43. SZINiÉVAD ÖSSZEÁLLÍTOTTA : Kiadja a Kolozsvári Nemzeti Színház Igazgatósága

114053

A

NEMZETI SZÍNHÁZ ÉVKÖNYVE 1941/42—1942/43. SZINiÉVAD

ÖSSZEÁLLÍTOTTA : S Z A B Ó

Kiadja a

Kolozsvári

L A J O S

Nemzeti

Színház

Igazgatósága

K0L02SVÁRI NEMZETI SZlNHÁZ

1 941 — 1942

A főfelügyeletet gyakorolja :

Dr. SZINYEI MERSE JENŐ m. kir. titkos tanácsos M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter

fáji FÁY ISTVÁN m. kir. titkos tanácsos államtitkár

Dr. báró WLASSICS GYULA államtitkár

Dr. vitéz HAÁSZ ALADÁR miniszteri osztályfőnök, a művészeti csoport főnöke

Dr. lovag YBL ERVIN

egyet. c. rk. tanár, c. miniszteri osztályfőnök, a III/2 ügyosztály vezetője

*•

3

*

ELŐSZÓ. A kolozsvári magyar színjátszás a hősiesség jegyében született. Ez a sajátossága erősítette hivatástudatában az echós szekerek világától napjainkig. Hősiességével nyerte meg harcát, küzdelmét s tőle kapott kitartásához erőt. Dicső múltja nehéz, borús esztendeire is mindig hősiessége hozta a büszke éveket és évtizedeket. Ha a történelem idegen szekere zaklatva járt Erdély földjén s kerekei alá kerültünk, a szellem szabadította fel először magát s művészetek hajtottak bíztató sarjakat. Az ébredés műhelye elsősorban a színpad volt, fegyvere pedig a nyelv. Az állandó ébredés lehetőségét, a színpadot s a legbiztosabb fegyvert, a magyar nyelvet a kegyetlen idők sem tudták elvenni színészeinktől, mert hősiesség élt lelkükben s a lélek harcával szolgálták az erdélyi magyar színjátszás ügyét. Ha megfáradtak a küzdelemben, mint természetjáró beteg utrakeltek, hogy megerősödve térjenek haza, Kolozsvárra, kilátót építeni az erdélyi magyar közművelődés számára. Ha pedig itthon kedvezett a szerencse s nagyra duzzadt erejük, mint a tanítványokat a szolgálat -küldte őket szerte az országba a magyar műveltség napszámosaiként. Másfélszázadra tekint vissza a kolozsvári magyar színjátszás. Hőskorral kezdődött az úttörések idején s megismétlődött hőskorral érte el a másfélszázados évfordulót. A Gondviselés kegyes volt színjátszásunk iránt. A küzdelmek és harcok ideje közé napfényes évtizedeket adott, amikor színpadunk hősiességét arra fordíthatta, hogy nyelvünk, irodalmunk ápolásának legfontosabb feladata mellett a világirodalom remekeit tolmácsolja idejében és gazdagon s zenei műveltséggel szolgáljon az erdélyi magyarságnak, így válhatott a kolozsvári magyar színház erdélyi közművelődési életünk egyik legfontosabb intézményévé. A kolozsvári magyar színjátszás hivatástudata építette fel az *

5

*

első magyar kőszínházat, íratta meg Bánk bánt, Béla futását s neki köszönhetjük az erdélyi vidéki színjátszás megteremtése mellett a fővárosi színészetünk megerősödését is. Iskola, műhely volt a kolozsvári magyar színház, ahol nem annyira a játék uralta a színpadot, mint a hivatástudat a művészi és nemzeti kötelességekkel szemben. A kényszer gyakran változtatta a kolozsvári magyar színészet otthonát. A Rhédey- ház nagy szálájától a Hunyaditéri fényes csarnokáig hosszú volt az idő útja, bár a Farkasutcai színház majdnem egy századig biztosította a gazdag termés munkáját. Békés otthont biztosított a Hunyadi-téri színház is a Farkas-utca átköltözött szellemével, de a történelem erőszaka beleszólt s huszonkét évig idegen hatalomnak engedte át a magyar színpadi múzsa hajlékát. A kolozsvári magyar színjátszás legnehezebb korszaka volt ez a huszonkét év. De hősiessége ismét megtartotta s a Szamos-parti Nyári-Színkörben lobogó lelkesedéssel, a megteremtett forró művészi estékkel átvészelte az idegen megszállás hideg teleit. Kolozsvár, Kelet-Északerdély felszabadulásával a Gondviselés megadta, hogy egy év előkészülete után a magunk nyilt érzéseivel ünnepelhessük meg a kolozsvári magyar színjátszás százötvenéves évfordulóját, A Kolozsvári Nemzeti Színház, a m. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, Kolozsvár thj. sz. kir. város azzal ünnepelte meg legméltóbban a kolozsvári magyar színjátszás másfélszázados évfordulóját, hogy megbízatást adott a kolozsvári magyar színjátszás történetének részletes megírására. Ez a rövid terjedelmű, a színház kétévi működési anyagát magába foglaló évkönyv csupán azt kívánja szolgálni — a jövőben rendszeresen, — hogy a Kolozsvári Nemzeti Színház munkájáról összefoglaló képet adjon át közönségének és az utókornak. Kolozsvár, 1943. augusztus hava.

1 941— 1942

A kolozsvári magyar színjátszás (1792—1821.) Irta: Szabó Lajos.

Nehéz pontosan megállapítani, hogy hol és meddig nyúlnak a múltba a magyar színjátszás gyökerei. Feltevések szerint már 1517-ben tartottak kolostorainkban bibliai színjátékokat. 1530-ból az abrudbányai világi előadások emléke maradt fenn. A reformáció és ellenreformáció korának előadásairól bőven van adatunk. Tudunk arról is, hogy 1626-ban Bethlen Gábor második házassága alkalmával (a ferencrendiek mai zárdájában) a kolozsvári Unitárius Kollégium diákjai tartottak ünnepi színi előadást, 1765-ben gróf Bánffy Györgyné házában gróf Kemény Farkas házasságát „Apóló pere Vénussal" című darab előadásával ünnepelték. Ezeket az alkalmi előadásokat azonban alig számíthatjuk színjátszási emlékeink közé. Egyszerű alkalmi ünnepségek lehettek, melyeknek talán csak éppen a pódium adta meg a színszerűségét. Az erdélyi magyar színjátszás elindítása Felvinczi György nevéhez fűződik. I. Lipót 1696-ban megadott engedélyéből tudunk az első kolozsvári „színigazgató működéséről : „megadjuk és megengedjük azon hatalmat, hogy neki a kívánt költeményeket, vagy rímes verseket mind latin, mind magyar nyelven szerkeszteni, gyűjteni, fölszerelni vagy elrendezni és ezek által a párbeszédileg felvonásokra és jelenetekre fölosztott comico-tragicus és vígjátékokat mondott Erdélyországunknak és a hozzácsatolt részeinek városaiban mind magának, mind hozzáállott társainak alkalmazni, fölhasználni és gyakorolni lehessen". Közelebbi adataink csak arról vannak, hogy a főtéri házak padlás-eresze alatt játszott. De hogy mit és milyen társulattal, arról nincsenek emlékeink. Következtethetünk arra, hogy mint író, költő, színész, saját darabjait játszhatta, vagy éppen rögtönözhette a kíváncsiskodó utca népének. Amint a játszási engedély iránt Bécsbe vitt könyörgő leveléből kitűnik, nem hivatás és nem nemzeti ügy volt a játszási kedv lelkirugója. Saját nyomorúságából szeretett volna felemelkedni uralkodói segítséggel. Hogy sikerült-e *

7

1 941 — 1942

„magát a szegénység hínárjából kibontani", nem tudjuk. Működése hatás nélkül mult el s utódok csak egy század múlva támadtak pályáján. A XVIII. század magyar színpada mégsem volt teljesen néma. Az iskolák színjátszásán kívül a magyarországi főúri kastélyokban voltak színielőadások. Igaz, nem magyar színészek játszottak, nem magyar darabokat és nem magyar népnek. Jól megfizetett: angol, olasz, német, franci i színészek vendégszerepeltek összecsoportosult mágnás világ előtt. Az Eszterházyak kastélyában már 1602—3-ban fordulnak meg angol színészek. Az első színházat is az Eszterházyak teremtették meg Eszterházán. A XVIII. század második felében a gróf Károlyi, Bátthyáni, Ráday, Erdődy családok az olasz, német énekesek, illetve drámai színészek vendéglátó gazdái. Főnemeseink pazar áldozatkészséggel valóságos magánszínházakat tartottak fenn. Sajnos, ezeknek a külföldi színjátszóknak alig volt valamelyes hatása is a magyar színjátszás kibontakozása tekintetében. A drágán megfizetett művészi előadások hatása legfennebb a kastélyt övező parkok kerítéséig terjedt. Kitudja, mi támadhatott volna a külföldi társulatok magyarországi vendégszerepléséből, ha nem egyedül Bessenyei György láthatott volna Eszterházán olasz, francia, német színészeket játszani s Bécs után is nem egyedül ő kap ösztönzést itthon is színpadi alkotásokra. Felvinczi György angolszász színész barátai minden bizonnyal nem főuraink vendégszereplői között voltak. Játszó kedve is erdélyi örökség volt. Az Unitárius Kollégiumban kapott bíztatást a komédiázásra. Az erdélyi nép szeret játszani s szeret belemélyülni játékába Isten és ember előtt egyformán. A pogánykorba visszanyúló népi játékaink gazdagodást nyernek a kereszténység felvételével s a Székelyföldön új formát, mélyebb tartalmat kapnak a csíksomlyói ferencesek misztériumjátékaiban, az évenkint ismétlődő búcsújárásokban. A nép játéka a pogánykortól napjainkig formában változott, tartalomban mélyült, de játéki lényegében ugyanaz. A formaváltozása is a tartalmi mélyülés következménye. Ugyanis a nép egyéni eredetű, világi elemekből álló játékai vallá*

8

*

1 941 — 1 942

sos tartalmuk miatt kollektívvá változtak. A forma és tartalmi változást hivatásos színjátszásunk előfutárjai játékában is megtörtént. A kolostorok és iskolák színjátszása a kollektív játék jegyeit hordozta, mert az előadásoknak nem a játék volt a célja. Idővel azonban a kollektív játszási forma a világi elemek előterébe jutásával az egyéni játék stílusává változik át. És itt már a cél is új lesz: a gyönyörködtetés, a játék önmagáért. Ennek atermészetes,formailag és tartalmilag egységes iskolai színjátszási változásnak köszönhetjük tulajdonképpen az erdélyi magyar színjátszás megszületését. Az erdélyi magyar színjátszás jóformán kezdet nélküli utódai s egyúttal első hivatásos elindítói, az iskola padjai között vállalják magukra a magyar színészi sorsot. A nagyenyedi Bethlen Kollégium felső osztályos növendékei 1791 szeptember 18.-án a „tógás deákok és úrfiak" önképzőkört alakítottak azzal a céllal, hogy latin, német, francia és görög víg és szomorújátékokat fordítsanak, eredeti költői és prózai műveket írjanak s a hagyományos iskolai előadásokat megtartsák. Ez a vállalkozás több volt, mint egyszerű önképzőköri mozgalom. A felvilágosodás előszele jár a kollégium falai között. Öntudatos, nemzeti éhredést mutat s a haladás útját jelenti az élet és irodalom felé. Az erdélyi magyar színészet kialakulásának lendítő pontja az enyedi Kollégium s irodalmunk franciás irányzata is itt bontja első színpadi termékeit Moliére: „Az erőszakos házasság" és „A kéntelenségből való orvos" című darabjai magyar fordításával és előadásával. A kollégiumi előadások művelődéstörténeti jelentőségére idézzük a Magyar Kurir 1792-ből való tudósítását: „Nem írhatom le milyen sokat használt ez az eszköz az enyedi bárdolatlan népnek pallérozására." Hasonló és nem kisebb jelentőségű mozgalom folyt a marosvásárhelyi református és a kolozsvári unitárius és református kollégiumokban. Az 1780—90-es évek készítik elő a magyar színjátszás megteremtését. Ráth Mátyás Pozsonyi Hírmondójában a német színészettel szemben sürgeti a magyar nyelven játszó társaság alakítását. Péczeli József a Mindenes Gyűjtemény hasábjain Magyar Színház Társulat szervezésére •K-

9

*

1941 — 1 9 4 2

közöl buzdító felhívást. A nemzeti szeljem térhódításával érik a szükséges magyar színjátszás gondolata. A magyar nyelv féltése, ápolása, felkarolása nemzeti ügy. írók, közírók és politikusok Kölcsey: „Nyelvében él a nemzet" jelmondata jegyében indítják a nemzeti újjászületés mozgalmait. A magyar nyelv védelme egyúttal színjátszásunk felkarolását jelentette a Pesten és Kolozsvárott egyformán előretört német színészet ellensúlyozására. Kelemen László már vívja reménytelen küzdelmét a Várszínházban, amikor Aranka György 1791-ben az „Erdélyi Nyelvművelő Társaság" felállításáról szóló javaslatában az erdélyi országgyűlés elé viszi a magyar színjátszás kérdését: „Egy magyar játékszínnek felállítását talán legelői kell tennem azok között az eszközök között, melyek anyai nyelvünk gyarapítására s közönségesítésére szolgálnak. Bizonyos, hogy legfőbb eszköz." A rendek hitelt adtak a színészet jelentőségének s kilátásba helyezik, hogy „ . . . a nemzeti nyelv gyarapítása és pallérozása céljából űzhetik majdan a színészek erkölcsös játékaikat." Aranka György a pesti társulatból kívánja elültetni az erdélyi színészet plántáját. De Kelemen László együttese még gyenge arra, hogy rajt küldjön Erdélybe s így csak Soós Márton segít tervével Aranka elgondolásainak megvalósításában. Az erdélyi színészet így egészen az erdélyi földből nő ki s terebélyesedik hamarosan olyan hatalmassá, hogy 1798 után a Kelemen László felbomlott társulata tőlünk kap segítséget az újjászületésre. 1792. október 1.-én az első erdélyi magyar színtársulat tagjai: Fehér János, Fehér István, Fehér Rozália, Kontz József, Sáska János, Jantsó Pál, Verestói Mihály, Bajkó Therézia, Kis Therézia és Keszegh Therézia kérvényt nyújtanak be a főkormányszékhez, hogy a társulat „magyar nyelven írt, vagypedig ezután írandó darabokat a nemzeti és anyai nyelv nem csekély hasznára kívánja a színház megnyitásával előadni." A „nemes ifjak társulata" kérelmére az országgyűlés hamarosan megadta kedvező válaszát: „Nem ellenzi azt, hogy a könyörgök, valamint a nemzetnek, úgy a nemzeti nyelvnek nagyobb gyarapítására és pallérozására szolgáló erkölcsös játékokat itten, *

10

*

1941 — 1 9 4 2

Kolozsvár városában és más helyiségeiben ezen fejedelemségnek minden akadály nélkül űzhessenek." 1792. november 11.-én a Rhédey-ház báltermében Kótsi Patkó János szájából elhangzik az első magyar szó „Titkos ellenkezés, vagy Köleséry" c. posszéban. A kolozsvári magyar színpad ezzel az estével kezdi a magyar nyelv érdekében folytatott küzdelmes harcát s válik a magyar művelődés és színjátszó művészet, egyetemes magyar viszonylatban is, egyik legtekintélyesebb intézményévé. A szent cél, mely a „nemes" ifjakat „komédiássá" tette, megvalósulni látszik. Az igazi küzdelmek azonban csak a megvalósulás után következnek. A magát „köztársaságnak" nevező élcsapat hetenként csak egy, később kéthárom előadást tartott. A hazafiságból lelkesedő főúri közönség igénye megritkítja a nézőteret s a „köztársaság" felett is megjelennek a műsor és anyagi gondok. A meghonosodott, gazdagabb műsorú német színészetnek nem csak az emléke, de versenye is fenyeget s főuraink bécsies ízlése zenét is szeretne hallani a színházban, már akkor, amikor színészeink jórészben csak az enyedi diákok fordításaira s az Erdélyi Játékos Gyűjtemény darabjaira vannak utalva. A színjátszás ügye mégis biztatóbbnak ígérkezik, mint Kelemen László pesti küzdelme. A főkormányszék Kolozsvárott működik, Nagyszeben elvesztette hegemóniáját s a mágnásság nagy része mégis magyarul érez, a színjátszás ügyének fontossága pedig az országgyűlés előtt nyert szentesítést. A lazuló „Köztársaság" diktatórikus formát ölt Kótsi Patkó János személyében, aki pedig „hazája s nemzete virágzását, ízlésbeli csinosodását, érzést s anyanyelvünk nemesítését vevé a színészet céljául." Kótsi katonás kezekkel ragadta meg az irányítás gyeplőit s széles látókörű műveltségével hamarosan hivatása magaslatára emelte a magyar színjátszást. A műsoron Kotzebue, Shakespeare, Moüére, Lessing, Schiller, Goethe szerepelnek magyar szerzők mellett, s meghonosodik az énekes játék. Munkájához báró Wesselényi Miklós adott hatalmas segítséget. Általában Wesselényi Miklós kiállása és áldozatkészsége jelentette nemcsak az erdélyi magyar színészet megmaradását, de Később Kelemen László vissza*

11 *

194 1 — 1942

vonulásával az egyetemes magyar színjátszás megújhodása is az ő érdeme. 1793-ban már az állandó színház terve foglalkoztatja színjátszóinkat. Hőskora ez színészetünknek. Bizonytalan kinek, hol, meddig játszhatnak — a Rhédey-ház báltermében, a Pataky-házban, vagy a Wesselényi-féle lóistállóban — de tudatában vannak hivatásuk jelentőségének s az állandó színház megteremtésével szolgálni akarják a „nemzeti és anyai nyelv" ügyét. Az 1794/5-i országgyűlésen Wesselényi a rendek elé viszi az állandó színház kérdését. Hangsúlyozza, hogy a színjátszás állandósításának első feltétele az épület s a színészetnek az országgyűlés által való támogatás. Wesselényi szavai komolyan estek latba, a rendek magukévá tették a színjátszás felkarolásának gondolatát: adakozásra hívja fel a közönséget s megválasztja az első „theátrális directiot" báró Wesselényi Miklós, gróf Bethlen Farkas, Fricsi Fekete Ferenc, gróf Teleki Lajos és gróf Teleki Ferenc személyében. A kolozsvári színjátszás 1795-től az országgyűlés támogatása és védelme alá kerül. Sajnos, gyakorlatilag egyelőre nem jelent sokat, mert a rendek hat évig nem gyűlnek egybe. A „theátrális directio" azonban áldásos munkába kezd. A társadalom országos támogatását szerzi meg a kolozsvári színészek részére. A gyűjtéssel megbízott gróf Teleki Ferenc Wesselényi előszavával elindítja a Zöld, vagy kerülő könyvet, melynek lapjai a magyar főúri, nemesi és polgári társadalom adakozási kedvéről a legszebb emlékeket őrzik. A begyült pénzből a Színházi Bizottság megvásárolta a Református Kollégiumtól a Belső Farkas-utcai telket, „hogy nemzetünk dicsőségére egy nemzeti játszó szín építtessék". 1803. augusztus végén kezdődnek meg az építkezési munkálatok. Amíg Kolozsvárott hosszú éveken keresztül épül a magyar színjátszás első kőotthona, a társulat vidéken próbál újabb térhódítást nyerni. A nemzeti nyelv és a magyar színészet iránti érdeklődés ébresztése mellett nem utolsó sorban az anyagi gyarapodás indította vidéki vendégszereplésre a kolozsvári színészeket. 1798-ban, mint első magyar színészek jelennek meg *

12

*

194 1 — 1942

Debrecenben, hol a „Fehér Ló" városi vendéglő udvarán tartott nyolc előadás között Hamletet is eljátszották. Ugyanebben az évben szerepeltek Nagyváradon s két év múlva Miskolc közönsége előtt is bemutatkoztak. 1803-ban Marosvásárhelyen és Szegeden jelentik a magyar színészet megismertetését. ,,A nemzeti játszó társaság czéljául tévén, hogy játékszíni nemesebb időtöltésben az egész nemzetet tehetsége szerint részeltesse" — mondja a marosvásárhelyi színlap beköszöntője. A vidéki kirándulások anyagi szempontból nem hozták meg a kívánt eredményt. Az anyaváros, Kolozsvár egymagában pedig már nem tudta eltartani a megduzzadt színtársulatot. A gyűjtésből befolyó összegeket az építkezésre fordítja a Színházi Bizottság, miértis az együttes jóformán a nézőtéri bevételekből kell, hogy fenntartsa vmagát. Ez az állapot indította Wesselényit arra, hogy társulatát ketté válassza. De tetszett magában az a gondolat is, hogy a haza másik felében is felkarolja a magyar színjátszás ügyét. A kettéosztott társulat nagyobbik része Kótsival Marosvásárhelyre megy, a kisebbik raj Ernyeivel Debrecenben, Szegeden, végül pedig Pesten telepedik meg, hogy a német színészettel megkűzdve harcát, Vida László vezetésével, a megye és rendek támogatásával tovább vigye a nemzeti nyelv és színjátszás ügyét Kelemen László örökében. A Magyarországra kibocsájtott raj célját Wesselényinek az 1803. május 11.-én kelt s a szegedi Városi Tanácshoz írt leveléből ismerjük: „Én, a ki ns. Erdély o. rendeitől, mely rendeket egész nemzete szeretete lelkesített, egy m. theatrum fenmaradására biztosul kirendeltettem, egész mértékben akarván kötelességemet teljesíteni két magyar hazámhoz ; nemzetemhez való buzgóságomat hivségemet, nem akarván keskeny, az Erdélyországot Magyarországtól elválasztó határok közé szorítani, — ezért mostanában egy új és mindenesetre ottan maradandó társasággal kívánok ns. Magyarországnak szolgálni." Külön érdeme Wesselényinek az, hogy a kolozsvári színészek pesti tartózkodása tette először komolyan szóvá az 1807-i országgyűlésen a pesti magyar színjátszás kérdésének rendezését az elhatalmasodott német színészettel szemben. *

13 *

1 94 1— 1 942

Az Erdélyben maradt társulat Marosvásárhelyt és Kolozsvárott maradt leginkább. Az előbbi helyen nyaranként, az anyavárosban télire nyitott kaput a főtörzs. Helyiség, berendezés, és nem utolsó sorban közönség hiány miatt még a megapadt együttes sem tudott állandóan Kolozsvárott tartózkodni. 1809. október 25.-én meghal Wesselényi. Halála súlyos csapás : a legnehezebb időkre marad támasz nélkül társulata. Útra kél tehát a magát árvának érző együttes. Debrecenben ismét kettészakadt. Egyik része önállósulásra segíti Debrecent, a másik fele Wándza igazgatásával visszatér Kolozsvárra. Wándzát kedvezőtlen kilátások fogadják itthon. Az építkezés ügye vajúdik. Bár a Színházi Bizottság sürgetésére az 1811-ben összegyűlt rendek jóváhagyják a színházi adónak az insurrectiunális pótadóval való felszedését. A Rhédey-házban a főkormányszék engedélyével Grosmann német színigazgató játszik a közönség megnyert kegyei előtt. Ugyanis a németek több zenés darabot játszanak s a század végén terjedő német szellem kedvesebbé tette a Bécs felé tekintő mágnásaink fülének a német szót, főrangú dámáink szemében a német komédiásokat, mint a magyar nyelv becsületes harcosait. Méltán fakad kí az Erdélyi Múzeum: „minek az idegen játékszín Kolozsvárra, mely város előbb néhai b. Wesselényi Miklós és mások által nemzeti színjátszóinknak oltalmazó-menedékhelye volt." Wándza Kótsi Patkó János szellemi hagyatékával szerkeszti műsorát a Wesselényiféle lóistállóban 1815-ig, amíg a kolozsvári magyar színjátszás be nem zárja kapuit, hogy 1819-ig egyedül a németek uralják a színpadot színjátszásunk bölcsővárosában. Négy éven keresztül Marosvásárhely ad menedéket a kolozsvári színészeknek s így megmenti színjátszásunkat a teljes sorvadástól. Innen is tesz kirándulásokat a társulat (Dés, Enyed, Fogaras. Szatmár stb.) de mégis van állandó otthona, ahonnan 1819-ben visszatérhet Kolozsvárra, hogy már egyedül várja be Erdély nemzeti áldozatkészségéből épült, Magyarország első állandó kőszínházának kapunyitását 1821. március 12.-én.

*

14 *

194 1 — 1942

A kolozsvári magyar színjátszás. (1821—1942.) Irta: d r. J a n c s ó

Elemér.

1821 fordulópont az erdélyi magyar színészet történetében. A színházi épület megnyitása és az a lelkes hangulat, ami a történelmi eseményt kísérte, úgy látszott, hosszú időre biztosítja Erdély színi művelődésének fejlődését. írók és közönség, színészek és műpártolók egyaránt többet vártak most az állandó otthonhoz jutó kolozsvári' társulattól. A nehézségek azonban az új épület megnyitásával sem oszlottak el. A Farkas-utcai remek épület csupán keret volt, az azt betöltő szellemről és a további fejlődés lehetőségének megadásáról maguknak a színészeknek és a színházat irányító színi bizottságnak kellett gondoskodnia. És ez a feladat nem volt könnyű. A színészek egymás közti intrikái, a közönség erős kritikai érzéke, s végül az állandóan felmerülő anyagi nehézségek nemcsak zavarták, hanem időnként meg is bénították az építő munkát. A színházi bizottság a Farkas-utcai épület megnyitása után új tagokkal egészítette ki magát és elhatározta, hogy a színházat saját maga fogja ezentúl kezelni. A bizottság régi és új tagjai, de főként br. Wesselényi Farkas, br. Naláczy József és Hollaky Antal sokat buzgólkodtak a bizottságban és a színészek közt felmerülő egyenetlenségek elsimításán. A főkormányszék is egész tekintélyével melléjük állt és elvárta tőlük, hogy a darabok felett szigorú és komoly kritikát gyakoroljanak. Az eredmény, sajnos nem volt kielégítő. Ferenczy szerint „soha, mióta magyar játékszín van, ily rendetlen előadások nem voltak".1) 1821 nyarán egyébként a társulat vidéki körútra indul. Marosvásárhelyt, Nagybányán, Máramarosszigeten és Szatmáron játszottak nagy sikerrel színészeink, de a vidéki út anyagi része nem állott arányban a színészek és közönség lelkesedésével. ') Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. 295. 1.

*

15

*

1941 — 1 9 4 2

A bizottság saját maga által gyakorolt irányítása hamarosan csődöt mondott. A sok és egymással ellentétes ízlésű tag munkája egymásra bénítólag hatott. Ezért maga a bizottság ismét úgy határozott, hogy a színházat bérbe fogja adni. 1821. aug. 16.-tól 1823. aug. 16.-ig Nagy Lázár vette bérbe évi 1200 forint bérösszegért a színházat, így tehát rövid néhány hónap után a kolozsvári színház vezetése ismét annak a férfiúnak kezébe került, aki arra eddig is legméltóbbnak bizonyult. Nagy Lázár még a tél folyamán új tagokkal egészítette ki társulatát. Szerződtette többek között Udvarhelyi Miklóst és nejét, Pály Eleket, továbbá Ruzitska Józsefet. Ez utóbbi érdeme az első magyar opera, „Béla futása" megszületése. Ruzitska ugyanis nemcsak kitűnő karnagy volt, de jó operaíró is, kinek darabjai az önálló magyar opera fejlődésében fontos szerepet töltöttek be.1) Az opera és drámaelőadások csakhamar ismét fellendítették a színházat, az erkölcsi siker nyomában a színház anyagi helyzete is megjavult. A Magyar Kurir boldogan írja 1822.-ben, hogy „ezen társaságot nemcsak tökéletesebbnek mondhatni mindazoknál, melyeket eddig hazánk látott, hanem amely a külföld rég gyakorlott és állandósított társaságaival is maholnap vetélkedhetik." A színház vezetését, a színészek és közönség kívánságait jól ismerő Nagy Lázár főként drámákat és énekes darabokat játszatott. Egyetlen színházi idényben 8 operát és 12 énekes játékot adatott elő és ugyanakkor több új és régi drámát is színre hozott. A vidéki útak: Szeben és Vásárhely már nem voltak elég sikeresek. Közben Nagy Lázár perlekedett színészeivel, a város pedig Nagy Lázárral a nem fizetett bér miatt. E nehézségek miatt ideiglenesen Hollaky Antal bérletébe került a színház. (1822. aug. 16.-tól 1823. aug. 16.-ig), de a valódi bérlő tulajdonkép a Kolozsvári Muzsikai Egyesület volt, amelynek Hollaky csupán megbízójaként szerepelt. Hollaky nem sokat értett a vezetéshez, ezért Kótsi Patkót vette maga mellé, de Kótsi Patkó „katonás igazgatását" nem szerették a tagok és így a színház belső békéje ismét fel volt dúlva. 1824-ben Lakatos István: A muzsikus Ruzitskák Erdélyben. Kolozsvár, 1939.

*

16

*

1941 — 19 42

ezért ismét Nagy Lázár vezeti a színházat Székely József és Udvarhelyi Miklós támogatásával és a magyar előadások mellett a hét szabad napjait Havik Károly német társulatának adja át. Nagy Lázár érdeme, hogy szerződteti Dérynét a kolozsvári társulathoz. Déryné halhatatlan alakja és az egykori kolozsvári és erdélyi színészet dicsőségben és nyomorúságban egyaránt gazdag korszaka tárul elénk a nagy színésznő emlékirataiból. A több kötetes visszaemlékezések nyomán az adatokban szegény „hősi kor" a maga egész valóságában, felemelő és lesújtó realizmusával elevenedik meg előttünk.1) Színésztársairól és Nagy Lázárról ugyancsak Déryné hagyott ránk értékes és maradandó képet. Déryné szerint Nagy Lázárt a színészek közül sokan nem szerették. Szigorú, rideg és fukar embernek tartották.2) Ferenczi fösvénynek nevezi, de Bayer József annál nagyobb elismeréssel ír róla. „Alatta — írja Bayer3) — új fordulatot vettek az ügyek, mert ő volt az első színházi vállalkozó, ki a dráma mellett az opera művelését is céljául tűzte ki." Áldozatkészségéről és szakértelméről ugyancsak meleg szavakban emlékezik meg Gál Kelemen is a Nagy Lázárról írt tanulmányában.4) Egyetlen hibájáról, a fösvénységről sok adatunk maradt fenn. Ferenczi írja, hogy ,,1822-ben is, midőn Pergő Celesztin alatt Erdélyben hordoztatta a társulatot, fizetésük elmaradása miatt többen otthagyták Szebenben a társulatot."5) Néhány tag Vásárhelyre ment és ekkor Nagy Lázár a vásárhelyi tanácstól a megszökött színészek visszavittetését kérte. A tanács azonban kérését megtagadta azzal az indokolással, hogy a „szökevények" nemesek, ezért nem toloncoltathatók ki. A jó színigazgatáson kívül Nagy Lázár érdeme, hogy ő írta meg először a kolozsvári színház tör^Magyar Kurir 1822. I. 175. Déryné naplója. I—II. Sajtó alá rendezte Törs Kálmán. Bpest. 1879 - 80. 3 ) Bayer József: A Nemzeti Játékszín Erdélyben. Kolozsvár 1939. 4 ) Gál Kelemen: Káli Nagy Lázár. Keresztyén Magvető. 1943 3. sz. 5 ) Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház törtéténete. Kolozsvár. 1897. 299. 1. 2)

*

17

*'

1 94 1 — 1942

ténetét.1) Természetesen írói eszközei és feldolgozási módja nem mindig állottak kora színvonalán, de mentségére szolgál, hogy színésztörténetünk úttörője volt, irányadó példák nem állottak előtte. Nagy Lázár benne élt a színház alakulásának lázas izgalmában, résztvett az építésben és hosszú ideig a színház vezetésében is. Visszaemlékezései tehát telve vannak az alkotó büszke öntudatával és a kortárs bizakodó látásával, amelyet a létrehozott nagy mű átélése méltán keltett fel benne. Ami munkáját érdekessé teszi, az a sajátos mód, amellyel a körülötte levő dolgokat szemléli. A nemzeti szellemű polgárság lelkes harcosa ő, aki a régi és új világ küszöbén állva, a magyar nemesség és polgárság eme közös alkotásában a nemzeti ébredés jelképét látta. Ezért forrt össze a Farkas-utcai színház épülete és a „hősi korszak" első évtizedeinek története elválaszthatatlanul Nagy Lázár nevével. 1826. március 24-től 1828. július 9-ig egy főúri részvénytársaság vállalkozott a színház kibérlésére. A társaság elnöke Kenderessy Mihály, pénztárnoka br. Naláczy József, zenekari igazgatója gr. Vass Imre és a színház igazgatója br. P. Horváth Dániel lett. Az új vezetés alatt néhány eltávozott és elbocsájtótt régi színész helyébe újak jöttek, a színházat eleinte látogatták is és különösen néhány modern opera (többek között Rossini operái) arattak nagy sikert. Erről a korszakról is nagy megelégedéssel ír Déryné. Különösen a vidéki vándorlást írja le megkapóan, melynek főbb állomásai ezúttal Vásárhely, Nagyenyed, Abrudbánya, Szeben és Brassó voltak. De a fellendülés kora rövid ideig tartott. A főúri részvénytársaság tagjai között egyenetlenségek támadtak, «a színészek nagyrésze is otthagyta a társaságot és így ismét hanyatlani kezdett a kolozsvári színészet. A kolozsvárról eltávozott színészek egyrésze hozta létre a kassai színi társaságot is.2) A válság legsúlyosabb éveiben hosszú hónapokig kellett Kolozsvár közönségének nélkülöznie színészeit. 1828. október 1 Az erdélyi magyar színészet hőskora. 1792—1821. Káli Nagy Lázár visszaemlékezései. II. kiadás. Erdélyi Ritkaságok. 1. Bevezetéssel ellátta dr. Jancsó Elemér. Kolozsvár. 1942. 3 ) Czobor Alfréd: A kassai színészet története. Kassa, 1915.

*

18 *

1 941 — 1 942

és 1831. október 1 között, a főúri részvénytársaság bukása után, Udvarhelyi Miklós vette bérbe a színházat. Udvarhelyi a közönség régi ízlését követve, nemcsak Shakespeare már előadott darabjait újította fel, hanem ugyanakkor modern magyar szerzőktől is (Kisfaludy Károly, Fáy András stb.) adott elő darabokat. De a nehézségekkel ő sem tudott megbirkózni. Az operatársulat szétzüllött, Déryné is eltávozott Kolozsvárról. Udvarhelyi társulatának feloszlása után a színészek egyrésze Kassára került (köztük Egressy Gábor és Megyery Károly is), a Farkas-utcai színházban pedig Pergő Celesztin társulata játszott felváltva Uhlich Henrik német társulatával. Természetesen Kolozsvár közönsége nem örvendett a német színészek szereplésének, de a főurak egyrésze és a főkormányszék mégis hűségesen támogatta a német társulatot és nem sokat törődött a magyar nemzeti szempontokkal. „Látható ezekből — írja Ferenczi — az a küzdelem, mely egyrészt a nemzetiség és a németségnek a főkormányszék által való pártfogása között fennállt, másrészt pedig az az ingerlékeny törekvés, mellyel a város közönsége a nyilvánvalóan törvénytelennek tartott és hirdetett gubernium rendeleteit fogadta." ') Végül azonban a közeledő országgyűlésre való tekintettel a főkormányszék mégis kénytelen volt megvonni támogatását a német társulattól, ami azután ennek eltávozásához vezetett. Az 1832. augusztusában létrejött gróf Bethlen—Vass féle szerződés ismét régi jogaiba helyezi vissza a magyar társulatot. ígéretet tettek, hogy ezentúl kizárólag csak magyar nyelven fognak játszani. A színházat a bizottság három évre, 1832. augusztus 20-tól 1835. augusztus 20-ig Pergő Celesztin és Balla Károlynak adta ki bérbe. A magyar és német színészet kolozsvári küzdelmének sok érdekes emléke maradt fenn. A három főgimnázium diákjai között ugyanis titkos társulat létesült azzal a céllal, hogy a német színészeket minél előbb, s ha kell, erőszakkal elűzze. Ez a titkos társaság a következő „InstrucFerenczi Zoltán : A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. 323. 1.

*

19

*

*

1941 — 1 9 4 2

tio admonitoriát" függesztette ki a színházra: ') „Mi kolozsvári három egyesült ifjúság, kik nemzetünk korcsosodását szívrepesztő fájdalommal nézzük, kegyelmeteket Heinrich Uhlich directiója alatt lévő színjátszó társaságot, mint nemzetünk s nyelvünk meghalása főeszközét, szebbre, de mégis direkt s igazán magyarra kifejtésünk eleven gátjait, csakugyanis magyarosan megintjük, hogyha még nemzeti játékszínünket bohóságaikkal, mellyel csakugyan nemzeti charakterünk legszebb vonását, a komoly férfíúságot ronthatják meg béfertőztetni meg nem szűnnek, s szegény hazafi színjátszó atyánkfiait ezen kis theatrumi jövedelemtől ismegfosztanák, szóval ha a fővárosunkból, Kolozsvárról, el nem takarodnak, meg fogjuk kigyelmeteket esmértetni, mire mehet az elkeseredett hazafiság. Protestatur et iterum protestatur per patriae hujus Hungaricae filios." A. diákság fenyegetése nem maradt puszta szó csupán. Június 2.-án az amugyis túlfűtött hangulat végre nyilt botrányban tört ki. A színházból a kül-tordai út felé hazatérő német színészeket sok álruhába öltözött magyar diák megtámadta és megverte. Hosszas vizsgálat indult meg és a diákokat megbüntették ugyan, de a német színészeknek elment a kedve a további játszástól. Az 1832—33-ik év telén Pergő Celesztin és Balia Károly társulata játszott, de 1833 tavaszán már Nagyváradra távozott a társulat vendégszerepelni. Közben Kolozsvárra jött játszani május 1-től augusztus 13-ig a „Kassar Dal és Színjátszó Társaság", az akkori legjobb hazai s?ínészegyüttes. Ennek a színtársulatnak voltak tagjai Udvarhelyi Miklós, Egressy Gábor, Szerdahelyi József, Szentpétery Zsigmond, Egressyné és Déryné. Hozzájuk csatlakozlak a már több éve nem játszó Jantsó Pál és Nét> Mária is. A nagyszerű operaelőadások nagy és lelkes közönséget vonzottak a Farkas-utcai színházba és a rnégf különben mindig szigorú „Honművész" is dicsérettel emlékezik meg az előadásokról. 1833—34-ben azonban feloszlott a híres kassai társulat és csak nagy nehézséggel ' ) Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. 324. 1

*

20

*

194 1 — 1942

sikerült újabbat szervezni néhány színészből 1834. május 15. és 1835. aug. 20. között. Az országgyűlés alatt ismét a színház felé fordult a közönség figyelme. A társulat ismét új tagokkal bővült. Karnagynak a híres Erkel Józsefet sikerült megnyerni. Nagy esemény Kolozsvár szellemi életében Bánk bán 1834. szeptember 6-iki előadása. Irodalomtörténetírásunk sokáig tévesen azt hitte és ebben •a hibában Ferenczi Zoltán is osztozott, hogy Katona remekművét először Kolozsvárt adták elő. A későbbi kutasok azonban bebizonyították, hogy Bánk bánt egy évvel azelőtt már Kassán előadták. Egressy Gábor művészi alakítása azonban mindkét város számára felejthetetlen élmény maradt. Kolozsvár elégtétellel könyvelhette el, hogy az egykor nem méltányolt remekmű Kassa és az ő színpadán és színészei tolmácsolásán át jutott el a magyar közönség osztatlan szeretetébe. A Bánk bán előadása elégtétel volt egyúttal Katona szellemének is, aki remekművét éppen a kolozsvári színház megnyitására írta, Döbrentei Gábor lelkes pályázatának hatására. Döbrenteit és Erdélyt sokáig méltatlanul érte a vád a nagy mű mellőzéséért, de ma már tudjuk Gyalui Farkas kutatásai nyomán, hogy a Bánk bán egykori elkallódásáért nem érheti vád sem Erdélyt, sem a mindenért lelkesedő önzetlen irodalmi vezért, az Erdélyi Múzeum szerkesztőjét, Döbrentei Gábort.1) 1835. február 6-án az országgyűlés feloszlott és a színházba járó közönség érdeklődése újból csökkenni kezdett. A színészek közül többeket Döbrentei Gábor Pestre hivott, mások Nagyváradra távoztak el. Az országgyűlésen megnyilatkozó nemzeti szellem ellenhatásaként a főkormányszék ismét ellenőrzést rendel el a színházzal szemben. Utasítják a cenzúrát, hogy szigorúan vizsgálja meg az előadandó darabokat, sőt a szereplők cenzúrájára ís ügyeljen fel. Ilyen körülmények között ismét hanyatlani kezd a színház. 1835. aug. 1-től 1838. aug. l-ig Pályi Elek bérelte kl a kolozsvári színpadot társulat számára, de ő is panaszkodik a kolozsvári „hideg körülmények" x ) Németh Antal: Bánk bán a színpadon. Gyalul Farkas ; A Döbrentei-pályázat és a Bánk bán sorsa.

*

21

*

1941—1942

miatt. Közben 1837-ben Göde István és Kilényi Dávid társulata is játszott, de nem nagy sikerrel. Ebben a korszakban a színházi bizottság lelkes jegyzője Bölöni Farkas Sándor, az „Északamerikai utazás" népszerű írója. Farkas Sándor, egyre jobban elhatalmasodó betegsége ellenére, haláláig (1842) viszi a nehéz feladatot és a színi bizottságnak tulajdonképpen ő az igazi lelke, irányítója. A színháztól és színészektől erkölcsi komolyságot és a nagy nemzeti célok teljes átérzését kívánja, a közönségtől pedig szigorú, de igazságos kritikát követel, ugyanekkor azonban teljes együttérzést és áldozatkészséget a hivatásuk magaslatán álló igazi színészekkel szemben. Sajnos, a színház körüli válságot ő sem képes megoldani, hiszen az többféle forrásból eredt. Szomorúan írja Farkas br. Keménynek, hogy „ha a játék szín fenntartására költségforrás valahonnét nem nyitódik, az a nemzet gyalázatjára összeomlik." Panaszkodása azonban süket fülekre talált és így a kolozsvári színészet válsága évekig húzódott tovább. 1833-ban Fejér Károly társulata játszott. Shakespeare darabjain kívül a francia és német túlzó romantika alkotásai aratnak sikert. A kolozsvári színház életében döntő fordulatot jelent a pesti állandó színház 1837-ben történt megnyitása. Áz ország szellemi központja most már nemcsak íróinkat és tudósainkat vonzotta magához, hanem a legjobb vidéki színészeket is. Ettől kezdve mindmáig Kolozsvár sorsa az maradt, hogy a Farkas-útcai színházfalai között kifejlődő nagy művészeinket a főváros ragyogóbb világa, nagyobb érvényesülési lehetőségei magukhoz vonzották. Erdélynek, nagy színészei eltávozása után, mindig új és tehetséges fiatalokról kellett gondoskodnia, hogy az eltávozott nagyok örökébe arra méltó színészek léphessenek. Erdély az örökös újrakezdések hazája, ezen a téren is a régi sorsát követte, minden veszteség és csapás után a rombadőlt régi világ helyén gazdagabb és szebb jövőt igérő életet fakasztott. A kiváló erdélyi színészek Pestre menetele nagy veszteséget jelentett ugyan Erdélynek, de nem jelentette egyúttal híres színészeink végleges elszakadását a vidék•

22

*

194 1 — 1 942

tői. A pesti színészek vendégszereplése most már állandó jelleget ölt és alig múlik el év, amikor Pest leghíresebb színészei le ne jönnének Erdély fővárosába. így pl. csak 1839-ben Kolozsvárt vendégszerepel hosszabb ideig Lendvayné, Kántorné és Laborfalvi Róza. A közönség kedvence Lendvayné, de a többi művészeket is szerető és műértő közönség fogadja. A színház ügyét felkarolja nemcsak a pesti sajtó, hanem az eddig érthetetlen okokból a színháztól erősen elzárkózott Erdélyi Híradó is. Kolozsvár nagy folyóirata állandóan hoz színikritikákat és ez búzdítólag hat a közönségre és színészekre egyaránt. 1840-ben ismét Kilyénié lett a színház, aki a nyári előadások tartására a sétatéren új épületet emel. Sajnos, az árvíz elvitte a favázás épületet és így Kilyéni nagyratörő tervei hajótörést szenvedtek. 1841 a hanyatlás éve. A közönség politikai érdeklődése háttérbe szorította a kulturális érdeklődést. A közönség újból való megnyerése céljából a színház látványos produkciók előadását engedélyezi, ami természetesen a jobbizlésű színházlátogatók visszatetszését vonja maga után. Hiába tiltakozik a színház hagyományait és igazi hivatását sértő produkciók ellen Bölöni Farkas Sándor, halála után Kilyéni mégis megengedi, hogy Slezák és Wolf lovagló-társulata lovaival együtt megjelenhessék a színpadon. A lovagló-társulat, hogy a nemzeti érzést kihasználja üzleti céljai érdekében, 1842. március 15-én más darabbal együtt a Mohácsi csatát is bemutatta. Az egykori Erdélyi Híradó1) szerint ezeken az előadásokon „hallatlan néptolongás volt látható s egy perc múlva a ház annyira tömve lett, milyenről kolozsvári színházi krónikáink nem emlékeznek, nem emlékezhetnek." De bármennyire nagy is volt a rosszízlésű köközönség érdeklődése, a komolyabb, színházlátogatók felháborodtak a „lókomédián." Érmek a felháborodásnak adott hangot Veress József a „Regélőben"2), szenvedélyesen ostorozva a betolakodó és a csak üzleti szempontokat néző idegen játékosokat. Helyesen mutat rá cikkében arra, hogy az ókor népei „templomnak" tekintették a szín!) Erdélyi Híradö 1842. 1. 52. sz. 2 ) Regélő 1842. I. 151. 1. «

*

23

*

194 1 — 1 9 4 2

házat „és ime mi lovakat hordunk belé, hogy miután Thalia levetkőzé színi palástját: vetkőzzék ki a színház is dicsőségéből s változzanak át színfalai istállóvá, a színház céljánál valamivel fenségesebb célért: t. i. egy kis zab és kenyérért!" A színház ilyen irányú működése Veress szerint „romboló hatású." 1842 után újból a vendégszereplő pesti művészek állítják helyre a színház iránt ideiglenesen megrendült bizalmat. Természetesen a közönség ízlése állandóan változik Míg 1842-ig Egressy és Fáncsy voltak a közönség kedvencei, most dicsőségük és népszerűségük éppúgy lehanyatlik, mint Dérynéjé. A francia és német romantikus darabok ezúttal is uralják a közönség ízlését. 1842. április 16-án Victor Hugó Marion de Lormen-ja kerül színre, az a darab, amit politikai iránya miatt Bécsben betiltottak. Természetesen már az első előadás után lejön Kolozsvárra is a betiltó végzés és május 9.-én a bécsi kancellária leír, hogy a főkormányszék nyomozzá ki az engedély megadóját és ügyeljen ezentúl jól, hogy „tiltott műveket ne adjanak elő." Kilyéni Kocsis Dávid szereplése 1843-ban végetért. Kolozsvár nem szerette a csak közönség és anyagi sikerre vágyó, de egyébként ambiciózus igazgatót, akinek különben érdeme, hogy ismét az operák előadására fektette a fősúlyt. A komoly drámák elhanyagolását különben a pesti színházaknak is a szemére vetették, az általános irányzat alól Erdély sem lehetett kivétel. Különösen kifogásolták Ferenczi Szerint1) Kilyéni „zsaroló fogásait." Kilyéni ugyanis „bérletet hirdetett, régi darabjait őrölteté le esős időben; ez«ket rendkívüli és rendes bérletszünetek váltották fel, ha vendég volt, vagy új volt a darab." Dobozy azt írta róla a „Regélőben", hogy „Kolozsvárt még nem volt pogányabb színigazgató nála."'2) Kilyéni után Komlóssy Ferenc vette át a kolozsvári színház igazgatását. Első előadását 1842. október 30.-án kezdte meg. Minden nap játszott kibővített társulatával, Ferenczi Zoltán : A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. 354. 1. 2 ) Regélő. 1842. II. 430. 1.

*

24

*

1941 — 1 9 4 2

melynek 19 férfi és 14 nőtagja volt. Közönség és kritika egyaránt örömmel fogadta bemutatkozását. Az „Erdélyi Híradó" szerint „Ilyen csinos, szorgalmas, értelmes, becsületes kis társaság még aligha volt Kolozsvárt." i) Komlóssy azonban 1843-ban már eltávozott. A színház közönsége is leapadt az országgyűlési követek távozása után. ,,Fű lepi Thalia szent templomának küszöbeit s benne egerek játszódják az eredeti drámákat és tragédiákat," — irja szomorúan az Erdélyi Híradó színikritikusa.2) Nagy baj volt az is, hogy a király az országgyűlés színházra vonatkozó határozatait nem erősítette meg és így a válság állandó megoldása ismét nem vált lehetségessé. 1843. május 27.-én az országgyűlés állal kijelölt új színi bizottság megkezdte működését és Komlóssy Ferenc is ismét visszatért Kolozsvárra. A színdarabok előadásában nagy sikert és új ízlés előretörését jelentik a népszínművek. Külön nagy és zajos sikert arat Szigligeti Ede „Szökött katoná"-jának 1844. január 17-iki előadása. Komlóssy után Szerdahelyi József vállalkozott a színház vezetésére, aki ismét az énekes darabokat részesítette előnyben. A „Mult és Jelen", mely eddig különös előszeretettel birálta le a színház előadásait, most megelégedéssel ír az új irányzatról. „Szerdahelyi itt levő dalszínész-társasága, — írja a lap — közönségünket folyvást mulatja, s az eddig alkalmasint mindig tömött színház annak bizonysága, hogy a közönség kedvét és megelégedését bírja. Valóban 10 év óta ilyen jó s igazságos kívánatoknak most megfelelő társaság nem is volt városunkban."3) További fellendülést jelent az 1845-ös év is. Az újabb magyar irodalom termékeiből ekkor adták elő többek között Gaál „Peleskei nótáriusát", Eötvös „Éljen az egyenlőség"-ét, Czakó „Kalmár és tengerész"-ét és Jósika „Két Barcsay"-ját. A külföldi irodalom népszerűbb alkotásai közül Raymund és Nestroy tündéries bohózatai és a francia vaudevillek szerepelnek gyakran a színház műsorán. A színház iránt állandó az érdeklődés. A Mult és Jelen ekkor írja: „A szin^Erdélyi Híradó. 1842. II. 88. sz. 2 ) Erdélyi Híradó 1943. I. 5. sz. 8 ; Mult és Jelen. 1844.

*

25

*

1941 — 1 9 4 2

ház többnyire mindig tele van, mert kolozsvári a két magyar honban az első magyar közönség, az kétséget nem szenved." A pesti vendégszereplők közül ekkor arat először nagy és maradandó sikert Prielle Kornélia. 1847. őszén Feleky vette át a színház vezetését, de az előadások különböző nehézségek miatt csak 1848. január 13.-án kezdődtek el. A márciusban kitörő szabadságharc háttérbe szorította a színház iránti érdeklődést. Sajnos, a márciusi napoknak semmi emléke sem maradt a színház működéséről. Április 4.-én és 6.-án volt már előadás, de úgy áprilisban, mint az azt követő három hónapban kevés előadás volt. Augusztus elejétől nov. 5-ig zárva volt a színház. A nemzet élet-halál harcában a színház természetszerűleg elsorvadásra volt ítélve. Az „Ellenőr" a színház megnyitásáról így ír: „Színházunk megnyílt, Felekyék jól játszanak. Mi látogatjuk, de eszünk nem jár oda. Most összegyülénk, mert a forradalom csak nekünk nem hoza semmit. Keressük a gyülekezetet, megtapsoljuk a demokrata mondatokat, de látszik, hogy a nép, az éber fiatalság maga szeretne játszani."') A műsor a forradalom ellenére is elég változatos. 1848-ban előadják Victor Hugó ,,Hernani"-ját, Shakespeare „Lear király"-át, a magyar darabok közül Kisfaludy drámái, Szigligeti népszínművei aratnak őszinte nagy sikert. A szabadságharc forgandó szerencséje irányítja különben a színház életét is. November 17.-én Urbán bevonul Kolozsvárra és a színház ismét kénytelen beszüntetni előadásait. Felekyt ekkor Pergő Celesztin helyettesíti. 1848. december 25.-én Bem tábornok diadalmas csapatai visszafoglalták Kolozsvárt. A társulat újra összeverődött és december 31.-én újból megkezdte előadásait. 1849-ben ritkán ugyan, de állandóan folynak az előadások. Március 15.-én, a szabadságharc évfordulóján, díszes ünnepélyt rendez a társulat és „A nagy nap" című allegóriai képet adja elő. A nagy összeomlás után Pergő Celesztin szervezte meg a kerületi parancsnokság engedélyével a Kolozsvárt maradt színészeket és augusztus 29.-én megkezdte előadásait. Szeptember 6.-án gróf Clam Gallas erdélyi főpa!) Ellenőr 1848. 2. sz

*

26

*

1941 — 1 9 4 2

rancsnok tiszteletére díszelőadás volt, melyen „A hős érdeme" címen allegóriai képet mutattak be, október 1.-én pedig br. Wohlgemuth tiszteletére rendeztek énekes estélyi, de mindkét előadástól a közönség nagyrésze távoltartotta magát. Az önkényuralom sötét éveiben a kolozsvári színház változatlan buzgalommal folytatta nerAzeti küldetését. A nehéz körülmények és a kényszerű lojalitás természetesen nagy akadályai voltak a nemzeti érzés szabad megnyilvánulásának, de a főtörekvés mégis csak az volt, hogy a magyar szó ne némuljon el Erdély fővárosának színpadán. A válság nehéz éveiben, a sors különös kegyelme révén, olyan ember állott az erdélyi magyarság élén, aki úgy erkölcsi magatartásával, mint bölcs és higgadt politikája révén a kibontakozás útjára tudta a magárahagyott erdélyi magyarságot vezetni. Ez a nemeslelkű, áldozatkész és vezérségre hivatott férfiú gróf Mikó Imre, „Erdély Széchenyije" volt. Mikó művelődéspolitikájának két alapelve : a gazdasági és a szellemi élet intézményes 'megerősítése volt. Az Erdélyi Gazdasági Egylet megerősítése után, évekig tartó fáradhatatlan szorgalommal létrehozta 1859-ben az Erdélyi Múzeum Egyletet, az árván maradt erdélyi magyarság szellemi védőbástyáját, elnyomott nemzeti érzéseink büszke fellegvárát. A szellemi élet megerősödése céljából Mikó felkarolta a színház ügyét is.1) A kolozsvári színház életébe még akkor kapcsolódott be, amidőn az 1842-es erdélyi országgyűlés annak anyagi felsegítéséről akart gondoskodni. 1842. december 10-én ugyanis gr. Teleki József főkormányzó az erdélyi nemzeti múzeum, az országház és a színház ügyében a középponti bizottság nevében javaslatot nyújtott be. Ebben a javaslatban a c) pont foglalkozik a színházzal. Szükségesnek tartja a javaslat a nemzeti színház „véghanyatlástól megmentését", azért, mert „ezen nemzeti intézetre máris a magyar és székely nemzet sok költséget tett, mi bizonyára haszon nélkül veszne el, ha a színház célja és megközelítésére és kényelmére kívántató rögtöni segedeDr. Jancsó Elemér. Gr. Mikó Imre, „Erdélyi Széchenyije" Budapest, 1942

*

27

*

1 941 — 1942

lem megtagadtatnék.1) A király azonban a törvényt nem erősítvén meg, egyetlen eredmény a színi bizottság átalakítása maradt. Az új színházi bizottság 1843. május 27.-én alakult meg és elnökévé gr. Mikó Imrét választotta. A főkormányszék a bizottság működését megengedte ugyan, de ezt a színház felügyeletére és átvételére korlátozta. 1843-tól csaknem haláláig, négy évtizeden át állott Mikó a színházi bizottság élén. Az állam korlátozó rendeletei ellenire Mikó mindig megtalálta a színház erkölcsi és anyagi támogatásának módját. 1849 után pedig, amidőn az erdélyi magyarság élére került, döntő befolyása és társadalmi tekintélye révén megtudta oldani a színház legnehezebb problémáit, az állandóan felmerülő igazgatói, művészi és anyagi válságot is. De Mikó nemcsak a színház nemzeti szellemben való vezetéséről gondoskodott, hanem a nyomorba jutott színészek felsegítéséről is. így nagyon sokat köszönhet neki Pergő Celesztin, akit az önkényuralom első éveiben azzal vádoltak, hogy az osztrákok besúgója volt. Az önérzetében megbántott nagy színész az igaztalan társadalmi bojkott miatt Mikóhozfordttlt segítségért. „Koldus vagyok, éhezem és rongyoskodom, ezért senkinek sem panaszkodom — mondotta Mikónak. — De a becsületemet ne rabolják el! Nem siránkoztam soha, ha nem volt mit ennem. A ruháimat én magam foltozgatom. De ha már elhagytak,- ne szennyezzenek be ! Nagy uramtól kérek oltalmat!"2) Mikó az alaptalanul megvádolt és nyomorúságba jutott színészt a közvélemény előtt megvédte és anyagi támogatásáról is gondoskodott. 1850. április 1.-én újból megnyílt a színház, de a megváltozott világ jelképeként ezúttal a német színészeknek. A brassói Friese Károly társulata kapott engedélyt Urbán Károlytól, a szerződését pedig a várossal kötötte meg. Urbán rendeletére a színpad feletti címert, amely az erdélyi címerből csak a magyar és a székely részt foglalta magában, március 29.-én kiegészítették a szászok címeréFerenczi Zoltán: \ kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. 396 1. 2 ) Janovics Jenő : A Farkas-utcai színház. Budapest, 1941. 71.1.

*

28

*

194 1 — 1942

vei is. Friese németül és magyarul előadott prológjában hangsúlyozta, hogy „az édes hon ölében több nemzet talált helyt", de a művészet „ezen egyházában, mint kívül a természetben, egyegésszé olvad össze, ami egyesek sajátja." Friese ugyanis felváltva magyar és német előadásokat akart tartani és ezért megszerette volna nyerni a kolozsvári közönség támogatásai. Az igért rendszeres magyar előadások helyett azonban csak néhányat tartott. A német előadásokat a közönség hazafiságból nem támogatta. Később kénytelen volt Friese szabad napjait átengedni Kaczvinszky magyar társulatának, majd népszerűtlenségbe fulladt társulatával a városból eltávozott. Az egykori kolozsvári lap Frieséről találóan írta : „az ő igazgatása alatt eddigelé tartott 3 magyar előadás minden elfogultat meggyőzött róla, hogy a magyar rész mennyire gyűlöli a német elemet; mert míg a német előadások csak a cs. k. katonaság és a cs. k. hivatalnokok látogatására szorítkoztak, s az itten németül tudó közönség egészen elkerülte; a magyar előadásokat szorongásig látogatta oly válogatott közönség, mely mindkét nyelvet tudá; s egyébként a helybeli színhází viszonyok megbeszéléséből azt a teljes meggyőződést lehetett és kellett meríteni, hogy milyen nagy a németek iránt az ellenszenv."1) 1850. november 25.-én új színházirendelet jelent meg, mely a színház jogait a tartományi helytartóra bizta és szigorú cenzúrát rendelt el. A rendelet a színházat „a népművelés hatalmas emeltyűjének" nevezi és kimondja, hogy azt „nemcsak háborítani nem szabad, sőt inkább legerélyesebben kell támogatni." Vigyázni kell azonban arra, hogy „ami az időszerinti korviszonyok szerint a köznyugalom és rend tekinteteit sértené, nemzetiségek, társadalmi osztályok és hitfelekezetek között társadalmi gyülölségre való, az előadás alatt zajongásokra és tilos demonstrációkra adhatna alkalmat1', azt a legszigorúbban kerülni kell. A színházi rendelet szépen megfogalmazott szavai, melyek látszólag a békés egyetértés elvét szolgálták, valóban a nemzeti szellem'béklyóba verésétakarták !) Ferenczi Zoltán : A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. 400 1.

*

29

*

1941

1942

elérni. De a szellem, mely lelki hatalom, megtartó és jövőt építő erő, mégsem olyan könnyen bilincsekbe verhető. A kolozsvári közönség, a színi bizottság és a színészek mindent elkövettek, hogy a meg nem tartható előadások és a ki nem mondható szavak helyett a szimbólumokban élő nemzeti érzés tovább éljen és termékenyítő hatását elvégezhesse. Kaczvinszky társulata, mely a legnehezebb időkben vállalkozott az erdélyi magyar színészet megmentésére, súlyos feladatok előtt állt. A társulat kics: volt, operát nem adhatott,1 ezért a hiányokat a híres pesti színészek szerepeltetésével igyekezett pótolni. Jószándékú elgondolásait lelkes közönség támogatta, a színház ismét telt házak előtt játszottt és a külföldi klasszikusukon kívül állandóan színre hozta a modern magyar dráma alkotásait is. A társulat nyáron is játszott a sétatéri fedetlen arénában, melyre a nézőket úgy gyűjtötték össze, hogy délután az este előadandó darab főhősei jelmezbe öltözve végigjárták a Főteret és mellékutcáit. Az 1852—53-as színi év szintén sikerrel végződött. 1852-ben Ferencz József erdélyi látogatása alkalmával, augusztus 6.-án meglátogatta a tiszteletére kivilágított Farkas-utcai színházat is. 1854-ben gr. Mikó Imre Károlyi Lajost bizta meg a színház vezetésével. Károlyi dráma és népszínmű társulatot szervezett, sikerrel kezdte meg előadásait. 1856-ban Magyarországra távozván, helyét Gyulai Ferenc foglalta el, aki ismét több vidéki városban játszott. Gyulairól írja Ferenczi, hogy „amilyen jó színész volt, épp olyan kevéssé volt jó igazgató." A közepes értékű társulat dísze Prielle Kornélia volt, aki ezúttal három évig színészkedett egyfolytában a társulatnál. 1857. február 15-től Havi Mihály és Hegedűs Lajos Szeged—szabadkai igazgatók vállalkoztak a kolozsvári színház vezetésére, — de a színi bizottság Lángh Boldizsár debreceni igazgató mellett döntött. Lángh után újból Havi adott be ajánlatot és ezúttal három évre, 1858 virágvasárnapjától 1861 virágvasárnapjáig, meg is kapta a színház igazgatóságát. *

30

*

1 94 1 — 1942

1859 fordulópont az önkényuralom történetében. A megrendült osztrák államhatalom engedményekre volt kénytelen a magyarsággal szemben. A magyarországi Kazinczyünnepségek és az Erdélyi Múzeum-Egylet megalakulása jelzik a változás irányát. A szabad szellem természetesen a színházba is behatolt. 1859. október 30.-án, a Kazinczyünnepélyen, a Farkas-utcai színpadon „Árpád ébredését" és a „Hűség próbáját" adták elő, az Erdélyi MúzeumEgylet megnyitásakor pedig, november 23.-án, a Bánk bánt játszották. Az ünnepi esten előadták: Erdélyi János Mikó Imrének ajánlott Himnúszát is. 1859 tehát az ébredés éve, a letargiába merült nemzeti szellem felemelkedésének boldog kezdete. 1860-ban a bukaresti magyarok, de elsősorban lelkes vezérük Koós Ferenc1) bíztatására a kolozsvári színház elhatározza, hogy a messziszakadt magyarok közé megy vendégszerepelni. A Bukaresti Magyar Közlöny lelkes propagandájának köszönhető, hogy a kolozsvári színészek útja kellően elő lett készítve. Az első előadást június 4.-én zsúfolt ház előtt meg is tartotta a társulat. „Hunyadi László c. operát adták elő a kolozsvári színészek, válogatott román és magyar közönség előtt, nagy sikerrel. Később több népszínművet, köztük a Csikóst is játszták. Az utolsó előadás, a „Bűvös vadász" augusztus 4.-én volt. A nagy siker ellenére a bukaresti kirándulás viszontagságos volt.8) Színészeink eladósodtak és még az útiköltségükről is a kolozsvári magyar kaszinónak kellett gondoskodnia. Visszajövet Follinus vezetése alatt Brassóban és Nagyszebenben is néhány előadást tartottak színészeink. Az 1860-as év nagy eseménye Reményi Ede hangversenye és Prielle Kornélia eltávozása volt. 1861 és 1866 között Follinus társulata működött és elég szép eredményt tudott felmutatni. Érdeme az is, hogy társulatával az addig elhanyagolt kisebb vidéki városokat is felkereste. Follinus 6 év alatt 150 új színművet, 8 új operát, 18 új operettet, 2 paródiát és 5 balettet adott elő. 0 Koós Ferenc: Életem és emlékeim. I—II. Brassó. 1890. 2 ) Kőmives Nagy Lajos : Kolozsvári színészek bukaresti expedíciója 1860-ban. Pásztortűz. 1938. 16—21. 1.

31

*

1 94 1 — 1 942

27 vendég is játszott, legtöbben pesti színészek. A színre került darabok között Shakespeare és Moliére remekművei mellett kiemelkednek még a Cid, Teli Vilmos, Stuart Mária nagysikerű előadásai is. Follinus után Fehérváry Antal kapott három évre egész erdély területére játszási engedélyt. Erre az időre esik a színpadi épület átalakítása is Mikó tervei szerint. Az újjáalakítandó épület költségeinek előteremtésére Mikó országos gyűjtést rendezett. Az 1860. február 20-iki kelettel szétküldött felhívások eredményessége érdekében Mikó cikket is írt a Kolozsvári Közlönyben március 22-én. Elmondja, hogy az Erdélyi MúzeumEgylet alakuló ülésén már jelezte, hogy „mint egy más nemzeti nagy ügy koldulója, nemsokára új kéréssel fog kopogtatni." Az alkalom most itt van és ő ezúttal „a művészet és nemzeti műveltség számára koldul." Reméli, hogy az erdélyi magyarság, amelyik az Ege és Eme két hatalmas egyesületét létrehozta és felvirágoztatta, a színház megsegítéséről sem fog megfeledkezni. „Azon nemes érzelmekre, melyek az igaz magyar szívet nemzeti intézetei iránt hevítik; azon szent emlékekre, melyeket fentebb érinték, s mindenek felett nemzeti jövőnk biztosításának drága és szent érdekeire kérem hazánk fiait, engedjék szívükhöz jutni e felszólítás szavait, értelmükhöz annak mindenben ki nem fejezhető érveit, s tegyék lehetővé azt, hogy e hazának nemsokára ismét egy ünnepe legyen, melyen á haza művészete újra megdicsőítve legyen, mint volt múzeumunkban alakulási ünnepén a tudomány." ') Mikó felhívásának meg volt az eredménye. Rövidesen jelentős összeg gyűlt be, főként az úrbéri kárpótlási kötlevelekből (42.157 frt.). Az adakozók között Kolozsvár városa áll első helyen 15.000 frt-al, utána Mikó és még néhány főúr többezer forintos adománya áll. 1865. március 3-án kélt végrendeletében8) Ujfalvy Sándor kövárvidéki, szakáturai jószágát és egy erdejét hagyta a !) Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. -) Ujfalvy Sándor emlékiratai. Bevezetéssel ellátta dr. Gyalui Farkas-. Kolozsvár, 1941.

*

32

*

1941 — 1942

színházra. Ez az adomány a színház történetében páratlanul és a tragikus sorsú Ujfalvy emlékét örökké fenn fogja tartani. Ujfalvy alapítványának összege a jószágán és erdején kívül 45.344 frt. és 54 kr. volt. De a színházi alap már Újfalvi adománya előtt is jelentősen megnőtt. Az 1861. február 15.-iki jegyzőkönyv adatai szerint 60.139 frt. és 35 és félkrajcárból, továbbá 15 darab aranyból és 10.862 frt. 25 kr. részvénytartozásból állott. A Farkas-utcai színház megnyitásának ötvenéves fordulóját 1871. április 1.-én és 2.-án ünnepelték meg. Április 2.-án Jókai Mór jelenlétében, feleségének vendégjátékával előadták a „Szigetvári vértanukat.1) Az ünneplő prológust Szász Gerő írta.2) A kiegyezés előtti és az azt követő években Fehérváry társulata játszott Kolozsvárt 1866. február 15.-től 1872. április 20-ig). A Kagerbauer által átalakított és modernizált színház ismét a fellendülés képét mutatta. A megváltozott politikai viszonyok természetesen nagyban hozzájárultak a színház fellendüléséhez, a kiegyezés, a két magyar haza egyesülése, Kolozsvár egyetemi várossá emelkedése mind kedvezően befolyásolták színházunk fejlődését. De az új virágkor megszületése leginkább Mikó érdeme, ki miniszteri elfoglaltsága mellett sem feledkezett meg a szívéhez oly közel álló Farkas-utcai színház sorsáról. A színházi bizottságban nemcsak elnökölt, de személyes példaadásával mindig elől is járt. A színház érdekében tartott beszédei és írásai bizonyítják emelkedett szellemét, azt a szellemet, amely kortársai közül talán egyedül tudta megérteni az egykori alapítók, a színház hőskorának jövőbe mutató szándékait. „Haladnunk kell — mondotta 1865. január 16.-án közgyűlési beszédében Mikó. — Haladnunk kell lassú és biztos számítással; de a haladás és azt feltételező újabb áldozattétel a nemzeti becsület kérdése; oly kötelesség, mely alól minket semmi fel nem menthet." Pest és Kolozsvár — mondotta Mikó — „egy-egy jól rendezett magyar színház drámajátékaiban s nemzeti dalműveiben a magyar nemzet, szívének leg0 Kristóf Gvörgy • Jókai napjai Erdélyben. Kolozsvár. Hegyi Endre Szász Gerő élete és költésze. Kolozsvár. 1942.

2)

*

33

*

1 941 — 1942

életrevalóbb és életadó dobbanásait hallja." Ezért ezt az intézetet „nemzetivé kell tennünk," hogy az mindnyájunk közös müve legyen, oly mű, melyet a nemzetnek kicsinyje, nagyja egyesített erővel alkotott, tartott fenn eddig és még hosszú századokon fog fenntartani." *) A Mikó szellemében megújult színház a kiegyezés után fejlődésének új korszakába lépett. A színházi bizottság a házi kezelést határozta el. Első, új elveken alapuló szerződését Fehérváryval kötötte meg 1871. május 1.-től 1872. április 30.-ig. Művezetőnek E. Kovács Gyulát, a híres színészt szerződtette. Sajnos, ugyanekkor több kiváló tag, közöttük Jászai Mári, Pestre ment és így a színháznak az elmentek helyett mindig új erőkről kellett gondoskodnia. Fehérváry után rövid ideig Lugossy József és László József voltak igazgatók, majd 1873. május 1.-től 1874. február 14.-ig Korbuly Bogdán ajánlkozott a színház kibérlésére. Korbuly egyelőre saját költségén a Sétatéren nyári színkört építtetett, ami később sok vitára adott alkalmat közte és a színházi bizottság között. A nyári színház létesítésével Korbuly azt a célt kívánta szolgálni, hogy a társulat egész éven át Kolozsvárt maradjon és ne legyen rászorulva a fárasztó és bizonytalan aayagi lehetőségekkel kecsegtető vidéki vendégszereplésekre. A nyári színkör Zimmermann Henrik tervei szerint el is készült és 1874. junius 13.-án megnyílt. Korbuly 1875. május 1.-től bérbe vette három évre a színházat. E bérszerződést nagy vita előzte meg. Ugyanis a szerződés fejében Korbuly ki akarta fizettetni az állammal az általa építtetett nyári színkört, de szándékát Mikó nem helyeselte. Korbulynak azonban sikerült előkelő összeköttetései révén Tisza Kálmánnal tervét elfogadtatni és ezért Mikó, aki mindig a gerinctelen megnemalkuvás embere volt és az általa vezetett intézmények ügyét mindenkor az önző magánérdekek fölé helyezte, lemondott 32 éven át viselt elnöki tisztségéről. Hiábavaló volt a színészek, a bizottság és a közönség marasztaló kérése, Mikó hajthatatlan maradt. A bizottság Mikó távozásakor érdemeit jegyzőkönyben megörökítette 1 ) Ferenczi Zoltán : A kolozsvári színészet és színház törtéténete. Kolozsvár. 1897. 468. 1.

*

34

*

1 941 —1 942

és ebben kimondta, hogy a színház fontos intézményét az enyészet széléről Mikó fáradhatatlan munkássága rántotta vissza és áldozatkészsége élesztette új életre. Mikó 1875. június 14.-én a bizottságnak adott válaszában biztosította további szeretetéről és pártolásáról a színházat. Utódjává gróf Mikes Jánost választották meg. , Korbuly négyéves szereplése vegyes értékű volt. A jóízlésű, de az anyagi érdekéket túlságosan előtérbe állító igazgatósága alatt a színház és főként Korbuly anyagilag megerősödött. Sikernek tekinthető azonban a közönség széles rétegeinek megnyerése, továbbá a nagyváradi állandó vendégszereplések, amikkel a város önálló színészetének kialakulását segítette Korbuly nagyban elő. 1879—1880-ban hármas igazgatóság vezette a kolozsvári színház ügyeit. Az 1880-as év kiemelkedő eseménye a kolozsvári színészek bécsi vendégszereplése. A Ring színházban előadott darabok, a „Piros bugyelláris", a„ Falú rossza",-a „Cigány" stb. lelkes magyar és német közönséget vonzottak a színházba és nagy szolgálatot tettek a magyar színi műveltség külföldi megismertetése érdekében. 1882—83-ban ismét három igazgató: Pál Sándor, Korbuly Bogdán és Szász Béla, 1883—84-ben pedig kettő: Korbuly és Szász vezették a színházat. Az állandó pénzügyi zavarok és a színházat fenyegető válság miatt a színi bizottság 1883. augusztus 13.-án emlékirat megszerkesztésével bizta meg Sándor József, Groisz Gusztáv és Szász Béla tagokat, hogy a színházat vegye át a belügyminiszter és vezettesse felelős intendánssal. A terv lényege az volt, hogy a kolozsvári színház váljék második nemzeti színházzá. A terv megbeszélésére Tisza értekezletet hivott össze Budapestre a legjobb szakemberekből. Az összehívott értekezlet eredményekép a miniszter elhatározta, hogy a kolozsvári színházat átveszi- és ezentúl intendánssal fogja kezeltetni. Az lij intézkedés alapján kerül 1885. november 26.-tól 1887. szeptember 1.-ig a színház élére Csóka Sándor. Rövid igazgatása után Bölöny József vitte tovább a színház ügyeit, mint intendáns. Bölöny az igazgatóságot Ditrói Mórra bizta 1887. szeptember 1.-től 1890. szeptember 1.-ig. Bölöny in*

35

*

194 1 — 1942

tendánssága és Ditrói igazgatósága alatt a színház tovább haladt a fellendülés útján. Ők készítik elő az 1892-ős nagy ünnepséget, a kolozsvári színészet százéves jubileumát. Bölöny után gr. Béldi Ákos veszi át az intendánsságot, Ditrói azonban további három évre ismét megkapta az igazgatóságot, majd szerződése lejárta után azt 1893. szeptember 1.-től 1896. szeptember 1.-ig újólag meghosszabbították. A jubileumi ünnepségek gondolatát először Ferenczi Zoltán vetette fel a „Kolozsvár" c. lap szeptember 10-iki számában és javasolta, hogy a színház százéves jubileumát kössék össze a Katona József születésének ugyancsak százéves jubileumi ünnepségével. Ferenczi terve széles körökben megértő visszhangra talált. Gyarmathy Miklósnak, Kolozsmegye alispánjának felhívására rövidesen egy 10 tagból álló előkészítő bizottság alakult gr. Bethlen György, gr. Béldi Ákos elnöklete, Gyarmathy Miklós és Albach Géza alelnöklete alatt. A száztagú bizottságban helyet foglalt Kolozsvár társadalmi és szellemi életének színe-java.1) Az országos érdeklődés mellett lezajlott ünnepségek során a bizottság emléktáblával jelölte meg a gr. Rhédey-házat, ahol 1792. november 11.-én először játszottak színészeink. Ugyanakkor intézkedés történt, hogy a belügyminisztériumból kapott 800 forint felhasználásával a bizottság megírassa a kolozsvári színház történetét. Ferenczi Zoltán, aki e megtisztelő megbízást kapta, n a g y munkájával el is készült öt év alatt és az 1897-ben napvilágot látott.2) E nagy mű mindmáig legteljesebb és adataiban legmegbízhatóbb összefoglalása a kolozsvári színészet százéves küzdelmes történetének. Az emléktábla leleplezése és a színház történetének megiratása csupán két fontos mozzanata volt a jubiláris ünnepségeknek. Maga az ünnepély november 11.-én 10 órakor az emléktábla leleplezésével kezdődött és 11-kor az Erdélyi Irodalmi Társaság díszülésével folytatódott, melyről szintén külön Emlékkönyv jelent meg. Délután 2 Hegyessy Vilmos Emlékkönyv. Ferenczi" Zoltán A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár. 1897. 539 oldal. 2)

36

*

1 941 — 1942

órakor díszebéd volt a Redoutban, este pedig díszelőadás a színházban. Az esti előadás Káldy Gyula alkalmi nyitányával kezdődött, utána Ditrói Mórné szavalta el Jókai Mór prológját, majd Ferenczi Zoltán „Százév előtt" című alkalmi színművét adták elő. Műller Ottó karnagy „A magyar dalmű" című zenei egyvelege és Bartsai László ,,Jártas-költes vőlegény" című vígjátéka voltak a műsor következő számai. Végül Körner Zrínyijéből két életképet adtak elő: az esküjelenetet és a kirohanást, annak emlékére, hogy a Farkas-utcai színházat 1821. március 11.-énezzel az előadással nyitották meg. Az előadást a Hymnusz zárta be, amelyet az összes kolozsvári dalegyletek adtak elő. A jubileumi díszelőadást másnap megismételték. A jubileumi ünnepségek után nemsokára a millénium * boldog évei és ünnepségei következtek. Ditrói Mór művészi vezetése mellett lelkes és új fiatal színészgárda alakult ki és indult el művészi sikerei útján. Sajnos, Ditrói Mór sem maradt sokáig a kolozsvári színház élén. A siker felkapta szárnyain és a budapesti Vígszínház igazgatóságának elfogadása után ő is búcsút mondott szeretett váTosának, a „kincses Kolozsvárnak". De a színészgárda, mely körülötte kialakult, biztosítéka volt a szebb jövőnek. Az utána jött Megyeri Dezső társulatának tagjai között találjuk 1896-ban E. Kovács Gyulát, Szentgyörgyi Istvánt, Rózsahegyi Kálmánt, Leövey Leót, Dezséry Gyulát, Laczkó Arankát és a fiatal Janovics Jenőt, a kolozsvári színház későbbi igazgatóját. Megyeri Dezső Janovics jellemzése szerint „széleslátókörű, nagyműveltségű" ember volt, elsőrangú rendező, kitűnő színész, pompás muzsikus,1) aki a „bohémlelkű, a pénz értékét nem becsülő Ditrói Mór után" takarékosságával rendbehozta a színház anyagi ügyeit. A kolozsvári színház Nagyváradon is játszott és a kőrösparti Páris szellemi színvonalának, erős kritikai értékének megteremtésében döntő szerepet játszott. Ditrói — miként Janovics írja — „nem hajszolt álmokat, nem hirdetett csillogó munkaterveket, de a rendelkezésére álló művészi anyagot biz*) Janovics Jenő < A Farkas-utcai színház. Budapest. 1941 227. lap

*

37

*

194 1 — 1942

tos szemmel használta fel, mindenkit a maga helyére állított, kitűnő előadásokat rendezett s műsora is változatos volt. A kritika azonban Megyerivel sem volt teljesen megelégedve. A támadók azt hangoztatták, hogy vissza kell állítani az állami kezelés rendszerét, mert csak ettől várható a válságmentes színházi élet megteremtése. A Megyeri ellenes támadások elérték céljukat. A kormány nem újította meg Megyeri hároméves szerződésének lejárta után azt és Bölöny Józsefet nevezte ki „vállalkozó intendánsnak." Az állami támogatást felemelték ugyan, de azzal a kikötéssel, hogy a hiányok fedezéséről Bölönynek kell gondoskodnia. Bölöny új igazgatása alatt vonult be az operettkultusz Kolozsvárra. Bölöny művezető igazgatóul Follinusz Aurélt szerződtette, de a szerződés éppúgy nem volt szerencsés, mint a könnyű színpadi műfajok népszerűsítése. A drámai társulat nagy vesztesége volt E. Kovács Gyula tragikus halála 1899. julius 31.-én. Hirtelen és váratlan letűnése arról a színpadról, „amelyen ő képviselte 35 éven át a klasszicizmust, amelynek kinevezés és cím nélkül is ő volt igazi szellemi vezére, zavart és fejvesztettséget támasztott — írja Janovics Jenő. — Azokban, akik szerették volna a színház légkörét ettől a súlyos szellemtől, a kötelességre való figyelmeztetésnek e súlyos mementójától megszabadítani, talán megkönynyebbülést jelentett: a műsor felszabadulását." *) Valóban Kovács Gyula halála után pár évre lehanyatlik a színház és a közönség színvonala is. A századvég könnyű és léha, problémákat nem látó és észrevenni nem akaró szelleme hatol be a Farkas-utcai színházba is. De ez a szellem nemcsak Erdély fővárosában tört előre, Budapest és Nyugateurópa nagy színpadjain is uralkodóvá kezdett lenni. Közben Bölöny társulatával sem Kolozsvárt, sem Budapesten, a minisztériumban nem voltak megelégedve. Hiába járt érdekében Széli Kálmán miniszternél Janovics Jenő, a kolozsvári színészek nevében, tévedései — írja Janovics — gyönge volt a Follinusz-ízlés megfékezésében, a második éve belefulladt az alulról szőtt intrikákba és a l)

Janovics Jenő : A Farkas-utcai színház. Budapest. 1941. 243.1. U. o. 250. 1.

*

38

*

1 941 — 1942

felülről irányított gáncsvetésekbe, de ha arra az arcképcsarnokra tekintünk, amelyen két év színészfejei szerepelnek, meg kell. állapítanunk, hogy jó szeme volt, és áldozatkészsége is arra, hogy a legjobbakat kösse le a színpadára." Az ő igazgatása alatt indulnak meg az ifjúsági előadások. Ezen a téren azonban a főérdem nem az övé, hanem Janovics Jenőé, aki most már mint művezető, egyre inkább kezébe ragadta a színház szellemi vezetését is. Janovics az ifjúsági előadásokat az iskolákkal karöltve indította el, s célja egy új, de a régi kolozsvári hagyományokhoz ragaszkodó kpzönség megteremtése volt. Az ifjúsági előadások vezetői között ott találjuk a kolozsvári egyetem és a középiskolák legjelesebb tanárait, akiknek bevezető előadásai mintegy szellemi irányítói voltak a feltörekvő új ízlésnek. Márki Sándor, Széchy Károly, Kovács Dezső, Gyalui Farkas, Sólyom János, Pálffy Márton, Erdélyi Pál, Kiss Ernő, Haraszthy Gyula, Csengery János és Seprődi János bevezető előadásai és didaktikai tanácsai a színház évtizedes komoly nevelőmunkájának lassú, de biztos felemelkedésének voltak a pillérei.1) Janovics Jenő valóban jól számított. A megromlott ízlés ellensúlyozására csak így lehetett új és a komoly színpadi irodalmat szerető közönséget nevelni. Az eredmény nem is maradt el. 1900. és 1915. között a kolozsvári színház visszanyeri régi nagyságát, színészi munkája, a közönség fejlett ízlése példaként állott egész Magyarország előtt. Bölöny után ismét Megyeri tért vissza a kolozsvári színház élére, ugyanakkor Janovics, aki túlságosan exponálta magát Bölöny mellett, Szegedre került. 1905. virágvasárnapján azonban lejárt Megyeri szerződése és az új évadra hosszas küzdelem után Janovics Jenő kapta meg a színház bérletét. Ez az év a Farkas-utcai színház utolsó korszakát jelzi. A régi és elavult épület helyett a kormány új és a modern igényeknek mindéiben megfelelő színház felépítését határozta eí. Janovics Jenő szerződése egyelőre egy évre szólt, de jövőjét biztosítani látszott Tisza István támogatása, akinek köszönhette megbízatását is. 0 A kolozsvári Nemzeti Szinház ifjúsági előadásainak bevezetői. I — III.

*

39

*

4

1941 — 1942

Janovics Jenő igazgatósága egybeesik a kolozsvári színház új korszakával, melynek jelzőköve a Hunyadi-téri új színház megnyitása volt. A Farkas-utcai színház közel százéves épülete már nem felelt meg a modern igényeknek. Az épületet a város vezetősége „tűzveszélyesnek" nyilvánította és ezért még 1903-ban elhatározta, hogy új és a kor igényeinek mindenben megfelelő színházat építtet. A város elhatározását nagy vita követte. A nagy tervhez mindenki hozzászólt és ki ezt, ki azt a helyet javasolta. De nem egyeztek meg a vélemények az építés módját és az építő személyét illetőleg sem. Sokan a Széchenyi-térre akarták helyezni a színház új épületét, mások viszont a Hunyadi-teret ajánlották. A meddő vitának Tisza István vetett véget, aki az utóbbi és szerencsésebb megoldás mellett döntött. Tisza Fellner és Hellmer bécsi építészeket bízta meg a színház új épületének elkészítésével. A hazai építészek mellőzése újabb heves vitákra adott alkalmat. A parlamentben és a sajtóban éles támadások érték emiatt Tiszát, de ő ragaszkodott elgondolásához és az elkészült épület, mely Európa egyik legkényelmesebb és legszebb színháza lett, neki adott igazat. A színház építéséhez az állam nem járult hozzá. A költségeket részben az egyetemnek eladott (70.000 frt.) Farkas-utcai színház, részben a Színház Alap pénze és Újfalvi Sándor eladott birtokai szolgáltatták. A költségeket azonban ez az összeg sem fedezte, ezért a hiányzó pénzt kölcsönként a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól vették fel azzal a kötelezettséggel, hogy annak törlesztése a mindenkori igazgató feladata lesz. A színházat azután egy kolozsvári vezető férfiakból alakult választmány Janovics Jenőnek adta bérbe és a szerződést a kultuszkormány jóváhagyta. A Farkas-utcai színház utolsó előadását 1906. június 17.-én tartotta. Katona* József Bánk bán-jának előadása mellett búcsúzott el Kolozsvár közönsége a magyar Thália legöregebb templomától, a magyar remények és fájdalmak egyik legszentebb tűzhelyétől. A hivatalos búcsú azonban 1906. szeptember 7.-én volt, amikor Korner: Zrínyijéből részletet és Szentjóbi Szabó László : Mátyás *- 40 *

1 941 — 1942

királyát adta elő a búcsúzó együttes. A színház új épületét 1906. szeptember 8.-án nyitották meg. Ez az ünnep nemcsak Kolozsvár, de az egész magyarság lelkes és felejthetetlen ünnepe volt. Ezzel a kolozsvári színészet történetében új korszak kezdődött, mely Janovics Jenő igazgatósága alatt 1906-tól 1919-ig tartott. Az ifjúsági előadások tovább fejlesztették a klaszszikus és nemzeti hagyományokat szerető közönség ízlését, magyar és világirodalmi tudását. A Shakespeare, Moliére, a görög tragikusok és a magyar drámaciklusok rendezésével Kolozsvár nemcsak megelőzte Budapestet, de egyúttal a sok tekintetben helytelen ízlést követő fővárosra is termékenyítő hatással voltak. A magyar darabokat 100 estén megszakítás nélkül játszották, a Shakespeare-sorozat 40 előadása pedig „próbaköve" volt a színház művészi teljesítőképességének, de egyszersmind próbaköve a közönség fogékonyságának is. A Moliéresorozat kirobbanó sikere dicséri közönségünk emelkedett és finom ízlését. A magyar népszínmű-sorozat a népies irány szolgálatát és a nemzeti érzés szítását jelentette. S a 90 előadásra terjedő magyar drámatörténeti sorozat, amely a magyar színműírás fejlődését mutatta be, a legrégibb nyomoktól napjainkig, kiásva a felejtés temetőjéből sok olyan értékeket, amelynek szépségeit mohó szomjúsággal szívta magába a közönség, s lépésről-lépésre követte drámaírásunk útját, vizsgálva az írók egymásra hatását, igen mély nyomokat vésett az értelembe s felébresztette a közönség szívében a saját értékeinek szeretetét és megbecsülését.1) A világháború háttérbe szorította Kolozsvárt is a műveltség iránti érdeklődést és ezt a válságot természetesen a színház is megérezte. A nemzet élet-halálharca, a lét és nemlét kérdései mellett eltörpültek a tiszta művészet emberi érzéseket ihlető szándékai. 1918. fordulópont nemcsak az erdélyi magyarság, hanem Kolozsvár színészetének életében is. Erdély elvesztése után sötét és bizonytalan sors körvonalai rajzolódtak fel műveltségünk és Janovics Jenő: Színjátszásunk négy korszaka. Pásztortűz." 1938. 145. 1.

*

41 .*

1941 — 1 9 4 2

intézményeink jövője felett. Ezt a végzetes sorsot, de a vele való szembeszállást is hősiesen vállaló erdélyi magyarság most még nagyobb szeretettel fonódott színháza köré. A Kolozsvárra bevonuló román katonaság nyomán jöttek az új hódítók kényszerintézkedései, amelyeknek világos célja már ekkor az erdélyi magyar kultúra intézményeinek létalapjukban való megrendítése volt. A hódítók mindenre rávetették szemüket, ami egykor a magyar államé volt, vagy azzal a legkisebb mértékben is kapcsolatban állott. A színházépület erőszakos átvétele már a megszállás első hónapjaiban felmerült, de egyideig sikerült a veszélyt elhárítani. Végül azonban győzött az erőszak és a magyar társulatnak át kellett adnia a teljesen magyar pénzen felépült gyönyörű Hunyadi-téri színházat. Az utolsó magyar előadás 1919. szeptember 30.-án volt. Shakespeare Hamletjét játszották, Janovics Jenővel a címszerepben. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség és a Hamletet játszó színészek átérezték a nagy nap tragikus jelentőségét. Mindenki tudta, érezte, hogy a régi épülettől való elválás talán sokáig fog tartani, de ugyanakkor néma esküvel fogadta meg mindenki szívében, hogy a hajléktalanná vált színészetet nem hagyja elpusztulni. A Hamlet előadását a cenzúra csak úgy engedte meg, hogy abból a nagy monológ kimarad. Csak az első sort volt szabad elmondani : „Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés." Hét órára már szorongásig megtelt a színház — írja Janovics Jenő visszaemlékezéseiben1), — a zenekari helyiség, a sorok közötti szabad járások, még az előcsarnok is zsúfolva volt emberekkel. Abban a színházban soha, sem ezelőtt, sem ezután annyi ember nem szorongott. Mindenki jelen akart lenni a nagy búcsún. Minden színészt tapsorkán fogadott, amikor színpadra lépett és tapsorkán kisért, amikor kiment, Szentgyörgyi István a király, Laczkó Aranka a királyné, Poór Lili Ophélia. A rettenetes izgalom a színpadon is, de a nézőtéren is mindenkit lenyűgöz. Éjfél már régen elmúlt, már október elseje van és az előadás még nem ért véget. A x ) Janovics Jenő: Színjátszásunk négy korszaka. Pásztortűz1938. 146. 1.

*

42

*

1 9 4 1 — 19 4 2

felvonásközöket áttapsolják. Már egy óra volt éjfél után, amikor az utolsó jelenet befejeződött. A függöny legördült. Vége szakadt a kolozsvári színjátszás harmadik korszakának. *

*

*

A kisebbségi magyar színészet első korszakában dr. Janovics Jenő állott a kolozsvári színház élén. Nehéz külső és belső körülmények között ő vezette hosszú időn át sikerrel azt a harcot, amelyet színészetünknek az államhatalommal kellett megvívnia. A román állam látszólag jóakarattal kezelte az erdélyi magyar színészet ügyét, de a „jóakarat" csupán a megfojtás és tönkretevés ügyes álcázása volt. Az első csapás, amit színészetünkre mértek, a Hunyadi-téri színházéjjület elvesztése volt. Színészeink két évtizeden át a Nyári Színkör épületében voltak kénytelenek játszani, de az épület bérösszege és az előadásokra kivetett külön adók már kezdettől fogva az anyagi összeomlás sötét képét rajzolták színészetünk jövőjének egére. Hiába tiltakozott a magyar színészetet ért állandó sérelmekért Janovics Jenő és később a Magyar Párt, Bukarest kérlelhetetlen maradt. Külön nagy és súlyos vesztesége volt színészetünknek a városi és állami támogatás teljes megvonása, az állandó állami színházi reformtervek, amelyek elsősorban Erdély magyar színikultúráját sújtották. A kolozsvári Magyar Színház egyetlen támasza Erdély fővárosának lelkes közönsége volt, mely a megváltozott időknek megfelelően komoly magatartásával és áldozatkészségével minden anyagi válságon átsegítette színházunkat. Különösen értékes munkát végzett a Színpártoló Egyesület, melynek tagjai Kolozsvár lelkes színházbarátaiból toborozódtak és az időnként lanyhuló érdeklődést társadalmi propagandával és ha kellett, áldozatkész anyagi támogatással élesztették újra fel. A magyar színészet ügyének lelkes pártolója volt a 20-as években kialakuló erdélyi irodalom és az egyre erősödő magyar sajtó is. Lapjaink állandóan és behatóan foglalkoztak a kolozsvári színészet ügyével s ha kellet, bátran és vakmerően támadták az államhatalmat erőszakos intézkedései *

43

*

1 941 — 1 942

miatt. Az a több, mint ezer cikk1), mely húsz év alatt színészétünk sérelmeivel foglalkozott, eleven bizonyítéka ennek a hősi eredményes küzdelemnek. Színészetünk művészi színvonala is csak nehéz küzdelmek árán volt fenntartható. Az államilag támogatott román operával zenei téren nem lehetett versenyezni, de a dráma és operettjátszás terén a régi színvonalat sikerült megőrizni. Nagy veszélyt jelentett kisebbségi társadalmunk gyors leszegényedése is. Ez elsősorban a drámai előadásoknak ártott, de erősen befolyásolta a színház látogatottságát is. A színészi utánpótlás súlyos kérdésén kívül nagy csapást jelentett több kiváló színészünk (Dezséry Gyula, Táray Ferenc, Leövey Leó, Laczkó Aranka stb.) Budapestre távozása és a magyarországi színészek vendégszereplésének megnehezítése. Mégis, ennyi nehézség ellenét e is, dacolva a külső és belső körülmények egyre fojtogatóbb nehézségeivel, kisebbségi színészetünk hűségesen és eredményesen be tudta tölteni feladatát. A kolozsvári színház lassanként nemcsak Erdély fővárosát, hanem egész Erdélyt ellátta vendégszerepléseivel, magyar hitet és életakaratot hirdető művészi előadásaival. A megszűnt vidéki színházak helyett a kolozsvári Magyaj Színház művészei járták be Erdély nagy városait, hogy a kialudt tüzek helyett új lángot gyújtsanak. A XVIlI-ik század végének és a XIX. század első éveinek hőskorára emlékeztet az a második hőskor, amidőn színész és közönség egyaránt nemcsak szórakozást látott a színházban, hanem egyúttal nemzeti eszményeinek egyik legfontosabb kiélési formáját is. Janovics igazgatása alatt és kezdeménvezésére indul meg az erdélyi önálló drámaírás felkarolása is. A lírában, elheszélésben és regényben egyre nagyobb sikereket arató erdélyi irodalom egyik állandó vágya és törekvése a drámaírás megteremtése volt. 1919. és 1930. között adja elő a kolozsvári színház nagy sikerrel Tabéry Géza, Bárd Oszkár, Gulácsy Irén stb. műveit, amik már előfutárai a harmincas években kifejlődő erdélyi drámának. A román-magyar kultúrális kapcsolatok megteremJancsó Elemér A kolozsvári magyar 37nészet bibliográfiája. Kolozsvár. 1942.

*

44

*

1941 — 1 9 4 2

tése céljából a kolozsvári színház több híres régi és modern román író darabját adta elő (Caragiale, Jorga, Sadoveanu, Mu§atescu, Goga stb.). Az ifjúsági előadások mellett a modern magyar és európai színműirodalom remekeit is állandóan élvezhette Kolozsvár közönsége. Sajnos, az európai színpadi közízlés hatására az operett háttérbe szorította a komoly drámairodalmat és ezért a színház vezetősége sokszor kénytelen volt megalkudni a kor nem mindig helyes, legtöbbször csak a muló divatot követő ízlésével. Janovics Jenő színigazgatói tevékenysége 1933-ban ért véget. Ekkor a színházat báró Kemény János intendánssága mellett Kádár Imre igazgató vette át. A kolozsvári színház nehéz körülmények között volt. A gazdasági válság, az állam erőszakosan románizáló törekvései és a magyar közönség időnként fellépő közönye voltak az új éra kibontakozását akadályozó kezdeti nehézségek. De társadalmunk újra feléledő áldozatkészségével karöltve, sikerrel vette fel a küzdelmet színészetünk megmentése érdekében. A vidéki magyar színészet 1935. után csaknem teljesen elsorvadt. Ismét a kolozsvári magyar színészetre várt a nagy és hősies feladat: megmenteni az egykor oly magas színvonalú vidéki színikultúrát. És a kolozsvári magyar színészek csodát müveitek. Erdély fővárosán kívül évről-évre elvitték a színpadon át lélektőlIélekig ható magyar öntudat lángjait Aradra, Nagyváradra, Marosvásárhelyre, Szatmárra, Brassóba és Temesvárra. Az ifjúsági és munkás előadásokon kívül a színház műsorán a modern európai, magyar és román színműirodalom értékei is állandóan bemutatásra kerültek. Az operettszellem még uralkodott ugyan, de a komoly közönség színház iránti érdeklődése határozottan erősödő irányzatot kezdett mutatni 1935. után. A húszas években már megindult erdélyi drámaírás pártolása szintén egyik főfeladata maradt színházunknak. Színműíróink közül Indig Ottó és Hunyadi Sándor arattak először Budapest és a külföld színpadain nagy sikert: mindketten erdélyi tárgyú darabokkal. Az erdélyi drámaírás első komoly lendületét 1936/37. évadban a Thalia *

45

*

1941 — 1 9 4 2

Rt. és az Erdélyi Szépmíves Céh drámapályázata adta meg. A pályadíjat Tamási Áron nyerte el. A komolyabb és a színpadi hatást mellékszempontnak tekintő erdélyi drámaírás is nagyszerű eredményeket könyvelhetett el. Kós Károly, Tamási Áron, Nyirő József, Karácsony Benő, öyallay Domokos és Nagy István darabjai előbb Erdélyben, később az anyaországban lassan, de eredményesen meghódították a komolyabb színműirodalom iránt érdeklődő közönség széles rétegeit. Az elmúlt két évtized kisebbségi színjátszása nem volt tehát eredménytelen. A kolozsvári Magyar Színház méltónak igyekezett maradni múltjához, elkötelező nagy hagyományaihoz. Az elért eredményt érdekesen mutatja az előadások és nézők számának fokozódó növekedése. Míg 1933—34-ben 459 előadást 134.000 fizető néző látogatott, addig 1939-ben, a kisebbségi színjátszás utolsó évében már 802-re emelkedett az előadások és 330.000-re a nézők száma. És a kettős harcból: az államhatalommal vívott küzdelemből és a letörő, elszegényedett magyarság öntudatra ébresztéséért folytatott sokszor reménytelennek látszó vívódásokból — győztesen és erősen került ki, nagy múltja legfényesebb korszakához méltóan — a kolozsvári magyar színészet. 1940. augusztus 3Q.-ika döntő fordulat Erdély és így Kolozsvár színházi életében is. A bécsi döntés után 11 nap telt el a magyar csapatok bevonulásáig. Ez a 11 nap az izgató és remegő várakozás légkörében repült tova és ezalatt itt-ott kirobbant a hatalmukat vesztett, menekülni fénytelen románok dühe. A Magyar Színház épületét háromszor támadták és rongálták meg a román tüntetők féktelen bosszújuk és alacsony indulatuk kielégítésére. De sorsukon ez mitsem változtathatott. Szeptember 11.-én bevonultak Erdély fővárosába a magyar csapatok és ezzel új és boldogabb korszak nyílott meg az erdélyi magyarság előtt. A huszonkétévi elnyomatás után hazatért Északerdély visszanyeri szabadságát és neki fog az újjáépítés nehéz munkájának. A magyar állam bőkezű áldozatkészsége lehetővé teszi, hogy a kolozsvári Magyar Színház visszanyerje a felszabadult Északerdély fővárosában régi *

*

1941—1942

tekintélyét és fényét. A Nyári Színkörtől, a kisebbségi színjátszás két hősi évtizedének színhelyétől 1941. június 29.-én mond búcsút a társulat. A magyar állam anyagi támogatása révén átalakul, megszépül az a Hunyadi-téri színház, ahonnan 22 évvel ezelőtt jogtalanul kiűzték a magyar színészetet. Az 1941. november 9.-én megtartott ünnepi díszelőadás nemcsak Erdély, de az egész magyarság felemelő ünnepe volt. Ismét a Hamletet játszották és újból a zsúfolásig megtöltött színház ezernyi nézőjének szemében könnyek jelentek meg, amidőn a „lenni vagy nem lenni" megrendítő szavai elhangzottak. De ezúttal nem a bizonytalan jövő miatt érzett fájdalom könnyei voltak ezek, hanem az öröm és a szebb jövő biztos hitének kifejezői. Az újjáalakított színház első igazgatója Táray Ferenc volt, aki nagy szeretettel igyekezett a változással járó nehézségeket megoldani. Utána br. Kemény János vette újból át a színház vezetését és ezzel ismét annak a férfiúnak kezébe jutott a legrégibb magyar színház sorsának irányítása, aki a kisebbségi nehéz küzdelmek idején is megmutatta már művészi hozzáértését, nemes és csak a magasabb magyar művészi szempontokat néző szellemét. A világháború legnehezebb évében került br. Kemény János a Kolozsvári Nemzeti Színház élére. Erdély magyarsága alig élvezhette még a felszabadulás örömeit, Európa égő lángtengere máris nehéz feladatokra, a kisebbségi kitartás hősi magatartásának folytatására: önmegtagadásra és áldozatkészségre figyelmeztet. De hisszük, hogy bármit is hoz a jövendő: a hazatért és véreivel egyesült erdélyi magyarság művelődése töretlenül fog kikerülni ebből a nemzetek létét eldöntő nagy küzdelemből. A Kolozsvári Nemzeti Színház pedig továbbra is a múltból a jövendőbe mutató fáklyavivő lesz, szent érzéseink, nemzeti vágyaink örökké álló temploma!

*

47

*

1941— 1 942

Á Kolozsvári Nemzeti Színház újjászervezése és megnyitása.

1940. szeptember 11.-én a honvédcsapatok bevonulnak Kolozsvárra. A 22 éves idegen megszállás szomorú korszaka ezzel végetért. A magyar fegyverek biztonságával megkezdődhetett az általános újjáépítés munkája. A kisebbségi magyar színjátszás felett is kitisztult az ég s elkezdhette munkáját a dicső múltjához méltó jövendő építésére. Egy évig még a Nyári Színkörben játszott a Thalia Rt. együttese br. Kemény János igazgatása ala A Hunyadi-téri színház rendbehozatalára egy esztendő is alig volt elegendő. A kivonuló románok olyan állapotban hagyták maguk után az épületet, hogy csak tekintélyes összegeket felemésztő általános javítások és a korszerű követelményeknek megfelelő átalakítások után lehetett elkezdeni benne a munkát. A színház állami kezelésbe ment át s mint intézmény: Kolozsvári Nemzeti Színház címet kapta. Kultuszkormányzatunk nagy áldozatkészséggel karolta fel a kolozsvári magyar színjátszás ügyét s olyan színházat kívánt adni Kolozsvárnak, amelyik a másfélszázados mult hagyományainak megőrzésére és a jövendőben való továbbfejlődésre kényelmes hajlékot biztosít. Dr. Hóman Bálint m. kir. vallás és közoktatásügy miniszter dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök a Kolozsvári Nemzeti Színház miniszteri biztosává nevezte ki, azzal a céllal, hogy a Kolozsvári Nemzeti Színház újjászervezésével járó munkálatokat irányítsa: renováltassa az épületet s szervezze meg az együttest. Dr. vitéz Haász Aladár miniszteri biztos széles körültekintéssel, gazdag tapasztalatokkal és fáradságot nem ismerő ügyszeretettel látott munkához. Az épület rendbehozatalát a minisztérium részéről Ottó László miniszteri tanácsos vezette. Miben állott a színházi épület renoválása ? A színház külsejének és belsejének általános javítása és festése, az összes ajtók és ablakok lefestése, a páholyok és páholyfolyosók linoleumburkolása és függönyözése, a páholyok *

48

*

1941 — 1942

belső világításának a milánói Scala mintájára való átalakítása, a nézőtér új padlózása, a nézőtéri folyósok és lépcsőházak plüss szőnyegezése és bebútorozása, új előfüggöny és drapéria szerelése, a gőzfűtés korszerűsítése és újjászerelése, a vízvezetékberendezés átalakítása hidegmeleg víznek az öltözőkbe és próbatermekbe való bevezetésével, az irodahelyiségek berendezése, a műhelyek üzembeállítása, a 40 mellékállomásos telefonközpont létesítése, a vészvilágítás újraszerelése stb. mind a renoválási munkálatok során váltak alkotó tényezőivé a színházi üzem rendes menetének. A színpadtechnikai újítások külön fejezetet alkotnak abban a munkában, ami a renoválás és átalakítások idejében történt. A színpad teljes korszerűsítésen esett át a forgószínpad építésével és a villanyberendezés kicserélésével. Világító tornyok, suffiták, új kapcsoló és szabályozó táblák, színpadi vezetékhálózat, korongfelhők, gömbfelhők, hullámgépek, színpadi szabályozó transzformátorok, horizontlámpák, higanygőzlámpák, egyenáramfejlesztő gépek, világító helyekhez egyesített nézőtéri (parafaszigetelésű fülke) mikrofon vezénylő, nézőtéri páholyreflektorok és vetítők létesítése jelentik a színpadi felszerelések korszerűsítését. Az itteni renoválási és átalakítási munkálatokat dr. Nagy Imre mb. gazdasági főnök, Székely Ferenc főmérnök és Rajnay Sándor műszaki felügyelő vezette. A renoválási és átalakítási munkálatok során az alábbi kolozsvári iparosok működtek közre mesterségbeli tudásuk legjavával: Alexi Lajos (villanyszerelés), Bányai István (lakatos), Blahunka József (bádogos), Beregszászi/ Sándor (asztalos), Demény Andor (építész), Folbert Gyula (festő-mázoló), Péter János (üvegező), Szalay Gyula (kárpitos), Szaniszló János (gőzfűtésvízvezetékszerelő), Tana Ferenc (villanyszerelő), Zsigmond Lajos (gépszerelő). Amíg Kolozsvárott javítják, fényesítik a színjátszás hajlékát, a Kultuszminisztériumban dr. vitéz Haász Aladár miniszteri biztos hivatalában folyik a szervezkedés. Tömegesen jelentkeznek a színjátszás minden fajának jelöltjei és beérkezett képviselői. Örömmel és boldogan Ígérkezik mindenki Kolozsvárra. A miniszteri biztosi hivatalt dr. vitéz 49

*

1 94 1 — 1 942

Haász Aladár irányításával Szabó Lajos titkár vezette. A színház átalakítási munkálata és szervezkedése már javában folyt, amikor dr Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter a Kolozsvári Nemzeti Szinház vezetésére vonatkozólag szerződéses megállapodást kötött br. Kemény János, Táray Ferenc és Vaszy Viktoiral. A kultusz tériumi kinevezés, illetve a megkötött szerződések értelmében br. Kemény János .főigazgatója, Táray Ferenc vezető igazgatója, Vaszy Viktor pedig az újjászervezett Kolozsvári Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatója lett. A szerződtetések az igazgatók kijelölése után megkezdődtek az állandó tárgyalások az együttes összehozására. A prózai és operett tagozat nagyjában a Kolozsvári Magyar Színház tagjaiból állott össze. Kultuszkormányzatunk nagy megértéssel karolta fel a kolozsvári kisebbségi színészek sorsát s az irántuk tanúsított elismerésének azzal adott kifejezést, hogy csaknem teljes számban átvette őket az állami színház új együttesébe. A fővárosból csupán a hiányzó szerepkörre szerződtetett prózai é3 operettszínészeket az Igazgatóság. Az operatagozat szervezése már több gondot adott. A kolozsvári román opera tagjai átkeltek a Feleken. Az ittmaradt magyar és más nemzetiségű tagoknak szerződést biztosított az Igazgatóság, számuk azonban aránylag csekély volt s így elsősorban Budapestről, de egész Magyarország területéről szerveződött meg az operatagozat sokrétegű együttese. A Kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött tagoknak 1941. julius 1.-én jelentkezniök kellett Kolozsváron. Új arcok jelentek meg a város utcáin. Lázasan keresett mindenki, elhelyezkedést, mert nem átmeneti vendégeknek jöttek, hanem állandó kolozsvári lakosoknak. Az új tagok hamar megszerették a várost és Kolozsvár is szeretettel fogadta őket, mert szereti a színházat s rajta keresztül a benne játszó színészeket. 1941. julius 3.-án tartotta a Kolozsvári Nemzeti Színház első társulati ülését. A társulati ülésen a Kultuszminisztérium részéről dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, a Kolozsvári Nemzeti Színház miniszteri biztosa jelent meg. Részt vett az ülésen dr. *

50

*

194 1— 1942

Inczédy-Joksmann Ödön, Kolozs vármegye főispánja, dr. Keledy Tibor, Kolozsvár sz. kir. város polgármestere, az Igazgatóság teljes számban, valamint a művészi és műszaki személyzet valamennyi Kolozsváron tartózkodó tagja. A Himnusz eléneklése után dr. vitéz Haász Aladár üdvözölte a jelenlévőket s a következő beszédet mondotta: — Minden nemzet élete, történelme tulajdonképen három hatalmas erő együttes hatásából, összmunkálásából ál'. Ez a három erő: a nemzeti katonai ereje, hadi erényei, azután kultúrájának mélysége, lendülete, harmadsorban pedig a hemzet gazdasági erőforrásai, a minél célszerűbben és nagyszerűbben kiépített nemzetgazdaság. Hogy a magyar katona, a magyar hadierény milyen hatalmas, óriási erőfeszítéseket,- csodálatos tetteket vitt véghez, azt nem szükséges bővebben vázolni. Ha ez az erő nem mindig érte el a legtökéletesebb eredményt, az csak azért történt, mert leküzdhetetlenül hatalmasabb erők a legragyogóbb vitézség elé is gátat szabhatnak. Valahányszor a magyar kard egy időre tétlenségre volt kárhoztatva, akkor a magyar — a gazdasági erő kifejtésén túl — biztos benső ösztönnel mindig kultúrájának erejéhez fordult, hogy továbbra is fentarthassa magát, hogy jövőjét újraépíthesse. Külső, idegen hatalmak a magyar gazdasági életet erőkifejtésében sokszor akadályozták. A magyar nyelv s irodalom, a magyar írótol!, a magyar művészszerszám azonban mindig egy volt a hadakozó szerszámmal. A kultúra fegyverünk volt, magyar fegyver! Hogy ez mennyire igaz, mi sem bizonyítja jobban, mint hazánk legutolsó tragédiája, a trianoni békediktátum. Amikor minden fegyver kiesett a kezünkből, akkor — •mint már annyiszor történelmünk folyamán — kultúrális erőinket kellett felsorakoztatnunk, ismét csak az írótollhoz, a festőecsethez, a szobrászvésőhöz, a magyar szóhoz, a magyar színművészethez kellett folyamodnunk, hogy újra szebb jövőt küzdhessünk ki magunknak. Trianon után derült ki csak igazán, mit jelentettek nekünk a magyar iskolák, a magyar irodalom, a magyar művészet, mit jelen*

51

*

194 1 — 1942

tettek a magyar színházak! Mikor a Felvidék egyrésze, Kárpátalja, majd a kincses Erdély északi része, valmint napjainkban a Bácska visszatért az anyaországhoz, a magyar iskolákat, a magyar kultúregyesületeket, a magyar színházakat úgy üdvözöltük, mintha mindegyik egy-egy végvár lett volna, mert mindegyik olyan szerepet játszott magyar voltunk megmentésében. Valamennyien tudjuk, hogy mit jelentett a magyar színészet a nemzet életében. A magyar színészek, kik nyomasztó időkben, a magyar Géniusz üldöztetése, elnyomatása, bilincsbe verése idején egyszerre voltak művészek, napszámosok és honvédek: megbecsülhetetlen szolgálatot tettek a nemzetnek. Részvétlenség, nyomor, sőt sokszor üldöztetések közepette valami belső szent parancsnak engedelmeskedve végezték kötelességüket. A temérdek gátló körülmények miatt aránylag nagyon későn indult meg Magyarországon a nemzeti színjátszás. Az 1790.-ik évi nemzeti lelkesedés idején vetődött fel először az állandó nemzeti színház gondolata. A vármegyék megérezték a kérdés óriási fontosságát és felkarolták az eszmét, melyet azután lelkes magyar egyéniségek érleltek tovább. Erdély önálló és gyökeres kultúrájának bizonyítéka, hogy jóformán ugyanabban az évben, amikor Kelemen László társulata a budai Várszínházban bemutatkozott: szükségét érezte, hogy maga is megteremtse az állandó színjátszó társaságot, az állandó színházat. Ez az első színjátszó társaság Erdélyben jól megmunkált talajra talált, mert a kollégiumi ifjúság ilyirányú működése fogékonnyá tette a lelkeket. Az erdélyi főurak pártfogásukba vették az újonnan megalakult színjátszó társaságot és mindenkor tiszteletreméltó és el nem felejthető áldozatkészséget tanúsítottak iránta. Kolozsvár volt az első magyar színházat építő magyar város. Megelőzte Pest-Budát, mert már 1803.-ban — az erdélyi országgyűlés határozata alapján — lerakta állandó színházának alapkövét, bár az erdélyi színészet különböző gátló körülmények miatt csak jó néhány év *

52

194 1 — 1942

múlva vonulhatott be a Farkas-utcai színházba. Az erdélyi színjátszó társaságra azonban a lelkes kezdet után nemsokára nehezebb idők következtek. Bizony volt olyan idő, amikor — az állandó színház felépítése előtt — még játszótermet sem tudtak maguknak bérelni. De bárhol is játszottak ezek a lelkes férfiak és nők, érezték, hogy nemes hivatást teljesítenek, hogy minden nélkülözést érdemes elszenvedni azért, hogy a nemzeti szellem lángját éleszthessék, megőrizzék és mindenhova elvigyék, mint a görög atléták az olimpiai tüzet. A Farkas-utcai nagymultú, dicsőséges öreg színház igazi bástyája volt a magyar színházi kultúrának. Szeretettel és büszkén kell reá emlékeznünk. A szaladó kor új, modernebb, tökéletesebb színházat kívánt és 1906.-ban megnyílt a Kolozsvári Nemzeti Színház, ez a pompás épület, mely hivatva volt a töretlen magyar lélek szószéke lenni. De hamarosan elkövetkezett a trianoni gyász, a magyar színészeknek ki kellett vonulni a szép új színházból, mert az idegen hatalom magának kívánta. De a Farkas-utcai, nagymultú színház felett is megkondult aztán a halál harangja. A múltja iránt érzéketlen idegenek nekiestek a csákánnyal és a százados falakat, melyek egy ezeréves nemzet művészet szeretetéről, géniuszának nagyszerűségéről meséltek, porbaomlasztották... De csak ködarabok hullottak ott porba, a magyar szellemet nem lehetett se megtörni, sem térdre kényszeríteni. Az erdélyi magyar színészet tovább élt, tovább dolgozott, továbbra is betöltötte hivatását, bár az idegen hatalom mindent elkövetett, hogy a magyar munkába belefojtsa a szót. Hála azoknak, akik lelküket, szívüket, anyagi és erkölcsi erejüket adták oda a nemes feladatért. És most itt vagyunk hálatelt szívvel, felmagasztosult lélekkel, hogy újra átadjuk hivatásának a magyar géniusz legerősebb bástyáját, a Kolozsvári Nemzeti Színházat. Egy új világháború nehéz napjaiban, ezernyi gazdasági nehézség közepette megvalósul a régi, ennek a színháznak a *

53

*

1 94 1— 1942

történetében oly sokszor felmerült óhaj, hogy a Kolozsvári Nemzeti Színházat az állam vegye a kezébe, hogy az is minden ízében a magyar nemzeté legyen, mint a budapesti Nemzeti Színház. A magyar állam, az egész ország adófizetőinek filléreiből vállalta ezt a terhet, mert érzi, tudja, hogy mit jelentett a magyarságnak a múltban ez a színház. Az egész kuhúr-magyarság hálás a színház régi, nagy teljesítményéért, hálás ragyogó múltjáért, hősies kitartásáért és büszke bizalommal néz jövője elé. Mikor a színház kapui újból megnyílnak, hangsúlyozni kell, hogy az új színészgenerációnak is meg kell gondolnia, hogy az új magyar korszak színészét nagy felelősség terheli és csak akkor van helye egy komoly színház színpadán, ha lelke legjavát, igaz tehetséget visz oda. A kolozsvári színészet az elmúlt két keserves évtizedben kiállotta a tűzpróbát. Az új színház minden egyes tagjának ismernie kell az erdélyi színészet múltját. Erre kell gondolnia a jövőben, ebből kell ihletet és kedvet meríteni. Aki e színház deszkáira lép, annak tudnia kell, hogy fontos őrhelyen áll, az szellemi honvédje a magyar hazának és minden erejét meg kell feszítenie, hogy ez a színház a jövőben is olyan ragyogóan teljesíthésse magyar hivatását, mint ahogy teljesítették azok a művészek, akik akár a Farkas-utcai öreg színházban, akár rövid ideig ebben a díszes palotában, avagy a megszállás alatt a Színkörben voltak fáklyatartói ennek a magyar szellemnek, mely Európa legnagyobb nemzetei között is megbecsülést vívott ki magának a művészet minden ágában. A Kolozsvári Nemzeti Színház működését a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter úr nevében megnyitom s a miniszter úr nevében átadom a színház vezetését Kemény János báró főigazgatónak és Táray Ferenc igazgatónak és kérem, hogy úgy az ő, mind összes lelkes munkatársaiknak nagy magyar művészi munkáját a Gondviselés áldása kisérje.

*

54

*

194 1 — 1942

Dr. vitéz Haász Aladár miniszteri biztos nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadott beszéde után Táray Ferenc igazgató mondotta el programbeszédét: — Legelső társulati gyűlésünk legelső mondatában hangozzék el országgyarapító vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó urunk neve, akihez innen a visszaszerzett Kolozsvári Nemzeti Színházból hódolatteljes köszöntésünket küldjük. Mély tisztelettel köszönöm Hóman Bálint kultuszminiszter úr Önagyméltóságának belémhelyezett bizalmát és most, a színház átvételének napján megfogadom, hogy a rámbízott feladatnak minden képességem latbavetésével igyekszem megfelelni. Hálás köszönetet mondok mindnyájunk nevében dr. vitéz Haász Aladár miniszteri biztos úrnak fáradhatatlan munkásságáért, azért a színészet iránti rajongásból fakadó baráti kedvességéért, amellyel ügyünket magáévá téve, hivatalos kötelességén jóval túlmenő ügybuzgalmával nagy mértékben járult hozzá, hogy ma a Kolozsvári Nemzeti Színház falai közt megkezdhetjük a munkát. Szeretettel köszöntöm báró Kemény János főigazgató urat, aki lelkes áldozatkészségével megoldotta azt a hihetetlennek látszó feladatot, hogy hivatását mélyen átérzö kis csapatával hősiesen átvészelte az idegen uralom súlyos éveit s nem hagyta kialudni a másfélszázados magyar színészet tüzét. Elérték a legnagyobb eredményt, hogy a magyar szó zengése magyar színpadon egy napra sem hallgatott el Erdély földjén. Áldozatos munkájukért fogadják mélységes hálánkat. Mi, akik az anyaország védettebb melegéből jöttünk, fogjuk meg szeretettel felénk nyújtott kezüket és friss lelkesedéssel, lángoló munkakedvvel, közös hittel a közös eszményben, dolgozzunk tovább! A magyar föld, — így Eidély földje is, — sohasem volt a csendes, nyugodtan emésztő polgári jólét helye. Itt mindig dübörögve járt a történelem. Itt minden magyar legelső, legszentebb hivatásának érezte a magyarságát. Ezt érezték a magyar színészet úttörői is. Az erdélyi ne*

55

*

1941 — 1 942

mes színjátszó társaság minden tagja nemes erdélyi család gyermeke volt és mégis vállalták a szegény komédiásnak kijáró nehéz sorsot, ami akkor, a 18.-ik században csaknem kiközösítést jelentett. Patkó János, az első kolozsvári színigazgató, Pergő Celesztin, Jantsó Pál és a többiek, akik puritán szegénységben éltek, hittek az eszmében, akartak és lelkesedésük magával ragadta az embereket. Szívek kigyulladtak, erszények megnyíltak és lerakták a Farkas-utcai színház alapkövét. Csirába szökkent az elvetett mag. A magyar színjátszás nőtt, terebélyesedett. Tündöklő tehetségek fejlődtek naggyá a kolozsvári színpadon. Déryné, Egressy Gábor, Lendvay Márton, Laborfalvi Róza, E. Kovács Gyula, Jászai Mari, Szentgyörgyi István, Váradi Miklós, Hegedűs Gyula, Küry Klára, Pálmai Ilka és még sokan. Mindmegannyi rakéta színészetünk egén. Egymásnak adták át a lélek szent tüzét generációk hosszú során. Harmincöt esztendővel ezelőtt már szűknek bizonyult a Farkas-utcai öreg fészek, ahol bajjal küzdve mégis szépen fejlődött a magyar Thália. Az akkor hatalmas, gazdag Magyarország felépítette ezt a szép színházat. Felépítette abban a hitben, hogy a megizmosodott magyar színészet új, méltó otthonában nyugodtan dolgozhat és fejlődhet tovább. Tudjuk, hogy nem így történt. Náhány ragyogó, gondtalan bőséges esztendőt "töltött e falak közt Melpomene népe — aztán — közbeszólt a történelem. A világháború kavargó örvénye fölött járta itt lidérctáncát a magyar színészet. Még az összeomlás után is körömmel, foggal ragadt ezekbe a falakba, de idegen erőszak letépte és kilódította innen, azt hivén, hogy megfagy és elpusztul a közelgő télben. És ekkor történt a csoda. A százhúszonöt év hitét magába szívott magyar színészet nem halt meg. Nem bírt vele sem az erőszak, sem a tél dermesztő széle. Első kábulatából magához térve, új életre kelt és remetei szegénységben, de annál nagyobb lelkesedéssel — több, mint húsz esztendőn keresztül hirdette a magyar hitet és életerőt. Kedves munkatársaim ! Mindezt el kellett mondanom, hogy keretet adhassak a képnek, amelyre ezen a napon *

56

*

19 41 — 1942

vissza kell pillantanunk. Az a regényesen szép mult, amelyet itt hevenyében vázoltam, kötelez bennünket. Minden színész, vagy színésznő, aki erre a színpadra lép, részesse egy nagyszerű örökségnek. A régiek nemes lelkesedése lebeg itt a levegőben. Hazafiasság, hit és az önfeláldozásig érő szeretet a pálya iránt. Elszánt akarattal kell védenünk örökségünket és csak egy célunk lehet, gyarapítani azt. Ez a mi őrhelyünk. Sorsunk ideállított és hazánkat, magyarságunkat úgy szolgáljuk legjobban, ha legjobban csináljuk azt, ami hivatásunk. Háború dúl körülöttünk és a rendkívüli idők rendkívüli teljesítményeket követelnek. Egy szál ember egymagában ma csak annyi, mint a viharban sodródó gyenge pille. Én jól tudom, hogy a színházunk minden egyes művésze külön-külön egy világ, tele csodálatos egyéni kincsekkel, mégis arra kell kérjem önöket, Hölgyeim és Uraim, hogy egyéni kincseiket csak szerepeiken keresztül csillogtassák, de lemosván arcukról a festéket, olvadjunk fel egy kollektív egységben — közös harcra a közös célért. Nincs elég erős hangsúly ahhoz a fogalomhoz, amelyet ma ez a szó jelent: összetartás! A színháznak oszlopai lehetnek ugyan az egyes színészek, de a jól megszervezett színház és gondosan beállított előadás az alap, ami az oszlopot tartja. Rosszul megépített alapon düledezik az oszlop és végül is összedől. Ne higyjék el azt a régi babonát, hogy a színház nem lehet el intrika nélkül és ezt a csúf hangzású idegen szót töröljük ki szótárunkból. Bajtársi szellemet és testvéri összefogást kérek önöktől. Az új ember jókedvű ütemes menetelése, mindnyájunk örök célja a művészi tökéletesség felé. Ha kérésemet megszívlelik, a siker nem maradhat el. Jól tudjuk azonban, hogy a sikerhez két tényező kell: színész és közönség. Meggyőződéssel állítom, hogy nincsen az országban még egy város, amelynek közönsége lelkesebb, odaadóbb híve lenne színháznak és színésznek egyaránt, mint a kolozsvári. Tehetségfejlesztő, önbizalmat serkentő erejével sok nagy színészt nevelt már ez a város. Startoljunk hát nagy lélekzettel vidáman, kedves munkatársaim. Amit az úttörők megteremtettek, amit a régi nagyok magasra emeltek, amit közvetlen elődeink annyi *

57

1941 — 1942

veszély közölt életben tartottak: emeljük most mi a kolozsvári magyar színjátszást még mindig magasabbra, fel a csúcsokig. Isten áldása legyen reményteljes munkánkon. Az elhangzott beszédekre a művészegyüttes legidősebb tagja, Tóth Elek válaszolt. A hála hangján szólt és az együttes hűségéről s fáradtságot nem ismerő munkájáról biztosította a vezetőséget. A társulati ülés a Szózat eléneklésével ért véget. Utána a színház minden egyes tagja részt vett az Igazgatóság által ismerkedés céljából adott villásreggelin. A közgyűlés után nyomban megkezdte a színház rendes munkamenetét. A prózai együttes Harsányi Kálmán : Ellák c. klasszikus darabjából kezdte meg a próbákat. Az opera tagozat Bánk bán, Traviata, míg az operett társulat Mátyás király szerelme betanulásához kezdett. Egész nyáron lázas tempóban folytak a próbák, hogy az évad kezdetére néhány darab bemutatásra készen álljon. Az átalakítási és renoválási munkálatok végső simításai után a szó és zene uralma töltötte be a színpadot s a próbatermek munkájának üteme is új életet hirdetett a a Hunyadi-téri színházban. Egy évi előkészület s 22 esztendő után 1941. november 9.-én ismét megnyitotta kapuit a magyar Kolozsvár számára a Hunyadi-téri színház. A város ünnepi díszbe öltözött, nemzeti lobogók lengtek a házak homlokán. Régóta várt nap érkezett el. Örömünnep volt drága anyanyelvünk másfélszázados hajlékának kapunyitása. Nemcsak a színház, de egész Kolozsvár szellemi és művészi élete tartott nemzeti ünnepet. A Kolozsvári Nemzeti Színház fényárban várta megnyitó vendégeit. A Hunyadi-teret és környékező utcáit már kora este sűrű embertömeg öntötte el. Lélekben a kincses város minden lakója a felemelő ünnepség részese kívánt lenni. A színház főbejárata előtt a székely hadosztály díszszázada állt őrséget. A színház fényes előcsarnoka a csodálatos dízsmagyar ruhákkal felejthetetlenül pompá*

58 •*

1 941 — 1942

zott, mintha csak a színek, ékszerek ragyogása is az est nagyszerűségét hirdette volna. Maguk a ruhák is két évtizedig vártak erre a szabad estére. A Kolozsvári Nemzeti Színházban egy darab történelem játszódott le ezen az estén. A Magyar Rádió mikrofonja boldogan beszélte világgá, hogy a kincses városnak elégtételt, igazságszolgáltatást adott a Gondviselés. A színház fényben úszó aranyozott nézőtere alig tudott versenyezni a közönség gazdag ragyogásával. Drágakövekkel ékesített fejedelmi koronához lehetett hasonlítani leginkább ezen az estén a színház nézőterét. Az erdélyi művészi, irodalmi, egyházi, katonai és társadalmi élet előkelőségei teljes számban képviseltették magukat. A kormányzói páholyban dr. Hóman Bálint m.' kir. vallás és közoktatásügyi miniszter, Kormányzó Urunk képviselője, a vele szemben levő páholyban József királyi herceg, tábornagy, és József királyi herceg foglalt helyet. A kormányzói páholy melletti páholyban a kormány képviseletében br. Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter ült Fóy István, Giczy Dénes államtitkárokkal és Ugrón István ny. meghatalmazott miniszterrel. Mellettük az Erdélyi Párt képviselői: László Dezső, Vita Sándor, Biró György és Biró István főrendiházi tag foglalt helyet. A következő páholyokban dr. Inczédy-Joksmann Ödön, Kolozs megye főispánja, dr. Keledy Tibor, Kolozsvár polgármestere, Mesterházy László, Veszprém vármegye főispánja, gróf Bethlen György titkos tanácsos, dr. Némethy Károly, Budapest székesfőváros képviselője, Losonczi István államtitkár, dr. vitéz Haász Aladár, a Kolozsvári Nemzeti Színház miniszteri biztosa, majd Alberti Richárd az evangélikus, egyház, Sándor Imre dr. püspöki helytartó, Boga Lajos dr. pápai prelátus a róm. kath. egyház képviselői foglaltak helyet. A főhercegi páholyt követő páholyokban: gróf Bánffy Miklós a Felsőház, gróf Teleki Béla a Képviselőház képviselői, Stirling László, a IX. Honvéd Hadtest parancsnoka, a Bánffy- és Teleki-családok, Vásárhelyi János ref. püspök, dr. Tavaszy Sándor ref. pűspökhelyettes, Kádár Géza generális direktor, Soós Károly ny. honvédelmi miniszter, Kratochvil Károly altábornagy, Józan Miklós uni59

1 94 1 — 1942

tárius püspök, dr. Varga Béla egyetemi tanár, dr. Geley Józseí főgondnok, Hollósy-Kuthy Lajos íőkapitányhelyettes, dr. Gaál Elemér Kolozs megye, dr. Gazda Endre Szilágy megye, dr. Schilling János Szolnok-Doboka vármegye alispánja, dr. Jelen Gyula, a Színpártoló Egyesület elnöke, dr. Groisz László, a Színpártoló Egyesület ügyvezető alelnöke, dr. Szentpétery Zsigmond, a Ferencz József Tud. Egyetem rektora foglaltak helyet. A Nemzeti Színház képviseletében: Szűcs László, Tasnádi Nagy Ilona, Berki Lili, Ághy Erzsébet, KönyvesTóth Erzsi, Űray Tivadar, a m. kir. Operaház részéről: Márkus László igazgató, ifj. Oláh Gusztáv főrendező, Roubál Vilmos karigazgató és Palló Imre dr. vettek részt a megnyitó díszelőadáson. Nehéz volna felsorolni, hogy a zenekari üléstől az erkély utolsó soráig ki mindenki volt jelen a színház m?gnyítási ünnepségén. Az egyházi, társadalmi, irodalmi és művészi élet mindenfajta képviselői a földszinten, a páholyokban, az erkélyen egyformán ott voltak. A megnyitó ünnepség külön színfoltja volt az orosz harctéren megsebesült katonák csoportja, a hóstáti gazdák, a györgyfalvi menekültek, a kolozsvári munkások, kisiparosok és kereskedők meghívott képviselői. Pontosan félnyolc órakor szétnyílik a színpad elő' függönye. A zenekar Endre Béla vezénylésével játszani kezdte a Himnuszt, a színpadon díszben álló egész együttes éneklésével. A zsúfolásig telt színház néma csendben állva hallgatta a.nemzet Imáját, csak a boldog öröm és meghatódottság könnyei hullottak. A függöny összehullása után Táray Ferenc lépett a közönség elé ünnepi beszédével: Mélyen

Tisztelt

Hölgyeim

és Uraim!

Több, mint két évtized után most hangzik először magyar szó ebben a színházban. A legelső magyar mondat legyen köszönet és hódolat országgyarapító vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó urunknak. Ez a köszöntés méltó azpkhoz az érzésekhez, ahhoz a megrázóan magasztos hangülathoz, amely mindnyájunkat eltölt ezen *

60

*

194 1 — 1942

at estén. Soha vissza nem térő egyetlen, csodálatos este ez. A ujjongó szívek lefojtott dobogása, a kitörni készülő könnyek forrósága, a beteljesülés lázában égő lelkek feszültsége izzik ma itt, a színház levegőjében. Félelmetesen nagyszerű korunk félelmetes és nagyszerű érzéseket felváltva nyújt nekünk. Most, hogy itt állok hosszú hónapok előkészítő munkája után, szemtől-szembe önökkel, felkészülten a nagy feladatra, hogy a legendásan dicsőséges kolozsvári színpadon elinduljunk a közönség elismerése és szeretete felé, be kell vallanom, hogy ez a mámoros este áthatja egész valólnat és elfogultá tesz. Új szerepben áll itt a régi színész. Nehéz, felelősségteljes, de gyönyörű szerep, amelyet Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter úr osztott rám és amelyet boldogan elvállaltam. A régi hitrege szerint: „ha nagy örömöt nyújt az embernek az élet, félni kell, mert az irigy sors majdan súlyos bánatdíjaí szed érte tőlünk." Nekünk ettől nem kell félnünk, Hölgyeim és Uraim ! A kolozsvári színészet és a kolozsvári közönség lerótta már busásan a szenvedés adóját előre ezért az estéért. Huszonkét év előtt földönfutóként, megtépázva, reménytelenül bukdácsolt ki erről a színpadról a magyar múzsa a csatakos őszi éjszakába. Sebtében lehajigált jelmezeinkben itthagytuk szívünk melegét. Arcunkról a festéket forró könnyünk mosta le, ahogy remegő sietéssel mentünk a kényszerítő erőszak elől. A kolozsvári közönség szívében azonban akkor már 130 esztendő színházi műveltsége és lelkes színész-szeretete égett. Keresztül vitte ami lehetetlennek látszott. Szembe szállt az idegen hatalommal, felkarolta a magyar múzsát. Hajlékot talált neki és dacolva ezer tilalommal, addig küzdött, amíg keresztül vitte, hogy kincses Kolozsvár városában a megszállás két évtizede alatt sohasem némult el a magyar szó a színpadon. Ennél nagyszerűbb, nemesebb bizonyítékot nem adhat város magyarságáról és kultúráltságáról. A szörnyű időszak elmúlt, Kolozsvár újra magyar. Erdély északi fele visszatért és örömkönnyek között, bol*

61

*

1941—1942

dogan omlott az anyaország keblére. Magyarország, a meghatott anya, áradó örömében valami szépet akart adni sokat szenvedett gyermekének. Önmegtagadó áldozattal, pompázó, fényes ajándékot: Nemzeti Színházat ajándékozott a magyar színészet régi, lelkes pártfogójának, Kolozsvárnak. Nemzeti alapon újjáépített színházunk tiszta ragyogásban várja a munka megindulását. Lelkes színészcsapat gyűlt benne össze nemes vetélkedésre készen a közönség kegyéért. Ez a világon minden színész legfőbb célja. A mi színészeinkre azonban ennél magasztosabb feladatot is rótt a sors. A magyar színész ajkáról mindig honmentő, nemes céllal szállt a szó. Valamikor nyelvünk pallérozása volt ez a magasztos cél. A kálváriás huszonkét év alatt fennmaradásáért csengett a magyar beszéd. Ma nemzeti talpraállásunk hirdetése, kultúránk felsőbbségének bizonyítéka, virágzó jövőnkbe vetett szent hitünk imádsága. Az újjászületett kolozsvári színjátszásnak két tényezője : színház és színész készen áll a reá váró nagy munkára. Mindenki tudja, hogy a harmadik tényező ennek a városnak közönsége erős, megingathatatlan támasza volt mindig a magyar színészetnek. Ma azonban nehéz időket élünk. Sorsunk úgy diktálta, hogy a második világháborúból is ki kell venni részünket. Hála hadseregünk hősiességének, honvédeink önfeláldozó bátorságának: országunkban nyugodtan folyhat a rendes polgári élet. Hogy aggódó remegéssel kisérjük fiaink csodálatos küzdelmét, hogy az életünkhöz szükséges anyagi javak valamennyire megapadtak, ezek a körülmények nem szeghetik kedvét a kolozsvári közönségnek ma sem. Szent meggyőződésem, hogy magyarságunkért, nemzeti kultúránkért örömmel küzd velünk és pártol bennünket, akik a magyar nyelv hódító erejét árasztjuk szét Erdély földjén, ha kell, nélkülözések között is. Az önmegtagadás a hivatásért velenött tulajdonsága a magyar színésznek. A csodálatos példáknak olyan sora van mögöttünk, amelyre csak áhítattal tekinthetünk vissza. Az ilyen visszatekintés mindig termékenyítő és erőtartó; kétszeresen az a mai ünnepnapon, amikor boldog örömünket sze62

*

1 941 — 1 942

retnők beleharsogni a világba. Színészetünk hőskorának úttörői hagyták ránk a hitet, hogy a magyar komédiás célja több az egyszerű mulattatásnál. A döcögő echós szekérben nem csupán színpadi sikerről, de nemzeti dicsőségről is álmodoztak. A másfélszázad előtti elnyomatás alatt szenvedő országban, a kocsiszínek deszkáin szavaló komédiás ajkán minden magyar szó harcos kiállás volt magyarságunk megvédésére. Gondoljunk Kótsi Patkóék és Kelemen Lászlóék küzdelmeire ! Kolozsváron és Pesten nemes vetélkedéssel művelték a honi nyelv terjesztését. Ma már tudjuk, hogy a tiszta, szép, magyaros színpadi beszéd itt született meg a kolozsvári színjátszók ajkán, ahol színész és közönség egymásrahatása olyan mély volt mindig, mint sehol máshol. Déryné, az acéllelkű vándorszínésznő törte a tudatlanság ugarát és elhintette a magyar műveltség magvát ott is, ahol eddig csak másnyelvű múzsára hallgattak. Habozás nélkül utasította vissza az idegen színházak gazdag ajánlatait és hátrahagyott írásaiban is forró tanúságot tesz magyarsága mellett. Egressy Gábor műveltsége évszázadon át ragyog. Korát messze meghaladó kitűnő színpadi érzékével felismerte a mellőzött Bánk bán értékét és színpadra vitte legszebb nemzeti drámánkat. Laborfalvi Róza nemes páthosza lelkesítette cselekvésre a 48-as márciusi ifjakat. Jászai Mari a tobzódó nemzetköziség sorában is kiáltva hirdette, hogy országunkban magyarnak lenni a legszebb és legszentebb kötelesség. Örök színészideál marad Ecsedi Kovács Gyula, a legendás hírű kolozsvári színész, aki a segesvári síkon Petőfi emlékét idézve halt meg a gyilkos augusztusi napfényben. A nemzet csalogányának, Blahánénak legnagyobb büszkesége az volt, hogy a németajkú pesti polgárok , az ő nótázása nyomán kaptak magyar szóra! De nemcsak ők, a nagyok, a kimagaslók, a legkisebb inasszereplő is hozzájárult a maga hitével és buzgalmával ahhoz, hogy a magyar színészet ma világszerte elismert és megbecsült! Kolozsvár .volt ennek a színészetnek a bölcsője. Nemzedékeken át nevelte ez a város a jobbnál-jobb művészeket, akiket Budapest mohón szívott el innen. Kolozs*

63

*

1941 — 1 942

vári talajból ültették át Pestre a kilencvenes években az akkor épült Vígszínház együttesét és haladott ízlésű, de mégis színmagyar játékstílusukkal mindent elsöprő sikert arattak és negyven évre megalapozták a színház jövőjét. Csoda-e, ha a magyar színészetet, amelynek ilyen ősei voltak, nem tudták elnémítani a legádázabb ellenségei sem ? ! A Farkas-utcai színházat, a dicsőséges régi színjátszás hajlékát lebontották. Mindnyájan elsirattuk a drága öreg házat. A test meghalt, de a lélek halhatatlan. A hősi kezdés néma tanúi, kövek és gerendák szerte hullottak, de a hit, a lélek, amely hajdan eggyé parancsolta őket: a magyar színjátszás szeretete, óhajtó akarása, ma is él. Őseink adták nekünk és mi tovább adjuk az utánunk jövőknek ! Még állt a régi nagymultú színház üresen, elmúlásra ítélve, de a magyar sors már gondoskodott róla, hogy a kincses városnak meg legyen a másik legendás muzsahajléka, amelyre áhitattal tekintsen a város mai és eljövendő nemzedéke. Ez az épület az, Hölgyeim és Uraim, amelyben ezt a csodálatos estét ünnepeljük. Amazt felmagasztosította a művészi mult, ezt megszentelte a történelem. Az elveszettnek hitt és újra megtalált kincsünk felett érzett kettős öröm a miénk és eltölt bennünket a fogadalomtevés vágya. Egész szívünkkel, minden erőnkkel megőrizni visszakerült tulajdonunkat és kezünk közül soha többé ki nem engedni. Számtalan példáját mutatja régi és mai történelmünk a magyar akarat keménységénél. Csodákra képes ez az akarat. Vagy nem csodálatos-e az, Hölgyeim és Uraim, hogy egy színházban előadást tartanak,.. éppen Hamletet játsszák... az egyik felvonás után valami kellemetlen incidens, irtóztató kellemetlen incidens zavarja meg az előadás menetét. A címszerepet játszó színész szeme könnyes lesz. A nagy monológ vílághírű bekezdése: „lenni vagy nem lenni"... mint a magyarság kétségbeejtő dilemmája jajdul fel ajkán. Felfordul a rend, mindenkiből kitör a lefojtott keserűség. Az előadást megzavart hangulatban, megrendült lélekkel csak nagy nehézségek közt lehetett folytatni. Huszonkét évig fájt ez a *

64

1941 — 1942

megzavart előadás színésznek és közönségnek egyaránt. De mindnyájan kitartó makacssággal hittünk abban, hogy játszunk mi még Hamletet ezen a színpadon nyugodtan, felszabadult lélekkel is. És ime, a kitartó türelem, a hit jutalma: a Hamlet megzavart második részének ma esti ünnepi előadása. Ezzel beszédem végére is jutottam, bár az érzelmekkel telt lélek szeret kiáradni. Nekem is erőt kell vennem magamon, hogy befejező szavaimat rövidre fogjam. Itt állok a függöny előtt. íme az elválasztó vonal színész és közönség között. Ott benn a játék, itt kinn az élet. Játék és élet csodálatos egybeolvadása: ez a színház ! Tökéletes színház az, ha a színész elfelejti, hogy játszik és a közönség megfeledkezik az életről. Minden törekvésünk, hogy megközelítsük a tökéletességet és olyan színházi estéket teremtsünk itt, hogy előadás után színész és közönség egyaránt felfrissülten hagyja el a színházat. A színész az alkotás örömét, a közönség a nemes szórakozás lelki derűjét vigye magával ki a komor, küzdelmes világba. A kezdés küszöbén mindnyájan derűsen, bizakodva nézünk a jövőbe és meghajlunk a dicső, buzdító mult előtt. Színészetünk hőskorának kincseivel telitett ez a mult. Előadjuk a régi előszóval együtt Szentjóbi Szabó László : Mátyás királyról szóló játékát, amely a Farkas-utcai színház első társulatának, első előadásában került színpadra. Operaelőadásaink sorozatát pedig Erkel: Hunyadi László című dalművével kezdjük meg. Végül kegyelettel idézem régi, kifakult színlapok zárómondatát: „Magamat és társulatomat a nagyérdemű közönség kegyeibe ajánlom és kérem becses támogatásukat«. Táray Ferenc nagy tétszéssel fogadott beszéde után a színpad valóban színpaddá vált s folytatódott az előadás tovább azzal a darabbal, amely az idegen hatalom erőszaka miatt 1919. szeptember 30.-án megszakadt. Hamlet nagy kérdése : „Lenni vagy nem lenni ?" — hangzott el először az újjászervezett Kolozsvári Nemzeti Színház színpadán. Néma volt a közönség válasza, de annál erősebb hitű: lenni! Hamlet részlete után Szentjóbi Szabó László *

65

*

1 94 1— 1 942

Mátyás király c. színjátéka került felújításra, mint a Farkas-utcai színház első hivatásos társulatának első előadott darabja. Az operaegyüttes Vaszy Viktor vezénylésével Hunyadi László c. nyitányával és a dalmű II—III. felvonásából való részletekkel mutatkozott be a megnyitó előadáson. A közönség őszinte elismeréssel és boldog érzéssel fogadta a színház első előadását. Az élmény drága ajándékát szeretetébe fogadva, a közönség azzal a megnyugvással távozott, hogy azt a jövőben csak gazdagíthatja számára a Kolozsvári Nemzeti Színház.

*

66

*

1941 — 1 942

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ EGYÜTTESE; Báró KEMÉNY JÁNOS főigazgató

TÁRAY FERENC

VASZY VIKTOR

drámai művészeti és ügyvezető igazgató

zeneigazgató

SZABÓ LAJOS igazgatósági és művészeti titkár

KENESSEY FERENC KŐMŰVES NAGY LAJOS SZABADOS ÁRPÁD TOMPA MIKLÓS KUBÁNYI GYÖRGY rendezők

VITÉZ TIBOR operai főrendező

BRETÁN MIKLÓS operai rendező

DEÉSYJENŐ FÜLÖP SÁNDOR operett rendező

SZABÉDI LÁSZLÓ dram a t u r g

ENDRE BÉLA STEFÁNIDESZ JÓZSEF SZABÓ ICA karmesterek

CSENGERY LAJOS ÖRVÖSSY GÉZA VASS MIHÁLY ü gye1ö k

FARKAS FERENC karigazgató

SZITA OSZKÁR NOVÁKY LÁSZLÓ MOHAY FERENC korrepetitorok

KÁLLAY ETELKA SZÁNTHÓ MÁRIA VASS MIHÁLYNÉ súgók

MORAWSZKY ROMÁN balettmester

DERY ETA

VARGA MATYAS

jelmeztervező

scenikai felügyelő, díszlettervező

KÓTAY PÁL dr. KERESZTESI TIBOR dr. MIGRAY JENŐ dr. MAGYARI BERTALAN dr. SZŐKE KAROLY dr. orvosok

67

*

1 941 — 1942

NAGY IMRE dr. gazdasági főnök Számvevőség :

Főpénztár:

WINKLE'* FERENC

PATHY JÁNOS

főkönyvelő

főpénztáros

JÁRY KÁROLY

KÖRMENDY BÉLA

számfejtő

főpénztári ellenőr

Gazdai

hivatal:

Jegypénztár:

TIBOLDY ZOLTÁN

LE1THE1M ELEMÉR

gazda

NAGY MIKLÓSNÉ

LÁSZLOFFY FERENC

pénztárosok

leltárvezető

SZELEY LÁSZLÓ gazdai gyakornok Műszaki

Bérletügyek: BÉRCZI MIHÁLY

hivatal:

prop. titkár

SZÉKELY FERENC vezető főmérnök

Jogügyek:

RAJNAY SÁNDOR műszaki felügyelő

ERSZÉNYES SAMU dr. jogtanácsos

VÁRADY RUDOLF

PLATZJÁNOS

prózai könyvtáros

zenemű könyvtáros

Segédhivatal : ZONDA BÉLA irodavezető

DSIDA JENŐNÉ LÁSZLÓFFY ÁRPÁDNÉ DEÁK ERZSÉBET gépírónők

*

68

*

1941—1942

ELŐADÓ MŰVÉSZNŐK ÉS MAGÁNÉNEKESNŐK: Balogh Margit Bartha Mária Bázsa Éva Czopán Flóra Erdőssy Ilona Ferencz Anikó Garami Jolán Hegyi Lili Hidy Franciska Kiss Ilona Kőszegi Margit Krémer Manci Kricsfalvy Margit Lőrincz Zsuzsa Lónyai Judit Mészáros Erzsébet Névery Júlia Páka Jolán Rajnay Elli Sándor Mária Szende Bessy Simonka Ilonka Takáts Paula Végh Kató Zsögön Lenke

Beness Hona Fülöp Kató Hangay Márta Havadi Nagy Ilona Hatházi Erzsébet Kaszab Anna Kolár Mária Kormos Márta Kőműves Ilona Ölvedy Zsóka Sivó Mária Sallay Kornélia Sashegyi Erzsébet Szende Mária Tahi Anna Mária Tisztavári Mária Versényi Ida

Állandó

vendégek:

Pevéry Piroska

Poór Lili

*

69

*

1 941 — 1942

ELŐACÓ MŰVÉSZEK ÉS MAGÁNÉNEKESEK: Bodó György Dancsó György Flóra Jenő Görbe János Gulácsi Albert Kamarás Gyula Kozma Gyula Lantos Béla Perényi János Réthely Ödön Sághy István Sebestyén Kálmán Senkálszky Endre Szakáts Miklós ifj. Szécsi Ferenc Táray Ferenc Turi Turgonyi Pál Tóth Elek

Angyal Nagy Gyula Andrási Márton Borovszky Oszkár Csengery Aladár Csóka József Ditrói Puskás Béla Fehérpataky Ervin Horinkai György Mélykúti Horváth József Horváth László Király Sándor Kishonthy József Sándor István dr. Szabady István Szabó Zoltán Szanati József Szentes Ferenc Tompa Sándor Virágos Mihály ÉNEKKAR

Női

énekkar.

Szoprán: Bereczky Magda Bogáti Aranka Dragomán Jenőné (Horváth Irma) Hengerics Ilona Hengerics Mária Kéry Gizella Kis Etelka Molnár Margit Nagy Irén Nemesszeghy Istvánné (Ria Mária) Tóth Ilona

Alt: Garamszeghy Károlyné (Bagossy Mária) Bucsy Sarolta Cseh Márta Karátson Gabriella Hartmann Margit Sedony Erzsébet Szabó Gizella Szakolczay Erzsébet Wotreng Magda

* 70 *

1 941 — 1 942 Férfi

énekkar:

Tenor:

Basszus:

Bán Elemér Borbély Ferenc Csiszár Ferenc Dr. Fellner Győző Keméndy József Meszetler Alfréd Mészáros Sándor Papp Tibor Ruprecht Ferenc Sallak Pál Sipos László Varró János

Bakó József Dr. Butaciu Emil Dragomán Jenő Földes István Garamszeghy Károly Habeyan Nerces Iván Kornél Kenyeres Zoltán Kiss Béla Olár János Szabó László Vass Miklós TÁNCKAR

Balettiskola tanára: MORAWSZKY ROMÁN Balettiskola felügyelőnője: CSENGERY LAJOSNÉ Balettiskola tanítónője: TÓTH GÁBORNÉ M a g á ntán cos n ők :

Magántáncosok:

Keresztes Katalin Léhmann Lőtte Rimóczí Viola Tóth Jolán

Cserminszky Kurt Domby Imre Komáromy Attila Szaboray Zoltán

Kartáncosnők:

Borbély Lili Borza Jolán Csonka Alma Dani Anna Dunky Éva Jagamos Rózsi Pivarcs Ilona Pivarcs Margit

Schuller Ibolya Szász Anna Tarró Ilona Tihanyi Magda Túrós Margit Ürmössy Judit Visky Ilona

*

71

*

1941 — 1942

ZENEKAR Tokaji András

Sződi László

zenekari felügyelő, I. magángordonkás

h. zenekari felügyelő

Budaházi Fehér Miklós

Bálint Dezső

I. hangversenymester

hangversenymester

I. h e g e d ű :

Gordonka:

Budaházi Fehér Miklós Bálint Dezső Weiland János Zsurka Péter Kolár Károly Kaveczky Ferenc Tomor Antal Czuczu Károly II. h e g e d ű :

Zsolnai József Sára Nándor Lénárd Gyula Csáklány Tibor Gerzon Béla Horváth Márton

Tokaji András Kapetanovits Alfonz Boga László Vajsza Ferenc Gordon:

Nemesszeghy István Major Ferenc Wiesenmayer János Losó Béla Fuvola:

Sztojka Pál Michele Tivadar Török Béla

Mélyhegedű: Oboa :

Nováky László Lebeda Gyula Cornidesz Dónáth Hegedűs Kálmán

Függi Ottelo Vass Miklós Fejes Imre

*

72

*

1 941 — 1942 Trombita:

Klarinét

Sződi László Wagner Rudolf Rácz Zoltán

Herr Ferenc Hütter Vilmos Deák József

Harsona ;

Fagott:

Molnár Sándor Küri József Brunet Péter

Eitler Péter Károlyi Károly Kürt:

Tuba:

Balogh Károly Bochis János Persa Péter Fehér József

Lázár György Ütő :

Baka Mihály Harangozó Sándor Rózsa Miklós

Hárfa:

Gémes Irén

MŰSZAKI SZEMÉLYZET: SZILÁGYI LAIOS

BÁNHIDI SÁNDOR

színpadmester

fővilágosító

KREMPER BÉLA

H^RASZTOSI BÉLA FÜZESSY ISTVÁN

helyettes színpadmester

szabályzókezelők

PAPP GÉZA

SZALAY JÓZSEF

zsinórmester

főkellékes

HELL ÁRPÁD

PIROS LÁZÁR

főszabász és főruhatáros

főgépész

KISS MARISKA

GERENDY SÁNDOR

főszabásznő

főlakatos

KOVÁCS FERENC

KUDELÁSZ KÁROLY

szabászmester

főfestő

*

73

*

1941 — 1942

A K o l o z s v á r i N e m z e t i S z i n h á z 1941/42 1

s Bemutató napja

A darab címe

Műfaja

Fordító vagy átdolgozó

Kísérőzene

Arany János

Farkas Ferern

Szerző

1941. XI. 9. Megnyitó díszelőadás : i

Hamlet

Tragédia

Shakespeare W.

Mátyás király

Színjáték Dalmű

Szentjóbi-Szabó ( ászló Erkel Ferenc

1941. XI. 12. Ellák

Tragédia 5 fv.

Harsányi Kálmán

3 1941. XI. 14. Bánk bán

Dalmű 3 fv.

Erkel—Egressy B.

4 1941. XI. 18. Traviata

Dalmű 4 fv.

Verdi—Piave F. M.

Hunyadi László 2

5 1941. XI. 21. Mátyás király szerelme

Daljáték 3 fv.

Stefánidesz K.— Géczy ].

6 1941. XI. 29. A zenélő óra

Vígjáték 3 fv.

Harsányi Zsolt

Lányi Viktor *

7 1941. XII. 12. A mosoly országa

Regénves operett 3 fv.

Lehár Ferenc

Harsányi Zsolt

8 1941. XII. 19. Aida

Dalmű 4 fv.

Verdi—Ghislanzoni

Zoltán Vilmos

Vígjáték 3 fv.

Schweikart—H.

Bókay János

Vígopera 3 fv.

Strauss—Haffner és Gacée

9 1941. XII. 27. Mindenki hazudik 10 1941. XII. 31. Denevér 11

1942. I. 7.

12

1942. I. 16. Tosca

•Melodráma 3 fv. Puccini—lllica— Giacosa

13

1942 I. 21. Villámfénynél

Színjáték 4 fv.

14

1942. I. 30. Bohémélet

Dalmű 4 képben Puccini—lllica— Giacosa

15

1942. 11.4. A milliómos

Vígjáték 3 ív.

Bónyi Adorján

Vígjáték 3 fv.

Lope de Vega— Asztalos—Liszt

Caesar

16 1942. II. 12. Vidám szüret

Dráma 3 fv.

*

Forzano G.

Németh László

74

*

Révay József

Farkas Ferenc

Várady Sándor

t Radó Antal

Laurisin Miklós

1941 — 1942

évadjában bemutatott d a r a b o k . Rendező Játékmester

Táray Ferenc Tompa Miklós Táray Ferenc Kenessey Ferenc Vitéz Tibor

Vezénylő

Koreográfia

Farkas Ferenc

Díszlettervező

Varga Mátyás

Vaszy Viktor

Táray Ferenc Kenessey Ferenc

Előadások száma

Jelmeztervező

Déry Eta

Varga Mátyás

Déry Eta

Varga Mátyás

Déry Eta

3

Varga Mátyás

9

Vitéz Tibor

Vaszy Viktor

Morawszky Román

Varga Mátyás

Déry Eta

11

Vitéz Tibor

Endre Béla

Morawszky Román

Varga Mátyás

Déry Eta

9

Deésy Jenő

Stefánidesz Károly Stefánidesz József

Varga Mátyás

Déry Eta

e

Varga Mátyás

Kenessey Ferenc

15

?ülöp Sándor

Endre Béla

Morawszky Román

Varga Mátyás

Déry Eta

24

Vitéz Tibor

Vaszy Viktor

Morawszky Román

Varga Mátyás

Déry Eta

8

Szabados Árpád Morawszky Román

Varga Mátyás

6

Varga Mátyás

8 9

Fülöp Sándor

Vaszy Viktor

Táray Ferenc Kenessey Ferenc

Farkas Ferenc

Varga Mátyás

Bretán Miklós

Endre Béla

Varga Mátyás

Varga Mátyás

Vaszy Viktor

8 Déry Eta

Varga Mátyás

Kenessey Ferenc Szabados Árpád

7

Varga Mátyás

Tompa Miklós Vitéz Tibor

Déry Eta

Varga Mátyás

Szita Oszkár

*

75

*

11

• Déry Eta

7 6

1941 — 1942 S Bemutató napja

V)

A darab címe

XLnfaja

Szerző

Fordító vagy Átdolgozó

17 1942. II. 20. Szöktetés a ' szerályból

Énekesjáték 3 fv.

Mozart—Bretzner— Stephanil

18 1942. II. 25. Erzsébet

Daljáték 3 fv.

Huszka—Szilágyi

19 1942 II. 28. György barát

Történelmi dráma 5 fv.

Remsey György

20 1942. III. 14. Énekes madár

Székely népijáték 3 fv.

Tamási Áron

Dalmű 3 fv.

Puccini—Giacosa— Várady Sándor Iilica

22 1942. III. 27. A víg özvegy

Nagy operett 3 fv.

Lehár Ferenc

23 1942.111.31. Medea

Szomorújáték 5 fv.

Grillparzer

21

1942. III. 20. Pillangókisasszony

Djamileh Szerelem 24 1942. IV. 10. diadala Coppelia

Rom. opera lfv. Bizet—Gallet Mozart—Vitéz T. Táncjáték

!

Klsérőzen

Endre Béla

Ambrus Zoltán

Veress Sándoi

Vitéz Tibor

Balett 2 képben Delibes—Nuítter— Saint-Leon

25 1942. IV. 16. Bizánc

Színmű 3 fv.

Herczeg Ferenc

26 1942. IV. 22. Minden jó, ha jó a vége

Vígjáték 3 fv.

Shakespeare W.

Innocent— Vincze Ernő

27

1942. IV. 28. A sevillai borbély

28

1942. V. 2. Jézusfaragó ember

Havasi színjáték 3 fv.

Nyirő József

Stefánidesz József

29

1942. V. 10. A Nagyúr

Színmű 3 fv.

Kisbán Miklós

Farkas Ferenc

30 1942. V. 27. Budai Nagy Antal

Színjáték 4 fv.

Kós Károly

31 1942. VI. 2. Háry János

Daljáték 4 kalandban

Kodály—Paulini— Harsanyi

32 1942. VI. 10. Száz piros * rózsa

Operett 3 fv.

De Fries K.— Kovách K.

33 1913. VI. 13. Boldoggá teszlek

Vígjáték 3 fv.

Vaszary Gábor

Víg dalmű 2 fv. Rossini—Sterbini

*

76

*

Vitéz Tibor

1941 — 1942 Rendező J átékmester

Vezénylő

Koreográfia

Díszlettervező

Jelmeztervező

Bretán Miklós

Endre Béla

Varga Mátyás

Deésy Jenő

Stefánidesz József

Varga Mátyás

10

Remsey György Remsey György

10

Táray Ferenc Kőmivt s Nagy Lajos

Déry Eta

Előadások száma 4

Tompa Miklós

Endre Béla

Vásárhelyi Z. Emil

Vitéz Tibor

Vaszy Viktor

Varga Mátyás

Déry Eta

6

Deésy Jenő

Vaszy Viktor

Varga Mátyás

Déry Eta

14

Varga Mátyás

Déry Eta

0

Morawszky Román

Kőmives Nagy Lajos Endre Béla Bretán Miklós

Vaszy Viktor Endre Béla

Morawszky Román Morawszky Román

Endre Béla

Morawszky Román

7

Déry Eta Varga Mátyás

4

Táray Ferenc Kenessey Ferenc

Varga Mátyás

10

Táray Ferenc

Varga Mátyás

5

Vitéz Tibor

Endre Béla

Varga Mátyás

Kubányi György

Stefánidesz József

Varga Mátyás

Kisbán Miklós Tompa Miklós

Farkas Ferenc

Kisbán Miklós

Déry Eta

8 Kisbán Miklós

Kós Károly

Tompa Miklós

4

3 2

Vitéz Tibor

Vaszy Viktor— Endre Béla

Morawszky Román

Varga Mátyás

Fülöp Sándor

Szabó Ica

Morawszky Román

Varga Mátyás

7

Varga Mátyás

5

Kenessey Ferenc

*

77

*

Déry Eta

4

1941 — 1942

Az 1941/42. színiévad. A színház Igazgatósága a műsor összeállításánál kii" lön gondot fordított arra, hogy a megszállás évei alatt elő nem adhatott magyar szerzők darabjait megismertesse Kolozsvár színházjáró közönségével. Ez az állásfoglalás elsősorban a prózai darabokra vonatkozik, mert itt találkozunk azokkal a nemzeti sajátosságokat viselő darabokkal, amelyek az idegen hatalom előtt nem hogy nem voltak kedvesek, de egyenesen veszélyeseknek látszottak s ezért nem kerülhettek előadásra. így került mindjárt az évad elején színre Harsányi Kálmán: Ellák c. klasszikus darabja s Harsányi Zsolt: A zenélő óra c. vígjátéka. Gondot fordított az Igazgatóság arra is, hogy Kolozsváron még be nem mutatkozott anyaországi szerzőket vigyen a közönség elé. Németh László: Villámfénynél, Remsey György: György barát c. darabjával ebben az évadban mutatkozik be igen nagy sikerrel Kolozsvár irodalomkedvelő közönsége előtt. A modern külföldi drámairodalom képviselői: Schweikart H.: Mindenki hazudik és Forsano G.: Caesar c. darabokkal szerepelnek a Kolozsvári Nemzeti Színház műsorán. Kimagasló esemény volt az évad történetében Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége c. vígjátéknak első kolozsvári bemutatója és a Grillparzer ünnepségekkel kapcsolatosan Peéry Piroska vendégjátékával előadott Medea előadása. Az erdélyi írók: Kisbán Miklós : A nagyúr, Kós Károly: Budai Nagy Antal, Nyirő József: Jézusfaragó ember, Tamási Áron : Énekes madár c. darabjainak felújításával hangsúlyozni kívánta az Igazgatóság, hogy az erdélyi szellem minden irodalmi és művészi megnyilatkozását szolgálni akarja a Kolozsvári Nemzeti Színház. Herczeg Ferenc : Bizánc c. színművének már tradicíója van Kolozsvárott. A prózai együttes könnyebb műsorát: Asztalos—Liszt—Laurisin : Vidám szüret, Bónyi Adorján: A milliómos és Vaszary Gábor: Boldoggá teszlek c. vígjátéka jelentette. A 22 éves megszállás ideje alatt Kolozsvárnak nem volt magyar operaegyüttese. A kisebbségi élet sok baja és nehézsége nem engedte meg, hogy a Kolozsvári Ma*

78

*

1941 — 1942

gyar Színház az opera drága műfajával is kiszolgálja közönségéi. így Kolozsvár, de egész Erdély magyarsága nem örvendhetett az opera gyönyörének. Éppen ezért keltett nagy örömet és megnyugvást Kultuszkormányzatunknak az .az áldozatkész bőkezűsége, hogy a Kolozsvári Nemzeti Színház keretében operaegyüttest adott Erdély szellemi fővárosának. A színház első operaelőadása Erkel : Bánk bánja volt. Hatása mély volt a lelkekben. Még Tiborc panasza, Bánk keserve, Endre fájdalma is enyhült egy árnyalattal az első hallásra. Az opera évi műsorának gerincét az olasz operák alkották: Verdi: Aida, Traviata, Puccini: Bohémélet, Pillangó kisasszony, Tosca, Rossini : A sevillai borbély. A német operát Mozart: Szöktetés a szerályból képviselte az első évadban. A fiatal új együttes igen komoly teljesítményt végzett 10 operának egy évadban való bemutatásával. A színház általában nehéz műsorából a klasszikus és modern operettek nyújtottak szórakoztató estéket. A klasszikus operettek közül: Lehár Ferenc: A mosoly országa, A víg özvegy, Strauss János: Denevér jelentettek nagy sikert. A modernek közül Szilágyi—Huszka : Erzsébet, Kovács K.—De Fries K.: Száz piros rózsa került bemutatásra. Eseményt jelentett Delibes: Coppelia és Mozart: A szerelem diadala balettjének színrekerülése. Kodály—Paulini—Harsányi örök magyar Háry Jánosának felújításával a legendás vitézségű mesevilágunk támadt fel a színpadon s szerzett őszinte forró estéket. Az 1941/42. színiévadban a Kolozsvári Nemzeti Színházban bemutatott és felújított 41 darab díszletileg és jelmezileg teljesen új kiállításban került színpadra. A kivonuló románok a Hunyadi-téri színház jelmeztárának és díszlettárának minden valamirevaló darabját magukkal vitték Temesvárra. így az újjászervezett színház újonnan kellett, hogy kiállítsa az előadásra kerülő darabokat. Varga Mátyás istenáldotta tehetségével és fáradhatatlanságávál óriási munkát végzett az első évadban. Kolozsvár thj. sz. kir. város Tizes Szervezeti igazgatójával, Puskás Lajossal megállapodást kötött a színház Igazgatósága a rendszeres népművelési előadások tartá*

79

*

1 941 — 1942

sára. Ezek az előadások minden hét hétfőjére estek. Általában egy darab kétízben került Tizes Szervezeti előadások keretében színre. A közönség beszervezését maga a Tizes Szervezet végezte tagjai közül. És a Tizes Szervezet igazgatósága gondoskodott az egyes előadások előtt tartandó bevezetők előadóiról is. A bevezető előadásokat rendszerint főtizedesek tartották. Erkölcsi szempontból ezek az előadások igen nagy sikert jelentettek, aminek kétségbevonhatatlan bizonyítéka az volt, hogy minden egyes előadás zsúfolt ház előtt folyt le. A m. kir. Tankerületi Főigazgatósággal történt megállapodás szerint hetenként — szombaton délután — ifjúsági előadásokat tartott a színház. Ezeken az előadásokon mind prózai, mind operai tekintetben az ifjúság nevelését szolgáló darabok kerültek színre. Az ifjúsági előadások előtt tartandó ismertető előadásokra a színház Igazgatósága minden alkalomra külön tanárokat kért fel. A kolozsvári középiskolai tanulók nagy számára való tekintettel egy-egy darab rendszerint két egymásutáni szombat délután szerepelt műsoron. A színház anyagi áldozatok árán is féltő gonddal kisérte a ifjúsági előadások ügyét, mert az ifjú nemzedék színházi nevelését külön feladatának tekintette. A IX. Honvéd Hadtest Parancsnokságával egyetértve külön honvédelőadásokat tartott a színház. Ezek az előadások rendszerint havonta a hét csütörtöki napján voltak s szórakoztatás mellett a hazafias és nemzeti nevelés volt a céljuk. A m. kir. Vallás és Közoktatásügyi minisztérium 1942-ben Kolozsvárott rendezte meg a Művészeti Heteket. A város szellemi életében nagy elevenséget jelentett a Művészeti Hetek megtartása. A színház egész évi reprezentáns darabjaiból külön műsort állított össze erre az időre, hogy a Művészeti Hetek alkalmából Kolozsvárra érkező fővárosi és vidéki közönségnek változatos színházi estékben lehessen része. A Kolozsvári Művészeti Hetek ideje alatt került bemutatásra : Kisbán Miklós : A Nagyúr, Kós Károly: Budai Nagy Antal c. történelmi színműve és Kodály—Paulini—Harsányi: Háry János c. daljátéka. A Ko*

80

*

1941 — 1942

lozsvári Művészeti Hetek alatt, 1942. május 10.-től 1942. június 6.-ig a következő darabokat játszotta a Kolozsvári Nemzeti Színház: Erkel: Bánk bán, Németh László: Villámfénynél, Verdi: Traviata, Tamási Áron : Énekes madár, Remsey György: György barát, Puccini: Bohémélet, Pillangókisasszony, Herczeg Ferenc : Bizánc, Nyirő József: Jézusfaragó ember, Lehár : A víg özvegy, Rossini: A sevillai borbély, Shakespeare: Minden jó. ha jó a vége, Mozart: A szerelem diadala, Delibes: Coppelia, Bizet: Djamileh. Amint a fentiekből is kitűnik, az erdélyi szerzők majdnem teljes számban műsoron voltak a Kolozsvári Művészeti Hetek alatt. Az 1941/42. színiévadban három díszelőadást tartott a színház. 1941. december 6.-án, Kormányzó Urunk névnapján Erkel: Bánk bánja került előadásra. E'őtte Kamarás Gyula mondott ünnepi verset. 1942. március 15.-én, a magyar szabadság ünnepén Remsey György: György barát c. történelmi színművét tűzte műsorára a színház díszelőadás keretében. Dr. Szathmáry Lajos, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke ünnepi beszédet tartott, mig Kamarás Gyula a Nemzeti dalt szavalta el. 1942. június 7.-én, a Kolozsvári Magyar nap alkalmából Háry Jánost adta elő a színház ünnepélyes keretek között. A Magyar Rádió az 1941/42. színiévadban két alkalommal kapcsolt a Kolozsvári Nemzeti Színházból: 1941. november 9.-én a megnyitó díszelőadást, 1942. február 7.-én pedig Bánk bánt közvetítette.

*

81

*

1941 — 1942

Az 1941/42. színiévad műsora. A ) Prózai tagozat: I. E r e d e t i b e m u t a t ó . Magyar: Remsey György: György barát

1.

2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4.

II. B e m u t a t ó . Magyar: Asztalos—Liszt—Laurisin : Vidám szüret A milliómos Bónyi Adorján: Ellák Harsányi Kálmán A zenélő óra Harsányi Zsolt: Villámfénynél Németh László: Boldoggá teszlek Vaszary Gábor: Idegen: Caesar Forzano G.: Medea Grillparzer; Minden jó, ha jó a vége Shakespeare: Mindenki hazudik Schweikart H.:

III. B e m u t a t ó s z á m b a n m e n ő felújítások. Magyar: 1. Herczeg Ferenc: Bizánc 2. Kisbán Miklós : A Nagyúr 3. Kós Károly: Budai Nagy Antal 4. Nyirő József Jézusfaragó ember 5. Szentjóbi^Szabó László: Mátyás király*) 6. Tamási Áron : Énekes madár IV. M ű s o r d a r a b o k . 1. Géczy István : »Gyimesi vadvirág 2. Szigeti József: A vén bakancsos és fia, a huszár *) Megnyitó előadáson került színre.

*

82

*

1 94 1 — 1942

B ) O p e r a é s operett tagozat. Opera bemutató. Magyar: Hunyadi László*) 1. Erkel: Bánk bán 2. Erkel: Idegen: 1. Bizet: Djamlleh 2. Mozart: Szöktetés a szerályból 3. Puccini: Bohémélet Tosca 4. Puccini: Pillangókisasszony 5. Puccini: A sevillai borbély 6. Rossini: Aida 7. Verdi: Traviata 8. Verdi: II. Daljáték. Magyar: Kodály—Paulini—Harsányi: Háry János III. Balett b e m u t a t ó . 1. Delibes: Coppelia 2. Mozart: A szerelem diadala IV. O p e r e t t b e m u t a t ó . Magyar: Száz piros rózsa 1. Kovács K.—De Fries: 2. Lehár A mosoly országa 3. Lehár A víg özvegy 4. Stefánidesz—Géczy : Mátyás király szerelme .5. Szilágyi—Huszka: Erzsébet Idegen: Denevér 1. Strauss: V. M ű s o r d a r a b o k . 1. Szilágyi—Huszka: Gyergyói bál 2. Szilágyi—Eisemann: Tokaji aszú *) Megnyitó előadáson kerültek színre részletek a dalmű II.-III. felvonásából.

*

83

*

1941 — 1942

Ifjúsági e l ő a d á s o k . 1. Harsányi Kálmán : Ellák. XI. 22, XI. 29 2. Harsányi Zsolt: A zenélő óra. XII. 13, I. 10 3. Erkel Ferenc: Bánk bán. I. 17, I. 24 4. Forzano G.: Caesar. I. 31, II. 17 5. Lehár Ferenc: A mosoly országa. II. 21, 11.28. .. 6. Remsey György: György barát. III. 11, IV. 28. .. 7. Grillparzer: Medea. V. 2 8. Herczeg Ferenc: Bizánc. V. 13, V. 13 9. Puccini: Bohémélet. V. 23 ^ Összesen:

2. 2. 2. 2. 2. 2. 1. 2. 16.

Népművelési előadások. (Tizes Szervezet.) 1. Harsányi Kálmán: Ellák. XI. 30 2. Harsányi Zsolt: A zenélő óra. XII. 8, XII. 15. .. 3. Szilágyi—Huszka: Gyergyói bál. XII. 22 4. Verdi: Traviata. XII. 29 5. Szilágyi—Eisemann: Tokaji aszú. I. 5, I. 12. .. 6. Schweikart H.: Mindenki hazudik: I. 19 7. Erkel Ferenc: Bánk bán. I. 26, III. 17 8. Forzano G.: Caesar. II. 2, II. 9 9. Lehár Ferenc: A mosoly országa. II. 16, II. 23. .. 10. Németh László: Villámfénynél. III. 2, III. 9 11. Remsey György: György barát. III. 23, III. 30. .. 12. Bónyi Adorján: A milliómos. III. 13 13. Herczeg Ferenc : Bizánc. III. 20 14. Szilágyi— Huszka: Erzsébet. IV. 8, IV. 27 15. Nyirő József: Jézusfaragó ember. V. 4 16. Shakespeare W.: Minden jó, ha jó a vége. V. 11. 17. Puccini: Bohémélet. V. 18 18. Lehár Ferenc: A víg özvegy. VI. 8 19. Verdi: Aida. VI. 15 20. Kisbán Miklós: ÁNagyúr. VI. 22 ._.

1. 2. 1. 1. 2. 1. 2. 2. 2. 2. 2. 1. 1. 2. 1. 1. 1. 1. 1. 1_.

Összesen; 28. *

84

*

1941 — 1 942

Honvéd előadások. 1. Harsányi Kálmán: Ellák. XI. 27 2. Szilágyi—Huszka : Gyergyói bál. XII. 11 3. Harsányi Zsolt: A zenélő óra, I. 29 4. Szilágyi—Eisemann : Tokaji aszú. II. 12

1. 1. 1. _. L Összesen: 4.

A Kolozsvári Nemzeti Színház az 1941/42. színiévadban összesen 282 rendes (délelőtti, délutáni és esti) előadást tartott. A 282 előadás műfajok szerint a következőképpen oszlik meg: Próza: (20 bemutatott és felújított darab) 122 előadás. Opera: (10 bemutatott opera, 2 balett, 1 dalmű) 65 Operett: (9 bemutatott és felújított operett) 95 „ Összesen: 282

„

A 282 előadás közül 195 (69%) alkalommal magyar, 87 (31%) alkalommal idegen szerző darabja került előadásra. Műfajok szerint részletezve : a bemutatott és felújított 20 prózai darab közül 15 (75%) magyar, 5 (25%) idegen ; 10 opera közül 2 (20%) magyar. 8 (80%) idegen ; 2 balett közül 2 (100%) idegen; / magyar daljáték 1 (100%), 8 operett közül 7 (90%) magyar, 1 (10%) idegen szerző alkotása. Az 1941/42. színiévad 41 művének 282 előadása látogatóinak száma kereken 180 ezer. Egy előadásra tehát átlagosan 638 néző jút. Nem túlságosan nagy szám, de kolozsvári viszonylatban közművelődési szempontból örvendetes jelenség. A fent kimutatott előadásokon kívül a színház tartott egy délelőtti gyermekelőadást: (1942. VI. 21. Az a huncut kéményseprő) és két délelőtti operett-matiné előadást (1942. IV. 5, IV. 12.) a Segélyalap javára. Vendégelőadás az 1941/42. színiévadban kettő volt: 1941. XII. 4.-én a Berlini Opera Kamaratánccsoportjá vendégszerepelt. A *

85

*

1941 — 1942

színház a Hunyadi László c. opera II—III. felvonásából adott elő részleteket ezen az estén. 1941. XII. 14.-én délelőtt a Délibáb c. színházi hetilap tartott irodalmi-matinét a színházban. A Kolozsvári Nemzeti Színház az 1941/42. színiévadban a Színkörben a következő előadásokat tartotta: 1941. XII. 25.: Szigeti J.: A vén bakancsos és fia, a huszárXII. 26.: Szigeti J.: A vén bakancsos és fia, a huszárXII. 27.: Szilágyi—Huszka : Gyergyói bál. XII. 28.: Szilágyi—Huszka: Gyergyói bál. XII. 31.: Szilveszteri kabaré. (Két előadás.) Végeredményben a Kolozsvári Nemzeti Színház az 1941/42. színiévadban a rendkívüli és Színkör-i előadásaival együtt 292 előadást tartott.

V e n d é g s z e r e p l ő k a Kolozsvári Nemzeti Színházban. Peéry Piroska: Medea (Medea) 1942. III. 31, IV. 1, 2, 4. Pataky Kálmán, a m. kir. Operaház tiszteleti tagja: Bohémélet (Rodolphe) 1942. III. 13, A sevillai borbély (gr. Almaviva) 1942. V. 29. Osváth Júlia, a m. kir. Operaház tagja : Traviata (Violetta) 1942. III. 25. Bartos Irén, a m. kir Operaház c. magántáncosnője: Coppelia (Swanilda) 1942. IV. 10. Losonczy György, a m. kir. Operaház tagja : Tosca (Scarpia) 1942. IV. 21. Németh Mária, a m. kir. Operaház tiszteleti tagja: Aida (Aida) 1942. V. 19. Laczó István, a m. kir. Operaház tagja: Tosca (Cavaradossi) 1942. VI. 9. V. Kováts Ilona: A víg özvegy (Glavári Hanna). Állandó vendég. A szerző rendezésében került előadásra a Kolozsvári Művészeti Hetek megnyitó előadásaként 1942. V. 10.-én Kisbán Miklós : „A Nagyúr" című 3 felvonásos színműve. *

86

*

1 94 1 — 1942

Az 1941/42. színiévadban bemutatott darabok színlapja: 1941. NOVEMBER 9.-ÉN ESTE 7 ÓRAKOR

MEGNYITÓ

DÍSZELŐADÁS HIMNUSZ. Énekli a színház teljes személyzete. Vezényel: E n d r e B é l a ' Ünnepi beszéd. Elmondja: T á i a y F e r e n c igazgató. I

HAMLET Irta : S h a k e s p e a r e , fordította - . A r a n y János. Rendező : T á r a y F e r e n c . Játékmester: T o m p a M i k l ó s . Részlet a tragédiából, Hamlet Kamarás Gyula Claudius, Dánia királya .. .. Turgonyi Pál Gertrúd, dán királyné .. Poór Lili Polonius, főkamarás .. .. Csóka József Ophelia, Polonius leánya .. .. Havadi Nagy Ilona Laertes, Polonius fia Kenessey Ferenc Horatio . Szakács Miklós Rosenkrantz Gulácsy Albert Guildenstern Csengeri Aladár Osrick ifj. Szécsi Ferenc Színész király Dancsó György Színész királynő Kolár Mária Lucianus Körmendy Lajos Prológus Perényi János Sirásó Tompa Sándor Hirnök Flóra Jenő Pap Senkálszky Endre Fortinbras, norvég király .. .. Bodó György A díszleteket V a r g a M á t y á s , a jelmezeket D é r y E t a tervezte. Világítás : K o m á i János.

*

87

*

1941 — 1942 ELŐSZÓ. Irta: P. H o r v á t h D á n i e l . Elmondja: B o r o v s z k y O s z k á r

MÁTYÁS KIRÁLY vagy

A NÉP SZERETETE JÁMBOR FEJEDELMEK JUTALMA. Színjáték 2 felvonásban. Irta: S z e n t j ó b i S z a b ó L á s z l ó . Rendező : T á r a y F e r e n c . Játékmester : K e n e s s e y F e r e n c . Pogyebrád, cseh király Deésv Jenő Katalin, leánya Hangai Márta Csehország kancelláriusa Kenessey Ferenc Geréb Erzsébet, Hunyadi János özvegye .. Kaszab Anna Szilágyi Mihály, bátyja, machovai bán .. Tóth Elek Mátyás, Erzsébet fia ifj. Szécsi Ferenc Madróczy Pál, Mátyás fogoly társa .. .. Lantos Béla Gara, nádorispán .. .. Borovszky Oszkár Ujlaky, magyar főúr Senkálszky Endre Rozgonyi, magyar főúr Szentes Ferenc Vitéz, nagyváradi püspök Réthely Ödön Lengyel követ Ditrói P. Béla I. katona . Flóra Jenő II. katona Gulácsy Albert I polgár Perényi János II. polgár Körmendy Lajos Történik az 1458. esztendőben, az első felvonás Rákos mezején, a második Prágában, a királyi palotában.

HUNYADI LÁSZLÓ Nyitány és részletek a dalmű II. és III. felvonásából. Szövegét írta: Egressy Béni, zenéjét szerzette : Erkel Ferenc. Vezényel: V a s z y V i k t o r . Rendező : V i t é z T i b o r . V. László, magyar király dr. Sándor István Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye Lónyai Judit Hunyadi László Király Sándor Hunyadi Mátyás Hidy Franciska Gara, Magyarország nádora Szanati József Mária, leánya Páka Jolán .Idő: 1456. — Színhely : az I. kép Temesvárott, a II. és III. Budán. Karigazgató: F a r k a s F e r e n c . Táncmester: M o r a w s z k y R. „Palotást" és „Csárdást": Dani A., Pivarcs I., Dunky É , Szász A., Komáromy A., Szaboray Z., Cserminszky K., Domby I., a „Csárdás" szólóját: Létay Lotti, Rimóczy Viola, Keresztes Katalin és Tóth Baba táncolják.

*

88

*

1941 — 1942 1941. NOVEMBER 12-ÉN, SZERDÁN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 1. sz Bemutató helyárak.

ELLÁK Tragédia 5 felvonásban. Irta : H a r s á n y i K á l m á n . Rendező Táray Ferenc. Játékmester. K e n e s s e y Ferenc. Borovszky Oszkár Attlla Tóth Elek Ellák, Attila legidősebb fia Kamarás Gyula Dengics 1 Turgonyi Pál Írnák / Ellák testvéröccsei Szakács Miklós Csaba ) ifj- Szécsi Ferenc Réka, Ellák anyja Kaszab Anna Honoria \ A f t i ] f , , = Kolár Mária Eskara / A t t l l a t e l e s e g e i Kiss Ilona Altaroth, burgund király Kenessey Ferenc Hildegund, Altaroth huga Versényi Ida Ulána \ tt• . , „i„ • Hatházi Erzsébet Gislint / Hildegund hölgyei .. .. .. .. K őmives Ilona Az osztrogótok királya Várady Rudolf A herulok királya Dancsó György Onegesius, szertartásmester Deésy Jenő Edek, a testőrök parancsnoka Réthely Ödön Mikolt, Edek leánya, Réka udvarhölgye .. Ölvedi Zsóka Silló, tábormester Ellák seregében .. .. Szentes Ferenc Görcsön 1 Görbe János Üllüd > hadnagyok Ellák seregében Tompa Sándor Pakó I Senkálszky Endre Tarcal, zászlós lólő Lantos Béla Übul, lófő-kopjás közlegény Perényi János Tarhó lófő kopjás közlegény Bodó György Tiszt Ellák seregében Flóra Jenő Hírhozó tiszt Garamszeghy Károly Első ] Örvössy Géza Második > táltos Csengeri Lajos Harmadik ) Hompola Ákos e. n. Nyilas Keméndy József Udvari nép, őrök, kopjások, testőrök. — A vendég király kísérete. Attila vezérei, hűn harcosok. — Történik 453-ban. Díszlettervező : V a r g a

*

89

*

Mátyás.

1941 — 1942 1941 NOVEMBER 14.-ÉN, PÉNTEKEN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 2 sz Bemutató helyárak.

BÁNK BÁN

Dalmű 3 felvonásban. Zenéjét szerzette : E r k e l F e r e n c , zövegét írta : E g r e s s y B é n i Vezényel: V a s z y V i k t o r . Rendező V i t é z T i b o r . II. Endre, magyar király Horváth László Gertrúd, királyné Mészáros Erzsébet Ottó, Berthold meráni herceg fia, Gertrúd öccse Angyal Nagy Gyula Bánk bán, Magyarország nagyura Király Sándor Melinda, Bánk felesége Takáts Paula Petur bán Szabady István Biberach, kóbor lovag Fehérpataky Ervin Sólyom mester Kishonthy József Udvarmester Kozma Gyula Tiborc, paraszt Mélykúti Horváth J.

Magyar nemes urak és hölgyek, békétlenek, meráni udvaroncok és udvarhölgyek, katonák, zsoldosok, barátok. — Idő: 1213 végén. Karigazgató-j F a r k a s Ferenc. A táncokat betanította: M o r a w s z k y R. Az első felvonás „Csárdását" Dani Anna, Pivarcs Ica, Dunky Eva, Szász Anna, Komáromy Attila, Szaboray Zoltán, Cserminszky Kurt, Domby Imre. a „Csárdás" szólóját Létay Lotti, Rimóczy Viola, Keresztes Katalin és Tóth Baba táncolják. Diszlettervezö: Varga M á t y á s . Jelmeztervező: D é r y Eta.

BEMUTATÓ ELŐADÁS 1941. NOVEMBER 18.-ÁN, KEDDEN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet. 3 sz. Bemutató helyárak.

TRAVIATA

Dalmű 4 felvonásban. Zenéjét szerzette: G V e r d i . Szövegét if j. Dumas Sándor „A kaméliás hölgy" címii színműve után írta : P i a v e L á n y i Rendező: V i k t o rV i t é z T i b o r . Vezényel: E n F. d r M. e Fordította: Béla. Valery Violetta Páka Jolán Bervoix Flóra . Sándor Mária Annina Lőrincz Zsuzsa Germont György Mélykúti Horváth József Germont Alfréd dr. Sándor István Gaston Kishonthy József Bakó József Duphol báró .. Horváth László D'Obigny marqyis Szanati József Grenvil orvos .. Márki Alfréd Inas Szabó László Főkomornyik .. Olár János Szolga Hölgyek, urak. — Történik Párisban. A cigánytáncot Keresztes Katalin, a spanyoltáncot Létay Lotti és a tánckar adja elő.

Karigazgató: F a r k a s F e r e n c . A táncokat betanította: M o r a w s z k y Román Díszlettervező. V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező: D é r y Eta.

*

90

*

1941 — 1942 BEMUTATÓ ELŐADÁS 1941 NOVEMBER 21.-ÉN PÉNTEKEN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 4 sz Bemutató helyárak.

MÁTYÁS KIRÁLY SZERELME Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerzette : Stefánidesz Károly. Szövegét írta : G é c z y I s t v á n . Vezényel: S t e f á n i d e s z K á r o l y . Rendező ; D e é s y Jenő. Gyu,a Mátyás .. .. '.. ' Ditrói P. Bela Vitéz János, esztergomi érsek .. Senkálszky Endre Csupor Miklós, erdélyi vajda ' .. Körmendy Lajos Báthori István Perényi János Kinizsi Pál Bodó György Rovarella, pápai követ Dancsó György Sternberg Zdenko, kormányzó Márki Alfréd Vidra, bohóc '. /Andrási Márton ICsengeri Aladar Krebs Márton, boroszlói polgármester .. .. Fehérpataky Ervin Anna, felesége Hegyi Lili Borbála, leánya Szende Bessy Kathrina, Borbála frája {S^Margit Poltz Kristóf, nemes lovag Horváth József Tóbiás, szolgája Tompa Sándor Komorovszky, cseh vérteskapitány .. .. Borovszky Oszkár Hadnagy Sebestyén Kálmán Dubniszky János, kincstáros Kishonthy József Glavina Pál, dékány Szentes Ferenc Lengyel kém Váradi Rudolf Lőrinc, diák Flóra Jenő Veronika, markotányosnő Bázsa Éva Muskétás hadnagy Gulácsy Albert Muskétás őrmester Kozma Gyula Magyar herold Garamszeghy K.-né Boroszlói herold Vándor Magda Apród Bereczky Magda Cseh vitéz .. Kiss Béla • I.1 . .. Garamszeghy Károly II.} polgár Bakó József III.' Mészáros Sándor Magyar és cseh vitézek, muskétások, polgárok, polgárnők, patríciusok, patriciusnők> apródok. — Idő: 14P8. pünkösdjén. Történik: Boroszlóban és környékén. A darabban előforduló táncokat betanította : M o r a w s z k y Román. Előadják: Dunky E., Pálma M., Pálma I.. Szász A., Csonka A., Borbély L., Jagamos R., Borza ]., Schuller I., Visky I., Urmö. sy J., Cserminszky Kurt, Komáromy A., Szaboray Z., Domby I. A szólótáncot Rimóczy Viola adja elő. A bemutató előadás után a darabot S t e f á n i d e s z J ó z s e f vezényli. Díszlettervező : Varga M á t y á s . Jelmeztervező : D é r y Eta-

*

91

*

1 94 1 — 1942 NOVEMBER 29.-ÉN, SZOMBATON ESTE FÉL 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 5. sz. Bemutató helyárak

A ZENELO ORA Vígjáték 3 felvonásban. Irta : H a r s á n y i Z s o l t . Rendező : K e n e s s ey F e r e n c . Özvegy Tahy üáspárné Kaszab Anna Mária, nagyobbik lánya Tahy Anna Mária Márta, kisebbik lánya Hangay Mária Bajmóczy Pál, földbirtokos Sághy István id. Bocsánczy András, orvosprofesszor .. Csóka József ifj. Bocsánczy András, orvos Turgonyi Pál Pataky Géza".. Szakács Miklós Kopácsy Zoltán, császári kapitány .. .. Borovszky. Oszkár Borbás Vince, cisztercita tanár Réthely Ödön Kampós, korcsmáros Tompa Sándor Nabrisek, rendőrkém Fülöp Sándor Csepec, fűszeres Görbe János Binderné, Tahyék szakácsnője Czopán Flóri Miska, mindenes-gyerek, Binderné fia .. Perényi János Borcsa, kaszirosnő Kolár Mária Vakarcs, pikoló .. .. .. Püspöki Rudolf Gedeon János, cserepező mester Dancsó György Gedeonné Hegyi Lili Bandavezér Deésy Jenő Hivogatólegény .. .. Senkálszky Endre I vőfély Komáromy Attila II. vőfély Domby Imre Zsandárőrmester Szentes Ferenc Kati, belső-cseléd Bartha Mária Kalas, botos-ispán Garamszeghy Károly Zsandárok, cselédek, aratók. Történik 1858-ban, az első felvonás Tahyné városi házában, a második Tahyné tanyájának udvarán, a harmadik Kampós kávéházában. Díszlettervező: V a r g a

Mátyás.

V

*

92

*

1 94 1 — 1942 1941. DECEMBER 12 -ÉN, PÉNTEKEN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 6. szám. Bemutató helyárak.

A MOSOLY ORSZÁGA

Regényes operett 3 íelvonásban. L e o n V i k t o r szövegkönyve nyomán irta : H e r z e r L a j o s és L ö h n e r F r i g y e s . Fordította: H a r s á n y i Z s o l t . Zenéjét szerzette : L e h á r F e r e n c . Vezényel: E n d r e B é l a . Rendező: F ü l ö p Sándor. Lichtenfels gróf, táborszernagy Réthely Ödön Liza, leánya •• •• Szende Bessy Pottenstein Hatfaludy Ferenc gróf, huszárfőhadnagy Csengeri Aladár Hardeggné, nagynénje Czopán Flóri Tábornok Körmendy Lajos Tóni ) Tihanyi Magda Vali / .. , . . . . .. Lehmann Lotti Fini \ f l a t a l l e a l , y ° k T. Bartha Mariska Franci/ G. Bagossy Mária Öreg inas Kozma Gyula Szu-Csong herceg .. Angyal Nagy Gyula Mi, a nővére Jaczkó Cia Csang, nagybátyja Csóka József Fu-Li, követségi titkár FJóra Jenő Főeunuch Tompa Sándor Kinai tiszt Sebestyén Kálmán Tisztek, társaságbeli hölgyek és urak, mandarinok, főpapok, szolgaszemélyzet. Az első felvonás Lichtenfels gróf bécsi palotájában, a második felvonás Pekingben Szu-Csong hercegnél, a harmadik felvonás a herceg palotájának női lakosztályában. A második felvonásban előforduló táncokat előadják: Keresztes Katalin, Lehmann Lotti, Rimóczy Viola, Tóth Baba, Pleth Lenke, Sebestyén Olga, Hollandus Magda, Komáromy Attila, Cserminszky Kurt, Szaboray Zoltán, Dombi Imre és a teljes tánckar. Karigazgató : F a r k a s F e r e n c . A táncokat betanította : M o r a w s z k y R o m á n Díszlettervező : V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező : D é r y Eta-

*

93

*

194 1 — 1942 1941. DECEMBER 19.-ÉN, PÉNTEKEN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 7. szám, Bemutató helyárak.

AIDA Dalmű 4 felvonásban. Szövegét irta : Q h i s l a n z o n i . Fordította: Z o l t á n V i l m o s Zenéjéi szerzette : G. V e r d i . Vezényel: V a s z y V i k t o r . Rendező: V i t é z T i b o r . A király Fehérpataky Ervin Amneris, leánya .. .. Mészáros Erzsébet Aida Lónyai Judit Radames Király Sándor Ramfis, főpap Szanatí József Amonasro Szabady István Főpapnő Lőrincz Zsuzsa Hírhozó Horinkay György A táncokat előadja: Rimóczy Viola, Lehmann Lotti, Tóth Jolán és a tánckar. Karigazgató : F a r k a s F e r e n c . A táncokat betanította : M o r a w s z k y R Díszlettervező : V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező: D é ry Eta.

1941. DECEMBER 27.-ÉN, SZOMBATON ESTE FÉL 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 8. szám. Bemutató helyárak.

MINDENKI HAZUDIK Vígjáték 3 felvonásban. Irta : Hans S c h w e i k a r t . Fordította . B ó k a y János. Rendező: S z a b a d o s Á r p á d Kamarás Gyula Dör Ferenc Gitta, felesége .. Szende Mária Lindt Erzsébet .. Fülöp Kató Joan Schröder Bancroft Sashegyi Erzsébet Űr. Algys Csóka József Müller kisasszony .. Rajnay Elly Betty Finna Márta Pál Senkálszky Endre Dr. Spitzkötter .. Deésy Jenő Tivadar Perényi János Házmesterné .. Czopán Flóri Pincér Flóra Jenő Egy úr Orbán Sándor Első szobalány Tisztavári Mária Második szobalány .. Jagamos Rózsi Történik: ma, Berlinben Díszlettervező : Varga A l á t y á s . Jelmeztervező : D é r y Eta. A női főszereplők ruhái Tamásiné Hollitzer Erzsébet divatszalonjában készültek.

94

1 941 — 1 942 1941. DECEMBER 31.-ÉN, SZERDÁN ESTE 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 9 szám. Bemutató helyárak.

DENEVÉR

Vígopera 3 felvonásban. Szövegét írták: H a f f n e r és G a n é e . Zenéjét szerzette: S t r auss J á n o s Vezényel : V a s z y V i k t o r . Rendező : F ü l ö p S á n d o r . Eisenstein, gazdag kereskedő .. Angyal Nagy Gyula Rozalinda, felesége Takáts Paula Dr. Sándor István Alfréd, tenorista Borovszky Oszkár Frank, fogházigazgató .. Sándor Mária Orlowszky, lengyel herceg Ditrói P. Béla Falke, ügyvéd Csóka József Blind, jegyző Adél, Rozalinda szobalánya .. Páka Jolán Balogh Margit Ida Tompa Sándor Frosch, börtönőr Földes István Iván .. Garamszeghy Károly Egy kanadai vendég Bán Elemér Sallak Pál ^ inas •• •• •• Bakó József III.\ l n a s Drégely Jenő IV./ Történik : I. felvonás Eisenstein lakásán, II. felvonás Orlowszky herceg palotájában, III. felvonás a fogházigazgató irodájában. A II. felvonás balettjét táncolják: Tóth Baba, Keresztes Katalin, Cserminszki Kurt, Komáromy Attila és a tánckar. 1941. JANUÁR 7.-ÉN, SZERDÁN ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 10. sz. Bemutató helyárak.

CAESAR

Dráma 3 felvonásban, 10 képben. Irta: Q. F o r z a n o . Fordította: R é v a y J. T Á R A Y F E R E N C felléptével CAESAR Táray Ferenc I felvonás (Kr. e. 49.) 1. kép.

Tanár Tusculinus Caelius Minucius Lucius Axius

Deésy Jenő Perényi János Komáromy Attila Gulácsy Albert Dombi Imre Szaboray Zoltán

*

95

*

1 94 1 — 1942 Flavius Egy fiu Caninius Metellus Lentulus

Bán Elemér Borbély László Szécsi Ferenc Görbe János Turgonyi Pál 2. kép.

Cato Tóth Elek Brutus Szakács Miklós Servilia, Brutus anyja .. Kaszab Anna Pompeius Borovszky Oszkár Cornelia, Pompeius felesége Versényi Ida Calpurnia. Caesar felesége Kolár Mária Antonius, nép tribun.. .. Kamarás Gyula Cicero Szabados Árpád Pulcher Csóka József Caninius Szécsi Ferenc Lentulus .. .. .. Turgonyi Pál Caelius néptribun .. .. Kenessey Ferenc Curius néptribun .. .. Kenyeres Zoltán Hirrus Körmendy Lajos Livinius Platz János Szenátor Kiss Béla Rabszolga Kozma Gyula 3. kép.

Antonius Metellus Cassius Curius Rabirius, centurio .. Gabrius, centurio .. Cotylus, gladiátor .. Öreg színész Publius Britanniai barbár .. Maenius I r a v p n n a i Caius /ravennal Fuvoláslány

Kamarás Gyula Görbe János Kenessey Ferenc Kenyeres Zoltán .. Kubányi György Lantos Béla .. Földes István Márki Alfréd Csengeri Aladár .. Senkálszky Endre Szentes Ferenc lirak u r a k Örvössy Géza Finna Márta

II. felvonás (Kr. e. 48.) 1. kép.

Brutus Antonius Gabrius I-ső irnok II-ik irnok Centurio Katona

Szakács Miklós Kamarás Gyula Lantos Béla Sághy István Dancsó György Garamszeghy Károly Kenyeres Zoltán

*

96

*

1941 — 1942 2. kép.

Egyiptom királya Pothinus eunuch Theodotos Főbalzsamozó Achillas

.. ..

.. ..

Andrási Márton Tompa Sándor Deésy Jenő Kozma Gyula Senkálszky Endre

3. kép.

Theodotos

Deésy Jenő 4. kép.

Kleopatra Sosigenes, csillagász Pothinus Főméltóság Apollodorus Gabrius Rabirius Valerius l-l % l törzstiszt •M 4/ Centurio III.

..

Kormos Márta Fülöp Sándor Tompa Sándor Váradi Rudolf Földes István Lantos Béla Kubányi "György D. Puskás Béla Gulácsy Albert Kenyeres Zoltán Perenyi János Flóra Jenő Garamszeghv Károly

felvonás

ÍKr. e. 44.)

1. kép.

Brutus Cassius Cicero Metellus Rabirius Gabrius Varró Casca •Jós Egy öreg 2.) légionárius 3 Fiatal légionárius l.-> 2 > szenátor 3.

..

..

*

Szakács Miklós Kenessey Ferenc Szabados Árpád Görbe János Kubányi György Lantos Béla Réthely Ödön .. Szécsi Ferenc Várady Rudolf Dancsó György Perényi János Szentes Ferenc Szaboray Zoltán .. Flóra Jenő Kenyeres Zoltán Senkálszky Endre Garamszeghy Károly

97

*

a

194 1 —19 42 2. kép.

Brutus Servilia Portia Cassius Szolga

Szakács Miklós Kaszab Anna Kiss Ilona Kenessey Ferenc Kozma Gyula 3 kép.

Metellus Görbe János Gabrius Lantos Béla Veterán Dancsó György Rendező : T á r a y F e r e n c . Játékmester: K e n e s s e y F e r e n c . Díszlettervező: V a r g a M á t y á s .

1941. JANUÁR 16.-ÁN, PÉNTEK ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 11. szám. Bemutató helyárak.

TOSCA

Melodráma 3 felvonásban. S a r d o u V i c t o r drámája nyomán irták : l l l i c a L. é s G i a c o s a G. Fordította > V á r a d y S á n d o r . Zenéjét szerzette : P u c c i n i G. Vezényel: E n d r e B é l a . Rendező: B r e t á n M i k l ó s . Tosca Flória, hírneves énekesnő Zsögön Lenke Cavaradossi Mario, festő Király Sándor Báró Scarpia, rendőrfőnök Magyar László Angelotti Caesare Szanati József A sekrestyés Mélykúti Horváth J Spoletta, rendőrügynök ... Kishonthy József Sciarrone, rendőr Olár János Börtönőr Szabó László Pásztorfiu Lőrincz Zsuzsa Bíboros. Államügyész. Roberti. Igazságügyi biztos írnok. Tiszt. Altiszt. Rendőrök. Katonák. Úrak. Úrhölgyek. Nép. Történik Rómában, 1800-ban. Díszlettervező : V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező : D é r y Eta.

*

98

*

1 94 1 — 1 942 1942. JANUÁR 21 -ÉN, SZERDÁN ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 12. szám Bsmutató helyárak.

VILLÁMFÉNYNÉL Színjáték 4 felvonásban. Irta: N é m e t h L á s z l ó . Rendező: T o m p a M i k l ó s . Díszlettervező:' V a r g a M á t y á s . Dr. Nagy Imre, a dádi körorvos Szakács Miklós Anna, a felesége .. Szende Mária Bakos Béla, főjegyző Kubányi György Margit, a felesége Kőszegi Margit Sata, a leányuk Fülöp Kató Árpád ifj. Szécsi Ferenc Virrasztó Czopán Flóri Történik napjainkban nyáron, Dád községben. A női szereplök ruhái Tamásiné Hollitzer Erzsébet divatszalonjában készültek. 1942. JANUÁR 30-ÁN, PÉNTEK ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 13. szám B 'mutató helyárak

BOHÉMÉLET Dalmű 4 képben. G i a c o sa és 111 i c a. Fordította : R a d ó A. Zenéjét szerzette : P u c c i n i G. Vezényel : V a s z y V i k t o r . Rendező : V i t é z T i b o r . Rodolphe, költő Angyal Nagy Gyula Schaunard, zenész Magyar László Marcel, festő Mélykúti Horváth J. Colline, filozófus Fehérpataky Ervin Musette Páka Jolán Mimi Hidy Franciska Alcindor Szanati József Benőit, háztulajdonos Kishonthy József Parpignol Márki Alfréd Fináncőrmester Földes István Finánc Drégely Jenő Gyümölcsárus Sipos László Boltosok és boltosnők. Katonák. Fiuk. Lányok, stb. Történik 1830 körül Parisban. Karigazgató : F a r k a s F e r e n c . Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező : D é r y Eta. Szövegét irta

*

99

*

1 941 — 1 942 1942. FEBRUÁR 4 -ÉN, SZERDÁN ESTE 8 ÓRAKOR (Az idei budapesti sziniévad legnagyobb vigjátéksikere.) Bemutató bérlet 14. szám. Bemutató helyárak-

A MILLIOMOS

Vígjáték 3 felvonásban Irta : B ó n y i A d o r j á n . Rendező: K e n e s s e y F e r e n c . Díszlettervező. V a r g a M.. Fugger Tompa Sándor Piri Tahy Anna Mária Béla Szécsi Ferenc Inas Görbe János Kamilla Garami Jolán Ügyvéd Kubányi György Újságíró Gulácsi Albert • Polgármester .: .. .. Réthely Ödön Közjegyző .. .. .. Dancsó György Vandrákné Hegyi Lili Törvényszéki altiszt .. Szentes Ferenc Áktatáskás ur Flóra Jenő Történik napjainkban. Az első felvonás Fugger palotájában, a második Fugger villájában, a harmadik felvonás első képe a törvényszék folyosóján, a második kép ismét Fugger villájában.

1942. FEBRUÁR 12 -ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 15. szám. Bemutató helyárak. Zenés vígjáték, újdonság először.

VIDÁM SZÜRET Vígjáték 3 felvonásban. L o p e d e V e g a nyomán írták . A s z t a l o s M i k l ó s és L i s z t N á n d o r . Kísérőzenéjét szerzette: Lau r i s i n M i k l ó s . Rendező: S z a b a d o s Á r p á d . Vezényel: S z i t a O s z k á r . Kubányi György A király Krémer Manci Borbála, a felesége . Borovszky Oszkár Pilisi Péter, köznemes Bodó György László, fia Tahy Anna Mária Erzsébet, leánya Hangay Márta Katalin, fogadott leánya Sághy István Miklós, udvarmester .. Perényi János János, fővadászmester Csóka József Denevér \ Tompa Sándor Mihaszna' Pilisi jobbágyai Réthely Ödön Tudákos / Udvaroncok, nemes urak, vadászok, jobbágyok, nép. Történik a XV. század elején. Díszlettervező : Varga á t y á s.

* 100

1941 — 1942 1942. FEBRUÁR 20.-ÁN, PÉNTEKEN ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 16. szám. Bemutató helyárak.

SZÖKTETÉS A SZERÁLYBÓL Énekes játék 3 felvonásban, 4 képben. Szövegét Bretzner K. F. után szabadon átdolgozta: ifj. Stephanil. Zenéjét szerzette: M o z a r t W. A. Vezényel: Endre Béla. Rendező : B r e t á n M i k l ó s . Szelim basa Magyar László Constanza Páka Jolán Bionde, Constanza komornája.. Végh Kató Belmonte dr. Sándor István Pedrillo .. Kishonthy József Osmih Szanati József Történik a basa falusi jószágán. Karigazgató: F a r k a s Ferenc. Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező : D é r y Eta.

1942 FEBRUÁR 25 -ÉN, SZERDÁN ESTE 8 ÓRAKOR Bemutatá bérlet 17. szám. Bemutató helyárak.

ERZSÉBET Daljáték 3 felvonásban, 5 képben. Irta S z i 1 á g y i L á s z 1 ó Zenéjét szerzette : H u s z k a J e n ő Rendező:Deésy Jenő. Vezényel: S t e f á n i d e s z J ó z s e f . Erzsébet • • • Sivó Mária Gróf Andrássy Gyula Kamarás Gyula Latkóczy Ida.. Krémer Manci Neszmélyi Kálmán Ditrói P. Béla Waldeck grófnő Hegyi Lily Stefi, a leánya Jaczkó Cia Flórián Andrási Márton Báró Axaméthy Sághy István _ Öreg Neszmélyi • • • • • • Réthely Ödön Öreg Neszmélyiné Benes Ilona Königstahl grófnő Czopán Flóri wniy } u l á n u s t i s z t e k .... ™-sfAölbert Lujza | udvarhölgyek .. Binder, tanácsos Rendőrtiszt Kitzelmayer, járásbiztos .. ..

*

101 *

g ^ á n a Senkálszky Endre Csengeri Lajos Örvössy Géza

1941 — 1942 Áron, öreg kasznár Szilva Jóska Bonyhádi Táblabíró I. detektív II. detektív Főlakáj Csendőrhadnagy János Svalizsér Teca, szolgáló ..

..

Csóka József Szentes Ferenc Rupprecht Ferenc Dancsó György Borbély Ferenc Sebestyén Kálmán Kozma Gyula Márki Alfréd Bodó György Kiss Béla .. Bereczky Magda

Történik: Első felvonás I. kép: A Neszmélvi kúrián, Kalotaszeg vidékén, 1865-ben. II. kép: Waldeck grófnő luxemburgi kastélyának parkjában. Második felvonás I. kép: A bécsi Burgban, 1866-ban. II. kép: A régi „Pesti Vigadóban". Harmadik felvonás: A Neszmélyi kúrián. 1867 augusztusában Karigazgató : F a r k a s Ferenc. A táncokat betanitotta: M o r aw szk y Román. Szólótáncosnő : Ri m óc zy V i o l a . Díszlettervező : V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező: D é ry Eta.

1942, FEBRUÁR 28.-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 18. szám. Bemutató helyárak.

' Eredeti bemutató! T á r a y F e r e n c fellépésével

GYÖRGY BARÁT Történelmi tragédia 5 felvonásban. János, Magyarország királya .. György barát .. .. . . . . Petrovits Verbőczy Török Bálint .. Eszéky püspök Perusíth Gáspár Bebek Ráskay Kornis Bethlen Kendy Ferenc Varkócs Tamás Serédy Bornemissza püspök Batthyányi Orbán Drágffy Castaldo, királyi fővezér .. .. Pallavicini Sforza, alvezér .. Torpay György, a bíboros apródja Vas Ferenc, a bíboros apródja..

Irta: R e m s e y G y ö r g y . Tóth Elek Táray Ferenc Borovszky Oszkár Szabados Árpád Várady Rudolf Csengery Lajos Deésy Jenő Sághy István Tompa Sándor Lantos Béla Bodó György D. Puskás Béla Réthely Ödön Fülöp Sándor Szakács Miklós Kubányi György Körmendy Lajos Kamarás Gyula Turgonyi Pál Perényi János Szécsi Ferenc

* 102 *

194 1 — 1942 Simon testvér Dancsó György Ferrari, a biboros titkára.. .. Senkálszky Endre Pesthy, titkár Kenessey Ferenc A székelyek követe Görbe János Mártonffy Gulácsy Albert Orgyilkos Kiss Béla Sámuel zsidó Csóka József Castaldo követe .. Csengeri Aladár Avila .. Flóra Jenő Scaramouz Komáromy Attila Izabella királynő Sivó Mária Királyfi .. .. Püspöky Rudolf Serédy Katalin ^ Bencze Magda, növ. Bebek Mária > udvarhölgyek N. Nagy Éva, növ. Drágffy Erzsébet' Kiss Ilona • I. Fraj Czéh Margit, növ. II. Fraj Dukkony Margit, növ. I. Dajka Kömives Ilona II. Dajka .. Hatházi Erzsébet Kobzos Salla'í Pál I. Orvos Örvössy Géza II. Orvos Márki Alfréd Fegyveres testőrző Földes István Fegyveres testőrző Kenyeres Zoltán Török követ Kozma Gyula Idős hadnagy Szentes Ferenc Fiatal hadnagy Garamszeghy Károly Kém Sebestyén Kálmán Futár Domby Imre Spanyol fegyveres Platz János Csatlós Bányai Zoltán Történik Erdélyben, a mohácsi vész után. Az I. felvonás 1540-ben, a szászsebesi királyi szálláson. A II. felvonás: Gyaluváron, Izabella várában, Buda eleste után 5 évvel. A III. felvonás : György barát vezéri sátrában, Cyulafehérvár ostrománál. A IV. felvonás: Castaldo királyi fővezér sátrában. Lippa ostromakor. Az V. felvonás: Alvincen, György barát várdájában, 1550-ben. Rendező: Táray Ferenc. Játékmester: Kömives Nagy Lajos. A díszleteket és jelmezeket tervezte : R e m s e y G y ö r g y .

*

103 *

1941 —194 2 1942. MÁRCIUS 14.-ÉN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 19. szám. Bemutató helyárak.

ÉNEKES MADÁR

Székely népi játék. Irta: T a m á s i Á r o n Rendező: T o m p a M i k l ó s . Díszlettervező: V á s á r h e l y i Z. E. A zenét szerzette és vezényel: E n d r e B é l a . Gondos Eszter, vénleány Sallay Kornélia Gondos Regina, vénleány Kolár Mária Gondos Magdolna, fiatal leány Olvedy Zsóka Bakk Lukács, vénlegény, az Eszter vőlegénye Görbe János Préda Máté, vénlegény, a Regina vőlegénye Csóka József Kömény Móka, fiatal legény ifj. Szécsi Ferenc Kömény Ignácné, a Móka anyja Garami Jolán Katolikus pap Réthely Ödön Boszorkány . Hegyi Lili I. vénasszony Czopán Flóri II. vénasszony Benes Ilona III. vénasszony Hatházi Erzsébet Dobos ember Szentes Ferenc Történik akármelyik székely faluban, akármikor.

1942. MÁRCIUS 20.-ÁN, PÉNTEKEN ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 20. szám. Bemutató helyárak.

PILLANGÓKISASSZONY

Dalmű 3 felvonásban. Szövegét irták: G i a c o s a és l l l i c a . Fordította : V á r a d y Sándor. Zenéjét szerzette : P u c c i n i G. Vezényel: V a s z y V i k t o r . Rendező : V i t é z T i b o r . Madam Butterffly (Cso-cso-szan).. .. Hidy Franciska Susuki, Cso-cso-szan szolgája .. .. Ferencz Anikó Kate Pinkerton Lőrincz Zsuzsa F. B. Pinkerton, tengerésztiszt .. .. Angyal Nagy Gyula Sharpless, konzul Mélykúti Horváth J. Goro Kishonthy József Yamadori herceg Horinkay György Bonzo, Cso-cso-szan nagybátyja .. Fehérpatak v Ervin Császári biztos Bakó József Jegyző Márki Alfréd Cso-cso-szan anyja Hartmann Margit Cso-cso-szan nővérS .. .. .. Ria Mária Tiszt Siposs László Cso-cso-szan barátai, barátnői. Szolgák. Történik Nagasakiban. Karigazgató: F a r k a s F e r e n c . Díszlettervező: V a r g a Mátyás. Jelmeztervező: Déry Eta.

*

104 *

1 94 1 — 1942 1042 MÁRCIUS 27.-ÉN, PÉNTEKEN ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 21. szám. Bemutató helyárak. V. K o v á t s I l o n k a v e n d é g f a l l é p é s é v e l

A VIG ÖZVEGY L e h á r F e r e n c nagy operettje 3 felvonásban. Vezényel. V a s z y V i k t o r . Rendező : D e é s y Jenő. Zéta Mirkó báró, Montenegró párisi Csóka József nagykövete .. ' Szende Bessy Valencienne, a felesége Danilovics Daniló gróf, követs, titkár Angyal Nagy Gyula V. K o v á t s I l o n k a Glavári Hanna Kishonthy József Camille de Rosillon Sághy István Vicomte de Cascada Ditrói P. Béla Raoul de St. Brioche Körmendy Lajos Bogdanovics, konzul Bencze Magda növ. Sylvaine, a felesége Réthely Ödön Kromov, követségi tanácsos Czéh Margit növ. Olga, a felesége Szentes Ferenc Prisics őrnagy, katonai attasé Czopán Flóri Prascovia, a felesége Tompa Sándor Nyegus, írnok j Deésy Jenő Lehmann Lőtte Loló Keresztes Katalin Dodó Turai Margit Jou-jou Rimóczy Viola Clo-clo \ t á n r o s n « k Tóth Jolán Margót / t a n c o s n o K Borbély Lilly Frou-frou Kozma Gyula Inas Kiss Béla Pincér Bakó József Egy úr Társaságbeli hölgyek és urak. .Történik Párisban. Az I. felvonás a montenegrói követség palotájában, a II. és III. felvonás egy nappal később Glavári Hanna palotájában.

A III.

felvonás

.Maxim"

mulatójának

műsora:

1. Kánkán. Szende Bessy, Lehmann L., Keresztes K., Rimóczy V., Tóth J., Turai M., Borbély L. 2. Kicsikém ne tétovázz! (Frasquitából) énekli,: Kishonthy József.' 3. Apacstánc. (A,3 grácia-ból) táncolják: Bázsa Éva, Csengeri Aladár. 4. Éva keringő. Énekli: Végh Kató. 5. Nagy balett. (Lehár zenéje). Táncolják: Lehmann L., Keresztes K., Rimóczy V.. Tóth J., Komáromi A., Szaborai Z., Dombi I. és a tánckar. Karigazgató: Farkas Ferenc. A táncokat betanította: M o r a w s z k y Román. Díszlettervező: Varga M á t y á s . Jelmeztervező: D é r y Eta. A női főszereplők ruhái T. Hollitzer Erzsébet divatszalonjában készültek.

* 105 *

194 1 —

42

1942 MÁRCIUS 31 -ÉN, KEDDEN ESTE 8 ORAKOR Bemutató bérlet 22. szám. Bemutató helyárak. Peéry Piroska vendégfellépésével

MEDEA

Szomorújáték 5 felvonásban Irta : G r i l l p a r z e r . Fordította : A m b r u s Z. V e r e s s S á n d o r kísérőzenéjével. Rendező: K ő m i v e s N a g y L a j o s . Vezényel: E n d r e BélaMedea Peéry Piroska Jázon Kamarás Gyula Gora, Medea dajkája Poór Lili Kreon, Korinthosz királya .. Borovszky Oszkár Kreuza, leánya Havady Nagy Ilona Az amfiktionok követe .. .. Senkáiszky Endre Földmives Dancsó György Medea gyermekei .... { K ^ r ^ Szolgáló Kőmives Ilo"a Rabszolga Forrai Ferenc növ. Díszlettervező ; V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező : D é r y Eta 1942. ÁPRILIS 10-ÉN PÉNTEKEN ESTE 8 ORAKOR Bemutató bérlet 23 szám Bemutató helyárak.

A SZERELEM DIADALA

1. Táncjáték Mozart zenéjére, szövegét irta : V i t é z T i b o r . Koreográfiáját készítette, rendezte és betanította : M o r a w s z k y R Vezényel : E n d r e B é l a Az apa Morawszky Román Az anya Tóth Ilonka Első leány Keresztes Katalin Második leány Rimóczy Viola A herceg Komáromy Attila A bankár Cserminszky Kurt Kövér anya Pálmai Ica A lánya Tóth Jolán Dani Anna Sovány anya .. Lehmann Lőtte A lánya Domby Imre Első gavallér .. Szaboray Zoltán Második gavallér Pleth Lenke Ámor Urak, hölgyek, szolgák.

*

106 *

1941 — 1942

DjAMILEH

2 Romantikus opera 1 felvonásban. Zenéjét szerezte : B i z e t Szövegét irta: L. G a l l e t , Fordította : V i t é z T i b o r . Vezényel: V a s z y V i k t o r . Rendező: B r e t á n M i k l ó s . Harum, gazdag ifjú.. .. Dr. Sándor István Splendianó Kishonthy József Djamileh rabszolganő .. Hidy Franciska Rabszolgakereskedő .. Garamszeghy Károly Egy almée Lehmann Lőtte Barátok, szolgák. Történik Kairóban, a Harum palotájában. Karigazgató : F a r k a s F e r e n c . A táncokat betanította: M o r a w s z k y Román. B a r t o s Irén, a m. kir. Operaház magántáncosnőjének fellépésével.

3 COPPELÍA

Balett két képben. I r t a : N u i t t e r Ch. és S a i n t L e o n . Zenéjét szerezte : D e 1 i b e s L. Koreográfiáját készítette, rendezte és betanította : M o r a w s z k y Román. Vezényel: E n d r e B é l a Swanilda B a r t o s Irén Ferenc, vőlegénye .. .. Komáromy Attila Coppelius Morawszky Román Coppelia Schuller Ibolya Polgármester Körmendy Lajos ( Tóth Jolán ... ) Keresztes Katalin R B a r d t n o k 1 Rimóczy Viola l. Lehmann Lőtte Parasztok," parasztasszonyok, gyermekek, automaták. Nép. Táncok az I képben: Bartos Irén. Mazur : Szász Anna, Pálmai Ica, Pálmai Margit, Csonka Álma, Dunky Éva, Dani Anna, Komáromy Attila, Oerminszky Kurt, Szaboray Zoltán, Dombi Imre. Ballada : Bartos Irén, Komáromy Attila, Tóth Jolán, Keresztes atalin, Rimóczy Viola, Lehmann Lőtte, Csertninszky Kurt, Dombi Imre, Szaboray Zoltán, Dani Anna Táncváltozatok szláv népzenére Bartos Irén, Lehmann Lőtte, Rimóczy Viola, Keresztes Katalin, Tóth,Jolán, Pleth Lenke és a tánckar. Mauyar tánc a II. képben : Dunky Éva, Borbély Lili, Pálmai Ica, Cserminszky Kurt, Szaboray Zoltán, Dombi Imre. Automata tánc: Bartos Irén, Morawszky Román és a tánckar. Bolero: Bartos Irén Finálé Előadja az egész táncszemélyzet. Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező : D é r y Eta.

107 *

1941 — 1942 1942. ÁPRILIS 16.-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 24. szám. Bemutató helyárak. Táray Ferenc fellépésével

BIZÁNC Színmű 3 felvonásban. Irta : H e r c z e g F e r e n c . Konstantin császár Táray Ferenc Iréné császárné Versényi Ida Demeter nagyherceg Lantos Béla Tamás nagyherceg Perényi János Olga nagyhercegnő Kormos Mária A Pátriárka Senkálszky Endre Notarasz Lukács, fővezér-cézár Kubányi György Spiridion, udvari kamarás .. .. .. .. Csóka József Leonidász, Spárta címzetes ura Bodó György Laszkarisz, tengernagy Szécsi Ferenc Lisiánder, udv. költő Gulácsy Albert Krátesz, udvari bölcs Réthely Ödön Zenobia, palotahölgy Poór Lili Giustiniani Giovanni, genovai zsoldoskapitány Szakács Miklós Herma / Tahy Anna Mária H e r n l a \ Finna Márta Ahmed khán \ ... . , Turgonyi Pál kfi Lala Kalil JtoroK KoveteK Tóth Elek Anna \ „^„„„usi™ „i Gellért Ibolya Zoe / ^varhölgyek Kiss Ilona Matteo } Szentes Ferenc Folko ? genovai zsoldosok Flóra Jenő Nerio I Körmendy Lajos Dukasz, népszónok Kenessey Ferenc Korax, népies iró Dancsó György Murzafosz Deésy Jenő Egy asszony Hatházi Erzsébet Suhanc Dombi Imre Nagyhercegi gyermekek, udvari urak és hölgyek, papok, genovai zsoldosok, palotaőrök, rableányok, apródok, a bizánci népből való férfiak és nők, török hóhérok. Történik Bizáncban, a császári trónteremben, 1453 május 29. napján, Rendező: T á r a y F e r e n c . Játékmester : K e n e s s e y F e r e n c . Díszlettervező: V a r g a M á t y á s Jelmeztervező: gr B a t t h y á n y G y u l a -

*

108 *

1941 — 1942 1942. ÁPRILIS 22.-ÉN, SZERDÁN ESTE 8 ORAKOR Bemutató bérlet 25 szám. Bemutató helyárak. Táray Ferenc

fellépésével

MINDEN JÓ, HA JÓ A VÉGE

Vígjáték 3 felvonásban, 10 képben. Irta: S h a k e s p e a r e . Hans Rothe után fordította : l n n o c e n t V i n c z e Ernő. Franciaország királya Táray Ferenc Bertram, Rousillon ifjú grófja .. Sághy István Parolles, a barátja Kamarás Gyula Lafeu, öreg nemes Csóka József. Marcel Dumáin „ „ ,,.. . . Turgonyi Pál Louis Dumáin J USZI8K.. S z é c s i F e r e n c Első fiatal nemes Dombi Imre Második fiatal nemes Szaboray Zoltán Harmadik fiatal nemes Komárorriy Attila Rousillon grófnője, Bertram anyja Benes Ilona Heléna, a gyámleánya Tahy Anna Mária Violenta, özvegyasszony Kőszegi Margit Diána, kiszolgálólány \ Kormos Márta Violentánál / Sashegyi Erzsébet Kíséret, szolgák, katonák. Rendező: Táray Ferenc, Játékmester: K e n e s s e y F e r e n c . Díszlettervező: V a r g a M á t y á s .

1942 ÁPRILIS 28.-ÁN, KEDDEN ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 26. sz. Bemutató helyárak. G. R o s s i n i szülelésének 150-ik évfordulója alkalmából

A SEVILLAI BORBÉLY

Zenéjét szerzette : G. R o s s i n i . Szövegét irta : C S t e r b i n i. Fordítoita, forgószínpadra alkalmazta és rendezte: V i t é z T i b o r . Gróf Almaviva Angyal Nagy Gyula Bartolo, orvos Szanatí József Rosina, gyámleánya .. .. Páka Jolán Basilio, zenemester . .. Fehérpataky Ervin Marzelina, Rosina nevelőnője Karátson Gabriella Figaro, borbély Mélykúti Horváth J. Fiorillo Virágos Mihály Ambrosio Kozma Gyula Őrtiszt Siposs László Jegyző Sebestyén Kálmán Zenészek, katonák. Történik Sevillában. Vezényel: Endre B.cla. Karigazgató: Farkas Ferenc. Díszlettervező: Varga Mátyás. Jelmeztervező: Déry Eta.

* 109

1 94 1 — 1942 1942. MÁJUS 2.-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 27. szám. Bemutató helyárak.

JÉZUSFARAGÓ EMBER Havasi színjáték 3 felvonásban, 4 képbsn. Irta: N y i r ö J ó z s e f Rendező K u b á n y i G y ö r g y . Kísérőzenéjét írta és vezényel: S t e f á n i d e s z J ó z s e f Ajnádi Ferenc Kubányi György Szende Mária Anikó, a felesége Borovszky Oszkár Éltes Dávid, havasi favágó { Senkálszky Endre Kolár Mária Véri, a felesége Kamarás Gyula Ártó Mihály, favágólegény Tóth Elek Udő Márton, az erdők százesztendős apja.. Lantos Béla Plébános Tompa Sándor Ülti János, favágó Réthely Ödön Ince Ignác, gazda Czopán Flóri Incéné Benes Hona Amáli Bodó György Káruj Csengeri Aladér Álózi Dancsó György Dénes Jóska 1 Szentes Ferenc Andorás > havasi favágók Perényi János Nőrincz I Hatházi Erzsébet Regina Tisztavári Mária Egy asszony Pleth Lenke Ferencke \ . . ... , . Kovács István Kicsiandrás ,í Ajnadi gyermekei Komáromy Árpád Kicsijóska, Éltes Dávid fia ifj Szécsi Ferenc Hívogató Kozma Gyula Egyházfí Körmendy Lajos Bíró Bányay Károly, növ. Tanácsos Történik: az I. felvonás Ajnádiék szobájában egy kis havasi faluban, a II és III. felvonás a csiki havasokban. Idő. az 1930-as évek. Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező: D é r y Eta.

*

110 *

1 941 — 1942 1942. MÁJUS 10 -ÉN, VASÁRNAP ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 28. szám. Bemutató helyárak. Díszelőadás a Művészeti Hetek megnyitásának alkalmából

A NAGYÚR Színmű 3 felvonásban, 2 képből álló előjátékkal. Irta, rendezte, díszleteit és jelmezeit tervezte: K i s b á n M i k l ó s . Attila Szakács Miklós Berik, a főszállás parancsnoka, gót herceg Kamarás Gyula Kurkut, a vörös oguzok kánja Kubányi György Euthymos, archimandrita, bizánci követ . Lantos Béla Hilárlon Tompa Sándor Demetrios barát Csóka József Ataulf, gót harcos, bizánci szolgálatban .. Deésy Jenő Zerkon, udvari bohóc Andrási Márton Garabonciás Senkálszky Endre Ardarik, a gepidák királya Szentes Ferenc Az ifjú Detre .. Komáromy Attila Hunnimund, a rugiak királya Ruprecht Ferenc S í } ^ vezérek KUs Béla ^ Áz agg Kurindák, kazár vezér Kenyeres,Zoltán Udvarispán • Réthely Ödön Szolgák ispánja Bodó György Mikolt, gót hercegnő Fülöp Kató Eiréné anya Kőszegi Margit Idegen asszony Sallay Kornélia 1. Szláv asszony Kolár Mária 2. Szláv asszony Czopán Flóri 3. Szláv asszony Tisztavári Mária Nyoszolyóasszony T. Bartha Mária Szláv pásztor Szentes Ferenc Pásztorlegény Márki Alfréd Pásztorfiú Szécsi Ferenc Főtáltos : .. . . Senkálszky Endre Táltos Garamszeghy Károly 1 Kobzos Szécsi Ferenc 2 Kobzos Perényi János Hún kikiáltó Flóra Jenő Hírnök Dancsó György Hún felügyelő Perényi János Hún harcosok, gótok, követek, vezérek, germán királyok, táltosok, nyoszolyő leányok, rabok, oguzok, hóhér, pohárnok, udvari szolgák, stb. Zenéjét szerzette: F a r k a s F e r e n c . Játékmester: T o m p a M i k l ó s .

* 111

1941 — 1 9 4 2 1942. MÁJUS 27.-ÉN, SZERDÁN ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 29. szám. Bemutató helyárak.

BUDAI NAGY ANTAL Színjáték 4 felvonásban, előjátékkal. Irta és díszleteit tervezte: Kós K á r o l y . Budai Nagy Antal Görbe János J3udai Nagy János Szentes Ferenc Özv. Budainé, Mária Beness Ilona Bese Tamás Tompa Sándor Bese Tamásné Czopán Flóra Bese Anna Ölvedy Zsóka Vajdaházi Pál, hadnagy Lantos Béla Újlaki Bálint, kelyhes pap Turgonyi Pál Apát.. .. .. .. Tóth Elek Márton jobbágy Csóka József Kardos Jákob, somteleki román nemes .. Flóra Jenő Csáky István, erdélyi vajda Borovszky Oszkár Lépes György erdélyi püspök Ditrói P. .Béla Tamási ílenrik, székely ispán Réthely Ödön Gottfried, szebeni szász gróf Váradi Rudolf Brassói királybíró Csengeri Aladár Gyerőfi Mihály kolozsi ispán, alvajda .. Perényi János Szolgabíró Fülöp Sándor Kolduló barát Deésy Jenő Lukács, bencés szerzetes-barát Örvössy Géza Ferenc, falusbíró . . Dancsó György Szilágyi András kelyhes tiszt.. Senkálszky Endre Istók szolga Kozma Gyula Szolga, Bsse Tamásnál Sebestyén Kálmán Parasztok, katonák, barátok, szolgagyerek stb. Történik 1435 -36.-ban. Előjáték Kalotaszeg egy falujában, Budai János portáján I felvonás Ugyanabban a faluban, Bese Tamás házában II felvonás Ugyanabban a faluban, Budai Antal portáján. III. felvonás Kolozsmonostori apátság egyik termében. IV. felvonás . Kolozsváron, az Óvár tanácsházában. Rendező : T o m p a M i k l ó s .

112 *

19 4 1 — 19 42 1942. JUNIUS 2 -ÁN, KEDDEN ESTE 8 ORAKOR Bemutató bérlet 30. szám. Bemutató helyárak.

HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal, írták : P a u l i n i B é l a és H a r s á n y i Z s o l t . Zenéjét szerzette : K o d á l y Z o l t á n . Vezényel: V a s z y V i k t o r és E n d r e B é l a . Rendező : V i t é z T i b o r . Háry János Szabady István Örzse, Háry mátkája .. Lőrincz Zsuzsa Ferenc császár Dancsó György Császárné Sándor Mária Napoleon Andrási Márton Mária Lujza Szende Bessy öreg Marci, császári kocsis { ^ ^ a ü József Ebelasztin lovag .. .. Kishonthy József Melusina grófnő .. ., Turay Margit Estrella bárónő Tihanyi Magda Magyar silbak Virágos Mihály Muszka silbak Földes István Generális Krucifix .. .. Csóka József Generális Dufla .. .. Márki Alfréd I. huszár .. Kenyeres Zoltán II. huszár Szabó László I. tüzér Siposs László II. tüzér Keméndy József Udvari lakáj Kozma Gyula Bíró uram Garamszeghy Károly A deák Flóra Jenő Az abonyi korcsmáros .. Senkálszky Endre I. pór Sebestyén Kálmán II. pór Mészáros Sándor Történik : Az elő- és utójáték a nagyabonyi korcsmában, az 1. kaland a muszka határon II. Ferenc császár kertjében. III. Májland alatt. IV. A bécsi Burgban, Háry szobájában. Karigazgató : F a r k a s F e r e n c . A táncokat betanította : M o r a w s z k*y Román. Díszlettervező : V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező : D é r y Eta.

*

113 *

1 94 1 — 1 942 1942. JUNIUS 10.-ÉN, SZERDÁN ESTE 8 ÓRAKOS Bemutató bérlet 31 szám. Bemutató helyárak.

SZÁZ PIROS RÓZSA

Operett 3 felvonásban. Irta: K o v á c h K á l m á n . Zenéjét szerzette: de Fries Károly. Rendező : F ü l ö p Sándor. Vezényel: S z a b ó Ica. Báró Antalffy Anna .. Krémer Manci Báró Antalffy Ágnes .. Szende Bessy Báró Antalffy Gábor .. Andrási Márton Gáspár Lola, színésznő .. Jaczkó Cja Bodnár János .. .. Réthely Ödön Bodnárné Czopán Flóri Bodnár István Sághy István Lontay Dénes Borovszky Oszkár Röhmer Konrád .. .. Várady Rudolf Huber .. Csóka József Ilike Bázsa Éva Konzul Tompa Sándor Borcsa Rajnay Elly Törökné Kőmives Ilona Ica Rimóczy Viola Cica Sz. Bereczky Magda Rica Meleg Kató Vicá Bencze Magda Juci Turay Margit Mici Tihanyi Magda Pici , Cseh Márta Dr. Ács Paula Hatházi Erzsébet Rendező .. Flóra Jenő 1 táncos Komáromy Attila 2 táncos Cserminszky Kurt 3. táncos . . . . .. Szaboray Zoltán Pincér Örvössy Géza Hírnök Dombi Imre Hajdú Márky Alfréd

Anna-báli közönség. Társaságbeli hölgyek és urak. Szüreti mulatozók. Történik ma. Az I. felvonás Balatonfüreden, a II felvonás Antalffyék balatonmelléki szöllőbirtokán és a Balaton partján, a III. felvonás Antalffyék balatoni kúriáján. 1. Száz piros rózsa. Táncolják: Tóth Baba, Dombi Imre és a balettkar. 2. Szív-tánc. Táncolják: Keresztes Katalin, Cserminszky Kurt és a balettkar. 3. Sellő-tánc. Táncolják: Rimóczy Viola, Pleth Lenke, Komáromy Kató, Turay Margit, Dombi Imre, Cserminszky Kurt, Szaboray Zoltán és a teljes balettkar. 4. Magyar-tánc. Táncolják: Lehmann Lotti, Tóth Baba, Rimóczy Viola, Keresztes Katalin, Dombi Imre, Szaboray Zoltán, Cserminszky Kurt, Komáromy Attila és a teljes balettkar. 5. Pase-doble. Táncolják: Lehmann Lotti és a balettkar. A táncokat betanította:Morawszky R o m á n . Díszlettervező : V a r g a M á t y á s . jelmeztervező : D é ry E t a

* 114 *

1941 — 1942 1942. JÚNIUS 13.-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 32 sz Bemutató helyárak.

BOLDOGGÁ TESZLEK Vígjáték 3 felvonásban. Irta : V a s z a r y G á b o r . Rendező : K e n e s s e y F e r e n c . Judit .. . • Szende Bessy Miklós .. • • Kamarás Gyula Viktor .. .. Csengeri Aladár Vera .. . • Rajnay Elly Vezér .. • • Kubányi György Kati . • • Hegyi Lili Szalay .. .. Csóka József Manci .. .. Finna Márta Edit .. .. Hatházi Erzsébet Feri .. Perényi János Portás .. .. Szentes Ferenc Pénztáros .. Dancsó György Rendőr .. Örvössy Géza Csavargó .. Flóra Jenő 1 Ur .. .. Földes István .. Kozma Gyula Boy, munkásnők, munkások. Történik ma Díszlettervező . V a r g a M á t y á s .

*

115 *

1 941 — 1 942

A Kolozsvári Nemzeti Színház részletes műsora az 1941/42. színiévadban. 1941. novemberi előadások. Idő

1941 XI. 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 . 21

22 22 23 23 24 25 26 27 27

28 29 29 30 30 30

Előadások száma

A darab

címe

Bérlet

1 2 3

Megnyitó díszelőadás Megnyitó díszelőadás

4

Ellák

5 6

Ellák Bánk bán (opera) Ellák Bánk bán (opera) Ellák

7

8 9 10 11 12

13

Megnyitó díszelőadás

Traviata

Ellák Bánk bán (opera) Mátyás király szerelme

Ellák Mátyás király szerelme 15 Gyergyói bál 16 Mátyás király szerelme 17 18 Mátyás király szerelme Traviata 19 Mátyás király szerelme 20 Ellák 21 22 • Mátyás király szerelme 23 Bánk bán (opera) 24 Ellák A zenélő óra 25 Ellák 26 Gyergyói bál 27 28 A zenélő óra 14

*

116

*

Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bemutató béri. 1 A bérlet 1 Bemutató béri. 2 Bérletszünet Bérletszünet B bérlet 1 Bemutató béri. 3 C bérlet 1 Opera bérlet I. 1. Bemutató béri 4 Ifjúsági előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet A bérlet 2 Opera bérlet II 1 B bérlet 2 Katona előadás C bérlet 2 Opera bérlet III. 1 Ifjúsági előadás Bemutató béri. 5 Tízes Szervezet Délutáni előadás Bérletszünet

A darab előadásának száma

1 2 3 1 2 1 3 2 4 1 5 3 1

6 2 1

3 4 2 5 7 6 4 8 1

9 2 2

1 94 1 — 1 9 4 2 1941. decemberi előadások. Idő

1941 XII.1 2 3 4 5 6 7 7 8 9 10 11 11 12 13 13 14 14 15 16 17 18 19 20 21 21 22 23 25 25 26 26 27 28 28 29 30 31 31

Előadások száma

A darab

címe

29 30 31 32

A zenélő óra Traviata A zenélő óra Hunyadi László

33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67

A zenélő óra Bánk bán (opera) Gyergyói bál A zenélő óra A zenélő óra Traviata A zenélő óra Gyergyói bál A zenélő óra

Bérlet

A bérlet 3 Opera bérlet I. 2. B bérlet 3 Bérletszünet

Német tánccsoport

C bérlet 3 Díszelőadás Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Opera bérlet III 2. Berletszünet Katona előadás Bérletszünet Bemutató béri. 6 Ifjúsági előadás A bérlet 4 Délutáni előadás Berletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet B bérlet 4 C bérlet 4 Bemutató béri. 7 Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Tízes Szervezet Opera bérlet I. 3. Délutáni előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Bemutató béri. 8 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet A bérlet 5 Bemutató béri. 9 Bérletszünet

A mosoly országa

A zenélő óra A mosoly országa A zenélő óra A mosoly országa A zenélő óra Traviata A mosoly országa A mosoly országa Aida

A mosoly országa Tokaji aszú A mosoly országa Gyergyói bál Aida Tokaji aszú A mosoly országa Gyergyói bál A mosoly országa Mindenki hazudik

Tokaji aszú Mindenki hazudik Traviata Mindenki hazudik Denevér

Denevér

117

*

A darab előadásának száma

3 3 4 4 1 5 5 3 6 7 4 8 4 9 1

10 2 11 3 12 5 4 5 1

6 1

7 5 2 2 8 6 9 1

3 2 6 3 1

2

194 1— 1942 1942. januári előadások Idő

1942 I. 1 1

2 3 4 4 5 6 7

8 9 10 10 11 11 12 13 14 15 16 17 17 18 18 19 20 21 22 23 24 24 25 25 26 27 28 29 29 30 31 31

Elöadá-, sok száma

68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 • 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108

A darab

címe

Bérlet

Gyergyói bál Denevér A mosoly országa Mindenki hazudik Tokaji aszú Denevér Tokaji aszú Denevér

Délutáni előadás Bérletszünet Bérletszünet B bérlet 5 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet C bérlet 5 Bemutató béri. 10 A bérlet 6. Opera bérlet II. 3. Ifjúsági előadás Bérletszünet Délutáni előadás B bérlet 6 Tizes Szervezet A bérlet 7 C bérlet 6 Bérletszünet Bemutató béri. 11 Ifjúsági előadás C bérlet 7 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Opera bérlet III. 3. Bemutató béri 12 B bérlet 7 Opera bérlet I. 4. Ifjúsági előadás C bérlet 8 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Opera bérlet II. 4. A bérlet 8 Katona előadás Bérletszünet Bemutató béri. 13 Ifjúsági előadás B bérlet 8

Caesar

Caesar Aida A zenélő óra A mosoly országa Traviata Caesar Tokaji aszú Denevér Mindenki hazudik A mosoly országa Tosca

Bánk bán (opera) Caesar A zenélő óra A mosoly országa Mindenki hazudik Aida

Villámfénynél

Villámfénynél Tosca Bánk bán (opera) Villámfénynél Gyergyói bál Gaesar Bánk bán (opera) Tosca Villámfénynél A zenelő óra A mosoly országa Bohémélet

Caesar Denevér

*

118

•

A darab előadásának száma

9 3 10 4 4 4 5 5 1

2 3 13 11 7

3 6 6 5 12 1

6 4 14 13 6 4 1

2 2 7

3 10 5 8 3 4 15 14 1

6 7

1 941 — 1942 1942. februári előadások. Idő

1942 II 1 12 3 4 5 6 7 8 8 9 10 11 12 12 13 14 14 15 15 16 17 18 19 20 21 21 22 22 23 24 25 26 27 28 28

Előadások száma

109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144

A darab

címe

Tokaji aszú A mosoly országa Caesar Bohémélet A milliomos

A milliomos Tosca A milliomos Gyergyói bál A milliomos Caesar Bohémélet Villámfénynél Tokaji aszú Vidám szüret

Aida Caesar Vidám szüret A mosoly országa Vidám szüret A mosoly országa Bohémélet Vidám szüret Vidám szüret

Szöktetés a szerályból

A mosoly országa A milliomos Gyergyói bál Vidám szüret A mosoly országa Szöktetés a szerályból

Erzsébet

Erzsébet Bánk bán (opera) A mosoly országa György barát

*

119 *

Bérlet

Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Opera bérlet III. 4 Bemutató béri. 14 A bérlet 9 Opera bérlet III. 5 B bérlet 9 Délutáni előadás C bérlet 9 Tizes Szervezet Opera bérlet I. 5 Bérletszünet Katona előadás Bemutató béri. 15 Bérletszünet Ifjúsági előadás A bérlet 10 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Opera bérlet II. 5 B bérlet 10 C bérlet 10 Bemutató béri. 16 Ifjúsági előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Opera bérlet III. 5 Bemutató béri. 17 A bérlet 11 Bérletszünet Ifjúsági előadás Bemutató béri. 18

A darab előadásának száma

7 15 7 2 1 2 4 3 11 4 8 3 5 8 1

5 9 2 16 3 17 4 4 5 1

18 5 12 6 19 2 1

2 9 20 1

1941 — 1942 1942. márciusi előadások. Idő

Előadások száma

A darab

cime

Bérlet

A darab előadásának száma

1942 III.

1

1 2 3 4 5 6 7 8 8 9 10 11 12 13 14 15 15 16 17 18 19 20 21 21 22 22 23 24 25 26 27 28 29 29 30 31

145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181

A mosoly országa György barát Villámfénynél Szöktetés a szerályból Erzsébet György barát Bohémélet Erzsébet Tokaji aszú Denevér Villámfénynél Szöktetés a szerályból György barát Erzsébet Bohémélet Énekes madár

Gyergyói bál György barát Bánk bán (opera) Énekes madár Bohémélet Énekes madár Pillangókisasszony

György barát Énekes madár A mosoly országa Erzsébet György barát Énekes madár Traviata Pillangókisasszony A víg özvegy

A víg özvegy A milliomos A víg özvegy György barát Medea

*

120

*

Délutáni előadás B bérlet 11 Tizes Szervezet Opera bérlet I. 6. C bérlet 11 A bérlet 12 Bérletszünet B bérlet 12 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Opera bérlet II. 6. C bérlet 12 Bérletszünet Bérletszünet Bemutató béri. 19 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet A bérlet 13 Bérletszünet B bérlet 13 Bemutató béri. 20 Ifjúsági előadás C bérlet 13 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet Bérletszünet Opera bérlet I. 7. Bemutató béri. 21 C bérlet 14 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bemutató béri. 22

21 2 6 3 3 3 5 4 9 8 7 4 4 5 6 1

13 5 10 2 7 3 1

6 4 22 6 7 5 8 2 1

2 6 • 3 8 1

19 41 — 19 4 2 1942. áprilisi előadások. Idő

1942 IV. 1 2 4 5 5 6 6 7 8 9 10 11 12 12 13 14 15 16 17 18 18 19 19 20 21 22 23 24 25 26 26 27 28 29 30

Előadások száma

182 183 184 185 1S6 187 188 188 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 208 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216

A darab

címe

Bérlet

Medea Medea Medea Gyergyói bál A víg özvegy Erzsébet A víg özvegy Pillangókisasszony Erzsébet A víg özvegy

A bérlet 14 B bérlet 14 C bérlet 15 Délutáni előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Operabérlet Ifc 7 Tízes Szervezet A bérlet 15 Djamileh-Coppelia Bemutató béri 23 A víg özvegy B bérlet 15 A mosoly országa Délutáni előadás A víg özvegy Bérletszünet A milliomos Tizes Szervezet A víg özvegy BérJetszünet Djamileh-Coppelia Operabérlet III. 7 Bizánc Bemutató béri. 24 Djamileh-Coppelia Operabérlet I. 8 György barát Ifjúsági előadás Bizánc B bérlet 16 Erzsébet Délutáni előadás Bizánc C bérlet 16 Bizánc Tizes Szervezet Tosca Bérletszünet Minden jó, ha jó a vége Bemutató béri. 25 Minden jó, ha jó a vége A bérlet 16 Pillangókisasszony Operabérlet III. 8 Bizánc Bérletszünet Vén bakancsos és fia a huszár Délutáni előadás Minden jó, ha jó a vége B bérlet 17 Erzsébet Tizes Szervezet A sevillai borbély Bemutató béri 26 Bizánc A bérlet 17 A víg özvegy Bérletszünet

*

121

*

A darab előadásának száma

2 3 4 14 4 7 5 3 8 6 1

7 23 8 7 9 2 1

3 9 2 9 3 4 5 1

2 4 5 3 3 10 1

6 10

1 941 — 1942 1942. májusi előadások. Idő

1942 V. 1 2 2 3 3 4 5 6

7 8 9

10 10

11 12 13 14 15 16 16 17 17 18 19 20

21

22 23 23 24 24 25 25 26 27 28 29 30 30 31 31

Előadások száma

217 218 219 220

221

222 223 224 225 22ö 227 228

229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248

249 250 251 252 253 254 255 256 257

A darab

Bérlet

címe

Bérletszünet Ifjúsági előadás Bemutató béri. 27 Jézusfaragó ember Délutáni előadás A mosoly országa Bérletszünet Jézusfaragó ember Tizes Szervezet Jézusfarágó ember Operabérlet II. 8 A sevillai borbély C bérlet 17 Jézusfaragó ember A bérlet 18 Jézusfaragó ember Bérletszünet A sevillai borbély BérJetszünet A víg özvegy Délutáni előadás Gyímesi vadvirág Bemutató béri. 28 A Nagyúr Minden jó, ha jó a vége Tizes Szervezet Bérletszünet Bánk bín (opera) B bérlet 18 A Nagyúr Bérletszünet Villámfénynél Bérletszünet Traviata Ifjúsági előadás Bizánc Bérletszünet Énekes madár Délutáni előadás Tosca Bérletszünet Cyörgy barát Tizes Szervezet Bohémélet Bérletszünet Aida Bérletszünet Medea Bérletszünet Énekes madár Bérletszünet Bohémélet Ifjúsági előadás Bizánc Bérletszünet Bizánc Délutáni előadás Tokaji aszú Bérletszünet Jézusfaragó ember Délutáni előadás Gyímesi vadvirág Bérletszünet A víg özvegy C bérlet 18 Pil langókisasszony Bemutató béri. 29 Budai Nagy Antal A bérlet 19 Budai Nagy Antal Bérletszünet A sevillai borbély Ifjúsági előadás Bohémélet B bérlet 19 Jézusfaragó ember Délutáni előadás Bohémélet C bérlet 19 Minden jó, ha jó a vége Aida Medea

*

122

*

A darab előadásának száma

1 94 1 — 1 942 1942 júniusi előadások. Idő

1942 VI 1 2 3 4 5 6 7 7 8 9 10 11 12 13 14

14 15 16 17 18 19 20 21 21 22

Előadások száma

258 259 260 261 262 263 264 285 265 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282

A darab

elme

Bérlet

8 Bérletszünet 1 Bemutató béri. 30 2 A bárlet 20 4 B bérlet 20 3 C bérlet 20 Bérletszünet 10 13 Délutáni előadás 4 Bérletszünet Tizes Szervezet 14 Bérletszünet 7 Bérletszünet 1 Bérletszünet 6 Bérletszünet 2 1 Bérletszünét 3 Délutáni előadás 4 Bérletszünet 8 Tizes Szervezet Bérletszünet 2 Bérletszünet 5 Bérletszünet 3 Bérletszünet 6 Bérletszünet 4 Bérletszünet 7 Bérletszünet 5 Tizes Szervezet -3

Jézusfaragó ember Háry János

Háry János Djamileh-Coppelia Háry János Bizánc A víg özvegy Háry János A víg özvegy Tosca Száz piros rózsa

Pillangókisasszony Száz piros rózsa Boldoggá teszlek

Száz piros rózsa Száz piros rózsa Aida Boldoggá teszlek Száz piros rózsa Boldoggá teszlek Száz piros rózsa Boldoggá teszlek Száz piros rózsa Boldoggá teszlek A Nagyúr

*

123

A darab előadásának száma

*

1941 — 1942

Színköri előadások. 1941. decemberi előadások a Színkörben.

Idő

1941 XII. 25 26 27 28 31 31

Előadások száma

1 2 3 4 5 6

A darab

Bérlet

cime

A vén békancsos és fia a huszár A vén bakancsos és fia a huszár

Gyergyói bál Gyergyói bál Szilveszteri kabaré Szilveszteri kabaré

Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet

\ darab előadásának száma

1 2 7 8 1 2

Rendkívüli délelőtti előadások a Nemzeti Színházban.

Idő

1941 XII. 1942 IV. IV. VI.

Elöadások, szama

A darab

Bérlet

cime

Az évi e'őadá-

sok

száma

14

1

A Délibáb irod. matinéja Bérletszünet

1

5 19 21

2 3 4

Operett-matiné Délelőtti előadás Délelőtti előadás Operett-matiné Az ahuncut kéményseprő Gyermekelőadás

1 2 1

*

124

*

A

r

NEMZETI SZÍNHÁZ ÉVKÖNYVE 1942/43. SZINIÉVAD

ÖSSZEÁLLÍTOTTA : SZABÓ

la:os

Kiadja a Kolozsvári N e m z e t i Színház Igazgatósága

KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ

1 9 4 2 — 1 943

Százötven éves az erdélyi magyar színjátszás. Az erdélyi magyar színjátszás 150 éves évfordulója a lélek és a szellem ünnepe volt. A hálás utókor hódol az úttörők kegyeletes emlékének. Erdély fővárosában az egész magyarság ünnepelte lélekben a másfélszázados erdélyi magyar színjátszás nagy napját. Öntudatos, de csöndes, bensőséges ünnep volt, méltó kívánt lenni az úttörő ősökhöz, akik nyelvünk alázatos szolgálatára léptek színpadra. Kolozsvár közönsége örök barátja a színháznak s büszke arra, hogy hazánkban ő állított először kő hajlékot a magyar színpadi művészet számára s szeretetében 150 évig meg tudta tartani. De áldozatát mindig öröm kisérte, mert a színház sem volt hálátlan gyermeke: sokszorosan adta vissza lélekben mindazt, amit a közönség anyagiakban juttatott neki. És hűséges is maradt születésétől napjainkig legszentebb hagyományához: a nyelv, a lélek szolgálatához. Kolozsvár és Erdély közönsége csak akkor látta igazán, hogy mit jelent a színház hivatástudatának teljesítése, amikor a több, mint két évtizedes idegen megszállás alatt érezte, hogy „ahol magyar szó -hangzik, ott magyar lélek is van, ott Magyarország is van." A kolozsvári magyar színház pedig hallatta a magyar szót. Igen, nemcsak a kincses városban, de egész Erdély területén. Ez a szolgálata emelte annyira az egyetemes magyarság előtt is a lélek ünnepévé a 150 éves évfordulót. A m. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatósága abban állapodott meg, hogy a háborús időkre való tekintette], a hétköznapra eső november 11. helyett a 150 éves évfordulót a legközelebbi vasárnap, tehát november 15.-én tartja meg, hogy Kolozsvár közönsége minél nagyobb számban vehessen részt azon. így esett az évforduló ünnepségének ideje 1942. november 15.-re. Az ünnepségek szétküldött díszes meghívóját br. Kemény János főigazgató és dr. Keledy Tibor polgármester írta alá, mert az évfordulót a színház közösen rendezte meg mecénás városával. *

3

*

1 942 — 1943

Vasárnap délelőtt 10 órakor a Kolozsvári Nemzeti Színház szóló énekeseinek közreműködésével a magyar egyházak főtemplomaiban ünnepi istentiszteletek és szentmisék voltak az évfordulóval kapcsolatosan. Templomozások után a színház teljes művészi, műszaki személyzete és minden alkalmazottja br. Kemény János főigazgató vezetésével négyes sorokban a Farkasutcai színház elé vonult. Nem a régi hajlék fogadja az utókor hódolatát. Idegen kezek lebontották az első magyar kőszínház öreg falait. Csupán hatalmas alapzatát hagyták meg, hogy erejére modern, égfelé nyúló tornyos diákházat építsenek. Az alapzat azonban örök marad s a reá rakott vasbetonban is a kősziklára épített magyar szellem él, hogy bíztatást, erőt nyújtson a jövő számára. A város közönsége nagy tömegben gyűlt az emlékünnepre. S csakhamar a hivatalos képviselők is elfoglalják helyüket az egykori Farkas-utcai színház feldíszített főbejárata előtt. A Kultuszminisztérium képviseletében dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, a vármegye és város részéről dr. Inczédy-Joksmann Ödön főispán és dr. Keledy Tibor polgármester, az Egyetemi Tanács élén dr. Bartók György rektor jelent meg. De képviseltették magukat a honvédségi alakulatok, az egyházak, az irodalmi társaságok, a főiskolai és társadalmi egyesületek, a budapesti állami színházak, valamint a vidéki színházak, a Színművészeti és Filmművészeti Kamarán keresztül. A Magyar Rádió közvetítésével valóban a magyar lélek egyetemes ünnepe volt a 150 éves évforduló. Az ünnepség megkezdése előtt Budinszky Sándor röviden mikrofonba mondta hallgatóságának, hogy miért is ünnepel ezen a napon a magyar lélek. — „Százötven esztendeje annak, hogy az akkori kolozsvári színházban kivirágzott először a magyar szó gazdag, szép vetése. Hogy a nemes ifjak, kolozsvári és enyedi kollégiumi diákok a magas főkormányszéktől nyert engedély alapján a magyar nyelv művelésének és pallérozásának céljaira 1792 őszén úgynevezett „játszó társaságot" alapítottak és november derekán, most 150

1 942 — 1 943

éve, megkezdték előadásaikat. Ezeknek az úttörő nemes ifjaknak nevéhez fűződik az erdélyi, a magyar nemzeti játékszín megteremtése, amelynek óriási jelentősége messze túlszárnyalta a bérces erdélyi haza határait. Az őszesli és nagy izgalommal várt előadás díszmagyarba öltözött mágnásközönsége, vagy az előkelő guberniumi tisztviselők, de maguk a színészek sem gyaníthatták, csak mi, a késő utókor látjuk, hogy milyen óriási jelentősége volt a magyarság szempontjából ennek a színháznyitásnak messze túl az erdélyi játékszín megalapozásán. A hálás utókor emlékezik és a mai időknek megfelelően szerényen ünnepel. Reggeltől estig ünnepel a kincses város. Itt állunk a kedves öreg Farkasutcai régi színház előtt. Hűvös idő jár itt, de igen sokan jöttek el emlékezni. Lobogók, szallagok, koszorúk és ünneplők felsorakozó .nagy tömege színessé, meleggé teszi most e helyet. Ünnepelni készülnek mind a magyar színészek úttörőit, akik égő hittel, feltörő tehetséggel, sokszor talán keserű szenvedések között is, de mindig rendületlenül jirták a göröngyös útat. Szól ez minden igaz magyar színésznek, de mindenekelőtt felmagasztalása a nemzet emlékezetében megdicsőült komédiásaknak." Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött. A Kolozsvári Nemzeti Színház énekkara adta elő Farkas Ferenc vezénylésével. A nemzet Imája után Mihályfi Béla, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója lépett díszmagyarban a nemzeti színű lobogókkal, fenyőkoszorúkkal és a város címerpajzsaival díszített Mátyás Király Diákház homlokzata előtt álló emelvényre és elmondta Bartalis János: A lélek ünnepén című alkalmi ódáját.

A LÉLEK ÜNNEPÉN . . . Emelkedjék magasra ma a szó 1 Magosuljon ünnepivé a hang! Konduljatok, elnémult harangok! Harsogjátok túl a nappali zajt. *- 5

*

1942 — 1943

íme, e kis Haza, Erdély szíve dobban. E szikla-hegy-ország szól ma hozzátok. Másfél évszázad szent fényét idézzük, itt e helyen s muló pillanatban. A Lélek ünnepét köszöntjük, az alkotó szellem tüzes ünnepét. Jer, szó, hang, dicső nyelv és szárnyalj magasra! Szárnyalj és lobogj tüzes borulatban! A pusztában egykoron kigyúltál, mint csillagfény, hazánk éjjelében. Az édes szó, a drága magyar nyelv először felhangzott — és könnyek gyűltek a magyar szemekbe. A ború s szerencsétlenségek óráiban, s vad tusák közt, Te Szellem, Nyelv, tüzes Lélek ! te fogtad egybe lelkünket, S a zord korokban, mikor két hazája vala drága-egy népünknek. Karod, mint fénylő szivárványt az ég ívén kitártad magasra És ahol te voltál, ott volt a Haza ! Köszöntünk, Magyar Játékszín ! Nemzeti első Játdzó-Társaság! E fájó földön, Erdélyben e régi név illik legjobban hozzád. Úr és szegény, napszámos és mágnás hordta ez alaphoz a követ, a nemzet legalja s teteje — — mert intése volt a régi időnek, s főúr és szolga híven összefogott. Most újból intése van a nehéz időnek, Az óra üt, ébredj, ébredj, ó magyar! Világ óriás erői csatáznak s véróceán fölött tombol tovább a harc. Egy rom-világ s pusztító őrület közéig *

6

*

1 942 — 1943

s halállehelete száll. Mint égő nap, felemelkedhetsz vagy halálba mélyen lezuhanhatsz — egy percre, torz mozdulatra téve fel élted. A félelmes jövő hollószárnya csapkod, melyet hiába kémei elfáradt szemed. A jövő éget, ez irtózatos seb. Mi lesz ? !! s a kétségek alatt leroskadunk. De fény gyul szívünkben egyszerre. Édes melegség árad, mely világával a dermedt sötétet elűzi. Egy ember áll a Nemzet Hajójának élén. Egy ember! Egy szent és nagy és diadalmas magyar. A Nemzet Vezére, minden magyarok Atyja. Ne féljetek! Köszöntsük Öt is ma, e tiszta ünnepen, •a szellem és lélek ritka-szép napján! kik árvák voltunk sok századon át, most Benne találtuk igazi-magát. Becsület, önzetlenség, hűség a néphez, -(mit oly rég elfeledtünk), s a tiszta szó és tett, most lett újból a részünk. És a szent láng ápolása: az igaz Művészet, tisztes Tudomány, .Alkotás félezer év óta — Nála lelte újra meg meleg értő hónát. Köszöntsük Őt ezért és nevét hálánkkal Koszorúzzuk! Mint ama jelesekét, kik homályos korban, megértő fény nélkül, magukra elhagyva vitték a nemzet ügyét. Ó, hála, nektek, három Fejér-testvér! Kontz József, Sáska János s Verestűi! Ti kemény úttörők, pionírok. És ti legnagyobbak: Kótsi Patkó János, Jantsó Pál és nagy Wesselényi. Hősi kűzdéstekért, ím, itt a bér ! Nemzet szívébe zár. És neked is hála: Város, Városunk, Kolozsvár! • *• 7

*

1942 — 1943

Ki voltál Tűznek mindig áldozati oltár. Nép és Nemzet Atyja ma együtt érez-ölel, míg díszít lelkében bús cserlalevéllel. Ó, lobogj, öröm, Ó, hullj, hullj, könnyű ! (örök két-építő), kik testvérek vagytok a magyar szívekben, hullj és áztasd a földet! Vegyülj a néma görönggyel! Hass és termékenyíts! Építsd a magyar jövőt- jelent! . . . É s zendülj Szó! És emelkedj, komoly fényeddel dicső Nyelv! Ma a Lélek s a Szellem ünnepel.

Mihályfi Béla igazgató szavalata után dr. Keledy Tibor, Kolozsvár polgármestere lépett az ünnepi emelvényre s Kolozsvár város közönsége nevében mondott beszédet: — A mai nap, amikor az erdélyi magyar színjátszás fennállásának százötven éves évfordulóját méltó keretek között ünnepeljük, valójában nem szűkebb hazánk részének, Erdélynek, hanem egész Magyarországnak nemzeti ünnepe. Nemzeti ünnepe azért, mert a színjáték megteremtésének gondolata a magyar nyelv megvédését, művelését és fejlesztését szolgálta s ebbe a legnemesebb magyar célba vetett hit hatotta át azokat, akik százötven évvel ezelőtt, 1792 november 11.-én a kolozsvári Rhédey-ház báltermében, a színjátszók első előadásán meggyújtották a gyertyákat. Ezekből a szerényen pislákoló gyertyákból ragyogott fel a magyar színjátszás útját megvilágító fény. — Ezért nemcsak a magyarországi színjátszásnak, művészeti és irodalmi életnek, hanem az egész ma*

8

*

1 9 4 2 — 1943

gyarságnak ünnepe a mai nap s Kolozsvár jogosan büszke azokra a nemes elődökre, akik százötven évvel ezelőtt a magyar színjátszást megteremtették. 1792. november 11.-én mondta ki Kótsi Patkó János az első magyar szót a Rhédey-ház báltermében a „Titkos ellenkezés vagy Köleséry" című posszéban. És százötven év óta sohasem némult el a magyar szó Kolozsvár változó színházhelyiségeiben, amelyek az idők következményeinek megfelelően bővültek és szépültek, de ezalatt éppen úgy fejlődött, csiszolódott a mi édes anyanyelvünk is, ami nagyrészben a magyar színpadi írók és színészek érdeme. — Százötven esztendő nagy idő még egy nemzet életében is s bizony nagy az időbeli távolság az első igazgatóktól, Fejér Jánostól, Kótsi Patkó Jánostól — báró Kemény Jánosig, a kolozsvári Nemzeti Színház mai főigazgatójáig. Bizonyos azonban az, hogy ez az első állandó jellegű magyar színtársulat mindenkor betöltötte a maga kulturális és nemzetnevelő hivatását és az is kétségtelen, hogy mindenkor törekvéseit megértő és támogató közönségre talált. Az állandó színtársulat megvalósítását nagylelkű mecénások tették lehetővé, az utódok áldozatkészsége impozánsan nyilvánult meg a Farkas-utcai színház felépítésénél is, mint ahogy most a magyar kormányzat bőkezű gondoskodása tette lehetővé, hogy a százötven éves kolozsvári színészet méltó keretek között fejthesse ki további működését. Ez a színház azzal is büszkélkedhetik, hogy valóságos nevelő iskolája volt a magyar színjátszóknak, mert hiszen a magyar színművészet legkiválóbbjait adta a nemzetnek. — Örökre emlékezetes marad a százötven év küzdelmes időszakából az a huszonkét év, amikor kiüldözték otthonából a magyar színészetet s minden törekvésük az volt, hogy a színpadon elnémítsák a magyar szót. Ez a törekvés éppen úgy nem sikerült, mint ahogy más vonatkozásban sem tudták a magyarságot hazájától, fajtájától és hitétől eltántorítani. Meg kell emlékeznem a százötven éves kolozsvári színészetnek erről a hőskoráról, amikor a színház a magyar kultúra vára, a *

9

*

1 942 — 1943

magyar hit temploma volt, a színész több,, mint a magyar kultúra harcosa, hanem annak valóságos hőse volt. — Kolozsvár város közönsége nevében szeretettel köszöntöm a régi magyar színjátszók utódait, akik odaadással szolgálják művészetükkel a szent magyar ügyet. Az elődök iránti tiszteletét a város ebből az alkalomból azzal fejezi ki, hogy a mult emlékeit összegyűjti és azokat megmenti az utókor számára. Hiszem, hogy ez a gyűjtemény nemcsak muzeális érték lesz, hanem megerősítője és lelkesítője a mai színjátszóknak és igéret arra, hogy értékeinket mindig meg tudjuk becsülni. — Főigazgató úr! Az évforduló alkalmából Kolozsvár sz. kir. város közönsége nevében zászlót ajánlok fel a Kolozsvári Nemzeti Színháznak. Ez a zászló nemcsak a múltnak hódol, hanem jelképezi a ma kötelességét a holnapért. Mert mi, akik ma itt tisztelgünk a mult emlékei előtt, felelősséget kell vállaljunk a magyar jövőért! A másfélszázados évforduló alkalmából elhatározott Országos Színművészeti Múzeum felállítása a magyar színjátszás emlékeinek összegyűjtése és megőrzése szempontjából igen nagyjelentőségű eredmény. A múzeum felállításának bejelentésén kívül dr. Keledy Tibor polgármester Kolozsvár sz. kir. város nevében zászlót ajánlott fel a Kolozsvári Nemzeti Színháznak. A gyönyörű nemzeti és városi színeket viselő címeres hímzett zászlón ez a felírat ál!: „Az erdélyi magyar színjátszás 150 éves fennállására 1792—1942. Kolozsvár sz. kir. város közönsége." A zászlót br, Kemény János főigazgató vette át meleg köszönő szavakkal, majd a Kolozsvári Nemzeti Színház nevében válaszolt a polgármester beszédére: — Méltóságos polgármester úr! Kedves ünneplő közönség! Mélységes megilletődöttséggel köszönöm meg •430 kolozsvári színházi ember nevében az elhangzott szavakat és azt a nagy elismerést és jövőbe néző buzdítást, amelyet a most felajánlott zászló jelképez. Itt, ebben a városban színházat csinálni, színpadról *

10

*

1942 — 1943

tolmácsolni az örök emberi és örök nemzeti gondolatot, felelősségteljesebb feladat, mint bárhol más helyen hazánkban. Mert Kolozsvár az a város, amely szellemi vonalon elsősorban képviseli Erdélyt, volt mindig az a hely, ahol a színjátszásnak döntő jelentőségű nemzeti feladatai voltak. Itt sohasem válhatott a színház öncélú játék hajlékává, itt a szórakoztatás mindig csak eszköz és alkalom lehetett arra, hogy a színpadon keresztül a nemzet céljai, vágyai és hite megnyilatkozhassanak. Ebben a városban minden kiejtett szónak megnövekszik a súlya és elmélyül a jelentősége, mert itt a színpad, mint minden olyan hely, ahonnan magyar szó hangzik, a szellemi honvédelem helye volt és az is kell maradjon mindig. Nehéz feladat itt színházat csinálni és színpadon játszani, mert 150 esztendős múlthoz kell mérni a színvonalat. — Kolozsvárt a színház sohasem volt a kiválasztottak találkozóhelye, hanem az egész kolozsvári társadalomé. Nem véletlenség az, hogy a kolozsvári színjátszást emelkedett szellemű főurak, nemes polgárok és áldozatos lelkű kisemberek közös akarattal teremtették meg. A templom és az iskola mellett a színház az a hely, ahol a kolozsvári társadalom nemzetépítő akarata mindig találkozott, ezért kell itt különösen igényelni a magyar színpadi művésztől, hogy magát Thália papjának vallja. Ezt cselekedték régi nagyjaink s ezt kell cselekedniük azoknak, akik ma dolgoznak a magyar színpad műveltségéért a kolozsvári Nemzeti Színházban. Amikor Kótsi Patkó János a Rhédey-házban először szólott mint színész a magyar kolozsvári közönséghez, amikor E. Kovács Gyula ajkáról hangzottak Bánk bán intelmei, vagy amikor Szentgyörgyi István szavain keresztül az örök magyar Tiborc követelte jogainak és áldozatainak elismerését, vagy amikor a kisebbségi sorsot vállaló színész a törhetetlen magyar hitet hirdette, mindez több volt színpadi' játéknál: a legnemesebb értelemben vett politikai tett volt ez, a nemzeti sorsközösség vállalása és vallomás a magyar nemzet törhetetlen ereje mellett. * 11 *

1942 — 1943

— Az erdélyi színész útját a régi nagyok példája meghatározza. Színházvezetők és művészek ezt az utat választják és meg vannak győződve arról, hogy Kolozsvár társadalma, mint a múltban, úgy a jövőben is töretlenül és egységesen áll a magyar színjátszás ügye mellett. — Az egész ország megérezte, hogy a mai évforduló nemcsak Kolozsvár ünnepe. Örömmel látjuk itt a kultuszkormányzat mellett Magyarország jelentős színházi és közművelődési intézményeinek képviselőit. A magyar nemzet szellemi egységének megdönthetetlen bizonyítéka ez, mely büszkeségére válik Kolozsvárnak és dicsőségére az egyetemes magyarságnak. Mindnyájan hiszünk abban, hogy ez a magyar szellemi összetartás, a magyar közművelődésnek és művészetnek minden vonalán állandóan meg fog nyilatkozni, aminthogy nem akad Magyarországon egyetlen egy olyan ember sem, aki ne vállalná a teljes magyarság összetartozását, bárhol is él azon a földön, amelyhez a jogot ezer esztendős véráldozatával és szellemi szolgálattal a magyar nemzet örökre megszerezte. Br. Kemény János főigazgató beszéde után Ö. Beness Ilona, a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja mondotta el Remén)ik Sándor: „Ige" című költeményét. A Farkas-utcai ünnepség a Magyar Hiszekegy eléneklésével ért véget. A Farkas-utcai színház elől a Jókai-utcába, a Rhédeyház elé von-ul a hatalmas ünneplő közönség, hogy a kolozsvári magyar színjátszás első hajlékán elhelyezett emléktáblát megkoszorúzza. Ugyanis a Rhédey-ház nagytermében mondták ki Kolozsváron 1792. november 11.-én magyar színpadon az első magyar szót. Az ódon ház szürke falait piros drapériák, fénykoszorúk, nemzeti színű lobogók tették ünnepivé. Kegyeletes, bensőséges hangulatban hódolt a jelen a dicső mult nagyszerű szereplői első hajléka előtt. Elsőnek a m. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium koszorúját helyezte az emléktáblára dr. vitéz Haász *

12 *

1 9 4 2 — 1 943

Aladár miniszteri osztályfőnök. Utána sorrendben : dr. Keledy Tibor polgármester Kolozsvár városa, Táray Ferenc színművész a Kolozsvári Nemzeti Színház, Uray Tivadar színművész a Nemzeti Színház, Morlin Amadé főtitkár a m. kir. Operaház, dr. Székelyhidy Ferenc az Országos Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, dr. Cziffra András miniszteri biztos a Színművészeti és Filmművészeti kamara, Mészáros László titkár, miniszteri biztos a Színészegyesület és Nyugdíjintézet koszorúját helyezte a Rhédey-ház falára, a kolozsvári magyar színjátszás 100 éves jubileuma alkalmával elhelyezett márványemléktáblára. A Rhédey-ház emléktáblája megkoszorúzása után a város ajándékozta díszes zászlóval a Hunyadi-téri színházhoz vonul az ünneplő közönség. Fáradhatatlanul és lelkesen igyekezett mindenki a színház fényes előcsarnokába, hogy a viszontlátás örömének boldog részese lehessen. Az idegeij hatalom eltávolította két régi lakója tért vissza a színházba: Kótsi Patkó János és E. Kovács Gyula. Csakhamar lehull a márványszobrokról a nemzeti színű lepel s Kótsi Patkó János szobrát Tóth Elek, E. Kovács Gyuláét pedig Réthely Ödön koszorúzza meg a hálás utódok keresetlen szavaival. A zsúfolásig telt ragyogó előcsarnok közönsége előtt br. Kemény János főigazgató bejelenti és bemutatja, hogy a 150 éves erdélyi színjátszás évfordulója alkalmából vándorserleget ajándékozott a színháznak. A serleget 50 éven át minden évben a színház arra legérdemesebb tagja kapja meg, jelképesen azzal, hogy neve az elnyert év számával az ezüstserlegre kerül. Ötven esztendő után a serleg az Országos Színművészeti Múzeumba kerül megőrzés végett. Vasárnap délután Kelemen Lajos levéltári főigazgató, Kőmives Nagy Lajos rendező, Pataky József, a Nemzeti Színház múzeumőre vezetésével a Kolozsvári Nemzeti Színház tagjai és vidéki képviselői babérkoszorúkat helyeztek a Házsongárdí temetőben nyugvó : Fehérváry Antal, Gyulai Ferenc, Kéhler Ilona, E. Kovács Gyula, Jantsó Pál, László József, Néb Mária, Pergő Celesztin, Pusztay *

13

*

1 9 4 2 — 1943

Béla, Szakács Andor, Szentgyörgyi István, Székelyné Ungár Anna, Várady Miklós kolozsvári színészek és Ruzitska György karmester sírjára.

Estére hatalmas ünneplő közönség töltötte meg a színházat. A kivilágított és zászlódiszbe öltözött színház valóban a lélek ünnepének volt a hajléka ezen az estén. A m. kir. Vallás és Közoktatásügyi miniszter képviseletében fájt Fáy István m. kir. titkos tanácsos, államtitkár jelent meg Bánk bán díszelőadásán. De képviseltette magát a színházi világ s Kolozsvár minden intézménye és egyesülete ezen a felejthetetlen estén. A Himnusz és Rákóczi induló elhangzása után szétlebben a hatalmas bársonyfüggöny s Bánk bán jelmezeibe öltözött színészek sorfala előtt az ünnepi emelvényre lépett Fáy István államtitkár, hogy a nagy nap jelentőségét méltassa: — Budapest székesfőváros közönsége két esztendővel ezelőtt ünnepelte a magyar színészet születésének 150 éves évfordulóját. Kelemen László úttörő munkásságának emlékét a budai Vígszínház falában elhelyezett emléktábla őrzi. A szalmaláng ellobbant, nem igen törődtek a hazai nyelv apostolaival és az első magyar színtársulat néhány évi küzdelmes munka után szétoszlott. A műveltebb közönség a német színházba járt, — azt tartották, hogy a magyar nem való joculatornak és actornak.« Az első magyar szó, az első magyar színész ajkáról, mely eleven erővel élt, túlszárnyalt a Rhédey-házban felállított színpad vászonfalain. Itt hangzott el Kolozsváron 159 esztendővel ezelőtt. És ez a magyar szó szállt feltartózthatatlanul és maradandóan bejárta egész Magyarországot és mindenütt új apostolok szegődtek nyomába. Ez a láng sok magyar nemes úrfit vitt a forró éjszakákra és apai, anyai átokkal dacolni késztette nem egy vaskosaras, folyoridáros, muskátlis ablakú kúria fehérarcú álmodó leányát. *

14 *

1942 — 1943

Az „Erdélyi Magyar Nemes Szinjátszó Társaság" 1792 november 11.-én kezdi meg nemzetnevelő működését. Csodálatos véletlen, hogy ugyanazon a napon született a legnagyobb magyar tragédiaíró, Katona József is, aki »Bánk bán«-ját később éppen egy erdélyi pályázatra nyújtotta be, melyre ugyan elkésve érkezett s így bírálatra sem bocsátották, de ez a pályázat hozta életre Bánk bánt. Ott voltam Kecskeméten Katona József földi maradványainak kihantolásánál, amikor halálának 100 éves évfordulóján méltó emléket helyeztünk sírja fölé. Akkor is azt éreztem amit most, — ott tengett körülöttem sugár szárnyaival egyetemesen és mindent beterítve a nemzeti lélek. Egy darab élő sejtje vagyunk mindnyájan ennek a léleknek, — érezzük, hogy ez a nép, ez a föld a sorsunk, a végzetünk és rajtunk is. átnyílal külön-külön a mult egész sebláza és gyötrelme — és a bizakodó jövő minden reménysége. .. Ilyen érzésekkel indulhattak el azok a lelkes honleányok és ifjak is, akik örömmel vállalkoztak itt Kolozsvárott 150 évvel ezelőtt a magyar szónak és a magyar dalnak igehirdetésére. Kótsi Patkó János, örményszékesi Koncz József, Tordai Sáska János, Verestóy Mihály, gidófalvi Jantsó Pál, haralyi Fejér Rozália, Járdos Anna Mária, Bajkó Teréz és Kiss Teréz az első erdélyi színtársulat tagjai. Báró Wesselényi Miklós kezdeményezésére azután elküldötték a kolozsvári színtársulatot Debrecenbe, Nagyváradra, Miskolcra, sőt Szegedre is. Ezek az úttörő színészek így tulajdonképpen megteremtői ezen városok színházainak és igazi ősei a magyar színészetnek. Sok viszontagság után első nagy ünnepe volt az erdélyi magyar színészetnek 1803 szeptember 27-e, amely napon letették az ország első színházépületének, az „Erdélyi Nemzeti Színház"-nak alapkövét. Tizennyolc hosszú esztendő telt el, míg végre a színház tető alá került és 1821. március 11.-én ünnepélyes külsőségek között megnyithatott. Ezen az-első estén a Farkas-utca színházban nem színészek játszottak, hanem *

15 *

1942 — 1943

Erdély előkelő történeti neveket viselő családjainak tagjai voltak a szereplők, — akik így juttatták kifejezésre szeretetüket és elismerésüket a magyar színjátszás nemes hivatása iránt. A krónikás feljegyezte, a hagyomány megőrizte azoknak a neveit, akik 150 éves erdélyi magyar színészet életerejét megalapozták és eszményeit hittel szolgálták. Nem emlékezhetem meg mindenkiről, de ki kell emelnem Kótsi Patkó János nevét. Az úttörők legjobbja volt ő, aki hozzáértéssel és gyakorlati tudással rövid idő alatt európai színvonalra emelte a magyar színjátszást. Megteremtette a klasszikus előadások játékstílusát. Nemcsak a színház épületét tette csinossá, hanem megépítette a művészi alapot, amelyen a magyar színészet 150 éves dicsőséges múltja naggyá nőhetett. A Farkas-utcai régi színház épületét átépíthették kegyeletsértő kezek, a patinás, a múltról beszélő kövek fölé emelhettek hívságos, modern betonépületet, eltüntethették a nézőtér régi kiképzését, nagyszerű páholysorát, de a Farkas-utcai színház nem halt meg. Eleven erővel él ma is benne a mult és ott lebeg benne, mintegy hősköltemény az örök nemzeti lélek. Amikor úgy látszott, hogy Világosnál elveszett minden, a Farkas-utcai Nemzeti Színház új életet, napvirradást hirdetett. Kolozsvár közönsége hittel és lelkesedéssel kitart színháza mellett és a színház győz! E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István, Halmi Ferenc, Egressy Ákos, Jászai Mari, Kassai Vidor, Dezséri Gyula, Szacsvay Imre, Somló Sándor, Gyenes László, Pálmai Ilka, Eibenschütz Mari, Ditrói Mór és a többiek, ismét a legmagasabb művészi színvonalra emelik a színházat. Bölönyi József intendáns vezetése alatt éri el a Farkas-utcai színház művészi fejlődésének tetőfokát. A színház társulata nemcsak idehaza, hanem külföldön is hervadhatatlan babérokat arat az egyetemes magyar színészetnek. Amikor 1906-ban a Hunyadi-téri új Nemzeti Szín*

16

*

1942 — 1 943

ház épülete felépül, az egész ország meleg szeretettel vett részt a kolozsvári színházavatáson. Ennek a színháznak dicsőséges múltja örök elkötelezettséget jelent a jövő számára. Kolozsvárott nem némult el soha a magyar szó a magyar dal, mert a magyar színész az igazságba vetett hittel állt őrt a legsúlyosabb időkben is a vártán. A mai nap nemcsak az ünneplésnek és emlékezésnek legyen a napja, hanem a magunkbaszállásnak is. Szálljon első gondolatunk azokhoz, akik már a Házsongárdi temetőben alusszák örök álmukat. Emlékezzünk azokra, akik bár elkerültek az idők folyamán Kolozsvárról, lélekben magukat mindig kolozsváriaknak tartották. Küldjünk szeretetteljes kézszorítást azokhoz, akik ma azért nem lehetnek velünk, mert a trianoni határ egy darabja még mindig elzárja őket tőlünk. És tisztelegjünk azok előtt, akik a keserves megpróbáltatások idején becsülettel álták meg helyüket és most megbecsülésben itt vannak velünk. A kormány a maga részéről mindent elkövet, hogy az erdélyi magyar színészet 150 esztendős évfordulóját ünneplő kolozsvári Nemzeti Színháznak olyan kiváló együttese, olyan megfelelő színvonalú társulata legyen, mely különleges helyzetének és nagy hagyományainak méltó képviseletét jelentse. — Gondoskodás történt arról is, hogy az erdélyi ifjúság megfelelő színészképző iskolával rendelkezzék. A Nemzeti Színház kebelében e célból három évfolyammal színészképző jskola állíttatott fel. — A 150 éves mult dicső hagyományai arra kötelezik a kolozsvári Nemzeti Színház művészeit, hogy hazaszeretetükkel és művészi tudásukkal, Isten kegyelméből nyert tehetségükkel őseik nyomdokaiból soha el ne térjenek. — De ezek a hagyományok kötelezettséget rónak önökre is. Hölgyeim és Uraim, önöknek is méltóknak kell lenniök nemes elődeikhez, színházépítő és színházfentartó őseikhez, akik mindenkor nagy szeretettel és hazafias áldozatkészséggel támogatták a színházat a *

17

*

1942 — 1 943

nemzet nagy érdekeinek szolgálatába állított munkájában, — Hisszük, hogy a mai sorsdöntő időkben a belső fronton a magyar színész épp olyan lelkesedéssel teljesíti kötelességét, mint amilyen önfeláldozó lélekkel védi a hazát a külső fronton harcoló honvéd, — a hitnek és hazaszeretetnek hősi áldozója. — Hisszük, hogy ez a mai nemzedék újabb 150 esztendőre biztosítja az erdélyi magyar színészetet, amely a maga művészetében mindig bátran és büszkén hirdesse Istentől nyert életünk legnagyobb ajándékát — a mi szép, sokszor szomorú, — le-leroskadó, de mindig újra felkelő tragikus magyarságunkat!

Ünnepi beszéde után Fáy István államtitkár a közönség előtt bejelentette, hogy a Vallás és Közoktatásügyi miniszter Beness Ilonát, Laczkó Arankát, Ré Ödönt és Tóth Elek kolozsvári színészeket a Kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagjaivá kinevezte s nyomban át is adta a kinevezésről szóló miniszteri dekrétumot. A közönség lelkes tapssal ünnepelte az újjászervezett Kolozsvári Nemzeti Színház első örökös tagjait. A kinevezett örököstagok nevében Réthely Ödön mondott köszönetet: — Az újjászervezett Kolozsvári Nemzeti Színház első örökös tagjai nevében hálás köszönetet mondok a Kultuszkormányzatnak, hogy minket, a nemzet hűséges és alázatos napszámosait erre a nagy elismerő kitüntetésre érdemesített. Hálánk szavai szívtől-szívhez szólnak azzal a rendíthetetlen fogadalommal, hogy a 150 éves erdélyi magyar színészet nemes hagyományait alázatos lélekkel, tiszta nemzeti érzéssel és a magyar színészt elkötelező buzgalommal ezen a színpadon szívünk utolsó dobbanásáig hűséggel szolgáljuk. Életünk e felemelő pillanatában arra kérem a mindenható Istent, hogy oltalmát és áldását terjessze ki erre a színházra, hogy a magyar nyelv és színművészet kultuszának örök időkre temploma maradjon. Réthely Ödön köszönő szavai után összecsukódik az: *

18

*

1942 — 1943

előfüggöny. Vaszy Viktor zenei-művészeti igazgató lép a karmesteri emelvényre, hogy elvezényelje az erdélyi magyar színjátszás 150 éves évfordulójára írt Ünnepi Nyitányát. A szerzőt meleg ünneplésben részesítette a díszelőadás közönsége. Majd ismét felgördül a függöny, hogy Katona József hallhatatlan szelleme szóljon a másfélszázados évforduló estéjén Bánk bán tragédiájával.

19

1 942 — 1943

A 150 ÉVES ÜNNEPSÉG RENDJE: 10 órakor: ÜNNEPI ISTENTISZTELETEK ÉS SZENTMISE a kolozsvári magyar egyházak főtemplomaiban. Szóló énekesek: Szent Mihály templomban ERDŐSSY ILONA: L. Luzzi: „Ave Maria." Belvárosi Református templomban dr. SIKOLYA ISTVÁN: Stradella „Irgalmazz Isten." Unitárius templomban G. FOGARASI KLÁRA: Bach: „Egyházi dallam." Evangélikus templomban VÉGH KATALIN : J. N. Hűmmel : „Alleluja."

EMLÉKÜNNEP 11 óra 30 perckor: a volt Farkas-utcai Színház helyén épült „Mátyás király" diákház előtt. HIMNUSZ: Előadja a Kolozsvári Nemzeti Szinház énekkara, vezényel: FARKAS FERENC. ÜNNEPI ÓDA: Előadja MIHÁLYFI BÉLA. Kolozsvár város közönsége nevében beszél: dr. KELEDY TIBOR polgármester. A Kolozsvári Nemzeti Szinház nevében beszél: br. KEMÉNY JÁNOS főigazgató. ÜNNEPI VERS: Előadja 0. BENESS ILONA. MAGYAR HISZEKEGY: Előadja a Kolozsvári Nemzeti Színház énekkara, vezényel: FARKAS FERENC. 12 óra 30 perckor: Az erdélyi magyar színjátszás első hajlékán a „Rhédey" házon elhelyezett emléktábla megkoszorúzása. 13 órakor: A Kolozsvári Nemzeti Színház előcsarnokába visszahelyezett Kótsi Patkó János és E. Kovács Gyula szobrainak megkoszorúzása* 20 *

1 9 4 2 — 1943

18 órakor:

A Kolozsvári Nemzeti Színház ünnepi előadása: HIMNUSZ: Előadja a Kolozsvári Nemzeti Színház zenekara vezényel: VASZY VIKTOR. ÜNNEPI BESZÉD: Elmondja fáji FÁY ISTVÁN m. kir. titkos tanácsos, államtitkár. Vaszy Viktor: „ÜNNEPI NYITÁN" előadja a Kolozsvári Nemzeti Színház zenekara.

BÁNK

BÁN

Dráma 3 felvonásban, 6 képben. Irta: KATONA JÓZSEF II. Endre Magyarország királya .. Lantos Béla Qertrudis királyné .. Poór Lili Bánk bán Magyarország nagyura .. Táray Ferenc Melinda, felesége Kormos Márta Soma, fia Komáromi Árpád Ottó herceg ifj. Szécsi Ferenc Petur bán, bihari főispán Réthely Ödön Simon bán Nagy Miklós Biberach Kamarás Gyula Bendeleiben Izidóra Hatházi Erzsébet Tiborc Tóth Elek Myska bán Borowszky Oszkár Solom mester Perényi János Udvornik Váradi Rudolf Zászlós úr Szentes Ferenc I békétlen Dancsó György II. békétlen .. Sebestyén Kálmán Zászlós urak, udvornikok, udvarhölgyek, békétlenek. Történik 1213-ban. Rendező: SZABADOS ÁRPÁD. Díszlettervező: V a r g a

*

21

*

Mátyás.

1942 — 1943

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ EGYÜTTESE: Báró KEMÉNY JÁNOS főigazgató

MIHÁLYFI BÉLA

VASZY VIKTOR

drámai művészeti és ügyvezető igazgató

zenei-művészeti igazgató

SZABÓ LAJOS igazgatósági és művészeti titkár

VITÉZ TIBOR

KENESSEY FERENC KŐMŰVES NAGY LAJOS KUBÁNYI GYÖRGY SZABADOS ÁRPÁD TOMPA MIKLÓS rendezők

operai főrendező

BRETAN MIKLÓS operai rendező

DEÉSY JENŐ FÜLÖP SÁNDOR operett rendező

SZABÉDI LÁSZLÓ dramaturg

ENDRE BÉLA STEFÁNIDESZ JÓZSEF SZABÓ ICA karmesterek

FALUHELYI VERONIKA dr tanúim, segélyes rendező-gyakornok

FARKAS FERENC

CSENGERY LAJOS ÖRVÖSSY GÉZA VASS MIHÁLY ügyelők

karigazgató

JAKOBY ANTAL énekmester

SZITA OSZKÁR MOHAY FERENC ZAKÁRIÁS GÁBOR korrepetitorok

KÁLLAY ETELKA SZÁNTHÓ MÁRIA VASS MIHÁLYNÉ súgók

MORAWSZKY ROMÁN

VARGA MÁTYÁS

KECSKEMÉTHY KÁROLY

scenikai felügyelő, díszlettervező

jelmeztervező

balettmester

KERESZTESI TIBOR dr. KOTAY PÁL dr. MAGYARI BERTALAN dr. MIQRAY JENŐ dr. SZŐKE KÁROLY dr. orvosok

*

22

*

1942 — 1943

NAGY IMRE dr. gazdasági főnök Számvevőség:

Főpénztár:

W1NKLEIFERENC

PATHY JÁNOS

főkönyvelő

föpénztáros

JÁRY KÁROLY

KÖRMENDY BÉLA

számfejtő

főpénztári ellenőr

Gazdai

hivatal:

Jegypénztár:

TIBOLDY ZOLTÁN

LEITHEIM ELEMÉR

gazda

FEHÉRVÁRI MARGIT

LÁSZLOFFY FERENC

pénztárosok

leltárvezető

SZELEY LÁSZLÓ gazdai gyakornok Műszaki

Bérletügyek: BÉRCZI MIHÁLY

hivatal:

prop. titkár

SZÉKELY FERENC vezető főmérnök

Jogügyek

RAJNA Y SÁNDOR műszaki felügyelő

ERSZÉNYES SAMU dr. jogtanácsos

VÁRADY RUDOLF

PLATZJÁNOS

prózai könyvtáros

zenemű könyvtáros

Segédhivatal : ZONDA BÉLA irodavezető

SZABÓ LAJOSNÉ LÁSZLÓFFY ÁRPÁDNÉ DEÁK ERZSÉBET gépírónők

*

23

*

1942— 1 943

ELŐADÓ MŰVÉSZNŐK ÉS MAGÁNÉNEKESNÖK:

Bartha Mária Czopán Flóra Erdőssy Ilona Ferencz Anikó Garami Jolán Hegyi Lili Hidy Franciska Kőszegi Margit Krémer Manci Lenhardt Ilona Lőrincz Zsuzsa Lónyai Judit Mészáros Erzsébet Páka Jolán Pócza Ella Rajnay Elli Sándor Mária Szende Bessy Takáts Paula Végh Kató

Beness Hona Fülöp Kató Hangay Márta Havadi Nagy Hona Hatházi Erzsébet Kolár Mária Kormos Márta Kőműves Ilona Ölvedy Zsóka Sivó Mária Sallay Kornélia Versényi Ida Állandó

vendégek

Poór Lili

Németh Mária, kamaraénekesnő a m. kir. Operaház tiszteleti

Ösztöndíjasok:

Eőry Ilona Fogarassy Klára Molnár Margit Turján Vilma

*

24

1942 — 1943

ELŐADÓ MŰVÉSZEK ÉS MAGÁNÉNEKESEK: Angyal Nagy Gyula Andrási Márton Bakó József Borovszky Oszkár Csengery Aladár Csóka József Ditrói Puskás Béla Fehérpataky Ervin Gál József Mélykúti Horváth József Horváth László Kishonthy József Sándor István dr: Sikolya István dr. Szabady István Szanati József Szentes Ferenc Tompa Sándor Virágos Mihály

Bodó György Dancsó György Flóra Jenő Görbe János Kamarás Gyula Kozma Gyula Lantos Béla Perényi János Réthely Ödön Sebestyén Kálmán Senkálszky Endre ifj. Szécsi Ferenc Táray Ferenc Turi Turgonyi Pál Tóth Elek

Állandó

vendégek:

Páger Antal

Pataky Kálmán kamaraénekes a m. kir. Operaház tiszteleti tagja

*

25 *

1942 — 1943

ÉNEKKAR Női

énekkar:

Szoprán: Bereczky Magda Bogáti Aranka Dragomán Jenőné (Horváth Irma) Hartmann Margit Hengerics Mária Horváth Eta Kis Eta Nagy Irén Nemesszeghy Istvánné (Ria Mária) Tóth Ilona Varró Mária Férfi

Tenor:

Alt: Bucsy Sarolta Cseh Márta Garamszeghy Károlyné (Bagossy Mária) Littasy Klára Meleg Kató Pataky Klára Sedony Erzsébet Szabó Gizella Wotreng Magda

énekkar:

Basszus: Ánghy Béla Dr. Butács Emil Dragomán Jenő Földes István Garamszeghy Károly Habeyan Nerces Iván Kornél Kenyeres Zoltán Kirvai Ferenc Kiss Béla Kapusi László Kovács János Suba Endre Vass Miklós

Bán Elemér Borbély Ferenc Csiszár Ferenc Dr. Fellner Győző Hollosy Győző Márky Alfréd Mészáros Sándor Papp Tibor Ruprecht Ferenc Sallak Pál Sipos László Varró János

*

26

*

1 942 — 1 943

TÁNCKAR

Balettiskola tanára: MORAWSZKY ROMÁN Balettiskola korrepetitora: KABÁNNÉ 1MBERY GABRIELLA Balettiskola felügyelőnője: CSENGERY LAJOSNÉ Balettiskola tanítónője: TÓTH GÁBORNÉ Magántáncosnők:

Magántáncosok:

Bartos Irén Keresztes Katalin Léhmann Lőtte Rimóczi Viola Tóth Jolán

Cserminszky Kart D o m b y

I m r e

Komáromy Attila Szaboray Zoltán

Kartáncosnők:

Borbély Lili Borza Joláti Csonka Alnla Dani Anna Dunky Éva Jagamos Rózsi Pivarcs Ilona Pivarcs Margit

Rózsa Magda Schuller Ibolya Szász Anna Szikszai Viktória Tarró Ilona Túrós Margit Visky Ilona

* 27 *

1942— 1 943

ZENEKAR

Tokaji András

Sződi László

zenekari felügyelő, I. magángordunkás

h. zenekari felügyelő

Bálint Dezső

Budaházi Fehér Miklós

hangversenymester

I. hangversenymester

Gordonka:

I. h e g e d ű :

Budaházi Fehér Miklós Bálint Dezső Weiland János Zsurka Péter Kolár Károly Kaveczky Ferenc Barmlik Kálmán Czuczu Károly

Tokaji András Kapetanovits Alfonz Boga László Vajsza Ferenc Gordon:

Nemesszeghy István Major Ferenc Losó Béla Wiesenmayer János

II hegedű: Kollár György GermánnéSchuszter Ottilia Sára Nándor Lénárd Gyula Fuvola: Ernyő Ferenc Sztojka Pál Gerzon Béla Michele Tivadar Porzsolt János Török Béla Mélyhegedű:

Nagy Ilonka Lebeda Gyula . Hegedűs Kálmán Márkos Albert Toperczer István

Oboa :

Függi Oltelo Vass Miklós Fejes Imre * 28

*

1 942 — 1943

Trombita: Sződi László Wagner Rudolf Rácz Zoltán Feczisin János

Klarinét Herr Ferenc Hütter Vilmos Deák József Szabó Marcell

Harsona:

Fagott:

Molnár Sándor Zimmermann Dezső Küri József Brunet Péter

Érez Péter Károlyi Károly Schneck Béla Kürt:

Balogh Károly Bochis János Fehér József Nóvák Nándor

Tuba :

Lázár György Ütő:

Baka Mihály Harangozó Sándor Rózsa Miklós

Hárfa :

Stágmüller Viktória MŰSZAKI S

EMÉLYZET:

SZILÁGYI LAJOS

BÁNHIDI SÁNDOR

színpadmester

fővilágosító

KREMPER BÉLA

HARASZTOSI BÉLA FÜZESSY ISTVÁN

helyettes szinpadmester

szabályzókezelők

PAPP GÉZA

SZALAY JÓZSEF

zsinórmester

főkellékes

HELL ÁRPÁD főszabász és főruhatáros

PIROS LÁZÁR

KISS MARISKA

GERENDY SÁNDOR

fögépész

főszabásznő

főlakatos

KOVÁCS FERENC

KUDELÁSZ KÁROLY

szabászmester

főfestő

*

29

*

1 942— 1943

A K o l o z s v á r i N e m z e t i S z í n h á z 1942/43. o

s

Bemutató napja

A darab címe

1 1942. IX.11. Az ember tragédiája

Műfaja

Szerző

Drámai költemény

Madách Imre

2

1942.X. 2. A trubadur

Dalmű 4 fv. 8 képben

Verdi—Salvadoré Cammarano

3

1942.X. 10. Törtetők

Karikatúra 4 fv.

Illés Endre

4

f 1942.X. 17. Vén diófa

Operett 3 fv.

Fényes Sz.— Szilágyi L.

Színjáték 3 fv.

Keith Winter

5 1942. X. 22. Tűzvész 6

1942. XI. 6. Földindulás

Színmű 3 fv. 5 képben

Kodolányi János

Fordító vagy átdolgozó

Kísérőzene

Hevesi Sándor

Farkas Ferenc

Hertelendy István

7

1942. XI. 15. Bánk bán

Dráma 3 fv.

Katona József

Ábrányi Emil

8

1942. XI. 20. Lakmé

Dalmű 3 fv.

Gondinet Délibes L.—Gílle

Innocent— Vincze Ernő

9

1942. XI. 25. Koncert

Vígjáték 3 fv.

Bahr Hermann

Lányi Viktor

10 1942. XII. 15. Turandot

Dalmű 3 fv. 5 képben

Adami G. Puccini G.— Simoni R.

11 1942. XII. 17. Téli zsoltár

Drámai játék 3 fv.

Kovách Aladár

12 1942. XII. 23. Luxemburg grófja

Operett 3 fv.

Willner A. N. Lehár F.— Bodansky R.

13

1943 I. 6.

Színjáték 4 fv.

Harsányi Zsolt

14

1943. I. 13. A szabin nők elrablása

Bohózat 4 fv.

Schönthan Pál és Ferenc

Színjáték 3 fv.

Tamási Áron

Dalmű 1 fv. Balett 3 k.

Mascagni P. Rimszkij— Korzakov

15 1943. 1.20.

A, bolond Ásvayné

Csalóka szivárvány

16

Parasztbecsület 1943. 1.28. Seherezade

17

1943. II. 5. A csikós

Népszínmű 3 fv. Szigligeti Ede

•

30

*

Benedek Gyula

Radó Elek

Móricz Zsigmond

1 942— 1 943

j v a d j á b a n bemutatott d a r a b o k . Rendező Játékmester

Vezénylő

ihályfi Béla I1 jnessey Ferenc ; Farkas Ferenc 5mivesNagy Lajos: téz Tibor

Koreográfia

Díszlettervező

Morawszky Román

Varga Mátyás

Endre Béla

Varga Mátyás

Szabó Ica

Morawszky Román

Varga Mátyás

Előadások száma 16

Kecskeméthy Károly

Varga Mátyás

Dmpa Miklós ilöp Sándor

Jelmeztervező

6 6

Kecskeméthy Károly

24

ömives Nagy Lajos

Varga Mátyás

8

iabados Árpád

Varga Mátyás

6

zabados Árpád

Varga Mátyás

4

retán Miklós

Endre Béla

Morawszky Román

Vaszy Viktor

orapa Miklós leésy Jenő

Kecskeméthy Károly

Varga Mátyás

enessey Ferenc itéz Tibor

Varga Mátyás

Endre Béla

7 5

Varga Mátyás

Varga Mátyás

7

Varga Mátyás

Varga Mátyás

10

Morawszky Román

13

enessey Ferenc

Varga Mátyás

14

Smives Nagy Lajos

Varga Mátyás

6

'ompa Miklós

Varga Mátyás

' 7

Sretán Miklós lorawszky Román

Endre Béla Vaszy Viktor

Morawszky Román

Kmives Nagy Lajos

Varga Mátyás

Varga Mátyás

*

31

*

Kecskeméthy Károly

6 13 8

19 4 2 — 1 9 4 3 a Bemutató

•

-43 napja

A darab címe

18 1943. II. 10. Mária főhadnagy 19 1943 III. 3.

Az utód

Műfaja

Szerző

Operett 3 fv. 6 képben

Huszka Jenő— Szilágyi L.

Színjáték 3 fv.

Bókay János

20 1943. III. 16. Bűvös szekrény Vígopera 2 fv.

Fordító vagy átdolgozó

Farkas Ferenc— Kunszery Gy.

21 1943. III. 20. A fösvény

Vígjáték 5 fv.

Moliére

Hevesi Sándor

22 1943. III. 31. A becsület gyönyöre

Játék 3 fv.

Pirandello L.

Heszke Béla

23 1943. IV. 10. Három a kislány

Daljáték 3 fv.

Schubert F.— Willner A. N.— Reichert H.—

Harsányi Zsolt

24 1943. IV. 19. Magyar passió

Passiojáték 2 fv.

Voinovich Géza

25 1943. V.ll.

Carmen

26 1943. V. 13. Párisi express

Dalmű 4 fv.

Kísérőzene

Liszt— Lavotta R.

Bizet—Meilhac— Halévy

Zenés vígjáték 3 fv.

íves Mirande— Albert Moucy-Eon

Piinkösti— Erdélyi

Csanak Béla

27

1942. V. 26. Csalódások

Vígjáték 4 fv.

Kisfaludy Károly

Galamb Sándor Vincze Ottó

28

1942. VI. 5. A sasfiók

Romatíkus dráma 5 fv.

Rostand E.

Ábrányi Emil

Színmű 3 fv.

Zilahy Lajos

29 1943. VI. 16. Szépanyám

*

32

*

1942—1943 Rendező Játékmester éz Tibor

Vezénylő

Koreográfia

Stefánidesz József

Díszlettervező

Jelmeztervező

Előadások száma

Varga Mátyás

Kecskeméthy Károly

29

Varga Mátyás

kay János

13

ifi. Oláh Gusz- ifj. Oláh Gusztáv táv

6

mpa Miklós

Varga Mátyás

8

mivesNagy Lajos

Varga Mátyás

dasdy Kálmán

Farkas Ferenc

éz Tibor

Stefánidesz József

hályfi Béla

Endre 'Béla

éz Tibor

Vaszy Viktor

téz Tibor mpa Miklós

Morawszky Román

Varga Mátyás

Figlár Géza

4 Kecskeméthy Károly

16

Varga Mátyás

5

Morawszky Román

Varga Mátyás

4

Szabé Ica

Morawszky Román

Varga Mátyás

9

Endre Béla

Dukony Margit

Varga Mátyás

5

ss Ferenc nessey Ferenc

Varga Mátyás

5

már József

Varga Mátyás

8

*

33

*

1942 — 1943

Az 1942/43. színiévad. Az 1941/42. színiévad eredményekben gazdag befejezése után Táray Ferenc igazgató lemondott igazgatói tisztségéről s mint Kolozsvár régi kedvelt művésze, ismét mint színész jelent meg a színpadon az évad előadásai folyamán. A m. kir. Vallás és Közoktatásügyi minisztérium a színház legfőbb irányítását br. Kemény János főigazgatóra ruházta. A prózai tagozat művészi kérdéseinek és a színház ügyvezető igazgatói teendőinek ellátására Mihályfi Bélával kötött szerződést a Kultuszminisztérium. Amilyen őszinte sajnálattal követte Táray Ferenc lemondását, éppen olyan lelkes öröm és szeretet fogadta Mihályfi Bélát Kolozsvár színházjáró közönsége körében. A színház opera tagozatának művészi vezetését Vaszy Viktor zenei művészeti igazgatóra bizta a rn. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium. A színház 1942. szeptember 11.-én nyitotta meg kapuit, Madách halhatatlan remekével, Az ember tragédiájával. Az ünnepi megnyitó előadás előtt br. Kemény János főigazgató tartott bevezető beszédet, melyben hangoztatta, hogy a Kolozsvári Nemzeti Színház a nehéz háborús időkben még fokozottabb mértékben kívánja szolgálni a másfélszázados hagyományok kötelezettségét, a tiszta magyar nyelv, az erős magyar lélek ápolását, hogy amikor művészetében magyart és európait ,ad, valójában a nemzeti szellemi honvédelem bástyája legyen Kolozsvárott. A Kolozsvári Nemzeti Színház évi műsorát a hagyományokhoz való ragaszkodása mellett a közönség igényeinek állandó szemelőtt tartásával állította össze. Tekintettel arra, hogy Kolozsvárnak csak egy színháza van, a több, mint százezer lakosú város különböző rétegeit egyformán ki kellett, hogy szolgálja. A próza, opera és operett műfajok változatos előadásaival igyekezett minden kívánalomnak eleget tenni az Igazgatóság, nem adva fel azonban azt a végső célkitűzését, hogy a színház szórakozásban is csak nívóst és művészit adhat. A prózai tagozat az évad folyamán 23 darabot mu*

34

*

1 9 4 2 — 1 943

tátott be, illetve újított fel. A 23 prózai mű közül 17 magyar szerző darabja. A bemutatókat a mai legreprezentánsabb magyar színpadi szerzők darabjai képezték, természetesen modern külföldi szerzőkkel együtt. A felújításokat magyar és külföldi klasszikus szerzők darabjai alkották. A prózai darabok közül az évad folyamán Madách : Az ember tragédiája c. hatalmas alkotása érte el a legnagyobb előadási számot: 16 alkalommal került színre. Igen nagy sikere volt Kovách Aladár: Téli zsoltár c. darabjának. Kolozsváron 10, a vidéki előadásokkal együtt 19 ízben került előadásra. Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné, Zilahy Lajos: Szépanyám c. színművei szintén szép sikert jelentettek Bajor Gizi és Timár József vendégszereplésével. Kimagasló színházi esemény volt Keith Winter: Tűzvész és Rostand: A sasfiók előadása Páger Antal, illetve Kiss Ferenc vendégjátékával. Őszinte szeretet fogadta és nagy siker kisérte Tamási Áron : Csalóka szivárvány c. darabját ugyancsak Kiss Ferenc vendégszereplésével. Az opera tagozat az 1942/43. színiévadban 6 új operát mutatott be. Ezzel a Kolozsvári Nemzeti Színház repertoire operáinak a száma két év alatt 16 operára emelkedett, ami azt jelenti, hogy könnyen tud változatos műsort adni közönségének. Örvendetes jelenségnek kell elkönyvelnünk, hogy az operaelőadások közönségének a száma évről-évre fokozatosan emelkedik. A kétévtizedes idegen megszállás alatt elszokott operaközönség ismét kezd operát hallgatni. Ebben a színiévadban mutatta be a Kolozsvári Nemzeti Színház a szerző vezénylésével, Nádasdy Kálmán, a m. kir. Operaház főrendezője rendezésében Farkas Ferenc: Bűvös szekrény c. vígoperáját. A bemutatót, valamint a későbbi előadásait igen szép siker kisérte. Az évad nagysikerű operái: Turandot, A trubadur, Lakmé, Carmen voltak az új bemutatók közül. A Kolozsvárott vendégszereplő: Pataky Kálmán, Laczó István, Tatjana Menotti, Thorsten Ralf operaénekesek nagy művészi teljesítményéről és sikeréről külön meg kell emlékéznünk. Élményt jelentett a színházba járó közönségnek Rimszkij-Korzakov: Seherezade c. balettjének előadása. *

35

1 9 4 2 — 1 943

Operettek közű!: Három a kislány, Luxemburg gróíja, A vén diófa, Mária főhadnagy kerültek ebben az évben bemutatásra. A színház igazgatósága ebben az évadban mind prózai, mind operai vonalon több estére kötött vendégszereplési szerződést budapesti művészekkel. Tette ezt egyfelől azért, hogy a közönségnek alkalmat adjon a legnagyobb magyar színpadi művészek játékának megismerésére, másfelől pedig, hogy a színház fiatal együttesének is lehetősége nyíljék arra, hogy kiforrott európai nevű művészekkel működjék közre előadás keretében. Ugyancsak ebben az évadban kezdte meg a Kolozsvári Nemzeti Színház vidéki vendégszerepléseit is. A Wesselényi-szobor bizottság meghívására 1942. szeptember 7.-én és 8.-án, a Wesselényi-szobor ünnepélyes visszaállítása alkalmával két művészestélyt tartott Zilahon a Kolozsvári Nemzeti Színház együttese. Az előadások előtt br. Kemény János főigazgató tartott megnyitó beszédet. Nagyvárad sz. kir. város meghívására az opera tagozat 6, a prózai 2 előadást tartott a Szigligeti-Színházban. Nagyvárad zenei életében az opera tagozat vendégszereplése eseményt jelentett, annál is inkább, mert a zenekedvelő Nagyváradnak nincs operája. Gr. Bethlen Béla, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód főispánja meghívására Dés-Besztarcén vendégszerepelt a prózai tagozat Kovách Aladár: Téli zsoltár és Illés Endre : Törtetők c. darabjával. A színház 1943. II. 10—14. között Désen 4, Besztercén 3 előadást tartott. A szórvány vidék közönsége nagy örömmel és szeretettel fogadta a színház vendégjátékait. Dr. Májay Ferenc, Marosvásárhely polgármestere is vendégszereplési meghívással fordult a színházhoz. Az Igazgatóság készséggel tett eleget a meghívásnak és 1943. V. 5—9. között a két előbbi darabbal és Tamási Áron: Énekes madár c. népjátékával 8 előadást tartott a székely főváros Magyar Közművelődési Házában. Marosvásárhely közönsége zsúfolásig töltötte meg minden nap a színházat, így adván jelét lelkes színházszeretetének. A vidéki kirándulások sok nehézséggel jártak és igen nagy áldozatot kívántak a színháztól és annak 'minden egyes *

36

*

1 942 — 1943

szereplő íagjától. De amint a színház vállalta az áldozat meghozatalát, úgy tagjai is örömmel küzdöttek le minden nehézséget, hogy a színház betölthesse hivatását s ne csak Kolozsvár, de valamennyire egész Erdély Nemzeti Színháza lehessen. A Kolozsvári Nemzeti Színház egész napra terjedő bensőséges ünnepéllyel emlékezett meg 1942. november 15.-én az erdélyi magyar színjátszás 150 éves évfordulójáról. Az ünnepség lefolyásáról külön fejezetben emlékszünk meg évkönyvünkben. A másfélszázados évforduló Bánk bán esti díszelőadásán bejelentette Fáy István államtitkár, hogy a m. kir. Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Beness Ilonát, Laczkó Arankát, Réthely Ödönt és Tóth Eleket a Kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagjaivá nevezte ki.. A délelőtti ünnepségek során br. Kemény János főigazgató jelentette be, hogy a 150 éves évforduló alkalmából vándor ezüstserleget ajándékoz a színháznak, azzal a rendeltetéssel, hogy azt 50 éven keresztül minden évben a színház művészi teljesítményében arra legérdemesebb tagja kapja meg, jelképesen azzal, hogy a kitűntetett neve, az évad megjelölésével a serlegre kerül. Ötven év után a vándorserleg megőrzés végett Kolozsvár sz. kir. város által ugyancsak az évforduló alkalmából felállított Országos Magyar Színművészeti Múzeumába kerül. A Kolozsvári Nemzeti Színházat mély gyász érte az 1942/43. színiévadban. 1943. május 12.-én váratlanul elhunyt életének 54. évében, az erdélyi magyar színjátszás szolgálatában eltöltött 36 év fáradhatatlan emlékét hagyva maga után, Örvössy Géza ügyelő, színművész. A színház 1942. december 11.-én díszelőadás keretében ünnepelte meg Kodály Zoltán születésének 60. évfordulóját. A díszelőadáson Háry János és a Marosszéki táncok szerepeltek műsoron.

*

37

*

1942—1943

Az 1942/43. színiévad műsora. A ) Prózai tagozat: I. B e m u t a t ó . Magyar: Az utód 1. Bókay János: A bolond Ásvayné 2. Harsányi Zsolt: Törtetők 3. Illés Endre: Téli zsoltár 4. Kovách Aladár: A csikós 5. Szigligeti—Móricz: Csalóka szivárvány 6. Tamási Áron: Magyar passió 7. Voinovich Géza: Szépanyám 8. Zilahy Lajos : Idegen: Koncert 1. Bahr H.: Párisi express 2. Mirande íves: A becsület gyönyöre 3. Pirandello L.: Tűzvész 4. Winter Keith:

1. 2. 3.

II. B e m u t a t ó s z á m b a n m e n ő felújítások. Magyar: Bánk bán Katona József: Földindulás Kodolányi János: Csalódások Kisfaludy Károly: Az ember tragédiája Madách Imre : Idegen: A fösvény Moliére: A sasfiók Rostand: Schönthan Pál és Ferenc : A szabin n ők elrablása

1. 2. 3. 4.

III. Műsor darabok. A milliomos Bónyi Adorján: Gylmesi vadvirág Géczi István: A vén bakancsos és fia a husz Szigeti József: Boldoggá teszlek Vaszary Gábor:

1. 2. 3. 4.

*

38

1 942 — 1943

B ) O p e r a é s operett tagozat. I. O p e r a b e m u t a t ó . Magyar: 1. Farkas Ferenc : Bűvös szekrény Idegen: 1. Bizet: Carmen 2. Delibes : Lakmé 3. Mascagni: Parasztbecsület 4. Puccini: Turandot 5. Verdi: A trubadur II. Balett b e m u t a t ó . Magyar : 1. Kodály Zoltán: Marosszéki táncok Idegen: 1. Rimszkij Korzakov : Seherezade III. O p e r e t t b e m u t a t ó . Magyar: 1. Fényes—Szilágyi: A vén diófa 2. Huszka—Szilágyi: Mária főhadnagy 3. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja Idegen: 1. Schubert F.: Három a kislány IV. M ű s o r d a r a b o k , a) Opera: 1. Erkel Ferenc: Bánk bán 2. Kodály Zoltán : Háry János 3. Mozart: Szöktetés a szerályból 4. Puccini: Bohémélet 5. Puccini: Pillangókisasszony 6. Puccini: Tosca 7. Rossini: A sevillai borbély 8. Verdi: Aida Traviata 9. Verdi: *

39 *

1942 — 1 943

b) Balett: Coppelia 1. Delibes : A szerelem diadala 2. Mozart: c) Operett: Száz piros rózsa • 1. De Fries—Kovács : Tokaji aszú 2. Eisemann—Szilágyi Gyergyói bál 3. Huszka—Szilágyi: A mosoly országa 4. Lehár Ferenc: A víg özvegy 5. Lehár Ferenc: A Kolozsvári Nemzeti Színház az 1942/43. színiévadban összesen 358 (délelőtti, délutáni és esti) rendes előadást tartott. A 358 előadás műfajok szerint a következőképpen oszlik meg: Próza: (23 bemutatott és felújított darab) 159 előadás. Opera: (14 bemutatott és fejújított opera, 1 daljáték, 4 balett) 86 Operett: (9 bemutatott és felújított operett) 113 ,, Összesen : 358 A 358 előadás közül 225 (63%) alkalommal magyar, 133 (37°/°) ízben pedig idegen szerző darabja került előadásra. Az előadásra került darabok műfajok szerint részletezve : a bemutatott és felújított 23 prózai mű közül 17 (73°/°) magyar, 6 (26°/°) idegen; 14 opera közül 2 (14%) magyar, 12 (85°/°) idegen; 4 balett közül 1 (25%) magyar, 3 (75°/°) idegen ; 1 magyar daljáték (100%); 9 operett közül 8 (89%) magyar, 1 (11%) idegen szerző alkotása. Az 1942/43. színiévad bemutatott és felújított 51 művének 358 előadása látogatóinak száma 256.642. Egy előadásra tehát átlagosan 717 néző jut. Az elmúlt évadhoz viszonyítva előadásonként 79 nézővel javult a látogatási arányszám. Külön kíván említést a Magyar Vöröskereszt 1942. szeptember 20,-i IX. Kivánsághangversenye, amelynek műsorát budapesti és kolozsvári művészek odták s a Ma*

\

40

*

1 9 4 2 — 1943

gyar Rádió közvetítette. Az 1943. június 20.-á'n délelőtt tartott Balett-iskola és balett együttes évzáró vizsgaelőadása a színház segélyalapja jávára rendeződött. A fenti előadásokon kívül a Kolozsvári Nemzeti Színházban tartotta meg a Kolozsvári Levente Egyesület 1943. január 24.-én este a Mátyás király kiképzési év ünnepségeivel kapcsolatosan rendezett műsoros díszelőadását. A Nemzeti Színház épületén kívül vasárnap és ünnepnapokon előadásokat tartott az Igazgatóság a Nyári Színkör helyiségében is. Ezek az előadások könnyebb szórakoztató jellegűek voltak. A műsort repertoire operettek képezték. Külön említést kiván Deésy Jenő—Szathmáry Endre: Csak egy kislány van a világon című operettje, melynek bemutatója a Nyári Színkörben volt 1943. április 3.-án és igen szép siker kisérte előadásait. A színház 1942. december 25. és 1943. április 26. között a Nyári Színkörben összesen 32 előadást tartott. Az 1942/43. színiévadban a Kolozsvári Nemzeti Színház együttese vendégszerepelt: Nagyváradon (8), Désen (4), Besztercén (3), Marosvásárhelyen (8) és két művészestélyt tartott Ziláhon a Wesselényi-szobor visszaállítása alkalmával. Összesen tehát a színház az 1942/43. színiévadban 25 előadást tartott vidéken. A Nemzeti Színházi előadások befejezése után 1943. julius 1.-től 1943. augusztus 15.-ig a színház a Nyári Színkörben tartott úgynevezett nyári, szórakoztató előadásokat. Előadásra kerültek: Boronkay lányok, Nemes rózsa, Kata, Kitty Katinka, Csókháború, Gyertyafénynél és a Tábornokné című darabok. A megtartott előadások száma 53. Végeredményben tehát a Kolozsvári Nemzeti Színház az 1942/43. színiévadban 468 előadást tartott. Tizes Szervezeti előadások. 1. Lehár Ferenc: A mosoly országa. IX. 14. 1943. V. 24. 2. Bónyi Adorján: A milliomos. IX. 21. 3. Géczy István: Gyimesi vadvirág. IX. 18. 4. Madách Imre: Az ember tagédiája. X. 5, X. 12. 5. Kodály Zoltán : Háry János. X. 19. 1943. III. 29. *

41

1 9 4 2 — 1943

6. Vaszary Gábor: Boldoggá teszlek. X. 26. 7. De Fries—Kovács: Szá,z piros rózsa. XI. 9. 8. Illés Endre : Törtetők. XI. 16. 9. Rossini: A sevillai borbély. XI. 28. 10. Kodolányi János : Földindulás. XI. 30. 11. Katona József: Bánk bán. XII. 7. 12. Lehár Ferenc: A víg özvegy. XII. 14. 13. Fényes—Szilágyi: A vén diófa. XII. 21, 1943. I. 18. 14. Kovách Aladár: Téli zsoltár. XII. 28. 1943. II. 1. 15. Schönthan Pá): A szabin nők elrablása. I. 4, II. 8. 16. Puccini: Pillangókisasszony. I. 11. 17. Tamási Áron : Csalóka szivárvány: I. 25. 18. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja. II. 15, III. 1. 19. Szigligeti—Móricz : A csikós. II. 22, III. 8. 20. Erkel Ferenc: Bánk bán. III. 15. 21. Bókay János: Az utód. III. 22. 22. Mátyás király emlékünnepély. III. 27, 23. Moliére: A fösvény. IV. 5, V. 3. 24. Huszka—Szilágyi: Mária főhadnagy. IV. 16. 25. Voinovich Géza: Magyar passió. IV. 22. 26. Mozart: Szöktetés a szerályból. V. 10. 27. Delibes, Rimszkij Korzakov, Kodály : Coppelia, Seherezade, Marosszéki táncok. V. 18. 28. Schubert F.: Három a kislány. V. 31. 29. Farkas F.—Mascagni: Bűvös szekrény—Parasztbecsület. VI. 7. 30. Kisfaludy Károly: Csalódásqk. VI. 12. 31. Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné. VI. 24. Ifjúsági e l ő a d á s o k . 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kodály—Paulini—Harsányi: Háry János. X. 3, X. 10. Szigeti József: A vén bakancsos és fia a huszár. X. 17. Madách Imre : Az ember tragédiája. X. 24, X. 31,XI. 21. Puccini: Pillangókisasszony. XI. 28. Kovách Aladár; Téli zsoltár. 1943. I. 30, II. 6. Rossini: A sevillai borbély. II. 13, II. 27. Szigligeti—Móricz: A csikós. III. 6. *

42

*

1942 — 1943

8. Mozart: Szöktetés a szerályból. III. 20. 9. Moliére: A fösvény. III. 27, IV. 3. 10. Schubert F.: Három a kislány. V. 15, V, 17. Honvéd előadások. 1. Kodály—Paulini—Harsányi: Háry János. 1943.. I 14. 2. Szigligeti—Móricz: A csikós. III. 4. 3. Huszka—Szilágyi: Mária főhadnagy. V. 20. Vendégszereplők. Pataky Kálmán (a m. kir. Operaház tiszteleti tagja): A sevillai borbély (Almaviva gróf) X. 29. Bohémélet (Rodolphe) X. 30. Szöktetés a szerályból (Belmonte) XI. 3. Három a kislány (Schubert) V. 4. 5. Laczó István (a m. kir. Operaház tagja): A trubadur (Manrico) X. 2, 9, 16. 1943. II. 12. V. 18. Bánk bán (Bánk) X. 6, 13. 1943. III. 15. Aida (Radames) II. 18. III. 19. Turandot (Kalaf) II. 16, III. 9. Páger Antal: Tűzvész (Eddy) X. 22, 23, 24, 25, 25. XI. 4, 5. Földindulás (Kántor János) XI. 6, 7, 8, 8. Bajor Gizi (a Nemzeti Színház örökös tagja): A bolond Ásvayné (Ásvayné) I. 6, 7, 8, 9, 10, 10. VI. 14, 14, 15, 19, 22, 25. Szépanyám (Petronella) VI. 16, 17, 18, 19, 20, 20, 21, 23. Kiss Ferenc (a Nemzeti Színház örökös tagja): Csalóka szivárvány (Czintos Bálint) I. 20, 21, 22, 23, 24, 24, 25. A sasfiók (Flambeau) VI. 5, 6, 8, 9, 10. Bodó Erzsi (a m. kir. Operaház tagja): Turandot (Turandot) II. 16. Katona Gyula (a Hamburgi Operaház tagja): Szöktetés a szerályból (Belmonte) IV. 6. Pillangókisasszony (Pinkerton) IV. 9. Warneyer Marienne (a Hamburgi Operaház tagja): Szöktetés a szerályból (Constanza) IV. 6. Pillangókisasszony (M. Butterfly) IV. 9. Thorsten Ralf (a Stokholmi Operaház tagja): Aida (Radames) IV. 12. *

43

*

1 9 4 2 — 1 943

Barabás Sári: A sevillai borbély (Rosina) V. 25. Lakmé (Lakmé) V. 27. Három a kislány (Médy) V. 29. Ilosvay Eszter -. A trubadur (Azucena) V. 28. Layer Mária (a m. kir. Operaház tagja): Bohémélet (Mimi) VI. 6. Megyesi Pál (a m. kir. Operaház tagja): Parasztbecsület (Turridu) VI. 7. Timár József (a Nemzeti Színház tagja): Szépanyám (Bikkessy Dienes) VI. 16, 17, 18, 20, 20, 21, 23. Tatjana Menotti (a Milanói Scala tagja): Traviata (Violetta) I. 29. Vendégkarmesterek.

Kodály Zoltán-. Háry János. V. 31. Swarowszky János-. Bohémélet. V. 31. Szöktetés a sze rályból. IV. 6. Pillangókisasszony. IV. 9.

*

44

*

1 942—

943

Áz 1942/43. színiévadban bemutatott darabok színlapja:

ÉVADNYITÓ ELŐADÁS! 1942. SZEPTEMBER ll.-ÉN, PÉNTEKEN ESTE FÉL 8 ÓRAKOR Bemutató bérlet 1. szám.

Bemutató helyárak.

HIMNUSZ.

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Drámai költemény három részben. Irta : M a cl á c h Imre. Kísérőzenéjét szerzette és a zenekart vezényli: F a r k a s F e r e n c . Ádám

Kamarás Gyula Senkálszky Endre Fülöp Kató Sívó Mária Versényi Ida

Éva

;;;;;:::;:

S

L

t

I. szín: A mennyekben. Az Úr hangja Gábor főangyal Mihály főangyal Rafael főangyal

Borovszky Oszkár Turgonyi Pál Szécsi Ferenc Kolár Mária

II. szín: A paradicsomban. Az Úr hangja Cherub

Borovszky Oszkár * * *

III. szín: A paradicsomon kivül. A föld szellemének hangja Deésy Jenő

IV. szín: Egyiptom. Rabszolga

Görbe-János

*

45

*

1942 — 1943

V. szín: Athén. Kimon Első népbeli Második népbeli Harmadik népbeli Negyedik népbeli Első demagóg.. Második demagóg Első polgár Második polgár Tbersites Crispos

Püspöki Rudolf Turgonyi Pál Szentes Ferenc Dancsó György Garamszeghy Károly Tompa Sándor Nagy Miklós Szécsi Ferenc Deésv Jenő Perényi János Csóka József

VI. szín: Róma. Catullus Hyppia Cluvia Péter apostol

Bodó György Sallay Kornélia Kormos Márta Tóth Elek

VII. szín: Bizánc. Első polgár Második polgár Harmadik polgár Negyedik polgár . . . . Patriarcha Agg eretnek Egy barát Heléna .. • Csontváz

Tompa Sándor Dancsó György Szentes Ferenc Kozma Gyula Réthely Ödön Görbe János Nagy Miklós Kőszegi Margit Flóra Jenő

..

VIII. szín: Prága. Első udvaronc Második udvaronc Rudolf császár Harmadik udvaronc Negyedik udvaronc

.. .. ..

Csengeri Aladár Szécsi Ferenc Deésy Jenő Kenessey Ferenc Perényi János

.. ..

IX. szín: Páris. Első népbeli Második népbeli Harmadik népbeli Negyedik népbeli Ötödik népbeli Hatodik népbeli Hetedik népbeli .. Egy újonc

«

..

46

Szentes Ferenc Dancsó György Kozma Gyula Várady Rudolf Márki Alfréd Sebestyén Kálmán Földes István Garamszeghy Károly

..

*

1942 — 1943 Tiszt .. Marquis Sansculotte Saint Just Robespierre

Bodó György Perényi János Turgonyi Pál Csóka József Nagy Miklós

X. szín: London. Bábjátékos Kis leány Első munkás Második munkás Harmadik munkás Korcsraáros Zenész .. Első koldus Második koldus .. Katona Első árus Második árus Anya Artúr Első polgárleánv Második polgárleány .. Egy leány Egy anya Cigányasszony Első gyáros Második gyáros Első tanuló Második tanuló Harmadik tanuló Negyedik tanuló Nyegle Kéjhölgy Elítélt Lovel Első mesterlegény .. Második mesterlegény..

Csóka József Hangay Márta Görbe János Nagy Miklós Sebestyén Kálmán Tompa Sándor Dancsó György Váradi Rudolf Kozma Gyula Szentes Ferenc Kenessey Ferenc Márki Alíréd Garami Jolán Perényi János Dukony Margit, növ Nemes Nagy Éva, növ. Bartha Mária Beness Ilona Czopán Flóri Réthely Ödön Deésy Jenő Szécsi Ferenc Bodó György Flóra Jenő Sipos László Andrási Márton Kormos Márta Turgonyi Pál Tóth Elek Garamszeghy Károly Földes István

..

..

.. ..

XI. szín: Falanszter. Szécsi Ferenc Nagy Miklós Csóka József Szentes Ferenc Turgonyi Pál Perényi János Flóra Jenő

TnrlAc 1 u u o

Aggastyán Luther Cassius Plató Michel Angelo

47

*

1 942 — 1943

XII. szín: Az űrben. A Föld szellemének hangja Deésy Jenő

XIII. szín: Jégvidék. Eszkimó

Andrási Márton

XIV. szín: A paradicsomon kívül és a mennyekben. Az Úr hangja

Borovszky Oszkár

Rendező: M i h á 1 y f i Béla. Díszlettervező : V a r g a M á t y á s Világítás: K o m á i János, a M. kir. Operaház világítási felügyelője. A táncokat betanította: M o r a w s z k y Román. 1942. OKTÓBER 2.-ÁN, PÉNTEKEN ESTE 6 ÓRAKOR Bemutató bérlet 4, szám. Bemutató helyárak. L a c z ő István a M. Kir. Operaház tagjának fellépésével

A TRUBADUR Dalmű 4 szakaszban, 8 képben. Szövegét írta: S a l v a d o r é Cainmarano. Olaszból fordította : H e v e s i Sándor. Zenéjét szerzette : G. V e r d i . Vezényel: E n d r e Béla. Rendező: V i t é z Luna gróf Szabady István Leonora T. Takáts Paula Azucena cigányasszony { gdőssy Ilona g Manrico

Tibor.

L a c z ő István

Ferrando, öreg harcos.. { ^ ^ I a ó Inez, Leonora barátnője .. Turján Vilma Egy öreg cigány Virágos Mihály Ruiz Gaál József Egy hírnök Bán Elemér Szolgák, katonák, kísérők, cigányok, cigánynők, apácák. Történik Spanyolországban, a XV. század elején. Díszlettervező : V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező : K e c s k e m é t h y K á r o l y .

*

48

*

1 9 4 2— 1 943 1942. OKTÓBER 10.-ÉN, SZOMBATON ESTE 6 ÓRAKOR Bemutató bérlet 5. szám. Bemutató helyárak. Mihályfi Béla fellépésével

TÖRTETÖK Karikatúra 4 felvonásban. Irta : I l l é s E n d r e . Rendezte : T o m p a M i k l ó s . A vezérigazgató Mihályfi Béla Dzsini, a leánya Kormos Márta Ádám Kamarás Gyula Tibor Szécsi Ferenc Schwetz .. .. . • .. Deésy Jenő Gruber Tompa Sándor Eördögh Ilona K. Sívó Mária Titkárnő Kolár Mária Telefonoskisasszony .. .. Sallay Kornélia Altiszt Szentes Ferenc Szolga Kozma Gyula Szobalány . .. Jánossy Zelma növ. Egy leány Bencze Magda, növ. Történik egy nagy vállalat palotájában és a vezérigazgató budai villájában. — Idő: tegnap vagy ma Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . A női ruhák F. H o l l i t z e r E r z s é b e t divatszalonjában készültek". 1942. OKTÓBER 17.-ÉN, SZOMBATON ESTE 6 ÓRAKOR Bemutató bérlet 6. szám. Bemutató helyárak.

VÉN DIÓFA Operett 3 felvonásban, 7 képben. Irta: S z i l á g y i L á s z l ó . Zenéjét szerzette : Fényes Szabolcs. Rendező: F ü l ö p Sándor. Vezényel: S z a b ó Ica. / Sándor Mária Özv. Szikszayné ( Kőszegi Margit .. Perényi János Kálmán, a fia .. Krémer Manci Éva ) Rajnay Elli Lonci l Turai Margit Zsuzsi ( ' ' Czéh Margit növ. Gizi J .. Táray Ferenc Sásdi Kornél Hangay Márta Judith, a leánya Tihamér, a fia Fülöp Sándor Anita Prince, dizőz .. .. Jaczkó Cia

*

49

*

1 942 — 1 943 Báró Ádám Félix Tamás, a fia Popelka, főpincér, szobaúr Szikszaynénál Zsemlye Feri, szobaúr Szikszaynénál Grófné Marianne, a leánya .. .. Dr. Boros, a báró titkára .. Ica \ Sári J Csipkehegyi, végrehajtó .. lmok Sétáló István, rendőr .. .. Öreg nyugdíjas Szomszédasszony Rézi, szolgáló Tóni, főpincér Csapos Tüzilegény Telefonosboy ..

Réthely Ödön D. Puskás Béla Tompa Sándor Andrási Márton Hatházi Erzsébet Nemes Nagy Éva növ. Flóra Jenő Bencze Magda növ. Dukony Margit növ. Örvössy Géza Kozma Gyula Szentes Ferenc Dancsó György Bartha Mária Bereczky Magda Váradi Rudolf Földes István Garamszeghy Károly Pleth Lenke

Vendégek, pincérek, ruhatáros, kenyereslány, ;szakácsnék, végrehajtók, hölgyek, urak. Történik : Ma, Budán. Az I. felvonás 1-ső képe Szikszayéktiál, a 2-ik kép a Claridge egyik termében. A II. fel ', l-sö képe és a III. felv. a „Vén diófá"-hoz címzett nyári vendéglő kerthelyiségében. A II. felv. 2-ik képe a Pitypang-utcában, a 3-ik kép a Claridge-bárban.

A tancokat betanította: M o r a w s z k y Román. Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező: K e c s k e m é t h y K á r o l y .

1942. OKTÓBER 22.-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN ESTE 6 ÓRAKOR < Bemutató bérlet 7. szám.

Bemutató helyárak,

Páger Antal tellépésével

TŰZVÉSZ

Színjáték három felvonásban. Irta : K e i t h W i n t e r. Fordította : H e r t e l e n d y Rendező : K ő ni i v e s N a g y L a j o s . Díszlettervező: V a r g a M á t y á s .

István.

Judy Ölvedy Zsóka Hannah Poór Lili Henry Táray Ferenc Eddy Páger Antal Micky Bodó György Mariella Fülöp Kató A női ruhák F. H o l l i t z e r E r z s é b e t divatszalonjában készöltek.

*

50

1 942 — 1 943

1942. NOVEMBER 6.-ÁN, PÉNTEKEN ESTE 6 ÓRAKOR Bemutató bérlet 9. szám.

Bemutató helyárak.

Páger Antal fellépésével

FÖLDINDULÁS Színmű 3 felvonásban, 5 képben. Irta: K o d o l á n y i

János.

Kántor János Páger Antal Juli, a felesége Sallay Kornélia Böbék Samu Mihályfi Béla Böbékné.. .. Beness Ilona Józsika Komáromy Árpád Simon Péter, szektás prédikátor Deésy Jenő Fekete Zsuzsa Kolár Mária Mári néni .. .. .. .. Hegyi Lili Piókás szüle Czopán Flóri Orvos Lantos Béla Weintraub Csóka József Weintraubné Hatházi Erzsébet Szektás öregasszony Garami Jolán Egy férfi Görbe János I. esküdt Nagy Miklós II. esküdt Csengery Lajos Pap Senkálszky Endre Kistót Dancsó György Bíró Szentes Ferenc Kisbíró Sebestyén Kálmán Öregember Kozma Gyula Vénasszony Dukony Margit növ. Siratóasszonyok, parasztok, szektások, iskolásgyermekgk. Történik ma, egy ormánsági faluban. Rendező : S z a b a d o s Díszlettervező: V a r g a

*

51

*

Árpád. Mátyás.

1942 — 1943

1942. 15.-ÉN, VASÁRNAP ESTE 6 ÓRAKOR Bérletszünet.

Bemutató helyárak.

D í s z e l ő a d á s a K o l o z s v á r i M a g y a r N e m z e t i Színj á t s z á s 150 é v e s é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l

BÁNK BÁN Dráma 3 felvonásban, 6 képben. Irta: K a t o n a

József.

II Endre, Magyarország királya Qertrudis királyné Bánk bán, Magyarország nagyura Melinda, a felesége Soma, fia Ottó .. .. Petur bán, bihari főispán.. .. Mikhál bán Simon bán Biberach Bendeleiben Izidora Tiborc Myska bán Solom mester Udvornik Zászlós úr I békétlen II. békétlen

Senkálszky Endre Poór Lili Táray Ferenc Kormos Márta Komáromy Árpád Szécsi Ferenc Deésy Jenő Réthely Ödön Nagy Miklós Kamarás Gyula Hatházi Erzsébet Tóth Elek Borovszky Oszkár Perényi János Várady Rudolf Szentes Ferenc Dancsó György Sebestyén Kálmán

Zászlós urak, udvornikok, udvarhölgyek, békétlenek. Történik 1213-ban. Rendező : S z a b a d o s Díszlettervező : V a r g a

*

52

*

Árpád. Mátyás.

1942 — 1943 1942 NOVEMBER 20.-ÁN, PÉNTEKEN ESTE 6 ÓRAKOR Bemutató bérlet 10. szám. Opera helyárak.

LAKMÉ Dalmű 3 felvonásban. Zenéjét szer zette : D é l i b e s L e ó . Szövegét írták : Gondinet és G lile. Fordította: Ábrányi Emil. Vezényel: E n d r e B é l a . Rendező : B r e t á n M i k l ó s . Lakmé Páka Jolán Mailika Ferencz Anikó Ellen Lenhardt Ilona Rosa Végh Kató Mistress Bentson Turján Vilma Gerald Angyal Nagy Gyula Nilakantha Mélykúti Horváth J. Friedrich Bakó József Hadzsi Gaál József Jós Ruprecht Ferenc Kínai Bán Elemér Csavargó Iván Jenő

Főpapnő — Bartos Irén. Shiva = Szaboray Zoltán. Bajadérok: Rimóczy Viola, Keresztes Katalin, Tóth Baba. — Indusok, kinai kereskedők, bajadérok, indus papok, angol tengerészek. Történik : Indiában. Idő : mult század vége. Karigazgató: F a r k a s F e r e n c . A táncokat betanította: M o r a w s z k y R. Díszlettervező: Varga Mátyás. Jelmeztervező: Kecskeméthy Károly.

1942 NOVEMBER 25.-ÉN, SZERDÁN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 11. szám. Bemutató helyárak.

KONCERT Vígjáték 3 felvonásban. Irta : H e r m a n n B a h r. Fordította: Innocent V i n c z e Ernő. Rendezte: K e n ess e y F e r e n c

Heink Gusztáv, zongoraművész Mária, a felesége Dr. Jura Ferenc Fini, a felesége Gerndl Éva PoHinger Pollingerné .. .. Wehner kisasszony Meier Zelma Miss Garden Floderer Klára Mell Panni Dr. Kanné János, kocsivezető

Táray Ferenc Sívó Mária Lantos Béla Hangay Márta Havady Nagy Ilona Tompa Sándor Hegyi Lili Hatházi Erzsébet Bencze Magda növ. Dukony Margit növ Nemes Nagy Éva növ Bartha Mária Czéh Gitta növ. Örvössy Géza

Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . A női ruhák F. H o l l í t z e r E r z s é b e t ruhaszalonjában készültek.

*

53

*

1942 — 1943 1942. DECEMBER 15.-ÉN, KEDDEN ESTE FÉL 7 ORAKOR Bemutató bérlet 12. szám. Bemutató helyárak.

TURANDOT Dalmű 3 felvonásban. 5 képben. Szövegét írta: O. A d a mi és R. S i m o n i . Fordította: L á n y i Viktor. Zenéjét szerzette : G i a c o m o P u c c i n i . (Az utolsó duettet és finálét F. A 1 f a n o fejezte be.) Vezényel: V a s z y V i k t o r. Rendező: V i t é z T i b o r .

Turandot hercegnő Altoum császár Timur, a tatárok elűzött királya Az ismeretlen herceg, (Kalaf) a tatár király fia Liu, ifjú rabszolganő Ping, nagykancellár .. Pang, marsall Pong, főpohárnok Egy mandarin Első udvarhölgy Második udvarhölgy

Takáts Paula Kishonthy József Fehérpataky Ervin Qodin Imre Hidy Franciska Bakó József Gaál József dr. Sikolya István Virágos Mihály D. Horváth Irma Szabó Gizi

Testőrök, hóhérok, gyermekek, papok, mandarinok, tisztviselők, nyolc bölcs, udvarhölgyek, katonák, zászlótartók, jelvény-, legyező- és lampionhordozók, táncosnők, pribékek. — Történik Pekingben, mesés időkben. Karigazgató : F a r k a s F e r e n c . 'Díszlet és jelmeztervező: V a r g a M á t y á s . Közreműködik a római katholikus főgimnázium fiú énekkara.

1942. DECEMBER 17.-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 13. szám. Bemutató helyárak.

TÉLI ZSOLTÁR Drámai játék három felvonásban. Irta : K o v á c h A l a d á r . Rendező: T o m p a M i k l ó s . Díszlet-és jelmeztervező : V a r g a

Pieter van der Maet .. .. Aletta János KLaas van Droeten Kat Peleiné Bora .. Az öreg Keresztúri .. .. Bese András Fejedelem Az öreg fejedelemasszony.. Basirius professzor .. .. Drábik, a szent Szabó Sikóné .. .. Janika

Deésy Jenő Ölvedy Zsóka Görbe János Réthely Ödön Poór Lili Garami Jolán Sallay Kornélia Tóth Elek Turgonyi Pál Borovszky Oszkár Beness Hona Kenessey Ferenc Nagy Miklós Várady Rudolf Hatházi Erzsébet Komáromy Árpád

Diákok, szabóinasok. — Idő: XVII. század.

*

54

Mátyás,-

1942 — 1943

1942. DECEMBER 23.-AN, SZERDÁN ESTE FÉL 7 QRAKOK Bemutató bérlet 14 szám. Bemutató helyárak.

LUXEMBURG GRÓFJA L e h á r F e r e n c nagyoperettje 3 felvonásban. Szövegét írták : A. M. W i 1 In e r és R ó b e r t B o d a n s k y . Vezényel E n d r e Béla. Rendező : D e é s y Jenő. Renée, Luxemburg grófja Kokozov Stáza, grófnő Bazilovics Bazil, herceg Didier Angéla, a párisi Opera énekesnője Vermont Juliette Mencsikoff Szergej, jegyző Pavlovics Pavel, követségi tanácsos .. Pélégrin, tisztviselő Saville ] Boulanger [ { t ő k Lavigne i Marchand j Sigonie | Coralie > modellek Aurelie j Francois, inas Szállodaigazgató Jules, pincér James, liftes-fiú Egy hölgy

Angyal Nagy Gyula Ditrói P. Béla Hegyi Lili Csóka József Lenhardt Ilona Szende Bessy Szentes Ferenc Virágos Mihály Flóra Jenő Dancsó György Sebestyén Kálmán Ruprecht Ferenc Kiss Béla Nemes N Éva, növ. Dukony Margit, növ. Jánossy Zelma, növ. Iván Jenő Váradi Rudolf Vass Miklós Kudelász Ildikó, növ. Tóth Ilonka

Jelmezesek, modellek, festők, vendégek. Történik Párisban. Az I. felvonás Brissard festő műtermében, a II. felvonás Didier Angéla palotájában, a III. felvonás a párisi GrandHotel előcsarnokában. Táncokat betanította - . M o r a w s z k y

*

55

*

Román.

1942— 1943 1943. JANUÁR 6.-ÁN, SZERDÁN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 15. szám. Bemutató helyárak. Bajor Gizi a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának vendégfellépésével

A BOLOND ASVAYNÉ Színjáték négy felvonásban. Irta: H a r s á n y i Z s o l t . Rendező: K e n e s s e y F e r e n c . Díszlettervező Varga Mátyás. Ásvay Zoltán Kamarás Gyula Ásvayné Bajor Gizi Minály, fiuk Csóka József Zelmányi Tamás, dédunokájuk .. Bodó György Zelmányi Lenke, dédunokájuk .. Kormos Márta Zelmányi Franciska, unokahúguk Kolár Mária Gróf Rosztovszkij Iván * * * Pataky András Lantos Béla Brezovay Olivér Turgonyi Pál Kárász, körorvos Deésy Jenő Sipeki, ispán Örvössy Géza Bábi, öreg cseléd Kőszegi Margit Baka Forrai Ferenc növ. Ábris, inas Csengery Lajos Gergely, inas Kozma Gyula Történik egy mezőségi kastélyban, az I. felvonás a szabadságharc alatt, a többi a világháborúban. 1943. JANUÁR 13.-ÁN, SZERDÁN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 16 szám. Bemutató helyárak_

A SZABIN NŐK ELRABLÁSA Bohózat 4 felvonásban. Irta : S c h ö n t h a n P á l és F e r e n c. Fordította: B e n e d e k Gyula. Bányay Dömötör, tanár Csóka József Borbála, a felesége Garami Jolán Paula, leánya Finna Márta Marosán Bogdán, bőrkereskedő Tóth Elek Pista, Szendeffy név alatt Szécsi Ferenc Dr. Szilvássy Lipót, orvos Lantos Réla Mariska, a felesége Havadi Nagy Ilona Rettegi Fridolin, vidéki színigazgató .. .. Tompa Sándor Róza, cseléd Bányaynál Rajnay Elly Kati, cseléd Szilvássynál .. Jánossy Zelma növ. Rendező: K ő m i v e s N a g y L a j o s .

*

56

1942 — 1943 1943. JANUÁR 20 -ÁN, SZERDÁN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 17. szám. Bemutató helyárak. Kiss F e r e n c a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának vendégfellépésével

CSALÓKA SZIVÁRVÁNY Színjáték 3 felvonásban. Irta: T a m á s i Á r o n . Rendező : T o m p a M i k l ó s . Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . Czintos Bálint, birtokos gazda 1 _ Kundi Kund, Czintos úri alakban Jls,ss r e r e n c Kund Ottó. megszomorodott filozófus .. .. Mihályfi Béla Zsuzsánna Fülöp Kató Samu bácsi Tompa Sándor Rózsi néni Czopán Flóra Kálmán Szécsi Ferenc Fecske Görbe János Tibád úr Örvössy Géza Duka Vendel Dancsó György Viola Beness Ilona Ibolyka Finna Márta Virág úr Borovszky Oszkár Homály Szilveszter Csóka József Berta Rajnay Elly János Bodó György Aba Dávid Károly Bálintka Komáromy Árpád Történik a Székelyföldön. 1943. JANUÁR 28.-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 18. sz. Bemutató helyárak.

i MAROSSZÉKI TÁNCOK Zenéjét szerzette : K o d á l y Z o l t á n . Koreográfiáját készítette és betanította: D u k o n y M a r g i t . Vezényel: V a s z y V i k t o r . A lány Bartos Irén A legény Komáromy Attila Az öregasszony : .. ,. Dani Anna Menyecskék : Csonka Á„, Tarró I., Borza J„ Szikszay V. Lányok: Szász A., Dunky É., Pálmay I., Visky I, Pálmay M. Legények: Dombi I., Cserminszky K, Szaboray Z., Dobay J., Fekete Z.

*

57

*

1 9 4 2 — 1943

2 PARASZTBECSÜLET Opera 1 felvonásban. Szövegét írták: Verga után T a r g io n i-T o z z e 11 i és Menasci. Fordította : R a d ó A n t a l . Zenéjét szerzette : M a s c a g n i P. Vezényel: E n d r e B é l a . Rendező : B r e t á n M i k l ó s . Santuzza Pócza Ella Lola .. Turján Vilma Turiddu Qodin Imre Alfio, Lola férje Szabady István Lucia, Turiddu anyja .. .. Fogarasi Klára Parasztok. Történik Szicília egy falujában a XIX. század végén. Karigazgató: F a r k a s F e r e n c . Díszlettervező: Varga Mátyás. Jelmeztervező : K e c s k e m é t hy K á r o l y .

a SEHEREZADE Ballet 3 képben. Zenéjét szerzette : R i r a s z k i j - K o r z a k o v . A kereográfiáját készítette, rendezte és betanította : Morawszky R. Vezényel: V a s z y V i k t o r . Sahriar .. .. Körmendy Lajos Seherezade Bartos Irén Egy ifjú mór Komáromy Attila A íőeunuch Morawszky Román Harun al Rasid Kapusi László Első rabnő Rimóczy Viola Második rabnő Keresztes Katalin Harmadik rabnő Tótli Jolán Díszlettervező: V a r g a M á t y á s , Jelmeztervező: K e c s k e m é t h y K á r o l y .

*

58

*

1 942 — 1943 1943. FEBRUÁR 5.-ÉN, PÉNTEKEN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 19. szám.

Bemutató helyárak.

A CSIKÓS Népszínmű három felvonásban. Irta: S z i g l i g e t i Ede, 1847. Mai színpadra átírta : M ó r i c z Z s i g m o n d . Rendező : K ő m i v e s N a g y L a j o s , Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . Özv. Karvassyné Ormódy Asztolf, a fia első férjétől.. Ormódy Bence, Asztolf unokabátyja Kis Bálint Rózsi, a leánya Andris, a csikósbojtár Márton, a csikósgazda .. Szárnyay, szomszéd földesúr .. .. Főbíró Jegyző Tanító Ferkó, csikósbojtár Korcsmárosné Komornyik Komorna Első részeg asszony Második részeg asszony Cigány Erzsók asszony Csapláros Vasvillás Hajdú

Beness Ilona Bodó György Kenessey Ferenc Csóka József Ölvedy Zsóka Görbe János Tóth Elek Tompa Sándor Dancsó György Örvössy Géza Várady Rudolf Kiss Béla Kolár Mária Flóra Jenő Kőmives Ilona Czopán Flóri Hegyi Lili Kozma Gyula Garami Jolán Szentes Ferenc Garamszeghy Károly Gyrászin György növ

Falusi nép, férfiak, nők, leányok, gyermekek, vasvillások, urak. Történik 1847-ben, Nagyormódon, a kastélyban, egy parasztházban és a községháza udvarán.

*

59

*

1942 — 1943 1943. FEBRUÁR 10-ÉN, SZERDÁN ESTE FÉL 7 ORAKOR Bemutató bérlet 20. szám. Bemutató helyárak.

MÁRIA FŐHADNAGY Romantikus operett 3 felvonásban, 6 képben. Irta: S z i l á g y i L á s z l ó . Zenéjét szerzette: H u s z k a Jenő.. Vezényel : S t e f á n i d e s z József.. Rendező : V i t é z T i b o r Mária .. Szende Bessy Antónia Krémer Manci Jancsó Bálint Ditrói P. Béla Panni Jaczkó Cia Zwickli Tóbiás Andrási Márton Kossuth Lajos Senkálszky Endre Görgey Artúr Bodó György Báró Draskóczy Borowszky Oszkár Báró Simonics Várady Rudolf Brigitta, a felesége Czopán Flóri Herbert von Waldhausen .. .. Perényi János Benkő őrnagy Garamszeghy K. Krantz doktor.. Flóra Jenő Biccentő strázsamester .. .. Fülöp Sándor Monti balettmester Komáromy Attila Mirzl Czéh Gitta növ. Léni Dukony Margit növ. Őrszem Szentes Ferenc: Mikola huszár Platz János Csajághy, Bán Elemér Mikola l Mszá!lisztek Szaboray Zoltán Kenéz I Dombi Imre Raksányi Márky Alfréd Biccentőné .. G. Bagossy Mfiria Suszter Sebestyén Kálmán Korcsmáros Kozma Gyula Esküvői vendérek, nyoszolyó lányok, vőfélyek, bécsi polgárok, jurátusok, osztrák katonák, nemzetőrök, báli közönség, pozsonyi női küldöttség, Miklós huszárok stb. Történik 1848—49-ben. Az első felvonás Bécsben: 1. kép báró Simonics schönbruni kastélyában, 2. kép az Augustiner Platzon, 3. kép a bécsi hajóállomáson. Második felvonás Budán . 1 kép a gellérthegyi honvédtáborban, 2 kép a várbeli Sándor-palota előcsarnokában, 3. kép a Sándor-palota disztermében Harmadik felvonás Antónia erdélyi birtokán. Díszlettervező : V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező: K e c s k e m é t h y K á r o l y . A táncokat betanította: M o r a w s z k y Román.

*

60

*

194 2 — 1943 1943. MÁRCIUS 3.-ÁN, SZERDÁN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 22. szám Bemutató helyárak. Mihályfi Béla fellépésével

AZ UTÓD Színjáték 3 felvonásban. Irta : Bókay János.

Rendező : B ó ka y János.

Szepesy Mihály Faludi Péter Szepesy Irén Horváth Gyula Takács Dezső Bíró Margit Bakos Béla László Vilnos Hidas István Kardos Kálmán Felvinczy Tibor Józsi bácsi Sári főmadame Férj Medikus János inas Klinikai cselédlány

..

Mihályfi Béla Szécsi Ferenc Ölvedy Zsóka Tompa Sándor Kenessey Ferenc Versényilda Borovszky Oszkár Senkálszky Endre Perényi János Körmendy Lajos Flóra Jenő Csóka József Kőmives Ilona Váradi Rudolf Bodó György Dancsó György .. Dukony Margit, növ.

Klinikai orvosok és madameok. Díszlettervező: V a r g a M á t y á s .

1943. MÁRCIUS 16-ÁN, KEDDEN ESTE 6 ÓRAKOR Bemutató bérlet 22. szám. Bemutató helyárak.

A BŰVÖS SZEKRÉNY Vígopera 2 felvonásban, Szövegét írta: K u n s z e r y G y u l a . Vezényel: F arkas F e r e n c .

Zenéjét szerzette: F a r k a s F e r e n c . Rendező : N á d a s d y K ál m á n m. v.

Zulejka Hasszán A kádi A vezir A mufti Az asztalos mester 1. 2. odaliszk 3. l . i 2. s z o i £ a

Hidy Franciska Dr. Sikolya István Szanati József Mélykúti Horváth J. Fehérpataky Ervin .. Angyal Nagy Gyula ( Végh Kató I Turján Vilma I Lörincz Zsuzsa í Bán Elemér \ Garamszeghy Károly

..

..

Szolgák, asztaloslegények, szomszédok. — Történik egy képzelt ezeregyéjszakai városban. Díszlet-és jelmeztervező: ifj. O l á h G u s z t á v m. v. Karigazgató: F a r k a s Ferenc-

*

61

*

1 9 4 2 — 1943 1943. MÁRCIUS 20.-AN, SZOMBATON ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 24. szám. Bemutató helyárak.

A FÖSVÉNY Vígjáték 5 felvonásban Irta : M o I i é r e. Fordította : H e v e s i S á n d o r . Rendező: T o m p a M i k l ó s . Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . Harpagon Csóka József Cléante, Harpagon fia Bodó György Eliz, Harpagon leánya .. .. Havadi N. Ilona Valéré, Anselme fia Szécsi Ferenc Marianna, Anselme leánya Hangay Márta Anselme, Valéré és Marianna atyja .. .. Réthely Ödön Jakab mester, Harpagon szakácsa és kocsisa Tompa Sándor Fruzsina, cselszövő asszony Garami Jolán La Fléche, Cléante szolgája Andrási Márton Simon mester, pénzhajhász Flóra Jenő Claudené, Harpagon cselédje Kömives Hona Brindavoine 1 H • . Kozma Gyula La Merluche / H a r P a 8 o n masai .. ... .. p a n c s ó György Egy biztos Örvössy Géza Történik Párisban. Harpagon házában. — Idő: XVII század. 1943 MÁRCIUS 27.-ÉN, SZOMBATON ESTE FÉL 7 ÓRAKOR a Tizes Szervezet előadása. (Jegyeket a pénztár ne-n árusít.)

MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÜNNEPÉLY

1. HIMNUSZ. 2. Erkel: ÜNNEPI NYITÁNY. Előadja a Kolozsvári Nemzeti Színház zenekara."" 3. Bevezetőt mond: Báró KEMÉNY JÁNOS, a Kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója. 4. Arany János: BOTH BAJNOK ÖZVEGYE. Előadja : KOLÁR MÁRIA. 5. Erkel; Ária a Hunyadi László című operából. Előadja : T. TAKÁTS PAULA. 6. Vörösmarty Mihály :' SZÉP ILONKA. Előadja : BODÓ GYÖRGY. 7. Erkel: MAGYAR BALETT. Előadja a Kolozsvári Nemzeti Színház tánckara. Szünet. *

62

*

1 942 — 1 943

8. Erkel: HUNYADI LÁSZLÓ NYITÁNY. Előadja a Kolozsvári Nemzeti Színház zenekara. 9. Arany János : V. LÁSZLÓ, MÁTYÁS ANYJA. Előadja: VERSÉNYI IDA. 10. Erkel: HAZÁM, HAZÁM. Előadja : ANGYAL NAGY GYULA.

11.

MÁTYÁS DEÁK

Vígjáték 1 felvonásban. Irta : K i s f a 1 u cl y K á r o l y . Rendező : K e n e s s e y F e r e n c . Vezényel: E n d r e B é l_a, Upor László, főispán .. .. Deésy Jenő Turu Márton, öreg bíró .. Tóth Elek Őrzsi, leánya Hangay Márta Kántor Csóka József Kisbíró Szentes Ferenc Mátyás deák Szécsi Ferenc Urak, vadászok és nép. Törtéilik egy faluban, a Bakony szélén.

12. Berlioz: RÁKÓCZI INDULÓ. .1943. MÁRCIUS 31.-ÉN, SZERDÁN ESTE FÉL 7 ORAKOR Bemutató bérlet 25. szám Bemutató helyárak.

A BECSÜLET GYÖNYÖRE Játék 3 felvonásban. Irta : L u i g i P i r a n d e l l o . Fordította : H e s z k e B é l a . Angelo Baldovino Táray Ferenc Agata Renni Fülöp Kató Maddalena, Agata anyja Poór Lili Fabio Colli, márki Borowszky Oszkár Maurizio Settí, Fabio Colli unokaöccse Lantos Béla A Santa Marta templom plébánosa .. Réthely Ödön Marchetto Fongi, tőzsdeügynök .. .. Váradi Rudolf Szobalány . .. Bencze Magda, növ. Lakáj Forrai Ferenc növ. Történik : Középolaszorsxág valamelyik városában. Idő : ma. Rendező: Kőmives Nagy Lajos. Díszlettervező: V a r g a Mátyás.

*

63

*

1942— 1 943 1942. ÁPRILIS 10.-ÉN, SZOMBATON ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 27. szám. Bemulató helyárak.

HÁROM A KISLÁNY Daljáték 3 felvonásban. Szövegét írták : Dr. W i 11 n e r A. M. és R e i c h e r t H. Fordította : H a r s á n y i Z s o l t Zenéjét, Schubert Ferenc szerzeményeiből színpadra összeállította ós feldolgozta B e r t é H e n r i k . A III. felvonás balettzenéjét összeállította és hangszerelte V a s z y V i k t o r . Vezényel : S t e f á n i d e s z József. Rendező V i t é z T i b o r . Schubert Ferenc Dr. Sikolya István Dr. Schober Ferenc { g K ^ Schwind Móric, festő Bakó, József Kupelwieser, rajzoló Fehérpatakv Ervin Vogl Mihály, udvari énekes .. Szanati József Gr. Schantorff, dán követ Várady Rudolf Tschöll Keresztely .; Csóka József Tschöll Keresztélyné Hegyi Lili Édy t Lehmann Lőtte Hédy ! leányaik Lőrincz Zsuzsa Médy I Szende Bessy Demoiselle Grisi, udvari énekesnő .. Krémer Manci Bruneder András, nyergesmester .. Csengeri Aladár Binder, póstahivatalnok Szentes Ferenc Novotny, titkosrendőr Andrási Márton Sáni, pikkoló Sz. Bereczky Magda Rosl, Grisi szobalánya Dukony Margit növ. Brametzbergné, házmesterné .. .. G. Bagossy Mária Weberné, a szomszédja N Ria Mária Sali, Tschöllék szobalánya Hartmann Margit Stingl, pék .. Sebestyén Kálmán Egy hölgy .. .. Cseh Márta Krautmayer, inspektor Kapussy László Első utcai énekes Márki Álfréd Második utcai énekes Anghi Béla Levélhordó Platz János Gyereliek, szolgálók, társaságbeli urak és hölgyek. Az I felvonás Schubert lakóházának udvarán, a II. felvonás Tschöllék szalonjában, a III felvonás egy hietzingi téren játszódik, Bécsben 1820-ban. A III felvonás balettjét betanította: M o r a w s z k y Román, táncolja Bartos Irén és a tánckar. Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . Jelmeztervező: K e c s k e m . é t h y K á r o l y .

*

64

*

1942 — 1943 1943 ÁPRILIS 19.-ÉN, HÉTFŐN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 28. szám. Bemutató helyárak.

MAGYAR PASSIÓ

A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS CSODATEVŐ ÉLETÉNEK, KÍNSZENVEDÉSÉNEK ÉS HALÁLÁNAK ÜDVÖSSÉGES EMLÉKEZETÉRE. Irta

Két részben. V o i n o v i c h Géza. Zenéjét Liszt Ferenc műveiből összeállította L a v o t t a R e z s ő . Vezényel: E n d r e B é l a

P. Gratianus játékrendező, (Simeon, Péter apostol) .. .. Réthely Ödön A gyermek-Jézus Püspöki Rudolf .^-..e / Perényi János u e z u s \ Senkálszky Endre Mária Kolár Mária Pilátus (István építőmester) Deésy Jenő Pilátus, felesége (Eva) K. Sívó Mária P. Bonáventura, (Keresztelő János, Irgalom) Bodó György P. Chrysogonus, (Igazság, Cédrusfa) .. .. Szécsi Ferenc Samariai asszony,, (Magdolna, Bujaság) .. Kormos Márta János apostol, (Ábel, Ószövetségi József, í Senkálszky Endre Szt. László) Perényi János Gábor Arkangyal Versényi Ida Üdvözlő Angyal Havadi Nagy Ilona Sátán, (Kaifas) Csóka József Júdás, (Kain) ,. .. .. . . . . . .. Kamarás Gyula Menyhért kőfaragó (Adám, Gáspár, Ézsaiás, Tölgy, Szt. István) Borowszky Oszkár Márton kőfaragó, (Máté, Béna; Nagy Miklós Jorg kőfaragó (Heródes) Lantos Béla Kristóf kőfaragó (Málkus, Harag) Szentes Ferenc Vendel kőfaragó, (Nyárfa, A Ház Gazdája, A Vak) , Dancsó György András, Jazurozó-mester (Ábrahám Ahasvér) Garamszeghy Károly Az Ácsok Céhmestere, (Jób, Bélpoklos) .. Váradi Rudolf Kevélység, Góliáth, Sámson Földes István Schynnagel, templomgazda .. Örvössy Géza A Pékek Céhmestere, (Szolga) Forrai F. növ. Első Farizeus, (Ficsúr) Andrási Márton Második Farizeus. (Kapzsiság) Kenessey Ferenc Veronika, (Hársfa, Szt. Margit) Sallay Kornélia Márta, (Akácfa, Márta) Finna Márta

*

65

*

1942— 1943 Szegény özvegyasszony, (Mária, Lázár huga, Öreg asszony) .. .. Rajnay Elli Jorg felesége, (I. asszony) Kőműves Ilona I. asszony Dukony Margit növ. II. asszony Jánossy Zelma növ. Szomszéd, (Kenyérfa, Szt. Imre, Százados) Flóra Jenő Barrabás (il munkás, József 111. bátyja .. Körmendy Lajos Kassai polgár, (I. munkás, Cyrenei Simon) Kiss Béla Egyik katona Sebestyén Kálmán Másik katona, (Öregember) .. ' Kenyeres Zoltán Harmadik katona Bényi Gyula Szent József Tóth Elek Másik juhász, (Második városbeli, József másik bátyja) .. Csengeri Aladár Menyhárt király Körmendy Lajos Egy férfi .. .. Kenyeres Zoltán Dávid király Flóra Jenő Egy kassai lány, (Nádszál) Bencze Magda növ. Szent Erzsébet Hangay Márta I. városbeli, (József egyik bátyja) Kozma Gyula Boldizsár, íArimatiai József) Ruprecht Ferenc Rendező : M i h á 1 y f i Béla. Díszlettervező . V a r g a M á t y á s . 1943. MÁJUS 11.-ÉN, KEDDEN ESTE FÉL 6 ÓRAKOR Bemutató bérlet 29. szám. Bemutató helyárak.

CARMEN

Dalmű 4 felvonásban. Szövegét M e r i m e é P r o s p e r elbeszélése után írták : M e i l h a c és H a l é v y L. Zenéjét szerzette: G. B i z e t . Vezényel V a s z y V i k t o r . Rendező V i t é z T i b o r . Don Jósé, tizedes Angyal Nagy Gyula Escamillo, bikaviador Szabady István

1 0 ! - . ^ ^ - : :: :: :: :: S S I s t v á n E S r Zuniga, hadnagy Horváth László

Morales, szakaszvezető Virágos Mihály Lillas Pastia Mészáros Sándor Carmen Mészáros Erzsébet Micael Hidy Franciska Frasquita Végh Kató Mercedes Turján Vilma Egy tiszt Földes István A IV-ik felvonás táncait betanította M o r a w s z k y Román, előadja B a r t o s I r é n és a tánckar. Díszlettervező: V a r g a M á t y á s . Karigazgatő S z i t a O s z k á r .

*

66

*

1942— 1 943 1943. MÁJUS 13.-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató előadás. Bérletszünet. Bemutató helyárak.

PÁRISI EXPRESS Zenés vígjáték 3 felvonásban

Irta: I v e 9 M i r a n d e és A l b e r t A l o u c z y - E o n . Magyarra átdolgozta: P ü n k ö s t i A n d o r . Zenéjét szerzette: C s a n a k B é l a . Verseit irta : E r d é l y i

Roger Decaux Andrási Márton Alice r .. .. Szende Bessy Gustave Roland (Albert Severin).. Kamarás Gyula Lily Jaczkó Cia Doktor Perényi János Theodor Csengeri Aladár Rolandné Kőszegi Margit Rendörbiztos /Tompa Sándor Kenaoroiztos (Fülöp Sándor Borbála Czopán Flóri Ginette .. : Keresztes Katalin Fred Dupray, segéd Flóra Jenő Szobalány .. .. Turay Margit

Mihály.

Történik Párisban. Rendező : V i t é z T i b o r . Vezényel: S z a b ó Díszlettervező: V a r g a M á t y á s .

Ica.

1943 MÁJUS 26.-ÁN, SZERDÁN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 30. szám. Bemutató helyárak.

CSALODÁSOK

Vígjáték 4 .felvonásban. Irta : K i s f a l u d v K á r o l y . Átdolgozta: G a l a m b S á n d o r . Zenéjét K i s f a l u d y K á r o l y verseire szerzette: V i n c z e O t t ó . Rendező: Tompa M i k l ó s . Díszlettervező: V a r g a M á t y á s .

Elemir gróf Kényesi báró Köröndyné Lina, fiatal özvegy .. Lombai, uradalmi inspektor .. .. Elek fia, hadnagy Lidi, gyámleánya Luca kisasszony Mokány, földesúr Vilma, Lina társalkodónője .. .. Tamás, uradalmi kertész Antal, Elemir inasa Péter, Lina inasa

Lantos Béla Szécsi Ferenc Kormos Márta Csóka József Bodó György Hangay Márta Rajnay Elly Borowszky Oszkár Kőszegi Margit Réthely Ödön Andrási Márton Sebestyén Kálmán

Katonatisztek, vidéki urak és asszonyok, cselédek, katonák, zenészek. Történik 1825-ben: Elemir és Lina közös birtokán. Vezényel: E n d r e Béla. A táncokat betanította : Dukony M a r g i t .

*

67

*

1942 — 1943 1943. JUNIUS 5.-ÉN, SZOMBATON ESTE FÉL 7 ORAKOR Bemutató bérlet 31. szám. Bemutató helyárak. Kiss F e r e n c a Budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának vendégfellépésével

A SASFIÓK Romantikus dráma 5 felvonásban. Irta : E d m o n d R o s t á n d. Fordította : Á b r á n y i EmilFerenc, reichstadti herceg .. Fülöp Kató Flambeau Seraphine .. .. K i s s F e r e n c Metternich Kamarás Qyula Ferenc, császár Deésy Jenő Marmont, tábornagy .. .. Borowszky Oszkár A szabó Kenessey. Ferenc Gentz Frigyes Réthely Ödön Francia attache Senkálszky Endre Prokesch Osten Bodó György Gróf Dietrichstein Várady Rudolf Báró Obenaus Csóka József Hartmann, tábornok .. .. Lantos Béla Az orvos Surányi András Gróf Bombelles Flóra Jenő Gróf Sedlinsky Fülöp Sándor Nemes testőr Földes István Őrmester Szentes Ferenc Foresti, kapitány Hollóssy Lajos Öreg paraszt Dancsó György Otrante vicomte Kapusi László Pionnet Siposs László Goubeaux .. Iván Jenő Morchain Angi Béla Borokovszky Márki Alfréd Kamarás Garamszeghy Károly Ajtónálló Bényi Gyula Lakáj Kiss Béla Hegyi lakó .. .. .. Angi Béla Földmives Csengeri Lajos Gazda Sebesyén Kálmán Scarampi Kőmives Ilona Lorget Tiburce Perényi János Rendőr Hollóssy Lajos I lakáj Bán Elemér II lakáj Borbélv Ferenc III. lakáj Papp Tibor Mária Lujza Poór Lili

*

68

*

1942—1943 Camerata grófnő Sallay Kornélia De Lorget Teréz Qrieger Ibolya Főhercegnő Kolár Mária Ellssler Fanny Hangay Márta I. udvarhölgy Szabó Duci I. hercegnő Bencze Magda II hercegnő Dukony Margit Anyóka Bagossy Mária Parasztasszony Ria Mária Egy nő Jánossy Zelma A császári család. A h3rceg kísérete. Őrség, gárdisták. 1830-1832. Rendező K i s s F e r e n c Játékmester: K e n e s s e y F e r e n c . 1943. JUNIUS 16.-ÁN, SZERDÁN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR Bemutató bérlet 32 szám.

Bemutató helyárak.

Bajor Gizi a budapesti Nemzeti Színház örökös tagjának és Timár József a budapesti Nemzeti Színház tagjának vendégfellépésével

SZÉPANYÁM Színmű 3 felvonásban. Irta . Z i l a h y Zedreghy Bálint, professzor Petronella, a felesége Bikkessy Dienes, a helytartótanács tagja .. Ugali Bedő, református szuperintendens .. Pollina, Petronella testvérnénje Zsényi Pál, tollnok a vármegyénél és poéta Zsényi Menyhárt, a selyemeresztő bogarak kurátora Mágics Flóris, professzor Mágicsné Bókony Imre, kirurgus Bókonyné Dus Andorjás, kapitány a Gréfen-huszároknál Kis Amboruzs, betümásoló a Sóházban .. Combourg-Livoret, a francia direktórium tisztje

*

69

*

Lajos.

Kamarás Gyula Bajor Gizi Timár József Réthely Ödön Kolár Mária Bodó György Deésy Jenő Szécsi Ferenc Hegyi Lili Lantos Béla Kőműves Ilona Senkálszky Endre Perényi János Borovszky Oszkár

1942 — 1943 Lucile Brizard Susanne Monsieur Lavoix Petőc Bátya, háziszolga Öske néni Erzsicske, szolgálólány Bikeles János, ajtónálló hajdú Obsitos katona Dobos hajdú : I. rendőr. . II. rendőr III. rendőr IV. rendőr Postakocsis Szolga

Sallay Kornélia üarami Jolán Várad i Rudolf Dancsó György Czopán Flóri Schuller Ibolya .. Szentes Ferenc Surányi András Garamszeghy Károly Dombi Imre növ. Harsányi József növ. Bényi Gyula növ. Sebestyén Kálmán Kozma Gyula Kiss Béla

..

Rendező: T i m á r József. Díszlettervező: V a r g a M á t y á s .

*

70

*

1942—1943

A Kolozsvári Nemzeti Színház részletes műsora az 1942/43. színiévadban.

Idő

9 (9

3 5

A darab

címe

Bérlet

re e »o 'ta

GjS 1942. IX. 11 í 12 2 13 3 13 4 14 5 15 6 16 7 17 8 18 9 19 10 20 11 20 12 21 13 22 14 23 15 24 16 25 17 26 18 27 19 27 20 28 21 29 22 30 23

Az ember tragédiája

Az ember tragédiája Gyimesi vadvirág Balett-est A mosoly országa Háry János Az ember tragédiája Száz piros rózsa A sevillai borbély Az ember tragédiája A mosoly országa Száz piros rózsa A milliomos Pillangókisasszony Száz piros rózsa Az ember tragédiája Háry János Boldoggá teszlek A vén bakancsos és fia a huszár

Kivánsághangverseny

Gyimesi vadvirág A sevillai borbély Boldoggá teszlek

Bemutató béri. 1 A bérlet 1 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet B bérlet 1 C bérlet 1 Bemutató béri. 2 Bérletszünet Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet A bérlet 2 B bérlet 2 C bérlet 2 Bemutató béri. 3 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet A bérlet 3 Opera bérlet 1

B bérlet 3

71

*

tQ • »N JÉ >O <0 •ra N-O n

i 2 1 1 1 1 3 1 1 4 2 2 1 1 3 5 2 1 1 1 2 2 2

A darab eddigi előadásának sz.

1942. szeptemberi előadások.

1 2 3 5 25 5 3 8 5 4 26

9 7 8 10 5 6 6 4 1 4 6 7

1 9 4 2 — 1943

Idő

Z" m £

A darab

címe

Bériét

'O

<

uj K 1942. X. 1 2 3 3 4 4 5 6 7 8 9 10 10 11 11 12 13 14 15 16 17 17 18 18 19 20 21 22 23 24 24 25 25 25 26 27 28 29 30 31 31

24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64

-iS > °

Boldoggá teszlek A trubadur

Háry János Boldoggá teszlek Tokaji aszú Az ember traiédiája Az ember tragédiája A trubadur Száz piros rózsa A gyimesi vadvirág A trubadur Háry János

Törtetök

Száz piros rózsa Törtetök Az ember tragédiája Bánk bán Törtetők Törtetők A trubadur

A vén bakancsos és fia a huszár

Vén diófa

Száz piros rózsa Vén diófa Háry János Vén diófa Vén diófa Tűzvész

Tűzvész Az ember tragédiája Tűzvész Az ember tragédiája Tűzvész Tűzvész Boldoggá teszlek Vén diófa Vén diófa Vén diófa Bohémélet Az ember tragédiája Vén diófa

*

C bérlet 3 Bemutató béri. 4 Ifjúsági előadás A bérlet 4 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet B bérlet 4 Opera bérlet 2

Bérletszünet Bérletszünet A bérlet 5 Ifjúsági előadás Bemutató béri. 5 Bérletszünet Bérletszünet Tizes Szervezet B bérlet 5 Opera bérlet 3

A bérlet 6 B bérlet 6 Bérletszünet Ifjúsági előadás Bemutató béri. 6 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet A bérlet 7 B bérlet 7 Bemutató béri. 7 A bérlet 8 Ifjúsági előadás B bérlet 8 Gy. O. Sz. Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bemutató béri. 8 Ifjúsági előadás Bérletszünet

72 *

3 1 3 4 1 6 7 2 4 3 3 4 1 5 2 8 1 3 4 4 2 1 6 2 5 3 4 1 2 9 3 10 4 5 5 5 6 7 1 11 8

A darab eddigi előadásának sz,

1942. októberi előadások. JC o (0

8 1 7 9 11 6 7 2 11 5 3 8 1 12 2 8 12 3 4 4 5 1 13 2 9 3 4 1 2 9 3 10 4 5 10 5 6 7 11 11 8

1942 — 1 943

Idő

«O 0 2 « « E io -ro

A darab

Bérlet

címe

os 1942. XI. 1 3 4 5 6 7 8 8 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 21 22 22 23 24 25 26 27 28 28 29 29 30

'O Nw 0) „JÉ >o < <0

A darab eddigi előadásának sz.

1942. novemberi előadások.

•

65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99

Bérletszünet

Az ember tragédiája Szöktetés a szerályból Tűzvész Tűzvész

A bérlet 9 Opera bérlet 4

Bérletszünet Bérletszünet Bemutató béri. 9 A bérlet 10 Gy. O. Sz. Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet

Földindulás

Földindulás Földindulás Földindulás Földindulás Száz piros rózsa B bérlet 10 Bohémélet Opera bérlet 5 Vén diófa Bérletszünet Törtetők Bérletszünet Pillangókisasszony A bérlet 11 Vén diófa Bérletszünet Bánk bán, (prózaÜD. fllSZfcloaü.) Bérletszünet Törtetők Tizes Szervezet Traviata Bérletszünet Vén diófa Bérletszünet Bánk bán (próza) B bérlet 11 Lakmé Bemutató béri. 10 Az ember tragédiája Ifjúsági előadás Vén diófa Bérletszünet Száz piros rózsa Délutáni előadás Vén diófa Bérletszünet A sevillai borbély Tizes Szervezet A sevillai borbély Opera bérlet 6 Koncert Bemutató béri 11 A bérlet 12 Koncert Opera bérlet 7 Lakmé Ifjúsági előadás Pillangókisasszony B bérlet 12 Koncert Délutáni előadás Víg özvegy Bérletszünet Koncert Tizes Szervezet Földindulás

*

73

*

12 1 6 7 1 2 3 4 5 7 2 9 5 2 10 1

6 10 11 2 1

13 12 8 13 3 4 1 2 2 3 3 1

4 6

12 5 6 7 1

2 3

4

5 14 12 9 5 9 10 1

6 10 11 2 1

13 12 15 13 7 8 1

2 2 10 3 15 4 6

1942 — 1943

Idő

Előadások száma

1942. decemberi előadások. *0 N "O >IB

A darab

címe

1942. XII. 1

2 3 4

5 6 6

7 8 9 10 11 12 13 13 14 15 16 17 18 19 20 20 21 22 23 25 25 26 26 27 27 28 29 30 • 31 31

Bérlet

*

100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136

B bérlet 13 Opera bérlet 8

Pillangókisasszony Koncert Tűzvész Lakmé Bánk bán (próza) Víg özvegy Vén diófa Bánk bán (próza) Vén diófa Lakmé A mosoly országa Háry János Víg özvegy Tokaji aszú Vén diófa Víg özvegy

Bérletszünet Bérletszünet A bérlet 13 Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet B bérlet 14 Bérletszünet • BérJetszünet Bérletszünet Gy. O. Sz. Bérletszünet Tizes Szervezet Bemutató béri. 12 Bérletszünet Bemutató béri. 13 A bérlet 14 B bérlet 15 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet A bérlet 15 Bemutató béri. 14 Délutáni előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet A bérlet 16 B bérlet 16 Bérletszünet Bérletszünet

Turandot

Vén diófa

Téli zsoltár

Turandot Téli Zsoltár Tokaji aszú Víg özvegy Vén diófa Téli zsoltár

Luxemburg grófja

Vig özvegy Luxemburg grófja Téli zsoltár Száz piros rózsa A mosoly országa Luxemburg grófja Téli zsoltár Luxemburg grófja Luxemburg grófja Gyergyói Bál Luxemburg grófja

*

74

*

s • ®-o > O -S® » •fl •raH 2 ®-s < ffl re <0 <"0 w

4 5

11 5

8

8

3 3 2 14 4 15 4 3 6

3 2 16

4 1

17 1

2 2 3 5 18 3 1 6 2 4 9 4 3 5 4 5 1

6

3 3 16 14 4 15 4 27 10 17 12 16 18 1 17 1

2 2 13 19 18 3 1

20 2 4 16 28 3 5 4 5 13 6

1 9 4 2 — 1943 1943. januári előadások idő

E

A darab

címe

Bérlet

•O >nj

1943.

ÜJ S

I. 1 37 Gyergyói bál 1 38 Luxemburg grófja 2 3 3 4 5 6 7 8 8 . 9 9 10 10

11 12 13 14 14 15 16 17 17 18 19 20 21 22 23 24 24 25 26 27 28 29 30 30 31 31

39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 58 57 58 59 60

Száz piros rózsa Vén diófa Luxemburg grófja A szabin nők elrablása Lakmé

A bolond Asvayné

A bolond Asvayné A bolond Asvayné A bolond Asvayné A bolond Asvayné A bolond Asvayné A bolond Asvayné A bolond Ásvayné Pillangókisasszony Luxemburg grófja A szabin nők elrablása Háry János Téli zsoltár Tosca A szabin nők elrablása A sevillai borbély A szabin nők elrablása 61 Vén diófa 62 Bohémélet 63 Csalóka szivárvány 64 Csalóka szivárvány 65 Csalóka szivárvány 66 Csalóka szivárvány 67 Csalóka szivárvány 68 Csalóka szivárvány 69 Csalóka szivárvány 70 Turandot 71 Luxemburg grófja 72 Parasztbecsület—Seherezade— Marosszéki táncok 73 Traviata 74 Téli Zsoltár 75 Az ember tragédiája 76 Bohémélet 77 Vén diófa

*

75

Délutáni előadás Bérletszünet B bérlet 17 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet Bemutató béri. 15 A bérlet 17 Délutáni előadás B bérlet 18 Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet Bemutató béri. 16 Katona előadás Bérletszünet A bérlet 18 Operabérlet 9

B bérlet 19 Délutáni előadás A bérlet 19 Tizes Szervezet Bérletszünet Bemutató béri. 17 A bérlet 20 B bérlet 20 Bérletszünet Dermata munk. el. Délutáni előadás Tizes Szervezet B bérlet 21 Operabérlet 10

Bérletszünet Bemutató béri. 18 Bérletszünet Ifjúsági előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet

*

1 942—

943

1943. februári előadások.

S N 0) < 0 Idő

•o £

>0 N

A darab

címe

Bérlet

ü" 1943.

178 2 179 3 180 4 181 5 182 6 183 6 184 7 185 7 186 8 187 9 188 10 189 11 190 12 191 13 192 13 193 14 194 14 195 15 196 16 197 17 198 18 199 19 200 20 201 21 202 21 203 22 204 23 205 24 206 25 207 26 208 27 209 27 210 28 211 28 212

II. 1

•S -Ű' O íW >>® O » 2® N tí

< »

Téli zsoltár Turandot Parasztbecsület-Seherezade

A szabin nők elrablása A csikós

Téli zsoltár A csikós Száz piros rózsa A csikós A szabin nők elrablása Parasztbecsület-Seherezade

Mária főhadnagy

Mária főhadnagy A trubadur A sevillai borbély Mária főhadnagy Mária főhadnagy Mária főhadnagy Luxemburg grófja Turandot Mária főhadnagy Aida Mária főhadnagy Mária főhadnagy Száz piros rózsa Mária főhadnagy A csikós Téli zsoltár Mária főhadnagy Parasztbecsület-Seherezade

Lakmé A sevillai borbély Mária főhadnagy Luxemburg grófja Mária főhadnagy

*

76

Tizes Szervezet Bérletszünet A bérlet 21 Bérletszünet Bemutató béri. 19 Ifjúsági előadás A bérlet 22 Délutáni előadás B bérlet 22 Tizes Szervezet B bérlet 23 Opera bérlet 11 Bemutató béri. 20 A bérlet 23 Bérletszünet Ifjúsági előadás B bérlet 24 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet Bérletszünet Bemutató béri. 21 Bérletszünet Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Ifjúsági előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet

*

8 4 2 8 1 9 2 13 3 9

q o

í 2 5 6 3 4 5 11 5 6 1 7 8 14 9 4 10 10 4 6 7 11 12 12

< -o / (> 8 4 2 8 1 9 2 20 3 9 Q O

1 2 5 10 3 4 5 11 5 6 9 7 8 21 9 4 10 10 4 6 11 11 12 12

1 942 — 1943

1943. III 1 2 3 4 4 5 6 6 7 7 8 9 10 11 12 13 14 14 15 16 17 18 19 20 20 21 . 21 22 23 24 25 25 26 27 27 28 28 29 30 31

213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252

A darab

címe

Luxemburg grófja Pillangókisasszony Az utod

A csikós Az utód

Parasztbecsület—Seherezade

A csikós # Az utód Mária főhadnagy Az utód A csikós Turandot Az utód Az utód Mária főhadnagy Az utód Luxemburg grófja Mária főhadnagy Bánk bán (opera)

Bűvös szekrény-Seherezade

Mária főhadnagy Az utód Aida Szöktetés a szerályból

Bérlet

Tizes Szervezet Bérletszünet Bemutató béri. 22 Katona előadás A bérlet 24 Bérletszünet Ifjúsági előadás B térlet 25 Bérletszünet Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bemutató béri. 23 Bérletszünet Bérletszünet A bérlet 25 Opera 12

Ifjúsági előadás Bemutató béri. 24 Vén diófa*' Délutáni előadás Mária főhadnagy Bérletszünet Az utód Tizes Szervezet A fösvény A bérlet 26 A fösvény B bérlet 26 Az utód Délutáni előadás Mária főhadnagy Bérletszünet Bűvös szekrény-Szerelem diadala Opera bérlet 13 A fösvény Ifjúsági előadás Mátyás király emlékünnep. Tízes Szervezet Az utód Délutáni előadás Mária főhadnagy Bérletszünet Háry János Tizes Szervezet Bűvös szekrény-Coppelia B bérlet 27 A becsület gyönyöre Bemutató béri. 25 A fösvény

*

77

*

*© ®N * -JÉ > * 2 ** N ~B <
A darab eddigi előadásának sz.

Idő

Előadások száma

1943. márciusi előadások.

6 2 5 7 3 13 4 8 6 5 6 14 7 14 15 2 6 16 8 2 2 1 27 17 9 2 3 10 18 2 41 1 11 19 83

13 13 1 6 2 5 7 3 13 4 8 6 5 6 14 7 14 15 131 6 16 8 10 6 1 27 17 9 2 3 10 18 2 5 4 1 11 19 12 3

1

1

13 6 1

1

5

1 942 — 1943 1943. áprilisi előadások. Idő

O t» 2 fl10 *e »o c CS

1943. IV- 1 253 2 254 3 255 3 256 4 257 4 258 5 259 6 260 7 261 8 262 9 263 10 264 11 265 11 266 12 267 13 268 14 269 15 270 16 271 17 272 18 273 18 274 19 275 20 276 21 277 22 278 24 279 25 280 25 281 26 282 26 283 27 284 27 285, 28 286 29 287! 30 288;

to .

A darab

Bérlet

címe

•í'S •

®K ® ™ N — É >> J O *4 £ <
A becsület gyönyöre A becsület gyönyöre A fösvény Az utód Az ember tragédiája A becsület gyönyöre A föSvény Szöktetés a szerályból Seherezade-Coppelia Mária főhadnagy Pillangókisasszony

t

Három a kislány

Az utód Három a kislíny Aida Bűvös szekrény-Seherezade

Három a kislány Mária főhadnagy Mária főnadnagy Három a kislány A fösvény Három a kislány Magyar Passió

Magyar Passió Magyar Passió Magyar Passió Magyar Passió Az ember tragédiája Három a kislány Mosoly országa Három a kislány Vén diófa Mária főhadnagy Mária főhadnagy Három a kislány Tosca

*

78

*

A bérlet 27 B bérlet 28 Ifjúsági előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bemutató béri 26 Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bemutató béri. 27 Délutáni előadás Bérlelszünet Bérletszünet A bérlet 28 B bérlet 29 Bérletszünet Tizes Szervezet A bérlet 29 Délutáni előadás Bérletszünet Bemutató béri. 28 A bérlet 30 B bérlet 30 Tizes Szervezet Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Bérletszíinet Bérletsziinet Bérletszünet

2 3 5 12 15 4 6 3 7 2 20 7 1 13 2 3

2 3 5 12 15 4 6 7 6 20 13 1 13 2 11

3 21 22 4 7 5 1 2 3 4 5 16 6 5 7 28 23 24 8 2

3 21 22 4 7 5 1 2 3 4 5 16 6 29 7 28 23 24 8 9

4 8

4 8

1942 — 1943

O

Idő

-M ra »

"S

E

A darab

cime

Bérlet

2N UJ «

1943. V. 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 9 10 11 12 13 14 15 15 16 16 17 17 18 19 20 20 21 22 23 23 24 25 26 27 28 29 30 30 31

289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327

Az évi előadások sz.

1943. májusi előadások. i • «

N

fl>~« v,

~o o>£ - —

<-o « Coppelia-Marosszéki husvétSeherezáde

Vén diófa Mária főhadnagy Fösvény Három a kislány Három a kislány

Bűvös szekrény-Seherezade

Bohémélet Háry János Mosoly országa Coppelia-Seherezade Szöktetés a szeráiyból Carmen

Mária főhadnagy Párisi express

Carmen Három a kislány Párisi express Három a kislány Párisi express Hároin a kislány

Coppelia-Marosszéki husvétSeherezade

Carmen Mária főhadnagy Mária főhadnagy Párisi express Háry János Párisi express Coppelia-Seherezade Párisi express A mosoly országa A sevillai borbély Csalódások

Lakmé Trubadur Három a kislány Mária főhadnagy Csalódások Három a kislány

*

Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérjetszünet Bérletszünet Tizes Szervezet Bemutató béri. 29 Bérletszünet Bérletszünet A bérlet 31 Ifjúsági előadás Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Ifjúsági előadás Tizes Szervezet B bérlet 31 Bérletszünet Katona előadás Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet Bemutató béri. 30 Bérletszünet Opera bérlet 14 Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Tízes Szervezet

79 *•

3 2 9

5

7 2 « 29 25 8 9 10 S 10 15 13 30 8 8 (i 1 26 1 2 11 2 12 3 13 e 3 13 2 27 28 4 14 5

6 7 8 1 7 6 14 29 2 15

13 6 31 12 1 7 6 14 29 2 15

29 25 8 9 10

S

io 5 9 6

4

4II 1 26 1 2 11 2 12 3 13

S 3 12

3 27 28 4 10

8 13

m

1 942 — 1943 1943. júniusi előadások. O M

Idő

1943. VI 1 2 3 4 5 6 6 7 8 9 10 11 12 13 13 14 14 15 16 17 18 19

19 20 20 20 21 22 23 21 24

(0 ^ c (0 c >o < '0 Cü

328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358

A darab

címe

Turandot Csalódások Csalódások Carmen A sasfiók

Bohémélet A sasfiók

Bűvösszekrény-Parasztbecsület

A sasfiók A sasfiók A sasfiók Párisi express Csalódások Három a kislány Párisi express A bolond Asvayné A bolond Asvayné A bolond Asvayné Szépanyára

Szépanyám Szépanyám. A bolond Ásvayné Szépanyám

Balett iskola és balett együttes évzáró vitsgaelőadása

Szépanyám Szépanyám Szépanyám, A bolond Ásvayné Szépanyám Párisi express A bolond Ásvayné

*

80

Bér'et

Bérletszünet A bérlet 32 B bérlet 32 Opera bérlet 15 Bemutató béri. 31 Délutáni előadás Bérletszünet Tizes Szervezet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Tizes Szervezet Délutáni előadás Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bemutató béri. 32 Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Délelőtti előadás Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Délutáni előadás Tizes Szervezet

*

•O N i ><0 "5 « ._ Jí .ű V O > re — 2
7

3 4 4 1

6 2 6 6 3 4 5 7 5 16 8 9 10 11 1 2 3 12 4

7

3 4 4 1 17

2 6 6 3 4 5 7

5 16 8 9 10 11 1

2 3 12 4

1

1

5 6 7 19 8 9 14

5 6 7

13 8 9 14

1 9 4 2 — 1943

N ,0l V)

O Idő

1942. XII. 25 25 26 26 27 27 31 31

-o E

>
A darab

címe

Bérlet

'•Z

•r »

•Ss nn

Á darab eddigi előadásának sz.

1942. Decemberi előadások a Színkör-ben.

< 1 2 3 4 5 6 7 8

A szabin nők elrablása

Vén diófa Vén diófa A szabin nők elrablása A szabin nők elrablása Vén diófa Szilveszteri kabaré Szilveszteri kabaré

Délutáni előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet

1 19 20 2 3 21 1 2

1 19 20 2 3 21 1 2

1943. Januári előadások a Színkör-ben. 1943. I. 1 9 10 10 16 17 17

9 Szilveszteri kabaré 10 Vén diófa 11 Színes balett 12 Száz piros rózsa 13 Száz piros rózsa 14 Tokaji aszú 15 Gyergyói bál

Bérletszünet Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet

3 3 25 25 1 -1 11 18 12 19 4 14 3 15

1943. Februári előadások a Színkör-ben. 1943. II 28 16 28 17

Délutáni előadás Bérletszünet

Vén diófa A csikós

26 5

26 5

2 9 7 8 15

2 9 21 22 15

1943. Márciusi előadások a Színkör-ben. 1943 III. 6 7 7 28 28

18 19 20 21 22

Színes balett A csikós A víg özvegy A víg özvegy Luxemburg grófja

* 81 *

Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet

1 942 — 1943

1943. IV. 3 4 10 11 11 18 18 25 26 26

•o IQ *£ «S »© N Üj"

A darab

23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

Csak egy kislány

cime

Bérlet

"S •jr

•Ss N <0

sainak sz.

Idő

A darab ed-

t N tQ tfí

O

digi előadá-

1943. Áprilisi előadások a Színkör-ben.

<

Bérletszünet Bérletszünet Bérletszünet Béxletszünet Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet Bérletszünet Délutáni előadás Bérletszünet

Csak egy kislány Csak egy kislány Csak egy kislány Csak egy kislány Csak egy kislány Csak egy kislány Csak egy kislány Száz piros rózsa Csak egy kislány

*

82

*

1

2 3 4 5 6 7 8 15 9

1

2 3 4 5 6 7 8 22 9

1 942—1943

1942. XII. 29 30 1913 I. 26 27 1943. II. 10 du. 10 11 du. 11 13 14 du. 14 22 23 1943. III. 23 24 1943. IV. 5 6 7 du. 7 8 du. 8 9 du. 9

száma

Idő

Előadások

A Kolozsvári Nemzeti Színház vendégjátékai. A darab

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Színes balett Színes balett Törtetők Törtetők Téli zsoltár (if j. előa.) Téli zsoltár Téli zsoltár (népm. előa.) Törtetők Téli zsoltár Téli zsoltár (iíj. előa.) Törtetök A sevillai borbély Pillangó kisasszony Coppelia-Seherezade Háry János Téli Zsoltár Énekes madár Téli zsoltár (if j. előa.) Törtetők Téli zsoltár (if j. előa.) Énekes madár Téli zsoltár (népm. előa.) Törtetők

címe

83

*

A város neve

Együttes

Nagyvárad Nagyvárad Nagyvárad Nagyvárad Dés Dés Dés Dés Beszterce Beszterce Beszterce Nagyvárad Nagyvárad Nagyvárad Nagyvárad Marosvásárhely Marosvásárhely Marosvásárhely Marosvásárhely Marosvásárhely Marosvásárhely Marosvásárhely Marosvásárhely

Balett Balett Próza Próza Próza Próza Próza Próza Próza Próza Próza Opera Opera Balett Operett Próza Próza Próza Próza Próza Próza Próza Próza

1 942 — 1943

Tartalomjegyzék. 1941/1942.

f Oldal

1. Előszó 5 2. A kolozsvári magyar színjátszás (1792—1821) .. 7 3. A kolozsvári magyar színjátszás (1821—1942) . 15 4. A Kolozsvári Nemzeti Színház újjászervezése és megnyitása 48 5. A Kolozsvári Nemzeti Színház együttese 67 6. A Kolozsvári Nemzeti Színház 1941/42. évadjában bemutatott darabok 74 7. Az 1941/42. színiévad 78 8. 1941/42. színiévad műsora 82 9. Az 1941/42. színiévadban bemutatott darabok színlapja 87 10. A Kolozsvári Nemzeti Színház részletes műsora az 1941/42. színiévadban 116

1942/1943. 1. Százötven éves az erdélyi magyar színjátszás .. 2. A Kolozsvári Nemzeti Színház együttese 3. A Kolozsvári Nemzeti Színház 1942/43. évadjában bemutatott darabok 4. Az 1942/43. színiévad 5. Az 1942/43. színiévad műsora 6. Az 1942/43. színiévadban bemutatott darabok színlapja 7. A Kolozsvári Nemzeti Színház részletes műsora az 1942/43. színiévadban 8. Tartalomjegyzék

* 85

*

3 22 30 34 38 45 71 85

•

ERDíLYt NEMZETI ÍV.uZfcUM KÖNYVT*.. A - K0L0Z3VAR

M L .94 v _ Kötél-); példány.