2. verzió
TERVEZET
A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI STRATÉGIA
BUDAPEST, 2006. szeptember
A Budapesti Műszaki Főiskola felnőttképzési stratégiája A felnőttképzés aránya, súlya a hazai oktatásügyben A tudásalapú gazdaságban és társadalomban a tanulás a versenyképességet és az életminőséget meghatározó egyik legfontosabb tényező. Az egész életen át tartó tanulás európai koncepciójának a középpontjában – a tudás és tanulás fogalmát tágan értelmezve – az egyén kompetenciafejlesztése áll. E stratégia értelemszerűen az elméleti tudást és a gyakorlati kompetenciákat egymástól elválaszthatatlan elemeknek tekinti. A tanulás, ezen belül a felnőttkori tanulás támogatása, eredményességének javítása, a felnőttképzési rendszer fejlesztése a hazai LLL stratégia legfontosabb célkitűzései között szerepel. A felnőttképzési programokban ma Magyarországon közel 800.000 fő vesz részt. Az oktatási rendszerhez való egyéni alkalmazkodás helyett egyre növekvő igényként van jelen a tanulást, a tudás megosztását segítő intézményrendszernek az egyéni és közösségi elvárásokhoz való alkalmazkodása. A bolognai folyamat kihívásai-, a munkaerő-piac kompetencia elvárásai, az élethossziglani tanulás stratégájának intézményes megvalósítása minden felsőoktatási intézmény számára új helyzetet eredményez. Nyitottabb/rugalmasabb képzési szolgáltatásokkal kell, hogy jussanak el potenciális fogyasztóikhoz. Széleskörű partnerségi együttműködésben – a nyitott koordinációs stratégia alkalmazásával – kell egyidejűleg értelmiség képző tudáscentrumként és gazdálkodó szervezetként is működniük. Ennek elérése azonban a felsőoktatásban képzési paradigmaváltást-, minőségfejlesztést-, sokoldalú együttműködést sürget. Az intézmények működési/finanszírozási viszonyaiban beálló változások (az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése, képzési szintek szerinti változása, a differenciált képzési költségek, a nem állami tőkeforrások bevonása a fejlesztésekbe) arra ösztönzik az intézményeket, hogy képzéseiket költség-hatékonyan valósítsák meg. Növeljék a felnőttképzésben résztvevő hallgatói létszámokat, továbbá növeljék egyéb saját bevételeiket is. Partnerségi együttműködéseket valósítsanak meg, amelyek érdemi fejlődési/ fejlesztési eredményekkel járnak és hosszú távon fenntartható eredményeket biztosítanak. 1. A munkaerő-piac orientált rövid ciklusú képzések indítása A felnőttképzésnek segítenie kell a gazdaság versenyképességét, a munkaadók és munkavállalók alkalmazkodását a változásokhoz [1069/2004. Kormányhatározat]. Fejlesztési javaslatok: • A felsőoktatásban a nappali tagozatos képzésben résztvevők száma folyamatosan csökken (demográfiai okok, ciklusos képzési rendszer bevezetése, államilag finanszírozható létszám). Ezzel egyidejűleg strukturális túlképzés is mutatkozik a felsőoktatásban. A képzési bevételek így elsősorban a felnőttképzési tevékenység keretében tarthatók fenn, illetve növelhetők. Az OKJ-s képzéseken belül – az FSZ képzés kivételével – minden szakma (436 alap szakképesítés) felnőttképzés keretében is megszerezhető. További lehetőségeket nyújtanak a rész-szakképesítéseket és az ún. ráépülő szakképesítéseket biztosító képzési programok. •
Vállalatok által is ösztönzött továbbképzési programok, szolgáltatások iránti igények felmérése és az arra irányuló képzési szükségletek kielégítése (a Szakképzési Alapba történő befizetési kötelezettség 0,5%-a fordítható a saját dolgozók továbbképzésére). Karonként 10-15 nagyvállalattal együttműködési megállapodás megkötése a saját dolgozóik továbbképzéséhez.
2
•
A főiskola karai által regisztrált felnőttképzési programok iránti szükségletek felülvizsgálata, amely alapján az aktív programok célirányos (piacképes) továbbfejlesztése biztosítható.
•
Együttműködési megállapodás megkötése a kamarákkal a képzési igények felmérésére.
•
A munkaügyi szervezetekkel együttműködve (különös tekintettel a munkaerő-fejlesztő és képző központokra) egyes munkanélküli célcsoportok számára biztosítható programkidolgozás és képzési szolgáltatás.
2. Kötetlen- és rugalmas felnőttképzési programok kidolgozása/bevezetése A külföldi – és a hazai felsőoktatási intézmények többsége napjainkra kiépítette felnőttképzési rendszerét és szolgáltatásai egyre nagyobb részét Internetre költöztette. A WEB alapú tanulás kötetlensége, tananyagainak távhozzáféréssel történő folyamatos fejleszthetősége, a kurzusok naprakész menedzselhetősége; rugalmas képzések megvalósítását teszi lehetővé. Fejlesztési javaslatok: • Főiskolai, kari kezdeményezésű nyitott és távoktatási, valamint nem konvencionális módszereket alkalmazó képzés megvalósítását célzó projektek, illetve tevékenységek kezdeményezése, segítése, koordinálása. •
Együttműködési stratégia kialakítása-, megállapodások kidolgozása a jelentősebb távoktatási szervezetekkel-, szakmai szervezetekkel (Felnőttképzők Szövetsége, Life-Long-Learning Hálózat, Távoktatási/e-learning Kerekasztal, Felnőttképzési Szakértők Egyesülete. Felnőttképzés Fejlesztésért Egyesület). Felnőttképzési szakmai konferenciák, fórumok szervezése, amelyek a főiskolának a kutatás-fejlesztési és a vállalati szférával való kapcsolatát erősítik a felnőttképzés területén.
•
Elektronikus tanulási keretrendszer üzemeltetésével – a karokkal történő együttműködésben – a felnőttképzési anyagok adaptációja távoktatási keretrendszerbe. A távoktatásos felnőttképzési programok fejlesztését biztosíthatja az aktív táblák használatának bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a multimédiás oktatás Interneten keresztül minden hallgató számára elérhetővé váljék.
•
Vállalkozások-, intézmények számára tananyag-fejlesztés, képzés kialakítása/szolgáltatása; pályázati- és kutatás-fejlesztési forrásokra alapozva.
•
Kurrens szakirányú-, szakmai továbbképzési programok kidolgozása és szolgáltatása (a részprogramok újabb diplomát adó szakirányú továbbképzési programmá szervezése). Felnőttképzési programok akkreditációjának előkészítése, lebonyolítása.
3. NFT- II. pályázati lehetőségek Az NFT II. Az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolódása című szakértői vitaanyag az alábbiak szerint foglalja össze a pályázati lehetőségeket. • Az intézményrendszer kívánatos fejlődését támogató politikáknak támogatniuk kell az intézmények tanulási, adaptálódási potenciálját, és az ezt is elősegítő hálózatosodást. Mindez sikeresebben valósítható meg indirekt, „szoft” policy komponensek alkalmazásával, valamint célzott (tailor-made) fejlesztési programokkal, projektekkel.
3
•
Különösen fontos lenne a végzettek követése (nem csak az azonnali elhelyezkedéseké), az egyéni pályautak leírása, amely a képzettségek hozamára, aspirációkra, kereslet-kínálati dimenziókra is kitérne.
•
Módszeresen végig kellene gondolni, hogy a kis- és középvállalatok igényei milyen oktatási implikációkkal járnak.
•
Az egész életen át tartó tanulás elősegítése érdekében az oktatási rendszernek az a feladata, hogy segítse az egyén eligazodását (a tanulási és a munkaerő-piaci esélyekre vonatkozó információk és tanácsadás biztosítása révén).
•
A rugalmas és nyitott oktatási rendszerek felépítése, amely lehetővé teszi személyre szabott képzési utak választását, vélhetően motiválóbb tanulási környezetet biztosítana.
•
Együttműködési lehetőségek a TISZK hálózattal.
4. Oktatók, trénerek felnőttképzésre történő felkészítése Napjainkig az oktatáspolitikai gondolkodásmódot, az oktatás/ képzés intézményes alakítását és az emberek tanulásról alkotott képzetét a formális tanulás uralta. Az egész életen át tartó tanulás társadalmi igénye által egyre erőteljesebben jelenik meg azonban látókörünkben a nem formális és az informális tanulás lehetősége is. A képzési programok fejlesztése/megvalósítása során a tudásközvetítés módszertani paradigmaváltására van szükség. A korábbi, elsősorban ismereteket közvetítő programok helyett a kompetenciák rendszerét fejlesztő tudás kialakítására kell, hogy helyeződjön a hangsúly. Fejlesztési javaslatok • A felsőoktatásban oktató szakemberek korszerű módszertani felkészítése (mérnökpedagógia – szakképzés pedagógia, e-pedagógia). Újfajta tanítási, tanulási kultúra meghonosítása. •
Oktatók belső továbbképzése annak érdekében, hogy megismerhessék a legkorszerűbb oktatási-, tanulásirányítási módszertanokat- és oktatástechnológiát, amelynek birtokában hatékonyabban és eredményesebben tudnak oktatni.
•
A kamarákkal együttműködve az OKJ mesterképzés pedagógiai blokkjának fejlesztése, etananyagainak kidolgozása és Internetes szolgáltatása.
•
Szakirányú pedagógus-továbbképzési programok szolgáltatása moduláris szerkezetben, amelyek részprogramjai önálló továbbképzési programokként is funkcionálnak (felnőttképzési vállalkozások trénerei és vállalati szakoktatók részére).
•
Pedagógus-továbbképzés kurrens akkreditált programokkal és a határon túli magyar pedagógusok továbbképzése.
4.1 A módszertani felkészítéshez ajánlott kurzusok A módszertani felkészültség fejlesztése kulcsfontosságú a felnőttképzésben, mert a felnőttek eredményes képzése különösen módszerfüggő. Az emberek nem éreznek késztetést olyan tanulásra, amelynek módszerei nem vesznek tudomást egyéni adottságaikból, élethelyzetükből és előéletükből adódó különbözőségükről. Ajánlott kurzusok • a rendszerközvetítő oktatási modell felváltása a szituatív (tanulást középpontba helyező) tanulási modellel, probléma alapú tanulás, projekt-orientált oktatás, web alapú tanulás,
4
• • •
korszerű előadási és prezentációs technikák, csoportdinamikai elveken alapuló tanulási módszerek, mérési értékelési technikák oktatása, elektronikus vizsgáztatás, jóságmutatókkal ellátott tesztanyagok fejlesztése az egyes képzési programokhoz.
4.2 Az oktatástechnológiai innovációk bevezetését elősegítő kurzusok Az oktatástechnológiai felkészültség mindenek előtt a képzés hatékonyságának fejlesztéséhez járul hozzá. A javasolt képzési programok • az elektronikus oktatás hardver- és szoftver eszközeinek megismerése, bevezetése, •
web alapú felnőttképzési szolgáltatások intézményi bevezetése,
•
a-tananyagfejlesztés eszközrendszerének bevezetése (tananyag-szerzői rendszerek),
•
a prezentáció-készítés technikai eszközei, Aktív –tábla használat,
•
DVD szerkesztés, webhely szerkesztése, oktatói weblapok szerkesztése.
4.3 Szakmai innovációk oktatása Az oktatók aktuális szakmai felkészültségének megalapozását kívánja elősegíteni • új technológiák megismertetése a szakma oktatóival, szaktudást elmélyítő kurzusok, • oktatók és szakmai pedagógusok szakmai tudásának szinten tartása, illetve gyakorlatorientáltsága érdekében rendszeres praxis-gyakorlat a munka-világában. 5. Felnőttképzési szolgáltatások A Felnőttképzési Törvény előírja, hogy az intézményi akkreditáció feltétele, hogy az intézmény a képzéssel kapcsolatos szolgáltatást is nyújtson. Előzetes tudásszint- felmérés Felmérések lebonyolítása frissen felvett hallgatók körében a pálya- és intézményválasztási motivációkról, szociális háttérről, valamint az intézményre és az oktatás lebonyolítására vonatkozóan. Online tesztlapok annak felmérésére, hogy az adott felnőttképzési program belépési feltételeit tudja-e teljesíteni a jelentkező. Vizsgákra történő felkészüléshez minta tesztlapok letöltésének biztosítása önértékeléssel. Tanácsadási szolgáltatások • Pályaorientáció-, pályakorrekciós tanácsadás. •
Képzési szükségletek felmérése, képzési tanácsadás.
•
Elhelyezkedési tanácsadás.
•
Standard tanácsadási területek: tanulmányi ügyekben történő egyéni tanácsadás, szakmai gyakorlatokról történő tájékoztatás, pszichológiai tanácsadás, információ-szolgáltatás a felnőttképzési támogatásokról, karrier-tanácsadás, végzős – és végzett hallgatók közös fórumai, találkozók a főiskolával felnőttképzésben együttműködő cégekkel, tanulmányutak ismertetése,
5
Fejlesztési javaslatok: Az alapvető szolgáltatások ingyenesen biztosítandók, míg a kulcskompetenciákat-, módszerbéli-, személyes- és szociális kompetenciákat fejlesztő programok költségtérítéses formában vehetők igénybe. Beválás- és eredményességvizsgálatok A Felsőoktatási Törvény és a Szakképzési Törvény előírásait érvényesítve, továbbá a főiskolai képzés eredményességét fejlesztve. A következő vizsgálatok végrehajtása javasolt • visszajelzések gyűjtése a végzett hallgatóink munkába állásáról-, szakmai– és életpályabeválásáról; az alapján a képzés fejlesztése. A megkeresettek egyben a legbiztosabb merítési bázist is jelenthetik a főiskolai felnőttképzés számára. •
a mérnököket foglalkoztató cégek főbb jellemzőinek feltárása, a műszaki – informatikai és gazdasági szakemberekkel kapcsolatos piaci elvárások összegzése,
•
„Euro-HR Klub” a munkahellyel nem rendelkezők cégekhez történő kiközvetítéséért.
6. Záradék Jelen felnőttképzési stratégiát a Budapesti Műszaki Főiskola Szenátusa 2006. szeptember 12-ei ülésén megtárgyalta és elfogadta. Jelen stratégia 2006. szeptember 13-án lép hatályba. Budapest, 2006. szeptember 12.
Prof. Dr. Rudas Imre rektor
A javaslatot Bánhidyné dr. Szlovák Éva a Felnőttképzési Bizottság véleményének figyelembevételével állította össze.
6
