5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

2013-09-23

MAGEOSZ Hírek – 39.hét / 2013

1./5

Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

Újraindult három Uniós program finanszírozása Újraindult a környezet és energia, a közlekedési és a társadalmi infrastruktúra operatív program uniós finanszírozása Magyarországnak – közölte Shirin Wheeler, Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos szóvivője. Az Európai Bizottság korábban 11 operatív program finanszírozását állította le, miután szabálytalanságokat talált a pályázatok kezelésénél és ellenőrzésénél. A bizottság szerint a magyar hatóságok korrigálták ezeket a hiányosságokat. Johannes Hahn és Lázár János, az uniós pénzek szétosztását irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vezető kormánybiztos múlt hétfőn jutott végső megállapodásra arról, hogy 10 operatív program finanszírozása újraindul, cserébe 5 százalékos úgynevezett korrekciót hajtanak végre azoknál a pályázatoknál, ahol a bizottság ellenőrei szabálytalanságokat találtak – idézte fel az MTI. Lázár János akkor 230-250 millió euróra, 69-75 milliárd forintra becsülte a kiigazítás mértékét. Az év végéig ezt az összeget újra meg kell pályáztatni, és a kedvezményezettekkel is szerződést kell kötni. Shirin Wheeler arra is kitért, hogy a múlt heti megállapodás után mind a tíz, vagyis a mostani három után további hét olyan operatív program uniós finanszírozása indulhat újra, amelyeket a kohéziós alapból vagy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszíroz az Európai Bizottság. A fennmaradó, tizenegyedik operatív program nem része a múlt heti megállapodásnak. Az Európai Szociális Alapból finanszírozott operatív program ugyanis nem a regionális biztoshoz, hanem a szociális ügyekért felelős biztoshoz és a hozzá tartozó bizottsági főigazgatósághoz tartozik. Annak a programnak az uniós finanszírozása továbbra is szünetel.

*

Magyarország leszakadhat Javultak a közép- és kelet-európai gazdaságok növekedési kilátásai az elmúlt hónapokban, és a térség legtöbb országában várhatóan gyorsul a növekedés a következő negyedévekben. A változatlanul megoldatlan euróövezeti adósságválság azonban továbbra is növekedési kockázatot jelent a régióra –prognosztizálják londoni pénzügyi elemzők. A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics harmadik negyedévi prognózisa szerint a magyar gazdaság növekedése is gyorsulni fog jövőre, ám a növekedési ütem a jövő év utáni időszakban várhatóan elmarad a közép-európai társállamokétól. A ház londoni szakelemzői közölték, az európai felzárkózó térség egészében ez évre 1,8 százalékos, 2014-ben 2,5 százalékos, 2015-ben 3,0 százalékos átlagos GDP-bővülést várnak. A magyar gazdaság ugyanakkor az idén 0,5, jövőre 2,0, 2015-ben 1,5 százalékkal növekedhet. A 2015-re jósolt magyar növekedési ütem a cég szerint a leglassúbb lesz a szűkebb térségben- idézi az előrejelzést az MTI.

*

Éves szinten nőttek a reálbérek Júliusban 2,1 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban. Az átlagbér így 229 698 ezer forint volt. A nettó keresetek 3,7 százalékkal voltak magasabbak nemzetgazdasági szinten, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett nagyjából 1,9 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. Az alacsony, és még lejjebb süllyedő infláció mellett még alacsony bérnövekedés mellett is éves szintű reálbér-emelkedésről beszélhetünk – írja a portfolio.hu a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésében közzétett adatokat elemezve.

2013-09-23


2./5


Ami az alkalmazott létszámot illeti, az csak a közszférában emelkedett, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál valamivel alacsonyabb a foglalkoztatottság, mint egy évvel korábban, ami a másfél éve tartó stagnálást erősíti meg. A nemzetgazdasági béremelkedést a közszféra húzta le, némi meglepetésre a közszférában ugyanis (közfoglalkoztatottak nélkül) csökkentek az egy évvel korábbihoz képest a bruttó átlagkeresetek. Pedig korábban arról volt szó, júliustól kezdik meg az egészségügyben a kereset-kiegészítések kifizetését, azok számára, akik a nyugdíj és a munka közül utóbbit választották. Ehhez képest a humán egészségügyi, szociális ellátás csoportban a júliusi bruttó átlagkereset mindössze 80%-a volt az egy évvel korábbinak. Ebbe a csoportba tartoznak részben a közfoglalkoztatottak is, tehát nem csak az egészségügyi dolgozók, ugyanakkor a teljes munkaidős közfoglalkoztatottak keresete nagyjából 5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A versenyszférában a nemzetgazdasági átlagnál jobban emelkedtek a bruttó átlagbérek, 4,5 százalékkal, a rendszeres keresetek 4,9 százalékkal. A bérdinamika a tavalyihoz képest jóval szerényebb, de a tavalyi bérváltozást a minimálbér 19%-os emelése és az elvárt béremelés is mozgatta.

Nemzetgazdasági szinten nettó átlagkeresetek 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett nagyjából 1,9 százalékos reálbéremelkedésnek felel meg. A következő hónapokban azonban az infláció tovább mérséklődik, augusztusban, mint azt már tudjuk, 1,3 százalék volt csak a pénzromlás üteme, ami mellett a reálkeresetek emelkedése még visszafogott béremelések mellett is biztosítottnak látszik. Eközben az alkalmazotti létszám adatok nem adnak okot túl sok bizakodásra. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám minimálisan alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, az adatok pedig szezonális kiigazítás mellett is a mintegy másfél éve tartó stagnálást erősítik meg, miután a létszám egy meredek leesést élt meg. Közmunkások a versenyszférában Júliusban a közmunkások száma nem emelkedett tovább, 148 ezer volt, ami 42 ezer fővel magasabb az egy évvel korábbinál. A KSH adatai szerint ugyanakkor a közszférában 130,9 ezer közmunkás van, tehát közel 18 ezer főt a statisztika a versenyszférában számol el. Az ugyanakkor nem látszik, hogy hol lehet ez a 18 ezer fő. Az építőiparban

2013-09-23


3./5


foglalkoztatottak száma nőtt dinamikusan, illetve nőtt az ingatlanügyek, a tudományos, műszaki tevékenységet végző, a bányászat, kereskedelem, járműgyártás terén. *

Szijjártó a magyar autóiparról Magyarország mára az autóipar európai fellegvára lett az elmúlt három évben meghozott intézkedéseknek, így az adórendszer átalakításának, a rugalmas Munka törvénykönyve megalkotásának és a szakképzés reformjának eredményként. Legalábbis Szijjártó Péter szerint. A külügyi és külgazdasági államtitkár Szolnokon, az F. Segura spanyol autóalkatrészgyártó cég gyáravató ünnepségén beszélt. Ma Magyarországon mintegy 600 gépjárműipari vállalkozás tevékenykedik, ezek 54 százaléka hazai tulajdonban van, több mint százezer embernek adnak munkát, és az általuk előállított termelési érték meghaladja a 15 milliárd eurót. Magyarországon működik és termel az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki. Az autóipar azért is fontos a nemzetgazdaság szempontjából, mert egy beruházás soha nem áll meg önmagában, mindig újabb és újabb beruházásokat generál – hangoztatta. A spanyol Grupo F. Segura 2007 novemberében jelentette be Szolnokon, hogy autóalkatrész-gyártó üzemet épít az ipari parkban. Az F. Segura Hungária Kft. gyárában elsősorban sajtolt és hegesztett autóalkatrészeket készítenek. Franciso Segura Hervás, a Segura Csoport elnöke felidézte: cégük 2005-ben határozta el, hogy kilép a nemzetközi színtérre. Szolnokra a kiváló logisztikai, főként vasúti adottságok, a jól képzett munkaerő, valamint az állami és önkormányzati támogatás miatt esett a választásuk, amit azóta is jó döntésnek tartanak. Az új, 23 millió eurós zöldmezős beruházással épült autóalkatrész-gyár 120 embernek ad munkát. A cég beszállítója a Ford, az Audi, a Volkswagen márkának. *

Élénkülnek a tunéziai-magyar gazdasági kapcsolatok Magyar-Tunéziai üzleti fórumot tartottak Budapestem a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Tunéziai-Magyar Üzleti Tanács szervezésében. A rendezvényen Abdelwaheb Maatar, tunáziai kereskedelmi és kézműipari miniszter vezetésével 20 fős, üzletember-küldöttség vett részt. A fórumon több mint 60 magyar vállalat képviselőjének nyílt módja találkozni a tunéziai vendégekkel. A fórumon több ágazat, a többi között az élelmiszer-, a szálloda-, a textil- és a járműipar területén történtek tárgyalások. A HITA két együttműködési megállapodást is aláírt tunéziai partnerszervezetekkel. Az exportfejlesztést célzó tunéziai társszervezet, a CEPEX (Tunisian Export Promotion Center), illetve a befektetés-ösztönzést elősegítő FIPA (The Foreign Investment Promotion Agency Tunisia) és a HITA közötti megállapodások a jövőben lehetővé teszik, hogy a két ország az eddigieknél szorosabb kereskedelmi és gazdasági együttműködést folytasson. Az észak-afrikai régión belül Egyiptom és Marokkó mellett Tunézia Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország közötti külkereskedelmi termékforgalom az elmúlt években folyamatosan nőtt. Kisebb visszaesést követően 2011-ben kiugró értékű volt, meghaladta a 100 millió dollárt. Magyarország tavaly 22 millió dollár értékben importált termékeket Tunéziából, amelynek nagy részét gépek és szállítóeszközök tették ki. Tunéziában egyre több a magyar tulajdonú befektetés. *

2013-09-23


4./5


Bővíti üzemét Magyarországon a Denso A Denso Gyártó Magyarország Kft. mintegy 1,4 milliárd forint összköltséggel, eszközbeszerzési programja keretében jelentős technológiafejlesztést és kapacitásbővítést valósít meg Székesfehérváron. A cég fejlesztéshez az Új Széchenyi Terv keretében csaknem 195 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás támogatása című pályázati kiíráson. A társaság 1997 óta autóipari részegységek gyártásával foglakozik, ma már a legmodernebb dízel befecskendező rendszereket, motorvezérlő berendezéseket gyártják. Az elmúlt 15 évben a székesfehérvári vállalat lett a legnagyobb gyártóbázis Japánon kívül, és a régió egyik legnagyobb foglalkoztatójává, exportőrévé nőtte ki magát – emlékeztet a társaság közleményére hivatkozva az MTI. Termékeik jelentős részét az Európai Unióban értékesítik olyan motorgyártó cégeknek, mint a Ford, az Audi, a PSA cégcsoport, a Lamborghini, a Perkins, a John Deere és a vezető japán márkák: a Toyota, a Nissan, a Suzuki, az Isuzu. A társaság 2003-ban hozta létre – majd 2005-ben tovább bővítette – High-Tech Centrumát, ahol elsősorban az éles piaci verseny és a folyamatos innováció miatt kutatás-fejlesztési tevékenységeit végzi. A központban átlagosan 60 fejlesztőmérnöknek adnak munkát. *

A horvátok a Fitch-nél is bóvlivá váltak Megvonta a befektetési besorolását Horvátországtól a Fitch Ratings, a lépést főként a költségvetési kilátások romlásával és a gyenge növekedési környezettel indokolta. A nemzetközi hitelminősítő tudatta: Horvátország devizában kibocsátott hosszú futamidejű szuverén adósságának besorolását az eddigi BBB mínusz-ról egy fokozattal BB plusz-ra rontotta. Az új osztályzat kilátása stabil.

Ezzel Horvátország ugyanabba a devizaadós-besorolási kategóriában került a Fitch-nél, mint korábban Magyarország. A Fitch a horvát leminősítés indoklásában kiemelte, hogy saját felfelé módosított előrejelzése szerint a horvát államháztartási hiány az idén eléri a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékát. A cég eddig 3,9 százalékos deficitet valószínűsített 2013-ra. A strukturálisan gyenge növekedési kilátások is rontják a költségvetési konszolidáció és a fenntartható közadósság-dinamika elérésének esélyeit – idézi a véleményt az MTI. A horvát gazdaság reálnövekedése jelentősen elmarad a BBB és a BB besorolási sávokban nyilvántartott szuverén adósok mediánértékétől. Horvátország 2009 óta recesszióban van, és a hazai össztermék összességében 11 százalékkal csökkent. A hitelminősítő az idei évre is recessziót vár Horvátországban, 0,9 százalékos gazdasági visszaeséssel. A cég eddig 0,3 százalékos növekedést várt. A rugalmatlan horvát munkapiac és a gyenge üzleti környezet rontja a versenyképességet és hátráltatja a középtávú növekedést, ráadásul a fő kereskedelmi partnernek számító Olaszország és Szlovénia kilátásai is rosszak. A másik két nagy hitelminősítő, a Moody's Investors Service és a Standard & Poor's hónapokkal ezelőtt megvonta Horvátországtól a befektetési ajánlású adósosztályzatot. *

Szorosabbra fűzött kínai-arab kapcsolatok Összesen 158 szerződést írtak alá a Kína és az arab államok első – az északnyugatkínai Ninghszia-Huj autonóm terület székhelyén Jincsuanban a múlt héten tartott – expóján, mintegy 260 milliárd jüan (42,5 milliárd dollár) értékben. A

2013-09-23


5./5


megállapodások érintik az energiaipart, a vegyipart, a gépipart, az infrastruktúrát, a logisztikát, az iszlám vallás szabályai szerint készült, feldolgozott élelmiszereket, a kultúrát és a turizmust. Míg 2010-ben a Kína és az arab államok közötti kereskedelmi forgalom 145,4 milliárd jüan volt, 2012re a tizenkétszeresére nőtt. Az arab országok csoportja immár Kína hatodik legnagyobb kereskedelmi partnere, míg Kína az arab világ számára a második helyen áll. Kína tőkebefektetései az arab államokban tavaly elérték az 1,4 milliárd dollárt, ami 120 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az arab vállalatok kínai befektetései ugyanebben az időszakban 77 százalékkal bővültek, elérve 230 millió dollárt. Kína az Arab-öböl térségéből vásárolja olajszükségletének meghatározó hányadát, de 2012-ben a nem olajimport értéke is jelentős volt; az kereskedelemi fogalomnak több mint a felét adta, összesen 119,1 milliárd dollár értékben. A szakemberek ezt úgy értékelik, hogy a kereskedelem összetétele, struktúrája kezd egyre sokrétűbbé válni. Mind több magasabb hozzáadott értékű, csúcstechnológiát képviselő kínai termék került a exportáruk listájára, így például egyre több az autó, vagy az elektronikai, műszaki termék – jelentette tudósításában az MTI. A kiállításra és vásárra több mint 7300 kínai és külföldi tisztségviselő, kiállító, kereskedő és befektető üzletember jött el, csaknem 70 ország képviseltette magát. *

5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

Recommend Documents