5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

2013-08-26

MAGEOSZ Hírek – 35.hét / 2013

1./5

Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint. Az idei évre vonatkozóan láthatóan optimistábbak lettek kicsivel a szakértők, az év első hat hónapjában a konszenzus még a stagnálás körül mozgott – mutat rá a portfolio.hu írása. A Reuters legutóbbi, júniusi felméréséhez képest változás, hogy a megkérdezett elemzők egyike sem számít éves átlagban a gazdaság visszaesésére, a legrosszabb előrejelzés is a stagnálás, az előrejelzések medián konszenzusa 0,5 százalék. Ugyanakkor 2014-re vonatkozóan egyelőre az év során nagyjából a mostani 1,5 százalék körül mozogtak az előrejelzések. A Reuters felméréséből kiderül, hogy a piaci elemzők 10 bázispontos kamatvágásra számítanak a héten, hasonlóan a Portfolio.hu felméréséhez. Így a kamat 3,9 százalékra mérséklődne. Ugyancsak hasonlóan alakult a 2013 és 2014 végére szóló előrejelzés, hiszen ez év végére 3,5 százalékos, jövő év végére 4,0 százalékos kamatra számítanak az elemzők. Az infláció idén éves átlagban jóval alatta maradhat a jegybanki inflációs célnak (3,0%) a Reuters felmérése szerint, idén az éves átlagos infláció 2,1 százalék lehet, és 2014-ben is kicsivel a cél alatt maradhat, 2,9 százalékon. Az elemzők szerint idén és jövőre is 3 százalék alatt maradhat a költségvetés ESA szerinti hiánya, 2013-ban -2,8, 2014-ben -2,9 százalék lehet az egyenleg a konszenzus szerint. *

Fény az alagút végén? Félmillió alatt maradt júliusban az álláskeresők száma, miközben két megye adta az álláskeresők több mint 20 százalékát. A válság óta az elmúlt két hónapban ment először félmillió alá a regisztrált álláskeresők száma, de a tartós álláskeresők aránya magas, harmaduk, 164 ezer fő legalább egy éve nem talál munkát. Az újonnan bejelentett állások terén viszont halvány javulás kezd kibontakozni. Az előző hónaphoz képest jóformán változatlan volt az álláskeresők zárónapi létszáma júliusban, 497 200 fő, derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. Júniushoz képeset mindössze 200 fővel emelkedett a létszám, az előző év azonos időszakához képest pedig bő 30 ezer fővel alacsonyabb.

Bár júliusban nem csökkent tovább az álláskeresők száma, félmillió alatt maradt, ami azért jelentős, mivel ilyen alacsonyan a válság óta nem járt az álláskeresők száma. A belépési forgalom ugyan nőtt, különösen a pályakezdőkkel, ami az ilyenkor szokásosnak megfelelő, de a kiáramlás közel hasonló mértékben erősödött. Az álláskeresők több mint 20 százalékát két megyében, Borsod-AbaújZemplénben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találjuk.

2013-08-26


2./5


A közfoglalkoztatás gyorsabb felfutása magyarázhatja a foglalkoztatásban látott gyorsabb emelkedést is. Az idei második negyedévben 55 ezer fővel voltak többen foglalkoztatottak a 15-74 évesek között, mint egy évvel korábban, amiből 36 ezer fő a közszolgáltatásban jelentkezett, miközben a mezőgazdaságban kissé csökkent a foglalkoztatás, az iparban pedig 7 ezer fővel nőtt. Júliusban 48,8 ezer új állást jelentettek be a foglalkoztatási szolgálatoknál a foglalkoztatók, ennek többsége továbbra is államilag támogatott formában jött létre (amelyek többnyire közmunkát takarnak). Államilag nem támogatott, azaz tisztán elsődleges munkapiacon létrejött állásokból 14,6 ezret jelentettek be - az elmúlt három hónapból egy kedvező tendencia látszik azonban kibontakozni, szerényen bár, de növekedik az új állások száma. TARTÓSAN MUNKA NÉLKÜL Mindeközben azonban 164 ezren a 497 ezerből több mint egy éve nem találnak munkát, ami az álláskeresők harmada. A szakképzetlenek aránya az összes álláskeresőn belül 50 százalékos volt. Álláskeresési ellátásra mindössze 53 ezren voltak jogosultak, 173 ezren szociális segélyt kaptak, 271 ezren semmilyen pénzbeli ellátást nem kaptak. Az átlagos regisztrációs idő 383 nap volt.

*

Nőttek a keresetek Magyarországon A bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettók pedig 4,8 százalékkal magasabbak voltak az év első felében, mint egy évvel korábban. A versenyszférában az átlagkeresetek 3,3 százalékkal emelkedtek. A bruttó átlag 228 200 forintot tett ki – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Ez az adat a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresetét jelentette az év első hat hónapjának az átlagában a megfigyelt körben (legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények, nonprofit szervezetek).

Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – 219 100 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 700 forint volt. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,3%-kal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,6%-os volt a bruttó keresetek emelkedése.

2013-08-26


3./5


A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (485 100 forint), ezt az információ és kommunikáció (432 600 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, lég-kondicionálás) követte (393 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 600 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (153 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (163 200 forint) ágakban dolgozók kerestek. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 400, a szellemi foglalkozásúaké 197 900) forint volt. A versenyszférában a nettó keresetek 4,9, a közszférában 4,7, a nonprofit szervezeteknél 4,9%-kal nőttek 2012 azonos időszakához képest.

*

Euróövezet: Sokkal jobbak lettek a kilátások Jelentősen javultak a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor kilátásai az eurózónában. A Markit előzetes augusztusi jelentése szerint a feldolgozóipari és szolgáltatói kompozit index 26 hónapos rekordra kúszott fel, s az előbbi az utóbbinál is inkább javult. A feldolgozóipari beszerzési menedzser index értéke 50,3 pontról 51,3 pontra, a szolgáltatói beszerzési menedzser index értéke pedig 49,8 pontról 51 pontra emelkedett. Az eurózóna kilátásait is előrevetítő index ilyen kedvező alakulása egyébként nem csak az euróövezetre jellemző, például Kínában is jó hírek érkeztek. Az eurózónához tartozó országokból érkező adatok – az egy francia kivételével – mind felülmúlta az elemzők várakozásait.

*

Javuló hangulat és teljesítmény Németországban Január óta a legjobb teljesítményt produkálta augusztusban a német feldolgozóipari és szolgáltató szektor, amelyet az előbbi húzott igazán, a maga két éve legjobb teljesítményével – derül ki a Markit beszerzési menedzserindex jelentéséből. A várakozásokat meghaladó mértékben nőtt és hét havi csúcsra emelkedett a kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI): az előzetes adatok szerint 53,4 pontra kúszott fel a júliusi 52,1

2013-08-26


4./5


pontról. Ezen belül a feldolgozóipari index 50,7 pontról 52 pontra, a szolgáltatói index pedig 51,3 pontról 52,4 pontra emelkedett. A feldolgozóipari index legutóbb 2011 júliusában volt ilyen magas. Az elemzők 51,1 pontos feldolgozóipari, illetve 51,7 pontos szolgáltató BMI-t prognosztizáltak. Az BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig csökkenését jelzi.

*

A belső kereslet hajtja a német gazdaságot A belső kereslet hajtotta a német gazdaság motorját – írta a portfolio.hu a német statisztikai hivatal második negyedéves adatait elemezve. A fogyasztás 0,5, az állóeszköz beruházások volumene pedig közel 1 százalékkal nőtt.

A német gazdaság második negyedéves, részletes GDP-jelentés szerint – az előzetes adatoknak megfelelően – az év végi visszaesést és az év eleji stagnálást 0,7 százalékos növekedés követte. A növekedés motorját a belső kereslet hajtotta- derül ki a részletes adatokból. A fogyasztás 0,5, az állami kiadások 0,6, az állóeszköz beruházások 0,9, az építőipari beruházások pedig 2,6 százalékkal nőttek, bár utóbbiban szerepe lehetett a rendkívül hideg és hosszú télnek. A külkereskedelem is kedvezően hatott a növekedésre, az export ugyanis gyorsabban nőtt az importnál.

*

2013-08-26


5./5


Ipari ingatlanpiac: a régióban stabil Az ipari ingatlanpiacra jelenleg a hosszú távú stabilitás a jellemző. Ez mind az ipari bérlők, mind a tulajdonosok számára jó hír. A bérleti díjak 3,5 és 3,7 euró között mozognak négyzetméterenként az elmúlt két évben. A jelenleg rendelkezésre álló (üres) állomány az egészséges 10 százalék körül mozog. A nyugateurópai gyártók terjeszkedése továbbra is jellemző, melyből leginkább a Németországgal határos Lengyelország és Csehország profitált, ez a két ország a régió két vezető piaca. Ipari bérbeadások. első 6 hónapban a vállalatok több mint 1,5 millió négyzetméter ipari ingatlan területet béreltek, 3 millióval többet, mint a tavalyi év azonos időszakában. A piacon pozitív elmozdulás tapasztalható. A legtöbb bérbeadás Lengyelországban (közel 880,000 m2) Csehországban (470,000 m2) történt. Ezen két ország bérbeadása tette ki a teljes kereslet 85 százalékát. Legfőképpen Csehországban nőt tömeg az érdeklődés, ott a duplájára emelkedett egy év alatt. Új fejlesztések. A közép-európai régióban továbbra is vannak fejlesztések, hozzávetőlegesen 260,000 négyzetméter új területet adtak át az év első 6 hónapjában (a tavalyi év azonos időszakában 370,000 m2). Az új fejlesztések mértéke ismét jelentős lesz európai viszonylatban az idén, és ez a trend várhatóan a további években is megmarad majd, vélik a szakértők. Kilátások. A régió ipari ingatlanpiacának növekedésére számítanak a jelentés készítői, akik szerint stabil kihasználatlanság és bérleti díjak várhatók. Egy ilyen piac mind az új bérlőket, mind az új fejlesztőket is vonzza.

5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

Recommend Documents