6 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

2013-09-30

MAGEOSZ Hírek – 40.hét / 2013

1./6

Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

Vitákat keltő adatok a foglalkoztatásról A válságot követő kilábalás során nem csak a közfoglalkoztatás és az egyre több külföldön dolgozó magyar emelte a foglalkoztatási adatokat, azonban a versenyszférában a 2011-es javulás után megállt a mutató, és a magánszféra ma nagyjából 120-140 ezerrel kevesebb embert foglalkoztat, mint a válság előtt – írja a portfolio.hu., amely a jegybank friss inflációs jelentésében megjelent adatokra is támaszkodva készített elemzést a foglalkoztatás helyzetéről. A közfoglalkoztatás és a külföldön dolgozók szerepe ma már nem számít újdonságnak. Az elmúlt években kezdett ezek súlya megnőni, de eleinte viszonylag keveset tudtunk róluk – írja a lap. A közfoglalkoztatás 2009 óta kezdett tömeges munkaerő-piaci eszközzé válni, de az adatokat eleinte még egyedileg kellett kikérni, ma viszont már a KSH havonta közli a közszférában alkalmazott közmunkások számát. Ám még ezzel együtt is azt láthattuk, hogy a KSH munkaerő-piaci statisztikái eltérést mutatnak. A gazdasági konjunktúra-folyamatokat jobban lekövető intézményi munkaügyi statisztika nem mutatott növekedést a versenyszférában, de a fő foglalkoztatottsági adatok új csúcsokra emelkedtek; még úgy is jól látható volt a növekedés, ha a közfoglalkoztatás szerepét ebből levontuk. A 2012. év lezárása után azonban a KSH kiadott egy olyan jelentést, amelyben felbontotta ezekre a tényezőkre a foglalkoztatottság változását. Ebből az derült ki, hogy a 2012. évi 66 ezer fős foglalkoztatás-növekedés felét magyarázta a közmunka, harmadát pedig a külföldön dolgozók növekvő száma. Úgy tűnik, idén még többen mentek külföldre dolgozni és a közfoglalkoztatás is emelkedett (sőt idén szintet fog lépni a téli közfoglalkoztatás bevezetésével).

Az MNB adatai szerint az idei második negyedévben például nem is lett volna foglalkoztatás-bővülés e tényezők nélkül. Csütörtökön pedig megjelentek a jegybank friss adatai, ahol idősorosan is látható volt, mennyi külföldön dolgozó magyart lát a statisztika (olyat, aki hátrahagyott magyarországi háztartással rendelkeznek). Az is látható, hogy az utóbbi időben emelkedésnek indult a közfoglalkoztatás is. Mi újság a hazai versenyszférában dolgozókkal?

2013-09-30


2./6


A versenyszférában dolgozók száma az idei második negyedévben még mindig 124 ezer fővel volt elmaradva a válság előtti (2008-as) szinttől. Ez azonban már jóval kedvezőbb annál, hogy a válság mélypontján 180 ezer is volt a fogyás. A javulás nagy része 2011-ben jött, miután a gazdaság épp kikecmeregni próbált a recesszióból. 2011 óta azonban a – mínusz 120-140 ezres szint körül hullámzik a versenyszféra foglalkoztatottsága, az elmúlt években nem látszik e téren átütő fellendülés. Az MNB egyébként korábbi előrejelzésében még arra számított, hogy idén is számottevően leépít a versenyszféra, ezen a friss előrejelzésben változtattak. Azt látja ugyanis a jegybank, hogy az utóbbi időben nem alkalmazott létszámot, hanem a ledolgozott munkaórákat fogták vissza a foglalkoztatók. Ezért a jegybank szerint arra számíthatunk, ha javulni kezd a konjunktúra, előbb az óraszámokat emelik vissza, és idén valamint jövőre sem számíthatunk jelentős foglalkoztatás-bővülésre.

A KSH jelentette 3 millió 980 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma június-augusztusban a KSH friss adatai szerint. A 15-74 évesek körében a foglalkoztatottak száma 66 ezer fővel magasabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma kissé tovább csökkent, 439 ezer fő volt, de ez már ahhoz elég volt, hogy picivel 10 százalék alá kerüljön a munkanélküliségi ráta, 9,9 százalék volt ebben az időszakban. *

Kopint-Tárki: az idén 0,5, jövőre 1,5 százalékkal nő a gazdaság Javított korábbi növekedési előrejelzésén a Kopint-Tárki, a kutatóintézet szerint a bruttó hazai termék az idén 0,5, 2014-ben pedig 1,5 százalékkal nőhet Magyarországon.

a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményének javulása miatt emelték minimálisan korábbi, 0,3 százalékos idei növekedési előrejelzésüket. A mezőgazdasági termelés jelentősen hozzájárul a GDPbővüléshez, az ágazatban 10 százalék feletti növekedéssel számolnak – ismertette Palócz Éva vezérigazgató a legfrissebb, őszi előrejelzést. Az építőipar ki tudott törni a hét éve tartó súlyos Ugyanakkor a magyar gazdaság tartós gyengeségére utal, hogy a belföldi felhasználás bővülése nagymértékben az importra támaszkodott. Bár 2013 második negyedévében nemcsak negyedéves alapon, hanem az előző év azonos időszakához képest is nőtt a GDP, s ez kedvező, de sokféle értelmezésre ad lehetősége – mondta. A 0,5 százalék körüli változások ugyanis még nem jelentenek stabil trendváltást, de a korábbiakhoz képest „egyfajta sérülékeny javulás látszik”. A Kopint-Tárki előrejelzése szerint az uniós szabályoknak megfelelően számított államháztartási hiány az idén és jövőre is a GDP 2,9 százaléka lesz, míg az államadósság az idei 81 százalékos GDP-arányos szintről jövőre 80 százalékra csökken. Arra számítanak, hogy 2013-ban 1 százalékkal nőnek a beruházások (korábban még 3,5 százalékos visszaesést vetítettek előre), 2014-re pedig 3,5 százalékos növekedést várnak. A beruházások nem a versenyszférának, hanem az államnak köszönhetően növekedtek. Az ipar a korábbi előrejelzéshez képest változatlanul 0,5 százalékkal nőhet az idén, jövőre pedig 2,5 százalékkal. A magánfogyasztás a prognózis szerint 2013-ban 0,4, jövőre pedig 1 százalékkal emelkedhet. Az intézet inflációs előrejelzése kismértékben változott: az idén árnyalatnyival gyorsabb, 1,7 százalékos átlagos pénzromlást várnak (2014-ben pedig 2,5 százalékot) – ez alapvetően a szabályozott árak csökkenéséből fakad, és folytatódni fog az októberi rezsicsökkentés okán - mondta. Ám a dezinfláció hosszú távon ebben a formában biztosan nem tartható fenn. *

2013-09-30


3./6


5,5 százalékos minimálbér-emelést javasolnak A 2014-es bértárgyalások megkezdését javasolja a Liga Szakszervezetek, amely azt indítványozza, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emeljék jövőre, ezen kívül pedig bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel. A Liga által javasolt emeléssel a minimálbér a jelenlegi 98 ezer forintról 103 390, a garantált bérminimum pedig 114 ezer forintról 120 270 forintra nőne 2014-ben – írja az MTI. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke Budapesten sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a reálbérnövekedés idei beindulását követően már érzékelhető reálbér emelést szeretnének elérni a munkavállalók számára. Szólt arról is, hogy a Liga ősszel szeretne tárgyalni a kormánnyal a Munka törvénykönyvének módosításáról, emellett pedig kiemelten kezeli a rend- és honvédelmi dolgozók jövő évi béremelését, mivel ezen ágazatokban nagyon rossz a munkavállalók helyzete, és évek óta nem volt emelés. *

Az európai ipar elsorvadásától tartanak Brüsszelben Fokozódott a lobbizás az EU-intézmények szintjén, hogy könnyítsenek a gazdasági válság és a szigorodó klímapolitika miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülő európai ipari szektor terhein, lehetőleg útját állva az ágazat kontinentális léptékű leépülésének. Két versenyképességi jelentést is közzétett a múlt héten Antonio Tajani iparpolitikai biztos. Ezekben emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság egy évvel korábban (2012 októberében) elfogadott iparpolitikai stratégiájában célul tűzte ki, hogy 2020-ra az ipar részesedése a GDP-ben, az akkor mért 15,6 százalékról érje el a 20 százalékot. A testület érvelése már akkor az volt, hogy ha az ágazat súlya tartósan e küszöbszint alatt marad, reális veszéllyé válhat teljes elsorvadása, ami végeredményben egyenértékű lenne az Unió „ipartalanításával”. Tajani szerint az ipar részesedése valójában az elmúlt évben éppen hogy tovább csökkent (fél százalékkal, 15,1 százalékra). Tovább nőtt a termelékenységi szakadék az Egyesült Államok és az Európai Unió között, miközben változatlanul csökkenő a beruházások szintje az ágazatban (2007-ben ez még GDP-arányosan 21 százalékot tett ki, tavaly már csak 18 százalék volt). A jelentések elismerik ugyan, hogy tapasztalható bizonyos javulás az üzleti környezet, az európai ipari export és a környezetre tekintettel lévő fenntarthatóság tekintetében, de megnyomják a riasztócsengőt a tagországok között mélyülő versenyképességi különbségek miatt, és nyomatékkal figyelmeztetnek az energiaárak növekedésére szinte valamennyi tagállamban. Az ágazatot sújtó magas energiaárak és az egyes szektorokat kiemelten érintő klímapolitikai elvárások terhei mellett a bizottsági jelentések a helyzet orvoslásához érezhető javulást szorgalmaznak a tagállami közigazgatási tevékenységben (üzleti környezet), csakúgy, mint a oktatásképzés és a termelés közötti kapcsolatok szervesebbé tételében. Visszatérő intelem a kellően piacérzékeny innováció erősítése is. Tajani emellett – láthatóan immár kifejezetten a jövő februári „iparpolitikai (EU-)csúcsra” tekintve – felvetette egy, a fiskális paktumhoz hasonló „ipari paktum” kívánatosságát is, ezzel remélve javulást előidézni az ipari beruházási kedvben.

Három kategóriába sorolva: 1. Élenjárók (a versenyképesek): a. Németország, Dánia, Luxemburg, Ausztria, Svédország, Belgium, Hollandia, Írország, Finnország, Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország;

2013-09-30


4./6


2. a. b. 3. a. b.

Második kategóriások (nem igazán versenyképesek, de törekvőek): Magyarország általában a kelet-és közép-európai országok többsége; Lemaradók (az ipari versenyképesség tekintetében) a dél-európai tagállamok (kivéve Spanyolország) Szlovénia.

*

Már nem akkora a baj a világban A válság kirobbanása óta jelentősen enyhültek az egyensúlyi problémák a világban – derül ki az Economist összeállításából. Kínában kisebb lett a folyó fizetési mérleg többlete, az USA-ban pedig csökkent a hiány. A válság súlyos következményekkel járt világszerte, az Economist azonban egy olyan kedvező fejleményre hívja fel a figyelmet, amelyről kevesebb szó esik – tudósít a portfolio.hu. A friss adatokból jól látszik, hogy a válság kirobbanása óta jelentősen enyhültek az egyensúlyi problémák a világban. Még 2008-ban Kína folyó fizetési mérlegének többlete a globális GDP 0,8 százalékát tette ki, az Egyesült Államok hiánya pedig meghaladta a globális GDP egy százalékát. Azóta sok minden változott a világban, ráadásul kedvező irányba. Részben az erősödő jüannak, részben az emelkedő olajáraknak, részben pedig a gyengülő európai keresletnek köszönhetően 2009 óta a többletes országok összesített egyenlege a globális GDP 2 százaléka alá került. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok hiánya is csökkent. Már „csak” a globális GDP egy százalékára rúg a deficit, amire 16 éve nem volt példa.

*

Milliárdos autóipari beruházás Tatabányán Fejleszti tatabányai gyárát az amerikai Delphi autóipari beszállító. A napokon befejeződő, 3,4 milliárd forint befejtetéssel elért bővítés 100 új munkahelyet is teremt.

Az autóipari csatlakozókat gyártó Delphi Connection Systems Hungary Kft. (korábban FCI) beruházása a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás” pályázatának támogatásával valósult meg. Az osztrák leányvállalat tulajdonában lévő amerikai autóipari érdekeltség 2000 januárjában indította be a termelést Tatabányán, és folyamatos fejlesztések révén jelenleg az ipari park egyik legnagyobb – közel 1200 főt foglalkoztató – szervezete lett – írja a kemma.hu. Az iparágak, ahol a DCS jelen van: autó- és haszongépjármű-ipar, ipari eszközök gyártása, hadiipar és orvosi eszközök gyártása. Autóipari beszállítóként a DELPHI Connection Systems Hungary Kft. a magyarországi DELPHIvállalatok legifjabb tagja. A cég korábban FCI Connectors Hungary Kft. néven volt ismert. *

Két vállalkozás települ a fényeslitkei ipari parkba Egy vegyes profilú és egy energetikával foglalkozó társaság jelezte betelepülési szándékát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fényeslitke határában kialakított iparilogisztikai parkba.

2013-09-30


5./6


Az egyik cég 22, míg a másik vállalkozás 9 hektárra tartana igényt a még 2011 márciusában átadott, 160 hektáros, állami tulajdonban lévő ipari park területéből. A 3,5 milliárd forintból, 1,7 milliárd forintos uniós és állami támogatás segítségével megépített Orienter Intermodális Logisztikai Központ területéből mintegy nettó 136 hektár adható bérbe. A park területének 21 százalékát adták már bérbe. Korábban az ukrán Vorskla-Kraz cégcsoport jelentett be igényt legalább 85 hektárnyi területre, ahol több százmillió euró értékben egy acélhengerművet akart felépíteni, azonban tavaly szeptemberben elállt a beruházástól. A park infrastruktúrája száz százalékos készültségű, ám a parkon átvezető és a közeli 4-es főútra csatlakozást biztosító útszakasz még nem készült el és ez jelentős mértékben korlátozza az ipari park területének bérbadási lehetőségeit, aminek elősegítésére marketingtervet dolgozott ki a holding. A magyar-ukrán határ közelében, a 4-es főút mellett lévő fényeslitkei ipari logisztikai park normál és széles nyomtávú vasúti infrastruktúrával, teljes kommunális vízi közművel, elektromos és gázhálózattal, valamint szélessávú internet-elérhetőséggel rendelkezik. Az iparterületnek - az uniós támogatás miatt - a beruházást követő öt évig az előírások szerint állami tulajdonban kell maradnia. *

Új termékek az OBO Bettermann-tól Három termékcsoportban is új termékeket fejlesztett az OBO Bettermann magyar leányvállalata. A fejlesztésekkel egy időben a hozzájuk tartozó sorozatgyártási technológiákat is bevezették - közölte Hernádi Lajos, a cég ügyvezető igazgatója az MTI-vel. A Bugyin működő vállalat a program megvalósítására a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. égisze alatt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) mintegy 121 millió forint összegű támogatásban részesül. Az összesen 425 millió forintos projekt 2011 augusztusában kezdődött el. Az innovációnak köszönhetően a tranziens túlfeszültség- és villámvédelem, a kábeltartó rendszerek és az összekötő és rögzítő rendszerek termékcsoportokban valósultak meg fejlesztések. A sorozatgyártáshoz fémmegmunkáló gépeket és műanyagfröccsöntő gépeket is beszerzett a vállalat. Az eddig kifejlesztett termékek sorozatgyártása megkezdődött. A projekt révén új munkahelyek jöhetnek létre, bővítve a jelenleg csaknem 750 fős létszámot. Az idén 20 éves OBO Bettermann Hungary Kft. a német családi tulajdonban lévő cégcsoport egyik legjelentősebb leányvállalata. A magyarországi képviselet kezdetben rögzítéstechnikai termékek összeszerelését végezte az anyavállalat részére, mára a cégcsoport délkelet-európai logisztikai központjaként a legnagyobb leányvállalatává nőtte ki magát, és Magyarországon is piacvezetővé vált a villamos installációs termékek terén. A vállalat a térség egyik legjelentősebb gazdasági szereplője és munkaadója is egyben, a kft. árbevétele 2012-ben elérte a nettó 13,5 milliárd forintot. *

Kartelleztek az autóipari beszállítók Tiltott áregyeztetés gyanújába került hat németországi autóipari beszállító. A cégek nevét ugyan még nem hozták nyilvánosságra, de úgy tudni, hogy a Magna is köztük van. A szövetségi versenyhivatal közleménye szerint zajcsillapítást szolgáló termékek – köztük motorház szigetelésére és csomagtartó burkolására használt elemek – piacán merült fel a kartellgyanú. A beszállítók telephelyein a hivatal munkatársai és a bűnügyi rendőrség nyomozói közösen tartottak házkutatást. A cégek nevét nem hozták nyilvánosságra, arra hivatkozva, hogy az eljárás még nem zárult le. A kanadai-osztrák Magna viszont közölte, hogy németországi leányvállalata is érintett az ügyben. A társaság szerint nem történt törvénytelenség, mindenben együttműködik a hatóságokkal.

2013-09-30


6./6


Ha a gyanú beigazolódik, az autóipari beszállítók súlyos pénzbírságra számíthatnak, a tiltott áregyeztetés feltárását segítő vétkesek azonban enyhe büntetést kaphatnak – emlékeztetett az esetről hírt adó MTI. *

6 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

Recommend Documents