A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

2012. JÚNIUS

Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló .......................................................................................................................................... 3 2. Helyzetértékelés ................................................................................................................................................ 6 2.1. A társadalmi, gazdasági környezet értékelése........................................................................................... 6 2.1.1. Az Intézmény gazdasági környezetének bemutatása ....................................................................... 6 2.1.2. Az Intézmény demográfiai környezetének bemutatása .................................................................... 7 2.1.3. Az Intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása ................................................................ 8 2.1.4. Az Intézmény oktatási környezetének bemutatása .......................................................................... 9 2.1.5. Az Intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói keresletnek a bemutatása ............ 10 2.1.6. Az Intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában ...................................................................................................................................................................... 11 2.2. A képzési tevékenység értékelése ............................................................................................................ 14 2.2.1. A képzési portfolió értékelése .......................................................................................................... 14 2.2.2. A szakmai gyakorlati képzés értékelése .......................................................................................... 21 2.2.3. A felnőttképzési tevékenység értékelése ........................................................................................ 23 2.2.4. A képzésfejlesztési tevékenység értékelése ................................................................................... 25 2.2.5. A képzési eredményesség értékelése .............................................................................................. 26 2.2.6. A nemzetközi dimenzió értékelése ................................................................................................... 28 2.2.7. A tehetséggondozás értékelése ....................................................................................................... 30 2.3. A K+F+I tevékenységek értékelése .......................................................................................................... 32 2.3.1. A kutatási portfolió értékelése ......................................................................................................... 32 2.3.2. A K+F kapacitások értékelése .......................................................................................................... 33 2.3.3. A K+F eredményesség és a technológia-transzfer értékelése ....................................................... 35 2.4. Az intézményirányítás értékelése ............................................................................................................. 37 2.4.1. Az intézményirányítási folyamatok, eszközök értékelése ............................................................... 37 2.4.2. A gazdálkodási tevékenység értékelése .......................................................................................... 39 2.4.3. A pályázati abszorpciós képesség és a forrásbevonó képesség elemzése ................................... 41 2.4.4. Az infrastruktúra-menedzsment és a vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése ................ 44 2.4.5 A humánerőforrás értékelése ............................................................................................................ 46 2.4.6. Intézményi szolgáltatások értékelése .............................................................................................. 47 2.5. Versenytárselemzés .................................................................................................................................. 50 2.6. A gazdasági, társadalmi hatások értékelése ........................................................................................... 54 2.6.1. A foglalkoztatási szerep értékelése ................................................................................................. 55 2.6.2. További társadalmi és gazdasági hatások értékelése .................................................................... 55 2.6.3. A társadalmi/gazdasági beágyazottság értékelése ........................................................................ 56 2.6.4. Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepének értékelése .......................................... 57 2.7. A fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése ................................................................................ 57 2.8. Az intézmény szervezeti önállóságának, értékelése ............................................................................... 59 3. Stratégiai terv ................................................................................................................................................... 60 3.1. Jövőkép 2012-2015 .................................................................................................................................. 60 3.1.1. A tevékenységre vonatkozó jövőkép ................................................................................................ 60 3.1.2. A szervezetre vonatkozó jövőkép ..................................................................................................... 62 3.2. Stratégiai irányok meghatározása ............................................................................................................ 63 3.3. Stratégiai célok meghatározása ............................................................................................................... 71 3.4. A stratégiai mutatószámok meghatározása ............................................................................................ 73 3.5. Éves működési tervek ............................................................................................................................... 77 3.6. A stratégiai kontrolling folyamatának és eszközeinek bemutatása ....................................................... 91 3.7. A stratégiai kommunikáció folyamatának és eszközeinek bemutatása ................................................ 93 4. A Budapesti Gazdasági Főiskola pályázata az „Alkalmazott Kutatások Főiskolája” kiválósági minősítés elnyerésére ........................................................................................................................................................... 96 4.1. Kutatási kapacitások ................................................................................................................................. 98 4.2. Tudományos és kutatási eredményesség ............................................................................................. 119 4.3. K+F és innovációs eredmények hasznosítása ...................................................................................... 122 4.4. Stratégiai célok és eszközök az alkalmazott kutatások főiskolája címhez kapcsolódóan ................. 130 1. sz. melléklet: A Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatás-fejlesztési és innovációs célrendszere ............. 135 2. sz. melléklet: A Budapesti Gazdasági Főiskola vagyongazdálkodási stratégiája ...................................... 143

Vezetői összefoglaló

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Budapesti Gazdasági Főiskola 2000. január 1-jén jött létre három, korábban is sikeres főiskola integrációjával. Az elmúlt 12 évben az Intézmény az ország legnagyobb, legkeresettebb és legelismertebb főiskolájává vált. Működését a kiegyensúlyozottság és a gazdasági stabilitás jellemzi. Ez az eredmény a következő okokra vezethető vissza: 1. A BGF jól behatárolt képzési területeken nyújt, országosan meghatározó méretű és minőségű képzést. A Főiskola egyes képzési területeken oktatási és kutatási tevékenységet folytató nagy egyetemekkel fenntartott kapcsolatai mind az Intézmény céljait, mind a szakterület elismertségének fejlődését támogatják. A jól fókuszált képzési profil lehetővé teszi, hogy a művelt képzési területeken több típusú, a képzés különböző szintjeinek megfelelő képzési programot oktassunk (alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzések, felsőfokú (felsőoktatási) szakképzések, távoktatási és levelező munkarendű képzések, új, korszerű oktatási módszerekkel támogatott képzések). 2. A BGF jól felépített brand, melyet a megszerzett magas presztízsű diploma, a hallgatók számára kínált széleskörű nemzetközi lehetőségek, a jó minőségű, gyakorlatorientált képzés alapoz meg. 3. A BGF a munkaerő-piaci és hallgatói visszajelzések alapján is olyan képzést nyújt, amellyel jók az elhelyezkedési lehetőségek, még a válság sújtotta időszakban is, emellett végzett hallgatóink olyan kompetenciákkal rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik őket a munka világához való alkalmazkodásra, a folyamatos önfejlesztésre, a megváltozott környezet hatékony kezelésére. A visszajelzések az Intézmény kiterjedt vállalati kapcsolatainak köszönhetően közvetlenül érkeznek Karainkon minden intézethez kötődően Szakmai Tanácsadó Testületek működnek, emellett jelentős számú hazai és nemzetközi vállalkozással van együttműködési megállapodásunk. A Budapesti Gazdasági Főiskola felső vezetésének a munkáját pedig a munkaadók és a munkaerőpiac képviselőinek meghatározó szereplőiből álló Társadalmi Tanácsadó Testület segíti. A jól kialakított működés, az Intézmény hazai ismertsége jó alapot nyújt ahhoz, hogy további szakmai, minőségi fejlesztéseket hajthassunk végre az Intézményfejlesztési Terv megvalósításának időszakában. Ezek a fejlesztések részben szervezeti, részben tartalmi, részben pedig infrastrukturális fejlesztések lesznek. Infrastruktúránk megfelelő, a közeljövőben elsősorban minőségi fejlesztést tűzünk ki célul, jelenlegi épületállományunk alkalmas oktatásikutatási tevékenységünk elvégzésére. Az eszközfejlesztés folyamatosan zajlik, a gyors technológiai fejlődést anyagi lehetőségeinkhez mérten maximális mértékben követjük.

Budapesti Gazdasági Főiskola Intézményfejlesztési Terv 3


Mindezek alapján Intézményünk a következő négy stratégiai célt tűzi ki: 1. Nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a Főiskolán: a mobilitás növelése; további idegen nyelvű képzések indítása, az idegen nyelv oktatásának fejlesztése; külföldi partnerekkel csoportmunkák szervezése IKT-eszközök felhasználásával. Ennek jó alapot szolgáltat az Intézmény már most is széleskörű szakmai együttműködése az elsősorban üzleti típusú képzésekkel foglalkozó külföldi intézményekkel, a már működő, kettős diplomát adó képzési kapcsolatok, valamint az országban kiemelkedő minőségű idegen nyelvű képzéseink jelenléte. 2. A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése: rövid ciklusú képzési programok fejlesztése; a vállalati együttműködések kiterjesztése oktatási és kutatási együttműködésre is; rendszerszerű együttműködés a vállalatokkal; a munkaerő-piaci szereplők által elvárt kompetenciák felmérése, ennek megfelelő tartalmai fejlesztések az oktatásban. A BGF jelenleg is jól beágyazott a hazai gazdasági életbe, a hazai gazdasági folyamatokba, egyik fő célunk korábban is a hazai vállalati szféra igényeinek kielégítése volt, ezt mutatja a korábban már említett Szakmai Tanácsadó Testületek működése, és a partnereinkkel együtt megvalósított tartalmi fejlesztések. 3. Képzések pedagógiai-módszertani fejlesztése: folyamatos tartalmi fejlesztés, az oktatók módszertani kultúrájának fejlesztése; virtuális oktatási környezet használatának szélesítése, továbbfejlesztése. A BGF mindig nyitott volt a módszertani fejlesztésre, az új módszertanok gyors bevezetésére a hatékonyság növelése érdekében. Távoktatási tapasztalataink, illetve felnőttképzési tevékenységünk jó alapot nyújt ahhoz, hogy az új IKT-eszközökre alapozott oktatási módszertanokat oktatásunkba bevonjuk, oktatóink módszertani felkészültségét pedig ezekhez igazítsuk. 4. Az „alkalmazott kutatások főiskolája” cím elnyerése Ez a stratégiai cél részben jól összefoglalja a fenti három célkitűzést, ám egyben plusz kihívást is jelent, mivel az eddiginél jóval erőteljesebb kutatási tevékenységet kell szerveznünk a cél elérése érdekében. Nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerünket kihasználva olyan, a társadalom szempontjából is hasznos alkalmazott kutatási projekteket kell indítanunk, melyek növelik saját bevételünket, illetve támogatják az oktatás minőségének fejlesztését is. A már működő széles nemzetközi hálózatunk lehetőséget ad az alkalmazott kutatások nemzetközi dimenziójának felfuttatására, ezáltal egy szélesebb vállalati szféra elérése is lehetővé válik. Ehhez megteremtjük azokat a szervezeti kereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy kutatásaink hatékonyan, eredményesen, és többi tevékenységünk által is hasznosíthatóan valósuljanak meg.



A kutatási tevékenység további bővítésével létrejöhet a legfőbb hazai gazdasági-pénzügyi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, illetve műszaki-gazdasági informatikai alkalmazott kutatási központ (Tudásközpont), amely olyan társadalmi szempontból is hasznos kutatási témákat érinthet, amelyek segítik a pénzügyi kultúra terjedését, a tudatos fogyasztói társadalom kialakítását, a folyamatos technológiai fejlődés mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak megértését. Emellett célul tűzzük ki a hungarikumok felkutatását, védelmét, és népszerűsítését a világban, emelve ezzel hazánk nemzetközi ismertségét és elismertségét. Intézményünk rendelkezik azokkal az alapokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az alkalmazott kutatások főiskolája címnek, annak ellenére, hogy a magyar felsőoktatásban hagyományosan létező intézményi munkamegosztás következtében a főiskolai kutatások fejlesztése nem volt kiemelt terület az elmúlt két évtizedben. A Főiskolán létrehozott Kutatóközpont (és ennek tervezett továbbfejlesztése) is azt támasztja alá, hogy az eddiginél fontosabb szerepet szánunk a kutatásoknak. Kutatási tevékenységünk felfuttatása mellett továbbra is hazánk legnagyobb gyakorlati jellegű gazdasági-pénzügyi, nemzetközi gazdálkodási, vendéglátóipari és idegenforgalmi felsőoktatási képzőközpontjaként kívánunk működni, egyre nagyobb jelentőséget adva az oktatás és kutatás nemzetközi dimenziójának, és az ehhez köthető támogató folyamatok megvalósításának (pl. mobilitás, idegen nyelvű képzések). Az Intézményfejlesztési Terv elkészítésének előkészítő szakaszában, a NEFMI (EMMI) Oktatásért Felelős Államtitkárságával történő konzultáción elhangzott kérésre megtörtént a Szolnoki Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskolába történő beolvadásának vizsgálata, a két intézmény Szenátusa elfogadta a beolvadásról szóló szándéknyilatkozatot. A szakmai integráció megvalósítása biztosított, de a beolvadás előtt a Szolnoki Főiskola pénzügyi konszolidációja szükséges.


Helyzetértékelés

2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE 2.1.1. Az Intézmény gazdasági környezetének bemutatása A Budapesti Gazdasági Főiskola (a továbbiakban: BGF, Főiskola, Intézmény) annak ellenére, hogy országos beiskolázási területen működik, alapvetően a közép-magyarországi régióhoz köthető. Ez igen jelentős potenciált jelent az Intézménynek, mivel ez a régió állítja elő hazánk bruttó hazai össztermékének majdnem felét (ld. tabl_01). A régióban az egy főre jutó GDP az országos átlag több mint másfélszerese, ami a legjobb lehetőséget nyújtja a Főiskolának a magyarországi hallgatói kereslet elérésében (központi régióból érkezők). A másik két régió, ahol a Főiskola jelenleg képzőhellyel rendelkezik, jóval összetettebb képet mutat: Nógrád megyében a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, míg Zala megyében az országos átlag 82%-a. A közép-magyarországi régióban működik a hazai vállalkozásoknak mintegy 40%-a, ez a érték azonban néhány nemzetgazdasági ágban még magasabb. Így főként az információ, kommunikáció (távközlés, információ-szolgáltatás, kiadói tevékenység), szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (jogi, számviteli, üzletvezetési, reklám, piackutatás), ingatlanügyletek, valamint a közigazgatás és a művészet, szórakoztatás ágakban. A Budapesti Gazdasági Főiskola olyan képzéseket kínál, amelyek a gazdasági élet minden területén szükségesek, függetlenül a gazdálkodó egységek szakmai tevékenységétől. Budapest és a központi régió mindemellett elsősorban természetesen a tercier szektorban játszik kiemelkedő szerepet, ami az Intézményben végzettséget szerző hallgatók esetében segítheti az elhelyezkedést. Főiskolánk munkaerőpiachoz való alkalmazkodását jól jelzi, hogy a Közép-Magyarországon koncentráltan megjelenő ágazatok között találjuk a kereskedelmet, szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást, illetve a pénzügyi-banki szolgáltatásokat. Ezek a területek az elmúlt, gazdasági válság sújtotta években is növelni tudták bruttó hozzáadott értéküket, és ezzel arányukat a nemzetgazdaságban. A teljes szolgáltatói szektor súlya ugyan csökkent az elmúlt években, ám ez a Főiskola szempontjából fontos gazdasági ág még mindig a második legnagyobb (ld. tabl_02; tabl_03). A kutatás-fejlesztési tevékenység egyértelmű központja a központi régió. Létszámban és a kutatóhelyek számában egyaránt az országos kapacitások 50%-a fölötti eredménnyel van jelen, amennyiben a K+F ráfordításokat is figyelembe vesszük, akkor az arány kétharmados. A másik két képzőhely környezetében nem folyik jelentős kutatási tevékenység, viszont a képzési helyszínek K+F pályázatokba való bevonásával a kutatási tevékenység javítható, így a két régió súlya növelhető (ld. tabl_04).


Helyzetértékelés

A Főiskola központi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy továbbra is országosan az első számú gyakorlatorientált – elsősorban gazdaságtudományi képzéseket kínáló – intézmény maradjon. Vidéki képzési helyszínein a helyi gazdaság igen fontos szereplőjévé válhat. Az Intézmény a központi régió gazdasági és kulturális vonzerejének, valamint kedvező demográfia mérlegének hosszú távú haszonélvezője lehet.

2.1.2. Az Intézmény demográfiai környezetének bemutatása Az Intézmény számára meghatározó központi régió kedvezőtlen demográfiai folyamatait ellensúlyozza a más régiókból érkező bevándorlók jelentős száma. A természetes fogyás a központi régióban a legkisebb, ami a (családalapítás előtt álló) fiatalok fővárosba való folyamatos áramlásából adódik. A vándorlási különbözet Győr-Moson-Sopron megye után a második legnagyobb, a 2011-es előzetes adatok alapján 5,6 fő/ezer lakos1. A Főiskola két vidéki képzőhelyének térsége azonban erősen fogyó népességgel küzd. Az országban az egyik legjelentősebb elvándorlással Nógrád megye küzd. Mindez a Salgótarjáni Intézetben már az eddigiekben is okozott gondokat. A megyében a természetes fogyás – Békés megye után – a második legnagyobb, és az elmúlt években folyamatosan nőtt. Ezt tovább súlyosbítja, hogy Észak-Magyarországon a legnagyobb a negatív vándorlási különbözet. Zala megye sem rendelkezik jobb arányszámokkal – bár az egész régiót tekintve bevándorlási többlet jelentkezik – a megyében kismértékű elvándorlás figyelhető meg. Az élve születések száma országosan 2000 óta stagnál (kisebb hullámzással), de az 1990-es szinthez képest mintegy 20%-os csökkenés tapasztalható. A korszerkezetet tekintve, a legfiatalabb (0-5 éves) korosztályban növekedés figyelhető meg a vizsgált három évben (ez vélhetően a Ratkó-korszak második generációjának életkorából fakadhat). Az idősebb korosztályok közül a következő 10 évben potenciálisan a felsőoktatásba lépő tanulók (10-19 évesek) száma országosan majdnem 5%-kal csökken (mintegy 50 ezerrel 3 év alatt) (ld. tabl_05). A fenti folyamatok demográfiai szempontból két időszakra bontják a következő tíz évet: az első 4-5 évben nem lesz olyan jelentős a felvételizők számában való visszaesés, mint az azt követő 4-5 évben (természetesen az egyes évfolyamok között több ezres különbségek is megfigyelhetők lesznek). A közép-magyarországi régióban ezek a változások jóval enyhébben jelentkeznek majd, mint az ország más részein, mivel a mobilitási folyamatok igen pozitívan befolyásolják a régiót. Igen jelentős potenciál rejlik azonban a fiatal felnőttek csoportjának felsőoktatásba történő bevonásában, mivel 2010-ben a huszonévesek mintegy 250 ezer fővel nagyobb populációt alkottak, mint a tizenévesek, ami hatalmas különbség. A Budapesti Gazdasági Főiskola igyekszik a fiatal (már dolgozó) felnőtteket erőteljesen bevonni akár az alap-, akár a mesterképzésbe, illetve a felsőfokú (felsőoktatási) szakképzésekbe, a szakirányú továbbképzésekbe, és – a munkaerő-piaci igényekre rugalmasan reagáló – rövid ciklusú képzésekbe.

1

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd007.html


Helyzetértékelés

2.1.3. Az Intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása Az elmúlt három évben Magyarországon jelentős munkaerő-piaci változások zajlottak. A foglalkoztatási arány Budapesten a legmagasabb, de itt is, mint az ország teljes területén, csökkent az értéke. Nógrád megyében a legalacsonyabb a foglalkoztatási arány, míg Zala megye foglalkoztatási mutatói a középmezőnybe tartoznak (ld. tabl_06). A munkanélküliségi ráta érezhetően emelkedett az elmúlt négy évben (2008-2011), a munkanélküliek száma országosan 138 ezer fővel2 (Budapesten 40.000, Zala megyében 3.300, Nógrád megyében 3.900 fővel) nőtt. Országos összehasonlításban, Nógrád megyében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (2011-ben 18,7%). Ebben a negatív folyamatban gyakorlatilag mindegyik végzettségi szint érintett. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők adják a munkanélküliek 29-30%-át további 30-32%-át a szakmunkások, illetve szakiskolában végzettek.3 A felsőfokú végzettségű rétegben jóval alacsonyabb szinten áll a munkanélküliek aránya, bár az elmúlt időszakban számuk mintegy 10 ezerrel nőtt.4 A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek igen nagy száma jelent meg munkanélküliként a munkaerőpiacon (2008-ról 2011-re mintegy 20 ezer fő), ami a központi régióban például azt jelenti, hogy számuk majdnem megduplázódott. Más területeken ilyen arányú növekedés nem következett be. A munkanélküliségi rátát tekintve ez a jelentős növekedés kevéssé érzékelhető, mivel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma is nőtt ebben az időszakban. A fentiek mellett nőtt (a végzettségi szinttől függetlenül) a pályakezdő munkanélküliek létszáma is (főként 2008 és 2009 között). Meg kell jegyezni, hogy a munkaerő-piaci változásokat jelző álláskeresési statisztikák nagy hullámzást mutatnak egyik évről a másikra, így például 2010-ben a felsőfokú végzettségű álláskeresők száma Közép-Magyarországon mintegy 30%-kal nőtt 2009-hez képest. A Főiskola szempontjából mindenképpen pozitív, hogy a romló foglalkoztatási helyzetben a gyakorlatiasabb felsőfokú végzettség jobban tud hasznosulni. A Főiskola fontosnak tekinti annak kommunikációját, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerzett végzettség és szakképzettség versenyképes és viszonylagos védelmet jelent a munkaerőpiacon a pályakezdés tekintetében. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete által készített munkaerő-piaci prognózis5 azt emelte ki, hogy a vendéglátás és az ipar területén működő vállalatok azok, amelyek a legnagyobb valószínűséggel hajthatnak végre létszámbővítést a jövőben. Az exportra termelő, szolgáltató külföldi tulajdonban lévő vállalatok optimisták, ugyanakkor a pénzügyi tevékenységet folytatók is terveznek létszámbővítést. Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy a friss diplomások számára

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf012.html A KSH Tájékoztatási Adatbázisának Területi adatai alapján; http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=kshquery&lang=hu 4 Az AFSZ adatai alapján teljesen más arányokat látunk 2012 februárjában. Itt a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya 40% körüli, a szakmunkásoké 30%, míg a felsőfokú végzettségűek az álláskeresők 5%át adják. Forrás: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_merop_2012 5 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2012; MKIK, GVI 2011. november; http://www.mkik.hu/index.php?id=5803 2 3


Helyzetértékelés

nem csak az új munkahelyek számának alakulása fontos, hanem a generációváltás is, amely megüresedett álláshelyekhez vezethet.

2.1.4. Az Intézmény oktatási környezetének bemutatása Az országos középiskolai adatok elemzése előtt előrebocsátandó, hogy a Főiskola merítési bázisának egyfajta rugalmasságot ad az a tény, hogy a gimnáziumok mellett létezik a jó minőségű gazdasági képzést és érettségit kínáló közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátó(ipari) és idegenforgalmi szakközépiskolák hálózata. Így a Főiskola beiskolázás szempontjából kevéssé kiszolgáltatott a gimnáziumi férőhelyek változásának. Az országos középiskolai létszámok az elmúlt időszakban nőttek, ám a növekedés nem egyenletesen oszlik meg az egyes feladat-ellátási típusok között. A szakiskolai létszámok – vélhetően a szakiskolai ösztöndíj bevezetésének köszönhetően – nagyobb arányban nőttek. A középfokú intézményeket fenntartó önkormányzatok általában a gimnáziumi férőhelyeket csökkentették (ez elsősorban 2011-re és 2012-re jellemző folyamat), míg a szakközépiskolait általában változatlanul hagyták a szakiskolai férőhelyek párhuzamos növelésével. Ennek következtében a gimnáziumi tanulói létszámok összességében stagnáltak, miközben a szakközépiskolai létszámok kis mértékben nőttek (a 2000-es évek elején bekövetkező drasztikusabb csökkenés után).6 Az utánpótlás a központi régióban egyelőre biztosítottnak látszik, mivel a 8. évfolyamot befejezők létszámában nem ment végbe csökkenés a vizsgált években, sőt, az eredményes érettségi vizsgát tettek számának erőteljes (9,5%-os) emelkedése figyelhető meg. Minimális emelkedés az ország szinte teljes területén tapasztalható (2009-ben még nagyobb mértékű növekedés volt jellemző az előző évhez képest). Nógrád megyében a legkisebb az emelkedés mértéke, míg Zala megyében szintén nagyfokú létszámnövekedés volt tapasztalható a potenciális hallgatók körében. A 2011/2012-es tanévben ez a tendencia az előzetes adatok7 szerint változhat (ld. tabl_07). Középiskolai ellátottság tekintetében természetesen a közép-magyarországi régió a legjobb helyzetben lévő térség. A feladat-ellátási helyek számában némi növekedés figyelhető meg a vizsgált időszakban mind országosan, mind a Budapesti Gazdasági Főiskola képzési helyeinek vonzáskörzetében, de a változás mértéke nem jelentős. A TISZK-rendszer kialakulásával, illetve az integrációs gondolat általánossá válásával jóval kevesebb intézmény működik az országban a szakképzésben, de a feladat-ellátási helyek száma nemigen változott (a korábban elszórtan működő középiskolák most tagintézményként működnek). A szakképzési törvény jelentősen át fogja alakítani a szakképzés teljes intézményrendszerét. A jelenlegi szabályozás szerint igen kevés szakképző intézmény marad, mivel a minimális intézményi létszám 2000 fő lesz, illetve azon fenntartók esetében (így például Budapest területén), amelyeknél a szakképzési létszám eléri a 10 ezer főt, minimálisan 5 ezer fős intézményeket kell majd kialakítani.8

Adatok forrása: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi004.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt1112.pdf 8 A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, 5. § 6 7


Helyzetértékelés

A Főiskola számára a – legjobb – gimnáziumok mellett elsősorban a magas szakmai minőséget nyújtó közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátó(ipari) és idegenforgalmi szakközépiskolák adják a potenciális hallgatói kör gerincét. Az eddig kialakult jó szakmai együttműködéseket a megváltozott szakképzési rendszerben újra kell gondolni, ám mivel a fenntartói térkép jóval egyszerűbb képet fog nyújtani, ez akár segítheti a Budapesti Gazdasági Főiskola hatékony kommunikációját is a középfokú oktatási intézményekkel.

2.1.5. Az Intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói keresletnek a bemutatása A Budapesti Gazdasági Főiskola az ország legnagyobb főiskolájaként gyakorlatorientált képzést nyújt az alkalmazott tudományok területén. Az Intézmény országos beiskolázású, de az egyes képzési területeken a célcsoportokat tekintve igen nagy különbségeket találhatunk mind területileg, mind korcsoportok szerint. A budapesti karok esetében az első helyes jelentkezések fele érkezik a központi régióból, ezen belül a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karra (a továbbiakban: KVIK) nagy többségben budapestiek jelentkeznek (első helyen). Az összes jelentkezéseket megvizsgálva, nem azonosítható ilyen nagy arány a helyi/régióbeli felvételizők vonatkozásában. Mindez azt mutathatja, hogy a földrajzi elhelyezkedés nagy hatással van a jelentkezésekre, és a vidéki intézmények regionális felvételi vonzerővel rendelkezhetnek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a két vidéki képzési helyen túlnyomórészt szintén a régióból, illetve az adott megyéből érkeznek első helyes jelentkezések (a Salgótarjáni Intézetbe a jelentkezések 89%-a Észak-Magyarországról, míg Zalaegerszegen 84%-a Nyugat-Dunántúlról érkezik) (ld. tabl_08). A jelentkezők életkoráról elmondható, hogy az alapképzésben természetesen a 18-20 éves korosztály adja a legtöbb jelentkezést. A vizsgált három év alatt ugyanakkor az a tendencia is megfigyelhető, hogy a következő korcsoport (21-25 évesek) létszáma egyre növekszik (itt igen jelentős részben a levelező munkarendet választó hallgatók jelennek meg). Ez a demográfiai trendek ismeretében a Főiskola szempontjából előnyös változási folyamatnak mondható (ld. tabl_09). A Főiskola távoktatási szakjain az idősebb generációk is megjelennek (pl. a Pénzügyi és Számviteli Kar – továbbiakban PSZK - pénzügy és számvitel szakán 34%-os a 30 évnél idősebb jelentkezők aránya), ezért ezt a tevékenységünket társadalmilag igen hasznosnak érezzük az életen át tartó tanulás minél szélesebb elterjesztése szempontjából. A jelentkezőkre vonatkozó adatok közül a legérdekesebb képet a jelentkezők előképzettsége mutatja. Ebből a szempontból a budapesti székhelyű karok egységesnek tekinthetők (nappali alapképzésre érkező gimnáziumi jelentkezések aránya: Külkereskedelmi Kar: 65%; KVIK: 62%; PSZK: 62%). Ez a pozitív tendencia erősödni látszik három év távlatában, ami azt mutatja számunkra, hogy Főiskolánkat nem csak a profilunkba vágó szakközépiskolákban végzett tanulók keresik. Két vidéki képzőhelyünk ebből a szempontból jelentősen különbözik, mivel ott 30 és 40% közötti a gimnáziumból érkezők aránya (ld. tabl_10).


Helyzetértékelés

A Budapesti Gazdasági Főiskola az utóbbi években az összes intézményi felvételi jelentkezések számát tekintve az országos felsőoktatási rangsorban az előkelő 5. helyen végzett. Pozíciónkat 2012-ben is sikerült megtartani, a Főiskola ismét 5. helyen áll az összes jelentkezéseket tekintve, az első helyes jelentkezések esetén pedig a 7. Több éve erőteljes piacvezető szerepünk van a gazdálkodási és menedzsment, valamint a turizmus-vendéglátás szakokra jelentkezők és felvettek esetén. Ezen szakjaink foglalják el az országos lista 2. illetve a 3. helyét. A Főiskola 6 alapképzési szakja - a nappali munkarendű képzésre felvett hallgatók száma alapján - szintén az országos toplistán szerepel. Kiemelt jelentőségű a pénzügy és számvitel alapképzési szak, mivel az országosan felvett hallgatók 44%-a a PSZK-n kezdi meg tanulmányait. Emellett minden harmadik hallgató a Budapesti Gazdasági Főiskolára jár kereskedelem és marketing szakon, valamint meghatározó szerepünk van a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, illetve a turizmus–vendéglátás képzésben is. Stratégiailag sikeres döntés volt a gazdaságinformatikus alapképzési szak meghirdetése is, tekintettel arra, hogy már a képzés indításának első évében az országosan felvételt nyert hallgatók 15%-a jár Intézményünkbe. Változatlanul népszerű továbbá a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak is, amit a magas felvételi átlagpontszámok is bizonyítanak. Több szakunk esetén évek óta tartósan 3-3,5-szeres a túljelentkezési arány, és a jelentős felvételi keretszámok mellett is magas a felvett hallgatók átlagpontszáma.

2.1.6. Az Intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában Az ágazati, illetve ahhoz kapcsolódó stratégiák feldolgozásakor áttekintettük, melyek azok a stratégiai jellegű dokumentumok, amelyeket az Intézményfejlesztési Terv szempontjából elemezni szükséges. A kapcsolódó ágazatok fejlesztési irányait a szakképzéssel, a közneveléssel, a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, illetve az európai uniós stratégiai jellegű dokumentumok foglalják össze. Ezen kívül pedig a közép-magyarországi, nyugat-magyarországi, valamint északmagyarországi stratégiai célokat vizsgáltuk meg abban a vonatkozásban, hogy a Főiskola milyen módon tudja az azokban megfogalmazott célok megvalósulását támogatni. A következőkben bemutatjuk azokat az összesített és kiemelt stratégiai célokat, amelyekre a Budapesti Gazdasági Főiskola tevékenységének hatása lehet. Az összesítéshez elsősorban az elmúlt időszak legfontosabb stratégiai jellegű dokumentumát, az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT) használtuk, amelynek a felsőoktatásra vonatkozó „Tudomány-Innováció” programrészét tekintettük át (azon belül is a felsőoktatást érintő lebontott célokat).


Helyzetértékelés

A Budapesti Gazdasági Főiskola hozzájárulása a stratégiai és regionális célok eléréséhez 1. táblázat

Stratégiai cél

Dokumentum

A BGF hozzájárulása a cél eléréséhez

A dinamikus gazdaságnak megfelelő, minőségi munkaerő biztosítása, és esélyteremtés a hátrányos helyzetűek részére

A közép-magyarországi régió stratégiai terve 2007-20139

A gyakorlati képzésre hangsúlyt helyező intézmény az alábbi képzési erősségekkel támogatja a cél megvalósulását: - országosan jelentős az FSZ képzési kínálat; - az alapképzések esetén számottevő az idegen nyelvű képzések száma (4 alapképzési szakon angol, német és francia nyelveken folyik képzés); - széles választékú a mesterképzési kínálat, mely keresett a BGF-en, valamint a más felsőoktatási intézményekben végzettek körében is (2 szak esetén 2012-től angol nyelvű képzések is indulnak); - az Oktatási Hivatal által regisztrált szakirányú továbbképzések köre bővült (pl.: Bormarketing, Egészségturizmus, Business Coach, stb.). A hátrányos helyzetű csoportok bevonására minden épületünk folyamatos akadálymentesítésen esik át, valamint a pedagógiai fejlesztések is segítik oktatóink ilyen irányú nyitottságát.

Alkalmazkodó képesség és vállalkozói készségek fejlesztése, vállalkozóvá válás elősegítése

A közép-magyarországi régió stratégiai terve 2007-2013

Képzési struktúránk gyakorlatias jellege támogatja azt, hogy az alapképzésben végzettek rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, amely segíti őket saját vállalkozás indításában, valamint sikeres vezetésében.

A régió gazdasági, társadalmi igényeihez, munkaerőpiacához és kutatás-fejlesztési irányaihoz igazodó legyen a szakképzés

A közép-magyarországi régió középtávú szakképzés-fejlesztési stratégiája; 200910; KMRFKB

A BGF-nek a TISZK-ekkel, illetve középiskolákkal ápolt jó kapcsolata segít a szakképzés megfelelő irányainak megtalálásában, valamint az egységes tanulási út megteremtésében. A BGF hidat képezhet a vállalkozások, a kormányzati szereplők, valamint a szakképző intézmények között. A felsőoktatási szakképzés felsőoktatási törvény hatásköre alá kerülésével különösen nagy felelősség hárul a BGF-re, illetve a hozzá hasonló gyakorlatorientált intézményekre.

A szakképzés szerkezete, tartalma folyamatosan korszerűsödjön, vegye figyelembe a kutatás, fejlesztés irányait, eredményeit

A közép-magyarországi régió középtávú szakképzés-fejlesztési stratégiája; 2009; KMRFKB

A szakképzés keretében nem folyik kutatási és fejlesztési tevékenység, viszont a BGF-nek célja az ilyen irányú kutatások megvalósítása. Emellett a széleskörű nemzetközi kapcsolatok miatt a külföldi „jó gyakorlatok” (best practice) becsatornázásában is részt tud vállalni az Intézmény.

http://www.terport.hu/webfm_send/646 http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=2&ved=0CCwQFjA B&url=http%3A%2F%2F www.oh.gov.hu%2Fkozep-magyarorszagi-regio%2Fkozep-magyarorszagi090611&ei=jN9_T8_0ENPaiQK68tSuAw&usg=AFQjCNEKhC51qDD0LVl8n5d7LPUa2nRr5w&sig2=mmQaSJ P5P6nYMyUJWu_8Eg 9

10


Helyzetértékelés

Stratégiai cél

Dokumentum

A BGF hozzájárulása a cél eléréséhez Támogatni kívánjuk ezt a célt az ilyen, vagy hasonló témájú kutatási projektek létrehozásával is, amelyre kellő alapot szolgáltat a BGF Kutatóközpontjának tevékenysége.

Energia-hatékonyság növelése

Új Széchenyi Terv11 Zöldgazdaságfejlesztési Program

A Főiskola az elmúlt éveken minden beruházásában prioritásként kezelte az energia-hatékonyság növelését, illetve Zalaegerszegen olyan mintaprojektet valósít meg, amely nem csak beruházási, hanem társadalmi folyamatok szintjén is kezeli ezeket a környezeti kérdéseket.

Magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása, bővítése

ÚSZT – TudományInnováció Program

A felsőoktatási intézmények közös felelőssége ennek a célnak a támogatása. A BGF komplex tevékenysége, részvétele nemzetközi szervezetekben, hálózatokban, alap-, és mesterképzési kínálata, valamint az FSZképzésekben kivívott országos vezető szerepe minden szempontból a magyar társadalom tudását gazdagítja, illetve annak újratermelési alapjait adhatja.

Ágazati prioritás a mobilitás és logisztika; Erősíteni kell a közlekedéssel és szállítási logisztikával foglalkozó szakemberek képzését, mind a középfokú-, mind a felsőoktatás szintjén


A logisztika oktatása komoly hagyományokra tekint vissza a Budapesti Gazdasági Főiskolán és jogelőd intézményeiben. A Főiskolán elsődlegesen a szállítmányozás- és a kereskedelmi logisztika oktatása áll a középpontban, de a 2011/2012. tanévben indult gazdaságinformatikus alapképzés már logisztikai informatikus szakirányt is kínál a hallgatóknak (az első évfolyam a 2012/2013. tanévben kezdheti meg szakirányos tanulmányait). Jelenleg a BGF hallgatói a felsőfokú szakképzés, az alapképzés, valamint a szakirányú továbbképzés keretében sajátíthatják el a logisztika elméleti és gyakorlati ismereteit.

Informatikai, kommunikációs prioritás

infoK+F+I


Az informatikai képzés támogatja a hazai információs infrastruktúra kiépítését, és innovációs láncba történő belépését. A Kutatóközpont keretében, valamint a Gazdaságinformatika Intézeti Tanszéken folyó kutatások elsősorban a gazdasági folyamatok szempontjából tudják támogatni ezen célkitűzés megvalósítását.

Nemzetközi együttműködés erősítése a K+F+I területeken


A BGF széleskörű nemzetközi kapcsolatai, folyamatos szakmai együttműködése több külföldi egyetemmel (pl. Leonardo innovációs projektek) jó alapot adhatnak a „kreatív régió” megalapozásához, valamint az itt létrejött oktatási és kutatási eredmények nemzetközi dimenzióba helyezéséhez. A BGF rendelkezik azzal a nemzetközi tapasztalattal, amely katalizátorként segítheti elő a társintézmények nemzetközi beágyazottságának növekedését.

11

http://ujszechenyiterv.gov.hu/lapozo/tudomanyinnovacio


Helyzetértékelés

2.2. A KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE 2.2.1. A képzési portfolió értékelése A Budapesti Gazdasági Főiskola küldetése az, hogy a gazdaság- és társadalomtudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén magyar és idegen nyelven, az alapképzésben, a felsőfokú szakképzésben, a mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a felnőttképzésben az országban és nemzetközileg is egyaránt vonzó, vezető gazdasági felsőoktatási intézmény legyen. A Főiskola képzési portfolióját karonként értékeljük (ld. tabl_11; tabl_12).

Külkereskedelmi Kar A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kara a Főiskola integráns részeként, egyszersmind jogelődje, a Külkereskedelmi Főiskola hagyományait is megőrizve, a nemzetközi gazdálkodási, kereskedelem és marketing szakos közgazdászképzés, illetve a kommunikáció és médiatudomány, továbbá a nemzetközi tanulmányok szakokon folyó társadalomtudományi szakemberképzés egyik jól ismert képző- és kutatóhelye, a hazai oktatáspiac rangos és elismert szereplője. A Kar székhelyén a felsőfokú szakképzés hét szakán, az alapképzés négy szakán, a mesterképzés két szakán, továbbá a szakirányú továbbképzés 16 szakán két-két képzési területen (gazdaságtudományok és társadalomtudomány) indít képzéseket. (A negyedik, nemzetközi tanulmányok alapképzés 2012 szeptemberében indul.) Székhelyen kívüli képzés keretében nemzetközi tanulmányok (levelező) mesterképzést folytat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán. A Kar képzési portfoliója jól fókuszált. A nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak unikálisnak mondható; e képzésben országosan a magyar nyelven tanulók 40,4%-a, az angol nyelven tanulók 53,2%-a, a francia nyelven tanulóknak pedig 100%-a a Kar hallgatója. Magyar nyelvű képzés több helyen, de lényegesen kisebb létszámmal, szétaprózott módon folyik hazánkban. A Kar másik nagy létszámú alapképzési szakja a kereskedelem és marketing szak. Ez a szak két kar képzési portfóliójához is tartozik, mind a KKK-n, mind pedig a KVIK-n folyik kereskedelem és marketing alapszakos képzés, természetesen különböző hangsúlyokkal, szakirányokkal. Ezen az alapszakon a magyarországi hallgatók 25%-a a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanul. A szakon a Főiskolán kívül a Károly Róbert Főiskola, az Edutus Főiskola, valamint a Szolnoki Főiskola rendelkezik jelentős hallgatói létszámmal. A kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak a 17 hasonló képzést végző felsőoktatási intézmény között első helyen szerepel a munkaközvetítők rangsorában, és a felvételi jelentkezések számát, továbbá a bekerülési pontszámokat illetően (413) is az elsők közé tartozik. A képzési kínálatban egyedi sajátosság, hogy jelentős számú tantárgyat idegen nyelven is felvehetnek a hallgatók, és választható angol nyelvű multikulturális szakirány is.


Helyzetértékelés

A médiaorientációs tantárgyak gyakorlatorientált oktatását professzionális stúdió segíti, amelyben szakmai fórumokon is elismert produkciók születnek. A Karon 2009-ben indított marketing, illetve nemzetközi tanulmányok mesterképzések nappali és levelező munkarendben jelentős létszámokkal, eredményesen folynak. Mindkét szakon komoly a túljelentkezés, a költségtérítéses hallgatók száma növekvő tendenciát mutat. A két mesterképzés máris komoly részesedést ért el a hazai felsőoktatásban. A nemzetközi tanulmányok mesterszakon 2011. februárban indult székhelyen kívüli képzés a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán. Mindkét mesterképzési szak lehetőséget biztosít a BGF alapképzésein végzett hallgatók továbbtanulására. Az intézményi DPR-kutatások adatai szerint a Főiskolán belül a Karon a legmagasabb azon hallgatók aránya, akik tanulmányaikat a BGF mesterképzésein kívánják folytatni. A 2012/2013. tanévtől kezdődően az érdeklődők számára lehetőség nyílik arra, hogy tanulmányaikat a nemzetközi tanulmányok mesterképzés angol nyelvű képzésén végezzék. Az angol nyelvű mesterképzés fontos eszköze lehet a Karon folyó oktatás nemzetköziesítésének is. A Külkereskedelmi Kar – a több évtizedes hagyományok ápolásaként – kitüntetett figyelmet fordít a hallgatók magas szintű idegennyelv-tudásának fejlesztésére a szaknyelvi ismeretek szisztematikus és kompetencia-orientált oktatása révén. Az idegen nyelvi paletta gazdagsága (12 idegen nyelv) és igényessége biztosítja a végzettek nyelvi felkészültségének országos összehasonlításban is magas színvonalát. A Külkereskedelmi Kar vezető szerepe nem csak a hallgatói létszámban mutatkozik meg, hanem a képzések minőségi színvonalában és elismertségében is. Ezt bizonyítja, hogy az országosan elismert (a www.felvi.hu 2011. évi adatain alapuló) a www.eduline.hu honlapon megjelent 2012-es rangsorban a Kar a gazdasági képzések tekintetében a legjobb főiskolai karként szerepel (összességében a kilencedik), ezzel a 2011-es eredményhez képest javított pozícióján, 2010-hez képest pedig hatalmas előrelépést tett (21. helyen volt akkor). A Kar elsősorban a hallgatók kiválósága miatt tudott ilyen jelentősen javítani helyezésén (2010-ben 12., 2011-ben 8., 2012-ben pedig már a 3. helyen áll ebből a szempontból). A DPR-kutatások is ezt támasztják alá, mivel a KKK-nál volt a legnagyobb százalékban jellemző a tanulmányok mellett már dolgozók, illetve a képzés befejezése után legfeljebb egy hónapon belül való elhelyezkedés aránya (összesen 69%). Az alap- és mesterképzésekhez jól illeszkedik a felsőfokú szakképzési (FSZ), illetve a szakirányú továbbképzési szakstruktúra is. A Kar több képzés esetén is „piacvezető” pozíciót ért el. Az FSZ-képzések indokoltsága Budapesten és a régióban egyértelmű, a túlképzés veszélye nem áll fenn. A TISZK-ekkel való együttműködés, és az FSZ-képzésben játszott szerep egységes tanulási utat tudott mutatni azoknak a tanulóknak is, akiknek felzárkóztatásra van szükségük a felsőoktatásba való zökkenőmentes belépéshez. Összességében úgy értékelhető, hogy a Külkereskedelmi Kar képzési struktúrája egyaránt megfelel a Kar humánerőforrás-ellátottságának, a piaci (hallgatói), illetve a munkaadói


Helyzetértékelés

igényeknek. Ki kell emelni a képzésben meglévő tradíciókat, valamint azt a fontos szempontot, hogy az idegen nyelvű képzések jelentős létszámokkal zajlanak, ami jó alapot adhat a mobilitás növelésének, illetve a nemzetközi hálózatokban való részvételnek. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A Kar stratégiai céljai és kiemelt feladatai – összhangban a BGF és a Kar küldetésével – a BGF Intézményfejlesztési Tervében foglaltak, valamint az előző MAB akkreditáció ajánlásai és javaslatai alapján kerültek meghatározásra. Az oktatás területén cél, hogy a növekvő konkurencia és demográfiailag csökkenő beiskolázási létszám ellenére a Kar az üzleti közgazdászképzésen belül továbbra is a turisztikai, vendéglátó és a kereskedelmi felsőoktatás meghatározó képzési helye és szakmai műhelye maradjon. A képzési tevékenység bázisa az alapképzés, ezen belül két prioritást élvező szak, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing alapképzési szak. Az alapképzésre járó hallgatók aránya a 2009-2011-es évek átlagában a hallgatói összlétszámon belül meghaladta a 72%-ot. A turizmus-vendéglátás alapképzési szakon magyar, angol és német nyelvű nappali munkarendű, illetve magyar nyelvű távoktatásos képzés folyik. A BGF KVIK a hallgatói létszámokat tekintve meghatározó a szakon képzést folytató 14 állami és magán felsőoktatási intézmény között. Országos összehasonlításban a magyar nyelvű képzésben a KVIK-en folytatja tanulmányait a hazai turizmus-vendéglátás szakos hallgatók mintegy 18-19%-a. Az angol nyelvű képzésben ez az arány 80%-os, német nyelvű képzés pedig csak itt indul az országban. A méretgazdaságosság és a vezető felsőoktatási turisztikai képzési bázis fenntartása szempontjából fontos mennyiségi mutatóknál nagyobb jelentőséggel bír a képzés színvonalát és eredményességét bizonyító munkaerő-piaci fogadtatás. A különböző felsőoktatási rangsorokban a Karon folyó turizmusvendéglátás szakot a foglalkoztatók, a munkaerő-közvetítők az elmúlt évek során egyértelműen a legjobbnak ítélték az országban. A kereskedelem és marketing alapképzési szakon (a korábbi két elődszak okán) a Külkereskedelmi Karral közösen folyik a képzés, a hallgatói karválasztási preferencia, illetve szakirányok (szakterületek) szerint megosztva. A BGF súlyát mutatja a kereskedelem és marketing alapszakos képzéseket illetően országos viszonylatban, hogy itt tanul az e szakot választó hallgatók több mint 25%-a. A Karon a kereskedelemhez kötődő szakirányok kerültek beindításra. A szak a felsőoktatási rangsorokban nagyon jó értékelést kapott az elmúlt években, rendszerint a stabil második helyet, követve a BCE-n folyó képzést. Az angol és német nyelvű képzést a KVIK folytatja. Az elmúlt évek negatív tendenciája, hogy az angol nyelv növekvő dominanciája miatt folyamatosan csökken a német nyelvű képzésre jelentkezők száma. A turizmus-menedzsment mesterképzési szak első, 2009-es (kezdetben csak levelező munkarendű) beindítását, majd a nappali és levelező munkarendű hallgatói létszám dinamikus bővülését követően, 2012-től várhatóan beindul az angol nyelvű képzés is. A két szakiránnyal meghirdetett (Egészségturizmus, Food and Beverage Management) magyar nyelvű turizmusmenedzsment képzésben a Kar vezető szerepe országos tekintetben ma már vitathatatlan.


Helyzetértékelés

A felsőfokú szakképzésben - különösen a nagy hallgatói létszámmal indított, népszerű képzések esetében – országosan jelentős hallgatói létszámnövekedés következett be. A Kar ennek ellenére megőrizte vezető szerepét e képzések tekintetében. A Karon 8 felsőfokú szakképzési szak kerül meghirdetésre, melyek közül az idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi, valamint reklámszervező szakmenedzser szakok vonzzák a legnagyobb hallgatói létszámot. A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók 23-24%-át adják a Kar teljes hallgatói létszámának. A Kar a jövőben is kívánja indítani az alapszakjaihoz illeszkedő felsőoktatási szakképzéseket. Az idegen nyelvű képzések nemzetközi beágyazottságát és elismertségét a kettős diplomára, szakmai tutorálásra és továbbtanulási beszámításra vonatkozóan a Fachhochschule Kempten, Hochschule Hof, Manchester Metropolitan University, valamint az Université du Havre felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodások és rendszeres munkakapcsolatok is biztosítják. Az angol nyelvű turizmus-vendéglátás alapképzés 2011-ben ismét elnyerte az Institute of Hospitality (Egyesült Királyság) akkreditációját 2016-ig. Az idegen nyelvű képzéseken jelenleg a magyar hallgatói jelenlét a meghatározó, teljes idejű képzésre csak kis létszámban érkeznek külföldiek. A Kar 2012-re elfogadott akciótervének egyik kiemelt feladata a külföldi állampolgárok széles körben történő toborzása a teljes idejű képzésbe. A részképzés lehetőségével, részben a kiterjedt Erasmus kapcsolatrendszernek köszönhetően (56 partnerintézmény) – de egyéni jelentkezés alapján is – viszonylag nagy számban érkeznek hallgatók. A kiterjedt kétoldalú nemzetközi partnerkapcsolatok célja a hallgatói és oktató mobilitás bővítése, az idegen nyelvű képzések támogatása. A Kar – az Edutus Főiskolával együttműködve – 2011-ben székhelyen kívüli képzésben turizmus-vendéglátás alapképzési szakot indított levelező munkarendben Székelyudvarhelyen. Hasonló képzés beindítását tervezi a Kar 2012-ben a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán. A Kar kezdeményező szerepet tudott betölteni egy korszerű távoktatási rendszer kialakításában (jelentős számú hallgató tanul ebben a munkarendben, amelyben egyébként kevés intézmény folytat képzést). A távoktatás szerepe a jövőben növekedni fog, tekintettel arra, hogy a hallgatók meghatározott része munka mellett fog tudni csak továbbtanulni. A távoktatás másik „rejtett” eredménye, hogy az itt kifejlesztett e-learninges oktatási módszerek fokozatosan adaptálásra kerülnek a teljes oktatási tevékenységbe. A Főiskolán belül, de országos szinten is, speciális adottság és érték az évtizedek óta az országban egyedül itt folyó és a bolognai képzési rendszer bevezetésével mesterképzési szintre emelt turizmus-vendéglátás, valamint az összesen két intézményben meghirdetett kereskedelem és marketing szakos közgazdásztanár mesterképzés. Ezek mellett pedig jelen van az üzleti szakoktató alapképzés, mely ugyan kisebb és csökkenő létszámú, ám országosan mégis fontos szerepet játszik: kereskedelmi szakiránnyal csak itt, vendéglátó szakiránnyal pedig nagyrészt (85%-ban) a Karon folyik üzleti szakoktató képzés hazánkban. 2012-től kerül meghirdetésre az andragógia alapképzési szak, melynek sajátos jegyét az országban elsőként akkreditált turisztikai andragógia szakirány adja.


Helyzetértékelés

A Kar azért tudta megőrizni vezető szerepét a turizmus, a vendéglátás és kereskedelem területén, mert kihasználta a „bolognai piramis” vertikális, szintek szerinti lehetőségeit – különösen a turizmus, vendéglátás területén –, és teljessé tette azt a szakmailag fontos, jövőbe mutató, horizontálisan kapcsolódó kínálattal (szakmai tanárképzés, andragógia alapképzési szak). Ettől vált és maradhat a jövőben is meghatározó szakmai műhely. Ez lehetővé teszi az oktatói kapacitások hatékonyabb kihasználását, egyben oktatói életút perspektívát is biztosít számukra. A vállalati kapcsolatrendszer így nem csupán az egyébként kiemelten fontos szakmai gyakorlóhelyek biztosítására korlátozódik. A munkáltatókkal, különösen a szóban forgó ágazatok néhány, piacilag jelentősebb szereplőjével komplex kapcsolatrendszer alakult ki, amely magába foglalja a képzések mellett működő Szakmai Tanácsadó Testületekben történő aktív részvételt, szakemberek vendégoktatói tevékenységét, valamint K+F alkalmazott kutatások megrendelését a tanszékektől. Ez a szakmához való sokoldalú kötődés nélkülözhetetlen feltétele a Kar által is kiemelt szempontnak tartott és a munkaerőpiac által elvárt gyakorlatorientáltságnak a Karon folytatott képzések tekintetében. Pénzügyi és Számviteli Kar A 2006/2007. tanévben, a bolognai rendszerben indított alapképzési szakok (pénzügy és számvitel, gazdálkodási és menedzsment, emberi erőforrások) minden szempontból stabilizálódtak az előző IFT megvalósulásának időszakában. Kialakult a szabályozási környezet, stabilizálódott a szakok létszámaránya (a szakstruktúra egymáshoz viszonyuló súlya), és ennek megfelelően fejlődött a képzési infrastruktúra (pl. az oktatói kar szakmai összetétele, jegyzetek, stb.). A képzési kínálat a gazdaságinformatikus alapképzési szak 2011. szeptemberi beindításával bővült. A szak eltérő jellegéből következik, hogy több területen új szabályozási környezetet igényel, illetve folyamatosan biztosítani kell a képzési infrastruktúrát. A Kar 2011-ig két területi intézetben is (Salgótarján, Zalaegerszeg) folytatott képzést, 2011-től a Zalaegerszegi Intézet önálló karként, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven folytatja oktatókutató munkáját. Az alapképzési szakok közül a pénzügy és számvitel szakon a szakos országos hallgatói létszám majdnem harmada a Karon tanul, az emberi erőforrások alapképzési szak esetében ez az arány mintegy 25 %-os. A Kar nemzetköziesítési törekvéseinek eredményeképpen pénzügy és számvitel alapképzési szakon, nappali munkarendben, immáron angol nyelven is folyik oktatás. A 2011-ben indult gazdaságinformatikus alapképzési szak az első évben kivívta a hallgatók érdeklődését, és a jövőben nagyobb létszámra is számíthat. Különösen perspektivikus képzési irány ez, ha figyelembe vesszük az informatikai képzési területre jutó állami ösztöndíjas hallgatói létszámot. A pénzügy és számvitel alapképzési szakon jelentős a távoktatási létszám (az ország szakirányú távoktatási létszámának 75%-a jár ide), bár az országos tendenciával párhuzamosan a hallgatók létszáma csökken. A Kar mesterképzési tevékenysége két szakkal (pénzügy és számvitel mesterképzési szakok), levelező munkarendben indult meg 2009-ben, majd 2010-ben nappali képzésben is mindkét szak sikeresen elindult. A képzések iránt évről-évre nagyobb érdeklődést tapasztalható, e két


Helyzetértékelés

szak az országos mesterképzési hallgatói létszám 20, illetve 27%-át fedi le. Az első oklevelet szerzett hallgatók 2011-ben végeztek. Az intézményi DPR-kutatás alapján a PSZK-n a legnagyobb azon hallgatók aránya, akik mesterképzésre való továbblépésük alapján biztosan, vagy valószínűleg a Kar mesterképzéseit választanák (43%). Ez azt mutatja, hogy a hallgatók nagy része megtalálta számítását, amikor a PSZK-t választotta tanulmányai folytatására. A felsőfokú szakképzési kínálat összeállításakor a Kar azt a célt tartotta szem előtt, hogy a felsőoktatásba be nem jutó (de oda bekerülni kívánó) tanulók számára értelmes és perspektivikus tanulási alternatívát tudjon nyújtani és piacképes szakképzettség megszerzéséhez tudja őket hozzásegíteni. A Kar hazánk egyik legjelentősebb felsőfokú szakképző helye, amely 1998 óta folytat banki-, pénzügyi-, és számviteli szakügyintézői felsőfokú szakképzést. Ez a kínálat a későbbiek során bővült, reagálva a specifikusabb elvárásokra. (A hallgatói létszámot tekintve a legsikeresebb ezek közül az adóigazgatási szakügyintéző képzés.) Az Intézmény a tradicionális képzések esetében megtartotta pozícióját, sőt a szűkülő piaci körülmények között is megerősítette azt. 2009 szeptemberében új modulrendszerű felsőfokú szakképzés került bevezetésre. Ma már a hallgatók ebben a rendszerben folytatják tanulmányaikat (közel 1000 fő). A 2008-ban újonnan regisztrált 26 szakirányú továbbképzési szakból álló képzési kínálat lehetővé teszi, hogy a képzésben résztvevők az üzleti életben és a közigazgatásban egyaránt elméletileg jól felkészült széles látókörű, biztos szakmai tudással rendelkező szakemberként állják meg helyüket. A 26 regisztrált szakból az elmúlt időszakban 13 szakot sikerült indítani (legstabilabb létszámmal a mérnök-közgazdász (főiskolai) szakot, illetve a vállalkozásgazdálkodási menedzser szakot). A szakirányú továbbképzések fő rekrutációs bázisát a korábban a Karon végzett hallgatók adják (ez kiderül a DPR-felmérések eredményeiből), illetve a BGF-en belül a PSZK-n végzett hallgatók tartják legvalószínűbbnek, hogy később a Karon részt vegyenek ilyen típusú képzésen. Kuriózumként jelenik meg a Nanterre-i Egyetem által kidolgozott képzés, melyet a Főiskola a kisés középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek és munkatársainak kínál. A képzés hozzájárulhat a hazai gazdaságban meghatározó KKV-k hatékonyságának, és stratégiai gondolkodásának javulásához. Tantervét öt EU-tagország felsőoktatási intézménye együttműködésének keretén belül fejlesztették ki. A nemzetközi kis-, és középvállalkozási francia diploma az érettségivel rendelkezők részére alapképzésnek, míg a felsőoktatási oklevéllel rendelkezők számára újabb diploma megszerzésére irányuló képzésnek minősül. A képzés beindítása óta 132 fő szerzett oklevelet. A Kar Salgótarjáni Intézete esetében az alacsony hallgatói és jelentkezői létszám, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt reálisan a képzések kivezetésére, illetve a képzésben résztvevők Budapesten történő oktatására kell felkészülni. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A Gazdálkodási Kar Zalaegerszegen jelenleg felsőfokú szakképzésen, alapképzésen és szakirányú továbbképzésen folyik oktatás. A 2011/2012. tanévben három alapképzési szakon folytat képzés (pénzügy és számvitel, gazdálkodási és menedzsment, gazdaságinformatikus), egy további alapképzési szak (közszolgálati) pedig már akkreditálásra, illetve az Oktatási Hivatal


Helyzetértékelés

részéről regisztrálásra került. A képzés megindítására a közszolgálati alapképzési szakon 2012 szeptemberétől kerül sor. Az alapképzés a gazdaságtudományok és az informatika képzési területeken folyik. A Kar (illetve a jogelőd Intézet) képzési szerkezetében évtizedekig a pénzügy és a számvitel szakterület uralkodott, és mind a mai napig ez jelenti a képzés erősségét. Ezen belül sajátos specializáció alakult ki: a pénzügy szakon nagy hallgatói létszámmal működött az államháztartási szakirány, biztosítva a város és a régió önkormányzatainak pénzügyi szakember-utánpótlását. Erre a felhalmozódott szakismeretre alapozva akkreditálta a BGF a közszolgálati alapképzési szakot. A gazdaságinformatikus alapképzési szak 2011-ben indult. A szakindítás nem előzmény nélküli. A hagyományos közgazdász képzés során gazdasági informatikára is specializálódhattak a hallgatók. A képzés keretében szerzett tapasztalatok, a gazdaságinformatikai képzés terén szerzett jártasság birtokában a Kar felkészült az informatika képzési területen lévő szakok oktatására. A pénzügyi képzés szakmai hagyományaira építve a 2012/2013 tanévben megindulhat az oktatás a pénzügy mesterképzési szakon, levelező munkarendben. Az oktatási tevékenység meghatározó részét a Kar minősített oktatói fogják ellátni, de természetesen a Pénzügyi és Számviteli Kar oktatói is aktívan részt vesznek benne. Az alapképzéses hallgatói létszám az elmúlt három évben csökkent a gazdaságtudományi képzéseken, de a gazdaságinformatikus alapképzési szakon – tekintettel az állami ösztöndíjas helyekre, valamint arra, hogy Zala megyében egyedül a Kar kínálja ezt a képzést – létszámbővülés várható. A távoktatásban tanuló hallgatók száma az utóbbi években csökkenést mutatott, részben ezen okból 2011-ben levelező munkarendű képzést indított a Kar, sikerrel. Felsőfokú szakképzésre Zala megyében jelentős a kereslet. A jelentkezők túlnyomó többsége Zala megyei illetőségű, illetve Vas megyéből is jelentősebb számú tanuló kíván részt venni ezeken a képzéseken. A 2011. évi felvételi eljárás keretében meghirdetésre került egy új felsőfokú szakképzési szak, a web-programozó. A szakot megfelelő számú jelentkező hiányában 2011 szeptemberében nem sikerült elindítani, de remélhetőleg 2012-ben megindulhat a képzés. A Kar a fentiek értelmében önálló képzési szerkezettel, az egyes képzési szinteket integráltan jeleníti meg, biztosítva a törzsismeretek és a speciális ismeretek oktatásának megfelelő szakmai hátterét. Doktori képzés A Budapesti Gazdasági Főiskola minden képzési szinten elsősorban a gyakorlatorientált képzésekre összpontosít. Az Intézmény doktori képzést nemzetközi együttműködésben folytat. Az angol nyelvű doktori képzésre (PhD in International Business) jelentkező hallgatók az angol partnerintézmény, az Anglia Ruskin Egyetem PhD oklevelét szerezhetik meg. A nemzetközi együttműködés keretében megvalósított képzésben a BGF oktatói témavezetőként és oktatóként egyaránt közreműködnek.


Helyzetértékelés

A Főiskola 2011 novemberében írt alá megállapodást francia partnerintézményével, az Amiens-i Université Jules Verne de Picardie-vel egy, az angol nyelvű doktori képzéshez hasonló konstrukcióban működő francia PhD-képzés indítására vonatkozóan. Összességében megállapítható, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola képzési portfóliója, megfelel a munkaerő-piaci és hallgatói keresletnek, és – folyamatos gondozás és minőségfejlesztés mellett – nem szorul komoly korrekcióra (az alapképzés és mesterképzés aránya megfelelő, a felsőoktatási szakképzés pedig továbbra is fontos szerepet játszik). Jelentős az Intézmény idegen nyelvű képzési kínálata, amelynek további bővítésére is törekszik a jövőben.

2.2.2. A szakmai gyakorlati képzés értékelése A Budapesti Gazdasági Főiskola erőssége a munkaerőpiacon jól hasznosítható, gyakorlatorientált képzés biztosítása. A képzések eredményességéhez nagyban hozzájárulnak a gyakorlati képzések és a külső helyszínen folytatott szakmai gyakorlatok. A szakmai gyakorlatok színvonalát vizsgáló legutóbbi FELVI felmérésen a Külkereskedelmi Kar és a Pénzügyi és Számviteli Kar országos szinten holtversenyben első, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar 8. helyezést ért el. A Főiskolán folytatott gyakorlati képzés infrastrukturális feltételei az elmúlt években tovább javultak. 2011-ben a TÁMOP 4.1.1 intézkedés keretében befejeződött a Főiskola Markó utcai épülete pincéjének a felújítása. A kivitelezés eredményképpen – mindhárom budapesti kar számára – mintegy 400 m2-en szakmai gyakorlati hely került kialakításra, amelyek az adott képzési terület munkahelyi környezetét modellezik. Példaként érdemes megemlíteni a BGF Student’s World Travel Tanutazási Irodát, az Idegen Nyelvi és Kommunikációs Tanirodát, valamint a marketing oktatás gyakorlati feltételeit javító fókuszlabort. 2010-ben Zalaegerszegen a TIOP 1.3.1 intézkedés keretében új fejlesztésként átadásra került az Infokommunikációs Szolgáltató és Tudásközpont. A hallgatók a képzések képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott, valamint a mintatantervben előírt szakmai gyakorlatokon vesznek részt, melynek hossza négy héttől egy szemeszterig terjed a mintatantervnek megfelelően. Néhány FSZ képzés esetén nyári, egy hónapos gyakorlatot is teljesíteni kell a hallgatóknak. A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgatók önálló feladatokat kapjanak, és esetlegesen a gyakorlóhely egyben első munkahelyükké is váljon. A szakmai gyakorlati hely kiválasztását a Főiskola a hallgatókra bízza. Természetesen valamennyi Kar Karrierirodája segítséget nyújt ehhez, mivel fogadják és közvetítik a cégektől beérkező gyakornoki ajánlatokat, ápolják a már meglevő céges partnerkapcsolatokat, illetve új kapcsolatok kiépítését is szorgalmazzák. A szakmai gyakorlat helyét a szakvezető (intézetvezető) hagyja jóvá. A szakmai gyakorlat végén a külső gyakorlati vezető értékeli a hallgató munkáját. A vállalkozások döntő többsége kifejezetten elégedett a hallgatók ismereteivel, munkához való hozzáállásával, nyelvtudásával és szívesen fogadják őket gyakorlatra. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon a szakmai gyakorlat - a Főiskola tulajdonában lévő - Alma Mater Tanétterem Kft. gyakorlóhelyén, illetve a központi gyakorlati képzőhely részeként működő BGF Students’ World Travel tanirodában is történik. A BGF


Helyzetértékelés

Students’ World Travel érdekessége, hogy alkalmazottainak nagy része féléves szakmai gyakorlatát töltő turizmus-vendéglátás alapképzési szakos, idegenforgalmi és szálloda szakirányos hallgató. A Neckermann munkatársainak szakmai irányításával a főiskolások a cég mind a négy évszakra kiterjedő kínálatán túl kifejezetten diákoknak szóló utakat is szerveznek, illetve segítik a magyar fiatalok határon túli kirándulásait is. A KVIK nagyszámú kis- és középvállalati partnerrel rendelkezik a szakmai gyakorlatok lebonyolítására. Fontos azonban olyan, az ágazatban kiemelkedő piaci szerepet játszó vállalatokkal kialakított komplex együttműködés, amely a gyakorlatok mellett kiterjed más együttműködési-támogatási formákra is. Ilyen vállalatok a Danubius Hotels, az Accor-Pannonia Zrt., a Spar Magyarország, az Auchan vagy a Decathlon. A KVIK turizmus-vendéglátás szakos hallgatóinak átlagosan 30%-a külföldön tölti szakmai gyakorlatát. A kar máltai, ciprusi, görögországi és egyesült államokbeli szakmai partnerekkel folyamatosan kapcsolatban áll. A partnervállalat előre meghatározott időpontban a jelentkezési anyagokat előre benyújtott hallgatók között személyes interjút tart és ez alapján választja ki a szakmai gyakorlatra a hallgatókat. A külföldi szakmai gyakorlatokra vonatkozó szerződéskötések is szabályozottak a Főiskolán. Az állandó szakmai gyakorlati desztinációk közé tartozik Spanyolország, Írország, Törökország, Németország, Ausztria és Franciaország, de utaznak ki hallgatók Olaszországba és az Egyesült Királyságba is. Évente 1-1 hallgató eljut Ausztráliába, vagy Új-Zélandra is. A Külkereskedelmi Kar hosszú évekre visszanyúló, igen jó szakmai kapcsolatot épített ki a vállalati, vállalkozói szférával, amely gyakorlati helyet biztosít úgy a nemzetközi gazdálkodás, mint a kereskedelem és marketing szakos hallgatóknak szakmai gyakorlatuk letöltésére. Örvendetesen növekszik a Kar azon hallgatóinak a száma, akik külföldön teljesítik szakmai gyakorlatukat. A kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak szakmai gyakorlatát 90 órás belső szakmai gyakorlat (rádió és tv, valamint multimediális labor) egészíti ki. A gyakorlati munkát professzionális stúdió segíti, ahol szakmai fórumokon is elismert produkciók születnek, dr. Surányi András Purlitzer-díjas filmrendező vezetésével. A 320 órás külső szakmai gyakorlatot a hallgatók hazai és nemzetközi profit és non profit szervezeteknél, valamint az országos és helyi médiumoknál töltik el. A Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetének hallgatóinak gyakorlati képzésében a Wamsler SE Európai Részvénytársaság vállal tevékeny szerepet, a Főiskola és az Rt. között 2010 májusában aláírt megállapodás alapján. A szakmai gyakorlat áttekintése nyomán megállapítható, hogy a Főiskola célja az eddigi erős hagyományok és országos versenyelőnyök megtartása, a mai gyakorlat folyamatos, minőségelvű továbbfejlesztésével.


Helyzetértékelés

2.2.3. A felnőttképzési tevékenység értékelése A Budapesti Gazdasági Főiskola kiemelt célja, hogy az általa indított felnőttképzési programok a gyorsan változó munkaerő-piaci igényeknek megfeleljenek, ezáltal a kurzusokon résztvevők korábban megszerzett tudása bővüljön, megújuljon. A képzések nem csak a Főiskola hallgatói számára elérhetők, hanem nyitottak az érdeklődők széles köre előtt is. A felnőttképzés területén a Főiskola nem csak képzésszervező és képző, hanem, mint regionális vizsgaszervező, országosan is jelentős szerepet tölt be: 

A Pénzügyi és Számviteli Karnak valamennyi régióban vizsgaszervezési jogosultsága van a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó szakképesítésekre.



A turizmusért felelős miniszter megbízása alapján - az országban egyedüliként - a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar szervez utazásszervezői szakmai minősítő vizsgát, amelynek meglétét a 213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet az utazásszervező és közvetítő tevékenység folytatásának feltételeként jelöli meg. Az elmúlt öt évben 107 fő tett sikeres vizsgát.

A BGF karain számos szakmai tanfolyami képzés indul, melyek közül az alábbiak tekinthetők kiemelt jelentőségűnek: 

 

A KKK-n a hallgatók idegen nyelv tudásának javítása érdekében külön nyelvi kurzusok kerültek meghirdetésre, és számos hallgató vett fel nyelvi tantárgyakat, összesen 16 csoport indult angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, arab, kínai és japán nyelvből. A Nemzetközi külkereskedelmi ügylet és okmányai tanfolyam 2010. novemberdecemberében került megrendezésre. A KVIK-n a speciális „Borschola” nevet viselő sommelier kurzus rendkívül népszerű. A PSZK tanfolyami képzéseiben résztvevők száma 2010-ben összesen több mint 2000 fő volt.

A legnagyobb létszámmal induló képzések 2011-ben a következők (ld. tabl_13) Adótanácsadó: Mérlegképes könyvelő: Okleveles könyvvizsgáló: Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése: Középfokú nyelvvizsgára felkészítő: Egyéb vizsgára felkészítő képzés (adó, számvitel):

96 fő, 525 fő, 132 fő, 613 fő, 156 fő, 415 fő.

Az Intézmény felnőttképzései tartalmuk és egyéb specifikumaik tekintetében rendkívül heterogének, továbbá erőteljes kari arculattal jellemezhetők.


Helyzetértékelés

A KKK legjelentősebb tanfolyami és egyéb képzései 2011. évben 2. táblázat

Sorszám

1.

2.

A képzés megnevezése

Mutatók/jellemzők

Idegen nyelvi önálló tantárgyi blokk

A költségtérítéses nyelvoktatás új formája, melynek kurzusai a Neptunban felvehető szabadon választott tantárgyként jelennek meg, gyakorlati jeggyel zárulnak, kredit értékük nincs. A tanfolyamok 10 hetesek, heti 4 órában zajlanak. A kurzusokat más intézmények hallgatói is látogatják, a teljes létszám 150 fő/félév.

Nyelvvizsga előkészítő kurzusok

A legkeresettebbek a szakmai nyelvvizsga előkészítő kurzusok, de népszerűek a kisebb nyelvek kezdő tanfolyamai is (pl.: japán, orosz, olasz, spanyol, portugál). A 2011/2012-es tanév őszi félévétől 11 helyett már 14 nyelven kínáljuk a kurzusokat, a portugál, a katalán és a héber nyelvvel bővítve.

A PSZK Budapest legjelentősebb tanfolyami és egyéb képzései 2011. évben 3. táblázat

Sorszám

A képzés megnevezése

1.

Mérlegképes könyvelő

2.

Adótanácsadó

3.

Közbeszerzési referens

4.

Okleveles könyvvizsgáló

5.

Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése

6.

Pénzügyi–számviteli ügyintéző

7.

Középfokú nyelvvizsga felkészítő tanfolyam

8.

Kreditpontot érő szakmai továbbképzések

Mutatók/jellemzők Mivel a jogszabály a bemeneti szintet nem szigorította, a közgazdász és a szakirányú főiskolai oklevéllel rendelkezőkre – elsősorban a végzett saját hallgatóinkra – számítunk. A korábbi tudás beszámításának bővítésével a más főiskolákon, egyetemeken szerzett közgazdász végzettséggel rendelkezők egy része is csatlakozott a képzéseinkhez. Hallgatóink létszámát elsősorban az alapképzésben végzett hallgatók teszik ki. Szigorítás az egy év szakmai gyakorlat megkövetelése. Érdeklődésük folyamatos. A pályázattal és a közbeszerzéssel foglalkozó szakemberek részére szervezzük. A pénzügyi és számviteli képzések legmagasabb szintű kvalifikációs képzése. A Főiskolán végzett hallgatók, a mérlegképes könyvelői szakképzésben végzett hallgatóink, a szakirányú továbbképzésben részt vettek veszik igénybe és biztosítják a képzés folyamatos indítását. Regisztrált mérlegképes könyvelők, és elsősorban a végzettségüket főiskolánkon szerzett hallgatók veszik igénybe. Mivel a jogszabály bemeneti szinten nem változtatott, azoknak az érettségivel rendelkezőknek szervezzük akik a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában kívánnak dolgozni, másrészt pedig azoknak, akiknek az ügyintézői végzettség bemeneti szintet jelent a mérlegképes könyvvelői képzésre. Elsősorban a főiskolai hallgatók jelentkeznek angol és német nyelvvizsga előkészítő tanfolyamokra. Adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők, valamint okleveles könyvvizsgálók részére szervezünk kreditpontot érő továbbképzéseket.


Helyzetértékelés

A felnőttképzések területén a jövőben új kihívásoknak kell megfelelni, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a rövidebb időtartamú, speciális vállalati igényeknek megfelelő képzések fejlesztésére.

2.2.4. A képzésfejlesztési tevékenység értékelése A Budapesti Gazdasági Főiskola képzésfejlesztési tevékenységének eredményképpen – a bolognai típusú alapképzési szakok sikeres bevezetése mellett – 2006 és 2011 között folyamatosan bővítette képzési kínálatát. A Főiskola a 2012/2013. tanévben a négy karon öt képzési területen összesen 12 alapképzési szakon, 6 mesterképzési szakon, 22 felsőfokú szakképzési szakon, továbbá 53 szakirányú továbbképzési szakon hirdetett felvételt. Az elmúlt években folyamatosan bővült a Főiskolán az alapképzési szakok száma. 2011-ben indult meg a képzés az informatika képzési területhez tartozó gazdaságinformatikus alapképzési szakon. 2012 szeptemberétől három új alapképzési szakkal bővül a képzési kínálat: andragógia (bölcsészettudomány), közszolgálati (gazdaságtudomány), nemzetközi tanulmányok (társadalomtudomány). A mesterképzésben 2008-ban egy, 2009-től már 6 szakot indított a Főiskola. A képzésfejlesztést a kereslet és a rendelkezésre álló erőforrások vizsgálata előzi meg. Sikeresen bővült az idegen nyelvű képzések kínálata is, jelenleg angolul, franciául vagy németül kínál a Főiskola alapképzést 4 szakon, és 2012-ben két mesterképzési szak is meghirdetésre került angol nyelven. Ahol szükségesnek látszott, ott a képzési kínálat bővítése nemzetközi együttműködésben történt. A képzésfejlesztési tevékenység új és fontos részét képezi a határon túl megindított, illetve meghirdetett alap- és mesterképzések Kolozsvárott (KKK), Székelyudvarhelyen, illetve Nyitrán (KVIK). A felsőfokú szakképzések és a szakirányú továbbképzések kínálata is változott az elmúlt években, ezt az új OKJ bevezetésén túl a felhasználói igények módosulása is indokolta. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény életbe lépését követően az eddigi FSZ képzéseket a felsőoktatási szakképzések váltják fel. 2013 szeptemberétől 9 szakon 21 szakirányban tervez az Intézmény képzést hirdetni, ennek előkészületei, a képzésfejlesztési tevékenység ütemezetten és folyamatosan zajlanak. A képzésfejlesztési tevékenységet a Főiskola Szervezeti és Működési Rendje illetve a képzési folyamatok tervezésére vonatkozó ME-05 minőségirányítási eljárás szabályozza. A tartalmi részletek kidolgozásában fontos elem a munkaerő-piaci vélemények, új trendek figyelembe vétele, amely a szakok mellett működő Szakmai Tanácsadó Testületek bevonásával valósul meg. A Főiskola szakindítási kérelmei általában az első benyújtáskor elfogadásra kerülnek. Az akkreditált tantárgyi programok dokumentált korszerűsítése a tantárgyfelelősök feladata, akik a tantárgyat oktató kollégákkal, valamint a munkaerő-piaci tendenciák, új kutatási eredmények, szakmai konferenciákon szerzett ismeretek birtokában évente legalább egyszer frissítik a tantárgyi programot. A tantárgyfelelősök feladatait külön rektori utasítás tartalmazza. A MAB által akkreditált mintatantervekben csak rendkívül alapos és körültekintő szakmai és tudományos előkészítés esetén lehetséges módosítást kezdeményezni, ehhez mind a Tudományos Tanács, mind az Oktatási Bizottság támogatása szükséges. A módosításra vonatkozó előterjesztés csak ez esetben kerülhet a Szenátus elé.


Helyzetértékelés

A Főiskola képzésfejlesztési tevékenységét az elmúlt időszakban több pályázat is támogatta. 1. A TÁMOP-4.1.2. keretében 2010. május és 2012. április között került sor a „Team Akadémia Interaktív vállalkozói tanulás megjelenése a hagyományos képzési környezetben, komplex tartalomfejlesztés az alapképzési, a szakirányú továbbképzési, és a rövid ciklusú képzési formákban egyaránt” című projekt megvalósítására. A projekt fő célja: komplex képzési rendszer és tartalomfejlesztés megvalósítása a „learning by doing" illetve a „work based learning" módszerével a vállalkozások minden szintjén a rövid ciklusú képzésektől az alapképzésen át a szakirányú továbbképzésekig, továbbá a Team Akadémia képzés rendszerének adaptációja, hazai meghonosítása. A projekt eredményeként 3 magyar és 2 angol tanterv, összesen 32 magyar és 24 angol tantárgy tananyaga került kidolgozásra. A képzés tananyagai ingyenesen, online hozzáférhetőek lesznek nemcsak BGF-es hallgatók számára is. 2. A TÁMOP-4.1.1A10/2/KMR „Készség, Kompetencia, Tudás” elnevezésű projekt keretében felmérésre kerültek a gazdasági szakemberekkel szemben a munkáltatók részéről támasztott igények, majd megtörtént a felméréssel nyert ismeretek szintekre és szakokra bontott elemzése is. Mindez a főiskolai kínálat bővítésének, illetve a munkáltatói kompetencia igények képzéseinkben történő fokozottabb megjelenítésének alapjául szolgál. 3. 2012 májusában kezdődik a TÁMOP 4.1.2 intézkedés keretében az „Informatika szakok integrált képzésfejlesztése” című projekt megvalósítása a GKZ és a PSZK közreműködésével. A projekt keretében 4 képzési modul 15 tananyagának megírására kerül sor, amely a tanulási és oktatási módszerek fejlesztését is szolgálja, mivel korszerű elektronikus formában fogják létrehozni azt. A módszertan kidolgozása mellett az oktatók felkészítése is megtörténik.

2.2.5. A képzési eredményesség értékelése Az elmúlt években készült felmérések és rangsorok egyértelműen visszaigazolják, hogy a Főiskola szakmai tevékenységét, a Karok által nyújtott képzéseket mind a munkaerőpiac, mind az Intézmény végzett és aktív hallgatói rendkívül pozitívan értékelik. A legutóbbi FELVI felmérésben – a hasonló profilú felsőoktatási intézmények között – a szakmai ismeretek naprakészsége kérdésre adott válaszok alapján a PSZK-BP első, a KKK negyedik, míg a KVIK nyolcadik helyezést, a diploma értéke itthon szempont szerinti vizsgálatában a KVIK második, a PSZK-BP harmadik, míg a KKK kilencedik helyezést ért el. Hasonló helyezést értek el a karok a diploma értéke külföldön szempont alapján is (KVIK 2. hely, PSZK-BP 3 hely, KKK 8. hely). A végzett hallgatók körében készült DPR felmérések eredményei is kedvezőek, tízből hét megkérdezett szerint a munkaadók a legjobb diplomák között tartják nyilván a BGF-n szerzett végzettséget. A 2007-ben és 2009-ben a Főiskolán végzett válaszadó hallgatók közel fele már záróvizsga előtt dolgozott a munkahelyén, további 30 %-uk pedig a végzést követő 3 hónapon belül talált állást. A (2010-ben) végzett hallgatók havi nettó átlagjövedelme általában meghaladja a teljes felsőoktatási válaszadói kör átlagát, a PSZK esetén 175.440 Ft, a KKK-n 161.000 Ft, a KVIK-en 152.000 Ft. Egyedül a GKZ végzett (válaszadó) hallgatóinak havi nettó átlagjövedelme (113.000 Ft) marad el az országos átlagtól. Az időszakos munkanélküliségre vonatkozó adatokat


Helyzetértékelés

félrevezetőnek tartjuk, nem ad reális képet a hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedéséről, sokkal inkább az általunk korábban bemutatott értelmezés (a hallgatók hány százaléka rendelkezik állással a záróvizsga időpontjában, illetve hány százaléka tud elhelyezkedni 1-3-5 hónapon belül) a célravezető. A Főiskola képzéseire és kurzusaira vonatkozó számadatok alapján a következők állapíthatóak meg (ld. tabl_15): a meghirdetett kurzusok átlagos hallgatói létszáma 24,75 fő. A legmagasabb a hallgatói létszám átlaga a KVIK kurzusain (35,04 fő), míg a legalacsonyabb a PSZK Salgótarjáni Intézetében, itt mindösszesen 11 fő. A PSZK.BP, a KKK és a GKZ esetén a hallgatók létszáma átlagosan meghaladja a 20 főt. A Főiskolán az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók száma átlagosan 33,8 fő. Az egyes karok esetén ez az érték 22,35 fő (PSZK Salgótarján) és 56,9 fő (PSZK Budapest) között szóródik. A főállásban alkalmazott oktatók aránya az Intézményünkben 94,47%. Zalaegerszegen minden oktató főállású, míg a legalacsonyabb arány a PSZK Budapesten jelentkezik (84,75%). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 16,14 óra, ebben a mutatóban a két szélső érték szintén a PSZK Budapest (18,8 óra) és a GKZ (12,65 óra). A hallgatói előrehaladást tartalmazó táblázatban szereplő adatok arra utalnak, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola karain a hallgatók nagy hányada nem a mintatantervben előírt képzési idő alatt fejezi be tanulmányait (ld. tabl_14). A kreditrendszer bevezetése és a Bologna folyamat kiszélesedése eredményeképpen országosan jellemző tendencia a felsőoktatási tanulmányok jelentős elhúzódása, a tanulmányok sikeres lezárásának a kitolódása, a mintatantervhez viszonyítottan 2-3 félévvel történő meghosszabbítása. Ennek az Intézmény tapasztalatai szerint az alábbi okai vannak: 

a hallgatók államilag támogatott féléveinek száma legfeljebb 12 félév, míg a költségtérítéses hallgatók maximális képzési ideje a mintatantervben meghatározott félévek kétszerese,



a hallgatók jelentős része minimum egy félév külföldi részképzésen vesz részt,



a hallgatók gyakran élnek a párhuzamos képzés lehetőségével, sok esetben intézményen belül több szakon folytatnak tanulmányokat, így több diplomát szereznek,



a nappali munkarendű hallgatók egyre jelentősebb köre vállal rendszeresen munkát, esetleg állásajánlatot is kap, így a munka mellett tanulmányai előrehaladási üteme erőteljesen csökken,



sok hallgató nyelvismeretének bővítése, illetve szakmai tapasztalatszerzés céljából fél évre, egy évre külföldre utazik,



a távoktatási képzésben részt vevő hallgatók esetenként anyagi gondok miatt kérnek passzív félévet, mert nem tudják fizetni a költségtérítést.

A hallgatók közül többen is vannak, akik hallgatói jogviszonyukat lemondva újra felvételiznek, hogy „tiszta lappal indulva” ismét állami támogatott státuszba kerüljenek, vagy a sok utóvizsga következményeitől megszabadulva első tárgyfelvevőként jelenjenek meg olyan tárgyból, melyet


Helyzetértékelés

két-három év alatt nem sikerült abszolválniuk. Az újrafelvett hallgatók aránya főként a PSZK-n magas. Az utóbbi években a lemorzsolódás aránya kismértékű növekedést mutat. Az FSZ képzésben részt vevő hallgatók esetén nagyobb ennek aránya, ami az alábbi okokkal indokolható:

  

az első év elvégzése után a hallgató felvételt nyer alapképzésre, így FSZ tanulmányait abbahagyja, nem ismerte a jelentkező az FSZ képzést, és azt hibás választásként értékeli, vagy esetleg „csak” FSZ képzésre vették fel, a modul rendszerű szakvizsga óriási terhet ró a hallgatókra, a szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) változásai nagyon nehéz követelményeket támasztanak a viszonylag gyengébb felkészültségű hallgatók elé.

2.2.6. A nemzetközi dimenzió értékelése A Budapesti Gazdasági Főiskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése és mélyítése feltétele a felsőoktatási versenyképesség növelésének. A Budapesti Gazdasági Főiskola 42 ország több mint 190 felsőoktatási intézményével tart fenn élő, aktív kapcsolatot. Az együttműködések három kategóriába rendezhetőek:   

stratégiai jellegű, kettős diplomára, közös képzésekre és kutatásokra épülő együttműködések; hallgatói, oktatói mobilitáson alapuló kapcsolatrendszer (Erasmus-, CEEPUS-program keretében); bilaterális megállapodások (nem Erasmus-, vagy CEEPUS-program) keretében megvalósuló oktatási, kutatási együttműködések.

Az Intézmény több rangos nemzetközi szervezetnek is a tagja: a EURASHE az európai gyakorlatorientált képzést folytató felsőoktatási intézményeket tömöríti, az EDEN tagjai távoktatással és e-learninggel foglalkozó intézmények, szakemberek, a SPACE az üzleti tudományok és a nyelvoktatást folytató intézmények európai hálózata, míg az IFSSO a társadalomtudománnyal foglalkozó intézmények, szervezetek nemzetközi szövetsége. Az oktatásikutatási tevékenység nemzetközi elismerésének tekinthető, hogy a Főiskola 2011-ben felvételt nyert az Európai Egyetemek Szövetségébe (EUA) és az Egyetemek Nemzetközi Szövetségébe (IAU). A kapcsolatrendszer fenntartásának, fejlesztésének célkitűzését szolgálja a főiskolai szintű Nemzetközi Koordinációs Iroda létrehozása is. Az elmúlt három évben a Főiskolára részképzésre beutazó külföldi hallgatók száma folyamatosan nőtt. A kiutazó hallgatók létszáma kismértékű csökkenést mutat. Kiemelt aktivitás jellemzi a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing alapképzési szakos hallgatókat, akik közül sokan élnek a kettős diploma megszerzésének a lehetőségével is Hollandiában, Németországban vagy Franciaországban. Lényeges továbbá, hogy a hallgatói mobilitás nem csupán az EU tagországok felsőoktatási intézményeibe irányul, hanem


Helyzetértékelés

a Főiskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően távol-keleti országok (Japán, Kína, Thaiföld), valamint Oroszország és Ukrajna felé is. A Budapesti Gazdasági Főiskolán több szinten folynak nemzetközi együttműködésben képzések. A nemzetközi gazdálkodás szak angol nyelvű képzésén a holland partnerintézmény, az Avans Hogeschool Breda, vagy a német partnerintézmény, a Fachhoschschule Frankfurt am Main University of Applied Sciences oklevelét is megkaphatják a hallgatók, míg ugyanezen szak francia nyelvű képzésén az oktatás az Amiens-i Picardie Jules Verne egyetemmel közösen folyik, az itt végző hallgatók a magyar és a francia intézmény oklevelét egyaránt megkapják. Az idegen nyelvű kereskedelem és marketing alapképzési szakos hallgatók számára kettős diploma megállapodás van érvényben a németországi Fachhochschule Hof-fal (Bajorország). A német nyelvű turizmus-vendéglátás alapképzésre hasonló konstrukció került kialakításra a Fachhochschule Kempten-nel. Kettős diplomára vonatkozó megállapodás van kidolgozás alatt a turizmus-vendéglátás és a kereskedelem és marketing alapképzési szakok vonatkozásában az Oviedo-i Egyetemmel is. A PSZK-n komoly múltra tekint vissza az Universite Paris Ouest Nanterre La Defense egyetemmel folytatott szakmai kapcsolat, amelynek keretében a francia intézmény képzése magyar nyelven kerül meghirdetésre a BGF-en. A nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően a Budapesti Gazdasági Főiskolán a Cambridge-i székhelyű Anglia Ruskin Egyetem angol nyelvű mesterképzésén is tanulhatnak azok, akik alap (főiskolai) képzésben már oklevelet szereztek. A Hageni Távoktatási Egyetemmel fenntartott kapcsolatoknak köszönhetően a német egyetem a BGF hallgatóinak egyes, a magyar képzésben tanult tantárgyait beszámítja. Mindezeken felül a hallgatóknak és az oktatóknak lehetőségük van az Anglia Ruskin Egyetem PhD-képzésében is részt venni a Budapesti Gazdasági Főiskolán. A nemzetközi együttműködés keretében megvalósított doktori képzésben a BGF oktatói témavezetőként és oktatóként egyaránt közreműködnek. Az Erasmus-program keretében megvalósult mobilitáson kívül jelentős a tanulmányutakon résztvevő ki- és beutazó hallgatók száma, továbbá a külföldön szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatók létszáma is. A turizmus-vendéglátás alapképzési szakos hallgatók 30%-a a kötelező szakmai gyakorlatot az ország határain kívül teljesíti külföldi partnerekkel kötött megállapodás alapján (pl.: spanyol, ciprusi, máltai, amerikai, vagy thaiföldi szállodákban). Kiemelten fontos, hogy az oktatók is nemzetközi tapasztalattal rendelkezzenek. Ennek jegyében az Erasmus-program keretében évről évre meghirdetésre kerülnek az oktatói mobilitási pályázatok. A külföldi oktatási lehetőség vonzó az oktatók körében, melyet az utóbbi tanévek mobilitási adatai is alátámasztanak. A kiutazó oktatók aránya különösen a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon jelentős (ld. tabl_17). A Budapesti Gazdasági Főiskolán az elmúlt években folyamatosan nőtt az idegen nyelvű képzések száma. Az alapképzésben jelenleg négy szakon folyik angol, német, illetve francia nyelvű képzés. A mesterképzési kínálat 2012-től két szakon angol nyelvű képzéssel bővül.


Helyzetértékelés

Az angol nyelvű turizmus-vendéglátás alapképzés 2011-ben ismét elnyerte az Institute of Hospitality (Egyesült Királyság) akkreditációját, amely 2016-ig érvényes. Az idegen nyelvű képzésekben részt vevő hallgatók létszáma 2008-tól kismértékben csökken, ennek oka a hagyományos főiskolai képzések kifutása, valamint a német nyelvű képzések iránti érdeklődés visszaesése. Az idegen nyelvű képzések létszámadatait a következő táblázat tartalmazza: Az idegen nyelvű képzések hallgatói létszámának alakulása (fő) 4. táblázat

2008. október 15.

2009. október 15.

2010. október 15.

2011. október 15.

Hallgatói létszám az idegen nyelvű képzésen

1431

1434

1294

1161

ebből hagyományos főiskolai képzés

325

76

19

6

A képzések közül egy alapképzési és egy mesterképzési szak 2011-ben határon túli, székhelyen kívüli képzésként is indult Székelyudvarhelyen, illetve Kolozsváron. A következő tanévtől a turizmus–vendéglátás alapképzési szak indítását tervezi az Intézmény a szlovákiai Nyitrán (ld. tabl_18). Összefoglalóan megállapítható, hogy a Főiskola országos összehasonlításban kiemelkedően jól teljesített a hagyományos nemzetközi kapcsolatok (cserék, mobilitás, közös tartalomfejlesztés) területén. A modern tanulási technológiák és a felsőoktatási globalizáció azonban új kihívások elé állítja az intézményt, aminek a következő évek erőteljes fejlesztéseivel kíván megfelelni és ezáltal a jelenleginél erősebb nemzetközi dimenziót adni mind a hallgatók tanulási környezetének mind az oktatói állománynak.

2.2.7. A tehetséggondozás értékelése A Budapesti Gazdasági Főiskolán a tehetséggondozás jelentős hagyományokkal rendelkezik, több évtizedes múltra tekint vissza. A tehetséggondozás színterei elsősorban a tudományos diákkörök, a szakkollégiumok és egyéb, – a Főiskola képzési profiljához illeszkedő – országos hallgatói tanulmányi és szakmai versenyeken való megmérettetés. Az Intézmény eredményesen ösztönzi a hallgatókat a tudományos diákköri munkában való részvételre. Örvendetes, hogy egyre több I. évfolyamos hallgató érdeklődését sikerült felkelteni a tudományos munka iránt. A 2010/11-es tanévben pedig a mesterképzésben részt vevő hallgatók számának jelentős növekedése miatt ezen hallgatók részére önálló szekció indítása vált szükségessé (ld. tabl_19). A Főiskola minden évben megrendezi Tudományos Diákköri Konferenciáját. A 2011 évi rendezvényen 154 dolgozatot mutattak be 19 szekcióban, melyeket 198 hallgató készített el


Helyzetértékelés

összesen 89 konzulens segítségével. A szekciók karok szerint és a képzési szinteket tekintve is „vegyes” szekciók voltak, azaz ugyanabban a szekcióban mutatták be a dolgozataikat – adott témakörből – az alapképzéses és a mesterképzéses hallgatók is, valamint a különböző karok hallgatói. Az előző évekhez képest mind a bemutatott dolgozatok száma, mind pedig a TDK munkába bekapcsolódó hallgatók száma kismértékben bár, de emelkedett. Ez részben a szakkollégiumok beindításának, részben pedig a hallgatók és a konzulens oktatók ösztönzésének köszönhető. Az utóbbi években egyre több fiatal oktató kolléga vesz részt a TDK munkában konzulensként, szakmai bírálóként, zsűritagként. A TDK témavezetői tevékenység az oktatói teljesítmény egyik fontos mérőszáma. A legjobb dolgozatok a kari szakmai kiadványokban jelennek meg. A hallgatók a Főiskola hírnevéhez méltóan, nagy aktivitással és szép eredményekkel vesznek részt a különböző hazai és nemzetközi szakmai és tanulmányi versenyeken. Eredményeiket a megalapozott szakmai alapismeretekre épülő gyakorlatorientált képzés és a felkészítő tanárok munkája segíti. A sikeres versenyszereplés számos esetben járult hozzá a szakmai gyakorlati helyek megtalálásához és a hallgatók gyors elhelyezkedéséhez. A Főiskola hallgatói rendszeres és eredményes résztvevői az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának, valamint a 2010-ig kétévente megrendezésre került Közgazdász Hallgatók Tudományos Tanácskozásának (korábbi nevén GF-OTDK). Ez utóbbi megmérettetésen a 2009/2010. tanévben például 55 BGF-s hallgató vett részt és közülük 32 ért el helyezést, vagy részesült különdíjban. Problémát jelent, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia csak kétévenként kerül megrendezésre, így egyes témák időközben aktualitásukat veszthetik, egyes hallgatók pedig időközben befejezik tanulmányaikat. Mindenképpen fontos lenne az országos verseny minden évben történő megrendezése. A Budapesti Gazdasági Főiskola egyes karainak eredménye a 2009-s FELVI rangsorban a „Diákok részvétele szakmai konferenciákon” szempont szerint - a gazdaságtudományi képzést folytató egyetemek és főiskolák között az alábbiak szerint alakult: KKK 3., KVIK 5., PSZK 11. hely. A rangsorban elért 3. és 5. helyezés országosan a legjobb főiskolai eredmény volt. Az előző Intézményfejlesztési terv megvalósításaként a 2010/2011. tanévben létrejött a főiskolai szintű szakkollégium. Az általános szakkollégiumi célokkal összhangban a kötelező tanulmányokon túlmenő speciális képzési kínálat bővítése, a hallgatók tágabb szakmai-közéleti érdeklődésének felkeltése és ápolása, a személyes hallgatói és oktatói kapcsolatok erősítése és mélyítése szerepelt a célkitűzések között. A sikeres működéshez TÁMOP pályázatból származó pénzügyi források is rendelkezésre álltak, ez biztosította a szakkollégiumi szobák technikai feltételeinek javítását, a szakkollégiumi tevékenység támogatását. Elfogadásra kerültek a Szakkollégium irányítási és működtetési rendszerét leíró szabályozások. A Szakkollégium éves működési programjának megfelelően végzi tevékenységét. Valamennyi karon az alternatív tárgyak közé szemeszterenként változó tartalommal felvételre került a „Szakkollégium” tantárgy, mellyel a minőségi képzési kínálat részévé vált a szakkollégiumi aktivitás (ld. tabl_19).


Helyzetértékelés

A Főiskola tehetséggondozással kapcsolatos további feladatainak eredményességét az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.2/B intézkedés keretében a 2011-től megvalósuló a „Komplex tehetséggondozás a Budapesti Gazdasági Főiskolán” projekt is segíti.

2.3. A K+F+I TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE 2.3.1. A kutatási portfolió értékelése A magyar felsőoktatásban hagyományosan létező intézményi munkamegosztás következtében a főiskolai kutatások fejlesztése nem volt kiemelt terület az elmúlt két évtizedben. Mindazonáltal a Főiskola komoly tapasztalatokkal rendelkezik olyan kisebb méretű alkalmazott kutatások területén, melyek elsősorban az oktatómunka megtermékenyítését szolgálják. Ennek következtében az Intézmény előtt álló egyik legfontosabb fejlesztési feladat az alkalmazott és piacképes kutatási képesség és tevékenység kiépítése és országos, valamint nemzetközi elismertetése lesz. A Főiskola fontos területnek tekinti azon tevékenységeket, amelyek tudományos teljesítmények létrehozására irányulnak. Ezek között első helyre sorolható az oktatók, kutatók publikációs tevékenysége. Emellett igen fontos természetesen az alkalmazott kutatási tevékenység – lehetőleg bevételnöveléssel járó – felfuttatása, amelynek jó alapjai alakultak ki az elmúlt időszakban. A kutatási tevékenység felépítése úgy történt, hogy a tudományos aktivitás során létrehozott teljesítmények a gyakorlatorientált képzés követelményeivel összhangban korszerű ismeretekkel és eredményekkel járuljanak hozzá az oktatásban megjelenő ismeretanyag frissítéséhez, illetve tartalmi korszerűsítéséhez. Az előző IFT megvalósításának időszakában mindhárom budapesti karon folyt piaci alapon szerveződő kutatás. A Külkereskedelmi Karon innovációs járulékból finanszírozott kutatásként valósult meg 2009-ben egy un. employer branding stratégia készítése a mexikói székhelyű Cemex építőipari multinacionális vállalat részére. A Cemex és a Marketing Intézeti Tanszék együttműködése keretében az innovációs együttműködés folytatódott 2010-ben és 2011-ben is. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon nyolc témában folyt ilyen jellegű kutatás. Tárgykörüket tekintve kereskedelmi, vendéglátási, piacelemzési és kommunikációs területekhez kapcsolódnak. Az együttműködő partnerek skálája is igen széles (GfK Hungária Kft., Unilever Kft., MÁV, Danubius Szálloda Zrt., Gundel Étterem, stb). A vizsgált időszakban a PSZK-n 2008-ban folyt innovációs járulékból finanszírozott kutatásiszolgáltatási tevékenység. A megrendelő a LIBRA Szoftver Zrt., témája pedig a LIBRA szoftver elterjesztése volt. A 2011-ben önálló karrá vált Gazdálkodási Karon (Zalaegerszeg) is egyre nagyobb szerep jut a kutatási tevékenységnek. A Kar 2012-től egy INTERREG pályázaton nyertes nemzetközi kutatási programban vesz részt. Koppenhágai székhellyel 6 ország 11 intézménye pályázott, Magyarországról a GKZ és Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata vesz részt a pályázatban. A megpályázott teljes összeg 187.548 euró, a pályázat témája az önkéntes munka


Helyzetértékelés

szerepe a helyi és regionális fejlődésben. A projekt során az önkéntes munka gyakorlatának felmérése, hatásának bemutatása, az európai régiók közötti tapasztalatcsere lebonyolítása a legfőbb cél, valamint az ebből levonható következtetések összegzése, javaslatok kidolgozása a helyi és regionális önkormányzatok számára. A pályázat 3 éves futamidejű. A Budapesti Gazdasági Főiskolán a szakkollégiumi műhelyekben az alábbi kutatási témákban vesznek részt a tehetséges hallgatók a TÁMOP-4.2.2/B projekt keretében:   

Hálózatkutatás – Gazdasági, üzleti és közösségi hálózatok működése címmel (KKK) A felsőoktatás gazdasági hatása Salgótarján és Zalaegerszeg városában címmel (GKZ és PSZK Salgótarján) Well beeing kutatás hazánkban címmel (KVIK).

Noha a fentiek alapján az Intézmény elsődleges céljának az alkalmazott kutatásokban való részvételt tekinti, emellett fontos, hogy a Főiskola eredményesen megjelenjen az alapkutatások területén is. Ennek érdekében több alapkutatási témában is folyik kutatás az intézményben, jelentős részben a Kutatóközpont koordinálásában:       

Növekedéselmélet kutatások (kutatásvezető: dr. Csillik Péter) A társadalmi, politikai-gazdasági fejlesztés és a külső környezetbe illeszkedés stratégiai szemlélete (kutatásvezető: dr. Gáspár Tamás) Környezettudatos viselkedésformák (kutatásvezető: dr. Lányi Katalin) Racionális és korlátozottan racionális fogyasztói döntések a növekedéselméletben (kutatásvezető: dr. Tarján Tamás) A szabad választás paradigmájának újragondolása a pszichológiában hogyan hathat a conjoint-elemzésre? (kutatásvezető: dr. Tarján Tamás): Kompetenciaalapú kockázatmenedzsment szolgáltatás-projektekben (OTKA által támogatott, kutatásvezető: Prof. dr. Veres Zoltán) Szubszidiaritás érvényesítése a közpénzügyekben (OTKA által támogatott, kutatásvezető: Prof. Dr. Vigvári András) – a kutatási tevékenység 2011-ben indult.

A fenti kutatásokon kívül jelentős a nemzetközi kutatási, innovációs projektekben való részvétel, melyet a 2.3.3. alfejezet, valamint a 6. táblázat is bemutat.

2.3.2. A K+F kapacitások értékelése A Főiskola kiemelt feladata a gazdaságtudományok, a társadalomtudomány és informatika képzési területekhez kapcsolódó alkalmazott kutatások esetében a mind szélesebb körű szerepvállalás. Ennek érdekében a BGF sikeresen növelte a minősített oktatók és a kutatók létszámát, tovább bővítette a külföldi felsőoktatási intézményekkel és a hazai gazdasági élet szereplőivel fenntartott kapcsolatrendszerét, melyek eredményei az oktatásban is hasznosultak. Az elnyert kutatási és egyéb pályázatokon való sikeres részvétel, továbbá a nemzetközi kooperációban megvalósuló képzési és kutatási pályázatok együttesen javították az Intézmény tevékenységének megítélését és eredményeit.


Helyzetértékelés

A K+F kapacitások növelése érdekében a Főiskola 2010-ben Kutatóközpontot hozott létre, amelynek fő feladatai az alábbiak:       

a kutatási projektek koordinációja, a tudományos, publikációs és innovációs tevékenységek koordinációja, a csoportos és egyéni kutatási aktivitások támogatása, a TDK-tevékenység támogatása, a Főiskola élenjáró tudományos közleményeinek bemutatását célzó kiadványok szerkesztése és kiadása, nemzetközi tudományos konferenciák, workshopok rendezése, a doktori iskolai tevékenység koordinálása.

A Kutatóközponthoz delegált önálló kutatók száma jelenleg 6 fő. Valamennyien tudományos fokozattal rendelkező tudományos főmunkatársak. A Főiskolán összesen 10 kutató besorolású munkatárs dolgozik, valamennyien tudományos fokozattal rendelkeznek. Kiemelésre érdemes az a nemzetközi tevékenység, amelyet a Kutatóközpont keretei között működő Anglia Ruskin University Collaborative Research Center (ARU CRC) jelent. Tagjai a Főiskola ARU által elismert oktatói, akik az angol egyetem doktori képzésében supervisor (témavezető) vagy co-supervisor (társ-témavezető) minőségben működnek közre. Az Amiens-i francia partnerintézmény (UPJV) doktori iskolájával hasonló együttműködés megvalósítása van folyamatban, az erre vonatkozó szándéknyilatkozat már aláírásra került. A teljes munkaidős oktatók, kutatók közül 2011 decemberében 156 fő rendelkezett tudományos fokozattal, ami 42,04 %-os teljes munkaidős oktatói, kutatói minősítettségi arányt jelent. Ez az arány – figyelembe véve a kifejezetten gyakorlatorientált szakok magas számát – jelentősnek mondható. Mindezeken felül a részmunkaidős oktatók közül 8 fő, míg a részmunkaidős kutatók közül 2 fő rendelkezik tudományos minősítéssel (ld. tabl_22). A K+F kapacitásokra rendelkezésre álló humán erőforrás az elmúlt években bővült ugyan, de az Intézmény a kutatók számának növelését tervezi, elsősorban pályázati forrásokra támaszkodva. A kutatómunkát ösztönzi a BGF Tudományos Díj is, amely minden évben három kategóriában kerül meghirdetésre:   

Tudományos szakkönyv kategória Tudományos szakcikk kategória Tudományos szakcikk kategória PhD-hallgatók számára.

A pályázatokat egy szakmai bizottság bírálja és értékeli. Az egyes kategóriák nyertesei a Tudományos Díjat a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett tudományos konferencia nyitóülésén vehetik át a főiskola rektorától. A Főiskola kiemelten fontosnak tartja az oktatók és kutatók rendszeres részvételét nemzetközi és hazai konferenciákon. A BGF karai, illetve a hozzájuk kapcsolódó alapítványok konferenciarészvételi támogatási rendszert működtetnek. A főiskolai szintű Kutatóközpont is rendelkezik hasonló támogatási rendszerrel.


Helyzetértékelés

A Főiskola összességében jelentős kutatás-fejlesztési humán erőforrás potenciállal rendelkezik, melyet jól mutat az 5. sz. táblázat is. A kutatás-fejlesztési tevékenységben résztvevők létszáma a BGF-en 5. táblázat

Kutatás-fejlesztési tevékenységet végző oktatók, kutatók létszáma

Segédszemélyzet létszáma

Egyéb kutatási foglalkoztatottak létszáma

A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott létszáma

250 fő

83 fő

56 fő

389 fő

Teljes Rész munkaidős munkaidős kutatók kutatók száma száma

8 fő

2 fő

Pénzráfordítás nélkül emeli a Főiskola tudományos tevékenységének elismerését, hogy a BGF oktatói a szakma kiváló képviselői, akik országos és nemzetközi szervezetek tagjai, illetve vezető képviselői is egyben. Ennek megfelelően, mind a szakmai előadások és képzések, mind a folyóiratokban, szaklapokban megjelenő publikációk (szakcikkek, tanulmányok, stb.) pozitív hozzáadott értékkel rendelkeznek a jövő szakembereinek képzése szempontjából, valamint katalizálják a gazdálkodó szervezetekkel való együttműködést tudományos, illetve piaci területen egyaránt. A nemzetközi és hazai tudományos szervezetekben való tagság egyrészt intézményi, másrészt személyes kapcsolatokon alapul. Az oktató, kutatók, illetve az intézetek és tanszékek több mint 100 hazai és nemzetközi szervezetben vesznek részt tagként, illetve vezető tisztségviselőként.

2.3.3. A K+F eredményesség és a technológia-transzfer értékelése Az oktatók, kutatók kutatási tevékenysége az egyéni, illetve az intézeti, tanszéki, kutatóközponti keretek között folyó kutatásokon alapul. A kutatás-fejlesztési tevékenység a Főiskolán elsősorban a publikációk számával és színvonalával mérhető. Az egyes karokon eltérő publikációs aktivitás jellemző. A publikációk értékét független intézmények által odaítélt nívódíjak is igazolják. Így például Veres Zoltán: A szolgáltatásmarketing alapkönyve c. műve 2009-ben elnyerte az Akadémiai Kiadó, 2010-ben pedig az MTA Marketingtudományi Bizottság Nívódíját. 2011-ben Veres Zoltán „Competencias y Gestión de Riesgos de los Actores de Proyectos” című tanulmánya, amely az általa vezetett OTKA (K 81565) kutatás részeredményeit közölte, Outstanding Research Award díjat kapott az egyesült államokbeli Institute for Business and Finance Research Intézettől. A Főiskola oktatói és kutatói a 2009-2011 közötti időszakban 1195 db különböző szintű publikációnak voltak szerzői illetve társszerzői. 812 publikáció volt magyar nyelvű, míg 383 idegen nyelven jelent meg. A publikációkat legnagyobb számban a KKK (493 db), illetve a KVIK (391 db) munkatársai jegyezték (ld. tabl_25). A publikációs lehetőségeket segítik az egyes karok által megjelentetett periodikák, illetve gyűjteményes kötetek. Ilyenek a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon


Helyzetértékelés

korábban az Alma Mater, jelenleg az Agora, a Külkereskedelmi Karon az EU Working Papers. A Pénzügyi és Számviteli Karon is évente megjelenik az oktatók tudományos munkáit tartalmazó évkönyv. A Budapesti Gazdasági Főiskola 11 éve adja ki Tudományos Évkönyvét. Az oktatók legjobb publikációi 2009 óta az angol nyelvű Proceedings of BBS kiadványban jelennek meg. A következő évtől a Főiskola egy újabb angol nyelvű tanulmánykötet („Selected papers”), valamint az oktatók legkiválóbb PhD disszertációinak könyvsorozatban történő megjelentetését tervezi. A tudás- és technológia-transzfer a Főiskolán a piaci alapú megrendelések teljesítését, illetve a konferencia-szervezési tevékenység súlyának növelését foglalja magában. Az ilyen konferenciákon nem csak a saját oktatók, kutatók, hanem más intézmények kutatói-oktatói, valamint a munkaerő-piac képviselői egyaránt részt vesznek. Ezen konferenciák egyik kiemelt rendezvénye a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megszervezett tudományos konferencia, amelyen a Főiskola oktatói nagyszámú előadással vesznek részt. A rendezvényen folyamatosan nő az intézményen kívüli előadók száma is, amely a tudományos hálózatokban való részvételt erősíti. Első alkalommal 2011-ben a Kutatóközpont angol nyelvű szekciót szervezett. Kiemelésre érdemes még az ukrán nagykövetséggel – a szomszéd ország függetlenségének 20. évfordulója alkalmából –közösen szervezett nemzetközi konferencia. A központilag szervezett konferenciákon kívül a karok is jelentős konferenciaszervezési aktivitást mutatnak. Így például a Külkereskedelmi Karon az EU Esélyegyenlőség Évében tartották meg a „Közösségfejlesztés” című nemzetközi konferenciát, amelynek anyaga tanulmánykötetben is megjelent. 2009 márciusában a Japan Society for Multicultural Relations társasággal közösen szervezett a Kar rendezvényt a magyar-japán-kínai kultúraközi kommunikáció különböző aspektusaival kapcsolatban. A Pénzügyi és Számviteli Kar 2010-ben dr. Lukács Lajos, a Kar egyik alapítója halála 20. évfordulójának emlékére szervezett 2010-ben konferenciát. A konferencia előadói és témái a magyar gazdaság előtti kihívásokra és azok nemzetközi vonatkozásaira hívták fel a figyelmet. A konferenciát külföldi professzorok, valamint az OECD kutatói is megtisztelték előadásaikkal. A K+F tevékenységből a Főiskolának 2009 és 2011 között összesen 89.348.000 Ft bevétele keletkezett. Ebből 31.370.000 Ft volt a pályázati forrás, míg 57.978.000 Ft származott megrendelésekből. A megrendelésekből származó bevétel az összes K+F bevétel közel 65%-a. Piaci bevételekre a korábban már említett, KVIK és a KKK által elvégzett kutatások révén tett szert az Intézmény, míg pályázati bevételt a PSZK és a KKK, illetve a központi egységek esetében sikerült bevonni a kutatási tevékenység finanszírozásába. A K+F tevékenység hasznosításából származó bevétele 2009 és 2011 között a Főiskolának nem volt (ld. tabl_26). A Főiskola oktatói, kutatói jelentős hazai és nemzetközi projektekben vesznek részt (amelyek szintén a pályázati jellegű bevételek növekedését okozták). Néhány példa ilyen típusú kutatásokra, projektekre: A Külkereskedelmi Kar Társadalomtudományi Intézet Társadalmi Innovációs Műhelye „A hátrányos helyzet felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban” című projekt keretében az ELTE oktatóival együttműködve végzett országos kutatást. A Társadalomtudományi Intézet TÁMOP 5.5.2. Önindító Program - Önkéntesség elterjesztése Magyarországon elnevezésű


Helyzetértékelés

programban támogatott, 09/03/2009-0013 sz. „Jövőforrás” projekt keretében Fejér Megyében végzett monitoring kutatást. Igen nagy hatással van az Intézmény nemzetközi megjelenésére a dr. Gáspár Tamás vezetésével folyó ”A társadalmi, politikai-gazdasági fejlesztés és a külső környezetbe illeszkedés stratégiai szemlélete” című kutatási projekt. A program hazai és nemzetközi tudományos együttműködésre is épül: részt vesz a finnországi Turku School of Economics Finland Futures Research Centre, a párizsi Université Angers, valamint alkalmi együttműködésben a World Futures Studies Federation tagjai (egyetemek, kutatóintézetek, pl. Gregorian University, Róma; University of Houston, USA; Swinburn University of Technology, Ausztrália). Hasonló nemzetközi projekt az „ERASMUS Multilateral projects-virtual campuses-virtual campus for SMEs in a multicultural milieu”, valamint az európai uniós forrásokból finanszírozott ARIADNE projekt, ami a hazai szociális gazdaság helyzetét vizsgálja. Összefoglalásképpen elmondható, hogy a Főiskola mindennapi életében egyre erősebb pozíciót foglal el a K+F tevékenység, melynek további erősítését az Intézmény prioritásként kezeli. Ehhez a Főiskola jelenlegi nemzetközi beágyazottsága jó alapot biztosít.

2.4. AZ INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÁS ÉRTÉKELÉSE 2.4.1. Az intézményirányítási folyamatok, eszközök értékelése Az intézményirányítási folyamatok folyamatos fejlesztése a Főiskola tartós prioritása. A 2000. évi felsőoktatási integráció keretében három komoly múlttal rendelkező jogelőd intézményből létrejött Budapesti Gazdasági Főiskola az elmúlt években mind a szervezet, mind az oktatás tartalmának szempontjából javította belső együttműködési viszonyait, kiteljesítve ezáltal az integrációt. A Főiskola vezetése kiemelt figyelmet fordít a Karok kiegyensúlyozott fejlődésére és a Karok közötti gördülékeny együttműködésre. A bolognai rendszer megalapozott bevezetéséhez új intézményi szerkezet került kialakításra (BGF szintű intézetek és tanszékek, valamint kari intézeti tanszéki osztályok). Létrejöttek azok a központi szervezeti egységek, amelyek munkájában több kar munkatársai is részt vesznek, így alakult ki a Budapesti Gazdasági Főiskola mátrix típusú szervezeti felépítése, melynek középpontjában a kari és az intézeti struktúra harmonizálása áll. Az egyes szakok szakmai intézetekhez rendelten működnek. Az intézeteken belül intézeti tanszékek működnek. A minőségbiztosítás és a hallgatói átjárhatóság szempontjából lényeges az alapozó intézetek szerepe, melyek a szakmai alapképzést biztosítják. Az alapozó intézetek által gondozott tantárgyak tananyaga egységes az Intézményben, így minden szak hallgatói ugyanabban az alapképzésben részesülnek, biztosítva számukra az egységes szakmai színvonalat. Az oktatásszervezésben, a gyakorlatorientált képzések színvonalas ellátásában a Karok szerepe továbbra is meghatározó. Lényeges változás, hogy 2011. januártól a korábban a Pénzügyi és Számviteli Karhoz tartozó Zalaegerszegi Intézet - Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven - önálló


Helyzetértékelés

karrá vált. A Főiskola sikere a karok sikerén múlik. Ez fordítva is igaz, a sikeres intézményi menedzsment a karok fejlődésének is záloga. A kari érdekek harmonizációját szolgálja a Rektori Tanács testülete, amely az együttgondolkodás fóruma, illetve a főiskolai szinten meghatározott feladatok megvalósításának őre. A Főiskola tevékenységeit jól leképezi a szervezeti felépítés, a központi egységek a horizontális feladatok lehatárolása mentén jöttek létre. Ezeket az operatív egységeket a Rektorátus fogja össze:   

      

Rektori Hivatal Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Felnőttképzési Központ, és a keretein belül működő:  Vállalati Kapcsolati Iroda  Pályázati és Projekt Iroda Nyelvvizsga és Továbbképző Központ Ellenőrzési Osztály Mesterképzési Központ Kutatóközpont Nemzetközi Koordinációs Iroda Minőségügyi Iroda Központi Könyvtár.

A fentiek közül új feladatkörrel 2010-ben, illetve 2011-ben alakult meg a Felnőttképzési Központon belül a Vállalati Kapcsolati Iroda, valamint a BGF központi egységeként működő Nemzetközi Koordinációs Iroda, a Kutatóközpont, illetve a Mesterképzési Központ. A Kutatóközpont sikeresen járult hozzá a Főiskola tudományos kutatási tevékenységének erősítéséhez, a Nemzetközi Koordinációs Iroda a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztését hivatott elősegíteni, míg a Mesterképzési Központ elsődlegesen a Főiskola hat mesterképzésének minőségbiztosításáért felel. Az elmúlt időszakban egyre nagyobb szerephez jutó Diplomás Pályakövetés, illetve az öregdiák (Alumni) rendszer működtetése a Felnőttképzési Központ hatáskörébe tartozik. Az integrált karok sikeres együttműködésének egyik fő pillére a jól felépített információs rendszer, amely magába foglalja a hallgatói és munkatársi információáramlás formáit, illetve csatornáit. Ezek közül legfontosabb a belső értekezletek, tájékoztatók rendszere, legfelsőbb szinten a Rektori Tanács, valamint a kari vezetői értekezletek, emellett a kibővített Dékáni Tanácsok és az összmunkatársi értekezletek adnak alkalmat a munkatársak bevonására. Számos döntéselőkészítő és egyeztető fórum segíti a döntéshozatal hatékonyságát, illetve jóval nagyobb támogatottságot biztosít a meghozott döntéseknek, így azok végrehajtásának, megvalósulásának is nagyobb esélye van. Fontos elemnek tekinthető a 2011-ben létrehozott Vezetői Információs Rendszer (VIR) is. Az információátadást segíti az Intézmény havonta megjelenő belső hírlevele is. Az Intézmény 2012 márciusa óta ISO 9001:2009 tanúsítvánnyal rendelkezik, amely a Főiskola valamennyi képzőhelyére és tevékenységére érvényes. A minőségirányítási rendszer koordináló és irányító szervezete a Főiskola Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottsága. Elnöke a Főiskola tudományos rektorhelyettese. Működésében a Karok és az Intézetek képviselője mellett a


Helyzetértékelés

hallgatók képviselője, illetve a Minőségügyi Iroda vezetője vesznek részt. A minőségirányítási rendszer operatív működtetéséért a Minőségügyi Iroda felel. Az oktatók tevékenységének értékelése a teljesítményértékelési rendszeren keresztül történik. Átfogó, minden oktatóra kiterjedő oktatói teljesítményértékelésre 2006-ban került sor a Főiskolán. A teljesítményértékelés jelentős részben önértékelésen alapult. A jogszabályi környezet változása, valamint a korábbi felmérés tapasztalata alapján 2011-ben, az Intézményi Érdekegyeztető Tanáccsal, valamint a Kari Hallgatói Önkormányzatokkal történt egyeztetést követően elfogadta az intézmény a teljesítményértékelés új rendszerét, mely első alkalommal a 2012-es esztendőben kerül alkalmazásra. A minőségügyi elégedettségmérés keretében 2006-tól mérjük rendszeresen munkatársaink elégedettségét. A felmérés eredményei az utóbbi három évben stabil értéket mutatnak. Az oktató és nem oktató munkatársak kifejezetten elégedettek a munkahelyi légkörrel, többségük viszont fejlesztendő területnek tartja a teljesítmény és motivációs rendszer összhangjának fejlesztését. A Főiskola 2008-ban elfogadta a Budapesti Gazdasági Főiskola oktatóinak előléptetési rendszerét. Ennek értelmében a 2009/2010. tanévtől a főiskolai és egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi pályázatok kiírása tanévenként két alkalommal, főiskolai tanári és egyetemi tanári pályázatok kiírása évente egy alkalommal történik.

2.4.2. A gazdálkodási tevékenység értékelése Az Intézmény gazdálkodása és pénzügyi tevékenysége az elmúlt időszakban eredményes volt, a Főiskola megőrizte likviditását, stabil pénzügyi helyzetét, és az állam, illetve a saját vagyonát folyamatosan gyarapította. A Főiskola vezetése arra törekedett, hogy az erőforrásokhoz kapcsolódó kiadások lehetőleg minimálisak legyenek, a jogszabályokban meghatározott, illetve az általánosan elvárható minőség, gazdaságosság mellett. Az állam pénzügyi szerepvállalásának mértékét – elsősorban a gazdasági válság miatt – nem lehetett feladatarányosan növelni. A Főiskola törekvése és céltudatos intézkedéseinek eredménye viszont lehetőséget biztosított arra, hogy az állami forráshiányt intézményi saját bevételekkel pótolni lehessen. Mindez a jövőre nézve is létfontosságú, mivel a jövő (minőségi) értelmiség-képzéséhez, az ehhez szükséges színvonalas oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységhez a stabil működtetési, üzemeltetési feltételeket biztosítani kell. E folyamat következményeként a BGF bevételi szerkezete átalakult. Míg 2006-ban az állami támogatás aránya az összes tárgyévi teljesített bevétel 63%-át tette ki, addig 2008-ban már csak a bevétel 57%-a volt, 2011-ben pedig ez az arány 55,5%-ra csökkent. Az állami forráscsökkentést komoly erőfeszítésekkel, a képzési kínálat megújításával, a meglévő kapacitások mind jobb kihasználásával tudta ellensúlyozni az Intézmény. Ennek következtében a Főiskola 2011. évi feladatellátása során 12,36 milliárd Ft bevételt szerzett, mely a 2008. és 2009. évi bevételeknél több mint 1 milliárd forinttal nagyobb, miközben az állami támogatás éves összege mintegy 0,6 milliárd forinttal csökkent 2008 óta. A Főiskola 2011-ben az állami támogatás jelentős összegű csökkenése (elvonása) miatt fő feladatának tekintette a pótlólagos források megszerzését, az oktatási feladatellátás, a


Helyzetértékelés

működtetés, a fejlesztés feltételeinek biztosítását. A jogszabályi lehetőségeket is kihasználva, az Intézmény az átmenetileg szabad saját bevételei terhére diszkontkincstárjegyeket vásárolt és váltott vissza; az ebből származó 2011. évi 36 millió Ft összegű kamatbevételt elsősorban a működési, valamint a felhalmozási kiadások fedezetére használta fel. A kiadásokat tekintve a Főiskola a 2011. évben pénzügyi eszközeinek felhasználásával – szigorú belső kontroll és takarékos gazdálkodás mellett – 10,3 milliárd Ft kiadást teljesített. Ez mintegy 0,5, illetve 1 milliárd forinttal nagyobb összeg, mint az azt megelőző két évben, mely elsősorban az elnyert európai uniós pályázatok megvalósításával és azok elszámolásával indokolható. Mindemellett a takarékossági intézkedések eredményeként a személyi juttatásokra fordított összegek jelentősen csökkentek, azonban az inflatorikus hatások az infrastruktúra üzemeltetés racionalizálása mellett sem voltak kiküszöbölhetőek, ami a dologi kiadások kisebb mértékű növekedését jelentette (ld. tabl_29). A kiadások szerkezete nem változott jelentős mértékben az elmúlt években, a kiadások túlnyomó részét a működési kiadások tették ki, miközben a felhalmozási kiadások, beruházások – az európai uniós támogatások felhasználásának megfelelően – évenként eltérő értékben alakultak. A fejlesztések az IFT-ben meghatározottak szerint valósultak meg, szem előtt tartva a BGF intézményi szintű érdekeit. Ennek megfelelően csak azok a beruházások kaptak támogatást, amelyek javították az Intézmény feladatellátásnak hatékonyságát és növelték a képzések, illetve a hallgatói szolgáltatások színvonalát. A megvalósított fejlesztések eredményeképpen javult a hallgatók és az oktatásban közreműködők informatikai, oktatástechnikai felszerelésekkel való ellátottsága. Mindez azzal is szemléltethető, hogy a 2011. évben gépek, berendezések, felszerelések vásárlására az összes beruházási kiadás 47,9%-át fordította az Intézmény. Az IFT teljesítésének utolsó évében beruházásként, az ingatlan infrastruktúra javítására az összes felhalmozási kiadás 35,6%-át fordította a Főiskola. Felújítási kiadásokra a BGF 2011-ben majdnem 770 millió Ft-ot fordított. Ez a 2010. év teljesítési adatának több mint négyszerese, ami elsősorban a KEOP intézkedés keretében európai uniós támogatással megvalósult épületenergetikai fejlesztések eredménye (ld. a 2.4.3 fejezetben). A Főiskola minimális összegű lejárt kötelezettségállománnyal rendelkezett a vizsgált időszakban, ami nem likviditási problémára vezethető vissza, hanem elsősorban a kormányzati intézkedések (maradványtartási kötelezettség) teljesítésével indokolható. Mindemellett azt is meg kell jegyezni, hogy a lejárt kötelezettségállomány között szerepeltette az Intézmény az európai uniós forrásból finanszírozott közvetlen szállítói kifizetéseket, melyek kifizetése nem a Főiskola miatt történt meg késedelmesen, valamint a kifogásolt szállítói számlák összegét, amelyek az éves gazdálkodás során előfordulnak. A Főiskola egy, az oktatáshoz szorosan kötődő vállalkozással rendelkezik (100%-os tulajdoni hányaddal), melynek árbevétele 2011-ben meghaladta a 100 millió forintot. A 2011. évben ebből osztalékot nem realizált az Intézmény, a gazdasági társaság összességében 200 eFt-os nyereséggel zárta az évet.


Helyzetértékelés

Összegezve megállapítható, hogy a BGF gazdasági stabilitását a folyamatosan változó környezeti feltételek mellett az elmúlt években megtartotta. Ebben kiemelt szerepe volt a Főiskola pénzügyi fegyelmezettségének, a racionalizálási intézkedéseknek, melyeket az is igazol, hogy a pótlólagos források, pályázati bevételek, szabad kapacitások kihasználásával, a 2011. évi gazdálkodás során a bevételi előirányzat 98,1%-os teljesítése mellett, a kiadási előirányzat mindössze 81,9%-át használta fel az Intézmény. Ezzel párhuzamosan az Intézmény vagyona évről évre nőtt, ami a hallgatói létszámhoz igazodó kapacitás-növelésnek, illetve a minőségjavítást célzó oktatástechnikai, informatikai infrastruktúra fejlesztésének az eredménye, és ami elősegítette a hatékonyságjavítás célkitűzésének megvalósítását. A működőképesség és a takarékos gazdálkodás összhangja a hatékony gazdálkodás, a humánerőforrások és az infrastrukturális adottságok racionális fel-, és kihasználásának, valamint a saját bevételek növekedésének az eredménye. A fejlesztések megvalósításának köszönhetően zavartalan volt a szolgáltatásnyújtás feltételrendszere az igazgatás, a könyvtári és kollégiumi ellátás területén is.

2.4.3. A pályázati abszorpciós képesség és a forrásbevonó képesség elemzése A BGF az elmúlt három évben sikeres pályázati tevékenységet folytatott. Ezen időszakban az Intézménynek összesen 46 db nyertes pályázata volt (38 hazai és 8 nemzetközi), melyeken együttesen 2,1 milliárd Ft támogatást nyert el. A pályázatokhoz 126 millió Ft önerőt biztosított az Intézmény. A legjelentősebb pályázati kiírások szinte mindegyikén indult a Főiskola, így számos hazai, európai uniós társfinanszírozású és közvetlenül az Európai Unió által kiírt pályázatot valósíthatott meg (ld. tabl_30). A források felhasználása az előírások szerint történt, szinte kivétel nélkül minden pályázatnál a maximális támogatási összeg szabályszerűen felhasználásra került. Visszafizetésre mindösszesen 210 eFt értékben került sor, amelynek oka nem valamely tervezett tevékenység elmaradása volt, hanem az, hogy a megvalósítást kedvezőbb áron sikerült megoldani. Pályázati forrásokból az elmúlt években jelentősen javulhatott a képzési infrastruktúra, mind az eszközök, mind az épületek tekintetében. A tananyag-fejlesztési projektek eredménye, hogy naprakész oktatási segédletek, képzési módszertanok alapján folyhat az oktatás. A mobilitási programok keretében több száz hallgató vehetett részt külföldi részképzésben, valamint az oktatók közül is jelentős számban utazhattak ki a partnerintézményekben a legújabb oktatási, képzési módszerek tanulmányozása, előadások megtartása céljából.


Helyzetértékelés

Az aktív pályázatok a következőkben foglalhatóak össze: A Budapesti Gazdasági Főiskola által elnyert, 2012-ben is aktív pályázatok 6. táblázat

Pályázat rövid neve (száma), megvalósító kar Informatikai szakok integrált képzésfejlesztése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/12011-0003; PSZK

Zöld Kampusz Zalaegerszeg mintaprojekt- KEOP6.2.0/B/11-20110005; GKZ

Komplex tehetséggondozás a BGF-en - TÁMOP4.2.2/B-10/1-20100002; BGF-szintű ARIADNE, vezérfonal a szociális gazdaságban tevékenykedő menedzsereknek - 2010-1-FR1-LEO0514505; BGF-szintű Leonardo da Vinci Business Process Modeling for Governance SPICE & Internal Financial Control - LLP-LDV-TOI2010-HU-001; BGF-szintű Interaktív vállalkozói tanulás megjelenése a hagyományos képzési környezetben - TÁMOP4.1.2/A/2-10/1-20100007 BGF-szintű

Elnyert támogatás összege

89 572 929 Ft

Konkrét célja

Közvetlen mérhető eredmények

A projekt konkrét célja a gazdaságinformatikus és a webprogramozó szakok oktatási színvonalának javítása, a hallgatók elektronikus tananyagon keresztül történő jobb tanulási lehetőségeinek megteremtése.

4 képzési modul, 15 tananyag, 45 kiképzett oktató költségcsökkenés elérése, energiahatékonyság növelése, gazdálkodás hatékonyságának javulása, környezettudatossággal kapcsolatos kutatások társadalmi hatásai hallgatók (100-150 fő) szakmai tudásának bővülése; kutatások (3) és kurzusok (10) lebonyolítása, publikációk (100) megjelentetése.

143 349 951 Ft

Hosszú távon a GKZ szubregionális körzetében ismertté és népszerűvé kívánja tenni az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó fejlesztéseket, multiplikációs hatásokat gerjesztve.

45 000 000 Ft

Cél, hogy a Főiskola minden képzési helyén központilag felügyelt, de helyben szervezett egységesen magas színvonalú tehetséggondozás folyjon.

Konzorciumban elnyert támogatás

A projekt alapvető célja a szociális gazdaság működtetésében felhalmozott tapasztalatok, innovációk európai szintű összegyűjtése, majd egy közösen kialakított képzési anyag kidolgozása a szociális gazdaságban dolgozó menedzserek számára

A képzési anyag mellett egy közösségi szintű fogalomtár jön létre a szociális gazdaság témakörében.

226 338 EUR

A KKV-k számára olyan módszerek átadása (innovációs transzfer), amely támogatja az üzleti folyamatok modellezését, segítve ezzel a belső pénzügyi kontrollingot.

tanulmányok, kutatási jelentések, konferenciakiadványok, képzések, esettanulmányok

155 916 365 Ft

A projekt fő célja: komplex képzési rendszer és tartalomfejlesztés megvalósítása a „learning by doing", illetve a „work based learning" módszerével a vállalkozások minden szintjén a rövid ciklusú képzésektől az

3 magyar és 2 angol tanterv, összesen 32 magyar és 24 angol tantárgy kidolgozott tananyaga


Helyzetértékelés

Pályázat rövid neve (száma), megvalósító kar

Elnyert támogatás összege

KKT- A Budapesti Gazdasági Főiskola komplex szolgáltatásfejlesztése a munkaerőpiac kompetenciafejlesztési igényeinek integrálásával - TÁMOP4.1.1. A-10/2/KMR2010-0002; BGF-szintű

356 733 149 Ft

Interreg IVC – Volunteers for European Employment GKZ

185 988 EUR

Konkrét célja

Közvetlen mérhető eredmények

alapképzésen át a szakirányú továbbképzésekig, továbbá a Team Akadémia képzés rendszerének adaptációja, hazai meghonosítása. A projekt célja a hallgatói szolgáltatások bővítése, az oktatási rendszer gyakorlatorientáltságának erősítése, a szervezetirányítás komplex fejlesztése, valamint a munkaerő-piaci kompetenciaigények képzési rendszerbe integrálása a hallgatók munkaerőpiaci érvényesülésének javítása érdekében. A pályázat, illetve a résztvevő nyolc európai települési önkormányzat és négy felsőoktatási intézmény célja annak felderítése, hogy az önkéntesség miképpen segítheti a foglalkoztatás bővülését. A most kezdődő hároméves munkafolyamat végeredménye egy, a legjobb módszereket felvonultató katalógus (Best Practice Catalogue), valamint egy a regionális és helyi politikai döntéshozóknak szóló iránymutatás.

A lezárt projektek között számos infrastrukturális beruházás található, amelyek elsősorban a környezetvédelmi szempontokat tartották szem előtt (KEOP 5.3.0 – nyílászárócsere, épületek energetikai célú fejlesztése), a szakmai-tartalmi pályázatoknál pedig az Intézmény mindig törekszik olyan témák megjelölésére, amelyek a képzési szerkezet fejlesztésére, illetve a hallgatói szolgáltatások fejlesztésére irányulnak. A GKZ-n TIOP 1.3.1 pályázati forrásból egy korszerűbb szolgáltatást nyújtó komplexum (Infocentrum) épült. Az új létesítmény földszintjén (könyvtár és tájékoztató központ szint) modern, komplex kutatási-, információ- és dokumentum-szolgáltatások valósulnak meg a régóta várt akadálymentes környezetben. A PSZK Salgótarjáni Intézetének könyvtára két európai uniós pályázat konzorciumában is részt vett. A TIOP 1.2.3 pályázati célkitűzése a könyvtárak együttműködésén alapuló korszerű IKT infrastruktúra fejlesztése volt, a TÁMOP 3.2.4 pályázati célja pedig az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtéseként új tanulási lehetőségek és formák elterjesztése. A pályázatok megvalósítására a 2010. évben került sor. A fenti felsorolás is mutatja, hogy az Intézmény minden lehetséges fejlesztési forrást megcélzott annak érdekében, hogy a működésre rendelkezésre álló pénzforrásokat ki tudja egészíteni


Helyzetértékelés

fejlesztési forrásokkal. A nemzetközi konzorciumokban megvalósuló projektek garantálják, hogy a Főiskola megjelenhessen az Európai Felsőoktatási Térségben, és olyan tudást csatornázhasson be hazánkba, amelyek oktatásba való beépülése javítja a hazai képzés minőségét. Az Intézmény abszorpciós képességét jól jellemzi, hogy az elnyert pályázati összegekből minimális részt kellett visszafizetni fel nem használt eszközként.

2.4.4. Az infrastruktúra-menedzsment és a értékelése

vagyongazdálkodási tevékenységek

Az elmúlt időszakban a Főiskola kétirányú infrastrukturális fejlesztési tevékenységet végzett: „barnamezős” beruházásokat, valamint funkcióváltással is járó felújításokat. A fejlesztések forrásai (beruházás, felújítás) az intézményi saját bevételek, a lakhatási támogatások felhasználása, illetve az elnyert pályázati támogatások voltak. A 2009-ről 2010-re tapasztalható vagyongyarapodás meghatározó tényezője az volt, hogy a 2009. évben elnyert TIOP 1.3.1. intézkedésből megvalósítandó zalaegerszegi Infocentrum kivitelezése, felszerelése 2010-ben befejeződött. Európai uniós forrás igénybevételével, a TÁMOP 4.1.1. intézkedés keretében, a 2010. évben kezdődött el a Markó utcai épület pincéjének funkcióváltása, mellyel gyakorlóhelyek kialakítására kerülhetett sor. A beruházás 2011-ben elkészült, így a hallgatók részére a Főiskola által oktatott alapszakok esetében – az Intézményen belül – is biztosított gyakorlóhely a megszerzett tudás elmélyítésére. Felújítási kiadásokra a Főiskola 2011-ben majdnem 770 millió Ft-ot fordított. A felújítások forrásszükségletét elsősorban a KEOP intézkedés keretében elnyert – 100%-os támogatásintenzitású – pályázati források és intézményi saját bevételek biztosították. Az Alkotmány és Buzogány utcai épületekben, valamint a Külkereskedelmi Kar épületeiben összesen 420 millió Ft összegű támogatás felhasználásával energetikai fejlesztések valósulhattak meg. Az épületek korszerű hőszigetelést kaptak, megújultak a külső homlokzati nyílászárók, valamint a Buzogány utcai épületben az elavult fűtésrendszer hőtermelőinek cseréje is megtörtént. További ingatlanvagyon gyarapodást eredményezett a 30 MFt-os központi beruházási forrás is, mely a KKK tornacsarnok (többfunkciós közösségi tér) kialakításához járult hozzá 2010-ben. Mindezeken felül a kollégiumi infrastruktúrát is sikerült jelentősen korszerűsíteni (nyílászárócsere, vizesblokkok felújítása). Az elmúlt években PPP konstrukcióban megvalósított fejlesztése a Főiskolának nem volt. A Főiskolán az oktatási célú helyiségek, illetve azok férőhelyei a képzésekhez szükséges infrastrukturális feltételeket biztosítják. A nappali munkarendben folytatott képzések a délelőtti és kora délutáni időszakban a rendelkezésre álló tantermi kapacitásokat szinte teljes egészében kihasználják. A különböző típusú (eltérő férőhellyel rendelkező) és felszereltségű oktatási termek kihasználtsága egyenletes eloszlást mutat. Meg kell jegyezni, hogy a teremkihasználtság a 2009/2010. tanévtől javult, amelynek hátterében a felsőfokú szakképzés létszámnövekedése, a


Helyzetértékelés

mester-, és új idegen nyelvű képzések indítása áll. A budapesti képzőhelyeken a kihasználtság 70% feletti, míg a vidéki képzőhelyeken ennél alacsonyabb kihasználtsági adatok láthatóak. Az épített infrastruktúra beruházásai mellett folyamatos az immateriális javak beszerzése, az eszközpark bővítése, minőségi cseréje. Ennek megfelelően 2011-ben számos oktatástechnikai és informatikai infrastruktúra-fejlesztést (szoftverek, számítógépes terminálok, hálózati eszközök, szerverek, projektorok, informatikai hálózat bővítés, multifunkciós eszközök), továbbá gyakorlati eszközök, sporteszközök, vagyonvédelmi eszközök, bútorok beszerzését tudta a Főiskola megvalósítani, összesen több mint 300 millió Ft összegben. A fejlesztések forrását elsősorban a (tárgyévi és előző évi) szakképzési fejlesztési támogatások, intézményi saját bevételek, valamint pályázati támogatások adták. A Főiskola informatikai infrastruktúrájáról átfogóan elmondható, hogy az Intézmény a NIIFI hálózatán keresztül csatlakozik az Internethez. A Főiskola minden telephelyének saját kapcsolódási pontja van a hálózathoz. 2011-től immár valamennyi csatlakozási ponton 1 Gb/sec a betáplálási sebesség. A belső hálózati alapinfrastruktúra, a teljes Intézményt átölelő BGF-s „információs sztráda”, megfelelő alapot biztosít a hallgatóknak, oktatóknak, munkatársaknak, külső feleknek nyújtott szolgáltatásokra. Ez az NIIF által nyújtott internet szolgáltatás felett kialakított VPN csatorna használatával valósul meg, telephelyenként több kiszolgáló alkalmazásával. Alapszolgáltatások tekintetében a több tízezer adatot tartalmazó címtár, a levelező rendszer a fájl és nyomtató kiszolgálók – homogén – Microsoft operációs rendszerek használatával valósulnak meg. A 2011. évi beruházásokkal a rendelkezésre álló kapacitások mennyiségi és elsősorban minőségi fejlesztése is megvalósulhatott, javítva ezzel a hallgatók részére nyújtott szolgáltatások színvonalát. A rendelkezésre álló férőhely-kapacitásokat, azok kihasználtságát szemlélteti a következő táblázat. A BGF oktatási teremkapacitása és teremkihasználtsága (2011. október) 7. táblázat

Termek száma (db)

Férőhelyek (fő9

Tényleges férőhelyek (fő)

Kihasználtság (%)

Nagyelőadó

10

180-500

3055

40-96

Előadó

28

80-179

2944

59-93

Szemináriumi terem

164

25-79

6239

40-82

Nyelvi, számítás-technikai labor

78

15-24

1494

45-80

Teremtípus

A kapacitásfeleslegek terhére a Főiskola aktív helyiséghasznosítást folytat; az Intézmény bérleti díjból származó bevételei elérik az évi 90 millió forintot. Összességében elmondható, hogy a kapacitások kielégítőek, néhány (elsősorban vidéki) képzési helyszín tekintetében az Intézmény átmeneti többletkapacitással rendelkezik. A kihasználatlan kapacitások megszüntetése miatt együttműködésre van szükség a helyi közigazgatással annak érdekében, hogy az épületek a Főiskola oktatási-kutatási feladatait meghaladó hasznosítással (pl. szakképzés) szolgálhassák a helyi társadalom érdekeit.


Helyzetértékelés

2.4.5 A humánerőforrás értékelése A Főiskola 2011. évi feladatát 461 fő oktató és 454 fő nem oktató, összesen 915 fő átlagos dolgozói létszámmal valósította meg. Ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott 877 fő, részmunkaidős alkalmazott 38 fő volt. A Főiskolán a foglalkoztatottak átlaglétszáma a 2011. évben összesen 15 fővel nőtt az előző évhez viszonyítva. A kis mértékű létszámnövekedés oka egyfelől a Főiskola kutatási tevékenységének fejlesztése érdekében felvett kutatók, másfelől pedig az újonnan indított, illetve indítani tervezett alapképzési szakok humán-erőforrás igénye volt. Az oktatók és nem oktatók átlaglétszámának alakulását karonként a következő táblázat foglalja össze: Oktatók és kutatók átlaglétszámának alakulása (fő) 8. táblázat

Munkakör

KKK

KVIK

PSZK

Rektorátus, NYTK

GKZ

BGF összesen

2010

2011

2010

2011

2010

2011

2010

2011

2010

2011

2010

2011

Oktatók

149

157

131

131

123

137

35

36

0

0

438

461

Nem oktatók

102

100

115

118

123

120

61

51

61

65

462

454

Összesen

251

257

246

249

246

257

96

87

61

65

900

915

A Főiskola az elmúlt két évben a feladatait az engedélyezett létszámnál – átlaglétszámban számítva– 12%-kal kevesebb közalkalmazottal látta el. A karokon a teljes- és részmunkaidős munkatársakon kívül, különösen az idegen nyelvű képzéseken, valamint egyes szakspecifikus gyakorlatorientált tantárgyak keretében óraadó oktatók és a szakma neves képviselői is aktívan részt vesznek az oktatásban. Az elmúlt években örvendetesen nőtt a Főiskolán a minősített oktatók száma (ld. 2.3.2 fejezet). Az oktatók több mint 50%-a vezető oktató. Az oktatók több mint a fele kettő vagy több idegen nyelvet beszél, valamint gyakorlatközeli speciális képzettséggel (okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, idegenvezető) és szakmai tapasztalatokkal is rendelkezik. A jelenlegi oktatói, kutatói, tanári állomány képes a Főiskola oktatási és kutatási tevékenységét fenntartható módon, magas színvonalon ellátni. Az esélyegyenlőségi szempontok megvalósulását mutatja, hogy a Főiskolán a női munkatársak aránya 50 % feletti. Ez az arány – hazánkban egyelőre egyedülálló módon – a felső vezetésben is hasonló. Az utóbbi években a Főiskola komoly erőfeszítéseket tett tudományos kutatási tevékenységének erősítése érdekében. Ennek egyik eredménye, hogy 2011-ben a Kutatóközpontban és a karokon összesen 10 kutató dolgozott (8 teljes, és 2 részmunkaidős munkatárs). Valamennyi kutató munkatárs tudományos fokozattal rendelkezik.


Helyzetértékelés

Az elmúlt időszakban a Főiskola komoly intézkedéseket tett az oktatói korfa javítása, a fiatalítás érdekében. 2011-ben az oktatók, kutatók, tanárok több mint a fele, 58,3 %-a volt 55 év alatti. A 45 év alattiak aránya 38,4%. A Főiskola humán-erőforrásainak fejlesztése tudatos tervezés eredménye. Kiemelt feladat az oktatók fokozatszerzésének szakmai, erkölcsi és anyagi támogatása, pl. tanulmányi szerződés keretében a költségtérítés 50%-nak átvállalásával. 2010 szeptemberétől már a Budapesti Gazdasági Főiskolán is lehetőség van doktori fokozat megszerzésére, az Anglia Ruskin Egyetemmel folytatott együttműködés eredményeképpen. A nemzetközi együttműködésben működő doktori képzés egyúttal a Főiskola tudományos-kutatói utánpótlásának új csatornájaként is működhet majd a következő években. Az oktatók folyamatos tanulásának színtere – nemcsak a doktori fokozat megszerzésekor – maga a Főiskola. A munkatársak kedvezményesen vehetik igénybe az intézmény költségtérítéses képzéseit. Így a nyelvoktatók nagy számban szereztek közgazdasági végzettséget. Rendszeres a nyelv-, és informatika kurzusokon való munkatársi részvétel is. A nem oktató munkatársak között lényegesen nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya. Az Intézmény fontosnak tartja a nem oktató munkatársak nyelvi képzését is, tekintettel a bővülő idegen nyelvi képzésválasztékra és a külföldi hallgatók növekvő számára. A Főiskolán a Foglalkoztatási Követelményrendszer 2009 októberében, az oktatókra, kutatókra vonatkozó teljesítményértékelési rendszer 2010-ben teljes felülvizsgálatra került. Ugyancsak 2010-ben a Főiskola a szakszervezettel megkötötte a Kollektív Szerződést, amely szintén tartalmaz a foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezéseket. 2010-ben megalakult az Intézményi Érdekegyeztető Tanács, továbbá elkészült és bevezetésre került az Érdekeltségi és Ösztönzési Szabályzat is.

2.4.6. Intézményi szolgáltatások értékelése Hallgatói tanácsadás A Budapesti Gazdasági Főiskolán a személyes tanácsadási szolgáltatásokat több egység, több csatornán biztosítja a hallgatók részére. Egyrészt a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal, másrészt a valamennyi karon működő erre a célra kialakított szervezeti egységek: Diákcentrum, Hallgatói Információs Iroda vagy Karrieriroda. A Karrierirodákat elsősorban a szakmai gyakorlattal kapcsolatban keresik fel a hallgatók, de többször szerveznek cégek HR szakembereinek bevonásával karrierépítést támogató programokat, próbainterjúkat, CV ambulanciát stb. A Főiskola honlapján ezek az irodák is külön linkkel rendelkeznek. A hallgatói tanácsadási szolgáltatásokat legnagyobb számban (több, mint 4000 fő) a PSZK Budapest és KKK hallgatói veszik igénybe. Pszichológiai tanácsadás 2004/2005-ös tanévtől működik a Főiskolán. A tanácsadás heti rendszerességgel, a web oldalon nyilvánosságra hozott időpontban, állandó helyszínen működik.


Helyzetértékelés

Természetesen minden karon működik HÖK és a végzett hallgatókat tömörítő Öregdiák (Alumni) Szervezet. Az Alumni Közösségi Térben regisztrált tagok száma meghaladja a 4000 főt. A kari HÖK általában saját információs weboldallal rendelkezik. A hátrányos helyzetű tanulók segítését az oktatásért felelős miniszter által kijelölt, a Főiskolától független szervezet koordinálja mentorprogram keretében. A mentori munkába a Főiskola hallgatói is bekapcsolódtak, többnyire saját karuk hallgatóit mentorálják (ld. tabl_31). Kollégium A Főiskola fővárosi kollégiumaiban nagy a túljelentkezés aránya, jelentős számú hallgató csak a várólistára kerül fel. A vidéki kollégiumok esetén 2008-tól rohamosan csökkent a kollégiumi elhelyezés iránti érdeklődés, részben a felvett hallgatók számának visszaesése miatt. A PSZK Salgótarjáni Intézete 2009 februárjában visszaadta a térítésmentesen bérelt 202 férőhelyes kollégiumi épületet a Nógrád Megyei Önkormányzatnak, a kollégiumi elhelyezést kérő hallgatók részére (összesen 33 fő) a 2011/2012. tanévtől a Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumban bérel az Intézmény férőhelyeket. Hasonlóképpen bezárásra került a 2010/11. tanévtől a zalaegerszegi Vizslaparki úti kollégiumi épület is. A kollégiumok fejlesztésére pályázati és saját forrásból került sor. A fejlesztések a kollégiumi komfortfokozat növelését is eredményezték. A kollégiumi épületekben általában számítógépterem, tanulószoba, automata mosógép, kártyás fénymásoló áll a hallgatók rendelkezésére. A budapesti kollégiumokban minden szobában van internet csatlakozási lehetőség. Ezeken a szolgáltatásokon kívül több kollégiumban, illetve közvetlen közelében további létesítmények, szolgáltatások állnak a hallgatók rendelkezésére (pl.: tornaterem, sportudvar, kondicionálóterem, orvosi rendelő, büfé, stb.). Könyvtár A Főiskola könyvtárai az Intézmény tudományos profiljának megfelelő tudományterületek szakkönyvtárai, amelyek az oktatás helyszínén biztosítják a különböző szintű képzések oktató, kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalmi információellátást és tájékoztatást. A Főiskola kiemelt feladatának tekinti, hogy a könyvtárak „hallgatóbarát” könyvtárként működjenek, és hogy a hallgatók tájékoztatása és kiszolgálása a lehető legmagasabb szinten valósuljon meg. Az első éves hallgatók a regisztrációs héten külön könyvtárhasználati tájékoztatásban részesülnek. Valamennyi könyvtárban számítógép-használati, fénymásolási, nyomtatási és szkennelési lehetőség is biztosított. A folyamatos könyvtári informatikai fejlesztések eredményeként egyre több könyvtári szolgáltatás vehető igénybe távhasználattal. A könyvtárak elektronikus katalógusa, a kikölcsönzött könyvek előjegyzése, illetve határidejének meghosszabbítása, hely és időkorlátozás nélkül, napi 24 órában elérhetők és igénybe vehetők. A könyvtári szolgáltatásokra vonatkozó hallgatói elégedettség eredményei az elmúlt években mindig nagyon kedvezőek voltak. Mindezek mellett a könyvtári infrastruktúra további fejlődése is megfigyelhető. Ezek közül a legjelentősebb, hogy Zalaegerszegen a könyvtár az Infocentrum földszintjére költözött. Így komplex kutatási-, információ- és dokumentum-szolgáltatások igénybe vételére van lehetőségük a hallgatóknak és az oktatóknak.


Helyzetértékelés

A KVIK könyvtára a 14 hazai Európai Uniós Dokumentációs Központ egyike, a könyvtár teljes állománya elektronikusan is feldolgozott. Ezért itt a legmagasabb a karok közül a könyvtári állomány nagysága 132.662 bibliográfiai címmel. A KKK-n kiemelt hangsúlyt kapnak a működésben az új technológiák (e-book, digitális tartalmak), az internetes szolgáltatások, valamint az elektronikus könyvtár. A PSZK könyvtára 2010-ben a legtöbb hallgatói szavazat alapján a Facebook-on szervezett online versenyt az egyetemi és főiskolai könyvtárak kategóriában megnyerte. 2010 szeptemberében a NEFMI által delegált háromtagú Könyvtári Szakfelügyelő Bizottság a könyvtári munka minden lényeges elemére kiterjedő vizsgálatot folytatott a könyvtárakban. A szakmai ellenőrzés elismerő minősítéssel zárult. Informatika A 2008-2011. közötti időszakban az informatikai infrastruktúra fejlesztése elsősorban a pályázati és a szakképzési fejlesztési támogatásokból valósulhatott meg. A Főiskola teljes informatika hálózatának a fejlesztése a KMOP 4.2.1 pályázat keretében történt meg. A fejlesztés legfontosabb elemei többek között egy információs szolgáltató portál létrehozása és a WIFI lefedettség biztosítása voltak. Az elmúlt években a legjelentősebben – 25%kal – az oktatástechnikában használt előadótermi számítógépek és a projektorok száma bővült, kiszolgálva a modern oktatási igényeket. A hallgatók által szabadon használható számítástechnikai eszközök esetében a folyamatos minőségi cserék megvalósítása az elsődleges törekvés. Ennek eredményeként az e kategóriába tartozó eszközök száma – a folyamatos megújulás következtében – 2008. évről 2010. évre több mint 12%-kal nőtt. A hallgatói ügyintézésben bevezetésre került az elektronikus kérvénykezelő rendszer, a Modulo, valamint az oktatásban, a gyakorlati képzésekhez használt szoftverek is megújításra kerültek. A legnagyobb beruházás is ebbe a tárgykörbe tartozik, európai uniós támogatással Zalaegerszegen elkészült az Információtechnológiai és Gazdasági Információs Tudásközpont (Infocentrum), amely könyvtári, informatikai eszközökkel járult hozzá az oktatási és tudományos munka fejlesztéséhez. Az elmúlt évek hallgatói elégedettségmérések eredményei alapján elmondható, hogy a hallgatók elégedettek a számítógépes ellátottsággal. Sport Összességében a sportolási lehetőségek megfelelőek a Budapesti Gazdasági Főiskolán. A legkedvezőbb a helyzet a Külkereskedelmi Karon, ahol 2010-ben átadásra került az új tornaterem. A meglevő sporthelyiségek mellett a PSZK-n a teniszezéshez és az úszáshoz, a GKZ-n a labdarúgáshoz további létesítmény bérlésére került sor. A kötelező testnevelési órákon túl a hallgatóknak és a munkatársaknak számos sportágban (pl. röplabda, asztalitenisz, aerobic, labdarúgás, tenisz, zumba, floorball) van lehetőségük a rendszeres mozgásra. A Testnevelés Intézeti Tanszék rendszeresen szervez továbbá sí-, kerékpár-, és evezős táborokat is.


Helyzetértékelés

A Főiskola hallgatói amatőr sportversenyeken, valamint az egyetemi és főiskolai bajnokságokon egyaránt képviselik a Főiskolát, a zalaegerszegi hallgatók például helyezést értek el nemrégiben a TUDÁS-FUTÁS rendezvényen. Étkeztetés Valamennyi budapesti képzőhelyen a hallgatók és az alkalmazottak számára biztosított a meleg étkeztetés, büfé, étterem, és hideg-, meleg ital automaták állnak rendelkezésre. A kedvező árfekvésű napi menü kínálat mellett biztosított az egészséges táplálékok széles választéka, a nyitva tartás igazodik a távoktatásos, levelező hallgatók késő esti és hétvégi oktatási időpontjához is.

2.5. VERSENYTÁRSELEMZÉS A Budapesti Gazdasági Főiskola olyan képzési területen működik, amelyen az elmúlt időszakban számos intézmény új szereplőként jelent meg, a magyar felsőoktatás 2000-es évek elején tapasztalható expanziós tendenciáinak keretében. Ez a versenytársak többségénél olyan elaprózott képzésekhez vezetett, amelyek esetében felmerülhet a mérethatékonyság, valamint a minőség fenntarthatóságának kérdése is. Számos vidéki intézmény indított kihelyezett képzéseket a fővárosban is. A gyakorlatorientált gazdasági képzés tekintetében a BGF az ország vezető intézménye (minőségileg és mennyiségileg egyaránt, nemcsak alapképzésben, hanem a várhatóan egyre nagyobb szerepet játszó felsőoktatási szakképzésben is). Ez a versenyelőny valószínűsíthetően közép- és hosszútávon is megmarad. A versenyelőny abból adódik, hogy az Intézmény, illetve annak karai egyedülálló tradíciókkal rendelkeznek a művelt képzési területeken. A BGF bevezetett és elismert felsőoktatási márka (brand) a hazai képzési piacon. A sikeres integráció erősítette a karok által képviselt ismertséget. Az integráció folyamatában meg kellett találni azt a kényes egyensúlyt, amely a kari és az intézményi imázs számára is hasznos: a karok kommunikációjának fejlesztésével párhuzamosan ki kellett alakítani a BGF imázst is. Ez az integráció óta eltelt 12 évben sikerült, de a folyamat természetesen nem ért véget. Az elsődleges működési területen, a közép-magyarországi régióban igen színes a képzési kínálati paletta. Mivel megfelelő hallgatói utánpótlás hazánkban gyakorlatilag csak ebben a régióban azonosítható, a vidéki intézmények Budapestre kihelyezett képzései igen összetett kínálat kialakítását eredményezték.


Helyzetértékelés

A gazdasági képzések elhelyezkedése hazánkban12 1. ábra

Amellett, hogy a gazdaságtudományi képzési terület budapesti alapképzési létszámainak több mint harmada az Intézményben tanul (ld. 2. ábra) igen sok olyan tényező van, amely gyengítheti a Főiskola pozícióját. A budapesti hallgatói létszámok gazdaságtudományi képzési területen 2011-ben (alapképzés, nappali munkarend) 2. ábra

A körök területe arányos a képzési létszámhoz. A 2011-es nappali alapképzésen résztvevő hallgatói létszámok alapján saját szerkesztés. 12


Helyzetértékelés

A szűkülő felsőoktatási piacon egyre élesebb harc folyik a hallgatói jelentkezésekért, a gazdaságtudományi képzések esetében ez a verseny az állami keretszámok drasztikus csökkentése miatt különösen jellemző. A fővárosban 16 intézmény rendelkezett gazdaságtudományi képzéssel 2011-ben, ami igen magas szám. Ezek közül több olyan magánintézmény található, amely az ország több pontján is rendelkezik képzési helyekkel. A létszámok alapján versenytársként értékelhetőek azok az intézmények, amelyek hasonló képzési profillal rendelkeznek. A két nagy fővárosi egyetem (BCE, BME) sokkal inkább akadémiai mesterképzésre készít fel, míg a Főiskola a professzionális, gyakorlatorientált szakemberképzés célját tartja szem előtt. Ebben a szegmensben igen fontos előnyünk, hogy négy alapképzési szakon, továbbá három mesterképzési szakon (ide értve az Anglia Ruskin Egyetemmel együttműködésben folytatott képzést is) idegen nyelven is folyik oktatás.

Budapesti alapképzési létszámok (összes munkarend, fő) – gazdaságtudományi képzési terület 9. táblázat

Intézmény rövid neve

Fenntartó

Székhely

2009

2010

2011

BGF

állami

Budapest

11.202

11.526

11.582

BCE

állami

Budapest

4.392

4.422

4.320

BME

állami

Budapest

1.807

2.218

2.352

BKF (2009-ben HFF is)

alapítványi

Budapest

2.570

2.488

2.558

OE (2009-ben BMF)

állami

Budapest

1.997

2.225

2.243

KJF

alapítványi Székesfehérvár

1.867

1.865

1.726

ÁVF

alapítványi

Budapest

1.882

1.786

1.632

ZSKF

alapítványi

Budapest

1.252

1.254

1.146

HJF

alapítványi

Budapest

1.009

906

653

MÜTF

alapítványi

Tatabánya

702

769

851

NÜF

alapítványi

Budapest

701

626

592

SZIE

állami

Gödöllő

916

180

187

WSUF

alapítványi

Budapest

245

407

523

SZF

állami

Szolnok

245

275

257

GDF

alapítványi

Budapest

266

264

233

ZMNE

állami

Budapest

255

304

183

TPF

alapítványi

Kalocsa

47

222

322

ELTE

állami

Budapest

62

104

120


Helyzetértékelés

A közeljövőben a Főiskola – az állami ösztöndíjas hallgatói keretszámok központi elosztása és az önköltséges (költségtérítéses) képzés kiterjesztése következtében egyfajta nemzetközi versenytérbe is bekerül. Ez a folyamat mindazonáltal a felsőoktatás globalizációja miatt egyébként is elkerülhetetlen. A BGF hallgatóinak tanulmányi teljesítménye és szociális helyzete miatt az Intézményt jobban sújthatja a külföldi intézmények elszívó ereje, mint a versenytársak jelentős részét. A gazdaságtudományi képzésekre nehezedő általános nyomás miatt ennek az elszívó hatásnak az ereje felerősödhet a következő időszakban. Ezt a BGF erőteljes nemzetköziesítéssel, a nemzetközi együttműködések fokozásával kívánja ellensúlyozni. A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében végzett kutatások kedvező eredményeket mutatnak a hallgatói elégedettség, illetve az intézmény presztízse szempontjából is. A megkérdezett elsőévesek kétharmada első helyen jelölte meg az Intézményt (17%-uk második, 11%-uk harmadik helyen). A felmérés alapján fő versenytársaknak a BCE és a BME tekinthető. A gazdaságtudományi szakokon belül elsősorban a nemzetközi gazdálkodás, illetve a gazdálkodási és menedzsment szakot tervezték más intézményben (is) tanulni a hallgatók. Azon hallgatók közül, akik nem a BGF-et jelölték meg első helyen, 63% a BCE-t, 12%-uk a BME-t, jelölte meg. A 10. sz. táblázat azt mutatja meg, hogy a nagyobb létszámú szakok esetében hány valós versenytársa van az Intézménynek a DPR-kutatás eredményei alapján. Első helyes jelentkezések intézménye – azok körében, akik első helyen nem a BGF-et választották13 10. táblázat

Intézmény

Gazdálkodási és Kereskedelem Nemzetközi Pénzügy és Turizmusmenedzsment és marketing gazdálkodás számvitel vendéglátás

BCE

76%

BME

22%

SZTE

2%

100%

59%

87%

90%

37% 10%

DE

2%

NYME

3%

PTE

2%

KJF

5%

KRF

5%

összesen

100%

100%

100%

100%

100%

A felsőoktatási szféra jobb áttekinthetőségét, tervezhetőségét, szervezhetőségét szolgáló kormányzati törekvést látva, komoly problémát okoznak azok a „töredék-képzések”, amelyeket például a Kodolányi János Főiskola működtet a Fővárosban. Forrás: A Budapesti Gazdasági Főiskola elsőéves hallgatóinak motivációs vizsgálata – kutatási jelentés, 2011. június 13


Helyzetértékelés

Az alapítványi, magán felsőoktatási intézményekkel szemben versenyhátrányt jelenthet a BGF számára, hogy az állami források szűkülésével csökken a mozgástér, illetve a jogszabályi korlátok (pl. vagyongazdálkodási szabályok kötelmei, egyéb államháztartási szabályok) lassabb reagálóképességet tesznek lehetővé, mint az alapítványi intézmények esetében. Versenyelőnyként értékelhető viszont, hogy az Intézmény képzései már évtizedek óta jelen vannak a fővárosi oktatási piacon, míg az alapítványi intézmények kvázi új szereplőnek számítanak. A BGF gazdaságtudományi alapképzései éppen ezért jóval erősebben beágyazottak, vonzerejük éppen emiatt nagyobb, mint a többi intézményé. A BGF jelen van, látható a gazdaságtudományi alapképzések európai térképén. Ennek következtében a mobilitás növelésének további lehetőségei is jóval szélesebbek a Főiskola számára, mint az alapítványi intézmények esetében. Összefoglalóan megállapítható, hogy a gazdaságtudományi alapképzések tekintetében a BGF mind mennyiségi mind pedig minőségi értelemben piacvezető a magyar felsőoktatásban. A versenytársak elemzése semmilyen kritikus beavatkozási szükségletet nem tárt fel. A DPR kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a munkaerőpiacon nagy értéke van a BGF által kiadott diplomának. A Főiskola a felvételi jelentkezések száma alapján évek óta az egyik legkeresettebb intézmény (ezt mutatják a 2012-es jelentkezési adatok is). Ugyanakkor a Főiskola messzemenőkig érdekelt azokban a kormányzati törekvésekben, amelyek tiszta képzési kínálati rendszer kialakítására törekednek, és támogatja az ún. „töredék-képzések” felülvizsgálatát.

2.6. A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A Budapesti Gazdasági Főiskola környezetre gyakorolt hatásának rövid elemzését megelőzően annak a két vidéki megyeszékhelynek a legfontosabb sajátosságainak bemutatására kerül sor, ahol a PSZK Salgótarjáni Intézete, illetve a GKZ működik. Salgótarján a salgótarjáni kistérség és Nógrád megye székhelye. A város lakosainak száma folyamatosan csökken, 2011-ben 37.000 fő volt (az 1980-as években a lakosság száma még meghaladta az 50.000 főt), míg a kistérség népessége 62.500 fő. A salgótarjáni kistérség az ország leghátrányosabb kistérségeinek egyike. A munkanélküliségi ráta eléri a 20%-t, ez lényegesen magasabb, mind az országos, mind a megyei, mind a régiós értéknél. A kistérség elvándorlási egyenlege megközelíti a 40%-ot, azaz az elvándorlók létszáma 40%-kal haladja meg a kistérségbe bevándorlók létszámát. Ez az arány még rosszabb Salgótarján város esetén, itt az elvándorlási egyenleg 45% körüli értéket mutat. Zalaegerszeg a zalaegerszegi kistérség és Zala megye székhelye. A város lakosainak a száma 61.700 fő, míg a kistérség népessége kevéssel meghaladja a 96.300 főt. A kistérség 9 települése társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel. Mindezzel együtt a munkanélküliség aránya kedvezőbb a városban és a kistérségben is, mint az országos vagy a megyei átlag. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a város a munkanélküliség szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben van (14%), mint a kistérség (8%). Az elvándorlási egyenleg ugyanakkor kedvező, a kistérségben a bevándorlók száma 5%-kal meghaladja az elvándorlók számát.14 14

www.teir.vati.hu


Helyzetértékelés

2.6.1. A foglalkoztatási szerep értékelése A Budapesti Gazdasági Főiskola teljes- és részmunkaidős alkalmazottainak átlaglétszáma 2010ben 900 fő, 2011-ben 915 fő. Budapesten került sor az alkalmazottak közül 761 fő (2010) illetve 788 fő (2011) foglalkoztatására. A Salgótarjáni Intézet 43 fő (2010), illetve 40 fő (2011) teljes- és részmunkaidős munkatársat foglalkoztat, míg a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 96 főt (2010), illetve 87 főt (2011). Ha összevetjük a Budapesti Gazdasági Főiskola foglalkoztatási adatait a megyei foglalkoztatási adatokkal15, akkor megállapíthatjuk, hogy a Főiskola foglalkoztatási szerepe – a foglalkoztatási arányt és a jövedelmeket tekintve – a Fővárosban a legkevésbé hangsúlyos. Budapesten az összes munkavállaló 0,125%-t foglalkoztatja az Intézmény. A Fővárosban a bruttó átlagkereset 274.000 Ft volt 2010 májusában, míg az átlagjövedelem 2010-ben a Főiskola budapesti karai esetén kevéssel haladta meg a 186.000 Ft-t. Ugyanezeket az arányokat a vidéki képzőhelyeken vizsgálva megállapítható, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola a Nógrád megyei munkavállalók 0,146 %-t foglalkoztatja. Ez az érték kissé magasabb Zala megyében, 0,156 %. A keresetek átlagát tekintve a megyei és a Főiskolai értékek sokkal inkább közelítenek egymáshoz, mint az a Főváros esetén látható volt. A Zala megyei átlagkereset 2010-ben 170.600 Ft volt, ettől csak kevéssel marad el a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg értéke (162.400 Ft). A Salgótarjáni Intézet esetén a keresetek közötti eltérés ellenkező irányú, az Intézetben az átlagkereset 169.150 Ft volt, szemben a Nógrád megyében mért 159.700 Ft-tal. A Főiskola foglalkoztatási szerepének értékelésekor érdemes figyelembe venni, hogy egy felsőoktatási intézmény nemcsak közvetett, hanem közvetlen formában is hoz létre munkahelyeket egy adott térségben. A nem helyi lakosú oktatók és hallgatók jelenléte például több szolgáltató, beszállítói, önkormányzati munkatárs közreműködését teszi szükségessé. Ebben a tekintetben a Budapesti Gazdasági Főiskola foglalkoztatási szerepe Budapesten is jelentős, mivel a fővárosi karokon a nem budapesti illetőségű nappali hallgatók száma magas, 2010-ben közel 6.600 fő, míg 2011-ben ez a szám tovább növekedett és meghaladta a 7.170 főt. A levelező és a távoktatásban résztvevőkkel együtt ez a szám még magasabb.

2.6.2. További társadalmi és gazdasági hatások értékelése A további társadalmi, gazdasági hatások értékelésekor kiemelt szerepet kap a Főiskola pályázati tevékenysége. A 2007-2011 közötti időszakot vizsgálva Zalaegerszegen a negyedik, a Zalaegerszegi kistérségben az ötödik legnagyobb támogatású projekt volt az Információtechnológiai és Gazdasági Információs Tudásközpont (Infocentrum) barnamezős fejlesztése. A 622.000 eFt-ból megvalósuló fejlesztés 597.000 eFt pályázati támogatást hozott a térségbe. Csak olyan jelentőségű projektek előzték meg, mint Zalaegerszeg történelmi

15

www.afsz.hu


Helyzetértékelés

városközpontjának rehabilitációs programja, vagy a Zala Megyei Kórház Sürgősségi Centrumának a kialakítása.16 A Salgótarjáni kistérségben a 20. legnagyobb támogatású fejlesztés volt a „Nógrádi Kincsestár: Olvasás – tanulás – információ, tudás a Nógrád megyei köz- és szakkönyvtárakban” elnevezésű projekt, amelyben a Főiskola társkedvezményezettként vett rész. További sikeres és eredményes pályázatokkal együttvéve elmondható, hogy a Fővárosban, a Salgótarjáni kistérségben, és különösen a Zalaegerszegi kistérségben a Főiskola jelentős pályázati forrásvonzási és abszorpciós képességgel bír. A zalaegerszegi és a salgótarjáni projektek megvalósításának eredményeképpen olyan szolgáltatások jöttek létre, amelyet nemcsak a Főiskola hallgatói és munkatársai vehetnek igénybe, hanem nyitottak a város, a kistérség lakosai számára is. Az elmúlt időszakban jelentős volt a Főiskola megrendelői szerepe is, különösen Budapesten és Zalaegerszegen. A pályázati tevékenység eredményeképpen nagy értékű infrastrukturális beruházások valósultak meg, melyek részletezését és számadatait 2.4.3. fejezet tartalmazza.

2.6.3. A társadalmi/gazdasági beágyazottság értékelése A Budapesti Gazdasági Főiskola erőssége a munkaerő-piacon jól hasznosítható gyakorlatorientáltképzés nyújtása, melyet az intézmény a társadalmi-gazdasági szereplők aktív szerepvállalásával, oktatásba történő bevonásával valósít meg. A Főiskola aktív és dokumentált partnerkapcsolatainak száma igen jelentős, a legnagyobb karok esetén meghaladja a 200-at. Példaszerűen kiemelve, együttműködési megállapodással rendelkezik a Főiskola az OTP NyRt.vel, a Magyar Államkincstárral, a NAV-val, az Állami Számvevőszékkel, a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Magyar Atlétikai Szövetséggel, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel. Az Intézmény társadalomra gyakorolt hatását jól fémjelzi az is, hogy oktatói a gazdasági élet különböző területein fontos posztokat töltenek be igazgatóságokban, felügyelő- és szerkesztő bizottságokban, valamint társadalmi szervezetek vezetői és tagjai. Így például a Főiskola oktatói közül kerül ki:  a Magyar Számviteli Szakemberek Országos Egyesületének fővárosi elnöke,  az Országos Statisztikai Tanács elnöke,  a Magyar Public Relations Szövetség elnöke,  a Magyar Közgazdasági Társaság Felügyelőbizottságának elnöke,  a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja,  a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökségi tagja,  az AIFSZ Kollégium elnöke,  az OTP NyRt. Igazgatóságának tagja,  a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, 16

www.teir.vati.hu


Helyzetértékelés

 

az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) Hungary Végrehajtó Testületének tagja, a Magyar Külügyi Társaság elnöke.

2.6.4. Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepének értékelése A Budapesti Gazdasági Főiskola tudományközvetítő szerepe jelentős, különösen számottevő a konferencia és publikációs aktivitás. A publikációk között természetesen a legjelentősebb arányban az oktatáshoz közvetlen kapcsolódó szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek szerepelnek. A publikációs tevékenységet támogatják egyrészt a BGF szintű kiadványok, ezek között az évenként megjelenő Tudományos évkönyv, valamint az Intézmény oktatói, kutatói által készített tanulmányok közül a legjobbak angol nyelvű válogatását tartalmazó Proceedings is. Ezen kívül a karok is megjelentetnek saját kiadványokat a tudományos eredmények publikálására. A konferencia aktivitás részben a konferenciaszervezési tevékenységben, másrészt a különböző konferenciákon való részvételben nyilvánul meg. A Főiskola minden évben megrendezi tudományos konferenciáját a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan. Hagyományosan a konferencia keretében történik az év legjobb tudományos teljesítményeinek értékelése: a tudományos díjak átadása. A Főiskola karai ezen túl minden évben több hazai és nemzetközi konferenciát is szerveznek. 2011-ben a Főiskola munkatársai számos hazai és külföldi tudományos tanácskozáson (konferencián) vettek részt az említett intézményi tudományos konferencián kívül is. A tudományos és szakmai közszereplések száma több százra tehető.

2.7. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAINAK ÉRTÉKELÉSE A Budapesti Gazdasági Főiskola messzemenőkig szem előtt tartja a fenntartható fejlődés szempontjait működése során, illetve az oktatási és kutatási tevékenységek megvalósításában egyaránt. A fenntartható fejlődés többféleképpen is értelmezhető: az egyik elsősorban környezeti szempontból közelíti meg a fenntarthatóság elvárásait. A másik megközelítés a BGF saját tevékenységének folyamatos és hosszú távon fenntartható fejlesztését foglalja magába. A harmadik pedig arra vonatkozik, hogy mit tesz az Intézmény annak érdekében, hogy alaptevékenysége során minél erősebben terjessze célcsoportjai körében a fenntartható fejlődés, a környezettudatosság eszméjét. A Főiskola az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított az épületek felújítására. Ezek a beruházások az európai uniós, illetve a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseivel összhangban történtek, elsősorban a Környezet és Energia Program keretében elnyert támogatások felhasználásával. Ezek közül is kiemelkedik a Zalaegerszegen megvalósuló Zöld Kampusz mintaprojekt, amelynek fókuszában éppen az a rövidtávú cél áll, hogy a célcsoportok, érintettek körében tudatosuljon a fenntarthatóság, mint értékrend. Hosszabb távú célként fogalmazódott meg, hogy a Főiskola részt vegyen az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó fejlesztések népszerűvé tételében, valamint multiplikációs hatásokat is


Helyzetértékelés

tudjon gerjeszteni. Ez csak támogató környezetben valósulhat meg, a program szorosan kapcsolódik Zalaegerszeg Ökováros programjához. A projekt révén komplex fenntarthatósági programok valósulnak meg és az eredmények több marketing-eszköz bevonásával kerülnek elterjesztésre, nem csak a hallgatók, hanem a helyi társadalomban egyaránt. A látogatók a GKZ campusán kialakítandó Tanösvény bejárása során megismerkedhetnek a fenntartható életmód elemeivel, a megoldási alternatívák bemutatása a fenntartható viselkedésminták követésére ösztönözheti őket. A projekt eredményeként megvalósul a hulladéktermelés csökkenése a folyamatok szabályozása, a szelektív gyűjtés bevezetése és a komposztálás kialakítása által, valamint csökkenni fog a vízfogyasztás az esővíz hasznosításával és takarékos csaptelepek felszerelésével. A projekt keretében kerékpártárolók készülnek, ingyenesen használható kerékpárokat beszerzése valósul meg, továbbá az egy épületben komplex energetikai (fűtés, melegvíz, világítás) felújítás is történik. Mindezt kiegészíti a környezetirányítási rendszer bevezetése, bemutató rendezvények szervezése és egyéb népszerűsítő tevékenységek megvalósítása. A mintaprojektek a BGF minden hallgatóját (nem csak a GKZ-n tanulókat) a környezettudatos életvitelre hivatottak ösztönözni. A második szempontot figyelembe véve elmondható, hogy az Intézmény és annak vezetése mindig szem előtt tartotta azokat a környezeti folyamatokat, amelyek meghatározták fejlesztési céljait, és befolyásolták a célok elérését. Az Intézmény soha nem kívánt nem fenntartható fejlesztéseket megvalósítani, törekedett és törekszik a hatékonyság növelésére, a minőség folyamatos javítására a felesleges kapacitások (mind humán, mind infrastrukturális) kialakítása helyett. A képzési kínálat fókuszáltsága, illetve tiszta profilja ezt támasztja alá: a tradíciókra alapozva, a kellő humán-, és eszközellátottságot biztosítva történt a képzési kínálat fejlesztése, mindig szem előtt tartva a munkaadók, illetve a hallgatók elvárásait. A környezettudatosság gondolatkörének átadása nem csak a környezeti nevelés irányából fogható meg, az Intézmény (saját adottságaira alapozva) elsősorban a tudatos életvitel, a hosszú távú gondolkodás (élet-stratégiák), illetve a felelősségvállalás irányából tudja megközelíteni ennek témáját. Ehhez kapcsolódóan kiemelhető több tantárgy is, amely merít a fenntartható fejlődés gondolataiból: fogyasztásszociológia, humán ökológia, környezet-gazdaságtan, környezetvédelem a turizmusban. A Főiskolán folyó kutatási tevékenység több ponton is kapcsolódik ehhez a témához. A dr. Lányi Katalin által vezetett kutatás éppen a környezettudatos viselkedésformákra irányul, és elsősorban a pszichológia szempontjából közelíti meg a problémát. A kutatás azt próbálja megvizsgálni, hogy a környezetet veszélyeztető mindennapi szokások mögött milyen pszichológiai tényezők jelennek meg, milyen tényezők befolyásolják az egyén magatartását az ehhez kapcsolódó döntésekben. A fenntartható fejlődés szabad választással kapcsolatos összefüggéseit vizsgálja egy másik kutatás (dr. Tarján Tamás vezetésével), amely a növekedéselméletek valamint az alternatív (pl. környezetvédő) viselkedésformák összefüggéseinek azonosítására irányul.


Helyzetértékelés

2.8. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÖNÁLLÓSÁGÁNAK, ÉRTÉKELÉSE A Budapesti Gazdasági Főiskola 2000. január 1-jén jött létre három, korábban is sikeres főiskola integrációjával. Az elmúlt 12 év alatt az Intézmény az ország legnagyobb, legkeresettebb és legelismertebb főiskolájává vált. Működését a kiegyensúlyozottság és a gazdasági stabilitás jellemzi. A Főiskola a részterületek értékelése alapján önálló intézményként látja továbbra is optimálisnak szervezeti létét és munkáját. Mindez a következő indokokra alapozható: 

A BGF jól behatárolt képzési területeken nyújt, országosan meghatározó méretű és minőségű képzést. A képzési területeken oktatási és kutatási tevékenységet folytató nagy egyetemekkel az Intézmény kapcsolatrendszere együttműködő jellegű.



Az eddig felépített Budapesti Gazdasági Főiskola brand megtartása, ennek további fejlesztése az Intézmény elsődleges célja. Ez a kialakított presztízs – jelentős hátrányok elszenvedése nélkül - nehezen vihető tovább komoly szervezeti változások esetén.



Az esetleges szervezeti változások nemcsak presztízscsökkenést okozhatnak, hanem egy bizonyos létszámhatár elérése esetén - mérethatékonysági kérdéseket is felvethetnek.

A Salgótarjáni Intézetben – a hallgatói létszám és az Intézet által meghirdetett képzésekre történő jelentkezések számának alacsony szintje miatt – a képzések kivezetése tűnik a BGF számára felelős döntésnek, új évfolyamok indítása 2012 szeptemberétől a fenti körülmények miatt nem lenne megalapozott, fenntartható intézkedés. Az intézmény vezetése – jól meghatározott feltételek teljesülése esetén - azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a BGF szervezetébe integrál kisebb képzőhelyeket. Fontos azonban, hogy ez az integráció nem veszélyeztetheti a Főiskola hagyományosan felelős és stabil gazdálkodását. Az Intézményfejlesztési Terv elkészítésének előkészítő szakaszában, a NEFMI (EMMI) Oktatásért Felelős Államtitkárságával történő konzultáción elhangzott kérésre megtörtént a Szolnoki Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskolába történő beolvadásának vizsgálata, a két intézmény Szenátusa elfogadta a beolvadásról szóló szándéknyilatkozatot. A szakmai integráció megvalósítása biztosított, de a beolvadás előtt a Szolnoki Főiskola pénzügyi konszolidációja szükséges.


Stratégiai terv

3. STRATÉGIAI TERV 3.1. JÖVŐKÉP 2012-2015 A Budapesti Gazdasági Főiskola 2000. január 1-jén jött létre három, korábban is sikeres főiskola integrációjával, és az elmúlt évek tevékenységének eredményeképpen vált az ország legnagyobb, legkeresettebb és legelismertebb főiskolájává. Küldetése, hogy a gazdaság- és társadalomtudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén magyar és idegen nyelven, az alapképzésben, a mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a felsőoktatási szakképzésben és a felnőttképzésben, az országban és nemzetközileg is egyaránt vonzó, vezető gazdasági felsőoktatási intézmény legyen. Célja, hogy fenntartható módon megfeleljen az „alkalmazott kutatások főiskolája” követelményeinek, folytassa és bővítse sikeres nemzetközi tevékenységeit, elmélyítse a gazdasági-társadalmi szereplőkkel fenntartott széles kapcsolatrendszerét és folyamatosan törekedjen az alkalmazott oktatási, kutatási módszertan fejlesztésére.

3.1.1. A tevékenységre vonatkozó jövőkép A Budapesti Gazdasági Főiskola a nemzeti felsőoktatási fejlesztési koncepció értelmében pénzügyi-gazdasági felsőoktatási pólusként végzi tevékenységét, innovatív, intelligens és nemzetközi tanulási környezetben. Képzési kínálata jól fókuszált. Alkalmazható, az európai trendeknek megfelelő és a munkaerőpiac igényeit kielégítő, folyamatosan megújuló, magas színvonalú, gyakorlatorientált képzést biztosít hallgatói számára az alábbi képzési területeken és szinteken:      

Gazdaságtudomány: alapképzés, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés; Társadalomtudományok: alapképzés, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés; Bölcsészettudomány: alapképzés; Informatika: alapképzés, felsőoktatási szakképzés; Műszaki17: alapképzés, felsőoktatási szakképzés; Pedagógusképzés: mesterképzés.

A Főiskola képzési területein megvalósít továbbá – az élethosszig tartó tanulás keretében – szakirányú továbbképzést, valamint részt vesz a felnőttképzésben a munkaadói igényekhez illeszkedő rövid ciklusú programokkal és regionális vizsgaszervezőként is. A Főiskolán az alapképzések esetén jelentős az idegen nyelvű képzések száma. Széles választékú – és egyes szakok esetén idegen nyelven is elérhető – a mesterképzési kínálat, mely keresett a Főiskolán, valamint a más felsőoktatási intézményekben végzettek körében egyaránt. Az Intézményben pénzügyi–gazdasági szakemberképzésben, alap- és mesterképzésben részt 17

A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén.


Stratégiai terv

vevő hallgatók jelentős hányada egy fél éven keresztül külföldi partnerintézményben is folytat résztanulmányokat, vagy külföldi szakmai gyakorlaton vesz részt, illetve a magyar nyelvű képzés hallgatóinak is lehetőségük van egyes tantárgyakat a Főiskolán idegen nyelven hallgatni. Országosan jelentős - az alap- és mesterképzésekhez illeszkedően – a 2013-tól megújuló FSZ képzési kínálat, amelyben kiemelt hangsúlyt kapnak a turizmus-vendéglátáshoz kapcsolódó képzések. A Főiskolán tanulmányaikat eredményesen elvégző hallgatók magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel, nyelvtudással, nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek, jártasak az informatikában és a menedzsment módszerek használatában, képesek alkalmazkodni a gazdasági élet változásaihoz, tudásukkal, kezdeményező, együttműködő és vállalkozó készségükkel, toleráns magatartásukkal hozzájárulnak a vállalkozások, a gazdaság és az ország gyarapodásához, versenyképességének növeléséhez, továbbá a tudás alapú gazdaság kialakításához. A Budapesti Gazdasági Főiskola továbbra is jelentős szereplője mind mennyiségi, mind pedig minőségi értelemben a magyar felsőoktatásnak. Őrzi az országos rangsorokban elért előkelő helyét a kiadott diplomák munkaerő-piaci presztízs-értékét, az összes intézményi felvételi jelentkezések és az első helyes jelentkezések számát tekintve. A felvételt nyert hallgatók magas átlagpontszámmal kerülnek be az Intézménybe. A pénzügyi és a gazdasági szakemberképzésben részt vevő hallgatók jelentős hányada – országos szinten – a Főiskolán végzi tanulmányait. A Budapesti Gazdasági Főiskola széleskörű, élő, aktív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek kiterjednek stratégiai jellegű, kettős diplomát eredményező, együttműködésben folytatott képzésekre – így PhD képzésre is –, szakmai gyakorlatok lebonyolítására és kutatásokra épülő együttműködésekre, valamint támogatják a hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitást. A Főiskola erőssége a munkaerőpiacon jól hasznosítható gyakorlatorientált képzés nyújtása, melyet az Intézmény a hazai társadalmi-gazdasági szereplők aktív szerepvállalásával, oktatásba történő bevonásával valósít meg. A partnerkapcsolatok biztosítják a képzési programok folyamatos fejlesztését, elismert szakemberek vendégoktatói tevékenységét, valamint alkalmazott kutatások megrendelését. A Főiskolának – képzési tevékenysége mellett – kiemelt feladata a gazdaságtudomány, a társadalomtudományok, a műszaki18 és az informatika képzési területekhez kapcsolódó alkalmazott kutatásokban való mind szélesebb körű szerepvállalás, nemzetközi és/vagy hazai partnerekkel. Az alkalmazott kutatások spektruma széles és folyamatosan bővülő, a jövőben a folyamatban lévő kutatási témák mellett az innovatív és intelligens tanulási környezetre, továbbá a pénzügyi kultúra fejlesztésének módszereire, valamint a hungarikumok feltárására, védelmére és elérhetővé tételére is fókuszálni kíván az Intézmény. Mindemellett a Főiskola partnereivel megjelenik az alapkutatások területén is. A kutatásokba a tehetséges hallgatók is bekapcsolódnak. A Főiskola tevékenységét meghatározza gazdasági szereplőkkel fenntartott széles kapcsolatrendszere. Az Intézmény kiemelt célja ezen kapcsolatrendszer több dimenzióban történő fejlesztése, elmélyítése, így például a vállalkozások megrendelésére, illetve a velük 18

A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén.


Stratégiai terv

együttműködésben folytatott innováció, az alkalmazott kutatások bővítése, vállalati megrendelésre rövid ciklusú képzések, továbbképzések kidolgozása és indítása, a 2012-ben létrehozott Biztos Jövő Ösztöndíjprogram keretében a gazdasági szereplők felsőoktatás finanszírozásába történő becsatolása. A vállalati kapcsolatrendszer fejlesztése célkitűzésének megvalósítását 2013-tól a Főiskola a FOGAT (FelsőOktatás – Gazdaság – Alkalmazott Tudományok) program megalkotásával kívánja elérni. A Főiskola tudomány- és kultúraközvetítő szerepe jelentős, különösen számottevő a konferenciaszervezési és publikációs aktivitás. A zalaegerszegi és szolnoki19 kar korszerű infrastrukturális adottságaik miatt regionális konferencia- és tudásközpontként is működhetnek, aktív szerepet vállalva megyéjük és régiójuk szakmai-kulturális ismeretterjesztő közéletében.

3.1.2. A szervezetre vonatkozó jövőkép A Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi-gazdasági felsőoktatási „pólusként”, három budapesti (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Külkereskedelmi Kar, Pénzügyi és Számviteli Kar), két vidéki, egy zalaegerszegi (Gazdálkodási Kar) és egy szolnoki20 karral, valamint egy salgótarjáni képzőhellyel működik. A Főiskolát egységes intézményi menedzsment irányítja, a központi szervezeti egységek a horizontális feladatok lehatárolása mentén működnek. Az oktatás szervezése megfelel a XXI. század kihívásainak, a hallgatók egyéni tanulási útjának és kompetencia alapú önálló tanulásának alkalmazva a legújabb szakmai anyagokat és módszertanokat. A „smarttechnológiák” segítségével olyan oktatói közösségek és hallgatói csoportok szervezését tervezi az Intézmény, amelyek megosztott munkafelületen végzik a projektmunkát párhuzamos vagy éppen egymásra épülő idősíkokban. Az Intézményt hagyományosan felelős és stabil gazdálkodás jellemzi. A Főiskola folytatja sikeres pályázati tevékenységét, amellyel – a fenntartható fejlődés figyelembe vételével - továbbfejleszti képzési és kutatási portfolióját, infrastruktúráját, szolgáltatásait, valamint a hallgatói és oktatói mobilitást. A Főiskola az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményei szerint végzi valamennyi tevékenységét, folyamatait Minőségirányítási Kézikönyve és a kapcsolódó eljárások által meghatározottan működteti. A Budapesti Gazdasági Főiskola a nemzeti felsőoktatás szerves és aktív része, folyamatosan ápolja hazai és nemzetközi partnerkapcsolatait, tagja hazai és nemzetközi egyetemi szövetségeknek. (pl. IAU, EUA, EURASHE).

19 20

A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén. A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén.


Stratégiai terv

3.2. STRATÉGIAI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA A Budapesti Gazdasági Főiskola stratégiai területeire az alábbi stratégiai opciókat határozta meg: A Budapesti Gazdasági Főiskola stratégiai irányai 11. táblázat

Stratégiai terület

Stratégiai dilemma

Minimális vizsgálati szint

Vizsgálati szint

Stratégiai opciók

Az intézmény képzésterületi fókuszai

Képzési területenként

Bölcsészettudomány Gazdaságtudományok

Pedagógusképzés

Képzési területenként és képzési szintenként

Képzési szint fókusz

Bölcsészettudomány

Gazdaságtudományok

Mennyiségi dimenzió: fejlesztés az idegen nyelvű és a határon túli képzéseken Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Mennyiségi dimenzió: fejlesztés Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés

Informatika

Társadalomtudomány Oktatás

Mennyiségi dimenzió: a felvételi kapacitás szinten tartása Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés

Mennyiségi dimenzió: a felvételi kapacitás szinten tartása Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Mennyiségi dimenzió: fejlesztés az idegen nyelvű és a határon túli képzéseken Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés

A


A

Mennyiségi dimenzió: fejlesztés az idegen nyelvű és a határon túli képzéseken Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés

M

Mennyiségi dimenzió: fejlesztés az idegen nyelvű képzéseken Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés


Stratégiai terv


Stratégiai dilemma


Vizsgálati szint Gazdaságtudományok

Stratégiai opciók

FSZ

Mennyiségi dimenzió: fejlesztés Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés

A


FSZ


Informatika Képzési szint fókusz Pedagógusképzés Oktatás Társadalomtudomány

M


A


M

Mennyiségi dimenzió: fejlesztés az idegen nyelvű és a határon túli képzéseken Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés

Tevékenységi hatókör

Intézmény

FSZ


GKZ

Regionális

KKK

Nemzetközi

KVIK

Nemzetközi

PSZK-BP

Nemzetközi

PSZK-S

Lokális


Stratégiai terv

Stratégiai dilemma

Felnőttképzési aktivitás


Intézmény


Oktatás

Vizsgálati szint GKZ

Fejlesztés: A rövidebb, tanúsítvánnyal záruló képzések tartalmi és mennyiségi fejlesztése

KKK


KVIK


PSZK-BP


Intézmény

PSZK-S

Képzési kínálat kialakításának motivációja

Stratégiai opciók

Leépítés

GKZ

Hallgatói kereslet és munkaerő-piaci igények

KKK


KVIK


PSZK-BP


PSZK-S

Nem elégséges hallgatói kereslet és munkaerő-piaci igények


Stratégiai terv

Stratégiai dilemma

Tevékenység súlya az alaptevékenységben


Intézmény



Fejlesztés

KKK

Fejlesztés

KVIK

Fejlesztés

PSZK-BP

Fejlesztés

Intézményi szerep az innovációs láncban

Intézmény

PSZK-S

Tevékenység kiemelt területei

Leépítés

GKZ

Elsősorban piaci kutatás-fejlesztés, alkalmazott kutatás

KKK

Tudományos és piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottan

KVIK


PSZK-BP


PSZK-S

Tudományterületenként

Kutatásfejlesztés és innováció

Stratégiai opciók

Leépítés

Bölcsészettudomány

Fejlesztés

Gazdaságtudományok

Fejlesztés

Informatika

Fejlesztés

Pedagógusképzés Társadalomtudomány

Szinten tartás Fejlesztés


Stratégiai terv

Stratégiai dilemma

Tevékenység hatóköre


Intézmény



Regionális

KKK

Nemzetközi

KVIK

Nemzetközi

PSZK-BP

Belső működési struktúra kialakítása

Intézmény

PSZK-S

Intézményirányítás

Intézmény

Integrációs törekvések

Országos Lokális

GKZ

Nem tervez jelentős változásokat

KKK


KVIK


PSZK-BP


PSZK-S

Szervezeti önállóság

Stratégiai opciók

Budapesti Gazdasági Főiskola

Jelentős változásokat tervez A Fenntartó kérésére megtörtént a Szolnoki Főiskola beolvadásának vizsgálata, a két intézmény Szenátusa elfogadta a beolvadásról szóló szándéknyilatkozatot. A szakmai integráció megvalósítása biztosított, de a beolvadás előtt a Szolnoki Főiskola pénzügyi konszolidációja szükséges.


Stratégiai terv


Gazdálkodás

Stratégiai dilemma


Vizsgálati szint

Gazdálkodás stratégiája

Intézmény


Gazdálkodási egyensúlyra törekszik

Gazdálkodási egyensúly fenntartásának módja

Intézmény


Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik

Vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása

Intézmény

Stratégiai opciók

GKZ

Fejlesztés

KKK

Fejlesztés

KVIK

Fejlesztés

PSZK-BP

Fejlesztés

PSZK-S

Leépítés


Stratégiai terv

Humánerőforrás

Kapacitások fenntartása

Intézmény

Oktatók-kutatók státusza


Intézmény

Stratégiai dilemma

Vizsgálati szint

Oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása

Stratégiai opciók

GKZ

Döntően főállású

KKK


KVIK


PSZK-BP


PSZK-S


GKZ

Szinten tartás

KKK

Fejlesztés a kedvezőtlen egy oktatóra jutó hallgatói létszámarányra, valamint a mesterképzésekre és az alkalmazott kutatások bővítésére való tekintettel

KVIK


PSZK-BP


PSZK-S

Intézmény


Leépítés

GKZ

Külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával

KKK


KVIK


PSZK-BP


PSZK-S

Leépítés


Stratégiai terv

Stratégiai dilemma Létesítménykapacitások fenntartása


Intézmény



Leépítés

KKK

Szinten tartás

KVIK

Szinten tartás

PSZK-BP

Szinten tartás

PSZK-S

Létesítménygazdálkodás

Intézmény

Infrastruktúra

Intézmény

Kiválósági minősítésre való törekvéshez szükséges intézményfejlesztés

Leépítés

GKZ

Jelentős változásokat tervez

KKK


KVIK


PSZK-BP


PSZK-S Kiválósági minősítésre való törekvés

Stratégiai opciók

BGF

Jelentős változásokat tervez

Az intézmény az „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítésre törekszik


Stratégiai terv

3.3. STRATÉGIAI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A Budapesti Gazdasági Főiskola elkészített helyzetelemzésének alapján az alábbi stratégiai célokat tűzi ki: a) az „alkalmazott kutatások főiskolája” kiválósági minősítés elnyerése; b) nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a Főiskolán; c) a hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése; d) a képzések pedagógiai-módszertani fejlesztése. A Budapesti Gazdasági Főiskola stratégiai céljainak összefoglaló táblázata 12. táblázat

Stratégiai cél „Alkalmazott kutatások főiskolája” cím elnyerése

A stratégiai cél értelmezése A cím elnyeréséhez szükséges – jogszabályban, illetve a Fenntartó által meghatározott – feltételek teljesítése. a) a hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitás bővítése

Nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a Főiskolán

b) idegen nyelvű (elsősorban kettős diplomát adó) képzések és az idegennyelv-oktatás fejlesztése c) külföldi partnerekkel szervezése

közös

online

csoportmunkák

a) rövidebb időtartamú képzési programok fejlesztése A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése

Képzések pedagógiaimódszertani fejlesztése

b) a gazdasági élet szereplőivel együttműködésben folytatott oktatási tevékenységek, kutatások volumenének növelése c) a gazdasági élet szereplőivel meglévő informális kapcsolatok rendszerszerűvé tétele d) a munkaerő-piaci szereplők által elvárt kompetenciák, igények felmérése és fejlesztésük beépítése a képzési programokba a) A Főiskola képzési kínálatában szereplő képzések folyamatos tartalmi fejlesztése, az oktatók módszertani eszköztárának korszerűsítése b) Virtuális (elektronikus) oktatási és tanulási környezet fejlesztése


Stratégiai terv

A Budapesti Gazdasági Főiskola stratégiai céljainak szemléltetése 3. ábra

A képzések pedagógiai-módszertani fejlesztése Nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a Főiskolán

A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok mélyítése és szélesítése

Alkalmazott Kutatások Főiskolája cím elnyerése

Integrált, nagy intézmény, jól fókuszált képzési profillal

A gazdaság igényeihez igazodó alkalmazott kutatási témák gondozása és eredményeinek visszacsatolása

Kutatóközpont, kutatási portfólió tudatos szervezése

Sokrétű távoktatási tapasztalat, új módszerek bevezetése

Nemzetközi kapcsolatok, kettős diplomák

Kiterjedt kapcsolatrendszer (Szakmai Tanácsadó Testületek, együttműködési megállapodások) Innovatív jellegű működés

Gazdasági stabilitás/Korszerű oktatási infrastruktúra


Stratégiai terv

3.4. A STRATÉGIAI MUTATÓSZÁMOK MEGHATÁROZÁSA A Főiskola kitűzött stratégiai céljaihoz meghatározta a célok teljesülését mérő mutatószámait, és azok tervezett célértékét. A célok és mutatók illeszkednek a hazai gazdaság, és ezen belül a felsőoktatás jelentős fejlesztési dokumentumaihoz, így. a nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai koncepciójához is. A stratégiai mutatók relevánsak, egyértelműek és pontosan mérhetőek, megbízhatóan igazolják vissza az Intézményfejlesztési Tervben rögzített stratégiai célok teljesülését. A célértékek növekedésének meghatározásakor kiemelten figyelembe kellett venni, hogy az Intézmény összhallgatói létszáma a következő években – tekintettel arra, hogy meghatározóan a gazdaságtudományok képzési területhez kapcsolódó képzési programok állnak a középpontban – csökkenni fog. A táblázatban látható abszolút számok növekedése így gyakran igen jelentős emelkedést jelent, különösen, ha a hallgatói létszámra vetített %-os arányokat vizsgáljuk (például a kiutazó hallgatók %-os arányát illetően). A Főiskola stratégiai céljaihoz meghatározott stratégiai mutatóit és azok célértékeit a következő táblázatban foglalja össze: A Budapesti Gazdasági Főiskola stratégiai mutatószámai és azok célértékei 13. táblázat

Stratégiai cél megnevezése Nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a főiskolán

Stratégiai mutató megnevezése

Stratégiai mutató definíciója

Stratégiai mutató mértékegysége

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

idegen nyelven meghirdetett tantárgyak, programok száma

Egy évben az idegen nyelven meghirdetett tantárgyak, illetve programok (pl. nyári egyetem, tanulmányút keretében indított programok) száma

db

674

697

721

732

külföldi (beérkező) hallgatók száma

Egy évben részképzésre (Erasmus, CEEPUS, illetve bilaterális megállapodások keretében), teljes

fő

563

630

664

678


Stratégiai terv

Stratégiai cél megnevezése

Stratégiai mutató megnevezése

Stratégiai mutató definíciója

Stratégiai mutató mértékegysége

Stratégiai mutató célértékei 2012

2013

2014

2015

képzésre, illetve szakmai tapasztalatszerzésre (nyári egyetem, projektmunka, workshop, tanulmányút) érkező külföldi hallgatók száma Nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a főiskolán

kiutazó hallgatók száma

Egy évben részképzésre (Erasmus, CEEPUS, illetve bilaterális megállapodások keretében), illetve szakmai tapasztalatszerzésre (szakmai gyakorlat, nyári egyetem, projektmunka, workshop, tanulmányút) kiutazó nappali munkarendű alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma.

fő

484

498

516

544

nemzetközi partnerekkel hatályban lévő megállapodások száma

Az adott évben a Főiskola oktatási és K+F+I tevékenységéhez kapcsolódó nemzetközi megállapodások (együttműködési megállapodások, Erasmus-, CEEPUS-megállapodások, kutatási szerződések) száma.

db

197

204

213

221


Stratégiai terv

a gazdasági élet szereplőivel meglévő együttműködési megállapodások száma A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése

a gazdasági élet oktatásba bevont képviselőinek száma

külső partnerekkel együttműködésben folytatott kutatások száma

Az érvényes hazai vállalati vagy non-profit partnerekkel megkötött (a Főiskola oktatási vagy K+F+I tevékenységéhez kapcsolódó) együttműködési megállapodások száma, amelyek az adott év valamely időszakában hatályban voltak.

db

64

73

83

90

fő

403

421

443

457

db

29

34

40

44

Az adott évben a kurzusok egyes óráinak illetve főiskolai rendezvény keretében előadások megtartásába bevont vendégoktatók száma Az adott évben a Főiskolán külső (hazai vagy nemzetközi) partnerekkel együttműködésben végzett kutatások száma (több éven keresztül végzett kutatások valamennyi érintett évhez beszámítódnak).


Stratégiai terv

projektfeladatot alkalmazó kurzusok száma*

e-tananyagokkal támogatott kurzusok száma* Képzések pedagógiai – módszertani fejlesztése

Az adott évben oktatott olyan tantárgyak száma, ahol az oktatási cél elérése csoportmunkával valósul meg (a tantárgyi követelmények teljesítésének feltétele a csoportmunkában való részvétel) Egy évben azon tantárgyak (alap-, mesterképzésben, FSZ, felnőtt- és szakirányú továbbképzésben) száma, amelyhez e-tananyagok is rendelkezésre állnak.

elektronikus eszközökkel támogatott számonkérést alkalmazó kurzusok száma*

Egy adott évben azon tantárgyak száma, amelyekhez a kurzusokon keresztül kapcsolódó elektronikus színterekben a szemeszter során legalább egy olyan eszközt létrehoztak, amely a hallgatói számonkérést támogatja.

módszertani továbbképzésen részt vett oktatók száma

Egy évben legalább fél napos időtartamú belső vagy külső szervezésű módszertani továbbképzésen részt vett oktatók és tanárok (teljes munkaidős, részmunkaidős, óraadók száma).

db

144

157

170

186

db

559

585

607

627

db

315

343

370

392

fő

347

352

361

377

*– karonként egy tantárgy esetén egy kurzus kerül számításra


Stratégiai terv

3.5. ÉVES MŰKÖDÉSI TERVEK A stratégiai irányok, célok és a stratégiai mutatók célértékeinek elérését éves működési tervek segítik elő. Tekintettel arra, hogy nem ismeretesek a felsőoktatás finanszírozásának következő évekre vonatkozó sarokszámai, egy előzetes működési terv megalkotása lehetséges. Az éves működési tervek finanszírozása jelentős mértékben pályázati forrásokra, illetve állami támogatásra épít. A működési terveket a mellékletekben található kutatás-fejlesztési-innovációs célrendszer és vagyongazdálkodási terv egészíti ki. A 2012. évre vonatkozó működési terv 14. táblázat

Stratégiai cél

Nemzeti Felsőoktatás Fejlesztési Koncepció megvalósítása


Fejlesztési tevékenységek

Kapacitásigény

Forrásszükséglet

Finanszírozás forrása

Ágazati típusú integrációs szervezetfejlesztéssel kapcsolatban szervezetátvilágítás, és a szervezetfejlesztést megalapozó tevékenységek*:  integrációs intézkedési terv készítése,  felkészülés a pályázatra.

a két főiskola menedzsmentje, külső szakértők

5 millió Ft

állami támogatás vagy pályázati bevétel (TÁMOP 4.1.1.C)

Idegen nyelvű mesterképzési szak indítása (2 db) – folyamatban

oktatók, oktatásszervező munkatársak

állami ösztöndíjas helyek

állami támogatás

Határon túli képzés indítása (3 db) - folyamatban

oktatók, oktatásszervező munkatársak

állami ösztöndíjas helyek + 5,5M Ft

állami támogatás

belső mentorok

30 millió Ft

pályázati bevétel

Tehetséggondozás, szakkollégium fejlesztése – folyamatban * A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén


Stratégiai terv

A 2013. évre vonatkozó működési terv 15. táblázat

Stratégiai cél


Kapacitásigény

Ágazati típusú integrációs szervezetfejlesztéssel kapcsolatban szervezetátvilágítás, és a szervezetfejlesztést megalapozó tevékenységek:  szabályzatok módosítása*,  szervezeti kultúra összehangolása*,  humánerőforrás kapacitás felmérése*,  oktatói mobilitás, áttanítás rendszerének kidolgozása*,  teljesítményértékelési rendszer fejlesztése,  környezetirányítási rendszer bevezetése,  regionális tudásközpont tudásklaszterré bővítése. Szolgáltatási rendszerek fejlesztése:  hallgatói szolgáltatási folyamatok felmérése, integráció koordinálása*,  intézményi portál fejlesztése, honlap migrálása*,  minden informatikai rendszerre kiterjedően az „üzleti” folyamatok átvilágítása*,  e-learning keretrendszer megújítása,  DPR fejlesztése,  közös könyvtári adatbázis kialakítása,


30 millió Ft



50 millió Ft



Forrásszükséglet



Stratégiai terv

Stratégiai cél

Fejlesztési tevékenységek Alumni IT-rendszer összehangolása és fejlesztése,  VIR használatával kapcsolatos felmérések elvégzése,  nyilvántartások adatminőségének felülvizsgálata és fejlesztése,  szakmai gyakorlati rendszer fejlesztése és informatikai támogatása. Gazdasági-adminisztrációs rendszerek fejlesztése:  gazdálkodási rendszer és beszerzési modul fejlesztése,  elektronikus iktatórendszer fejlesztése,  rendszerintegráció*,  projektmenedzsment-rendszer fejlesztése a pénzügyi rendszerbe integrálva,  alapinfrastruktúrát monitorozó szoftver bevezetése. Kommunikációs tevékenységek:  vidéki képzőhelyek népszerűsítésére kommunikációs stratégia kialakítása,  kommunikációs stratégia pilot megvalósítása,  középiskolai road-show szervezése,  idegen nyelvű tájékoztató kiadványok készítése,

Kapacitásigény

Forrásszükséglet








50 millió Ft


a két főiskola menedzsmentje, belső munkatársak

25 millió Ft


Stratégiai terv

Stratégiai cél

Képzések pedagógiai-módszertani fejlesztése

Fejlesztési tevékenységek  külföldi marketingtevékenység,  megjelenés külföldi rendezvényeken,  Alumni rendezvények szervezése. Karrierszolgáltatások fejlesztése:  karrierirodák összehangolása*,  karrierszolgáltatások egységes rendszerének kidolgozása*,  HR-fejlesztés.

Képzéskoordinációs tevékenységek:  közös képzések együttműködési rendszerének kidolgozása*,  gyakorlati képzés közös rendszerének kidolgozása*,  rövid ciklusú képzések kidolgozása,  FSZ képzések megújítása,  felnőttképzés rendszerének fejlesztése,  nem oktató személyzet nyelvi képzése. Gazdaságinformatika szakterületi fejlesztések:  képzés és tananyagfejlesztés, Nemzeti Felsőoktatás Fejlesztési  munkaerő-piac bevonása, Koncepció megvalósítása  tanácsadó testület létrehozása,  szakirányú továbbképzések, rövid ciklusú és felnőttképzések kialakítása és


Kapacitásigény

Forrásszükséglet


a Főiskola menedzsmentje, belső munkatársak, külső szakértők

11,7 millió Ft

pályázati bevétel (TÁMOP 4.1.1.C)

menedzsment, belső munkatársak, külső szakértők

55,4 millió Ft

állami támogatás vagy Pályázati bevétel (TÁMOP 4.1.1.C)


135 millió Ft


Stratégiai terv

Stratégiai cél


tananyagfejlesztés,  angol nyelvű alapképzés fejlesztése,  oktatói módszertani képzések kidolgozása és lebonyolítása, Nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a  szaknyelvi továbbképzések lebonyolítása. Főiskolán Turizmus-vendéglátás szakterületi fejlesztések:  képzés és tananyagfejlesztés,  munkaerőpiac bevonása,  tanácsadó testület kibővítése,  szakirányú továbbképzések, rövid ciklusú Képzések pedagógiai-módszertani és felnőttképzések kialakítása és fejlesztése tananyagfejlesztés,  angol nyelvű képzés és tananyagfejlesztés,  oktatói módszertani képzések kidolgozása és lebonyolítása,  szaknyelvi továbbképzések lebonyolítása. Nemzetközi jellegű és minőségű Oktatási épületek wifi lefedettségének növelése tanulási környezet létrehozása a Főiskolán „Alkalmazott Kutatások Főiskolája” cím elnyerése

Hungarikum Kutatóműhely fejlesztése:  turizmus-vendéglátás kutatási koncepció elkészítése,  együttműködés a Hungarikum Nemzeti Bizottsággal;


Kapacitásigény

Forrásszükséglet



95 millió Ft


belső munkatársak

25 millió Ft

állami támogatás/saját forrás

menedzsment, belső munkatársak külső szakértők

22,4 millió Ft


Stratégiai terv

Stratégiai cél


„Alkalmazott Kutatások Főiskolája” cím elnyerése

 multidiszciplináris kutatások elvégzése. Pénzügyi kultúra fejlesztésének szakmai támogatása (konferenciák, kiadványok, programok, rövid idejű oktatási anyagok, modellek, felhasználói kézikönyvek)

Kapacitásigény

Forrásszükséglet


menedzsment, belső munkatársak külső szakértők

100 millió Ft

állami támogatás/pályá zati bevétel

Nemzetközi jellegű és minőségű Tehetséggondozás, szakkollégium fejlesztése – tanulási környezet létrehozása a folyamatban Főiskolán

belső mentorok, szakkollégiumi munkatársak

15 millió Ft



Nemzetközi Koordinációs Iroda

2 millió Ft


Nemzetközi jellegű és minőségű Nemzetközi képzési környezet fejlesztése tanulási környezet létrehozása a Főiskolán

menedzsment, külső szakértők, belső munkatársak

20 millió Ft

Képzések pedagógiai-módszertani E-tananyagok fejlesztése és virtuális tanulás fejlesztése feltételrendszerének kiépítése

menedzsment, külső szakértők, belső munkatársak

15 millió Ft

állami támogatás/saját forrás/pályázati bevétel (Campus Hungary) állami támogatás/saját forrás/pályázati bevétel

Képzések pedagógiai-módszertani Módszertani továbbképzés a virtuális tanulás fejlesztése alkalmazásához

menedzsment, külső szakértők, belső

5 millió Ft

Hallgatói mobilitási programok felmérése, és a részvétel bővítése


állami támogatás/saját forrás/Pályázati

Stratégiai terv

Stratégiai cél


Kapacitásigény

Forrásszükséglet

munkatársak Nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a Főiskolán

Idegen nyelvi - szaknyelvi fejlesztések (munkaerőpiaci igények azonosítása, bemeneti és kimeneti követelmények meghatározása)

Finanszírozás forrása bevétel

főiskola menedzsmentje, belső munkatársak, külső szakértők

100 millió Ft

pályázati bevételek (TÁMOP 4.1.2.D)

Nemzetközi jellegű és minőségű Nyári Egyetem szervezése tanulási környezet létrehozása a Főiskolán

menedzsment, belső munkatársak

15 millió Ft

A hazai gazdasági élet szereplőivel Gazdasági szereplőkkel való együttműködés meglévő kapcsolatok további formalizálása, potenciális szakmai gyakorlati mélyítése és szélesítése képzőhelyek feltárása

menedzsment, Felnőttképzési Központ

3 millió Ft

állami támogatás/saját forrás/Pályázati bevétel (CH) állami támogatás/saját forrás

Nemzetközi jellegű és minőségű Hazai és külföldi vendégoktatók fogadása tanulási környezet létrehozása a Főiskolán A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése * A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén

menedzsment

20 millió Ft


állami támogatás/saját forrás/pályázati bevétel (CH)

Stratégiai terv


Stratégiai cél



Fejlesztési tevékenységek Ágazati típusú integrációs szervezetfejlesztéssel kapcsolatban szervezetátvilágítás, és a szervezetfejlesztést megalapozó tevékenységek:  szabályzatok módosítása*,  szervezeti kultúra összehangolása*,  humánerőforrás kapacitás felmérése*,  oktatói mobilitás, áttanítás rendszerének kidolgozása*,  teljesítményértékelési rendszer fejlesztése,  környezetirányítási rendszer bevezetése,  regionális tudásközpont tudásklaszterré bővítése. Szolgáltatási rendszerek fejlesztése:  hallgatói szolgáltatási folyamatok felmérése, integráció koordinálása*,  intézményi portál fejlesztése, honlap migrálása*,  minden informatikai rendszerre kiterjedően az „üzleti” folyamatok átvilágítása*,  közös könyvtári adatbázis kialakítása,  e-learning keretrendszer megújítása,  DPR fejlesztése,  Alumni IT-rendszer,  VIR használatával kapcsolatos felmérések elvégzése,


Kapacitásigény a két főiskola menedzsmentje, külső szakértők


Forrásszükség Finanszírozás let forrása állami támogatás 24,5 millió Ft vagy pályázati bevétel (TÁMOP 4.1.1.C)

47,8 millió Ft


Stratégiai terv

Stratégiai cél


nyilvántartások adatminőségének felülvizsgálata és fejlesztése,  szakmai gyakorlati rendszer fejlesztése és informatikai támogatása. Gazdasági-adminisztrációs rendszerek fejlesztése:  gazdálkodási rendszer és beszerzési modul fejlesztése,  elektronikus iktatórendszer fejlesztése, Nemzeti Felsőoktatás Fejlesztési  rendszerintegráció*, Koncepció megvalósítása  projektmenedzsment-rendszer fejlesztése a pénzügyi rendszerbe integrálva,  alapinfrastruktúrát monitorozó szoftver bevezetése. Kommunikációs tevékenységek:  vidéki képzőhelyek népszerűsítésére kommunikációs stratégia kialakítása, Nemzetközi jellegű és minőségű  kommunikációs stratégia pilot megvalósítása, tanulási környezet létrehozása a  középiskolai road-show, Főiskolán  idegen nyelvű tájékoztató kiadványok készítése,  külföldi marketingtevékenység,  megjelenés külföldi rendezvényeken,  Alumni rendezvények szervezése. Képzéskoordinációs tevékenységek:  közös képzések együttműködési rendszerének kidolgozása*,  gyakorlati képzés közös rendszerének Képzések pedagógiai-módszertani kidolgozása*, fejlesztése

Kapacitásigény

Forrásszükség let






30 millió Ft



33,7 millió Ft



25 millió Ft


Stratégiai terv

Stratégiai cél


 rövid ciklusú képzések kidolgozása,  FSZ képzések megújítása,  felnőttképzés rendszerének fejlesztése,  nem oktató személyzet nyelvi képzése. Gazdaságinformatika szakterületi fejlesztések:  képzés és tananyagfejlesztés,  munkaerő-piac bevonása,  tanácsadó testület létrehozása, Nemzeti Felsőoktatás Fejlesztési  szakirányú továbbképzések, rövid ciklusú és Koncepció megvalósítása felnőttképzések kialakítása és tananyagfejlesztés,  angol nyelvű alapképzés fejlesztése,  oktatói módszertani képzések kidolgozása és Nemzetközi jellegű és minőségű lebonyolítása, tanulási környezet létrehozása a  szaknyelvi továbbképzések lebonyolítása. Főiskolán Turizmus-vendéglátás szakterületi fejlesztések:  képzés és tananyagfejlesztés,  munkaerőpiac bevonása, Képzések pedagógiai-módszertani  tanácsadó testület kibővítése, fejlesztése  szakirányú továbbképzések, rövid ciklusú és felnőttképzések kialakítása és tananyagfejlesztés,  angol nyelvű képzés és tananyagfejlesztés,  oktatói módszertani képzések kidolgozása és lebonyolítása,  szaknyelvi továbbképzések lebonyolítása. „Alkalmazott Kutatások Főiskolája” Hungarikum Kutatóműhely fejlesztése:  turizmus-vendéglátás kutatási koncepció cím elnyerése


Kapacitásigény



belső munkatársak, menedzsment, külső szakértők

83 millió Ft


belső munkatársak, menedzsment, külső szakértők

63,5 millió Ft


menedzsment, belső

15 millió Ft

állami támogatás vagy

Stratégiai terv


Finanszírozás forrása pályázati bevétel (TÁMOP 4.1.1.C)

Kutatóközpont

15 millió Ft

saját forrás/pályázati bevétel

Nemzetközi jellegű és minőségű Hallgatói mobilitási programokban a részvétel tanulási környezet létrehozása a bővítése Főiskolán


5 millió Ft


Nemzetközi jellegű és minőségű Idegen nyelvi – szaknyelvi fejlesztések (új módszerek, tanulási környezet létrehozása a sajátos tanulási formák terjesztése, nyelvoktatók Főiskolán módszertani fejlesztése, pilotkurzusok)

belső munkatársak, menedzsment,

70 millió Ft


Stratégiai cél

Fejlesztési tevékenységek  

elkészítése, együttműködés a Hungarikum Nemzeti Bizottsággal; multidiszciplináris kutatások elvégzése.

„Alkalmazott Kutatások Főiskolája” Kutatási tevékenység indítása nemzetközi partnerek cím elnyerése bevonásával

Kapacitásigény munkatársak külső szakértők


(TÁMOP 4.1.2.D)

külső szakértők Képzések pedagógiai-módszertani fejlesztése Nemzetközi jellegű és minőségű Könyvtári szolgáltatások fejlesztése, a virtuális tanulási környezet létrehozása a tanulással való összehangolása érdekében Főiskolán

Központi Könyvtár munkatársai, külső szakértők


15 millió Ft

állami támogatás/saját forrás/pályázati bevétel

Stratégiai terv

Stratégiai cél


Nemzetközi jellegű és minőségű Hazai és külföldi vendégoktatók fogadása tanulási környezet létrehozása a Főiskolán

Kapacitásigény


intézetek

20 millió Ft

állami támogatás/saját forrás/pályázati bevétel (CH)

Felnőttképzési Központ

3 millió Ft


A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése A hazai gazdasági élet szereplőivel Szakmai gyakorlatba bevont vállalatokkal való meglévő kapcsolatok további együttműködés formalizálása mélyítése és szélesítése * A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén



Stratégiai terv


Stratégiai cél


Kapacitásigény

Forrásszükséglet


Nemzetközi jellegű és minőségű Hallgatói mobilitási programokban a részvétel tanulási környezet létrehozása a bővítése Főiskolán


5 millió Ft


Nemzetközi jellegű és minőségű E-learning és blended típusú képzések tanulási környezet létrehozása a elterjesztése Főiskolán


20 millió Ft


E-tananyagok és virtuális tanulás elterjesztése


10 millió Ft


Módszertani továbbképzés a virtuális tanulás alkalmazásához


5 millió Ft


25 millió Ft

állami támogatás/ saját forrás/pályázati bevétel állami támogatás/ saját forrás/pályázati bevétel állami támogatás/ saját forrás/pályázati bevétel saját forrás/pályázati bevétel

Nemzetközi jellegű és minőségű Idegen nyelvi – szaknyelvi fejlesztések (új tanulási környezet létrehozása a módszerek, sajátos tanulási formák terjesztése, nyelvoktatók módszertani fejlesztése, Főiskolán pilotkurzusok) Képzések pedagógiai-módszertani fejlesztése


Stratégiai terv

Stratégiai cél


Kapacitásigény

Forrásszükséglet


Nemzetközi jellegű és minőségű Hazai és külföldi vendégoktatók fogadása tanulási környezet létrehozása a Főiskolán A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése

menedzsment

20 millió Ft

állami támogatás/ saját forrás/pályázati bevétel (CH)

A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése


20 millió Ft

állami támogatás/ saját forrás/pályázati bevétel

Hungarikumok, magyar turizmus népszerűsítése a külföldi partnerek körében (kiadványok, közös rendezvények)

* A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén


Stratégiai terv

3.6. A STRATÉGIAI KONTROLLING FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA A stratégiai menedzsment – így a stratégiai kontrolling is – a Budapesti Gazdasági Főiskolán a felső vezetés feladat- és hatásköre. Az Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazott stratégia megvalósításáért a Főiskola felső vezetése és a funkcionális felelősök saját feladat- és hatáskörükben felelősek. A felső vezetés valamint a funkcionális felelősök feladat- és hatáskörét a Főiskola Szervezeti és Működési Rendje részletesen szabályozza. A stratégiai menedzsment részeként a stratégiai célok és fejlesztések megvalósításának nyomon követése, a szükséges felülvizsgálat és módosítás a felső vezetés felelőssége. A felső vezetés stratégiával kapcsolatos felelősségi körét a Főiskola Minőségirányítási Kézikönyve, a stratégai menedzsmenttel összefüggő tevékenységeket, a végrehajtás módját, a felelősségeket és hatásköröket az ME-01 „A felső vezetés felelőssége” című minőségirányítási eljárás határozza meg. A Főiskolán a stratégiai kontrolling a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja. A kontrolling célja, hogy fenntartsa a felső vezetés koordináló, reagáló és adaptációs képességét a stratégiában kitűzött célok megvalósítása érdekében. A stratégiai kontrolling felelősségi elven felépített tervezési és beszámolási rendszerként működik a PDCA ciklusnak megfelelően, amelyben az eltérés a meghozandó intézkedések kiindulópontját jelenti. Az Intézményfejlesztési Tervben rögzített stratégiai mutatószámok értékeinek felmérése félévente történik. A megbízható és pontos – Vezetői Információs Rendszeren keresztül történő adatszolgáltatás a funkcionális felelősök felelőssége. A mutatószámok értékeinek felmérésével egy időben a funkcionális felelősök a célok megvalósulásáról riportot készítenek. A riport jellemzői a következők: 

tömör és lényegre törő struktúrájú,



releváns információkat és mutatókat tartalmaz, a múltra vonatkozóan tény- és tervadatokat, továbbá a jövőre vonatkozó előrejelző adatokat is,



tartalmazza a riportban bemutatott terv- és tényadatok közti eltérések elemzését és indoklását.

A terv- és tényadatok összehasonlításáról és az eltérések elemzéséről készült monitoring jelentést félévente a Rektori Tanács megtárgyalja, és ha szükséges javaslatot tesz a beavatkozásra. A Tanács javaslata alapján a Főiskola rektora – ha szükséges – dönt a hatáskörébe tartozó beavatkozásról. Az Intézmény Gazdasági Tanácsa évente tűzi napirendre az elkészült monitoring jelentés, illetve a javasolt beavatkozások megvitatását.


Stratégiai terv

A Főiskola Szenátusa évente - az Intézmény éves gazdálkodásról szóló beszámolójával egy időben - értékeli a stratégiai célok megvalósulását, és indokolt esetben dönt a hatáskörébe tartozó beavatkozásról. A Főiskola IFT Stratégiájának teljesüléséről szóló éves értékelés része az Intézmény éves Oktatási és Gazdálkodási Beszámolójának, továbbá az Intézményi Önértékelésnek. A BGF IFT Stratégiájának monitoring és kontrolling rendszerét a következő ábra szemlélteti: A stratégiai monitoring és kontrolling rendszere 4. ábra Start

IFT Stratégia Mutatók értékeinek felmérése

SZMR MK és Eljárási Utasítások

Riportok elkészítése a stratégia megvalósításáról

Terv - tény eltérés elemzése főiskolai szinten

Szükséges-e beavatkozás?

Irányítási intézkedések meghozatala

Stop

Rektori utasítások

Riportok

Monitoring jelentés

Stop

Stratégia módosítása

Stratégiai mutatószámrendszer módosítása

Módosított mutatószámrendszer

Stop

Stratégia módosítása

Stop


Módosított stratégia

Stratégiai terv

3.7. A STRATÉGIAI KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁNAK ÉS ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA A Főiskola Intézményfejlesztési Tervében meghatározott Stratégia eredményes megvalósításának előfeltétele a megfelelő kommunikáció. A hatékony és célzott kommunikáció segíti a Stratégia és az abban rögzített stratégiai célok megismerését és elfogadtatását az Intézmény belső és külső partnereinek körében egyaránt. Hasonlóképpen fontosnak tartja a Főiskola a Stratégia megvalósításában elért eredményekről történő rendszeres és széleskörű tájékoztatást az Intézményen belül és azon kívül is. A kommunikáció kiemelt tevékenysége a Főiskola belső és külső partnereivel történő kapcsolattartásnak. Ezt a Szervezeti és Működési Rend is részletesen szabályozza. A Szervezeti és Működési Rend kitér a tömegkommunikációval történő kapcsolattartásra is. Ezzel összhangban az Intézmény Minőségirányítási Kézikönyve és az ME-12 „Hatékony információkezelés” című minőségirányítási eljárás is rögzíti a belső információs rendszerek működésének folyamatát. A sikeres stratégiai kommunikációért a Főiskola felső vezetése a felelős. A kommunikáció során az Intézményben kialakított, korábban is rendszerszerűen működtetett formákat és eszközöket alkalmazza a vezetés. Az Intézmény belső kommunikációja során a hagyományos testületi ülések és a különböző szervezeti keretekben megtartott oktatói, dolgozói értekezletek mellett alkalmazásra kerülnek a modern, elektronikus kommunikációs lehetőségek is, mint az elektronikus hírlevél, a kör-emailek, a Főiskola honlapja és Facebook oldala. Az Intézmény a széles nyilvánosságot sajtóközleményeken, sajtótájékoztatókon, egyéb sajtóeseményeken – a médiumokon keresztül – tájékoztatja. A Főiskola stratégia kommunikációjának megvalósítása érdekében működtetett rendszer a következő struktúra szerint épül fel: Belső kommunikáció területei

Külső kommunikáció területei



Vezetői kommunikáció



Oktatói és munkatársi kommunikáció



Hallgatói kommunikáció



az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé végzett kommunikáció Nemzetközi szervezetek: EUA, IAU felé végzett kommunikáció Hallgatói (leendő, végzett) oldal felé végzett kommunikáció Munkaadói oldal felé végzett kommunikáció

    

Oktatási kapcsolatok (hazai, külföldi) felé irányuló kommunikáció Média felé irányuló kommunikáció


Stratégiai terv

Az egyes célcsoportok felé irányuló stratégiai kommunikáció természetesen más és más, de a fő üzenetek azonosak. Ezek a fő üzenetek a következőek: 1. 2. 3. 4. 5.

A Főiskola az alkalmazott gazdaságtudományok magyarországi képzőközpontja. A Főiskola az alkalmazott gazdasági ismeretek magyarországi tudásközpontja. A Főiskola az európai és globális felsőoktatás nyitott partnerintézménye. A Főiskola a vállalati igények rugalmas, minőségi kiszolgálója. A Főiskola az európai hallgatói lét biztosítására képes intézmény.

A Főiskola IFT Stratégiával kapcsolatos kommunikációjának célcsoportjait és eszközeit a következő táblázat foglalja össze: Stratégiai kommunikáció célcsoportjainak és eszközeinek összefoglaló táblázata 18. táblázat

Kommunikáció célja

Célcsoport

Kommunikációs eszköz

Főiskola vezetői, vezető szóbeli tájékoztatás, testületei (Szenátus, Rektori írásbeli előterjesztés Tanács, Gazdasági Tanács, Kari testületi ülésen Tanácsok és FHÖK stb.) A Stratégia és stratégiai célok megismertetése, tájékoztatás a megvalósítás várható tevékenységeiről és eredményéről

Főiskola oktatói és dolgozói

szóbeli tájékoztatás összoktatói és összdolgozói értekezleten, belső hírlevél, honlap

Hallgatók

honlap, Facebook oldal

Külső intézményi partnerek

szóbeli és írásbeli tájékoztatás, honlap

Főiskola vezetői, vezető testületei (Szenátus, Rektori Tanács, Gazdasági Tanács, Kari Tanácsok, FHÖK, stb.) A Stratégia megvalósításának és a stratégiai célok teljesítési előrehaladásának bemutatása

szóbeli tájékoztatás, írásbeli előterjesztés testületi ülésen


szóbeli tájékoztatás a szervezeti egységek értekezletein, belső hírlevél, honlap

Hallgatók

honlap


honlap

Főiskola vezetői, vezető testületei

szóbeli tájékoztatás, írásbeli előterjesztés testületi ülésen


Stratégiai terv

Kommunikáció célja Tájékoztatás a Stratégia megvalósításának eredményéről

Tájékoztatás a Stratégia megvalósításának eredményéről

Célcsoport

Kommunikációs eszköz


szóbeli tájékoztatás összoktatói és összdolgozói értekezleten, belső hírlevél, honlap

Hallgatók

honlap


honlap

Tömegkommunikáció képviselői

sajtóközlemények, honlap

A Főiskola felső vezetése rendszeresen értékeli a Stratégia kommunikációjának eredményességét és hatékonyságát a Minőségirányítási Kézikönyvben és az ME-13 „Mérés, elemzés, fejlesztés” című minőségirányítási eljárásban meghatározottak szerint, és ha szükséges elvégzi az indokolt módosításokat.


Pályázat az „alkalmazott kutatások főiskolája” kiválósági minősítés elnyerésére

4. A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÁLYÁZATA AZ „ALKALMAZOTT KUTATÁSOK FŐISKOLÁJA” KIVÁLÓSÁGI MINŐSÍTÉS ELNYERÉSÉRE

Az „alkalmazott kutatások főiskolája” kiválósági minősítés a hazai felsőoktatási stratégiai irányoknak megfelelően a kiválósági támogatás egyik formája, amelynek célja, hogy a felsőoktatási intézmények közül a nemzetgazdasági, ágazati relevanciával rendelkező, alkalmazott kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végző főiskolákat elismerje, illetve segítse ezek további erősödését annak érdekében, hogy össztársadalmi szempontból hasznos K+F+I eredmények születhessenek. A Budapesti Gazdasági Főiskola a magyar gazdasági felsőoktatás egyik legmeghatározóbb intézménye, és mint ilyen, igen nagy társadalmi hatással bír. A Főiskola széles spektrumú, elsősorban gazdaságtudományi területekre koncentráló tudományos tevékenységet végez, amely kiegészülve a Szolnoki Főiskola által folytatott szintén kurrens, műszaki jellegű kutatásokkal, egy igen jó innovációs potenciállal rendelkező intézmény jövőképét vetíti előre. A Főiskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét eddig meghatározóan az oktatási együttműködésekre koncentrálva (pl. kettős diplomát adó képzések), az oktatás minőségének javítása és a képzések nemzetköziesítése érdekében fejlesztette, de egyik legfőbb stratégiai célként jelenik meg az nemzetközi együttműködések további kiterjesztése a kutatások területére is. Ebből a szempontból igen jelentős eredménynek ítéljük, hogy a Távol-Keleten is egyre több partnert tudhat magáénak az intézmény, ez a régió pedig mind gazdasági, mind innováció szempontjából az egyik legversenyképesebb térség ma a világon. A Szolnoki Főiskola BGF-be történő beolvadásával létrejöhet az ország egyik legnagyobb ágazatspecifikus felsőoktatási szereplője, amelynek az eddigieknél jelentősebb mértékben kell fókuszálnia a kutatási tevékenységre. Az Intézménynek fel kell vállalnia azokat a társadalmi szerepeket, amelyek az Intézmény profiljához kapcsolódóan javíthatják a magyar társadalom jólétét, versenyképességét, és innovációs lehetőségeit egyaránt. Ezek elsősorban a gazdaságilag tudatos társadalom szempontjából fontos szakterületek (pl.: pénzügyi kultúra), kiegészülve az információs társadalom hatásainak vizsgálatával. Az Intézmény rendelkezik azokkal az alapokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítésnek. A Kutatóközpont megalapítása is azon törekvést bizonyítja, mely szerint az Intézmény a jövőben meg kívánja erősíteni a tudományos életben elfoglalt pozícióját. A BGF támogatja az oktatáspolitika „alkalmazott kutatások főiskolája” kiválósági cím megalapítására vonatkozó elképzeléseit, a következő érvekre támaszkodva: 1. Intézményünknek igen kiterjedt vállalati kapcsolatrendszere van, amely az alkalmazott kutatásokban való együttműködések terén is mozgósítható. Az interszektorális K+F+I együttműködések kialakítása irányába tett lépésként értékelhetjük az egyes



intézetek mellett működő szakmai tanácsadó testületek eddigi munkáját is, amely jó alapot nyújt az oktatás mellett a kutatási folyamatok közös szakmai fejlesztésére, közös kutatási projektek megvalósítására. Jelentős potenciált és kapcsolati tőkét jelent vezető oktatóink, kutatóink doktori iskolákban végzett tevékenysége. 2. Ezzel párhuzamosan a BGF eddig is arra törekedett, hogy a vállalati együttműködések a szakmai eredményeken túlmutatóan lehetőség szerint az intézményi saját bevételekre is pozitív hatással legyenek. Az alkalmazott kutatások kiterjesztésével egyik célunk a vállalati megrendelésekből származó bevételek további növelése, míg a K+F+I tevékenység fejlesztésétől azt is várjuk, hogy az Intézmény nemzetközi ismertsége és elismertsége nőni fog, részben akár tehetséges, kiváló hallgatóink tudományos tevékenysége által. A kutatás közvetlenül az oktatás minőségére is pozitív hatást gyakorolhat. 3. A BGF kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere lehetőséget ad az alkalmazott kutatások nemzetközi dimenziójának erősítésére is. Ezáltal egy jóval szélesebb vállalati célcsoport elérése is lehetővé válik. Különösen nagy perspektívája lehet e téren a meglévő távolkeleti kapcsolatrendszernek. 4. A BGF által művelt tudományterületeken viszonylag kismértékű infrastrukturális beruházással is jelentősen növelni lehet a kutatási eredményeket. Szűk keresztmetszetet elsősorban a humánerőforrás-ellátottság jelenthet, ám ennek növelésével, javításával jelentős társadalmi hatású sikereket érhetünk el (társadalmi folyamatok, a hungarikumok nemzetközi elismertetésének eszközei, fogyasztói szokások megismerése a turizmusban, az ország, mint turisztikai desztináció népszerűsítésének lehetőségei külföldön, informatika és társadalom összefüggései, stb.). 5. A BGF-en az elmúlt időszakban az informatikával és az intézményvezetési módszerek korszerűsítésével kapcsolatosan komoly fejlesztések valósultak meg. Az ezek során felhalmozott szaktudás és infrastruktúra megbízható bázisává válhat a jövőbeli kutatásoknak. 6. A Szolnoki Főiskolával konzorciumban elnyert cím eredményeképpen kialakulhat az ország egyik legjelentősebb gazdasági felsőoktatási alkalmazott kutatási központja, (az eredmények elérésében, illetve terjesztésében jelentős szerep hárulhat a vidéki képzőhelyekre, így Szolnokra és Zalaegerszegre is). Mindez eleget tesz az ágazati forráskoncentráció elvének, valamint jelentős lefedettséget biztosít majd az országban (térségi relevancia). Tekintettel arra, hogy vidéki képzőhelyeink konvergencia-régiókban helyezkednek el, így reális lehetőség kínálkozik az európai uniós támogatásokból K+F+I-re fordítható források elnyerésére és eredményes felhasználására.

A BGF oktatói, kutatói állományának összetétele, jelenlegi tudományos minősítettségi szintje, kutatói tapasztalata megfelelő alapot biztosít az alkalmazott kutatások jelentős bővítésére. A Kutatóközpont, illetve a kutatási infrastruktúra megerősítésével, a jelenlegi vállalati és intézményi kapcsolatrendszerre alapozva egy kutatási partnerhálózat kiépítésével, az Intézmény



fenntartható módon képes teljesíteni az „alkalmazott kutatások főiskolája” kiválósági minősítés elnyerésének feltételeit. A következőkben bemutatjuk az alkalmazott kutatások főiskolája címhez kapcsolódóan a BGF adottságait, céljait, elképzeléseit a Módszertani útmutatóban meghatározott szerkezetben. A konzorciumi partner, a Szolnoki Főiskola helyzetelemzése, célkitűzései, az alkalmazott kutatások főiskolája szempontrendszerében szereplő mutatók értékeit tartalmazó táblázatok a partnerintézmény IFT-jének mellékletében találhatóak. Az Intézményfejlesztési Tervek készítésekor a két intézmény rendszeres egyeztetéseket folytatott, megalapozva ezzel a közös, integrált intézményként történő sikeres működés lehetőségét.

4.1. KUTATÁSI KAPACITÁSOK Ebben a fejezetben az Intézmény kutatási tevékenységében jelentőséggel bíró erőforrásait mutatjuk be. Ennek keretében a személyi jellegű erőforrásokat (oktatói kutatói, hallgatói), valamint a technikai kapacitások kérdését tárgyaljuk. A tárgyalás természetesen sajátos, tekintettel arra, hogy intézményünk képzései elsősorban a gazdaságtudományokra fókuszálnak. Sajátos szinergiaként értelmezhetők a Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszerben lévő együttműködések.

Tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók száma és aránya az összes teljes munkaidős oktató, kutató létszámának arányában, tudományáganként, MTA tag – DSc – CSc/ PhD/DLA bontásban és a vonatkozó négyéves célkitűzések. (1.1. értékelési szempont)

A Budapesti Gazdasági Főiskola oktatói-kutatói létszámának alakítása – különösen beleértve a tudományos fokozattal rendelkezők létszámát is – egyfelől az IFT-ben megfogalmazott célkitűzésekkel összehangoltan történik, másfelől természetesen figyelembe vételre kerülnek a hallgatói létszám alakulását befolyásoló demográfiai folyamatok, valamint a munkavégzés hatékonyságát javító szándékok is. Az oktatói-kutatói létszámokat illető terveinket alapvetően befolyásolják az alábbi tényezők:

 a hallgatói létszám elkövetkező időszakban prognosztizálható csökkenése, mely egyfelől a



demográfiai folyamatok hatására alakul, másfelől viszont a felvételi és finanszírozási rendszerben bekövetkező változásoknak tudható be; hallgató-oktató arány, amely intézményünknél hagyományosan meglehetősen magas.



A fenti tényezőket figyelembe véve az oktatói, kutatói létszám szinten tartását tervezzük, ami viszont a várhatóan csökkenő hallgatói létszám mellett előnyösen befolyásolhatja az említett és kritikus értéket képviselő hallgató-oktató arányt. Ezen a létszámon belül tervezzük a tudományos fokozattal rendelkezők arányának jelentős bővítését. Ennek döntő forrása fiatal oktatóink tudományos tevékenységének a korábbiaknál szervezettebb, vezető oktatóink személyes közreműködésén alapuló és erőteljesebben ösztönzött módon történő mennyiségi es minőségi fejlesztése. Kisebb részben élünk tudományos minősítéssel rendelkező oktatok felvételével, döntően az oktató-kutatói korfa kiegyensúlyozottabbá tétele, részben a kutatási portfóliónak a változó belső es külső igényekhez történő igazítása érdekében." Az összes oktató, kutató és a minősítéssel rendelkezők számának alakulása (fő) 2012-201 5. ábra

A tudományos fokozattal rendelkező oktatók, kutatók arányának alakulása (%) 2012-2015 6. ábra



A tudományos fokozattal rendelkező munkatársak számának és arányának változása mellett változni fog a szakmai összetétel is. Ez egyrészt a keresett, és várhatóan évről évre relatíve nagy létszámmal induló új alapszakok képzési kínálatához igazodik, így például a gazdaságinformatikus képzés igényeihez, az informatika, matematika, számítástudományok területén. Másrészt pedig annak, hogy az oktatók pótlása során változik az oktatók tudományági besorolása. A vendéglátás területén, és elsősorban az élelmezéstudomány területéhez kötődő részén az oktatók pótlása, illetve a várható fokozatszerzések több tudományághoz egyformán kötődhetnek, (agrártudományok, kémia, élelmiszertudományok stb.). Szerepet játszik azonban az is, hogy az oktatók számára nem mindig adott a lehetőség, hogy a szakterületüknek megfelelő tudományterületen szerezzenek tudományos fokozatot. Különösen megfigyelhető ez a turizmus területén, mivel a doktori iskolák nem indítanak önálló, turisztikai témájú doktori programokat. Ezzel magyarázható például a földtudományi PhD fokozattal rendelkezők számának várható növekedése. A tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók számának és arányának alakulását a TABL22 mutatja. Az intézmény tehetséggondozási programjai (1.5. értékelési szempont) Intézményünkben jelentős feladatnak tekintjük a hallgatói tehetséggondozást. Komoly hagyományai voltak a valamikor önálló karok tevékenységében, s ma az integrált főiskolán is folyamatos figyelemmel kísért feladatot jelent. Tehetséggondozási tevékenységünket alapvetően a következő területeken fejtjük ki:

 a tudományos diákköri tevékenységben,  a szakkollégiumi tevékenységben és  számos további területen, illetve formában. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy rávezessük hallgatóinkat a szakterület érdekességének, fontosságának, szépségének felismerésére, és segítsük őket annak meghatározásában, hogy felismerjék azt a területet, amely érdeklődésükhöz, képességeikhez a legközelebb áll, és amelyen a legnagyobb eséllyel bontakozhat ki szakmai önmegvalósításuk. Ennek megfelelően tehetséggondozási programjainkban alapvető szerepet játszik a Tudományos Diákköri tevékenység. Maga a mozgalom is azzal a céllal jött létre, hogy fórumot teremtsen a tehetség megnyilvánulásának. Egy többcélú, összetett folyamat. Alapvető célja a tehetséggondozás és fejlesztés. Kiindul a kötelező tananyaggal kapcsolatos ismeretek elmélyítéséből, majd a tananyagot meghaladó ismeretek elsajátításán keresztül halad a saját kutatómunka, a saját következtetések, az új felismerések irányába. Alkotó tevékenység, önképző kör, az önépítés és az önmegvalósítás folyamatának része. Kutató felsőoktatásnak és kutató főiskolának feladata, hogy ne csak oktatói kutassanak, hanem hallgatóit is elindítsa ezen az úton.



Mivel oktató-nevelő munkánkban hangsúlyos ez a terület, az eredmények kedvezőek, de szükséges fejlesztése akár a TDK munkában részt vevő hallgatók számát, akár az elért eredményeket tekintve. A továbbfejlesztés területének tekintjük, hogy a mesterképzés hallgatóit is minél nagyobb számban be akarjuk vonni e tevékenységbe. TDK résztvevők és helyezettek száma, 2008-2012 7. ábra

OTDK résztvevők és helyezettek száma karonként, 2008-2012 8. ábra

Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon kiemelkedő eredményt elérő hallgatók számára szeretnénk további publikációs lehetőséget is teremteni.



A tevékenység sikere megkívánja motivált oktatók közreműködését. Ennek érdekében oktatói teljesítményértékelési rendszerünkben is követelményként jelenik meg az oktatókkal szemben a hallgatókkal való ilyen jellegű foglalkozás. A tehetséggondozás másik kiemelkedő jelentőségű területe a szakkollégium, melynek jelentős hagyományai korábban nem voltak a BGF-en, azonban egyik kiemelt célkitűzésünk jelenleg a szakkollégiumi tevékenység szélesebb körű kibontakoztatása és a szakmai munka színvonalának az emelése. Karainkon gazdaságtudományi, társadalomtudományi és informatikai területen kezdték meg működésüket a szakkollégiumok. Célunk, hogy a szakkollégiumi munkában minél több tehetséges hallgatónak biztosítsuk képességei kibontakoztatásnak a feltételeit. A korábbi tanévben jellemzően a szakkollégiumi tevékenység újjászervezése valósult meg, mely eredményeként valamennyi karunkon sikeresen működik a szakkollégium, és meghirdetésre kerültek a speciális szakmai programok is. A személyi feltételek kialakításán túl az infrastrukturális körülmények javítása is sikeres volt a 2011/12. tanévben, így valamennyi karunkon külön szakkollégiumi kutatószoba áll a hallgatók rendelkezésére, ahol korszerű eszközök (pl.: számítógépek, szakkönyvek és folyóiratok, stb.) kerültek elhelyezésre. A Főiskolán külön kollégiumi keretlétszám áll a szakkollégisták rendelkezésre, így a közösségformálás a nap 24 órájában biztosított. Mind a szakkollégiumi tagok, mind pedig a bevont oktatók számát illetően az elkövetkező években – ha szerény mértékben is – de növekedést tervezünk. A szakkollégiumi önállóság, a hallgatói csoportok egyéni kezdeményezése mellett számos oktatónk elkötelezett, hogy tudományos kutatásaihoz kapcsolódó kurzust hirdessen meg a téma iránt érdeklődő hallgatók részére. Hangsúlyt kívánunk fektetni arra, hogy hallgatóink team munkában végzett kutatásainak a megvalósítása, az összefoglaló tanulmány készítése és az eredmények összegzése tudományos értékkel is rendelkező kutatási jelentésekben testesüljön meg, ugyanakkor ezek közvetlen szakmai alkalmazhatósága is biztosított legyen. Emelni kívánjuk a szakkollégiumi kutatómunkák és a kapcsolódó publikációk számát, törekedve arra, hogy egyre több szakkollégista vegyen részt a tanszékek kutatási tevékenységében is. A szakkollégiumi munkában is megjelenik a nemzetköziesedés, amelynek konkrét megvalósulási formája, hogy szakkollégistáink külföldi partner intézményeinkkel együttműködve nemzetközi workshopokat szerveznek, melyen kölcsönösen megismerhetik egymás szakmai munkáját, kutatási eredményeit. Az első nemzetközi workshopot 2013. tavaszra tervezzük, majd a tervek szerint minden évben minimum két nemzetközi eseményt szerveznek a szakkollégistáink. A magas színvonalú szakmai tevékenységen túl szakkollégiumunk nyitott a társadalmi problémákra, olyan értelmiséget kívánunk nevelni, akik a fenntartható fejlődés értékrendjét ismerik, azt elfogadják, és aktívan tesznek is megvalósítása érdekében. A társadalmi felelősségvállalás irányában tájékozottá kívánjuk tenni hallgatóinkat, akik cselekvően részt fognak venni ilyen programok megvalósításában is, így a szakkollégisták aktivitása nem csupán szakmai programok szervezésében, kutatásban való részvétellel valósul meg, hanem aktív



közösséget is alkotnak. A szakkollégisták kollégiumi elhelyezésben is részesülhetnek, így szakmai fejlődésük mellett emberi jellemvonásaik, közösségi szerepük is fejleszthető. A szakkollégiumi tevékenység jelentős ösztönzést és támogatást kapott a 2012-ben és 2013-ban megvalósításra kerülő tehetséggondozási tárgyú TÁMOP-projektben, melynek eredményeit saját forrásaink terhére 2018-ig vállaltuk fenntartani. Ennek keretében valósítjuk meg a BGF zalaegerszegi és salgótarjáni képzőhelyeivel kooperációban a „Felsőoktatás hatása a térségi fejlődésre” témájú kutatási programot, melyben hallgatóink is közreműködnek. A támogatás segítségével a közeljövőben szakkollégiumaink egy része elnyerheti az akkreditált minősítést. A TÁMOP-projekt megvalósításához felhasználható támogatási összegből a szakmai tevékenység megvalósítására felhasználható források alakulását a következő táblázat mutatja meg: Szakmai tevékenység megvalósítására felhasználható források táblázata 19. táblázat

Év

Költség (eFt)

2011

4800

2012

21285

2013

11334

A TDK és a szakkollégiumi tevékenységen túl más területeken és más módszerekkel és formákkal is lehetőséget biztosítunk hallgatóink számára tehetségük, alkotó készségük kibontakoztatására. Ezek között fejleszteni kívánjuk a felkészült hallgatók részvételét nemzetközi szakmai versenyeken a turizmus, a vendéglátás a kereskedelem, a marketing, a pénzügy és a számvitel területén, mely tevékenység a Főiskola nemzetközi oktatási, kutatási beágyazottságának erősítéséhez is hozzájárul. Az ilyen, felsőoktatási-szakmai hálózatok által szervezett versenyek a hallgatók és oktatók számára egyaránt nemzetközi megmérettetést jelentenek és biztosítják a külföldi szakmai és kutatási trendek adaptálhatóságának megismertetését. Példaként felsorolunk néhány ilyen típusú rendezvényt, versenyt:

         

VODAFONE 7próba kreatív marketing- és reklámverseny Henkel Innovation Challenge nemzetközi innovációs verseny Országos Pénzügyi Esettanulmányi verseny Országos (Stratégiai) Esettanulmányi Verseny „Együttműködve versenyezni” című országos városmarketing verseny Hajós György Matematika Verseny Főiskolai és Egyetemi Viselkedéskultúra, Protokoll Verseny Országos Média Diákverseny Traffic BTL Kommunikációs Ügynökség által meghirdetett kreatív pályázat Kínai Nyelv Díja nemzetközi verseny



Évek óta kiemelkedő eredményt érnek el hallgatóink a különböző országos diák reklám és média versenyeken: 2008 és 2012 között összesen 20 első, 12 második, 9 harmadik, 11 negyedik helyezést értek el és 8 további különdíjban részesültek. Számos versenyen, pályázaton vettek részt hallgatóink az Európai Unióhoz kapcsolódó témákban. Egy hallgatónk például az Arraiolos-csoport államfőinek hazánkban rendezett tanácskozásán adhatta elő Duna-stratégiáról készített pályamunkáját. További két hallgatónk ért el előkelő helyezést a TézEUsz európai uniós tanulmányi verseny országos döntőjében. Ezen kívül hallgatóink több díjat nyertek a Külügyminisztérium és a Magyar Országgyűlés által kiírt európai uniós témájú esszéírási pályázaton. Kiemelendő mindezek mellett a BGF 22 hallgatójának pályázati úton történt részvétele is az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnökségi félévének munkálataiban. Az egyéb formák között példaszerűen említésre méltóak még a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Tagozatának szakmai rendezvényei, az Országos Piackutató Verseny, valamint a demonstrátori tevékenység, stb. Ezek összefoglalását kategóriákba rendezve az alábbi táblázatban tüntettük fel. További tehetséggondozó tevékenységek 2011-ben 20. táblázat

További tehetséggondozási tevékenységek 2011-ben

Bevont oktatók és kutatók száma

Bevont hallgatók száma

Felkészítő kurzusok országos szakmai versenyekre (pl. Pénzügyi esettanulmányi, piackutató, kreatív diákreklám, városmarketing, prezentációs, stb.)

26

97

Felkészítő kurzusok nemzetközi szakmai versenyekre (pl. Henkel Innovation Challenge nemzetközi innovációs verseny, L’Oreal Brandstorm marketingverseny, stb.)

7

27

Tehetséggondozó kurzusok (pl. matematika, gasztronómia és tudomány, Horizont GE Mentor program – vállalati stratégiai tervezés, „Kultúra-Kép” filmes alkotótábor, stb.)

7

72

46

449

Hallgatók kutatásokba történő bevonása (pl. OTKA, TÁMOP, „Jövőkapszula” –videometodológiára épülő jövőkutatás, stb.)

6

12

Tehetséggondozó programok középiskolásoknak (pl. „Siker kulcsa” országos vetélkedősorozat, „Pénzügyi Ki mit tud”, stb.)

7

28

Szakmai rendezvények (pl. szakmai kirándulás, workshopok, kiállítások, installációk, tehetségnap, nemzetközi gasztronómiai estek, EU Akadémia, vizuális kultúrafejlesztő tárlatlátogatássorozat, stb.)



A tehetséggondozásra fordítandó források várható alakulását a következő táblázat számszerűsíti: Tehetséggondozásra dedikált költségvetési források alakulása 21. táblázat

Kar

Tehetséggondozásra dedikált költségvetési források alakulása éves bontásban 2011-2015 között (eFt) 2011

2012

2013

2014

2015

GKZ

3460

3700

3900

4120

4300

KVIK

7100

8100

8900

9600

10800

KKK

2950

3400

3700

4100

4400

PSZK

900

4600

5000

5400

5800

14410

19800

21500

23220

25300

BGF összesen

Intézményünk Szolnoki Főiskolával várhatóan 2013 januárjában történő integrációja gazdagítani fogja e tevékenységünket is.

Minősített szakkollégiumok hallgató tagjainak száma és a bővítésre vonatkozó célkitűzések (1.6. értékelési szempont) A „Szakkollégiumi Charta” által megfogalmazott feltételek szerint akkreditált szakkollégiumi cím elnyerése érdekében pályázatot kívánunk benyújtani. A folyamatos építkezés során eljutottunk oda, hogy terveink szerint 2012-ben felkészülünk a pályázatra, 2013-ban egy szakkollégiumunk állítja össze szakkollégiumi akkreditációs pályázatát, majd ezt a kört évről évre bővíteni kívánjuk. Konkrét célkitűzésünk, hogy 2015-re legalább két szakkollégiumunk elnyerje ezt a megtisztelő címet.

Kutatási infrastruktúra, ezen belül a nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező eszközök, kapacitások (1.7. értékelési szempont) Intézményünk képzési, kutatási szerkezetét csak egyes területeken jellemzi ilyen kapacitások működtetése. Ez elsősorban a kereskedelem, az idegenforgalom, a vendéglátás területe, valamint a marketing képzés speciális kutatási területe. A következőkben a 2013-ban és 2014-ben létrehozni tervezett létesítményeket, berendezéseket ismertetjük. a) Kutatókonyha Az alapvető cél hogy, létrehozzunk egy olyan teljesen felszerelt konyhai laboratóriumot, műhelyt, illetve alkalmazott kutatóhelyet, amely közvetlen kapcsolatot képez az elmélet és a



gyakorlat között. Ennek a műhelynek a fő kutatási programja arra irányulna, hogy az egészségtelen táplálkozási szokások felváltására alkalmas (a) lokális, és (b) szezonális étkezési kultúra elemeit kifejleszthessük. A kutató műhelymunka eredményeképpen létrejövő kipróbált anyagokat, ételeket, elkészítési módokat minden lehetséges hordozón népszerűsíteni kívánjuk, azok minél szélesebb körű elterjesztése érdekében. A konyha hozzájárul ahhoz is, hogy ételkészítés-oktatásunkat is folyamatosan megújítsuk és az új lehetőségekhez igazítsuk. A kutatókonyha alkalmas lesz továbbá arra is, hogy a mezőgazdasági termékeket és a modern, ételkészítési technológiákat, konyhai készítési eljárásokat összekapcsolja, s így ezek kölcsönösen hatással lehetnek egymásra.

A felállítandó kutató konyha célja és feladata alapvetően többrétű: 1. Egyfelől: gyakorlati kísérletekkel ésszerűen változtatni az átlagos, megszokott hazai ételeken, azokat a legkorszerűbb táplálkozási követelményeknek megfelelően – szükség szerint "megszüntetve-megőrizve" – úgy átalakítani, hogy az egészségre káros összetevőket, jellemzőket kiküszöböljük, ugyanakkor a szokásos jellegzetes és megszokott íz világot megőrizzük. Ez gyakorlatilag és elsősorban a hazai konyha receptúráinak megfelelő technológiai átgondolását és szükséges átdolgozását jelenti. 2. A kísérletek másik célja: a világkonyha bőséges tárházából kiválogatni és adaptálni azokat a természetes konyha elveivel leginkább összhangban lévő ételeket, amelyek a magyar ízlésnek és a magyar agropotenciálnak is megfelelnek. 3. Harmadik feladatként felvállalható olyan újabb termékek, élelmiszer alapanyagok, komponensek, valamint az egészségesebb ételkészítést segítő olyan újabb eszközök kipróbálása is, amelyeket gyártója (fejlesztője) a kísérleti konyhán megrendel. A kutatókonyha beruházás vendéglátó képzésünk korszerűsítéséhez is nagyban hozzájárul. A kutatókonyha működése: A kutatókonyha előre meghatározott munkaterv szerint végzi kísérleteit. A tevékenység során mind az alapanyagokra vonatkozóan, mind a konyhatechnológiai eljárás közben folyamatos mérések történnek. Az eredmények kiértékelése részben a helyszínen, részben az élelmiszerés mikrobiológiai laborban található műszerekkel történik. Az ételeket – szükség szerint ismételt – próbakóstolásokkal ellenőrizzük, szelektáljuk, és az eredményeket részletesen feljegyezzük, rögzítjük. Ezek után kerülhet sor éttermi kipróbálásra, ahol a nagyközönségen (Alma Mater Tanétterem) is tesztelhetünk. Ennek tapasztalatait leszűrve kerül sor a receptúrák véglegesítésére és adatbázisban történő rögzítésére.



b) További vendéglátó beruházások, felszerelések: A működő Sommelier oktatóteremben tervezzük továbbá egy sztereo mikroszkóp és egy Genetic digitális mikroszkóp valamint egy Trison pH NMatic Wine eszköz beszerzését, amelyek a bor összetevőinek speciális vizsgálatához szükségesek. Míg az előbbiek az ételkészítéssel kapcsolatos kutatással függnek össze, addig ez utóbbiak viszont az étkezés kiegészítői, a bor értékeinek kutatását segítik elő. A fejlesztések eredményeként lehetőségünk nyílik olyan élelmi-kutatások folytatására és képzések indítására, mellyel közép-európai tekintetben is egyedülállóak lehetünk.

A Szolnoki Főiskolával várhatóan 2013 januárjában bekövetkező integráció gazdagítja ezen kapacitások, felszerelések körét. Nemzetközi és hazai kutatási kapcsolatrendszer (1.8. értékelési szempont) A Budapesti Gazdasági Főiskola Magyarország egyik legszélesebb nemzetközi kapcsolatrendszerével rendelkező felsőoktatási intézménye. Az Intézmény 2012 tavaszán 5 kontinensen, 43 országban összesen 197 külföldi felsőoktatási intézménnyel tartunk fenn élő, aktív kapcsolatot. A partnerkapcsolat kiterjedtsége a következő térképpel szemléltethető: A BGF nemzetközi partnerkapcsolatai 9. ábra



A partnerintézmények közül kiemelendőek az ARWU 2011-es nemzetközi rangsorában előkelő helyezést elért intézmények úgy, mint (az intézmények angol nevét megjelölve):

              

University of Oxford (10. hely) New York University (29. hely) Aarhus University (86. hely) University of Roma – La Sapienza (102-150. hely) University of Auckland (201-300. hely) University of Bologna (201-300. hely) Aristotle University of Thessaloniki (301-400. hely) Autonomous University of Barcelona (301-400. hely) Jagiellonian University, Krakow (301-400. hely) Federal University of Rio de Janeiro (301-400. hely) Polytechnic University of Valencia (301-400. hely) University of Genova (301-400. hely) National Central University Taiwan (401-500. hely) University of Granada (401-500. hely) University of Nice Sophia Antipolis (401-500. hely)

Különösen értékesnek tartjuk a Főiskolai kelet-ázsiai kapcsolatrendszerét. Ebben a kapcsolatrendszerben a BGF az európai pénzügyi-gazdasági és menedzsment kultúra képviselőjeként jelenik meg, komoly fejlesztési lehetőséget teremtve. Az elismert nemzetközi rangsorban szereplő intézmények közül az alábbi egyetemekkel folytat a Főiskola tudományos, kutatási együttműködést: University of Oxford: Dr. habil. Bajomi-Lázár Péter, a Társadalmi Kommunikáció és Média Intézeti Tanszék főiskolai tanára, mint az Oxfordi Egyetem Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Tanszéke „Média és demokrácia” projekt kutatócsoportjának tagja, 2010 és 2012 között az oxfordi partnerintézményben végez kutatásokat „Médiarendszerek” témában. Aarhus University: a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg tagja annak a konzorciumnak, amelyet 6 ország 11 intézménye alkot, a konzorciumot az Aarhus University vezeti. Az INTERREG program keretében elnyert projekt kutatási témája: Az önkéntes munka szerepe a helyi és regionális fejlődésben. University of Auckland: A Prof. Dr. Veres Zoltán, a BGF Kutatóközpontjának vezetője által irányított „Kompetencia alapú észlelt kockázatok a projektpiacon” című kutatásba bekapcsolódott az újzélandi egyetem. University of Bologna: A Bolognai Tudományegyetem Kelet-Közép-Európai és Balkáni Tanulmányok Intézete „A Balkán és a régió diplomáciai aspektusai” című kutatásában vesz részt Dr. Nyusztay László, a BGF Külkereskedelmi Karának főiskolai tanára, aki az olasz partnerintézmény Nemzetközi tanulmányok mesterképzésén is oktat.



National Central University Taiwan: Dr. habil. Heidrich Balázs és Kása Richárd, a BGF PSZK oktatói a tajvani egyetem három kutatójával „The Effectiveness of Wikis’ Knowledge Sharing on Decision Quality, Productivity, and Satisfaction” címmel folytatnak közös kutatást. Jagiellonian University, Krakow: Dr. Fehér Katalin, a Külkereskedelmi Kar tudományos főmunkatársa a krakkói egyetem újmédia-kutatási programjában vesz részt kutatóként. A Budapesti Gazdasági Főiskola és oktatói az utóbbi tíz évben rendszeresen tevékeny részese – konzorciumi tagként, vagy főpályázóként – a nemzetközi Leonardo da Vinci innovációs transzfer, illetve pilot-projekteknek. Ezek közül a legfontosabb projektek a következők: ENELFA – Entrepreneurship by E-Learning For Adults Azonosító szám: LLP-LDV-TOI-2011-HU-018 Program: Leonardo da Vinci - Transfer of Innovation Honlap: http://en.bgf.hu/projects/enelfa Időtartam: 2011. 01. 11. – 2013. 10. 31. BPM-GOSPEL - Business Process Modeling for Governance SPICE & Internal Financial Control Azonosító szám: LLP-LDV-TOI-2010-HU-001 Program: Leonardo da Vinci - Transfer of Innovation Honlap: http://www.ia-manager.org/ Időtartam: 2010. 12. 01. – 2012. 10. 30. ARIADNE - the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, competences and values: commitment, behaviour and motivation Azonosító szám: 2010-1-FR1-LEO05-14505 Program: Leonardo da Vinci - Transfer of Innovation Honlap: http://en.bgf.hu/projects/ariadne Időtartam: 2010. 10. 01. – 2012. 09. 30. Virtual Campus for SMEs in a multicultural milieu Azonosító szám: 134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Program: ERASMUS Multilateral projects – Virtual campuses Honlap: http://en.bgf.hu/projects/evc Időtartam: 2007. 10. 01. – 2010. 03. 31. Multilingual ONTology for Internal Financial Control Azonosító szám: LLP-LDV-TOI-2008-HU-002 Program: Leonardo da Vinci Innovation Transfer Project Honlap: http://en.bgf.hu/projects/montific Időtartam: 2008. 10. 01. – 2010. 11. 30.



European Quality Procedure Manual for Improving Competence Based Vocational Education and Training Azonosító szám: 2005-B/05/B/F/PP-144.341 Program: Leonardo da Vinci Pilot Project Honlap: http://project.kahosl.be/qpm Időtartam: 2005. 10. 01. – 2007. 09. 30. Master commun en PME – nouvelle méthode du développement du contenu pédagogique Azonosító szám: 51693-IC-1-2003-1-HU-ERASMUS-PROGUC-1 Program: ERASMUS Multilateral projects – Virtual campuses Honlap: http://en.bgf.hu/projects/ecd Időtartam: 2004. 10. 01. – 2006. 09. 30. Certified European Internal Audit Manager Azonosító szám: HU/05/B/F/PP-170013 Program: Leonardo da Vinci Pilot Project Honlap: http://www.ia-manager.org Időtartam: 2005. 10. 01. – 2007. 11. 30. International comparative studies and course development on SMEs Azonosító szám: 2003-3448/001-001-LE2-510REF Program: Leonardo da Vinci Reference Material Project Honlap: http://en.bgf.hu/projects/leorefmat Időtartam: 2003. 10. 01. – 2006. 09. 30. A Budapesti Gazdasági Főiskolán jelenleg két OTKA-kutatási projekt keretében folynak kutatások. Mindkét kutatás külföldi partnerek bevonásával valósul meg, a „Kompetencia alapú észlelt kockázatok a projektpiacon” projektben a korábban említett University of Auckland mellett a Hamburg School of Business Administration, míg a „Szubszidiaritás érvényesülése a közpénzügyekben” elnevezésű kutatásban a Babes-Bólyai Egyetem és az Eperjesi Egyetem (Prešovska Univerzita) kutatója mellett a Belgrádi Bankárképző szakértői is részt vesznek. 2012 júniusában a Főiskola által beadott két OTKA-pályázat elbírálási szakaszban van. A Főiskola igen jelentős távol-keleti kapcsolatrendszerrel rendelkezik, ennek egyik eredménye, hogy a Japanese Society for Multicultural Relations „Communication styles and cultures” kutatásában Prof. Dr. Hidasi Judit egyetemi tanár, dékán vezetésével a Külkereskedelmi Kar több oktatója is részt vesz. Kiemelendő emellett a japán Rikkyo University-vel folytatott „A Comparative Study of Communication Style among Chinese, Hungarians and Japanese” címet viselő empirikus komparatív kutatás.



A BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara 2012-ben kapcsolódhat be a „COST in the European Co-operation in Science and Technology network” „Turizmus, Jól-lét és Ökoszisztémák” kutatási projektjébe, melyben 15 ország 22 felsőoktatási intézménye vesz részt. Az Intézmény határon túli, székhelyen kívüli képzésben együttműködő partnereivel aktív kutatási együttműködés alakult ki, így például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, „Kultúrakép műhely-kutatás – Fiatalok jövőképe”, valamint „Transznacionális identitás” témákban. Az Intézmény jelentős mértékben nemzetközi és hazai kutatási tevékenysége elismerésének eredményeképpen 2011-ben egyedüli magyarországi főiskolaként felvételt nyert az Európai Egyetemek Szövetségébe (EUA), valamint a Nemzetközi Egyetemi Szövetségbe (IAU) is. A Főiskola hazai intézményi kutatási partnerei közül a következő intézmények emelhetőek ki (ABC-rendben):             

Állami Számvevőszék Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem ICEG European Center Magyar Könyvvizsgálói Kamara Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet Miskolci Egyetem Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nyugat-Magyarországi Egyetem Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem.

A gazdálkodó szervezetek megrendelésére végzett kutatások a „K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke illetve növekedésével kapcsolatos célkitűzések” című alfejezetben kerülnek bemutatásra.

Nemzetközi és hazai tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók (1.9. értékelési szempont) A Főiskola oktatói, kutatói számos nemzetközi (9) és hazai (16) rangos szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának tagjai. Ezek közül is kiemelkedik nemzetközi téren a Journal of Strategic Management, a Futures, valamint a Journal for East European Management Studies, míg a hazai tudományos életben a Közgazdasági Szemle és a Statisztikai Szemle.



Nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók 22. táblázat

Ssz.

Folyóirat megnevezése

Megjelenés helye

Szerkesztőségi tag neve

1.

Journal of Global Strategic Management

Istanbul (Törökország)

Prof. Dr. Veres Zoltán

2.

Asian Journal of Business Research

Wellington (Új-Zéland)


3.

Futures (impact faktoros kiadvány)

Elsevier Ltd (London)

Dr. Gáspár Tamás

4.

Journal for East European Management Studies (impact faktoros kiadvány)

Rainer Hampp Verlag Mering (Németország)

Dr. Heidrich Balázs

5.

Revista Internacional de Marketing Público y No Lucrativo

Heidelberg, Springer (Németország)


6.

Problems of Development of Territory

Vologda (Oroszország)

Dr. Kovács Tamás

7.

Practice and Theory in Systems of Education

Budapest

Dr. Bankó Marietta

8.

IFERI Interfaculty Education and Research Initiative (impact faktoros kiadvány)

Tsukuba Egyetem (Japán)

Prof. Dr. Hidasi Judit

9.

Child Research Net

Japán


Hazai tudományos folyóirat szerkesztőségi tagsággal rendelkező oktatók, kutatók 23. táblázat

Ssz.

Folyóirat megnevezése

Szerkesztőségi tag neve

1.

Közgazdasági Szemle

Dr. Halm Tamás, főszerkesztő

2.

Statisztikai Szemle

3.

Fejlesztés és Finanszírozás

4.

Médiakutató

5.

Marketing & Menedzsment

6.

Élelmiszer-tudományi Marketing

7.

Controller

8.

Alkalmazott Nyelvészet (impact faktoros kiadvány)

Sándorné Dr. Kriszt Éva Dr. Novák Tamás Dr. habil Bajomi-Lázár Péter, főszerkesztő Nyárády Gáborné dr. tanácsadó testületi tag Prof. Dr. Veres Zoltán Dr. Totth Gedeon Dr. Tóth Antal, főszerkesztő Dr. Sinkovics Alfréd Prof. Dr. Hidasi Judit



Dr. Kéri András főszerkesztő Dr. Hegedűs Gyula 9.

Lehr Emma

NyelvVilág (impact faktoros kiadvány)

Szendrői Ildikó Barthalos Judit Hukné dr. Kiss Szilvia

10.

Állattenyésztés és Takarmányozás

Dr. Gundel János, főszerkesztő 1990-2010

11.

DE Agrártudományi Közlemények

Dr. Gundel János

12.

CEO magazin

Dr. Szeles Péter

13.

Számvitel és Könyvvizsgálat

Dr. Sztanó Imre

14.

Eszmélet, Társadalomkritikai és kulturális folyóirat

15.

EU Working Papers

Dr. Majoros Pál

16.

Turizmus Bulletin

Dr. Szalók Csilla

Prof. Dr. Vigvári András

Tudományos szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók (1.10. értékelési szempont) Az Intézmény oktatóinak, kutatóinak jelentős része aktívan részt vesz nemzetközi és hazai tudományos, szakmai szervezetek munkájában. A következő táblázatban azon oktatók, kutatók szerepelnek, amelyek valamilyen tisztséggel is rendelkeznek (elnök, elnökségi tag, választmányi tag, főtitkár, stb.) az egyes szervezetekben. Természetesen maga az intézmény is számos nemzetközi és hazai szervezetnek a tagja. Hazai tudományos-szakmai szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók 24. táblázat

Ssz.

Hazai szakmai-tudományos szervezet neve

1.

BKIK Turizmus-vendéglátás osztály

2.

COACH Szövetség

3.

Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége

Oktató, kutató neve

Oktató, kutató funkciója

Bártfai Endre

vezetőségi tag

Dénes Erzsébet Gyopár

kuratóriumi tag

Dr. Halm Tamás

elnökségi tag



4.

Gazdasági Tudományos Társaságok Szövetsége

Dr. Majoros Pál

európai uniós tagozat elnökségi tag

5.

Közép-Európai Klub Pannónia

Dr. Marinovich Endre

társelnök

6.

Magyar Bioetikai Társaság

Dr. Hámori Antal

választmányi tag

7.

Magyar Borakadémia

Dr. Csizmadia László

alelnök

8.

Magyar Könyvvizsgáló Kamara

Dr. Sztanó Imre

elnökségi tag

9.

Magyar Közgazdasági Társaság

Dr. Halm Tamás

főtitkár

10.

Magyar Közgazdasági Társaság Ellenőrzési Szakosztály

Dr. Vigvári András

elnökségi tag

11.

Magyar Közgazdasági Társaság Ellenőrzési Szakosztály

Dr. Sztanó Imre

elnökségi tag

12.

Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztály

Medvéné dr. Szabad Katalin

elnök

13.

Magyar Közgazdasági Társaság Környezetgazdasági Szakosztály

Dr. Németh Patrícia Ilona

titkár

14.

Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdasági Szakosztály

Dr. Ferkelt Balázs

elnökségi tag

15.

Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztály

Dr. Sivák József

elnökségi tag

16.

Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezete

Balázsné Lendvai Marietta

elnökségi tag, az ifjúsági tagozat titkára

17.


Dr. Csanádi Ágnes

elnökségi tag

18.


Pordán Krisztina

titkár

19.

Magyar Külügyi Társaság

Dr. Csejtei István

elnök

20.

Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság

Dr. Horváth Annamária

oktatói tagozat vezetője

21.

Magyar Marketing Szövetség

Dr. Totth Gedeon

elnökségi tag

22.

Magyar Public Relations Szövetség

Dr. Szeles Péter

elnök

23.

Magyar Statisztikai Társaság Statisztikai Oktatók Szakosztálya

Sándorné dr. Kriszt Éva

elnök

24.

Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete

Madarasiné Dr. Szirmai Andrea

országos elnökségi tag



25.

Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Zala Megyei Szervezete

26.

Simonné Romsics Erika

elnök

Magyar Számviteli Szakemberek Fővárosi Egyesülete

Dr. Siklósi Ágnes

elnök

27.

Magyar Táplálkozástudományi Társaság

Dr. Kádas Lajos

vezetőségi tag

28.

Magyar Történelmi Társulat

Dr. Halász Imre

regionális alelnök

29.

MANYE (Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egy.)


választmányi tag; nemzetközi titkár

30.

Médiakutató Alapítvány

Nyárády Gáborné dr.

kuratóriumi tag

31.

MJOT Magyarországi Japán Oktatók Társasága


örökös tiszt elnök

32.

MLBKT Beszerzési vezetők Klubja

Dr. Majoros Pál

vezetőségi tag

33.

MTA Agrártudományok Osztálya, Állatnemesítési, Állattenyésztési és Takarmányozási Tudományos Bizottság

Dr. Gundel János

bizottsági tag

34.

MTA Gazdálkodástudományi Bizottság, Marketingtudományi Albizottság


elnök

35.

MTA Gazdálkodástudományi Bizottság, Vezetés és Szervezéstudományi Albizottság

Dr. Heidrich Balázs

titkár

36.

MTA Jövőkutatási és Statisztikai Bizottság Statisztikai Albizottság


alelnök

37.

MTA PAB. II. Osztálya

Dr. Halász Imre

szakbizottsági tag

38.

Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesülete

Bradeánné Gacs Judit

elnökségi tag

39.

Orosz Nyelvtanárok Magyarországi Egyesülete

Dr. Trombitás Endre

elnökségi tag

40.

Orosz Nyelvtanárok Magyarországi Egyesülete

Palágyi Angéla

titkár

41.

Országos Statisztikai Tanács


elnök

42.

Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány

Kovátsné Dr. Loch Ágnes

kuratóriumi tag

43.

SZVT Turizmus Szakosztály

Dr. Szalók Csilla

elnökségi tag



Nemzetközi tudományos-szakmai szervezetben viselt tisztséggel rendelkező oktatók, kutatók 25. táblázat

Ssz. 1.

Nemzetközi tudományos-szakmai szervezet neve Academy of World Business, Marketing and Management Development

Oktató, kutató neve

Oktató, kutató funkciója


Advisory Board, member

Dr. Bankó Marietta

szerkesztőbizottsági tag, nemzetközi konferencia tudományos szervezőbizottsági tag

2.

Association of Educational Sciences

3.

Association of Japanese language Teachers in Europe (AJE)

Dr. Székács Anna

vezetőségi tag

4.

Atlas (Association for Tourism and Leisure Education)

Melanie Smith

elnök

5.

EAJS European Association for Japanese Studies


elnökségi tag (1996-2003 )

6.

IFSSO International Society of Social Sciences Organizations


vezetőségi tag

7.

International MBA Network

Dr. Kárpáti László

a Board tagja

8.

International Strategic Management Conference


Advisory Board and Review Committee, member

9.

International Strategic Management Conference


Regional Coordinator

10.

JSMR Japanese Society for Multicultural Relations


vezetőségi tag; európai képviselő

11.

Magyar Csődjogászok Egyesülete

Dr. Aszódi Ilona

elnök

12.

Nepalese Academy of Management


Advisory Board, member

Falkné Dr. Bánó Klára

elnökségi tag, alelnök (2000-2004)

13.

SIETAR Europa

14.

The Society for Gender Studies in Japanese


vezetőségi tag

15.

World Futures Studies Federation

Dr. Gáspár Tamás

elnökségi tag (2005-2009)


Tagsági Bizottság elnöke (2004-2010)


Nemzetközi és hazai tudományos díjakkal, elismerésekkel rendelkező oktatók, kutatók (1.11. értékelési szempont) Vezető oktatóink, kutatóink nemzetközi és hazai elismertségét jól mutatják a tudományos díjakra, elismerésekre vonatkozó adatok. Öt oktatónk összesen 8 nemzetközi díjjal, elismeréssel rendelkezik, míg 16 oktatónk 22 hazai elismerésben részesült. Nemzetközi tudományos díjak, elismerések 26. táblázat

Ssz.

Nemzetközi tudományos díj/elismerés megnevezése

A díjat/elismerést adományozó

Elismert személy neve

Elismerés éve

1.

"Palmes Academiques" érdemrend lovagi fokozata

Franciaország kormánya

Sólyom Csaba

2005

2.

Best East European Paper

Academy for Global Business Advancement, USA


2005

3.

Best Professor in Management Information System

World Education Dr. Jäckel Congress 2012, India Katalin

4.

Citoyenette d’Honneur Sociale ‘Pro Pace et Unitate Senatori e Meritu Honoris Causa'

Európa Tanács


1994

5.

Distinguished Scholar

Academy for Global Business Advancement, USA


2012

6.

Felkelő Nap Nyakszalag rendje

japán császár


2005

7.

Jean Monnet Chair

Európai Bizottsága

Dr. Majoros Pál

1998

8.

Outstanding Research Award

Institute for Business and Finance Research, USA


2011


2012


Hazai tudományos díjak, elismerések 27. táblázat

Ssz.

Hazai tudományos díj/elismerés megnevezése

1.

2006. év idegenforgalmi oktatója

Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság – Turizmus Szakosztály

Dr. Szalók Csilla

2006

2.

A számvitel fejlesztéséért

Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete

Dr. Sztanó Imre

2005

3.

Akadémiai Ifjúsági Díj

MTA

Dr. Szemlér Tamás

2001

4.

Akadémiai Ifjúsági Díj

MTA

Dr. Novák Tamás

1995

5.

Akadémiai Nívódíj

MTA - Akadémiai Kiadó


2009

6.

Brassai Samuel díj

MANYE (Magyar Alkalmazott Nyelvészek Egyesülete)


2006

7.

Fáy András díj

MTA/OTP

Dr. Majoros Pál

1999

8.

Fényes Elek Díj

Miniszterelnök


2005

9.

Gajzágó Salamon Díj

Állami Számvevőszék

Prof. Dr. Vigvári András

2009

10.

Hagelmayer István-díj

Állami Számvevőszék

Dr. Roóz József

2002.

11.

MTA akadémiai pályadíj

MTA

Dr. Törzsök Éva

1986

12.

MTA Akadémiai-díj

MTA

Dr. Gundel János

1999

13.

MTA Bolyai Emléklap a kiemelkedő kutatói tevékenységért

MTA Bolyai Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma

Dr. Gáspár Tamás

2003

14.

Nívódíj

Művelődésügyi Minisztérium

Falkné Dr. Bánó Klára

1983

15.

Pro Scientia Aranyérem

Magyar Tudományos Akadémia

Dr. Kovács Tamás

2001

Pro turismo

Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli Miniszter

Dr. Szalók Csilla

2005

16.

A díjat/elismerést adományozó szervezet


Elismert személy neve

Elismerés éve


17.

Publikációs Nívódíj

MTA Marketingtudományi Bizottsága


2010

18.

Tangl Ferenc díj


Dr. Gundel János

2006

19.

Tangl Ferenc díj


Dr. Kádas Lajos

2003

20.

Tarján József díj


Dr. Kádas Lajos

2008

21.

Trefort Ágoston díj

Oktatási Minisztérium


2000

22.

Venesz József emlékérem

Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség

Dr. Kádas Lajos

2006

4.2. TUDOMÁNYOS ÉS KUTATÁSI EREDMÉNYESSÉG A teljes munkaidőben foglalkoztatott kiemelkedő idézettségű oktatók, kutatók neve, publikációik és idézettségük (2.3. értékelési szempont) A teljes munkaidőben foglalkoztatott 25 kiemelkedő idézettségű oktató, kutató publikációinak és idézettségüknek a száma a független idézetek rangsorában 28. táblázat

Ssz.

NÉV

Független idézet tudományos közleményekre

Publikációk száma

1.

Prof. Dr. Vigvári András (MTMT)

535

264

2.

Prof. Dr. Hidasi Judit (saját gyűjtés)

433

199

3.

Prof. Dr. Veres Zoltán (saját gyűjtés)

217

229

4.

Dr. habil Gundel János (saját gyűjtés)

165

462

5.

Dr. Majoros Pál (saját gyűjtés)

135

134

6.

Dr. Antalóczy Katalin (saját gyűjtés)

108

99

7.

Dr. habil Heidrich Balázs (MTMT)

100

123

8.

Dr. Novák Tamás (saját gyűjtés)

80

125

9.

Dr. Szemlér Tamás (saját gyűjtés)

68

160



10.

Dr. Csesznák Anita (MTMT)

59

8

11.

Dr. habil Bajomi-Lázár Péter (saját gyűjtés)

58

67

12.

Dr. Totth Gedeon (saját gyűjtés)

52

72

13.

Dr. habil Kozár László (MTMT)

46

44

14.

Dr. Gáspár Tamás (saját gyűjtés)

45

117

15.

Dr. Farkas Szilveszter (MTMT)

45

63

16.

Dr. Eszes István (saját gyűjtés)

40

102

17.

Falkné dr. Bánó Klára (saját gyűjtés)

32

58

18.

Dr. habil Pethő László (saját gyűjtés)

32

88

19.

Dr. Nádor Éva (saját gyűjtés)

30

55

20.

Dr. Zsugyel János (MTMT)

29

60

21.

Dr. Tarján Tamás (saját gyűjtés)

24

32

22.

Dr. Mérai László (MTMT)

17

11

23.

Prof. Dr. Kondorosi Ferenc (MTMT)

16

62

24.

Dr. Sivák József (MTMT)

16

31

25.

Dr. Sinkovics Alfréd (MTMT)

11

100

K+F+I célra elnyert pályázati források mértéke illetve növekedésével kapcsolatos célkitűzések (2.4. értékelési szempont) A BGF Pályázati és Projekt Irodájának támogatása, a nemzetközi kapcsolatok növekvő száma, a hazai partner és vállalati kapcsolatok tudományos irányultságának erősítése várhatóan újabb lehetőségeket teremt pályázatok benyújtására. Fontosnak tartjuk az olyan területek kutatását, amelyek:

     

megalapozzák a vállalkozások stratégiai döntéseinek előkészítését, előkészítik a termékfejlesztést, támogatják a fenntartható (zöld) vállalkozások működését, szükségesek a szolgáltatások minőségbiztosításához, elemzik a fogyasztói magatartás és trendek változásait, a települések, régiók turisztikai fejlesztési terveinek elkészítéséhez kapcsolódnak;



vagy amelyek az alábbi kutatási problémákra koncentrálnak:

        

termelés ütemezés optimalizálása és modellezése, könyvvizsgálati kérdések: módszertan, jövőkép, számviteli területek: környezeti számvitel, számviteli szabályozás, pénzügyi kockázatok diagnosztizálása és mérése a gazdaság különböző szegmenseiben, a közfeladat ellátás pénzügyi és menedzsment vonatkozásai, menedzsment: cross-cultural management, élelmiszer biztonsági és élelmianyag kutatások, alkalmazott nyelvészeti kutatások, társadalmi attitűdök kutatása.

Mindezen kutatások csak áttételesen növelhetik az árbevételt, éppen ezért intézményünk jellegéhez igazodóan fontosnak tartjuk az innovációs járulék terhére folytatott kutatásokat. Az elmúlt években több karunk is kapott ilyen jellegű kutatási megbízásokat gazdálkodó szervezetektől. Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A KVIK kutatási megbízásai (2011-2012) 29. táblázat

GfK Hungária Kft. Unilever Kft. MÁV

A K+F+I megbízások piackutatásra, szolgáltatási termékfejlesztésre irányultak, amelyeket a megrendelő döntéshozói a vállalati stratégiában illetve marketingpolitikában használtak fel.

Danubius Hotels Zrt. Gundel Étterem Auchan

Tervezési felmérés, dokumentáció összeállítása

IKEA

Tervezési felmérés, dokumentáció összeállítása

Az előzőekben bemutatott kutatókonyha beruházás a felsorolt célokon túl megteremti a lehetőséget, hogy a köz- és gyermekétkeztetéssel, valamint ételkiszállítással foglalkozó vállalkozásoktól is számíthassunk megrendelésekre. A beindulást követő első évben azonban csak 1-1,5 millió forintos bevételt terveztünk. A későbbiekben a köz- és gyermekétkeztetést megrendelő és finanszírozó önkormányzatok és állami szervek is érdeklődhetnek az egészségesebb ételeket és menüsorokat kikísérletező konyha szolgáltatásai iránt. A kutatókonyha együttműködő partnereivé válhatnak olyan táplálkozással foglalkozó



intézmények, szervezetek, mint például az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal. Külkereskedelmi Kar A KKK kutatási megbízásai (2011-2012) 30. táblázat

Garzon Bútor Kereskedelmi Kft

Fogyasztói attitűdök és preferenciák a bútorpiacon

IMMOCHAN Magyarország Ingatlanüzemeltető és –bérbeadó KFT

Auchan Kereskedelmi Központok vonatkozásában a „QUALICENTRE” és „ECOUTE CLIENT” elnevezésű közvélemény-kutatások

CEMEX Üzleti Központ Kft

Humánerőforrás-fejlesztés

Az innovációs járulék terhére folytatott kutatások lehetőségének jogszabály változás miatti megszűnése kedvezőtlenül hat a szolgáltató ágazatban működő vállalatok felől érkező kutatási megrendelések alakulására. E mellett azt is figyelembe kell venni, hogy ebben az ágazatban igen nagy számban vannak jelen a mikro és kisvállalkozások, amelyek nem rendelkeznek kutatásra fordítható forrásokkal. Tervezésünkben ezekkel a tényekkel számoltunk és ezért kívánunk a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetni egyéb kutatási célú pályázati források felkutatására. Piaci partnereinket be kívánjuk vonni a különböző nemzetközi kutatási pályázatokba is.

4.3. K+F ÉS INNOVÁCIÓS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA Az innovációs eredmények hasznosulására alapvetően az alkalmazott kutatási aktivitás, a piaci együttműködések erősödése és a K+F+I tevékenységek során létrehozott új érték, szellemi hozzáadott érték hasznosításából számítunk.

Bejelentés alatt álló és bejegyzett szabadalmak, oltalmak, bejegyzett és dokumentált know-how-k száma (3.1. értékelési szempont) Szakterületünkön az értékteremtésnek kevéssé jellemző formája szabadalmak, szabadalmi oltalom alá eső produktumok létrehozása. Mégis, léteznek bizonyos know-how értékűnek tekinthető eredmények. Az alábbi táblázat munkatársaink ilyen önálló produktum létrehozására irányuló tevékenységének eredményeit mutatja. Ezek olyan teljesítmények, melyek a gyakorlatban már bevezetésre kerültek, vagy a jövőben valószínűleg bevezethetőek. Ezek jellemzően eljárások. A know-how olyan értelmezését alkalmaztuk a lista összeállításakor, mely szerint „az olyan gazdasági, műszaki, szervezési ismeret, tapasztalat, mely a gyakorlatban felhasználható, hozzáférése korlátozott, és amely szerzői jogvédelemre számot tartó produktum”.



Szabadalom, oltalom, know-how 31. táblázat

Sorszám

Szabadalom, oltalom, know-how

Bevezetés éve

1.

Termelésütemezés optimalizálása

még nem került bevezetésre

2.

Termelésütemezés modellezés


3.

Logisztikai szimulációs eljárások kidolgozása


4.

Az önkormányzati gazdálkodásban rejlő kockázatok feltárása (risk mapping). A helyi önkormányzati gazdálkodás kockázati pontjainak meghatározása, a kockázatok scoring alapú mérésének megvalósítása.

2011

5.

A helyi önkormányzatok ellenőrzésre történő kiválasztása es bonitásának meghatározása. A pénzügyi kapacitás fogalmának önkormányzatokra történő elvi es számszerű meghatározása, annak a bonitás megállapítására történő alkalmazása.

2011

6.

A teljesítés szemlélet érvényesülése a hazai felsőoktatási intézmények számvitelében.


7.

Az online vizsgáztatás pedagógiai jelentősége.


8.

Számviteli információs rendszer értékelemzése.


9.

Algebrai módszerek piaci értékesítéshez


10.

Döntési modell ICT beruházáshoz: ICT beruházások hasznosság-alapú mérése, a megvalósult beruházások értékteremtésének elemzési modellje


11.

Kockázati tőkebefektetést minősítő modell: azon vállalatok kiválasztása, amelyek alkalmasak különböző szempontok szerint a kockázati tőke fogadására


12.

Kozár modell: kereskedelmi-kalkulációs modell, közép és hosszú távú gazdasági döntések (banki, beruházási) támogatására.

13.

KAVA modell: A vásárok, kiállítások tervezésének és értékelésének támogatása

2010

14.

HAEM modell: a méz termelés makrogazdasági értékelése

2011

15.

KAM modell: marketingdöntések pénzügyi elemzése, vizsgálata

2012


2004, 2010


16.

Eljárás piridazino[4,5-b]kinoxalin-5,10-dioxid származék előállítása

1980

17.

Eljárás 2-hidroxi-metil-kinoxalin-1,4-dioxid származék előállítására

1980

18.

Eljárás kinoxalinil-etenil-ketonok előállítására

1980

19.

Eljárás kinoxalin-1,4-dioxid-származékok előállítására

1980

20.

Eljárás kinoxalin-1,4-dioxid-származékok előállítására

1981

21.

Eljárás szója és egyéb hüvelyes magvak antinutritív anyagainak inaktiválására mikrobiológiai úton

1990

22.

Eljárás takarmány előállítására fitomasszák pépesítésével

1987

K+F és innovációs eredmények értékesítéséből származó bevétel (3.2. értékelési szempont) A felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát erősítő tudás- és technológiatranszfer szervezetek (3.3. értékelési szempont) A tudás- és technológiatranszfer szerepe az alkalmazott kutatások főiskoláján A Főiskola esetében a kutatás-fejlesztés és innováció az alábbiak szerint értelmezhető:







Az alkalmazott kutatások főiskolája alakítson ki fenntartható kapcsolatot a munkaerőpiaccal kölcsönös együttműködés alapján, ahol a szereplők meghatározott munkamegosztásban fejtik ki tevékenységüket, képviselőik állandó rendszerességgel részt vesznek egymás testületeiben és ott érdemi beleszólási jogkörökkel rendelkeznek. a kutatás-fejlesztést elsősorban a köz- és magánszférából alapvetően a munkaerőpiacról érkező megbízások jelentik, amelyek alapvetően a nemzetközi, illetve a hazai szakmai újítások hazai szervezeteknél történő bevezetését és működtetését segítik elő (új innovációk, módszerek, modellek stb. adaptációja). Az innováció pedig azt jelenti egy alkalmazott kutatások főiskolájában, ami akár a nemzetközi tapasztalatok megismerése nyomán a korszerű módszerek átvételében és adaptálásában, vagy az innovációk folyamatos figyelésében és oktatásban történő bevezetésében jelentkezik.

A BGF esetében a tudás- és technológiatranszferek 3 szintjét lehet megkülönböztetni:

 

felsővezetői transzfer és partnerség (külső kapcsolatrendszer kiépítése ápolása, irányítása); központi, funkcionális transzfer és partnerségi szervezetek (Vállalati Kapcsolati Iroda, Pályázati és Projektiroda, Kutatóközpont, alapozó és szakmai intézetek)





kari transzfer és partnerségi szervezetek (kari vállalati kapcsolatok és pályázati projektek koordinációjáért kijelölt felelős személyek, intézeti tanszékek, kutatócsoportok)

A tudás- és technológiatranszfert közvetlenül szolgáló szervezeti egységek A Budapesti Gazdasági Főiskolán – központi szervezetként – tudás- és technológiatranszfert közvetlenül három szervezeti egység szolgálja, a partnerkapcsolatok stratégia szintű kezelését a Kutatóközpont, a Vállalati Kapcsolati Iroda, a tudástranszfer pályázati úton történő forrás bevonását a Pályázati és Projekt Iroda támogatja. Mindhárom szervezet a Budapesti Gazdasági Főiskola Rektorátusához tartozó szolgáltató szervezet, a Kutatóközpont önálló, a másik két szervezet a Felnőttképzési Központ keretében működő szervezeti egység. A BGF Szervezeti és Működési Rendje szerint a Kutatóközpont a Főiskola nem kari szervezetbe tartozó kutatási szervezeti egysége, amely különösképpen az alábbi feladatokat látja el:

    

kutatási projektek koordinációja, a tudományos publikációs és az innovációs tevékenység koordinálása, az oktatók doktori iskolai aktivitásának elősegítése, a tudományos konferencia-részvétel koordinálása, értékelése, támogatása, a TDK-tevékenység ösztönzése.

A Kutatóközpontban három transzferterület nevezhető meg:

 



Az alapkutatásokból (elsősorban OTKA projektekből) származó alkalmazott kutatási „melléktermékek”. A gazdaság szereplőivel tervezett célorientált együttműködési programok a tudás és technológia sokirányú transzferálását teszik lehetővé. Ezek a programok azon alapulnak, hogy az együttműködő felek profilja, további céljaik több ponton összekapcsolódnak. Az intézmény saját forrásai terhére olyan K+F célú kutatási programok működnek, amelyek már a kutatási projekt folyamatában is lehetővé teszik, sőt igénylik különböző gazdasági szereplők bevonását. A projektek sikeres lezárását követően a program során megszerzett know-how-k tudás- és technológiatartalma piaci alapú transzfert generálhatnak.

A BGF Szervezeti és Működési Rendje szerint a Pályázati és Projekt Iroda hatáskörébe tartozik:

   

a hazai és nemzetközi pályázási lehetőségek folyamatos feltárása, pályázatok készítése a karok és egyéb szervezeti egységek bevonásával, melynek során szorosan együttműködik a kari pályázati referensekkel, a pályázat formai feltételei teljesítésének ellenőrzése, az elnyert pályázatok végrehajtásának koordinálása a pályázat szakmai felelősével együttműködésben.



A Vállalati Kapcsolati Iroda feladatköre különösen:

  

a vállalati kapcsolatok feltárása, folyamatos bővítése, megújítása, a vállalati kapcsoltatok különböző formáinak beépítése a Főiskola működésébe, az oktatási, kutatási intézményfejlesztési folyamatokba, a vállalati (személyi, tárgyi, pályázati) erőforrások felkutatása, és a kölcsönös előnyök felhasználásával történő hasznosítása.

A Vállalati Kapcsolati Iroda tudás- és tehnológiatranszfer támogató tevékenysége az alábbi főbb formákban valósul meg:

    

kapcsolattartás a kiemelt vállalati partnerekkel, új együttműködési formák biztosítása, új együttműködések létrehozása, naprakész adatbázis vezetése a vállalati kapcsolatokról, innovációs hozzájárulás keretében megvalósuló kutatási projektek, részvétel vállalati projektekben, vállalati megbízások teljesítése, munkaerő-piaci igények visszacsatolása az oktatásba a szakokhoz rendelt tanácsadói testületek felállításával és a rendszeres munkaerő-piaci felmérésekkel.

A tevékenységrendszer gyakorlásából eredő eredmények Az alábbiakban összefoglaló jelleggel bemutatjuk a BGF 2009-2011. évi kutatási célú pályázati tevékenységének összefoglaló adatait: Kutatási célú pályázati tevékenység, 2009-2011 32. táblázat

Mutatószám megnevezése

2009

2010

2011

K+F+I céllal benyújtott pályázatok száma (db)

--

1

3

Elnyert pályázati támogatásból K+F +I célra fordított összeg (MFt)

--

6,5

24,87

A fenti adatok (főképp a kutatási célú pályázati lehetőségek korlátozott számának tükrében) egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a Főiskola elkötelezett a kutatási tevékenység támogatása mellett, a bevont forrás nagysága exponenciálisan nő. 2012-ben már benyújtott egy komplex TÁMOP 4.2.2 kutatási pályázatot a Főiskola, mint konzorciumvezető, non-profit és for-profit vállalati partnerek bevonásával, mintegy 420 M Ft értékben. Sokatmondóak a BGF partnerkapcsolatokra vonatkozó adatai is, mivel gyakorlatorientált főiskolaként elengedhetetlen, hogy több szálon függő széles merítési bázisú kapcsolati rendszerrel rendelkezzen:



A BGF kapcsolati rendszere* (2012. június) 32. táblázat

Kar

Nemzetközi intézményi partnerkapcsolatok száma

Vállalati partnerkapcsolatok száma

Non-profit partnerkapcsolatok száma

GKZ

8

38

7

KKK

112

252

13

KVIK

89

231

9

PSZK

25

300

33

*Megjegyzés: az egyes oszlopok nem összegezhetőek, tekintettel arra, hogy egy partnerrel több kar is folytathat együttműködést. A fenti értékek olyan kapcsolatokat is tartalmaznak, amelyek vonatkozásában még nem született együttműködési megállapodás.

Jó gyakorlatok a technológia- és tudástranszfer megvalósulásában a BGF-en

Példák a Kutatóközpont aktivitására 1. Az Országos Tudományos Kutatástámogatási Alaptól pályázati támogatást nyert egyik kutatásunk (K 81565) témája a „Kompetenciaalapú kockázatmenedzsment szolgáltatásprojektekben”. A kutatás fókuszában az áll, hogy a szolgáltatás-projektekben az immateriális eszközök milyen módon képeznek vevőértéket és stratégiai erősséget a kockázatérzet csökkentésével. A kutatás célcsoportját az építés-szerelési ipar, az engineering, a tanácsadás, az ad hoc piackutatás és a reklámipar döntéshozói alkotják. A 2010 és 2013 között futó kutatási programot egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat zárja az új-zélandi University of Auckland és a Hamburg School of Business Administration bevonásával. Figyelembe véve, hogy a tudományos eredmények ezen a területen rendkívül szórványosak, a kutatás várható hozama mind az akadémiai, mind az üzleti szféra számára újszerű. A várható eredmények gyarapíthatják ismereteinket a vállalatok versenyképességéről. Ezen túlmenően proaktív eszközt adhat a vállalati projektpartnerek kezébe hatékony kockázat-menedzsment stratégiák megvalósítására. Ebben a kutatási programban a releváns célcsoportok körében 2011-ben felépítettünk egy olyan ipari panelt, melyben a résztvevő paneltagok folyamatosan transzferálják felénk azokat a knowhow értékű tapasztalataikat, amelyek az intézményen belüli tudástranszfer segítségével az oktatási programokba és a kutatási tudástárba beépülnek. Ellenkező irányban transzferálódnak a kutatás részeredményei, illetve olyan alkalmazott kutatási outputok, amelyek az ipari panel egyes tagjaival kötött bilaterális megállapodások alapján folytatott kutatásokból származhatnak.

2. A Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontja és a Kürt Akadémia között létrejövő együttműködési program szerint olyan szakmai workshopok, továbbá közös kutatások indulnak, melyek a két intézmény know-how-jának szinergikus egyesítésével a tudás- és



technológiatranszfert széles vállalati körben tudja megvalósítani. Így egy valós érdekeken alapuló kapcsolati háló építhető fel a gazdasági élet szereplőivel. Az együttműködés első moduljai:







„Kockázat” címen nemzetközi workshop, szakmai fórum közös szervezésben, mindkét fél részéről reprezentált résztvevőkkel. A tematikus workshop teljesen nyitott bármely szakmai irányban, és célja az egyes szakterületeken felhalmozódott kockázatkezelési és kockázat-kommunikációs tudás megosztása. Tervezzük a program eredményeinek szélesebb körű kommunikációját is. Közösen szervezett kutatás vállalati felsővezetők körében a BGF Kutatóközpontban már folyamatban lévő digitális identitás-kutatáshoz kapcsolódva. Ebben a programban a tudástranszfert az biztosítja, hogy közös kommunikációs outputokat tervezünk tudományos és szélesebb szakmai körökben is. További tudás- és technológiatranszfert megvalósító programok lehet közös képzési programok fejlesztése, illetve a meglévő képzési struktúrában együttműködési lehetőségek feltárása.

Központi Gyakorlati Képzőhely A hallgatók gyakorlati oktatásának erősítése, a képzések munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása, a végzett hallgatók elvárt kompetencia-fejlesztése érdekében többfunkciós gyakorlati képzőhely került kialakításra a BGF Markó utcai épületében, önálló létesítményként. Itt a vállalati együttműködéseknek köszönhetően a hallgatók évközi szakmai gyakorlatukat tölthetik valós munkahelyi környezetben, ahol tényleges vállalati projektekben vesznek részt gyakorlati szakemberek (mentorok) irányításával. A képzőhelyen egyidejűleg több szakterület hallgatói tölthetik évközi szakmai gyakorlatukat, a már működő TanUtazási Iroda, TanÜgyviteli Iroda, TanKommunikációs Iroda, Fókuszlabor, és Call Center egységekben. Vállalati Kapcsolati Adatbázis A Vállalati Kapcsolati Iroda működteti azt az újonnan létrehozott korszerű adatbázist, mellyel egy vállalati regiszter jött létre a meglévő és potenciális vállalati kapcsolatokról. A rendszer célja a Budapesti Gazdasági Főiskola vállalati partnereinek nyilvántartása, a vállalati szférához tartozó kapcsolódási pontok egységes kezelése, a megállapodások és a belső használatú dokumentumok (befogadó nyilatkozat, szakmai gyakorlati bejelentő adatlap, szerződéstípusok) központosított támogatása. Munkaerő-piaci felmérések A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében rendszeresen felméréseket végzünk a munkaadók véleményének megismerése érdekében. A piaci szereplők visszajelzése fontos a Főiskola számára, mert ebből kaphatnak külső visszaigazolást, hogy az oktatási tevékenység mennyire versenyképes, illetve a hallgatók mennyire tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez. Ezen felül a munkaadók véleménye segíteni tudja különböző oktatásikutatási-innovációs fejlesztések irányának meghatározását. Legutóbb a 2010-ben megvalósított



felmérés során közel 200 hazai vállalat bevonásával folytattunk többszintű megkérdezést, melynek számos egyéb eredménye mellett kiderült, hogy a cégek 53 %-nál jelent előnyt a BGF által kiállított oklevél, további 8 százalékuk pedig kifejezetten pozitívan értékeli munkaerőfelvételkor a BGF-es diplomát. Nemzetközi transzferek behozatala a BGF K+F+I tevékenységébe Team Academy projekt A tanuló-centrikus képzés megvalósítása hagyományos képzési környezetben jelentette a finn Team Academy módszertan licencének átvételét 2010-2012 között a BGF TÁMOP 4.1.2 projektjének keretében. A nemzetközi tudástranszfer az alábbi résztevékenységek folyamatában valósult meg:

     

a külföldi módszertan megismerése együttműködési megállapodás a partnerrel részvétel a partner által nyújtott oktatói képzésben módszertan átvétele (tanulói környezet kialakítása) módszertan adaptálása a hazai körülményekhez módszertan megvalósítása (szakirány indítása a gazdálkodási és menedzsment alapszakon).

Leonardo da Vinci Referenciaanyag projekt Az európai kis- és középvállalkozási szektor nemzetközi mobilitásának elősegítésére irányuló projekt keretében 8 országra kiterjedő összehasonlító kutatási és on-line tananyag-fejlesztési tevékenység valósult meg. A projekt eredményei között szerepel a 8 országra kiterjedő összehasonlító tanulmány, a nemzeti tanulmányok, valamint az ezekből az anyagokból készült elektronikus tananyagok. A kutatási tevékenység és így a nemzetközi tudástranszfer eredményei elsőként az oktatásban, majd közvetetten a kis- és középvállalkozói szektor fejlődésében, nemzetközi mobilitásának javulásában jelentkeztek. Leonardo da Vinci Innováció Transzfer - CEUIAM, MONTIFIC és GOSPEL projektek A nemzetközi tudástranszfer három egymást követő partnerségi projekt keretében valósult meg és teljesedett ki. Az első projekt keretében kerültek kidolgozásra az Internal Financial Control Assessor képzés kutatási és tananyagai, melyek új módszertanon alapulnak, a COSO és az ISO15504 elemeinek ötvözésével, ennek többnyelvűsítése történt ontológiai és terminológiai módszertanok alkalmazásával a második projekt keretében. Az angol és a magyar mellett teljes körű spanyol, román és német, valamint szlovák nyelvű terminológiai szótár került kidolgozásra és beépítésre a képzési programba, a tananyagokba, továbbá az önálló tanulásnak helyt adó internetes felületbe, valamint a vizsgaportálba. A harmadik projekt fő célja ennek a tudásbázisnak tudástranszferként történő közvetítése a vállalkozások felé, a felelős vállalatirányítás, felelős vállalkozás (trusted business) eredményeinek (elveinek, folyamatfelmérésének stb.) átültetése a vállalati gyakorlatba.



Leonardo da Vinci Innováció Transzfer - ARIADNE projekt A projekt alapvető célja a szociális gazdaság működtetésében felhalmozott tudás, tapasztalatok, innovációk európai szintű összegyűjtése, majd egy közösen kialakított képzési anyag kidolgozása a szociális gazdaságban dolgozó menedzserek számára. További tervezett tudástranszfer projektek A korábbi eredmények alapján egyre összetettebb kutatási programok megvalósítását tűzi ki célul a Főiskola. Ennek eredményeként TÁMOP pályázat keretében vállalati partnerek bevonásával, mintegy 420 MFt értékben egy olyan két éves alapkutatást tervezünk megvalósítani, amelynek célja a kórházi ellátás hatékonyságának javítása lesz, egyrészt az orvosi döntéseket elősegítő módszerek fejlesztése, másrészt a gazdálkodás optimalizálása segítségével. A kutatási terv öt fő elemből áll: 1. 2. 3. 4. 5.

Adatbiztonság-tudatos, elemzés központú adatgyűjtés és –integráció Esetfüggő egészség- és kórház-gazdaságossági hatékonysági modellek kidolgozása Esetfüggő, ügyfélközpontú gazdaságtudatos kórházi protokollok kidolgozása Kognitív informatikai megoldások kidolgozása input adatok létrehozására Képzést és előkészítést segítő, fizikai 3D szimulációs környezet létrehozása.

Szakmai tanácsadó testületek A főiskolai vezetés és a szakmai intézetek munkáját a szakma kiváló képviselőiből álló tanácsadó testületek segítik, kapcsolatot teremtve a gazdasági élet és a gyakorlatban hasznosítható tudás között. Közreműködésük jelentős a képzési tevékenység hatékonyság-vizsgálata szempontjából is. Rendszeresen kikérjük véleményüket a tantervek, tantárgyi programok, szakindítások, továbbképzési kurzusok szakmai (munkaerő-piaci) véleményezése érdekében.

4.4. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSOK FŐISKOLÁJA CÍMHEZ KAPCSOLÓDÓAN Az Intézményfejlesztési Terv 1. számú mellékletében kifejtettük, mely intézményi profilunkba vágó szakterületeket tartjuk perspektivikusnak általában véve a K+F+I tevékenységünk szempontjából, illetve megjelöltük azokat a célokat is, melyektől hosszú távon a kutatási tevékenység felfutását várjuk. Jelen alfejezetben az alkalmazott kutatások főiskolája címhez kapcsolódó többlettámogatás segítségével megvalósuló fejlesztéseket vesszük sorra, melyek természetesen kapcsolódnak a korábban meghatározott prioritásokhoz. A címhez járuló finanszírozási többlettámogatást három stratégiai irány időben ütemezett kibontakoztatására kívánja felhasználni a Főiskola. A kibontakoztatás mértéke és ütemezése a BGF-nek ezen IFT-ben vállalt indikátorai szerint alakulna.



Első stratégiai irány: a belső feltételek megteremtése

 A Kutatóközpont kibővítése Kutató és Innovációs Központtá, amelyben az innovációk értékesítése is helyet kap, és emellett ellátja a tudástranszfer szervezésének feladatait is. Kezeli a kutatási pályázatokat, felelős a kutatási tevékenység szervezéséért, a tervek megvalósításáért.

 Ahhoz, hogy sikeresen szerepelhessünk a kutatási pályázatokon, mindenképpen meg kell szervezni a pályázati önrész rendelkezésre állását. Ehhez a Kutató és Innovációs Központnak, a karoknak, valamint a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságnak a folyamatos együttműködése szükséges.

 Piackutatás, ajánlati portfolió kidolgozása, marketingtevékenység. Ahhoz, hogy kutatási tevékenységünk piaci alapon is szervezhető témákat foglaljon magában, mindenekelőtt fel kell mérnünk (elsősorban közeli partnereink körében), hogy milyen kutatásokra alakulhat ki a legnagyobb igény a hazai vállalkozások körében. Ezután a Főiskola profiljához kötődő szolgáltatási portfolió kialakítása következik, amelynek termékeit országszerte népszerűsítjük annak érdekében, hogy (szakmai és finanszírozó) partnereket találjunk a konkrét kutatási projektek megvalósításához. Második stratégiai irány: a fejlesztendő kutatási, fejlesztési témák, területek kibontakoztatása A Főiskola tudásvagyona és társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszere alapján a következő innovációs területeken látunk komoly fejlesztési lehetőségeket. Hangsúlyozandó, hogy az alábbi területeken komoly piaci és/vagy társadalmi igényeket is azonosítottunk a K+F+I tevékenység eredményeinek felhasználására.

 Pénzügyi

kockázati modellek fejlesztése (eladósodottság, fizetési közintézmények-intézményhálózatok pénzügyi fenntarthatósága stb.).

kockázatok,

 Fogyasztói viselkedésminták, ehhez kapcsolódó értékesítési módszerek vizsgálata.  A társadalom pénzügyi kultúrájával kapcsolatos kutatások, illetve ehhez kapcsolódó kommunikációs stratégiák fejlesztése.

 Társadalmi

folyamatok vizsgálata, elsősorban a számítástechnika hatásainak szempontjából, illetve ebből kiindulva új tanulási módszerek, innovatív, intelligens tanulási környezet fejlesztése.

 A vendéglátáshoz, gasztronómiához kapcsolódó hungarikumok feltárása, védelme, és elérhetővel tétele a külföldi kereslet számára. Harmadik stratégiai irány: Az eredmények külső elismertetése, a nemzetközi tudományos életben való részvétel Alkalmazott kutatási stratégiánk alapelemének tekintjük az elért eredmények társadalmi kommunikációját és megosztását. Enélkül a BGF tudásközpont szerepe nem lenne



megvalósítható. Ebből következően a kommunikációt és disszeminációt önálló stratégiai irányként azonosítottuk.

 Alkalmazott kutatási fórumok szervezése széles hazai és nemzetközi részvétellel: olyan szakmai konferenciák szervezése, melyen képviseltetik magukat a szakterület európai felsőoktatási intézményei, elismert tudományos szaktekintélyei, valamint a hazai vállalkozási szféra szakterületen működő képviselői.

 Részvétel a nemzetközi kutatói hálózatokban, illetve azok létrehozása. Az európai válság elmélyülésével párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzetközi folyamatok megértésével kapcsolatos kutatások, melyeket csak több térséget átívelő kutatócsoportok valósíthatnak meg sikerrel. A közeljövőben arra törekszünk, hogy a gazdasági folyamatokkal kapcsolatos kutatásokat alapíthassunk minél több nemzetközi partner bekapcsolásával. Az Alkalmazott kutatások főiskolája cím elnyerése esetén az alábbi eredmények elérésére számítunk az IFT megvalósítási időszakára vonatkozóan. A BGF alkalmazott kutatások főiskolája kiválósági minősítés elnyeréséhez meghatározott indikátor célértékei 33. táblázat

BGF összesen 2011

Indikátorok

(bázis)

2012

2013

2014

2015

Alkalmazott kutatási aktivitásokból származó bevétel (M Ft)

37

70,3

119,2

139

88,6

K+F+I célú piaci együttműködések száma (db)

12

11

11

13

16

K+F+I eredmények értékesítéséből származó bevétel (M Ft)

7

4,5

7,5

10,5

13,5

23

25

27

29

31

6

10

14

17

19

Intézmény által birtokolt szabadalmak, oltalmak, dokumentált know-how-k száma (db) Nemzetközi (saját szervezésű vagy társszervezésben megvalósított), a tudás- vagy technológia transzfert szolgáló konferenciák, workshopok száma (db)

A célértékek meghatározásakor a 2011. évet tekintettük bázisévnek, a 2012-re vonatkozó célértékek megadásakor figyelembe vettük az első kéz negyedév eredményeit. Az egyes célértékek, illetve azok teljesítése sikeres pályázati tevékenység, valamint a Szolnoki Főiskola 2013-ban várható beolvadásával jelentős mértékben módosulhat. Ki kell továbbá emelni azon bizonytalansági tényezők szerepét is (pl.: hallgatói létszám alakulása, finanszírozási rendszer



átalakítása), amelyek megfelelő információk hiányában csak korlátozott módon voltak figyelembe vehetőek az Intézményfejlesztési Terv készítésekor. A Főiskola vezetése és valamennyi munkatársa a változó környezetben is elkötelezett a stratégiai célok megvalósítása, az intézmény versenyképességének növelése, az alkalmazott kutatások főiskolája kiválósági minősítés feltételrendszerének való fenntartható megfelelés mellett.


Kutatás-fejlesztési és innovációs célrendszer – 1. sz. Melléklet

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS CÉLRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE

2012. JÚNIUS

Kutatás-fejlesztési és innovációs célrendszer – 1. sz. Melléklet

1.

SZ. MELLÉKLET:

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KUTATÁS-FEJLESZTÉSI

ÉS INNOVÁCIÓS

CÉLRENDSZERE

Bevezetés A Főiskolának – képzési tevékenysége mellett – kiemelt feladata a gazdaság- és társadalomtudományok, valamint a műszaki21 és az informatika képzési területekhez kapcsolódó alkalmazott kutatásokban, mind szélesebb körű szerepvállalás, nemzetközi és/vagy hazai partnerekkel. Intézményünk egyik kiemelt stratégiai célja, hogy alkalmazott kutatások főiskolájaként erősítse az oktatás és kutatás egységét a hazai felsőoktatási térben és mind inkább része legyen az európai felsőoktatási térnek és a nemzetközi tudományos életnek. E cél megvalósítása érdekében túllépünk az akkreditációs elvárásoknak történő megfelelés igényén és olyan kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység megvalósítására törekszünk, amelynek eredményei hasznosulnak a hazai és nemzetközi gyakorlati életben a vállalatok, a nonprofit szféra, és a költségvetési szektor gyakorlatában. Az alkalmazott kutatások fókuszában alapvetően öt nagyobb (és az oktatás szempontjából is hasznosíthatónak ítélt) terület áll:  

 



az innovatív és intelligens tanulási környezet, az ezzel kapcsolatos társadalmi folyamatok vizsgálata; a hazai pénzügyi kultúra színvonalának javítása, a társadalom pénzügyekkel kapcsolatos műveltségének fejlesztése, az élenjáró gazdálkodási módszerek elterjesztése a versenyés a közszektorban; a vendéglátáshoz, gasztronómiához, illetve nemzetközi szerepvállalásunkhoz kapcsolódóan a hungarikumok feltárása, védelme és elérhetővé tétele; társadalmi folyamatok vizsgálata az IKT-eszközök tanulási, gazdasági folyamatokba való bevonhatóságával kapcsolatban, valamint az eszközök mindennapi életre kifejtett hatásának elemzése; a Főiskola profiljához szorosan kapcsolódó üzleti tudományok (marketing, menedzsment, vállalati pénzügyek, stb.) eredményei vállalati alkalmazhatóságának kutatása.

A fenti témákkal kapcsolatban elsősorban olyan kérdéseket kívánunk előtérbe helyezni, amelyek hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez, javítják Magyarország megítélését, hírnevét a világban, ugyanakkor gyakorlati haszonnal járnak Intézményünk számára is. Mindemellett Intézményünk, hazai és nemzetközi partnereivel együtt megjelenik az alapkutatások területén is. A kutatási tevékenységbe megpróbáljuk bevonni a tehetséges hallgatókat, illetve a megrendelésre készített „piaci kutatások” esetében nagyobb szerepet is szánunk nekik.

21

A Szolnoki Főiskola integrációja esetén

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS CÉLRENDSZER – 1. sz. melléklet

A kutatási tevékenység néhány alapelve Az IFT-hez, illetve kutatási tevékenységünkhöz kapcsolódóan lefektethetünk olyan irányelveket, amelyek akár az IFT időtávján túl is meghatározzák Főiskolánk erre irányuló tevékenységét. 

Oktatás és kutatás együttműködése: kutatási tevékenységünk erősítése mellett továbbra is az oktatást tartjuk alapfeladatunknak. A két fő tevékenységnek, egymást erősítő, párhuzamos folyamatként kell futnia.



A fejlesztések hasznosulása az oktatásban és a gazdaságban: törekedni kell olyan kutatási projektek végrehajtására, amelyek pozitív hatással vannak a BGF versenyképességére, valamint társadalmi szempontból is hasznosak.



Hallgatók bevonása a kutatási tevékenységbe: a tehetséges hallgatóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy részt tudjanak venni (projektszerűen) az Intézményben folyó kutatási projektekben. Ez eredményes lehet a gyakorlati oktatás erősítése szempontjából (amennyiben alkalmazott kutatásról van szó), valamint a tudományos érdeklődés felkeltése érdekében is.



A kutatási tevékenység tervezettsége, folyamatos kommunikáció, és monitoring: ahhoz, hogy megfelelő mértékben fejleszteni tudjuk kutatási tevékenységünket, ki kell alakítani a megfelelő szervezeti kereteket, fel kell kutatnunk a lehetséges piaci és kutatási partnereket, át kell tekintenünk, hogy milyen alkalmazott kutatási témák tarthatnak számot a gazdasági szereplők figyelmére, tehát tudatosan kell szerveznünk K+F+I-tevékenységünket. Közben figyelemmel kell kísérnünk céljaink megvalósulását, motiválni kell a kutatói tevékenységet, és elismerési lehetőségeket kell teremtenünk a többletfeladatokat is vállaló kollégáknak. Ezeknek az elemeknek meg kell jelenniük az Intézmény belső és külső kommunikációjában egyaránt.



Nemzetközi dimenzió, partnerek: nagyon fontos, hogy Intézményünk ne elszigetelten jelenjen meg a nemzetközi térben, hanem jó kapcsolatait kihasználva, részese lehessen az Európát átívelő kutatási hálózatoknak, támogatva ezzel a nemzetközi tanulási környezet kiépítésére vonatkozó célunkat is.

Szervezeti keretek megteremtése Kutatási tevékenységünk fejlesztése érdekében elkerülhetetlen, hogy olyan támogató keretet teremtsünk a kutatás-fejlesztés intézményi folyamatainak, amely biztosítani tudja az eredményességet és hatékonyságot egyaránt. Ennek főbb elemeit intézményünk már megteremtette: 

BGF Tudományos Díj: a Főiskola vezetése a Tudományos Tanács jóváhagyásával az intézményben folyó kutatási és tudományos munka ösztönzése céljából tizenkét éve minden évben meghirdeti a BGF Tudományos Díj pályázatát. Ez jó motivációt jelent oktatóink számára.





Kutatóközpontot hoztunk létre, amely az intézmény kutatási tevékenységét szervezi, így külön kiemelt szervezeti egység felelős ezért a fontos területért. A Kutatóközpont feladata az is, hogy elősegítse a különböző intézményen belüli szervezeti egységek (intézetek) és több intézet munkatársaiból létrehozott (interdiszciplináris) kutatócsoportok eredményes pályázati tevékenységét, összefogja a kutatást támogató tevékenységeket, így például a konferencia-szervezést, illetve a partneregyetemekkel együtt folytatott doktori iskolai tevékenységet, valamint segítse az Intézményen belül született kutatási eredmények disszeminációját.

A fentiek mellett célul tűzzük ki, hogy megalkotunk egy kutatói értékelési modellt, valamint munkatársainknak részvételt biztosítunk a kutatással kapcsolatos képzéseken, tréningeken.22 Az alkalmazott kutatások prioritásával együtt ki kell emelnünk a tudástranszfer szerepét, amely Intézményünk esetében nem csak egyirányú lehet, hanem a külső partnerek felől, Intézményünk felé is értelmezhető. A legfontosabb feladat ebből a szempontból is az ipari és intézményi partnerekkel való jó kapcsolat fenntartása, az együttműködések mélyítése.

A kutatással kapcsolatos fő célok Intézményünk hagyományosan fontos területnek tekinti azon tevékenységeket, melyek tudományos teljesítmények létrehozására irányulnak. Ezzel összefüggésben hármas cél fogalmazható meg: 1. elsődleges célként tekintjük, hogy e kutatási eredmények a gyakorlati képzés követelményeivel összhangban, korszerű ismeretekkel és eredményekkel járuljanak hozzá az oktatásban megjelenő ismeretanyag frissítéséhez, tartalmi korszerűsítéséhez; 2. az intézményben felhalmozott tudományos ismeret, és szakmai tapasztalat csatolódjon vissza, közvetítsen eredményeket a gazdasági életnek, s ilyen módon, támogató jelleggel járuljon hozzá a gazdálkodó szervezetek eredményesebb működéséhez; 3. annak ellenére, hogy prioritásnak az alkalmazott kutatásokban való részvételt tekintjük, fontosnak tartjuk azt is, hogy eredményesen megjelenjünk az alapkutatások területén is. Ez a három cél alapvetően meghatározza azokat a területeket, amelyekkel foglalkoznia kell Intézményünknek az IFT megvalósításának időszakában. Az első célhoz kapcsolódóan alapnak az oktatók egyéni kutatótevékenységét tekintjük. Ez egyfelől közvetlen tananyagfejlesztésben jelenik meg. Ezt a folyamatot nem szükséges katalizálni (a humán erőforrás kiegyensúlyozottságára kell figyelemmel lennünk leginkább), mivel az oktatott területek többségének jellemzője a folyamatos változás, tartalmi megújulás, így oktatóink számára a tananyagok és segédletek fejlesztése nemcsak szakmai lehetőség, hanem alapvető kötelezettség. Ennek a fejlesztési tevékenységnek egyre inkább ki kell terjednie a nemzetközi 22

Az ilyen irányú szervezetfejlesztés különösen aktuálissá válik a Szolnoki Főiskola integrációjával.



folyamatok becsatornázására, az e-learning tananyagok előállítására, különböző új módszertanok bevezetésére. A Budapesti Gazdasági Főiskola munkatársai 2010-ben és 2011-ben több mint 200 különböző szintű publikációt (szakcikk, tanulmány, tankönyv, szakkönyv, jegyzet, stb.) jelentettek meg. Természetesen a legjelentősebb arányban az oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó tankönyvek, jegyzetek, példatárak szerepelnek. Az írott publikációs tevékenységen túl, jelentős az oktatók konferencia-részvétele is, amely fontosak a szakmai közéletben való megjelenés, részvétel szempontjából. Fontosnak tartjuk további kutatócsoportok létrehozását, mivel bizonyos tananyagok színvonalas fejlesztése megköveteli mind az interdiszciplinaritást, mind az azonos területeken működő kutatók kooperációját. A másodikként megjelölt cél esetében a vállalati megbízás alapján folyó kutatások fejlesztése a prioritás. Ezek a kutatások, a gazdálkodó szervezetek megkeresésével, a vállalkozásoknál megjelenő szakmai szükségletek kielégítésére, problémák megoldására koncentrálnak. Eredményük közvetlen hatással lehet az adott szervezet működésére. Valójában az intézményünkben felhalmozott szaktudás és tapasztalat egyfajta kisugárzása, a felsőoktatás és a szakmai élet közti kooperáció. Ilyen alkalmazott kutatás elsősorban a Főiskola hagyományaiból következően a piackutatás, a kommunikációs tevékenységek hatásai, pénzügyi kockázatok elemzése, fogyasztói szokásokkal kapcsolatos kutatások, melyek lehetővé teszik célzott kommunikációs akciók szervezését. Emellett jelentősek azok a vendéglátással kapcsolatos kutatások is (pl. gasztronómia), amelyek elsősorban szakmai partnereink számára járhatnak haszonnal, de az eredmények megjelenése, javítja az oktatás szakmai tartalmát is. Harmadik célunk az alapkutatásokra vonatkozik. Ezen tevékenységünk többek között két elnyert OTKA-projektben ölt testet: 

Kompetencia alapú észlelt kockázatok a projektpiacon A kutatás fókuszában az áll, hogy a szolgáltatás-projektekben az immateriális eszközök milyen módon képeznek vevőértéket és stratégiai erősséget a kockázatérzet csökkentésével. Az üzleti projektek marketingközpontú kutatása új kutatási terület, különösen szolgáltatás-nézőpontból. A kutatás célcsoportját az építés-szerelési ipar, az engineering, a tanácsadás, az ad hoc piackutatás és a reklámipar döntéshozói alkotják.



A szubszidiaritás érvényesülése a közpénzügyekben A kutatás célja, hogy feltárja az EU költségvetési rendszerében bekövetkező változásoknak a nemzeti közpénzügyi rendszerekre gyakorolt hatásait, emellett bemutassa Magyarország és néhány szomszédos, újonnan csatlakozott, valamint csatlakozás előtt álló ország szubszuverén kormányzati rendszerét, és ezek fejlesztésének irányait. A kutatás eredményeivel hozzájárul egy olyan kormányzati szintek közötti közpénzügyi menedzsment-rendszer kidolgozásához, amely összhangban van az EU átalakuló költségvetési rendszerével, valamint a változó regionális politika új intézményrendszerével és biztosítja az euró-zóna által elvárt költségvetési fegyelmet.



Alapkutatásaink a pénzügyi folyamatok, illetve a közgazdaságtan olyan gyakorlati kérdéseire fókuszálnak, amelyek oktatási tevékenységünket is megtermékenyíthetik. A Főiskola 2012-ben két OTKA alapkutatási pályázatot nyújtott be, amelyek 2012 júniusában bírálati szakaszban vannak. A BGF Gazdálkodási Kara a TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV, Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása pályázati kiírásra MEDICSPHERE - Klinikai adatok komplex egészségügyi, gazdasági és oktatási célú felhasználása informatikai eszközök támogatásával címmel adott be konzorciumban pályázatot. A projekt keretében egy olyan alapkutatást tervezünk, amelynek célja a kórházi ellátás hatékonyságának javítása, egyrészt az orvosi döntéseket elősegítő módszerek fejlesztése, másrészt a gazdálkodás optimalizálása segítségével. Az Intézmény a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban a korábbi eredményekre alapozva továbbra is tervezi a Leonardo da Vinci Innovation Transfer Projectekben, valamint a Leonardo da Vinci Pilot Project-ekben főpályázóként és konzorciumi tagként történő aktív részvételt. Ezen kívül célként tűzi ki az új európai uniós kutatási keretprogramban való részvételt is.



A K+F+I tevékenységgel kapcsolatos célok és elvárások összefoglalása 1. ábra

Alkalmazott Kutatások Főiskolája

Kutatási tevékenység fejlesztése

Elvárások, elvek, célok

Alkalmazott és alapkutatások

Gazdasági vevőcsoportok differenciált igényeinek kielégítése, munkaerőpiaci szereplők bevonása

Tudatos K+F tevékenység szervezése

Társadalmi csoportok igényeinek kielégítése

Szervezeti keretek kialakítása és fenntartása

Publikációs teljesítmény javítása

Monitoring, teljesítményértékelés, motiváció

Tudásvagyon növelése

HR-fejlesztés, HRgazdálkodás

Együttműködés a kutatásokban

Gyakorlati szakemberek bevonása az oktatásba és kutatásba

Lehetséges kutatás-fejlesztési témák, prioritások

Pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos alapkutatások (világgazdaság, mikro/ makroökonómia, preferenciák, pénzügyi kockázatok, stb.)

Gazdasági jellegű alkalmazott kutatások (fogyasztói szokások, piaci folyamatok, kommunikációs hatásfok, stb.)

Turizmusvendéglátáshoz kapcsolódó kutatások (hungarikumok, kultúrák és kommunikáció, logisztika, gasztronómia, stb.)

Társadalmi folyamatok (digitális társadalom, IKT-eszközök bevonása a gazdasági folyamatokba, IKT hasznosíthatósága a mindennapokban, globalizációs folyamatok, „új média”, stb.)

Intézményünk több tudományterületen is kíván kutatási tevékenységet folytatni, ahogy azt az IFT stratégiai céljait tartalmazó táblázatban jeleztük.





A bölcsészettudomány területén az alkalmazott nyelvészeti kutatások mellet elsősorban az új képzésnek számító andragógiához kapcsolódóan kívánunk kutatási projekteket generálni. Mivel ez utóbbi szakterület kevésbé képes piacképes eredményekkel szolgálni (szakmai specifikumaiból származóan), alapkutatási tevékenységünket összpontosítanánk erre a területre. Ezekben elsősorban a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar fog részt venni.



Gazdaságtudományok területén több karunk is érdekelt lehet az elsősorban piaci jellegű alkalmazott kutatások lebonyolításában. Itt olyan kutatásokat kívánunk folytatni, amelyek mind a piaci résztvevőknek, mind más társadalmi szereplők számára haszonnal járhatnak. Kutatásainkhoz kapcsolódóan jelentős szerepet kívánunk játszani a hazai pénzügyi kultúra terjesztésében, a pénzügy-tudatos társadalom kialakításában, a felnövekvő nemzedékeket, és az őket nevelő pedagógusokat megjelölve elsődleges célcsoportként. További lehetőség a különböző területek pénzügyi kockázatainak feltárásával és kezelésével kapcsolatos kutató-fejlesztő tevékenység.



Az informatikát perspektivikus területnek tekintjük, ezért indítottuk el három helyszínen is gazdaságinformatikus képzésünket. Alapvetően ragaszkodunk képzési hagyományainkhoz, és a gazdaságtudományi területhez kötődően „lépünk át” új szakterületre. Az informatikai kutatási tevékenység ennek megfelelően az informatika felhasználói szempontjaira terjedhet ki, a gazdasági folyamatokban játszott szerepéről, illetve a társadalmi hatásairól szóló kutatások lehetnek hasznosak, és az oktatást megtermékenyítő hatásúak a BGF számára.



Pedagógusképzés: az andragógiai szakunkhoz köthetően kívánunk kutatási projekteket vezetni, de a kutatási tevékenység nagyobb arányú fejlesztésére nem törekszünk.



Társadalomtudományban a kommunikációval kapcsolatos kutatások jelentenek prioritást, amelyek szintén a gazdasági folyamatokkal, illetve az informatikai lehetőségek ilyen irányú felhasználását érintő témákkal egészülnek ki. Emellett jelentős az Európai Unió működésével, jövőjével kapcsolatos kutatási tevékenység.


Vagyongazdálkodási stratégia – 2. sz. melléklet

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁJA AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE

2012. JÚNIUS


2. SZ. MELLÉKLET: A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁJA

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................................................... 144 2. A vagyongazdálkodás stratégiai céljai és irányai ........................................................................................ 144 3. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok ......................................................................................... 147 3.1. Ingóságok (gépek, berendezések) ............................................................................................................ 147 3.2. Immateriális javak ..................................................................................................................................... 148 3.3. Befektetett pénzügyi eszközök ................................................................................................................. 149 3.4. Pénzeszközök ............................................................................................................................................ 149 3.5. Ingatlanvagyon........................................................................................................................................... 149



1. BEVEZETÉS Az állam vagyongazdálkodásában alapvető célként jelöli meg, hogy a vagyont hatékonyan és átlátható módon kell hasznosítani. Ennek megvalósítása érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: felsőoktatásról szóló törvény) előírja az intézmények számára a vagyongazdálkodási terv elkészítését. A jelen dokumentum célja, hogy bemutassa a Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: BGF, Főiskola, Intézmény) kezelésére bízott vagyonelemeket, és ismertesse azoknak az Intézményfejlesztési Tervhez kötődő vagyongazdálkodási célrendszerét. Az Intézmény működéséből fakadóan a terv összeállításában a legnagyobb hangsúlyt az ingatlanvagyonnal kapcsolatos célok kapják. A BGF másik fontos vagyoneleme a pénzeszközök, amelyre vonatkozóan likviditási tervet készít az Intézmény. A Főiskola vagyonának szabályozására vonatkozóan alapvetően három törvényt kell együttesen alkalmazni. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: vagyontörvény), illetve a felsőoktatásról szóló törvény és ezek végrehajtási rendeletei határolják körül az Intézmény gazdálkodási kereteit, alapvetően szabályozzák az intézmények mozgásterét a vagyongazdálkodás folyamatában. A felsőoktatásról szóló törvény a Gazdasági Tanács és a Szenátus feladatául szabja az éves vagyongazdálkodási terv véleményezését, elfogadását. Az Intézmény az eddigi vagyongazdálkodása során mindig szem előtt tartotta az állami és az intézményi érdekeket egyaránt. Így megfelelt az állagmegóvással, karbantartással kapcsolatos elvárásoknak, valamint a társadalom szempontjából is fontos hatékony gazdálkodás alapelvének is. Ennek megfelelően nem lehet más cél, minthogy ezt a kiegyensúlyozott vagyongazdálkodást az Intézmény fenntartsa, továbbá ésszerű, kezelhető mértékben – elsősorban a minőség fejlesztésével – bővítse.

2. A VAGYONGAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI CÉLJAI ÉS IRÁNYAI Az Intézményfejlesztési Tervhez köthetően azonosítani lehet azokat az alapelveket, elvárásokat, amelyek hosszú távon is meghatározzák az Intézmény vagyongazdálkodási folyamatait. Ezekhez az elvekhez lehet rendelni különböző célokat és fejlesztési irányokat. Ezeket az elveket igen erősen befolyásolja az éppen aktuális finanszírozási környezet, melyet az állami finanszírozás lehetőségeinek szűkülésével párhuzamosan viszonylagos pályázati forrásbőség jellemez, illetve jellemzett az elmúlt időszakban (TIOP 1.3.1, KMOP 4.2.1, KEOP pályázatok).



Ennek ellenére a Budapesti Gazdasági Főiskola az elmúlt években is fenntartotta a hatékony fejlesztések iránti elkötelezettségét, és elsősorban a meglévő épületeinek, illetve eszközeinek fejlesztésére, cseréjére szorítkozott. A demográfiai hullám, illetve a felsőoktatási keretszámok elosztásának új módja okán azonban így is kialakultak, illetve kialakulnak átmenetileg szabad kapacitások, amelyek hasznosítása a vagyongazdálkodás előtt álló egyik legfontosabb feladat.



A vagyongazdálkodással kapcsolatos elvárások és feladatok összefoglaló ábrája 1. ábra

Elvárások, elvek

Kiegyensúlyozott vagyongazdálkodás

Általános elvárások

Döntések, és végrehajtásuk

Nyilvántartások

Vagyoni szerkezet

Tervszerűség

Szakszerűség

Megbízhatóság

Kereslet és kínálat

Hatékonyság

Gyorsaság

Alaposság

Fenntarthatóság

Takarékosság

Ésszerűség

Felhasználás belső egyensúlya (felújítás, karbantartás, üzemeltetés)

Átláthatóság

Gyarapítás

Ingó vagyon

Ingatlanvagyon

Méretben, szerkezetben megfelelő költséghatékony eszközpark fenntartása

Szükséges és elégséges vagyon fenntartása

Befektetések

Veszteségek elkerülése, minimalizálása

Költségelemzés, önköltségszámítás Központosított, összehangolt eszközcserék

Alapfeladatokhoz szükséges mértékű

Karbantartás, állagmegóvás

A demográfiai hullám, illetve a bérbeadhatóság kérdései miatt csak minőségi fejlesztés

Szolgáltatás folytonossága, magas minősége

Minőségjavítás, nem terjeszkedés

Hosszú távú működtethetőség

Hasznosítás

Célok, feladatok

Fenntartás

Szabályszerűség

Kapacitás-bérbeadás

Bérbeadás, esetleges értékesítés


Szolgáltatás-értékesítés


3. A VAGYONGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 3.1. INGÓSÁGOK (GÉPEK, BERENDEZÉSEK) Az ingó vagyontárgyak (gépek, berendezések, eszközök, személygépkocsik, haszongépjárművek, stb.) esetében is - hasonlóan a járműveknél már folyamatban lévő intézkedésekhez - új szemléletű megközelítések alkalmazása szükséges. Elsődleges cél egy olyan eszközpark kialakítása és folyamatos fenntartása, amely méretében, szerkezetében és alkalmazott típusaiban költséghatékonyan szolgálja az Intézmény alapfeladatainak ellátását és annak sérelme nélkül – az ideiglenesen szabad kapacitásaival – hozzájárul az intézményi bevételek növeléséhez is. A szükséges eszközcseréket központosított módon, összehangoltan kell végrehajtani, kihasználva az ebben rejlő költségmegtakarítási lehetőségeket. Mindezt a beszerzési és vagyonkezelési szabályzat is tartalmazza, amely a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság hatáskörébe utalja ennek koordinálását. A BGF az eszközök, berendezések beszerzésének mértékét az eddigi évekhez hasonló dimenzióban tervezi, jelentős bővítést egyelőre nem tart indokoltnak, mivel a hallgatói létszám várhatóan nem fog növekedni a következő években. Sokkal inkább a minőségi fejlesztést tartja az Intézmény reális elvárásnak, a versenyképességé fenntartása érdekében. A szakképzési hozzájárulás terhére utoljára 2012-ben (a 2011. évi bevételek felhasználásával) vásárolhat eszközöket az Intézmény, emellett intézményi saját bevételek állnak rendelkezésre a beszerzések lebonyolítására. Ez a (2011-ben több mint 140 millió forint) fejlesztési hozzájárulási forrás 2013-tól megszűnik, és most még nem jelezhető előre, hogy a decentralizált pályázatokból mennyi pótlólagos forrás bevonására lesz lehetőség. Az eszközbeszerzések elsősorban az oktatási-, kutatási feladatellátás érdekében történnek, melyek az elavult eszközök pótlását szolgálják. Néhány speciális esetben a jövőben is szükség lehet bizonyos típusú eszközök volumenének bővítésére, amelyek a technológiai fejlődés következtében lehetnek szükségesek (pl. internetes kommunikációra alkalmas konferenciaeszközökkel felszerelt termek, stb.). Az eszközök beszerzése az alaptevékenységek ellátásán túlmenően a kollégiumok szolgáltatásfejlesztését, valamint az intézményi kommunikáció fejlesztését és költséghatékonyabbá tételét is eredményezi. A következő néhány évben az alábbi pénzáramlást tartjuk eszközbeszerzésekre vonatkozóan (bruttó összeg ezer forintban)23:

23

fenntarthatónak

az

Amennyiben a Szolnoki Főiskola beolvadása megtörténik, akkor a racionalizálás következtében ezen értékek változni fognak.



Eszközbeszerzésre fordítandó források (2012-2015) 1. táblázat adatok e Ft-ban

Eszköz típusa

2012

2013

2014

2015

299 920

205 000

205 000

280 000

Bútor

47 645

30 000

30 000

30 000

Irodai berendezések

10 332

8 000

8 000

8 000

Oktatástechnikai eszközök

34 000

25 000

30 000

40 000

Háztartási berendezések

1 896

2 000

4 000

4 000

-

7 000

8 000

8 000

393 793

277 000

285 000

370 000

IKT-eszközök (hálózati eszközök, számítástechnika, távközlés)

Gépjárművek Összesen

3.2. IMMATERIÁLIS JAVAK A Főiskolán a 2012. évi nyitó immateriális javak állománya a teljes eszközérték 1,3%-át teszi ki, melynek értéke 158.092 eFt. Ezek vagyoni értékű jogokat, ezen belül szoftvereket, tananyagokat, oktatófilmeket, bérleti jogot, használati jogot, licenceket és szellemi termékeket jelentenek. Az ilyen immateriális javak beszerzése elsősorban az eszközök beszerzéséhez kapcsolódik, így pl. 2012-ben mintegy 880 db szoftver beszerzését tervezzük. A következő években az újonnan beszerzett eszközök számának várható csökkenése mellett az immateriális javakra (pl.: e-tananyagokra) fordított forrás összegét – elsősorban pályázati pénzeszköz felhasználásával – növelni kívánja az Intézmény (az adatok bruttó összegek ezer forintban). Immateriális javakra fordítandó források (2012-2015) 2. táblázat adatok eFt-ban

Tétel megnevezése Immateriális javak (szoftver és licenc)

2012

2013

2014

2015

26 300

46 000

56 000

65 000



3.3. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A Főiskola a számviteli előírásoknak megfelelően a befektetett eszközök között tartja nyilván a 4 MFt törzstőkéjű, 100%-ban a BGF tulajdonában lévő Alma Mater Tanétterem Kft-t. A Kft-t a Főiskola saját intézményi bevételéből alapította, így saját vagyonaként kezeli. A Társaság a 2012. évre készített üzleti terve szerint a tevékenységét negatív eredménnyel tudja csak zárni. Ennek oka, hogy nagyobb rendezvények hiányában a várható bevételek további csökkenése prognosztizálható, így az ez évi megtakarítások sem lesznek elegendőek a veszteségek ellensúlyozására. A vállalkozás létrehozásakor alapvető elvárás volt a tanétterem önfenntartó módon való működése, ám a jelenlegi gazdasági helyzetet, illetve annak az Alma Mater Kft likviditására gyakorolt hatását előre nem lehetett prognosztizálni. Középtávon a gazdasági társaság megtartását jelentősen befolyásolja az oktatásban végzett – gyakorlóhelyként funkcionáló tevékenysége, valamint a gazdálkodásuk eredménye. Az Intézmény a befektetett pénzügyi Intézményfejlesztési Terv időszakában.24

eszközök

körének

bővítését

nem

tervezi

az

3.4. PÉNZESZKÖZÖK A Főiskola a pénzeszközeivel való gazdálkodása során arra törekszik, hogy a bevételei minden esetben fedezzék a feladatok ellátásához szükséges kiadásainak ellenértékét. Fő szempont a pénzeszközök hatékony felhasználása mellett a feladatellátás kockázatmentes és folyamatos biztosítása.

3.5. INGATLANVAGYON A tárgyi eszközökön belül a legnagyobb csoportot képező ingatlanállományt az oktatási épületek, a kollégiumok és egyéb kiszolgáló épületek együttesen alkotják. Az ingatlanok esetében a vagyonkezelés két fő tevékenység mentén valósul meg, az egyik az állagmegóvás és fejlesztés, a másik pedig a kihasználatlan kapacitások kezelése. a) Állagmegóvás és fejlesztés Az állagmegóvás és felújítások forrásának biztosításában jelentős segítséget nyújtottak az elmúlt időszakban az európai uniós pályázati források (melyek közül egy (KEOP) az IFT megvalósítási időszakában is folyamatban lesz). Az intézményi saját bevételek és ezen források 24

Amennyiben a Szolnoki Főiskolával való integráció megtörténik, az automatikusan a SZF saját vagyonának átvételével járna, amely két 100%-ban tulajdonolt társaságot, illetve két résztulajdonosi státuszt jelent.



felhasználásával jelentősen növelhető az állami vagyon értéke. Az Intézmény az európai uniós forrásokon kívül, saját forrásból is jelentős összegeket fordít az intézményi infrastruktúra fejlesztésére, illetve állagának megóvására. Erre néhány példa a 2012-es évből:      

Az Alkotmány utcai épület akadálymentesítése: 240 000 eFt saját forrás bevonásával; A Laufenauer utcai kollégiumi sportpálya fejlesztése: 31 750 eFt saját forrás bevonásával; A Bagolyvár utcai épületben 3 db felvonó cseréje 33 000 eFt, illetve a hallgatói szobákban lévő elektromos vezetékek cseréje 50 000 eFt saját forrás bevonásával; A Buzogány utca épületegyüttes egyik szárnyának statikai felújítása 80 000 eFt, illetve hőszigetelése 94 000 eFt saját forrás bevonásával; Általános (nyári) karbantartási munkálatok: 137 769 eFt saját forrás bevonásával (mindegyik épületet érintően); Megkezdődik a Zöld Kampusz Zalaegerszeg mintaprojekt (KEOP-6.2.0/B-11-2011-0005): 87 878 eFt európai uniós forrás bevonásával.

A 2012-es évet alapul véve egy várható költségkeretet mutat be ezekre a felújítási-karbantartási munkálatokra a 3. táblázat (bruttó összegek ezer forintban) 25: Felújítási, karbantartási munkálatokra fordítandó források várható értéke (2012-2015) 3. táblázat adatok eFt-ban

Tétel megnevezése

2012

2013

2014

2015

Beruházás

392 628

740 000

740 000

740 000

Felújítás, karbantartás

361 769

544 000

544 000

544 000

Hosszabb távon tervezzük (akár pályázati források bevonásával), hogy a 2010-ben a BGF kezelésébe került 500,7 m2 bruttó szintterülettel rendelkező Máriaremete úti épület tanpanzióvá alakítása megvalósulhasson, ami egyszerre jelenthet a hallgatók számára gyakorlati képzőhelyet, valamint – a növekvő számú – vendégoktatók számára megfelelő szálláshelyet is. A BGF kiemelt figyelmet fordít az EU-s források megszerzésére és hatékony felhasználására, így a jövőben is folytatni kívánja a meglévő ingatlanállomány energiahatékonyságát növelő felújítások megvalósítását, illetve a megújuló energia felhasználását eredményező pályázatok benyújtását. Ennek megfelelően az alábbi, a KEOP intézkedés keretében benyújtandó pályázatok előkészítése van folyamatban: 

a Markó és a Laufenauer utcai épületek energiahatékonyságot célzó és megújuló energia felhasználást lehetővé tevő felújítása (homlokzati hőszigetelés, nyílászárócsere, födém hőszigetelés és hőszivattyús fűtési/hűtési rendszer kialakítása);

25

A csökkenést indokolja az épületek racionális használata (néhány oktatási épület kivonása a tevékenységből). A Szolnoki Főiskola integrációjával ezek az összegek növekedhetnek.





a Bagolyvár utcai kollégiumi épület energiahatékonyságot célzó és megújuló energia felhasználást lehetővé tevő felújítása (homlokzati hőszigetelés, födém hőszigetelés és hőszivattyús fűtési/hűtési rendszer kialakítása);



a Buzogány utcai oktatási tömb megújuló energia felhasználást lehetővé tevő felújítása (hőszivattyús fűtési/hűtési rendszer kialakítása);



a Diósy Lajos utcai épületegyüttes energiahatékonyságot célzó és megújuló energia felhasználást lehetővé tevő felújítása (homlokzati hőszigetelés, födém hőszigetelés és hőszivattyús fűtési/hűtési rendszer kialakítása).

Az előzőekben felsorolt beruházási, felújítási munkálatok megvalósításának csak abban az esetben van realitása, amennyiben az Intézmény (KEOP) pályázata pozitív elbírálásban részesül, mivel a kivitelezések ellenértéke várhatóan 1 277 400 eFt beruházási és 759 500 eFt felújítási forrásszükségletet jelent. A Főiskola az állami vagyon állagának megóvására (felújítására, karbantartására), a fentiekben felsoroltakon kívül, az állami támogatás rendelkezésre bocsátása és a megszerzett saját bevételek realizálása alapján előreláthatóan évente 100 000–200 000 eFt-ot tud majd fordítani. b) Kihasználatlan kapacitások kezelése, hasznosítása Intézményünk a budapesti és vidéki képzőhelyein összesen 48 db épület vagyonkezelését látja el, melyek funkciójuk szerint oktatási helyiségek, irodák és egyéb funkciójú épületek, összes nettó szintterületük 77.601 m2. Az alaptevékenység ellátásához az oktatási kapacitások kihasználása hetente, hétfőtől szombat délutánig terjedő időintervallumban valósul meg. Kapacitáshiány a sportlétesítmények esetében jelentkezik, ezért a Főiskola a karokhoz közeli, elsősorban költségvetési intézményektől bérel sporttevékenységek céljára alkalmas területet. A pótlólagos bevételek megszerzése érdekében az Intézmény folyamatosan törekszik arra, hogy az átmenetileg szabad kapacitásokat – elsősorban bérbeadással – hasznosítsa. A bérbeadás eseti jellegű, illetve tartós (90 napot meghaladó) hasznosítás formájában történhet, általában üzemeltetési szolgáltatások együttes igénybevétele mellett. Zalaegerszegi Kampusz Az IFT időtartama alatt Zalaegerszegen két használaton kívüli ingatlan hasznosítását kívánja megoldani az Intézmény. A kivett sporttelepet (mely funkciójának ellátására csak korlátozottan alkalmas) 2012-ben szeretnénk értékesíteni (2008-ban becsült forgalmi értéke 228 MFt körüli). Amennyiben az értékesítés nem valósul meg, az ingatlant átadja a Főiskola az MNV Zrt.-nek. A másik ingatlan a „Vizslaparki úti” kollégium, melynek üzemeltetése a hallgatói létszám több éve tartó csökkenése miatt már nem gazdaságos, így a tartós bérbeadásra tett többszöri eredménytelen kísérletet követően az idei évben az értékesítésre kíván javaslatot tenni a Főiskola. Ha ez nem jön létre, akkor az MNV Zrt-nek történő visszaszolgáltatás valósulhat meg.



A Zalaegerszegi Kampuszon további átmenetileg szabad kapacitások is vannak, amelyeket az Intézmény bérbe ad. A Nyugat-Magyarországi Egyetem mechatronika képzése már itt folyik, emellett a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának zalaegerszegi képzési központja tudja tovább erősíteni a felsőoktatás koncentrált megjelenését a megyeszékhelyen. Ez irányba már történtek tárgyalások, de pozitív eredményről még nem tud az Intézmény számot adni. A Zalaegerszegi Kampuszon elkezdődött a KEOP 6.2.0 projekt megvalósítása, amelynek keretében komplex fenntarthatósági programok jöhetnek létre, valamint olyan innovatív szolgáltatások infrastrukturális háttere valósul meg, amely tovább növelheti a zalaegerszegi képzőhely versenyképességét és vonzerejét (tanösvény, ingyenesen használható kerékpárok, energetikai felújítások, stb.). A salgótarjáni képzőhely A Salgótarjáni Intézet két épületben működik, melyek közül az egyik (II. számú épület) felesleges kapacitásként jelenik meg a vagyongazdálkodásban. Ennek hasznosítására sikerült előrelépéseket tennünk 2012-ben: a Balassagyarmati Törvényszék másfél évig használja az épületet (2013. december 31-ig szóló szerződés alapján). Amennyiben ennek meghosszabbítása nem lehetséges, akkor ezt az épületet vissza kívánjuk szolgáltatni az MNV Zrt. kezelésébe. Az I. számú épület kapacitása is felszabadul, mivel a 2013/2014-es tanévtől nem indul alapképzés Salgótarjánban. Intézményünk a munkaerő-piaci igényekhez igazodva felnőttképzési/távoktatási központ fenntartását tartja reálisnak a nógrádi megyeszékhelyen. A kapacitás (Zalaegerszeghez hasonlóan) esetlegesen más, a térségben érdekelt felsőoktatási intézmények „betelepülésével” lenne hasznosítható. Budapesti ingatlanok A budapesti ingatlanokon az elmúlt években több nagyobb javító jellegű beruházás is folyt. Néhány esetben itt is átmeneti kapacitásfelesleg alakult ki, amely hasznosításra ad lehetőséget. Várhatóan a (PSZK, és a KVIK által használt) Liget utcai épület esetében merülhet fel a kapacitásfelesleg olyan foka, amely már az épület visszaszolgáltatásának kérdését veti fel. Ez legkorábban csak a 2015-ös évben merülhet fel komoly választási opcióként. Természetesen több épület esetében is fennáll bérbeadási szerződés (akár néhány terem, vagy helyiség tekintetében). Ezt a tevékenységet a feleslegessé váló kapacitások hasznosításában továbbra is fel kívánjuk használni.


A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

Recommend Documents