Északi Tájakon A BORSOD–ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG KIADVÁNYA
Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek. Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi erdőbe. Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová. Nemcsak mi haladunk az utakon az, utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak az utolsó pillanatban ért(Márai Sándor) jük meg, közvetlenül a cél előtt.
2008.AUGUSZTUS
T A R T A L O M
SZÖVETSÉGI HÍREK • • • •
Természetjáró Hét előzetes OKT végpont Hollóháza Megújult a Hollóházi Kulcsosház Vizitábor Tiszafüreden
BEPILLANTÁS A SZAKOSZTÁLYOK ÉLETÉBE •
Bemutatkozik a Miskolci Vasutas Természetjáró Egyesület
ESEMÉNYEK TÚRABESZÁMOLÓK • •
Túra a Szádelői völgyben (VTBK) VTSZ Találkozó Kaposvár
MOZAIK • •
Az Olimpiáról Bemutatkozik az MTSZ új megbízott főtitkára
TELJESÍTMÉNYTÚRÁK • • • •
Bükk Fensík TT Bükk 900-as csúcsai TT Rákóczi TT Helyipari TT
TÚRAVERSENYZÉS • • •
A borsodiak eredményei Képek a BÜKK Kupáról Topicoló
TANÖSVÉNYEK •
Borz tanösvény
TÚRAMOZGALMAK •
Borsod szép útjain
SZERKESZTETTE A B.A.Z.MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL
BARTÓK JULIANNA Elérhetőségek :www.eszaktura.hu, www.mvsc.ini.hu
Szövetségi hírek Természetjáró Hét 2008. szeptember 13-21. Első alkalommal kerül megrendezésre a Természetjáró Hét programsorozat, melyet a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség és tagegyesületei szerveznek. A természetjáró hét megrendezésével az egészséges életmódra és a szabadidő hasznos eltöltésére kívánják felhívni a figyelmet.
Mottó: Gyere ki a hegyoldalra!
PROGRAM ELŐZETES Szeptember 13. (szombat)
Szeptember 14. (vasárnap)
Gyere ki a hegyoldalra – Természetjáró FesztiválCsanyik -tető
8.00-Kühne Adolf Emléktúra Indulási helye: Ómassa MHTE 9.00-Lilla barlangtúra szakvezetéssel GTK
8.00 -Tájékozódási teljesítménytúra(Geocaching) verseny indítása 9.00-Turi Zsolt emléktúra, az OKT Bánkút-Putnok szakasza. Indulási helye: Bánkút TSC 9.00-Ferenczi Lajos Emléktúra Indítási helye: Turista Emlékpark MHTE
Szeptember 15. ( hétfő ) Szent István-barlang csoportos látogatása nagy kedvezménnyel. (előszervezéses rendezvény, min. létszám 10 fő. 16.00-Turistaesemények képekben– fotókiállítás megnyitása B.-A.-Z. Megyei Sportigazgatóság előadóterme Miskolc Selyemrét u. 1. 17.30-Évmilliókkal ezelőtt a természetben Vetítéses előadás a Mocsári ciprusokról, a Herman Ottó Múzeum Kávézójában (Miskolc Görgey Artúr u. ) Előadó Bánfalvi Ferenc muzeológus – farestaurátor
10.00-Megnyitó 10.30-Rendezvény pavilonok megnyitása: Ø Tagszervezeti pavilonok Ø Nemzeti Parkok információs pavilonjai. (BNP, ANP) Ø Természetjáró szakmai pavilon Ø Értékcikk árusító pavilon Ø Miskolci Gombász Egyesület pavilonja – Gombakiállítás Ø Természetjáró jósda pavilon Ø Természetjáró lábmasszázs pavilon Ø Gyermek játszóház Ø Egyéb civil szervezetek pavilonjai
Szeptember 16.(kedd) Szent István-barlang csoportos látogatása nagy kedvezménnyel. (előszervezéses rendezvény, min. létszám 10 fő.) 7.30.-Miskolci Mobilitási Hét nyitórendezvénye – Zöld Kapcsolat Egyesület. Eljutási verseny kerékpárosok, futók, autósok, illetve villamos és busz részvételével (Diósgyőr – Városház tér) 8.00.-Karlaki Lajos Emléktúra Indulás helye: Majális park MVSC 14.00.-18.30.-Turistaesemények képekben – fotókiállítás B.-A.-Z. Megyei Sportigazgatóság előadóterme Miskolc Selyemrét u. 1. 16.30.-Erdély kincsei Vetítettképes turisztikai előadás Előadó: Majoros Valéria Tiszaújvárosi SC Helyszín B.-A.-Z. Megyei Sportigazgatóság előadóterme Miskolc
10.30-Főzőverseny kezdete 10.30-Gyermekjátszóház megnyitása 10.30-Bükk forrásait bemutató túra 11.00 -Czárán Gyula házi naplója – egy hiánypótló mű könyvbemutatója 11.00-Aszfaltrajzverseny 11.00-Állatkerti séta szakvezetéssel 12.00-Természetjáró viccek mesélése zsákbamacskáért
3
Szövetségi hírek Szeptember 20.( szombat)
Szeptember 17.( szerda)
7.00. Különbusz Dobogókőre az MTSZ rendezvényre. CSAK TELIBUSZT INDÍTUNK! 8.00 Bükk 50/20/15 teljesítménytúra DTSK 9.00. Különvonat Mahócára GTK Kerékpárral Bánkútra. Útvonal: Miskolc Tiszai pu Bánkút - Jávorkút - Miskolc Tiszai pu. Szervező: Tiszaújváros TSC Túravezető: Mártha Virág, tel: 20/937-7770 Részletek a TSC honlapján 8.00. Szezonzáró vízitúra: Szervező: Tiszaújváros TSC 8.00. Kerékpáros teljesítménytúra Vörösmarty Művelődési Ház Természetjáró klubja 9.00. Kedvezményes barlanglátogatások Lillafüreden előzetesen bejelentkező diákcsoportok számára 9.00. Vadaspark, ingyenes látogatása
14.00. – 18.30-. Turistaesemények képekbe – fotó kiállítás megtekintéseB.-A.-Z. Megyei Sportigaz gatóság előadóterme Miskolc Selyemrét u. 1. 8.00-Bükkszentkereszt-Kisgyőr túra Indulási hlye: Bükkszentkereszt DTSK 16.30 -Két keréken Magyarország nagytavai között Előadó: Farkas András VTBK Bánréve 17.15-Vízitúra a Dráván Előadó: Garadnay Sádor Kazincbarcikai TEVetítettképes turisztikai el adások Helyszín: B.-A.-Z. Megyei Sportigazgatóság előadóterme Miskolc 17.00-Vitassuk meg pokrócon – Miért nem jársz velünk túrázni? Természetjáró figyelemfelkeltő demonstráció Népkert szökőkútnál GTK
Mobilitási Hét programja: „Autó nélkül a természetben”
Szeptember 18.( csütörtök ) 14.00 – 18.30-Turistaesemények képekben– fotókiállítás helyszínB.-A.-Z. Megyei Sportigazgatóság előadóterme Miskolc Selyemrét u. 1. 16.30. -Sí turizmus Előadó: Tóth Ferenc Attila VTBK Bánréve 17.15- El Camino – turista szemmel Előadó.: Garadnay Sándor VTBK Bánréve Vetítettképes turisztikai előadások Helyszín: B.-A.-Z. Megyei Sportigazgatóság előadóterme Miskolc 17.00-Vitassuk meg pokrócon – Miért nem jársz velünk túrázni? Természetjáró figyelemfelkeltő demonstráció Virágóra GTK
Szeptember 21. (vasárnap) 7.00 Tompa Mihály teljesítménytúra VTBK 8.00. Kerékpáros túra Indulási Helye Herman Ottó Emlékpark. MHTE 8.00. Barlangok és karszt-jelenségek Lillafüreden és környékén. MHTE Mobilitási Hét programja: Élhető utcák
+ Szeptember 22.(hétfő) Mobilitási Hét Programja: „Autómentes Nap”
Szeptember 19.( péntek)
A program kapcsolódik az Autómentes hét „Autó nélkül a természetbe” rendezvényeihez.
Vasutas Természetjárók Őszi Csilagtúrái – Helyszín Hollóstető 17.00. Vitassuk meg pokrócon – Miért nem jársz velünk túrázni? Természetjáró figyelemfelkeltő demonstráció Hősök tere szökőkút GTK
Hollóházán az OKT Keleti végpontján megfestettük a km követ. Íme !!!
4
Szövetségi hírek megújult a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség hollóházi kulcsosháza. Megújult a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség hollóházi kulcsosháza. Új padlóburkolatot kaptak a hálóhelyiségek és társalgó, egységes huzattal ellátottak az ágyak és párnák. Minden szobában új polcok és fogasok kerültek elhelyezésre, új függönyök díszítik az ablakokat. A társalgót további asztallal és padokkal bővítettük, hogy kényelmesebb étkezési lehetőséget biztosítsunk. Tettük mindezeket azért, hogy még kellemesebb napokat tölthessetek el Hollóházán, a Hegyköz és a Zemplén tájain. A kulcsosház megújításában segítőknek (hölgyek: Andókné Ági, Balogh Edina, Balogh Sándorné, Béres Lajosné, Bernáth Marietta, Hegedűs Ági, Kótiné Szera, Kovács Atilláné, és urak: Balabás László, Balogh Sándor, Béres Lajos, Fekete Tibor, Kovács Attila, Zárdai István) ezúton is köszönjük munkáját. Természetbarát üdvözlettel : Balogh Sándor főtitkár
SOK SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN KEDVES TÚRÁZNI ÉS PIHENNI VÁGYÓT A MEGÚJULT HOLLÓHÁZI FEHÉR HOLLÓ KULCSOSHÁZBAN!
Vízitábor Tiszafüreden 2008.06.20 - 06.23 A Görömbölyi Természetjáró Klub jó hangulatú vízitábort rendezett a Tisza-tó partján.
5
Bepillantás a szakosztályok életébe BEMUTATKOZIK : A MISKOLCI VASZTAS TERMÉSZETJÁRÓ EGYESÜLET Egyesületünket 1998-ban alapítottuk. 1999-ben megkaptuk a közhasznú státust. Célunk: a természetjárás különféle ágainak gyakorlása és népszerűsítése, a természet- és környezetvédelmi gondolkodásmód elterjesztése. Tagságunk jelenleg 34 fős, amely folyamatosan bővül. tt az a hegy tőlem Mi messze, messze még! Kék színe csak kevéssel Sötétebb, mint az ég. Egészen a hegyig kell Még zarándoklanom, Vándorsarúimat le Csak ottan oldhatom.”
(Petőfi Sándor: Amott az a hegy…)
ELÉRHETŐSÉGEK Szilvásy Dénes Cím: -3526 Miskolc, Pozsonyi u. 40. Telefon: -06-46-321-059 06-70-335-1445
[email protected] ifj.Reményi László Telefon: -06-20-574-1576
[email protected] Koleszárné Sulyok Emese Cím: -3530 Miskolc, Thököly Imre utca 8. Telefon: -06-20-969-2227
[email protected] Koleszár Ferenc Cím:-3530 Miskolc, Thököly Imre utca 8. Telefon: -06-20-214-0255
[email protected] Egyesületi gyűlés: minden szerdán 19:00 órától a Piros-Fehér Sörözőben (a Torontáli út végén)
Természetjárás: Tagjaink a természetjárás szinte minden területét művelik, közülük 6 fő minősített túravezető. Éves programunk alapján gyalogos, magashegyi, kerékpáros, vízi túrákat, sífutó túrákat szerveztünk. Rendszeresen túrázunk a Magas Tátrában, s évente legalább egyszer Erdély hegyei között. Többen sziklamászással megvalósítható magashegyi túrákon vesznek részt, 3 tagunk a hegyi-kerékpározásnak is hódol. Sok tagunk vett részt teljesítménytúrákon (Bükk 50; Rózsaszentmárton; Bakonyi Mikulás; Barcika 50), többen futóversenyeken is jó eredményt értek el. A téli sportok közül a sífutó túrázást űzik néhányan tagjaink közül. Külföldi túráinkon jó kapcsolatot alakítottunk ki a szomszédos országok turista egyesületeivel, turistáival (Erdélyi Kárpát Egyesület, Kassai Lokomotív). Rendezvényszervezés: Egyesületünk 1999. évtől kezdődően megrendezi a Rákóczi Teljesítménytúrát a Zemplén hegységben. Ennek előkészítésében, lebonyolításában egész tagságunk kiveszi a részét. A 110, 75, 50 és 25 km-es gyalogos, valamint a 120 km-es kerékpáros távokon 150-200 fő vesz részt átlagosan az elmúlt évek adatai alapján. Soprontól Debrecenig, Váctól Pécsig, Szegedig az ország minden tájáról érkeznek versenyzők. Rendezvényünkbe sikerült bevonni a túra útvonalán fekvő községek ( Hollóháza, Komlóska, Regéc, Füzér, Makkoshotyka, Háromhuta, Bózsva ) polgármestereit. Ők frissítő pontok működtetésével segítenek minket. Egyesületünk tagja a Magyar Természetbarát Szövetségnek és Vasutas Természetjárók Szövetségének, Magyar Teljesítménytúrázók Társaságának. Ezen ernyőszervezetek munkáját választott tisztségviselőkkel támogatjuk, valamint segítünk a központi rendezvényeik szervezésében, lebonyolításában. Részt veszünk egyéb, más szervezetek által kezdeményezett munkatúrán, mint például szemétgyűjtési akciókban (Bükkhg.), jelzésfestés (pl. Rákóczi piros a Zemplén-hegységben.) 6
Bepillantás a szakosztályok életébe Kulcsos-ház üzemeltetés: Egyesületünk 2000-ben – a Szarvaskő vasútállomás megállóhellyé történt visszaminősítése után – a MÁV Rt-től bérbe vette az állomás 2 várótermét. Itt az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával és jelentős saját munkával 2x10 fős turista szálláshelyet, a szomszédos raktárhelyiségben WC-t és zuhanyzót alakítottunk ki. Létesítményünket 2002-től nyitottuk meg a bakancsos turisták örömére. Kulcsos házunkat az interneten több honlapon és turista folyóiratokban propagáljuk. Szarvaskő Eger és Szilvásvárad között található. A szállás a volt MÁV állomás 2 váróterméből és a mérlegházból alakítottuk ki. Az OKT (Országos Kék Túra) bélyegző pontja, valamint több más turista útvonal kiinduló vagy végállomása. Ideális szállás természetjárók részére, iskolai kirándulásokra, pihenni vágyó baráti közösségeknek, családoknak. Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø
Jelenleg 22, téli időben 11 fő részére tudjuk a szállást biztosítani Hozott hálózsák vagy 2 db lepedő ajánlott. Főzési lehetőség: gáztűzhelyen vagy bográcsban. Fagymentes időszakban, melegvizes zuhanyozási lehetőség van. Télen kb. 100 m-re lévő kútból hozható víz 50 m-re étterem, és élelmiszerbolt található. Korlátozott számban sátrazási lehetőség is lehetséges. Kisebb mennyiségben ágyneműt is biztosítunk.
Szállás árak 2008. évben: 1./ Teljes ár: 1000 Ft./fő/éjszaka 2./ MTSZ vagy VTSZ igazolvánnyal: 800 Ft./fő/éjszaka 3./ Teli ház 17500 Ft Ágynemű igénylése esetén: egyszeri mosatási díj 350 Ft/fő Sátrazás esetén: a fürdőszoba használat 400 Ft/fő/nap Részletes információ és foglalás: Szilvásy Dénes
(70) 335-1445, (46) 321-059
Egyéb munkatúrák: Egyesületünk sífutásnak hódoló tagjai 2005. őszén felújította a Bükk-fennsíkon elhelyezkedő három sífutó utat. Ezen felújítás keretében átfestésre és kiegészítésre kerültek a turistajelzések, eligazító táblák lettek kihelyezve, valamint szóróanyag készült a pályák elhelyezkedéséről, elérési útvonaláról.
„AZ ÉLET NEM AZZAL MÉRHETŐ, MILYEN SOKÁIG LÉLEGZÜNK, HANEM AZOKKAL A PILLANATOKKAL, AMELYEKTŐL ELAKAD A LÉLEGZETÜNK.” 7
Események/túrabeszámolók
SZÁDELŐI-VÖLGY 2008. 06. 07-én a Szádelőivölgyben járt a kis csapatunk, szó szerint nem túl nagy létszámmal. Béres Sándor (VTBK)
TÚRA BESZÁMOLÓ (VTSZ TALKOZÓ KAPOSVÁR) Egy XXI. századi vasutas turista naplójából. Kedves naplóm ! Egy hete érkeztem meg LV. Országos Vasutas Turista Találkozóról . Még mindig az események hatása alatt állok ! Te nem tudod mekkora izgalmakkal jár egy ilyen találkozó ! Nekünk is de főleg a szervezőknek , akik nagyon gálánsan minden évben leveszik a vállunkról ezt a terhet . Neked elárulom , hogy én személy szerint roppant hálás vagyok nekik ezért . Ők tesznek, vesznek, leveleznek, telefonálnak, leutaznak felutaznak, odamennek, visszajönnek. …mi meg odamegyünk és jól érezzük magunkat . De nem vágok a dolgok elébe . Már tavaly Salgótarjánban is ment sutyor .Hová megyünk jövőre ? .De ők ( a szervezők) miközben a gernadírmarsot ették és a sört fogyasztották csak titokzatosan mosolyogtak . Aztán az őszi közgyűlésen lehullott a lepel . Kaposvár ! Ennek én fölötte megörültem , egyrészt mert én a keleti végeken élek , másrészt kedvelem Kaposvárt. Jártam ott párszor. Motoszkál bennem egy nóta is : A toponári nagy híd alatt című opusz , akit most női szemérmem okán nem idéznék teljesen, maradjunk annyiban hogy belevaló kis nóta és nem teljesen a turizmusról szól J))) Szóval Kaposvár. Egyrészt ugye öröm , hogy Dunántúl , másrészt kevésbé jó hogy jó messze van. Korai kelés, késői érkezés , átszállás és meleg .Nem meleg HŐSÉG !!!!!! Az átszállás nem is olyan nagy baj .Egy óra Fonyódon. Irány a Balaton. Végig a mólón , kilátás Badacsonyra . Csodás !!!! Kár hogy nem volt időnk fürödni . Lágy hullámok hűs víz helyett irány a vonat és aztán végre Kaposvár. Még egy kis gyaloglás ( a fülemen is csomag lóg ) és aztán …hát kedves naplóm egy igazi kastély . Na jó kollégium , de milyen széles márvány lépcső ami fölvisz , jó magasra . A szobák azok szobák , de végre le lehet heverni . Délután fakultatív programok úgymint séta fagylaltozással , városnézés fagylaltozással , kiállítás fagylaltozással. Este megnyitó , sok a kiskorú rohangászik fel- alá , és feltűnően gyarapodott a nagyszülők száma is. Kis eligazítás, örömködés, vacsora , séta , fagylaltozás és erőgyűjtés ( alvás) a következő napokra . Június 26. (csütörtök) Kedves naplóm !. A sors és a szervezés úgy hozta hogy az első napon gyalogos túra jutott nekem . Hosszan hezitáltam a Nagy –közép- és kis túra között. Végül maradtam a közepesnél . Főleg azért, mert az égiek bőven ontották ránk kegyeiket , leginkább meleg formájában. Az útvonal : Szenna – Zselickislak - Töröcskei tó - Cseri dűlő-Kaposvár .
8
Események/túrabeszámolók Szenna : Szabadtéri Néprajzi Gyüjtemény . Persze mi kelti fel elsősorban a hölgylátogatók érdeklődést ? Lehet találgatni ! Hát persze , hogy a pletyka – pad . Sorban készülnek a fotók. Ide is passzol egy nóta . „Kiültek a vénaszszonyok a padra” van azért egy árnyalatnyi különbség. Ezek a hölgyek fiatalok ámbár elég cserfesek J)) A végállomás Kaposvár. Tényleg végállomás. Egy igazi villamos átalakítva vendéglátóipari egységgé. Sör, fanta, haverok, ejtőzés jégkrém. Utána még egy kis egyéni akció. Elvégre Kaposvár a festők városa. Rippl-Rónai gyűjtemény. Egy darabig keresgélem a „bádog múzeumot” , de végül a hőség haza űz.. Június 27 (péntek) Kedves Naplóm ! Elérkezett végre a Nagy Buszos Kirándulás Napja. Nagyon izgatott vagyok .Elvégre nem minden nap járja végig az ember lánya Dél-Somogyot. És nemcsak úgy átabotában, hanem szépen kivesézve. Itt van pl. Bárdibükkön egy Üvegművészeti Alkotó Telep. Mint a mesében Hamupipőke üvegcipellőjével. Jó lett volna felpróbálni , de nem igazán turista lábra való ! A fő élmény a híres pipamúzeum. Anno volt egy pap Ibafán aki szeretett pipázni, Ő ihletett egy fejtörőt, amit később megzenésítettek az Ibafai lakodalom című operettben. Innen már nem volt megállás Ibafa , a pap, és fapipa bekerült az érdeklődés középpontjába. Az akkori plébánosnak akinek viszont nem volt pipája a hívei egy pipát ajándékoztak a születésnapjára. Ettől fogva az ibafai plébánosok sok szép pipát kaptak ajándékba, ami 1968-ban egy Pipatörténeti kiállításhoz vezetett. Nyolc ország legszebb pipái, Deák Ferenc pipája, dohányzási segédeszközök, dohánytartók…és a nevezetes kuplé magnóról. Lehet énekelni . „Az ibafai papnak fapipája van, Tehát az ibafai papi pipa papi fapipa Az ibafai papnak mindene a fapipája, Doktora és patikája az a fapipa Tél van vagy nyár meg nem unja már, Mindig ott lóg a szájában a papi pipaszár Mert az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa „ Almamelléken ( dobogjatok vasutas szivek !!! ) egy igazi angol váltó látható !!!!!! Ezután még terven felül egy tüneményes csuhémúzeum következik Az élménydús ám fárasztó napot Kaposzentjakabon a Szentjakabi Bencés Apátság Romkertnél zárjuk. Rám még vár egy társadalmi feladat .bejelentkezés az esti vetélkedőre. Váratlanul igen kellemesnek bizonyult a dolog. Mivel elsők voltunk a sorban megkínáltak valami igazi hordóban érlelt bodza pálinkával. Igen jó kedvem kerekedett .Érdekes módon lebeszéltek az éneklésről. Azt javasolták, hogy tartogassam az energiám az esti vetélkedőre. Vajh ’ mi lesz ott ???? És eljő az este és eljő a VETÉLKEDŐ ! És jő egy totó . Nem probléma illetve az , mert akad egy-két érdekesebb kérdés , de haladunk .Még nem tudjuk mi vár ránk !!!!! Némi felvezetés után vasutasok volnánk (?) vagy mi . Fényjeles kérdések következnek . Hála frissen verbuvált szerződtetett vasutas tagunknak megy a dolog. Igaz azt még én is tudom mi a zöld és mi a sárga, de a kettő együtt ??? De még nincs vége ! Jön a fekete leves , hogy stílusos legyek az „F2” leves. Ez kérem a forgalmi szabályzat ami állítólag minden vasutas vérében ott csörgedez…. Vagy kellene hogy csörgedezzen . Némely kérdésnél még a született vasutasunk is töprengett, becsületemre legyen mondva, hogy egy kérdést kapásból leterítettem. Ahol a vonatok áthaladnak és megállnak az az állomás. De aztán …. Szóval túl jutottunk rajta .És jő a reneszánsz tekintettel a reneszánsz évre. Nem könnyű kérdések ezek sem . Végül a záró akkord oldja a fel a verseny izgalmakat. Táncolni kell reneszánszul. Eleinte nehezen megy, de olyan elbűvölő a zene, hogy egy-kettőre belelendülnek a csapatok. A szép zene vonzza a szép mozdulatokat. Szinte várja az ember , hogy majd jön a királyfi azzal helyes kis üvegcipővel. De nem jön ! Mi megyünk aludni , mert már igen későre jár…és holnap folytatjuk a gyakorlati résszel .
9
Események/túrabeszámolók Június 28 (szombat) Kedves Naplóm ! Ezen a napon kis túra a környéken, némi versenyzéssel .Elindul a mezőny megy megy és megy . Amikor már azt hinnéd, hogy soha nem lesz vége a városnak. Következik egy tündéri völgy olyan hársfa illattal, hogy az jut eszedbe, hogy tulajdonképpen ezért kell ezt az egészet csinálni. Egy szép forrásnál van a rajt. A pálya is aranyos olyan kis lazítós. Hol van már tavalyi hó ? Akarom mondani az nehéz , tüskés , bozótos ? Pár pontocska, kis álbólyácskák. Illetve narancssárga cédulák frappáns kérdésekkel. Pl. hogy mi az a gödör, és milyen gödrök vannak ? A narancssárga cédula azért okoz némi bonyodalmat. Az egyik pont tóparton , van és ott ugye horgászok. Az egyik mai napig sem érti, hogy miért rohanták meg narancssárga kukactartó dobozát 5 percenként térképet lobogató , szemmel láthatóan tanácstalan egyének.,akik aztán csalódottan távoztak a másik irányba. Véletlen ??? Hmmm. Ismerve pályakitűzőnk lelkületét nem is olyan biztos az !!!!! Miután mindenki sikerrel abszolválta a feladatot, egyöntetűen megszavazunk magunknak egy délutáni strandolást. De még előtte egy még kis kultúra. Vaszary múzeum , ja és fagylaltozás. Mikor hazaérünk nagyon távolinak tűnik már a strand, ledőlünk és szunyókálunk estélig. Este záró ünnepség. Eredmény hirdetések, értékelés, és + reneszánsz tánc. Olyan jól sikerültek az előző esti produkciók, hogy megismételjük őket . Sajnos elmaradt a tábortűz kiscsoportos búcsúzkodások zajlanak. Június 29 ( vasárnap) Kedves Naplóm ! Eljött hát a búcsúzkodás napja. Mi a miskolciak még alaposan megfejeljük a dolgot egy igen kellemesnek ígérkező programmal. Fonyódnál leszállunk és közel fél napos fürdőzést csapunk a Balatonban . Ahogy illik napozással, fürdéssel , sörözéssel és jókora vizi-gyalogtúrával , mert jókora távolságot kell megtenni ahhoz, hogy elfogadható mélységű vízhez érjünk. Ezután csak a hazautazás izgalmai várnak ránk, késéssel mozdonycserével, de ez egy másik történet. Kedves Naplóm. Most egy időre félreteszlek, rengeteg dolog vár még rám a nyáron .De majd télen amikor lassabban zajlanak a dolgok, előveszlek és egy pohár bor mellett felidézem magamban az LV-et . Biztosan jó lesz !!!!! Bartók Julianna 2008.07.08.
Mozaik AZ OLIMPIÁRÓL…. Az első olimpia időpontja bizonytalan. Hagyományosan Kr. e. 776-tól, az első olimpiai győztes nevének ismeretétől számítjuk az antik Görögországból elindult mozgalmat. Eleinte a játékok egyetlen versenyszámból, a stadionfutásból álltak. Eusebios (Kr. u. 260-340) szerint Kr. e. 776-ban az éliszi Koroibosz nyert, aki szakácsként dolgozott. Az olimpiai játékok Kr. e. az 5. században érték el virágkorukat, ettől kezdve hanyatlásnak indultak. Megszűnésük időpontját a történetírás Kr. u. 393-ra teszi, amikor Nagy Theodosius császár egy állítólagos edictummal a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében majdnem 11 évszázados fényes múlt után beszüntette az olimpiai játékokat. 1503 esztendő elteltével egy francia úriember, Pierre de Coubertin báró ötlete alapján felélesztették a játékokat, s szervezésének köszönhetően 1896-ban Athénban ismét elindult a világ legnagyobb sportünnepe, az újkori olimpia.
Az olimpiai játékokat- a Nemzetközi Olimpiai Bizottság párizsi alapokmánya szerint - 1896-tól négyévenként kell megrendezni.Ez azt jelenti, hogy a számozás ettől az időponttól kezdődik, és akkor is folytatódik, ha közben egy vagy több olimpia elmarad. Így az első világháború miatt elmaradt a VI. (Berlin), a második világháború miatt pedig a XII. (Tokió, Helsinki) és a XIII. (London) olimpia.
Az olimpia jele. A karikák nincsenek a földrészekhez hozzárendelve színek szerint, hanem együtt szimbolizálják a hat földrész közül az ötöt, amelyik részt vesz az olimpiai játékokon.
Az olimpiai játékok színhelyének kiválasztása a NOB kizárólagos hatáskörébe tartozik. A megrendezésre pályázni kezdetben csak városok - a Nemzeti Olimpiai Bizottság-ok - ajánlásával és jótállásával lehetett. A NOB a játékok meg
10
Mozaik másik Iphitosz éliszi királyról szól,aki megkérdezte a Püthiát – a delphoi jósdát – az i. e. 9. században, hogyan menthetné meg népét a háborútól. A jósnő az istenek tiszteletére játékok rendezését tanácsolta. Iphitosz Spártai ellensége ezután a játékok idejére beszüntette a háborút. A játékokat az Olümposz hegye után – amin a görög istenek lakoznak –, nevezték olümpiainak.
rendezéséért jelentkező városok aggasztóan csökkenő száma miatt 1977 júniusi ülésén úgy döntött, hogy a jövőben egy országnak - az adott ország olimpiai bizottsága által kiválasztott városnak - ítéli oda a rendezés jogát. A megnyitott és a záróünnepélyt, valamint a versenyek döntőit az úgynevezett olimpiai fővárosban kell lebonyolítani, a selejtezőket azonban más városokban is meg lehet rendezni. Megváltoztatták ezen az ülésen a rendezési jog odaítélésének - kezdetben az előző olimpia helyszínén tartott ülésen, később hat évvel korábban - mostantól hét évvel korábbi idejéről.
Bármi is az eredet, a játékok a két legfontosabb antik görögországi rituálé közé számítottak az eleusziszi misztériumokkal együtt. Lefolyása
A rendezőknek olimpiai falu létesítéséről is gondoskodniuk kell. William May Garland eszményi elképzelése volt, hogy a világ különböző tájairól összesereglett fiatalok együtt lakjanak a játékok idején. A falut amennyire csak lehet, a versenyek színhelyének közelében kell felépíteni.
Az első játékokon kizárólag sztadion-futás volt Pauszaniasz Periégétész szerint, aminek hossza kb. 190 méter volt Héraklész lábmérete nyomán. A modern stadion szó ebből a hosszmértékből ered. Az olümpiai játékok voltak az elsők, ahol a hagyomány szerint bevezették az atlétikus meztelenséget – innen terjedt át a gümnaszionokra is –, egyesek szerint a spártaiak voltak az úttörők, mások szerint a megarai Orszipposz i. e. 720-ban.
Ókori Olimpiák Az olümpiai játékok az ókori Görögországban jelen lévő atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és i. sz. 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a 4 eseményből álló pánhellén játékok részét képezték, amelyeket 2-4 évente rendeztek meg, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legfontosabbak, a legnagyobb presztízsűek.
Az olimpiáról minden hellénnek hírt kellett kapnia, hogy biztosan oda érjenek. A játékok előtt kilenc hónapig minden résztvevőnek edzenie kellett hazájában, 30 napig pedig Olümpiában. Már Kr. e. 1000 körül rendeztek játékokat, de Kr. e. 776-ban van lejegyzett eredmény, ezért ezt tartjuk az ókori olimpiák és a görög időszámítás kezdetének. Kezdetben a verseny egy napig tartott és egy versenyszámot rendeztek, a stadionfutást, melynek hossza 192,27 méter. Kr. e. 724-ben már megrendezték a két stadion futás hossznyi futást, Kr. e. 720-ban pedig a hoszszútávfutást is. Kr. e. 708-ban csatlakozik a programhoz a birkózás és az öttusa(pentathlon) ,ami versenyfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Aki három versenyszámot megnyert ,az automatikusan megnyerte a versenyt. Kr. e. 688-ban ezeket követi az ökölvívás, 680-ban pedig a négyesfogat-hajtás. Kr. e. 644-ben, a játékokon először szerepelt a pankráció, ami az ökölvívás és a birkózás nem éppen veszélytelen keveréke, mivel a szemkiszúráson kívül bármit lehetett csinálni. Ekkora a versenyek már öt naposa voltak. 1. nap : eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt 2. nap : kocsiversenyek(nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé), pentathlon (öttusa) 3. nap : szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt, 12-18 éves fiúk versenye birkózásba, ökölvívásban és stadionfutásban 4. nap : futószámok; stadionfutás, kétszeres stadionfutás(385 m), hosszútávfutás (24 stadionfutás), küzdősportok; ökölvívás, birkózás, pankráció , kétszeres stadionnyi fegyveres futás 5. nap : záróünnepség; istentisztelet, lakoma
Ezen játékokat négyévente rendezték. Az első olümpiai játékok megrendezésére i. e. 776-ban került sor. A görögökök ezt az időpontot nevezték ki időszámításuk kezdetének, ebből láthatjuk a játékok iránt érzett rokonszenvüket.
Eredete Az ókori olimpiai játékok történelmi eredete a múlt ködébe vész, de számos legenda és mítosz foglalkozik vele. Az egyik Pelopszról, Olümpia királyáról, Peloponnészosz névadó hőséről szól, akinek felajánlásokat tettek a játékok során. A keresztény Alexandriai Kelemen állítása szerint az olümpiai játékok Pelopsz temetési játékai. A mítosz elmondja, hogyan győzte le Pelopsz Oinomaosz királyt, és nyerte el lánya, Hippodameia kezét Poszeidón segítségével, akinek ő, Pelopsz, korábban a fiúszeretője volt. A mítosz kapcsolódik az Átreusz házának későbbi bukásához és Oidipusz szenvedéseihez.
Kr. e. 724 óta a győztesek a szent olajfáról aranykéssel levágott olajágból font koszorút kaptak, életnagyságú szobrot készítettek róluk és teljes ellátásban részesültek városállamukban. Az ókori olimpiákon csak a győzelem számított, a második helyezés ugyanúgy vereség volt mint a többi. Csak egyéni versenyszámokat tartottal, a csapatverseny ismeretlen volt számukra Az utolsó feljegyzett ókori olimpia Kr. u. 261-ben volt, de még száz év múlva is tudunk versenyekről ezen a hejen.
Egy másik mítosz Héraklészről szól, aki egy versenyt nyert Olümpiában és elrendelte, hogy a versenyt négyévente meg kell ismételni. Ismét egy másik szerint Zeusz állította fel a játékokat, miután legyőzte Kronoszt. Megint
11
Mozaik Sokan próbálták ellenőrzésük alá vonni a szenthelyet, és így a játékokat, a presztízs és politikai előnyök kedvéért. Pauszaniasz szerint i. e. 668-ban Pisza az argoszi Pheidónt küldte, hogy elfoglalja a szenthelyet az élisziektől, s így abban az évben ő személyesen ellenőrizte a játékokat. A következő évben azután Élisz visszaszerezte az ellenőrzést.
Az ökölvívás az évszázadok során egyre brutálisabb lett. Kezdetben puha bőrbe csavarták az ujjaikat, de végül fémmel nehezített nehéz bőrt használtak [2]. A kocsiversenyen nem a hajtót, hanem a tulajdonost tekintették a versenyzőnek. Az új számok hozzáadása miatt a fesztivál 1 naposról 5 naposra nőtt, amiből 3-at használtak a versenyek lebonyolítására, a maradék 2 nap pedig a vallási rituáléké volt. Az utolsó napon bankettet tartottak, ahol a versenyzők mellett 100 ökör is részt vett, akiket az első napon Zeusznak áldoztak fel.
Xenophón i. e. 364-ben kortársként örökítette meg az élisziek támadását a pentathlon, a játékok zárószáma idején, amikor éppen megint a piszaiak voltak az ellenőrzők. Az élisziek a védőket majdnem az oltárig nyomták vissza, mikor vissza kellett vonulniuk, mert a portikuszból tüzes lövedékeket lőttek rájuk. Éjjel a védő árkádiaiak palánkot építettek, s reggel a védelem erősségét látva az élisziek visszavonultak.
Egy versenyszám győztese olajágkoszorút kapott és egész Görögországban nagy tiszteletben részesült, különösen szülővárosában, ahol gyakran nagyobb pénzajándékot kapott – Athénban 500 drakhmát, egy kisebb vagyont. A szobrászok szobrot készítettek róluk, a költők megénekelték őket.
Az Élisz-Pisza konfliktussal kapcsolatos az első női játékok, a Héraia születése [1], ami az olümpiai stadionban tartottak. Eredetileg csak futóversenyből állt. Egyes források – mint Pauszaniasz könyve (Görögország leírása) – szerint Hippodameia gyűjtötte össze a tizenhat nőt, és tette meg őket a Héraia felügyelőivé hálául Pelopsszal kötött házasságáért. Mások szerint a tizenhat nő békeközvetítő volt Pisza és Élisz között és politikai rátermettségük okán lettek a Héraia felügyelői.
Gyakran mondják, hogy a háborút felfüggezstették a játékok alatt, de mások szerint ez nem igaz, viszont az atléták, akik gyakran katonák voltak, otthagyhatták a hadsereget a játékok idejére, és szabad útjukat garantálták az ellenséges területen keresztül is. Csak férfiak vehettek részt a versenyeken, illetve egy módja volt a női részvételnek, ló- és kocsitulajdonosként. i. e. 396-ban és i. e. 392-ben is Küniszka spártai hercegnő nyerte a négylovas versenyt. Az atléták általában meztelenül versenyeztek, erre nem csak az időjárás volt alkalmas, hanem a fesztivál részben az emberi test teljesítményének ünnepe is volt. A versenyzők alkalomadtán olívaolajat is használtak, amivel a testüket bekenték, nemcsak azért, hogy a bőrük sima és csúszós, hanem hogy vonzó is legyen .
Végül a játékokat vagy I. Theodosius tiltotta be 393-ban, vagy unokája, II. Theodosius 435-ben, azon kampányuk részeként, amivel a kereszténységet a birodalom államvallásává kívánták tenni. Az olümpiai helyszín fennmaradt egészen addig, amíg a 6. században egy földrengés romba nem döntötte. Versenyszámok A modern olimpiáktól eltérően csak görögül beszélő férfiak vehettek részt az olümpiai játékokon. Bizonyos értelemben "nemzetközi" játékokról volt szó úgy, hogy a nagyszámú görög "városállamból", poliszból vehettek rajta részt az atléták, beleértve a görög gyarmatokat (apoikia) is, amelyek szintén önálló államok voltak. Így voltak résztvevők a Földközi-tenger és a Fekete-tenger távoli partjairól is. A részvételhez kvalifikálnia kellett magát, és nevének szerepelnie kellett a listákon. Úgy tűnik, hogy csak fiatalok vehettek részt, mert Plutarkhosz elmondása szerint egy fiatal embert egyszer elutasítottakl, mert túl érettnek nézett ki, és miután fiúszeretője a spártai királyhoz fordult, tanúskodva fiatalságáról, vehetett csak részt a játékokon. A részvétel előtt minden résztvevőnek esküt kellett tennie Zeusz szobra előtt, hogy 10 hónapja edzésben van.Az évek során több versenyszámot hozzáadtak a műsorhoz: ökölvívás (pügmé/pügmakhia), birkózás (palé), pankráció (szabályozott, de kötetlen harc), kocsiverseny, számos futószám (diaulosz, hippiosz, dolikhosz, hoplitodromosz) és a pentatlon (birkózás, stadionfutás, távolugrás, gerelyhajítás, diszkoszvetés – az utóbbi három nem volt önállóan is versenyszám).
12
Mozaik Bemutatkozik Duró Imre az MTSz megbízott fŐtitkára Duró Imre személyében június l-jétől új, megbízott főtitkára van a Magyar Természetbarát Szövetségnek. Az alábbiakban az új főtitkár bemutatkozását olvashatjátok. Kedves Természetkedvelő Barátom! Kérem, engedje meg, hogy a Magyar Természetbarát Szövetség megbízott főtitkáraként üdvözöljem, és néhány szóval bemutatkozzam! Duró Imre vagyok, negyvenhat éves pomázi tanár- művelődésszervező. Négy gyermekem van: három felnőtt - vagy már majdnem az - nagy fiam, s egy öt éves kislányom. Feleségem, aki nem is olyan régen még gyógypedagógusként dolgozott, jelenleg egy vidékfejlesztési irodát vezet, bár - saját bevallása szerint - a család néha rákényszeríti eredetei szakmájának gyakorlására is. Közép- és felsőfokú tanulmányaim, valamint vállalkozói, civil és önkormányzati gyakorlatom sokféle jól kamatoztatható ismerethez és tapasztalathoz segítettek hozzá. Így jól eligazodom a közoktatás és közművelődés, a rendezvényszervezés és hangtechnika, a reklám-, oktatás- és kiadványszervezés, valamint a vendéglátás területén is. Az elmúlt 25 évben pedagógusként és művelődésiház-igazgatóként dolgoztam, önkormányzati bizottságokat és civil szervezeteket vezettem, s vállalkozásaimat irányítottam. Több művészeti ágban vannak említésre méltó eredményeim, s évek óta dolgozom civil szervezet-fejlesztőként, elsősorban az arculatépítés, így a PR, a kommunikáció, a média, a marketing és a kampány technikák témakörére specializálódtam. Az általam vezetett KÉVE Közösségfejlesztő és Szabadművelődési Alapítvány tevékenységének egyik alap pillére a környezet- és természetvédelem: amióta az eszemet tudom, túrákat, kirándulásokat szervezek, táboroztatok, s jelenleg egy erdei iskola felépítésén fáradozunk a Pilisben. Már az is nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy bekapcsolódhattam a Magyar Természetbarát Szövetség szervezetfejlesztési programjába, az ezt célzó képzések, tréningek vezetésébe, s ilyen tárgyú uniós pályázatának kidolgozásába. Így talán érthető, hogy örömmel tölt el e nagy múltú - s reményeim szerint - szép jövőjű civil szervezet tevékenységének koordinálása is. Remélem, hogy jól felkészült, nagy tapasztalatokkal rendelkező munkatársaimmal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy természetbarátok kicsit otthonosabban érezzék magukat a völgyek árnyas ösvényein, a hegyek sziklás meredélyein, a kanyargó patakok medrét követve, és a délibábot izzadó aszfalton kerekezve - bármerre is járnak az országban. Baráti és sporttársi üdvözlettel: Duró Imre megbízott főtitkár
JövŐbe tekintŐ tudás Interjú Duró Imre mb. fŐtitkárral Mióta foglalkozol civil szervezetek fejlesztésével, arculatépítésével, és magad is vezetője vagy egy közösségfejlesztő alapítványnak. Mik a tapasztalataid a civil szférával kapcsolatban? - Az a tapasztalatom, hogy Magyarországon a civil társadalom szereplői igazából még nem látják sem a lehetőségét, sem a felelősségét a civil létnek. A civil szervezetek legfeljebb saját tagságuk iránt éreznek felelősséget, az azonban nem jellemző, hogy a társadalom iránt is felelősséget vállaljanak. Egészen konkrétan arról beszélek, hogy a civil társadalomnak nagyon fontos feladata lenne, hogy a sokfelé szakadt, a törésvonalak mentén szétesett országot újraszője, egyesítse. Nagyon nagy problémának tartom, hogy ezt a civil szervezetek nem érzik. Sőt, ellenkező folyamatok indultak meg, és a civil szervezetekbe is egyre inkább befurakszik a politika, ami megosztja az embereket. - Nem volt számomra meglepő, hogy éppen téged, egy nagy tapasztalatokkal rendelkező szervezetfejlesztési szakembert bízott meg az MTSZ elnöksége a főtitkári feladatokkal, hiszen az egyre fogyó létszámú szervezet megújulása egyben a túlélés feltétele is. - Valóban szervezetfejlesztői minőségemben kerültem kapcsolatba az MTSZ -szel. Részt vettem, veszek a szervezet átvilágításában, struktúrájának átalakításában, modernizálásában és a "Civil szervezetek kapacitásbővítésére" kiírt pályázat elkészítésében. Sikeres pályázat esetén ez is az MTSZ fejlesztését szolgálja majd. Másrészről pedig szeretnénk az egyesületeknek segítséget adni abban, hogy fölzárkózzanak a mostani követelményszinthez. - Remények szerint ez a pályázati összeg fogja lényegében fedezni azt a képzési programot, ami ősszel elindul? - Így van. - A "kis ördög" kérdezteti velem: mi van akkor, ha a pályázat mégsem lesz sikeres, miből fedezhető akkor az elengedhetetlenül fontos képzési program? - Egy csökkentett tartalmú programot akkor is elindítunk, amelyhez igyekszünk máshonnan forrást szerezni. Semmiképpen sem lehet kikerülni a szövetség modernizálását és az egyes szervezetek életképessé tételét. Ezen a területen egyébként csodák is történnek; egyes szervezetek szinte szárnyainak: önjáróak, tevékenyek, kreatívak, saját pályázatokat írnak ki, saját menedékházat üzemeltetnek, saját bevételeik vannak, tele vannak tervekkel - azaz életképesek és jól működnek. Van aztán jó néhány olyan szervezet, egyesület, amelyik csak vegetál. Hangsúlyozom még egyszer az életképességet. Ennek legfontosabb feltétele, hogy egy civil szervezetnek állandó és biztos bevételi forrásai legyenek.
- Említetted a menedékházat, mint pozitív példát. Nyugaton a természetbarát házak (Naturfreundehauser) hálózata nagyon sikeresen működik, miközben nálunk a menedékházak nagy részét elveszítette a természetjáró mozgalom. Ez egy "veszett fejsze nyele" nálunk, vagy látsz még esélyt arra, hogy létrejöjjön nálunk is egy nyugat-európai típusú menedékház-láncolat? Sajnos, mi a rendszerváltás utáni vadprivatizáció hátrányait nyögjük ma is. Nagyon sok olyan ingatlan került magánkézbe, amely korábban társadalmi szervezetek tulajdonában volt. Mindamellett azért lehet biztató jeleket is látni manapság (Természebarát híradó)
13
Telesítménytúrák A TELJESÍTMÉNYTÚRA AZ A TERMÉSZETJÁRÓ SPORTRENDEZVÉNY, AHOL A RÉSZTVEVŐKNEK MEGHATÁROZOTT ÚTVONALON, MEGHATÁROZOTT SZINTIDŐN BELÜL GYALOG KELL VÉGIGHALADNIUK. A TELJESÍTMÉNYTÚRÁK CÉLJA A TERMÉSZETJÁRÓK FIZIKAI TELJESÍTŐKÉPESSÉGÉNEK, ERŐNLÉTÉNEK, ÁLLÓKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE, A RENDSZERES TÚRATEVÉKENYSÉGRE VALÓ ÖSZTÖNZÉSE, ÉS A SZABADIDŐ HASZNOS ELTÖLTÉSE.
Bükk-fennsík teljesítménytúra A teljesítménytúrát a Vasutas Természetjárók Bükki Egyesülete rendezi. A túra célja: lehetőséget adni azoknak, akik ki akarják próbálni erőnlétüket a Bükk-hegység legszebb részén a Bükk-fennsíkon. Június utolsó szombatján csodálatos túraidőben került sor a teljesítménytúrára. A rendezvény mérlege: 49 induló a 25 km-es távon, amit végül is mindenki teljesített. 37 résztvevő az 50 km-es távon, 3-an feladták, 5 fő 21:30-ig nem érkezett be a központba, a LÁEV lillafüredi állomására
Bükk 900-as csúcsai teljesítménytúra A teljesítménytúra kiírója és elindítója: Az OLEFIN SC (jelenleg: Tiszaújvárosi SC) Természetjáró Szakosztálya. Rajt és cél Bánkúton a síháznál van. A feladat: a Bükk 20 db 900 m feletti csúcsát megmászni, és az ott található táblatartó oszlopban rögzített fémbélyegző segítségével pecsételni az igazolólapon. Gyalogos túra, de van aki nyeregben szereti:) Kemény túra!
KKK (KOCATÚRISTA KEZDŐK KISÉRLETE) A BÜKK 900-AS CSÚCSAIN 2007-BŐL Teljesítménytúrát legfeljebb hírből ismerő, egy-két kis emelkedőt is megszenvedő kocatúrázó csapatunkkal (valószínűleg a Bükk-fennsík szeretetétől elvakulva) minden bátorságunkat összeszedve, idén megcéloztuk a félelmetesnek tűnő Bükk 900-at ! Az erőnléti hiányosságokat alapos elméleti felkészüléssel próbáltuk ellensúlyozni. A térkép és az emlékek alapján több szempont szerint (jobb megtalálás, kevesebb szintkülönbség, jobb járhatóság) minden csúcsra meghatároztuk a kedvező feljutási és az ettől lehetőség szerint eltérő(lélektanilag fontos tényező!) lejutási irányokat. A csúcsokat így összekötve elég nagy cikkcakk jött ki, de némi fejtörés és megalkuvás után megtaláltuk a nekünk legjobban tetsző útvonaltervet. Ezután a túrán
14
Telejítménytúrák rendelkezésre álló 12 órát az útszakaszok között felosztva meghatároztuk a egyes szakaszok tervezett rész-szintidejét. Az volt a terv, hogy addig küzdünk, amíg ezeket nagyjából tartani tudjuk. Az első négy csúcs (Bálvány, Nagy István, Hutabérc, Kőrös-bérc) ismerős volt, mégis nehezen ment, a párás időben (egész éjjel esett) sokszor elfogyott a levegőnk, így 15 percet csúsztunk. A következő tíz nehéz csúcson (sorrendben: Virágos-sár-hegy, Vörös-sár-hegy,Kukucsó-hegy,Ispánhegy,Istállós-kő,Nagy-Kopasz,Tar-kő,Büszkés-hegy, Három-kő,Nagy-Kőhát) dőlt el, hogy megpróbálunk-e időre végigmenni, vagy szépen visszasétálunk Bánkútra. Szerencsénk volt, beletaláltunk a tervezett útvonalakba, és elég gyorsan megleltük a táblákat is. A tervhez képest összesen 30 perccel jobbat tudtunk menni ezen a szakaszon(feléledt a remény). Az utolsó hat csúcsnak ( Kis-Kőhát, Fekete sár-bérc, Mély sár-bérc, Fodor-hegy, Pipis-hegy, Borovnyák) így 15 perc tartalék idővel és vészesen fogyó energiával futottunk neki. A magunkkal cipelt doppingszereknél (szőlőcukor, csoki, energiaital) sokkal jobban serkentett az éppen következő csúcsra való felvánszorgásra az, hogy ennyire közel járunk a túra teljesítéséhez. Mivel nem a legfiatalabb korosztályból szerveződött a csapat(jómagam 60 felett járok),inkább most akartuk megcsinálni,mint majd jövőre. Végül úgy értünk be 11 óra 55 perces (nem éppen világcsúcs) idővel, hogy sok felesleges utat (és főleg felesleges felfelé mászást) nem kellett tenni, a pecsételés idejét használtuk pihenésre, a kényelmesebben járható utakon való közlekedést pedig táplálkozásra. Gyönyörű helyeken jártunk, mindenféle vaddal (nyuszi, szarvas, őz) találkoztunk, de most nem volt időnk a nézelődésre. Kárpótolt minket a tudat, hogy megcsináltunk valamit, amihez a fizikai teljesítőképességen túl jelentős lelki tényezők bevetésére is szükség volt. Azt hiszem, kezdem megérteni az eddig csodabogaraknak tűnő teljesítménytúrázókat ! Egyébként nagyon tetszett az egész túra, csak kedves és segítőkész emberekkel(rendezők, résztvevők)találkoztunk. Lehet, hogy kipihenve fáradalmainkat ott leszünk a következő teljesítménytúrák egyikén ? KÁGÉ 2007.08.06.
Rákóczi teljesítménytúra A teljesítménytúrát a Miskolci Vasutas Természetjáró Egyesület rendezi. Távok: 25, 50, 75, 110 km gyalogosoknak és kerékpárosoknak, 120 km csak kerékpárosoknak.Az idén tízéves MVTE 2008.070.07-én rendezte hagyományos teljesítménytúráját . Idén extra nehézségű táv is volt (150 km, 4760 m szintemelkedéssel "fűszerezve").
Helyiipari teljesítménytúra Az aránylag fiatal teljesítménytúrát a Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület rendezi,A rajt és a cél a LÁEV garadnai végállomásánál üzemelő DTSK turistaháznál van. Eddig az útvonal évente változott. Az idén május 31-én került megrendezésre.
15
Túraversenyek
SOKAN ISMERJÜK A MONDÁST KÉTFÉLE EMBER VAN : A NORMÁLIS ÉS A TURISTA. A TURISTÁK KÖZÖTT IS VAN AZONBAN EGY CSOPORT AMELY MÉG A TURISTÁNÁL IS TÚRISTÁBB !!!!!!! Ő A TÚRAVERSENYZŐ
A BORSODI CSAPATOK EREDMÉNYEI KATEGÓRIA
HELYEZÉS
A36 A36
2. 5.
A36 A36 A50
3. 5. 7.
A50
11.
A60 A60 A60
5. 6. 8.
A36 A36
4. 5.
A36 A36
4. 5.
A36
8.
A50
1.
A50 A60 A60 A60 A60 B B
3. 3. 4. 5. 7. 4. 5
B
6.
B B
7. 8.
N F F
5.. 2. 27.
MEGNEVÉZÉS PITE KUPA 2008.04.19. AES Tisza TSC (Farkas János, Bartók Adrien) TISZAFA (Tóth Éva, Fehér János) VARSÁNYI KUPA 2008. 04.27. AES Tisza TSC (Farkas János, Bartók Adrien) TISZAFA (Fehér János, Gyökér Róbert) Tavasztündér és Krónikás ( Bartók Julianna, Lányi László Ugrifüles ( Varmuzsa Rezző, Varmuzsáné Durbák Tita, Ignáczné B. Zsuzsanna, Solczer Ágnes ) ÁGNES BÁNRÉVE ( Andók Lajosné, Simon András) Szőke Tisza (Borbély József,Hizsnyik Katalin) MVSC (Csarnai Béláné, Edelény Csaba, Váradi Zsófia ) ELTÁJOLÓ KUPA 2008.05.11. Tiszafa ( Fehér János, Czier Zoltán,Kovács Attila) AES Tisza TSC (Farkas János, Bartók Adrien, Kaszás József) ENCIÁN KUPA 2008.05.17. AES Tisza TSC (Farkas János, Török Zoltán) TISZAFA (Fehér János, Kerényi Zoltán) Bánréve (Majorcsik József, Kolozsvári Ágnes, Mázik Lajos, Balla László ) Ugrifüles (Varmuzsa Rezső, Varmuzsáné Durbák Zita,Solczi Ágnes, Balabás László ) Tavasztündér + Krónikás ( Bartók Julianna, Lányi László) ÁGNES BÁNRÉVE (Simon András, Kuty László) MVSC ( Csarnai Béláné,Lugosi Judit,Edelényi Csaba) MVSC Őszikék (Pásztor Istvánné,Karlaki Lajosné) Szőke Tisza (Borbély József,Hizsnyik Katalin ) TSC Dobos-Bálint ( Bálint Tibor,Dobos Tamás) TSC Lörincék ( Lőrinc Tibor, Lőrinc Ildikó) Kun-Vince (Kun Albertné,Vincze István,Lénárt Lejla,Kun Zsuzsa,Kun Gábor ) Kemény TEAM (Gábor Imelda,Kemény Mihály) Kaszás-Sugár ( Kaszás Bíborka, Veres Izabella, SugárAnita) HEGYVILÁG KUPA 2008.05.24. EGYÉNI Bartók Adrien Fehér János Farkas János
16
Túraversenyek A36 A36
2. 3.
A50
7.
A50 A60
13. 1.
A60
3.
A60 B B
9. 6. 11.
N N F B
1. 7. 27. 4
C
1.
C C
3. 4.
A A36
4. 3.
KÖZTÁRSASÁG KUPA 2008.05.31.CSAPAT AES Tisza TSC (Farkas János, Kaszás József,Bartók Adrien) Tiszafa (Szalai Zita,Fehér János,Gyökér Róbert) Ugrifüles ( Varmuzsa Rezző, Varmuzsáné Durbák Tita, Lányi László, Solczer Ágnes ) TSC II. (Bay József,Bálint Tibor) Szőke Tisza( Vincze István Bánrévei Tamás) MVSC (Csarnai Béláné, Lugosi Judit, Edelény Csaba, Bucsi-Szabó László ) Őszikék ( Pásztor Istvánné, Bartók Julianna) AES Tisza TSC ( Kaszás Bíborka) Pacsirta ( Németh Gyuláné, Ruszkais Gáborné) HOLLÓS KUPA 2008.06.07.CSAPAT Csarnai Béláné Bartók Julianna Béres Béla Kovács Attila TSC III .( Kun Albertné, Mártha Virág, Mártha Balázs, Mártha Leventéné ) TSC I.( Bánrévei Tamás, Kovács Eszter, Kaszás Bíborka ) TSCII.(Bálint Tibor, Kovács Orsolya, Kovács Vivien, Veres Izabella) EPLÉNY KUPA 2008. 07.26. Kispatak (Valler Zoltán, Vinkler Erzsébet, Leskó Dánile) Tiszafa (Fehér János,Gyökér Róbert)
2008.05.24 – én került megrendezésre a X. Bükk Kupa amelyet Vasutas Természetjárók Bükki Egyesülete rendezett .. A Bükk Kupa nem bajnoki forduló, a részvétel a rendezők meghívása alapján történt., és köszönhetően a megvendégelésnek (is) igen hangulatosra sikeredett !!!!
TOPICOLÓ Szerkesztés A Rémhíradóban olvastam tegnap este, hogy napvilágra került a Hollós kupa "D" kategóriájának egyik feladata. Idézem: "Szerkesztendő a paralelogramma, amelynek egyik csúcsa a 23. ellenőrzőpont. A másik csúcsa a DNy-i rendszerű 400 vonásos tájolóval mérve 269 vonásra, a terepen mérve 0,032 mérföldre van. A paralelogramma súlypontjára illesztett kör a paralelogramma talpvonalát 1:15000-es térképen mérve 0,000016 km-re érinti. A másik két csúcsára illeszthető váltószögek aránya köbgyök 161 : koszekáns 279 fok. A megadott adatok alapján számítsd ki és a versenyzőkarton következő négyzetébe írd be, hányas bakancsot hord Határ Karó." Azt is írta még a Rémhíradó, hogy ez csak D kategóriás feladat, óvodások számára, azért a C-ben ettől valamivel nehezebb lesz a szerkesztés. Elkövette Monomanó
17
Túraversenyek AZ KELETI VÉGEKEN..
A RÓKA ÉS A HOLLÓ Töprengett a versenyző (Holló) napos szikla ormán Mellette bóják levételre várván Arra kószált búsan a ravaszdi Róka Ki szintén versenyzett már kora reggel óta
Az keleti végeken sem könnyű az élet, konganak az erszények, döngenek a léptek.
A bójákra nézve elment komor kedve Felujjongva tört fel versenyzői kedve És szólt álnok bájjal : tájolód mily ékes Hogy szövetségi ellenőr légy rég esedékes
Oszlanak a fellegek, de gyűlnek már a népek, piros-fehér vásznak keresgélésének.
De biztosan nem tudod azt, Két bója közül melyik a valódi ? A dicséret szép szó, ámde a bírálat Olyasvalami, mit hiú versenyző nem állhat
Céljuk világos, de az erdő sötét, szétszóródnak immár mint fácánban a sörét.
Így hát a dőre , hogy meggyőzze a Rókát Egyik bójára bök : pont én ne tudnám ? A lepel így lehullott , erre várt a róka Ebből megtudta melyik a jó bója
Derekuk egyenes, de az út görbe, mely végén egyesek le lesznek majd törve.
A tanulság ebből mennyi ? Nem kell egy versenyzőnek hiúnak lenni
Nemes az viadal, s bár nem mind fiatal, még ifjú a hév, de már bölcs az ész.
Már kérdés, hogy ezzel sokra nem ment a Róka A büntetést az élet őreá kirótta Hiába loholt hegynek föl és völgynek le A keverési időt egy perccel túllépte !
Rideg az serleves, de forró a gulyás, az gyors vándoroknak lassú az indulás.
Ennek alapján ahogy az NVSZ írja a Holló után utolsónak rakták a rangsorba ! Elkövette :”tt”
Fa tövében, gödör alján, keresik százan legott
Elkövette : „Joli”
FA TÖVÉBEN , GÖDÖR ALJÁN… mint megváltót buzgó papok, keresik százan legott
piros mellett fehér ragyog, keresik százan legott
létünk célja mi hát mondd, keresik százan legott
az se baj ha ütött-kopott, keresik százan legott
leveszik mit a sors odadobott, keresik százan legott
nem baj ha esik nem baj ha fagyott, keresik százan legott
vesztes ki nem találta holott, kereste százszor legott
éten ha pacsirta dalolt, keresik százan legott
győztes kin a furfang nem fogott, megtalálta legott
mint pacsirtát a sólyom, keresik százan legott
zsíros kenyér míg el nem fogyott, majszolták százan legott.
megszállottan mint szülőt árva bolond, keresik százan legott
Elkövette : „Joli”
18
Tanösvények Túránk során a szabályosan felfestett turistajelzések mellett egyéb jelzésekkel is találkozhatunk. Ilyenek a fehér, vagy sárga alapra ferdén festett sávok, vagy egyéb képes jelek, amelyek tanösvényeket jelölnek. Ezek forgalmas helyről indulnak, és forgalmas helyre érkeznek. Céljukat az útvonaltól készült füzet tartalmazza, vagy az útvonal mentén található tájékoztató tábláról olvashatjuk el. Az egyes állomáshelyeken leírják a tudnivalókat. A füzet az indulási, vagy az érkezési pont környékén szerezhető be. Jelenleg a megyében 36 tanösvény található. Tessék végigjárni
Borz tanösvény - Aggteleki-karszt A tanösvényen 12 állomás van. Az útvonal kiválasztásánál fő szempont volt, hogy az erdőről, mint ökológiai egységről, valamint az itt folyó erdészeti munkáról minél többet megtudjon az ide látogató. Szálláslehetőség: Erdész Szálló, melyet az Északerdő Rt. Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatósága kezeli. Javaslat a túra megtételére Az útvonal hossza 2800 m, a túra időtartama körülbelül 3 órát vesz igénybe. A tanösvény bejárását Szelcepusztától érdemes kezdeni. Szelcepuszta Szín községtől 5 km-re van az Aggteleki Nemzeti Park területén. A tanösvény a 439 m magas Zöldes-bércet öleli körül. 12 állomásán az erdőről és az itt folyó erdészeti tevékenységről szerezhetünk bőséges ismeretet. Az információt a tanösvényfüzet tartalmazza, amelyet a helyszínen Erdész Szálló - beszerezhetünk. A tanösvény a Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatala támogatásával készült. Térképvázlat a tanösvény útvonaláról: Állomások a tanösvényen: 1. állomás: Fenyőerdő 2. állomás: Erdők cserjefajai 3. állomás: Mesterséges felújítás 4. állomás: Gyertyános-tölgyes erdő 5. állomás: Szárazvölgy 6. állomás: Talajvédelem 7. állomás: Vadászat, vadgazdálkodás 8. állomás: Játék 9. állomás: Idős bükkös 10. állomás: Természetes erdőkép 11. állomás: Erdei mellékhasználat 12. állomás : Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága
19
Túrmozgalmak BORSOD SZÉP ÚTJAIN A túra célja: a megye hegyvidéki tájegységein végighaladó öt túra során a legszebb tájak felkeresése és bemutatása. A turisztikai élmény mellet az itt élő emberek életének megismerése és a túra jelvényének megszerzése. A túra útvonalai: 1. Bükk-hegység: (P jelzés): Miskolc-Tapolca (Barlangfürdő), Nagy-kőmázsa, Bükkszentkereszt, Fehérkő-lápa, Lillafüred vá., (K+ jelzés): Újmassa (Őskohó), Turista pantheon (kitérő a KO jelzésen), Garadna (DTSK pihenő), Szentlélek, (P jelzés): Örvénykő (Jókai emlékmű; Pháromszög jelzés), Barátságkert, Csókás, Dolka-gerinc, Molnár-szikla, Majális park am. A túra távja 26 km, szintemelkedése 850 m
2. Bükk-hegység: (S+ jelzés): Ómassa (megyei szövetség kulcsosháza), Száraz-völgy, Bánkút (Síklub turistaháza), (P jelzés): Csipkés-kút, Jávor-kút, Létrás-tető, Savós-völgy, Hámori-tó, Lillafüred vá. A túra távja 18 km, szintemelkedése 550 m.
3. Aggteleki-hegység: (P jelzés): Szögliget, Tetves-forrás, Ménes-völgy, Patkósvölgy, Szelcepuszta, Szelce-völgy, Nagy-oldal, Tohonya-bérc, Tohonya-forrás, Jósvafő, Jósvafő Tengerszem Szálló, barlangbejárat. A túra távja 17 km, szintemelkedése 350 m. 4. Zempléni-hegység: (P jelzés): Szerencs vá., Monok, Tállya, Mély-patak, Erdőbénye, Olaszliszka, Tolcsva vá. A túra távja 26 km, szintemelkedése 700 m.
5. Zempléni-hegység: (P jelzés): Mikóháza, Kecskés-oldal, Feketehegy, Nagy Hallgató-nyerge, Deák-kút, Pusztadélő, Alsó-Vérmány, Megyer-hegy, Tengerszem, Sárospatak vá. A túra távja 21 km, szintemelkedése 700 m.
A túrák igazolása: egyesületi/szakosztályi hivatalos túrajelentéssel, azon az igazolóhelyenkénti bélyegzéssel történik. Csoportos teljesítés esetén is csak egy túrajelentés szükséges. Igazolóhelyek: 1. túra: Barlangfürdő, Lillafüred, Garadna, Szentlélek, Majális park 2. túra: Ómassa, Bánkút, Jávorkút, Lillafüred 3. túra: Szögliget, Jósvafő 4. túra: Szerencs, Monok, Tállya, Erdőbénye, Olaszliszka 5. túra: Mikóháza, Sárospatak A felsorolt helyeken minden olyan bélyegző elfogadást nyer, melyből a helység neve kétségkívül megállapítható.
A jelvény megszerzése: az öt túra igazolóbélyegzőkkel ellátott túrajelentés(einek) megküldése, vagy személyes átadása a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetségben és a jelvény aktuális árának megfizetése. A szövetség a teljesítés elfogadása esetén csekket küld, majd a pénz beérkeztét követően postai úton juttatja el a jelvényeket, de személyesen is átvehető.A túra irányítója: B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség
20
