Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium intézményvezetői. állását

P ÁLYÁZAT Az Oktatási és Kulturális Közlöny 2009. december 28-ai, 36. számában megjelent Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett felhívásra megpályázom a

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium intézményvezetői állását.

Perlakiné Cserni Mónika 2081, Piliscsaba Nagybaczoni Nagy Vilmos utca 19.

Budapest Főváros Önkormányzata Oktatási Bizottság 1052, Budapest Városház utca 9-11.

Tel.: 30/3612380 Budapest, 2010. január 29.

Pályázat

Perlakiné Cserni Mónika Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................ 2 2. Helyzetelemzés ....................................................................................... 6 2.1. Tevékenységi kör az alapító okirat alapján ...................................... 6 2.2. Az akkreditált felnőttképzés adatai .................................................. 7 2.3. Oktató-nevelő munkánk bemutatása ................................................ 9 2.3.1. A képzési struktúra ..................................................................... 9 2.3.2. Létszám adatok ......................................................................... 12 2.3.3. A beiskolázás, tanulmányi helyzet, továbbtanulás .................. 14 2.3.4. Szociális helyzet, neveltségi szint ............................................ 16 2.3.5. Szabadidős tevékenységek ....................................................... 18 2.4. A humán erőforrás helyzete............................................................ 20 2.4.1. A vezetőség .............................................................................. 20 2.4.2. A nevelőtestület ........................................................................ 20 2.4.3. A gazdasági, ügyviteli és technikai dolgozók .......................... 24 2.5. Intézményi kapcsolatok .................................................................. 25 2.5.1. A diákönkormányzattal ............................................................ 25 2.5.2. A szülői házzal ......................................................................... 26 2.5.3. A felsőoktatással, gyakorlóiskolaként...................................... 27 2.5.4. A TISZK-ek iskoláival ............................................................. 28 2.5.5. Egyéb kapcsolatok.................................................................... 29 2.6. Tárgyi feltételek .............................................................................. 30 2.6.1. Az épület................................................................................... 30 2.6.2. Felszerelések és eszközök ........................................................ 32 2.7. A gazdálkodás főbb mutatói ........................................................... 36 3. Vezetői program ................................................................................... 37 3.1. Célmeghatározás ............................................................................. 37 3.2. Az első év feladatai......................................................................... 38 3.3. A finanszírozás kérdése .................................................................. 43 3.4. Az oktatási-nevelési feladatok ........................................................ 46 Mellékletek ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Önéletrajz Diplomák, tanúsítványok fénymásolata Adatvédelmi nyilatkozat Szakmai gyakorlat igazolása Erkölcsi bizonyítvány Referencialevél

1

Pályázat


1. Bevezetés A rendszerváltással egy időben kezdtem el pályakezdő pedagógusként dolgozni, így a saját bőrömön tapasztaltam az elmúlt húsz év társadalmi, gazdasági és államigazgatási változásait, amelyek a közoktatás, illetve a szakképzés területét érintik. Ez idő alatt átalakult a képzési struktúra, megjelentek a nyolc- illetve hatosztályos gimnáziumok, az alternatív és reform pedagógiai módszerek, a nem állami oktatási intézmények, teljes szerkezetváltás történt a szakképzésben, a szakmunkásképző iskolák megszűnésétől a szakközépiskolák átszervezésén át, a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK-ek) kialakulásáig. Átalakultak, illetve létrejöttek az intézmények munkáját segítő, ellenőrző hivatalok, szolgáltatók, szakszolgálatok, egyre nagyobb szerepet kaptak az informatikai és egyéb korszerű eszközök, mind az oktatásban, mind pedig a kapcsolódó adminisztrációs feladatokban. A jogszabályi környezet is jelentős változáson ment keresztül, külön vált a közoktatás, a felsőoktatás és a szakképzés törvényi szabályozása, megjelent a Nemzeti Alaptanterv, a rá épülő Kerettantervek, többször módosult az OKJ rendszer. Kitolódott a tankötelezettség ideje, bevezetésre került a kétszintű érettségi, az európai uniós jogharmonizáció keretében (különösen az Európai Unióhoz való csatlakozást követően) előtérbe került a gyermek és ifjúságvédelem, a diákjogok, és az integráció kérdése. Mindezekkel párhuzamosan az iskolák nevelőtestülete is egyre nagyobb önállóságra tett szert, ami egyszerre jelent jogokat és kötelezettségeket (pl. az intézményi dokumentumok kidolgozása: helyi tantervek, IMIP, SZMSZ, házirend), illetve megnövekedett felelősséget. Mi, pedagógusok nagyobb beleszólási lehetőséget kaptunk a minket is érintő kérdésekben, ugyanakkor a velünk szemben támasztott elvárások és a ránk nehezedő terhek is megnőttek, folyamatos önképzésre, továbbképzésre sarkallva bennünket. Fontos tényező lett az iskolák életében a minőségbiztosítás, ezen belül is a magas szakmai színvonal biztosítása, a partnerekkel (szülők, diákok, fenntartó, pedagógiai munkát segítő intézmények, munkaadók, a többi iskola stb.) való jó kapcsolat, folyamatos feladat a pedagógusok önértékelése, az iskolában folyó munka ellenőrzése, értékelése, a visszacsatolás. A fenti tényezők magukkal hozták a vezetők szerepének megváltozását is, az oktató-nevelő munka irányítása mellett egyre nagyobb teret kap az intézmény menedzselése, amely egyszerre jelenti a források bővítését, az iskola népszerűsítését, és az innovatív gondolkodásmódot. Az iskolák között kialakult - a tanulókért folytatott egyre élesedő - versenyhelyzetben valamennyi intézménynek törekednie kell egyéni 2

Pályázat


arculatának megőrzésére, hagyományainak ápolására, ugyanakkor a társadalmi elvárásoknak megfelelő megújulásra, hogy tanulói a képességeiknek megfelelő kompetenciákkal rendelkezve, megfelelő neveltségi szinten hagyhassák el az iskolát, akár a szakképzés, akár a felsőoktatás, akár a munkaerőpiac felé vezet az útjuk. Az eredményes munka, a célok elérésének érdekében az iskola igazgatójának, aki egyszemélyi felelős vezető ugyan, nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a megvalósítás érdekében folyamatosan együtt kell működnie az iskola valamennyi dolgozójával, a diákokkal, a szülőkkel, fenntartóval, a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel. Ugyanakkor gondoskodnia kell a megfelelő körülményekről, a szükséges forrásokról, ellenőriznie, értékelnie és motiválnia kell az alkalmazottakat, ügyelnie kell a törvényszerű működésre. Az igazgatónak tehát egyszerre kell pedagógusnak, jogásznak, közgazdásznak lennie, irányítania és csapatban dolgoznia, határozott, ugyanakkor empatikus vezetőként, szakemberként kell dolgoznia az iskola, a közös célok megvalósulásának érdekében. Úgy gondolom, hogy egy kreatív, vállalkozó pedagógus számára ez a feladat igazi kihívást, erőpróbát jelent, ami életének, karrierjének egyik legfontosabb állomásává válhat. A Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnáziumban 2002 óta tanítok matematikát, kémiát és informatikát. Ezt megelőzően Piliscsabán az Erdészeti és Mezőgazdasági

Szakközépiskolában

dolgoztam,

néhány

évig

munkaközösség-

vezetőként, illetve általános igazgatóhelyettesként. Fontosabb feladataim voltak: az órarend elkészítése, az oktatási és nevelési feladatok napi szinten való szervezése, ellenőrzése, a helyettesítések, túlórák nyilvántartása, elszámolása, a kollégium vezetőjével és a szakmai igazgatóhelyettessel való folyamatos kapcsolattartás, pályázatírás, és beszámolás, a diákok tanórán kívüli programjainak koordinálása. Vezetőként a világbanki program bevezetésében és megvalósításában, ennek keretében a

tanmenetek

kidolgozásában,

az

eszközök

átvételének,

beüzemelésének

lebonyolításában, valamint továbbképzéseken, külföldi tanulmányutakon vettem részt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából irányítottam az agrár-szaktanácsadói rendszer kiépítését országszerte, a minisztérium által fenntartott szakközépiskolákban. Több, sikeres pályázat elkészítésében működtem közre, így sikerült

forrásokat

teremteni

a

néhány

százezer

forintos

eszközbővítéstől,

könyvtárfejlesztéstől kezdve, az informatikai hálózat kiépítésén át a több tízmilliós sportcsarnok építéséig. Ebben az időszakban végeztem el az informatikatanár szakot az Eötvös

Loránd

Tudományegyetemen,

és

készítettem

el

egy

epocha-

és

projektgyűjteményt az akkori ECDL vizsgamodulokhoz. A Piliscsabai Iskolaalapító 3

Pályázat


Egyesület alapító tagjaként, vezetőjeként, szülőként és pedagógusként is részt vettem a Palánta Általános Iskola létrehozásában, pedagógiai programjának kidolgozásában, működtetésében, amely az alternatív pedagógiai módszerekkel tanító iskolák között mára már referenciaintézménnyé vált. A Kanizsayba kerülésem után a természettudományi munkaközösség munkájába kapcsolódtam be, a feladatbankok létrehozásába, a próbaérettségik, a szintfelmérők kidolgozásába, a versenyekre, közép és emelt szinten érettségikre való felkészítésbe, a pedagógiai

program

módosításakor

a

helyi

tantervek

átdolgozásába.

Kezdeményezésemre kezdődött meg iskolánkban a tanulók ECDL-vizsgára való felkészítése, vizsgára bocsátása; a vizsgaközponttal való kapcsolattartás, a vizsgák szervezése jelenleg is az én feladatom. Több alkalommal is elkészítettem és karbantartottam az iskola órarendjét, illetve vállaltam el feladatot az iskolai, illetve az osztályfőnöki adminisztrációban. Örömmel és aktívan vettem, veszek részt a diákság és a pedagógusok közös, tanórán kívüli programjaiban, diáknapokon, szalagavatókon, kirándulásokon, sportrendezvényeken, vetélkedőkön, versenyeken. Az itt eltöltött évek alatt is folyamatosan tovább képeztem magam (pl. emelt szintű érettségire való felkészítés, vizsgaelnöki felkészítés, tanulásmódszertan, konfliktuskezelés, mérésértékelés témakörben). Úgy gondolom, hogy nem csak beilleszkednem sikerült az iskola dolgozóinak közösségébe, de arról is meggyőztem kollégáimat, illetve az iskola vezetését, hogy számíthatnak rám akár önálló feladatvégzésről, akár csapatmunkáról van szó. Úgy vélem, hogy ennek is köszönhető, hogy igazgatónőnk, Perkó Magdolna, aki nyugdíjba készülve utolsó vezetői ciklusát tölti iskolánkban, utódját keresve bizalmat szavazott nekem, és a tantestület támogatásával beiskolázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közoktatási vezető szakirányú szakjára, ahol 2009-ben szereztem diplomát és tettem pedagógus szakvizsgát. Szintén ennek a bizalomnak köszönhetően, a Petrik TISZK-ben megalakulása, 2007 ősze óta képviselem iskolánkat, akkor az informatikai szakmacsoport közös alapozó tanterveinek kidolgozásában vettem részt, jelenleg pedig a Társadalmi Megújulási Program (TÁMOP) projektjének megvalósításában

szakmai

koordinátorként

működöm

közre.

Feladatom

a

kapcsolattartás, a tájékoztatás, az iskolai munka (továbbképzések, próbatanítások, értekezletek, stb.) megszervezése, irányítása, dokumentálása.

4

Pályázat


Összegezve elmondhatom, hogy mind a Kanizsay teljes alkalmazotti körét, mind pedig a tantestületét tekintve egy olyan jól együttműködő, kommunikatív, humánus közösség tagja lehetek, amelyben nyugodt körülmények között, jó hangulatban, egymásra támaszkodva tudjuk végezni nevelő-oktató munkánkat. Hivatásszeretetem mellett leginkább ez sarkallt arra, hogy benyújtsam pályázatomat, és a megbízás elnyerése esetén vállalkozzam az intézményvezetői feladatok ellátására az elkövetkező öt évben. Meggyőződésem ugyanis az, hogy a hagyományok folytatása, felfrissítése, a közösen kitűzendő és elfogadandó új célok megvalósítása csak közös akarattal, egymással összefogva, együtt gondolkodva és munkálódva lehet sikeres, és én csak egy ilyen közösség vezetésére tudok hittel és örömmel vállalkozni.

5

Pályázat


2. Helyzetelemzés 2.1. Tevékenységi kör az alapító okirat alapján A Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium (OM azonosító: 035292), 1043 Budapest, Kassai utca 24/a székhelyű, besorolását tekintve önálló jogi személyiségű, önállóan működő és gazdálkodó, közszolgáltatást végző költségvetési

közintézmény.

Működési

területe

Budapest

és

Pest

megye,

alaptevékenysége az általános és szakmai középfokú oktatás. Az intézmény alap szakfeladata a nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés és oktatás, melyet jelenleg két területen, az egészségügyi és az informatikai szakmacsoportokban végez. Az intézmény további szakfeladatai:  Nappali rendszerű gimnáziumi, illetve szakiskolai nevelés és oktatás  Sajátos nevelési igényű (SNI) (látássérült, hallássérült, mozgássérült, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejődésének organikus okra visszavezethető,

vagy

vissza

nem

vezethető

tartós

és

súlyos

rendellenességével küzdő) tanulók nappali rendszerű gimnáziumi, szakközépiskolai, illetve szakiskolai nevelése, integrált oktatása  Gimnáziumi, szakközépiskolai, illetve szakiskolai felnőttoktatás  Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás  Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás  Pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelés  Tanulószobai foglalkozás  Iskolai intézményi közétkeztetés, munkahelyi vendéglátás  Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az egészségügyi szakmacsoportban a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium (a Humán TISZK szakképző iskolája), az informatikai szakmacsoportban a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű, Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola (a Petrik TISZK szakképző iskolája) készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire az iskolában végzett tanulókat. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek:  Felnőttképzési tevékenység  Továbbképzések, önköltséges, tanórán kívüli tevékenységek szervezése  Intézményi vagyon működtetése  Saját konyha üzemeltetése Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 6

Pályázat


2.2. Az akkreditált felnőttképzés adatai Megnevezés:

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Felnőttképzési Intézet

Intézmény- akkreditációs lajstromszám:

AL-1034

Felnőttképzési nyilvántartási szám:

00600-2008

Az engedély érvényessége: 2012.07.08. EUROPASS bizonyítvány: angol, német, olasz, francia nyelven A képzés formája:

levelező, illetve távoktatás, szükség esetén kihelyezett helyszínen

Az engedélyezett tevékenységek, szolgáltatások: OKJ szerinti képzések: OKJ szám  Mentőápoló

52 725 02 0000 00 00

 Gyógyszerkiadó szakasszisztens

52 720 01 0001 54 05

 Gyógyszertári asszisztens

52 720 01 0010 52 03

 Masszőr

52 726 01 0010 00 00

o Gyógymasszőr (elágazás)

52 726 01 0010 52 01

o Sportmasszőr (elágazás)

52 726 01 0010 52 02

 Ápoló

54 723 01 1000 00 00

 Szociális segítő- szociális asszisztens

54 762 01 0010 54 03

 Rehabilitációs nevelő segítő

54 762 01 0010 54 01

 Mentálhigiénés asszisztens

54 762 01 0001 54 02

 Körzeti-közösségi szakápoló

54 723 01 0001 54 07

 Csecsemő- és gyermekápoló

54 723 02 1000 00 00

Pontszerző továbbképzések (egészségügyi és szociális szakmacsoportban) (A

pedagógusok

hétévenkénti

120

pontos

továbbképzéseihez

hasonlóan

az

egészségügyben is van a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet által előírt ötévenkénti, 100 pontos továbbképzési kötelezettség)

7

Pályázat


Megnevezés Sürgősségi kórképek felismerése és szakdolgozói kompetenciakörbe tartozó ellátása, különös tekintettel az időskorra jellemző specifikumokra A szívizominfarktuson átesett betegek ápolása, gondozása, rehabilitációja intézményi illetve otthonápolási keretek között A haldokló beteg ápolása, ellátása, gyász az ápolói kompetenciák tükrében Az idősellátás bentlakásos intézményeiben jelentkező jellegzetes problémák, és azok lehetséges megoldási módszerei Evidenciákon alapuló ápolás, ápolási folyamat és dokumentáció A decubitus (nyomási fekély) kialakulása, megelőzésének és kezelésének korszerű lehetőségei Inkontinens betegek evidenciákon alapuló ápolása Cukorbetegek akut és krónikus ellátása, ápolása, gondozása Vezetői ismeretek és készségek fejlesztése szociális intézményben dolgozó vezetők részére Mobilizáció intézményi és otthoni körülmények között Foglalkoztatásszervezés a bentlakásos szociális intézményekben Intézményi és otthoni körülmények között végzett táplálással, mesterséges-táplálással összefüggő ápolói-gondozói ismeretek

Pontérték, engedélyszám 45 pont T-05-146/2008 50 pont T-05-140/2008 30 pont T-05-009/2009 32 pont T-05-006/2009 30 pont T-05-005/2009 40 pont T-05-155/2008 40 pont T-05-003/2009 40 pont T-05-145/2008 40 pont T-05-140/2008 45 pont T-05-161/2008 45 pont T-05-162/2008 45 pont T-05-163/2008

A munkaerőpiac igényeit követve kínáljuk egészségügyi és szociális OKJ-s szakképzéseinket, a pontszerző továbbképzéseket, tanfolyamokat az átképzésre valamint a szintemelésre. A képzésért felelősök és az abban oktatóként résztvevők a tananyagtartalmat folyamatosan korszerűsítik, a munkáltatók elvárásainak megfelelő gyakorlati tudás, jártasságok, készségek és kompetencia alapú felkészítés jellemzi munkájukat. Mindezeknek köszönhetően a meghirdetett képzések nagyon népszerűek, és az intézmény számára jelentős bevételi forrást jelentenek.

8

Pályázat


2.3. Oktató-nevelő munkánk bemutatása 2.3.1. A képzési struktúra Iskolánk 1919 szeptemberében nyitotta meg kapuit a polgárosodó Újpest leánygyermekei számára, 1925-ben költözött jelenlegi helyére, és 1926 februárja óta viseli a Kanizsay Dorottya nevet. Képzési struktúrája az adott időszak társadalmi, oktatáspolitikai elvárásainak megfelelően többször átalakult, de 1968-tól kezdve jelen van az egészségügyi szakképzésben. A rendszerváltozást követően iskolánk is megélte a különböző átszervezéseket, és a „talpon maradás” érdekében bővítette képzési kínálatát, előbb a gimnáziumi, majd a világbanki program keretében az informatikai képzéssel. Jelenleg a szakközépiskolásokat alapul véve az informatikai szakmacsoportba járók aránya 25-30%. Az

ezredfordulót

követően

a

fenntartó

közoktatási-fejlesztési

tervében

megfogalmazottak értelmében megtörtént a szakközépiskolai és gimnáziumi képzés szétválasztása, így a mi iskolánk is 2005-ben indíthatott utoljára gimnáziumi osztályt, ők ebben a tanévben fognak érettségizni. Párhuzamosan, 2004-től megteremtődött a hagyományos, négy évfolyamos szakközépiskolai képzés mellett a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés (NYEK) bevezetésének lehetősége, amellyel mi is éltünk, és már két ilyen osztályt tudunk indítani tanévente. Ez nem csak a kifutó gimnáziumi képzést helyettesíti, de mind a szülők, mind pedig a diákok számára vonzó képzési formát jelent, egyszerre adva lehetőséget a magasabb szintű nyelvi és informatikai képzésre, a közismereti

tárgyakból

való

felzárkózásra,

a

középiskolai

életbe

való

zökkenőmentesebb beilleszkedésre. Három éve vezettük be ezekben az osztályokban az idegenvezetési ismeretek oktatását, amelyet nagyon hamar megkedveltek diákjaink, és később szakkör keretében is folytathatják tanulmányaikat. Az iskola nyitottságát is mutatja, hogy az elsők között vállalkoztunk az SNI-s tanulók fogadására, integrált oktatására, nevelésére. Az idei tanévben 61 ilyen tanulónk van, közülük 8 fő, aki a Szakértő Bizottság javaslata alapján (látás-, illetve mozgássérült), és 53 fő a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján (dyscalculia, dyslexia, dysgraphia) igényel sajátos nevelést. Az előző négy tanév statisztikai adatai alapján elmondható, hogy a tanulási zavarokkal küzdő tanulóink aránya a teljes nappali tagozatos tanulói létszámhoz viszonyítva állandónak mondható, 11% körüli, míg az 9

Pályázat


integráltan oktatott, sérült tanulók aránya évről évre nő, ami az iskola iránti bizalom jele. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a beilleszkedésük illetve a tanév során a perifériára való szorulásuk, kirekesztésük megelőzése érdekében tett gyermekvédelmi tevékenységek a következőkben összegezhetők:  felmérés,  kapcsolatfelvétel és folyamatos megkeresés,  az őket megillető lehetőségek biztosítása és hozzásegítése,  szükség szerint osztályfőnökök, szaktanárok, pszichológus figyelmébe ajánlásuk, közös konzultációk. Az SNI-s tanulók integrált oktatása a szaktanároktól és az osztályfőnököktől fokozott odafigyelést igényel, fejlesztésükhöz speciális eszközökre, feladatlapokra van szükség. Ettől a tanévtől kezdve a dyscalculiás tanulók fejlesztését heti két alkalommal kiscsoportos foglalkozások keretében is folytatjuk, ehhez feladatbank létrehozását kezdtük meg. Ugyancsak 2005-től változott meg gyökeresen az érettségi és hozzákapcsolódva a felsőoktatási felvételi rendszer. Iskolánk pedagógiai programjában szinte valamennyi közismereti tárgyból, és a szakmai alapozó tárgyakból is felvállalta az emelt szintű felkészítés lehetőségét, amellyel nem túl nagy arányban, de tanulóink élnek is. Az új szabályozás tette lehetővé, hogy a diákok előrehozott érettségit tegyenek, ez nagyon népszerűnek mondható tanulóink körében, különösen földrajzból, informatikából és idegen nyelvből, ez utóbbi két tárgyból főként a NYEK-es osztályokba járók élnek a lehetőséggel, nem ritkán kimagasló eredménnyel. Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy a jelentkezők között vannak, akik csak „kipipálni” szeretnének egy vagy két érettségi tárgyat, ezzel is könnyebbé téve a „rendes” érettségijüket, és megelégszenek egy esetelegesen rosszabb eredménnyel is. Ezért, bár a jelentkezésüket nem akadályozhatjuk meg, egyfajta szűrővel, a tudásuk folyamatos mérésével igyekszünk rávenni őket, hogy csak valóban felkészülten vállalkozzanak a vizsgára. A szakképzést érintő nagy változásra 2007-ben került sor, amikor a fővárosi szakképzés racionalizálása, valamint az európai uniós keretekhez való alkalmazkodás jegyében sor került a TISZK-ek létrehozására. Így lett iskolánk a Humán és a Petrik TISZK tagja, mindkét esetben szakmacsoportos alapozó oktatást végző intézményként, és ezért szűnik meg az iskolarendszerű szakképzésünk, így az idei tanévben tesznek az utolsó tanulók OKJ-s vizsgát nálunk. A szakképzés kapcsán kell még megemlíteni a szakiskolai képzést, ahol a 9-10. évfolyamon végzünk a közismereti tárgyakból szintre hozást és emellett egészségügyi pályaorientációt. 10

Pályázat


Azért vállalkoztunk a szakiskola elindítására, mert szerettük volna az érettségire készülő osztályokból különböző okokból lemorzsolódó tanulóinkat megtartani, lehetőséget teremtve nekik a felzárkózásra, és a későbbiekben az érettségi megszerzésére, a szakképzésbe való bekapcsolódásba. A nappali tagozat mellett működik a felnőttek szakközépiskolája esti tagozatos formában, ahová azok jelentkezhetnek, akik a 18. életévüket betöltötték, ők ha a közismereti tárgyakból 10 befejezett évfolyamot tudnak igazolni, akkor 11.-től kezdhetik

meg

tanulmányaikat.

Az

itt

tanító

kollégák

rendkívül

humánus

hozzáállásának, türelmének és hivatásszeretetének köszönhető, hogy a munka, család mellett tanulók eredményes érettségi vizsgát tesznek. Ugyanakkor a jelentkezők száma csökken. Ennek oka egyrészt az időhiány, a munkahelyi és egyéb leterheltség, másrészt a képzés anyagi vonzata, az igen magas vizsgadíjak, és nem könnyíti meg a helyzetet az idei tanévtől kötelező idegen nyelvi érettségi bevezetése sem. A szakképzésben nemcsak az alapozó képzéssel veszünk részt, de akkreditált felnőttképzési intézményként is. Az ide jelentkezők nagy száma, képzéseink népszerűsége is mutatja intézményünknek az egészségügyi és szociális szakképzés területén megszerzett, több évtizedre visszatekintő jó hírnevét. Nem ritka, hogy régi diákjainkkal, azok ismerőseivel, családtagjaival találkoznak kollégáim ezeken a kurzusokon, és ez nem kis büszkeségre ad okot.

11

Pályázat


2.3.2. Létszám adatok A 2009. október 1-jei. állapotnak megfelelően tanulóink létszáma a nappali, esti és

levelező

tagozatos

iskolarendszerű,

valamint

az

iskolarendszeren

kívüli

felnőttképzést figyelembe véve a következő megoszlást mutatja: típus

osztály

létszám

13.B

28

humán

10.A

32

informatika

10.B

31

humán

11.A

29

humán

12.A

28

humán

13.A

22

NYEK

9.A

30

NYEK

9.B

28

Gimnázium (NYEK), kifutó képzés, utolsó év 5 éves szakközépiskola

összesen

200

4 éves szakközépiskola informatika

10.C

22

informatika

11.C

24

informatika

12.C

21

összesen

67

4 éves szakközépiskola humán

10.D

35

humán

11.B

28

humán

12.B

24

humán

9.C

30

humán

9.D

33

összesen

150

Szakiskola humán

9.Sz

32

humán

10.Sz

27

18

59 504

összesen Nappali tagozat összesen

12

Pályázat


típus

osztály

létszám

9.AF

31

10.AF

31

11.AF

43

12.AF

40

4

145

Ápoló képzés

3/15/A

47

Csecsemő- és gyermekápoló képzés

CS V

23

2

70

Iskolarendszerű oktatás összesen

24

719

Iskolarendszeren kívüli oktatás összesen

17

370

Mindösszesen

41

1 089

Felnőttek középiskolája

Esti tagozat összesen Szakképzés, kifutó képzés, utolsó év

Levelező összesen

13

Pályázat


2.3.3. A beiskolázás, tanulmányi helyzet, továbbtanulás Nappali tagozatos tanulóink többsége, mintegy 70%-a Budapesten, azon belül Újpesten és a környező kerületekben él, a többiek Pest megye különböző településeiről járnak be. A tantestület döntése alapján iskolánkban nincs felvételi, az általános iskolai eredményeik alapján kerülnek hozzánk diákjaink. A legnépszerűbbek a NYEK-es osztályok (a már említett okok miatt), majd az egészségügyi, az informatikai és végül a szakiskolai osztályok. Az egészségügyi szakmacsoportos képzés népszerűségét főként az iskola hírnevének köszönheti, ugyanakkor mi vagyunk Észak-Pesten és vonzáskörzetében az egyetlen ilyen jellegű iskola. Az informatikai szakmacsoport „háttérbe” szorulása a képzés túlkínálatának, a környéken található, a szakmacsoportban nagyobb múlttal rendelkező iskolák „elszívó erejének” köszönhető. Ugyanakkor az informatikai osztályokba valamivel jobb eredménnyel jelentkeznek a tanulók, mint a humán osztályokba. A hagyományos szakközépiskolai osztályokba jelentkezők képességeit tekintve nálunk is megfigyelhető az az országosan tapasztalható jelenség, hogy azok a tanulók kerülnek hozzánk, akik a 8, 6 és négyosztályos gimnáziumokba, és az ún. „elit” szakmákat oktató szakközépiskolákba nem tudtak bekerülni. A saját belső méréseink és az MFPPI által végzett kilencedikes bemeneti mérések azt mutatják, hogy a hozzánk bekerülő diákok évről évre rosszabb képességűek, és komoly alapkompetencia-hiánnyal érkeznek. Az alábbi diagramról is leolvasható, hogy fővárosi szinten is elkeserítőek az adatok, és a hozzánk bekerülő diákok még ezekhez képest is elmaradnak matematikából és szövegértésből.

A szakiskolások esetében ez még inkább így van, megemlítve, hogy sok olyan tanuló kerül ide, akinek nem sikerült teljesítenie a szakközépiskolai követelményeket. 14

Pályázat


Ha csak az országos kompetenciamérések eredményeit, a félévi és tanév végi bukások nagy számát nézzük, akkor a tanulmányi helyzet rendkívül rossznak mondható. De ha ezeket a mutatókat a bemeneti szintből kiindulva, és az érettségi eredmények tükrében vizsgáljuk, akkor egész más képet kapunk. Patetikusan azt is mondhatnám, hogy az iskola csodát tesz ezen a téren, varázslással, mindenféle bűvészmutatványokkal elérjük, hogy eljussanak az érettségiig, és sikeresen le is tegyék azt. Ez korántsem jelenti azt, hogy minden rendben van. A hozzánk bekerülő tanulók többségének nincsenek kialakult, helyes tanulási szokásaik, nem tudják, hogyan lehet, kell eredményesen tanulni. Alapvető problémát jelent, hogy nincs munkafegyelmük, kicsi a teherbírásuk, nem tudnak értve olvasni, olvashatóan, helyesen írni, kerek, egész mondatokban fogalmazni, alapvető számolási, műveletvégzési gondokkal küzdenek. Sokuk már több kudarcélményt is átélt a tanulással kapcsolatban, nem motiváltak, a tudás nem hordoz számukra értéket. Mindez magával hozza a lassúbb ütemű tanulási folyamatot, a sikertelenséget, hátráltatja a középiskolai tananyag elsajátítását, esetlegesen lemorzsolódást okoz. Az okokat sokszor és sokan vizsgálták már, de a megoldást nekünk kell megtalálnunk. A nevelőtestület a kilencedikes tanulók csökkenő eredményeit hat évre visszamenőleg vizsgálva már a kilencvenes évek közepétől bevezette a tanulásmódszertan tanítását valamennyi érintett osztályban. Az országos kompetenciamérések eredményei és a kétszintű érettségi feladattípusainak tükrében bevezettük

a

szövegértés-órákat,

magyar

irodalomból

és

matematikából,

kompetencialapú feladatokból feladatbankot hoztunk létre, a közismereti és szakmai alapozó tárgyakból egyaránt nagy hangsúlyt fektetünk a szövegértés gyakoroltatására, az érettségihez hasonló feladattípusok alkalmazására. A felzárkóztatás mellett gondoskodnunk kell az „átlagos” képességű diákok fejlődéséről és a tehetséggondozásról is. Diákjaink számára igény szerint szervezünk (bár ezzel évről évre kevesebben élnek) emelt szintű érettségire, versenyre való felkészítést, különböző szakköröket. Ötödik éve készítjük fel tanulóinkat az ECDLvizsgákra, szervezünk számukra vizsgalehetőséget. 2008 óta az iskolában működik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem akkreditált vizsga helye, ahol tanulóink nyugodt, számukra ismerős körülmények között szerezhetnek nyelvvizsgát. Ez utóbbi lehetőséggel egyre több diákunk él, főként a gimnáziumi és a NYEK-es osztályok tanulói.

15

Pályázat


Mindezek tükrében nem is csodálható, hogy diákjaink közül kevesen jelentkeznek és kerülnek be a felsőoktatásba, (főként a gimnáziumi és a NYEK-es osztályokból), így számukra az érettségi megszerzése után a szakképző évfolyamokon való továbbtanulás, valamilyen OKJ-s szakma megszerzése a reális cél. Az informatikai szakmacsoportban eddig erre iskolán belül nem volt lehetőség, de a Petrik TISZK-ben nyitott az út diákjaink előtt. Az első évben még csak néhány tanulónk választotta ezt a lehetőséget, de tavaly már a sikeres orientálásnak köszönhetően a végzősök 50%-a folytatta tanulmányait a fogadó iskolában. A humán szakmacsoportban eddig is adott volt tanulóink számára az OKJ-s képzésben való továbbtanulás, így itt nem tapasztaltunk nagy változást. A szakiskolások számára több lehetőség is adott. A 9-10. osztályban, amennyiben

félévkor

elérik

a

3,5-es

tanulmányi

átlagot,

átkerülhetnek

a

szakközépiskolai osztályba, és ott folytathatják tanulmányaikat. A 10. évfolyam elvégzése után pedig, ha tankötelesek, akkor valamelyik érettségihez nem kötött szakmát tanulhatják a Humán TISZK szakképző iskolájába, ha túllépték a tankötelezettségi korhatárt, esti tagozaton leérettségizhetnek nálunk, illetve munkába állhatnak.

Természetesen

mindkét

esetben

jelentkezhetnek

más

iskolába

is

tanulmányaik folytatására, de ez nem túl gyakran fordul elő. 2.3.4. Szociális helyzet, neveltségi szint Tanulóink nagy százalékánál a szülők anyagi helyzete nem mondható ideálisnak, sok a munkanélküli, illetve a bizonytalan munkahelyű szülő. Azok, akiknek van munkája, sokszor kényszerülnek erejükön felül, akár több munkahelyen is dolgozni a család életszínvonalának megőrzése érdekében. Ezekben a családokban általában csak a gyermekkel való rövid beszélgetésre jut idő, igen keveset tudnak segíteni a középiskolai tanulmányaikban. Legtöbbször azonban a minimális kommunikáció is hiányzik, ha tehetik, anyagilag igyekeznek pótolni a szeretet, az odafigyelés hiányát. Sok családban nehezen kezelik a serdülő gyermekeiket, és az iskolától várják a nevelési problémák megoldását. Több esetben azonban a szülők nem együttműködőek, előfordult, hogy elvtelenül, minden alapot nélkülözően partnerek voltak gyermekeik indokolatlan hiányzásában, ezért nehéz feladat annak a szemléletnek az átformálása, miszerint „sikk” az igazolatlan hiányzás, a „lógás”. Meglepően nagy azoknak a diákoknak a száma, akiknek valamelyik szülője súlyos betegségben szenved, illetve elhalálozott. Továbbá sok gyereket egyedülálló szülő nevel, egyes esetekben 3-4 gyereket is, valamint többen közeli hozzátartozók gondozásában vannak. 16

Pályázat


Nem ritka, amikor tanulóink nem a zsebpénzszerzés, hanem önmaguk eltartása érdekében kénytelenek munkát vállalni, ezzel is lecsökkentve a tanulásra, pihenésre fordítható időt. Többen kértek segítséget ügyeik, kérelmük intézésében, jogviszonyuk rendezésében. Az eljáró szervek hosszadalmas és nehézkes ügyintézése, a bonyolult jogszabályi feltételek szükségessé tették a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős maximális segítségnyújtását, hogy az érintett tanulót megillető járadékok kedvező módon kerüljenek elbírálásra. A társadalom részéről, illetve a normaalkotók szándékának megfelelően mind nagyobb igény jelentkezik az iskolákkal szemben, hogy a gyermekvédelmi szempontból érintett tanulók problémáit minél jobban megoldjuk. A pedagógusok évről évre nagyobb teherrel és felelősséggel néznek szembe. Napi feladataink során csak körültekintő odafigyeléssel tudjuk feltárni a hátrányos helyzetek okát, az életkörülményekben tapasztalható rendellenességeket, hogy milyen háttér húzódhat meg a tanulók rossz hangulata, közérzete, gyenge tanulmányi eredménye és magatartása mögött. Tapasztalataink szerint a többség igényli ezt és számítanak a segítségünkre. A gyermekvédelmi munka egyik fontos részét képezi a drogprevenció. Sajnos a drog van, létezik, és súlyos veszélyként leselkedik erre korosztályra, így a mi tanulóinkra is. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során rohamosan emelkedett a szerek kipróbálóinak és fogyasztóinak a száma. A középiskolások nagy része már találkozott valamilyen formában tudatmódosító szerrel. Az Újpesti Önkormányzat által készített felmérés is alátámasztja a drogprevenciós programok továbbfejlesztésének szükségességét. Fontos, hogy tájékozottak legyünk a kábítószer újabb és újabb megjelenési formáiról, használatuk következményeiről, a segítségnyújtás és a megelőzés lehetőségeiről. Kortárssegítő csoportunk komoly, felelősségteljes segítő munkájára évek óta számíthatunk, ismereteik bővítésére, aktualizálására folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt a csoport tagjai. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk minden tanévben megszervezi a drogprevenciós előadásokat, amelyekre az osztályfőnöki órák keretében kerül sor, külső előadó bevonásával. Tapasztalataink szerint az évek óta iskolánkba járó előadót a diákok megkedvelték, bizalommal fordulnak hozzá kérdéseikkel, meghallgatják és elfogadják tanácsait. Ebben a témakörben több sikeres pályázatot is készített a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk, az idei tanévben is 821 000 Ft támogatást szerezve ezzel a program sikeres lebonyolításához. Iskolánk az Újpesti Önkormányzat megkeresésére közreműködik

a

KRONODROG

című

kiállítással

egybekötött

drogmegelőző

programban. 17

Pályázat


A másik súlyos probléma a dohányzás kérdése, amelynek megoldásában sokszor szintén nem partnerek a szülők, hiszen elnézik, anyagilag támogatják gyermekük káros szenvedélyét, vagy csak „homokba dugják a fejüket”, tudomást sem véve a problémáról. Ennek a kérdésnek a kezelésére hosszú évek óta nem sikerült megoldást találnunk, bár prevenciós és felvilágosító tevékenységet folytatunk, és „büntetéssel”, ellenőrzéssel is megpróbáljuk visszaszorítani a dohányzást, sok sikert nem érünk el vele. Hagyományainkhoz híven minden évben készülünk a „Ne gyújts rá!” világnapra. Idén a 9. évfolyamos tanulók ötletes plakátjaikkal, dekorációjukkal hívták fel társaik figyelmét a dohányzás káros hatására, sajnos csekély eredménnyel. A hozzánk érkező 9. évfolyamos tanulók jó része nem rendelkezik az alapvető neveltségi normákkal sem. Szokásrendjük nélkülöz minden olyan magatartás- és tevékenységformát, amely a közösségben élés alapvető feltétele. A felnőttekhez és egymáshoz való viszonyukból hiányzik a tisztelet, a szeretet adása és kapása (pedig igényük lenne rá), a mások megbecsülése. Ezt kell kompenzálnunk az egyébként sem könnyű serdülő-kamasz korban, a helyi tanterveinkbe ezért is kerültek be a viselkedésés

környezetkultúrával

kapcsolatos

ismeretek,

és

személyes

példamutatással

intézményünk valamennyi dolgozója igyekszik tanulóink neveltségi szintjét emelni. Nem mehetünk el szó nélkül az agresszió, a káromkodás, a deviáns magatartási formák mellett. Gyakran találkozunk erőszakos magatartással a gyerekek között, igen elterjedt és gyakori a verbális agresszió, amely nem megengedett. Több esetben fordul elő indok nélkül is, hogy sértik és megbántják társaikat önérzetükben, szerencsére komolyabb testi bántalmazásra, erőszakra nem került sor. Az osztályfőnöki órákon és minden egyéb alkalmat kihasználva folyamatosan felhívjuk a figyelmet az ilyen és hasonló magatartás elkerülésére, társaik tiszteletben tartására, valamint, hogy a jó osztályközösség kialakításában és fenntartásában működjenek közre. Itt is nagy szerepe van a kortárssegítő csoport munkájának, a példamutatásnak. 2.3.5. Szabadidős tevékenységek Ez az a terület, ahol a nevelés legjobban ki tudja fejteni hatását. Még a legrosszabban tanuló diák is, még az olykor kezelhetetlen kamasz is „angyallá” válik, ha megmutathatja tehetségét, ha sikerélményben, elismerésben lehet része. Az osztályok évente legalább egy alkalommal mennek tanulmányi kirándulásra, ha a diákok anyagi lehetősége engedi, több napra is. Többször szervezünk látogatást színházba, múzeumba, illetve olyan kiállításokra, amelyek diákjaink érdeklődését felkeltik.

18

Pályázat


Sok diákunk sportol versenyszerűen, de népszerűek az iskolai sportrendezvények, versenyek is. Röplabdás lányaink fővárosi szinten mindkét korcsoportban kiemelkedő eredményt érnek el, de számtalan kupa, érem bizonyítja a többi sportágban elért jó helyezéseket is. Minden évben megrendezésre kerül a „karácsonyi” foci bajnokság, a Kihívás napján kerületi szintű rendezvénynek vagyunk házigazdái, a diáknap sporteseményei mindig magas részvételi aránnyal zajlanak, egyre többen járnak rendszeresen kosarazni. A tornateremben, illetve jó időben a sportudvaron rendszeresen lehet találkozni a szabadidejükben sportoló diákokkal. Nem is csoda, hogy minden évben több tanuló választja a testnevelést érettségi tárgynak, vállalva a komoly fizikai megmérettetést és a megerőltető felkészülést. Mindez a két testnevelő szakos kolléga áldozatos munkájának köszönhető, akik szabadidejüket sem kímélve igyekeznek minél több mozgásra bírni diákjainkat. Ugyancsak ők szervezik a nyári táborokat és a természetjáró szakosztály túráit. Gyerekeink tehetsége más területeken is megmutatkozik. A teljesség igénye nélkül néhány eredmény az utóbbi évekből:  prózaíró verseny, I. helyezés (a mű megjelent nyomtatásban a könyvhéten)  versíró verseny, I. helyezés (a mű megjelent nyomtatásban a könyvhéten)  Fotópályázat országos I., fővárosi I. és III. hely  Rajzpályázat fővárosi I. hely  Szavalóversenyek, kerületi és fővárosi szinten is I-III. hely A kulturális szakkör tagjai nem csak az iskolai ünnepségeket és megemlékezéseket teszik felejthetetlenné, kerületszerte kapnak meghívást a különböző intézményekbe (pl. idősek otthona) szereplésre. Emellett ők készítik az iskola főlépcsőházában található faliújságjának dekorációját is. Munkájukat hosszú évek óta a nevelési igazgatóhelyettes irányításával végzik.

19

Pályázat


2.4. A humán erőforrás helyzete 2.4.1. A vezetőség Az iskolavezetés hat főből áll:  Igazgató  Általános igazgatóhelyettes  Nevelési igazgatóhelyettes  Egészségügyi szakmacsoportos és felnőttképzési tagozatvezető  Általános felnőttoktatási tagozatvezető  Gazdasági igazgatóhelyettes A vezetőség a következőkkel bővül ki az őket is érintő témák tárgyalásakor:  Munkaközösség-vezetők o Társadalomtudományi (ezen belül idegen nyelvi mikro munkaközösség) o Természettudományi (ezen belül informatikai mikro munkaközösség) o Egészségügyi o Osztályfőnöki  Az Iskolai Diák Bizottság vezetősége  A szülői szervezet képviselői  TISZK koordinátorok 2.4.2. A nevelőtestület A nevelőtestület létszáma 43 fő, ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott 40 fő, részmunkaidős 3 fő, valamennyien rendelkezünk felsőfokú tanári végzettséggel, hatan pedagógus szakvizsgával. Az elmúlt években több fiatal, ambiciózus kolléga érkezett az iskolába, közülük egy pályakezdő pedagógus tölti nálunk gyakornoki idejét. Mint ahogy arra a bevezetésben is utaltam, a pedagógusközösség összetartó, a több évtizedes tapasztalattal rendelkező kollégák biztosítják a folytonosságot, a hagyományok és értékek megőrzését, a fiatal generáció pedig segíti a továbbfejlődést, a megújulást. Az

iskolában

négy

nagyobb

(társadalomtudományi,

természettudományi,

egészségügyi és osztályfőnöki), és két kisebb (idegen nyelvi és informatikai) munkaközösség működik, utóbbiak létrehozását a többprofilú képzés tette szükségessé. Valamennyi munkaközösség éves munkaterv alapján végzi a munkáját, főbb feladataik a következők: 20

Pályázat


 A

helyi

tanterv

alapján

a

tanmenetek

kidolgozása,

tanévenkénti

felülvizsgálata  Az alkalmazott tankönyvek, segédanyagok kiválasztása  Közös feladatbankok létrehozása, különös tekintettel a kompetenciaalapú képzésre, és a középszintű érettségire való felkészítésre  Házi versenyek, vetélkedők szervezése  A tehetséges tanulók felkészítése, és indítása a kerületi, fővárosi, országos tanulmányi és sportversenyeken, művészeti, illetve műveltségi vetélkedőkön  A kilencedik évfolyamos tanulók bemeneti méréseihez feladatlapok készítése, a mérés lebonyolítása, értékelése  A végzős tanulók próbaérettségijének megszervezése, lebonyolítása  A

felzárkóztatás,

tehetséggondozás

(pl.

nyelvvizsgára,

előrehozott

középszintű érettségire, emelt szintű érettségire, ECDL-vizsgára való felkészítés) igény szerinti megszervezése  Szakkörök, önképző körök igény szerinti megszervezése  Közreműködés a diákok szabadidős programjainak megszervezésében, lebonyolításában  A továbbképzések szakmai, pedagógiai tapasztalatainak megosztása Az iskola a szakmai és pedagógiai fejlődésre különböző továbbképzések keretében biztosít lehetőséget, amivel az érintettek élnek is, és így elmondható, hogy a hétévenkénti, kötelező 120 órás továbbképzést nem csak teljesítették, de többen meg is haladták. A nevelőtestület tagjai valamennyien felkészültek a kétszintű érettségiztetésre, sokan több tárgyból is, többen veszünk részt rendszeresen az emelt szintű érettségin javító tanárként, vizsgabizottsági tagként. Szintén több kolléga végezte el az érettségi vizsgaelnöki képzést, és lát el rendszeresen vizsgaelnöki teendőket. A szakmai tárgyakat tanító kollégák pedig szakmai vizsgáztatóként, vizsgaelnökként működnek közre az OKJ szerinti vizsgáztatásban. Úgy gondolom, hogy ezek a feladatok nemcsak azért hasznosak, mert magas szintű szakmai felkészültséget kívánnak meg, hanem mert így alkalom nyílik más iskolák életébe való betekintésre, a tapasztalatcserére, és nem utolsósorban iskolánk szakmai presztízsét is növeli. Rendszeresen látogatjuk a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (MFFPPI) szakmai, pedagógiai programjait (pl. Fővárosi Pedagógiai Napok), a munkaközösségek megbeszéléseit, a bemutató órákat, folyamatosan kapcsolatban állunk az intézet szaktanácsadóival. 21

Pályázat


Az idegen nyelvet tanító kollégák valamennyien elvégezték azt a két tanfolyamot, amelyek feltételei a projekt órák megtartásának. Iskolánk saját, belső képzéseket szervezett konfliktuskezelés, agressziókezelés témakörben, és szinte valamennyi pedagógus elvégezte a tanulás-módszertani továbbképzést. Ebben a tanévben több mint húszan vettünk részt a két TISZK-ben folyó TÁMOP projekt keretében tanfolyamokon, így a humán TISZK-ben a mentori témájú, illetve a Petrik TISZK-ben  A tananyagfejlesztés módszertana  Új módszertani elemek a magyar nyelv és irodalom oktatásban, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése  Dyslexia és más részképesség-zavarok  Kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése: angol nyelv  SNI tanulók támogatása (nehezen kezelhető pedagógiai helyzetek)  Informatikai gyakorlati ismeretek  Korszerű tanulási technikák  Differenciált képességfejlesztés, SNI tanulók  Konfliktuskezelés és a szociális kompetencia fejlesztése  Tanulási technikák, tanulásmódszertan  Mérés-értékelés módszertani továbbképzés  PR-stratégiák című kurzusokon. A képzés és önképzés mellett rendkívül fontosnak tartom az iskola pedagógusainak,

különösen

az

osztályfőnököknek

közösségteremtő,

nevelő

tevékenységét, amely a hozzánk bekerülő diákok neveltségi szintjét, szociális és mentális hátterét figyelembe véve nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az oktatás megfelelő körülmények között folyhasson. Ez az a terület, ahol örülnünk kell a mindennapok apró sikereinek is, hiszen ezek visznek bennünket közelebb a pedagógiai programban kitűzött céljainkhoz. A tanítási órákon kívül szervezett tevékenységek (kirándulások, vetélkedők, versenyek, színház-, mozi- és múzeumlátogatások, egyéb tanár-diák közös programok) teremtik meg annak a lehetőségét, hogy a pedagógus közelebb kerülhessen diákjaikhoz, azok „megnyílhassanak” felé, problémáikat megoszthassák vele. Ezek a rendezvények, jó alkalmat adnak a „jóízű beszélgetésekre” kezdve, a nem az iskolai tanuláshoz köthető (sportolói, zenei, képzőművészeti, tánc, írói, költői, színművészi, énekesi és egyéb) tehetség megnyilvánulására, a sikerélmény megszerzésére, ugyanakkor a pedagógusoktól viszonylag nagy empátiát, energia-befektetést, sok 22

Pályázat


türelmet és időt igényelnek. Ehhez a feladathoz nyújt segítséget az iskola szabadidőszervezője, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, továbbá az iskola pszichológusa, akinek alkalmazását az intézmény jelenleg a saját bevételeiből finanszírozza. A szabadidő-szervező a nevelési igazgató irányítása mellett végzi munkáját, feladata a tanórán kívüli iskolai és külső helyszíneken tartott programok szervezése, koordinálása, színházjegyek beszerzése a diákok és az alkalmazottak számára, segítségnyújtás az osztályfőnökök munkájában, közreműködés az iskolai ünnepségek, megemlékezések, vetélkedők és versenyek lebonyolításában. Munkájának köszönhetően színesedett az iskola sport- és kulturális élete, könnyebbé vált a pedagógusok munkája. Fiatalként könnyen tud a diákokkal kapcsolatot teremteni, elfogadják és igénylik a segítségét programjaik megszervezésében, és szívesen vesznek részt az általa kezdeményezett, meghirdetett eseményeken. Az eddig leírtak is alátámasztják, hogy mind a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, mind pedig az iskolapszichológus meghatározó szerepet tölt be tanulóink nevelésében, problémáik megoldásában. Nemegyszer csak az ő munkájuk révén derül ki egy-egy gyermekről, hogy segítségre szorul, valamilyen szempontból (esetleg egyszerre többől is) hátrányos helyzetű, és míg az előző tanévekben az ilyen diákok az összes tanulók 7%-át jelentették, ez az arány az idei tanévben 11%-ra ugrott. A tankönyvtámogatásokhoz való adatgyűjtés során (jelenleg 146 rászoruló diákunk van, ez a nappali tagozatos tanulóink közel 30%-a), egy-egy elcsípett szó alapján elkezdett bizalmas

beszélgetésből

sokszor

derülnek

ki

olyan

információk,

amelyeket

szemérmességből, szégyenérzetből az érintettek addig elhallgattak, így segítséget sem kaphattak. Mindkét kolléganő humánus hozzáállása, empátiája, a gyerekek iránti szeretete, áldozatkész munkája nélkülözhetetlen diákjaink ügyeinek intézésénél, problémáinak megoldásánál. Az iskola egészségügyi képzési jellege szinte kötelez minket arra, hogy nagy hangsúlyt fektessünk az egészséges életmódra való nevelésre, a prevencióra. Ebben segít minket az iskolaorvos és a védőnő, akik heti egy alkalommal végzik tevékenységüket az épületben található orvosi szobában. A doktornő feladata a szakorvosi vélemények alapján a tanulóink könnyített, illetve gyógytestnevelésre irányítása, illetve a testnevelés alóli felmentés javasolása. A védőnő az iskolafogászati ellátás keretében pedagógusaink közreműködésével megszervezi a diákok évenkénti fogászati szűrését. Az idei tanévtől kezdve iskolaorvosunk elvégzi tanulóink ortopédiai és szemészeti szűrését is. Iskolánk TÁMOP pályázatot nyújtott be a tanulók és az alkalmazottak egészségfejlesztése témakörében, ennek elbírálása még folyamatban van. 23

Pályázat


A diáknapokon rendszeresen szervezünk bemutatókat az egészséges étkezés témakörében, a humán szakmacsoportos tanulóink szakmai tantervükbe beépítve, a többiek a biológia- és az osztályfőnöki órák keretében foglalkoznak a témával. Nem csak a pedagógusok munkáját segíti a rendszergazdánk, aki amellett, hogy felel az iskolai hálózat működéséért és karbantartásáért, oktatástechnikusi feladatokat is ellát. Rendszeresen előkészíti az informatikai és egyéb audiovizuális eszközöket a különböző szakórákra, frissíti és az igényeknek megfelelően telepíti az alkalmazói szoftvereket, beüzemeli az új eszközöket, segíti az ügyviteli dolgozók és az iskolavezetés adminisztrációs munkáját, gondozza az iskola honlapját. Ő képviseli mindkét TISZK-ben intézményünket a rendszergazdai teendőket illetően. A nevelőtestület több tagja vesz részt szívesen a szabadidős programok szervezésében, lebonyolításában, így jöhettek létre az utóbbi évek diáknapjainak, szalagavató báljainak tanári műsorai, a diáknapok tanár-diák meccsei, a közös vetélkedők (pl. activity, egészségügyi vetélkedő, keresztrejtvényfejtő verseny), a Sulimpia, a különböző külföldi utak. Jó hangulatúak, és igazi kikapcsolódást jelentenek a nevelőtestületi kirándulások, a karácsonyi és tanév végi közös ebédek, a kisebb közösségek összejövetelei. 2.4.3. A gazdasági, ügyviteli és technikai dolgozók Az oktatási intézményekben folyó eredményes oktató-nevelő munkához nélkülözhetetlen a megfelelő körülmények biztosítása, illetve el kell látni a működésből adódó, az alapfeladatokhoz kapcsolódó igazgatási, gazdasági-ügyviteli és egyéb adminisztrációs feladatokat is. Ezt végzi iskolánkban a 25 teljes munkaidős és 3 részmunkaidőben alkalmazott ügyviteli, illetve technikai munkakörben foglalkoztatott kolléga. Az igazgató munkáját közvetlenül segíti, és a tanügy-igazgatási adminisztrációban működik közre a nappali képzés adminisztrátora, a diákokkal kapcsolatos ügyeket intézi az iskolatitkár, és egy fő látja el a szakmai képzés adminisztrációs feladatait. Az egyre bonyolultabbá váló, és egyre növekvő mennyiségű adminisztrációs feladatok ellátása, a sokszor egymással „összeütköző” informatikai rendszerek használata komoly feladatot jelent, így munkájuk nélkülözhetetlen hátteret nyújt mind az iskola vezetése, mind pedig a tantestület számára.

24

Pályázat


A gazdasági igazgatóhelyettes irányításával végzik el az önálló gazdálkodásból adódó ügyviteli, könyvelési, adatszolgáltató, munkaügyi és adminisztrációs feladatokat, a készpénzforgalom kezelését a gazdasági iroda dolgozói, és mindezek ellenőrzését látja el félállásban a belső ellenőr. A gazdasági igazgatóhelyettes közvetlenül irányítja a gondnok munkáját, aki a technikai dolgozók munkáját koordinálja. Ők azok, akik felelnek az épület és a környezet tisztaságáért, állagának megőrzéséért, karbantartásáért, felszolgálják a tanulók és dolgozók ebédjét, portaszolgálatot látnak el, biztosítják az épület, a berendezések és az eszközállomány baleset- és munkavédelmi szempontból való biztonságos használatát.

2.5. Intézményi kapcsolatok 2.5.1. A diákönkormányzattal A diákmozgalom alapját az osztály által választott, öt főből (titkár, tanulmányi, ifjúságvédelmi, gazdasági felelős, illetve kulturális és sportfelelős) álló Osztály Diák Bizottságok (ODB-k) jelentik. Feladatuk az osztály közösségi életének szervezése osztályfőnökükkel és szaktanáraikkal együttműködve, ők képviselik osztálytársaikat az Iskolai Diák Bizottságban (IDB-ben), továbbítják kérdéseiket, igényeiket, illetve az osztályban beszámolnak az IDB ülésein elhangzottakról. Közülük kerül megválasztásra az IDB 13 tagú vezetősége, akik képviselik a tanulókat az őket is érintő témák megtárgyalásánál, véleményezésénél, tartják a kapcsolatot az iskolavezetéssel, a különféle külső szervezetekkel. A nevelési igazgatóhelyettes koordinálásával, a szabadidő-szervező közreműködésével, a nevelőtestülettel egyeztetve, a tanulói igények figyelembevételével készült éves munkaterv alapján szervezik az iskola kulturális, sport és szabadidős tevékenységeit. A diákság képviselői a kerületi (egyikük titkárhelyettes) és a fővárosi diákbizottságban is tevékenykednek, ezzel is erősítve az IDB külső kapcsolatait. Iskolai szinten évente kerül sor a diákközgyűlés megszervezésére, ahol tanulóink az iskola valamennyi dolgozójához intézhetnek kérdéseket. Az utóbbi években a programok megvalósításához pályázat útján közel 100 000 Ft-os támogatást kapott az IDB. A diákmozgalom kapcsolatrendszere, szervezeti keretei az iskolai nevelés szerves részeként lehetőséget teremthetnének arra, hogy a tanulóink megtanulják a helyes közösségi, közéleti magatartás, kommunikáció, viselkedéskultúra alapvető szabályait, felkészítve őket a felnőttkori, állampolgári jogok és kötelességek gyakorlására. 25

Pályázat


A tapasztalatunk azonban az, hogy míg diákjaink tisztában vannak demokratikus jogaikkal,

élnek

is

azok

érvényesítésével,

addig

gyakran

megfeledkeznek

kötelességeikről. Ezért nevelőtestületünknek igen nagy problémát okoz, hogy diákjainkkal együtt megteremtsük a tanulói jogok és kötelességek összhangját, egyensúlyát. Tanulóinkat arra igyekszünk nevelni, hogy döntéseikért, tetteikért vállalják a mindenkori felelősséget, így félévkor és a tanév végén felkérjük az ODB felelőseit, hogy értékeljék osztályuk munkáját, a félévi szülői értekezleten ezt ismertessék szüleikkel is. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink a közreműködésükkel készült, és az általuk elfogadott házirendből ne csak a jogaik érvényesítésekor idézzenek, de gyakoroljanak önkritikát és figyelmeztessék társaikat is a kötelességeik megtartására. Az Intézményi Minőség Irányítási Programunk (IMIP) fontos része a pedagógusok munkájának értékelése, amelyhez kikérjük a leginkább érintettek, a diákok véleményét is. Az elégedettségi vizsgálatok azt mutatják, hogy néhány szélsőséges véleménytől eltekintve tanulóink megfelelőnek látják tanáraik felkészültségét, jónak értékelik a velük való kapcsolatukat, kérik és meg is kapják támogatásukat, segítségüket, elfogadják véleményüket, értékelésüket. Ezt erősíti meg a közös rendezvények hangulata, sikere, azokon a tanulók magas részvételi aránya, illetve a tanáraik felé való bizalmas odafordulásuk, amely főként személyes beszélgetésekben, tanácsadásban nyilvánul meg. 2.5.2. A szülői házzal Iskolánk

kapcsolatrendszerének

az

egyik

legfontosabb,

ugyanakkor

legproblémásabb eleme is a szülőkkel való kapcsolattartás. Az előzőekben már említettem, hogy diákjaink közül sokan nem rendelkeznek megfelelő családi háttérrel, több közöttük a csonka családból származó, többszörösen elvált, újraházasodó szülők között hányódó, félárva gyerek, de előfordul a mindkét szülőjét elvesztő, az egyéb családtagok által eltartott, vagy állami gondozott tanuló is. De még a „rendezett” családi körülmények között élő fiatalok között is előfordul, hogy szüleik a család fenntartása érdekében éjt nappallá téve dolgoznak, így nem marad idejük a gyermekükkel való törődésre. Ez nehéz feladat elé állítja pedagógusainkat, különösen az osztályfőnököket, akik nemegyszer csak a sokadik telefonálás vagy írásbeli megkeresés után tudják a szülőkkel, gondviselőkkel felvenni a kapcsolatot. Sajnos többször tapasztaljuk azt is, hogy a szülők nem partnerek a gyermekeik iskolai problémáinak megoldásában, „falaznak” nekik a hiányzásoknál, elfogadják, hogy nem teljesítenek, vagy készületlenül 26

Pályázat


jönnek az órákra, megbuknak a tanév végén, illetve a nevelés, és sokszor a szeretet hiányát anyagi javakkal igyekeznek pótolni. Az ilyen „problémás” gyermekek helyzetének rendezésére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk és az iskola pszichológusa nem ritkán feladatkörét túllépve igyekszik megoldást találni, bevonva a családsegítő és gyermekjóléti intézményektől kezdve a különböző hatóságokig mindenkit, akik csak segítséget nyújthatnak. Szerencsére többségben vannak azok a szülők, akik egyrészt mint „megrendelők”, másrészt mint a gyermekük oktatásában, nevelésében tevékenyen részt venni kívánók hozzák gyermeküket hozzánk, számukra a szülői szervezeten keresztül biztosítjuk a lehetőséget a kapcsolattartásra. Valamennyi nappali tagozatos osztályunkból a szülők három képviselőt delegálnak az Iskolai Szülői Szervezetbe, ami a szülők érdekeit képviseli, illetve érvényesíti jogaikat iskolai szinten. Minden tanévben a munkarendben meghatározott és az ellenőrző könyvben rögzített két-két időpontban tartunk szülői értekezletet, illetve olyan szülői fogadóórát, amelyen az iskola valamennyi dolgozója megtalálható. Előzetes telefonos egyeztetés után pedagógusaink bármikor a szülők rendelkezésére állnak. A tanulók fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok és az osztályfőnök szóban és az ellenőrző könyv útján írásban is tájékoztatják a szülőket, a tanulmányi eredményeikről, hiányzásaikról, a magatartásukkal kapcsolatos esetleges problémákról, az igazolatlan órákról, késésekről folyamatosan (havonta ellenőrizve), az iskolai, illetve osztály szintű eseményekről annak időpontját megelőzően szintén az ellenőrző könyvben adunk tájékoztatást. Az IMIP-ben is nagy hangsúlyt fektetünk a szülők mint partnerek véleményére, amely nemcsak fontos részét képezi munkánk értékelésének, de alapjául szolgál intézményünk társadalmi megítélésének. A szülői elégedettségi kérdőívek pozitív visszajelzései azt mutatják, hogy a véleményt nyilvánító szülők elégedettek az iskola működésével, az itt folyó oktató-nevelő munkával. Több olyan tanítványunk van, akinek a szülei is ide jártak, és nem ritka, hogy a családok második, harmadik gyermeküket is hozzánk íratják be. Úgy gondolom, hogy munkánkat ennél nagyobb elismeréssel, a bizalom ennél erősebb megnyilvánulásával nem is véleményezhetnék. 2.5.3. A felsőoktatással, gyakorlóiskolaként Iskolánk ugyan nevében nem viseli a gyakorlóiskola megnevezését, de több felsőoktatási intézmény megbízásából és finanszírozásában öt kollégánk segíti vezetőtanárként a tanárképzést.

27

Pályázat


1980 óta a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának szakoktató, illetve egyetemi egészségügyi szaktanár szakos, 2000 óta a Károli Gáspár Református Egyetem nappali tagozatos tanár szakos, és 2003-tól kezdődően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékének pszichológiatanár szakos hallgatói töltik hospitálási gyakorlatukat iskolánkban, illetve nálunk tesznek eleget a vizsgatanítási kötelezettségüknek is. 2.5.4. A TISZK-ek iskoláival A Humán TISZK-et hat, a Petrik TISZK-et kilenc iskola alkotja. A fenntartó Fővárosi Önkormányzat a Fővárosi Szakképzés-fejlesztés Tervvel összhangban, olyan formában hozta létre a szakképző iskolák együttműködésén alapuló TISZK-eket, hogy azokban egy-egy tölti be a „fogadó” (központi) iskola szerepét, amely a szakképzést végzi, a többiek (a „küldő iskolák”) feladata pedig a szakmacsoportos alapozó oktatás, a pályaorientáció. Az intézmények valamennyien megőrizték önállóságukat, de az eredményes együttműködéshez elengedhetetlen egymás megismerése, a közös munka kereteinek és feltételeinek megteremtése, összehangolása. Különösen igaz ez a Petrik TISZK-re, ahol három terület képviselői (vegyipar, környezetvédelem, informatika) kerültek össze a főváros különböző kerületeiből. A Humán TISZK iskolái már előzőleg is ismerték egymást, hiszen azonos szakmacsoportban végezték tevékenységüket. Elmondható, hogy az eltelt három év alatt jól működő kapcsolat alakult ki az iskolák között, sőt a TÁMOP projekteknek köszönhetően a két TISZK együttműködése is létrejött. Ahhoz, hogy az alapozó iskolák tanulói felvételi nélkül, zökkenőmentesen folytathassák tanulmányaikat a fogadó iskolában, mind a két TISZK-ben létrehoztuk a közös alapozó tanterveket, és azokat a 2008/2009-es tanévtől kezdve felmenő rendszerben be is vezettük. A felsőbb évfolyamok számára „átmeneti” tantervet dolgoztak ki az alapozó iskolák, amelynek főbb követelményeit szintén a beszámíthatóság érdekében közösen egyeztettük. Megtörtént a Pedagógiai Programok, az IMIP-ek összehangolása, a közös beiskolázási program kialakítása is. Az iskolák a „saját nyitott kapuk” programjuk mellett megteremtették a közös bemutatkozás lehetőségét is pályaválasztási fórumokon, kiállításokon, ahol a különböző intézmények tanulói együtt képviselték a TISZK-et. Tanulóink beilleszkedését segítik a számukra

28

Pályázat


szervezett közös szabadidős programok: különböző témájú nyári táborok, vetélkedők, sportversenyek is. Elindult a közös európai uniós projektek (TÁMOP, KMOP) megvalósítása is. Ennek keretében a Petrik TISZK-ben már megvalósult, a Humán TISZK-ben folyamatban van a Vezetői Információs Rendszer (VIR) kialakítása, működik mindkét TISZK honlapja. Lezajlottak a már említett tanártovábbképzések, hamarosan befejeződnek a tananyagfejlesztések, működik a mentorálási program, zajlanak a próbatanítások, ezekhez kapcsolódva folyamatosan készülnek a különböző mérések, elégedettségi vizsgálatok. Ezek a programok nem csak a projekt vezető-megvalósítóit, de az iskolák nevelőtestületének többségét (a mi esetünkben közel 50%-át) is érintik, megteremtve az alkalmat az együttgondolkodásra, egymás megismerésére, a felmerülő problémák közös megvitatására, a tapasztalatok megosztására, a megoldás keresésére. Ugyanakkor arra is jók, hogy megerősítsük egymást: jó úton haladunk, hasonló gondokkal küzdünk, mi sem vagyunk „rosszabbak” másoknál. Ehhez nyújtottak segítséget a projektek keretében megrendezett szakmai konferenciák is. A megvalósulás során megszülető tananyagok, informatikai és egyéb fejlesztések, a pedagógusok szakmai és pedagógiai fejlődése, az együttműködés minőségi javulása mellett a projektek a résztvevők számára némi keresetkiegészítést is hoztak, ami napjainkban nem elhanyagolható tényező, ismerve a pedagógusok bérhelyzetét. 2.5.5. Egyéb kapcsolatok Egy iskola a társadalom szerves részeként végzi működését, így szoros kapcsolatban áll a közoktatás, a szakképzés, a gazdaság, a kulturális élet és a társadalmi környezet különböző szintű szereplőivel. Így van ez a mi esetünkben is, napi szintű kapcsolatban állunk a fenntartóval, aki a működésünket lehetővé teszi, azokkal a szervezetekkel (Magyar Államkincstár, Oktatási Hivatal, NSZFI, MFFPPI, ETI, gazdálkodó szervezetek stb.), amelyek a működésünket elősegítik, valamint az újpesti oktatási, sport és kulturális intézmények nagy részével. Annak ellenére, hogy az iskolarendszerű szakképzés a következő tanévtől teljesen megszűnik nálunk, továbbra is jó kapcsolatot tartunk fenn a fővárosi kórházakkal, klinikákkal, ahol azelőtt tanulóink gyakorlati idejüket töltötték, hiszen rájuk továbbra is számítunk, az alapozó képzésben, a végzett tanulóink álláskeresésekor, és nem utolsósorban az iskolarendszeren kívüli oktatásban.

29

Pályázat


2.6. Tárgyi feltételek 2.6.1. Az épület Iskolánk épülete Újpest központjában, a hármas metró végállomásától néhány percre, nagyon jól megközelíthető helyen áll. Vidéki tanulóink az Újpest-Városkapu metróállomásnál található vonatmegállóba, illetve a távolsági buszpályaudvarra,

valamint

a

Rákospalota-

Újpest vasútállomásra érkeznek, ahonnan a helyi, illetve a környező kerületekből érkező diákokhoz hasonlóan a BKV autóbusz-, illetve villamosjárataival juthatnak el iskolánkba. A teljes épület az Újpesti Önkormányzat tulajdona, jelenleg több oktatási intézmény (óvoda, általános iskola, szakiskola, felnőtt oktatási intézmény) működik benne, az általunk használt épületrész a fenntartónk kezelésében áll. Az épület közel százéves, többször kellett átépíteni (pl. világháborús károk, a képzési struktúra megváltozása miatt), ezért és a megosztott használat miatt intézményünk elhelyezkedése egy kissé „zegzugos”, több szinten helyezkedik el, az egyes részeket lépcsőkön, illetve a zárt sportudvaron keresztül lehet megközelíteni. Jelenleg a következő helyiségek állnak rendelkezésünkre:  21 nagy alapterületű, osztályteremként is használható tanterem, ebből egy 42 fős természettudományi előadó, három, az egészségügyi szakmacsoportos képzéshez kialakított szaktanterem, egy, a kommunikációs tantárgyak tanításához kialakított terem  négy normál alapterületű, alacsonyabb létszámú osztályok befogadására alkalmas tanterem, ebből kettő nyelvi csoportteremként működik  két kis alapterületű terem, a csoportbontásos órákhoz  három informatikaterem  egy olyan szoba, ahol megbeszéléseket lehet tartani (pl. szülőkkel, tanulókkal, hospitáló tanárjelöltekkel)  könyvtár és két olvasószoba  tornaterem, szertár, öltöző  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus szobája  orvosi szoba  a rendszergazda szobája, a helyi hálózat és az iskolarádió központja 30

Pályázat


 igazgatói iroda, a helyettesek irodái, titkárság, egy nagy és három kisebb tanári szoba, a gazdasági irodák  büfé, melegítő konyha, ebédlő  szertárak, raktárak, irattár, karbantartó műhely, személyzeti öltözők, portás helyiség A felsorolt helyiségek a mostani igényeinket kielégítik, bár alkalmanként csak az órarend alapos átgondolásával és megfelelő szervezéssel tudjuk elhelyezni a csoportbontásos órákat. Különösen igaz ez a több osztályt is egyszerre érintő nyelvi órák

bontása

esetén,

vagy

az

informatikatermek

hatékony

kihasználásának

megtervezésekor. Problémát jelent még a fiúk és lányok testnevelésórán való szétválasztása, erre jelenleg kompromisszumos megoldások születtek. Az épület állaga a folyamatos karbantartásnak és felújításnak köszönhetően jónak mondható, az idei tanév kezdetekor egy látványosan megújult, igényesen kialakított előtérbe, lépcsőházba léphettünk be, és végre méltó környezetbe kerültek a különböző faliújságok, az ünnepek, megemlékezések, hétköznapok eseményei bemutatásának színterei, iskolánk névadójának emlékfala valamint a tanulóink által különböző versenyeken szerzett kupák, emlékérmek, oklevelek. Ugyancsak megszépültek az épület folyosói, az ebédlő, mind a burkolat, mind a berendezési tárgyak tekintetében. Az elmúlt öt év során a fenntartói finanszírozással végzett, illetve a folyamatban lévő átalakításokat, felújításokat mutatja be a következő táblázat: 2004.

központi fűtés leválasztása

2005.

lift és mellékhelyiség felújítása lépcsőházi burkolat csere

2006.

az elektromos felújítás I. üteme: a tervezés

2007.

az elektromos felújítás II. üteme, a kivitelezés I. üteme: a II. emeleti vezetékek cseréje; a főelosztó cseréje

2008.

az elektromos felújítás III. üteme, a kivitelezés II. üteme: 14 000 000 Ft az I. emeleteken a vezetékek cseréje; a gyengeáram vezetékeinek cseréje és a számítógépes hálózat kiépítése

10 000 000 Ft

a belső vakolat felújítása, a burkolat cseréje a II. emeleten

12 500 000 Ft

a galambok elleni védelem kiépítése

4 000 000 Ft

31

Pályázat

2009.


a nyílászárók felújításának I. üteme: a főlépcsőház ablakainak cseréje

5 000 000 Ft

a belső vakolat felújítása, a burkolat cseréje az I. emeleten 20 000 000 Ft a tornatermi öltöző felújításának tervezése 2010.

a tornatermi öltöző felújítása, 15 000 000 Ft a tornaszertár továbbépítésével egy fiúöltöző és egy (keret szám) kisebb konditerem kialakítása (júniusi befejezés)

2008-ban intézményi keretből került sor a vagyonvédelmi rendszer felújítására. A 2009.évi költségvetés készítésekor a fenntartói felújítás ütemezésében a következők szerepeltek: 2010

a nyílászárók felújításának II. üteme

20 000 000 Ft,

2012

a nyílászárók cseréje

20 000 000 Ft,

a sportudvar felújítása

45 000 000 Ft.

2.6.2. Felszerelések és eszközök A ’90-es években a világbanki projekt keretében lezajlott jelentős eszközfejlesztés képezi jelenlegi eszközparkunk alapját. Ezt az évek során pályázati forrásokból, szakképzési

hozzájárulásból

folyamatosan

bővítettük,

korszerűsítettük,

hiszen

napjainkban ezek hiányában már elképzelhetetlen az iskolai munka színvonalas elvégzése, az eredményes szakmai alapozás, az érettségire való megfelelő felkészítés. A közoktatási törvény által meghatározott minimális eszköz- és felszerelésjegyzék előírásainak megfelelően a fenntartó jó néhány évvel ezelőtt biztosított (pályázat útján) elkülönített forrást, ezt követően az iskola vezetése saját bevételekből próbálta megoldani az elavult, megrongálódott felszerelések javítását, cseréjét, így a tantermek, irodák, tanári szobák bútorzata, felszereltsége jónak mondható.

32

Pályázat


Emellett az intézmény beruházási kiadásainak fedezetét a fejlesztési célra közvetlen átvett támogatások adják, amelyekről a következő táblázatban gyűjtöttem össze néhány tájékoztató jellegű adatot (ezer Ft-ban megadva): Megnevezés

2007

Szakképzési hozzájárulás

2008

3 149

SNI eszközbeszerzés

2009

2 089*

2 735

4 125

Pályázatok

SNI tankönyvtámogatás

611

520

433

Sportpályázat

285

314

193

Felnőtt szakképzési oktatásra

3 510

Informatikai fejlesztés**

700

Könyvtárfejlesztés**

300

*2008.08.31.-ig **Központi költségvetésből, létszámarányos fenntartói pályázat

A szakképzési hozzájárulást 2008. 08.31.-től, jogszabályi változás következtében a fenntartó fogadhatja, a Fővárosi Önkormányzat ezt az iskolák számára átadja, így a felhasználás továbbra is a helyi igények szerint történhet. Ezek a támogatások tették lehetővé többek között új számítógépek, monitorok, fénymásolók, projektorok, laptopok,

interaktív

táblák,

audiovizuális

eszközök,

és

az

egészségügyi

szakmacsoportos oktatáshoz kialakított demonstrációs tanterem felszereléseinek beszerzését. Iskolánk jelenleg az alábbiakban felsorolt legfontosabb eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezik:  a közismereti tárgyak és az egészségügyi szakmacsoport szakmai alapozó képzés

oktatásához

szükséges

korszerű

demonstrációs

eszközök,

audiovizuális és digitális tananyagok, segédanyagok  a 36 000 kötettel (kb. 50-50%-os a szépirodalom és a szakirodalom megoszlása), 36 féle folyóirattal, kétféle napilappal, több száz hanglemezzel, ezernél több elektronikus, multimédiás, illetve audiovizuális tananyaggal felszerelt könyvtár, amely közel 25 éve működik báziskönyvtárként  a

mindennapi

(tanórai,

szabadidős)

testneveléshez,

sportoláshoz

és

gyógytestneveléshez szükséges korszerű eszközök 33

Pályázat


 számítógépek, irodatechnika, intranet, internet: o Iskolánk jelenleg több mint száz számítógéppel rendelkezik. o Három informatika tanteremben, 18-18-19 géppel folyik az oktatás. Mindegyikben

switchcsel

biztosított

a

hálózati

összeköttetés,

de

természetesen az internet is elérhető (szükség esetén „lekapcsolható”). Pentium IV. kompatibilisek a számítógépek, 1-1 GB RAM-mal, LCD TFT monitorral, optikai egérrel biztosított egy-egy konfiguráció, valamennyi géphez rendelkezésre áll egy-egy 1 GB-os pendrive. Tantermenként van (hálózati) nyomtatási lehetőség, projektoros kivetítés a tanári gépről. Windows XP (SP2) operációs rendszert használunk jelenleg a szükséges felhasználói programok futtatásához (Office 2003, SharePoint Designer 2007, GIMP stb.) amely megfelel mind a közismereti, mind a szakmacsoportos informatikaoktatás követelményeinek, és elegendő az ECDL-, illetve az érettségi vizsgára való felkészítéshez. o A könyvtári olvasóban öt darab gép áll rendelkezésre, elsősorban internethasználat céljára (a könyvtárismeret gyakorlására, információk keresésére, gyűjtésére), ezeken még a régi operációs rendszer (WIN98) fut (és fut). o Az egyik idegen nyelvi tanteremben szintén elérhető a tanulói gépeken az internet leginkább a nyelvtanuláshoz szükséges tartalmak böngészéséhez. o Valamennyi tanári szobában a Pentium IV. gépeken (1-2 GB RAM) helyi hálózati tárhelyhez való hozzáférés, internetelérés, helyi nyomtatási lehetőség segíti a tanárok munkáját. o Az ügyviteli dolgozók szintén korszerű gépeket használnak (PIV., 1-2GB RAM), ergonomikus környezet (LCD monitor, forgószék, levegős párna stb.) teszi kényelmesebbé a munkavégzést. o 4 darab, nagy kapacitású fénymásoló berendezés (Konica feltöltő kártyával, illetve limittel) használható, ezek közül kettő hálózati nyomtatást is lehetővé tesz o Az internet-hozzáférés, intranetes tárhely minden teremben, tanári szobában elérhető a 2 évvel ezelőtt kiépített UTP-kábeles falicsatlakozós rendszernek köszönhetően. Ezen kívül két WIFI router zsinór nélküli hálózati lefedettséget biztosít az egész épületben.

34

Pályázat

Perlakiné Cserni Mónika Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium o Iskolánkban két interaktív tábla is van (egy fix és egy mobil), mindkettő puha érintkezős felületű, az egyik a legkorszerűbb technikának megfelelő színvonalú. o Négy darab gurulós, multimédiás szekrény biztosít lehetőséget az iskola bármely termében prezentációs, internetes vagy filmes kivetítésre (hordozható számítógép, projektor, hangfal).

 Multimédia o A legtöbb, elsősorban nagyobb tantermekben van televízió, melyek egy részéhez DVD lejátszó is tartozik, illetve a tanárok számára „kölcsönzési” lehetőség áll rendelkezésre. o Írásvetítő minden teremben van. o Az idegen nyelv oktatásához a szaktanárok hordozható CD-lejátszós magnókat használnak, az érettségihez ezeken felül további készülékek állnak rendelkezésre o részben az informatika oktatásához, részben a többi szaktárgy projekt feladatainak elkészítéséhez, valamint az iskolai élet eseményeinek dokumentálásához rendelkezésre állnak digitális fényképezőgépek illetve videó kamerák o A zártláncú hangosítási rendszer szintén két évvel ezelőtt lett felújítva a központi egységekkel (erősítő, 6 csatornás keverő, mikrofon) együtt.  Beléptető rendszer o 2006 szeptembere óta működik iskolánkban két forgóvillás beléptető rendszer, melyek megnehezítik az illetéktelen személyek iskolánkba való bejutását,

és

megkönnyítik

a

tanulók

késéseinek,

hiányzásainak

adminisztrálását o Külön időkeretet kaptak a nappali, az esti tagozatos tanulók, a tanárok, az adminisztratív és a technikai dolgozók

35

Pályázat


2.7. A gazdálkodás főbb mutatói A 2009-es gazdasági év költségvetési adatait mutatják be az alábbi táblázatok, az intézményi működésből származó bevételek (saját bevételek) 97%-át adja iskolánk kiegészítő tevékenysége, melynek keretében akkreditált intézményként tartunk OKJ végzettséget biztosító képzéseket, szervezünk továbbképzéseket, szakmai vizsgákat. (A megadott adatok ezer Ft-ban értendők) Kiadások megnevezés személyi juttatások

módosított előirányzat

eredeti előirányzat

teljesítés

185 991

216 722

202 695

60 118

65 267

60 404

112 608

231 109

224 784

500

650

317

359 217

513 748

488 200

beruházás

3 000

6 829

5 794

felújítás

40 000

45 163

30 288

kiadások összesen

402 217

565 740

524 282

munkaadói járulékok dologi kiadások ellátottak juttatásai működési kiadások összesen

Bevételek megnevezés

eredeti előirányzat

módosított előirányzat

teljesítés

szolgáltatási bevétel

87 994

213 613

213 613

egyéb saját bevétel

3 006

4 500

4 501

kamatbevétel

2 004

2 004

felhalmozási bevétel (Szakképzési Alap átvétele)

2 735

2 735

331 463

317 277

Támogatás értékű működési bevétel (pályázatok, egyéb feladatok bevétele)

2 259

2 259

előző évi pénzmaradvány

9 166

9 166

565 740

551 555

fenntartói támogatás

bevételek összesen

311 217

402 217

36

Pályázat


3. Vezetői program 3.1. Célmeghatározás A Kanizsay nagy múltú, szép hagyományokkal rendelkező iskola. Ha csak az utóbbi húsz évet tekintjük, akkor is elmondhatjuk, hogy túlélt rengeteg változást, átalakítást, mind az állam, mind fenntartó oktatás-politikai döntéseinek következtében, mind pedig az intézmény életben maradása miatt. Az utóbbi években megmaradva ugyan az egészségügyi képzés egy meghatározó elemének, de a társadalmi és gazdasági változások kényszeréből, és a tantestület saját döntéséből adódóan is iskolánk felvállalta a vonzáskörzetében lévő hátrányosabb helyzetű, tanulási nehézségekkel, motivációs, önismereti hiányokkal küzdő tanulók nevelését, felkészítését az érettségire, szakmára, az életre. Eredményeinket lehet vitatni, de a nevelőtestület tenni akarását, erőfeszítéseit nem. Ezért úgy gondolom, hogy igazgatóként nem lehet más célom, mint ennek a munkának a folytatása, a megkezdett úton való továbbhaladás. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy meg kéne elégednünk azzal, ahol jelenleg állunk, szükség van a szakmai, módszertani fejlődésre, új célok kitűzésére. De tudomásul kell vennünk, hogy vannak korlátaink, a helyzetelemzésben is bemutatott gyermekekből kell kiindulnunk, velük kell elérni a reálisan elvárható eredményeket, törekedve arra, hogy jobb emberként, a társadalomban, a gazdasági életben is helyüket megálló felnőttként hagyják el majd az iskolát. Tudomásul kell vennünk, hogy nem mindig és nem mindenben lehetünk sikeresek. Vannak és lesznek is kudarcaink, mélypontjaink, nem tudunk minden problémát megoldani.. Ugyanakkor soha sem szabad elfelejtenünk, hogy mire vállalkoztunk, amikor ezt a pályát, hivatást választottuk, hogy törekednünk kell a ránk bízott gyermekekből a lehető legtöbbet kihoznunk, segítenünk abban, hogy elérjék életcéljukat, megtalálják helyüket a nagyvilágban. Kinevezésem esetén vezetőként arra vállalkozom, hogy ezt a közös munkát irányítsam, kollégáimmal együttműködjek a vállalt feladatok végrehajtásának érdekében, mindehhez biztosítva a megfelelő körülményeket, feltételeket, betartva a törvényességet, és megóvva a rám bízott közvagyont.

37

Pályázat


3.2. Az első év feladatai Pályázatom sikeressége egyben az iskolánk vezetőváltását is jelenti majd, ami magával hozza az első feladatot: az intézmény átadás-átvételét. Úgy gondolom, hogy ez egyrészt nem történhet meg egy nap alatt, másrészt a döntés megszületése és a kinevezés ideje között rendelkezésre álló időt kihasználva, és élve azzal a lehetőséggel, hogy az iskola alkalmazottjaként ebben az időszakban is jelen leszek az intézményben, szeretném a nyári hónapokat is felhasználni ennek lebonyolítására. Itt nem annyira az iratok és egyéb dokumentációk átadására, a különböző adminisztrációs teendők elvégzésére gondolok, sokkal inkább a 2010/2011. tanév előkészítésére. Úgy gondolom, hogy a tantestület számára is fontos, hogy úgy kezdje meg nyári szabadságát, hogy tisztában van azzal, mikor és milyen feladatokkal fog elkezdődni az új tanév. Ezért szükségesnek tartom még az idei tanév végén a következő tanévkezdés feladatainak közös átgondolását Perkó Magdával, és egyeztetni azokat a döntéseket, amelyek már erre az időszakra is kihatnak. Értem például ez alatt a tantárgyfelosztás, órarend előkészítését, ez esetleg szükségessé váló álláshelyek meghirdetését, az alakuló értekezlet és a javítóvizsgák időpontjának kitűzését. Ahhoz, hogy egy igazgató hatékonyan tudja végezni a munkáját, szüksége van olyan vezető társakra, akikben feltétlenül megbízhat, akikre számíthat. A jelenlegi általános igazgatóhelyettessel, Barkóczi Mártával nagyon jó a kapcsolatom, elmondhatom, hogy jól tudunk együttműködni, dolgozni, erre jó példa a Petrik TISZK-ben való közös munkánk, vagy az órarend készítése, karbantartása. Mindig nagyon alaposan, pontosan végzi el munkáját, hasonlóak a pedagógiai, nevelési elveink, az iskolával, az oktatással kapcsolatos elvárásaink. Az eddig tapasztalatok alapján biztos vagyok benne, hogy a 2010/2011-es tanévben jól fogunk tudni együttműködni, azonban szomorúan vettem tudomásul, hogy Márti 2011 őszétől nyugdíjba készül, így gondoskodni kell az utódjáról, akinek a kiválasztása és „betanítása” is az első év feladatai közé tartozik majd. Az egészségügyi szakmacsoportos és felnőttképzési tagozatvezetővel, Horváthné Laczkó Erikával is jó a kapcsolatom, teljes mértékben megbízom szakmai hozzáértésében, és az együtt töltött évek alatt meggyőződtem jó vezetői képességeiről, ezért úgy gondolom, hogy munkájára igazgatóként is számíthatok. Ehhez kapcsolódva szeretnék a Humán TISZK munkájába is betekintést nyerni, alaposabban megismerni a tevékenységét, hiszen iskolánk tanulóinak jó része itt folytathatja majd tovább tanulmányait, itt szerezhet szakmát. 38

Pályázat


Az általános felnőttoktatási tagozatvezetőnk, Csákány Anna nagyon nagy türelemmel, odafigyeléssel végzi az esti tagozat irányítását, az ott folyó munka koordinálását. Nehéz feladat elé nézünk vele a következő tanévben, mert úgy gondolom, hogy közösen kell megoldást találnunk az esti tagozatos képzés megmentésére. A tőlünk független mértékű tandíjak és vizsgadíjak alkalmazása elkerülhetetlennek látszik, de a munkahelyek segítségét igénybe véve, a munkaügyi központokat, a munkanélküli hivatalokat megkeresve, pályázati forrásokat felkutatva meg kell találnunk a módját, hogy anyagi okok miatt ne maradjon ki egyetlen tanulónk sem. Amikor a közoktatási vezető képzésre jártam, az intézményi gazdálkodásról tanultak elsajátításában, megértésében, nagy segítségemre volt az iskola gazdasági igazgatóhelyettese, Királyné Harai Ágnes. Többször is meggyőződhettem róla, hogy a közoktatásban eltöltött évtizedek alatt olyan szakmai tapasztalatra tett szert, amelyek az iskola számára nélkülözhetetlenek, és a „jó gazdasszony” szemével ügyel arra, hogy az oktató-nevelő munka jó feltételek mellett folyhasson. Az első közös próbatételre rögtön a 2010. év negyedik negyedévében sor kerül, amikor a fenntartó részéről a gazdálkodás ellenőrzése várható. C. Tóth Pálné nevelési igazgatóhelyettes, aki egyben a könyvtárat is vezeti, hosszú évek óta dolgozik iskolánkban, segíti a diákmozgalmat, irányítja az iskola kulturális életét. Számos verseny, vetélkedő eredménye köszönhető munkájának, sok éven át szerettette meg diákjainkkal az olvasást, a művészeteket, a színházat. Felsorolni is képtelenség mennyi programot, szalagavató bált, ballagást, megemlékezést szervezett, megszámlálhatatlan órát töltött azzal, hogy meghallgassa diákjaink ügyesbajos dolgait, a tanulásra motiválja, emberségre nevelje őket. Valószínűleg szükség lesz mind a szűkebb, mind a bővebb vezetőség szintjén a feladatmegosztás átgondolására, átszervezésére. Úgy gondolom, hogy mindezek folyamatosan fognak kialakulni, ebben nekem is van tanulnivalóm, és feltétlenül számítok az érintettek véleményére is. Bízom benne, hogy sikerül megtalálnunk azokat a kereteket, amelyek között mindannyian jól tudunk együttműködni, és hatékonyan, színvonalasan végezni a munkánkat. Egy új igazgató bármennyire is az elődjéhez hasonló elveket vall, és bárhogy is szeretné a megkezdett utat folytatni, mégis más ember, más személyiség. Ezért biztos vagyok benne, hogy lesznek - ha nem is alapvető - változások, a mindennapok menetében, a megszokott vezetési stílusban, az ügyintézések rendjében. Elkerülhetetlen lesz néhány feladat egyszerűsítése, ilyen például a túlmunka 39

Pályázat


elszámolása. Jelenleg ez több ember több napi munkáját veszi igénybe, hatékonyságát és a bonyolultságának szükségszerűségét is kétségesnek tartom, ugyanakkor feleslegesen megnehezíti az általános és a gazdasági igazgatóhelyettesek munkáját és szerintem nélkülözhető adminisztrációs terheket rak a pedagógusok vállára. Ezt szeretném egyszerűsíteni egy olyan szoftver alkalmazásával, amellyel nem csak a túlmunka, a helyettesítések nyilvántartása, és ennek alapján azok kifizetése, de a haladási naplók ellenőrzése is jóval egyszerűbbé válna, jelentősen csökkentené a ráfordítandó időt és energiát. Ugyancsak egyszerűbbé kell tenni a tankönyvrendelést, a tanév eleji tankönyvosztást, a tartós tankönyvek átvételét, mert ez a jelenlegi formájában rengeteg időt és energiát vesz igénybe. Erre az iskolai tankönyvterjesztővel kell megoldást találnunk, számos jól bevált módszer közül választva, az osztályfőnökök segítségét igénybe véve. Nagyon fontos feladatnak tartom, hogy már az első tanév során megismerjem a pedagógus kollégáim munkáját, igazgatói szemmel szemlélve azt. Ez nem annyira az ellenőrzésről szól (ami a vezetőnek egyébként munkaköri kötelessége), sokkal inkább arról, hogy reális képet alkothassak a nálunk tanítók szakmai munkájáról. A Petrik TISZK szakmai koordinátoraként a TÁMOP projektben zajló próbatanításokon már több alkalommal hospitáltam, és bizony olyan pozitív tulajdonságokat, szakmai erényeket tapasztaltam, amelyeket a tanáriban ülve nem láthat meg az ember a másikban. Különösen igaz ez a más munkaközösségekben dolgozó kollégáimra, akiknek a munkájára szinte semmi rálátásom nem volt idáig, esetleg csak eredményeiket ismertem, illetve, ha azonos osztályban tanítottunk, akkor néhány diák ügyében beszélgettünk. Sokszor az apró sikerek fel sem tűnnek, szinte evidenciának vesszük azokat, míg a problémák sokkal inkább a felszínre kerülnek. Ahhoz, hogy jobb eredményeket érhessünk el diákjainkkal, feltétlenül fontos egymás munkájának megismerése, a tapasztalatok kicserélése, és ennek első lépése, ha egy vezető betekintést nyer az órákon folyó munkába. Néhány szó az iskola alapdokumentumairól. Mivel már tízedik éve tanítok az iskolában, volt alkalmam ezek megismerésére, különösen a közoktatási vezető képzésen folytatott tanulmányaim során. Ez alatt az időszak alatt többször került sor a Pedagógiai Program, az SZMSZ, az IMIP és a Házirend módosítására, sőt változott az Alapító Okiratunk tartalma is, részben a jogszabályi előírások, részben a közoktatásban történt egyéb változások miatt, illetve az intézmény belső változásainak következtében. Néhány alkalommal jómagam is részt vettem a változtatásoknál a döntés40

Pályázat


előkészítésben, és úgy gondolom, hogy vezetőként is azonosulni tudok azokkal az elvekkel, amelyeket ezek az iratok megfogalmaznak. Jelenleg az intézmény működése összhangban áll az ezekben leírtakkal, ami nem jelenti azt, hogy a későbbiek folyamán nem lehet szükség kisebb módosításokra, pl. az IMIP értékelő lapjainak frissítésére, az SZMSZ, a Házirend aktualizálására. Az előzőekben felsoroltak mellett természetesen a leendő igazgatóra és a tantestületre várnak a tanév rendjéhez köthető feladatok, például: a tanévkezdés teendői, a tantárgyfelosztás, az órarend elkészítése, az éves munkatervek elkészítése, az intézmény alapdokumentumainak felülvizsgálata, statisztika készítése, a szülői értekezletek, fogadóórák, a nevelési értekezletek, országos mérések, beszámolók, költségvetés készítése, beiskolázás, érettségi, tanévzárás. Ezek csak kiragadott példák, úgy gondolom, hogy nehéz és felesleges is lenne felsorolni valamennyit, ráadásul biztosan lesznek majd olyan megoldandó kérdések, amelyeket előre nem is lehet tervezni, és a legtöbb feladat újra és újra visszatér minden tanévben, így nem csak az első évre vonatkoznak. Egyet mégis kiemelnék a többi közül, a beiskolázási terv és továbbképzési terv elkészítését, mert a pedagógusok kötelező továbbképzésének központi forrásból történő támogatása ettől az évtől megszűnt, így a finanszírozási alprogram módosításakor gondolni kell a forráskeresésre (lehetséges pályázatokra) is. Ugyanakkor a fejlődéshez elengedhetetlen az új módszertani ismeretek alkalmazása, amelynek elsajátításához szükség van a pedagógusok folyamatos továbbképzésére (még akkor is, ha a kötelező 120 pontot megszerezte már). Át kell gondolni a már elvégzett tanfolyamokon tanultak továbbadásának lehetőségét, akár belső továbbképzések keretében, akár külső előadó meghívásával. Folytatni kell a TISZK-ekben megkezdett munkát, a mentorálást, a létrejött tananyagok továbbfejlesztését, illetve ezek alapján újabbak kidolgozását, akár a TISZK-eken, akár az intézményen belül. Ezek a feladatok azonban túlmutatnak az első éven, az csak a tervkészítés időszaka lesz. Az eddigiekben csak a legfontosabb területeket érintettem, nem elfeledve azt, hogy a fő tevékenység az oktatás és nevelés, valamint, hogy az első év új igazgatóként az ismerkedés, a keretek megteremtésének időszaka, egy folyamat folytatása, de mégis valami újnak a kezdete. A belső „ügyek” mellett nem szabad elfelejtkezni a külső kapcsolatokról sem, hiszen ez az igazgatóként való bemutatkozás évét is jelenti a fenntartó, a szülők, a diákság, a különböző hivatalok, a kerületi intézmények, a TISZK-ek társiskolái felé. Nagyon fontosnak tartom az iskola meglévő kapcsolatainak ápolását, hogy személyemben az eddigiek folytatására láthassanak garanciát partnereink. 41

Pályázat


A nyertes pályázóra ötévnyi munka vár, ez tűnhet soknak és kevésnek is. A mi iskolánkban, ahogy a helyzetelemzésben is leírtam, egy jól összeszokott tantestület vívja meg nap mint nap kis csatáit, nagyobb háborúit, azért, hogy elérje céljait. Vannak jól működő területek, ahol csak kisebb változtatásra, frissítésre van szükség, vannak jelenleg megoldatlan kérdések, és vannak olyan folyamatok, amelyeket még hatékonyabbá lehet tenni az eredményesebb munka érdekében. Vannak olyan apróbb ötleteim, amelyek nem hoznak jelentős változást, de szerintem színesíthetik az iskola életét. Például jónak tartanám, ha az iskolai ünnepségekbe, megemlékezésekbe minél több tanulót bevonhatnánk, ezzel is közelebb hozva hozzájuk ezeket az eseményeket. Elképzelésem szerint „forgószínpadszerűen”, de előre meghatározott módon lehetne ezek megrendezését kiadni az évfolyamoknak, kapcsolódva az eddigi rendszerhez. Egyfajta variáció lehetne a következő:  Október 23-a, az elsősök avatása a 12. évfolyamé  A szalagavató bál és a ballagás a 11. évfolyamé  Március 15. a kilencedikeseké  A tanévnyitó és a tanévzáró a tizedikeseké A lista bővíthető, illetve átrendezhető, ezt csak gondolatébresztőnek szántam. Úgy gondolom, hogy közös ünnepeink hangulatát emelné, ha azokat nem az iskolarádión keresztül hallgatnánk, ehhez is ki lehet dolgozni különböző variációkat. Ki lehetne jobban használni az iskolarádiót, tematikus műsorokkal jelentkezhetnének az osztályok, vagy más közösségek a hosszabb óraközi szünetek alatt. Ez is olyan feladat, amelyben megmutathatják képességeiket a tanulásban nem jeleskedő tanulóink is. A hagyományos, és nagy népszerűségnek örvendő sport-, kulturális és egyéb szabadidős tevékenységeket, szakköri munkát továbbra is folytatni kell, minél több alkalmat teremtve tanulóinknak a hasznos időtöltésre. Úgy vélem, hogy pályázóként két olyan témára részletesebben is ki kell térnem, amely ugyan magában foglalja az eddigiek folytatását, ezek nélkül azonban nem lenne kerek egész egy vezetői program. Ez a két terület az oktatás és nevelés, valamint a finanszírozás kérdése, amelyek a megpályázott időszak teljes egészére kihatnak. Pályázatom utolsó két fejezetét az ezekkel kapcsolatos gondolataim kifejtésére szántam, mintegy lezárásként, hangsúlyozva ezek fontosságát.

42

Pályázat


3.3. A finanszírozás kérdése Az oktatás, de különösen a közoktatás a nonprofit szféra részeként nem termel anyagiakban mérhető hasznot, ráadásul a befektetett pénzbeli források és szellemi energia is csak évekkel később, a gazdaság egészen más területén térül meg. Az pedig nemcsak a pedagógusok, hanem mindenki számára, aki egy kicsit is tájékozódik a társadalom, a gazdaság jelenlegi helyzetében, ismert tény, hogy az oktatásra egyre kevesebb pénz jut a központi költségvetésből, és ennek következtében a fenntartói támogatás is csökken. Az intézmények rá vannak kényszerülve arra, hogy a működésükhöz, fennmaradásukhoz szükséges források egy részét előteremtsék. Ha ezenfelül még a hatékonyságukat, eredményeik színvonalát is növelni szeretnék, hiszen csak ezzel lehetnek „piacképesek”, akkor jelentős bevételre kell szert tenniük, vagy a költségeiket, kiadásaikat csökkenteniük. Egy iskola igazgatójának nem feladata okokat keresgélni a kialakult gazdasági helyzetre, nem várhat csodákra, hogy talán végre általánosan elfogadott tény lesz, hogy az oktatás ugyan lassan megtérülő, de az egyik legjövedelmezőbb befektetés, hanem intézményi szinten kell megoldásokat találnia. Ezt persze nem teheti egyedül, csakúgy, mint bármely más területen, a gazdálkodás kérdéseiben is komoly összefogásra van szükség, ha valóban előbbre kívánunk lépni. A helyzetelemzésben megtalálható gazdasági mutatókból is látható, hogy a Kanizsay vezetőire eddig sem volt jellemző, hogy nem igyekeztek volna megragadni minden lehetőséget az itt folyó munka körülményeinek javítására, a dolgozók és a tanulók komfortérzetének növelésére. A kinevezésem esetén én sem szándékozom letérni az eddigi útról, törekedni fogok a kellő források előteremtésére. Mindezt hogyan képzelem el? Egy iskola abból „főzhet”, amije van: az épület adta lehetőségeiből, az eszközeinek

hatékony

kihasználásából,

de

legfőképpen

a

dolgozóiban

rejlő

kreativitásból, alkotóerőből, szellemi kapacitásból. Természetesen lehet a kiadások csökkentésére koncentrálva megtakarításokhoz jutni, de ezek mindig csak látszólagos megoldáshoz vezetnek. Ez nem azt jelenti, hogy az ésszerűség határain belül nem kell odafigyelnünk a költségek mérséklésére (csöpögő csap, égve felejtett villany, télen nyitva felejtett ablakok stb.), de ez nem mehet a munkakörülmények rovására. Hiszen mindenki tudja, aki valaha is foglalkozott pszichológiával, hogy minden embernek vannak különböző szintű szükségletei, és csak azok kielégülése után tud feljebb lépni. Az a pedagógus, akinek napi anyagi gondjai vannak, netán másodállást kénytelen 43

Pályázat


vállalni, aki nem érzi, hogy a munkáját nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is elismerik, frusztrált lesz, nem tudja, de nem is akarja a feladatát megfelelő minőségben elvégezni. Viszont, ha azt látja, hogy a vezetői érzékenyen reagálnak a problémáira, értékelik az erőfeszítéseit, a törvényi keretek és az intézmény lehetőségeihez mérten dotálják is azt, és igyekeznek mindent megtenni azért, hogy nyugodt munkakörülményeket teremtsenek, akkor ő is hajlandó lesz kivenni a részét a többletfeladatokból. Ezért úgy gondolom, hogy az elkövetkező öt évben is fontos feladat lesz nemcsak

a

vezetőség,

de

az

iskola

valamennyi

dolgozója

számára

is

többletbevételek előteremtése, ezek egy részét a mindennapi működésre, fejlesztésre kell fordítani, egy részéből azoknak a plusz feladatoknak az elvégzését kell finanszírozni, amelyeket a szakmai színvonal további javítása, a hatékonyság növelése érdekében kell a jövőben elvégezni, és egy részéből a források előteremtőinek anyagi elismerését kell megoldani. Ennek megvalósítására a következő elképzeléseim vannak, megjegyezve, hogy ezek egy része most is működik, és az új források keresése folyamatos feladat, amiben kollégáim ötleteire is számítok:  Ahogy már a helyzetelemzésben utaltam rá, jelenleg a saját bevételünk 97 %-a származik az akkreditált felnőttképzésünkből, természetesen ezt a jövőben is folytatni kell. Mivel 2012-ben az intézményi akkreditáció lejár, azt mindenképpen meg kell újítani, esetleg bővíteni a képzési kínálatot, megvizsgálva az akkori munkaerő-piaci helyzetet. El lehet azon is gondolkodni, hogy ezzel egy időben, az informatikai szakmacsoportban is akkreditáltassunk tanfolyamokat, de ezt megelőzően alaposan fel kell mérni a képzési piac helyzetét.  A nyelvvizsga hely működését reklámtevékenységgel (az újpesti és környező kerületi iskolák és egyéb intézmények megkeresésével) „fel kell rázni”, a bevételét jelentősen meg kell növelni  Meg kell vizsgálni a számítógéptermek, a tornaterem, a nagy előadó alkalmi bérbeadásának lehetőségét, itt is meg lehet keresni a környező iskolákat (pl. a Könyves Kálmán Gimnáziumról tudom, hogy lenne ilyen irányú érdeklődés)  Az iskola tanulói között egyre nagyobb az érdeklődés az ECDL-vizsgák iránt, megfontolandó egy vizsgaközpont kialakítása, természetesen a megfelelő gazdaságossági számítások elvégzésével

44

Pályázat


 Növelni kell a pályázatokból befolyt támogatások összegét, ehhez minél több pályázatot kell elkészíteni. Ki kell használni az EU-s pályázatok adta lehetőséget,

akár

a

TISZK-ekkel

közösen

is.

Ez

azonban

olyan

naprakészséget, pályázatírói rutint követel, hogy érdemes lenne átgondolni egy pályázatíró munkacsoport összeválogatását. Vagy másik megoldásként egy felelőst kiválasztani, aki a formai dolgokban jártasságra tehetne szert, a kisebb volumenű pályázatokat elkészíthetné, a nagyobb összegű és átfogóbb témájú pályázatokhoz pedig az adott téma szerint alkalmi csoportot hozhatna össze.  A szakképzési alapból származó támogatások a korábbi években is megkönnyítették eszközfejlesztésünket, remélve, hogy a fenntartó továbbra is átadja iskolánk számára a ránk eső részt, úgy gondolom, hogy a továbbiakban is tervezhetünk ezzel a forrással, esetleg további gazdálkodó szervezeteket megkeresve növelhetjük is ezt az összeget.

45

Pályázat


3.4. Az oktatási-nevelési feladatok Kiindulópontként két dolgot szeretnék ismét kiemelni: a helyzetfelmérésben bemutatott, hozzánk bekerülő tanulók többségének mentális és szociális állapotát, felkészületlenségét a középiskolai tanulmányokra, és azt, hogy csak a tantestület közös akaratával, együttműködésével lehet célt elérni, ahogy ezt az eddigi gyakorlat is bizonyította. Nem gondolom, hogy keveset teszünk azért, hogy a gyerekeink tanuljanak, elfogadható eredményeket érjenek el, és közben még jól is érezzék magukat. De vannak dolgok, amiken nem tudunk változtatni, esetleg csak enyhíteni. Nem adhatunk munkát a szülőnek, de segítséget nyújthatunk neki, hogy megkapja a neki járó szociális támogatásokat. Nem adhatjuk vissza a gyermekek szüleit, nem kovácsolhatjuk össze a széthullott családokat, de segíthetünk ezt feldolgozni, a család helyett más kapaszkodót találni. Véleményem szerint, az iskola pszichológusa és az ifjúságvédelmi felelős ezért nap mint nap mindet meg is tesz, és a tantestület valamennyi tagja rendkívül megértően és segítőkészen kezeli ezeket a helyzeteket. Hiszek abban, hogy a jó szónak, a szeretetnek olyan ereje van, amely mindennél több eredményt képes elérni, ezért továbbra is rendkívül fontosnak tartom a gyermekekre való intenzív odafigyelést, és számítok valamennyi kolléga segítségére ezekben a kérdésekben. Folytatnunk kell a különböző prevenciós programokat, a jól bevált előadók és a kortárssegítő csoport bevonásával, minél több témában, hiszen itt is át kell vállalnunk a szülői szerepet: a szexuális felvilágosítástól kezdve az egészséges életmódon át, a különböző káros szenvedélyek megelőzéséig. Nekünk magunknak is példát kell mutatnunk, együtt sportolva, mozogva, kirándulva tanulóinkkal, az alapvető higiéniai szabályokra, viselkedési normákra felhívva a figyelmet. Továbbra se menjünk el a trágárul beszélő diák mellett, szoktassuk őket rendre, tisztaságra, rendszeres életvitelre. Biztos vagyok benne, hogy csak az a pedagógus lehet meggyőző, aki hisz is abban, amit mond, amit képvisel. Tudom, hogy sokaknak nem fog tetszeni a véleményem, de meggyőződésem, hogy az a tanár, aki úgy megy be az órájára, hogy éppen csak eloltotta előtte a cigarettáját, és dől belőle a dohányfüst, nem lesz hiteles a gyermek szemében, amikor a dohányzás káros hatásairól beszél, vagy amikor éppen számon kéri a diákon, hogy miért gyújtott rá. Nem gondolom, hogy bárkit is le szeretnék szoktatni a dohányzásról, de számomra sem elfogadható érv, hogy „én azért gyújthatok rá, mert már nagykorú vagyok”. Iskolánkban évek óta nem tudjuk megoldani ezt a problémát, amely sokszor kiindulópontja a rongálásoknak is. Tudva azt, hogy nincsenek igazán eszközök a 46

Pályázat


kezünkben, és azt is, hogy nem leszek túl népszerű a dohányos kollégák szemében, igenis fontos feladatunknak tartom, hogy valamilyen jól kivitelezhető és betartható megoldás szülessen. Nem hiszek a csodákban, és jelenleg én sem tudom a megoldást, de a mostani helyzetet tarthatatlannak tartom. Számos jó példát láttam már a dohányzás visszaszorítására, és talán egy új igazgatótól még a diákok is tartanak annyira, hogy elhiggyék, komolyak a szándékaink. A tanulás terén folytatnunk kell a megkezdett munkát, szem előtt tartva azt, hogy a motiválatlan gyermekkel nem lehet eredményeket elérni, hiszen számára nem cél a tudás megszerzése, így nem érdekli a tanulás sem. Hogyan tudjuk elérni, hogy diákjaink akarjanak tanulni, hogy ne elégedjenek meg az „éppen csak átmentem” állapottal, ne fogadják el a bukást? Elismerem, hogy eddig is számos kísérletet tettünk erre, több-kevesebb sikerrel. Nem hiszem, hogy én leszek, aki megoldja ezt a problémát, de azt igen, hogy mi együtt megtehetjük! Mégis hogyan? Először is nem egyik napról a másikra, hanem csak kis lépésenként. Másodszor nem lesznek rövid időn belül látványos változások, sőt talán később sem. Van egy határ, amit nem fogunk tudni túllépni., de kitűzhetünk magunk elé reális célokat: csökkenteni a bukások, a hiányzások (lógások) számát, ezzel a lemorzsolódást. A gyerekeinkkel elfogadtatni, azt hogy igenis többre is képesek, és hogy azt el is akarják érni. Ez látszólag nem sok, de mégis az, mert ha tanulóink a képességeikhez mérten elvégzik az iskolát, leérettségiznek, vagy csak a tizedik osztályt fejezik be nálunk, máris lehetőséget kapnak arra, hogy szakmát tanuljanak, és talán elegendő és reális alapokon nyugvó önbizalommal rendelkezve kezdjék meg felnőtt életüket. Eddig is ez volt a célunk, ezután se legyen másként. Akkor mi ebben az új? Azok a lépések, amelyek szerintem elengedhetetlenek a sikerhez. Elsőként a szülőket kell bevonnunk, meggyőznünk. Nem fogadhatjuk el azt tényként, hogy nem akar, nem tud foglalkozni a gyerekével, esetleg kifogásokat gyárt számára, fedezi a lógását, mert így kényelmesebb neki magának is. Valamennyien találkoztunk már olyan szülővel is, aki arra hivatkozott, hogy a „gyerek nem mond otthon semmit sem”, őket a legkönnyebb „becsalogatni, hiszen csak arra kell rávenni, hogy rendszeresen érdeklődjenek a gyermekük iskolai dolga után – tőlünk. A többieknek pedig addig kell a nyakára járni, amíg be nem jönnek az iskolába, amíg utána nem járnak a gyerekük dolgainak. Felhívni a figyelmüket, hogy a tanulás nem 47

Pályázat


csak jog, hanem 18 év alatt kötelezettség is, és ennek betartatása az ő felelősségük. Megmagyarázni nekik, hogy a gyermekük jövője a cél. Ha szükséges, a hatóságokat is be kell vonni, még akkor is, ha sokszor nem együttműködőek. Saját tapasztalatom az, ha elég kitartóak vagyunk, a szülők unják meg előbb, és rájönnek, hogy nem bújhatnak ki a felelősség alól. És akkor több-kevesebb lelkesedéssel, de partnerek lesznek a gyermekük nevelésében. Természetesen lesznek olyanok, akiknél nem tudunk célt érni, és ebbe bele kell nyugodnunk, de csak akkor tegyük ezt, ha meg vagyunk győződve róla, hogy minden lehetőséget kihasználtunk, végső esetben a gyermekvédelmi hatóságokat is bevontuk. Ha már a szülőt sikerült mellénk állítani és a gyerek benn van az iskolában, és tudja, hogy itt is, otthon is odafigyelnek rá, jöhet az ő meggyőzése. Már utaltam rá, hogy minden gyermekben lappang valami kis tehetség, valami, amiben ő jó, és ha ezáltal sikerélményhez juthat, akkor „megnyílik” és hajlandó lesz elhinni, hogy másra is képes. Ez nem azt jelenti, hogy eminens tanulóvá válik, valószínűleg a magatartása sem fog megjavulni. De elkezd figyelni, lesz felszerelése, akarni fog tanulni. Olyasmi erő ez, mint a régi szakmunkásrendszerben a gyakorlati oktatás, amit a gyermek szeretett csinálni, és ezért az elméletet is hajlandó volt megtanulni. Már hallom is az ellenérveket: a mai gyerekeket nem érdekli semmi sem, nem lehet megfogni semmivel sem. Persze vannak ilyenek is, de biztos, hogy mindent megpróbáltunk? Tudom, hogy a Kanizsay nevelőtestületében megvan a szándék, és biztos vagyok benne, hogy ezeket az érveket kollégáim többsége el is fogadja. És most jön a legnehezebb, a tükör, amibe nekünk pedagógusoknak kell belenéznünk. Mert rengeteg új módszert tanulunk, elfogadjuk a kompetencia elvű, a gyakorlaton, tapasztalatokon alapuló oktatás létjogosultságát, ugyanakkor hányan és hányszor alkalmazzuk ezeket? Nem

ismeretlenek

az

ellenvélemények:

köt

minket

az

érettségi

követelményrendszere, kevés az óra, nehezen oldható meg a differenciálás, nem minden tantárgyban alkalmazhatóak ezek a módszerek. Mégis úgy érzem, hogy rajtunk is múlik, hogy nem érünk el egy kicsit jobb eredményeket. Nem hiszek abban, hogy több tanórára lenne szükség, de el tudom fogadni, hogy sokszor, sok tantárgynál segítene a csoportbontás. Ismerem az érettségi követelményeket, ha nem is minden tárgyból teljes részletességgel, és úgy érzem, hogy mi tesszük túl magasra a lécet, amikor úgy 48

Pályázat


gondoljuk, hogy mindenkinek mindent tudnia kell valamennyi tantárgyból. Pedig nem, mert ők azok a jó képességű, tanulni szerető és vágyó gyerekek, akik közül sajnos csak kevesen járnak hozzánk. Ugyanakkor van a másik véglet, akinek sem a képességei, sem a szándékai nem megfelelőek ahhoz, hogy a kellő ismereteket elsajátítsa. Ha ettől a két rétegtől eltekintünk, maradnak azok, akikhez a tanulóink többsége tartozik. Hozzájuk kell igazítanunk a tempót, a tananyagot, a követelményeket. Gondoskodnunk kell a többiek esetében a felzárkóztatásról, illetve tehetséggondozásáról. Azt gondolom, ezzel nem tűztem ki új célt a nevelőtestület számára, csak finomítottam rajta. Az utat viszont együtt kell kidolgoznunk, én csak a fontosabb teendőket foglaltam össze az alábbiakban:  valamennyi kilencedikes osztályban lassúbb ütem, a hangsúly a felzárkóztatáson, a kompetenciafejlesztésen legyen a NYEK-hez hasonlóan  a szövegértés, a tanulásmódszertan tanításának erősítése, módszertanának frissítése, alkalmazás más tantárgyakban is  a helyi tanterv, a tananyagtartalmak, a követelményszintek átgondolása  az új módszerek beépítése, a továbbképzéseken tanultak hasznosítása, feladatlapok kidolgozása  az érettséginek megfelelő típusú és szintű feladatlapok kidolgozásának folytatása, valamennyi évfolyam tananyagához  a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, az SNI-s tanulók fejlesztésének továbbgondolása, új megoldások keresése  a nevelési kérdések megoldásához a jól bevált tananyagtartalmak beépítése az informatika szakmacsoportos osztályokban is Úgy vélem, az eddig leírtakból világosan kiderül, hogy a nevelőtestület támogatásának elnyerése, és a kinevezésem esetén hogyan szeretném folytatni a megkezdett utat, már nem csak a pedagógus közösség egy tagjaként, hanem vezetőjeként is.

49

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium intézményvezetői. állását

Recommend Documents