9a 4-

QL 461 .R873

ENT

/9a 4-

<'

jo/L.

3 9C

461

R873 ENT

Eiu. Sqc

m

eh.

m

ROVARTANI LAPOK

m

m m m ü

HAVI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra.

* D*-

BED

ALBERT D R CHYZER KORNÉL B!RÓ LAJOS D«- ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR -

Mi KÖZREMKÖDÉSÉVEL

*3

&ti

SZERKESZTIK

A.

AIGNER LAJOS

és

CSÍKI

ERN.

m m

Mi

m W*?*fe^

m m

BUDAPEST, 1904. A

ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSEGE IV'

vlegjelenik

MOLNÁR

-

minden hónap els napján,

U T CZ A

És

KiADÖHIVATALA

"i-4

július és augusztus

Elfizetési ára egész évre 8 kor.

havak kivételévsl

Tartalom. hazai Melanargiák, Irta A. Aigner Lajos Ujabb adatok Magyarország bogárfaunájához Irta Csiki Ern Adalék Vasmegye lepke- faunájához. Irta Ulbrich Ede Csajkók párviadala. Irta Hajóss József. (Ábrával.) A Hyperinik monographiája. Dr. Petri Károly munkájának

A

1

,

Irta Csiki

Ern.

4 8 11 ismertetése.

....

.

12

bogáncspille vándorlása. III. Irta Albertini Géza, Dr. Fiseher Herminius, Bezsilla Samu, Szomor József, Dahlström Gyula, Merkl Ede, BudakerG.

A

Iö

Károly Külön félék Saturnia hybrida major. Irta A. Aigner Lajos Rntomologiai eladások

18 •

Hernyónak védköntöse. Sáskák petézése Angolország lepkefaurája A fülbemászók és egyenes szárnyúak magánrajzát A rovarok felezédulázása. Magyarország lepkéi

,,......

.

A

20 20 21 21 21 -2 22-

Természettudományi Társulat állattani minden hónap els péntekén (VIII., Eszterházytart. Vendégeket szívesen lát.

magy.

kir.

szakosztálya utcza

16.)

ülést

Kedvezmény. Az

még

1897., 1898., 1899., 1900., 1901. és 1902-iki teljes

szolgálhatunk. Új

elfizetk

kötetekbl csak egyes áron kaphatók

:

I.

fele

példány

áll

kötet 10 kor.,

II.

áron

évfolyammal

Az elbbi rendelkezésre; ezek következ és III. kötekötet 6 kor., Az kaphatják.

I.

tet készpénzben visszaváltjuk.

Az elfizetési összegek

kiadóhivatalunkhoz

(IV, Molnár-utcza

czímzendök.

24.)

mLmzmzmzmzmzmzmzmzmtmzmzm Jr3og-árg-yüjtk:oelc!

I

I

Matusovits j$* I

I

jSÍ !

I

*W

Lj

Péter

nogar-praeparalo

szabadalmazott

folyadéka, mely megóvja a bogarakat a megbüdösödés-

fbb

tol,

penészedéstl és

(az

1892. évi pozsonyi kiállításon arany éremmel kitün-

tetve)

Lux

ízeiben

hajlíthatókká

teszi,

Muzeum-körut

7.,

Mihály drogua-üzletében 2 koronás, 8 kor. 80

fil-

kapható

léres és

Budapesten, IV.

9 kor. 40

sose&r.ssciiscso

ker..

filléres

palaczkokban.

*

A

Melanargiák,

hazai Irta

A. Aigner Lajos.

:

A Melanargiáknak, e szép fekete-fehér pillangóknak három a Galatea, Larissa és a Japygia-nak honos hazánkban, t.

faja

i.

egyik fajváltozata.

A Galatea

országszerte igen gyakori hegyi

L.

többnyire 45

— 58

erdei réte-

s

mm.

nagyságú, mm., péklányoknál, vagyis általában valamivel nagyobb a németországi melyek csak 43— 50 mm. érnek el. Színe rendszerint fehér, gyakran azonban, kivált Isaszegh és Peszér homokos talaján oly sárgás tünet, mint az olasz pélken

;

elvétve

csak

36

dányok.

Nagvobb az Ez a

eltérés a

A

nstény fonákján

a világos sárgásbarnától a kávésbarnáig fekete)

aránylag igen

tény,

rajzzal,

úgy hogy

:

alul

változik,

fekete

rajzú

rajz

rajzele-

holdjai-

a színezés

sötétebb fehér

barna

nstény

ritka.

Gyakrabb jelenség az melynek alsó szárnya

sárgás

fekete

számos esetben az összes azonban a szegély fehér foltjai es

mekre kihat, gyakran nak elnyomásában is nyilvánul. (nem

kiterjed

többé-kevésbbé

kiterjedés

tekintetében.

oly, valamivel alul

késbb

egyszín

fehér

megjelen nsvagy

halvány-

az ab. leucomelas Esp.

és savók melynek rajza Fiúménál inkább feketés barna, mint fekete Ez az alak északon ritkább, déli tájakon mind gyakoribbá válik, elannyira, hogy ott a különösen sötét példányok fordultörzsalakot szinte helyettesíti

Sötétebb példányok, melyeken a fekete

szélesebbek, a var. procida

Hbst.-hez

szegélyek

tartoznak,

;

nak el Mehádiánál és Orsovan. Mindkét helyen, úgyszintén Nagyszeben és Fiume környékén akad a procida közt oly nstény, mely alul ép oly fehéres és Az ettl való megkülönböztetés rajztalan, mint az ab. leucomelas. is,

ezéljából ezt az alakot

elször Fiúménál > Rovartani

U

figyelte

b r i c h Ede hazai lepkész után, ki azt meg, ab. Ulbrichi-nek kívánom elnevezni.

1

Lapok«, 1904. január hó.

A

2

Még

Aigner Lajos

melyeknél

inkább elsötétedett példányok,

a

fehér szín

van n3 omva, az ab. turcica O.-hoz vezetnek, a mely csak Carlopagonál lép fel, különben a Balkán lakója. A törzsalak közt igen ritkán jelentkezik az ab. Galene O., az alsó szárny fonákján szem nélkül. Csupán Lipiken és Pécsett

még

jóval inkább

r

el

meg.

figyelték

Más

alaknál, melyet

Budapesten és Hunyadmegyében

tünk, a különben csak az apex, vagyis

szemfolt

a felületen

is

jelentkezik

lev szemek

szárny fonákján

a

többnyire kék magot mutatnak-

elfordul az ab. Ieucomelas-ná\ procida-ndl

A

is

var.

szintúgy

;

felületen

észlel-

fonákján

sejt

5.

látható

a nsténynél az alsó

válnak és

láthatóvá

is

Megjegyzend, hogy mindkét jelleg a kék szemfoltok

is,

pedig a var.

találhatók.

U

procida-nak igen érdekes példányát fogta

1

b

r

i

c

h

Ede

Tárcsa fürdhelyen (Vasm.) 1901. július 20-án. Ez tökéletes ellentéte az ab. auiarginata Metz.-nek, melyen az alsó szárny szegélyvonala teljesen hiányzik, úgy hogy a nagy szegélyholdak megszakítás nétkúl a rojtig érnek. A tárcsái példányon ellenkezleg teljesen

hiányzanak a szegélyholdak, úgy

a keskeny középsávtól

megszakítatlanul

igen megfogyott fehér tbeli

fels szárnyon

tés a

nemcsak az

foltjai

füstös behintések.

még

ersebben

igen megfogyott tbeli

tn

sejtbeli

ö.

folt,

és 2. sejtben

1.

±

sejtben

elkülönítve.

lev

lev

melyben

hanem

két

Fonákja

fúlt is

csak

A Pécsett

Oberth

állni.

el-

Csupán

az

vonal

fekete

ü

r

Ez

által

de

;

van

ahhoz a

hasonlít

(Études XX. illeti

folt

egészen

pl.

meg

2.

fig.

a tárcsái

is.

törzsalaknak ehhez hasonló ;

mennyiben

a

az eredeti fehér színt

homályos

adja s azt ab. melania-nak nevezi.

példányt

a fürtös behin-

csaknem

sötétebb a rendesnél és

példányéhoz, melyeknek rajzát 17.)

a

az

;

a többi fehér

szokott

meg

foltok tartják

Ez

mutatkozik,

folt,

szem

a

fekete szín

középsávnak a

valamint a fehér

többé-kevésbbé füstös behintés, kivált

is

a

lev

és 8. sejtben

7.

folt,

hogy a

a fehér rojtig terjed

példányát

ennél az alsó szárny szegélye

fehér pontok és holdak

nem

Frigyes

színezés

igen sárgás

állnak.

A

fogta

rendkívül

Viertl

széles

Csepelszigeten pedig

A.

s

abban

C

e r v a

példányt fogott, a melynek ösz-

szes rajzai fakó barnák, homályosak.

Larissa H. G. jóval világosabb var.

csak Fiúménál és a Velebitben Carlopagoig

Herta H.

G.

csak

ép úgy mint a törzsalak Fiúménál,

éri

el,

rát

nyugat és észak

felé.

Carlopagonál röpül,

;

a itt

elterjedésének véghata-

Valóságos hazája Kis-Ázsia.

A

Japygia

hiizai

Melanargiák.

3

a délolaszországi

Cyr.-nél,

rajzok kiszélesedtek, sávszerek, kivált félholdjai

pettyekké zsugorodnak és igen sekélyek

szemei

a fekete szegélylvel egybefolyó

A

is

rajzokat mutat, félholdjai szintén sekélyek

Hazája

körül.

veszi

Oroszország.

délkeleti

A kaukázusi

valamivel nagyobb, világosabb,

azonban

még

kisebb,

a törzsalaknál

Mindezektl országi var.

az

rajzai

Atfopos Hb.

var.

algiri

már

befelé

Spanyolország és caucasica Nordm.

sötétebb.

is

megközelít orosz-

és a szintén sötétebb, a törzsalakot

Süwarovms

melynek

alak,

var.

alak,

míg

állnak.

az alsó szárny szemei

:

Francziaország,

déli

az alsó szárny

;

még miniig sávszer

a kiszélesedett szegélyben állnak, mely

még nem

összes

melyeknek

keretben

fekete

CLeanlhe B. valamivel gyöngébb, de

var.

az

törzsfajnál

a szegélyeken,

Hbst.-tl lényegesen és állandóan elüta hazai

vonalszerek, szegelvhokijai

mindig

egészen

egyszer vonallal hataioltak, magasan íveltek és az alsó szárnyon befelé hegyesedk itt a szemek sora a szegélylvel nincsen összekötve és többnyire elkülönített szemekbl áll, melyeket fehérek,

;

olykor füstös szakág

fz

egybe.

Mindezeknél fogva hazai

alakunkat

az

Odesszánál

és dél-

irányban Perzsiáig, Turkesztánig és Szibériáig elforduló var.

keleti

SÍtU>aroviüs-tó\ elkülönítendnek és régebben használt vár.

Hb. neve

Clotho

önálló válfajnak tekintendnek vélem.

alatt

A var. Clolho Hb. szerfölött lokális. Budapest közvetlen köraz egyedülit, melyrl nyékén evek eltt fogtam egy példányát

—

tudomásom déli

Gödölln homokos

van. Állítólag

irányban,

Peszer

P.

is

fogták egy ízben. erdei

talaján,

Ellenben

réteken gyakori

egész június havában és bizonyara hasontalaj és növényzet inas

helyeken

alföldi

is

tenyészik.

Nagysága, kiterjesztve,

49—96 mm.,

fekete vonalainak

ama

kiszélesbítésében

csipkés vonalra nézve, mely

fehér kerek foltot képez

s

onnan

a

fels

a

kivált

Különösen

nyilvánul.

a

mm.

kivételesen csak 40

Rajz tekintetében igen változó, a mi

mells szegélyen bels szegélyig

szárny áll

ez

apró, belül lefut.

Ez a

vonal helyenkint többnyire foltokat alkot, de csak igen ritkán szélesedik

kerek

ki

folt

valóságos sávvá, mely esetben a mells is

szegélyen

allo

feketével van kitöltve.

Szintoly változó

ama

rövid vonal

mely

is,

eltt a mellstl a küls szegélyig húzódik szemet magába foglalja, olykor azonban 1

—

az

s '2

5.

sejtben allo

apró pettyig eltnik.

Kevésbbe változók a tter csipkés vonalai dott vonalak, melyek a szegélybeli félholdakat

Szárny hegye

a

s

a

megvastago-

körülfogják.

Ezek

C'iki

4?

ritkán jelentkeznek

egyszer vonalak melynek

kívül ritka az oly példány,

vonalakból sejt

áll.

Ern.

alakjában,

összes

Igen ritkák az oly példányok

is,

hogy rend-

úgy

mintegy csupa

rajza

melyeknél

az

Ib.

egészen fehér.

Az

alsó szárny csekélyebb

vagy

rajza néha részben

mértékben

egészen

Középterének

változik.

körvonalakból

A

áll.

szem-

foltok kerete olykor igen megszélesedett és egymásba olvadó, úgy hogy valóságos sávvá válik gyakrabban azonban teljesen eltnik, mely esetben a szemek magva is megkisebbedik vagy elhomályosodik. Néha csak egy szem látható, míg a többi közül csupán 1 ellenben akad szerfölött ritkán oly pél2 van némileg jelezve dány is, melynél a 4. sejtben is mutatkozik szem, holott ebben a sejtben semmiféle más Melanargia-nak nincsen szemfoltja. Mind;

—

;

ezen alakoktól eltérk az oly példányok, melyeknél mindkét szárny

szem foltjai, az apexé

is,

teljesen

eltnnek, vagy

észrevehetk.

alig

Ujabb adatok Magyarország bogárfaunájához. (5.

pótjegyzék a faunakatalogushoz.)

Csíki

Irta

Utolsó pótjegyzékem

számát

tekintélyes

Ern.

megjelenése óta hazánk területén elég

*)

találták a

faunánkra

új

fajoknak

és

zatoknak, úgy hogy czélszernek láttam azok jegyzékét

A faunánkból

bocsátani.

ismeretes alakok

hazánk

rapodik, tehát mindezideig

száma

területérl

fajváltoitt

közre-

128-al gya-

így

7377

bogárfajt és

-fajváltozatot ismerünk.

Cicindela

soluta Dej. ab. nigra

Beuthin

—

II.

Székes-

fehérvár.

C

a

r

a b u s

Német-Bogsán

Ullrichi

Kollari

;

Germ.

var.

Beuth.

—

VI.

Reitt.

—

VI.

negotiiiensis

var.

Pali.

minutns

Resicza.

Nebria velebiticola Reitt. — Vll. Velebit. B e m b d u m fasciolatum Duft. var. asceudens i

III.

i

Trencsén, Beszterczebánya, Tátra, IV. Mármaros

K. Dan.

—

III.

Say)

III.

Tátra, IV. Mármaros,

— 1)

Tátra

;

Redtenbacheri

Rovartani Lapok, IX. 1902.

p.

35.

V.

Dan.

Radnai

;

{affme

K. Dan.

ab. axillaris

Redtb.

havasok,

nec

Brassói

Ujabb adatok Magyarország bogárfaunájához.

hegység,

Bucsccs,

Propástia,

Guraró, VI. Mehádia

—

nense La Brul.

T

u

e c h

r

Kékk

IV.

rhilensis

s

Kerczi-hegység,

Bulea-tó,

—

complanatum Heer

;

(Nógrád

Kaufm.

5

Croatia

VII.

Negoi,

jorda-

;

vni.)

Ganglb.

{parengensts

1.)

i.

—

V. Paring, Petrozsény.

A nop hth

a

1

u

ni

Bielzi

s

transsylvanicus Csiki

var.

Seidl.

Homoród-Almás

V. Keresztényhavas, Rozsnyói hegység,

-

—

hungaricus Csiki

gyas)

;

Csiki

—

(Var-

Denbeliamis

;

V. Zernest (Vleduska völgye).

Plocionus Brachinus A

barlang

Aggteleki

III.

g a b u

(Dej.) pallens

regalis

s

—

Fabr.

Pápa.

II.

V.

Petri

Kerczi

—

1.

Budapest.

hegység,

(Lakucz,

crepitans L. var. strepitans Duft.

Bulea-tó.)

Eunectes

fEr.) sticticus Linn.

Hydraena nigrita Germ. Mycetoporus impenalis Quedius

—

L a h o b u m Taxi Bernh. Amphichrou ni hirtellum r

t

i

Budaörs

I.

szöd (Ehmann

II.

S var.

i

1

—

A

t

o

ni

a

r

IV.

—

Bernh.

—

a grandicollis Bris.

Syncalypta

VI.

Mehádia

;

havasok gibbida ;

analis var. Deubeli

—

III.

Tribecs

bucephaliis

Ganglb.

Er.

\

rrhus

nigricollis Luc.

;

carniolica Ganglb.

(Seminolus) regalis

Herkulesfürd.

Platysoma )

;

Budapest.

mouilis Fabr. var.

lineare Er.

Astacops Bernh. nec. Boisd.

— -

—

Steff.

V. Radnai havasok: filula Linn. var.

l

Croatia

VII.

ni.)

Laemophloeus

B

—

V. Radnai havasok.

Rákos-Keresztur, VI. Mehádia

—

tibialis

;

sutnralis Motsch.

— V. Radnai

— VI.

I.

I.

Koca.)

Mehádia. 1 )

VI.

Ferttó

II.

Küst.

italica

.

Lathridius nodifer Westw. — Cyllodes ater Hbst. var. mficollis (Nyitra

—

Mármaros.

Er. var. mehadiensis Ganglb.

Holdh.

VII. Velika (Ieg.

F.)

—

Reitt. i

Mehádia.

VI.

Heer --

interruptus Steph. var.

p h a lunata Fabr. vai

carpathica

VI. Mehádia.

(Csiki).

Necrophorus

—

—

V. Negoi, Paring.

t

—

Király-Helmecz.

IV.

A s a c o p s (Bernh.) mehadiensis Keiehenbachia Breiti Holdh, Aubé

Német-Bogsán.

VI.

Bernh.

—

decoratus Petri

—

III.

—

Pécs.

II.

VII. Croatia.

var. laevigatus Ganglb.

lierculeanus

Ganglb.

Tátraszéplak, V.

—

Tihucza.

Carcinocephahis Bernh. nom. nov.

Csiki

fi

H locsa

s

i

e

t

;

—

Gnathoncus

Kug.

suturifer

var.

ovatus Linn.

var.

—

Reitt.

—

ruficapillus Brul.

A

társaságában.

törzsfaj

Ap hódi us I.

Budapest.

I.

roUindaius

Onthophagus

Ka-

I.

Dics-Szent-Márton,

V.

Budapest.

I.

I.

Budapest,

I.

—

Laco Mars.

;

—

qmuli imactilatus Linn. var. Pelopis Mars.

r

stigmosíis Mars.

Nagyszeben

Ern

Linn.

snbterraneus

var. fuscipennis

Muls.

—

Budapest; haemorrhoidiilís Linn. var. satiguinolentus Hbst. inquinains Fabr. var. titír Budapest, Isaszegh. IV. Sárospatak ;

—

btlus Panz.

—

Komárom

II.

Komárom,

II.

Azar, S.-A.-Ujhely

Kenése, IV. Tokaj

;

r

Sz.-Olyk-i

—

c h

i

;

—

Tokaj

IV.

—

IV.

Bártfa

Kis-

—

II.

luridus

;

Budapest.

I.

—

Muls.

iuterruptus

Panz.

IV.

Schilsky

Hbst. és var. apicalis Muls.

—

—

Muls.

var. similis

var. apicalis Schilsky

dnbius Mils.

vir.

;

Germ.

u s fasciatus Linn. var.

i

var. ceutrolineatus

;

vicimis

var.

bigutiaius

Fabr. var. variegatus

T

Panz.

tristis

;

Tokaj

IV.

IV.

var. [mlchellus Rossi

;

Mez-Laborcz.

IV.

Tra c h y C

a n

t

ha

fragariae

s r

i

s

hang

Malachius

irica Csíki

a/fmis

Mén.

Zágráb.

Ochina

—

Bris.

bicolor Jsiki

—

Budapest,

I.

—

I.

VII.

—

Krauss

coucolor

var.

Pécs.

II.

Budapest. VII-

Vinkovce.

Schistoeerus (Lesne) bimaculatus Oliv. — VI. Budapest. Blaps Millert Seidl. -Budapest O o r r h y n c h u s juglandis Apfb. —

Bánság.

I.

t

Petri

—

I.

i

V.

;

amplus

Brassó.

Lepyrus armatus Weise — Ferttó Hypera comala Boh. var. bihavica Petri II.

ség; var. carpathica Petri nai III.

havasok

Pozsony

fiumana

;

—

Petri

Kárpátok; minuta

—

Krauss P hy

sok;

t

-

o n o

I.

területén, Petri

;

—

ni

u

s

(Cap.) deiitatns Petri var.

obscurus

—

traussylvanicus

különösen Erdélyben VI.

—

Y. Rad-

viennensis

;

Cap.

—

I.

Herbst Bihar-

;

Fiival dszkyi Petri

Budapest;

Biharhegy-

I.

i

palnmbaria Germ. var. coarctiV. Barczasági hegyek, VI. Herkulesfürd.

cariiiieollis Strl.

resztényhavas

—

Bonvouloiri

elegáns Boh. var.

;

hegység, V. Erdély, VI. Báziás eollis

VIII.

Fiume

-

Pet;

Bánság.

;

Petii

VI.

Petri

—

—

Radnai

V.

V. Paiing,

hava-

Púj, Ke-

Mehádia cnnniiuis Petri Magyarország egész ;

—

Kogenhoferi

Ferr.

var.

cretaceus

A

1

odac

1

Budapest;

B

r

y

t

u

1

o d o n

i

(macrasper

asperatus Gyllh.

s

7

Reitt.)

—

I.

Croatia.

VII.

a c h

adatok Magyarország bogár fanná jákoz.

t'abb

I

t

u

—

Ganglb.

Deubeli

s

Bucsecs,

V.

Bulea-tó.

Ceuthorrhynchus

—

mterjectiis Schultze

Budapest

I.

Henschi Schultze

;

monlicola Schultze

var.

A

h o

ii t

Herkulesfürd;

VI.

m

o

ii

u

Xanophyes

s

—

turbatus Schultze

- -

;

cochleariae Gyllh.

V. Erdélyi havasok.

-

—

sorbi Germ.

Vinkovce.

VII.

—

annulatus Arrag

Vinkovce.

VII.

Magdal is opaca Reitt. — VI. Herkulesfürd. Rhagium bifasciatum Fabr. ab. glaucopíerum A

törzsfajjal

graecum Schauf.

;

Oxymirus VI. Mehádia,

—

Magyarország.

cursor Linn. ab. noctis Linn.

—

Erdély.

V.

Karst.

VII.

meridianus Linn. ab. geniculatus Fourcr. Budapest, IV. Mármaros, V. Szt.- Erzsébet ab. laevis Oliv. ;

Homonna,

V. Szt. -Erzsébet

;

Goeze

quercus

—

—

I.

IV.

ab. Jiscolor Fleisch.

Budapest, PéczeL Isaszegh.

I.

Evd in us III.

—

Schall.

Toxotus

—

;

—

suturaiba Schultze

Budapest

I.

Magyarország

Kézsmárk

cLithratus Fabr. ab.

;

marginelhis Fabr.

interrogationis Linn. ah.

—

Panz.

signatus

—

V. Tus-

nád, Lotriora völgye, Vurfu maré, Vale capra réce, Nagyvizvölgy, VI.

Mehádia.

Gaurotes

virginea Linn.

Acmaeops III.

Magas

törzsalakkal

—

ab.

simplonica

Strl.

-

Tátra.

Cortodera Pic.

III.

szoros, VIí. Velebit.

i

Thoms.

septentrionis

—

Sckrnk.

thalassina

ab.

N.-Röcze, V. Vöröstorom

Koritnicza,

;

var.

?

liolosericea

nigritq

Budapest, VII. Croatia

I.

Fabr.

—

Heyd.

ab.

rubripes

ab.

;

Heyd.

velutina

Magyarország Pic.

—

A

Birnbácheri

;

A

-

törzs-

fajjal.

Lep túra

tesserula Charp. ab.

Oravicza, Herkulesfürd törzsfajjal

;

;

erratica

Szt. -Erzsébet,

-

-

II!.

;

ab.

—

Heyd.

limbqia Laich.

—

Tátra, VII. Stalak.

cerambyciformis Schrnk.

Budapest, IV. Alsó Tátrafüred

Szucság

impunctata

dubia Scop. ab.

ab. Starcki Schilsky

Judolia I.

;

ab.

efasciata

transsylvanica

Dalin. ab. septemsignata Küst.

Csiki

Csiki II.

—

VI.

A

— V.

Pécs, V.

Déva, VI. Mehádia.

St rangali a qitadrifasciqta Linn. ab. interrtipta Heyd. — V. Vöröstorony, Déva; ab. Guillemonti Desbr. V. Lotriora völgye maculata Poda ab. externeptmctata Muls. Budapest, I. ;

—

II.

Vasmegy<

Adalék

8

Zircz,

Kozsa, VI. Mehádia,

—

Muls.

A

Nagyvárad

Mármaros

Liptó, IV.

III.

Stalak

VII.

törzsalakkal

;

ab.

;

Xylotrechus Dorcadium

—

undulata

Muls.

revestita Linn. ab.

rujom

ab.

:

—

ferruginea

Muls.

—

Budapest.

ab. fulvilabris Muls.

;

Upke-fauvájáhaz.

I.

—

pantherinus Sav.

V.

irginaia

Budapest,

I.

V. Tusnád.

decipiens Gerni. var. Jacqueli Píc

—

Magyar-

ország.

Ch

a e

o c n e ni a orientális Baud.

t

Dél-Magyarország.

-

Semicnema

(Weise) Reiitcri Weise

Ps y Phy

Wachsmanni

1

1

i

1 1

o

o d e s t

r

e

t

—

Csiki

—

a crass cornis Ali.

Longitarsus

absynthii Kutsch.

Sphaeroderma

rubidum

—

Graells

Növi.

Croatia.

VII.

—

Budapest.

I.

VIII.

Magyarország. var. testacea

Gyllh.

—

Weise

—

Magyarország.

Coccinella

quadi ipunclata Pont. var.

IV. N.-Mihály; var. IQ-punctata. F.

polcza

undecimp unciát.

;

H y per áspis

i

-

I.

Linn. var. fura

reppensis Hbst.

rustica

Budapest,

—

Weise

II.

Zala-Ta-

IV.

Gercsely.

Teinturieri

var.

Muls.

—

V. N.-Mihály.

Adalék Vas megye lepke-faunájához. Irta

Az

Ulbi ich Ede.

:

1901. és 1902. évek július havát Vas

megye északnyugati kies fekvés

részében, az Alpesek végnyúlványai alján, a fölötte

Tárcsa fürdben töltöttem és átkutatására használtam

Löv

fel.

ezt

az

idt

Kirándulásaim

tölgy- és feny-erdeje,

tetben igen érdekes villányosi

a

környék

terét

:

lepkészeti

Tárcsa és Fels-

továbbá a különösen botanikus tekin-

nagy szakadék (fként tölgy- erd), felé húzódó Gerincz-

végre a Borostyánktl északra fekv, Styria

hegyen (Kienberg) elterül fenyves erd képezte. Kutatásaim eredményét mind a két esztendre

vonatkozólag

összegezvén, azt az alábbiakban közlöm.

Megjegyzem azonban, miszerint ezen adatok távolról sem hogy ezen vidék júliusi lepke-faunájának kimerít képét nyújtsák, már csak azért sem, mert a viszonyok olyanok voltak, hogy éjjeli fogásaim csak a lámpafény mellettiekre szorítkoztak a csalétekkel való fogás mind két évben különtartanak igényt arra,

;

—

ülbrich Ede.

körülmények következtében

féle

—

9

egyetlen

sem

egyszer

volt

alkalmazható.

Az általam

fajok a

észlelt

következk:

Papilio Podalirius L Machaon L v. bimaculatus Eim Parnassius Apolló L. Mnemosyne L. Aporia crataegi L. Pieris brassicae 1-., rapae L., napi L., v. napaeae Esp. Enchloe cardamines L. Leptidia sinapis L., g. ae. diniensis B. Colias Uvale L, Edusa F., Myrmidone Esp. Gonoptevyx rhamni L. Apa,

titra

Iris

L.,

ab. Jole Schiff.,

,

Ilia

ab.

Schiff.,

Clytie

Schiff.,

ab.

Astasioides Stdgr. Limenitis populi L ab tremulae Esp. Neptis Lucilla F. Pyrameis Atalanta L., cardui L Vanessa Jo L., urtieae L., polyehloros L Antiopa L. Polygonia

dilutiór Stdgr.,

ab.

,

,

C-album L. Araschnia ab. porima O., gén. aest. prorsa L. Melitaea Phoebe Knoch., Didyma 0., Áthaüa Rótt., Aurelia Nick. Argynnis Euphrosyne L., Dia L., Hecate Esp., Ino Rótt., Daphne Schiff., Latonia L Aglaja L., Niobe v. Eris Aleig., Adippe L., ,

Paphia L. Metaviargia Galatea L., ab. leucomelas Esp., ab. Galene Metzg. Satyrns Circe F., Hermione L., Dryas Esp. Pararge v. Egerides Stgr., Maera L. Aphautopus Hyperantus L.. ab. Arete Mull. Epinephele Jurtina L., Lycaon Rótt. Coenouvuipha íphis Tliecla spini Schiff., Schiff, Arcania L.. Pamphilus L. ilicis Esp, L. Callophrys rubi L., ab. immaculata acaciae F., pruni F'uchs. Zephynts quercus L. Chrysophanus virgaureae L Hypothoé L., Phlaeas L., gen. aest. Eleus F. Lycaena Argiades Pali., Árgus L., Argyrognomon Bgstr., Astrarche Bgstr., Icarus Rótt., ab. caerulea Fuchs., Ama ida Schn Hylas Esp., Meleager Esp., Bellargus Rótt., minima Fssl., semiargus Rótt., cyllarus Rótt Euphemus Hb., Árion L v. obscura Frey. Adopaea lineola 0., Thaumas Hufn. Aiígiades comina L sylvanus Esp. Thanaos Tages L. ,

,

,

.

,

AchironÜa Atropos

L.

(hernyó).

DUiua

tiliae

L.

Hyloicus

Melopsilus porcellus L. Macroglossa stellatarum L. Hypogymfia morio L. Enfroctis chrysorrhoea L. Porthesia simiiis Fssl. Stilpnotia salicis L. Malacosoma castrensis L. Lasiocamp.i quarc is L. jy&ndrolimus pin L Ciix glaucata Se. pinastri

L.

AcronycLi strigosa F. Agrotis simulans Hufn., exlamationis L. Epineuronia populáris F. Mameslra leucophaea \'iew., nebulosa Hufn., trifolii Rótt. Dianthoecia carpophaga Bkh. Miana strigilis Cl. Bryoplüla fraudatricula Hb. HaJena monoglypha Hufn., illyrica Frr. Dryobota monochroma Esp. Trachea atriplicis L. Euplexia lucipara Nonagria neurica Hb. Caradrina L. taraxaei Hb. Heliotliis dipsacea L. Pyrrhia umtra ononis F., Hufn. Acontia v. Hufn., lucida albicollis F., luctuosa Esp. Erastria uncula Cl., pusilla View., deceptoria Se, fasciana L. Emmelia trabealis Eticlidia Se. Plusia gutta Gn., gamma L. glyphica L. Aedia funesta Esp. Laspeyria flexula Schiff. Zanclognatha tarsipennalis

Tr

,

tarsierinalis

Knoch

,

grisealis

Hb.,

emortualis Schiff.

salicalis Schiff.

Habrosyne derasa

L.

Cymatophora

tluctuosa Hb.

Madopa

Adalék Vas megye lepke-faunájához.

iü

Aplasta ononaria FssL, v. faecataria Hb. Pseudoterpna pruinata Hufn. Geometra papilionaria L., vernaria Hb. Etichloris smaragdaria F. Nemoria viridaria L., porrinata Z., pulmentaria Gn. Thalera fimbrialis Se, putata L., lactearia L. Hemithea strigata Mull. Acidalia similata Thnbg., ocharata Se, bisetata Hufn., rusH\v., aversata ticata F., dilutaria Hb., degeneraria Hb., inornata Hufn., strigilaria Hb. Ortholitha L., v. spoliata Stgr., rubiginata plumbaria F., limitata Se. Lithostege farinata Hufn., griseata Schiff. Anaitis plagiata L. Eucosmia undulata L. Scotosia vetulata Schiff., rhamnata Schiff. Larentia dotata L., fulvata Forst , variata v. obeCL, cuculata Hufn., riliscata Hb., viridaria F., quadrifasciaria albicillata L., tristata L., alchemillata L., vata Hb., sociata Bkh adaequata Bkh., testaceata Don., obliterata Hufn., fusco-undata Don,, berberata Schiff. Asthena candidata Schiff., anseraria Hb. ab. subaerata L., Hb. PhibalapChloroclystis rectangulata ,

teryx

tersata

Hb.

Declinia pusaria

Abraxas

L., ab.

marginata

rotundaria

HS

,

L.,

ab.

pollutaria

exanthemata Se.

Hb.

Ellopta

Angerona prunaria L., ab. sordiUrapteryx sambucaria L. Opisthograptis luteolata L. data Fssl. Epione advenaria Hb. Semiotkisa notata L alternaria Hb., litu-

prosapiaria L., v. prasinaria Hb.

,

Amphidasis betularia L. Nychiodes lividaria Hb. Boarmia gemmaria Brahm., repandata L, consortaria F., lichenaria Hufn. Gnopkos glaucinaria Hb. Ematurga atomaria L., ab. -unicoloraria Phasiane Stgr. Bupahis piniarius L. Selidosoma ericetaria Vili. rata Cl.

clathrata L. Eubolia arenacearia Hb., g. ae. flavidaria Ev.

Scoria

lineata Se.

Syntomis phegea L. Dysauxes ancilla L. Spilosoma mendica Cl., lubricipeda L., menthastri Esp., urticae Esp. Phragmatobia fuliginosa L., v. fervida Stgr. Arctia vilBythinicam Stgr. lica L. Gallimorpha dominula L., transitus ad. Hipocrita Jacobaeae L. Gybosia mesomella L. Ononistis quadra L. Lithosia deplana Esp., lutarella L.

Zygaena purpuralis Br., scabiosae Schev., meliloti Esp., triEsp., lonicerae Esp.. filipendulae L., angelicae 0., ab. coronillae Esp ab. aeacus Esp. Ino chloros Hb., globulariae Hb. Cochlidion limacodes Hufn. Pachytelia unicolor Hufn Rebefolii

,

lia nudella O.

Sesia tipuliformis CL, empiformis Esp. Hepialus lupulina L.

Csajkók párviadala. Irta

:

Hujóss József.

Rég ismert tény, hogy az állatvilágban, különösen a gerinczesek körében, párzás idején a hímek a nstények eltt valóságos harczokat vívnak egymással, melyek igen gyakran az egyik

küzd

fél halálával végzdnek. A nstény nyugodtan harczot, s annak befejezése után minden lelkifurdalás gadja a gyztes udvarlását, ha mindjárt elzleg a

szemléli a nélkül fo-

legyzöttét

—

—

a habár korlátoltabb számban elfordulnak, a minek egyik érdekes példáját a mellékelt rajzban is már többek által megfigyelt bemutatom. Ez a „nagyfej csajkó" (Lethrus cephalotes) párviadala. A bogár életmódja eléggé ismeretes, úgy, hogy annak leírámint sát mellzhetnek tartom s csak a hímek párviadalának Gyjt kiránkevésbbé ismert ténynek leírására szorítkozom. dulásaimon mar több ízben találtam hímeket, melyek torán és potrohán szabályos kerek Jyukak voltak, mintha vastag tvel keresz-

fogadta "'is. Hasonló esetek gerincztelen állatok között

—

is

—

—

CsiM Ern.

12

döfték volna ket. Hiába kerestem ezen sérülések származását, míg az elmúlt tavaszon a véletlen reá vezetett. A Budaörs köze-

tül

lev

csajkó telepre bukpartjain egész hímeket a part tövében tizivel találtam. Ez által figyelmessé téve jobban megfigyeltem a partoldalt s egyegymásnak ront s szerre csak látom, a mint két hím dühösen hatalmas rágóival ellenfelét megsebezni igyekezik. A harcz igen változatosan s oly dühvel folyt, hogy többször mind a két Küzd fél legurult a partuldalon. Ilyenkor békésen egymás mellett kapaszkodtak fel a nyilasig, a honnan a nstény a küzdelmet szemlélte; ide érve azonban ismét ádáz dühvel csaptak össze, s folyt a harcz tovább, a míg végre az egyiknek sikerült ellenfele egyik lábát leharapni, s az így megbénított felet a harcztérrl elzni. A gyztes kezdett udvarolni, mely azt el is fogadta. azután a nsténynek Ilyen viadalt azután többet is volt alkalmam megfigyelni, a melyeK között néhány az egyik fél halálával is végzdött. E helyen megemlítem még, hogy ezen környéken a Lethrus

lében

„Irhás

kantam, a hol

ily

árok"

sérült

még meg nem

cephaíotes -nek Magyarországon eddig változata, a var. podolicus Fisch

azonban véleményen

is

figyelt

elég gyakran elfordult.

nem

egyéb, mint a hiányos táplálkozása folytán keletkezett torz példányok. változat

A

szerint

Hyperinik

faj-

Ez

a

lárvának

monographiája.

Dr. Petri Károly könyvének ismertetése. írta

Dr.

Csiki

Ern.

Petri Károly, hazánkfia

a segesvári ág. ev. polgári

orrmányos bogarak egyik fajokban gazdag csapatját, a Hyperini-ket, tette az utóbbi években tanulmánya tárTanulmányairól terjedelmes magánrajzban ') számol be, gyává. fiúiskola igazgatója, az

melyet alábbiakban ismertetek.

A

Hyperiui-k csapatjával régebben fleg

Capiomont

fog-

annak idején e csoportot monographikusan is tárgyalta, kívüle fleg K r s c h, Kraatz, Bedel es S"e i d 1 t z neveihez fzdik azoknak systematikai tárgyalása. Petri munkájában C ap o m o n t-t követi, elfogadja annak a meUközép bels és a mellvég küls oldallemezenek szerkezete alvján két alcsapatra (Cepn-

lalkozott, ki

i

i

i

rides és l

Hypcrides) való felosztását. Az eddig ismert 8 Cepuriáa-

Monographie

Coleopteren-Tr

iKart., d e s p e r n i. Herausgegeben vom Siebeabürgischen Vérein fiir NatunvissenSchaften zu Hermannstadt Mit 3 Tafeln und 58 Textfiguren. IV és 210. p Hermannstadt, 1901.

)

b u

s

H y

Petri, dr. i

,

.4

nemhez egy újabb

nem

llyperinik monographiája.

csak

azután részletesen

is

nemek

kulcsát a

melyet

be,

egyedüli fajával {Fr. bimaculatus). együtt,

leír,

Amur vidékérl

Cepuridákat

sorozza

Fi onlo-nemei

az új

A

le.

ír

Capiomont

tárgyalja behatóan, átveszi

mely az

(Fronto)

paláarktikusat

meghatározására,

13

A Hyperidák (Hyperides) alcsapatBubalocephalus, Macrotar-

való.

jában a következ nemeket tárgyalja

:

A nemek' .meghatáug\an még föltételesen a Lepidophorus nemet is de megjegyzi, hogy ez nem ide való. Ezen nemeket mint említettem C a p o m o n t meghatározásai szerint vette át, csak a nemeknek csoportokra való felosztását mellzte. A Bubalocepha-

sus,

fíypera, Pliylouoiiiiis, Limobitts, C'oiatus.

rozó

kulcsába

felveszi

i

lus-nem két

A

dekel.

faja

és kisázsiai,

van

nem

spanyolországi, tehát minket közelebbrl

Macrotasus-ía.) fleg középázsiai,

1!)

ezek

néhány

között

új

faj

is

hirtus,

(setosits,

gracüis, elongatus, altaicns, Kolbei*), cuprifer (Kinderm

ér-

perzsiai

szibériai,

1.),

i.

inf-

A Hypera-nemet a küls mez három csoportra osztja ezek 1. Püosae, melyek csak szrökkel (szrözet, pikkelyek) szerint

Litiis.)

:

;

szrözet-

fedettek és pedig a) felálló

szrözet

(külön név

me'yek

testhez

simuló

pikkelyszer

fedettek

(felálló

szrök

nélkül) és 3.

tél

2.

;

szrökkel

nélkül)

és pikkelyekkel

nélkül és

Squamiferae, melyek meze pikkelyekbl

áll,

b)

szrökkel

tékkel vagy azok nélkül, utóbbi csoport azután

szrözetekre. A Hypera- nembl 93

durva

felálló

fajt

feloszl

vagy sörk sima és megjegy-

tárgyal,

zend azonban, hogy szerznek még további négy faj létezésérl nem volt tudomása és így nem valószíntlen, hogy az új fajok egyike-másika ezekkel összeesik. Új Hypera-fa]ok a következk : gordyaea (Kurdistan), latifrons (Kaukázus), callosa (Syria, í'aláslina).

Capioniouti

bosnica (Bosznia, Júliai Alpoki, lydia (Amasia),

(Pamassus),

rugulosa

(Amur),

nivösa

Ganglbaiteri

(Bosznia),

comata var. biharica (Bihari hegység), es var. carpathica (Kárpátok), minuta (Radnai havasok), virescens (Bulgária: (Csorna

prst),

Slivno), solida (Bokhara), duplopunclata (Bosznia és

macuiosa (Kis-Ázsia), cordicollis (Kis-Azsia), Korbi

i

lerczegovina),

da), quadratpeollis (Sierra Nevada), longicollis (Lusi tan ia.),

(Fiume es Bosznia), judaica (Jeruzsálem), Fausti Hypetides (Syria, Palástina), Reutert (Syria). A

gazdag (85 és nust,

.i

portba

írja,

öt a

szerz

által kifelejtett faj)

fajok

tartoznak,

fiumana

(Syria),

másik

amelek fajokban

nemet, a Phytonomus ge-

pikkelyek alakja alapján két csoportra osztja.

azon

Neva-

(Sierra

melyeknél a pikkelyek

* Szerz a tulajdonneveket az elvetend amerikai szokat miben követni még ez ismertetésben sem akarom.

Az els

cso-

épszélek,

szerint

kis

betvel

14

Ern.

Csiki

vagy csak kissé öblösek. Ezt a csoportot azután a szerint, hogy a lábfejízek talpán nincsenek vagy vannak merev sörték, két új alnemre osztja

:

A másik

Spongifer és Heteromorphus.

tartozó fajok pikkelyei mélyen kikanyarítottak

tak

ez a csoport képezi a harmadik alnémet

;

Uj Phytonomi is- fajok a következk

csoportba

vagy tövig hasítotPhytonomus s. str.

:

Apfelbecki ^Bosznia,), adsper-

:

sus var. japanicus (Japán), teimicornis (Kaukázus), carinaerostris (Káspitó melléke), validus utis (Turkestan),

(Kaukázus, Örményország),

turcoman-

Tashkent,

Margelan),

campestris

(Transcaspia,

tripolitanus (Tripolis), striatus var.

sicüianus

(Syria), triangularis (Sicilia), nigrirostris var. teri

dentatus

(Styria),

tenuirostris

(Sícilia),

hirta

havasok és Bosznia),

(Radnai

Schus-

(Itália),

Gestroi

(?),

Frivaldszliyi (Mehádia), pedestris var. longicollis (Sibíria), variábivar.

lis

austriacus (Bécs) és var

decoratus (Turkestan), transsilva-

nicns (Magyarország, Alsó-Ausztria, Bosznia), sinuatus var. vigrosuturalis

(a

(Beyruth),

cumanus

ezek

törzsfaj

tarsaságában),

(Budapest.)

sorolja a L.

Hampei

terrán Coniatus 9 fajjal és 7

Cap.-t.

Az

faj változattal,

propinquus

var.

két

egyike Magyarországon sem ritka (borealis),

synonymát új

jucundus

A Limobius nembe

faj

tartozik,

melyhez

mint

utolsó genus a medi-

utóbbiak közül

(Schrencki var. cupreus és splendidulus var.

kett

griseiis).

e t r monographiáját Ganglbauer nagy mve (Die von Mitteleuropa) mintájára szerkesztette, ez az utánzás azonban sehogy sem sikerült, hiányzik a könny áttekintés, a jó

P

i

Káfer

beosztás. Mindenekeltt az egyes fajoknál nélkülözzük a synonymákat, illetleg irodalmi idézeteket a kötet végén lev „Synonymentafel'' pedig hiányos és meg nem felel, az idézési mód sem ;

mindig helyes. Az egyes leírásokban a sorrend nincsen megtartva, egyszer latin diagnózissal, máskor német leírással, vagy a földrajzi rás.

elterjedés

elmondásával vagy más

Igen furcsák a földrajzi elterjedésre

valamivel

kezddik

vonatkozó adatok,

részben

hiányosak, igen általánosak, és a termhelyek

illetleg

is

Dracevo

elég a kifogásolni való:

bei

Metk {Meikovich

Syria), Tresk-planina {Treskavica

Turkestan, stb. Sajtóhiba

is

pl.

helyett), !)

Anlie

a fajnévnek

való írásának túlhajtása.

azok

(Aulie Ata helyett),

Jaffa in Kleinasien

(talán

Beirut in Kleinasien, Asia nimor;

van bven,

de

iráshiba

silago fórjára és rubus idaea felületes corrigálásra

nem

leí-

Írásmódját

is

(pl.

61 és 200. lapon következetesen borealis borealis helyett)

talán csak

a

angol-amerikai

módon

mulat, kis

a 60, a tus-

;

vagy

betvel

A

bogáncspille vándorlása.

Capiomon t-féle

A

15

aegyptiaats

Coniatus

nevet

a jobb

hangzású aegyptius-saX helyettesíti, erre csak az a megjegyzésünk,

hogy az általánosan elfogadott nonienclatura-szabályok szerint ez nincs megengedve, maga a szerz pedig a névváltoztatásban kömert munkájában 10 lappal elbb a Phylonomus vetkezetlen, aegyptiacus Cap.

elfogadja.

t

A munka

irálya

nagyon

különben már hivatottabbak

Entom.

1903.

Zeitschr.

Feltn

411.)-

p.

sokszor igen aprólékos, mondhatni

lönbségek felkutatása révén daczára

hibája

az

is

a sok új

faj

fel.

Petri

Deutsche is,

a mely

men

kü-

munkáját

sok

de

a

gazdag

fajokban

csoport

elég jó szolgálatot fog tenni.

is

A

Weise,

figyelmébe ajánljuk, vezérfonalul

szolgálhat további kutatásokhoz,

meghatározására

(pl.

hajszálhasogatásig

állíttatott

érdekldk

nehézkes, a mit

kifogásolható,

is

kimutattak

is

bogáncspille vándorlása. Harmadik

közlemény.*)

VIII.

Bükszádon és Tusnádon a bogáncspille tartós eszés után következ nagy szárazság kezdetén, 1903. jul. 15— 20-ika között tömérdek mennyiségben vonult északkeletrl délnyugati

és a reá

irányban.

násokat

méter volt,

A

pillangók vonulása mintegy 8 napig tartott és fokoza-

megsznt,

tosan

ellepte.

lehetett.

úgy hogy

midn

is

a község körül elterül béreseket, luczer-

A tömötten vonuló csapat szélessége

Az

állatok röpte a

alig sikerült

vándorlás

mintegy

alkalmával

50

nyílsebes

közülük néhányat elfognom. Albertiul Géza. IX.

A bogáncspillérl csak azt mondhatom, hogy 1903. július végétl fogva Kassán és környékén rendkívül nagy mennyiségben röpködött ugyan oly nagy számban láttam szeptemberben Zárán is, ;

és

még

röpült.

hazatértem után október végéig

Ha

bizonyára

•)

Az

is

igen

sok

bogáncspille

ezek a pillangók vándorúton lettek volna, rövid

eltnnek I.

és

II.

innen,

közleményt:

de

R.

ez

L.

nem

meg,

történt

X. kötet 148., 188.

1.

id multán st sza-

Di

16

kadatlanul

.

itt

Fischer Herminius,

maradtak

Samu, Szotnor József.

Bezsilla

még novemberben

és

is

egyes példányok. Az idén különben különösen sok volt

is

Kassán,

még

mutatkoztak

Edusa

Colias

több Zárán. Rendkívül sok Cheimatobia

bru-

mata, Hibernia defoliaria, H. atirantiaria és Auisopteryx aceraria is

úgy hemzsegtek a kassai

jelentkezett az idén, nov. 20-án csak

dben,

az igaz, többnyire

már kopott

bizonyos évek különösen

er-

állapotban. Tapasztalatom szerint

kedvezk egyes

fajokra

másokra

nézve,

meg

annál kedveztlenebbek. így p. o. az elbbi években nagy számban volt látható Neptis aceris, Papilio Podalirius és Limeaz idén pedig alig akadt bellük, annak daczára, hogy minden nap künn járok. Ezeknél fogva meggyzdésem az, hogy a tömegesebb fellépésnek ritkán vándorlás az oka, hanem nitis populi,

inkább az illet lepkéknek láló

növények elfordulása

kedvez stb

,

klimatikus

viszonyok,

fejldésüknek

a mi

a

egyes

táp-

evek-

ben különösen kedvez. Dr. Fischer Herminius. X.

Nagy

nem

elfoglaltságom mellett bár

figyeltem

a bogáncspille ez idei vándorlását, de azt állíthatom,

hó

végén több ezerre

ment

láttam

itt

dben, mind a városban az utczákon nyugat

felé

meg

alaposan

hogy

július

Kassán, mind a bankói er-

röpülni,

a

melyek

keletrl

vonultak. Bezsilla

Samu.

XI.

Érdekkel olvastam a R. L. hasábjain a bogáncspille lásáról szóló

közleményeket,

házán a városi parkban, hol felé

magam

is

annál

a térség

is

inkább,

mert

vándor-

Kún-Félegy-

épen a legnagyobb, július vége

észleltem a lepkék vándorlását, habár

csak

kisebb

mértékben, úgy, hogy talán másnak fel sem tnhetett, de én, mint lepkegyjt, ki minden lepke után kíváncsisággal nézegetek, érdekkel voltam iránta s épen hazajövet a

tennis-pályáról, úgy d. e. egymásutánban törnek el a bogáncspillék s röpülnek el fölöttem. Egynehányat kalapommal zavartam meg szálltában, de azután békén hagytam ket. Rövid pár perczig tartott tehát vizsgálódásom és most bánom, hogy huzamosabb idt nem szenteltem neki. Mindazonáltal elég jól emlékszem arra, hogy Majsa irányában, délnyugat felé haladtak, hacsak az arra felé amúgy is nagyon sok épület, tanyák, meg nem vál-

9

— 10

órakor, láttam, a mint rövid

toztatták útjuk irányát.

Szomor

József.

bogáncspille vándorlása.

.4

17

XII.

Kérdésére

hogy

értesíteni,

a

nyáron

Eperjesen a Pyrameis

itt

semmi különöst sem

cardtti-ra vonatkozólag

észleltem. Július köze-

pén igen nagy számban röpült a herés földeken, de

már néhány csaknem mind s ezek még augusztusban is röpködtek, de nem vonultak nagy mennyiségben. Színük tobbe-kevésbbé igen világos sárgás volt. Szeptember végén és oknap múlva igen kopott

tóberben

színek

fogtam

újra

béreseken,

s

volt

számos,

egészen

példányt

friss

élénkebb

fonákjukon,

ezek, kivált a

szintén

pirosas

rózsa-

voltak.

Dahlström Gyula. XIII.

A 'Pyrameis cardui megye)

nem

föld mívelés alatt áll s így

kedvez itt

csak

ként

is

nyugtalan

is

bizonyára

példányok voltak.

csak

röpülését

tömege.-;

idn

való

túl

nagy szambán

ide

sem

itt

ittlétem

egyébsodort

alatt e

t

idén,

a/,

nem

lepkének

való vándorlását igazolhatom, mert oly

tetején

röpült,

nyomát

ide kerültek

vagy a légáramlat

eltévedt

pillének

Az

mutatta.

De L879-ben, els balkáni utazásom alkalmával,

Kodsa-Balkán

talpalatnyi

nyújt hernyójának a megélhetésre

röpülésük

A

(Krassó-Szörény-

minden

idén máshol észlelt vándorlásának

évtizednél hosszabb

észleltem. fent a

Az

felteteleket.

sem egy

Német-Bogsánban

itt

ritkább jelenségek közé tartozik, mert

a

sem tapasztaltam nem emlékezem.

mint az eltt soha

irányban vonultak akkor, arra már

;

mely

Merkl Ede.

XIV. Becses soraira válaszolva, van múlt nyáron

Fels-Löv

vidékén a

semmiféle rendellenességet des idben lépett

és,

mint az

nem

elz

szerencsém

mutatott

hog)

értesíteni,

Pyrameis cardui

L.

a

fellépése

Nevezett pillangó a ren-

években, csak nagyon szóivánvosan

fel

Budaker G. Károly.

XV.

A .Természettudományi

Jablonowski zett

J

ózs

e

f

k özlöny " -ben

a m.

kir.

(1903.

nov.)

közli

Rovartani Állomáshoz érke-

következ tudósításokat (Budapest 1. Puszta-Szent Lrinczrl :

M

környékén)

írta

Ma

r-

A lepke reggel 8 órától kezdve millióhá y számban, kivált 9 11 órakor úgy özönlött, mint mikor szkor a falevél hull. Keletrl nyugatnak vonult. Még délben és 1 órakor is t

i

n k o v

i

t

s

i

1

—

:

Különfélék.

18

példányokat. Le

lehetett látni

ddött

és

16-ig

tartott,

nem

ban röpültek. 2. Nagyhátról (Hajdú megye)

vevje

17-én,

jelenté jul.

Vonulásuk

szálltak.

13-án kez-

ekkor azonban már jóval csekélyebb szám-

Ödön

Fürst

hogy a pillangó

ott

is

szám-

gazd.

csak úgy özönlött,

mint Szent-Lrinczen.

Vollay Ferencz

3.

megyében Rosztokabánya

erd

fölött

felé.

A

á

o

r

irja

„E

:

még

hogy a lepke

y,

ség fölött több

kilométer

A

rajoan vonult.

az

ottani

pedig keletrl nyugat

órákig vonultak."

át

Gödemesterházáról (Maros-Torda megye) 1

héten Szepes-

és Igló-Kis-Hnileczen

borzasztó sok lepke vonult,

lepkék több napon

4.

K

24-én

jul.

telepen

14

jul.

széles

— 16.

közt a

zónában,

déli

s igen

M

o

z e

j

r

mennyiség 1— 3

roppant

vonulás északkeletrl délnyugatra

méter magasan a föld színétl

írja

órákban a köz-

történt,

gyors menetben.

megye) S z e n t p á y Kálmán ferdész tudósít jul. 19-én, hogy az ottani kincstári, többnyire bükkös erdben rendkívül nagy számban röpködött a lepke, de hogy Dobrestérl (Bihar

5.

vonult volna, azt

említi.

Jablonowski József

Maga

6.

lepke

nem

1

23-án egyenkint Ujszászon

jul.

(Pest

hogy

megfigyelte,

megye)

a

még

vonult,

is

pedig a vasúti ákáczfasor mentén északnyugatról délkeleti irányban.

Különfélék a szabadban elforduló

ki

nek második kötetében

zám fotdult, mások s én h

e

i

m

e

r

t

a

felvilágosítást is ?

a

1.,

2.

és

3.

kérve arra nézve,

e

i

ni e r

hybrida

kiadása

A

nem

volt

a

pyri J,

tisztában

hogy

mért

szerzjeként

hoz-

említik

Oc

h

s e n-

?),

earpini

s

H. média ?).

katalógus

Staudinger-féle 1900.) tzerint a

1871.,

(1861.,

mvé-

tárgyalni,

úgy láttam, hogy Satumia-nem három korcsának ál-

nomenclaturája

Hybrida major Ü. (spini J, 5), H. hybrida (minor)O. (spini h

fogja

Erre átnéztem a forrásmveket

használt

A. franczia

korcsfajzatokról szóló

rovarok hybridáit

fentnevezett

ez a kérdés igen indokolt.

talánosan

Suchetet

hybrida major O. ügyében

Saturnia

képvisel,

Stgr.

következ:

(pyri J, earpini

Az elsre nézve O

sehogy sem.

c

N így mvének

h

s e n-

il.

kö-

Különfélék

tétében

Radd

kötetben

III.

hogy

említi,

Vili.)

(p.

korcsa; a

kapta s hogy bécsi

a-tól

hybrida név

ennek

van

birtokában

azután

9.)

(p.

19

spini

hogy

említi,

és carpini

Bécsben

azt

gyjteményekben többis van Pavoma

vág is a hogy spini és carpini pároscdásából korcs származott, melyet Pavonia hybridanak neveznek R a d d a gyjteményének átvételénél azonban nemesik a (III. 10) leírtat találta Pavonia hybrida major név alatt, hanem Pavonia hybrida miuor nevezett is. A H. major leírásácarpini re, a //. miuor ból (p. 192) kitnik, hogy az inkább a s

alatt

H. minor-ra. De

IV*.

leírása

kötetében

tökéletesen

10.)

(p.

191.) megjegyzi,

(p.

;

193) pedig inkább

(p.

még nem

Arról

a spini-re

catpini korcsa.

Ochsenheime

tudomása

volt

a spini es

nsténye is Hybr. major () c h s

Hybr.

az

Szóval,

hasonlít.

úgy mint a H. minor,

nnijor-ja épen

hogy

r-nek,

spini hímje és pyri

párosodik. Ennélfogva a szokás

jelzésnek

h.

:

S

nincs és tisztán

Hybr. majort

t

kritika

a

u d

i

n g e

nélkül


voltaképen semmi jogosultság^ tekintélyén

r

alapszik,

Ochsenheime

r-nek

a

ki

a

tulajdoní-

habár ez ennek a korcsnak csupán nevét, nem pedi"- leíráadta. De még a név sem ered tle, hanem R a d d a H. vagy S eh i f f e r m i 1 1 e r és D e n s-tl. - r-re totta,

sát

is

Standinge

i

támaszkodva, használtuk az elnevezést

S.teff ek

A. és

Anker Lajos a

szabadban

magam

Én

is.

idevágó közleményeinkben

(Soc.

Ent.

III.

közöltem

57.)

hogy 1854. márcziusban hímek és pyri nstények után

feljegyzései alapján,

párosodott

spini

ezekbl a következ évben valódi Hybrida majori tenyésztett. Ezzel S te f f e k közleménye (Termr Fz. II 1878. p. 178) sem czíme, sem tartalma szerint nem vág össze. Czíme petéket s

Saturnia hybrida

szerint (A

hogy H.

tenyésztésérl)

ugyanis

Jiybrida-{miuor)-vo\ van szó, szövege

azt hinnk, azonban a H. major-

mert itt azt mondja St., hogy Anker több külmegígérte ennek a hybridának szállítását, entomologusnak földi mely czélra 856-ban a pyri és spini hernyóit tenyésztette. Ép oly zavaros s illetleg egészen téves St. amaz állítása is, hogy ra

vonatkozik

;

1

midn dott,

1857-ben A n k e

ezáltal

A

r-nál spini

n k e r-ben az

párosodásból keletkezhetik

hogy

erre

Anker

a

hím és pyri

a gondolat

Hybr.

támadt,

major.

Pedig

csak akkor gondolt volna,

birtokába

tönkre mentek.

jutottak;

de

az

lehetetlenség,

hiszen

ben határozottan tudta, hogy a spini és pyri majort ad. Ö chsenhei m e r typusai a

Múzeum

nstény párosohogy ebbl a már

1855-

párosodása Hybr.

Magyar

1838-iki

árvíz

Nemzeti alkalmával

A. Aigner Lajos.

20

Különfélék

Természettudományi Tárdeczember 11-én olvasott éz a „Az állatok színérl és a mimicryröl" melynek

Entomologiai eladások sulat

állattani

Entz G

Dr.

még

jan.

k.

m.

1903.

:

,

midn bvebb

folytatása lesz, a

1904

a

szakosztályában

8-án

bemutatta

kivonatban fogjuk ismertetni.

Kertész Kálmán

Dr.

szúnyogokról szóló dolgozatát, melybl közelebb

vorum Panz. Rámutat

arra,

hogy újabban

e

alatt

elmondja

irodalomban hímjét

faj

is

találhatók.

példányait,

melyeket

mindazt,

feljegyezve

adatokat

acer-

mit

a

találunk

mondják,

ismeretlennek

mveiben

erre

e fajnak hím Szabó József fölsorolja az el-

Bemutatja egyúttal Bolkay

gym. tanulók gyjtöttek Rimaszombaton. fordulásra vonatkozó

hazai

Myrmecophila

Frivaldszky és Saussure

holott Burmeister, Fuss,

nstény

az

állatkáról

vonatkozólag adatok

„Adatok a

czím

ismeretihez"

errl az érdekes

és

Ern

Ugyanakkor Csiki

lünk.

a

mutatványt köz-

István és

Végül

ismerteti

és

az

újra

felfedezett

hímet.

Hernyónak vedököntöset ügyelte meg Shelford R. angol Borneo szigetén. Hernyók táplálkozására hoztak neki valami

lelkész

Spiraea-féle növény agár, melyen számos halványzöld virág és bimbó mutatkozott. Egyszerre csak mozogni kezdett egyik bimbócsomó s ekkor látta, hogy az egy apró, 9 mm. hosszú araszló hernyó, melynek teste bimbókkal egészen el volt bontva. A hernyó potrokgyrin hat pár tüskefélét viselt, a melyekhez az összesztt bimbók megersítve voltak. A további megfigyelés alkalmával azt tapasztalta Shelford, hogy a hernyó teljes tudatában van annak, hogy köntöse t védt, mert mihelyt a rajta lev bimbók elfonnyadtak,

két

újakkal pótolta. Ilyenkor tágóival egy-egy bimbót leszelt

els

lábával fogva,

srn

s azt

bevonta fonadékkal, azután testének

elüls részével hátrafordult s a bimbót egyik tüskéjéhez ersítette. Miután mindegyik tüskéjét 3 — 4 bimbóval ellátta, annyira hasonlított

bimbócsomóhoz, hogy

attól

alig lehetett

izgatták a hernyót, akkor testének hátulsó

hogy a növény szárán feküdt perczig máskor meg ide-oda ;

látszata volt,

s

ily

lóbálta

megkülönböztetni.

részét

s

ilyenkor épen oly

mintha széltl mozgatott bimbócsomó volna.

múlva elbábozott zöld bimbókkal.

selymes

A

bábot

gubóban,

15 — 20

helyzetben maradt

magát mely

Ha

úgy összehúzta,

szintén

el

Két hét

volt

azonban elpusztították a hangyák,

lepve

úgy hogy a lepkefajt nem lehetett megállapítani. Bizonyára közel állott az Euchloris (Phorodesma) nemhez, melynek hernyói szintén elfödik testüket a táplálónövény leveleinek részeivel, úgy hogy a gyakorlatlan szem nem veheti észre.

Különfélék.

21

Sáskák petózése. Ausztráliában igen nagy károkat okozott az nev sáska, úgy, hogy F c o g g a t t W.volt alkalma azok petézési módját is megfigyeini. Ez állító-

Epacromia terminális nek

b

következleg történik A nstény tojócsvével lyukat váj a földbe s abba bizonyos számú petét rak le. Ez alatt mindig két

lag

:

hím

melyek egyik els

mellette, a

áll

lábukat

míg az a petézést

teszik s ott tartják,

csakugyan

bizonyára

Angolország lepke-faunája

nagy

legalaposabban

a

számánál

het. Egyébiránt szegény a fauna

a

:

a

pl.

van

könnyen értnappaliak száma nem üti fogva

gyjtk nagy serege, valamint az a körülminden föld mívelés alatt áll, tetemesen az egyedek számát, st egyes fajt ki is irtott. így

Ámde

a 70-et.

Ez

körül

állja

valóban igen nevezetes.

az,

felkutatva, a mi a lepkészek

meg

fejére

Ezt az ér-

végezte.

dekes csoportot nagy körben számos mas hím tény, ha

nstény

a

nem

el

a

mény, hogy csaknem alábbszállította

Polyomatus dispart 1860 óta már nem fogtak és ma darabját 100 — 800 koronával tizetik; Papilio Macimon úgylátszik Norfolk szorítkozik Aporia crataegit az és Cambridgeshire mocsaraira utóbbi 10 év alatt nem fogtak; Leucophasia sinapis mind ritkábbá pl.

;

válik,

szintúgy Lycaena Semiargits és.4 iion, Melitaea Athalia és Cinxia,

az utóbbi már csak Wight szigetén található

Aigynnis Lalonia csak elvétve fordul el a

;

Pierés Daplidice és

déli

partokon.

A He-

kiveszett az Agroiis subrosea és az Acidalia

terocerák

közül

circellaia.

Francziaországban sokkal kedvezbbek a viszonyok

itt

is

van néhány

is

Limenitis kiveszett

mely folyton gyérül

faj,

Camüla egykor közönséges a Papilio Podalirius

;

volt,

is

;

de

a Bretagneban

így

pl.

ma

úgylátszik egészen

egyre ritkább

A fülbemászók és egyenes szárnyúak R

;

lesz.

magánrajzát bocsátotta

und Orthopteren von Oesterreich Ungarn und Deutschland. Wien, Gerold.) A kitn ki

e

d

munka

t

e

n b a

h e

c

r

Dermatopteren

(Die

az általános bevezetés után

(a testalkat jellemzése, biológiai

sorban

adatok, fogás, praeparálás) rendszeres viselit.

A

legalább

Orthoptera szkor,

legtöbb

csak kevés

telel

ki,

az

ötször vedlenek.

féléknél a szárnyak

mutatkoznak

a

jobbara

is

metanotumon

ben, vagyis az elüls szegélylyel utolsó

valamint

ban

vedlésnél a

bírnak'

válnak

tücskök

szabad

állapotban

;

azonban szárny

ki-

szabaddá

úgylátszik, és

és lefelé

a

sáska-

alakjában

nyujtványok

karéjszer

és

fauna kép-

a lepetézés után, elpusztul,

áleza

A fülbemászóknál, csótánok

eleinte

meso-

adja a

szabályos

helyzet-

hajlítva s csak az

szárnyak.

A

sáskák,

már a két utolsó álczastádiumkezdemény vagy szárny hüvely ly el,

Különfélék.

22

de a melyek a hátoldal az alsó szárny elfödi

s

Tavaszkor

irányzott.

mászókat és néhány

úgy

hajlítottak,

felé

az elüls szegély

csaknem

;

felaoszárnyat

a

középvonala

a hát

csupán

Tettix-fajt találni

hogy

júniusban jelentkeznek az

els Phaneropteridák és Tryxalidák, de csak júliusban Orthopterák ftömege, mely azután az sz végéig eltnik. Egvesek, kivált a domestikált

minden

hatók

fajok

Orthopterák

stádiumban.

felé

fülbe-

csótánt,

tücskeit,

lép

fel

fokozatosan

éven át

égés:

az

talál-

mindenütt

csaknem

fordulnak el, mind nedves réteken és mocsarakban, mind szántóföldeken és h ivasi réteken, erdszélen, irtásokban és száraz dom-

bokon. Némelyike emberi lakokban, raktárakban közt vagy lomb

alatt,

él,

mások

f

növényeken,

csalányon, páfrányon, szederen, mogyoró- és tölgybokrokon,

kivált

hárs- és bükkfákon,

a földi

hangya fészkeiben

Egy részük lyukaklakik, mások sziklarésekben erdt azonban többnyire

fenykön.

valamint

ban, kövek és száraz tehénganéj alatt s

stb.

bokrokon és

különféle fákon,

sr

a

;

kerülik.

A rovarok felczédulázására dulák használatát 1.

A termhely

év, hónap,

neve

nap

oldalt

és ;

még

a

dr.

Brunetti

egységes czé-

következ adatokkal ország pontos megjelölése: 2. A dátum sora: hónap római számmal jelölend 3. A gyjt ajánlja,

pedig

a

:

;

feljegyzend

4.

;

A

czédula

úgy 1

megersítend,

hogy

a rovar jobb oldaláról ol-

lvösvö gy

Budapest,

Hung.

L90S. VI]

::.

vasható Jegyén. Jnie a példa:

„Magyarország jára".

Ez

lesz

lepkéi,

bízta A. Aigné'r Lajost a

munka

tekintettel

a

szomszédországok

fauná-

czíme egy lépkekönyvnek, melynek megírásával megKir.

m. Természettudományi Társulat.

A

a Berge-fele német lepkekönyv mintájára késiül s annak ábrái-

val lesz ellátva és a társulat

könyvkiadó vállalatában alighanem mar

az 1904-iki karácsonyi piaezon fog megjelenni.

egyelre ugyanazon szerz „Magyarország nyertes monographiájának kiadása.

Ellenben

pillangói"

elmarad

czím

pálya-

.ROVARTANI LAPOK" Bánd.

XI.

S.

L.

1.

v.

behandelt die

Aigner-Abafí

Galenc

:

Heft,

Január 1904.

Die Melanargien Ungarns.

Ungarn vorKommenden

in

und Japygia (var

rissa

1.

).

drei Arten

Von Galatea

L.

ab. leiuomelas Esp., ab. tnrcica

(.).,

:

Verfasser Galatea, La-

werden erwáhnt

:

ab.

frocida und letztern mit untén

0., var.

der eine der ab. leucomelas áhnliche Form zeichnungslosem* Hinterflügél, aus Fiume, wo sie zuérst Ed. U 1brich gesammelt hat, die zur Unterscheidung ab. Ulbrichi benannt wird. Ausserdem fand derselbe Sámmlér im Komitate Vas die emen vollstándigen Gégensatz zur ab. eine procida-Form, bei amargmata Metz. bildet, d. welcher die Randmunde am Hinterflügél gánzlich lehlen, so dass die schwarze Fárbung von der schmalen Mittelbinde ununterbrochen bis zum weissen Saume vor, reicht, auch sonst herrscht Schwarz namentlich sihd die weissen Flecken des Oberflügels russig bestreut. Auch auf der Unterseite ist das Exemplar dunkel, ungefáhr wie dás bei ü b e ithür (Études XX. pl .2. lig. 17) abgebildeté, welcher dieselbe als ab. melanid bezeichnet, welcher Name auch diesem Stück zuköHimt. harissá II G. und var Herta 11. G. fliegen nur im Litorale von Japygiá Cvr. die var. SuwaröVius Hbst. nur in den Sándgégénden südlich von Budapest. Diese Fórul ist von derri weit dunklern und auch etwas kleinern russischen und sibirischen SuWdrovüls i.

;

und constant verschieden, ihre Zeichnung wéit nléhr Randnionde stets gánz wéiss, mit éirter einíachen Linie begrenzt, bilden einen hohen Bogén, auf dem Hinterflügél zugespit/.t. Demzufolge wird yörgeschlagen, diese ungarische Form so vvesentíich

liniehförmig,

unter

dém

die

früher gekanhten

Namen

Clotho Hb.

als

selbstahdige

Vafietát zü betráchteh. S. 4.

fasser

stellt

E

Csíki

als

Neuere Daten zur

.

fünften Nachtrag zü

Káferfauna Ungarns. \ erKatalog der Káfér Un-

dem

garns die in deii íetzten zwéi Jahren für die Fauna von Ungarn rifeu nachgewiesenen. Cöleoptérétt mit Angabe der Fundorte züsámmen. Im Ganzén werden 128 Arten und Varietáten aufgezahlt, so dass die Gesammtzahl der aus Ungarn bekannten Káfer riünmehr 7:177

betrágt.

S

Ulbrich 8. £ Beitrag zur Lepidopteren-Fauna des Komi tates Vas. Verzeichniss der im Juli 1901 und L9Ö2 gesammélíen Lepidopteren, dárunter auch eine für LJngarn neue Fofiri. Apiásta :

fáecatátia Hb. Zweikampf von J. Hajóss Karhpf dieses Kálers um den Besitz des ohotoaria S.

dert

v.

11.

und mit Abbildurig S.

11'.

E.

Csiki

:

Lethrus

cephalotes. Dei géschil

Wéibchens wird

i'Uistrirt.

Cie Monographie der Hyperini. Besprechung Kari Petri. Es wird kurz die Eintheilung des

des Werkes von Ur. W'erkes, die Principien, nach welchen Petri

die

Hyperini bearbei-

24

besprochen. Nach Aufzáhlung der neu beschriebenen Arten wird auf cinige Ungenauigkeiten und Fehler aufmerksam gemaeht. S. 15 Wanderungen des Distelfalters III. Neuere Berichte über oder Wandern des das mehr oder weniger háufige Vorkommen und Tasnád (Kom. Falters von G. Albertini aus Bükszád Csik und Háromszék), von Dr. H. Fischer und S. Bezsilla aus Kún-Félegyháza (Kom. Pest), aus Kassa, von J. von J. U a h s t r ö m aus Eperjes, von Ed. M e r k aus N.-Bogaus Felsvon G. K. sán (Kom. Krassó Szörény), Löv (Kom. Vas), sovvie aus P.-Szt.-Lörinez und Ujszász (Kom. (Kom. Szepes), Hajdú), Rosztokabánya (Kom. Pest), Nagyhát Gödemesterháza (Kom. Maros-Torda) und Dobreste ("Kom. Bihar). In den meisten Fállen wird ein Massenflug constatirt.

let,

Szomor

1

1

Budaker

Kleinere Mittheilungen

Saturnia hybrida major O. A. L. v. Aigner-Abafi der im II. Bande seines Werkes über Hybriden diebehandeln wird, frug beim Verfasser an, jenigen der Insecten weshalb er O c h s e n h e m e r als Aiitor von Sat. hybr. major nenne ? Verfasser schlug O c h s e n h e m e r's Werk auf (III. 9. 10. Beschreibung von Hybr. seine IV. 191 193) und fand, dass major und minor auf den Bastard von spini und carpini passt durchaus keine Kenntniss davon hatte, und Die Bedass auch pyri mit jenen zwei Arten Bastarde erzeuge. zeichnung Hybr. major Ochsenh. beruht alsó rein auf Staud n g e r's Autoritát, der diese Bezeichnung schon 1861 annahm und seitdem wurde sie von ihm und Anderen beibehalten. S. 18. Entomologische Vortrage in der zoologíschen Section der ungar. Natunviss. Gesellschaft. Am 11. Dec. 1903. las Dr. G. E n t z über Fárbung der Thiere und Mimicry. Eine zweite VorAuszug gebracht wird. Am lesung folgt, worauf ausfühilicher seiner Arbeit über die 9. Január trug Dr. K. Kertész Theile Gelsen Ungarns vor ein Bruchstück wird auch in „Rovartani Lapok" erscheinen. Hierauf hicrauf hielt E. C s k einen Vortrag über Myrmecophila acervorum und legt auch das jüngst aufgefunS.

18.

:

Suchetet,

i

i

—

Ochsenheimer

i

;

i

i

dene Mánnchen vor, welches in der neuern Literatur als unbekannt obzwar áltere Autoren dasselbe ervváhnen. S 20. Die Schmetterlinge Ungarns mit Berücksichtigung der Fauna der Nachbarlánder. Dies wird derTitel eines Werkes in ungarischer Sprache sein, welches L. v. Aigner-Abafi im Auftrage der Ung. Naturvviss. Gesellschaft verfasst. Das Werk wird, mit den Berge'schen Tafeln versehen, voraussichtlich Ende dieses Jahres erscheinen. Dagegen unterbleibt vorláurig das Erscheinen der Preisschrift desselben Autors über die Tagfalter Ungarns. gilt,

mvek.

Entomologiai A Magyar

Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hungat Kiadja a k. m. Természettudományi TársulaÁra 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. — Kárpáti E. Állatmuzeum, utasítás állatok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal kor Altalános.

riae).

III.

kötet.

Arthropoda.

—

1

Bein K. A kis rovargyüjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megismeSzekeres F. ("). A rovargyüjt 1 kor. 6cTfill.— résére és gyjtésére 2 kor. Lejtényi S. Rovargyüjt. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. 1 kor. Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. Dr. Lemii A. Rövid útmutatás a természetrajz gyjtemények konzerválásához 80 fill. Dr Daday I. Rovar40

fill.

—

—

—

—

—

;

mszótár

—

kor. 60 fill. Hofjer, Praxis der Insektenkundé. 3 kor. Kolbe, Einführung in die Kenmniss der ínsekten 17 kor.

tani

1

—

S. A magyar fauna lemdarazsai 2 kor. 40 fill. fauna másnej darazsai 2 táblával 1 kor. 20 fill Adatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk lémdarazsainak magánrajza 40 kor.

Hymenoptera. Mocsáry

A magyar

Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és gyjtése 2 kor. A. Aign-er L. A lepkészet története Magyarországon Aigner-Pável-Uliryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. 8 kor. Beige, Schmetterlingsbuch 8. Aurl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. Hofmqtm, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aurl. 2000 Abb! 20 fill. auf 71 farb. Tafeln 3ü kor. Die Raupen der Gross-Sciirrietterlinee Europas P 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Kertész K. Catalogus Tabanidatum orbis terramellékeirl 3 tábl. 60 fill.

—

— —

— '

—

rum

universi 6 kor.

—

Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. Bein K. A kis és gyjtése 2 kor. Cahver, Káferbucr Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. 5. Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. Hemiptera. Dr. Horvátit G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 4(1 fill. Az Eremocoris-fajok magánraiza J 2 tábl. 60 fill. Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pangta- G\. A magyaror-

bogárgyjt. A bogarak ismertetése

—

—

'

szági tücsöklélék teimészetrajza 6 tábl. 5 kor. szitakötö-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 fill.

Myri poda. Dr. Daday

/.

A

—

Kohant

magyarországi

R. Magyarország

Myriopodák magánrajza

4 táblával 4 kor.

Chyzer K. és Kitlczynski L. Araneae Hungária Ó., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2—3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálópókok természetes osztályozása kor. — Karpeles L. Adalék Magyarország

Araehnoidea. Dr.

Hermán

3 kötet 24 kor.

—

1

atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.

Cpustaeea: Dr. Daday J. A Magyarországba*) eddig talált szabadon él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus fajok

átnézete.

1

kor.

A

magyarországi

C^5itsiIo«^iis

Diaptomus-fajok

átnézete

Endom> <íhidarum. Conscripsit

Ernestus Csiki. A

Musaeo

Nationah

Hungarico

editus.

Budapestini

1901.

Ara 3 korona.

;

E

müvek szerkesztségünk

útján

is

Sebmidi Sándor könyvnyomdája Budapest,

megrendelhetk. VI.,

Szerecsen-u

6.

1

kor

J8S3gSS3S3S3S3S3S3S^3S3S3SSS3S3S3S3S3SBS3S3SBS3g

Loose und Centurien exofischer fnsekten (mit vielen

Schaustückén und Seltenheiten, vorzüglich bestimmt und erhalten, die Schmetterlinge und Libellen in Düten) :

50 Arten von Bolivia (Yangas de la Páz, H0 ni.) Mk. 15. 5Ü » » » 12. Nord-Indien (Darjeeling. Ássam.) » » » » » 50 15. Nord-Borneo (Kinabalu) 10(1 » » » 50 » » Deutsch-Ost-Afrika (Tanga, Tangamjika» See, Usaramo etc.) J2 .— » » » » » » 12. 50 100 Deutsch-Ost Afrika (Nguelo, Usambara) / 50 Orthoptera aller Ordnungen und Gegeiiden » 15.— » » » 100 Wanzen » » 15. ! » » » » » 20. 100 Homoptcra ^

100 Káfei

in

ca.

100 100

»

»

»

.

.

,

.

.

.

.

.

.

j

100 Hymenoptera

»

»

diese nur thcilweise bestimmt

»

50 Libellen verschiedener Gegenden 50 Schmetterlinge von Bolivia mit Papilio dius, Catopsilia menippe, Catagrammá

15.—

»

10.

aegina, Callithea leprieari, fernen Ancylmis, Diorhina etc. etc 50 Stück wie vorher mit dem riesigen opalíarbigen Morpho godartii 40 sohone Papilio mit sci viliéi, harmodius, leucaspis, ascalaphus, milon, dasarada, iswara sataspes. gigon, fuseuscastaneus, polyparis, phontes, nicanor, peranthus etc dto mit Papilio lenaeus oder blumei » androcles dto mit 10 feine Alorphiden uncl Brassoliden mit M. amathonte, didius. deidamia, .

—

harmo-

bolivianus,

servillei

Morpho deidamia,

achilles,

»

!

.

.

.

achillides etc

»

20.

»

30.

»

18.

»

24.—

»

28.

»

20.

80. » dto mit Morpho godartii Actias isis (phánomenales Thier) Mk. 25. Eligma latepicta (schönste Arctiide von Afrika) Mk. 6. Agrias lugens (herrlich) Mk. 25.Papilio ascalaphus (Riesen) hippolyptus Mk. 2.Qrnlthoptera priamus 'Stammform (gi J u. J 20. 4. Portö und Packung extra. hephaestus superb. J 2. V 8 íj J Ji-.

—

—

,

,

,

—

.

—

—

HERMA N N ,

,

,

Entomologisches

BERLIN

S.

W

JROLLTE

ínstitut,

Königrátzer-Strasse Nr. 89

,

CATAI.OG DEK Lepidopteren

des

Dr. O. Staudinger 2

Theile

Faunengebietes.

paiaearctischen

in

F*reis

und

einen

~0

JS/.erkesztségünk

Bánd

Dr. H. Rebel. gebunden.

-

Kroaen

vitjn.ii

i* irxeÉr 1 c *

"

,l<, «? ' llle't'

SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES

/9 &

-

JO/L.

3 9088 01427 0490