A biztosítások évi személyi jövedelemadó-szabályai

2013.03.27.

A biztosítások 2013. évi személyi jövedelemadó-szabályai - Adó lap - Adó Online

A biztosítások 2013. évi személyi jövedelemadó-szabályai Kurucz Attila

2013.03.21. 10:31

2013. január 1-jétől jelentősen m ódosultak az üzleti biztosítások szem ély i jöv edelem adó-szabály ai. A m ódosítások főképpen a szem ély biztosítások (élet-, baleset- és betegségbiztosítások) adókötelezettségét érintik, de a tav aly i év hez képest m áshol találjuk a kifizető által kötött felelősségbiztosítás adózási szabály át. Írásunkkal a biztosítási jogv iszony ban érintett v alam enny i szereplő (biztosítók, m agánszem ély és kifizetőnek m inősülő szerződők, biztosítottak, kedv ezm ény ezettek) m unkáját, eligazodását kív ánjuk segíteni. Az írás első részében a közgazdasági tartalom alapján elkülönített adómentes díjú kockázati biztosítások, valamint a kockázati biztosításnak nem minősülő (és ezért adóköteles díjú) biztosítások idei évi adókötelezettségét ismertetjük. Ezt követően a teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításra vonatkozó speciális adózási szabályokkal foglalkozunk (mely életbiztosítás az Szja-törvény új fogalmi rendszere alapján nem tekinthető kockázati biztosításnak, de ennek díjához a jövőben is részleges adómentességet biztosít a törvény, és ezzel összefüggésben a visszavásárlásból származó bevételhez a kamatjövedelem szabályai helyett az egyéb jövedelem szabályait rendeli alkalmazni). A cikk harmadik részében az egyéb, biztosításokkal összefüggő módosításokat mutatjuk be. I.Kockázati biztosítások, kockázatinak nem minősülő, adóköteles biztosítások 1.A kockázati biztosításnak minősülő biztosítások adómentes díja A biztosításokra vonatkozó módosítások részeként az Szja-törvény 2013. január 1-jétől újrafogalmazta az adómentes és adóköteles biztosítási díj fogalmát. Ezen elhatárolásnak a kifizető (jellemzően munkáltató) által magánszemély (munkavállaló) javára kötött biztosítások esetében van jelentősége, ugyanis a kifizető által fizetett biztosítási díjak jövedelmet jelentenek a biztosított magánszemélynél, amely jövedelem lehet adómentes vagy adóköteles. 1.1.Az Szja-törvény által bevezetett kockázati biztosítás fogalma Az Szja-törvény a biztosítási jogviszonyokat 2013-tól – a jövedelemadóztatás szempontjából relevanciával bíró – közgazdasági tartalmuk alapján különbözteti meg. Ennek érdekében a törvény bevezeti a kockázati biztosítás fogalmát (Szja-tv. 3.§ 91. pont). Az Szja-törvény alkalmazásában kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amely biztosításnak sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen (azaz az adott biztosítás biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen pénzkivonásra nem ad lehetőséget, és a szerződés tartamának végén lejárati szolgáltatást sem nyújt). E meghatározás alapján kockázati biztosításnak minősül egy határozott tartamú (például 10 éves) haláleseti biztosítás (amely abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított személy a biztosítás 10 éves tartamán belül meghal), a teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel nem rendelkező életbiztosítás, vagy például az olyan baleset- és betegségbiztosítás, amelynél biztosítási esemény (baleset, betegség) bekövetkezése nélkül semmilyen jogcímen nem kerülhet sor pénzkivonásra a biztosítási jogviszonyból. A kockázati biztosítás fogalmánál azt is rögzíti a törvény, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló vegyes biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is. Ez a szabály alkalmazandó például egy halálesetre és elérésre szóló vegyes életbiztosítás (amely biztosítás akkor is fizet, ha a biztosított a biztosítási tartam alatt meghal, de akkor is, ha annak végén életben van) kockázati biztosítási díjrészére, vagy abban az esetben is, ha egy egyébként adóköteles díjú alapbiztosítás mellé kockázati biztosításnak minősülő (ezért adómentes díjú) kiegészítő biztosításokat is kötnek, a kiegészítő biztosítások díjára, mindkét említett ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

1/19

2013.03.27.


esetben feltéve, hogy a kockázati biztosítási díjrész (díj) igazoltan elkülönített. A kifizető által magánszemély javára kötött kockázati biztosítás díjához az Szja-törvényben adómentesség kapcsolódik (magyarázatát az 1.4. alpont tartalmazza). 1.2.Az adóköteles biztosítási díj A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a biztosító lejáratkor teljesít kifizetést) más személy (például kifizető) által fizetett díja ugyanakkor – a díjfizetés időpontjában – adóköteles (Szja-tv. 3.§ 89. pont). A kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítások közül adóköteles például egy vegyes életbiztosítás díja, a nyugdíjbiztosítás vagy a járadékbiztosítás díja. Az Szja-törvény – 2013-tól – az adóköteles biztosítási díj fogalmánál egyértelművé teszi, hogy a biztosítási jogviszonyban (kifizető által magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés esetén) a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély szerzi meg a biztosítási díj formájában az adóköteles bevételt. Az Szja-törvény a kialakult jogértelmezéssel egyezően (az adóköteles biztosítási díj fogalmával összefüggésben) a törvény 7.§-ában rögzíti, hogy nem szerez bevételt a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül – a díjat fizető személy (a kifizető) jogosult [Szja-tv. 7.§ (1a) bekezdés]. A „korlátozások nélkül” fordulat utal arra, hogy nem csak abban az esetben nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosítói szolgáltatásokra kedvezményezettként a díjat fizető személy (kifizető) a jogosult, hanem abban az esetben sem, ha a biztosítói szolgáltatások kedvezményezettje ugyan magánszemély, de a biztosított magánszemély előre lemond a Polgári törvénykönyvben biztosított jogairól (a szerződés megszüntetésekor a szerződő helyébe a biztosítónak tett egyoldalú nyilatkozattal történő belépés joga, a szerződővel együtt történő kedvezményezett-jelölés joga), és ezért a biztosításban megtestesülő befektetéshez a kifizető korlátozás nélkül hozzáférhet (például a biztosítási szerződés megszüntetése révén). Emlékezzünk rá, ekkor a biztosítási díj költségként sem számolható el a kifizető könyveiben. Az előzőeket figyelembe véve nem szerez adóköteles bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély egy gazdálkodó által magánszemély javára kötött vegyes életbiztosítás esetén (a vegyes életbiztosítás abban az esetben is fizet, ha a biztosított személy a biztosítás tartama alatt meghal, és akkor is, ha annak végén életben van), ha a haláleseti kedvezményezett a biztosított személy érdekkörébe tartozó magánszemély, míg a lejárati szolgáltatás kedvezményezettje maga a díjat fizető gazdálkodó. A példa szerinti esetben a vegyes életbiztosítás díjának fizetése időpontjában a biztosított magánszemély a haláleseti szolgáltatásra jogosító biztosítás (kockázati biztosítás) díja erejéig adómentes jövedelmet szerez, míg a lejárati szolgáltatásra vagy visszavásárlásra jogosító biztosítási díjrész vonatkozásában nem szerez bevételt (ugyanis a biztosító teljesítésére maga a díjat fizető gazdálkodó jogosult). Ha azonban a példa szerinti esetben a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére (lejárati szolgáltatására) már a biztosított (vagy más magánszemély, de nem a díjat fizető személy) válik jogosulttá (ideértve azt az esetet is, amikor a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép, mivel ebben az esetben már egyedül jelölhet kedvezményezettet), a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett díja (ide nem értve a kockázati biztosításra tekintettel fizetett díjrészt, mert az adómentes) a szerződés módosításának időpontjában egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél [Szja-tv. 9.§ (3a) bekezdés]. Az adóköteles biztosítási díj (kifizetőnek minősülő díjfizetőt és személybiztosítást feltételezve) 2013-tól az Szja-törvény 70.§-a szerinti egyes meghatározott juttatásként adóköteles (vagyis a személyi jövedelemadó és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt terheli), míg például külföldi, kifizetőnek nem minősülő díjfizető (nem természetes személy szerződő) esetén – figyelemmel az Szja-törvény 2.§-ának (6) bekezdésében foglaltakra – a biztosítási díj jogviszony szerint adózó jövedelemként adózik. Természetszerűleg nem keletkezik adóköteles bevétele a biztosított magánszemélynek akkor, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett, kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítás díját a díjat fizető személynek megtéríti [Szja-tv. 9.§ (3a) bekezdés]. 1.3.Új biztosítási fogalmak A biztosítások személyi jövedelemadó-kötelezettségével összefüggő szabályok felülvizsgálata eredményeként 2013tól új biztosítási fogalmak jelentek meg a törvényben (személybiztosítás, az előzőekben már bemutatott kockázati biztosítás, életbiztosítás, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, nyugdíjbiztosítás, biztosító teljesítése), illetve pontosításra került néhány meglévő szabály is (bér, a korábban már említett adóköteles biztosítási díj). ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

2/19

2013.03.27.


1.3.1.Személybiztosítás Az Szja-törvény alkalmazásában személybiztosításnak az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás minősül (Szja-tv. 3.§ 90. pont) Az Szja-törvény 2013-tól az új Polgári törvénykönyv tervezetében szereplő biztosítási fogalmakkal összhangban – de azokkal nem feltétlenül azonosan – meghatározza az életbiztosítás, a betegségbiztosítás és a balesetbiztosítás fogalmát. 1.3.2.Életbiztosítás E fogalom szerint az életbiztosítás olyan személybiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító a természetes személy (a biztosított) halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget (Szja-tv. 3.§ 92. pont). E komplex fogalomból következik, hogy a nyugdíjbiztosítás speciális életbiztosításnak tekinthető. A fogalomban szereplő „más esemény” lehet például a házasság vagy a születés, amely biztosítások esetében például a házasság vagy a születés bekövetkezése (mint nem dátumpontosan meghatározott lejárati/elérési időpont: a tartam vége) minősül biztosítási eseménynek (vagyis egy házassági vagy születési biztosítás is életbiztosításnak minősül). A fogalom továbbá utal a járadékbiztosításokra is: ezek olyan életbiztosítások, amelyek – meghatározott ideig vagy élethosszig (a biztosított haláláig) tartó – járadék formájában nyújtanak szolgáltatást. 1.3.3.Betegségbiztosítás (egészségbiztosítás) Az Szja-törvény alkalmazásában betegségbiztosításnak (vagy egészségbiztosításnak) az olyan személybiztosítás minősül, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, a biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is (Szja-tv. 3.§ 94. pont). E fogalommal összefüggésben – az egészségbiztosítások terjedése kapcsán, továbbá a helyes jogalkalmazói gyakorlat és kívánatos adózói magatartások kialakítása érdekében – három dologra hívjuk fel a figyelmet: 1.Orvosi protokoll szerint elvégzett szűrővizsgálatok kontra menedzserszűrés Alapvető (nem kérdéses), hogy egy betegségbiztosítás a bekövetkezett betegség esetén szolgáltatást nyújt. Ezen túlmenően ideértendők (vagyis a betegségbiztosítás részét képezik) a kockázat-elbíráláshoz szükséges, illetve az orvosi protokoll szerinti gyakorisággal indokolt, a betegség korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok is, ugyanis ezek az aktusok a biztosító valódi kockázatvállalásához kapcsolódó elemeknek tekintendők. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján 2012. május 18-tól elérhető az adómentes díjú betegségbiztosítás finanszírozhatóságáról szóló tájékoztató (Tájékoztató). Az e Tájékoztatóban foglalt megállapításokat 2013-ban is irányadónak kell tekinteni. A Tájékoztatóból célszerű felidézni, hogy: „Az egészségügyi ellátás költsége jelentősen függ attól, hogy a b etegségek, a kóros állapotok felismerése a b etegségek kialakulásának kezdetén vagy éppen előrehaladott állapotáb an történik-e meg. A felismerés idejének és a költségek (az egészségügyi kiadások) alakulásának kapcsolata egyértelmű. Ezért a b etegségb iztosításoknak elválaszthatatlan részét kell képeznie az egészségügyi protokollok szerinti gyakorisággal elvégzett szűrésnek is. Ez nyilván érdeke a b iztosítottnak és a b iztosítónak is. A b etegségb iztosítások egészségügyi szűrési elemét akár úgy is lehet értelmezni, mint például a vagyonb iztosítások esetéb en a kármegelőzési vagy a kárenyhítési funkciót. Ezek alkalmazásával kiseb b lehet a kár, a kárelhárítás költsége, ezen keresztül pedig a b iztosítási díj. (…) Egy b etegségb iztosítás esetéb en szűrővizsgálat formájáb an a b iztosított magánszemély nem kap semmilyen „ingyenes juttatást” a b iztosítótól, lévén, hogy a kalkulált b iztosítási díj értelemszerűen e vizsgálatokra is fedezetet nyújt. Ha a b iztosítás – tartalma szerint – b etegségb iztosítás, annak díja ab b an az esetb en is adómentes, ha olyan b iztosításokról van szó, amely esetéb en a b iztosító, illetve az egészségügyi szolgáltató a rá vonatkozó protokollok alapján megköveteli az említett szűrővizsgálatok periodikus elvégzését.” Egy adott betegségbiztosítási konstrukció keretében alkalmazott szűrővizsgálatok adójogi értékelésénél lényeges az alábbi – ugyancsak a Tájékoztatóban szereplő – összefüggést is szem előtt tartani: „Fontos látni, hogy a szűrővizsgálatok indokoltsága, mib enléte annak fényéb en ítélhető csak meg, hogy egy adott ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

3/19

2013.03.27.


b etegségb iztosítás milyen b iztosítási eseményekre és milyen összegb en nyújt b iztosítási védelmet. (…) Ha egy adott b etegségb iztosítási szerződésb en nincs, vagy csak marginális a sztochasztikus elem (a szerző magyarázata: a b iztosítási esemény b ekövetkezése b izonytalan, az csak valószínűséggel kifejezhető), tehát nincs, vagy alig van b enne valódi kockázatot jelentő b iztosítási esemény, és a b iztosítási díj – eltekintve a közreműködők adminisztrációs költségétől és hasznától – valójáb an csak a jelentős értékű szűrővizsgálat ellenértékét ellentételezi, akkor az ilyen b etegségb iztosítási szerződés színlelt b iztosítási jogviszony létrehozására irányul.” Az orvosi szűrővizsgálatokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a törvény nem a biztosítási eseményhez kapcsolódó, hanem a biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló megfogalmazást használja. Vagyis a biztosított személynek nem kell feltétlenül megbetegednie ahhoz, hogy az orvosilag indokolt szűrővizsgálat – a biztosítási jogviszony keretében, a biztosító helytállása mellett – elvégezhető legyen. 2.Működtethető-e b etegségb iztosítás önkéntes egészségpénztári egyéni számlához hasonló módon? Elképzelhető olyan – a kockázati biztosítás fogalmának formailag megfelelő (nincs lejárati szolgáltatás, sem visszavásárlási érték) – egészségbiztosítási konstrukció, melynél a biztosítás egészségpénztári egyéni számlához hasonlóan működik. Ennek lényege, hogy a szerződő (például kifizető) által befizetett biztosítási díjat a biztosító befektetési egységekre váltja át. E befizetések (befektetési egységek) terhére a biztosított magánszemély különböző egészségügyi szolgáltatásokat vehet igénybe (amelyek igénybevételéhez vagy kapcsolódik betegségi mozzanat, vagy nem). Ekkor a biztosítás gyakorlatilag egy szabályozott egyéni számlának tekinthető, amely a kifizető által befizetett biztosítási díjak, a biztosított által elköltött tételek, valamint a még rendelkezésre álló egyenleg kimutatására szolgál. E cikk szerzőjének álláspontja szerint a felvázolt konstrukció (melynél az ügyfél a saját pénzét költi/költheti szolgáltatások vásárlására) az Szja-törvény hatályos rendszerében nem tekinthető kockázati (így adómentes díjú) biztosításnak: a befektetések kockázatát az ügyfél viseli, a biztosítás valójában a biztosító tényleges kockázatvállalása és a veszélyközösségre érvényesülő szolidaritási elv nélküli olyan eszköz, amely egy egészségpénztári egyéni számlához hasonlítható leginkább. 3.Összegb iztosítást nyújtó, illetőleg költségfinanszírozó b etegségb iztosítások Az összegbiztosítás sajátossága, hogy a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor (és csakis akkor) a szerződéses feltételek szerinti fix biztosítási összeget fizeti ki, függetlenül attól, hogy a biztosítási esemény miatt az ügyfélnek (kedvezményezettnek) ténylegesen mekkora kára, kiadása merült fel. Összegbiztosítás köthető például halálesetre, baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra, kritikus betegségekre, műtéti térítésre, vagy bármilyen más baleseti vagy betegségi kockázatra. A költségfinanszírozó biztosítás a biztosítási esemény miatt ténylegesen felmerülő költségekre nyújt fedezetet. A költségfinanszírozó biztosítás egyik sajátos fajtája a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás, amely – bevonva a biztosítói helytállásba a humánegészségügyi szolgáltatót is – a biztosított egészségügyi ellátása miatt felmerülő költségeket közvetlenül az egészségügyi szolgáltatónak fizeti meg. Ez utóbbival azonos értékű az a megoldás is, amikor a biztosított a költségeket számla ellenében megelőlegezi, és a biztosító a számlával igazolt tényleges költségeket a biztosítottnak megtéríti. A szolgáltatásfinanszírozó biztosítás közvetlen biztosítási eseménye a biztosított által humánegészségügyi szolgáltatás igénybevétele, de végső soron a humánegészségügyi szolgáltatás igénybevételét kiváltó megbetegedés vagy baleset miatt az egészségi állapotban bekövetkező változás. Pontos statisztikákkal erre vonatkozóan a biztosítási szakma nem rendelkezik, de szakértők egyöntetű álláspontja szerint az egészségügyi szolgáltatások meghatározó részét a megbetegedések miatt veszik igénybe. Ebből az is következne – és ez a közjóval sem ellentétes –, hogy a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások valójában – a jellemző kockázat túlsúlyára tekintettel – betegségbiztosításoknak is tekinthetők. De az előbbiektől függetlenül, nem kétséges, hogy az Szja-törvény új fogalmi rendszere szerint az összegbiztosítások, valamint a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások (betegségbiztosítások) kockázati biztosításnak minősülnek, így annak kifizető által fizetett díja adómentes. 1.3.4.Balesetbiztosítás A balesetbiztosítás olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget (Szja-tv. 3.§ 95. pont). 1.3.5.Járadékbiztosítás ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

4/19

2013.03.27.


Az életbiztosítások között külön csoportot képeznek a járadékbiztosítások (az Szja-törvény szerinti új életbiztosításfogalom erre utal is). A járadékbiztosítás a járadékfizetési periódus kezdetétől a járadékfizetési periódus végéig (életjáradék esetében a biztosított személy haláláig) meghatározott rendszerességgel (például havonta, de legalább évente egyszer) adott összegű szolgáltatást nyújt. A járadékbiztosítások a díjfizetés módjától (egyszeri díjas, folyamatos díjas), illetve a szolgáltatás nyújtásának jellemzőitől függően eltérhetnek egymástól. Az Szja-törvény 2013-tól – igazodva a biztosítási piac ezen termékeihez – definiálja a járadékbiztosítás fogalmát, továbbá meghatározza az ilyen biztosításokból származó jövedelmek adókötelezettségét. Az Szja-törvény alkalmazásában járadékbiztosítás az olyan életbiztosítás – ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is –, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű, és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg (Szja-tv. 3.§ 96. pont]). Járadékbiztosítás esetében nem csökkenő összegű járadékszolgáltatásról abban az esetben beszélhetünk, amikor a biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés – pénzben vagy más egységben kifejezett – összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának és/vagy a folyósítás tartamának módosulása miatt változik (Szja-tv. 3.§ 97. pont). Járadékbiztosítás alapján nyújtott járadékszolgáltatások esetében lehetnek olyan élethelyzetek, amikor ugyan a járadék egy adott időpillanatban csökkenő összegűvé válhat, de a járadékbiztosításra előírt további törvényi feltételek (legalább tíz éven keresztül történő folyósítás, évente legalább egyszeri kifizetés) maradéktalanul teljesülnek. Ilyen eset fordulhat elő például akkor, ha egy tíz éves, negyedévente kifizetést nyújtó járadékbiztosítás havonta kifizetést teljesítő járadékbiztosítássá alakul (ekkor a biztosítói teljesítés összege a biztosítói teljesítés gyakoriságának módosulása miatt csökkenhet), vagy akkor, ha például egy tíz éves, évente egyszeri kifizetést nyújtó járadékbiztosítás húsz éves járadékbiztosítássá alakul (utóbbi esetben a biztosítói teljesítés összege a folyósítás tartamának növekedése miatt csökken). Az előbb említett eseteket – mivel a jogalkotói törekvés, a közjóhoz fűzött cél nem sérül – az Szja-törvény nem szankcionálja. Járadékbiztosítás esetében az Szja-törvény nem ír elő kötelező felhalmozási időszakot (rendszeres díjfizetést), de annak lehetőségét a törvény nem zárja ki. Figyelembe véve, hogy a járadékbiztosítás az Szja-törvény fogalmi rendszerében nem tekinthető kockázati biztosításnak, ezért annak kifizető által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adóköteles. A járadékbiztosítás Szja-törvény szerinti – szigorú – fogalmának megfelelő biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás (járadékbiztosítási szolgáltatás) adómentes (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont felvezető szövege és c)pontja). 1.3.6.Nyugdíjbiztosítás 2009. december 31-ig az Szja-törvény – a biztosítási kedvezménnyel összefüggésben, a törvény 7. számú mellékletében – tartalmazott meghatározást a nyugdíjbiztosítás fogalmára vonatkozóan. Bár a törvény 7. számú melléklete 2009. december 31-ét követően hatályon kívül került (a biztosítási adókedvezmény megszüntetése miatt), a jogalkalmazás során (kamatjövedelem számítása, biztosító adómentes szolgáltatása) a nyugdíjbiztosítás fogalmát a 2009. évet követően is alkalmazni lehetett. Az Szja-törvény 2013-tól ismételten rendelkezik arról, hogy alkalmazásában mi minősül nyugdíjbiztosításnak. E szerint nyugdíjbiztosítás az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést – a biztosított halála, vagy – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy – az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve, – ha a biztosító elérési szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik (Szja-tv. 3.§ 93. pont). ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

5/19

2013.03.27.


Miután a nyugdíjbiztosítás speciális vegyes életbiztosításnak tekinthető, ezért annak kifizető által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adóköteles. A nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott nyugdíjbiztosítási szolgáltatás adómentes (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont felvezető szövege és c)pontja). A nyugdíjszolgáltatás adómentességének (a speciális esetek, például a megrokkanás kivételével) két feltétele van: a biztosítási esemény bekövetkezése (például a nyugdíjkorhatár elérése) és a tíz éves megtakarítási idő elérése. Összefoglalva a járadékbiztosításnál és nyugdíjbiztosításnál előzőekben elmondottakat: A biztosító járadékbiztosítási, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatása – az Szja-törvény 1. számú mellékletének újrafogalmazott 6.6. alpontja alapján – adómentes. Járadékbiztosítás esetében az adómentesség egyik feltétele, hogy a járadékszolgáltatást legalább tíz éven keresztül folyósítsák (kivétel a biztosított személy halála), míg nyugdíjbiztosításkor abban az esetben adómentes a biztosító szolgáltatása (a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzésekor is, figyelemmel a törvényi kivételekre is), ha a megtakarítási idő eléri a tíz évet. A szolgáltatási ágon (járadékbiztosítás), illetve a befizetési ágon (nyugdíjbiztosítás) előírt tíz év összhangban van az önkéntes nyugdíjpénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által, illetőleg a nyugdíjelőtakarékossági számlák alapján nyújtott szolgáltatás adómentességét érintő, 2013-tól hatályos módosítással (10 éves kötelező megtakarítási idő előírása a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságot megszerzők esetében is) [Szjatv. 1. számú melléklet 6.5. alpont 1. pont]. Ha a nyugdíjbiztosítási vagy a járadékbiztosítási konstrukció nem felel meg a törvényi feltételeknek, akkor az életbiztosításokra vonatkozó kamatjövedelem-szabályokat kell alkalmazni a biztosítói teljesítés(ek)re. 1.3.7.A biztosító teljesítése Biztosító teljesítése alatt a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeget, juttatott vagyoni értéket kell érteni, figyelemmel az Szja-törvény 1. számú mellékletében foglalt adómentességi rendelkezésekre is (Szja-tv. 3.§ 98. pont). Ezen gyűjtőfogalomba beleértendő a biztosítási eseményre tekintettel történő biztosítói kifizetés (haláleseti kifizetés, elérési szolgáltatás), a maradékjogra tekintettel történő kifizetés (például visszavásárlás), vagy például a biztosító által kármentességi bónusz jogcímen teljesített díjvisszatérítés is. 1.4.A kockázati biztosításnak minősülő biztosítások adómentes díja 2013-tól a kockázati biztosítás Szja-törvény szerinti meghatározásának megfelelő kockázati biztosítás (élet-, balesetés betegségbiztosítás) más személy által fizetett díja – ugyanazon díjat fizető személy (például kifizető) által ugyanazon biztosított személyre tekintettel havonta a minimálbér 30 százalékáig – adómentes (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3. alpont). Csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó részét kell figyelembe venni. Ezen 6.3. alpont alapján adómentes – az életbiztosítások közül – a határozott tartamú (például 10, 15 éves) haláleseti biztosítás és a teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel nem rendelkező életbiztosítás díja (mivel ezek klasszikus rizikóbiztosítások, nincs megtakarítási elemük, és csak a biztosított biztosítási tartam alatt bekövetkező halála esetén fizet a biztosító). Ugyancsak adómentes az olyan baleset- és betegségbiztosítás – kifizető által fizetett – díja, melyeknél fogalmilag és gyakorlatilag is kizárt a biztosítás visszavásárlása vagy lejárati szolgáltatás nyújtása. A kockázati biztosítás díjára 2013-tól bevezetett összegszerű korlát az adómentes biztosítási díjakkal történő visszaélések elkerülését szolgálja, miközben megfelelő mértékű kedvezményes (adómentes) lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató komoly szerepet vállalhasson a foglalkoztatottjairól való gondoskodásban. A biztosítások sajátosságaiból adódóan különböző díjfizetési gyakoriságú szerződések léteznek (havi, negyedéves, féléves, éves). E cikk szerzője szerint az adómentes keret bevezetésével a jogalkotói cél az volt (még ha a hatályos normaszöveg értelmezési bizonytalanságot is hordoz), hogy az adott biztosítás egy hónapra jutó díja (vagyis nem az adott hónapban befizetett díj) ne haladhassa meg minimálbér 30 százalékát. Ezen kedvezőbb olvasat bármelyik díjfizetési gyakoriság mellett értelmezhető (például éves díjfizetési gyakoriság mellett az éves díj egy hónapra jutó része). Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amennyiben ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalóra (biztosítottra) több kockázati biztosítási szerződést is köt, akkor a törvényi összeghatár vizsgálatakor ezek díját össze kell adni. Egyebekben rögzítsük, hogy a törvényi összeghatárt meghaladó díj (tehát a 30 százalék feletti rész) adóköteles, és az adót (szja, eho) a kifizető köteles megfizetni. A törvény az 1. számú melléklet 2013-tól újrafogalmazott 6.3. alpontjában azt is rögzíti (összhangban a kockázati biztosítás – élet-, baleset-, betegség/egészségbiztosítás – fogalmával, miszerint a kockázati biztosítás alapján csak biztosítási esemény bekövetkezésekor szerezhet a magánszemély bevételt), hogy nem adómentes a kockázati biztosítás díja akkor, ha a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

6/19

2013.03.27.


kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30%-át meghaladó engedményt (díjvisszatérítést vagy más vagyoni értéket) nyújthat magánszemélyek számára (elég, ha a feltételek erre lehetőséget adnak). Ebben az esetben a teljes díj adóköteles! Az előbb említett szabálytól eltérően 30 százalékot meghaladó engedmény esetében sem adóköteles a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, ha az engedményre maga a díjat fizető más személy a jogosult (ezt az esetet nem célszerű az Szja-törvényben szankcionálni, ugyanis, ha a díjfizető gazdálkodó kapja a díjvisszatérítést, azt bevételként köteles elszámolni). Adóköteles ugyanakkor a kockázati biztosítás teljes díja (30 százalékot meghaladó engedmény esetében), ha a díjengedmény jogosultja – feltéve, hogy a díjat kifizető fizette – eleve magánszemély (ez az eset nem jellemző, de nem is zárható ki), vagy abban az esetben, amikor eredetileg nem magánszemély volt jogosult az engedményre (ezért a biztosítás díja 30 százalékot meghaladó engedmény esetén is adómentes volt a díjfizetés időpontjában), de utóbb úgy módosítják a biztosítási jogviszonyt (például a biztosított magánszemély az eredeti szerződő kifizető helyébe lép), hogy magánszemély lesz jogosult az engedményre (mert a díjvisszatérítés jellemzően a szerződőt illeti meg). Az utóbbi esetben a korábban más személy (kifizető) által fizetett kockázati biztosítás összes díja – az ilyen tartalmú szerződésmódosítás időpontjában – egy összegben válik adóköteles biztosítási díjjá. Az adómentes biztosítási díj új meghatározásával összefüggésben (az adózókat esetleg hátrányosan érintő új szabályok visszamenőleges hatályának tilalmára tekintettel) átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy – az 1. számú melléklet 6.3. alpontjának (a kockázati biztosítás adómentes díja) és a 3.§ 91. pontjának (kockázati biztosítás meghatározása) alkalmazása során – a 2013. január 1-je előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) figyelmen kívül kell hagyni [Szja-tv. 84/W.§ (4) bekezdés a)pont]. 2.2013-tól kifizetői adóteher mellett köthetők magánszemély javára adóköteles díjú személybiztosítások 2.1.Egyes meghatározott juttatásként adózó adóköteles személybiztosítások A kifizető által magánszemély javára kötött, adóköteles díjú egyéni biztosításból (például vegyes életbiztosításból, nyugdíjbiztosításból) – az Szja-törvény 2012-ig hatályos szabályai alapján – a biztosított magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelme keletkezett (munkavállaló esetében bérnek nem minősülő nem önálló tevékenységből származó jövedelem). Figyelembe véve, hogy e juttatás a munkavállaló nettó jövedelmét terhelte [ennek oka, hogy a biztosítási díjból adóelőleg (és járulék) levonására nincs mód, ezért a munkáltató az általa – a munkavállaló helyett – megfizetett adóelőleget (és járulékot) a munkavállalóval szembeni követelésként volt köteles nyilvántartásba venni, és e követelését a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe beszámíthatta], ezért a kifizetők (munkáltatók) – figyelemmel arra, hogy a kifizetőnek e díj után szociális hozzájárulási adót is fizetnie kellett – a magánszemélyek javára adóköteles díjú személybiztosításokat jellemzően nem kötöttek. A tavalyi évig hatályos szabályozáshoz képest érdemi (és az adóadminisztrációt csökkentő) változás, hogy 2013-tól kifizetői adóteher mellett (az Szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként) köthetők adóköteles díjú – egyéni és csoportos – személybiztosítások (például vegyes életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások, járadékbiztosítások, a kockázati biztosítás feltételeinek meg nem felelő baleset- és betegségbiztosítások) [Szja-tv. 70.§ (1) bekezdés c)pont]. A vegyes – adómentes és adóköteles biztosítási kockázatokat is magukban foglaló – biztosítások elkülönített kockázati biztosítási díjrésze – a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékig – természetesen adómentes, azzal, hogy a 30%-os összeghatár vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni az ugyanezen időszakra és magánszemélyre fizetett más kockázati biztosítás díját sem. 2.2.Az adóköteles biztosítási díj utáni kifizetői adóztatás bevezetésével összefüggő egyéb módosítások A biztosítások személyi jövedelemadó-kötelezettségének átfogó módosításával összefüggő változás, hogy a nem önálló tevékenységre tekintettel más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj abban az esetben minősül a biztosított személy nem önálló tevékenységből származó bevételének, ha az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli [Szja-tv. 25.§ (1) bekezdés]. Ez az eset fordul elő például akkor, ha az adóköteles díjú személybiztosítást külföldi, kifizetőnek nem minősülő gazdálkodó (külföldi munkáltató) köti a magyar adóügyi illetőségű munkavállaló javára, továbbá akkor is, ha például a kifizető (munkáltató) a nem önálló tevékenységgel összefüggésben személybiztosításnak nem minősülő biztosítást (például vagyonbiztosítást) köt a magánszemély (munkavállaló) javára. Mivel 2013-tól a munkáltató – főszabályként – kifizetői adókötelezettség mellett köthet a munkavállaló javára adóköteles díjú személybiztosítást (élet-, baleset- és betegségbiztosítást), ezért az Szja-törvény bérfogalmában a munkaviszonyból származó jövedelemnél 2013-tól hatályon kívül került az adóköteles biztosítási díjra vonatkozó ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

7/19

2013.03.27.


kivételszabály [Szja-tv. 3.§ 21. pont a)alpont]. 3.A biztosításból származó kamatjövedelem és annak kedvezményrendszere 3.1.A kamatjövedelem megállapításának új szabálya 2013. január 1-jétől módosult a biztosításból származó kamatjövedelem meghatározásának szabálya is. Az I. részben ismertetettek szerint adózó személybiztosítások esetében – tekintettel az újrafogalmazott adómentes és adóköteles biztosítási díjra (a kockázati biztosítások, illetve a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közgazdasági tartalom alapján történő elkülönítésére) egyszerűsödik a biztosítói kifizetések személyi jövedelemadókötelezettsége. A biztosító által nyújtott szolgáltatás (kivéve a kamatjövedelemnek minősülő bevételt, a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összegét, valamint a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből az adóköteles részt) jellemzően adómentes. Így adómentes az a szolgáltatás, amelyet a biztosító kockázati biztosítási szerződés alapján nyújt, továbbá adómentes a vegyes (kockázati és nem kockázati) biztosításhoz kapcsolódóan nyújtott haláleseti, balesetbiztosítási, betegségbiztosítási szolgáltatás is. Ugyancsak adómentes a biztosító – Szja-törvényben foglalt feltételeknek megfelelő – nyugdíjbiztosítási és járadékbiztosítási szolgáltatása is. A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege oly módon adóköteles, ahogyan a biztosító szolgáltatásával pótolt jövedelem eredetileg adóköteles lett volna. A kockázati biztosításnak nem minősülő (vegyes) biztosításokból – kivéve, ha a biztosító teljesítése az előzőek szerint adómentes – kamatjövedelem keletkezik, ha a biztosítói kifizetés a magánszemély és/vagy kifizető által befizetett adóköteles biztosítási díjak összegét meghaladja. Itt érdemes megerősíteni, hogy amennyiben a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni az adott biztosítói kifizetésre, akkor e tekintetben közömbös, hogy a biztosítás díját magánszemély fizette az adózott jövedelméből, vagy egy kifizető fizette meg kifizetői adóztatás mellett. Ez utóbbi megállapítás érvényes a kamatjövedelem meghatározásakor figyelmen kívül hagyandó kockázati biztosítás(ok) díjára is. És itt hangsúlyozzuk, hogy a teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező, kockázati biztosításnak nem minősülő életbiztosítás – amennyiben annak díját szerződőként mindvégig magánszemély fizette adózott jövedelméből – vegyes biztosításnak minősül, így a magánszemélyt e biztosítás alapján megillető biztosítói teljesítés összegére a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni, illetve akkor is, ha az ilyen biztosítás díját kifizető fizette, de annak nem volt adómentesnek minősülő (rendszeres) díja. Amennyiben egy adott biztosítói teljesítésre a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni, úgy a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg minősül kamatjövedelemnek [Szja-tv. 65.§ (1) bekezdés d)pont]. A törvény e helyen ugyanakkor azt is kimondja, hogy nem lehet figyelembe venni befizetett díjként a kockázati biztosítás díját, tekintettel arra, hogy a kockázati biztosítás díja nem befektetési célú kiadás, így annak figyelembevétele a befektetési céllal befizetett díjakra jutó kamatjövedelem kiszámításakor indokolatlan. E kivételszabály azt biztosítja, hogy a kockázati biztosítás (a biztosító kockázatban állásának) díjával – függetlenül attól, hogy azt ki fizette, vagy, hogy az adóköteles volt-e vagy sem – a kamatjövedelem ne legyen csökkenthető. Ha a biztosító az összes biztosítási díjon belül a kockázati biztosítás díját a számviteli jogszabályok alapján elkülönítve nem mutatja ki, kizárólag a kamatjövedelem kiszámításakor a kockázati biztosítás díját a törvényben előírt módszerrel (a biztosítási díj adott százaléka) kell meghatározni, a következők szerint. Rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a befizetett díj 10 százalékát (függetlenül attól, hogy az rendszeres díjnak vagy eseti díjnak minősül), egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát kell kockázati biztosítási díjnak tekinteni [Szja-tv. 65.§ (6a) bekezdés]. További előírások vonatkoznak arra az esetre, ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg. Ekkor a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez (a részleges visszavásárlási összeg a teljes visszavásárlási összeghez). A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során. A kamatjövedelem előzőek szerinti új számítási szabályával összefüggésben (az adózókat hátrányosan érintő új szabályok visszamenőleges hatályának tilalmára tekintettel) átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy az Szja-törvény 65.§ (1) bekezdés d)pontjának alkalmazása során a 2013. január 1-je előtt fizetett kockázati biztosítási díjat ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

8/19

2013.03.27.


figyelmen kívül kell hagyni [Szja-tv. 84/W.§ (4) bekezdés b )pont]. Ez azt jelenti, hogy a 2013 előtt befizetett kockázati biztosítás díja a jövőbeli biztosítói teljesítés esetében is csökkenti a kamatjövedelmet.

Példa

Íme egy egyszerű számítási példa, miben különbözik a kamatjövedelem meghatározása a 2012-ben, és 2013-ban:

Befizetett biztosítási díj

2012-es év

2013-as év

100 Egység

100 Egység

10 Egység

10 Egység

90 Egység

90 Egység

10 Egység

10 Egység

100 Egység (90 egység befektetés +

100 Egység (90 egység befektetés +

10 egység hozam)

10 egység hozam)

100 Egység

100 Egység szolgáltatás–(100

szolgáltatás–100 egység befizetett biztosítási díj =

egység befizetett biztosítási díj – 10egység kockázati

0egység

biztosítási díj) = 10egység

0 Egység

1,6 Egység

A befizetett biztosítási díjból a kockázati biztosítás díjrésze (levont költség/diktált 10%-os mértékű díj)

A biztosító által befektetett összeg, amelynek hozama az ügyfelet illeti meg

A befektetésen elért hozam adott időszak alatt

A biztosító nem kockázati szolgáltatása

Kamatjövedelem

Kamatjövedelem adója (kedvezmény nélkül)

ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

9/19

2013.03.27.


E példából szemléletesen kitűnik, hogy a 2012-ben adómentes díjú kockázati biztosítások (kiegészítő biztosítások) vásárlásával (amelynek díja az ügyfelet megillető hozam termelésében nem kap szerepet) a kamatjövedelem jogszerűen (az Szja-törvény kamatjövedelem számítására vonatkozó szabálya alapján) volt csökkenthető. 2013-tól a kamatjövedelem e díjrészekkel való csökkentési lehetősége megszűnt. Az el nem különített kockázati biztosítási díjak esetén 2013-tól alkalmazandó viszonylag magasnak számító százalékos értékek arra ösztönözhetik a biztosítókat, hogy – ahol arra lehetőségük nyílik – az összes biztosítási díjon belül elkülönítve mutassák ki az ügyfélnek hozamot nem termelő kockázati biztosítási díjakat (díjrészeket). 3.2.A biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózása Az Szja-törvény 2013. január 1-jétől – a tartós befektetésből származó jövedelem kedvezményes adózási szabályait alapul véve (így különösen figyelemmel a tbsz-nél előírt gyűjtőévre és a tbsz „zárt” rendszerére) – újrafogalmazta a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményének szabályait. Az új szabályok alapján nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót: – egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be; – rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következik be (tekintettel arra, hogy egy rendszeres díjfizetésű, 10 éves tartamú biztosítás esetében a befizetett díjak átlagosan 5 évet töltenek befektetésben). Nem kell megfizetni a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját: – egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be; – rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be [Szja-tv. 65.§ (3) bekezdés a)pont ac)–ad)alpont]. A törvény a kamatjövedelem előzőek szerinti kedvezményes adózásához további feltételeket ír elő: 3.2.1.A biztosítási szerződésre fizetett eseti díjak Nem alkalmazhatók az előzőekben említett kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (így különösen eseti, rendkívüli, soron kívüli díj fizetése) történt, kivéve, ha a biztosító a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal (vagy díjtartalékkal) együtt elkülönítetten tartja nyilván. Az elkülönített nyilvántartás követelményét az is kielégítheti, ha az adott befizetésekhez ellenőrizhető (és egzakt) módon arányosan hozzárendelik az adott befizetésekre képzett biztosítástechnikai tartalékot (díjtartalékot). Az eseti (rendkívüli, soron kívüli) díjak elkülönített biztosítói nyilvántartása esetén az elkülönített összegeket – az adókötelezettség megállapítása során – úgy kell tekinteni, mint önálló (egyszeri díjas) biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot (ekkor a szerződés létrejötte időpontjának az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontja minősül) [Szja-tv. 65.§ (3a) bekezdés a)pont]. Ha a biztosító az eseti díjakat és a hozzájuk tartozó biztosítástechnikai tartalékot (díjtartalékot) ugyan nem elkülönítetten tartja nyilván, de az utolsó eseti díj befizetésének időpontjától a kedvezményes adózás feltételéül az Szja-törvény 65.§ (3) bekezdésében előírt idő (egyszeri díjas biztosítások esetében 3 év, 5 év, rendszeres díjas biztosítások esetében 6 év, 10 év) már eltelt, úgy a kamatjövedelem kedvezményes adózási szabályai alkalmazhatók [Szja-tv. 65.§ (3b) bekezdés]. 3.2.2.A rendszeres díjak növelésének (indexálásának) mértéke Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok akkor sem, ha a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét [Szja-tv. 65.§ (3a) bekezdés b )pont]. Mivel a törvényszöveg az indexálás kifejezést a rendszeres díjak növelésének szinonimájaként használja, ezért abba – e ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

10/19

2013.03.27.


sorok írója szerint – mind a biztosító által kezdeményezett díjnövelés, mind pedig a szerződő által vállalt bármilyen jogcímen történő díjnövelés beleértendő. Itt kell feltenni azt a kérdést, hogy mely időszakokat kell összevetni (adóév vagy biztosítási év), illetve azt, hogy az adott időszakban történő tényleges díjfizetéseket (pénzforgalmat) vagy az adott biztosítási év díjelőírásait a pénzforgalomtól függetlenül. Mivel erről a törvény konkrét szabályt nem tartalmaz, ezért e sorok írója szerint – figyelemmel a biztosítási jogviszonyok sajátosságaira – vizsgálandó időszakoknak a biztosítási évet, vizsgálandó összegnek pedig a díjelőírást kell tekinteni. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a jogalkalmazás biztonsága érdekében indokolt lehet e jogszabályi hely közeli jövőben történő pontosítása. Nem mehetünk el szó nélkül az olyan eset mellett, amikor a biztosítási feltételek szerinti körülmények bekövetkezése esetén a rendszeres díjfizetés átmeneti időszakra szüneteltethető. Ilyen esetben, még akkor is, ha a havi díj összege nem változik, előállhat olyan eset, hogy a két összehasonlított időszak a törvényi korlátnál nagyobb növekedést mutat. Nézzük egy példán keresztül meg ezt a helyzetet. A havi díj legyen 10 egység. A viszonyítási időszakban 6 hónapig szüneteltették a díjfizetést, így ebben a biztosítási évben csak 60 egység díj került előírásra és megfizetésre. A viszonyított időszakban (a szüneteltetés évét követő évben) a díjfizetés rendje helyreállt, így az előírt és befizetett díj 120 egység. Jól látszik, hogy a díjnövekmény 100 százalékos, és az meghaladja a törvényi korlátot, miközben valódi díjemelésre nem került sor. Mivel a törvényi korlátok beemelése a jogszabályba azt a célt szolgálja, hogy visszatartsa az adózókat attól, hogy a tartam végére koncentrálják befizetéseiket, és a szüneteltetés miatti virtuális növekmény nem valós díjemelést jelent, ezért e sorok írója szerint a szüneteltetés esetében a mutatót úgy kell kiszámolni, mintha a szüneteltetés időszakában is előírták volna a rendszeres díjat. Ha az így kiszámított mutató nem haladja meg a törvényi korlátot, akkor az ilyen szerződést a kamatkedvezményből nem kell kizárni. A biztosításból származó kamatjövedelem új kedvezményes adózási szabályával összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a kedvezményes adózási szabályok alkalmazása során az elvárt díjon felül 2013. január 1je előtt teljesített díjfizetést (az adózókat hátrányosan érintő új szabályok visszamenőleges hatályának tilalmára tekintettel) figyelmen kívül kell hagyni [Szja-tv. 84/W.§ (4) bekezdés c)pont]. A biztosításból származó kamatjövedelem újraszabályozott kedvezményes adózási szabályaival összefüggésben felvethető – az előző bekezdésben idézett átmeneti szabályon kívül – még két átmeneti rendelkezés megalkotása: 1.A 2013. évi új szabályok szerinti – a TBSZ-szel e tekintetben lényegében azonos – kedvezményi feltétel a „türelmi idővel” hosszabb, mint a 2012-ben hatályos szabályozás szerinti feltételrendszer. A 2012. évi szabályrendszer ugyanis biztosítási évfordulókkal számolt (a biztosítási szerződés megkötésének ötödik, tizedik fordulónapja szerepel a törvényszövegben), míg a 2013. évi szabályrendszer a szerződés létrejötte évét követő megfogalmazást használja. Mivel az új szabályok kedvezőtlenebbek a 2012. évi szabályoknál, ezért a 2013. január 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésekre vonatkozóan célszerű lenne átmeneti szabályt beiktatni olyan tartalommal, mely szerint a 2013 előtt megkötött szerződéseknél a 65.§ (3) bekezdés a)pont ac) és ad)alpontjaiban előírt meghatározott időt a szerződés létrejöttétől kell számítani. Ide kívánkozik még, hogy a jogalkotóknak és a jogszabály-előkészítőknek – a biztosítási jogviszonyok évszázadok alatt kialakult hagyományaira, sajátosságaira is tekintettel – érdemes megfontolniuk, hogy a biztosításból származó jövedelem kedvezményi rendszerét mégiscsak a szerződéskötés időpontjához kössék, mivel a biztosítási termékekkel az új szabályrendszerhez való alkalmazkodás szinte lehetetlen, de még ennél is fontosabb, hogy az ügyfelek részére a törvény azonos elbánást biztosítson (a kedvezményi feltétel hossza attól függhet, hogy mikor kötik meg a biztosítást), továbbá különös tekintettel arra, hogy az ügyfeleknek – a TBSZ-től eltérően – nem áll módjukban akármikor, vagy például az év végéhez igazodva a biztosítási jogviszonyt létrehozni, hiszen a biztosítási védelem megvásárlása egy sor más valós (szorult) élethelyzettől is függhet, nem csak a befektetési hozam maximalizálásának indítékától. A biztosítási jogviszony e tekintetben is jelentősen eltér a banki termékektől. 2.A törvény az egyébként a kedvezményrendszert lerontó, de 2013. január 1-je előtt fizetett eseti díjakra tartalmaz átmeneti rendelkezést, azonban adott esetben a kedvezmény elvesztésével járó indexálással összefüggésben nem. Ez hátrányosan érintheti azt az ügyfelet, aki 2012-ben – az új, 2013-tól hatályos szabályok ismeretének hiányában – a törvényben megengedettnél nagyobb (például 50 százalékos) díjnövekményt vállalt be. Célszerű volna tehát a 2013 előtt kezdeményezett díjnövelésekre vonatkozóan átmeneti rendelkezést kimondani a törvényben. Végül, a kamatjövedelemmel összefüggésben arra hívjuk fel a magánszemély szerződők figyelmét, hogy ők – a biztosításokkal összefüggésben – először a kamatjövedelemnél észlelhetik a személyi jövedelemadó-szabályok (kamatjövedelem meghatározása, kedvezményi szabályrendszer) megváltozását. Cikkünk I. részének 1. és 2. pontjában bemutatott változások a magánszemély szerződőket nem érintik. Magánszemély szerződők esetében is igaz viszont, hogy a kockázati díjrész után (függetlenül attól, hogy azt saját maguk fizették) nem számíthatnak ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

11/19

2013.03.27.


hozamra, mert ezért a díjért valójában egy átalánydíjas biztosítási szolgáltatást (biztonságot, a biztosító helytállási kötelezettségét) vásárolták meg. Az Szja-törvény 84/G.§-a (3) bekezdésének b )pontja változatlanul hatályban van, így a 2006. szeptember 1-je előtt kötött biztosítások rendszeres díján képződött hozam adómentességére, illetve a 2006. szeptember 1-je előtt kötött biztosításokra 2010. december 31-e után az elvárt díjon felül fizetett eseti, rendkívüli, soron kívüli díjon képződött hozam kamatadó-kötelezettségére vonatkozó átmeneti rendelkezéseket a 2012. december 31-ét követő biztosítói teljesítésekre is alkalmazni kell. 4.Biztosítói kifizetések adókötelezettsége A biztosítások személyi jövedelemadó-kötelezettsége felülvizsgálatának részeként 2013. január 1-jétől módosultak az adómentes biztosítói kifizetések. Az Szja-törvény alkalmazásában biztosító szolgáltatása alatt a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni értéket kell érteni [Szjatv. 3.§ 64. pont]. E fogalom 2013-tól sem változott. A biztosító szolgáltatása 2013-tól is jellemzően adómentes [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpontjának felvezető szövege]. Ezen adómentesség nem kizárólag a személybiztosítások vonatkozásában érvényes, hanem bármely biztosítói szolgáltatásra (például a biztosító által egy lakásbiztosításra – a biztosítási esemény bekövetkezése miatt – kifizetett szolgáltatási összegre is). Az Szja-törvény adómentes szolgáltatásként nevesíti kockázati biztosítások esetében a halál esetére szóló biztosítási, a balesetbiztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatást, továbbá adómentesnek tekinti a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíjbiztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást is [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c)pont]. Az e fejezetben említett személybiztosítások alapján nyújtott, az adómentesség feltételeinek meg nem felelő biztosítói teljesítés kamatjövedelemként adózik [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c)pont, 65.§ (1) bekezdés d)pont]. Kamatjövedelemként adóköteles például az a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítói kifizetés (függetlenül attól, hogy a nyugdíjbiztosítást kifizető kötötte magánszemély javára, vagy magánszemély volt az eredeti szerződő), amelynél a biztosított ugyan betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, de a törvényben előírt kötelező 10 éves felhalmozási időszak – a törvényi kivételektől eltekintve – nem telt el. Ugyancsak kamatjövedelemként adóköteles az a betegségbiztosítás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatás, amelynél a biztosító teljesítését nem a biztosított megbetegedése váltja ki, vagy a megbetegedése váltja ki, de a biztosító kockázatvállalása nem kimutatható, azaz kvázi az önkéntes egészségpénztári egyéni számla elvét követve a kifizetés fedezetét kizárólag az érintett magánszemély (vagy kifizető adóköteles) befizetései biztosítják. A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege olyan módon adóköteles, amilyen jogcímen a biztosító szolgáltatása elmaradt jövedelmet pótol [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont a)pont és 1.§ (9) bekezdés a)pont]. A baleset- és betegségbiztosítás alapján – a biztosító által – nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás (például táppénzbiztosítás alapján nyújtott táppénzszolgáltatás) adókötelezettségére a következők érvényesek: – magánszemély szerződő esetében a biztosító által nyújtott szolgáltatás teljes egészében adómentes (a magánszemély a veszélyközösség tagjaként a biztosítási díjjal gyakorlatilag megfizeti a szolgáltatás ellenértékét); – a kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetében (vagyis, amikor a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában a kifizető által fizetett biztosítási díj formájában adómentes jövedelmet szerez) vizsgálni szükséges, hogy a kifizetés (baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás, ideértve a napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) meghaladja-e a jövedelemkiesés (vagy más jogcímen, ha a biztosító szolgáltatása napi térítésként vagy a napok száma alapján meghatározott) időszakára a napi 15 ezer forintot: – ha a jövedelempótló szolgáltatás nem haladja meg a napi 15 ezer forintot, a kifizetés egésze adómentes [Szjatv. 1. számú melléklet 6.7. alpont c)pont], – amennyiben a jövedelmet pótló szolgáltatásnak van adóköteles része, úgy ezen adóköteles rész utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint – ennek hiányában egyéb ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

12/19

2013.03.27.


jövedelemként – kell megállapítani [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont b )pont]. A baleset- és betegségbiztosítások kapcsán kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben a biztosítói szolgáltatásnak van költségtérítő része, az a 2013-ban hatályos szabályok alapján adóköteles-e. E sorok írója szerint a jövedelempótló szolgáltatás (vagy annak egy részének) adókötelességéből következik, hogy a szolgáltatás nem jövedelempótló része adómentes (függetlenül attól, hogy ez a törvény 1. számú mellékletének 6.7. alpontjában tételesen nincs adómentesként nevesítve). Nézzünk egy példát a lehetséges esetek adókötelezettségére: A biztosító egy biztosítási esemény (például baleset) alapján a szerződéses feltételek szerint: – tételesen megtéríti a baleset miatti igazolt közlekedési többletköltséget stb.: a cikk szerzője szerint az ilyen kifizetés – a törvény főszabálya szerint – adómentes, mert nem jövedelempótló szolgáltatás, – a jövedelemveszteséget megállapítja, és más szolgáltatásaitól elkülönítve megtéríti a kieső jövedelmet is: ennek egy napra jutó, 15 ezer forintot meghaladó része adóköteles), vagy – tételesen megtéríti a baleset miatti közlekedési többletköltséget: e sorok írója szerint adómentes, – és emellett a kórházi napi ápolás napjaira napi átalányban (napi térítésként) fizet 20000 forintot: a kifizetett összeg 15 ezer forintig adómentes, az ezt meghaladó rész adóköteles, vagy – a biztosító napi térítésként 25 ezer forintot fizet, és ezzel letudja minden fizetési kötelezettségét: a kifizetett összegből 15 ezer forint adómentes, az ezt meghaladó összeg adóköteles. E cikk szerzője úgy látja, hogy a 15 ezer forintig adómentesített rész gyakorlatilag a bajban akceptálható jövedelem, illetve napi térítés esetén az átalányba foglalt költségtérítés adómentessé tételét hivatott szolgálni. II.A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások 1.A teljes életre szóló életbiztosítás adómentes és adóköteles díja A teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás az Szja-törvény 2013. évi fogalmi rendszerében nem tekinthető kockázati biztosításnak (Szja-tv. 3.§ 91. pont). Ettől függetlenül, ezen életbiztosítás más személy (kifizető) által – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként – fizetett rendszeres díja (meghatározott feltételekkel) 2012. december 31-ét követően is adómentes (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont). A teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás nem rendszeres díja (például az eseti díj) – a díjfizetés időpontjában – adóköteles, az Szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként. A törvény a rendszeres díjak adómentességéhez kettős feltételt ír elő. A 6.9. alpont alkalmazásában rendszeres díjnak ugyanis az a díj minősül: – amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és – amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. 1.1.Az éves díjfizetés követelménye Amennyiben egy adott biztosítási konstrukció hektikus díjfizetést tesz lehetővé, vagyis a díjfizetés úgy működik, hogy a szerződéskötés évében (tegyük fel, hogy a szerződéskötés éve 2013-ban van) például az első három év biztosítási díját kell előre megfizetni, a 2. és a 3. évben nem kell biztosítási díjat fizetni, majd ezt követően a 4. évtől évente történik díjfizetés, akkor ezen biztosítás nem tekinthető olyannak, amelynek évente fizetett díja van (ugyanis a 2. és a 3. évben ténylegesen nem történik díjfizetés). Figyelembe véve, hogy a rendszeres díjfizetésnek a szerződés teljes tartama alatt teljesülnie kell, ezért e cikk szerzője szerint a példabeli esetben (2013. évi szerződéskötést feltételezve) mind az első háromévnyi biztosítási díj, mind a 4. évtől kezdődően évente fizetett biztosítási díj adókötelesnek minősül. 1.2.Az éves díjnövekmény maximumának követelménye Tegyük fel, hogy a kifizető 2013. április 1-jén köti meg a teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

13/19

2013.03.27.


értékkel rendelkező életbiztosítást a magánszemély javára. A kifizető – havi díjfizetést választva – havonta 10 egység biztosítási díj megfizetését vállalja. 2014. március 31-én (a biztosítási évfordulón) arra kell figyelni, hogy a 2014. április 1-jétől (a következő biztosítási évfordulóig) fizetendő biztosítási díj ne haladja meg a korábban fizetett 120 egység biztosítási díjnak a 2012. évi infláció 30 százalékponttal növelt értékét. A 2013. január 1-je előtt kötött biztosítási szerződések esetében az 1. és 2. pontban bemutatott követelménynek meg nem felelő 2013 előtti díjfizetést, díjnövekményt – átmeneti rendelkezés hiányában is – a szerző szerint figyelmen kívül kell hagyni, azaz nem rontja el a 2013-tól fizetendő, a törvényi követelményeket kielégítő rendszeres biztosítási díj adómentességét. Az Szja-törvény 1. számú mellékletének 6.9. alpontjában szereplő adómentességi rendelkezéssel összefüggésben a törvény a kifizető számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az említett életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, továbbá a biztosító nevéről és székhelyéről (Szja-tv. 1. számú melléklet 9.6. alpont). Amennyiben a kifizető nem szerződőként fizeti a díjat, akkor az adómentesség feltétele, hogy a biztosító felé az erre vonatkozó bejelentést a törvény előírása szerint megtegye. 2.Egyéb jövedelmet eredményező biztosítási események A teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításból (feltéve, hogy annak díját kifizető fizette) – figyelemmel az Szja-törvény 84/W.§-ának (3) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezésre is – egyéb jövedelem keletkezik a következők szerint: „Ha a b iztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) által fizetett díja részb en vagy egészb en a magánszemély adómentes b evétele volt, egyéb jövedelem a kockázati b iztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életb iztosítás a)alapján a b iztosító nem haláleseti teljesítéséb ől a magánszemélynek juttatott vagyoni értékb ől a b iztosított által megfizetett b iztosítási díjak és az adóköteles b iztosítási díjak együttes összegét meghaladó része; b )visszavásárlási értékéb ől a b iztosított által megfizetett b iztosítási díjak és az adóköteles b iztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész a b iztosítási szerződés módosításának időpontjáb an az eredeti b iztosított magánszemélynél, ha a b iztosítási szerződésb en meghatározott b iztosított személyéb en változás következik b e, illetve ha a szerződésmódosítás következtéb en a b iztosítás már nem minősül kockázati b iztosításnak nem minősülő határozatlan idejű, kizárólag halál esetre szóló életb iztosításnak azzal, hogy az ily módon megállapított egyéb jövedelemmel összefüggésb en a b iztosító a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint jár el, továb b á az egyéb jövedelmet adóköteles b iztosítási díjként lehet figyelemb e venni a b iztosító továb b i teljesítése adókötelezettségének megállapításakor” [Szja-tv. 28.§ (2) bekezdés]. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-törvény) alapján az egyéb jövedelem után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is keletkezik [Eho-törvény 2.§, 3.§ (1)–(2) bekezdés]. Az Eho-törvény 11.§-a (11) bekezdésének e)pontja azt rögzíti, hogy az Eho törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek a biztosító az Szja-törvény idézett 28.§-ának (2) bekezdése szerinti jövedelem esetében. Az Ehotörvény hivatkozott rendelkezései alapján az Szja-törvény 28.§-ának (2) bekezdése szerinti egyéb jövedelem után a jövedelmet szerző magánszemélyt terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. 2.1.Egyéb jövedelem keletkezése pénzkivonással járó esetekben A biztosító által – a cikk II.részében szereplő életbiztosítás alapján – magánszemély haláleseti kedvezményezett részére történő haláleseti kifizetés adómentes. A kifizető által kötött teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás magánszemély általi – részleges vagy teljes – visszavásárlásakor egyéb jövedelem keletkezik. A magánszemély általi visszavásárlásnak természetesen előfeltétele, hogy a biztosított magánszemély egy szerződőváltással az eredeti szerződő kifizető helyébe lépjen (a szerződőváltás adófizetési kötelezettséget nem eredményez). Az eredeti szerződő kifizető helyébe lépő biztosított magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által juttatott vagyoni értékből a biztosított által fizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész [Szja-tv. 28.§ (2) bekezdés a)pont].

Példa ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

14/19

2013.03.27.


A visszavásárlás utáni adókötelezettség megállapítása A kifizető a magánszemély javára teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítást köt. A kifizető a szerződőváltás időpontjáig 100 egység adómentes biztosítási díjat fizet. A szerződéskötést követő későbbi időpontban a biztosított magánszemély az eredeti szerződő kifizető helyébe lép. A magánszemély (szerződőként) 20 egység biztosítási díjat fizet az általa kezdeményezett visszavásárlás időpontjáig. A visszavásárlási összeg a visszavásárlás végrehajtása előtt: 120 egység (az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a biztosításon nem képződik hozam, és a biztosító költséget nem von le). Elsőeset: a magánszemély a teljes összeget visszavásárolja Az egyéb jövedelem: 120 egység (biztosítói teljesítés)–20 egység (magánszemély által fizetett biztosítási díj)=100 egység. Második eset: a magánszemély két részleges visszavásárlással szünteti meg a biztosítást Az első részleges visszavásárlás során a visszavásárlási összeg: 80 egység. Mivel a 28.§ (2) bekezdése részleges visszavásárlás esetén nem rendelkezik a bevételt csökkentő tételek (magánszemély által fizetett díjak, adóköteles biztosítási díjak) figyelembevételéről, ezért kétféle módszer is elfogadható: Egyéb jövedelem (az első számítási módszer szerint): 80 egység–20 egység=60 egység (a biztosító a magánszemély által fizetett biztosítási díj teljes összegét már az első visszavásárlásnál figyelembe veszi). Egyéb jövedelem (a második számítási módszer szerint): 80 egység–13,3 egység=66,7 egység (a biztosító a magánszemély által fizetett díjból az aktuális visszavásárlási összegnek a teljes visszavásárlási összeghez arányuló részét veszi figyelembe csökkentő tételként). A második részleges visszavásárlás során a visszavásárlási összeg: 40 egység. Egyéb jövedelem (az első számítási módszer szerint): 40 egység–0 egység=40 egység (a magánszemély által fizetett, csökkentő tételként figyelembe vehető díj már nincs, ugyanis azt a biztosító az első részleges visszavásárlásnál teljes egészében figyelembe vette). Egyéb jövedelem (a második számítási módszer szerint): 40 egység–6,7 egység=33,3 egység (a biztosító a magánszemély által fizetett biztosítási díj kivont díjtartalékkal arányos részét veszi figyelembe csökkentő tételként). Mint az látható, mindkét módszer alapján – összességében – a 100 egység kifizető által fizetett adómentes biztosítási díj adózik egyéb jövedelemként.

A visszavásárlással összefüggésben a következőkre érdemes felhívni a figyelmet. Bár a 28.§ (2) bekezdésének záró mondatrésze („továb b á az egyéb jövedelmet adóköteles b iztosítási díjként lehet figyelemb e venni a b iztosító továb b i teljesítése adókötelezettségének megállapításakor”) elviekben a 28.§ (2) bekezdésének a)pontjára is vonatkozik, többszöri (részleges) visszavásárlás esetén e szabályt nem kell (nem is szabad) alkalmazni: mindig az aktuálisan kivont összeg adózik, és a korábban kivont, egyéb jövedelemként adóköteles összeget az aktuális kivonás adókötelezettsége megállapításának során figyelmen kívül kell hagyni. Ellenkező esetben adóztatandó jövedelemrész kerülne ki az adóztatás alól. ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

15/19

2013.03.27.


Az előzőekben említett (visszavásárlás, részvisszavásárlás, azaz tényleges pénzkivonás miatti) egyéb jövedelem utáni adóelőlegre az alábbiak vonatkoznak. Leírásuk előtt azonban tisztázni kell ezen egyéb jövedelemre vonatkozó eho-szabályokat. Amennyiben a biztosító – 2012. december 31-ét követően – az Szja-törvény 28.§-ának (2) bekezdése szerint egyéb jövedelemnek minősülő kifizetést teljesít, e jövedelem után – feltéve, hogy a jövedelem megszerzésének időpontja a teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás megkötésétől (de legkorábban 2013. január 1-jétől) számított 10 éven belüli időpontra esik – az Ehotörvény alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni [Eho-törvény 3.§ (1) bekezdés és 3.§ (7) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy az említett kifizetés (jövedelem) vonatkozásában a biztosító nem minősül kifizetőnek, ezért az eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli. Figyelembe véve, hogy a magánszemély által fizetendő eho költségként történő elszámolására a magánszemély nem jogosult, továbbá, hogy az eho összege – belföldi biztosító által történő jövedelemjuttatás miatt – a magánszemély részére adókötelezettség nélkül nem megtéríthető, ezért a személyi jövedelemadó-előleg megállapítása során az Szja-törvény 47.§-ának – 2013. január 1-jétől hatályos – (5) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell. Az előzőekre tekintettel – az Szja-törvény 47.§ (2) bekezdés a) pont aa) alpontja rendelkezését is figyelembe véve – a 28.§ (2) bekezdése szerint megállapított bevétel 78 százaléka minősül adóelőleg-alapként figyelembe vett jövedelemnek a 47.§ (5) bekezdése alapján. A biztosítást visszavásárló magánszemély az egyéb jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást az éves személyi jövedelemadó-bevallásában rendezi [Eho törvény 11.§ (8) bekezdés]. 2.2.Egyéb jövedelem keletkezése pénzkivonással nem járó esetekben A törvényben nevesített – pénzkivonással nem járó – két szerződésmódosítás esetén [biztosított-csere alkalmával, illetve a teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás határozott tartamúvá történő átalakításakor] ugyancsak egyéb jövedelem keletkezik [Szja-tv. 28.§ (2) bekezdés b )pont]. 2.2.1.Biztosított-csere Biztosított-csere esetén – a biztosítási szerződés módosításának időpontjában – egyéb jövedelemnek minősül az eredeti biztosított magánszemélynél a biztosított-csere időpontjában aktuális visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész. A törvény az eredeti biztosítottat jelöli meg jövedelmet szerző személynek, de szükséges megjegyezni, hogy a biztosításból – a biztosítási jogviszony jellegéből fakadóan – a biztosított-cserével éppen kikerülő biztosított e jogviszonyból jövedelmet nem fog szerezni, viszont az új biztosított előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy a biztosításban felhalmozódó összeg birtokosa legyen. A szerző szakmai meggyőződése szerint az új rendelkezéseket erre való tekintettel szükséges lesz majd pontosítani. E sorok írója úgy látja, hogy az Szja-törvény 28.§-ának (2) bekezdésében a biztosított-cserére vonatkozó szabályt kizárólag egyedi biztosítások esetében kell alkalmazni, kollektív (csoportos) biztosítások (ideértve az olyan csoportos biztosítási jogviszonyt is, ahol az erre vonatkozó szerződés rendelkezéseiből egyértelműen kiderül, hogy a kvázi egyedi szerződések egy kollektív biztosítás elemei) esetében nem, hiszen teljesen életszerű, hogy a csoportképző ismérvnek már meg nem megfelelő magánszemély kikerül a veszélyközösségből (a csoportos biztosítás biztosítottai közül), vagy a csoportképző ismérvnek megfelelő magánszemély bevonásra kerül a veszélyközösségbe. 2.2.2.Az életbiztosítási szerződés határozott tartamúvá átalakítása A kifizető által magánszemély javára kötött, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítást mind az eredeti szerződő kifizető, mind az eredeti szerződő kifizető helyébe lépett biztosított magánszemély határozott tartamúvá alakíthatja szerződői státuszuk időszakában. Az átalakítást követően az életbiztosítás – halálesetre és elérésre is szóló – vegyes életbiztosítássá alakul (amely biztosítás a biztosítási tartam végén lejárati szolgáltatást is nyújt). Kifizetői tartammódosítás esetén – tekintettel arra, hogy az életbiztosítás már nem felel meg az Szja-törvény 1. számú mellékletének 6.9. alpontjában szereplő feltételnek – a kifizető által a tartammódosítás időpontjáig megfizetett összes adómentes biztosítási díj a tartammódosítás időpontjában egy összegben válik adóköteles biztosítási díjjá. Ez az adóköteles biztosítási díj a kifizetőnél egyes meghatározott juttatásként adóköteles. A kifizető által a tartammódosítást követően fizetett biztosítási díj ugyancsak egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az előzőekre tekintettel kifizetői tartammódosítás esetén az Szja-törvény 28.§-a (2) bekezdésének b )pontjában szereplő ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

16/19

2013.03.27.


szabályt nem kell alkalmazni (ebben az esetben egyéb jövedelmet nem kell megállapítani). Amennyiben a teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítást az eredeti szerződő kifizető helyébe lépő biztosított magánszemély alakítja határozott tartamúvá, a 28.§ (2) bekezdés b )pontjában szereplő szabályt alkalmazni kell. Ekkor a visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész minősül egyéb jövedelemnek. A 28.§ (2) bekezdés b )pontjában nevesített szerződésmódosítások (biztosított-csere, a szerződés határozott tartamúvá történő átalakítása) közül a magánszemély általi tartammódosítás esetén fordulhat elő, hogy a későbbiekben a 28.§ (2) bekezdés a)pontjában szereplő szabályt is alkalmazni kell: a biztosított magánszemély az eredeti szerződő kifizető helyébe lépve (a szerződőváltás nem adóztatási pont) az életbiztosítást határozott tartamúvá alakítja [adóztatási pont a 28.§ (2) bekezdés b )pont alapján], majd a tartammódosítást követően visszavásárlást hajt végre [adóztatási pont a 28.§ (2) bekezdés a)pont alapján], vagy elérési (lejárati) szolgáltatásra válik jogosulttá. Ebben az esetben ugyanakkor alkalmazni kell a 28.§ (2) bekezdésének záró mondatában szereplő rendelkezést, mely szerint az „egyéb jövedelmet adóköteles b iztosítási díjként lehet figyelemb e venni a b iztosító továb b i teljesítése adókötelezettségének megállapításakor”.

Példa

Nézzük át a szabályok alkalmazását az előbb példaként említett biztosítási események sorozatára. A kifizető a II.rész szerinti életbiztosítást köt a magánszemély javára. A kifizető a szerződőváltás időpontjáig 80 egység biztosítási díjat fizet. Ezt követően a biztosított magánszemély az eredeti szerződő helyébe lépve 20 egység biztosítási díjat fizet a tartammódosítás időpontjáig. A tartammódosítás időpontjában a visszavásárlási érték 100 egység. Ezt követően egy még későbbi időpontban a magánszemély megszünteti (visszavásárolja) a biztosítást. A visszavásárlási érték a visszavásárlás időpontjában 120 egység. 1.Szerződőváltás: nem adóztatási pont. 2.Magánszemély általi tartammódosítás: adóztatási pont a 28.§ (2) bekezdés b )pont alapján. Egyéb jövedelem: 100 egység (visszavásárlási érték)–20 egység (magánszemély által fizetett biztosítási díj) = 80 egység. 3.Magánszemély általi visszavásárlás: adóztatási pont a 28.§ (2) bekezdés a)pont alapján, figyelemmel a 28.§ (2) bekezdésének záró mondatára. Egyéb jövedelem: 120 egység (biztosítói teljesítés)–20 egység (magánszemély által fizetett biztosítási díj)–80 egység (egyéb jövedelem adóköteles biztosítási díjként figyelembe véve)=20 egység. A példában jól látszik, hogy a kifizető által adómentesen fizetett 80 egység és a befizetéseken képződött 20 egységnyi hozam egyéb jövedelemként adóztatásra került, míg a magánszemély saját befizetése után adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A 28.§ (2) bekezdése szerinti egyéb jövedelemmel összefüggésben a biztosítónak akkor is a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint kell eljárnia, ha tényleges kifizetés nem történik [a 28.§ (2) bekezdés b )pontja szerinti esetekben erről van szó]. Azaz, a biztosítónak meg kell állapítania a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét, illetve arról igazolást kell kiállítania. Az egyéb jövedelem utáni személyi ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

17/19

2013.03.27.


jövedelemadó-előleget a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell a magánszemélynek megfizetnie (Szja-tv. 46.§). A magánszemély az egyéb jövedelem utáni százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az éves személyi jövedelemadó-bevallásában rendezi [Eho törvény 11.§ (8) bekezdés]. 3.A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás Az Szja-törvény 84/W.§-ának (3) bekezdése alapján, ha a biztosító 2012. december 31-ét követően olyan teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy a 2012. december 31-ig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre az Szja-törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb. A kifizető által magánszemély javára – 2013. január 1-je előtt – kötött teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások esetében 2012. december 31-ét követő biztosítói teljesítés esetén a magánszemélyt választási lehetőség illeti meg: amennyiben a kifizető által a magánszemély javára 2012. december 31-éig megfizetett, a díjfizetés időpontjában adómentes biztosítási díj után a magánszemély egyéb jövedelemként megfizeti az adót (és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást), úgy a 2012. december 31éig fizetett díjra és annak hozamára a kamatjövedelem szabályai alkalmazhatók. Adófizetés hiányában a kifizetés egyéb jövedelemként adóköteles. Az e biztosításra 2012. december 31-ét követően fizetett biztosítási díj és annak hozama kivonása révén kizárólag egyéb jövedelem keletkezik. A 28.§ (2) bekezdés b )pontja szerinti esetekben (biztosítói kifizetés hiányában) a 84/W.§ (3) bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezés nem alkalmazható. 4.Az egyéb jövedelmet terhelő kedvezményes mértékű egészségügyi hozzájárulás Az írásunk II. részében említett életbiztosításokból származó egyéb jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem a biztosítónak, hanem a magánszemélynek kell megfizetnie. Főszabály szerint az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalék. Ha azonban a jövedelem megszerzésének időpontja az életbiztosítás megkötésétől – de legkorábban 2013. január 1-jétől – számított 10 évet követő időpontra esik, az egészségügyi hozzájárulás mértéke csak 14 százalék [Eho törvény 3.§ (7) bekezdés]. E szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2013. január 1-je előtt kötött életbiztosítások esetében a 14 százalékos eho-mérték 2023. január 1-jétől alkalmazható, míg a 2012. december 31-ét követően kötött életbiztosítások esetében a 10 évet a szerződéskötés időpontjától kell számítani. Ezen életbiztosításra a „kimeneti oldalon” biztosított kedvezmény azt a célt szolgálja, hogy a jogviszony szereplői (szerződő kifizető, biztosított magánszemély) a teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítást viszonylag hosszú távon – legalább 10 évig – fenntartsák. III.Egyéb, a biztosításokkal összefüggő módosítások 1.A mezőgazdasági őstermelő által kötött biztosítás Az Szja-törvény 2012-ig hatályos szabálya alapján a mezőgazdasági őstermelő költségként számolhatta el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díját, az életbiztosításnál feltéve, hogy az őstermelő e címen nem vett igénybe adókedvezményt (a 2012-ben hatályos Szja-tv. 3. számú melléklet I. fejezet 8. pont). 2013. január 1-jétől e pontban a „kockázati élet- és balesetbiztosítás” megfogalmazás „kockázati biztosítás”-ra módosult (amely megfogalmazásba a kockázati élet- és balesetbiztosításon kívül a kockázati betegségbiztosítás is beletartozik), ugyanakkor az adókedvezményre történő hivatkozást (biztosítási adókedvezmény hiányában) hatályon kívül helyezték. Az új szabály alapján a mezőgazdasági őstermelő saját magára nem köthet teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítást, tekintettel arra, hogy ezen biztosítás az Szja-törvény fogalmi rendszerében nem minősül kockázati biztosításnak (Szja-tv. 3.§ 91. pont). 2.Az egyéni vállalkozó által kötött biztosítás Az Szja-törvény 2012-ig hatályos rendelkezése alapján az egyéni vállalkozó költségként számolhatta el az olyan biztosítás díját, amelynek biztosítottja az alkalmazott (Szja-tv. 11. számú melléklet I. fejezet 5. pont). 2013. január 1jétől e rendelkezés úgy módosult – a kialakult jogértelmezésnek megfelelően, amely jogértelmezés összhangban van a társaságiadó-alanyok esetében alkalmazott költségelszámolással –, hogy az egyéni vállalkozó csak abban az esetben számolhatja el az alkalmazott javára kötött, kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítás díját, ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

18/19

2013.03.27.


amennyiben a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó. Az Szja-törvény 2012. évi szabálya alapján az egyéni vállalkozó költségként számolhatta el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díját, az életbiztosításnál feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt (a 2012-ben hatályos Szja-tv. 11. számú melléklet I. fejezet 9. pont). 2013. január 1-jétől e pontban a „kockázati élet- és balesetbiztosítás” megfogalmazás „kockázati biztosítás”-ra módosult (amely megfogalmazásba a kockázati betegségbiztosítás is beletartozik), ugyanakkor az adókedvezményre történő hivatkozás (biztosítási adókedvezmény hiányában) hatályon kívül került. Az új szabály alapján az egyéni vállalkozó sem köthet magára teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítást (mint ahogyan más vegyes biztosítást sem), miután e biztosítások az Szja-törvény fogalmi rendszerében nem minősülnek kockázati biztosításnak (Szja-tv. 3.§ 91. pont). 3.A kifizető által kötött felelősségbiztosítás díja A kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás (az ún. felelősségbiztosítás) esetében a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a károsult részére teljesít kifizetést, vagyis ezen biztosításoknál a biztosított magánszemély (a károkozó) a biztosító szolgáltatására soha nem válik jogosulttá. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében az Szja-törvény bevételre vonatkozó meghatározásánál indokolt kimondani, hogy az előbbi biztosítás kifizető által fizetett díja formájában a biztosított magánszemély (a károkozó) a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt [Szja-tv. 4.§ (2a) bekezdés b )pont]. 2012-ben e szabályt az Szja-törvény 1. számú mellékletének 6.3. alpontja tartalmazta.

CompLex Kiadó Kft.

© CompLex Kiadó Kft. - Minden jog fenntartva. | design/fejlesztés virgo

ado.hu/szaklap/ado-lap/2013-6/a-biztositasok-2013-evi-szemelyi-jovedelemado-szabalyai

19/19

A biztosítások évi személyi jövedelemadó-szabályai

Recommend Documents