85-BEN HARALD HANSLUWKA - KARL KARRER

A GYOMORRÁK OKOZTA HALANDÓSÁG AUSZTRIÁBAN 1961/65-BEN ÉS 198I/85-BEN HARALD HANSLUWKA - KARL KARRER Ausztriában a rák okozta halandóság 1961/65 és 1981/85 közötti változásaira vonatkozó vizsgálataink folytatásaként a gyomorrákhoz (a betegségek, sérülések és halálokok nemzetközi osztályozása 1975. évi 9. revíziójának 151. tételszáma) az alábbi magyarázatot fűzzük. Annak érde kében, hogy minimálisra csökkentsük a részben kis alapszámok következ tében észlelhető ingadozásokat, a két ötéves időszakra vonatkozó eredmé nyeket összevontuk és tízéves korcsoportokat képeztünk. Lemondtunk a 35 éven aluli korcsoportok külön kimutatásáról, de a megfelelő értékek szere pelnek az "összes kor" összegeiben. Megfelelő helyen tárgyaljuk az anya gok hiányának a végkövetkeztetésekre gyakorolt lehetséges hatásait; álta lában azonban abból indulhatunk ki, hogy a statisztikai forrásanyag olyan mértékben összehasonlítható, hogy nem kell a tényállás súlyos torzításától tartani. A halandósági adatokat az Egészségügyi Világszervezet adatbank jából vettük, a megbetegedések adatait az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal bocsátotta rendelkezésünkre.

1. Általános megjegyzések Az 1. tábla a gyomorrák okozta halálozások számát tartalmazza nem és kor szerint 1961/65 és 1981/85-ben, a 2. tábla pedig az azonos korú és nemű 100 000 élő személyre számított halálozási arányszámokat; ugyanak kor közli a változásokat is (az 1961/65. évi értékek százalékában).

220

HARALD HANSLUWKA - KARL KARRER

1. Gyomorrák okozta halálozások száma Ausztriában nem és kor szerint 1961/65 és 1981/85 években The frequency o f stomach cancer mortality in Austria in 1961/65 and 1981/85, by sex and age

2. Gyomorrák okozta halandóság Ausztriában nem és kor szerint (Halálozási arányszámok 100 000 azonos korú és nemű élő személyre számítva) Stomach cancer mortality in Austria by sex and age (Mortality rates per 100 000 population o f the relevant sex and age)

GYOMORRÁK OKOZTA HALANDÓSÁG AUSZTRIÁBAN

221

A 2 évtizeden belül nyilvántartott csökkenések igen jelentősek és ezáltal Ausztria megfelel az ipari államok általános trendjének (Logan 1975, WHO 1985). Crumb és társai már 1970-ben "a decrescent malignancy"-nek (csökkenő rosszindulatú betegségnek) nevezte a gyomorrákot. Mindenesetre felmerül a kérdés, vajon ez az igen kifejezett csökkenés nem tulajdonítható-e — legalábbis részben — a haláloki statisztika minőségi eltéréseinek. Denk és társai a hatvanas években végzett vizsgálataiban igen részletesen foglalkoztak a rák okozta halandóságról szóló adatok megbízha tóságával és itt külön figyelmet fordítottak a gyomorrák okozta halandóság adataira (1963, 1964, 1967). Igen alapos kutatásaikat Popper (1977) fel használta további vizsgálataihoz és ezek ma is még iránymutatónak tekint hetők. Érveik szerint a gyomorrák okozta halálozások számának túl magas szintre történő emelkedése lehet a halotti anyakönyvi kivonatokban eszkö zölt pontatlan bejegyzéseknek következménye, de a diagnózis megerősíté sének problémáiból is fakadhat. Ez főképpen 1961/65-re vonatkozik, ami kor még — eltekintve Becstől — az orvos halotti bizonyítványra beírt adatait orvosi szempontból általában nem jártas anyakönyvvezetők vezették át a statisztikai lapra; ezt a hibaforrást 1981/85-re vonatkozóan kiküszöböli egy "kombinált halálozási lap" bécsi modelljének átvétele az ország egész területén. A Denk és társai (1967) által megállapított pozitív korreláció az aggkori gyengeség és gyomorrák okozta halandóság között is figyelmeztető jelzésként értékelhető. Percy és társai (1981) jó bizonyítványt állítottak ki az USA haláloki statisztikájáról a gyomorrák diagnózis megbízhatóságát illetően. Diel és Gau (1982) Angliára és Walesre "generációs hatás"-t állapított meg, azaz az 1955 előtt szakképzettséget szerzett orvosok inkább hajlanak a "gyomorrák" diagnózis felé, mint fiatalabb kollegáik. Bár elis merik, hogy ez a tényező bizonyos hatást gyakorol a halandóság csökkené sének mértékére, véleményük szerint e "generational bias"-nek (generációs torzulásnak) csak másodrendű jelentőség tulajdonítható. A gyomorrák okozta halandóság csökkenése nem kétséges. Egy valódi, bár az indokoltnál nagyobb csökkenés feltételezése mel lett szól nem utolsó sorban az ipari államokra tipikus univerzalitás (Logan 1975, Popper 1977, Vutuc és társai 1977, Karrer 1981, Kurihara-AokiTominaga 1984, WHO 1985, Starlinger—Schemper 1987). Az 1. ábra szemlélteti a halálozási rizikó nemre specifikus eltéréseit. Bár mindkét időszakban és korosztályban magasabb volt a férfiak halandósága, de a 35—45 és a 45—55 év közötti korcsoportokban észlelt eltérések csökkenő tendenciájával szemben áll az idősebb korcsoportokban megfigyelhető növekedés. Valamennyi korra vonatkozóan csak jelenték telen a változás.

222


I. Az emésztőszervek rosszindulatú daganatai okozta halandóság nemre specifikus különbségei kor szerint 1961/65 és 1981/85 (A nők halálozási arányszámai = 100) Sex specific differentials o f mortality due to malignant neoplasms o f the digestive system, by age, 1961/65 and 1981/85 (Female mortality rates = 100)

II. Regionális eltérések A gyomorkarcinóma okozta halandóság földrajzi eltérései már régóta foglalkoztatják a rákkutatókat és az egészségügyi statisztikusokat. így Denk és társai vizsgálatai (1963, 1964,1967) jelentős lendületet adtak az egy séges rákbetegségi statisztikára való törekvéseknek Ausztria tartománya iban (1970). Az általuk Burgenlandban megállapított viszonylag magas halandóság döntő lökést adott ahhoz, hogy létrehozzák az államhatárokon túlnyúló "Tumorok epidemiológiájával foglalkozó pannon kutató csoport"ot (1972). 1979—83-ban is Burgenlandban vannak a legmagasabb értékek, ahogyan az az alábbi táblából látható.


223

Egyenértékű átlagos halálozási arányszámok2 1979/83-ban 35— 74 éves férfiakra és nőkre vonatkozóan (100 000 azonos nemű élő személyre) Equivalent average death rates o f men and women aged 35— 74 in 1979/83 (per 100 000 population o f the same sex)

2A Yule által javasolt "equivalent average death rate" (egyenértékű átlagos halálozási arányszám), mint a halandóság átfogó mérteke a korspecifikus halálozási arányszámok számtani (nem súlyozott) kö zépértéke 45 és 75 éves kor között (másképpen kifejezve: egy többé-kevésbé mesterséges standard népesség választása helyett mindegyik korcsoportnak azonos népességi súlyt tulajdonítanak).

A szövetségi tartományok közül Burgenlandban és Salzburgban észlel hetők a férfiak magasabb halandósága, és csúcsértékek mind a férfiakra, mind a nőkre vonatkozóan, míg Bécsben és Alsó-Ausztriában alacsonyak a halálozási arányszámok. A regionális különbségek további fejtegetése túllépi e dolgozat kere teit. Feltehetjük azt a kérdést is, vajon a halandóság csökkenő trendje, a korlátozottan rendelkezésre álló anyagi eszközök, valamint annak a körül ménynek a figyelembevételével, hogy Ausztriában sokat kell pótolni az epidemiológiai vizsgálatok tekintetében, előnyben kell-e részesíteni ilyen kutatásokat. Ausztria részvétele a fent említett pannon kutató csoportban mindenesetre amellett szól, hogy e nemzetközi együttműködés keretein belül célzott, koordinált analitikai-epidemiológiai vizsgálatot támogassuk. Hasonló érvek szólnak a helyzet vizsgálata mellett Bajorországban és Salzburgban, adott esetben Tirol és Felső-Ausztria bekapcsolásával, amely nél mindenképpen kedvező lenne a megfelelő tartományi hatóságok kezde ményezése.

224


III. Eltérések Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia között 1961/65 és 1981/85 években Ezekre, a pannon kutatócsoportban részt vevó országokra vonatkozó adatokat a 3. tábla tartalmazza. 3. Gyomorrák okozta halandóság Ausztriában, Magyarországon, Csehszlovákiában és Jugoszláviában nem és kor szerint 1961/65-ben és 1981/85-ben (Halálozási arányszámok 100 000 azonos korú és nemű élő személyre számítva) Stomach cancer mortality in Austria, Hungary, Czechoslovakia and Yugoslavia by sex and age in 1961/65 and 1981/85 (Mortality rates per 100 000 population o f the relevant sex and age)

Egy csökkenő tendencia meglepően homogén képe észlelhető, amely alól csak Jugoszlávia kivétel a 75 éves és idősebb személyek vonatkozásá ban. Mindenesetre itt bizonyos aggályok merülnek fel az erre a korcso portra vonatkozó adatok megbízhatóságát illetően. így, például, 1961/65ben a 75 éves és idősebb korban az emésztőszervek rosszindulatú dagana taiban elhunyt férfiaknál 7%-ot és a nőknél 13%-ot soroltak "az emésztő


225

rendszer egyéb és rosszul meghatározott lokalizációjú rosszindulatú daga natai" tételbe (a Nemzetközi Osztályozás 9. revíziójának 159. tételszáma), 1981/85-ben pedig 2, illetve 4%-ot. Még drasztikusabb a csökkenés az "aggkori gyengeség és ismeretlen okok" (a Nemzetközi osztályozás 9. revíziójának 797—799. tételszáma) vonatkozásában, amelynél a férfiak halálozási arányszáma ebben az időszakban 4814-ről 1256-ra csökkent 100 000 ilyen korú férfira és 4437-ről 1123-ra süllyedt 100 000 ilyen korú nőre számítva, tehát mindkét esetben a csökkenés közel 75%-os! Míg körülbelül 20 évvel ezelőtt még Magyarország és Csehszlovákia értékei voltak a legmagasabbak (kivétel: a 75 évesek és idősebbek, ami utal a nyilvántartás eltérő pontosságára), 1981/85-ben Magyarország fog lalja el majdnem kivétel nélkül a csúcsot. A különbségek bizonyos csökke nése észlelhető, mindenesetre a szélső értékek közeledése miatt, amit az alábbi példák bizonyítanak.

A csökkenés olyan hatásos, hogy ezt az arányszámok általános süllye dése sem befolyásolja, ahogyan azt a zárójelben közölt számok (a minden kori legmagasabb érték százalékában kifejezett csökkenés) mutatják. IV. Az eredmények megvitatása A gyomorrák okozta halandóság alakulása igen tanulságos példát nyújt a rákbetegség leküzdése stratégiái (cancer control strategies) lehető ségeinek és határainak megvitatására. Elsősorban felmerül a kérdés, vajon illetve mennyiben tulajdonítható a halandóság kétségtelen, bár kissé túlzott csökkenése a betegség kisebb gyakoriságának vagy (és) a túlélés (gyógyu lás) jobb esélyeinek. Figyelembe véve az általában pesszimista előrejelzést, ahogyan azt nem utolsó sorban a külföldi vizsgálatokban dokumentálják (például, Waterhouse 1974, Hakulinen és társai 1981, Logan 1978, Fujinwto—Hanai 1983), eleve csökkent előfordulásra lehet következtetni. A rákbetegekről szóló osztrák statisztika nem nyújt megalapozott biztosíté kot, mert az elkerülhetetlen kezdeti nehézségek leküzdése után is a het venes években, mindenesetre a gyomorkarcinómára vonatkozóan még mindig okot ad kételyre, ahogyan azt a 4. és 5. tábla mutatja.

226


4. Gyomorrák okozta halálozások Ausztriában 1981—1986 között Stomach cancer mortality in Austria between 1981 and 1986

"*Az új megbetegedések számából levonva a halálozások számát; relatív különbség az új megbetege dések %-ában.

5. Gyomorrák okozta halálozások 1981 —1986 között szövetségi tartományok szerint Stomach cancer mortality between 1981 and 1986 by federal provinces

4

.

Az új megbetegedések számából levonva a halálozások számát; relatív különbség az új megbetege dések százalékában.

1981-től 1986-ig a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a megbetegedéseké. Ezekben az években a halálozások száma mindig magasabb volt, mint a megbetegedéseké. Emellett az utóbbi években a különbség mérsékelten csökkent. Az 1981—86-os évekre (Dolli követve


227

1969) a hiány (a valóságnál kisebb érték kimutatása) körülbelül 10-15% ra becsülhető, amit bizonyára nem túl magasan állapítottunk meg, hacsak nem gyanakszunk továbbra is a gyomorrákban elhunytak számának nem jelentéktelen "mesterséges" túl növekedésére. Ezzel kapcsolatosan érdekes a felbontás szövetségi tartományok szerint, amelyből jelentős különbségek láthatók. A legnagyobb hiány Stájerországra és — különbséggel — Karintiára és Burgenlandra vonatkozóan állapítható meg, ugyanakkor Vorarl berg, Felső-Ausztria és Salzburg tekintetében kissé magasabb megbetege dési számokat jelentenek. Tekintettel arra, hogy mindkét statisztikát, a megbetegedésekét és a halandóságét egyaránt a lakóhely elve szerint fog lalják táblákba, ebből feltétlenül csak visszafelé következtethetünk az együttműködési készségre ezekben a szövetségi tartományokban, ami különösen Burgenlandra érvényes. Mindenesetre ennek az összeállításnak az eredménye elég fontos ahhoz, hogy sürgősen elvi vitát javasoljunk az osztrák ráknyilvántartásról és ennek súlypontjairól, amely során többek között bele kellene venni ezek összekapcsolását a haláloki statisztikával. A halandóság (és igen valószínű, hogy egyúttal a megbetegedések gyakorisága) csökkenésének "magyarázatá"-ra feltételezhető, hogy ezt a fejlődést nem lehet kielégítően a megelőzés 3 fokozatában5 konkrétan megállapított akciókkal, sem pedig ezek együttes hatásával megmagya rázni. Sem az orvostudomány és gyakorlat, sem pedig az egészségügyi igazgatás nem tud többet tenni, csupán annyit, hogy az érdemből igen szerény részt kér magának; ez a megállapítás valamennyi ipari államra érvényes, még ha helyenként máshol is van a hangsúly, mint például, Japánban a megelőzési vizsgálataival és energikus felvilágosító intézkedé sekkel a táplálkozás területén. Általában el kell ismernünk, hogy az ipari társadalom és az iparosítás utáni társadalom életszokásaiban (a szó legtá gabb értelmében) bekövetkezett változásoké a fő érdem, olyan változásoké, amelyek többé-kevésbé spontán adódtak. Emellett a közelmúltban ezt a folyamatot az egészségügyi szektorban céltudatos cselekvéssel bizonyára meggyorsították. Hogy milyen kevés konkrét dolog ismeretes az okozati összefüggésekről, ezt többek között Logan (1975) is kiemelte, hangsú lyozva, hogy majdnem valamennyi elképzelhető táplálkozási komponens gyanússá vált, éppen úgy, mint a talaj minősége, a dohány és az alkohol. Hozzáfűzi, hogy kétségtelenül a környezeti tényezők is szerepet játszanak és ennek alátámasztására megemlíti a különbözőképpen bizonyított túl magas halandóságot a népesség szegényebb rétegeiben. Itt azonnal felmerül még egy kérdés: a gyomorrák okozta halandóság ilyen drasztikus csökkenésének várhatóan legalább az "emésztőszervek" csoportban kellene kifejezésre jutnia és pozitív hatást kellene gyakorolnia valamennyi rosszindulatú daganat okozta halandóság alakulására. A II.a és

5Velimirovic (1987) és dér Lasl (1983) szerint az elsődleges megelőzés a hajlam és expozíció megelő zéséből, a másodlagos a betegség korai felismeréséből és ezt követő gyors kezelésből áll, a harmadikat pedig a beteg rehabilitációjára és életminőségének javítására szánják.

228


II.b ábra szemlélteti a gyomorkarcinóma arányának jelentés csökkenését az emésztőszervek rosszindulatú daganatai által okozott halandóságban (a Nemzetközi Osztályozás 1975. évi 9. revíziójának 150—159. tételszáma).

II. a A gyomorrák aránya az emésztőszervek rosszindulatú daganatai által okozott halálozások %-ában nem és kor szerint 1961/65 és 1981/85 Férfi The proportion o f stomach cancer in the total number o f deaths due to malignant neoplasms o f the digestive system, by sex and age, 1961/65 and 1981/85 (Men)

II. b A gyomorrák aránya az emésztőszervek rosszindulatú daganatai által okozott halálozások %-ában nem és kor szerint 1961/65 és 1981/85 Nő The proportion o f stomach cancer in the total number o f deaths due to malignant neoplasms o f the digestive system, by sex and age, 1961/65 and 1981/85 (Women)


229

Az aránynak ez a csökkenése azonban még nem mond semmit a halálozási rizikó e mögött álló tendenciáiról. Ha két csoportot különbözte tünk meg: a gyomorrákot és a többi emésztőszerv rákját, akkor a 6. táb lában kifejezett kép indítékot ad arra, hogy óvakodjunk a látszólag jogos optimizmustól. 6. Halálozási arányszámok (100 000 azonos korú és nemű élő személyre számítva) a gyomorrákra és a többi emésztőszen1rákjára vonatkozóan 1961/65 és 1981/85 Mortality rates due to stomach cancer and other cancers o f the digestive system, 1961/65 and 1981/85 (Mortality rates per 100 000 population o f the relevant sex and age)

A III .a és III.b ábra szemlélteti a változásokat az utolsó két évti zedben grafikai formában, mégpedig 1961/65 értékeinek százalékában.

230


111. a Változások a gyomorrák és a többi emésztőszerv rákja által okozott halandóságban 1961/65 és 1981/85 között nem és kor szerint, %-ban Férfi Percentage changes between 1961/65 and 1981/85 in mortality due to stomach cancer and to other cancers o f the digestive system, by sex and age (Men)

111. b Változások a gyomorrák és a többi emésztőszerv rákja által okozott halandóságban 1961/65 és 1981/85 között nem és kor szerint, %-ban Nő Percentage changes between 1961/65 and 1981/85 in mortality due to stomach cancer and to other cancers o f the digestive system, by sex and age (Women) Jelölés:

1. gyomorrák

Legends:

2. többi emésztőszerv rosszindulatú daganata 1. stomach cancer 2. other cancers of the digestive system


231

Az ellentétes mozgás két csoport között figyelhető meg. A "maradék csoport" felbontása lokalizáció szerint további érdekes betekintést tenne lehetővé, de itt túl messzire vezetne. Az emésztőszervek rosszindulatú daganatainak egész csoportjára vonatkozóan eszerint a nettó eredmény az alábbi: Az emésztőszervek rosszindulatú daganatainak nem- és korspecifikus halálozási arányszámaiban bekövetkezett változások 1961/65 és 1981/85 között az 1961/65-ös időszak százalékában Changes between 1961/65 and 1981/85 in the age and sex specific death rates due to malignant neoplasms o f the digestive system, in per cent o f the 1961/65 rates

A fiatalabb korosztályokban a férfiak gyomorrák okozta halandósá gának csökkenését eszerint kiegyenlítik az "egyéb emésztőszervek"-re vonatkozó magasabb halandósági arányszámok. Másképpen kifejezve: az annyira pozitív benyomást, amelyet a gyomorrák okozta csökkenő halan dóság kelt, kissé módosítani kell, ha az egész emésztőrendszert vesszük figyelembe. Sürgős szükség van részletes vizsgálatra specifikus lokalizá ciók szerint epidemiológiai célokra és az egészségügyi igazgatás intézke dései részére, de mindegyik lokalizációnak saját formája van specifikus jellemzőkkel. Külföldi statisztikák szerint (Hakulinen és társai 1981, Waterhouse 1974) becsülni lehet a "gyomorrák" diagnózisnak a további várható élettar tamra gyakorolt hatását. Mind a férfiakra, mind a nőkre vonatkozóan a várható élettartam átlagos 80%-os csökkenésére kell számítani (ez a becs lés a diagnózisnál 65 éves átlagos korból és körülbelül 3 éves továbbélési időből indul ki). A lokalizált stádiumban észlelt eseteknél a várható élettar tam csökkenése kb. 70%-osra becsülhető. Ezek a számok ugyan képet

232

HARALD HANSLUWKA - KARL|KARRER

nyújtanak a továbbélés esélyeiről, de nem az életminőségéről; ez olyan kérdés, amelyet végül is fel kell magunknak tennünk. A más államok statisztikáihoz képest viszonylag magas ötéves továbbélési számok Japán ban (Logan 1978, Fujimoto—Hanai 1983), éppen úgy többek között a Finnországban (Hakulinen 1981) és az Egyesült Államokban (Logan 1978) megfigyelt sokkal jobb értékek a lokalizált stádiumban észlelt gyomorkarcinóma eseteire vonatkozóan utalnak a korai nyilvántartásba vétel fontossá gára, de nehézségeire is. Ez a következtetés a továbbélésről szóló statisz tikai adatok összahasonlíthatóságával szembeni jogos kételyek figyelembe vételével is munkahipotézisként védhető.

V. Összefoglalás Az utolsó két évtizedben a gyomorrák okozta halandóság mindkét nemnél és az összes korcsoportban erősen csökkent Ausztriában, ez a trend általában megállapítható az ipari országokra vonatkozóan. Éppen úgy, mint már 1961/65-ben, 1981/85-ben is Burgenland áll az élen, míg Becs halan dósága a legalacsonyabb. Hiányzik egy kielégítő magyarázat erre a jelen ségre, hacsak nem elégszünk meg azzal, hogy ez az ipari társadalom meg változott életszokásainak és életstílusának köszönhető. Sajnos e fejlődésnek az általános rákkockázatra gyakorolt pozitív hatását kissé gyöngítette a többi emésztőszerv rákja által okozott halandóság részben igen határozott növekedése. Utalunk a rákbetegek statisztikájának hiányosságaira. Kezdeményez zük az együtműködés kiépítését a Pannon Kutató Csoportban egyesült országokkal. A külföldi ráknyilvántartókból származó statisztikai adatok a továbbélésről sokkal jobb ötéves továbbélési esélyeket mutatnak a korai stádiumban diagnosztizált eseteknél.

IRODALOM / 1/ Crumb, C.K. —Willetts, P.F.—Sleohenson, K.E. : Gastric Cancer — a Decrescent Malignacy. (A gyomorrák — csökkenő rosszindulatú betegség.) Surgery 68/2, 277—282. (1970). / 2/ Denk, W.—Hansluwka, H.—Karrer, K.: Zur Epidemiologie des Carcinoms. I. Mittlg.: Die Entwicklung der Krebsmortalitât in Osterreich. II. Mittlg.: Die Krebsmortalitât in österreichischen Bundesländern. (A karcinóma epidemiológiájához. I. közlemény: A rákhalandóság alakulása Ausztriában. II. közlemény: A rákhalandóság az osztrák szövetségi tartományokban.) Zeitschrift für Krebsforschung 65, 488 (1963), ill. 66, 225 (1964). / 3/ Denk, W.—Hansluwka, H.—Karrer, K. \ Régionale Unterschiede in der Häufigkeit des Magenkrebsee. (A gyomorrák gyakoriságának regionális eltérései.) Zeitschrift für Krebsforschung 70, 13 0 9 6 7 ). / 4/ Diehl, A .—Gau, D.\ Death certification by British doctors: a demographic analysis. (A halál megállapítása brit orvosok által: demográfiai elemzés.) J. Epidemiol. Common Hlth 36, 1 4 6 -1 4 9 .(1982). / 5/ Doll Sir R.: The geographical distribution of cancer. (A rák földrajzi megoszlása.) Brit J. Cancer 23/1, 1 - 8 . (1969).


233

/ 6/ Fujimoto, I.—Hanoi, A.: Sex differentials in survival rates of cancer patients in Osaka. (A rákbe tegek továbbélési arányainak nem szerinti különbségei Osakában.) In: Sex differentials in mortal ity. (A halandóság nem szerinti különbségei c. kiadványban.) Canberra 1983, 371—386. / 7/ Hakulinen, T — Púkkal a, E.—Наката, M .—Lehtonen, M .—Saxen, E. — Teppo, L : Survival of cancer patients in Finland in 1953—74. (A rákbetegek továbbélése Finnországban 1953—74 között.) Ann Clin Res 13/31 (1981). / 8/ Karrer, K. \ Epidemiologie maligner Tumorén. (A rosszindulatú daganatok epidemiológiája.) Wr. Kiin Wschr 93/13, 403 (1981). / 91 Kurihara, M .—Aoki, K .— Tominaga, S. \ Cancer mortality statistics in the world. (A világ rákhalan dósági statisztikája.) Nagoya 1984. /10/ Lasl, J. (szerk.): A dictionary of epidemiology. (Járványtan] szótár.) Oxford Medical Publications, Oxford 1983. /11/ Logan, W.P.D.: Typologie et tendances internationales de la mortalité par cancer de l'oesophage, de l ’estomac, de l’intestin et du rectum. (A nyelőcső-, gyomor-, bél- és végbélrák okozta halan dóság tipológiája és nemzetközi tendenciái.) Rapp. Statist. San Modiales 28/12 (1975). /12/ Logan, W.P.D.: Cancer survival statistics: International data. (Statisztika a rákbetegek továbbélésé ről: nemzetközi adatok.) WHS/ Report 31, 62—73. (1978). /13/ Percy, C.—Stanek, E.—CAoeckler, L : Accuracy of cancer death certificates and its effects on cancer mortality statistics. (A rákhalálról szóló bizonyítványok pontossága és ennek hatása a rákhalandóság statisztikájára.) Am J.P.H. 71/3, 242—250. (1981). /14/ Popper, L : Die Entwicklung der Krebserkrankungen in den Industrielandern am Beispiel Österreichs. (A rák megbetegedések alakulása az ipari országokban Ausztria példáján keresztül.) Osterreichisches Bundesinstitut fur Gesundheitswesen, Becs 1977. /15/ Segi, M. — Tominaga, S.—Aoki, K .—Fujimoto, /.: Cancer mortality and morbidity statistics. (Rák halandósági és betegségi statisztika.) GANN Monogr. on Cancer Res 26, Tokyo 1981. /16/ Starlinger, M .—Schemper, M. : Das Magenkarzinom in Österreich: Epidemiologie und Pathogenese. (A gyomorkarcinóma Ausztriában: epidemiológia és pathogenezis.) Wr. Kiin Wschr 99/12, 403 (1987). /17/ Velimirovic, B.\ Sozialmedicin. (Társadalomorvostan.) Grazi Egyetem 1987. /18/ Vuluc, C.—Kunze, M .— Gredler, fí. : Sterblichkeit an Magén-, Dickdarm- und Mastdarmkrebs und Nahrungsmittelverbrauch in Österreich 1953—1974. (Gyomor-, vastagbél- és végbélrák okozta halandóság és az élelmiszerfogyasztás Ausztriában 1953—1974 között.) Wr. Mediz. Wschr. 127/5, 170 (1977). /19/ Vutuc, C.— Gredler, V.: Analyse dér Entwicklung dér Magén-und Darmsterblichkeit in Österreich. (A gyomor- és bélrák okozta halandóság alakulásának elemzése Ausztriában.) Zbl. Bakteriol. I. Abt. Őrig. B. 179/6, 586 (1984). /20/ Waterhouse, J.A. H.: Cancer Handbook of Epidemiology and Prognosis. (Rákkézikönyv: epidemio lógia és előrejelzés.) Edinburg és London 1974. /21/ World Health Organization: International Classification of Diseases, 1975 Revision [Bd. l.J (Egészségügyi Világszervezet: Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 1975. évi revízió (1. kötet].) Genf 1977. /22/ World Health Organization: Cancer increases in developed countries. (Egészségügyi Világszerve zet: A rák növekszik a fejlett országokban.) Wkly Epidem. Rec. 17, 125— 129. (1985).

T á rg y szó : H aláloki halan d óság

STOMACH CANCER MORTALITY IN AUSTRIA IN 1961/65 AND 1981/85

85-BEN HARALD HANSLUWKA - KARL KARRER

Recommend Documents