „Egyszer régen az állatok elhatározták, hogy tenniük kell valamit az új világ igényeinek kielégítésére. Iskolát alapítottak. Elfogadtak egy futásból, mászásból, úszásból és repülésből álló tantervet. A tanterv adminisztrálásának megkönnyítésére minden állat minden tantárgyat tanult. A kacsa úszásból kitűnő volt, tulajdonképpen jobb, mint a tanítója, de a repülésből éppen csak átcsúszott, és nagyon rossz volt futásból. Mivel nagyon lassan futott, tanítás után benn kellett maradnia, sőt az úszást is ki kellett hagynia, hogy a futást gyakorolja. Ez addig folytatódott, amíg úszóhártyás lábát megerőltette, és úszásból csak az átlagos szintet teljesítette. Az iskolában az átlagos szintet elfogadták, és senki nem nyugtalankodott, a kacsa kivételével. A nyúl futásból a legjobbak között kezdett, de a túl sok felzárkóztató úszás miatt idegösszeomlást kapott. A mókus kitűnően mászott, amíg nem frusztrálódott a repülésórákon, ahol a tanár arra biztatta, hogy a földről kezdjen, ne a fa tetejéről lefelé. A túlterheléstől izomláza volt, és végül mászásból hármast, futásból kettest kapott. A fülesbagoly problémás gyereknek számított, és szigorúan büntették. Mászásórákon a legjobb volt, de nem lehetett rávenni, hogy ne a saját elképzelése szerint jusson fel a fára. Év végén egy abnormális angolna érte el a legjobb eredményt, aki különösen jól tudott úszni, egy kicsit futni, mászni, repülni is, és ő mondta a búcsúbeszédet. A prérikutyák kimaradtak az iskolából, és a szüleik tiltakoztak amiatt, hogy az üregásás nem került be a tantervbe. Egy borzhoz adták be tanulónak a gyerekeiket, később pedig a mormotákkal és a hörcsögökkel közösen sikeres magániskolát nyitottak.” A tanulságával azonosulni tudtunk!
37
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Alkalmassá tegye az egyént közösségfejlesztő és önfejlesztő aktivitása kifejlesztésére a konstruktív életvezetés megalapozása érdekében. Intellektuális-művelődési szükségletek: az intellektuális aktivitás szükséglete, az új információk és ismeretek iránti szükséglet, a teoretikus kutatás és konstruálás szükséglete Esztétikai szükségletek: az esztétikai szemlélődés, élménybefogadás és az esztétikai alkotás igénye, az esztétikai jelenségek reprodukálásnak igénye, az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos esztétikai igényesség Az egészséges életmód iránti szükségletek: a rendszeres testmozgás és testedzés szükséglete, az egészséges életritmus és a higiéniai szabályok betartásának szükséglete. A személyiség magatartást meghatározó belső feltételrendszerének legmagasabb rendű eleme a jellem. A jellemnek, mint magatartásdeterminánsnak a szerepével kapcsolatban tudnunk kell, hogy ez a személyiségbeli képződmény a társadalmilag értékes magatartásformák nem minden rétegének szabályozását látja el, hanem elsősorban az erkölcsi magatartásformák függenek tőle, amely magatartásformák azonban a legmagasabb rendűek, szociálisan a legértékesebbek, s amelyek produkálására csak az ember képes. A jellemnek, mint a legmagasabb rendű társadalmi magatartásformák determinánsának mélyebb megismerése egyúttal az erkölcsi magatartás alakításának pedagógiai törvényszerűségeit teszi ismertté és szakszerűen, eredményesen alkalmazhatóvá, ugyanakkor a jellemformálás azonosnak tekinthető az erkölcsi neveléssel. A szükségletcsoport legkedvezőbben:
fejlődésére
a
következő
tényezők
hatnak
bizonyíthatóan
a
a pedagógus személyiségbeli és magatartási sajátosságai, valamint tudatosító hatása, az oktatás szervezeti formái, az oktatás módszerei, az oktatás eszközei A pedagógus személyiségének sajátosságai közül a felkészültség és a pedagógiai szakismeret, ami alapvetően hitelesíti a tanulók számára azt a különleges státuszt, amelyet a tanár a pedagógiai szituációban betölt. Az így hitelessé vált egyén pedig alkalmassá válik arra, hogy a tudás, a tanulás fontosságával kapcsolatos saját pozitív viszonyulását hitelesen és nagy meggyőzőerővel közvetítse, mint követendő mintát. A pedagógus magatartási sajátosságai közül mindenekelőtt az igazságosság, a humánus és partneri bánásmód alkalmas a tanulással kapcsolatos nyitottság megalapozására. Ezért fontos, hogy a pedagógus tartózkodjék minden szorongáskeltő megnyilvánulástól oktatói tevékenysége során, mivel a szorongás az intellektuális szükségletek fejlődésének egyik legnagyobb ellenható tényezője. A pedagógus tudatosító hatásain tulajdonképpen célraorientáló, tudatosító akciókat értünk. Empirikus vizsgálatok egész sora bizonyítja, hogy a tanulók igénylik azt, hogy tanáruk
38
világossá tegye számukra, miért fontos a megtanulandó tananyag, mi az óra célja, és mit kell annak elérése érdekében tenniük; melyek az eredményes munka normái és feltételei. Az oktatás szervezeti formái iránt egyáltalán nem közömbösek a tanulók. Ez azt jelenti, hogy az oktatás szervezeti formái nem csupán munkaszervezési változatok, hanem a nevelési folyamat hatásegyütteseinek is különböző variációit képviselik, amely variációk kimutatható befolyást gyakorolnak a tanulással kapcsolatos viszonyulásra. Ez a befolyás egyrészt arra vezethető vissza, hogy a tanulók idegenkednek a tanítási órán alkalmazott sablonos megoldásoktól, a monotóniától. Erre utal a csoportmunka, illetve minden egyéb, együttműködésre lehetőséget adó és a hagyományos frontális megoldástól eltérő munkaszervezési mód iránti szimpátia, ezek tanulási kedvet fokozó hatása. 3.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Kiemelt fejlesztési feladataink, a kulcskompetenciákra épülnek, így kapcsolódnak a műveltségterületek és a fejlesztési feladatok. „Milyen nagyon kell becsülni minden igazi érzést az olyan világban, melyben voltaképpen a közöny és az ellenszenv otthonos igazán.” (Geothe) 1.) A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2.) A tanulók esztétikai nevelése Feladat: Az esztétikai szemlélődés, élménybefogadás és az esztétikai alkotás igénye; az esztétikai jelenségek reprodukálásának igénye; az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos esztétikai igényesség kialakítása. 3.) A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 4.) A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítás 5.) A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 6.) A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 7.) Az egészséges életmódra nevelés
39
Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A pedagógiai célrendszerben vezető helyet kell biztosítani a tanulói magatartás és tevékenység irányát meghatározó ösztönző-reguláló személyiségkomponensek formálásának. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A kortárs csoport: - lehetőséget ad az én-érvényesítésre, - biztosítja a valakihez tartozás érzését, - emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskola életében a közösség tevékenységrendszere kulcsfontosságú szerepet tölt be, ami annak végiggondolására is késztet bennünket, hogy ha az iskola mellőzi a közösségi tevékenységrendszer teljes értékű kiépítését, ez a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák begyakorlását, szokásszerűvé tételét biztosító alapvető fontosságú hatásegyüttesek kiesését jelenti a nevelési hatásrendszerből, s ennek feltehetően sokoldalú, negatív következményei vannak. A közösség tevékenységrendszere nem csupán a szokásformáló, beidegző-begyakorló hatások forrása, hanem egyúttal alapja olyan közösségen belüli kölcsönhatásoknak is, amelyek a tanulók között játszódnak le, de erőteljesen támogatják ezt a szokásformáló folyamatot, emellett pedig nagy hatékonysággal járulnak hozzá a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák mintáinak, modelljeinek közvetítéséhez, valamint a konstruktív aktivitást megalapozó meggyőződések kialakításához is. 4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra.
40
A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: - valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a másság elfogadása, a tolerancia, - társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. 1.) A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai életegyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2.) A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3.) Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4.) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt
41
vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5.) Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 4.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1.)
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálást. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanuló részére kis létszámú csoportot szervez az iskola. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazoldó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 10-12. évfolyamon – amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi – az idegen nyelv és a matematika tanítása eltérő nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra.
2.)
Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a.)
Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Kanizsay Dorottya emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés október 23-án a 9. évfolyamosok avatásával egybekötve, valamint a ballagási ünnepélyen emléktáblája megkoszorúzása, alakjának idézésével. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1849. október 6., 1956. október 23., karácsony, 1848. március 15e alkalmából, február 19-én a kommunista diktatúra áldozatairól, valamint, április 16-án a holocaust áldozatairól emlékezünk meg, illetve a 12. évfolyam ballagásakor.
42
Igen jelentősnek tartjuk hagyományőrző és iskolatudatot erősítő iskolai egyenruhánk kiegészítőjét KD monogramos nyakkendővel. b.)
Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 12-13. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
c.)
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A 9-10. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 12. évfolyamon a továbbtanulás, a felsőoktatási felvétel elősegítésére a tanulók részére képességfejlesztő órákat, fakultációkat tartunk. A foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
d.)
Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
e.)
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
f.)
Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedő, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
g.)
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
h.)
Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
43
i.)
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
j.)
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Az iskolákban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
k.)
5. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése: Célkitűzések • A sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával, segítve a sikeres iskolai előrehaladásukat a közoktatásban, javítva továbbtanulási esélyeiket • Az inkluzív nevelés térnyerése, a diszkrimináció-mentességet biztosító, a tanulási esélyeket javító oktatási gyakorlatok elterjesztése a közoktatásban a speciális feltételek megteremtésével • A kompetenciafejlesztés beépülése a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését felvállaló közoktatási intézmények pedagógiai rendszerébe 5.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: -
szűrés, diagnosztizálás, együttműködés a segítő szakemberekkel, együttműködés a kortárs csoportokkal, speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások.
Feladatok: - Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. - Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. - A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. - Lehetőséghez mérten biztosítani kell a bontott csoportban vagy nívócsoportban történő oktatást, minél több tantárgyból. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: Szoros kapcsolat az általános iskolákkal, intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
44
A nívócsoportos oktatás A felzárkóztató órák A felzárkóztató foglalkozások A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai A családlátogatások A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése 5.2. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: „A siker titka: kemény munka, sok önfegyelem – és pozitív gondolkodás.” (Schwarzenegger) Az egyéni képességekhez igazoldó tanórai tanulás megszervezése A nívócsoportos oktatás Csoportbontás Egyéni foglalkozások A felzárkóztató foglalkozások Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A továbbtanulás irányítása, segítése 5.3. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: Az egyéni képességekhez igazoldó tanórai tanulás megszervezése A nívócsoportos oktatás A felzárkóztató órák Ösztöndíj, Kanizsay díj A diákétkeztetés A felzárkóztató foglalkozások Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése A családlátogatások A továbbtanulás irányítása, segítése Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége A tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek Az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek Szoros kapcsolat a lakóhely szerinti polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
45
6. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: „A műveltség az ifjaknak fegyelmező erő, az öregeknek vigasz, a szegényeknek gazdagság, a gazdagoknak ékesség.” (Diogenész) Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A nívócsoportos oktatás A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása A tehetséggondozó foglalkozások Az iskolai sportkör A szakkörök Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A továbbtanulás segítése 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a.) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b.) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyektől, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról c.)
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
46
Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit Meg kell keresni a problémák okait Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek d.) A tanulók fejlődést veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: Nevelési tanácsadóval Gyermekjóléti szolgálattal Családsegítő szolgálattal Polgármesteri hivatallal Gyermekorvossal, védőnővel, iskolai pszichológussal Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi egyházakkal, alapítványokkal
szervezetekkel,
e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: A felzárkóztató foglalkozások A tehetséggondozó foglalkozások Az indulási hátrányok csökkentése A differenciált oktatás és képességfejlesztés A pályaválasztás segítése A személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése A családi életre történő nevelés A napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskolai étkezési lehetőségek Az egészségügyi szűrővizsgálatok A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) A szülőkkel való együttműködés Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról 8. Az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programja Iskolánk fő profilját tekintve, egészségügyi szakközépiskola, ebből adódóan mindig is kiemelt fő feladatunknak tekintettük az egészségnevelést és egészségfejlesztést. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1. a 2003. Évi LXI tv.-nyel módosított 1993. Évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet
47
3. a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” 4. a 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 5. az egészségügyről szóló 1997. Évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 6. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 7. a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. 8.1. Az iskolai egészségnevelés célja Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az egészség, mint értéke ismerete az egészséges étkezés, a táplálkozás szerepe a betegségek megelőzése a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a párkapcsolatok, a szexualitás kultúrája a krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás módszertana és a tanulás technikái az egészséges tanulási környezet alakítása az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
Az egészségnevelési program témakörei:
az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségek megismerése és megelőzése a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás a testi higiénia a környezeti ártalmak, és megelőzésük a személyes biztonság, és mások biztonságának biztosítása a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás mentális állapot védelme
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola, az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.
48
Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: - Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti az iskolai közösség egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és egészséges környezetet biztosít az eredményes tanuláshoz. - Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szolgálatokkal, szakemberekkel, a szülőkkel annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; - Egészséges környezet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. - Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Az iskolai egészségfejlesztés módszerei Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: - genetikai tényezők - környezeti tényezők - életmód - az egészségügyi ellátó rendszer működése Az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást –a iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával-, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban.
49
8.2. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. "rejtett tanterv", mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Egészségnevelés, felvilágosítás Az egészségnevelés, felvilágosítás alapja, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes döntés ehhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívták fel a figyelmet Az ismeret önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására; bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítás a révén, ellenükben érdemi változást tudnánk elérni. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. A másodlagos prevenciónál a kiindulópont a megbetegedés korai jegyeinek azonosításán múlik, tehát nem az egészség fenntartása a cél, hanem a betegség vagy a hajlamosító tényezők korai észlelése, majd az ehhez kapcsolódó célzott beavatkozás. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az
50
egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tőzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A kortársak befolyásának szerepére helyezi a hangsúlyt. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. Az első cigaretta elszívása, az első részegség, az első illegális droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg, gyakran az "ifjúsági kultúra" - vagy inkább szubkultúra szerves elemeként. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Színtér programok A színtér programok az Ottawai Chartában megfogalmazottak nyomán jöttek létre. Az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak társas, társadalmi, ökológiai tényezők is. A színtér programok, a természetes "élőhelyen" találják meg célcsoportjukat, az egyének természetes, organikus társas kapcsolataiba ágyazottan fejtik ki hatásukat. Egészségfejlesztő team tagjai -
az iskola szakmai igazgató helyettese az iskolai védőnő a gyermek és ifjúságvédelmi felelős az iskolai pszichológus
-
az iskolaorvos, védőnő, a testnevelő, a szabadidő-szervező, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője
8.3. Az egészségnevelési céljaink megvalósulását az alábbi tevékenységek segítik: Iskolaorvos, védőnő Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) -
-
Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével és az iskolai védőnővel egyeztetve Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.
51
-
Egészségnevelésben való részvétel, felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv szerint
Témakörök - Az életmód és betegségek összefüggései - Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az "iskolai diagnózis" felállítása, megoldási javaslatok. - A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek kezelésében, megoldásában. - Tanácsadás, környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben - Könnyített testnevelésre, gyógytornára utalás Iskolapszichológus Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl, osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások, kommunikációs- és önismereti tréningek tartásával teszi szakmailag igényesebbé és színesebbé az egészségfejlesztési munkát. Iskolai védőnő Tanulóink egészségkultúrájának fejlesztése a fő feladata. Szervezi a tanulók és a közalkalmazotti közösség évenkénti szűrővizsgálatát. Igény szerint tanácsadás az arra rászorult tanulóknak, munkatársaknak. Koordinálja az egészségnevelő, drogprevenciós foglalkozások megtartását az évfolyamokban, osztályokban. Speciális esetekben 8.4. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők igénybe vétele. Szociális veszélyeztetettség esetén, illetve képességhiány felismerésekor segítség kérés. ÁNTSZ Tervezett, vagy szúrópróbaszerű iskolai ellenőrzés. A szakmai gyakorlatok előtti speciális alkalmassági vizsgálatok elvégzése. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, bombariadók megelőzésében, rendezvényeinken rendészeti feladatok ellátásával, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának 8.5. Iskolán kívüli rendezvényeink Kortárssegítő képzés Iskolánkban három éve működik igen hatékonyan kortárssegítő csoport. Képzett kortárssegítő tanítványaink a kerület iskoláiban eredményesen vezetnek kortárssegítő csoportokat, kortárssegítő klubokat. Tanévente 5-10 alkalommal kapnak meghívást az ország különböző
52
városai középiskoláiba, egy-egy csoportfoglalkozás megtartására, vagy kortárscsoport hívja meg kölcsönös tapasztalatcserére. Meghívott vendégek, szervezetek által kínált programok igénybevétele A Magyar Ápolási Egyesület szervezésében minden évben a 9 évfolyam számára dohányzás megelőzési programsorozatot indítunk. - Tegyük szebbé az iskolánkat és környezetünket! Minden tanév szeptemberében dekorációs versenyt szervezünk az osztályokban pontozzuk és díjazzuk az osztály termek esztétikus díszítését, faliújságok aktualitását. - Hétvégeken kirándulásokat szervezünk. Tornatermünk és sportudvarunk az iskola nyitásától, zárásáig a tanulóink rendelkezésére áll, ezzel motiválva a rendszeres testmozgásra. - Arra törekszünk, hogy az egyes szaktantárgyakban is megkeressük a kapcsolódási pontokat a tantárgy szakmai tartalma és az egészséges életvitelre nevelés között. - Egészségügyi szaktanár kollégáink felkészültek a programok összeállítására, minden tanévben, munkatervünkben határozzuk meg az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat, programokat. (a2003/2004. Tanévben októbertől április végéig zajlik, egy minden osztályt és a nevelőtestületet is érintő drogprevenciós projekt, valamint áprilismájus hónapban tanulóink mentális és fizikai állóképességét vizsgáló felmérés, amelynek eredményei alapján dolgozzuk ki a következő tanév faladatait) -
Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás programunk célja: a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése. Az iskolai testnevelés órák, a tömegsport, sportköri foglalkozások az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés fejlesztését szolgálják. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat érvényesítjük:minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási programon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése; - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlat és légzőtorna - arra törekszünk, hogy minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen, még az eltérő adottságú tanulóknak is; - a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgás programban; - a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít, játékokat és táncot is tartalmaz. -
Az iskolaegészségügyi szolgálat véleménye: A Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium egészségnevelési és egészségfejlesztési programját megismertük, tartalmával egyetértünk, megvalósításában az eddigi évekhez hasonlóan aktívan részt veszünk. Budapest, 2007. 10. 13. _____________________________ iskolaorvos
___________________________ védőnő
53
9. Az iskola környezeti nevelési programja: Környezettudatosságra nevelés Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejesztendő területei között. A közoktatásról szóló - többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak - nevelési programjuk részeként - 2004. június 30-ig el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. 9.1. A környezeti nevelés fogalma "Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a tanulókat felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: o megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen o környezettel; o kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; o felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; o összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok o megértésére; o a problémák megkeresésére, okainak megértésére; o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; o az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. " "A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. "
54
9.2. Jogi háttér A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezetés az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és .érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását - többek között - az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint "...minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére". Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. . "A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. " Vonatkozó országgyűlési határozat: 132/2003. (XII. ll.) OGY határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program elfogadásáról és annak végrehajtásáról. A Kormány 243/2003. (XII.l7.) Korm. rendeletének a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, Általános rendelkezések, 2. § (10) bekezdés: "A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával... "
55
9.3. A környezeti nevelés beépítésének lehetősége a tantárgyak tananyagtartalmába: Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit
56
legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel
57
törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát
58
ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Filozófia A tanulók értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat és tisztelettel közelítünk hozzájuk Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket
59
Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) Az informatika oktatás rendszerelméleten alapuló és kapcsolatorientált szemléletével a tanulók rendszerszemléletű nevelésének hatékony eszköze lehet. Az algoritmizált gondolkodás módszereinek elsajátítása nagyban hozzájárul a tanulók problémamegoldó képességének fejlesztéséhez. Ezek pedig elősegítik a környezettel való harmonikus együttélést, annak megbecsülését és az aktív alkalmazkodást is. A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását
60
alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását 9.4. Tanórán kívüli foglalkozások Az érdeklődők számára nyári tábort szervezünk az évente meghatározott helyszínnel. Változó úti céllal külföldi tanulmányutakat szervezünk komplex környezeti nevelési tartalommal. Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat A jeles napok megünneplése az iskolarádióban, plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével. A két napos tanulmányi kirándulás szervezésekor figyelmet szentelünk az uticél megválasztásának. Célzottan olyan helyszíneket keresünk fel, amelyek a környezeti nevelést segítik. Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. 9.5. A környezeti nevelési célok megvalósulását az alábbi tevékenységek segítik: Ismerethordozók tanulók számára: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok, Történelem) Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok 9.6. Az iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezet-barátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá.
61
Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok pedagógusok, dolgozók példamutatása, melyhez a munkaköri leírások módosítása is hozzájárulhat a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése élősarok (növények) kialakítása, gondozása a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése a büfé árukészletének átalakítása a menza környezet-barátabb, egészségesebb működtetése az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média) 9.7. Kommunikáció 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság Zöld hírei és az iskolarádió Zöld percei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a környezeti nevelési munkaközösség (vagy a felelős tanár). Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. 2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi Újpesti Kábel TV, Újpest újság tájékoztatója az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…). A pedagógusok környezeti nevelői munkájának értékelésére kritériumrendszert dolgozunk ki, s ennek alapján évente értékeljük az egyének, a munkaközösségek munkáját, elért eredményeit, meghatározzuk feladataikat, a továbblépés lehetőségeit. 9.8. Továbbképzések A tantestület földrajz, biológia szakos tagjai és a szabadidő-szervező továbbképző jelleggel komplex terepgyakorlaton vesz részt, melyen az interaktív, érzékenyítő módszerekkel is megismerkedhet (Gömörszőlős, Agostyán, Bihar-körút). Ezen alkalmak célja, hogy élményszerű tapasztalatszerzés által ismereteket szerezzenek a helyi történelem, hagyományok, értékek (természeti, kultúrtörténeti) összefüggéseiről, egymásba kapcsolódásaiból, ismerkedjenek meg a fenntarthatóság régi és mai megjelenésével. Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi lehetőségeihez mérten segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét.
62
A számítógéppark információhordozóinak fejlesztésével és bővítésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. Az iskola vezetősége szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz részt. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában. A környezeti nevelési program megvalósítására vonatkozó intézkedési tervet az IMIP részletesen tartalmazza. 10. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 10.1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. b. c. d. e. f. g. h.
az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.
Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a
63
felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés, döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.
64
Az értékek formálásában lényeges például: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 10.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz- eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar nyelv és irodalom- reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül,
65
táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret- a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) 10.4. Tanórán kívüli tevékenységek: - vetélkedők, - versenyek, - rendezvények 11. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, értékelése A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó, egészségügyi szaktárca, gyakorlóhelyek) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. 11.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások „Minden ember, akivel összekerülök, bizonyos mértékig felettem áll. Abban, amit tanulok tőle.” (Emerson) 11.1.1. Ellenőrzés 1.) Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és mellékleteiben és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2.) Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat és mellékletei a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3.) A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a.) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségvezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, b.)
tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.
66
4.) A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a.)
A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. A szülőkkel való kapcsolattartásra. A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók ellenőrzése, értékelése. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. b.) A tanulók iskolai munkáján belül: A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.
5.) A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. 6.) A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek, valamint az IDB rendgárda szabályzata alapján. 7.) Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alábbi meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a.)
A pedagógusok körében Az iskolai klíma vizsgálata. (Öt évente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (Két évente.) Felelős: igazgató A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (Öt évente, az igazgató megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) Felelős: igazgató b.) A szülők körében A szülői elégedettség mérése:
67
Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök Kérdőíves módszerrel 9-15. évfolyamon (Három évente). Felelős: igazgató c.) A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: Szociometriai vizsgálat a 9-11-12. évfolyamban. (Évente) Felelős: osztályfőnökök Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel minden osztályban (Évente) Felelős: osztályfőnöki munkaközösség vezetője A tanulók alapvető magatartásának, munkafegyelmének, tanulási módszereinek mérése a 9. és a 12. évfolyam elején. (Évente) Felelős: osztályfőnökök A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: munkaközösség-vezetők, szaktanárok A 9. évfolyamokon a tanév végén a 12. évfolyamokon az első félév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom és a magyar nyelv, a matematika, történelem, idegen nyelv tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: az érintett munkaközösség vezetője, szaktanárok Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérései feladatok: Olvasás, szövegértés: a 9. évfolyam első félév első 3 hónapja. Felelős: magyar szakos tanárok Matematika: a 9. évfolyamon első félév első 3 hónap számolási készség felmérése. Felelős: matematika szakos tanárok Testi fejlettség (testnevelés): 9-12. évfolyamon évente. Felelős: testnevelés szakos tanárok Idegen nyelvi felmérés (tudásszint-mérés), a 9. évfolyamon a tanév első hetében – a csoport-nívószint meghatározásra –, majd félévente 9-12. évfolyamon – nívócsoport korrekció végrehajtásával. 11.1.2. Értékelés 1.) Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.
68
2.) A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3.) Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, A tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 4.) a.) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola általános igazgatóhelyettese félévenként, igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelő véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. b.) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A pedagógusok nevelő és oktató unkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 5.) a.) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbi szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, a szakmai munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban – végzik. b.) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól?
69
Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, a tudományosság elvének, a tanulók életkori sajátosságának, Az óra felépítése és szervezése Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Mennyire dominált a munkáltató jelleg? Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak, és a tanulók életkori sajátosságainak? A tanulók munkája és magatartása Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása Milyen a nevelő megjelenése?)
megjelenése,
öltözködése? (Modell értékű-e külső
70
Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együttérző, de határozott? Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai s nevelési célt? Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? Gazdagította-e viselkedés, magatartás- és tevékenységkultúrájukat? c.) A pedagógusok munkájának értékelése „Ha az ember, életében elültet egy fát, felnevel egy gyereket, vagy megír egy könyvet – már nem élt hiába.” (Ókori indiai bölcsesség) Mennyire értékes és eredményes, milyen rendszerességű periociditást mutat? A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. A diák önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók gondozása. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása.
71
A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése. Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség egyéb tevékenységében. Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Akkreditált továbbképzésekben való részvétel, önképzés. A nevelő önként keresi-e a továbbképzés, önképzés lehetőségeit, vagy a Kjt-ben előírt kötelezettségnek tesz eleget? A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskola munka eredményességének javítása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció). Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, teremfelelősség, beszerzések stb.). A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). Az iskola képviselete. Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése. Információk adása és felvétele a mikro- és makrokörnyezetben az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, ileltve érdekképviseleti tevékenységekbe. Érdeklődés a fővárosi, kerületi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a főváros és Újpest társadalmi, kulturális, sport stb. életében. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala. Előzetes felkészülés a tanítási órára. A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és értéke. A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)?
72
A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon, érettségire épülő képzéseken, felsőoktatási intézményekben. A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, személyiség- és közösségformálás Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, iskolai közösség kialakítása. A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége, figyelemmel kísérése. A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Gyermekvédelmi feladatok ellátásában eredményes együttműködés az iskola gyermekvédelmi felelősével, az iskolai pszichológussal és védőnővel. A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.). A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással, szakmai mikro-munkaközösségek együttműködésének hatékonysága). Személyes példamutatás. A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja-e a pedagógus etika alapvető normáit? Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. Munkafegyelem, a munkához való viszony. A munkaköri kötelességek teljesítése. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű, és tanulók számára példaértékűen nevelő hatású. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. A vezetői feladatok ellátása. A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés.
73
A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, szülőkkel és kollégákkal. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. Szakmai felkészültség. Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. Tudományos fokozat. Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése. A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. Eredményes felsőoktatási jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon. A tanuló továbbtanulásának, jelentkezésének eredményei. A nevelő által tanított tárgyból a felvételin elért eredmények. 6.) a.) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. b.) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).
74
A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek, szülői fogadók tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat. Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás létszik célszerűnek? 7.) a.) A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan értékelik, a veszélyeztetett tanulókról a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban fejlődési naplót vezet az alábbi szempontok alapján: A tanuló veszélyeztetettségének okai: Figyelme koncentrált, kitartó, rendezett, kevéssé tartós, nem rendszeres, képtelen a figyelemkoncentrációra. Megértése, felfogásmódja: gyors és biztos, lassú, de biztos, lassú és bizonytalan, gyors, de felszínes Emlékezése: könnyen, értelmesen jegyez meg, könnyen, mechanikusan jegyez meg, rosszul, nehezen jegyez meg. Megfigyelőképessége: átfogó, lényegre irányuló, egy területen alapos, erősebb irányításra szorul. Munkatempója: gyors, normál, lassú. Fegyelmezettsége: önmaga fegyelmezésére képes, passzivitásból, félelemből fegyelmezetlen, fegyelmezetlen, rendbontó. Gondolkodása fejlett kombinatív készség, logikus következtetés, irányításra szorul, kissé lassú, összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldásra nem képes Érdeklődése sokoldalú, tartós, egyoldalú, tartós,
75
kialakulatlan, változó. Tanulásmódja könnyen, értelmesen, eredményesen tanul, nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul, nehezen, kevés eredménnyel tanul. Kifejezőkészsége szóban fejlett, pontos, írásban fejlett, pontos, nehézkes, pontatlan. A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában törekvő, készséges, megbízható, gondos, hangulata szerint változó, felületes, megbízhatatlan, hanyag, zavaró ellenszegülő. Társaival szemben a segítőkész, barátságos, együtt érző, nyílt, fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott passzív, érvényesülésre törő, önző, uralkodni vágyó. Önértékelése megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom, szélsőségesen felértékelő, túlzott magabiztosság, az önbizalom hiánya, belső gyengeség. Érzelmi élete vidám, lelkes, optimista, lobbanékony, kiegyensúlyozott, tartózkodó, szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő. Akarati vonások: kitartó, szava álló, állhatatos, változó szorgalmú, biztatást igénylő, akarati erőfeszítésekre nem képes. Reagálása jutalmazásra és büntetésre tartósan, mélyen érinti, eredményes, kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony, elhárítja, önigazolást keres, menti magát. d.) A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza. .
76
12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelési jegyzékek Meggyőződésünk, hogy a szaktárgyi oktató-nevelő munkánk egy folyamat, amely a mindennapi pedagógiai oktató-nevelő munka teljes személyi és tárgyi erőforrásainak együttműködése révén lehet csak eredményes, és nem választható el folyamatát tekintve az oktatás eszköz és felszereltség igénye, a nevelés eszköz és felszereltség „jegyzék” minimumától (mert hazafiságra nevelni nem lehet jobban az egy „multimédiás szerkentyűvel” sem, mint pl.: magyar irodalom órán Radnóti: Nem tudhatom c. versével, vagy idegen nyelv órán lakóhelyem bemutatása, Budapest szépségei és nevezetességei, vagy történelem órán egy Széchenyi, Kossuth életrajzi adatainak ismertetésében rejlő értékkel, vagy egészséges életmódra nevelni egy biológia órán az emésztőrendszer tanítása során kiemelt helyes étrendi szokások elsajátításával. Mindemellett tudjuk, hogy módszertanilag (éppen azért, mert a szakórákon persze nem mindig ellenőrizhetően a lehetőségek nem kerülnek kiaknázásra, szigorúan módszertani szempontból a nevelési és oktatási eszközök elkülöníthetőek. Ebben a fejezetben csak ezeket emeljük ki Az osztályfőnöki órák témavázlata, eszközei élőszó témavázlat javaslat az osztályfőnöki órákhoz videofilmek (l. iskolai katalógus) irodalom (l. könyvtár) Az integrál nevelés megvalósításához szükséges eszközök Kortárssegítő csoportjaink programjai Tanítási órán kívüli foglalkozások programja (l. szabadidős tevékenység ütemterve) Tanulmányi kirándulások, kulturális programok (l. ütemterv) Iskolán kívüli sporttevékenységek (l. ütemterv) Turisztikai szakosztály programjai (l. ütemterv) Iskolai megemlékezések, hagyományőrző programok, iskolai ünnepélyen (l. ütemterv) Drogmegelőző programunk Füstmentes iskola programunk Iskolarádió Faliújság Illemtan gyakorlat Az IDB közéleti tevékenye a végzés után program Kommunikáció és önismeret órák anyag fólia, videó, játékok Mentalhygiénés órák anyaga CD-k (AIDS dráma, Drogprevencio, Önismeret-kommunikáció Könyvtárunk irodalma Videó (AIDS ABC, Ki viszi át a szerelmet, Sex abc, Egy kosaras naplója, Beszéljünk az AIDS-ről Az FPI, NSZI, ETI módszertani segédanyagai Pedagógus továbbképzések anyagai Videó-hálózat, videók, CD lejátszók, magnók, videó felvevő Iskolarádió Szabadidős tevékenységek
77
Osztálytermek száma, szaktantermek száma, funkciója Osztályterem sorszám teremszám férőhely 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
II.202. II.210. II.226. II.227. II.228. II.229. II.230. II.232. II.234. II.235. I.105. I.2. I.8. I.9. I.10. I.11. I.12. I.15.
30 36 36 36 36 36 36 36 30 36 30 36 36 36 36 36 36 36 630
négyzetmét er 47,8 61,5 63,0 63,0 63,0 63,0 63,0 63,0 51,3 60,0 47,0 63,0 63,0 63,0 63,0 63,0 63,0 63,0
Szaktanterem sorszám teremszám férőhely funkció négyzetméter 1 II.204. 60 természettudományi 83,1 2 I.106. 18 informatika 61,1 3 II.223. 18 informatika 53,5 4 II.224. 18 informatika 63,0 5 II.219. 36 humán 76,2 6 II.211. 12 nyelvi 30,2 7 II.208. 20 nyelvi 50,1 8 I.14. 36 nyelvi 63,3
78
sorszám 1 2 3 4 5 6
sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Csoportbontásos termek teremszám férőhely négyzetméter II.203. 15 51,4 II.204. 15 45,3 II.218. 12 29,3 II.221. 12 25,8 II.220. 12 22,8 II.231 15 37,8 Egyéb helyiségek funkció Könyvtár (3 helyiség) Videó Tornaterem Ebédlő Iroda (igazgató,titkárság, helyettes) Tanári ( 6 db) Orvosi szoba Ifjúságvédelmi iroda Gazdasági iroda Dohányzó
Számítógépes ellátottság Számítógépes ellátottság Szaktanterem db 54 Nyelvi terem db 20 Könyvtár db 4 Tanári db 10 Iroda db 14 db 102
79
13. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei, visszacsatolási módszerek A szülők, tanulók oldalról szóló tevékenységünket már kifejtettük az előző fejezetekben. A kollégiumi együttműködésünk jellemzői: Iskolánk az alábbi kollégiumokkal tart kapcsolatot (tanulóink 9-15. évfolyamon – kb. 5%-a érintett). Vécsey János Környezetvédelmi Szakkollégium (1035 Bp., Szél u. 11-13.) Bőrfeldolgozóipari Középiskola Fiúkollégiuma (1043 Bp., Fóti út 35.) Pannónia Középiskolás Kollégium (1133 Bp., Pannónia u. 83.) Móricz Zsigmond Középiskolás Leánykollégium (1133 Bp., Pannónia u. 83.) Kós Károly Kollégium (1149 Bp., Mogyoródi u. 19-21.) Varga Katalin Középiskolai Kollégium (1149 Bp. Tábornok u. 24.) Kapcsolatunk jónak mondható. Osztályfőnökeink (az érintettek) kapcsolatot tartanak a nevelő tanárokkal. Különösen jó a kapcsolatunk a Szél utcai kollégiummal. Ahol az intézetigazgatója, helyettese, nevelőtanára mindennapi kapcsolatban áll iskolánkkal, közösen oldjuk meg nevelési problémáinkat, személyes találkozások eredménye, hogy tanulóink jól és könnyen beilleszkednek a közösségbe, tanulmányi teljesítményük képességeiknek megfelelő.
80
IV. Iskolánk helyi tantervei Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, tananyag és követelmények 1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: GIMNÁZIUM: Kifutó jelleggel, utolsó végzős osztály 2010. júniusában érettségizik 2008. szeptembertől: 12.b (11.évf. tanterv) 13. ny (12.évf. gimnáziumi tanterv) HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA Kifutó jelleggel hagyományos tanterv alapján, utolsó végzős osztály 2011. júniusában érettségizik 2008. szeptembertől: 10.b 11.b INFORMATIKA SZAKKÖZÉPISKOLA Kifutó jelleggel hagyományos tanterv alapján, utolsó végzős osztály 2011 júniusában érettségizik 10.c 11.c 12.c HUMÁN SZAKISKOLA Hagyományos tantervvel működik, 2008. szeptembertől helyi tanterve változatlan Pedagógiai programunk a képzések óraterveit tartalmazzák, helyi tantervünk szakmai programját nem, azok intézményünkben szakokként és tantárgyanként rendelkezésre állnak.
2. Óratervek
A GIMNÁZIUM 9-12. ÉVFOLYAMÁNAK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMA FELMENŐ RENDSZERBEN 2003/2004. tanévtől Kifutó képzés, utolsó évfolyam végez: 2009/2010. tanévben tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom,dráma,művészetek Történelem, társadalomismeret Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés Osztályfőnöki mozgókép és médiaismeret szabadon tervezhető Kötelező óra törvény alapján tantárgyi óraszám emelés Matematika tanulásmódszertan Történelem, társadalomismeret tanulói óraszám %-os órakeretből tanulásmódszertan nyelv Történelem, társadalomismeret csoportbontás Informatika Matematika 1.Idegen nyelv 2.Idegen nyelv óraszám Budapest, 2003. 09.1. Frissités: 2004.04.1. Felülvizsgálat: 2007. Frissítés: 2008. 05. 30
9.
10.
11.
4,5 3
4,5 2
3 3 3 2
3 3 3
12. 5 4 1 3,5 4 4
5 4 3,5 4 4 1
2 2 1 1 2 1
2 1 2 2 1 1 2 1
3 2
27,5
27,5
30
2 1 0,5 3 30
1 0,5 1 30
1 0,5 1 30
30
30
0,5
0,5 0,5
0,5
4 4 4 42,5
4 4 4 42,5
2 1 0,5
2
1
2 4 3 3 42,5
4 3 3 41,5
A HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. ÉVFOLYAMÁNAK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMA FELMENŐ RENDSZERBEN 2003/2004. tanévtől, kifutó jelleggel a 2008/2009. tanévtől tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi ismeretek Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki szabadon tervezhető szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező óra törvény alapján tantárgyi óraszám emelés Matematika Tanulásmódszertan Történelem, társadalomismeret tanulói óraszám csoportbontás Tanulásmódszertan Informatika Matematika 1.Idegen nyelv szakmacsoportos alapozó oktatás óraszám
9.
10.
11.
4 2,5
4 2,5
3 3 2
12. 4 3
3 3
4 2 1 3 3
3 1
2
3
3 1 1
2 1
2 1
2 1
5 27,5
5 27,5
1 1 0,5 30
1 1 0,5 30
1
1
2 4 3 5 45
3 3
1 1 2 1 2 8 30
1 2 1 2 8 30
1
1
1 32
1 32
4
4
4
3 5 43
3 8 47
4 8 48
Budapest,2003.09.01. Frissítve: 2004.04.01. Felülvizsgálat: 2007. Frissítés: 2008. 05. 30 Perkó Magda igazgató
83 A HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. ÉVFOLYAMÁNAK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMA tantárgy/évfolyam Helyi tanterv szakmacsoportos alapozó oktatás Humán orientációs ismeretek Tanulásmódszertan csoportban Egészségtan csoportban Humán orientációs gyakorlatok Kommunikácó csoportban Környezetkultúra csoportban Ön-és társismeret csoportban Humán pályák világa Egészségügyi szakmacsoportos alapozó elmélet Általános és személyiség lélektan Fejlődéslélektan és szocializáció Szociálpszichológia Mentálhigiéne Egészséggondozás Emberi test Egészségügyi szakmacsoport alapozó gyakorlat Szakmai kommunikáció Gondozástan Tantárgyi óraszámemelés Tanulásmódszertan Szakmai alapozó csoportbontás Egészségtan Kommunikácó Környezetkultúra Tanulásmódszertan Ön-és társismeret Humán pályák világa Szakmai kommunikáció Gondozástan
9.
10.
11.
12.
1 2 2 2 2 1 2 1 1 1 3 3 2 3 1
4 4 1
4 4 2 3
Budapest,2003.09.01. Frissítve: 2004.04.01. Felülvizsgálat: 2007. Frissítés: 2008. 05. 30 Perkó Magda igazgató
84 AZ INFORMATIKA SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. ÉVFOLYAMÁNAK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMA FELMENŐ RENDSZERBEN 2003/2004. tanévtől, kifutó jelleggel a 2008/2009. tanévtől tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika 1. Idegen nyelv Matematika tanulásmódszertan Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés Osztályfőnöki szabadon tervezhető szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező óra törvény alapján tantárgyi óraszám emelés Matematika tanulásmódszertan Történelem, társadalomismeret tanulói óraszám csoportbontás Informatika Matematika 1.Idegen nyelv tanulásmódszertan Történelem óraszám
9.
10.
11.
4 2
4 2
3 3 0,5
3 3 0,5
1 3 2 1
2 2
12. 4 3 1 3 3
4 3
3
3
3 3
2 1
2 1
2 1
1 2 1 1
1 2 1 2
5
5
8
8
27,5
27,5
30
30
1 0,5 1 30
1 0,5 1 30
1
1
1 32
1 32
5 4 3 1 1 44
5 4 3 1
6 4 3
6 4 3
43
45
45
Budapest,2003.09.01. Frissítve: 2004.04.01. Felülvizsgálat: 2007. Frissítés: 2008. 05. 30 Perkó Magda igazgató
85
A HUMÁN SZAKISKOLA 9-10. ÉVFOLYAMÁNAK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMA FELMENŐ RENDSZERBEN 2003/2004. tanévtől tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Földrajz Fizika Kémia/Biológia Biológia /fizika Egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció gyak. Szakmacsoportos alapozás Osztályfőnöki szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény szerint Tantágyi óraszámemelés Szövegértés Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Osztályfőnöki Szakmai alapozás Kommunikáció Egészséges ember gond. Tanulásmódszertan Ön és társismeret Környezetkultúra Egészségtan Humán pályák világa Csoportbontás Kommunikáció Szövegértés Egészséges ember gond. Tanulásmódszertan Ön és társismeret Környezetkultúra Egészségtan Idegen nyelv Matematika Informatika Testnevelés és sport Budapest, 2004. szeptember 1.
9.
10. 3 2 3 3 1
3 2 3 3 1
1 1 1
1 0,5 2 2 6 1 27,5 1 0,5
2 2 2
4 1 4 2
3 3 1 2
1 1 0,5 0,5 2 8 0,5 2 27,5
0,5 0,5 0,5
2 2 1 2 1
2 4 2 4 3 3 1 2
86
Frissítve: 2004.04.01. Felülvizsgálat: 2007. Frissítés: 2008. 05. 30 Perkó Magda igazgató
87 A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ 9. ÉVFOLYAMÁNAK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMA FELMENŐ RENDSZERBEN 2008/2009. tanévtől Tantárgy
óraszám
Állampolgári ismeretek
2
Idegenvezetési alapismeretek
1
Matematika
2
Idegen nyelv
13
Informatika
5
Tanulásmódszertan
1
Önismeret, kommunikáció
1
Viselkedés és magatartáskultúra
1
Testnevelés
2
Magyar nyelvtan (1 óra osztályszintű, 1 óra csoport=3 óra Osztályfőnöki Kötelező óraszám
1+0,5 1 27,5
Tantárgyi óraszámemelés Idegenvezetési alapismeretek
1
Szövegértés
1
Magyar nyelvtan
0,5
Csoportbontás Idegennyelv
13
Informatika
5
Matematika
2
Testnevelés
2
Szövegértés
1
Magyar nyelvtan
1
Budapest, 2004. szeptember 1. Frissítve: 2004.04.01. Felülvizsgálat: 2007. Frissítés: 2008. 05. 30 Perkó Magda igazgató
88
2007-2008. évben az intézményhálózatban bekövetkezett változások miatt, iskolánk két budapesti TISZK alapozó iskolája lett. Humán tagozatunk a Wallenberg Humán TISZK Informatika tagozatunk a PETRIK TISZK tagja. Szakmai együttműködésünk biztosítása érdekében, mindkét szakmacsoportban tantervmódosítás vált indokolttá. Az egységes, fővárosi szakmacsoportos kerettantervek alapján, készítettük el , mindkét szakmacsoportban helyi tantervünket. Pedagógiai programunk a képzések óraterveit tartalmazzák, helyi tantervünk szakmai programját nem, azok intézményünkben szakokként és tantárgyanként rendelkezésre állnak. HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA 2008. szeptembertől: 9. évfolyam 10. a osztály (NYEK) INFORMATIKA SZAKKÖZÉPISKOLA 2010. szeptembertől: 9. évfolyam
89 A HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. ÉVFOLYAMÁNAK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMA FELMENŐ RENDSZERBEN 2008/2009. tanévtől tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi ismeretek Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki szabadon tervezhető szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező óra törvény alapján tantárgyi óraszám emelés Matematika Tanulásmódszertan Történelem, társadalomismeret Földünk és környezetünk Biológia Szövegértés tanulói óraszám csoportbontás Tanulásmódszertan Szövegértés Informatika Matematika Szaknyelvi kommunikáció Egészségfejlesztés Kommunikáció Környezetkultúra Ön-és társismeret Egészségügyi pályák világa Gondozástan Elsősegélynyújtás Állapotmegfigyelés Anatómia Mentalhigiéne
9.
10.
11.
4 2,5
4 2,5
3 3 2
12. 4 4
3 3
4 2 1 3 3
3 1
1
2
3 3
3 1
1 1
2 1
2 1
6 27,5
6 27,5
1
1 1 0,5 1 1 1 32
0,5
1 30 2 1 2 4
2 1 2 1 2 8 30
1 2 1 2 8 30
1
1
1 1 32
32
4 1
4
2 1 1
1
1 1 4 1
2 2 2 1
2 1
90
tantárgy/évfolyam
9.
10.
11.
12.
Helyi tanterv szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet: Tanulásmódszertan csoportban Egészségfejlesztés Pszichológia Állapotmegfigyelés Szaknyelvi kommunikáció Általános kórtan Anatómia Egészségügyi szakmacsoport alapozó gyakorlat Egészségfejlesztés Kommunikáció Környezetkultúra Ön-és társismeret Egészségügyi pályák világa Gondozástan Elsősegélynyújtás Állapotmegfigyelés Anatómia Mentalhigiéne Összesen
2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 2 1 2 1 1
6
Budapest,2003.09.01. Frissítve: 2004.04.01. Felülvizsgálat: 2007. Frissítés: 2008. 05. 30 Felülvizsgálat: 2010. március 1. Perkó Magda igazgató
6
8
1
2 1 8
91
INFORMATIKA SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. ÉVFOLYAMÁNAK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMA FELMENŐ RENDSZERBEN 2008/2009. tanévtől tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika 1. Idegen nyelv Matematika tanulásmódszertan Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés Osztályfőnöki szabadon tervezhető szakmacsoportos alapozó oktatás Kötelező óra törvény alapján tantárgyi óraszám emelés Matematika tanulásmódszertan Történelem, társadalomismeret Szövegértés tanulói óraszám csoportbontás Szövegértés Informatika Matematika 1.Idegen nyelv tanulásmódszertan óraszám Szakmacsoportos alapozás Informatikai alapismeretek Informatika összesen összesenből elmélet Informatikai alapismeretek Informatika elmélet összesen összesenből gyakorlat Informatikai alapismeretek Informatika Gyakorlat összesen Budapest,2003.09.01. Frissítve: 2004.04.01. Felülvizsgálat: 2007. Frissítés: 2008. 05. 30 Felülvizsgálat:2010. március 1. Perkó Magda igazgató
9.
10.
11.
4 2
4 2
3 3 0,5
3 3 0,5
1 3 2 1
2 2
12. 4 3 1 3 3
4 3
3
3
1 2 1 1 10 32
1 2 1 2 10 32
1
1
1
1
34
34
3 3
2 1
2 1
2 1
6 28,5
6 28,5
1 0,5 1 1 32
1 0,5 1 1 32
1 4 4 3 1
1 4 4 3 1
6 4 3
5 4 3
45
45
47
46
4 2 6
6
7 3 10 3 3 1 4
8 2 10 3 3 2 5
4 2 6
5
6 2 2
2 2
2
4
4
4
4
5
92
A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ 9. ÉVFOLYAMÁNAK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMA FELMENŐ RENDSZERBEN 2008/2009. tanévtől Tantárgy
óraszám
Állampolgári ismeretek
2
Idegenvezetési alapismeretek
1
Matematika
2
Idegen nyelv
13
Informatika
5
Tanulásmódszertan
1
Önismeret, kommunikáció
1
Viselkedés és magatartáskultúra
1
Testnevelés
2
Magyar nyelvtan (1 óra osztályszintű, 1 óra csoport=3 óra Osztályfőnöki Kötelező óraszám Tantárgyi óraszámemelés
1+0,5 1 27,5
Idegenvezetési alapismeretek
1
Szövegértés
1
Magyar nyelvtan
0,5
Csoportbontás Idegennyelv
13
Informatika
5
Matematika
2
Testnevelés
2
Szövegértés
1
Magyar nyelvtan
1
Tanulásmódszertan
1
Önismeret
1
Budapest, 2004. szeptember 1. Frissítve: 2004.04.01. Felülvizsgálat: 2007. Frissítés: 2008. 05. 30 Felülvizsgálva: 2010. március 1.
Perkó Magda igazgató
93
3. Helye tanterveink speciális jellemzői Tantestületi döntés alapján: 1.) Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyaga és követelménye teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 2.) Tantárgyaink elnevezése megegyezik a kerettantervben használt megnevezéssel, minden tagozaton kivétel, a gimnáziumban a társadalomismeret tantárgyat a történelem és társadalomismeret (+ 0,5 óra) magyar nyelv és irodalom (+ 0,5 óra tánc és dráma); a integráltuk. 3.) Minden tagozatunkon a 9 – 10 osztályban tanulásmódszertant 9. osztályban szövegértést oktatunk. Részletes helyi tantervét tantestületünk szakmai munkaközössége kidolgozta a humán orientációs ismeretek tantárgyblokkban. 4.) Humán tagozaton, a humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport, humán orientációs ismereteit, valamint a humán szakterület egészségügyi szakmacsoport, egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek óratervét mellékeljük. 5.) Az informatika tagozaton a műszaki szakterület informatika orientáló és alapozó óratervét mellékeljük. 6.) A szabadon tervezhető órákat 9. és 10. osztályban a mellékelt táblázatban nevesített tantárgyakra használtuk fel, az általános műveltséget megszilárdító célzattal. A 11. és 12. évfolyamokon aktuálisan a tanulók választása szerint a kétszintű érettségi felkészítésére használjuk. 7.) Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként angol, német, francia, orosz, holland nyelvet választhatnak.
94
4. Az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1.) Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (CD, hanglemez, videokazetta, laboreszközök stb.) 2.) A tankönyvekkel, jegyzetekkel, munkafüzetekkel, papíralapú tanulási útmutatókkal kapcsolatos elvek: Fedje az adott tárgy ismeretanyag, követelménynek megfelelő tartalmát! Több éven át használható legyen (min. 3, max. 6 év)! Azokon a műveltségi területeken, ahol a megoldhatatlan (pl. informatika, gyógyszertan, egészségügyi műszertechnika) a tudomány igen gyors fejlődése miatt, az alaptankönyv 3-6 évente, az aktuális kiegészítéssel 1/2-1 évente változhatna. Tartalmában feleljen meg a helyi tanterveink elvárásainak! (Segítséget jelentene, ha egy valódi szakmai kompetenciával bíró testület, személy "védjegyét" tartalmaznák.) A tankönyvpiacon uralkodó dömping - anarchia - által felkínált lehetőségek közül átgondolt választás esetén is egy kísérleti csoporton, évfolyamon történő kipróbálás után, válhat véglegessé. Árát tekintve a szülők részéről megvehető legyen! Tanítható és tanulható legyen, alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, értve olvasható, megtanulható legyen! Technikai kivitele szempontjából tartós, alkalmas legyen több évfolyam kiszolgálására (használt könyv akció)! Árát tekintve, a tartós tankönyveken kívül, iskolai költségvetésből a könyvtár részére min. 10 pl. megvásárolható (a szociálisan rászoruló tanulók kölcsönözhetnek)! Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
95
A taneszközökre vonatkozó, tantárgyakra lebontott részletes szükségletet a kötelező taneszköz-jegyzékünk tartalmazza. 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 1.) A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2.) A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 9-15. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges”/megfelelt év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3.) Ha a tanuló 9-12.(13.) tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet 4.) Ha a tanuló a 9-12.(13.) évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, tanköteles esetben az évfolyamot ismételni köteles, egyéb esetben évismétlési kérelemmel élhet, vagy a tantestület döntése alapján javítóvizsgát tehet. A több tárgyból bukott tanulót tankötelezettség esetén évismétlésre kell utasítani, a tanköteles kort meghaladó tanulók esetében a szülők, az osztályban tanító pedagógusok meghallgatása után az igazgató dönt az évismétlés engedélyezéséről, vagy a tanuló képességeinek megfelelő másik osztályba, iskolába való áthelyezésről. 5.) A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott igazoltan (tanköteles tanuló esetében igazolatlanul) magántanuló volt 6.) Az a tanuló, aki tanulmányait elfogadható indok alapján az aktuális tanévben befejezni nem tudja, évhalasztási kérelemmel élhet (tanköteles tanulók esetén az Oktatási Törvény szabályai szerint kell eljárni). 6. Az egyes szakok közötti átjárhatóság Az informatika és humán szakok között átjárhatóság csak indokolt esetben a 9-10. évfolyam végéig. Informatikából - humánba - felzárkóztató program - pályaorientáció - kommunikáció - egészségtan Humánból - informatikába - szakmai informatika
96
Gimnáziumból humánba vagy informatikába indokolt esetben a 9-10. évfolyam végéig. Felzárkóztató program a fentiekkel megegyező . Humánból, Informatikából - gimnáziumba 10. év végéig különbözeti vizsga kell. A 10. évfolyam befejezése után minden oktatás- és képzésformánk megfelel az ápolási asszisztens OKJ 33 5012 01 szak bemenetének.
97
7. Oktatási formáink, átjárhatóság, követelményrendszer mindenkor érvényes dokumentumai: Az esedékesség évében érvényben lévő a.) Alapító okiratunk b.) Fenntarónk által jóváhagyott beiskolázási tervünk (beiskolázási agglomerációnk, munkaerőpiac igényeit figyelembe véve változó) c.) Curriculumaink d.) Törvényi szabályozók Érettségi vizsgaszabályzat OKJ-s szakmai képesítő-minősítő vizsgaszabályzat Közoktatási törvény Szakképzési törvény Felnőttképzési törvény e.) Helyi, iskolai szabályzataink SZMSZ és mellékletei Kollektív szerződés Közalkalmazotti Szabályzat PP Házirend IMIP Iskolaváltás, átjárhatóság biztosítása, más iskolából való átvétel feltételei A 9-13. évfolyamon, az első félév végén és a tanév befejezése után. Az előző iskola és a fogadó iskola helyi tantervének összehasonlítása után, különbözeti vizsga teljesítésével 8. A tanuló tantárgyválasztási és pedagógusválasztási joga A tanulóknak joga, hogy érdeklődésüknek megfelelően diákköröket alakíthassanak. Létrehozásukhoz szeptember hónapban kell jelezni az igényeket. Minimum nyolc fő jelentkezése szükséges.. A feltételek megléte alapján az iskola igazgatója dönt a diákkörök megalakításáról. A tanulók tantárgyválasztásainak, illetve módosítások eljárási kérdései A tanuló tantárgyválasztási döntését minden tanév szeptember 10-ig hozza meg, a döntést megváltoztatni csak igazgatói engedéllyel lehet. A kérelmet indoklással ellátva kell benyújtani. Az iskola igazgatója minden év március 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, továbbá a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A pedagógusválasztási jog gyakorlásának biztosítására a tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését.
98
A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. 9. A pedagógiai folyamatra utaló célok 9.1. Tanórán kívüli tevékenységeink a.) Törvény által garantált lehetőségek (az évfolyamonként jelölt százalék kihasználásával) felzárkóztatás: mindig a belső mérés eredményétől függően kiemelt évek: 9. évf. bemenet 11. évf. bemenet 13. évf. bemenet de szükség szerint bármikor, az igényt jelezhetik: - tanulók - szülők - szaktárgyért felelős pedagógusok - munkaközösség-vezetők - igazgató, vagy átruházott hatáskörrel helyettesei Formái, szervezeti keretei: - korrepetálás, felzárkóztatás - differenciált csoportos, vagy egyéni foglalkozás "... érezni azt, hogy az elképzeléseimre a legfinnyásabbak is odafigyelnek, fenséges szellemi eufória ... minden megszűnik, csak a szándék, a feladat tölti be az embert ... Ez az érzés, hogy amit tudok az van, azzal hathatok és még fölfelé vihet az utam ... Nincs ennél több, mint amikor magvalósítunk valamit és azzal együtt önmagunkat..." Jókai Anna: A feladat 9.2. Tehetséggondozás kötelezően: minden olyan adottság, képesség, készség, tehetség felismerése esetén, amely főprofilunkkal (javainkkal) fedésben van. kritérium kötelezően: csoportlétszám: min.: 8 fő, max.: 15 fő. Alternatívan, esetleg finanszírozás nélkül: 1-2 tanuló esetében is. Prioritás: Továbbtanulási szándék - szakirányú felsőoktatási, 5.4-es, érettségire épülő képzés Hagyományaink ápolását, iskolánk hírnevének nemesbítését célzó Egységes életmódra nevelést segítő Szenvedélybetegségeket megelőző Nyelvvizsgára való felkészítést segítő Házi szaktárgyi versenyekre felkészítő OSZTV-re való felkészítést segítő OKTV-re való felkészítést segítő Sikeres érettségi vizsgára való felkészülést segítő fakultációk, szakkörök, sportkör, önképző körök szervezése Formái, szervezeti keret:
99
differenciált oktató, nevelő munka, csoportok, egyéni foglalkozás Választhatóan: a fentmaradó keretet (vagy, de inkább elsősorban pedagógus, szaktanár "mivoltunkra" apellálva) személyi és tárgyi erőforrásaink maximális kihasználásával. profiljainktól távol eső továbbtanulási szándék pályázati kiírásnak megfelelő, tanulói pályázati szándék egyéb - potenciális adottság, képesség felismerése esetén -, ha szükséges társintézmények bevonásával - támogatás Formái, szervezeti keret: egyéni, csoportos létszáma: meghatározhatatlan 9.3. Kulturális, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló, a korosztály szórakozását kielégítő tevékenységeink. kilencedikesek avatása gólyabál gólyatábor filmklub Kanizsay nap szalagavató nyelvi tábor külföldi - nyelvgyakorlást szolgáló - táborok színház, mozi látogatás kirándulások sítábor kommunikációs tábor osztály- és testvériskola találkozó osztálykirándulás iskolai ünnepségek iskolarádió múzeum látogatás, aktuális kiállítás látogatás 9.4. Iskolai életünk munkarendjét és időbeosztását a központi rendelet betartása mellett helyi szabályzataink határozzák meg. Tantárgyfelosztás, órarend SZMSZ Kollektív szerződés IDB szabályzat ODB szabályzat Házirend IMIP Saját szabályzatainkat a döntés-előkészítés időszakában zajló vita után konszenzusra jutva az érintett felekkel alakítjuk ki, általában 4 évre szólóan, de érintett kört illető jelzés alapján indokoltan évente módosítjuk.
100
10. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások 10.1. Értékelési alapelveink Beszámoltatás, számonkérés formái A Közoktatási Törvény 19. § (1)d, e; (4) b, e betartásával a.) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését b.) Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenység alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. c.) Az osztályozásnál a hagyományos 1-5 fokozatú skálát használjuk tantárgyanként 100 – 90% 89 – 75% 74 – 60% 59 – 50% 49 alatt
jeles jó közepes elégséges elégtelen
Kivétel:
pályaorientáció kommunikáció önismeret tanulásmódszertan Amely tárgyaknál az eredmény értékelése túlságosan szegényes lenne az ötfokú skála, az eredményesség csak folyamatos, egyénre szabott szöveges értékeléssel lehetséges. d.) A félévi és év végi zárás előtt 30 nappal előzetes osztályozó értekezletet tartunk az osztályban tanító pedagógusok, ODB tagok, Szülői szervezet tagok részvételével Célja: Az osztály bemutatása az alábbi szempontok alapján f.) A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló minden tantárgyból félévente legalább kétszer szóban felel. az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, informatika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység réven ellenőrizzük.) g.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. h.) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell
101
szereznie. Ha a témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. i.) A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítjük. Az ellenőrző könyv vezetése a tanuló kötelessége. Bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását – az eredeti bejegyzés színétől eltérő tollal - pótolja. j.) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0 – 33% 34 – 50% 51 – 75% 76 – 90% 91 – 100%
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
k.) A számonkérés formáinak súlya a tanulók értékelésében ( félévi és év végi eredményeinek kialakításában. Szóbeli felelet ( egyik óráról a másik órára való felkészülést mér) kék színnel kerül a naplóba. Nem kell előre bejelenteni, az óra elején zajlik, rendszeres számonkérés. Félévente két alkalommal lehet jelenteni az ok megjelölésével, ha nem tudott készülni, de a tananyagból a következő órán be kell számolni, ebben az esetben nem kap elégtelent, és a pótlást sem osztályozzuk, Kisdolgozat (egyik óráról a másik órára való felkészülést mér) kék színnel kerül a naplóba. Nem kell előre bejelenteni. A kéttípusú jegy azonos értékű az elbírálásban, a félév illetve év folyamán szerzett jegyek „átlageredménye, fejlődést figyelembe véve kerekítéssel. Témazáró dolgozat, piros színnel kerül a naplóba. A témazáró dolgozat időpontját a dolgozatírás előtt minimum egy héttel be kell jelenteni, dupla súllyal szerepel a végső jegy kialakításában. Hiányzás esetén a kijelölt időpontban pótoltatni kell. 10.2. Az iskolai jutalmazás formái „Mindennap megszűnik valami, emiért az ember szomorkodik; de mindennap születik valami, amiért érdemes élni és közdeni.” (Herakleitosz) a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret
102
nevelőtestületi dicséret b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c.) Az egyes tanévek végén, valamint a 4 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d.) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. e.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f.) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállás tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g.) A négy tanéven át kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző tanulók „Kanizsay díj”-ban részesülnek Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
103
10.3. Az I. félévi előzetes osztályozó értekezletre javasolt elemzési szempontok a 9. évfolyam osztályfőnökeinek a.) Helyzetelemzés létszám évismétlő kimaradt (oka) veszélyeztetettek száma veszélyeztetés oka, intézkedések szociális helyzet b.) Tanulmányi munka: havi átlagok változása mely tárgyakat szeretik miből vannak jó eredmények miből indultak versenyen mely tárgyból várható a legtöbb bukás felzárkóztatásra mely tárgyakból - hányan jártak c.) Fegyelem: kiemelkedő fegyelmezetlenség volt-e a félévben a késések számolásából vannak-e igazolatlan órák d.) Mulasztás mulasztásmentes napok igazolt órák száma feltűnően sok igazolatlan órák száma feltűnően sok hányan nem mulasztottak e.) Viselkedési normák betartása: Bekapcsolódás az iskolai munkába ügyelet ellátása ebédhordás rongálások f.) Érdeklődési körök: olvasottságuk tantárgyhoz köthető érdeklődésük egészséges kultúráltsághoz kapcsolható érdeklődésük nemhez, életkorhoz kapcsolható érdeklődésük egyéb, fentiekhez nem sorolható, kapcsolható érdeklődésük g.) 9-13. évfolyamon a gyenge tanulmányi eredményt elért tanulók javítási lehetőségeinek megbeszélése
104
I-II. FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS (9-15. évfolyamon) I. FÉLÉV Osztály: Létszám év elején: Létszám félévkor: Kimaradt (név szerint, kimaradás oka) .......................................................................... ............................................ Kollégista: Évismétlők: 1-2 tárgyból } BUKÁS ..................... több tárgyból Bukások száma tantárgyak szerint: Tantárgy Fő ................................. ................ ................................. ................ ................................. ................ Hiányzás: (Az átlagszámításnál az EGÉSZ osztály létszámával osztunk!) Igazolt: ..................................óra/fő Igazolatlan: ............................óra/fő Összesen: .............................óra/fő Nem mulasztott tanulók szám: ............. Mulasztásmentes napok száma: ........... Szaktanári figyelmeztetőt kapott tanulók száma: osztályfőnöki figyelmeztető: .............. osztályfőnöki intő: ............... igazgatói figyelmeztető: .............. igazgatói intő: ............... tantestületi figyelmeztető: ............... fegyelmi tárgyalás: .............. Dicséret: szaktanári .................. osztályfőnöki: .................. igazgatói: .................. Osztályozó vizsgát tett tanulók: Név, tantárgy: .....................................
ÉV VÉGE Osztály: Létszám év elején: Létszám év végén: Kimaradt (név szerint, kimaradás oka) .......................................................................... ............................................ Kollégista: Évismétlők: 1-2 tárgyból } BUKÁS ...................... több tárgyból Bukások száma tantárgyak szerint: Tantárgy Fő ................................. ................ ................................. ................ ................................. ................ Hiányzás: (Az átlagszámításnál az EGÉSZ osztály létszámával osztunk!) Igazolt: ..................................óra/fő Igazolatlan: ............................óra/fő Összesen: .............................óra/fő Nem mulasztott tanulók szám: ............. Mulasztásmentes napok száma: ........... Szaktanári figyelmeztetőt kapott tanulók száma: osztályfőnöki figyelmeztető: .............. osztályfőnöki intő: ............... igazgatói figyelmeztető: .............. igazgatói intő: ............... tantestületi figyelmeztető: ............... fegyelmi tárgyalás: .............. Dicséret: szaktanári .................. osztályfőnöki: .................. igazgatói: .................. Osztályozó vizsgát tett tanulók: Név, tantárgy: .....................................
105
11 . Az érettségi vizsga Az érettségi vizsga formáját és szabályait az - Közoktatási törvény 8., 9. § - (a mindenkor hatályos) érettségi és vizsgaszabályzat határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata 100/1997.(VI.13.)Korm. r.(módosítása) 2. számú melléklete tartalmazza az érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit. Iskolánk vállalja a kétszintű érettségi vizsgára (Gimnázium, Szakközépiskola) való felkészítést. A kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően az alábbi tantárgyak követelményeinek elsajátítását teszi lehetővé. Közismereti tárgyak: magyar, történelem, matematika, idegen nyelv (angol, német, francia), kémia, biológia, földrajz, tantárgyakból Szakmai előkészítő tárgyak: Közismereti informatika egészségügyi alapismeretek komplex tantárgyakból 12. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái A magatartás, szorgalom értékelésére iskolaközösségünk által elfogadott normákat alkalmazzuk. I. A magatartás érdemjegye az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezzek ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem). A szorgalom értékelése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt (rendszeresség, pontosság, önállóság, kötelességtudat). II. A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel. Az osztályfőnök és az osztály szükség szerint, de legalább félévenként értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát, a tapasztalatokról tájékoztatja a szülőket (szülői értekezlet). Félévkor és év végén a tanulók magatartás és szorgalom minősítését az osztályfőnök az ODB és az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg. III. A magatartás jegyek elbírálása során figyelembe kell venni a tanuló személyiségének előző évhez viszonyított pozitív vagy negatív változását a közösség érdekeivel való azonosulás szintjét a közösség érdekében végzett tevékenységet Példás magatartású az a tanuló,
106
aki betartja a Házirend követelményeit, viselkedése tanórán és azon kívül példamutató a rábízott feladatokat példamutatóan ellátja nincs igazolatlan órája, és legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetése van Jó magatartású az a tanuló, aki a Házirend követelményeit általában megtartja tanórai és azon kívüli viselkedése jó a közösség érdekében vállalt feladatait ellátja 1-2 igazolatlan órája és legfeljebb osztályfőnöki intője van Változó magatartású az a tanuló, aki a Házirend követelményeit gyakran nem tartja be tanórai és azon kívüli viselkedése kifogásolható a rábízott feladatok ellátásában nem megbízható maximum 10 igazolatlan órája, illetve osztályfőnöki intője van Rossz magatartású az a tanuló aki rendszeresen, illetve súlyosan vét a Házirend követelményei ellen hangvétele, viselkedése durva, vagy szándékosan árt a közösségnek 11-nél több igazolatlan órája, illetve igazgatói intője van IV. A szorgalom jegyek elbírálása során figyelembe kell venni: a tanuló képességeit, és egybevetni az elért tantárgyi eredményekkel a tanuló otthoni körülményeit a szorgalom jegy ennek megfelelően eltérhet a tantárgyi érdemjegyektől Példás szorgalmú az a tanuló, aki képességeihez és körülményeihez képest a maximális teljesítményt nyújtja Az órákon aktív, rendszeres munkát végez, teljesítménye egyenletes céltudatos, önellenőrzésre képes Jó szorgalmú az a tanuló, aki az órákon figyel, aktív, feladatait elvégzi egyenletesen, megbízhatóan dolgozik Változó szorgalmú az a tanuló, aki ingadozó teljesítményt nyújt, munkája rendszertelen, önellenőrzése fejletlen az órákon passzív Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki feladatait nem végzi el egy vagy több tárgyból elégtelen minősítést szerzett
107
13. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. Az állapotmérést a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00
1.10
1.23
1.34
1.45
1.55
1.64
1.72
2
1.03
1.13
1.26
1.37
1.48
1.58
1.67
1.75
3
1.06
1.16
1.29
1.40
1.51
1.61
1.70
1.78
4
1.09
1.19
1.30
1.43
1.54
1.64
1.73
1.81
5
1.12
1.22
1.34
1.46
1.57
1.67
1.76
1.84
6
1.15
1.25
1.37
1.49
1.60
1.70
1.79
1.87
7
1.18
1.28
1.40
1.52
1.63
1.73
1.82
1.90
8
1.21
1.31
1.44
1.55
1.66
1.76
1.85
1.93
9
1.24
1.34
1.47
1.58
1.69
1.79
1.88
1.96
10
1.27
1.37
1.50
1.61
1.72
1.82
1.91
1.99
11
1.30
1.40
1.53
1.64
1.75
1.85
1.94
2.02
12
1.33
1.43
1.56
1.67
1.78
1.88
1.97
2.05
13
1.36
1.45
1.59
1.70
1.81
1.91
2.00
2.08
108
14
1.39
1.48
1.62
1.73
1.84
1.94
2.03
2.11
15
1.42
1.52
1.65
1.76
1.87
1.97
2.06
2.14
16
1.45
1.56
1.68
1.79
1.90
2.00
2.09
2.17
17
1.48
1.58
1.72
1.82
1.93
2.03
2.12
2.20
18
1.51
1.62
1.76
1.85
1.97
2.07
2.16
2.24
19
1.54
1.66
1.80
1.89
2.01
2.11
2.20
2.28
20
1.57
1.70
1.84
1.94
2.05
2.15
2.24
2.32
21
1.61
1.74
1.87
1.98
2.09
2.19
2.28
2.36
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. 4. Az iskolában az alapozó szakasz (5-6 évfolyam) kötelező tanórai foglalkozásainak huszonöt százalékéban (heti hat órában) folyik nem szakrendszerű oktatás, elsősorban a következő tantárgyak tanóráin: idegen nyelv, természetismeret, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.
109
Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00
1.10
1.23
1.34
1.45
1.55
1.64
1.72
2
1.03
1.13
1.26
1.37
1.48
1.58
1.67
1.75
3
1.06
1.16
1.29
1.40
1.51
1.61
1.70
1.78
4
1.09
1.19
1.30
1.43
1.54
1.64
1.73
1.81
5
1.12
1.22
1.34
1.46
1.57
1.67
1.76
1.84
6
1.15
1.25
1.37
1.49
1.60
1.70
1.79
1.87
7
1.18
1.28
1.40
1.52
1.63
1.73
1.82
1.90
8
1.21
1.31
1.44
1.55
1.66
1.76
1.85
1.93
9
1.24
1.34
1.47
1.58
1.69
1.79
1.88
1.96
10
1.27
1.37
1.50
1.61
1.72
1.82
1.91
1.99
11
1.30
1.40
1.53
1.64
1.75
1.85
1.94
2.02
12
1.33
1.43
1.56
1.67
1.78
1.88
1.97
2.05
13
1.36
1.45
1.59
1.70
1.81
1.91
2.00
2.08
14
1.39
1.48
1.62
1.73
1.84
1.94
2.03
2.11
15
1.42
1.52
1.65
1.76
1.87
1.97
2.06
2.14
16
1.45
1.56
1.68
1.79
1.90
2.00
2.09
2.17
17
1.48
1.58
1.72
1.82
1.93
2.03
2.12
2.20
18
1.51
1.62
1.76
1.85
1.97
2.07
2.16
2.24
19
1.54
1.66
1.80
1.89
2.01
2.11
2.20
2.28
20
1.57
1.70
1.84
1.94
2.05
2.15
2.24
2.32
21
1.61
1.74
1.87
1.98
2.09
2.19
2.28
2.36
110
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0.97
1.08
1.17
1.24
1.31
1.38
1.43
1.47
2
1.00
1.11
1.20
1.27
1.34
1.41
1.45
1.50
3
1.03
1.14
1.23
1.30
1.37
1.44
1.48
1.53
4
1.06
1.17
1.26
1.34
1.40
1.47
1.51
1.56
5
1.09
1.20
1.29
1.38
1.43
1.50
1.54
1.59
6
1.12
1.23
1.32
1.41
1.45
1.53
1.57
1.62
7
1.15
1.26
1.35
1.44
1.48
1.56
1.60
1.65
8
1.19
1.29
1.38
1.47
1.51
1.59
1.63
1.68
9
1.22
1.32
1.41
1.50
1.54
1.62
1.66
1.71
10
1.25
1.35
1.44
1.53
1.57
1.65
1.69
1.74
11
1.29
1.38
1.48
1.56
1.60
1.68
1.72
1.77
12
1.32
1.41
1.50
1.59
1.63
1.71
1.74
1.80
13
1.35
1.44
1.53
1.62
1.66
1.74
1.77
1.84
14
1.39
1.48
1.57
1.65
1.69
1.77
1.80
1.87
15
1.41
1.50
1.60
1.68
1.72
1.80
1.83
1.90
16
1.44
1.53
1.64
1.71
1.76
1.84
1.87
1.94
17
1.47
1.57
1.67
1.74
1.80
1.87
1.91
1.98
18
1.50
1.60
1.70
1.77
1.84
1.90
1.95
2.02
19
1.54
1.64
1.74
1.80
1.88
1.94
1.99
2.05
20
1.57
1.68
1.78
1.84
1.92
1.98
2.03
2.08
21
1.61
1.72
1.81
1.88
1.96
2.02
2.07
2.11
feladat:
HASONFEKVÉSBŐL FOLYAMATOSAN
TÖRZSEMELÉS
ÉS
LEENGEDÉS
(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.
111
Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
112
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: 3.
feladat:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1. 2. 3. 4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
113
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
PONTSZÁM
1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam
FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁSÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 4.
feladat:
114
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
11 13 15 17 19
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
115
11
9
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
10 11 12 13 14 15 16
1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. 4. Törvényi változás, vagy egyéb okból bármikor módosítás indokolt.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén, ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelőtestület felkéri a szülői szervezetet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követően átfogóan elemezze. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői szervezet; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői szervezet diákönkormányzati képviselői útján az iskolai szülői szervezetnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
117
4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél; - az iskola honlapján
117
118
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A módosított, egységes szerkezetbe foglalt Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat a 2008. 05. 20. napján tartott ülésén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2008. 05. 20.
______________________________ az iskolai diákönkormányzat vezetője A módosított, egységes szerkezetbe foglalt Pedagógiai Programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2008. 05. 20. napján tartott ülésén megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2008. 05. 20.
______________________________ az iskolai szülői munkaközösség elnöke A pedagógia programot a nevelőtestület a 2008. év 05. hó 15. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Budapest, 2008. 05. 15.
____________________________ igazgató
___________________________ a tantestület képviseletében
_____________________________ a tantestület képviseletében
118
