A Budapesti Gazdasági Egyetem. Intézményfejlesztési Terve

A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 - 2020

2016. június


Tartalom 1 2

Vezetői összefoglaló .................................................................................................................................... 1 Helyzetértékelés .......................................................................................................................................... 2 2.1 A társadalmi-gazdasági környezet értékelése ................................................................................... 2 2.1.1 Az intézmény gazdasági környezete ........................................................................................... 2 2.1.2 Az intézmény demográfiai környezete ........................................................................................ 3 2.1.3 Az intézmény oktatási környezetének értékelése hazai és nemzetközi dimenzióban ............ 3 2.1.4 A releváns felhasználói szféra bemutatása hazai és nemzetközi dimenzióban ..................... 4 2.1.5 Az intézményi vonzáskörzetek bemutatása ............................................................................... 4 2.1.6 Versenytársak .............................................................................................................................. 4 2.2 A képzési tevékenység értékelése hazai és nemzetközi dimenzióban ............................................ 6 2.2.1 Az intézmények képzésben részt vevő humán erőforrásának értékelése ............................... 6 2.2.2 A BGE képzési portfóliójának értékelése ................................................................................... 7 2.2.3 A képzési eredményesség értékelése ........................................................................................ 8 2.2.4 A képzések iránti hallgatói kereslet bemutatása ................................................................... 10 2.3 A K+F+I tevékenység értékelése ..................................................................................................... 10 2.3.1 A kutatási portfólió értékelése ................................................................................................. 10 2.3.2 A K+F+I kapacitások értékelése .............................................................................................. 12 2.3.3 A K+F+I eredményesség és a technológia transzfer értékelése ........................................... 12 2.4 A harmadik misszió keretében végzett tevékenység értékelése................................................... 13 2.4.1 A releváns felhasználói szféra szereplőivel kialakított együttműködések értékelése ......... 13 2.4.2 A felsőoktatási intézményekkel kialakított együttműködések értékelése ............................ 14 2.4.3. A nemzetközi szerepvállalás értékelése ................................................................................. 15 2.5 A működési, gazdálkodási tevékenység értékelése ....................................................................... 15 2.5.1 Az intézményi nem oktató-kutató-tanár humán erőforrás értékelése................................... 16 2.5.2 Az intézményi költségvetési támogatások alakulásának elemzése ...................................... 16 2.5.3 Az intézményi saját bevétel szerzési képesség bemutatása ................................................. 16 2.5.4 Pályázati abszorpciós képesség és a forrásbevonó képesség bemutatása ......................... 17 2.5.5 Az infrastruktúra-menedzsment értékelése (épített infrastruktúra és eszközállomány bemutatása).............................................................................................................................................. 18 2.5.6 A vagyongazdálkodási tevékenység értékelése...................................................................... 18 3 Az Intézmény stratégiája (jövőkép és akciók 2016-2020.) ................................................................... 19 3.1 Az intézmény jövőképe ..................................................................................................................... 19 3.2 Stratégiai irányok és akciótervek meghatározása (indikátorokkal) a kívánt jövőkép elérése érdekében ..................................................................................................................................................... 23 3.2.1 Képzési tevékenységhez kapcsolódó stratégiák és akciók ................................................... 23 3.2.2 Kutatási tevékenységhez kapcsolódó stratégiák és akciók .................................................. 30 3.2.3 Képzési és kutatási tevékenységhez egyaránt kapcsolódó stratégiák és akciók ................ 31 3.2.4 Harmadik misszió keretében végzett tevékenységhez kapcsolódó stratégiák és akciók ... 35 3.3 Éves működési tervek a stratégiai irányok és akciótervek alapján (becsült költségek és azok forrásai) ......................................................................................................................................................... 39 3.4 A stratégiai irányok és akciótervek várható pénzügyi-gazdasági hatásai ..................................... 42


1 Vezetői összefoglaló A Budapesti Gazdasági Egyetem (korábban Budapesti Gazdasági Főiskola, mely 2016. január 1-től kapta meg az alkalmazott tudományok egyeteme címet) 2000. január 1-én jött létre, három főiskola integrációjával. Mindhárom jogelőd intézmény magas oktatási presztízzsel rendelkezett, melyeknek a gyakorlati képzése kiemelkedett az országos átlagból. A Budapesti Gazdasági Főiskolának az integrációt követően sikerült megtartani, sőt számos területen javítani az oktatás minőségét, és növelni a gyakorlati képzés szerepét. Ennek a kitartó munkának az eredménye többek között, hogy az intézmény az elsők között van, akik megkapják az új felsőoktatási intézményi formába való besorolást, az alkalmazott tudományok egyeteme címet. 2013-ban az Intézmény elnyerte az „alkalmazott tudományok főiskolája” minősítést, mely címmel két főiskola rendelkezik Magyarországon. Az Egyetem az elsők között alakított ki duális képzést gazdaságtudományi és informatikai képzési területen. Az Intézmény folyamatosan fejlesztette minőségügyi tevékenységét, 2013. óta ISO 9001 minőségügyi tanúsítvánnyal rendelkezik. Az Egyetem az elmúlt években a felsőoktatást érintő változásokra is kedvezően tudott reagálni és a kezdeti csökkenést követően hallgatói számát növelte 2015-ben. Az Intézmény finanszírozása biztosított, az elmúlt években likviditási probléma nem fordult elő. Az Intézmény folyamatosan növeli nemzetközi beágyazottságát, amihez kapcsolódóan szakmai szervezetekkel, külföldi felsőoktatási intézményekkel ápol aktív kapcsolatot, valamint részt vesz nemzetközi kutatási projektekben. Ennek a fejlődési folyamatnak a keretében az Egyetem célja, hogy a hazai piacvezető pozíció megtartása mellett, minél meghatározóbb szerepet töltsön be a regionális nemzetközi felsőoktatási üzleti képzésben. Ehhez kapcsolódóan került megfogalmazásra az Egyetem küldetése is, melynek céldátuma az Intézményfejlesztési Terv 2016-2020 közötti megvalósulásával és annak következetes folytatásával 2025.: A kelet-közép-európai felsőoktatási térség meghatározó üzleti alkalmazott tudományok egyetemévé válás Annak érdekében, hogy az Egyetem elérje a misszióban foglalt célját, tovább kell folytatnia azt a fejlődési utat és azokat a fejlesztéseket, amelyeket a korábbi Intézményfejlesztési Tervben megfogalmazottak alapján elkezdett az elmúlt években. A terv megvalósulásának kontrollja egyrészt időarányosan történik féléves rendszerességgel végzett folyamatba épített nyomon követéssel és beszámoltatással, másrészt 2020-ban a célok és akciók végső értékelésével, a misszió céldátumra vonatkozó teljesülésének elemzésével, és mindezekre alapozva a következő időszak fejlesztési koncepciójának megfogalmazásával. Ezek alapján BGE a következő négy stratégiai irányt határozta meg a következő 5 évre vonatkozóan, melyek sikeres teljesítése alapot adhat arra, hogy a küldetésben megfogalmazott cél valóra váljon: 1. Vállalkozásbarát Egyetem: Az Egyetem életében a vállalkozásokkal, intézményi partnerekkel, szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartás mindig is kiemelt fontosságú volt a képzési, kutatási és egyéb együttműködések terén, melyek mélyítése és szélesítése továbbra is kiemelt célja az intézménynek. Ennek keretében a duális képzés fejlesztése, és a piaci szereplőkkel történő szélesebb együttműködések kialakítása, és az oktatás egyéb területein kialakítandó közös lehetőségek feltárására és bevezetésére fordítunk figyelmet.

1


2. Nemzetközileg versenyképes Egyetem: Az Egyetem célja, hogy nemzetközi regionális környezetében meghatározó intézménnyé váljon, ennek eléréséért a nemzetközi kutatási és innovációs lehetőségek növelésére kell törekednünk, a nemzetközi oktatási környezet, hallgatói és oktatói mobilitás és a külföldi hallgatók rész vagy teljes idejű képzésének növelése is feladatunk. Nemzetközi viszonylatban növelni kell az intézmény láthatóságát magasabb publikációs eredményeken és egy nemzetközi együttműködésben létrehozott gyakorlat-orientált doktori iskolán (DBA) keresztül. 3. Élményalapú tanulási környezet: Mind a hazai, mind a nemzetközi oktatási környezet megköveteli, hogy a hallgatók, résztvevők olyan képzési módszerek mellett és környezetben tanulhassanak, ami megfelel igényeiknek és a 21. századi követelményeknek, felhasználva a legújabb oktatási innovációk eredményeit. Ebben nagy szerepet kell teremteni az internet és egyéb informatikai, digitális eszközök és lehetőségek, digitális pedagógiai módszerek beemelésére az oktatási és szolgáltatási rendszerbe. Ehhez kapcsolódóan módszertani, infrastrukturális változtatásokra, fejlesztésekre van szükség. 4. Társadalmi felelősséget vállaló Egyetem: A különböző társadalmi elvárásoknak és kihívásoknak megfelelő felsőoktatási intézmény számára fontos, hogy a végzettjeink olyan szemlélettel kerüljenek ki a munkaerőpiacra, amelynek keretében a munkájukban is megjelenik a környezettudatosság, a társadalmi felelősség. A jövő gazdasági szakembereiben tudatosítanunk kell az újrahasznosítható és megújuló erőforrások fenntarthatóságának fontosságát. E mellett az intézményben különböző lehetőségeken keresztül folyamatosan részt veszünk a hallgatói polgárságnál szélesebb körben történő tudás közvetítésben, társadalmi problémák megoldásában, a társadalmi innováció terjesztésében. Mindezen tevékenységeket társadalmi felelősségből, de az intézményi-gazdasági hosszú távú stabil fenntarthatóság szűk keretei között szükséges megvalósítanunk. Az elérni kívánt fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai környezetben korábban megismert BGF márka nemzetközi térben is azt jelentse, ami Magyarországon kialakult. Ez a kép azt jelenti, hogy a jelentkezők, hallgatók és a piaci szereplők is tudják, hogy az itt végzett hallgatók minőségi, nemzetközi kitekintést magába foglaló, hasznosítható képzésen vettek részt. Az Intézményfejlesztési Terv a Budapesti Gazdasági Egyetem akadémiai és a kancellári területek teljes vezetői kara (rektor, rektorhelyettesek, dékánok, kancellár, kancellári szervezeti egységek vezetői) közös munkájával készült, mindannyian aktívan, rendszeres munkaértekezlet keretében részt vettek a stratégiaalkotás teljes folyamatában (környezet elemzése, helyzetfelmérés, misszió megfogalmazása, célok definiálása, akciók hozzárendelése). A karok vezetői is véleményezték, illetve kiegészítették a dokumentumot mind folyamatában, mind pedig kész állapotában. A terv véglegesítéséhez felhasználásra kerültek a munkaerő-piaci szereplők képviselőinek észrevételei is, egyrészt a szakokhoz, intézetekhez kapcsolódó tanácsadó testületek révén, másrészt partnervállalkozásoktól érkezett ötletek feldolgozásával, továbbá az Egyetem konzisztóriumi tagjainak javaslatain keresztül.

2 Helyzetértékelés 2.1 A társadalmi-gazdasági környezet értékelése 2.1.1 Az intézmény gazdasági környezete A Budapesti Gazdasági Egyetem (továbbiakban: Egyetem, Intézmény, BGE) alapvetően országos beiskolázású intézmény, de legjobban a Közép-Magyarország régióhoz köthető. A régió állítja elő az ország bruttó hazai össztermékének mintegy 48 százalékát, részesedése 2007. és 2013. között kis mértékben növekedni is tudott (1. táblázat). A régió gazdasági fejlettsége (egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP-vel mérve) meghaladja az Európai Unió régiói átlagos fejlettségi szintjét (108%) és ezzel a legfejlettebb régiók csoportjába tartozik. Az Intézmény Budapesten kívüli képzőhelye, a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg a Nyugat-Dunántúl régióban található, amely a második legfejlettebb magyarországi régió,

2


de ennek ellenére is jelentős lemaradást mutat a központi régióhoz képest (több mint 40 százalékpontos fejlettségi különbség). A KSH 2013. évi elemzése alapján a működő vállalkozások 40,3 %-a a Közép-Magyarország, 9,9 %-a a Nyugat-Dunántúl régióban található. Egy lakosra az országban a Közép-Magyarország régióban jutott a legtöbb társas vállalkozás, ugyanakkor az egyéni vállalkozások egy főre vetített értéke a Nyugat-Dunántúl régióban a legmagasabb. Közép-Magyarországon a legtöbb vállalkozás a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, a kereskedelem, gépjárműjavítás, az információ, kommunikáció, valamint az építőiparban tevékenykedik, míg a Nyugat-Dunántúl régióban egyértelműen a kereskedelem, gépjárműjavítás, és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység a meghatározó ágazatok. Gyakorlatilag valamennyi gazdasági ágról elmondható, hogy erőteljes közép-magyarországi koncentráció jellemzi. E mellett meg kell említeni, hogy az Intézmény keretei között futó képzések iránt a következő időszakban is folyamatosan növekedő igény várható a gazdaság és munkaerőpiac részéről. A kutatóhelyek számát illetően egyértelműen a Közép-Magyarország régió tölti be a vezető szerepet az országban, a Nyugat-Dunántúl régió viszont csak a negyedik helyet fogalja el. A K+F ráfordításokat illetően is erős a közép-magyarországi koncentráció, ugyanakkor a Nyugat-Dunántúl régió mindössze az ötödik helyen található a hét magyarországi régió között (2. táblázat). A 2015 I. félévében elérhető átlagkeresetek vonatkozásában Budapest áll az első helyen, Pest megye az 5., míg Zala megye a 17.

2.1.2 Az intézmény demográfiai környezete Magyarország lakossága folyamatosan csökken, 2008. és 2014. között összesen 168.000 fővel zsugorodott. A régiók közül mindösszesen egy esetében tapasztalható népesség-növekedés, az Intézmény szempontjából legfontosabb Közép-Magyarország régióban, míg a legkisebb mértékű csökkenés a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg régiójában figyelhető meg (3. táblázat). A lakónépesség korszerkezetét illetően az egész országban a Nyugat-Dunántúl régióban a legalacsonyabb a 0-14 éves korosztály aránya, míg a Közép-Magyarország régió az országos átlagnak megfelelő arányt mutatja ezen a téren. A bevándorlási különbözet mindkét régió esetében pozitív (Közép-Magyarország 5,7 fő, Nyugat-Dunántúl 3 fő 1000 lakosra vetítve 2014-ben), ami egyértelműen a terület népességvonzó hatását mutatja1. Fontosnak tartjuk ugyanakkor megjegyezni, hogy az utóbbi években folyamatosan nő a Magyarországról kivándorlók száma (A SEEMIG projekt keretében készült felmérés szerint 1989. és 2012. között 350.000 magyar hagyta el Magyarországot és vándorolt ki.)2 Az érettségizők száma 2011-ben kezdett el csökkenni Magyarországon. Tekintettel arra, hogy az élveszületések száma 1998. és 2009. között mindösszesen kisebb ingadozást mutat, így középtávon nem kell az érettségiző korosztály létszámának további csökkenésével számolni. A BGE szempontjából ez a csökkenő tendencia azért is kisebb mértékben érezteti hatását, mert a Közép-Magyarország régió esetében népesség szám növekedés mutatkozik, amely területről az intézménybe jelentkezők több mint fele jön. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik felsőoktatási tanulmányaikat – elsősorban a gazdaság- és társadalomtudományi képzéseken, ahol korlátozott Magyarországon az állami ösztöndíjas hallgatói létszám – külföldi felsőoktatási intézményben kezdik meg.

2.1.3 Az intézmény oktatási környezetének értékelése hazai és nemzetközi dimenzióban A köznevelési intézmények feladat-ellátási helyei számának vizsgálatakor látható, hogy a gimnáziumok száma mind országos szinten, mind pedig a Közép-Magyarország régióban jelentős növekedést mutat, a Nyugat-Dunántúl régióban, ezen belül Zala megyében nem tapasztalható érdemi változás. A szakközépiskolák számában egy enyhébb országos központi régióbeli emelkedés figyelhető meg, ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon és Zala megyében 2013-ról 2014-re 12, illetve 27 %-os visszaesés történt. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók száma 2008. óta valamennyi régióban csökkenést mutat. A felsőfokú alapés mesterképzésben tanuló nappali képzésben részt vevő hallgatók száma 2008. és 2014. között minden régióban csökkent, de a legkisebb mértékben a Közép-Magyarország régióban (6,4 %), a Nyugat1 2

https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_6.html https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/sajtoszoba/seemig_sajto_osszefogl.pdf

3


Dunántúlon 14 %-os volt a csökkenés. A felsőoktatásba jelentkezők száma 2008. és 2015. között elég jelentősen ingadozott, a 2008-as 97.000-ről 2010-re 140.000-re nőtt, míg 2015-ben alig haladta meg a 105.000 főt. A felvettek száma hasonlóképpen a kezdeti emelkedés után csökkenni kezdett, 2015-ben 72.260-as értéket vett fel3. A gazdaságtudományok képzési területre jelentkezők száma a finanszírozási rendszer változása miatt 2012-ben közel 30 %-kal csökkent, azóta azonban lassú emelkedést mutat, a 2015. évi általános felvételi eljárásban 26.027 fő volt. A felnőttképzési piac az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül, a kisebb vállalkozások száma stabilizálódott, ugyanakkor új nagy szereplők is megjelentek, illetve készítik elő tevékenységüket (pl.: Audi Akadémia, MOL, MNB).

2.1.4 A releváns felhasználói szféra bemutatása hazai és nemzetközi dimenzióban A 2008-2009-es világméretű gazdasági-pénzügyi válság begyűrűzése következtében a munkanélküliségi ráta valamennyi régióban növekedésnek indult, legnagyobb mértékben azonban a Közép-Magyarország régióban (4. táblázat). A foglalkoztatási helyzet 2012. és 2014. között jelentősen javult, 2014-ben a központi régióban 6, Nyugat-Dunántúlon pedig az egész országban a legalacsonyabb, 4,6%-os a munkanélküliségi ráta. Fontos azonban megjegyezni, hogy meglehetősen nagy különbségek figyelhetőek meg az egyes megyék között, Zala megyében a legmagasabb a régión belül a munkanélküliségi ráta 8,1 %-kal. A következő években mind a hazai, mind pedig az európai foglalkoztatási környezet javulásával számolhatunk. Az Intézmény végzett hallgatóinak elhelyezkedését jelentősen megkönnyíti a legtöbb üzleti alapképzési szak keretében kötelező szakmai gyakorlat, melyre vonatkozóan az Egyetem mintegy 900 vállalkozással tart fenn kapcsolatot. A képzések gyakorlatorientáltsága, a vállalati projekteket feldolgozó Team Academy specializáció, valamint a 2015 szeptemberében öt alapképzési szakon sikeresen bevezetett duális képzés jelentős mértékben hozzájárul a munkaerőpiac által megkövetelt ismeretek és kompetenciák megszerzéséhez, a végzett hallgatók gyors elhelyezkedéséhez. Az Intézmény vállalatokkal, intézményekkel fenntartott kapcsolatrendszere több kategóriába sorolható. A kiemelt partnervállalatok képviselői aktívan részt vesznek az egyes szakokhoz kapcsolódó szakmai tanácsadó testületek munkájában, elősegítve ezzel a tananyag, az elsajátítandó kompetenciák folyamatos megújítását, frissítését. Az Egyetem hallgatói speciális ismereteket is elsajátíthatnak tanulmányaik során, amelyek oktatása az együttműködő vállalatok támogatása révén valósulhat meg (pl.: ACCA, TÜV, iLex, Cisco).

2.1.5 Az intézményi vonzáskörzetek bemutatása A Budapesti Gazdasági Egyetem országos beiskolázású intézmény, amit egyértelműen igazol a jelentkezők számának területi megoszlása, minden második hallgató a Közép-Magyarország régión kívülről érkezik. A területi adatok elemzése megmutatja, hogy jelentős koncentráció figyelhető meg, tekintettel arra, hogy a jelentkezők 53 %-a Budapestről és Pest megyéből származik, a régión kívül legnagyobb arányban Bács-Kiskun megye képviselteti magát. Zala megyéből a jelentkezők 4 %-a kerül ki. (1. ábra). A zalaegerszegi Gazdálkodási Kar beiskolázási bázisa a Nyugat-Dunántúl régió.

2.1.6 Versenytársak 2.1.6.1 Azonosítás A BGE elsődleges belföldi versenytársainak azok a budapesti (és agglomerációs) intézmények tekinthetőek, amelyek jelentősebb hallgatói létszámot vonzó gazdaságtudományi képzési kínálattal rendelkeznek:      3

Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szent István Egyetem (SZIE) Budapesti Metropolitan Egyetem (MET, korábban BKF) Óbudai Egyetem (OE) http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=1

4


A zalaegerszegi kar (GKZ) számára elsősorban a Pannon Egyetem Zala megyei képzései és a NyugatMagyarországi Egyetem szombathelyi központja jelentenek konkurenciát. 2.1.6.2 Kínálat A BGE kínálata a gazdaságtudományi képzési területre összpontosul, azon belül is az üzleti tudományokra. Képzési portfoliója nagyságát tekintve szorosan a 2. a BCE után (8. táblázat), 20 meghirdetett szakkal e területen. A két legnagyobb versenytársától (BCE, BME) azonban némiképp eltér a portfolió összetétele: azokon egyáltalán nincs felsőoktatási szakképzés, míg a BGE-n a mesterképzési kínálat kevéssé hangsúlyos, főképp a BCE-hez képest. Intézményünk ugyanakkor kínálatával változatos igényeket képes kielégíteni: a képzés a magyar mellett három idegen nyelven (angol, német, francia), három munkarendben, számos specializáción zajlik. Komoly versenyelőnyt jelent a képzések gyakorlatorientált jellege, amit a végzősök iránti élénk munkáltatói érdeklődés is tükröz, valamint a szaknyelvi képzés, melyek kötelező kredites tárgyak keretében valósulnak meg. A gazdaságtudományok mellett négy másik terület (társadalomtudomány, pedagógia, bölcsészet, informatika) is szerepel a kínálatban 5 olyan szakkal, amelyek a BGE profiljához szervesen kapcsolódnak. 2.1.6.3 Kereslet A BGE a felvett hallgatók száma alapján Magyarországon piacvezető a gazdaságtudományi területen: 2015-ben részesedése megközelítette a 29%-ot (44. ábra). Relatív pozíciója az utóbbi években folyamatosan erősödött annak hatására, hogy jórészt fenn tudta tartani intézménybe felvett hallgatói létszámait egy érezhetően szűkülő piacon. A szakok felvételi mutatói jól jellemzik az intézmény versenyhelyzetét. Elemzésünkben a leginkább öszszehasonlítható adatokkal bíró alapképzésekre összpontosítunk (2. ábra – 42. ábra). A szakokat háromféle diagram jellemzi: a felvettek létszámát és (átlagpontszámmal kifejezett) „minőségét” bemutató pontdiagram, a felvételi létszámok időbeli alakulását ábrázoló, illetve a piaci részesedés alakulását bemutató diagramok. Jól látható, hogy több szakunk önmagában is piacvezető: részesedésük 30-50% között van az igen nagy számú szereplőből álló mezőnyben (különösen erős a turizmus-vendéglátás, a nemzetközi gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, illetve a gazdaságinformatikus szakok pozíciója). A kisebb részesedésű szakok is többnyire stabil pozíciót tartanak fenn. A felvételi átlagpontszámok terén azonban a nagy létszám nem emeli ki a mezőnyből a BGE-t – lemaradásunk nem elhanyagolható az e téren piacvezető BCE-hez képest. 2.1.6.4 Rangsorok A versenytárs-elemzéshez felhasználhatók az utóbbi években rendszeresen publikált felsőoktatási rangsorok is. Ezek értékelési szempontjai a felsőoktatási intézmények körében gyakran vita tárgyát képezik leegyszerűsítő jellegük miatt, illetve azért, mert nem veszik figyelembe a hatékonysági szempontokat. A rangsorok egyes mutatói ugyanakkor rávilágíthatnak a képzések megkülönböztető tulajdonságaira, ezért érdemes röviden kitérni rájuk. A felvi.hu adataira támaszkodó HVG rangsorban a BGE budapesti karai a középmezőnyben helyezkednek el (5. táblázat). Hallgatói kiválóság tekintetében a fővárosi karok a lista első negyedében találhatóak (3., 5. és 8. hely), ami egyértelműen jelzi a magas presztízst és vonzerőt (6. táblázat) . Az oktatói kiválóságot tükröző rész-rangsorban jobban megmutatkozik a képzés tömegjellege: a viszonylag kedvezőtlen helyezések főképp az egy minősített oktatóra jutó hallgatók magas számából fakadnak (7. táblázat). A rangsor azonban e tekintetben némiképp megtévesztő: néhány intézmény viszonylag jó mutatói abból származnak, hogy a kialakított kapacitásokhoz képest jelentősen megcsappant hallgatóik létszáma, ami reálisan nem értékelhető jó eredményként. 2.1.6.5 Nemzetközi versenyképesség A BGE nemzetközi téren jelenleg még jobbára a hazai intézményekkel versenyez a hallgatókért, közülük is elsősorban a BCE-vel, bár az utóbbi években egyre növekvő számú továbbtanuló választ külföldi (pl.: ausztriai, dán, német) felsőoktatási intézményt. A Budapesti Metropolitan Egyetem új tulajdonosai által

5


tervezett fejlesztések e versenytárs megerősödését is hozhatják. A BGE meglevő idegen nyelvű képzései, az Intézmény jelentős gazdasági erejével, az ország viszonylag kedvező megélhetési költségeivel és Budapest kiemelkedő vonzerejével társulva jó alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy stratégiai jellegű fejlesztések révén intézményünk a közép- és kelet-európai térség egyik meghatározó gazdasági felsőoktatási intézményévé váljon.

2.2 A képzési tevékenység értékelése hazai és nemzetközi dimenzióban 2.2.1 Az intézmények képzésben részt vevő humán erőforrásának értékelése 2.2.1.1 Oktatói létszám A BGE oktatói, kutató és tanári létszáma (a teljes idejű közalkalmazottak száma) a 2012-2014. év vonatkozásában 6 %-kal (454 főről 424 főre) csökkent (45. ábra). Az alacsonyabb oktatói létszám okai között a 2013. évre vonatkozó törvényi változásokat és a Salgótarjáni Intézet megszűnését kell megemlíteni. Az oktatói, kutatói, tanári létszám munkakörönként eltérően alakult, de fontos kiemelni, hogy Intézményünk céljainak megfelelően a főiskolai docensek képviselik a legnagyobb arányt. Elsősorban a nyugdíjazásoknak miatt csökkent az adjunktusok (14,02%-os arányról 10%-ra) és a főiskolai tanárok (10,57%-os részarányról 9%-ra) száma. Intézményünk kiemelt figyelmet fordít az oktatók tevékenységének értékelésére, s ezen belül előléptetési lehetőségeikre. Ennek köszönhetően a vizsgált három éves időszakban az egyetemi docensi munkakörben dolgozók aránya 5,52%-ról 9%-ra nőtt. 2.2.1.2 Oktatók korösszetétele A BGE-n az oktatók, kutatók fluktuációja alacsony. A vizsgált időszakban a közalkalmazotti állományban lévők korosztályi összetétele a létszám tekintetében (47. ábra) mégis átrendeződés látszik. A 62 év feletti oktatók esetén a változás jelentős, 2013-ra arányuk 15,24%-ról 7,03%-ra csökkent. Ennek oka a nyugdíjasok alkalmazására vonatkozó előzőekben már említett jogszabályi változás. A 46-54 éves korosztály létszámnövekedése a már állományban lévő kollégák átsorolódásából adódik, a belépő kollégák pedig jellemzően a 31-45 éves kor-osztályba tartoznak, ami fiatalítási törekvéseinket tükrözi. 2.2.1.3 A tudományosan minősített oktatók száma Intézményünkben a közalkalmazotti jogviszonyban lévő oktatókkal szemben nemcsak elvárásként fogalmazódik meg a tudományos fokozat megszerzésére, de komoly támogatási rendszert is kiépítettünk. A doktori tanulmányok megkezdésétől a doktori cselekmény lezárásáig így is átlagosan 5-7 évre van szükség. A támogatásnak, a motivációnak, illetve annak köszönhetően, hogy a nyugdíjba vonuló tanárok feladatainak ellátására minősített oktatókat veszünk fel, a tudományos fokozattal rendelkezők aránya az oktatók, kutatók között (48. ábra) a 2014. évre elérte az 58,60%-ot, amely jelentősen meghaladja az Nftv.-ben előírt követelményt mind a főiskolai (33%), mind az alkalmazott tudományok egyeteme (45%) esetében. A 2015. évben pedig várhatóan további 17 fő szerzi meg várhatóan a tudományos minősítést, és 29 fő nyugdíjba vonulása várható. Amennyiben az eddigi évek folyamata érvényesül, úgy a következő évben oktatóink, kutatóink 72%-a rendelkezik majd tudományos minősítéssel. Ezzel olyan szellemi potenciál alakul ki, ami alapjául szolgálhat mind a képzési kínálat fejlesztésének, mind új kutatások elindításának és a kutatási profil erősítésének. 2.2.1.4 Kiemelkedő eredményeket elért oktatóink Egyetemünk tanárai az oktatási, képzésfejlesztési és kutató munka mellett szakterületüknek megfelelő közéleti, szakmai munkát is végeznek. Kiemelkedő eredményeiket állami és szakmai kitüntetések is bizonyítják. 2012-ben négy, 2013-ban három és 2014-ben két oktatónk kapott olyan rangos kitüntetést, mint Szent-Györgyi Albert díj, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett, illetve „The Best Professor in Management Information System”, valamint „Az év turisztikai oktatója”.

6


2.2.1.5 Megbízással foglalkoztatott oktatók, vendégoktatók Az Egyetemen régóta kiemelt szerepet kap a szakemberek, szakmai szervezetek képviselőinek a bevonása, meghívása az oktatásba. Ennek köszönhetően az intézmény márkája összecseng a magas színvonalú szakmai és gyakorlati képzéssel. Ennek a területnek a megítélését jól mutatja, hogy milyen különbségek mutatkozhatnak a különböző rangsorok esetében is. Azokban a rangsorokban, amelyek nem veszik figyelembe a munkaerő-piaci vagy szakmai és gyakorlati képzéseket, ott a BGE kedvezőtlenebb helyezést ér el, ezzel szemben azokban a rangsorokban, amelyek a munkaadók vagy egyéb szakmai szempontokat is figyelembe vesznek kedvezőbben szerepel (Figyelő.hu, Heti Válasz). Intézményünk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szakma képviselőit is bevonja az oktatásba, amelynek legjobb példája, hogy Egyetemünkön „KSH Tanszék” működik. A 2014. évben 175 fő vállalati szakember legalább egy teljes kurzus oktatását, 234 fő pedig egy-egy előadás megtartását vállalta.

2.2.2 A BGE képzési portfóliójának értékelése 2.2.2.1 A képzési portfólió A BGE meghatározott profilú portfólióval rendelkezik, amely elsősorban a gazdaságtudományok képzési területét érinti. Ugyan az informatika, a társadalomtudomány, a bölcsészettudomány, a pedagógiatudomány és a tanárképzés területén is hirdetünk képzéseket, de ezek mindegyike a kialakított specializációkon keresztül harmonizál a gazdaságtudományi képzési területen folyó szakokkal (pl.: andragógia –turisztikai andragógia; gazdaságinformatika – logisztikai informatikus, pénzintézeti informatikus; nemzetközi tanulmányok – nemzetközi gazdasági kapcsolatok; tanárszak – kereskedelem és marketing közgazdásztanár, turizmus-vendéglátás közgazdásztanár). A BGE összesen 11 alapképzési szakot kínál hallgatóinak, 7 szakot a gazdaságtudományok, 2 szakot a társadalomtudomány, 1 szakot a bölcsészettudomány, 1 szakot pedagógia, 1 szakot pedig az informatika képzési területen. Alapképzési szakjaink: andragógia, emberi erőforrások, gazdaságinformatikus, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing (három nyelven), kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi gazdálkodás (három nyelven), nemzetközi tanulmányok, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás (három nyelven), üzleti szakoktató. Az intézmény továbbá osztatlan közgazdásztanári szakot hirdet (kereskedelem-marketing, valamint vendéglátás-idegenforgalom). Felsőoktatási szakképzés terén az Egyetem az egész országban a legtöbb hallgatót képzi, összesen 8 szakon: emberi erőforrások, gazdálkodás és menedzsment, gazdaságinformatikus, kereskedelem és marketing, kommunikáció és média, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, valamint turizmusvendéglátás szakokon. Intézményünk mesterképzési területeinek profilja illeszkedik az alapképzési szakjainkhoz, hiszen a BA/BSc képzéseinken végzett hallgatóink továbbtanulási lehetőségét is biztosítani kívánjuk. Ennek megfelelően a gazdaságtudományok képzési területen 6, a pedagógusképzés területén 1, míg társadalomtudomány képzési területen 1 szakot hirdetünk, melyek a következők: marketing, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (két nyelven), nemzetközi tanulmányok (két nyelven), pénzügy, számvitel, közgazdásztanár (kereskedelem és marketing, illetve turizmus-vendéglátás), vállalkozásfejlesztés. Az Intézmény vezető szerepet tölt be a magyar felsőoktatásban a duális képzések terén. 2015 szeptemberében 59 hallgató (GKZ – 14, KKK – 31, KVIK – 14) kezdte meg tanulmányait duális képzésben 25 partner vállalkozás közreműködésével a következő szakokon: gazdaságinformatikus, kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás. 2015. áprilisáig összesen 33 vállalkozással kötött együttműködési megállapodás került benyújtásra a Duális Képzési Tanácshoz, közülük 30 kapott a minősítési eljáráson akkreditációt. Kiemelt partnereink: Robert Bosch Elektronika Kft., Rail Cargo Hungaria Zrt., Siemens Zrt., Kühne+Nagel Kft., Flextronics International Kft., Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.. A BGE a gazdaságtudományi képzési területen törekszik mind a három képzési szinten (a felsőoktatási szakképzés, az alapképzés és a mesterképzés) teljes képzési kínálatot nyújtani. A már akkreditált szakjain kívül új képzés indítását az idegen nyelven történő kínálat bővítéseként tervezi illeszkedve a magyar 7


felsőoktatás nemzetköziesítési törekvéseihez. Mivel az Egyetem elkötelezett a munkaerőpiac és a vállalatok igényeit kielégítő képzések biztosítására, így amennyiben új képzés iránti igény fogalmazódna meg, akkor arra reagálni fog az Egyetem új szak vagy szakirány, specializáció bevezetésével. 2.2.2.2 A képzések helyzete A BGE előzőekben elemzett képzési portfóliója és pozíciója a versenytársak között azt a kedvező tényt eredményezi, hogy az Intézmény hallgatói létszáma csökkent ugyan (a 2012. őszi és a 2013. őszi időszakban 7,76%-kal, a 2013. őszi és a 2014. őszi időszakban pedig 3,79%-kal), de a 2015. őszi időszakban már növekedés tapasztalható, jelenleg az intézmény hallgatói létszáma meghaladja a 15 000 főt. A képzési szintek (49. ábra) hallgatói létszámának vizsgálata során megállapítható, hogy az alapképzésben tanulók létszámának részaránya (77,03%-ről 79,54%-ra) nőtt a három év alatt. A felsőfokú szakképzés/felsőoktatási szakképzés és a mesterképzések létszáma közel állandó arányt képvisel, de a szakirányú továbbképzések részesedése csökken. Ez utóbbi képzési szint az, amely a legrugalmasabban tud a munkaerő-piaci igényeknek megfelelni, de a mesterképzések megjelenésével országos szinten is csökken az érdeklődés e képzések irányába. A munkarendek belső eloszlása a 2012-2014. évi időszakban lényegesen nem változott (50. ábra), ami arra enged következtetni, hogy jelenlegi kínálatunk kielégíti a hallgatói és jelentkezői igényeket. 2.2.2.3 Az idegen nyelvű képzések helyzete Az idegen nyelvű képzés folytatása stratégiai jelentőségű Intézményünkben, mivel a nemzetközi kapcsolatok alapját képezi. A BGE három nyelven folytat képzést (angol, német, francia), összesen hét szakon. Az alapképzésben a nemzetközi gazdálkodás (angol, francia), kereskedelem és marketing (angol, német), turizmus-vendéglátás (angol, német) és pénzügy számvitel (angol), a mesterképzésben pedig a nemzetközi tanulmányok (angol), a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (angol) és a turizmus menedzsment (angol) szakokon. A magyar hallgatók érdeklődése a német és a francia képzés iránt csökkent, de ezt ellensúlyozza, hogy nőtt a külföldi hallgatók jelentkezése az angol nyelvű képzéseinkre. Nemcsak az idegen nyelven tanulók létszáma, de a nappali képzésen belüli aránya is nőtt a 2012. őszi és 2014. őszi időszakban (9. táblázat). A Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal 2014 őszén 29 hallgató kezdte meg tanulmányait alap- és mesterképzéseinken, angol nyelven. A szomszédos országokat figyelmen kívül hagyva 326 külföldi állampolgár jelentkezett be idegen nyelvű képzéseinkre a 2014/15. tanévben.

2.2.3 A képzési eredményesség értékelése 2.2.3.1 Az egy éven belüliek lemorzsolódása A felvételi eljárás sikerességének mérésére a felvett hallgatói létszám szolgál. Az oktatás megszervezéséhez és a gazdálkodáshoz azonban figyelembe kell venni az első évfolyamra be nem iratkozottak, illetve az első évfolyamon lemorzsolódottak számát is, amely előre nem látható, s jelentős kockázatot jelent. Intézményünkben a 2012-2014. évi időszakban ezen hallgatók aránya a felvett hallgatókhoz képest 19,45%-ról 11,44%-ra csökkent (51. sz. ábra), de a változás mértéke eltérő a képzési szintenként. A 2012 szeptemberében induló képzéseknél kiugróan magas arányra alapvetően az alapképzésre vonatkozó jogi szabályozó környezet változása volt hatással, miszerint a gazdálkodástudományi képzéseken az állami ösztöndíjas finanszírozás feltételeként viszonylagosan magas felvételi pontszám lett meghatározva. A hallgatói visszajelzések alapján az önköltséges képzést nem vállalták a felvettek. A Biztos Jövő Ösztöndíj megalapításával és a Diákhitel lehetőségekről való tájékoztatással sikerült 21,12%-ról 10,57%ra csökkenteni ezeken a képzéseken a tanulmányaikat meg nem kezdők arányát a 2012-2014. évi időszakban. A felsőoktatási szakképzésen jellemzően állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók tanulhatnak. A tanulmányok megkezdésének elhalasztása elsősorban a nappali munkarenden tapasztalható, és indoka a munkavilágában való elhelyezkedés. A mesterképzés esetén szintén a munkahelyi kötelezettségek jelentik a legjelentősebb visszatartó erőt.

8


2.2.3.2 A képzés alatti lemorzsolódás A képzésre be nem iratkozott hallgatók motivációját mérni igen nehéz, mivel nem jön létre hallgatói jogviszonyuk, ugyanakkor ezen hallgatók száma a legnagyobb a képzést elhagyók között. A már beiratkozottak esetén képzési szintenként és munkarendenként eltérő a képzés időtartama előtt jogviszonyát megszüntetők száma, s aránya. A nappali munkarendű alapképzéseken a 2012/2013. tanévben tanulmányaikat megkezdők között a 4. aktív félévig elég magas volt a kilépők száma, amely oka a jogszabályban meghatározott tantárgy felvételek, vizsgaszámok kimerítése, azaz a tárgy teljesítések hiánya volt. Intézményünk felzárkóztató, tanulás módszertan kurzusok szervezésével és a tárgyteljesítések monitoringjával tudta elérni, hogy a lemorzsolódottak száma csökkent. Levelező és távoktatás munkarendben, munka mellett tanulók esetében is sikeresek voltak a hallgatók tanulását támogató intézkedések, de esetükben a képzés elvégzésére irányuló motiváció is erősebb. A felsőoktatási szakképzés nappali munkarendű hallgatói elsősorban tanulás-módszertani támogatást igényelnek, ennek bevezetésével csökkent a jogviszonyát képzési időn belül megszüntetők száma. A mesterképzés és a szakirányú továbbképzés hallgatói között csekély a képzésből való kilépés aránya. Mindegyik képzési szinten megfigyelhető az intézményen belüli képzést váltók viszonylag nagy aránya. A 2012/13. 1. félévben beiratkozottak esetén ez 248 fő, a 2013/14. 1. félévben 171 fő, a 2014/15. 1. félévben pedig 149 fő volt. Tanulmányaik folytatását segíti, hogy az azonos tudományterületeken folyó képzések alapozó és üzleti alapozó moduljai megegyeznek, így megszerzett kreditjeik beszámíthatóak. 2.2.3.3 A hallgatói előrehaladás A kreditrendszer bevezetése a hallgatóknak mozgásteret adott arra, hogy az előtanulmányok figyelembe vétele mellett eltérjenek az ajánlott mintatantervtől, egyben nagyobb lehetőséget biztosított számukra a tárgyak újra felvétele sikertelen teljesítés esetén. Legfőképp ez utóbbi eredményezi azt, hogy elsősorban az alapképzés hallgatói fejezik be tanulmányaikat (10. táblázat) a szak képzési idejét túllépve, s közülük is a munka mellett tanulók (levelező és távoktatás munkarend) élnek elsősorban e lehetőséggel. 2.2.3.4 A diplomát nem szerzettek Az abszolutórium megszerzését követően a diploma későbbi kiállításának okait vizsgálva három tényezőt kell kiemelni. Ezek: sikertelen záróvizsga, később teljesített záróvizsga, nyelvvizsga hiánya. A záró vizsga sikeres letételének hiánya a végzettek körében a 2012-2014. év időszakában jelentősen megnövekedett (11. táblázat). A BGE szakjain az utolsó félévben szakmai gyakorlatra mennek a hallgatók, ahol többségüknek a félév leteltével munkaszerződést kínálnak. A munkahely elvárásait előtérbe helyezve a szakdolgozat elkészítését, a záróvizsga letételét későbbre halasztják diákjaink. A diploma feltételéül meghatározott nyelvvizsgák hiánya lényegesen magasabb arányt képvisel az előzőekben leírtakkal szemben a diploma későbbi megszerzésében (11. táblázat). Nemcsak a nyelvigényes (két nyelvvizsga a diploma feltétele) szakok esetén – ahol a második nyelvvizsga megszerzését halasztják el a hallgatók – tapasztalható, hogy az abszolutórium megszerzését követő 1-2 féléven belül mutatják be nyelvvizsga bizonyítványukat. Ez összefügg a munkába állás tényével és avval is, hogy hallgatóink előbb a vizsgák letételére koncentrálnak, és csak ezt követően fokuszálnak a nyelvvizsga megszerzésére. 2.2.3.5 Elhelyezkedési lehetőségek Az Egyetem alapvetően kedvező megítélését tükrözik a 2013-ban végzett Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében végzett hallgatói felmérés adatai (12. táblázat), amelyben arra az eredményre jutottunk, hogy mindegyik megadott szempont szerint az intézménnyel kapcsolatos pozitív elégedettség volt a jellemző. A hallgatók leginkább az oktatott szakismeretek naprakészségével, illetve az előadások naprakészségével voltak elégedettek, legkevésbé pedig az oktatók és hallgatók viszonyával, valamint a munkaerőpiac képviselőinek oktatásban való részvételével kapcsolatban fejezték ki elégedettségüket. Ez utóbbi vélemény azt jelenti számunkra, hogy a gazdasági élet szereplőinek bevonása valós hallgatói igényeket szolgál ki, azzal elégedettek, de növelnünk kell a vendégoktatók számát a képzésben.

9


A 2014. évi DPR-es felmérés alapján (53. ábra) a BGE-re járó hallgatók 48%-a dolgozik tanulmányai alatt. Karok, illetve szakok között nem mutatkozott releváns különbség. Az abszolutórium megszerzését követő 1-5 hónapon belül a hallgatók további 26%-a talál munkahelyet, 2%-a pedig önálló vállalkozást indít. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a végzettek 9%-a továbbtanul. 2.2.3.6 A hallgatók kutatómunkája, versenyeken való részvétel A hallgatók képzésében kiemelt feladat a tehetséggondozás. Ennek eredménye a versenyeken való részvétel. A felsőoktatási intézmények számára hagyománnyal rendelkező TDK, OTDK rendszeres megmérettetésre ad lehetőséget. Intézményünk diákjai folyamatosan részt vesznek ezeken a konferenciákon, bár a 2014. évben kisebb létszámban, ami többek között a 2012-es változtatásokkal is kapcsolatban állhat (13. táblázat). A pályamunkák elkészítésébe még nem sikerült a mesterképzéses hallgatókat nagyobb számban bevonni. Pozitívumként kell azonban megemlíteni, hogy az Egyetem kutatásaiban egyre nagyobb számban vesznek részt hallgatók. Intézményünk képviseletében megjelennek diákjaink hazai és nemzetközi versenyeken is (pl. Dukenet Marketing Games), ahol a szakmai felkészültségükön túl a nyelvtudásukra is szükség van.

2.2.4 A képzések iránti hallgatói kereslet bemutatása A BGE képzései iránti kereslet és a bejövő hallgatók lemorzsolódásának elemzését már a korábbi fejezetek tartalmazzák. Összességében elmondható, hogy a BGE képzései keresettek a gazdaság- és társadalomtudományok területét ért felvételi változások ellenére is. 2.2.4.1 Képzési szintek közötti átmenet A képzési szintek egymásra épülését jogszabály írja elő. A felsőfokú szakképzésről, illetve a 2013/14. őszi félévtől indult felsőoktatási szakképzés esetén az alapképzésre becsatlakozó hallgatók kreditbeszámítással élhetnek. A már előtanulmányokkal rendelkező, alapképzésre felvett hallgatók között a BGE-n, illetve más intézményben szerzett ismereteket beszámítók aránya a 2012/13. 1. és a 2013/14. 1. félévekben közel 50-50%, de a 2014/15. 1. félévben eltolódott a más intézményben tudást szerzettek irányába (42,41% - 57,59%). Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a két képzési szint közötti átjárás, a tanulmányok „folytatása” esetén szívesebben váltanak intézményt a hallgatók. A mesterképzéseinkre - a jogszabályi követelményeknek megfelelően - az alapképzésen megszerzett tudás és diploma a belépés feltétele. A BGE-n, illetve a más felsőoktatási intézményben szerzett tudás beszámításának aránya 2012. őszén még 39,01% - 68,10% volt a 2014 őszén már 43,89% - 56.11%, amely alapján elmondható, hogy alapképzésen végzett hallgatóink szívesebben maradnak Intézményünkben mesterképzésen. 2.2.4.2 Külföldi hallgatók képzéseinken A külföldi hallgatók jelenléte egy felsőoktatási intézményben pozitív hatással van az idegen nyelvű képzéseken mind az oktatás folyamatára, mind a diákok szociális-személyes kompetenciáinak fejlődésére, valamint elősegíti az Intézmény multikulturalitását. A BGE képzésein a külföldi hallgatók száma a 20122014. évi időszakban alapképzésen 423 főről (31 országból) 529 főre (50 országból), míg mesterképzésen 28 főről (7 országból) 35 főre (10 országból) (14. táblázat) nőtt. Intézményünk nemzetköziesedésére jelentős hatást gyakorol e változás, mivel hazájukba visszatérve jó hírét vihetik Egyetemünknek és újabb külföldi hallgatók érkezését generálhatják.

2.3 A K+F+I tevékenység értékelése 2.3.1 A kutatási portfólió értékelése A felsőoktatási intézmények egyik alapfeladata a tudományos tevékenység folytatása. A kutatások és fejlesztések célja egyrészt a képzés tartalmi és módszertani fejlesztése, másrészt a társadalom tudásvagyonának gyarapítása, mivel ez utóbbi leginkább az egyetemek feladata. A képzéssel való szoros kapcso-

10


latból következik, hogy a felsőoktatási intézmények elsődlegesen azokon a tudományterületeken járulnak hozzá a tudástermeléshez, amelyeken erős a képzési tevékenységük is. Így van ez a Budapesti Gazdasági Egyetemen is: a képzési portfólióban megjelenő négy tudományterület megjelenik a kutatási portfólióban is, ezek a társadalomtudományok, a természettudományok, a bölcsészettudományok és műszaki tudományok. A képzési szerkezetben meghatározó súlya van a gazdálkodástudománynak, ezért nem meglepő, hogy a kutatási tevékenységben is a társadalomtudományok, ezen belül is a gazdálkodás- és szervezéstudományok játsszák a meghatározó szerepet. A kutatási portfólió elemzését két alapvető információs bázis alapján végeztük el: az oktatók és kutatók tudományos fokozatainak tudományterületi besorolása, valamint az aktív kutatási tevékenységek alapján. Ez utóbbiról viszonylag részletes felmérést készítettünk 2014-15-ben, melynek adatait a melléklet 15. táblázata tartalmazza. Oktatóink és kutatóink összesen 25 tudományágban szereztek tudományos minősítést. (A részletes adatokat lásd a melléklet 16. táblázatában.) A tudományos fokozatok 50%-a társadalomtudományi, döntően gazdálkodás- és szervezéstudományi, illetve közgazdaságtudományi). A második helyen a nyelvtudományok és a neveléstudományi területen szerzett minősítések állnak (együttesen 33%-os részesedéssel). A kutatásokról készült összesítésben ugyancsak a gazdálkodástudományi kutatások állnak az első helyen. Az összes kutatásnak csaknem 80 százaléka társadalomtudományi jellegű, fele gazdálkodás- és szervezéstudományi. Ez jelzi a tudományos tevékenység erős kötődését az oktatáshoz. Általános jellemzője az Egyetemen folyó kutatásoknak, hogy kevés alapkutatás zajlik, mivel a művelt tudományágak is elsősorban az alkalmazott tudományok közé tartoznak. Az is jellemző, hogy az innovációs jellegű kutatási tevékenység csekély arányban jelentkezik, az innovatív jellegű eredményeket – a fő tudományterület jellemzői miatt – nem lehet szabadalommá vagy valamilyen bejegyzett termelési eljárássá formálni. A gazdaságtudományok területén az innovatív eredmények rendszerint új termékben, módszerben testesülnek meg, amelyek nem tartoznak a hagyományos találmányi körbe, de szellemi tulajdona lehet, ami döntően a publikáció alapján válhat védetté. A gazdálkodó szervezetek által megrendelt kutatások ilyen jellegűek. Ezekből az összes kutatáson belül az elmúlt három évben kevés volt, mennyiségük évről évre csökkent, mivel a vállalkozások innovációs járulék felhasználási lehetőségei megváltoztak. A kutatások eredményessége két tényezővel mérhető – egyrészt a publikációk számával és azok minősítettségével, másrészt a kutatások támogatottságával. Ez utóbbi kifejezhető a támogatási források összegével, illetve a kutatás folyamatosságával4 (hány éven keresztül foglalkoztak az adott témával). Az alábbiakban felsoroljuk azokat a kutatási témákat, amelyek valamelyik fenti szempont szerint eredményesnek bizonyultak:          



A fogyasztói magatartás különböző szempontok szerinti vizsgálata Élelmiszerbiztonság és –minőség a vendéglátásban (kísérleti kutatás) Közpénzügyek különböző területeinek vizsgálata (nemzetközi kutatás is) Desztinációk turisztikai teljesítményének település szempontú megközelítése Világgazdaságtani kutatások – elsősorban egyéni elemzések, különböző térségekre vonatkozóan Regionális hálózatkutatás – a Zselic példája Az önkéntes munka költség-haszon elemzése – INTERREG IV.C projekt Egészség-gazdaságtani kutatások (TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV-2012-0009 MEDIC SPHERE) INVESTrategy - A külföldi működő tőke vonzásának stratégiája Zala megyében LOST in Services – Szolgáltatási folyamatok logisztizálása Turisztikai és vendéglátóipari vállalkozások társadalmi felelősségvállalási projektjeinek kidolgozása

A kutatás éveken keresztül való folytatása jelzi a tudományos érdeklődést, a szükséges források meglétét, újabb és újabb eredmények elérését, ami további kutatásra serkent. 4

11


A listában szereplő kutatási témák közül 5 olyan van, amelyet nemzetközi együttműködés keretében valósítottak meg. A 2015-ben regisztrált kb. 110 kutatási téma több mint fele egyéni kutatás, vagyis egy-egy oktató vagy kutató dolgozik rajta. Az oktatói létszám körülbelül kétharmada publikált az elmúlt három évben. A jelenleg aktív kutatást nem jelző oktatók korábbi tudományos aktivitása alapján bekapcsolhatók egy-egy működő kutatócsoportba, vagy maguk kezdeményezhetnek kutatásokat. A feltárt témák alapján tervezünk kijelölni néhány fókusztémát, amelyhez azok az oktatók is csatlakozhatnak, akik eddig nem találtak megfelelő tudomány témát. A meglévő kutatási témákra új csoportok és hálózatok építhetők.

2.3.2 A K+F+I kapacitások értékelése A kutatások emberi erőforrásait az oktatók és kutatók kutatásra fordítható munkaidejével mérhetjük. A Budapesti Gazdasági Egyetemen jelenleg5 313 főállású oktató és 9 fő főállású kutató dolgozik. A főállású oktató munkaidejének 20%-át köteles kutatásra fordítani, míg a főállású kutató 80%-át. Ennek alapján a kutatásra fordítható munkaidő 73,6 számított létszámmal egyenértékű. Ez a számítás azonban nem azt jelenti, hogy ennyi kutató áll készen. A heti egy nap kutatási idő (a munkaidő 20%-a) nagyon kevés, legfeljebb arra elegendő, hogy tudásunkat szinten tartsuk, ezért jelentős eredmény elérése érdekében célszerű lenne a humán erőforrást koncentrálni, és az „1/5 oktatókat” néhány kutatói státuszra átváltani, illetve az érdekeltségi rendszer átalakításával jobban ösztönözni a tudományos tevékenységet. Speciálisan kutatásra rendelkezésre álló infrastruktúrával csak jelzésszerűen rendelkezünk, a BGE által művelt tudományterületek általában nem igényelnek speciális műszereket, laboratóriumokat. Az élelmiszerbiztonsági kutatások a vendéglátás gyakorlati oktatását szolgáló mikrobiológiai laborban zajlanak, az ennél speciálisabb műszereket igénylő méréseket szolgáltatásként vásároljuk meg más szervezetektől. A kutatási igények növekedésével kezdődött meg egy kutatókonyha létrehozása. A korábban felállított fókuszlabort a legkülönbözőbb célú kutatásra használjuk. A megfigyelések körének bővítéséhez igény merült fel különböző más eszközök beszerzése iránt is. A rendelkezésre álló informatikai eszközöket, szoftvereket oktatási és kutatási célra egyaránt használjuk. Az elmúlt években a lehetőségekhez képest néhány speciális kutatási szoftver került beszerzésre – például szövegelemzésre, ezek körét folyamatosan bővítjük. Több, kis értékű, kutatást szolgáló eszköz beszerzése is megvalósult. Ugyancsak jelentősen növeltük az oktatók és kutatók által elérhető adatbázisok körét. Ezek egy része minden oktató számára hozzáférhető, akár távoli eléréssel is, más részük a könyvtárakban vehető igénybe.

2.3.3 A K+F+I eredményesség és a technológia transzfer értékelése A kutatások forrása az elmúlt években teljesen átrendeződött. Míg 2012-ben az összes K+F forrás 15%a külső megrendelésre végzett kutatás volt, ahol a megrendelők többsége üzleti szervezet volt, addig 2014-ben üzleti szervezet már egyáltalán nem szerepelt a megrendelők között. Az innovációs járulék felhasználási lehetőségeinek változása a BGE K+F tevékenységének megrendelőinek körét teljesen átrendezte. Ezzel egyidejűleg jelentősen megnövekedett a különböző pályázati és költségvetési forrás, elsősorban az Alkalmazott Tudományok Főiskolája címhez kapcsolódó kiválósági támogatás hatására. Ez utóbbi támogatás 2014-ben a K+F források 60 százalékát tette ki. (A források részletes bemutatását lásd a melléklet 17. táblázatában.) A kiválósági támogatás lehetővé tette, hogy növekedjen a külföldi konferenciákon való részvétel, hogy a korábban vállalati megrendelésre végzett kutatások folytatódjanak, illetve új kutatócsoportok jöhessenek létre. Erősödött a tehetséggondozás támogatása is, de sajnos ezen a területen nem sikerült áttörést elérni. A jövőben a kutatások támogatására elsősorban Európai Uniós és hazai kutatást támogató forrásokat kell megcélozni. Az EU-s források elérése érdekében megfontolandó a Kutatóközpont székhelyének áthe-

5

2015. október 15-i statisztika alapján.

12


lyezése Zalaegerszegre. A GKZ kutatási aktivitása az átlagosnál magasabb, így az erőforrások is rendelkezésre állnak a helyszínen. A többi kutató csatlakozása pedig egy virtuális kutatóközponton keresztül megvalósítható. A vállalati támogatások elnyerése csak ritkán képzelhető el. Ha azonban sikerül olyan innovációs eredményeket elérni, amelyek új vállalatvezetési, kereskedelmi, szolgáltatási módszereket ajánlanak, akkor azok piaci értékesítése megcélozható. Ehhez olyan kutatásszervezési, illetve akvizíciós tevékenységet kell az intézményen belül megvalósítani, amely egyrészt a piaci igényeket feltárja, másrészt az ezek kielégítéséhez szükséges tevékenységeket generálja. Az oktatók/kutatók publikációs aktivitása mennyiségében nem változott szignifikánsan az elmúlt három évben. A mennyiségi stagnálás mögött természetesen lehet minőségi javulás, amit jelenleg nehéz statisztikai adatok alapján felmérni (sajnos nem nőtt a külföldi publikációk aránya és a folyóiratokban megjelent írások száma sem nőtt). Egy minőségi változás bekövetkezett, ugyanis a korábban könyvnek feltüntetett jegyzetek, oktatási segédletek most kikerültek ebből a kategóriából. (Az összevont publikációs statisztikát a melléklet 4. táblázata tartalmazza.) A publikációk minőségének javítása érdekében saját kiadványt indítottunk 2014-ben Prosperitas néven. A kiadvány két sorozatból áll: egy monográfia-sorozatból és egy hagyományos folyóiratból. Mindkettőt minősített kiadvánnyá szeretnénk fejleszteni, ezért a kéziratokat lektoráltatjuk, illetve a cikkekhez angol nyelvű absztraktokat mellékelünk. A kiadványok online is elérhetőek.

2.4 A harmadik misszió keretében végzett tevékenység értékelése 2.4.1 A releváns felhasználói szféra szereplőivel kialakított együttműködések értékelése Egy korszerű, a 21. század követelményeinek megfelelő felsőoktatási intézmény hagyományos feladatai – vagyis az oktatás és a kutatás – mellett egy úgynevezett harmadik missziót is teljesít: társadalmi felelősséget vállal közvetlen környezetének tudásának fejlesztéséért, hozzájárul a regionális munkaerőpiac igényeinek kielégítéséhez és a helyi társadalom értelmiségi központjaként is működik. A Budapesti Gazdasági Egyetem felsőoktatási és kutatási feladatai mellett aktív részt vállal a tudásmegosztásban és a társadalmi- gazdasági környezetünk formálásban. A munkaerőpiac szereplőivel ápolt szoros kapcsolat lehetőséget ad arra, hogy a társadalmi igényekre figyelve szemléletet is formáljunk. Hozzájárulunk például a pénzügyi kultúra terjesztéséhez a tudatos gazdasági döntések meghozatalára nevelve a társadalom tagjait (pl.: „Pénzsztárverseny”, bérszámfejtő verseny a NEXON-nal közös szervezésben). A turizmus-vendéglátás területén pedig a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve fejlesztjük a képzéseinket, szervezzük a tudományos konferenciákat. Kiterjedt felnőttképzési programjaink segítik a gazdasági szakemberek továbbképzését. A szakmai tanácsadó testületek tagjainak segítségével komoly disszeminációs tevékenységet végzünk a gazdálkodó szervezetek, a pénzintézetek és a közszféra irányába egyaránt. Megnyitjuk kapuinkat a nyílt napokon, a kutatók éjszakáján és a közintézmények nyílt napján, de a Minden Tudás Egyetemének (KKK) rendezvényei is nyilvánosak. A Budapesti Gazdasági Egyetem elkötelezett abban, hogy fontos szerepet vállaljon a helyi/térségi gazdaság fejlesztésében. Ennek egyik kiemelkedő megjelenése, hogy a BGE zalaegerszegi Gazdálkodási Kara a város legmagasabb rangú felsőoktatási szervezeti egysége. Képzési portfólióját az elmúlt években a térség munkaerő-piaci igényeihez igazította új mesterképzési szak (pénzügy), alapképzési szak (gazdaságinformatikus) és specializációk (szolgáltatás-menedzsment, logisztikus) indításával. A regionális munkaerőpiac szereplőivel együttműködési kapcsolatait szélesítette képzési együttműködések és közös kutatások által. Ennek egyik eredményeként 2014 szeptemberében pilot program keretében a GKZ-n elsőként az országban indult el a duális képzés gazdaságtudományi és informatikai képzési területen. A BGE mindig is fontosnak tartotta, hogy a tudományos ismeretek terjesztésében, a tudás átadásban a lakosság minél szélesebb körét érje el. Az Egyetem tudomány-disszeminációs tevékenysége bővült. Az

13


Intézmény minden évben a Magyar Tudomány Ünnepe tiszteletére rendezett programsorozatot szervezett. Tudománynépszerűsítő tevékenysége fokozódott a Kutatók Éjszakája programsorozathoz történő csatlakozása által. A Gazdálkodási Kar 2014 őszén csatlakozott a Senior Akadémia programsorozathoz is. A környezetvédelem társadalmi kihívásainak kezelésében a zalaegerszegi Gazdálkodási Kar országos szinten is élenjárónak tekinthető. A Kar 3 éve MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetirányítási Rendszer alapján működik. A 2012. óta futó Zöld Kampusz programban (best practice) többszörösen is eleget tett társadalmi szerepének:  

felhívta a lakosság figyelmét az ökoszisztéma egyensúlyának fontosságára; megmutatta, hogyan tudja az egyén meggátolni a környezet további rombolását, hogyan csökkentheti a környezeti terhelést;  lehetőséget biztosított a tudományos eredmények megismerésére;  és mindezzel hozzájárult a scientific citizen, vagyis a tudományra nyitott állampolgárok számának növekedéséhez. A GKZ kutatói munkacsoportja komplex környezeti-nevelési programot dolgozott ki, melyet a Kampusz területén kialakításra került Tanösvény bejárás keretében mutat be minden érdeklődő számára. Gazdag fenntarthatósági programok szervezésével az Intézményszerepet vállal a fenntartható viselkedésminták megismertetésében, közvetett hatással van azok terjedésére.

2.4.2 A felsőoktatási intézményekkel kialakított együttműködések értékelése A Budapesti Gazdasági Egyetem a magyar felsőoktatási rendszer aktív szereplője, belföldön és nemzetközi szinten is széles kapcsolatrendszert ápol. A hazai felsőoktatási kapcsolatrendszerben kiemelt szereppel bír az Andrássy Gyula Budapesti Német nyelvű Egyetem, valamint a Közép-Európai Egyetem (CEU), mely intézményekkel együttműködési megállapodás van érvényben. A zalaegerszegi felsőoktatási együttműködés keretében a Pécsi Tudományegyetemmel és a Pannon Egyetemmel aktív a kapcsolat. A Nyugatmagyarországi Egyetemmel elsősorban Zalaegerszegen megvalósításra kerülő projektek keretében volt együttműködés. A fenti intézményeken kívül a Budapesti Corvinus Egyetemmel, valamint az Edutus Főiskolával fenntartott kapcsolatrendszer figyelemre méltó, mely utóbbi székelyudvarhelyi képzési központjában turizmus-vendéglátás alapképzési szakon, távoktatási munkarendben folytat a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar oktatást. A duális képzés sikeres megvalósítása érdekében az utóbbi két évben jelentősen aktivizálódott az együttműködés a Kecskeméti Főiskolával. A hazai intézményekkel adódó együttműködési lehetőségeket az eddigiekben nem használta ki teljes mértékben az Intézmény. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere lényegesen szélesebb és mélyebb egyidejűleg. A több mint 200 külföldi felsőoktatási intézménnyel fenntartott aktív kapcsolat több kategóriába sorolható: 1. Képzési együttműködés kettős diploma kiadására vonatkozó megállapodással: Avans Hogeschool's International School (ASIS), Breda, University of Applied Sciences Frankfurt, Anglia Ruskin University, Cambridge, Université Jules Verne de Picardie, Amiens, Universidad de Oviedo, Univerité du Havre, Shih Chien University, Taipei. 2. Erasmus mobilitási együttműködés: több mint 130 intézménnyel valósul meg különböző intenzitással hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitás. 3. Közös kutatási projektek (pl.: Leonardo projektek, a Visegrád Found által támogatott projektek, OTKA projekt, Interreg IV.C., TÁMOP 4.2.2.D keretében megvalósuló együttműködések) külföldi felsőoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel. 4. Bilaterális képzési együttműködés Európán kívüli országok intézményeivel, amely közös hallgatói projektekre, hallgatói szakmai gyakorlatra, közös konferenciák, workshopok szervezésére terjed ki. Kiemelkedő az Intézmény ázsiai kapcsolatrendszere (pl. a thaiföldi Rajabhat egyetemi hálózattal, a japán Josai Egyetemmel fenntartott kapcsolat).

14


A kapcsolatrendszer mennyiségi expanziója után a jövőben az elmélyítésre, az együttműködési lehetőségek minél teljesebb kihasználására célszerű koncentrálni.

2.4.3. A nemzetközi szerepvállalás értékelése A Budapesti Gazdasági Egyetem az ország egyik legszélesebb nemzetközi kapcsolatrendszerével rendelkező intézménye, több mint 40 ország több mint 200 felsőoktatási intézményével tart fenn aktív kapcsolatot. Az Egyetem több intézménnyel folytat kettős diplomát adó képzést és jelenleg is több hasonló képzés előkészítése folyamatban van. Hazai viszonylatban jelentős a be- és kiutazó hallgatói mobilitás, és folyamatosan növekszik az összesen három idegen nyelven oktatott négy alap- és három mesterképzési szakon a külföldi hallgatói létszám. Az Intézmény aktívan részt vesz az egész magyar felsőoktatás nemzetköziesítési folyamatában, rendszeresen fogad külföldi felsőoktatási delegációkat és képviseli a magyar felsőoktatást külföldön. Az Egyetem számos nemzetközi konferenciát, workshopot, szemináriumot rendez évről-évre (pl.: magyar-koreai szimpózium, magyar-indonéz szimpózium, magyar-japán kollaboratív diák-szeminárium – éves rendszerességgel). Ezeknek a rendezvényeknek a tudományos és publikációs hozadékát jelentik azok a kiadványok, amelyek nemzetközi együttműködési viszonylatban az egyes országok vonatkozásában mérföldkőnek számítanak, így például a Magyar Koreai turisztikai és országimázs szimpózium – proceedings; MagyarJapán kulturális együttműködési projektfüzet (2015-ben már az 5. szám jelent meg), Magyar-Indonéz Fehér Könyv (2015. november). Az Egyetem több nemzetközi oktatási, kutatási (pl.: Visegrád Alap, Leonardo, Interreg IV.C) projektben működik közre. Az Egyetem a felsőoktatással foglalkozó nemzetközi szervezeteknek aktív tagja, az utóbbi öt évben több nemzetközi rendezvénynek is házigazdája volt (EAIE, EURASHE konferenciája, workshopja). Az Intézmény a Német-Magyar és az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamarának is tagja, 2015-ben pedig az Egyetemen került megrendezésre a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves taggyűlése. A BGE vezető munkatársai, kutatói és oktatói meghívás illetve felkérés alapján rendszeresen szerepelnek nemzetközi felsőoktatási fórumokon, előadásokat tartanak nemzetközi szakmai konferenciákon és kurzusokat tartanak külföldi egyetemeken vendégelőadóként. A BGE nemzetközi igazgatója képviselte például Magyarországot 2013-2015. között az Európai Kredit-Transzfer Rendszer Felhasználói Útmutatóját felülvizsgáló Ad-Hoc munkacsoportban Brüsszelben. A Campus Hungary projekt keretében és finanszírozásában a BGE 9, nemzetközi ügyekben jártas és érintett oktatója, illetve munkatársa vett részt a világ különféle részein rendezett nemzetközi felsőoktatási vásárokon: Vietnam, Kazahsztán, Indonézia, Japán, Kína, Oroszország, stb. Részben sikeres bemutatkozásuknak tulajdonítható a magas érdeklődés a Stipendium Hungaricum lehetőségek iránt a BGE-n. A BGE aktív szerepet vállal a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésében. Három éven keresztül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán, székhelyen kívüli képzésben nemzetközi tanulmányok mesterképzést folytatott, míg Székelyudvarhelyen jelenleg is folyik a turizmus-vendéglátás alapképzés levelező munkarendben.

2.5 A működési, gazdálkodási tevékenység értékelése A Budapesti Gazdasági Egyetem 2012-2014. évi gazdálkodási tevékenységének értékelése a főbb bevételi források alakulása alapján történt. Az Intézmény gazdálkodása és pénzügyi tevékenysége az elmúlt időszakban eredményesnek minősíthető, melynek alapján a likviditás és a stabil pénzügyi helyzet biztosított. Az Egyetem vezetésének folyamatos törekvése volt az elmúlt évek gazdálkodása során a szükséges pénzügyi erőforrások előteremtése, így kiemelt figyelmet fordított a saját bevételek megszerzésére, öszszegének lehetőség szerinti növelésére, ugyanakkor a realizált bevételek takarékos felhasználására is a csökkenő állami támogatás mellett úgy, hogy a jogszabályokban meghatározott, valamint az Intézménytől elvárt minőséget és hatékonyságot folyamatosan biztosítani tudja.

15


2.5.1 Az intézményi nem oktató-kutató-tanár humán erőforrás értékelése A fejlesztési terv teljesítésének időszakában az Egyetemen foglalkoztatottak statisztikai létszáma összességében csökkent és mintegy 13 %-kal maradt el a Fenntartó által engedélyezett létszámtól. A legnagyobb változások 2013-ban történtek egyrészt a salgótarjáni képzőhely megszüntetésének, másrészt a nyugdíjpolitikai elvekről szóló Kormányhatározat hatásának eredményeképpen. A salgótarjáni képzőhely megszüntetése során az alkalmazottak egy része Budapestre került áthelyezésre, illetve 17 fő közalkalmazotti jogviszonya megszűnt. A nem oktató-kutató-tanár munkakörben foglalkoztatottak létszáma 2014. év végén 431 fő volt, amely a 2012. évi létszámhoz képest 27 fős csökkenést jelent. A nem oktató-kutató-tanár alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatott létszámon belül megközelítőleg 50 % körül alakult és évente arányosan csökkent az összlétszámhoz képest (lásd a 19. mellékletben). Az Egyetem törekvése, hogy az oktatás, a hallgatói szolgáltatások minősége és a színvonal javítása érdekében az átmenetileg üres álláshelyek az engedélyezett mértékig betöltésre kerüljenek az intézményi valós igények és kompetenciák szerint. Az esélyegyenlőségi szempontok megvalósulását mutatja, hogy az Egyetemen a női munkatársak aránya 50 % feletti. Ez az arány – a hazai felsőoktatásban egyelőre egyedülálló módon – a felső vezetésben is hasonló. Az Egyetem humán-erőforrásainak fejlesztése tudatos tervezés eredménye. A nem oktató munkatársak között lényegesen nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya. Az Intézmény fontosnak tartja a nem oktató munkatársak nyelvi képzését is, tekintettel a bővülő idegen nyelvi képzésválasztékra és a külföldi hallgatók növekvő számára.

2.5.2 Az intézményi költségvetési támogatások alakulásának elemzése Az intézményi költségvetési támogatások alakulásának szempontjából megállapítható, hogy az elmúlt években gyökeres változás következett be, aminek az oka az az oktatáspolitikai intézkedés, mely szerint 2012 szeptemberétől az Egyetem által gondozott szakok többségére csak minimális állami (rész)ösztöndíjas hallgatói létszám vehető fel. Ugyanakkor a működést finanszírozó képzési normatívák megállapításának rendszere átalakult, 2014. évre már teljes mértékben csak az állami támogatott/(rész)ösztöndíjas hallgatói létszámot veszi figyelembe, így a minőségi oktatást elősegítő oktatói létszám, vagy minősített oktatói létszám után nem kap az Intézmény támogatást. Ennek következtében folyamatosan csökken az Intézményt megillető költségvetési támogatás összege. Míg 2012-ben intézményi szinten az államilag támogatott hallgatók aránya 55,6 % volt, addig ez az arány 2014-re jelentősen megváltozott, 43 %-ra csökkent, így a képzési-fenntartási támogatás is 36,5 %-kal, 1.321 M Ft-tal csökkent a vizsgált időszakban. A jelentős csökkenést ellensúlyozták a Fenntartó által kiírt pályázati lehetőségek, úgy mint a Kiválósági támogatás, vagy a Felsőoktatási Struktúraátalakítási támogatás, illetve a meghatározott feladatokra biztosított speciális programtámogatások, melyek átmenetileg korrigálták a tisztán hallgatói létszámon alapuló, utólagos jogosultsági elszámoltatás miatti állami támogatás csökkenést. A költségvetési támogatás összességében a 2012-2014. évi időszakban 5.122,7 M Ft-ról 4.457,8 M Ftra csökkent, ami mintegy 23%-os csökkenést jelent.

2.5.3 Az intézményi saját bevétel szerzési képesség bemutatása A fejlesztési terv teljesítésének időszakában az állami támogatás és a saját bevételi források arányában jelentős átrendeződés történt, ami főként az önköltséges hallgatói létszám arányának növekedésével magyarázható. A saját bevételek 2012. évhez viszonyított értéke 2014-re összességében 16,4 %-kal, 675 M Ft-tal nőtt, aránya az összes bevételen belül 44,5 %-ról 2013-ban 49 %-ra, 2014-ben pedig 51,7 %-ra emelkedett.

16


A növekedés a működési bevételek esetében a legszámottevőbb – melynek mértéke 26,9 % –, ezen belül is a hallgatói bevételeknél, mivel a 2012. évi 2.463 M Ft-ról 2014-re több mint 1 milliárd Ft-tal, azaz 41,4 %-kal emelkedett a befizetett önköltségi díjak, költségtérítések összege. Ezzel párhuzamosan, az ellátási díjak kollégiumi költségtérítések nélkül figyelembe vett értéke is 16,5 %kal nőtt. A működési bevételeken belül a kihasználatlan intézményi kapacitások Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: MNV Zrt.) részére történő visszaadása következében 35 %-kal csökkent a vagyonhasznosításból származó bevételek összege. A K+F szolgáltatások bevételei arányaiban jelentősen, de összegszerűen nem számottevően csökkentek. Az államháztartáson belüli támogatások összege a vizsgált időszakban 380,8 M Ft-ról 33,7 %-kal 252,4 M Ft-ra csökkent, mind a működési, mind a felhalmozási célú támogatások esetében csökkenő a tendencia. A támogatások forrását figyelembe véve a csökkenés nagyrészt a megelőző években realizálódott pályázati bevételek 2014-ben való elmaradására, valamint a pályázati lehetőségek szűkülésére, továbbá a pályázatonként elnyerhető támogatások csökkenő összegére vezethető vissza. Az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök értéke 398,9 M Ft-ról a 2014. évre 93,3 M Ft-tal 305,6 M Ft-ra csökkentek. A sikeres pályázati tevékenységnek köszönhetően 29,1 %-kal nőttek a működési célú pályázati bevételek (Erasmus, Leonardo), az egyéb támogatások (vállalkozásoktól, non-profit szervezetektől érkező támogatások) értéke viszont csökkent a 2012. évhez képest. A 20. számú táblázatban ezen a soron a csökkenést az is magyarázza, hogy az elszámolási szabályoknak megfelelően 2012-ben itt került kimutatásra az előző évi előirányzat-, pénzmaradvány átvétel értéke (146,6 M Ft). Felhalmozási célú átvett pénzeszköz teljesülésére 2012. óta nem került sor. Az Egyetem az állami támogatás jelentős összegű csökkenése miatt folyamatosan feladatának tekinti az állami forráshiány intézményi saját bevételekkel történő kompenzálását, pótlólagos források megszerzését, a jövő (minőségi) értelmiség-képzése, az ehhez szükséges színvonalas oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenység, valamint a stabil működtetési és üzemeltetési feltételek biztosítása érdekében.

2.5.4 Pályázati abszorpciós képesség és a forrásbevonó képesség bemutatása A BGE az elmúlt négy évben sikeres pályázati tevékenységet folytatott. Ezen időszakban az Intézménynek összesen 66 db nyertes pályázata volt (39 hazai, 9 uniós, és 18 nemzetközi), amelyeken együttesen 1,97 milliárd Ft támogatást nyert el. A legjelentősebb pályázati kiírások nagy részén indult az Egyetem, így számos hazai, európai uniós társfinanszírozású és közvetlenül az Európai Unió által kiírt pályázatot valósíthatott meg (ld. 21. táblázat). Pályázati forrásokból az elmúlt években jelentősen javulhatott a képzési infrastruktúra mind az eszközök, mind az épületek tekintetében. A tananyag-fejlesztési projektek eredménye, hogy naprakész oktatási segédletek, képzési módszertanok alapján folyhat az oktatás. A mobilitási programok keretében több száz hallgató vehetett részt külföldi részképzésben, valamint az oktatók közül is jelentős számban utazhattak ki a partnerintézményekben a legújabb oktatási, képzési módszerek tanulmányozása, előadások megtartása céljából. Több szakmai és módszertani fejlesztés valósult meg, melyek a duális képzés bevezetését, az új oktatási módszertanok támogatását szolgálták. A BGE a működés finanszírozása mellett, a fejlesztések területére is jelentős erőforrásokat csoportosít évente, melyekhez folyamatosan próbál minden lehetséges fejlesztési forrást megszerezni (pályázatok, kutatási és egyéb felhívásokon keresztül). A nemzetközi konzorciumokban megvalósuló projektek garantálják, hogy az Egyetem megjelenhessen az Európai Felsőoktatási Térségben, és olyan tudást csatornázhasson be hazánkba, amelyek oktatásba való beépülése javítja a hazai képzés minőségét. A korábbi években elvégzett fejlesztések jelentősek voltak a BGE életben, de azok nem teljes körűek és a társadalmi, gazdasági környezet változása miatt a további fejlesztésekre is erőforrásokat kell biztosítani annak érdekében, hogy az Egyetem továbbra is magas minőségű képzési tevékenységet tudjon ellátni. A 17


következő fejlesztési időszakra (2016-2020. közötti évekre) is komoly fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg, melyek jelentős hányadához szükséges a pályázati források megszerzése. Az uniós és hazai költségvetési fejlesztési források mellett az intézménynek a különböző nemzetközi és piaci források megszerzéséhez is lépéseket kell tennie. Az uniós források megszerzésében segítséget jelent, hogy az Egyetem rendelkezik oktatási és kutatási telephellyel a konvergencia régióban (Zalaegerszeg). A BGE humán- és infrastruktúraállományának jelentős része a Közép-Magyarország régióban található, az itt folyó munka fejlesztéséhez korlátozott mértékben lesz igénybe vehető uniós forrás, társfinanszírozás. A további fejlesztések megvalósítása érdekében részben megoldást jelenthet a nemzetközi pályázati aktivitás, ami azonban csak jelentősen korlátozott célterületekre vehetőek igénybe.

2.5.5 Az infrastruktúra-menedzsment értékelése (épített infrastruktúra és eszközállomány bemutatása) Az Egyetem a 2012-2014. közötti időszakban az épített infrastruktúrájának folyamatos fejlesztését hajtotta végre. Ezt egyrészről az európai uniós pályázati lehetőségek kiaknázásával, másrészről intézményi saját forrás bevonásával tette. A fejlesztési elképzelések megvalósítása során a jó gazda szemlélet fenntartásával, folyamatosan figyelemmel volt az épületek, eszközök karbantartására, állagmegóvására is. Az ingatlanok értéke a fejlesztési terv teljesítésének időszakában 86 979 e Ft-tal nőtt annak ellenére, hogy több telephely vagyonkezelői jogának visszaadása történt meg az érintett időszakban. Az épített infrastruktúra fejlesztés egyik fő irányvonala – amelyre pályázati lehetőségek is rendelkezésre álltak – az épületek, telephelyek energia felhasználásának csökkentése, valamint ezzel együtt vagy önállóan a megújuló energia felhasználás mértékének növelése. Ennek eredményeképpen valósult meg 2012-ben a zalaegerszegi campuson a „Zöld Kampusz mintaprojekt”, amelynek keretében épületenergetikai korszerűsítés, esővíz hasznosítás és szemléletformáló tanösvény kialakítása történt meg. Ehhez kapcsolódóan 2014-ben elhelyezésre került egy villamos energia előállítását végző háztartási méretű kiserőmű, amely a Kampusz villamos energia felhasználásának egy részét önállóan állítja elő. Saját forrás felhasználásával a budapesti telephelyek vonatkozásában több épületet is érintő fizikai akadálymentesítés valósult meg, úgy mint az Alkotmány utcai oktatási épület teljes körű fizikai akadálymentesítése, a Bagolyvár utcai kollégium és a Laufenauer utcai kollégium személyfelvonóinak cseréje. Megvalósult továbbá a Pénzügyi és Számviteli Kar épületszerkezetileg károsodott, „D” épületszárnyának teljes körű helyreállítása, a „B” épületrész energetikai korszerűsítése, valamint a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Kar épületében működő Alma Mater Tanétterem felújítása továbbá a Markó utcában található műemlék oktatási épület tetőszerkezetének komplett felújítása. Évről évre, a hallgatói körülmények és szolgáltatások folyamatos javítása érdekében a felújítási munkák a kollégiumi fejlesztéseket is magukban foglalták, amelyek eredményeképpen mindhárom budapesti karon, a rendelkezésre álló forrás adta lehetőségeknek megfelelően felújított vizesblokkok, lakószobák és közös használatú helyiségek (konyhák és mosószobák) állnak a hallgatók rendelkezésére. Jelentős eredményként értékeli továbbá az Egyetem a 2013. évben, a XIV. kerület Zugló Önkormányzatától hosszú távra használatba kapott Buzogány utca felújítását és a zuglói Kampusz területébe történő integrálását, ami szintén saját fejlesztési forrás felhasználásával valósulhatott meg. Az Intézmény eszközbeszerzéseit az 1036/2012. (II. 21.) Korm. határozatban, valamint a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozatban foglaltak jelentős mértékben korlátozták. Ennek okán az informatikai és oktatástechnikai eszközpark csak a legszükségesebb mértékű fejlesztéseket tudta realizálni, ami az infrastruktúra előző időszakokban tapasztalt mértékű fejlesztését nem tette lehetővé.

2.5.6 A vagyongazdálkodási tevékenység értékelése A BGE vagyongazdálkodási tevékenysége kapcsán megállapítható, hogy a vonatkozó időszakban a rendelkezésre álló anyagi erőforrások felhasználásával megőrizte az állami vagyon értékét, lehetővé tette a 18


szakmai és egyéb feladatainak mind magasabb színvonalon történő ellátását. Az Egyetem az érintett évek során is folyamatosan törekedett arra, hogy az állagmegőrzésen túl költségcsökkentési lehetőségeket is kínáló beruházásokat valósítson meg, elsősorban az épített infrastruktúra esetében. Az Egyetem a kezelésében lévő épületeket elsősorban az alaptevékenység, azaz az oktatás feladatainak ellátásához használja, funkciójuknak – mint oktatás, adminisztratív és egyéb tevékenységeknek – megfelelően. Az oktatás, mint alaptevékenység kapacitásigényének biztosításán felül rendelkezésre álló, átmenetileg szabad férőhelyek, helyiségek, területek esetében az Egyetem törekedett ezeknek a lehető legkedvezőbb feltételek melletti bérbeadás – esetenként ahhoz kapcsolódó üzemeltetés – útján történő hasznosítására. A bérbeadások szerződéses formában tartós, illetve eseti jelleggel történtek. Az Egyetem kezelésében lévő ingatlanállomány szabad kapacitásainak hasznosításából 2012-ben a tervezett 83 915 e Ft bevétellel szemben 73 295 e Ft teljesült, míg a 2013. évben a tervezett 65 131 e Ft bevétellel szemben 70 763 e Ft, a 2014. évi ingatlanállomány szabad kapacitásainak hasznosításából a tervezett 40 125 e Ft bevétellel szemben 46 849 e Ft valósult meg. 2012. évben a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata kezdeményezésére értékesítésre került a 3343 hrsz. alatt felvett, majd telekalakítás folytán létrejött 3343/1 hrsz-ú, 37 m2 területű „kivett kerékpárút” megnevezésű ingatlan, 444 e Ft értékben. Az Egyetem a 2013. évben több ingatlanának vagyonkezelői, illetve használati jogát szolgáltatta vissza a MNV Zrt., illetve Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata részére. Mind a salgótarjáni, mind pedig a Liget utcai képzési helyek, az elmúlt években bekövetkezett hallgatói létszámcsökkenés miatt szükségtelenné váltak, ahogyan a zalaegerszegi Vizslaparki úti kollégium is. A két képzési hely és a kollégium esetében a 2013. évi támogatáscsökkenés miatt, az oktatási célú ingatlanok működtetésével, üzemeltetésével járó költségeket az Egyetem nem tudta viselni, így a feladatok átcsoportosítása után az épületek, illetve a hozzá tartozó földterületek vagyonkezelési, illetve használati jogát visszaszolgáltatta. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. január 29-i ülésén határozatot fogadott el a Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. ingatlanon lévő „C” jelű (473,92 m2 alapterületű) 2 szintes irodaépület vagyonkezelői jogának ZMJV Önkormányzata részére történő átadásáról. Az ingyenes vagyonkezelésbe történő adással kapcsolatos eljárás megindításra került, azonban a vagyonkezelői szerződés módosítására 2014. évben már nem került sor, így az csak azt követően valósulhatott meg. Az Intézmény a hosszú távú stratégiai céljainak megvalósítása, fejlődése és hatékonyságának megőrzése érdekében az alábbi működési szempontok mentén látta, illetve látja el feladatait:     

az állami vagyon hatékony és transzparens hasznosítása, stabil intézményi gazdálkodás, jogkövető magatartás tanúsítása, jogszabályok betartása, felsőoktatási stratégiai célok megvalósítása, a növekvő bevételekkel való előrelátható, terv szerinti, felelős gazdálkodás.

Az Intézmény versenyképességének megőrzése, valamint a fenti szempontok mentén történő hatékony működés biztosíthatja az Egyetem további elismertségét a felsőoktatásban.

3 Az Intézmény stratégiája (jövőkép és akciók 2016-2020.) 3.1 Az intézmény jövőképe A Budapesti Gazdasági Egyetem további fejlődésében hangsúlyos szerepet szán az eddig elért eredmények tovább fejlesztése mellett a nemzetközi regionális térben történő terjeszkedésnek. Ennek a missziónak az eléréséhez igazítva alakította ki az Egyetem stratégiai céljait és a fejlesztési tevékenységeket. MISSZIÓ: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉG MEGHATÁROZÓ ÜZLETI ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMÉVÉ VÁLÁS 19


A Budapesti Gazdasági Egyetem számára az Alkalmazott Tudományok Egyeteme cím elnyerése nagyon jó fejlődési lehetőséget jelent. Ez az új intézményi kategória annak az útnak a következetes folytatására ad egy másik stratégiai szinten lehetőséget, ami agilis szervezetként eddig is jellemezte a Főiskolát a hazai és nemzetközi felsőoktatási térben.

Az intézmény missziójának elérése érdekében számos területen további fejlesztéseket kell megvalósítani, melyek együttesen azt a célt szolgálják, hogy az egyetem a következő évtized közepére, 2025-re a kelet-közép-európai üzleti felsőoktatás egyik meghatározó szereplőjévé váljon. Ennek érdekében egyszerre kell a magyar és idegen nyelvű képzések tartalmát, módszertanát és szerkezetét felülvizsgálni, valamint a hazai felsőoktatási környezet változásai függvényében a további fejlődési alternatívák által biztosított lehetőségeket hasznosítani. A piaci szereplőkkel aktív és innovatív együttműködéseket kell kialakítani. melyek a vállalati alkalmazott kutatási terület fokozott fejlesztését is jelentik. Az Alkalmazott Tudományok Egyetemeinek nemzetközi (pl. finn, holland és német) példái világosan kijelölik azt a fejlődési irányt, mely meghatározódik egy ilyen intézmény számára a kutató egyetemektől eltérő

20


képzési sajátosságok, vállalati kutatási együttműködések és a regionális társadalmi szerep mentén. Ezért a jövőbeli Budapesti Gazdasági Egyetem a következő négy stratégiai célt jelöli ki a következő öt évre: Vállalkozásbarát Egyetem Az alkalmazott tudományok egyetemének az egyik legfontosabb célja a gazdaság-közeliség. Ennek keretében a gazdaság különböző szektoraival integrált módon kell folyamatosan újféle módokon is együttműködni. Ennek egyik pillére a már sikeresen beindított duális képzések kiterjesztése több szakra és lehetőség szerint több képzési szintre, valamint egy stabil vállalati és szervezeti együttműködői partnerhálózat felépítése a korábbi és új partnerekkel együtt. A duális képzések gyakorlati tapasztalatai más formában is beépülnek a többi képzés módszertanába. E mellett a duális képzéseken keresztül kutatási, szolgáltatási és képzési együttműködések kialakítására is lehetőség nyílik. A vállalatokkal kialakított együttműködések keretében lehetővé válik, hogy a képzés és a vállalati projektek közelebb kerüljenek egymáshoz, az azokban történő részvétel a képzés teljesítésének részét képezze. A gazdálkodó szervezetek szakembereivel folyamatos partnerségre törekedve, őket intézményi szinten bevonva a tananyag-fejlesztési és kutatási tevékenységünkbe, folytathatjuk azt a közös tanulást, ami gyakorlati naprakészségünk egyik biztosítéka volt eddig is. Alapvető célja a BGE-nek a kibocsátott hallgatók minél jobb minőségű foglalkoztathatóságának (ti. employability) biztosítása. Ez több évtizede az Intézmény piaci sikerének egyik kulcsa. Ennek folyamatos fejlesztése biztosíthatja a hallgatóink felé a munkaerőpiac részéről tapasztalható kiemelkedően jó kereslet megőrzését. Tovább kívánjuk bővíteni emellett a jelentős szakmai gyakorlattal rendelkező mesteroktatói állományunkat. A kitűzött misszió regionális attitűdje, a térségi szerep erősítése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a vállalkozások regionális jelenlétéből és szerepéből fakadó lehetőségek kihasználása. A stratégiai célkitűzés elérése érdekében megvalósítani kívánt célok az IFT időszakában: • Duális képzés fejlesztése • A kibocsátott hallgatók foglalkoztathatóságának javítása • Gazdálkodó szervezetek intenzív bevonása az oktatásba, új típusú együttműködési formák beillesztése a képzési rendszerbe. Nemzetközileg versenyképes Egyetem A misszióban megfogalmazott cél elérése érdekében, a kelet-közép-európai felsőoktatási térben jól meghatározható tevékenységprofillal, hangsúlyosabb szerepet kíván elérni a BGE. A szélesebb nemzetközi láthatósághoz, a régió méreténél és vonzerejénél fogva, intenzív regionális stratégiai partnerségek működtetése szükséges. Hasonló profilú és nemzetközi érdekeltségű kelet-közép-európai felsőoktatási intézmények kiválasztása után tudunk az európai piacon jelentősebb projektekkel megjelenni, közös kutatások és képzések formájában. Az Alkalmazott Tudományok Egyeteme cím az intézményben folyó kutatások intenzitásának és irányának további fejlesztését teszi szükségessé. A vállalati szféra számára és vele együtt, piaci igény alapján megfogalmazódó alkalmazott kutatások azonosítása és indítása kiemelt cél a tudományos előrelépés érdekében. További fontos lépés a BGE-n folyó tudományos és szakmai tevékenység láthatóságának növelése az Intézmény nemzetközi helyzetének javítása érdekében. Ehhez az intézményi és strukturális hátteret is meg kell teremteni, valamint a humán erőforrás tekintetében is további fejlesztések szükségesek. A nemzetközi oktatási és kutatási környezet fejlesztése érdekében tovább folytatjuk a hallgatói és oktatói mobilitás terén folytatott eddigi munkánkat, a kiemelt nemzetközi piacaink újbóli meghatározása után.

21


Új, kiemelt célként jelenik meg a nemzetközi oktatói és kutatói gárda időszakos idevonzása, ami jótékony és megtermékenyítő hatással lesz saját kollégáink nemzetközi munkájára és beágyazottságára. Tovább kell erősíteni az idegen nyelvű képzések számát és megjelenését a kötelező tananyagban. A saját intézményi szakember utánpótlás és a tapasztalt vállalatvezetői réteg tudományos képzése szempontjából szükséges egy ún. Professional Doctoral School feltételeinek megteremtése, mely DBA (Doctor of Business Administration) fokozatot ad ki. Ezt a nemzetközileg elismert, vállalati gyakorlatot és vezetőket jobban bevonó képzést külföldi partnerekkel történő együttműködésben kívánjuk megvalósítani. Mindehhez természetesen szükséges a MAB doktori iskolákra vonatkozó szabályozásának kiterjesztése. A tervezett doktori képzés nélkül a BGE tudományos utánpótlása nem lenne biztosítható. A stratégiai célkitűzés elérése érdekében megvalósítani kívánt célok az IFT időszakában: • Kutatási és innovációs potenciál növelése • Intézményi láthatóság növelése • Hallgatói és oktatói mobilitás növelése • Nemzetközi tanulási-oktatási környezet fejlesztése • Professional Doctoral School (DBA) feltételeinek megteremtése nemzetközi partnerségben. Élményalapú tanulási környezet A hallgatói körben lezajló generációváltás okán mind az oktatás módszertanában, mind az azt körülvevő infrastrukturális környezetben radikális fejlesztéseket kell végrehajtani. A felsőoktatásba belépő Z generáció tanulási szokásai és motivációja jelentősen eltér a hagyományos frontális oktatásban megszokottól, hatékony képzésünkhöz elengedhetetlen a korszerű oktatási innovációk alkalmazása. Az ennek történő megfelelés kiemelten fontos egy, az oktatásban megszokottan erős kompetenciákkal bíró intézmény számára, mint amilyen a BGE. Ennek a célnak a megvalósításához nagy mértékű infrastrukturális és eszközbeli fejlesztések szükségesek. Legalább ennyire fontos az oktatói állomány rendszeres oktatás-módszertani és pedagógiai képzése, a digitális pedagógiai eszközrendszer bevezetése. A BGE méretéből adódóan a szolgáltatásoknál ismert „tömeges testreszabás” logikája mentén kívánjuk a fejlett technológiai háttér alkalmazásával megvalósítani a hallgatók fejlesztését, részben Internet segítségével, részben kisebb csoportos mentorálással. A hallgató-orientáltság nemcsak az oktatásban, de az oktatást szolgáló támogató humán és technikai folyamatokban is tetten érhető lesz. A stratégiai célkitűzés elérése érdekében megvalósítani kívánt célok az IFT időszakában: • Az új generációs hallgatói igényeknek megfelelő oktatási módszertanok integrálása az oktatásba • Technikai fejlesztések a hatékonyabb oktatómunka érdekében • Hallgató-orientált szolgáltatási folyamatok • Az önálló tanulást és képességfejlődést támogató lehetőségek bővítése • Hallgatói és dolgozói életminőség fejlesztések a tanulási és munkakörnyezet motiváló jellegének erősítése érdekében • Hallgatói tehetséggondozás eredményességének javítása. Társadalmi felelősséget vállaló Egyetem A felsőoktatási intézmények világszerte átalakuló funkciójának egyik legfontosabb eleme a többféle társadalmi szerepnek történő megfelelés. Különösen igaz ez az állami fenntartású egyetemekre. A társadalomnak már nem csak azt az igényét kell kielégíteni, hogy a gazdálkodó szervezetek által munkába állítható munkaerőt biztosítsák.

22


A felelős üzleti oktatás része az emberi és állampolgári felelősségtudat erősítése a hallgatókban. A szűken értelmezett üzleti problémákon túl azok társadalmi és környezeti hatásainak megértése és a felelős döntésekre történő felkészítés is integrált részévé válik képzéseinknek. A BGE a munkavállalók közössége segítségével felelős munkaadóként kíván megjelenni a kelet-középeurópai felsőoktatási piacon. A létező Etikai Kódex minden érdekeltségi csoport együttműködésével kerül fejlesztésre. Mindezen átalakulás eredményeként a BGE a hazai és a kelet-közép-európai térben is vonzó munkahelyként jelenik meg az oktató és a nem oktató munkavállalók számára is. A BGE a vállalkozói szektor igényei alapján optimalizált képzésfejlesztés mellett felelősséget vállal a közszektor gazdasági szakemberszükséglete kiszolgálására is, az ennek megfelelő speciális tudás átadására alkalmas képzéseket dolgoz ki, és a közszféra igényeinek megfelelően lebonyolítja ezeket a képzési programokat. A stratégiai célkitűzés elérése érdekében megvalósítani kívánt célok az IFT időszakában: • Élethosszig tartó tanulás támogatása • Felelős üzleti oktatás bevezetése és fejlesztése • Környezettudatos működés fejlesztése • Felelős munkaadói márka kialakítása • Társadalomtudatos képzési stratégia • A zalai térség társadalmi fejlesztése és munkaerő piaci igényeinek kiszolgálása • Társadalmi felelősségvállalás a hallgatókért.

3.2 Stratégiai irányok és akciótervek meghatározása (indikátorokkal) a kívánt jövőkép elérése érdekében Az Egyetem annak érdekében, hogy a misszióban meghatározott célját sikeresen elérje négy stratégiai irány mentén alakított ki akciókat, fejlesztéseket, célokat, melyek egységesen, komplex módon segítik a küldetésben megfogalmazottakat. A stratégiai célok és akciók egymásra hatással vannak, illetve vannak olyan területek, amelyek teljesen nem is választhatóak szét. Emiatt a megadott sablon alapján nem volt lehetőség minden fejlesztést besorolni, ezért a sablontól eltérően egy köztes alfejezet került kialakításra (3.2.3), ami a kutatás és képzés területekhez egyaránt kapcsolódó fejlesztéseket tartalmazza.

3.2.1 Képzési tevékenységhez kapcsolódó stratégiák és akciók Duális képzés fejlesztése Indoklás: A Budapesti Gazdasági Egyetem képzéseit, a képzés gyakorlatorientáltságát a munkaerőpiac évtizedek óta kiválónak minősíti. Az Egyetem vezető szerepet tölt be az új képzések implementációjában. 2015ben a BGE a gazdaságtudományi képzőhelyek között elsőként indította el akkreditált duális képzését 5 alapszakon. A BGE jelentős fejlesztéseket és beavatkozásokat kíván megvalósítani több – a munkaerőpiac igényeinek megfelelő - duális képzés indítása és a minél több duális partnerrel való együttműködés érdekében.A duális képzés további fejlesztése szükséges a képzés intézményen belüli és együttműködő partnereinek szintjére kiterjedő módszertanának fejlesztésével, a szakmai sajátosságok figyelembevételével, a kompetencia alapú oktatási megoldások képzésbe történő beépítésével, és a képzés minőségbiztosítási rendszerének kialakításával. Ezáltal még inkább a munkaerőpiac által elvárt, gyakorlattal rendelkező pályakezdők kerülhetnek ki az Egyetem képzéseiről. Emellett a vállalkozói szektor igényeinek megfelelve középtávon lehetőségét látjuk – a kamarákkal és a szakmai szervezetekkel egyeztetett módon – a duális képzés más képzési szintekre történő kiterjesztésére is.

23


A duális képzés rendszerének komplex, projekt alapú, kooperatív fejlesztése révén a gazdálkodó szervek és az Egyetem közötti együttműködések szintje erősödik, hozzájárulva a munkaerőpiacon beazonosított kompetenciahiányok mérsékléséhez, a képzések és a munkaerő-piaci igények közötti összhang biztosításához. Tervezett beavatkozások:  Hallgatók kompetencia alapú fejlesztése és eredményeinek (be- és kimenő kompetenciák) mérése  Duális mentorok és oktatók képzése (képzők képzése)  Duális képzéshez kapcsolódó tananyagok fejlesztése  Duális képzések belső és külső kommunikációja  Duális képző központokkal együttműködés kialakítása  Duális képzéshez kapcsolódó kutatások megvalósítása  Duális képzés koordinálásához, szervezéséhez kapcsolódó szervezetfejlesztés  Duális képzés minőségbiztosítási rendszerének kialakítása A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes Indikátor Duális képzésben részt vevő hallgatók száma a terv időszaka alatt Kompetenciafejlesztésbe bevont duális hallgatók száma Duális képzésbe bevont szakok száma Duális intézményi és vállalati mentorok képzése Duális képzéshez fejlesztett tananyagok száma Duális képzésben alkalmazott kommunikációs eszközök Együttműködések száma duális képző központokkal Duális képzéshez kapcsolódó kutatások száma Kialakított duális képzési szervezet Kidolgozott duális minőségbiztosítási rendszer

Egység

Kiinduló érték (2015)

Célérték (2020)

fő

58

400

fő db db db db db db db db

30 5 0 12 0 0 0 0 0

400 10 200 37 3 1 3 1 1

A kibocsátott hallgatók foglalkoztathatóságának javítása Indoklás: A BGE-n kibocsátott hallgatók foglalkoztatási mutatói a felsőoktatási intézmények között átlag felettinek mondhatók. Ennek ellenére további akciók keretében szeretnénk a speciálisabb piaci igényeknek megfelelő kompetenciákat, tudást biztosítani végzős diákjaink számára. Mindez a tantárgyakon belül a tananyag és az alkalmazott módszertani eszközök bővítésével, valamint a tanterv szabadon választható tárgyai közé beépített új kurzusokkal, illetve önálló képzéssel valósítható meg. Az Egyetem elsődleges célja ezekkel nem a felnőttképzési profil erősítése, hanem kimondottan az alap- és mesterképzés motivációjának fejlesztése, az alap- és mesterképzés végzettjei foglalkoztathatóságának javítása. A célkitűzés megvalósítása érdekében kidolgozzuk az elhelyezkedési esélyek növelését biztosító többlet kompetenciák megszerzésének rendszerét, mely tevékenységben a munkaerő-piaci képviselők mellett a HR tanácsadó vállalkozások szakmai véleményét is kikérjük. Továbbá a cél eléréséhez kapcsolódóan az Egyetem törekszik a jelentős szakmai gyakorlattal rendelkező mesteroktatói állomány növelésére. Tervezett beavatkozások:  Speciális kompetenciákat igazoló tanúsítványok nyújtása  Kiegészítő képzések indítása  HR tanácsadó cégekkel való együttműködések A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes

24


Indikátor Speciális kompetenciákat igazoló tanúsítványt kiadó képzések száma Mesteroktatók száma Együttműködő HR tanácsadó vállalkozások száma

Egység


Célérték (2020)

db

0

5

fő db

0 0

16 6

Nemzetközi tanulási-oktatási környezet fejlesztése Indoklás: A kedvezőtlen magyar demográfiai tendenciák, a magyar és az európai felsőoktatási intézmények közötti verseny növekedése, a képzési színvonal emelésének követelménye, valamint a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelése egyaránt megköveteli a nemzetközi oktatási-tanulási környezet fejlesztését. A fejlesztés segítségével növelhető az idegen nyelvű képzésekre jelentkező magyar és nemzetközi hallgatók létszáma, valamint az Intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerében is további minőségi fejlődés várható. A célok elérése elsősorban a képzési kínálat bővítésével valósulhat meg, melynek részét képezi további alap- és mesterképzési szakokon idegen nyelvű képzés indítása, a kettős diplomát adó képzések bővítése, valamint az ehhez kapcsolódó humán erőforrás és tananyagfejlesztés. A rövid nemzetközi képzések jelentősen hozzájárulhatnak az Intézmény nemzetközi ismertségéhez, valamint közvetetten középtávon a nemzetközi hallgatói létszám növekedéséhez. Külön hangsúlyt fektetünk a külföldi hallgatók fogadásának minőségi javítására, a számukra nyújtott szolgáltatások fejlesztésére. Külön tanácsadói rendszert vezetünk be, amely segíti a nemzetközi hallgatók tanulmányainak megkezdését, szervezését. A nemzetközi színvonalú oktatási környezet fejlesztéséhez járulnak hozzá a más célkitűzéseknél tervezett infrastrukturális és módszertani fejlesztések, úgymint az új generációs hallgatói igényeknek megfelelő oktatási módszertanok integrálása az oktatásba, a technikai fejlesztések a hatékonyabb oktatómunka érdekében, és a hallgató-orientált szolgáltatási folyamatok céloknál feltüntetett akciók mindegyike. Tervezett beavatkozások:       

Idegen nyelvű képzési kínálat bővítése Kettős diplomás képzések körének bővítése Rövid nemzetközi képzések indítása Oktatók és nem oktatók célzott nyelvi képzése Nemzetközi toborzási tevékenység fejlesztése E-tananyagfejlesztés idegen nyelven vállalati szakemberek és külföldi partnerintézmények bevonásával Speciális szolgáltatások fejlesztése külföldi hallgatók számára

A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: általános rektorhelyettes Indikátor

fő db

Kiinduló érték (2015) 408 10

Célérték (2020) 800 13

fő

1374

1880

db

0

5

Egység

Teljes idejű képzésen részt vevő külföldi hallgatók száma Idegen nyelvű képzések száma Idegen nyelvű képzéseken részt vevő hallgatók száma (magyar és külföldi hallgatók összesen) Rövid nemzetközi programokon részt vevő csoportok

Hallgatói és oktatói mobilitás növelése Indoklás:

25


A hallgatói és oktatói mobilitás növelése az európai uniós és nemzeti felsőoktatási célok elérésén túl kiemelten fontos a hallgatói és oktatói nyelvtudás fejlesztése, az interkulturális érzékenység és készségek fejlesztése, a nemzetközi tapasztalatok megszerzése terén. A mobilitási programok népszerűsítésén túl szükséges a külföldi résztanulmányok beszámításának növelése, a kreditbeszámítás folyamatának átláthatóbbá és egyszerűbbé tétele, valamint a mobilitás elősegítése különböző ösztöndíjak meghirdetésével mind a hallgatók, mind pedig az oktatók körében. A mobilitási tevékenység fokozása a nemzetközi tanulási és oktatási környezet megvalósítását is támogatja. Tervezett beavatkozások:  Külföldi vendégoktatók meghívása hosszabb időszakra  Hallgatók részére külföldi szakmai gyakorlat ösztönzése  Kreditbeszámítás transzparenciája és harmonizálása  A hallgatók külföldi tanulmányi mobilitásának elősegítése  Oktatói mobilitás ösztönzése A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: általános rektorhelyettes Indikátor Erasmus külföldi szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók száma évente Hallgatói tanulmányi mobilitás Oktatói mobilitás

Egység


Célérték (2020)

fő

61

80

fő fő

206 26

230 40

Az új generációs hallgatói igényeknek megfelelő oktatási módszertanok integrálása az oktatásba Indoklás: A felsőoktatási Intézmények és így a BGE számára a képzésfejlesztés az alapfeladatok között kiemelt jelentőségű. E munkának több szintje van: új képzések indítása, tantervi módosítások, tananyag- és a módszertani fejlesztés. Intézményünk a terv időszakában mindegyik területen akciókat tervez, melynek középpontjában az új generációs hallgatói és a munkaerő-piaci elvárások állnak. A mintatantervek áttekintésére, korrekciójára az Nftv-ben meghatározott módon évenként kerül sor Intézményünkben. A nemzetköziesítési törekvések azonban olyan változtatásokat tesznek szükségessé, amelyekkel igazodunk a már fentebb megjelölt elvárásokon túl a külföldi felsőoktatási intézmények tantervi struktúrájához. Ugyanezen törekvésünk indukálja, hogy szakfejlesztést hajtsunk végre. Az átszervezés iránya a kontaktórák számának csökkentése, a tantárgyak, tantárgycsoportok kreditértékének növelése, a hallgatói önálló aktivitás és a projektmunka arányának növelése. A BGE beavatkozásokat végez a legújabb oktatási innovációk eredményeinek, a digitális pedagógiai eszközrendszer képzésbe integrálására. Az új generációs hallgatók tanulási szokásai igénylik oktatásunk módszertani fejlesztését az online és a kontaktórák tekintetében is. Kiemelendő eszköz, amely a gyakorlatorientáltság növelését is eredményezi a szak speciális ismeretanyagainak részét képező szoftverek beszerzése, oktatásba illesztése. Mindegyik akciót átfogja a képzők képzése, azaz az oktatók folyamatos pedagógiai, módszertani továbbképzése. A hallgatók előrehaladását tanulmányaik eredményével mérjük, de ez oktatásunk csupán egyik eredményét tükrözi, de pl. a gondolkodásmód átalakulását, az attitűdök változását nem. Ezért kerül bevezetésre a hallgatók rendszeres kompetencia mérése. Tervezett beavatkozások:  Tantervek reformja  Szakindítás és szakalapítás a piaci igények alapján  E-learning keretrendszer fejlesztése az új oktatás módszertani kutatások eredmények felhasználásával 26


    

Gyakorlati képzést szolgáló és digitális tanulást támogató szoftverek biztosítása Hallgatói kompetenciamérés Az új generáció számára megfelelő módszertani fejlesztések Az oktatók továbbképzése az új generáció számára megfelelő módszertanok alkalmazására, kompetenciafejlesztés, szemléletváltás Az online, személyes jelenlét nélküli oktatást lehetővé tevő eszközrendszer fejlesztése.

A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes Indikátor Az oktatók számára megszervezett módszertani, pedagógia kompetencia fejlesztő tréningek száma a terv időszaka alatt A tantervi reformba bevont tantervek száma A hallgatói kompetencia mérések száma a terv időszaka alatt Személyes jelenlét nélküli oktatás száma a bevezetett online eszközökkel a terv időszaka alatt

Egység


Célérték (2020)

db

3

200

db db

0 0

12 7

db

3

60

Technikai fejlesztések a hatékonyabb oktatómunka érdekében Indoklás: A XXI. században az élet minden területén egyre nagyobb hangsúly kerül a korszerű technológiák által biztosított megoldásokra, ezzel párhuzamosan nő a mobileszközök szerepe a kommunikációban. Az élményalapú tanulási környezetben a részletgazdag vizuális élmények, a nagyfelbontású prezentációk, elearning tartalmak, alkalmazások elterjedésével kell számolni. A tartalmak előállításához, kezeléséhez, megjelenítéséhez elengedhetetlen az oktatástechnikai és informatikai infrastruktúra fejlesztése. Üzembe kell helyezni nagyfelbontású projektorokat, LED falakat, kijelzőket, melyek megteremtik a lehetőségét hazai és nemzetközi konferenciák színvonalas megrendezésének is. A folyamatosan növekvő mennyiségű információáramlás biztosítása érdekében az épületekben ki kell építeni a nagysebességű informatikai gerinchálózatot, fejleszteni kell a vezeték nélküli hálózatot. A fenntartható fejlődés, a környezettudatos működés érdekében ki kell építeni egy központi digitalizáló és dokumentummenedzsment rendszert, ezzel biztosítva a dokumentumok helyfüggetlen felhasználhatóságát, gyors kereshetőségét, a burjánzó másolatok megszűnését. A rendelkezésre álló információk személyre szabott, célzott elérését és a korlátok nélküli együttműködést biztosító online felületek, alkalmazások folyamatos fejlesztése elengedhetetlen a modern világban. Az információs adatvagyonban rejlő lehetőség kiaknázása érdekében a VIR rendszer továbbfejlesztése szükséges, melyhez a technikai háttér biztosítása sem nélkülözhető. Tervezett beavatkozások:  ON-LINE kommunikációs felületek fejlesztése  Működtetést támogató rendszerek korszerűsítése  Szentendrei tudásközpont épületének funkcionális felszerelése  Oktatás- és szolgáltatásinformatikai infrastruktúra fejlesztése  Tolmácslabor, mobil tolmácskabin beszerzése A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: kancellár Indikátor

db

Kiinduló érték (2015) 0

Célérték (2020) 14

db

30

50

db

0

10

Egység

Nagyfelbontású vizuális eszközzel ellátatott előadók 10 Gbps sebességgel összekötött hálózati eszközök darabszáma VIR rendszerben előállított képzési típusú indikátorok

27


Hallgató-orientált szolgáltatási folyamatok Indoklás: Az „Y” és „Z” generáció, akik jelenleg a felsőoktatási intézmények hallgatói új információszerzési, tanulási szokásokkal rendelkeznek. A hallgató-orientált szolgáltatásoknak meg kell felelniük ezen kihívásoknak. Az online elérhető tananyagok és a tanulmányaikhoz kapcsolódó ügyintézés ma már alapkövetelmény. A szakmai gyakorlatok adatbázisának kialakítása és a szakmai gyakorlatok adminisztrációjának elektronikus úton való megoldása az online ügyintézés egy újabb területének kifejlesztését jelenti. A jelenlegi hallgatók ugyan jó digitális íráskészséggel rendelkeznek, de elsősorban hiányos középiskolai előtanulmányaik és a felsőoktatásban a közoktatástól eltérő tanulási folyamat miatt tanulmányi előmenetelük lelassul, gyakran a képzési idő alatt kilépnek a felsőoktatásból. Ezen probléma feloldására több lépést is tervezünk. A gazdálkodó szervezetek bevonásával a mintatanterveink átdolgozásra kerülnek. E munkához egy újabb cél is társul. Átjárhatóságot kell biztosítani a hallgatóknak alacsonyabb képzési szintre, illetve pl.: a szakirányú továbbképzésre való becsatlakozást kell megkönnyíteni a diploma megszerzése után. A mentori és tutori rendszer bevezetése a személyes problémák kezelését teszik lehetővé, akárcsak a hallgatói tanácsadás egyéb területei, amelyre a jelenlegi hallgatói körnek a visszajelzések alapján nagy szüksége van. A Budapesti Gazdasági Egyetem a gazdaságtudományi területhez tartozó képzéseken vezető szerepet tölt be, ugyanakkor az elektronikus tananyagfejlesztésben is nagy tapasztalattal rendelkezik teljes képzési kínálatához kapcsolódóan. Így az Intézmény az oktatók és a vállalati szakemberek tudásával, valamint az e-learninges tananyagfejlesztésben való jártassággal olyan értékeket tud hozzáadni a nemzeti tudástár létrehozásához, amely országos szinten is hasznosulhat. A tanulási sikereket támogathatjuk a motiváltság erősítésével is. Ennek egyik eszköze, hogy a jelentkező hallgatókat szakmai rendezvényekkel, versenyekkel erősítjük szakválasztásukban, továbbtanulási orientációjukban. Így a felvett, de be nem iratkozott hallgatói létszámot csökkenthetjük. A már beiratkozott hallgatók számára a választott szak irányában való elkötelezettséget növelhetjük a szakmai napok bevezetésével, amelynek a motivációs ereje a lemorzsolódási arányt csökkentheti. A hallgatói lemorzsolódás tekintetében Egyetemünk számára a fejlesztés elsődleges iránya a támogatási rendszer kidolgozása, majd ennek biztosítása hallgatóink számára. A tanulási módszerek ismeretének és az esetleges szakmai – elsősorban matematika, számítástechnikai ismeretek – hiányosságokon túl a legnagyobb problémát a beiratkozó hallgatóknak a felsőoktatás képzési rendszerével kapcsolatos információhiánya, valamint a középiskolai irányított oktatásmenedzselést felváltó önmenedzselés megtanulása okozza. Nem elhanyagolható az „Y” és „Z” generáció gyors eredményre törekvése sem, mert az eredmények elmaradása is motiválatlansághoz vezethet. Emellett a hallgatói lemorzsolódás kezeléséhez jelentősen hozzájárul a más céloknál már szerepeltetett mintatanterv felülvizsgálati feladat, a kritikus kurzusok azonosítása és az oktatói tanácsadás bevezetése. A sport a ma fiataljainak az egészségmegőrzést jelenti. A felsőoktatási tanulmányok alatt a diáksport élet szélesítése tehát a jövő munkavállalóinak teljesítményére és egészségére is kihatással lehet. Tervezett beavatkozások:  Középiskolákkal való kapcsolat kiszélesítése, mélyítése  BGE tudástár kialakítása  Részvétel a nemzeti tudástár létrehozásában  Beavatkozások a hallgatói lemorzsolódás csökkentése érdekében, tanulás-módszertani jellemzők vizsgálata, módszertani és felzárkóztató kurzusok, tanácsadó rendszerek, szakmentorálás, tutorálás  Kritikus tárgyak és kurzusok azonosítása, az oktatók részére tanácsadás, érzékenyítő képzés  A szakmai gyakorlatok, diákmunka kiajánlási rendszerének fejlesztése  Sportélet fejlesztése 28


A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes, kancellár Indikátor A középiskolákkal közösen szervezett programok száma a terv időszaka alatt A tematikus szakmai napok száma a terv időszaka alatt Első évfolyamos lemorzsolódás A szakmai gyakorlati adatbázisban szereplő vállalkozások száma A BGE „olimpiádén” részt vett versenyzők száma a terv időszaka alatt

Egység


Célérték (2020)

db

2

24

db %

0 11

48 6

db

400

800

db

0

600

Élethosszig tartó tanulás támogatása Indoklás: A felnőttképzések területén Intézményünk elsősorban az OKJ-s képzésekre fókuszált eddig. Igény mutatkozik azonban rövid ciklusú (6-50 órás) képzések kialakítására is, szélesítve e képzési forma kínálatát, növelve a résztvevők számát, és ezzel Intézményünk pozíciójának erősödését. A BGE széles vállalati kapcsolatrendszerére építve - melyet a duális képzések indítása új dimenzióba helyez – olyan képzések kialakítását kell megvalósítani, amely a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is hiányt pótló nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében. A már hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatóink számára jelentős előnyt jelenthet ezen képzések elvégzése a munkaerőpiacon. A képzéseket potenciális hallgatók felé is ki tudjuk ajánlani, ami a jelentkező hallgatói létszámára lehet pozitív hatással. Ezen célcsoport esetén a rendszer kidolgozás során szem előtt kell tartani a felsőoktatásba való bekerülés támogatását is. A képzések lebonyolításának támogatására a felnőttek, a munka mellett tanulók tanulási szokásainak ismeretére alapuló módszertan alkalmazásával kell a segédanyagokat elkészíteni elsősorban online platformra, a lebonyolításban pedig az élmény központú oktatást, a tréning eszközöket kell preferálni. Az információgyűjtés, az ismeretek megszerzésének ma elsődleges színtere az internet, a munkavállalók, a nyugdíjasok körében is. Az egy-egy téma aktualitásából összeállított szóbeli előadások azonban nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Intézményünk társadalmi szerepvállalását célozza elsősorban, de megítélésünkre, ismertségünkre is nagy hatással lehet a Senior Akadémia program folytatása. Tervezett beavatkozások:  Felnőttképzési kínálat fejlesztése  A felnőttek képzéséhez szükséges módszertan, tananyag fejlesztése  Senior Akadémia program fenntartása A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes, oktatási igazgató Indikátor

db



fő

30

380

db db db

2 12 6

34 18 56

Egység

OKJ képzésen kívül eső felnőttképzési programok száma OKJ képzésen kívül eső felnőttképzési programok résztvevőinek száma Elkészült speciális tananyagok száma Engedélyezett OKJ-s képzések száma A Senior Akadémia rendezvényeinek száma

29


3.2.2 Kutatási tevékenységhez kapcsolódó stratégiák és akciók Kutatási és innovációs potenciál növelése Indoklás: A BGE teljesítménye a kiválósági jellemzők közül a kutatásban marad el leginkább. A felzárkózás a hazai és nemzetközi élvonalba tartozó képzőhelyekhez csak úgy valósítható meg, ha jelentősen bővítjük a kutatási potenciált és javítjuk annak eredményességét. A rendelkezésre álló humán erőforrások már most is biztosíthatnak egy eredményesebb és hatékonyabb kutatási és fejlesztési tevékenységet, de a kapacitások kihasználtsága nem megfelelő, és a tudományos eredmények is elmaradnak a kívánalmaktól. A teljesítmény növelése érdekében egyrészt szükségesnek látszik néhány infrastrukturális beruházás, másrészt az erőforrások koncentrálása, és a tudományos tevékenység ösztönzése. Kiemelt célunk a Terv megvalósításának időszakában a nemzetközi publikációs aktivitás fokozása, aminek érdekében meg kell teremteni a szükséges szakmai, tárgyi hátteret és motivációt. A kutatási tevékenység további ösztönzése és erősítése érdekében szervezeti formában fogjuk a kutatások menedzselését, projektek generálását és a kutatások megvalósításának nyomon követését megvalósítani a Kutatásszervező Központ keretében. Ennek eredményeképpen hatékonyabbá válhat a kutatási potenciál kihasználása, a meglévő kutatások megvalósítása, valamint a kutatások intézményen belüli láthatósága is növekszik, aminek eredményeképpen újabb együttműködések, kutatási témák jöhetnek létre. A kutatási tevékenységek erősítése között az alábbi főbb tématerületek kerültek kiválasztásra: Logisztikai K+F+I Központ; Fesztiválturizmus komplex feltárása; Health-desk program; Felsőoktatás módszertan kutatása; LOST; Vállalati kompetenciák fenntarthatósági szempontú kutatása; Közszféra digitális központjainak fejlesztése; Világgazdasági kutatások. Kutatási hálózati együttműködést kívánunk létrehozni a Pallasz Athéné Egyetemmel (Kecskeméti Főiskola) és a Pécsi Tudományegyetemmel, melynek célja a műszaki, a gazdasági, és az egészségtan tudományterület együttműködéséből eredő szinergiák kihasználása a kutatási tevékenységben. A vállalkozások igényeihez igazodva végezne a három intézmény közös kutatásokat, amely komplex szolgáltatásokat nyújtana a vállalkozások felé gazdaságélénkítő céllal. Tervezett beavatkozások:  Tankonyha felújítása, természettudományos kutatóműhely kialakítása, élelmiszerbiztonsági kutatások  Kutatási hálózati együttműködés a műszaki és a gazdasági tudományterület kapcsolatában  Kutatást támogató szoftverállomány bővítése  On-line kutatóközpont létesítése Zalaegerszegen  Karokon átívelő kutatócsoportok létrehozása és működtetése  Nemzetközi kutatási projektek megvalósítása  Külföldi partnerek bevonása a kutatásba  Kiemelt kutatási témák kijelölése és menedzselése (Kutatásszervező Központ kialakítása)  Szemkamera rendszer beszerzése A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: tudományos rektorhelyettes Indikátor

Egység

Web of Science indexált folyóirat publikációk száma Elnyert kutatási pályázatok száma Kutatási hálózati együttműködés Oktatók és kutatók egy főre jutó publikációinak száma évente Kutatócsoportok száma

db/év db db db db

30

Kiinduló érték (2015) 4 3 0 1,6 15

Célérték (2020) 8 8 1 2,5 25


3.2.3 Képzési és kutatási tevékenységhez egyaránt kapcsolódó stratégiák és akciók Gazdálkodó szervezetek intenzív bevonása az oktatásba, új típusú együttműködési formák beillesztése a képzési rendszerbe Indoklás A vállalkozásbarát egyetem egyik, talán legfontosabb jellemzője, hogy a képzés során közvetlenül figyelembe veszi a vállalkozó és egyéb gazdálkodó szervezetek képzési igényeit, az oktatás kereteit (tanterveket), a kibocsátandó szakembereket alkalmazó intézmények igényeinek megfelelően alakítjuk ki, már a képzés során olyan gyakorlati ismereteket kapnak a hallgatók, amelyeket már az első munkahelyen hasznosítani tudnak. A képzés ideje alatt a gazdálkodó szervezetek képviselői és/vagy az oktatók valós esettanulmányokon keresztül mutatják meg az elméleti ismeretek alkalmazási módját. A vállalati/intézményi kapcsolatok behálózzák a képzés legtöbb területét, tevékenységét. A tantervek tartalmát, az egyes tantárgyak felépítését, az oktatás módszerét a felhasználók bevonásával alakítják ki és frissítjük. A gazdálkodó partnerek szervesen beépülnek a felsőoktatási intézmény szervezetébe – oktatók, vendégtanárok, vállalati tanszékek, tanácsadók és konzulensek folyamatos közreműködésén keresztül. Az együttműködést kari és intézményi szinten nyomon követjük a partner-regiszteren keresztül, ami rendszeres információt szolgáltat a képzéshez, illetve közreműködik új partnerek felkutatásában. Együttműködünk az SSC szektorral, a szektor speciális munkaerő-piaci igényeinek megfelelő modulok kidolgozásával és képzésbe illesztésével, valamint a GKZ területén nemzetközi üzleti szolgáltatóközpont működtetésére alkalmas infrastruktúrát hozunk létre a friss diplomások munkahelyteremtése és a hallgatók gyakorlatszerzése céljából. Kidolgozzuk a munkaerő-piaci visszajelzések intézményesített rendszerét, amely egyrészt áll online éves gyakoriságú kérdőíves megkeresésből, mélyinterjúkból, tanácsadó testülettől és oktatásba bevont szakemberektől való információszerzésből, másrészt mindezt kiegészíti az oktatásban és oktatásszervezésben történő felhasználás szervezett kialakítása. A nem csak országon belüli, hanem regionális szinten működő vállalkozások jelentősége ebben a körben kiemelt, mivel a misszióban kitűzött térségi szerep erősítéséhez nagyban hozzájárulhat ezen szervezetek kelet-közép-európai piaci kapcsolódásainak felhasználása. Tervezett beavatkozások:  Partnerkapcsolati regiszter frissítése, vállalati visszajelzések rendszerének kidolgozása  Partnerkeresés módszertanának kidolgozása, ajánlások eljuttatása, stb.  Tanterv felülvizsgálata  Tanácsadó hálózat frissítése, működtetése  Vállalati szakemberek oktatási tevékenységéhez módszertani kézikönyv elkészítése  Vállalati szakértők bevonási helyének kijelölése, beépítése a tematikákba  Partnerbevonás módszerének kidolgozása  Mintaprojektek indítása és megvalósítása  Vállalati tanszékek alapítása  Projektmunkák online rendszerének kiépítése  SSC modul képzésbe integrálása, GKZ Innovációs és Szolgáltatási Központ A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: dékánok, kancellár Indikátor

db



%

-

10

db db/félév db

1 2 2

4 12 20

Egység

Projektmunkát alkalmazó tantárgyak száma Vállalati elégedettségi mutató javulása az első felméréshez (2016. évi) képest Vállalati tanszékek Tanácsadó Testületek üléseinek száma összesen Vállalatorientált tantárgyi blokk

31


Intézményi láthatóság növelése Indoklás: A Budapesti Gazdasági Egyetem több területen is piacvezető a hazai felsőoktatásban, (korábbi) neve széles körben ismert és elismert. Pozíciója a nemzetközi versenyben azonban viszonylag gyenge, külső megítélése nincs összhangban erőforrásaival és teljesítményével. A nemzetközi ismertség és megítélés (összességében „láthatóság”) növelése, illetve javítása elsősorban kommunikációs feladatnak tűnhet, valójában azonban ennél mélyebbre ható akciókat igényel, érintve az Egyetem oktatási-kutatási tevékenységét és a csatlakozó szolgáltatásokat. Ezek kapcsán olyan fejlesztéseket kell végezni, amelyek pozitívan hatnak az Egyetemmel kapcsolatos tudati, illetve érzelmi attitűdökre. Vagyis egyrészt direkt (pl. akkreditációk, stratégiai megállapodások) vagy indirekt (pl. publikációk) minősítő eszközökkel javítani kell az Egyetem teljesítményének megítélését, másrészt az együttműködési készség és a nyitott, befogadó és támogató hozzáállás érzékeltetésével fokozni kell az Egyetem iránti rokonszenvet. Az e célokat szolgáló akciók eredményeképpen az Egyetemmel kapcsolatba kerülő személyek és intézmények maguk is az Egyetem szószólóivá válnak, tovagyűrűző pozitív hatásokat eredményezve a megítélés terén. Tervezett beavatkozások:  Egyes mesterszakok külföldi akkreditálásának előkészítése  Külföldi publikációs tevékenység támogatása  A nemzetközi és hazai nyári egyetemek rendszerének kialakítása  Stratégiai partnerség fejlesztése külföldi szervezetekkel/oktatási intézményekkel  Külföldi oktatók bevonását elősegítő fejlesztések megvalósítása  A kommunikációs stratégia megújítása a tudatos márkaépítés alapján A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: általános rektorhelyettes Indikátor

Egység

Folyamatban levő nemzetközi szakakkreditáció Nyári egyetemi kurzusok száma Diplomakiadást érintő stratégiai egyezmények száma Külföldi oktatók által tartott kurzusok száma évente

db db db db

Kiinduló érték (2015) 0 1 3 10

Célérték (2020) 2 4 7 25

Professional Doctoral School feltételeinek megteremtése nemzetközi partnerségben Indoklás: A Budapesti Gazdasági Egyetem évek óta sikeres együttműködést folytat az Anglia Ruskin University-vel, melynek részeként a doktori (PhD) fokozatszerzés lehetőségét is biztosítja. Ezekre az alapokra, továbbá a BGE tudományos teljesítményének fejlődésére építve létrehozható egy saját szervezésű doktori iskola is, mely azonban az Alkalmazott Tudományok Egyeteme profilhoz nemzetközileg is ismert módon illeszkedve, a vállalati gyakorlat igényeire építő un. Professional Doctoral School-t jelent, mely DBA (Doctor of Business Administration) fokozatot ad ki. Így a doktori iskola, igazodva az Egyetem profiljához, a gazdálkodási és menedzsment-tudományok (Business Administration) területén fejtené ki tevékenységét, ötvözve a tudományosságot a magas szintű szakmai ismeretekkel. Ezzel nemcsak a hazai és külföldi Business School-ok oktatói utánpótlásához járulna hozzá, hanem az akadémiai szférán kívül (pld. tapasztalt vállalatvezetők) jelentkező igényekre is reagálni tudna. A saját doktori iskola kulcsfontosságú a BGE oktatói állományának folyamatos megújulása szempontjából, emellett segítené az Egyetem kutatási tevékenységének fellendítését is. A doktori iskola nemzetközi együttműködésben tűnik megvalósíthatónak. A Professional Doctoral School programjai népszerűek például az Egyesült Királyságban is. Így az együttműködés magában foglalná a 32


partnerintézmények oktatóinak bevonását témavezetőként (vagy akár tagként), a nemzetközi kutatási projektekbe való bekapcsolódást, valamint a képzés egy részének kötelező jelleggel a külföldi partnerintézmények valamelyikénél való elvégzését. A stabil háttér biztosításában kiemelt szerep jutna a BGE nemzetközi tanácsadó testületének. Tervezett beavatkozások:  Nemzetközi partnerhálózat részeként professzionális doktori iskola létrehozása az alkalmazott gazdaságtudományok területén  Nemzetközi tanácsadó testület létrehozása A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: tudományos rektorhelyettes Indikátor Doktori iskolai törzstagságra alkalmas munkatársak száma Nemzetközi tanácsadó testületben részt vevő partnerek (intézmények)

Egység


Célérték (2020)

fő

4

7

db

0

5

Az önálló tanulást és képességfejlődést támogató lehetőségek bővítése Indoklás: A BGE számára létfontosságú, hogy a hallgatók korszerű infrastruktúrával felszerelt munkakörnyezetben tanuljanak, és hogy a 21. századi követelményeknek megfelelő, magas színvonalú szolgáltatási környezetet, és ehhez kapcsolódó közösségi teret biztosítson a hallgatói élethez, fejlődéshez. Jelenleg nincs olyan központi, sokoldalú funkciójú létesítmény az Intézményben, ami összefogja a hallgatói, oktatói és tudományos közösséget, és működésével egyszerre támogatja az egyéni tanulást, a tudományos kutatást és a közösségi igényeket. Célunk olyan, korszerű könyvtári szolgáltató környezet kialakítása, mely képes minőségi szolgáltatásaival a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatási, kutatási, tanulmányi tevékenységével kapcsolatosan felmerülő szakirodalmi információs igények magas színvonalú kielégítésére, hozzájárul az Intézmény a hazai és nemzetközi pozíciójának megőrzéséhez, könyvtári hálózatának nyilvános szolgáltatásaival társadalmi szolgáltató szerepének erősítéséhez. A BGE infrastrukturális környezetében radikális fejlesztések szükségesek a funkcionalitási és szolgáltatási igények modernkori követéséhez. Kiemelt cél a BGE Központi Könyvtárának kialakításával és a könyvtári hálózat karon működő tagkönyvtárainak fejlesztésével egy magas szakmai színvonalat képviselő, közösséget formáló és építő multifunkcionális centrum létesítése, benne kutatószobák, tanulóterek, teamszobák, kisebb konferenciatermek, számítógéptermek létesítésével. Korszerű, ergonomikus bútorzat telepítésével egy modern, sokoldalú könyvtár és információs-központ valósítható meg, amely külföldi hallgatóink tájékoztatási és kapcsolati bázisa is lehet egyben. A működéshez fontos egy egységes, az Intézmény minden polgára számára elérhető szakirodalmi információs tudásbázis létrehozása, amely a tudás fő forrásaként élményt és inspirációt ad a tanuláshoz és a tudományos tevékenységhez, és hatékonyan tud részt venni a felsőoktatási tartalomfejlesztésben, országos szakfeladatok támogatásában. Munkaerő-piaci visszajelzések alapján egyre nagyobb jelentősége van az egyéni és csoportos kompetenciafejlesztésnek, a csoportban, teamben való munkára való felkészítésnek. Jelenleg a hagyományos, frontális oktatáshoz, tantermi óráknak megfelelően berendezett termekkel rendelkeznek a karok, amelyek nem megfelelőek a tréningszerű foglalkozásokhoz, az egyéni és csoportos kompetenciafejlesztéshez. Hiányoznak az erre alkalmas többfunkciós, fejlett oktatástechnikai megoldásokkal rendelkező, kiscsoportos oktatásra használható tantermek. Ehhez nélkülözhetetlen karonként olyan tréning termek és projektmunkára, konzultációs tevékenységre alkalmas helyiségek kialakítása, ahol ideális, hallgató-központú környezetben valósulhat meg az oktatás, hatékony felkészítés a munkaerő-piaci kihívásokra.

33


Tervezett beavatkozások:  Központi Könyvtár és Hallgatói Központ kialakítása a zuglói campus-on  Könyvtárak által szolgáltatott elektronikus tartalmak bővítése  Intézményben felhalmozott tudásvagyon gyűjtése, megőrzése, disszeminációja  Könyvtári integrált rendszerek egységesítése  Könyvtári informatikai hálózat, eszközpark korszerűsítése  Kari könyvtári terek korszerűsítése (KVIK, KKK)  Tréningtermek kialakítása A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: kancellár Indikátor

Egység

Központi Könyvtár és Hallgatói Központ Projektmunkára alkalmas közösségi tér Tréningterem Üzemeltetett könyvtári rendszer

db db db db


Célérték (2020) 1 10 7 1

Hallgatói és dolgozói életminőség fejlesztések a tanulási és munkakörnyezet motiváló jellegének erősítése érdekében Indoklás: Az intézményi szervezet-átalakítás, a munkafolyamatok egységesítése szükségessé tette, illetve teszi az infrastrukturális feltételek javítását, a kancellári szervezet központi szervezetének (Back Office) elhelyezését. A szükséges ingatlan-átalakítások és felújítások két ütemben valósíthatók meg. Az első ütemben a Buzogány utca „E” épületében lévő helyiségek irodai funkció szerinti kialakítása történik meg, 2016. január végén megkezdték működésüket az Oktatási Igazgatóság back office szervezetei (három főosztály), továbbá a Jogi Igazgatóság vezetői és jogászai. A fejlesztések ellenére egyes back office szervezetek (pl.: Bér- és Munkaügyi Osztály, HR Osztály) a PSZK Bagolyvár utcai kollégiumában lesznek elhelyezve. A második ütem szerint a Rektorátus „E” épületének egy szinttel történő bővítése elsősorban irodaterület fejlesztést eredményez, de ezen beruházás megvalósítása lehetővé teszi a PSZK kollégiumi férőhelyeinek a bővülését is, a Bagolyvár utcai kollégium egyes helyiségeinek komfortfokozat növelését, valamint a kollégiumi szolgáltató infrastruktúra fejlesztését is. Az előzőekben ismertetett fejlesztések megvalósítása miatt a Rektorátus épületében megszüntetésre került több oktatási helyiség. Emiatt szükségessé vált új helyszínen megfelelő oktatási területek kialakítása. Ehhez az Intézmény vagyonkezelésbe kapta a Budapest, VIII. kerület Berzsenyi Dániel utca 6. szám alatt lévő, üresen álló – állami tulajdonú – ingatlant, amelyben modern környezetben működő oktatási központot hoz létre. A meglévő épületállomány állagmegőrzése, az oktatóhelyiségek és a szolgáltató infrastruktúra igény szerinti álalakítása érdekében minden év nyarán felújítási, karbantartási munkálatok kivitelezésére kerül sor. Ezek keretében egyedi, nagy volumenű fejlesztések (pl.: tűz- és vagyonvédelmi rendszerek kialakításának, bővítésének, fűtési-hűtési rendszerek kiépítésének, vagy korszerűsítésének, és nem utolsó sorban a kollégiumok komfortfokozat bővítésének) megvalósítását tervezi az Egyetem, de a „jó gazda gondossága” érdekében elvégzendő karbantartási (pl.: építészeti, gépészeti) munkák sem nélkülözhetők. A BGE hallgatói – megfelelő színvonalú és gyakoriságú – sporttevékenységének ellátásához jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kapacitású és minőségű ingatlanállomány. Egyrészt a meglévő sportolásra alkalmas ingatlanokat, helyiségeket fel kell újítani, ahol lehetséges, ott kiegészítő beruházást (pl. pálya lefedést) kell alkalmazni, másrészt fejlesztendő, illetve cserélendő a sporteszközök és sport berendezések mennyisége és állapota. A Külkereskedelmi Kar épületei kialakításuk idejéből adódóan már nem alkalmasak a jelen kor elvárásainak megfelelő környezetet biztosítani. Emiatt szükséges olyan oktatási helyiségek, oktatói vendégszobák

34


kialakítása, amelyek a jelenleg elvárható legmodernebb szolgáltatást nyújtják. A felszabaduló terület kihasználására pedig a már régóta szükséges irattár elhelyezésére nyújthat megfelelő megoldást. Tervezett beavatkozások:  Berzsenyi utcai épület oktatási célú átalakítása  KKK Északi oktatási épület tetőtér beépítés  Budapesti sportcélú infrastruktúra fejlesztése  Épületek felújítása  Az „E” épület ráépítéssel történő bővítése A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: kancellár Indikátor

Egység

Oktatási férőhely Felújított sportlétesítmények Felújított kollégiumi szobák száma

fő db db

Kiinduló érték (2015) 11943 1 252

Célérték (2020) 13328 3 465

Hallgatói tehetséggondozás eredményességének javítása Indoklás: Egy felsőoktatási intézménynek nem csak törvényi kötelezettsége, de jól felfogott érdeke is, hogy a legkiválóbb hallgatói számára lehetőséget teremtsen tehetségük kibontakoztatására, az oktatásba és kutatásba való bevonására, és ezzel egyben az oktatói/kutatói utánpótlásához hozzájáruljon. Ennek keretében növelni kell a szakkollégiumi és a TDK mozgalomba bevont hallgatók létszámát/arányát, egyre inkább közvetlenül bekapcsolni őket az oktatók által folytatott kutatásokba, felkelteni érdeklődésüket az oktatói/kutatói pálya iránt. Tervezett beavatkozások:  Szakkollégiumok vonzóbbá tétele, tevékenységük erősítése  TDK munka ösztönzése  Demonstrátori feladatok bővítése  Tehetségek mentorálása  Hallgatói publikációs aktivitás támogatása A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: tudományos rektorhelyettes Indikátor

Egység

Szakkollégisták létszáma TDK dolgozatok száma Publikációval rendelkező hallgatók száma

fő db fő

Kiinduló érték (2015) 85 140 5

Célérték (2020) 140 240 25

3.2.4 Harmadik misszió keretében végzett tevékenységhez kapcsolódó stratégiák és akciók Felelős üzleti oktatás bevezetése és fejlesztése Indoklás: A 2008-ban kezdődött gazdasági világválsághoz kapcsolódva élénk nemzetközi diskurzus bontakozott ki az üzleti felsőoktatás felelősségéről a felelőtlen üzleti gyakorlatok újratermelésében. A (részben ezen diskurzus hatására megerősödő) felelős üzleti oktatás koncepciójának lényege, hogy az üzleti/gazdasági képzések minden szintjén megjelenítse a felelős üzleti gondolkodás elméletét, az adott szakmai területhez köthető jellemző gyakorlati kérdésekkel együtt. Terveink szerint a következő öt évben a szűken értelmezett üzleti problémákon túl azok társadalmi hatásainak megértése, elemzése és a felelős egyéni és szervezeti döntésekre történő felkészítés is integrált részévé válik képzéseinknek.

35


Mindez a (különböző szinten intézményünkhöz kötődő) hallgatókat elkötelezheti az egyéni és társadalmi felelősségvállalás iránt, amelyre épülve később felelős állampolgárként, felelős vállalkozóként, vagy munkavállalóként tevékenykednek majd. Tervezett beavatkozások:  Aktív részvétel hazai és nemzetközi együttműködésekben a felelős üzleti oktatás területén  A felelős oktatáshoz kötődő módszertani és tartalmi fejlesztések elindítása  Felelős üzleti működéshez kapcsolódó vállalati workshop, rendezvény rendezése A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: rektor Indikátor A felelős üzleti magatartáshoz közvetlenül kapcsolódó tárgyban érintett hallgató A felelős üzleti magatartáshoz közvetetten kapcsolódó kurzus A felelős üzleti magatartáshoz kapcsolódó rendezvény Éves felelősségi jelentés Nemzetközi hálózati tagság (PRME)

Egység


Célérték (2020)

fő

350

1500

db

10

20

db db db

2 0 0

8 1 1

Környezettudatos működés fejlesztése Indoklás: A Budapesti Gazdasági Egyetem harmadik misszióhoz tartozó tevékenységei között az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelent meg a környezettudatos szemléletmód és annak érvényesítése. Épületek energia-hatékonyságának javítása, megújuló energiák hasznosítása és környezettudatos szemléletmód népszerűsítése jellemzi az Egyetem oktatási és üzemeltetési tevékenységeit. A BGE szellemiségét a jövőben a környezeti fenntarthatósági elvek teljes mértékben áthatják. Az épületek energia-hatékony felújítása, megújuló energia források bevonása a működésbe, a szelektív hulladékgyűjtés kiszélesítése, a zalaegerszegi campus best practice jellegű fejlesztése, diákok és munkatársak zöld gondolkodásának és attitűdjének fejlesztése, mind a misszió teljesülését szolgálja. A célok elérése által a BGE környezeti terhelése csökken, a fenntarthatósági viselkedésminták megismertetése hozzájárul a környezettudatos fogyasztói magatartás terjedéséhez, fejlődéséhez. Tervezett beavatkozások:  Épületek energetikai felújítása, Markó utcai épület energetikai korszerűsítése  Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése  Környezeti nevelési programok kidolgozása A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: kancellár Indikátor

Egység

Energia hatékony (legalább A) épületek száma Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Környezeti nevelési program Fenntarthatósági nap

db db db db


Célérték (2020) 6 4 4 1

Felelős munkaadói márka kialakítása Indoklás: A hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzése és fejlesztése érdekében az Intézmény kiemelt figyelmet kíván szentelni a minőségi oktatói-kutatói és adminisztratív munkaerő megtartásának és vonzásának. A BGE a felsőoktatási intézmények nemzetközi színtéren is tapasztalható átalakuló társadalmi sze-

36


repének kihívásaira válaszul kívánja megteremteni a felelős munkaadói működés feltételeit. Ennek elérése érdekében kialakítja és fejleszti Etikai Kódex-ét és etikai intézményrendszerét az érintettek széles körű bevonásával. A munkahelyi önkéntesség kultúrájának kialakításával dolgozói és hallgatói szinten is lépéseket tesz az új társadalmi elvárásoknak történő megfelelésre. Az Intézmény hangsúlyt helyez az oktatói-kutatói és adminisztratív munkavállalók fejlesztését és elkötelezettségét támogató, átlátható HR rendszerek (pl. karriertervezés, teljesítményértékelés, képzésfejlesztés) kialakítására és fejlesztésére. Mindezek a fejlesztések a kormányzati és civil szféra programjaival együttműködésben valósulnak meg. A projektek eredményeként a BGE 2020-ban a kelet-közép-európai oktatási térben látható és felelős viselkedéséről ismert Egyetemként jelenik meg a munkavállalók és a társadalom előtt. Tervezett beavatkozások:  A létező etikai intézményrendszer megújítása az érintettek bevonásával  A munkahelyi önkéntesség kultúrájának kialakítása és fejlesztése  Átlátható karriertervezési- és utánpótlás nevelési rendszer kialakítása  Élhető munkakörnyezet kialakítása, munkatársi sportolási lehetőségek megteremtése  Az Egyetem épületeinek teljes körű akadálymentesítése A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: rektor és kancellár Indikátor

Egység

Munkahelyi fluktuáció Etikai Kódex workshop Önkéntes nap Képzésben részt vevő munkavállaló Oktatói pályán előrelépés

%/év db db db fő/év

Kiinduló érték (2015) 0,29 0 0 100 15

Célérték (2020) 0,15 4 4 450 20

Társadalomtudatos képzési stratégia Indoklás: A magyar munkaerőpiac és a magyar felsőoktatás komoly regionális egyenlőtlenségeket mutat. A speciális regionális munkaerő-piaci és képzési igények kielégítése, valamint a határon túli magyarlakta területek magyar nyelvű felsőoktatási kínálatának bővítése társadalmi és nemzetstratégiai feladat. A regionális képzési igényeknek való megfelelés közösségi felsőoktatási képzési központokban történő képzésmeghirdetéssel valósítható meg, míg a határon túli képzések támogatása elsősorban új képzések kidolgozásához nyújtott szakmai, módszertani segítséggel, kettős diplomát adó képzések bevezetésével, valamint olyan együttműködéssel érhető el, amelynek keretében a határon túli intézmények képzésének egyes speciális moduljának oktatása blokkosított formában Magyarországon történik. Az Egyetem által nyújtott képzések elsősorban a vállalkozói szféra elvárásaihoz igazodnak, azonban igény tapasztalható a közszektor kiszolgálására a gazdálkodás, elsősorban a pénzügy, a számvitel és a menedzsment területén, a szektorális sajátosságokat figyelembe vevő specifikus képzések által. Szükséges ezért ezen specializált képzések megvalósíthatóságának vizsgálata és a képzések kialakítása. Tervezett beavatkozások:  Együttműködés Közösségi Felsőoktatási Képzési Központokkal  A határon túli, profilba illeszkedő képzések támogatása  Közszféra-specifikus gazdasági képzések kidolgozása A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: általános rektorhelyettes

37


Indikátor

Egység


Célérték (2020)

db

0

2

Közösségi felsőoktatási képzési központban indított képzés

A zalai térség társadalmi fejlesztése és munkaerő piaci igényeinek kiszolgálása Indoklás: A BGE 44 éve van jelen felsőoktatási intézményként a zalai térség képzési piacán. Szellemi, innovációs központja a térség- és városfejlesztésnek, aktivitása megjelenik a környezeti és társadalmi kihívások kezelésében, a társadalmi innováció terjesztésében. Az Egyetem elkötelezett abban, hogy a jövőben is fontos szerepet vállaljon a zalai térség gazdaságának fejlesztésében. A BGE Gazdálkodási Kara a gazdaságfejlesztés területén elsősorban a KKV-szektor számára végzett kutatásaival, inkubációs szolgáltatásával a piaci igényekhez illeszkedő rövid ciklusú képzések megvalósításával kíván hozzájárulni a térség gazdaságának élénküléséhez. A Zöld Kampusz projekt fontos mérföldköve a Kar társadalmi kihívások terén tett lépéseinek. A jövőben a környezettudatos szemléletmód továbbfejlesztésének fontos eleme lehet a Karon létrehozandó Megújuló Energia Központ kialakítása és mintaprojektként történő üzemeltetése. A tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő és szemléletformáló programok és az akciókhoz kapcsolódó marketing kommunikációs tevékenységek jelentős módon hozzájárulhatnak a generációk attitűdjének formálásához. Tervezett beavatkozások:  KKV szektor számára kutatások végzése  Rövid ciklusú képzések megvalósítása  Megújuló Energia Központ kialakítása  Rekreációs és sportszolgáltatások fejlesztése  Felsőoktatási sportélet fejlesztése  Tudománynépszerűsítő programok megvalósítása A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: GKZ dékán Indikátor

db



db

3

13

m2 m2 db

0 0 2

500 156 5

Egység

KKV- szektor számára végzett kutatások száma Térségi munkaerő-piaci igények alapján kifejlesztett rövid ciklusú képzések száma Megújuló Energia Központ kialakítása Rekreációs és sportszolgáltatások kialakítása Tudománynépszerűsítő programok évente

Társadalmi felelősségvállalás a hallgatókért Indoklás: A társadalmi felelősséget a felsőoktatási intézmények közvetlenül azzal gyakorolhatják, ha a tevékenységük által érintettek számára igyekeznek fenntartható környezetet teremteni, olyan önkéntes szolgáltatásokat nyújtani, amelyekkel a társadalmi fenntarthatóság biztosításához hozzájárulhatnak, azonos hozzáférést biztosítva a hallgatók minden rétege számára. A felsőoktatási intézmény tehát biztosítja a hallgatók egyenlő hozzájutását azon szolgáltatásokhoz, amelyek a társadalmi egyenlőség megvalósulásához segítenek hozzá, és amelyeket más szervezetek, intézmények csak piaci alapon nyújtanak, így az alacsony jövedelmű hallgatók nem tudják azokat igénybe venni, tehát az esélyegyenlőség nem lenne biztosított. Tervezett beavatkozások: 38


  

Pszichológiai tanácsadás Gender tanácsadás Jogi tanácsadás

A célhoz rendelt akciók megvalósításának felelőse: oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes Indikátor

Egység

Pszichológiai (mentálhigiénés) tanácsadás Gender tanácsadás Jogi tanácsadó szolgálat

óra óra óra

Kiinduló érték (2015) 0 0 0

Célérték (2020) 160 90 120

3.3 Éves működési tervek a stratégiai irányok és akciótervek alapján (becsült költségek és azok forrásai) Egyetemünk forrásösszetételében fejlesztési kiadások fedezetére több éve nem áll rendelkezésre (normatív) állami támogatás. Képzési portfóliónkat az IFT időszakában sem kívánjuk a preferált képzési szakokkal bővíteni, így a fejlesztési tervben rögzítettek megvalósítása során elsősorban intézményi saját bevételeinkre és pályázati források megszerzésére számítunk. A fenntartói elvárásoknak megfelelően fejlesztési elképzeléseinket a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” c. felsőoktatási stratégiához illesztettük, illetve törekedtünk a nemzeti célok megvalósítására is fókuszálni, így a sportcélú, a hallgatói lakhatás minőségi fejlesztése, közösségi terek kialakítása során fenntartói céltámogatások biztosításával is kalkuláltunk, így ezen területek tekintetében számítunk az állami megrendelések növekedésére. Kiemelt feladatunk a fejlesztési terv összeállítása és megvalósítása során a szakmai hasznosság és hasznosulás, valamint az intézményi és gazdasági fenntarthatóság több esetben egymással ellentétes irányban mutató elveinek való együttes megfelelés, illetve megfeleltetés, minden projekt esetén érvényesítjük a hosszú távú fenntarthatóság szempontjait. Az Egyetem a missziójában foglalt céljának eléréséhez 4 stratégiai célkitűzést jelölt ki. Mindezekhez kapcsolódóan 21 konkrét cél került kialakításra, melyek elérését több mint 100 fejlesztési akció megvalósításával kívánja a BGE elérni, amint ezek az előző fejezetben felsorolásra kerültek. A dokumentumban terjedelmi okokból nincs lehetőség az akciók részletes bemutatására, az azokkal kapcsolatos információkat összefoglaló táblázat a 2. számú mellékletben található, mely tartalmazza akciónként a résztevékenységek éves ütemezését, az akciók költségigényét évente. A melléklet tartalmazza emellett akciónként a tervezett finanszírozási forrást is, megkülönböztetve a saját forrásból és az idegen forrásból (úgymint EFOP, KEHOP, GINOP, vagy egyéb pályázati forrás, illetve központi költségvetési forrás, vállalati vagy nemzetközi együttműködés). Az alábbi táblázatokban a stratégiai célkitűzések és konkrét célok, valamint a források szerint összegezve mutatjuk be a fejlesztésekhez kapcsolódóan az éves működési tervek alakulását.

39


A tervezett akciók költségei éves bontásban célok szerint csoportosítva Célkitűzések 2016-2020. időszakra 2016 (e Ft) 2017 (e Ft) 2018 (e Ft) 2019 (e Ft) Vállalkozásbarát Egyetem stratégiai célt szolgáló akciók költségei és ütemezése 89 000 108 000 100 000 80 000 Duális képzés fejlesztése 21 000 17 000 15 600 15 600 A kibocsátott hallgatók foglalkoztathatóságának javítása Gazdálkodó szervezetek intenzív bevonása az oktatásba, új típusú együtt27 600 395 100 43 300 44 650 működési formák beillesztése a képzési rendszerbe Nemzetközileg versenyképes Egyetem stratégiai célt szolgáló akciók költségei és ütemezése 142 200 293 200 295 200 333 200 Kutatási és innovációs potenciál növelése 5 000 17 000 30 600 23 600 Intézményi láthatóság növelése 8 200 9 100 13 500 13 500 Hallgatói és oktatói mobilitás növelése 16 950 36 400 37 750 38 400 Nemzetközi tanulási-oktatási környezet fejlesztése Professional Doctoral School feltételeinek megteremtése nemzetközi part200 9 000 14 500 14 500 nerségben Élményalapú tanulási környezet stratégiai célt szolgáló akciók költségei és ütemezése Az új generációs hallgatói igényeknek megfelelő oktatási módszertanok in70 900 60 020 51 520 53 920 tegrálása az oktatásba 84 000 159 250 91 000 56 000 Technikai fejlesztések a hatékonyabb oktatómunka érdekében 66 700 136 000 383 000 377 500 Az önálló tanulást és képességfejlődést támogató lehetőségek bővítése Hallgatói és dolgozói életminőség fejlesztések a tanulási és munkakörnye758 200 1 199 800 979 500 1 247 800 zet motiváló jellegének erősítése érdekében 13 200 19 500 19 500 19 500 Hallgatói tehetséggondozás eredményességének javítása 27 300 108 000 107 100 107 600 Hallgató-orientált szolgáltatási folyamatok Társadalmi felelősséget vállaló Egyetem stratégiai célt szolgáló akciók költségei és ütemezése 2 500 3 000 1 600 1 000 Felelős üzleti oktatás bevezetése és fejlesztése 6 600 46 300 45 300 45 300 Élethosszig tartó tanulás támogatása 335 150 702 500 455 500 10 000 Környezettudatos működés fejlesztése 17 000 194 500 16 300 61 800 Felelős munkaadói márka kialakítása 1 000 3 000 5 200 1 900 Társadalomtudatos képzési stratégia Zalai térség társadalmi fejlesztése és munkaerő piaci igényeinek kiszolgá34 000 232 500 186 000 23 000 lása 17 500 34 100 34 100 34 100 Társadalmi felelősségvállalás a hallgatókért 1 744 200 3 783 270 2 926 070 2 602 870 Végösszeg

40

2020 (e Ft)

Összesen (e Ft) 1 087 850

80 000 8 600 42 400

457 000 77 800 553 050 1 599 000

161 200 19 600 13 500 37 700 15 000

1 225 000 95 800 57 800 167 200 53 200 6 467 330

29 920

266 280

76 000 37 500 -

466 250 1 000 700 4 185 300

19 500 107 600

91 200 457 600 2 724 650

9 000 45 300 10 000 51 800 700 23 000

17 100 188 800 1 513 150 341 400 11 800 498 500

34 100 822 420

153 900 11 878 830


A tervezett akciók költségei éves bontásban forrás szerint csoportosítva Forrástípusok

2016 (e Ft) Pályázati források

EFOP támogatás EFOP támogatás és saját forrás (pályázati forrás csak a konvergencia régiót érintő tevékenységek) GINOP támogatás KEHOP támogatás KEHOP támogatás és saját forrás (pályázati forrás csak a konvergencia régiót érintő tevékenységek) NFKI támogatás NTP támogatás Erasmus és egyéb mobilitási forrás Nemzetközi pályázati együttműködésből származó forrás Egyéb pályázati forrás

2017 (e Ft)

2018 (e Ft)

2019 (e Ft)

2020 (e Ft)

Összesen (e Ft) 4 944 780

103 000 73 800

317 200 162 820

534 900 152 520

394 900 148 420

217 900 124 920

1 567 900 662 480

10 000 10 500 202 000

12 500 197 500 695 000

12 500 7 500 448 000

12 500 10 000 -

12 500 10 000 -

60 000 235 500 1 345 000

52 000 5 800 500 6 600 105 500

135 600 6 500 4 000 22 900 260 000

83 100 6 500 9 000 48 400 31 000

85 100 6 500 9 000 22 400 23 500

90 100 6 500 9 000 20 900 23 500

445 900 31 800 31 500 121 200 443 500

Egyéb külső források

Központi költségvetési támogatás FSA támogatás EISZ Alapprogram Vállalati forrás

47 500 221 950 39 000 -

1 445 000

119 000 42 000 10 250

445 000 45 000 10 500

350 000 48 000 10 800

45 000 11 000

1 798 000 3 783 270

1 092 150 2 926 070

1 481 750 2 602 870

251 100 822 420

Saját források

Saját forrás Végösszeg

866 050 1 744 200

41

1 006 500 221 950 174 000 42 550 5 489 050 5 489 050 11 878 830


3.4 A stratégiai irányok és akciótervek várható pénzügyi-gazdasági hatásai A stratégiákhoz kialakított akciók keretében történő fejlesztések eredményeként a Budapesti Gazdasági Egyetem elindulhat egy olyan úton, amelynek egyik állomása lehet, amikor az Intézményt, a kelet-középeurópai térségben számottevő szereplőként fogják számon tartani az üzleti és gazdaságtudományi területeken dolgozó szakemberek és tanulni szándékozók az alapképzésektől kezdve a doktori képzésig, vagy különböző szakképzésig. Az intézményi tervben foglalt fejlesztések segítik, hogy az intézmény a hazai felsőoktatási térben megőrizze korábbi kedvező helyzetét, és minél szélesebb együttműködési lehetőségeket alakítson ki a társadalom különböző szereplőivel. Ennek keretében az intézmény képes lehet arra, hogy növelje piaci forrásainak mértékét, a különböző vállalatokkal, állami szervezetekkel együttműködéseket alakítson ki, amin keresztül az oktatók, a hallgatók és a tananyagok is folyamatosan a gyakorlatorientált, hasznosítható tudás előállításához kapcsolódnak. Ennek köszönhetően olyan szakemberek és kutatások kerülnek ki az intézményből, amivel a BGE hozzájárul a magyar gazdaság termelőképességéhez, valamint az állami „jó” gazdálkodáshoz. A vállalati kapcsolatok fejlesztése számos területen fejti ki hatását, aminek legfontosabb hozadéka, hogy az Intézmény végzettei hasznosítható, gyakorlatorientált és minőségi tudással rendelkeznek (elméleti és gyakorlati értelemben egyaránt). Ennek köszönhetően a munkaerőpiac rövid időn belül a termelőkapacitását növelő módon tudja a végzettek Egyetemünkön megszerzett tudását kamatoztatni, alkalmazni. Vagyis a hallgatók termelőképessége új forrásokat generál az állam számára. A vállalati kapcsolatok fejlesztése, a sikeres együttműködések alapján lehetővé teszi, hogy a partnerek folyamatos fejlesztéseket, racionalizálásokat, innovatív módszereket alkalmazzanak, vezessenek be, aminek következtében növekedni, tőkeerősebbé tudnak válni, ami a magyar állam számára különböző plusz bevételeket generál (új munkahelyek, adók és járulékok befizetésének növekedése, stb.) A hallgatói szolgáltatások növelése, korszerűsítése lehetővé teszi, hogy a hallgatók felkészültebbek és nyitottabbak legyenek az új jelenségekre, valamint az intézmény működési költségeinek csökkentésében is szerepet játszik. Emellett egy modern környezet teszi lehetővé, hogy a BGE növelni tudja hazai és külföldi hallgatóinak a számát, amin keresztül tovább lehet erősíteni a hazai gazdaságot. A nemzetköziesítés keretében megtörténő fejlesztések által a hallgatók és oktatók nagyobb rálátással rendelkezzenek a nemzetközi tudományos trendekre, illetve az ott folyó kutatásokba is bekapcsolódhatnak, aminek hatásaként a hazai környezetben is új lehetőségeket, módszereket tudnak bevezetni. Emellett a nemzetközi erősödés segíti, hogy Magyarország láthatóbbá váljon cégek, befektetők, turisták stb. számára. A fejlesztés keretében hazánkba érkező külföldi hallgatók, új befektetők, valamint az új módszereken alapuló új vállalkozások növelik az állam bevételeit, valamint erősítik a gazdaságot. A társadalmi felelősségvállalás keretében megvalósított programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a személyes felelősségtudat mellett, a vállalati szférában is erősödjön ez az attitűd, ami egy fenntarthatóbb és finanszírozhatóbb társadalom kialakulásához járul hozzá. Összességében elmondható, hogy a fejlesztések következtében az áttételes gazdasági és pénzügyi hatások kedvezőek lesznek az ország számára, mert a szakemberek és új vállalkozások termelőképessége jelentősen növekedni fog. Budapest, 2016. június 15. Sándorné dr. Kriszt Éva

Dr. Dietz Ferenc

rektor

kancellár

42

A Budapesti Gazdasági Egyetem. Intézményfejlesztési Terve

Recommend Documents