NÉPISKOLÁK BIHAR MEGYÉBEN 1770/71-BE N J . Frater Zsuzsa
Mária Terézia népoktatási reformja egyik els ő lépéseként tartjuk számon az 1770/71-ből fennmaradt iskolaösszeírást .' _ Elsőnek Fináczy Ern ő használta fel az összeírás adatait, amikor nagy összefoglalóját készítette a XVIII . század végének oktatástörténetér ől? Nagy vonásokban feltárta az összeírás keletkezésének körülményeit és megállapította, hogy a királyn ő 1769 . november 9-én utasította Esterházy kancellárt a magyarországi népiskolák állapotának felmérésére. Ugyanakkor kérte a kancellár javaslatait is a tennivalókka l kapcsolatban . A végrehajtásról Fináczy előadja, hogy Esterházy kancellár körrendeletet adott ki a megyéknek, megyés püspököknek, a szabad királyi városoknak és a szabad kerületeknek elrendelve a népiskolák összeírását . Az összeírás ahogyan Fináczy megjegyzi - „különleges és szokatlan módja volt a conscriptióknak" olyan óriási anyag begyűjtésére szólított fel és a vizsgálat módja is sokrét ű volt.9 Fináczy Ern ő igen nagyra értékelte az összeírás korunkra fennmaradt anyagá t megállapítva, hogy ,, . . . kellő értékelés mellett kimeríthetetlen forrásul szolgálhat " a XVIII. század vége művelődési viszonyainak kutatásához.4 Az összeírás alapján megbecsülte az ország népiskoláinak számát, országos adatait a szakirodalom jó l ismeri .5 Az 177071-es iskolaösszeírás fennmaradt adatai -melyeket a Magyar Országo s Levéltár őriz - a történeti Magyarország területének mintegy 75,5%-ára vonatkoznak,-34 megye és a Hármas Kerület, 25 szabad királyi város, és ezek közül kett ő --Besztercebánya és Breznóbánya - 8 filiája népiskolájáról tudósítanak .6 Hiányóznak Béreg, Borsód, Liptó, Máramaros, Sáros, Szepes, Ugocsa, Ung és Zemplén megye, valamint a Jászkun és a Hajdú Kerület jelentései . Az összeírás előzményeiről, keletkezéséről, a végrehajtási utasításról, a végrehajtás módjáról a fennmaradt források nem beszélnek . A jelentések, melyeket megyei/vá rosi vagy egyházi hatóságok készítettek (sok esetben mindkét változat rendelkezésr e áll) a feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazzák leíró jelleggel . A kérdésekre a 1 SosáryDomokos : Népiskolák Magyarországon 1771-ben . Pedagógiai Szemle, 1975 . 674--679 . old . 2 Findezy ErnS: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I . Bp ., 1902 . 234 . old . 3 I . nn . 235 . old . 4 I . m. 235 . old . 5 I . m . 235 . old . 6 OL Helytartótaztácsi Levéltár, C 39 . Acta fundatiotnalia, Lad> E . 63-64 . cs . 67-69 . cs .
5
I. tábkfzat .Népiskolák Bihar »legyében 1770/1771-ben A helység
Az iskola
- tantárgyai
j og_
neve
lakossá gána k száma
alapítás t éve
-
feletani -
kezeli jellege
tás i nyelve
y I1i ..
1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 . 11 . 12 . 13.
Acsád Albis Alsó Lugos Asszony Vására Álmosd Árpád Ártánd Bagamér I. II. Baj Bakonszeg Bályog Báránd . I. II. Belényes I. II . III .
-
k. k. k. k. k. k. k. k.
1218 808 685 1144 1420 633 413 1282
k. k. k. k.
368 932 640 1791
mv .
1989
e. e. e. e. e. e. e. . 1769 e. _ e, : é. 1744 e. e. 1765 e.
gk. rut . ma . ref. gkel . ro . ref. ina . ref. ma . rel'. -' ma. ref. ma . ref. lila . gkel. ro . ref. ma . ref. ma . ref. . rna, rk . ma. , ref. ma. rk. ma. gk. ro . ref. ma.
+ + +
_
A tanító neve
w Ú
+ - - + + + + + -- - + + + +' -f+ - -f- + + + - ± -1- -- + _'
+
- - Pap Pál + - Sághy Ferenc - - Daszkál Demeter - - Rény Sámuel - - Varga Mihály -- - Lázár Mihály - - Pataki János + + + + - Boros István + - - + --- - Pap Demeter
+, -+
- -- +
- + + +
-- . :+
-
-
Tőrnhsváry György
-- - Császlai Benjámin .+ - - - -- Mándy János .+ -#+ Ványolós Béla - +. + + + Domján István + + - - + - - Murányi Antal - + - - + - - Moldovány János + + + - - - - Kállay Ferenc i
A fa nutók szám a
20 31 12 ' 60'-. 42 - 26 - 12 46 17 12
46 16 ~6 4530 48
MEGJEGYZÉSEK 3 . A közeli TATÁROS görög keleti vallású tanítót kér . 6. Helyes lenne női tanító alkalmazása a községben, aki a lányokat min őségileg jobban tanítja olvasásra, valamint az erkölcsökre és a z illemre is . 811I . A falu görög keleti iskolája .az egyesülés óta működik. A püspök minden tanuló után 30 krajcárt fizet a tanítónak . Kívánatos lenne a számtan tanítása is: = 10 . Kívánatos lenne'a számtan tanítása is . I3/I . Fiúk és lányok együtt Tárnak az iskolába . 13/11 . A tanító a váradi püspóktól továbbra is 25 Ft-ot kap a tanításér[ úgy, mint az egyesülés el ő tt. 13/JII . Afányok tanítása céljából tanárnő alkalmazására lenne szükség.
14 . I5 . 16. 17 . 18 . 19.
Belényesújlak Berekböszörmény Berettyóújfalu Bél Bélfenyér Bihar
20 .
Bogyoszló
21 . 22 . 23 .
Böjt
Bors Csatár
24 . 25 . 26 . 27. 28.
Csókaj Csökrab Dancsházá Darvas Derecske
29.
Diószeg
L II.
I. TI. I.
k. mv . mv . mv. k, k.
586 1873 3387 . 1203 576 1654
k. k. k. k.
581 796 722 1221
k. k. k. k. mv .
1006 860 424 858 3861
mv.
4063
II, 30 . 31 .
Esztár Élesd
32 .
Éradony
mv .
902 926
k.
741
k.
I. II .
e. e. e. 1-762 e. e.
ref. ma . ref. ma . ref. ma . gk . • ró . rk . , ma : ref. má:'
=+ ± -!-'
e.
ref. ref. ref. rk. ref. ref. ref.
ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma .
+ + + + + -
ref
ma .
+
+
ref. rk, ref. ref.
ma . ma . ma. ma.
+ +
+ + + +
ma .
+
+
né. ma . ma . ma . ma .
i + +
+ + + - + - 4 - -
e.
e. 1744 e. 1723 e. e. 1755 1742 e. 1672 1751
rk :
e. 1728 e. e:
ref. rk . ref. ref.
+ - + + + + + + + - g -- = '+
.
+
+
+ + + 3 +"
-- - Kaváts György ----- - Szép István Molnár Benjámin Bogdáriy András .- = Biró József ~ A_ x. Horváth János
+ + -t_ R + + _, + + + + + + + + + + + + + + + + + - - -
Göbölly György MiskoícziGyörgy Szabó János Fülöp Mihály Csombor József Riskás András Bácsi Péter - - - - - Vilmányi Jánös + -Szikszai István Molnarbvics Ferenc + + + + - - Kolozsvári István + + + Koncz István ' -Ám ' esz János . + - - György Sámuel + - - Martonffi Ferenc + • - - Pető Sámuel + - - Petliő István
- - -
+
-
18 60 13 6 40 29 ' 60 30 30 30 8 42 26 30 12 18 3 130 1[ 0 -7 42 1Q 23 24
14. A számtan tanítása kívánatos lenne . A közeli JÁNOSFALVA reformátusai tanítót kérnek . Az iskola az:egyesülés óta működik . 15. A tanító a váradi püspöktő l kap tanulónként 30 krajcárt és évente 20 részes Ft-ot . 16. A számtan tanítása kívánatos lenne . 19 . A közeli NAGYBÁROD görög katolikus vallású lakosai tanítót kérnek . 23 . BEZNYE görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek . 29/1 . Az írás és olvasás tanításáért 34 krajcárt, a nyelvtan tanításáért összesen 1 Ft és 5 krajcárt kapa tanító gyerekenként . A számtan tanítása kívánatos lenne . 31. A közeli ESKÜLLŐ görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek . 32. A katolikusok és a görög katolikusok száma nem olyan nagy a községben, hogy külön iskolát kérnéflek .
00
A. helység
Az iskola tantárgyai
neve -
_
~l~ -
lakosságának . száma .
a3apttáli éve
felekezeti jellege
tanitáli nyelve
.a. cn
33 . 34. 35 .
Érkeserű Érsemjén Ertarcsa
36. 37. 38. 39. 40. 41 .
Fels őábrány Fenes Félegyháza Finta Gáborján Gálospetri
42.
Geszt
43 . 44 . 45 . 46 . 47. 48 . 49.
Gyanta Hajdúbágos Harsány Hegyközkovácsi Hegyközpályi Henczida Hosszüpályi I. 1I . Jákóhodos Kába
50 . 51 .
I. II.
I. II. I. Ii .
k. k. k.
1031 1127 695
k. k. k. k. k. k.
469 1039 11,05 793 1013 847
k. leány k.
755
k. k. k. k. k.
1040 1086 818 756 709 998 1470
k. mv .
707 3691
k.
e.
A tanító nvee n tl
a
ő=
k
q
a
-
Wq
:2
e. e. e.
ma. ' ma. ro. ma. má.
e.
ref..
ina.
-
+
- -
+
-
--
e. e. e. e. 1768 e. e. e. e. e.
ref. ref. ref. ref. gk. ref. ref. ref. ref. ref. ref . ref. ref.
ma. ma. ma. ma. ro . ma. ma. ma. ma. ma. ma. ma. ma .
+ + + + + -iy--
+ + + + + + + +
+ + + + +
+ +
+ + + + + + +
-
--
-1-
+
-
+
-
-
ma . ma . ma ..
- + + + + + - + + + +
e.
e. e. e. e. e.
gk. ref.
ref. ref.
rá.
-1- +
+
+
+ - -
+
+
+
- -
+
-
.0
roJ
ref. ref. gk . ref. ref,
e.
A ta nulók száma
+ + - - + - - + - - + - + + .- - +
+ - - +. + - - + - + + - + - -
+ + - - + - -
+ - + - -f-
-
-
Kovács István Luczy Mihály Ryalházy Ferenc Szegedy Ferenc Pap-István Szappanos Mihály SimánndyMihály Nagy Ferenc ' Bernáth Ferenc Kiss András Szilágyi János Tárnok József Lázár Erzsébet Nagy .János Mosonyi József Tárnoky Dániel Debreczeni István Gyarmati István Solymosi Dániel Bokor Simeon Kovács .Ferenc Rohodi-Mihály Kabai András
30 20 21 7 21 20 47 36 25 39 24 35 .25 56 50 52 20 40 28 22 30 22 61
35 . A váradi püspök fizeti a tanítói . Gyermekenként és havonként 30 krajcár a javadalma . 37. A tanító az olvasás tanításáért 24, az írás tanításáért -12, a hittan tanításáért 34 krajcárt kap gyerekenként havonta . 41/IL A görög katolikus iskola az egyesülés óta m űködik . A tanító fizetését a váradi püspökt ő l kapja, gyerékenként és havonta 30 krajcárt . 42. A tanító az abc és az olvasás tanításáért 18 krajcárt, a nyelvtán tanításáért 59,5 krajcárt kap gyérekenként és havonta . 43. A'lányok tanítását pedagógusnőre kellene bízni . 46 . A közeli SERGES görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek . 50 . HAGYMÁDFALVA görögkeleti vallású lákosai tanítót kérnek .
I. II,
52.
Kakad
53 . 54 . 55 . 56 . 57 . 58 .
Kardó Keresztszegapáti Kécz Kisjenő Kiskereki Kismária
59 . 60 . 61 . 62. 63 .
Kel), Kornádi Konyár Köbölkút Kötegyán
64. 65 . 66. 67 . 68 . 69. 70.
T. iI . Magyarhomorog Magyarkakucs I. Margita D. Mezögyán I. II, Mezőkeresztes I. Micske . II . Mihályfalva
k.
.
692
k. • 475 k. 773 k. . 947 k. 1154 k. 729 mv. I431 k. mv. k. k. k. leány k. k. mv,
772 1414 1934 1737 762
k. leány k.
867
608 295 2382
k.
1573 - 873
k.
13I9
3
gk: ref. gk, ref ref. ref. ref. ref,
ru, ma . ra . ma . ma . ma . ma . ma .
+ + + + + + +
1731 ref. , e. ref. 'e . ref. ref. e. e . . ref. e. ref. 1750 ref. 1735 ref. e. rk . e. ref. ref. e. e. ref. e. ref. 1711 . rk e. ref. ref,
ma. ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma .
+ + + + + + --+ +
1761 1731 1761 e. e: e. 1721 e.
+ -' 1 - - Kiss Demeter + + - + - - Tötfalussy József -h - - + - - Opriase Farkas + + - + - - Böszörmén,yi Márton + + - - - - Burján József + - - + - - Mihállyi István + + + + - - Nagy János Mézzel Sámuel + + + + _ + + + + Kovács György Nagy István + + ± + + + + + Ujhelyi András + + + + + - Szentmiklóssy János + + - + - - Kolozsváry_András . + - - + - - Kovács Péter + - - + - - Simon Miklós + - - - - - Szabó Miklós + + - + - - Halászi .András + - -- + - - Sonkolyi Mihály + + - + - - Egresy Mihály + + - - Deák Sára + + + + - . - Kemény István + + - - - - Kenőz Jstpán + + + + - - Bányai József + + - - - - Szálacsy Péter +
20 28 50 15 16 12 70 90 26 60 60 50 22 8 22 8 25 86 30 20 50 10 22 58
52/I . A tánítót a püspöki pénztárból fizetik . Gyermekenként és havonta 30 krajcár a javadalma , 53 . .A váradi püspök gyerekenként és havonta 30 krajcárt fizet a tanítónak . 56. A község görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek . 62. Bár még alig van néhány katolikus a faluban, a pap máris építteti a házat, ahol a tanító fog lakni és ahol a hittan elemeire tanítja maj d a gyerekeket . 63. Ha a tanító nem alkalmas a számtan tanítására, miért kellett felfogadni ? 65 . A közeli KISKI R görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek, 66/I. A tanító a megyés püspöktő l évi 20 Ft-ot, a földesúrtól évi .5-Ft-ot és 17 mérő gabonát kap fizetségül . 70. Az iskola a betelepítés óta mű ködik. A számtan tanítása kívánatos lenne.
A helység
Az iskola Fantárgyai
iog állása
neve
71 . 72. 73 . 74. 75 . 76 . 77 . 78 .
Mikepércs ' Monospetri " Monostorpályi Nagybajom Nagykereki Nagyléta I. H. III . Nagyrábé Nagyszalonta I.
-
lakosságának száma
kk. k. mv . k. k.
1197 622 893 1733 949 2954
k. mv .
alaPttáli éve
felekezeti jellege
,a,ű-
.fást nyelve
A tanító neve -
d
a
T
1206 5055
e. 1741 e. e. e. 1731 1754 e e. e:
rel; ref. refrel.; ref. gk . gk . ref. ref. ref .
ma . ma . ma . ma . ma . rut . ro . . ma . ma . ma .
+ -l+ + + --
+ + + + + + + + +
+ + ' - - + -F + l- + + - - + - - +- + - + + + + -
-F
+
+
387 3979
e. e. e.
ref. ref. rk. ref. gk. rk. ev .
ma . ma. ma.
- + + 4+ -i-
né.
+
-
A tanuíók száma
-
-
- Szöliósi Mihály - KecskéssY György "' - Szathmári Ferenc - Kápolnási István - Harsányi József - Kabát Mihály - Pap Ferenc : Debreczeni Márton - Jözan : János Horváth Ferenc y ,.$e
50 38 20 60 26 70 38 57 60 70
6V
II, 79 . 80 .
Nagyszántó Nagyvárad
I. H.
81 . 82. 83 . 84 . 85 . 86 .
III. IV.
leány k. mv.
e.
-
+
+ - - Jámbor Gáspár + - - Rétéi Mihály + - - Szalvai György
+ -- -. +
•-
-
Dininger Férenc
= ro . Erdélyi Vazul gk. + + - - + - -1769 gkel . ro . . + + - - - Fddór. Pál Szüts István Nyüved k. 312 e. ref. ma. + + - + + . Okány k. 615 e. ref. + + + - + - - Polgár Péter ma. Ottomány k, 1181 eref. ma . 4- + + - - - - - Csomay Pál Örvénd k. 675 1666 ref.. ma. + + - + + -F - Szilágyi Ferenc Paptamási k. 539 rel'. ma. e. + + - - + - - Debreczeni István Páliújlak k. 695 e. ref. ma . 1 + - - + - - Tardi Sámuel 75 . A közeli ŐSSI görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek . 76/I. Az írás tanítása is kívánatos lenne . 78/I. Ahhoz, hogy az osztályok ne keveredjenek és az iskolai munka min ősége jobb legyen, tudósabb tatutóra "van szükség . . 78/fI . Tapasztalt nő pedagógust kellene alkalmazni . 80/II. A tanítónak, mint a város tenoristájának külső javadalma is van .
50 10 5Ó
30 70 3Q 15,
28 40 40 17 4í1
87 . 88 . 89 .
Pelbárthida Piskolt Pocsaj
90. 91 . 92 . 93 .
Poklostelek Pósalaka Pusztaújlak Püspöki
94. 95 . 96 .
Remete Rév Rézbánya
97 .
Sarkad
98 . 99, 100, 101 . 102 . . 103 . 104 . 105. .
I, II .
I. IT.
I. II .
Sas Sámson Sáránd Selind .f i Sitér Sonkolyos (Belényes-) Svábolaszi I. II. Szakái
k. k. k.
907 1603 1808
k. k. k. ' k.
576 404 - 493 2307
k. k. k. mv . leány k. k. k. k. k. k. k. k.
e. e. e. e. 1711 1755 e. 1733 e.
ref. ref. gk. ref. ref. ref. ref. rk. ref.
ma . i ma . ro . ma . ma . ma, ma. ma. ma .
689 1176 978
e. e. e.
ref. gk . rk.
2144
e. .e . e. e. e. e. e. e. 1770 1760 e.
ref. ref. r e f. ref. ref. gk . ref. ref. ref. ev . ref.
ma . ro . ma . né. ma. ma. ma . ma. ma. rut . ma . ma . ma . ma . ma .
930 1568 929 535 596 412 677 771
+ + + + + +
+ + + + + + + + +
"+ + +
+ +.
+ + + + + + + + +
' -
- Fülep István - Várkonyi János - Nyisztor Mihály - Kálmánczky József - Albert András - Kozáry János - Ilosvai István - Szalóki János Y Szokolai József
- + - - + - - Asztalos István + + - - + - - Révi János + + --° - + -- - Freindlános , --+ + + -
+ + + + + + + + + + +
+ + + -
+ + + + -
+ + + + + + ++ -
- - Pintér István - - Martonfalvai Rebeka - - Gecze Isty n. Takács György - - Kis András - - ISrikCSei"János - - Harsányi Sámuel - - Dombsági István - - Némethy Sámuel - - Smith György . - - Bordán Pál
12 50 10 28 30 12 8 4 80 11 20 3i 55 . 32 30. 30 30 , 4ü 28'. 28 16 : 14 6
97/T. A'tainítö a legalsó osztálytól a legfels őig tanít . Hogy a magasabb tudományok ne keveredjenek az elemi ismeretekkel, az eredményeseb b haladás érdekében szükség van egy ásik tudós férfiú munkájára.
Az iskola
A helység
tantárgyai
neve
j og_ állási
E o co
106 . 107. 108. 109. 110. 111 . 112. 113 . 114. 115. 116. 117 . 118 . 119 . 120 . 121 . 122 . 123 . 124.
Szalacs
i, II .
Szalárd Száldobágy (Hegyköz) Szent Imre Szent János Szentjób Szentmiklós Szentpéterszeg Szerep Székelyhíd I. II . III . Széplak (Tenke-) SzSll ős Tárkány I. Telegd II, Telki Tenke Tépe Torda Tóti
EakossáSának száma
k.
2524
k. k. k. k. k. k. k. k. mv .
1448 410 1008 781 1091 603 1045 4,57 2397
k. k. k. mv .
627 337 429 1555
k. k. k. k. k.
536 629 867 1126 697
111 . A katolikus lakosok saját tanítót kérnek .
alapiiást éve
1736 e. 'e. e. e. e. e. : e. e. e. e. 1741 1753 e. 1.731 e. 1759 e. 1731 e. e. e. e.
felek ezeti jellege
rk. ref, ref, ref. ref. ref. ref. rel'. ref. ref. ref. rk. rk. ref. rk: ref. rk . ref. ref. rét". ref. ref. ref .
tanitáli nyelve
ma . ma . ina . ma . ma . ma . ina . ma. ma . ma . ma . né, ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma . ma. ma .
A tanító neve
+ + -1+ + + + + # + + + + + + -
I
v=
T
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + # + + + +
+ + + --
+ + + +
+ + + + + + -
+ + + + + + + + -
A fanulók száma
T C
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ -
- Gyenge András - Takács János - Rákosi Márton -- Barra János --- Ferge István - Asztaj Sámuel - Halász Márton - Gáli János - Balog.István - KlrályJstyán - Vajda György - Hauch Péter - név nélkül - Balogh István - Kozárik János - Dáni János - Kováts János - Csanádi Sándor - Deák Mihály - Pákos József - Tóth István - Csatári Péter -, Tabajdy Mihály
25 25 50 16 51 25 24 -20 35 12 '51 10 18 24 11 20 8 45 25 30 30 30 54
125 . 126 . 127 . 128 . 129 . 130. 131 .
Udvari Ugra Vajda Vasad Vaskob Váncod Váradvelence
132 . Vásárhely 133 . Vértes 134 . Zsadány 135 . Zsáka Összesen :
I. II.
k. k. k. k. mv. k. k. k. k. k. k.
1686 e. 1059 1 e. 594 e. 955 1755 471 e. 1201 e. 1242 1753 e. 610 1151 e. 819 e. 1546 e. ,153 553
ref. ref. ref. gk . rk . ref. rk . gkel . ref. ref. ref. ref.
ma . ma . ma . ro . né . ma . ma . ro. ma . ma . ma . ma .
+ + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + +
+ + + + + -
+ + -
+ + -f+ + + + + + + +
+ -
--
Szabó Mihály Farkas András Losonczy András - Szabó László - Ország dános - Varga Ferenc - Osdolai Antal - Arsenovits Mózes - Váradi Sámuel - Szabó Mihály - Bevecsy István - Csató István
k. = község gk.=görög katoliku s mv . = mezőváros gkel .=görögkeleti e .=emberemlékezet ót a ma. =ínagyar rk .=római katoliku s né.=német ref.=reformátu s ro.=román ev .=evangélikus rut .=rutén 126 . A számtan tanítása kívánatos lenne. 128 . A románon kívül magyarul is kellene tanítani . 133 . Húsz görög katolikus vallású család iskolát kér. 135 . A környékbeli községek KERESZTÚR, SZÉPLAK és TAMÁSDA református tanítót kérnek.
Rövidítések :
60 43 40 30 14 42 10 50 12 20 29 20 5503
I Késő bb Nyiracsád Szabolcs megyében . 3 1770-ben Alsó-Lugas, 1910 népszámláláskor Alsólugos . 4 1910-ben Asszonyvására . 9 Később Mezőbaj . 11 1770-ben Ballyogh, 1910-ben Bályok. 14 Később Belényesújlak, az összeírásban Újlak . 15 1910-ben Berekböszörmény . 16 Később Berettyóújfalu. 20 1910-ben Érbogyoszló. 23 1910-ben Hegyközcsatár. 24 Késő bb Csokaly. 29 1910-ben Bihardiószeg. 32 1910-ben Éradony. 33 1910-ben Érkeser ű. 34 1910-ben Érsemjén . 35 19I0-ben Értarcsa . 36 19I0-ben Érábrány. 37 1910-ben Várasfenes . 38 1910-ben Biharfélegyháza . 41 Késő bb Gálospetri . 44 1770-ben Bagos . 45 1910-ben Kárösnagyharsány. 46 Kés őbb Hegyközkovácsi . 47 Később Hegyközpályi . 49 Később Hosszúpályi . 50 Kés őbb Jákóhodos . 51 Késő bb Hajdú megye. 52 1910-ben Kokad . 54 Késő bb Körösszegapáti . 55 1910-ben Magyarkécz. 56 1910-ben Kő röskisjen ő . 58 Később Kismarja . 59 1770-ben Kothy, kés ő bb Kóly . 621910-ben Érköbölkút . 63 1910-ben Kötegyán . 64 Az összeírásban Horrorok, 1910-ben Magyarhomorog . 65 1910-ben Nagykakucs. 68 1910-ben Biharkeresztes . 70 1910-ben Érmihályfalva . 7I Az összeírásban M . Pircs, később Hajdú megye. 72 Később Monospetri . 73 Később Monostorpályi . 74 1910-ben Biharnagybajom. 75 Később Nagykereki . 76 Kés őbb Nagyléta . 77 Kés őbb Nagyrábé . 78 1770-ben Szalonta . 79 Kés őbb Nagyszántó . 85 Kés őbb Paptamási . 86 1910-ben Hegyközújlak . 90 Később Poklostelek . 92 Később Pusztaújlak . 93 1910-ben Biharpüspöki . 94 1910-ben Remetelórév . 98 1910-ben Mezősas . 99 1910-ben Hajdúsámson Hajdú megyében . 101 1910-ben Érselind . 103 1910-ben Belényessankolyos. 104 1910-ben Érolaszi . 105 1910-ben Körösszakál . 108 1910-ben Hegyközszáldobágy . 109 1910-ben Hegyközszentimre . 110 1910-ben Biharszentjános . 14
111 1910-ben Szentjobb: 112 1910-ben Hegyközszentmiklós . 113 Később SzntPéteiszeg . 115 Az öSszeirás megje&i,i, hogy a II . 6á a III. iskola a Szé.kelyhidhoz csatolt SZékesvárosé .' 116 1910-bea Tenkeizéplak ; 117 1910-ben Váradszőllős. 118 1910-n Tárleányka. 119 1910-ben Mezőtelegd. 120 1910-beli 'Mezőtelki. 123 1910-ben .Bihastorda . . n . 125 1910-ben Sárrétudvari . 126 1910-ben Bihfirugra. 127 1910-ben Biharyajda 128' KéSőbb `Vaúák. 131 Később Nagyvárad része lett az összeírásból hiányzó Várad Olaszival együtt . Romániához tartozó helységek : , 2, 3, 4, 6, 9, 11, 13 ;,14; 17, 18;; 19,-20,,22, 23, 24, 29, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 41, .43„46, ;47, :50,. 53, 55, 56, 57, 59, 62, 65, 66; ;69, 70; 72; 78, 79, 80, 81,' 83, 84, 85, 86, 87, 88, 90, 91 ; 92, 93, 94;95 96,101, 102 ; 103; 104, 106, - 107 108;109i110; 111, 112, 115 ; 116, 117, 118, 119, 120; 121, ` 124; 127 , 128,129:131,132. ' '-"n 1
,
.,
,
válaszok alapján követkeZtethetünk, az iskolamesternevét, szolgálati idejét., javadalmait és képzettségét, a tanulók számát és 'vallását ; á:tantárgyakat és a tanítás mód"szereit, valamint 'azt kívánták megtudni ; hógy miben kell és lehet az oktatás szílivonalát javítani . A jelentések latin nyelven készültek . Á Bihar megyei jelentés 7 adatai ; 1L JőzSef népszámlálásakor Bihar megye területe 11 0821m 2, az' összeírt népesség száma 316139 fő 'Mint ilyen a kóral;eli Magyarorsiág legnagyobb terület ű és népe'sségű megyéje volt, területe közepesen sűrűn (28,3'főlkm2) lakot't.8 A Me'be''T&'1-3ü16'4j--' és népességtörténetét a törÖk'pusZtítás id őszakáig .1akó. Zsigínond munkája alapján 'ismerjük? LegMóbb pedig Dávid-Zoltán' állásfoglalása formálta át' á 'török puSztítáS méreteiről szőlő hagyományosan elfogadott véleményt: l° Megállapítása' szerint' á megye magyal. népességének pusztulása' nem lehetéa olyan mértékű; mint azt feltételezték és az újrátelepülés folyamata-sem magyarázható csa k külső bevándorlással . A népesedés-szerkezet annyiban alakult át, hogy a :korábbi térületi elhelyezkedéshez kéRést „a fólyóvölgyek magyar településhálózata-felszakadofi:itt s a beékelődő e' falvak között' kisebb .,'szigetekrw bőnlloft".II ,Ugyanakkor a vegyes népesség ű vidékék magyar lakásá-ága eltűnt, mindazonáltal a megye , magyar többségét meg őrizté'.' Ezt az,álláspontot áz alapfokú oktatás oldaláról - erősíti az1,770/71-es iskolaösszeírás Bihar megyei jelentése . A falusi és mezővárosi népiskolák, mint áz alsóföl ű` oktatás letétern'ényéSei, .il) református kulturális hagyományok töretlen továbbélésé t bizonyítják . Ijgyanakkor -á megyében élő románság erősödő művelődési igényei is li-án'gsúlyt kapnak : ) 7 A . fund. Laci. E. 68. cs. 8 Az elsó magyarországi népszámlálás (1784-1787) . (Szerlc. : Dányi Dezső és Dávid Zoltán) 1960 . 55 . old . 9 fakó Zsigmond : Bihar megye a török pusztítás el őtt . Bp., 1940. 10 Dávid Zoltán :-As 1692 . évi összeírás forrásértéke . A,Hájdü-Biliar. megyei Levéltár Évkönyve IX.j , 1982 .1117-127 . old .' 11 I . m . 123 . old.
A Bihar megyei jelentés 1771 . június 1 . dátummal készült el . Mint az 17701,71-es iskolastatisztikai összeírás egésze, a Bihar négyei jelentés.. is leíró jelleg ű. A járások szerint -, érmelléki, belényesi és szalontai, vaskohi, béli , váradi és sárréti - felsorolt iskolás helyek nevei után az iskolaalapítási évé,,a tanítás nyelve, valamint a tanított tantárgyak felsorolása következik . Pontosan feljegyezték a tanítók nevét és a tanulók létszámát . Egyes iskolás helyeknél' pedig az . összeíró egyéb megjegyzéseket is fűz mondandójához . Ez utóbbiak töltik 'meg igazán élettel a száraznak t űnő felsorolásokat és sok érdekességre is rávilágítanak . A-bihari jelentés nem részletezi a tanító személyével kapcsolatos kérdéseket, jövedelmét ; a tanítá s módszereit, az iskolai élet egyéb tudnivalóit sem találni meg helységről helységre ; Az összeírás nem tartalmazza Debrecen szabad királyi város néptskofámak 'felsoro-, lását. A latin nyelven írt jelentés magyarra fordítása után ezúton Illeti köszönet Csányi László : áldozatos munkáját iéhettivé vált az rendézése . Az 'összefrá s adatai öt csoportba oszthatók az iskolás helységre, az iskolára, a tanitira, a tanulókra vonatkozó adatokra és végül azokra a közlésekre, melyeket „megjegyzéselv" . címmel a vonatkozó helységeknél sorolunk fel . Az összeírás helységneveit - az egységesség 1vedvéért, a II. József népszámlálásáról,késziill ; kiadvány helységneveihez igazítottuk. :(A néhány eltér ő névalakoG a jegyzetek tartalmazzák . Ugyancsak a jegyzetekben> jelöltük meg a helységek 1910-es ..népszámláláskor ; használt neveit12 és jeleztük a Romániához tartozó helységeket .) ~ .
.
Iskolával rendelkez ő helységek
Az.összeírás tanúsága., szerint Bihar megyébenr177Q/71-ben 135 iskolával rendel kező helységvolt: Jogálláspkat;és a települések népességszámát az összeírás nem közli. Mivel az iskolával rendelkez ő helységek lélekszámát döntő fontosságú, ismerni , aziskolás helységek neve, mellé rendeltük, a,15 évvel kés őbbi, jbz.sefi1népszámlálásbó l ismert adatokat : A mellérendelés nem 't űnik erőszakoltnak, hiszen pl . 1773-ban készült Lexicon Locorum 13 közlése szerintBihar megyében 467 település létezett, II . .József korábaez a szám mindössze 5 új településsel növekedve ; 472. A , belső vándorlásnak bizonyára volt még jelent©sége .ebben.az id őben, dé .a nagyságcsoportok lényegileg már nemigen változtak . . A. helységek jogállását is a józsefi népszámlálás segítségével határoztuk meg . Megállapítható, hogy a korabeli .Bihar,megye józsefi népszámlálásból ismert 19 mez ővárosa közül 18 iskoláshely volt 1770-ben, nem is egy, de több iskolával, kivétel csupán Váradolaszi, mely az iskolastatisztikai összeírásban nem szerepel, de nagy a való szín űsége, annak, hogy a Nagyváradon m űköd ő négy népiskola közül . az egyik éppen Váradolaszié ., A nagy népesség ű, gazdaságilag erős mezővárosok példája mutatja, hogy az iskóla vagy iskolákfenntartása szorosan összefüggött a teleplilés teherbíró képességével . Bihar megye települései közül is csak a megfelelő gazdasági erővel, kulturális; ha-, gyományokkal rendelkezők vállalhatták a tanító eltartásának költségeit . _ A hatalmas terület földrajzi kétarcúsága, a sík vidék és a magas hegyek éles elküIönülése az iskoláshelyek elhelyezkedését is meghatározta . Az Érmellék, a Mező12 1910. nápszám1álás . Magyar Statisztikai' KSzlemányek új sorozat, 42 . kötet. Bp., 19121. , 13 Trexicon universorum regni Hungariae locorum populosorum 1772. (A magyar.békekiiidáttség . kiadványa.)
16
ség, a nagy múltú Nagyvárad vidékén egymást érték az iskoláshelyek bizonyítva , hogy a vidék magyarsága a török hódoltság évei után jelent ős népességszámmal é s kultúrával volt jelen . Nagyszalonta felé egyre ritkultak az iskolás települések és a Bihar hegység magasan fekv ő, románok lakta apró falvaiban csak elvétve találn i egyet is . Megvizsgálva most már az iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkez ő helységek népességét, lélekszám nagyságcsoportokát alakítottunk ki . ' II. táblázat . Iskolával rendelkez ő és iskolával nem rendelkez ő helységek száma és népessége lélekszám nagyságcsuporiak szerin t Lélekszám nagyságcsoportok
Helységek gyazes
Iskolával pem rcnlelkező helységek helységek száma
Iskolával rendelkező
Iskolával nem rendelkez ő
népesség száma
500 fő alatt
221
16
205
501---800 fő 801-1000 f8 1000 fő felett összesen
139 42 70
39 22 58 135
100 20 12
118 289
337
316 .135
472
Iskolával rendelkező
Népesség ősszel n
73 342 87 372 37 132
6 566 , 26 071 19 557 .I
56 786 61 30 1 17 57 5 17 64 4 163 306
100 645 152 829
Bihar megye településeinek lélekszám nagyságcsoportok szerinti megoszlása jel legzetes, jelentős számú apró falu és igen nagy számú 500 főnél nagyobb helység . Az iskolával rendelkez ő helységek száma ugrásszer űen nő az 1000 fő feletti kategóriába n ismét bizonyítva, hogy iskolát csak a nagy lélekszámú, Biharban 500 f őnél feltétlenü l nagyobb lakosságú helység tudott eltartani . Az iskolával nem rendelkez ő helységek számának hirtelen zuhanása a 800 fő feletti kategóriától ugyancsak erre bizonyíték . Érdekes megfigyelni, hogy bár 337 helységben nem volt iskola, ezek népesség e alig tért el az iskolás helyek népességétől. A magyarázat az a masszív népességtömb , amely az utolsó kategória 58 iskoláshelyénél javítja az arányt, hiszen több min t 100 000 fő élt ezekben az iskolás helységekben . Az adatok százalékos vizsgálata is jó l tükrözi az iskolás és nem iskolás . helyek számának és népességének elmozdulását a 801-1000-es kategóriában az iskoláshelyek javára, majd a meredek emelkedést a z utolsó lélekszám nagyságcsoportban. . III. táblázat . Iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkező helységek és népességűk %-os megoszlása lélekszám tragyságcsoportok szerint Lélekszám nagyságcsoportok .
Helységek összes száma
Iskolával rendelkező; helységek
500 fő alatt 501-800 f8 801-1000 fő 1000 fő felett
Összegen,
221 139
42 70
472
7,3 28,1 52,4 82,9
Iskolával nem rcnd :1kezó
összesen
%-hon ..
'•
92,7
100,0
71,9
100,0
47,6 17,1
100,0 100,0
Népesség 9Z
Iskolával rendelkező
Iskolával nem. reo lelkezd -
,Üsszeson:
~p~éY /bon
73 342 $7 372 37 132 118 289 316 .135
8,9 29,8 52,7
85,1
91,1 70,2
100, 0 100,0
47,3
100,0
14,9
100,0
Mindkét táblázat tamilsága, hogy a legkedvez őtlenebb helyzetben valóban a z 500 főnél kisebb lakosságú falvak-.voltak; ahol .92,7%-banrnem működött. iskola, azaz népességtik 91 ;1%a 'szérvezett oktatás nélkül maradt . Ezekbell'a helységekben
a papra - ha volt - hárult a tanítás és így a gyermekek legalább a hittan és az erkölcsi magatartási normák alapjait megismerl~ették . t a A ,bihari népiskolákról megrajzolt kép még tanulságosabb, ha az iskolával rendelkező, illetve nem rendelkező helységek felekezeti megoszlását vizsgáljuk . A helységek felekezeti hovátartozását L . Nagy is munkája segítségével megállapítva azt tapasztaljuk, hogy az iskolával rendelkezők döntő fölénnyel református, a z iskolával nem rendelkezők pedig görög keleti vallásúak . A legtöbb református iskoláshely az 1000 főnél nagyobb, a Iegnagyobb számú iskolával nem rendelkező görög keleti vallású helység pedig az 500 f ő alatti lélekszám. kategóriában jelentkezik . E két határ között feltűnő nagy még az eltérés az 501-800-as csoportnál az iskolával rendelkező, illetve nem rendelkező helységek száma között, a kiegyenlít ődés pedig a 801-1000-es csoportnál tapasztalható . Ii' táblázat . Iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkező helységek megoszlás a lélekszám nagyságcsoportok és felekezet szerin t
Lélekszám w nagyságcsoportok
500 fő alatt . 501-800' fő ' 801-1000 f6 1000 fő felett Összesen
HelyBégek száma
221 139 42 tt + 70 472
Iskolával rendelkező helységek felekezeti megoszlása
ref .
gk .
gkel.
vegyest felekezetű
1 . 12 1 31 18 1 50 3 111
1 1 1 3 6
1 5 1 3 10
1 1 2 1 5
rk.
őcsz~ Ben
16 39 22 58 135
Iskolával nem rendelkező helységek felekezeti megoszlása , rk .
2 -
. ,
gkel .
vegyes • felekezetü
~9ssz~ seQ
6 ! 18 3 5
178 90
1 2
1
-
19
-
2 12
2 25
7 294
1 4
205 100 20 12 337
ref.
gk . f
f
* Azok a helységek, ahol a különböző felekezetek aránya megközelítően 50-50% .
n
Azt várnánk ; hogy a hagyományosan református kultúrájú vidéken egyetlelr református vallású nagyobb helység sem nélkülözte az iskolát . Mégis 12 települést számolhattunk össze, ahol nem volt iskola . Helyi kutatások-magyarázhatnák meg, hog y az 501-800-as kategóriában Bikácson, Sarkad Keresztúron és Berettyó Szent Mártonban,.a 801-1000-es csoportnál az ekkor református többség ű 'Méh Keréken, valamint az 1144 lakosú Berettyó Széplakon miért nem talált az összeíró iskolát . (A másik 1000 lakosnál nagyobb iskola nélküli mez őváros ismét •- a már említett - Váradolaszi .) . A valóság mozgalmas képét az összeíró megjegyzései tükrözik . Az iskolák iránt i igény növekedését tapasztaljuk a református Jánosfalva, az említett Sarkad Keresztúr, Berettyó Széplak és Tamás, a nagy lélékszámú, görög katolikus Nagy Báród , az ugyancsak népes görög keleti Beznye, Tatáros, Esküll ő, Serges, Hagymádfalva , Viskér és Őssi tanítót kértek gyermekeik oktatására . Tanítót kért Kis Jenő görög keleti vallású lakossága és Vértes húsz görög katolikus családja is . Az iskolák
A megye 135 iskoláshelysége összesen 167 iskolát tartott fenn . Szép számma l volt olyan gazdag település, mely kettő, esetleg három, négy iskola költségeit elbírta. 14 Kosár', Domokos : Művel ődés a XVIII . századi-Magyarországon. Bp ., 1980 . 97 . old . 15 Ludovicus Nagy : Notitiae politico
18
geógraphico statisticae . Buda, 1828. 32-102. old .
V. táblázat . Több Iskolát eltartó helységek és iskoláik száma lélekszá m nagyságcsoportok szerint Lélekszám nagyságcsoportok
Iskolás helyek száma
500-800 fő 801-1000 fő 1001-2000 fő 2001-3000 fő 3000 fő felett Összesen
Iskolák szám a egy iskola
16 61 46 6 6 135
két iskola
I
16 52 38
három iskol a
I
9 7 4 3 23
2 108
négy iskola
1 2 3
23 nagy település kettő , Belényes, Nagy Léta és Székelyhíd három, a régi kultúrájú Nagyvárad négy iskolát mondhatott magáénak . Egynél több iskola működését a jelentés tanúsága szerint nem a tanulólétszá m gondjai, hanem az eltérő vallás és nemzetiség vagy a fiúk és lányok különválasztása indokolta . Pl. •Bagamérban református magyar és görög keleti román iskolát találni , vagy a nagy népességű Sarkadon külön iskolában tanultak a fiúk és a lányok, még hozzá magas tanulólétszámmal . (Erőteljesen nyilvánul meg a lányok külön oktatásának igénye, összesen 5 leányiskolát jegyzett fel az összeíró .) Az iskoláshelyek és az iskolák felekezet szerinti összehasonlításából 128, református iskola igazolja ismét, hogy kultúrájuk milyen elevenen élt . VI. táblázat . Iskolás helységek megoszlása lélekszám nagyságcsoportok , felekezeti többség szerint egybevetve az iskolák számával és felekezetéve l Iskolával rendelkező helységek
Lélekszám nagyság' csoportok
500 fő alatt 501-800 fő 801-1000 fő 100 fő felett Összesen
Iskolá k
megoszlása felekezet ] többség szerint száma
16 39 22 58 135
megoszlása felekezet szerint száma
rk .
ref.
1 3
12 31 18 50 1111
Kki
gkel.
1 1 1 3 6
1 5 1 3 10
vegyes* felekezetti
1 16 1 44 2 . 26 1 ! '81 ' 5 1 167
rk,
ref.
1 3 12 18
13 39.. 21 55 128
gk.
1 3 2 9 15
gkel.
1 3 ' 4
vegyes * felekezet ű
2
* Azok a helységek, ahol a különböző felekezetek aránya megközelítsen 50--. 50%. ** Az összeírásban jelölt vegyes felekezet ű iskolák Nagyváradot].
Feltűnő 3 római-katolikus többség ű iskolás hellyel szemben 18 római katoliku s iskola . Erre az a magyarázat, hogy pl~ a dönt ően görög keleti lakosú Rézbányán nembér emlékezet óta" római katolikus iskola működött magyar és német nyelven a jélen= tés szerint. Vagy, hogy Micske 873 lakója a református iskóla mellett a római katolikusok részére is iskölát tartott fenn . Sorolhatnánk Élesd vagy Vaskoh példáját, aho l a görög keleti vallású többségnek nem volt iskolája, azonban alig száz római katolikusnak igen . Ha összegezzük, hogy egy-egy meghatározott felekezeti többség ű iskoláshely hány más felekezet ű iskolával rendelkezett, a következő eredményt kapjuk : 19'
VII. táblázat. Iskoláshelyek eltérő felekezeté iskoláva l Eltérő felekezetfa iskoláik száma Iskoláshelyek száma felekezeti többség szerint
római katolikus református görög katolikus görögkeleti ÖsvPsen
1 19 1 9 30
Összes iskoláik száma
rk.
ref.
ev.
gkat .
gkel .
vegyes felekezetű
1 41 2 11 55
12 3 15
i 1 6 8
l 1
5 2 7
5 3
3 2
I
összese„
1 23 1 11 36
A táblázat 30 iskoláshely 36 más felekezet ű iskoláját mutatja ki . Rögtön a többségben római katolikus lakosságú Szent Jób t űnik fel, ahol református volt az iskola , valamint a görög katolikus Pocsaj, szintén reformátusiskolával . Reformátusok lakta 19 helységben 23 egyéb felekezet ű iskolát lehet összeszámolni, míg 9 görög kelet i többség ű településnek egyetlen görög keleti iskolája sem volt . Az iskolák alapításának ideje általában a messzi múltba nyúlik vissza . Az össze író kérdésére szinte mindig azt a választ kapta, hogy az iskola „ember emlékezet óta " fennáll . Érdekes azért néhány 'új alapítású római katolikus iskolát látni (Derecske , Élesd stb .) ; valamint a görög katolikus iskolák szaporodását figyelni (Bél, Gálo s Petri, Kardó stb .) . A kakadi református iskola 1731-ben kezdte el m űködését, akko r tehát, amikor a református oktatás igen hátrányos helyzetbe került . Feltűn ő Mihályfalva esete, ahol az alapítási évrő l a megjegyzések között hallunk . Iskolájuk a betele pítés óta működött - jegyezte fel az összeíró . Az iskola református, tehát a helység új lakosai ismét magyarok voltak . Az iskola épületére, annak állapotára, a tantermek számára vonatkozó adatoka t nélkülözzük . Egyetlen epés megjegyzést mégis tesz az összeíró a köbölkúti papról . „Bár még alig van néhány katolikus a faluban, a pap máris építteti a házát . . . " Az iskolákban folyó munkáról a tanított tantárgyak megvizsgálásával nyerhetünk képet . A jelentés részletesen lejegyzi a tanított tantárgyakat, melyek olvasás, írás , nyelvtan, számtan és hittan . Néhány helyen, ahol a tanító felkészültsége azt lehet őv é tette, a latin nyelv, a földrajz, a poétika és logika, valamint a retorika tanítása is el őfordult . A tanítás nyelve minden esetben az anyanyelv, ahogyan a korban valamenny i népiskolára az anyanyelvi oktatás volt jellemz ő . íó Tanulságos az iskolák tanított tantárgyak szerinti megoszlása : olvasás 100 iskolába n írás 157 iskolába n nyelvtan 72 iskolába n számtan 56 iskolában ' egyéb tantárgy 5 iskolába n Nincs olyan tantárgy, melyet valamennyi iskolában tanítottak volna . A legtöb b helyen írás oktatásával foglalkoztak, ezt követte az olvasás, már lénYegesen keveseb b helyen a nyelvtan és csak az iskolák egyharmada a számtan tanításával . A megjegyzések épp e témában a legszámosabbak, a lakosság - mintegy , az ismeretek hiányától szorongatva - egyre hangosabban követelte a számtan bevezetését az iskolákban . A vallásoktatás összeszámolásánál gond adódik . Nehezen képzelhető el ugyanis olya n l6 Mészáros István : Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között . 17 Mészáros István : Népoktatásunk 1553-1777 között . Pedagógiai Közlemények, -Bp., 1972. 29 . old . 2Ö
népiskola a korban, ahol ne oktattak volna hittant, hiszen a tanulmányok leglényeg e éppen az erkölcsi-magatartásbeli kötelességek megismertetése volt ." Mégis a református belényesi és az ugyancsak református begyoszlói iskolában - hogy csak né hányat emeljünk ki -a jelentés szerint nem folyt hittanoktatás . Az iskolákban folyó munkára jellemző az is, hogy egy-egy iskolában hányfél e tantárgy oktatását végezte a ludimagister . Tanított tantárgyak száma 1 2 3 4 5
Iskolák szám a 4 35 69 42 17 Összesen : 16 7
Kiderül, hogy a legtöbb, 69 iskolában 3 tantárgy oktatásával foglalkoztak . Mindössze 17 iskolában találjuk meg a maximális 5 tantárgyat, de elenyész ő az egy tantárgy oktatását végző iskolák száma is . A tanítók és a tanulók
Az 1770f71-es iskolastatisztikai összeírás különösen nagy jelent ősége abban rej lik, hogy az országot s űrűn behálózó apró iskolák hétköznapjait teszi érthet ővé számunkra . A Bihar megyei jelentés azonban szűkszavú . Pontosan lejegyzi a tanítók nevét - a székelyhídi iskola az egyetlen kivétel -, ám ezen túl nem sokat árul el . Egy pillanatra elidőzve a neveknél a bihari Horváth János, a diószegi Koncz István, a Ki s Márián tanító Méczei Sámuel, a nagyszalontai Horváth Ferenc és a püspöki Szokolai József munkáját és igyekezetét kell értékelnünk, akik földrajz, retorika, poétik a és logika oktatásával is foglalkoztak . Lázár Erzsébet, Deák Sára, Mártonfalvi Rebek a pedig a korszak kevés számú n őtanítóját képviselték : A tanítók munkájával az összeíró meg lehetett elégedve, mert mindössze Nagyszalonta református lányiskolájána k tanítójáról írta fel, hogy »tudósabb tanítóra van szükség" . Sarkad református fiúiskolájánál, ahol 55 gyerek tanul azt olvashatjuk, hogy „egy másik tudós férfiú" munkájára is szükség lenne, azaz segédtanító munkábaállását javasolták . A Bihar megyei jelentés segítségével 5503 tanulót számolhattunk össze . A legkevesebb gyermek (4) Püspöki római katolikus, a legtöbb (136) Berettyó Újfalu református iskoláját látogatta . Az átlagos tanulólétszám a megye iskoláiban 35 gyermek volt. Néhány szót még . a megye tanítóinak jövedelmér ől. A megjegyzések mutatják , hogya tanításért gyerekenként és havonta átlagosan 30 krajcár járt . Molnárovics Ferenc diószegi római katolikus tanító külön fizetséget kapott az írás, az olvasás és külön a nyelvtan oktatásáért, ahogy ez egyébként a korban igen megszokott jelenség . A tanítók fizetését általában a váradi püspöki pénztárból fizették ki, de el őfordult - Margittán -, hogy a helybeli földesúr is kivette részét a .taníttatás költségeib ől. Az 1770/71-es összeírás tanusága szerint Bihar megye 167 elemi ismereteket ok tató népiskolájában jelentős munka folyt . A nagy népesség ű megye lakosságának mintegy fele iskolába járatta gyermekét, az iskolás helyek dönt ően református volta pedi g e kultúra szívós ápolásáról tanúskodik . 21
Puólic education in Bihar county in 1770/71 Zsuzsa Frater J. The schóo[ survey of 1770/71 is a significant source of data about the history of education in Hungary . It was first úséd by Ernő Fináczy to, produce data about public education, and , public schools at thé°end of the 1Sth century. Althoagh the national dáta of the survey á.re'known, the details about townships have not been dealt with yet . The goal of this study was to compiete our knowledge about the conditions of public education of the era by presenting and analysing the township data of Bihar county. By knowledge of the population size of 135 school-sites üt the county we establish that school s could be maintained only in those townships where the economy was strong and the populatio n exceeded 500 in numbers. We tart show that the total populations of settlements with and withou t schools did not differ markedly, meaning that more that -halt« of the inhabitants of Bihar county lived in settlements where schools existed . The analysis of the religion of settlements with schools and of the schools themselves prove d he unbroken continuity of protestant traditions. The establishment of most schools in the county date far back, and the newly founded one s clerly dernonstrate socio-political tensions . In most of the schools writing was taught, followed by reading and grammar in order of occurrence . Children were taught to count in 56 schools altogether. The county report lists the names of teachers, out of whom there were three women, and also gives the number of pupils . The township data of the schools survey in Bihar county in 1770171 give further informatio n to orr knowledge on the state of public education in the county at the end of the IBth century .
Hapadxae ofipasoeaxue e oőnacmu Buxap e 1977-71 2oöax )Aymca irl. <15pamep
bonrruerr co őbiraeM s acTOpxu seHCepcxoro xapoXIoro 06pa30BaaHA 6bina npox3aeplettRas r
B :1770-71 roHax Qeperraea tuson. 3TOT acrosatru RR4loptKaura snepriwo 6arn Hcnom:30mo 3paé I)sHat a c reM, 'rro6si npe, craBHTb xorncpeTmle uaaasze o aapolusoM gópaaoaar a H xorntsecTBe
ntxon x ionryy XVIII Bexa . IIepenacb coAepxana Aas is no ricelí crpaae, óttRarco uo cax nop ae 6bimi nepeAaas,i rnaciiöcrrr BaHH6te o pssAe noeenetiH . I. errbiO paő OTbi HBnsreTCSt To, gro őLi aoxasoht u aHana3oM ,r{aHHbsx pnlta cealscxs X McCrHOCTe11 o6nacra bintap pacmaplrrt, CBCÁCBI H o HapOZIIOM oőpa3osastRa Taro BpeMCBZ. 3aaa xoJm'lecTBO tiacenenast 135, noc.tneuotl o őnacTR, oónaAaionuax msconatvni, Mo HO eRenarb BMBOA, HTO TOJIbICO Te nooenCBIDT Mont$ CoraepxCaTb nIICDiIbi, xoTOpbte oóna,T~anR raOBONaHO xpesncott 3icoxoMfficott x }IX HaceneHSte npeBbIDaarro 500'lenoBéx . K3 Aasaaix Bap?10, 'rro ae aa6moAanota, sHa ulTenbabro pacxox(IjeHtllr bteASIly xonH iecTBOM BaCeISeHAn Iioceneas r, oőnaAaioutax úilca7iaMH ű IIOCCZICI MŰ 'Re HMCIOII 413 zwcosi, T. e. B O6nacra Bmtap IIOIIOBHHa, HaceAetníu iicitn a B nOCerIeHHHX,HMetDII[HX IDKOrIy. HCCIIe,gosalnie IÍoceneinift, HMesoiumt IIFROJIy H BeponcnoBeiXosaHHA nQCart noICa3GSBatoT Hepylltlnvloe pa3BHTae pecpopMaTCxBrsc rpa]xaItHH . OCHOBaHrie tmcon B óotn,IIIlfficrBe nocene~ a6nacrir yxonaT xppttBMa B rny őoxoe űpotnnoe, a co3mHae HoBwt IIIxon oniyTmro-noxaslaBaeT oón ecTBeBOao-nonHTH'ieclCOe tianps es oe . B 6ohanHrHCrBe >mcon Ha űmoysaeTcn crpeMneKHe o6yeei mo IIHCbMeHHOCTH. IIoCne 3T0ro enettyeT o6yYeine t1TClnIICi a 936IICy. Bcero Tom,xo B 56 >IIIconax Hereit O6yeamet ra cYery . ApxHEtff is uoxyMeHTbt coAepscar IIol iaMŰribHb1lí nepeyeHb yYHTene 1 Iólcon, H3 fira" Tpe x Keicn li-y renaBREt, a Tascsxe npeBoraaT ennem a xor]wtecTBO y gelutxos . CoAepncatr ecx s IIepeiiBcu mar( oŐ nacra Bmcap paoabie,,oTaocatitxecsi x 1770-71 rogaM, pacntHpsrloT mama o,nonoxcetn H aapoaHoro o6pasosaasst B Konrae XVIII ma .
22
