Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: +36 (1)

SZAK- ÉS FELNŐTTKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON 2015

Beköszöntő Cseresnyés Péter: Köszöntöm az olvasókat!

1

Szakképzés Magyarországon, 2015 Birher Nándor – Klész Tibor – Abonyi János: A magyar szak-és felnőttképzés szabályozás változásainak bemutatása 2015-ben Tajti József: Szak- és felnőttképzés a számok tükrében

3 18

Jó gyakorlat Klész Tibor: A gazdasági kamara szakképzési feladatai Birher Nándor: Interjú Horváth Viktóriával Magyarország utazó nagykövetével Pongrácz Attila: A duális szakképzés magyarországi példái győri autóipari vállalatoknál Juhász Andrea, Sándor Csaba: A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. részvétele a duális szakképzésben Halász Gergő: Szakmunkástanulók gyakorlati oktatása az FAG Magyarország Ipari Kft-nél Dirk Wölfer: A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szakképzési tevékenysége A versenyképes oktatás nélkülözhetetlen a legnagyobb befektetőknek Szent-Léleky György: Az EUROFOUND három kiadványa: tanulságok és új szempontok

44 51 58 65 72 77 80 84

Panoráma Bányai Gyula: Szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola Mayer Andrea: HÍD programok a szakképző iskolákban Rozványi Dávid: Pályaorientáció a megújuló szakképzésben Angyalné Kovács Anikó: Iskolába járó felnőttek Klész Tibor: EuroSkills 2018 Magyarországon Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Kiadja Felelős kiadó: Szerkesztőbizottság:

92 100 105 110 116

www.nive.hu

a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: +36 (1) 434-5700 Palotás József, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettese Erdei Gábor, elnök Boros István, ügyvezető alelnök Birher Nándor, felelős szerkesztő Angyal László, Birher Nándor, Bruckner László, Fekete Balázs, Garai Péter, Katona Miklós, Marton József, Odrobina László, Soós László

Szerkesztőségi asszisztens: E-mail: Nyomta és kötötte: Felelős vezető:

Németh Csaba [email protected] NSZFH Nyomda – 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Szauer Gyöngyi

A borítón és a belíveken közölt Siemens-képek forrása: www.siemens.com/press. A Szakképzés Magyarországon folyóirat a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött NFA KA 1/2015. számú támogatási szerződés alapján és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprészének támogatásával jelenik meg.

1

Az elmúlt év sok változást hozott a magyarországi szak- és a felnőttképzés életében. A 2015ben megvalósított reformokról tájékozódni kívánó külhoni szakemberek, kutatók és valamennyi érdeklődő most bepillantást nyerhet a szak- és felnőttképzésben történt változásokba és teljes képet kaphat a területen elérni kívánt célokról. A gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot jellemző mutatók egyre kedvezőbben alakulnak Magyarországon. Kiemelt céljaink azonban továbbra is változatlanok: mind a felnőttek, mind a tanköteles korú fiatalok részére biztosított szakképzési feladatellátás minőségének fejlesztését, valamint a szakmaszerzés lehetőségének minél szélesebb kör számára történő kiterjesztését kívánjuk megvalósítani oly módon, hogy az egyén boldogulását és a gazdaság fejlődését egyaránt szolgáló szakma választására ösztönözzük az érdeklődőket. 2015 a szakképzés éve volt Magyarországon, ugyanakkor a megvalósuló intézkedéseknek előzményei a korábbi évekre nyúlnak vissza. Már az előző kormányzati ciklusban megkezdődött a szakképzés átalakítása, mellyel hatékonyabbá és átláthatóbbá tettük a képzési szerkezetet. A reformoknak számos eleme valósult meg a közelmúltban, azonban úgy láttuk, hogy a továbblépéshez nélkülözhetetlen a szakképző intézmények fenntartói feladatainak átvétele is. A szakképző iskolai rendszer hatékony és eredményes működésének szükséges és elengedhetetlen feltétele, hogy a szakképző iskolák felelősséggel és motiváltsággal járó önállóságot élvezzenek. A 2015. július 1-jével megalakult az állami szakképző intézmények jelentős részét országosan integráló 44 szakképzési centrum. Az új intézményi struktúra keretei között mindezen tényezők hátterét biztosítottuk, mely a szakképzési intézményrendszer hatékonyabb, összehangoltabb működésének elősegítése mellett szorosabbá tette az intézmények közötti kapcsolatot is, továbbá gyorsabb és rugalmasabb reagálási lehetőséget kínál a gazdasági igények változására. Olyan új rendszert alakítottunk ki, amelyben a szakképző intézmények a szakmai önállóságuk mellett gazdálkodási önállóságot, a szervezeti egységként működő iskoláik pedig részleges gazdálkodási önállóságot kaptak, amely nagyobb felelősséget jelent, ugyanakkor motivációs lehetőséget is ad a szakmai feladatok minél eredményesebb megvalósításához és a folyamatos napi működésük fenntartásához. Az új rendszerrel szemben támasztott legfőbb és legalapvetőbb elvárásunk továbbra is az, hogy a munkaerő-piaci igényekre rugalmasan reagálva elegendő létszámban, minél kiválóbb szakembereket képezzen. Szeretnénk, ha a rendelkezésre álló forrásokat célzottabban, koncentráltabban és rugalmasabban tudnánk felhasználni. Bízunk abban, hogy az új fenntartói struktúra beváltja a hozzá fűzött reményeket, és a jövőben minél több továbbtanulni szándékozó tanuló és fiatal felnőtt választja a szakképzést. Mindezen válto-

Beköszöntő

Köszöntöm az olvasókat!

2 zásokról, illetve az iskolai rendszerű szakképzés, valamint az iskolarendszeren kívüli képzések legfrissebb statisztikai adatainak kiértékeléséről a „Szakképzés Magyarországon 2015” rovatban olvashatnak. A duális képzés legfontosabb előnye, hogy életszerű gazdálkodói körülmények között nyújt szakmai gyakorlatot, amit a munkáltatók eddig hiányként jeleztek. Ezen képzési modellben való szakmaszerzést követően a fiatalok valós gyakorlati-szakmai háttér birtokában magabiztosabban léphetnek ki a munkaerőpiacra, és rövid időn belül helyezkedhetnek el a fellendülő gazdaság által kínált lehetőségek szerint. A kiszélesedő duális képzési rendszer hozzájárulhat a szakképzés presztízsének, vonzerejének növekedéséhez. Szeretnénk tisztelt olvasóinkat néhány hazai működő gyakorlattal megismertetni a „Jó gyakorlatok” c. fejezetben, mely többek között a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tevékenységeiről is beszámol. „Panoráma” c. rovatunkban a tavalyi reformokat követő, az azokat kiegészítő, illetve tervezett intézkedésekről kívánunk hiteles tájékoztatást adni. Hasznos információk lelhetők fel a 2016. szeptember 1-ével működésüket megkezdő új intézménytípus, a szakgimnázium nyújtotta lehetőségekről, a HÍD programokról, valamint a megújult pályaorientációval kapcsolatos információ-szolgáltatásról. Kívánom, hogy jelen kiadvány minden kedves Olvasónknak hasznos és releváns információkkal szolgáljon a magyarországi szak- és felnőttképzés szakterületéről, és segítse a tájékozódásban.

Beköszöntő

Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

3 Birher Nándor Klész Tibor Abonyi János

A magyar szak- és felnőttképzés szabályozás változásainak bemutatása 2015-ben Célunk, hogy minél átláthatóbb képet adjunk a magyar szak- és felnőttképzés szabályozásának változásáról, illetve arról, hogyan viszonyulnak ezek a változások az Európai Unió által alkotott szabályokhoz. A cikk első részében a jogszabály szövegeinek szóelemzésein keresztül mutatjuk be az alapvető hasonlóságokat és különbözőségeket. A második rész a magyar jogszabályok változásait elemzi a 2014-2015 években.

Az elemzés előkészítéséhez kiválasztottuk azokat a szövegeket, amelyek meghatározták az elmúlt időszak EU-s, illetve hazai szabályozását. Ezek az alábbiak voltak: 1. „A Koppenhágai Nyilatkozat” – a szakképzésért és szakoktatásért felelős európai miniszterek, valamint az Európai Bizottság Nyilatkozata, a szakképzés és szakoktatás terén folyó kiemelt európai együttműködésről, Koppenhága, 2002. november 29–30. 2. „Maastrichti Közlemény” – az európai együttműködés erősítésének jövőbeli prioritásairól a szakoktatás és szakképzés (vocational education and training, VET) területén. 3. „Helsinki közlemény” – a szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló európai együttműködés bővítéséről, 2006. december 5. 4. „Bruges-i közlemény” – a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről a 2011–2020-as időszakra vonatkozóan, 2010. december 7. 5. „Rigai Szakképzési Nyilatkozat” – a szakképzés Európai fejlesztéséről és a szakemberképzés lehetőségeiről tárgyaltak az európai szakképzést irányító miniszterek 2015. június 22-én Rigában. A magyar szabályozásból az alábbi három törvénynek 2015. december elsején hatályos állapotát vettük alapul: • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről; • 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról; • 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről.

Szakképzés Magyarországon, 2015

A SZÓELEMZÉS MÓDSZERE

4 A szövegeket egy Snowball-alapú1 szótövező algoritmussal szótövekre bontottuk, majd megvizsgáltuk, hogy egy szövegegységen (mondaton) belül mely szavak szerepelnek együtt. Az így nyert adatokból készítettük el azt a gráfot, amely bemutatja az egymással kapcsolatban álló szavakat a szövegen belül. Az elemzésből jól látszik az abból adódó különbség, hogy az EU szövegei megállapodások, inkább iránymutatás jellegűek, míg a hazai szövegek törvények, így jobban magukban hordják a szabályozás klasszikus elemeit, a végrehajtás szerveinek megnevezését, a szankcionálást, az intézményesülést. Részben a „műfajbeli” különbségből következnek a hangsúlybeli eltolódások is. I. táblázat. A szópárok talála gyakorisága az EU normákban EU

hogi[] érdekében[]

44

EU

részt[] vevő[]

38

EU

egész[] életen[]

37

EU

tartó[] életen[]

35

EU

32

EU

képzés[] oktatá[]

30

EU

képzés[] „Oktatá[]

29

EU

Európai[] valamint[]

27

EU

európai[] szakképzé[]

27

EU EU EU


annak[] érdekében[]

szakképzé[] valamint[] hogi[] szakképzé[] 2020”[] képzés[]

26 25 25

A leggyakoribb szókapcsolatok azt mutatják, hogy a megállapodások valaminek az „érdekében” jöttek létre, központi szerepet szánva az „egész életen át tartó tanulásban” résztvevő személyeknek. Ezeket a személyeket az oktatás, képzés, szakképzés alrendszereibe kívánják bekapcsolni a 2020-ig tartó időszakban. Fontos kérdés az EU szabályozásban a minőség kérdése is, amely a „minőségének javítására” 7, az „európai minőségbiztosítási” szókapcsolatra pedig 6 találatot mutat. A hazai szövegekben az EU találatokhoz hasonló szókapcsolatokban nem szerepel a „minőség” szó, azonban az egyszerű találati gyakoriságok már a magyar szabályokban is részben hasonlóak az EU szabályaihoz. Az EU szövegekben a „minőségi” szó 14 alkalommal, a „minőségnek” 13 alkalommal, a „minőségbiztosítási” 11 alkalommal, a magyar szövegekben a „minőségbiztosítási” pedig 14 alkalommal szerepel. 1 http://snowball.tartarus.org/texts/introduction.html https://books.google.hu/books?id=QVcmqojL2aUC&pg=PA49&lpg=PA49&dq=snowball+algoritmus&source=bl&ots=6Pp9dUMLzz&sig=X2C63LG4x75Xc8Gg-Vcql0qlWsI&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiE-7T59fvJAhVGgg8KHcgnApsQ6AEIMDAC#v=onepage&q=snowball%20algoritmus&f=false

5 távú []

BRUGES-I []

célok [] KÖZLEMÉNY [] szakoktatásban [] stratégiai []keretében [] 2010 []

szakképzésben []

Oktatá []

minőségének []

2020” [] nyomon [] képzés []

vevő [] szóló []

fokozása [] javítása []

részt []

keretrendsz [] országok [] iskolai []

jelenté []

országoknak [] alábbi [] oktatá []

érdekében [] annak [] „Oktatá [] elősegítés []

terén []

helyi []

2011 []

ösztönzése []

arra []

közö [] képesítési [] közös []mind [] hogy [] felsőoktatá [] meg [] VET [] folytato [] területén [] regionáli [] kell [] számára [] eszközök [] fel [] Közös [] szakképzé [] nemze [] szakoktatá [] együműködé [] európai [] tanulók [] ﬁgyelemb [] kiemelt [] minőségbiztosítási [] egyaránt [] szinten [] Tanác [] unió [] által [] szintű [] Európai [] Bizoság [] minden [] egyr [] Unió [] szociáli [] alacsoni []

2020 []

olyan [] vonatkozó [] támogatá [] maga [] szakképesítési []

valamint [] Képzési [] nagyobb [] nem []

partnerek [] társadalmi [] tanulásra [] intézmények [] rendszerek []

kölcsönös []

felnőkori [] révén [] tanulá [] tartó []

formáli []

informáli [] amelyek [] gyakorlatok [] képzési []

életen [] lehetővé []

rugalma []

oktatási []

tanulási []

módszerek [] innovav [] pedagógiai []

1. ábra. Az EU szabályozás szókapcsolatainak teljes ábrája

egész []


Európa []

6 Hasonló alapelvek mentén, azonban eltérő hangsúlyokkal jött létre a hazai szabályozás. Itt az alapvető fogalmak már nem annyira „általánosak,” sokkal inkább arra irányulnak, hogyan lehet az élethosszig tartó tanulást a hétköznapok során a gyakorlatban leghatékonyabban megvalósítani.


II. táblázat. A szópárok találaƟ gyakorisága a hazai normákban. felelő[] miniszt[]

161

gyakorla [] képzés[]

157

gyakorla [] képzést[]

147

komplex[] szakmai[]

132

bekezdé[] szerin []

117

iskola[] szakképző[]

112

szóló[] törvéni[]

104

gyakorla [] szakmai[]

103

gyakorla [] tanuló[]

95

gyakorla [] vagi[]

92

gazdasági[] kamara[]

89

szakmai[] vagi[]

86

szakképzési[] állami[]

85

meghatározo [] szakmai[]

81

Az adatsorokból egyértelműen látható, hogy a magyar szabályozás elsődleges kérdése a gyakorlati képzés rendszerének formálása. Nagy hangsúllyal jelenik meg a komplex szakmai feladatok megoldása, a szakképző iskolák helyzetének rendezése és a gazdasági kamarák bekapcsolása a képzési rendszerbe. Mindezt jól mutatja a II. táblázat is. Ha azonban a teljes adatsort vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a teljes adatsor első 100 sora túlnyomórészt az imént említett szavakat ismétli. Már alapvetően ezek a szókapcsolatok is mutatják, hogy hol vannak a magyar szak és felnőttképzés kulcskérdései. A részletesebb vizsgálat további pontosításokat ad a szabályozást illetően. Jól látszik a találati gyakoriságokból például a pályakövetési rendszer reformja (23 találat), az „OKJ szerinti” (19 találat), „OKJ-s szakképesítés” „OKJ-ban meghatározott” (13, illetve 11 találat) rendszer átalakítása. Hasonló nagyságrendű találatokat ad a szakképzési centrumokra, illetve a nyelvi képzésekre vonatkozó keresés is. Jól látható, hogy a módszerrel könnyen azonosíthatóak a normaszövegek súlyponti kérdései. Hogy mindez vizuálisan is egyértelmű legyen, ezért a találatokat és azok kapcsolatait egy-egy gráfon mutatjuk be. A gráf nem a találati gyakoriságokra, hanem a szókapcsolatokra fókuszál. A sok kapcsolattal rendelkező szavak a központi jelentőségűek. Az első ábra a vizsgált EU normaszövegek szavainak kapcsolatait mutatja be. Jól látható, hogy a központi helyen az „európai” szó áll, amelynek közvetlen környezetében, szintén központi helyen olyan kifejezések vannak mint a „nemzeti,” az „együttműködés,” vagy (egyáltalán nem magától

11 []

7

terén []

helyi []

közö [] képesítési [] közös []mind [] hogy [] felsőoktatá [] VET [] folytato [] területén [] regionális [] szám eszközök [] Közös [] nemze [] szakképzé [] szakoktatá [] együműködés []európai [] kiemelt [] minőségbiztosítási [] egyaránt [] szinten [] Tanács [] unió [] által [] szintű [] Európai [] Bizoság [] minden [] Unió [] alacsony [] szociális []

2020 [] rópa []

olyan [] vonatkozó [] támogatás [] maga [] szakképesítési []

valamint [] Képzési []

partnerek [] társadalmi [] tanulásra [] intézmények [] rendszerek []

kölcsönös

felnőkori [] révén [] tanulás [] tartó [] in amelyek []

gyakorlatok [] képzési []

életen [] lehetővé []

rugalma []

oktatási []

egész []

tanulási []

módszerek [] innovav [] pedagógiai []

értetődő módon) a „szociális”, amely a „társadalmi” és a „partnerek” szavakkal áll kapcsolatban. A teljes ábra szerkezetét megfigyelve azt látjuk, hogy önálló szerkezeteket alkotnak a szövegekben a „rugalmas, innovatív, tanulási, módszerek és a pedagógia”, továbbá a „2020-as országok közötti együttműködés,” az „európai minőségének, fokozása, javítása érdekében” szókapcsolatok, jól jellemezve az EU alapvető törekvéseit. Ezen túlmenően már a szógyakoriság-elemzésnél is markánsan megjelenő életen át tartó tanulás fogalmakhoz egyértelműen kapcsolódik a formális, informális és nem formális tanulás fogalomköre. Kifejező a „szakképzés” szó centrális helye is, illetve a kapcsolatai a „felsőoktatás” és „szakoktatás” szavakkal. Szintén lényeges, hogy a „szakképzési-” szóhoz egymásból következően kapcsolódnak az „intézmények,” „rendszerek,” „gyakorlatok,” „képzési,” „rugalmas,” „tanulási,” „innovatív,” „módszerek” és „pedagógiai” szavak. A hazai jogszabályok szavai jóval komplexebb képet mutatnak, aminek oka lehet az elemzett szavak magasabb száma is. Ebből a komplexitásból is szembetűnő azonban a „szakképző centrumok,” az „OKJ kerettantervek,” a „vizsgakövetelmények” és a „hatóság” szerepe.


2. ábra. A szakképzéshez tartozó szókapcsolatok

terhelő ő []

8

bruó u []

szociális l [] ..e .ezeség [] kötelezeség ség g [] [] ..ég

pályakövetési e []

rendszzer []

hozzájárulási ár []

támogatá at []

Felhatalm m felnő ő [] juattá []

szakképzésért és []

kaap []

működtet te éséért [] támo mo..ato g o[][[] ga gat felnőképzé zésért sé [] mi miniszt er el [] err miniszternek ernek []

vehet he [] jogviszo onyban []

nyújtható at [] azz zzal z [] megállapodást p []]

terüleleg leg []

miniszt sz eri []

m

szakisko kolai o [] szabályok ályyo [] képzésben ssben []

érdekkképvisel épvisele []

szabályai zabálya []

részt ré szz []

szakképesí síté t sr [] felkészíté té [] [

tanulói ta nul [] hatáárro ozza [] munk nkar arendj endj [] hatáálybalé lybalépését é []

hogg [] hogi szakképesítéésért sé []

oktató a [[]] ató k pzésen ké sen een n [] [ kivét ivé elével [] [ m állapodá meg á a [] tanulót ta nulót [[] kerea reaanter n v []] együműk ü mű működés ödési []

minisztt [] [ vezető tő [] állam []

Kormán Ko má i []

alkalmazni a []

kö övető [] hozzájárulás rulá [] .. [] ? .. [[] ? felada la tok [[] .. [] ?

illetékk []

nyilvántart rtás á t []

vevő ő [] pénzbeli zb []

egyetértésével s [] oktatásért ér [] felelő ő [[]] honvédeelemért []

g zdasági ga aság sá [] sági

rendeletben re ndel deletben e t [] [ nappali nap appali [] ap okkta tatá atá [] megha meghatá g tározo ro o oa akk [[]

kelllll [[]

történő énő []]

alpontja []] alpontj s kéép sz szak pzzési zési s [] részér éérrree [] OKJ KJ []] szzerv rvv []

tanuló ta nuló nu ló [] meeg [[] meg

szzerint rin [] [ aztt []

pont [] tekin pon ekinttetében eté en [] et k teele kö leze z [] o szág or zág ágo o []]

foglal fo gla takk []

rendsz dszerű ze [] bekez bek e ez ek ezdés zdé dés d és [[] kkéépz pzés é re [] kormányr yrendeletben end [] kiado o [] [ szak szakké akképz pzésben zésben [] ttanulős lősze z rződ ődéé [] §-ban [] §-ba évfo év foly lyamon amon am n [[] s er sz ereplő eplő lő [] veeze ze []?? vizsg sgak sg a övetelmén etelm mén ény [] kamaara ka r [] viz vizsg viz g ára ár a [] ] felnő nőok oktatá ok ta [] tarto to o] [] csökkentő csökk entő [] .. ?rto [[] hozzájárulás rulás ásra ra [[] fenntarto beeek bek ezdés dés [] sza szak za ké képz pzéé [] alapj alapján l pján jáb [] ez h zzájárulás ho zzzájár ájárulásróll [] számíto számít [] s erin sz rin in [] gyak gy akorla o l [] megha orla m atá t ároz rozo[ o[] ] fenntartója ója [] szóló sz ó óló kereté ke retében reté ben en [] törv tö rvén één ni [] fenn fe nta tartó rtó [] pontjában [] pontj po pontjá bekez bek ezdésben désben [[] dé iskola isk olaa [] .. ? []pontjába ..ben [] ? i tézményf in yfennt enntartó artó [] bekez bek ekkez ezdésben zd désben [] állami [[] iskolai isk olai [] tanulók ta nuló [] [ veezetee [] napon pon [] [ egyéb egy éb [] szak szakké akké képz pző pz ő [] kívüli ü [] kéépz pzések ések [] engedéli ngedé déli [] hatóság ósságg [] [ kizár kiz á ólagg [] [ szervezet [] továbbá [] ese seté t n [] té [ foglalt fo glaalt [] szak zakkké kképesí p sítté pesíté tések ése ssek [] inté in tézmén zmén mééni éni [] [ vvaalamint alamint int [[] vizsgakövetelmé viz izsg sgaakövetelm övetelm eeteeelm nyben [] továb további t to akban a an [] ko ko.. o.. ? [] [] elismert elism smert mert [] mer .. ? [] belül [] köte kö tele le [] jogosult jo ogosult ult [] [ vagi va gi []] gi szakmai ma [] nemze nem ze [] szerve e ező [] nem em m [] köznevelési velési [] v viz iz sg as ze rvez rv v e és [] [ felnők fe lnőkép kkép éépzés pzés [[]] jogs gszaabá bályban [] isk skolarends end ze ends zere ren [] is olában isk ban [] képz ké pzést [] fejleszt fe jlesztésének és in nte tegr g áált [] kéépz pzés zés [] OKJ-ban KJJ-b KJ-ban b [] képz előírt [] elő végzeségg esé sééggel [] idő ő [] szabályait bályait ál [] lehet et [] rendelk re ndelk elkez kező ő [] [ taarttoz ozó ó [[]] vvizzsg sgaa [] kö öte tele lező ző szakké szak képesí pesí s té sí t s [] [ny ] elvi rendelkkez ezik ik [] lvi [[] foly lytató ly tató [] ta térségi é [] engedélly éllyel yel []] foly lytatá taatásááraa [] vizsg viz sgát [[] tte ékke tevé keny eny nysé ysé sééget [] séget [ ..kéépzés é t [] szüks szükséges[ zük ük éges[] szakértő [] intéézmén nyekk [] vizzsg s án [] teesz [] programszakértő rtő [] éreségi eségi []]szak s kéépe sza pesí esítéésenk sen ént nt szervnek nek [] .. ?[] [] képzési ési [] p ograamk pr mkövetelmé övetelmé e elmé ete lmény m nyyekk [] v sgabiz viz ab zo oság [] kapcsolódó csso ód ó ó []] gyak gy a orlat [] irányu yuló u [] alá [] tevé ev keny keenység [] vég eség végz ég []..zés [] ? ame [] javaslatot ato [] követe vetelmén lm yekk [] képzző [] szakértő tő [] [ összefüggő fü [] költségvvetési []

ált által lttal a []

téte tell []]


munkanap napon []

am.. ..? ?[] [] [] eljárrá []

megszerzzésér []

hatá táály l a []

megsz m gs erz r e ...?[][] ala a [] fejleszt esztési si [] p ogra pr r m []

tárggy []

hatósági ság []

ált ltaláno alá [] alán olyan oly an n []

fo olytatáásna snak [] egii []

sz

munkak a ör []

célt élt []

3. ábra. A magyar szabályozás szókapcsolatainak teljes ábrája

során án []

m gn zé megneve z sét []

szakképz pzést [] szervezeetné tnél [] intézmén énynek []

engedélyyezési []

fo olytatáását [] elltáá []

közigazgatási [] r ama ma [] időtart

szolgááló []

legalább b []

kizár á ó [] foglalkozást stól []

személ é i []

9

mazást []

hatály lyo []

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szóelemzések módszerével kitűnően vizualizálható egy nagyobb joganyag irányultsága, célja. A következőkben megvizsgáljuk, hogy az ábrákon látható összefüggések milyen konkrét változásokat jelentenek a 2015. évi magyar szakképzés vonatkozásában.

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN ÉS FELNŐTTKÉPZÉSBEN

2015. év a szakképzés éve volt Magyarországon. Új koncepció került elfogadásra a hazai képzés továbbfejlesztésére, amelynek intézkedései átfogó törvénymódosítás keretében realizálódtak. Ennek eredményeképp az állami szakképző iskolák többsége a gazdaságért felelős miniszter fenntartásába került;ezzel egyidejűleg ezen iskolák egy-egy, 10-12 iskolát integráló úgynevezett ille [] ille állapítja [] állapí szakképzési centrumokba tömörültek. A második szakképesítés megszerzése újra ingyenessé vált az iskolai rendszerű képzésben (az első eddig is az volt), és a korábbi 21. életév helyett egészen 25 éves korig lehet a nappali rendszerű oktatásban felkészülni a szakképesítés megszerzésére. Részben megújultak a felnőttképzés szabályai is. 2015 augusztusában a magyar csapat arany- és ezüstérmet is szerzett az ifjú szak2011 [] 201 munkások nemzetközi megmérettetését jelentő, a brazíliai Sao Paolóban megrenfelnők fe lnőkép épzé z sről [] szakké szak képz p és é ről [] szabályozo szabályoz o [] dezett WorldSkills versenyen. Magyarország megkezdte a felkészülést a 2018-as, [] budapesti EuroSkills megszervezésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával. köznevelés nevelésrő r l [] támogatá atásáról [] Magyarország Kormánya 2015 februárjában döntött a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció végrehajtásáról. A koncepció három [] célkitűzést fogalmazott meg: haavi [] • a gazdaság igényeinek kiszolgálása: a jelenleginél több szakmunkás [] munkabér [] munk legkisebb [] és technikus képzése, kibocsátása; szabályairól yair [] • a duális képzés erősítése: a képzőhelyek száma és a képzési lehetőségek részlete zlete et [] bővítése, a duális képzési formában részt vevők számának emelése; szabályokat ály [] • a szakképzési rendszer jobbítása: a képzés minőségének, hatékonyságának, vonatk tkozó k [] eredményességének javítása. A dokumentum a szakképzési feladat- és intézményrendszer, a szakképzés szerkezetének átalakítása, a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes iskolai rendszerű szakképzés biztosítása, az intézményi finanszírozás hatékonyabb megvalósítása és az állami zemélyi é [] vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében született. A koncepció már lefektette az állami szakképző iskolák fenntartóváltásának kereteit, az iskolák integrációját, és az iskolai rendszerű szakképzés szinte valamennyi kérdését érintette. Különös hangsúlyt fektetett a gazdálkodó szervezeteknél duális elven folyó gyakorlati képzés elmélyítésére, és lehetővé tette az úgynevezett kamarai garanciavállalás intézményének bevezetését.


megelő lőzően []

10 A koncepció alapján elfogadott törvénymódosítás indoklása rögzítette, hogy 2010 és 2014 között megkezdődött a szakképzési rendszer átalakítása, amely révén „hatékonyabbá és átláthatóbbá vált a szakképzési rendszer jogszabályi háttere, és átláthatóbbá vált a képzési szerkezet. A reformoknak számos eleme megvalósult a közelmúltban, ugyanakkor már a kezdetektől látható volt, hogy a hosszú távú, tartós eredmények eléréséhez szükséges lesz a reformok kiszélesítése annak érdekében, hogy az új alapokra helyezett szakképzési rendszer megfelelő válaszokat adhasson a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatosan változó, megújuló kihívásaira.” A koncepció alapján 2015 májusának végén fogadta el Magyarország Országgyűlése azt a törvénymódosítást, amely a szakképzésről szóló törvény mellett a szakképzési hozzájárulás, továbbá a felnőttképzés törvényi szabályait is nagymértékben pontosította. Tekintettel arra, hogy az iskolai rendszerű szakképzés a köznevelési rendszer része, ezért a köznevelésről szóló törvény is a szakképzési koncepció intézkedéseihez lett igazítva. A változások többsége a 2015/2016-os tanévtől került bevezetésre; közülük itt a négy legfontosabb – az állami szakképző iskolák fenntartásának a nemzetgazdasági miniszter által történő átvétele, a szakképzési centrumok kialakítása, a második szakképesítés ingyenessége és a kamarai garanciavállalás gyakorlati képzésre gyakorolt hatása – kerül bemutatásra.

Új intézkedések az iskolai rendszerű szakképzésben


Az állami fenntartású szakképző iskolák nemzetgazdasági miniszter által történő átvétele Magyarországon 2013-ban kerültek állami fenntartásba a korábban a helyi és megyei önkormányzatok fenntartásában működő iskolák, köztük a szakképző iskolák is. A fenntartói feladatokat az oktatásért felelős miniszter háttérintézménye, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látta el. Az állami fenntartásba vétellel egyidejűleg azonban többek között a vállalatok, a szakképző iskolák és a gazdasági kamara részéről is megfogalmazódott, hogy a szakképző iskolák irányítását nem elsősorban az oktatásért felelős tárca, hanem sokkal inkább a szakképző iskolákból kikerülő szakembereket, szakmunkásokat alkalmazó munkaerőpiac szabályozásáért felelős nemzetgazdasági miniszter fenntartásába kellene továbbadni. 2014 végére tehát fokozatosan megszilárdult a szakmai köztudatban, hogy az állami szakképző iskolák nagy részét átvenné a Nemzetgazdasági Minisztérium annak érdekében, hogy az iskolai képzések jobban tudjanak reagálni a munkaerőpiac igényeire. Az Országgyűlés ezért már 2014 végén döntött arról, hogy az állami szakképző iskolák többsége a nemzetgazdasági miniszterhez kerüljön. A döntés másik része az volt, hogy az így átkerülő iskolák egyidejűleg szakképzési centrumokba is tömörüljenek a hatékonyabb feladatellátás érdekében. A 2015. július 1-jén megvalósuló fenntartóváltásra nem a szorgalmi időszakban került sor, annak érdekében, hogy a tanévet a legkevésbé se zavarja meg és a szakképző iskolai tanulók tanulmányaiban se okozzon fennakadást. Így 2015. szeptember 1-jétől minden diák ugyanabban

11

A szakképzési centrumok kialakítása A magyar szakképzés intézményrendszerével kapcsolatban már 2010-ben megfogalmazódott az elaprózódottságra, a felesleges párhuzamosságokra és a költségvetési források pazarló felhasználására vonatkozó kritika. Ezért már a 2011-ben elfogadott szakképzési koncepció célul tűzte ki ennek a kevésbé hatékony rendszernek a felszámolását. A duális képzés 2013-as bevezetését, megszilárdítását követően 2015-ben érkezett el annak az ideje, hogy a szakképző iskolák integrációja is megvalósuljon. Ennek egyik előfeltétele volt az állami fenntartású szakképző iskolák nemzetgazdasági miniszter által történő átvétele. A modell mintájául kezdetben – térségi integrált szakképző központok formájában – az úgynevezett „holland modell” szolgált, amely eleve nagy képzőközpontokba tömörítette a szakképző iskolákat. Végül 2015. július 1-jével egy igazi „magyar modell” valósult meg szakképzési centrumok formájában. A szakképzésről szóló törvény értelmében a nemzetgazdasági miniszter a szakképzési feladatait az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok és azok tagintézményei keretében látja el, és megyénként legfeljebb három, a fővárosban (Budapesten) legfeljebb tíz, költségvetési szervként működő szakképzési centrumot hozhat létre. Magyarország 19 megyéjében és a fővárosban ténylegesen negyvennégy szakképzési centrum jött létre, amelyek három tanítási év átlagában számított létszámának legalább kétezer főnek kell lennie.


– de immár szakképzési centrumként is működő – iskolában kezdhette meg az új évfolyamát az új fenntartói struktúrában. Magyarországon állami szakképző iskolákat a földművelésügyért felelős miniszter is fenntart az agrár-szakképesítéseket tanulók számára (mintegy 60 ilyen iskola van). A nemzetgazdasági miniszter elsősorban az ipari, műszaki, kereskedelmi, gazdasági szakmákat oktató intézményekért felelős, amelyeknek száma több mint 300. Az oktatási miniszter fenntartásában néhány, főleg művészeti profilú szakképző iskola maradt 2015. július 1-jét követően. A nemzetgazdasági miniszter fenntartói munkáját a 2014 decemberében megalakult Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal mint háttérintézmény segíti. A Hivatal végzi az iskolafenntartói középirányítói feladatok egy részét, elsősorban annak operatív teendőit. A fenntartóváltás részletei a 2015 májusában elfogadott törvénymódosítások mellett kormányrendeleti szinten is rögzítésre kerültek. Ennek oka, hogy rengeteg folyamatban lévő eljárással, támogatási szerződéssel, hazai és uniós pályázattal, ingó és ingatlan vagyontárggyal kapcsolatban kellett pontosan meghatározni, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik a jogelőd és jogutód fenntartót, azaz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot és a nemzetgazdasági minisztert. Éppen ezért részletesen meghatározásra került a jogutódlás időpontja, valamint az iskolákban dolgozó pedagógusok és szakoktatók foglalkoztatási kérdései mellett a megalakuló, kiváló és összeolvadó új intézmények alapító okiratai elkészítésének szabályai és az átadás-átvételi megállapodás pontos tartalma is. A fenntartóváltás eredményeként a munkaerőpiac és a gazdaság által a leendő szakmunkások irányában megfogalmazott igények eredményesebb kiszolgálása várható, amely az állam és a gazdaság feladatmegosztásán alapuló duális szakképzés egyik előfeltétele.


12 A költségvetési szerv jogállás biztosítja a szakképzési centrumok esetén, hogy megfelelően érvényesüljön az állami irányítás, amelynek az úgynevezett szakmaszerkezeti döntés is az egyik eleme. A Kormány a szakmaszerkezeti döntésben határozza meg minden tanévre vonatkozóan, hogy melyek azok a szakmák, amelyekben korlátlanul támogatja a képzést, melyek azok, amelyekben csak meghatározott – keretszámokkal rögzített – számú tanuló tanulhat szakmát állami támogatással, és melyek azok, amelyek esetén egyáltalán nem biztosított a költségvetési támogatás. Ez a döntés azonban nem csak az állami szakképző iskolákra érvényes, hanem az egyházi és a magán iskolára is. Tekintettel arra, hogy Magyarországon az első és a második, állam által elismert szakképesítés is ingyenes, ezt az állam elsősorban a saját fenntartású szakképző iskolákban kívánja biztosítani, de a feladat ellátásában számít az egyházi és a magán iskolákra is. A szakképzési centrumok maguk is szakképző iskolák, ahogy a tagintézményei, a szakiskolák és a szakközépiskolák is, amelyek olyan többcélú intézmények, ahol a szakképzési feladatok mellett kollégiumi alapfeladat, továbbá nevelő- és oktatómunkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység (például felnőttképzés) is megvalósulhat. (A szakiskolák elnevezése 2016. szeptember 1-jétől szakközépiskolára, a szakközépiskoláké pedig szakgimnáziumra változik.) A szakképzési centrumok a szakiskolai és szakközépiskolai nevelés-oktatás mellett részt vesznek az úgynevezett Köznevelési Hídprogramokban, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában, de egyes esetekben akár gimnáziumi feladatot is elláthatnak. Az összehangolt pedagógiai program szerint működő szakképzési centrumok élén a főigazgató áll. A szakképzési centrum tagintézményekből tevődik össze, amely maga is működhet több telephelyen, vagyis azok az iskolák, amelyek integrálódtak a szakképzési centrumba, megőrizhették eredeti tagolódásukat is. Több telephely esetén azonban biztosítani kell a tagintézmény vezetőjének helyettesítését valamennyi feladat-ellátási helyen. A strukturált, több szintű szakképzési centrum vezetése a nemzetgazdasági miniszter által kinevezett főigazgató mellett a szakmai főigazgató-helyettesből és a gazdasági főigazgató-helyettesből áll. Főigazgatónak az nevezhető ki, aki legalább hároméves szakképzési vezetői gyakorlattal vagy legalább hároméves szakképzési intézményfenntartói vagy szakképzési igazgatási, közigazgatási tapasztalattal rendelkezik. A tagintézményeket az igazgató vezeti, akiket az igazgató-helyettesek segítenek. Tagintézmény-vezetői megbízást az kaphat, aki a tagintézmény által ellátott feladatoknak megfelelő típusú önálló köznevelési intézmény, többcélú intézmény intézményvezetői megbízásához előírt feltételeknek megfelel.

A második szakképesítés ingyenessége és a nappali életkori határ 25 évre emelése Magyarországon középfokon az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza az állam által elismert szakképesítéseket („OKJ-s szakma”), amelyeket a szakiskolában vagy a szakközépiskolában, illetőleg tanfolyami keretek között (felnőttképzésben) lehet megszerezni. E képesítések közül 2005 és 2015 között csak egyet lehetett ingyenesen (azaz költségvetési forrásból támoga-

tott módon) megszerezni. Az állam tehát csak az első szakképesítés megszerzését finanszírozta, a második, illetve további szakképesítéseket már csak önköltséges formában lehetett megszerezni. A változásnak az a tény szolgált alapjául, hogy a középfokon az első szakképesítést megszerzők számára – ha rendelkeztek érettségivel – az állam ingyenesen biztosította a továbbhaladást az államilag támogatott felsőoktatásba egy diploma megszerzésére. A második szakképesítés ingyenessé tétele tehát azon a logikán alapult, hogy ha egy OKJ-s szakmát szerző ingyenesen diplomát szerezhet, akkor az, aki nem kíván a felsőoktatásban továbbtanulni, mért ne szerezhetné meg a második OKJ-s szakmáját is ingyenesen. A szakképzésről szóló törvény 2015 nyarán hatályba lépő módosítása ezért két szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzését tette ingyenessé, hogy elősegítse a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők szakmai karrierjének, pályafutásának megerősítését. Sokan vannak ugyanis, akik nem képesek vagy nem is szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjükhöz, továbblépésükhöz indokolt lehet egy újabb szakképesítés megszerzése, amihez önerőből nem mindig biztosítottak a források. A felnőttképzésben korábban megszerzett szakmát figyelmen kívül kell hagyni a második szakképesítés ingyenessége szempontjából, így ha valaki tanfolyamon szerezte meg első OKJ-s végzettségét, annak az állam további kettő OKJ-s szakmára történő felkészítést biztosít ingyenesen – az iskolai rendszerű szakképzésben. Tanulószerződés csak olyan tanulóval köthető a magyar duális szakképzési rendszerben, aki ingyenesen tanulja a szakmáját. A második szakképesítés ingyenessé tételével már a második szakmáját tanuló is köthet tanulószerződést. Az új lehetőség azonban csak a felnőttoktatás keretében biztosított. Azaz a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakmát megszerezte, a második szakma megszerzésére irányuló képzésben új tanévet kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. 2015 előtt a felnőttoktatásban tanulók közül csak a nappali rendszerű oktatásban részt vevőkkel volt köthető tanulószerződés, a jövőben azonban mindegyik (nappali, esti, levelező, egyéb) munkarendben. Azáltal, hogy Magyarországon az első és második szakképesítés megszerzését is ingyenesen biztosítja az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül a szakképző iskolai tanulók számára, tovább erősödik a duális képzés, több szakember áll a munkaerőpiac rendelkezésére és a foglalkoztatottság mellett a gazdaság teljesítőképessége is növekedhet.

A kamarai garanciavállalás és a gyakorlati képzés megerősítése A 2013-tól kötelezően bevezetett duális szakképzés alapdokumentuma a tanulószerződés, amelyet a tanuló köt a gyakorlati képzést nyújtó gazdálkodó szervezettel. A szakmai elméleti oktatást a szakképző iskola biztosítja, a gyakorlati foglalkozásokra pedig egy cég, vállalat termelési környezetében kerül sor. Attól függően, hogy az adott szakma mennyire gyakorlatigényes, a tanuló havonta 11.000 és 20.000 forint közötti pénzbeli juttatást is kap, amely a tanulmányi eredményétől függően félévente emelkedik.


13


14 A tanulószerződés létrejöttében a gazdasági kamara működik közre, amely szervezet az öszszekötőkapcsot jelenti a tanuló, az iskola és a gyakorlati képző között. A tanulószerződés megkötése a tanuló és a gazdálkodó szervezet akaratán múlik; ennek hiányában a gyakorlati képzésről is az iskolának kell gondoskodnia. Annak érdekében, hogy minél több tanulószerződés jöjjön létre és a tanulók minőségi képzést követően szerezzenek a munkaerőpiacon elhelyezkedést biztosító szakmai bizonyítványt, 2015-től bevezetésre került a kamarai garanciavállalás intézménye. A kamarai garanciavállalás célja a gazdálkodóknál folyó, duális gyakorlati képzés elsődlegességének további erősítése. A kamarai garanciavállalás lényege, hogy a tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben a gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja a gazdálkodónál tanulószerződéssel elhelyezni. Ezáltal a tanulók csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését – azaz a kamara ilyen értelmű igazolásának kiállítását – követően maradhatnak iskolai tanműhelyben gyakorlati képzésen. A szakképzésről szóló törvény rögzíti, hogy a gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése. A kamarai garanciavállalás ezt a feladatot azzal egészíti ki, hogy amennyiben megfelelő képzőhely biztosított és így köthető tanulószerződés, a tanuló gyakorlati képzése a szakiskola kilencedik évfolyamának összefüggő gyakorlatától – azaz a szorgalmi időszakot követő nyártól – kezdődően kizárólag ennek keretében szervezhető meg. Amennyiben azonban nincs az adott szakmában olyan gyakorlati képző, amelyik fogadni tudja a tanulót, a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről. Ekkor a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely. Ez azt jelenti, hogy a tanuló csak akkor teljesítheti a gyakorlatot iskolai tanműhelyben, ha rendelkezik a gazdasági kamara igazolásával, de ha a tanulónak tanulószerződése van, nem állítható ki részére kamarai igazolás arról, hogy az iskolai tanműhelyben vehet részt gyakorlaton. A gazdasági kamara minden év június 15-ig, de legkésőbb az összefüggő szakmai gyakorlatának kezdetéig adja ki a kamarai igazolást a már megkötött tanulószerződés hatálybalépése idejének figyelembevételével. Az igazolás az adott tanév szorgalmi időszakára, a következő tanévre vagy ezek meghatározott időszakára szólhat. A kamarai garanciavállalás keretében kiállított igazolás tehát legfeljebb az abban meghatározott tanév végéig vagy visszavonásig érvényes. A gazdasági kamara akkor vonja vissza az igazolást, ha a tanuló tanulószerződést köt. Ha a tanulószerződés megszűnik és a megszűnést követően nem biztosított a megfelelő képzőhely, a gazdasági kamara kiállítja az igazolást, hiszen anélkül az iskola nem gondoskodhat a tanuló gyakorlati képzéséről. Annak érdekében, hogy ne csak a gazdasági kamaránál és a gyakorlati képzőnél álljon rendelkezésre a tanulók gyakorlati képzésének szervezésével foglalkozó szakember, 2015-től vissza lett állítva a szakképző iskolákban a gyakorlati oktatásvezető munkakör. Az állam által fenntartott szakképző iskolában és a szakképzési centrumok tagintézményében a gyakorlati oktatásvezető foglalkoztatása jelenti a kapcsolatot a gazdasági kamara, a gazdálkodó szervezet és az iskola között.

15

A felnőttképzés finomhangolása

Az OKJ-s felnőttképzések megszervezésének kontrollja A 2015-ös intézkedések is a felnőttképzés minőségbiztosításának az erősítésére irányultak. Az OKJ-s képzések esetén indokolt volt a szabályozás szigorítása: a felnőttképzést folytató intézmények egy része ugyanis megtévesztő módon hirdetett, ajánlott, illetőleg végzett olyan képzéseket, amelyek az OKJ-s képzésekhez hasonlóak voltak, de valójában nem voltak azok. Ezzel csökkenteni tudták az OKJ-s képzéseknek az iskolai rendszerű képzésben kötelezően biztosítandó óraszámot. Ennek megoldására 2015-től a felnőttképzési szabályozás az intézmény OKJ-s képzéseket érintő hirdetéseire és az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra irányuló tevékenységre is kiterjed. A jövőben olyan felnőttképzők, amelyek OKJ-s képzésre vonatkozó felnőttképzési engedéllyel nem rendelkeznek, OKJ-s képzést, vagy OKJ-s szakképesítés megszerzését sugalló képzést nem indíthatnak. Ilyenre sem írásban, sem szóban nem utalhatnak, amit a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal ellenőrizhet. Az előírást megszegő felnőttképző 100 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő bírságra számíthat. Az intézkedéssel az intézmények az engedély megszerzését igénylő képzéseiket csak a jogszabályi keretek között végezhetik, és nem szervezhetik meg azokat megtévesztő módon.


2015 nyarán a felnőttképzés törvényi szabályai is módosultak, ezek a változások azonban nem voltak olyan léptékűek, mint az iskolai rendszerű képzés esetén. Ezek négy területet érintettek: erősebbé vált az OKJ-s felnőttképzések megszervezésének kontrollja, kiterjesztésre került a felnőttképzési törvény hatálya, pontosabbá váltak az általános nyelvi képzések szabályai, valamint bevezetésre került a költségvetési forrásból megvalósuló képzési pályázatok előzetes véleményezése. A 2013-ban elfogadott felnőttképzésről szóló törvény elődjéhez képest új alapelvekre épül, hatálya kötelezően az OKJ-s képzésekre terjed ki, az egyéb képzésekre pedig csak akkor, ha a képzés megvalósítása részben vagy egészben európai uniós vagy központi költségvetési forrás terhére valósul meg. A felnőttképző önkéntesen is a törvény hatálya alá kerülhet, ha vállalja, hogy a képzést a törvény előírásai szerint szervezi meg. Ez azért előnyös a felnőttképzőnek, mert így az általa folytatott képzés mentes lesz az általános forgalmi adótól. Az állam ezt a fajta támogató tevékenységét csak a felnőttképzési program sikeres engedélyezési eljárását követően biztosítja. Az engedélyezés váltotta fel a korábbi úgynevezett program-akkreditációs eljárást. Az új felnőttképzési rendszer kiemelt hangsúlyt fektet a minőségbiztosításra, amelynek legfontosabb eleme a felnőttképző nyilvántartásba vétele, a kérelemben szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési program, valamint az előírt személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az egyéb feltételek közé tartozik a minőségbiztosítási rendszer, továbbá ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetése, a minőségcélok meghatározása, valamint a vagyoni biztosíték igazolása. Minden felnőttképzést folytató intézmény legkésőbb kétévente ellenőrzésre kerül, de kétévente önkéntesen is végre kell hajtania a minőségbiztosítási rendszerének külső értékelését.

16 A nyelvi képzések Államilag szabályozott, azaz a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó képzés az új rendszer életbelépésével összesen négyféle lehetett: (1) OKJ-s képzés, (2) nem OKJ-s, de támogatott egyéb szakmai képzés, (3) általános nyelvi képzés és egyéb támogatott nyelvi képzés, valamint (4) az előző három csoportba nem tartozó támogatott egyéb képzés. Az alkalmazás során azonban felmerült, hogy egyértelműbben érvényesüljön az az alapvető jogalkotói cél, amely szerint a törvény – az államilag elismert OKJ-s képzések kivételével – kizárólag a támogatott képzésekre terjedjen ki. A törvény hatálya ezért 2015-től a nyelvi képzések minden fajtája vonatkozásában is kizárólag csak a támogatott képzésekre terjed ki. Emiatt pontosításra került a nyelvi képzés fogalomrendszere is, megjelent például a kombinált nyelvi képzés, az egyéb nyelvi képzés, valamint a kontaktóra definíciója.


A költségvetési forrásból megvalósuló képzési pályázatok előzetes véleményezése A felnőttképzéssel foglalkozó intézmények vagy piaci alapon szerveznek képzéseket, vagy élhetnek a különböző közpénzből származó támogatások nyújtotta lehetőséggel, amelyet európai uniós források vagy a központi költségvetés terhére kiírt képzési pályázatok formájában érhetnek el. Az európai uniós forrásokból támogatott képzések esetén eleve szigorú előírásoknak kellett érvényesülnie a pályázat kiírásától kezdve egészen a támogatással való elszámolásig. A központi költségvetés terhére kiírt képzési pályázatok esetében azonban gyakori probléma volt, hogy a pályázati kiírások nem minden szempontból feleltek meg a jogszabályokban szereplő előírásoknak. A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezésében központi szerepet betöltő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2015-től erősebb jogosítványokat kapott költségvetési forrásból megvalósuló képzési pályázatokkal kapcsolatban. A Hivatal korábban csak utólag, a pályázatok megjelenését követően értesült a szabálytalan pályázati kiírásokról, ezért a központi költségvetés terhére kiírt képzési pályázatok esetében kötelezővé vált a pályázat kiírója számára, hogy a pályázat tervezetét – a felnőttképzési jogi szabályozással való összhang biztosítása érdekében – a hatóságnak előzetes véleményezésre megküldje. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal véleményének előzetes kikérése nélkül a pályázat érvénytelen. Ez a kötelezettség az európai uniós források terhére kiírt képzési pályázatokra nem vonatkozik, mert azoknál eleve érvényesülnek ezek a feltételek.

Egyéb felnőttképzést érintő változások A felnőttképzés minőségbiztosítása szempontjából fontos, hogy azok a felnőttképzést folytató intézmények nyújtsák ténylegesen a képzést, amelyeknek erre megvannak a személyi és tárgyi feltételei is. Éppen ezért 2015-től szigorodott az engedélyezett képzések „kiszervezésének” lehetősége: más képző nem nyújthatja azt a felnőttképzési szolgáltatást, mint a formálisan arra engedéllyel rendelkező. Ez alól csak a képzés gyakorlati része jelent kivételt, hiszen az – a duális képzés elve alapján – az iskolai rendszerű képzés esetén is megvalósítható a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet együttműködésében. A szigorítás az óraadók igénybevételét továbbra is lehetővé

17 teszi, de például egy pályázaton elnyert képzés megvalósításának teljes „átadása” nem lehetséges. Magyarországon a modulzáró vizsga az iskolarendszeren kívüli képzésben a szakmai vizsgára bocsátás feltétele. A modulzáró vizsgát kompetenciamérés céljából a szakképzést folytató intézmény szervezi meg, ezzel győződve meg arról, hogy a képzésben részt vevő elsajátította-e az adott szakma szakmai és vizsgakövetelményének egyes követelménymoduljaiban előírtakat. A modulzáró vizsgák szervezési joga annyiban változott 2015-ben, hogy csak akkor szervezheti és bonyolíthatja a felnőttképzést folytató intézmény, ha a jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az érintett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. Ez azt jelenti, hogy aki nem vett részt az adott intézmény engedélyezett képzési programjában meghatározott számú órán, az csak jogszabályban kijelölt intézményekben tehet modulzáró vizsgát. Új könnyítés a felnőttképzést folytató intézmények számára, hogy ha egy intézmény rendelkezik a felnőttképzés folytatására vonatkozóan engedéllyel olyan OKJ-s alap-szakképesítésre, amely részszakképesítésekből tevődik össze, akkor az engedély ezekre a részszakképesítésekre is kiterjed.

ÖSSZEGZÉS


A 2015-ben megszületett szakképzési és felnőttképzési törvénymódosítások és elfogadott intézkedések tovább erősítették a szakmai képzés területén 2011-ben és 2013-ben útjára indított fejlesztéseket, és kiszélesítették a képzések során elvárt minőségbiztosítás követelményét. Emellett a gyakorlati képzés hangsúlyának növelésével szélesebb körben tették lehetővé, hogy a duális képzés révén növekedjenek a szakmai végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei, és ezáltal bővüljön a foglalkoztatottság.

18 Tajti József

Szak- és felnőttképzés a számok tükrében


BEVEZETŐ A felnőttképzés fogalma a felnőttképzési törvényben található meg, amelyben azt az iskolarendszeren kívüli képzésekre használják. Lényeges jellemzője, hogy a képzés résztvevői nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak a képző intézménnyel. A felnőttképzésben olyan személy vehet részt, aki tankötelezettségét teljesítette, de tanköteles személy tankötelezettsége teljesítése mellett is bekapcsolódhat a felnőttképzésbe. Felnőttképzést nagyon sokféle típusú szervezet nyújthat: jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéni vállalkozók, a nemzeti köznevelésről szóló állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények is. A képzések rendkívül sokrétűek lehetnek, így: a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ8 szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés; b) támogatott egyéb szakmai képzés; c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés; d) az a)–c) pontba nem tartozó, támogatott egyéb képzés. A felnőttképzési törvény azonban nem szabályoz számos olyan képzést, amelyet jellemzően felnőttkorúak vesznek igénybe. Ilyen képzések többek között a hivatásos szolgálati jogviszonnyal (katonai, rendőri stb.) kapcsolatos képzések, a közszolgálati tisztviselők bizonyos képzései, egészségügyi ágazati szakmai képzések, valamint a pedagógusok továbbképzései. A következőkben megkísérlünk egy átfogó pillanatképet adni a magyarországi szak- és felnőttképzésről az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665 (OSAP 1665) statisztikáinak segítségével, a fontosabb számok bemutatásával. Az írás első részben az OSAP1665 adatfelvétel felnőttképzésre vonatkozó adatait vizsgáljuk a 2012 és 2014 közötti időszak statisztikai adatai alapján. Az adatfelvétel képzés jellegét tekintve több típust is magában foglal, ezek: • nyelvi képzés; • szakmai továbbképző; • állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó; • általános felnőttképzés; • munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó; • informatikai képzések; • hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés; • hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése;

19 elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés; szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés; bemeneti kompetenciára felkészítő; megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése; okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés.

Az adatok bemutatásánál figyelmet fordítottunk a megszerzett szakmai végzettségek szerkezetére, különös tekintettel az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzésekre. A tanulószerződések számának alakulását az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer (ISZIIR), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakképzési feladatait támogató on-line rendszerének segítségével vizsgáltuk. Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb számait az Emberi Erőforrások Minisztériuma által évente kiadott, az iskolai rendszerű szakképzést is tartalmazó Oktatási Évkönyv 2013/2014-es száma alapján mutatjuk be. Az iskolai rendszerű képzés tekintetében az egyes iskolatípusokban tanulók számára, a végzettek számára koncentrálunk. Bemutatjuk az OKJ-s végzettséget szerzők összetételét szakmacsoport szerint, illetve a legfontosabb költségszámokat. Végül bemutatjuk a felnőttképzés egy speciális területét, a munkaerőpiaci képzést, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatainak segítségével. Munkaerőpiaci képzésnek tekintünk minden olyan képzést, amelynek célja az egyén munkába helyezésének vagy munkahelye megtartásának segítése szakképesítésre való felkészítéssel, vagy az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek nyújtásával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a munkaerőpiaci képzés keretében indított tanfolyamok döntő többsége az OSAP 1665-ös adatgyűjtés keretében is szolgáltat adatot, tehát az itt bemutatott adatok „ebből-ös” adatnak tekinthetők. Azonban a felnőttképzés e területe annyira speciális (a célját, célcsoportját, működését és nyilvántartását tekintve), hogy mindenképpen érdemesnek tartottuk ezt külön is bemutatni.

NEM ISKOLAI RENDSZERŰ KÉPZÉS A képzésre beiratkozottak száma A felnőttképzésre beiratkozottak száma 2009 és 2014 között emelkedett, a folyamatos emelkedést csupán a 2012-ben törte meg egy jelentős (közel százezer fős) visszaesés. A beiratkozottak száma 2009-ben 491,8 ezer fő volt, 2012-ben 625,1 ezer főre esett vissza, 2014-ben azonban már újra rekordmagasságban volt, 860,2 ezer fő. A képzésre beiratkozottak száma 2009-hez viszonyítva közel 75%-kal volt magasabb a 2014-es évben. A képzést befejezők száma hasonló tendenciát követ, mint a beiratkozóké. A vizsgált időszakban a lemorzsolódók száma alacsony volt, 18,2 ezer fő és 47,8 ezer fő között változott 2009 és 2014 között. A beiratkozottakhoz viszonyított arány szerint ez 2,4% és 6,6% között változott, átlagosan 4,2% volt. A lemorzsolódók aránya a vizsgált években 2011-ben volt a legmagasabb 6,6% (47,9 ezer fő), míg 2013-ban volt a legalacsonyabb, 2,4% (18,2 ezer fő).


• • • • •

720 460 652 831

700 000

2014

2013

625 111 672 574

600 000 500 000

748 962 730 791

860 283 834 647

Forrás: OSAP 1665

800 000

2012

2010

2009

fő 900 000

2011

20

491 831 470 474

622 256

598 958

400 000 beiratkozoak száma

képzést befejezeek száma

1. ábra. Képzésre beiratkozo ak és azt befejeze ek száma

2012

2013

2014

20 349

2 6307

51 679

Akkreditált képző intézmények

224 099

320 269

363 910

Egyéb intézmények

375 953

392 827

428 284

4 710

9 559

16 410

625 111

748 962

860 283

Akkreditált és közoktatási intézmények

Közoktatási intézmények


Összesen

Forrás: OSAP 1665

I. táblázat. A képzésbe beiratkozo ak száma a képző intézmény pusa szerint (fő)

Az OSAP nevesített kategóriái négy csoportra osztják a képző intézményeket típusuk szerint: akkreditált és közoktatási intézmények, akkreditált képző intézmények, közoktatási intézmények, valamint egyéb intézmények. A képzésbe beiratkozottak közül legtöbben az „egyéb intézmények” kategóriába sorolt képzőknél tanultak, 2012-ben a beiratkozottak 60,1%-a (376 ezer fő), 2013-ban 52,4%-uk (392,8 ezer fő), és 2014-ben 49,8%-uk (428,3 ezer fő). Mivel az egyéb kategória nagyon nagyszámú képző szervezetet takar, érdemes volna ezeket további kategóriákra bontani, azonban jelen vizsgálat nem ad erre lehetőséget. Bár a beiratkozottak aránya ebben a képzőintézmény-kategóriában csökken, az abszolút számuk érzékelhetően emelkedik, 2012 és 2014 között több mint 50 ezer fővel. Az akkreditált képzőintézmények által folytatott képzésekre beiratkozottak száma a vizsgált időszakban emelkedett: míg 2012-ben 224,1 ezer fő volt, addig 2014-ben már 36,9 ezer fő. Az intézménytípusokon belül az akkreditált képzőintézmények aránya 2014-ben kismértékben csökkent (fél százalékponttal). A különböző intézménytípusokon belül az akkreditált és közoktatási intézményekhez beiratkozottak száma 2012 és 2014 között több mint a két és félszeresére emelkedett, 2014-ben 51,7 ezer fő volt a számuk. A felnőttképzés keretében a közoktatási intézményhez beiratkozottak száma és aránya is nőtt a vizsgált időszakban 4,7 ezer főről (3,3%) 16,4 ezer főre (6,0%).

21 Akkreditált és közoktatási intézmények




3,5

3,3

42,3

42,8

35,8 10

20

30

40

49,8

1,9

52,4

1,3

Forrás: OSAP 1665

2013

6,0

2012

2014

év

60,1 0,8 50

60

70

80

90

100

%

2. ábra. A képzésbe beiratkozo ak aránya a képző intézmény pusa szerint (%)

A képzés jellegét tekintve a legtöbben a szakmai továbbképző tanfolyamra iratkoztak be, 2012ben az összes beiratkozott 36,6%-a (228,7 ezer fő) szakmai továbbképzésre jelentkezett, 2014-ben számuk abszolút értelemben emelkedett 239,7 ezer főre, azonban a képzésekre jelentkezők összlétszámának jelentős emelkedése miatt az aránya a különböző képzések között csak 27,9% volt.

2012

2013

2014

szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés állam által elismert, OKJ-s szakképesítést adó munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó szakmai továbbképző hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő nyelvi képzés általános felnő képzés megváltozo munkaképességűek rehabilitációs képzése informa kai képzések bemene kompetenciára felkészítő Összesen

3 772

4 851

7 373

11 6504

152 017

142 051

53 642

56 594

81 771

228 744 2 914 7 055

208 505 5 019 8 904

239 665 36 823 16 501

50 991

51 256

49 161

301

408

70 449 63 186

128 219 85 602

100 018 120 765

453

827

2 869

26 956 445 625 111

46 308 559 748 962

61 549 1 329 860 283


Képzés jellege

Forrás: OSAP 1665

II. táblázat. A képzésbe beiratkozo ak száma a képzés jellege szerint (fő)

22 A második legnépszerűbb képzéstípus az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzés volt: 2012-ben az összes beiratkozott 18,6%-a OKJ-s képzésre jelentkezett, 2014-ben az arányuk 16,5%-ra csökkent, ami abszolút számban magasabb volt, mint 2012-ben, 142,1 ezer fő. Szintén nagyon magas volt a nyelvi képzésbe jelentkezők aránya: 2012-ben az összes beiratkozott 11,3%-a, 2013-ban 17,1%-a és 2014-ben 11,6%-a. A beiratkozottak száma 2014-ben 100 ezer fő volt. A negyedik leggyakoribb képzésfajta az általános felnőttképzés volt: ebben a beiratkozottak száma a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett, 63,2 ezer főről 120,8 ezer főre. A különböző jellegű képzések közül ki kell még emelni a munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó képzéseket; az ilyen jellegű képzésekbe beiratkozottak száma a vizsgált három évben 53,6 ezer főről 81,8 ezer főre emelkedett. A hatósági jellegű képzésekbe beiratkozottak aránya folyamatosan csökkent 2012 és 2014 között, 8,2%-ról 5,7%-ra.

bemene kompetenciára felkészítő informakai képzések

4,9 9,3

1,5

3,8

megváltozo munkaképességűek rehabilitációs képzése általános felnőképzés

5,3

2,7

2014 2013

9,4

2,9

2012

4,6

2,5 1,7

4,0 5,4

nyelvi képzés

6,8 11,4

okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés

5,0

1,4

3,9

munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés

17,4

2,8 3,3 3,6

hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése szakmai továbbképző

3,5 4,0

2,5

1,4 1,2 2,0

Forrás: OSAP 1665


0,5

1,7 1,3 1,5 1,1

2,5 3,1

4,8 4,1

8,7

%

3. ábra. A képzésből lemorzsolódók aránya a képzés jellege szerint (%)

23 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy 2012 és 2014 között emelkedett a beiratkozottak száma, különösen az akkreditált képzőintézmények és az akkreditált és közoktatási intézmények által tartott tanfolyamok esetén. A beiratkozottak száma a szakmai továbbképző, a nem OKJ-s szakképesítést adó, az általános felnőttképzés, valamint kisebb mértékben az OKJ-s szakképesítést adó képzések esetén emelkedett. A képzésbe beiratkozók és a képzést befejezők különbségét, azaz a lemorzsolódók számát vizsgálva azt látjuk, hogy a képzés jellegétől függően 0,5% és 17,4% közötti mértékben nem fejezték be a képzést. A legnagyobb lemorzsolódás a vizsgált időszakban a nyelvi jellegű képzésekből volt: 2012-ben a tanfolyamra beiratkozottak 11,4%-a nem fejezte be, 2013-ban a lemorzsolódók aránya 5,4%-ra mérséklődött, majd 2014-ben 6,8% volt az arányuk (6,8 ezer fő). 17 169 15 890 13 039

Veszprém

21 309 17 950 11 298

Vas

21 583 22 125 17 326

Tolna Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy

Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Heves Hajdú-Bihar

Csongrád Békés Bács-Kiskun

2012

49 245 38 317 22 679 19 032 18 770 11 806 33 373 36 503 29 203 11 292 10 442 7 377 14 823 15 178 11 201 30 114 22 961 14 601 24 382 17 795 13 445 40 068 24 718

64 663

45 632 53 055 40 560

Győr-Moson-Sopron Fejér

2013

12 491 14 688 8 868

Pest Nógrád

2014

29 046 29 189 17 858 34 114 26 410 18 013 19 683 18 063 12 630 36 771 31 882 24 312 255 160 234 614 250 199

Budapest Borsod-Abaúj-Zemplén Baranya

39 941 27 955

63 309

Forrás: á OSAP P 1665

30 280 26 950 21 870

50

100

4. ábra. A képzést befejezők száma megyénként (fő)

150

200

250

ezer fő


Zala

24 Szintén magas volt a lemorzsolódás az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzések esetén, különösen 2012-ben, amikor a beiratkozottak 17,4%-a nem fejezte be a képzést, ugyanakkor 2014ben csak a beiratkozottak 1,4%-a nem fejezte be a képzést. A szakképesítést megalapozó szakmai képzések és az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzések esetén a vizsgált időszakban csökkent a lemorzsolódók száma. A szakképesítést megalapozó szakmai képzések esetén a 2012. évi 8,7%-os lemorzsolódás 2014-re 3,1%-ra mérséklődött, míg az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzések esetén 4,8%-ról 1,1%-ra. A megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése, az informatikai képzések és a bemeneti kompetenciára felkészítő képzések esetén viszont emelkedett a lemorzsolódók aránya. A megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzését megkezdők közül 2012-ben 4,6% morzsolódott le, 2014-ben már 9,4%. Az informatikai képzéseket 2012-ben a beiratkozottak 3,8%-a nem fejezte be, arányuk 2014-ben már 9,3%-ra emelkedett. A bemeneti kompetenciára felkészítő képzések esetén a lemorzsolódók arányának emelkedése szerényebb volt: 2012-ben 4,9%, majd 2013-ban visszaesett 2,7%-ra 2014-ben pedig már újra magasabb volt (5,3%) a képzést nem befejezők aránya. A nagyobb létszámú képzések közül a nyelvi képzések, az informatikai képzések, valamint a hatósági jellegű képzések esetén volt a legjelentősebb a lemorzsolódás. Az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzésekből lemorzsolódók aránya 2012 és 2014 között jelentősen csökkent. A képzést befejezettek megyei szerkezetéről készített ábra jól mutatja Budapest túlsúlyát a megyék között: 2012-ben az összes képzést befejezők 41,8%-a a fővárosban volt, az arányuk 2014-re 30,6%-ra apadt, ugyanakkor az abszolút számuk 255,2 ezer főre emelkedett.

Gépészet

Közgazdaság

5. ábra. Az OKJ-s képzésbe beiratkozo ak száma szakmacsoportonként 2014-ben (fő)

Mezőgazdaság

14 451

Egyéb szolgáltatások

30 475

41 806

Kereskedelem-markeng, üzle adminisztráció 8 817

7 551

Egészségügy

Vendéglátás-idegenforgalom 6 213

5 870

Oktatás

Szociális szolgáltatások 5 861

2 636 – Elektrotechnika-elektronika

5 226

2 636 – Élelmiszeripar

1 850 – Építészet

950 – Informaka

942 – Ügyvitel

5 000

831 – Közlekedés

10 000

709 – Könnyűipar

15 000

316 – Vegyipar

20 000

1 353 – Művészet, közművelődés, kommunikáció

25 000

1 239 – Faipar

30 000

1 179 – Közszolgálat

35 000

1 102 – Környezetvédelem-vízgazdálkodás

40 000

20 – Nyomdaipar


45 000

Forrás: á OSAP P 1665

fő

Budapesten kívül 2014-ben Hajdú-Bihar megyében (64,7 ezer fő) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (63,3 ezer fő) volt 60 ezer fő felett a képzést befejezettek száma. 2014-ben két megyében volt kiemelkedően magas a képzést befejezettek száma: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (49,2 ezer fő), valamint Győr-Moson-Sopron megyében (45,6 ezer fő). A két legkisebb lakosságszámú megyében volt a legalacsonyabb a képzést befejezettek száma, a számuk alig emelkedett 10 ezer fő fölé (Nógrád megyében 11,3 ezer fő, Tolna megyében 12,5 ezer fő volt a számuk). Valamely OKJ-s szakma elsajátítása érdekében képzésbe iratkozottak száma a vizsgált időszakban 116,5 ezer fő és 142,1 ezer fő között változott. A 2012-ben beiratkozott 116,5 ezerhez képest 30,7%-kal magasabb a beiratkozók száma 2013-ban; 2014-ben a létszám, 142,5 ezer fő. Az OKJ képzések közül a gépészeti képzésekre iratkoztak be legnagyobb számban: számuk 2012-ben 35,7 ezer fő volt. A következő évben 11,5 ezer fővel magasabb volt beiratkozók száma, 2014-ben 41,8 ezer fő kezdte meg a gépészeti szakmacsoportba tartozó képzését. A mezőgazdaági szakmacsoportban induló képzésekre jelentkeztek a gépészet után a legtöbben: 2012-ben 13,4 ezer fő, 2013-ban 24,2 ezer fő, majd 2014-ben tovább emelkedett a létszám, 30,5 ezer főre. A magasabb létszámú OKJ-s képzések közül ki kell emelni az egyéb szolgáltatások, a közgazdaság, és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportba tartozó képzéseket. Az egyéb szolgáltatások szakmacsoportba tartozó képzésbe belépők száma a vizsgált időszakban jelentősen csökkent: a 2012. évi 14,2 ezer fős létszámról a 2014-es 8,8 ezer fős létszámra. A közgazdaság szakmacsoportba tartozó képzésekbe jelentkezők száma folyamatosan emelkedett, 2012-ben 12,3 ezer fő 2014-re 14,5 ezer főre változott. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportba tartozó képzéseket 2012-ben 13,4 ezer fő kezdte meg, 2013-ban 15,1 ezer fő, míg 2014-ben jelentősen visszaesve 7,6 ezer fő iratkozott be az ilyen típusú képzésekbe. Van néhány szakmacsoport, ami iránt a felnőttképzés keretében kisebb volt az érdeklődés: ilyen volt többek között a nyomdaipari-, a vegyipar-, a könnyűipari-, a közlekedési-, az ügyviteli-, és az informatikai szakmacsoport. Ezekre a képzésekre 2014-ben ezer főnél kevesebben iratkoztak be. 2014-ben az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzésekbe bekapcsolódók száma a gépészet, mezőgazdaság, a közgazdaság, az egyéb szolgáltatások, valamint a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció területén volt magas.

Képzések, tanfolyamok száma 2012-ben 558 darab különböző OKJ-s szakképesítés megszerzését célzó képzés indult, 2013ban 574 darab, 2014-ben pedig 473 darab OKJ-s szakképesítést szerezhettek a felnőttképzés területén a jelentkezők. A vizsgált időszakban indított tanfolyamok számát OKJ-s szakmák szerint vizsgálva azt látjuk, hogy a 10 leggyakrabban választott szakma közé jelentős mértékben kerültek be a különböző gépkezelők. A targoncavezető mindhárom évben szerepel a leggyakoribb 10-ben, két évben első helyen. Ugyancsak nagy számban indultak képzések az emelőgép kezelő OKJ-s szakképesítés megszerzéséért. 2013-ban és 2014-ben a CNC-forgácsoló is bekerült a 10 leggyakoribb OKJ-s


25

26 képzésbe. Aranykalászos mezőgazdasági képzés is jelentős számban indult, különösen 2013-ban és 2014-ben. A kereskedelmi szakmát adó képzések is magas számban indultak, továbbá a top 10-ben találunk néhány szellemi jellegű OKJ-s szakmát is. III. táblázat. Állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó tanfolyamok toplistája (db) 2012. év

2013. év

OKJ-s szakképesítés

db OKJ-s szakképesítés

Targoncavezető

865 Targoncavezető

Emelőgép kezelő (kivéve targonca)

Emelőgép kezelő (kivéve targonca) Földmunka-, rakodó405 és szállítógép kezelő

db OKJ-s szakképesítés Építő- és anyagmozgató 1150 gép kezelője (szakmairány megjelölésével)

702

Biztonsági őr Földmunka-, rakodóés szállítógép kezelő Élelmiszerés vegyiáru-eladó Kereskedő, boltvezető Mérlegképes könyvelő


2014. év

385 Biztonsági őr Élelmiszerés vegyiáru-eladó 185 Aranykalászos gazda 147 Kereskedő, boltvezető

280

Ruháza eladó

141 Óvodai dajka

Óvodai dajka

137

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

137 CNC-forgácsoló

Kézápoló és műköröm építő

db 2377

946 Motorfűrész-kezelő

208

527 Aranykalászos gazda I.

155

438 Targoncavezető

137

286 Aranykalászos gazda II.

134

215 Mérlegképes könyvelő 206 Konyhai kisegítő Emelőgép kezelő 183 (kivéve targonca)

127 124

147 CNC-forgácsoló

112

144

116

Tisz tás-technológiai szakmunkás

95

Forrás: OSAP 1665 Forrás: OSAP 1665


924 581 304 34 223 34 797


31 206


28 477 26 363 19 551

2014 2013

Akkreditált és közoktatási intézmények

3 149 1 771 1 404

5 000

2012

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

6. ábra. A képzések (tanfolyamok) száma képző intézmény pusa szerint (darab)

fő

27 A felnőttképzés területén indított tanfolyamok száma intézménytípusonként természetes módon hasonló szerkezetet mutat, mint a beiratkozóké. Az egyéb intézménytípus kategóriába sorolt képzők által indított tanfolyamok száma 2012-ben 31,2 ezer darab volt, 2013-ban a tanfolyamok száma mintegy 3,6 ezer darabbal több volt, 2014. évben valamelyest (ötszáz darabbal) visszaesett a képzések darabszáma ebben az intézmény kategóriában, 34,2 ezer darabra. A többi intézménykategória esetén a vizsgált időszakban folyamatos tanfolyamszám-emelkedést tapasztaltunk. Az akkreditált képző intézmények által működtetett tanfolyamok száma 2012-ben volt a legalacsonyabb (19,6 ezer darab), 2013-ban jelentősen emelkedett a képzések száma, 26,4 ezer darabra, 2014-ben pedig már 28,5 ezer darab volt. Az akkreditált és közoktatási intézmények által végrehajtott képzések darabszáma szintén emelkedett a vizsgált időszakban a 2012. évi 1,4 ezer darabról, a 2014. évi 3,1 ezer darabra. A közoktatási intézmények által indított képzések darabszáma a vizsgált időszakban egyszer sem haladta meg az ezer főt, a 2012-ben 304 darab tanfolyam 2014-re mindössze 924 darabra nőtt. Az indított tanfolyamok száma tekintetében is kiemelkedik Budapest, ahol kiemelkedően a legtöbb képzés indult, 2012-ben az össze tanfolyam 39,7%-a (20,8 ezer darab), 2013-ban a képzések 32,8%-a volt a fővárosban, abszolút számban azonban nem változott az indított tanfolyamok száma. 2014-ben Budapesten csökkent az indított képzések száma, már csak 19,5 ezer darab indult, ez az összes képzés 29,2%-át jelentette. 19 514

Budapest 4 562 A képzések darabszáma

1 362

Borsod-AbaújZemplén

2013 2012

1 333

2 066 6 163

Szabolcs-SzatmárBereg

Nógrád

1 305

Heves Győr-Moson-Sopron 857

4 329

KomáromEsztergom 1 881

806 2 593 2 308

Hajdú-Bihar Pest

Vas

Veszprém

Jász-NagykunSzolnok

Fejér

1 666

1 433 3 685

Zala

2 442

3 326 2 870 Tolna

Lakónépesség száma (fő)

Somogy

Csongrád 2 138

Békés

Bács-Kiskun

560 001 – 1 750 000 (4) 420 001 – 560 000 (3) 360 001 – 420 000 (4) 300 001 – 360 000 (5)

Baranya

190 001 – 300 000 (4)

Forrás: OSAP 1665

7. ábra. A képzések (tanfolyamok) száma megyénként (darab)


2014

28 Az indított tanfolyamok számát tekintve ki kell még emelni Győr-Moson-Sopron megyét, ahol az összes képzés közel 10%-a indult. 2012-ban az összes tanfolyam 9,2%-a volt a megyében (4,7 ezer darab), 2013-ban már a képzések 10,7%-a indult itt, ami 6,8 ezer darabot jelentett; 2014-ben valamelyest visszaesett a megyében indított képzések darabszáma (6,2 ezer darab) – ez az összes képzés 9,2%-a volt. Ha a 2014. évben indult tanfolyamok darabszámát vizsgáljuk, akkor jelentős számú indított képzést találunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (az összes képzés 6,8%-a), valamint Hajdú-Bihar megyében (az összes képzés 6,5%-a). Tolna megyében a megye nagyságához képet viszonylag nagyszámú képzés indult 2014-ben, 3,7 ezer darab, ami az összes indított képzésnek az 5,5%-a. A 2014. évben indított tanfolyamok számát vizsgálva a legkevesebb képzés Vas (857 darab) és Pest (806 darab) megyében volt. Pest megyében 2012-ben még 3,1 ezer darab képzést indítottak, ez 2013-ban 3,6 ezer darabra emelkedett, így a 2014. évi ezer darab alatti tanfolyamszám mindenképpen figyelmet érdemel. Vas megye esetében is megfigyelhetjük a képzések számának ilyen irányú változását, azonban itt kevésbé volt drasztikus, mint Pest megyében. A képzés jellege szerint vizsgálva az indított tanfolyamokat azt látjuk, hogy a nyelvi képzések voltak a legnépszerűbbek a vizsgált időszakban. A nyelvi képzések aránya 2012-ben 35,1% volt (18,4 ezer darab); arányuk 2013-ra alig változott, abszolút számban azonban jelentősen emelkedett az indított tanfolyamok száma, 22,7 ezer darabra. A 2014-ben indult 20,1 ezer darab nyelvi képzés az összes képzés 30,2% volt. IV. táblázat. Képzések (tanfolyamok) száma a képzés jellege szerint (db)


Képzés jellege

2012

2013

2014

nyelvi képzés

18 441 22 650 20 137

szakmai továbbképző

11 307 11 816 13 112

állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó

7 963 10 056

8 918

általános felnő képzés

3 962

6 282

8 773

munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó

3 537

3863

4 595

informa kai képzések

3 217

4 147

3 586

hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés

3 128

3 339

3 839

hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése

175

310

1 847

elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés

421

592

1146

szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés

248

370

522

bemene kompetenciára felkészítő

32

43

101

megváltozo munkaképességűek rehabilitációs képzése

34

27

188

17

9

okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés Összesen

52 465 63 512 66 773 Forrás: OSAP 1665

A szakmai továbbképző tanfolyamok száma az összes képzés közel egyötöde volt a vizsgált időszakban. A szakmai továbbképzések száma folyamatosan emelkedett a 2012-es 11,3 ezer darabról a 2014. évi 13,1 ezer darabra. Az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzések darabszáma is emelkedett, igaz 2013. évi jelentős emelkedés után kis mértékben csökkent a tanfolyamok száma, de így is a 2012. évi érték felett volt, 8,9 ezer darab. Az általános felnőttképzés területén indult tanfolyamok száma a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett, 2012. és 2014. között a tanfolyamok száma megduplázódott (2014-ben 8,8 ezer darab képzés indult). A munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó tanfolyamok száma is folyamatosan emelkedett 2012. és 2014. között, 2014-ben 4,6 ezer darab tanfolyam indult, ami az összes képzés 6,9%-át jelentette. Az informatikai képzések száma 2012 (3,2 ezer darab) és 2013 (4,1 ezer darab) között emelkedett, majd 2014-ben kissé visszaesett (3,6 ezer darabra, ami az összes indított informatikai tanfolyam 5,4%-át jelentette). A hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzések darabszáma kismértékű emelkedést mutat a vizsgált időszakban, 2014-ben 3,8 ezer darabos tanfolyamszám az összes képzés 5,7%-a volt. A hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése és az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés és területén indított tanfolyamok száma csak 2014-ben emelkedett ezer darab fölé. A szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés, a bemeneti kompetenciára felkészítő, a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése és az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés területén indított tanfolyamok száma a vizsgált időszakban legfeljebb csak százas nagyságrendet ért el, sőt okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés 2013-ban csak 13 darab, 2014-ben pedig 9 darab indult. Az indított tanfolyamok száma a nyelvi képzés, a szakmai továbbképző, az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó, valamint az általános felnőttképzés jellegű képzések esetén volt a legmagasabb.

Elméleti képzés Az elméleti képzések száma 2012-ben (24,3 ezer darab) és 2013-ban (25,8 ezer darab) a képzőintézményekben volt a legmagasabb, 2014-ben azonban nagyobb számban találunk elméleti képzéseket a gazdasági szervezeteknél (18,4 ezer darab) és az egyéb kategóriába sorolt intézményeknél (17,9 ezer darab). A gazdasági szervezeteknél folyó elméleti képzések száma a vizsgált időszakban folyamatosan nőtt. 2012-ben 13,5 ezer elméleti képzés folyt az ilyen típusú szervezeteknél, 2013-ban több mint 4,2 ezerrel magasabb volt a számuk, 2014-ben kevés emelkedéssel 18,4 ezer darab volt az elméleti képzések száma. Szintén folyamatos emelkedést mutat az elméleti képzések száma a közoktatási intézményeknél, a 2012. évi 3,6 ezer darab 2014-re 5,3 ezer darabra gyarapodott.


29

30

TISZK

183 174 89

2014 2013

11 201

Nem meghatározható Közoktatási intézményben

3 271 2 693

2012

5 325 4 188 3 605 12 821 25 759 24 300

Képző intézményben 18 365 17 745

Gazdasági szervezetnél Felsőoktatási intézményben

13 517 985 639 426 17 893 11 736

Egyéb

Forrás: OSAP 1665

7 835

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

fő


8. ábra. Elméle képzések száma a képzés helye szerint (darab)

Az egyéb kategóriába sorolt intézményeknél folyó elméleti képzések száma a vizsgált időszakban folyamatos és jelentős emelkedést mutat, 2012-höz viszonyítva 2014-ben 10 ezer darabbal nőtt meg a számuk. Szintén emelkedett a felsőoktatási intézményekben folyó elméleti képzések száma, igaz képzések száma kisebb volumenű, mint a többi intézmény típusban, a vizsgált időszakban több mint két és félszeresére emelkedett az elméleti képzések száma. A TISZK-ekben folyó elméleti képzések száma a vizsgált években egyszer sem emelkedett kétszáz fölé.

Gyakorlati képzés A gyakorlati képzések intézményenkénti megoszlásából kitűnik, hogy nagyon magas azoknak a képzéseknek a száma, amelyeknél nem meghatározható a gyakorlati képzés helyszíne. Mindazonáltal a különböző intézmény típusokban (a képzőintézmények kivételével) nőtt a gyakorlati képzések száma a vizsgált időszakban. Az egyéb kategóriába sorolt intézmények esetén szembetűnő volt a gyakorlati képzések számának a gyarapodása: a vizsgált években több mint kétszeresére emelkedett a gyakorlati képzések száma, 2014-ben 14,8 ezer darab volt. A gazdasági szervezeteknél folyó gyakorlati képzések esetén is jelentős volt a növekedés, a 2012. évi 5,9 ezer darabról 2014-re 10,2 ezer darabra nőtt a gyakorlati képzések száma. A közoktatási intézményeknél folyó gyakorlati képzések száma szerényebb növekedést mutat az előbbi intézmény típusokhoz viszonyítva, 2012-ben 2,3 ezer darab, 2013-ban 2,8 ezer darab és 2014-ben 4,2 ezer darab volt a számuk.

31

TISZK

144 109 67 30 612 29 843 28 548

Nem meghatározható Közoktatási intézményben

4 179 2 777 2 332 6 282 11 057

Képző intézményben

2014

9 083

2013

10 158 9 636

Gazdasági szervezetnél

5 852

2012

581 514 316

Felsőoktatási intézményben

14 817

Forrás: OSAP 1665

9 576

Egyéb

6 267

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

fő

2013

2014 Forrás: OSAP 1665

2 000

8 918

7 964

4 732

4 000

6 749

6 000

7 763

8 000

10 056

2012

2011

2009

darab 10 000

2010

A képzőintézményeknél folyó gyakorlati képzések számának vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy a 2012. évi 9,1 ezer darab képzés 2013. évi 11,1 ezer darabos kiugrást követően 2014-ben 6,3 ezer darabra esett vissza. Az OKJ-s képzések számáról készült idősor azt mutatja, hogy 2013-ig folyamatosan növekedett az OKJ-s szakképesítést adó képzések (tanfolyamok) száma. 2012 és 2013 között hirtelen növekedés figyelhető meg, egy év alatt több mint 3 ezer darabbal, így 2013-ban 10,1 ezer darab volt az ilyen típusú képzések száma. Azonban 2014-ben az OKJ képzések száma több mint ezer darabbal kevesebb lett, 8,9 ezer darab.

0 10. ábra. Állam által elismert OKJ-s képesítést adó képzések száma (darab)

Összességében azt mondhatjuk, hogy a vizsgált időszakban az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzések száma 88,5%-kal növekedett.


9. ábra. Gyakorla képzések száma a képzés helye szerint (darab)

32

Sikeres vizsgát tettek A táblázatban a szabályszerű vizsgákon kívül szerepel minden olyan számonkérés és ismeretellenőrzés, amelyet az OSAP 1665 tartalmaz, így amikor a vizsgát tettek számáról beszélünk, ezeket a momentumokat is – külön megjegyzés nélkül – beleértjük. A képzés jellege szerint vizsgálva a vizsgát tettek számát azt látjuk, hogy az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzések esetén volt a legnagyobb a számuk:2012-ben 102,6 ezer fő tett OKJ-s vizsgát, 2013-ban 139,1 ezer főre ugrott a vizsgázott létszám, majd 2014-ben kissé mérséklődve 132,2 ezer főre csökkent. A szakmai továbbképzéseket befejező vizsgázók száma volt a második legnépesebb, 2012-ben 94,4 ezer fő volt, a 2013-as 32 ezres visszaesést követően 2014-ben már újra 90 ezer fő fölé emelkedett a vizsgázók száma (93,2 ezer fő). A munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó képzéseket befejező, sikeres vizsgát tettek száma folyamatos és évről évre erősödő emelkedést mutat: a 2012. évi 35,52 ezer főről 2014-re 65,5 ezer főre nőtt a sikeres vizsgát tettek száma. A hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzéseket befejező sikeres vizsgázók száma az előbb említett képzésekkel ellentétben csökkent a vizsgált időszakban, 2012-es 43,6 ezer főről 2014-re 40,6 ezer főre apadt a létszámuk. Az általános felnőttképzés esetében a sikeres számonkérésen túljutottak száma a vizsgált időszakban közel megduplázódott, 2014-ben 41,3 ezer fő volt.

2012

2013

2014

állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó szakmai továbbképző munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s szakképesítést adó hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés általános felnő képzés nyelvi képzés informa kai képzések elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés megváltozo munkaképességűek rehabilitációs képzése bemene kompetenciára felkészítő okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés

102 615 94 397 35 502

139 100 62 763 45 560

132 160 93 155 65 546

43 565

43 733

40 563

23 206 8 376 4 725 2 464 1 989 723 15 138 ..

32 940 45 694 20 919 3 997 3 120 2 289 773 147 110

41 336 37 367 34 834 10 555 4 967 4 880 2 053 135 123

Összesen

317 715

401 145

467 674

Forrás: OSAP 1665


V. táblázat. A sikeresen vizsgát te ek száma a képzés jellege szerint (fő)

33 A nyelvi képzésben részt vettek közül 2012-ben 8,4 ezren tettek sikeres vizsgát; 2013-ban ez a szám 45,7 ezer főre ugrott, majd 2014-ben valamelyest mérséklődve 37,4 ezer fő volt. Az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés esetén a sikeres vizsgát tettek száma kiemelkedően magas létszámemelkedést mutatott, a 2012. évi 2,5 ezer fős létszámról több mint a négyszeresére nőtt: 2014-ben 10,6 ezer fő tett sikeres vizsgát. A hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése esetén szintén folyamatos a sikeresen vizsgát tettek számának emelkedése, 2014-ben közel ötezer fő tett sikeres vizsgát. A szakképesítést megalapozó szakmai alapképzésből sikeresen vizsgázók száma szintén rendkívüli növekedést mutat, a vizsgált időszakban közel a hétszeresére nőtt, 2014-ben 4,9 ezer fő volt a sikeres vizsgázók száma. A megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzéséből vizsgázók számának emelkedése is rendkívüli a vizsgált időszakban, azonban ebben az esetben nem beszélhetünk magas létszámról, 2014-ben a sikeres vizsgázók száma 2,1 ezer fő volt. A sikeres vizsgát tettek között kimagasló számban voltak a valamely állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzés keretében oklevelet szerzők.

50 449

2014

2013

50 983

2011

2010

2009

darab 51 000

2012

TANULÓSZERZŐDÉSEK

48 063

48 000 46 960

47 000

46 383

46 519

Forrás: ISZIIR

49 000

46 000 11. ábra. Az ado időszak érvényben lévő tanulószerződésk száma (darab)

A magyar szakképzés területén az elmúlt években végbement változások (főként a jogszabályi és finanszírozási terület változásai) egyik célja a szakképzés duális jellegének erősítése volt. A duális szakképzés egyik alappillére a tanulószerződések rendszere. A gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés köthető a duális képzés keretén belül. Tanulószerződést köthet az a tanuló, aki tanulói jogviszonyban áll, az első, állam által elismert szakképesítést szerzi meg, olyan köznevelési intézményben tanul, melynek székhelye Magyarországon van, nem múlt el 21 éves, egészségügyileg alkalmas a választott szakma gyakorlására, valamint bármely gazdálkodó szervezet, vagy olyan szervezetek, amelyek: egészségügyi, művészeti,


50 000

34 közművelődési, oktatási és szociális ágazatba tartoznak, illetve az alábbi szervezeti formában működnek, (költségvetési szerv, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy) (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 42-43. §).

2012. szept. 30.

2013. szept. 30.

2014. szept. 30.

2015. szept. 30.

Bács-Kiskun Megyei KIK

3 204

3 035

2 948

2 542

Békés Megyei KIK

1 574

1 594

1 824

1 885

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KIK

3 302

3 604

4 381

4 649

Budapes KIK

6 296

5 328

7 506

7 302

Csongrád Megyei KIK

2 327

2 134

2 440

2 346

Dunaújvárosi KIK

1 007

1 013

1 187

1 062

Fejér Megyei KIK

1 188

1 217

1 223

1 199

Győr-Moson-Sopron Megyei KIK

2 748

2 412

2 213

2 320

A kamara neve

Hajdú-Bihar Megyei KIK

2 432

2 364

2 179

2 114

Heves Megyei KIK

1 783

1 948

1 855

1 841

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KIK

1 874

2 110

2 008

1 918

Komárom-Esztergom Megyei KIK

1437

1 344

1 385

1 377

404

451

447

386

Nagykanizsai KIK


Nógrád Megyei KIK

763

752

693

784

Pécs-Baranyai KIK

2 627

2 395

2 437

2 287

Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi KIK

2 406

2 516

2 997

2 812

Somogyi KIK

1 736

1 983

2 035

1 937

574

669

672

587

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KIK

1 913

2 463

2 655

2 612

Tolna Megyei KIK

1 846

1 667

1 656

1 443

Vas Megyei KIK

1 272

1 483

1 608

1 525

Veszprém Megyei KIK

2 293

2 652

2 734

2 486

Soproni KIK

Zala Megyei KIK Összesen

1 377

1 385

1 366

1 308

46 383

46 519

50 449

48 722

Forrás: ISZIIR

VI. táblázat. A vizsgált időszak érvényben lévő tanulószerződéseinek száma megyei kamarák (KIK) szerint (darab)

ISKOLAI RENDSZERŰ KÉPZÉS Jelen vizsgálat fókusza elsősorban a szakképzés, így a szakiskolára, speciális szakiskolára és a szakközépiskolára koncentrálunk, mindazonáltal a táblázatban az össze iskolatípust szerepeltetjük az összehasonlíthatóság kedvéért.

35

Tanév

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

Óvoda Általános iskola Szakiskola Speciális szakiskola Gimnázium Szakközép-iskola Felsőoktatási intézmények

328 545 775 741 135 268 10 017 239 992 273 344 370 331

338 162 758 566 137 489 9 851 241 872 273 596 361 347

341 190 749 865 139 823 9 733 236 707 265 788 359 824

340 204 745 058 130 319 9 134 228 315 258 233 338 467

330 184 750 333 117 262 8 344 220 472 239 071 320 124

Forrás: Oktatási Évkönyv 2013/2014

VII. táblázat. Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók az összes képzési szinten, nappali- és felnő oktatásban, az összes munkarendben (fő)

A szakiskolai tanulók száma 2009/2010-es tanévről a 2011/2012-es tanévig emelkedett (135,3 ezer főről 139,8 ezer főre), a következő két tanévben csökkent, a 2013/2014-es tanévben már csak 117,3 ezer fő volt. A speciális szakiskolában tanulók száma a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent: a 2009/2010-es tanévben még 10 ezer fő tanult, 2013/2014-es tanévben már csak 8,3 ezer fő. A szakközépiskolában tanulók száma szintén csökkent (a táblázatban az összes évfolyam szerepel) a vizsgált időszakban, 273,3 ezer főről 239,1 ezer főre. VIII. táblázat. Végze ek száma a nappali- és felnő oktatásban, az összes munkarendben (fő) 2009

Ére ségi vizsgát te

Szakképze séget szerze Felsőfokú szakképze séget szerze Felsőfokú végze séget szerze

2011

2012

2013

106 249 107 105 100 105 95 179 91 703

gimnáziumban

49 278 46 768 46 561 45 835 43 298

szakközépiskolában

41 172 40 476 39 364 37 613 33 409

összesen

90 450

ére ségihez nem kötö szakképzésben

21 000 22 247 22 395 31 169 25 733

ére ségihez kötö szakképzésben

26 035 25 955

felsőoktatási szakképzésben végze

6 731

87244 85 925 83 448 76 707

27 410 27 543 26 449

8 500 10 377 11 163

9 908

alap-, illetve mesterképzésben

oklevelet szerze

szakirányú tovább képzésben

oklevelet szerze

6 704

7 200

6 680

6 811 11 138

PhD, DLA fokozatot

szerze

1 376

1 275

1 234

1 242

53 301 53 383 49 566 50 701 51 669

1 069



A 8. évfolyamot eredményesen befejezte

2010

36

50 000 40 000 27 543 26 449

30 000 26 035

25 955

27 410

21 000

22 247

22 395

20 000


10 000 31 169

25 733


2013

2012

2011

2009

fő 60 000

2010

A középfokú oktatásban résztvevők száma minden iskolatípusban csökkent. A szakiskolák, speciális szakiskolák tanulólétszáma 10,4%-kal csökkent. A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulólétszám csökkenése is tovább folytatódott, 2013/2014-as tanévben az előző évhez képest a szakközépiskolai nappali tanulólétszám 9,2%-kal, a gimnáziumi nappali tanulólétszám 2,2%-kal csökkent. Az iskolai rendszerű szakképzésben végzettek száma 2009 és 2012 között folyamatosan emelkedett, 47 ezer főről 58,7 ezer főre. 2011 és 2012 között több mint 9 ezer fős volt végzettek számának emelkedése, majd 2013-ban kissé visszaesett a végzettek száma 58,7 ezer főről 52,2 ezer főre. Az iskolai rendszerű szakképzést végzettek között 2009-ben az érettségihez nem kötött szakképzés aránya 44,6% volt. 2010-ben ez az arány 46,2%-ra emelkedett, 2011-ben 1,2 százalékponttal csökkent. A szakképzésben 2012-ben végzettek között megfordult az érettségihez nem kötött és az érettségizett kötött szakképzésben végzettek aránya, az érettségihez kötöttek aránya volt a magasabb, 53,1%. 2013-ban már újra az érettségihez kötött szakképzésben végzettek aránya volt a magasabb, igaz, a különbség csupán 1,4 százalékpontos.

0 Éreségihez nem kötö

Éreségihez kötö

12. ábra. Szakképzésben végze ek száma a nappali- és felnő oktatásban, az összes munkarendben (fő)

A táblázat a 2013/2014-es tanévben OKJ-s szakképesítést adó szakképzésben résztvevők számát mutatja be OKJ-szakmacsoportonként. Látható, hogy legtöbben a vendéglátás, turisztika szakmacsoport valamely szakmáját sajátítják el ebben a tanévben, összesen 35,3 ezer fő. A második legnépesebb szakmacsoport a 2013/2014-es tanévben a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakterület volt, 20,5 ezer fővel, ettől csupán néhány száz fővel marad el a gépészet szakmacsoport (19,3 ezer fő). 2013/2014-es tanévben 10 ezres létszámot is meghaladja az egészségügy, a mezőgazdaság, az építészet és a szociális szolgáltatások szakmacsoportban. Ezektől a szakmacsoportoktól alig marad el létszámban a művészet, közművelődés, kommunikáció (10 ezer fő) és az informatika (szoftver) (9,7 ezer fő) szakmacsoport létszáma.

7 000

6 000

5 000

4 000

3 000

2 000

1 000

14. ábra. Szakképző intézményekben OKJ szerin szakképesítésekben eredményes szakmai vizsgát te tanulók száma az OKJ szakmacsoportjai szerint (fő)


7 701

7 109

Gépészet

20 470

19 250

35 323

Keresk.-markeng, üzle admin.

Gépészet

Egészségügy

Mezőgazdaság

Vendéglátás-turiszka

11 696

Építészet

Szociális szolgáltatások

Művészet, közművelődés, kommunikáció

Informaka (szover)

Közgazdaság

Közlekedés

11 017

10 202

10 008

9 995

9 724

8 896


Ügyvitel

Élelmiszeripar

Elektrotechnika-elektronika

8 107

7 412

6 457

5 848

Faipar

3 056 – Oktatás 5 580

4 848

2 881 – Könnyűipar

866 – Vegyipar

fő

Vendéglátás-turiszka

Kereskedelem-markeng, üzle admin.

5 727

Közlekedés



Egészségügy

Építészet

3 481

3 399

3 350

3 208

3 083

Informaka (szover)

Művészet, közműv., kommunikáció

Közgazdaság

Mezőgazdaság

fő

3 077

2 732

2 582

Ügyvitel

Elektrotechnika-elektronika

2 382

2 223

2 001

Oktatás

Faipar

Élelmiszeripar

1 917

1 435

8 000

656 – Vegyipar

5 000

1 329

10 000

760 – Környezetvédelem-vízgazdálkodás

20 000


15 000

476 – Közszolgálat

25 000


30 000

Forrás: á Oktatási t Évkönyv 2013/2014 3

35 000

239 – Nyomdaipar

40 000

F rrás: Oktaatási Évkönyv For ö 2013/2014

45 000

135 – Nyomdaipar

37

13. ábra. Szakképző intézményekben OKJ-s szakképesítést adó szakképzésben részesülő tanulók száma az OKJ szakmacsoportjai szerint (fő)

Hét szakmacsoport létszáma öt és tízezer közötti, ezek az elektrotechnika-elektronika, az élelmiszeripar, az ügyvitel, az egyéb szolgáltatások, a közlekedés és a közgazdaság területe.

38 A faipar, az oktatás és a könnyűipar szakmacsoportokban a 2013/2014-es tanévben kétezer és ötezer fő közötti volt a tanulók létszáma. A nyomdaipar (239 fő), a közszolgálat (476 fő), a környezetvédelem-vízgazdálkodás (760 fő) és a vegyipar (866 fő) szakmacsoportban a képzésben résztvevők száma ezer fő alatt volt. A szakképzésben 546 szakmát oktattak a 2013/2014-es tanévben. Szakiskolákban 243, speciális szakiskolákban 82, szakközépiskolában 338 szakmában szerezhettek ismereteket a tanulók. 2013-ban a középfokú szakképző intézményekben összesen 58,4 ezren tettek sikeres szakmai vizsgát, ebből 25,7 ezren érettségihez nem kötött szakképzésben, 26,4 ezren érettségihez kötött nem felsőfokú szakképzésben, 6,2 ezren pedig a felsőfokú szakképzettséget adó szakképzésben szereztek szakmai végzettséget. A 2013/2014-es tanévben végzettek száma párhuzamosan alakult a képzésekben részvettek számával. IX. táblázat. A költségvetés oktatási kiadásai tevékenységenként, 2013 (folyó áron, millió Ft-ban)


2013

2012

Óvoda 206 182 185 711 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támo320 971 301 686 gatása, általános iskolai nevelés, oktatás alsó és felső tagozaton Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex 1 895 2 281 támogatása Gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 48 712 57 449 Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 49 588 69 157 Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 5 378 16 598 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméle és gyakor41 274 52 204 la képzés, emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés Napközi o honi és tanulószobai nevelés általános és középisko24 276 32 618 lákban Iskolai intézményi étkeztetés 61 903 60 950 Tanulók kollégiumi étkeztetése 5 015 5 707 Kollégiumi, externátusi nevelés, kollégiumi szálláshelynyújtás, 27 462 21 941 lakhatási támogatás közoktatásban tanulók számára Felsőfokú oktatás 243 645 247 517 – ebből kollégiumi, diáko honi szálláshelynyújtás felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára, felsőoktatásban részt vevő 18 762 19 426 hallgatók PPP diáko honi elhelyezése, lakhatási támogatása Egyéb oktatás összesen 37 218 34 014 – ebből alapfokú művészetoktatás 13 186 21 036 Oktatással összefüggő egyéb kiadások 68 809 65 922 Összesen 1 142 329 1 153 755

2012. év = 100 % 111,00% 106,40% 83,10% 84,80% 71,70% 32,40% 79,10% 74,40% 101,60% 87,90% 125,20% 98,40% 96,60% 109,40% 62,70% 104,40% 99,00%

Forrás: Oktatási évkönyv 2013/2014

Költségvetési kiadások Megnevezés

A végzettek száma a vendéglátás, turisztika szakmacsoportban volt a legmagasabb, 7,7 ezer fő; ettől alig marad el a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, amely OKJ-s szakképesítéseit összesen 7,1 ezer fő szerezte meg ebben a tanévben. Jelentős számú volt a végzettek száma a gépészeti szakmacsoportban is, 5,7 ezer fő. Az informatika (szoftver), az építészet, az egészségügy, az egyéb szolgáltatások, a szociális szolgáltatások és a közlekedés szakmacsoportokban az egyes területeken végzettek létszámai 3-3,5 ezer fő között voltak. Az elektrotechnika-elektronika, a művészet, közművelődés, kommunikáció, a mezőgazdaság, az ügyvitel és a közgazdaság szakmacsoport valamelyik OKJ-s szakképzettségét megszerzők létszáma két és három ezer fő között változott szakmacsoportonként. Az oktatás (1,9 ezer fő), az élelmiszeripar (1,3 ezer fő) és a faipar (1,4 ezer fő) szakmacsoportban egy-két ezer fő végzett 2014-ben. A könnyűipar (656 fő), a nyomdaipar (135 fő), a környezetvédelem-vízgazdálkodás (392 fő) és a vegyipar (490 fő) szakmacsoportban a képzést sikeresen befejezők száma ezer fő alatt volt. Az Oktatási Évkönyv 2013/2014 költségvetési adatait mutatjuk be, a különböző oktatási intézménytípusoknak nyújtott támogatás mértékét millió forintban. A vizsgálatunk fókusza a szakképzés, így a táblázatban szereplő többi intézménytípus költségvetése a tájékoztatást, illetve az összehasonlíthatóságot szolgálja. Összességében az oktatási kiadások 2013-ban (1142 milliárd Ft) 2012-höz viszonyítva csekély (1%) mértékben csökkentek. Az alapfokú oktatási intézmények 320,9 milliárd forint támogatást kaptak 2013-ban, amely 6,4%-kal magasabb összeg a 2012. évinél. A középfokú képzési kiadások érzékelhető mértékben csökkentek 2013-ban az előző évhez viszonyítva. A gimnáziumi oktatás 2013. évi kiadásai (48,7 milliárd Ft) 15,2%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A szakközépiskolák kiadása (49,6 milliárd Ft) 28,3%-kal csökkent egy év alatt. A szakiskolai oktatás költségvetése csökkent a legdrasztikusabban 67,6%-kal, így 2013ban 5,4 milliárd forint volt. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti és gyakorlati képzésre, emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatásra, képzésre, azaz a szakképzésre fordított kiadások értéke 2013ban 41,3 milliárd forint volt, 20,9%-kal kevesebb, mint az előző évben.

MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS A felnőttképzés egy speciális területe a munkaerőpiaci képzés, vagyis az álláskeresőknek az elhelyezkedés elősegítése érdekében szervezett szakmai és egyéb képzések. A munkaerőpiaci képzés keretében működő képzések száma 2014-ben 12,5 ezer darab volt, amely közel a duplája az előző évi számnak, s közel háromszorosa a 2012-ben folyt tanfolyamok számának. A munkaerőpiaci képzések keretében folyó tanfolyamok döntő többsége valamilyen szakmai képzettség megszerzését célozta, 2012-ben a képzések 84,9%-a, 2013-ban a 85,6%-a és 2014-ben 77,1%-a volt valamilyen szakmai képzés.


39

40

2012

2013

2014

Általános képzés

139

484

2 239

Nyelvi képzés

324

483

589

2 797

5 983

9 675

1 846

3 404

5 527

Nem OKJ szerin

681

2 117

3 473

Hatósági

261

453

666

6

8

9

29

29

29

3 295

6 987

12 541

Szakmai képzés ebből: OKJ szerin

Szolgáltatás Egyéb Összes

Forrás: NFSZ

X. táblázat. Munkaerőpiaci képzés keretében indíto tanfolyamok száma a képzés pusa szerint (darab)

15. ábra. Munkaerőpiaci képzés keretében indíto 2014 (darab)

Gépészet

Vendéglátás-idegenforgalom

961

Mezőgazdaság

Keresk.-markeng, üzle admin. 489

Közgazdaság 427


381

298

Építészet

Egyéb szolgáltatások 241

Élelmiszeripar 237

210

Egészségügy

129 – Informaka 200


104 – Faipar

101 – Elektrotechnika- elektronika

100 – Oktatás

67 – Ügyvitel

200

61 – Könnyűipar

400

43 – Vegyipar

600


800

31 – Közlekedés

1 000

1 – Nyomdaipar


1 200


1 400

Forrás: NFSZ

darab

1 324

A szakmai képzésen belül az OKJ-s képzések domináltak, az összes képzésen belül 2012-ben 56%-volt az OKJ-s tanfolyamok száma, 2013-ban 48,7% és 2014-ben tovább csökkent az arány 44,1%-ra. A munkaerőpiaci képzésen belül kiemelkedően magas számban indultak szakmai képzést biztosító tanfolyamok, ezeknek több mint a fele OKJ-s szakképesítést adó képzés volt.

tanfolyamok száma szakmacsoport szerint,

A munkaerőpiaci képzés keretében 2014-ben működő tanfolyamok számának szakmacsoportonkénti megoszlását látjuk a 15. ábrán. A legtöbb tanfolyam a gépészet szakmacsoportban volt, 1,3 ezer darab. A mezőgazdasági szakmacsoportban is közel ezer (961 darab) tanfolyam volt. Az

41 indított tanfolyamok száma alapján ki kell emelni még a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportot és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportot 427 darab és 489 darab tanfolyammal. fő 160 000

15 290

54 < &

140 000

25 < & <= 54

120 000

< 25 év

100 000

108 259 5 983

80 000

Forrás: NFSZ

3 174

60 000

53 409

40 000

32 128

20 000

36 035

21 102

12 654

0

A munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma a vizsgált időszakban jelentősen emelkedett, 2012-ben 48 ezer fő volt a képzésben érintettek létszáma, 2013-ban 32,5 ezer fővel emelkedett a létszám, 2014-ben pedig közel a duplája (159,6 ezer fő) volt az előző évi létszámnak. A munkaerőpiaci képzésben érintettek mintegy kétharmada volt 25 és 54 év közötti személy, 2012-ben 67%, 2013-ban 66,4% és 2014-ben 67,8% volt az arányuk. A képzésben résztvevő 25 év alattiak aránya 2012-ben és 2013-ban több mint 26% volt. 2014-ben a fiatalok aránya lecsökkent 22,6%-ra, ez az arány abszolút számban 36 ezer főt jelentett. A munkaerőpiaci képzésben résztvevők között 2012 és 2014 között csökkent a 25 év alatti fiatalok aránya első sorban az 54 év felettiek javára. Alapfokú

Középfokú

Felsőfokú

Nem ismert

47,1 2,9 0,3

2013

49,7

57,4 4,5 0,5

2012

37,6

32,5 10

20

30

60,5 40

50

60

70

80

90

17. ábra. Munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma iskolai végze ség szerint (fő)

6,4 0,6 100

%

Forrás: NFSZ

2014

év


2012 2013 2014 16. ábra. Munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma életkor szerint (fő)

42 2012-ben munkaerőpiaci képzésben résztvevők között a képzés kezdetén a személyek 32,5%-a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, arányuk és számuk a vizsgált időszakban emelkedett, 2013-ban 37,6%, 2014-ben 49,7% volt. Ezzel párhuzamosan csökkent a képzésben résztvevők között a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, 2012-ben még 60,5% volt az arányuk, 2013-ban már 57,4% és végül 2014-ben 47,1%-ra csökkent a középfokúak aránya a munkaerőpiaci képzésben. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a vizsgált időszakban 6,4%-ról 2,9%-ra csökkent. A munkaerőpiaci képzésben résztvevők körében 2012 és 2014 között jelentősen csökkent a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, első sorban az alapfokú végzettségűek javára.

2012

2013

2014

Általános képzés

1 886

4 973

45 736

Nyelvi képzés

3 678

4 755

4 020

42 104

70 505

109 537

Szakmai képzés ebből: OKJ szerin Nem OKJ szerin Hatósági Szolgáltatás Egyéb


Összes

29 471

41 329

62 617

10 862

26 828

43 552

1 693

2 270

3 290

59

32

46

229

229

229

47 956

80 494

15 9568

Forrás: NFSZ

XI. táblázat. Munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma a képzés pusa szerint (fő)

A munkaerőpiaci képzés keretében érintettek többsége valamilyen szakmai képesítés megszerzéséért tanult, 2012-ben 42,1 ezer fő, 2013-ban 70,5 ezer fő és 2014-ben már 109,5 ezer fő volt a résztvevők száma. Jellemzően a szakmai képzésen belül az OKJ-s képzésben résztvevők dominálnak, az OKJ-s képzettség megszerzésében 2012-ben 29,5 ezer fő vett részt, 2013-ban 41,3 ezer fő, 2014-ben pedig már 62,6 ezer fő. A vizsgált időszakban jelentős mértékben emelkedett az általános képzésben résztvevők száma, 2014-ben az előző évek többszörösére emelkedett a résztvevők létszáma. Ez elsősorban a téli átmeneti közfoglalkoztatás keretében szervezett képzéseknek köszönhető. Vitathatatlan a felnőttképzés – ezen belül is a szakképzés – iránti társadalmi, illetve munkaerőpiaci igény. A statisztikai adatok alapján kijelenthetjük, hogy a különböző képzésre beiratkozottak száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A felnőttképző szervezetek jó reakciókészségét jelenti, hogy a gazdaság változó igényeihez gyorsan igazodva növelte az állam által elismert OKJ szakképesítést adó képzési kapacitását, jelentősen nőtt a szakma megszerzése céljából képzésben résztvevők száma. A szakképzés egyik legfontosabb pillére a duális képzés, e képzési forma térnyerését mutatja, hogy a megkötött tanulószerződések számának 2014-ben jelentősen emelkedett.

13 230

13 277

Mezőgazdaság

Vendéglátás-idegenforgalom

Kereskedelem-markeng, üzle admin.

6 172

Közgazdaság

4 808


4 111

Élelmiszeripar

3 216

2 632

Építészet

Egyéb szolgáltatások 2 555

1 967 – Egészségügy 2 421

1 228 – Faipar

1 220 – Környezetvédelem-vízgazdálkodás

1 199 – Oktatás

1 168 – Informaka

1 082 – Elektrotechnika- elektronika


2 000

177 – Vegyipar

4 000

121 – Nem ismert

6 000

747 – Ügyvitel

8 000


10 000

285 – Közlekedés

12 000

248 – Művészet, közművelődés, kommunikáció

14 000

Forrás: r NFSZ

fő

Gépészet

43

2014-ben az OKJ-s szakképesítés megszerzését célzó képzésekben résztvevők közül legtöbben a mezőgazdaság (13,3 ezer fő) és a gépészet (13,2 ezer fő) szakterületen tanultak. Szintén magas, 6,2 ezer fős létszáma volt a vendéglátás-idegenforgalom szakterületen működő tanfolyamoknak. Három- és ötezer fős létszámmal működtek a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (4,8 ezer fő), a közgazdaság (4,1 ezer fő) és a szociális szolgáltatások (3,2 ezer fő) szakterületeken működő munkaerőpiaci képzések. Az élelmiszeripar (2,6 ezer fő), az építészet (2,6 ezer fő) és az egyéb szolgáltatások (2,4 ezer fő) területén az OKJ-s képzések létszáma 2014-ben két és három ezer fő között volt. Ezer és kétezer fős volt az érintett létszáma az egészségügy (2 ezer fő), a faipar (1,2 ezer fő), a környezetvédelem-vízgazdálkodás (1,2 ezer fő), az oktatás (1,2 ezer fő), az informatika (1,2 ezer fő) és az elektronika-elektrotechnika (1,1 ezer fő) szakterületeken a munkaerőpiaci képzés keretében OKJ-s képzésben résztvevőknek. Az ügyvitel (747 fő), a könnyűipar (610 fő), a közlekedés (285 fő), a művészet, közművelődés, kommunikáció (248 fő), a közszolgálat (229 fő) és a vegyipar (177 fő) szakterületen OKJ-s képzésben résztvevők létszáma 2014-ben száz és hétszáz között volt. A munkaerőpiaci képzés keretében az állam által elismert OKJ-s szakképesítést adó képzésben résztvevők száma a mezőgazdaság, a gépészet, a vendéglátás-idegenforgalom, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció valamint a közgazdaság területén volt a legmagasabb.


18. ábra. Munkaerőpiaci képzés keretében OKJ-s képzésben résztvevők száma szakterület szerint, 2014 (fő)

44 Klész Tibor

A gazdasági kamara szakképzési feladatai A duális alapokon folyó szakképzés két kulcsszereplője az állam és a gyakorlati képzést nyújtó gazdasági szereplők. Magyarországon a gyakorlati képzésre vállalkozó gazdálkodó szervezetek képzési tevékenységének koordinálását, az ehhez szükséges információk, eljárások ismertetését a gazdasági kamara végzi a szakképzésről szóló törvény alapján. A gazdasági kamara azonban nemcsak a gyakorlati képzők irányában fejti ki szakképzési tevékenységét, amelyet a szakképzési tanácsadói hálózatának működtetésével lát el, hanem számos egyéb területen is. A gyakorlati képzők nyilvántartása és tevékenységük ellenőrzése mellett részt vesz a szakmai tartalomfejlesztésben, a szintvizsgák szervezésében és a komplex szakmai vizsgadelegálásban is. A gazdasági kamara javaslataira épül az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmaszerkezet, emellett mesterképzést és -vizsgáztatást szervez a gazdálkodó szervezetek számára, működteti a hazai és nemzetközi szakmai versenyeket, pályaorientációs tevékenységgel segíti a fiatalok szakmaválasztását, valamint egyre bővülő feladatokat lát el a felnőttképzés területén is. Magyarországon a gazdasági kamarák köztestületek, amelyeket a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. Országos gazdasági kamaraként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Nemzeti Agrárkamara működik. A két kamarának és területi szervezeteinek feladatai a szakképzésben azonosak, a szakmák és szakmatanulók volumenét tekintve azonban az MKIK fejt ki jelentősebb tevékenységet, így a magyar szakképzés kamarai feladatai is elsősorban az MKIK tevékenységén keresztül kerülnek bemutatásra.

Jó gyakorlatok

SZAKKÉPZÉSI TANÁCSADÓI HÁLÓZAT A gazdasági kamara szakképzési tanácsadói hálózatát a területileg illetékes gazdasági kamarák működtetik. A területi kamarák a 19 megyében, 3 megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városban (például Sopronban) és a fővárosban működnek. A gazdasági kamarai hálózatot az országos és az egymással együttműködő, egymás mellé rendeltségben álló területi kamarák alkotják. A hálózat elmúlt években végrehajtott fejlesztése emelte a kamarai rendszer minőségi színvonalát és elősegítette az erőforrások hatékony kihasználását. A duális szakképzés gyakorlati része tanulószerződés alapján folyik, amit a tanuló és a gazdálkodó szervezet köt meg. Abban, hogy ez a szerződés létre is jöjjön, a gazdasági kamara majd’ 200 fős tanácsadói hálózata működik közre. A feladatok egy része a potenciális gyakorlati képzők felkutatásával, tájékoztatásával, meggyőzésével jár, más része a tanulószerződés megkötésének elősegítésével, majd ellenjegyzésével. A gazdaság szereplőivel történő folyamatos kapcsolattartás és a közvetlen információáramlás sikeres rendszert hozott létre, hiszen az egyre csökkenő tanuló-

45 létszám – és ezen belül a még nagyobb arányban csökkenő szakiskolás állomány – ellenére éves szinten mintegy 50.000 tanulószerződés szerepel a kamarai nyilvántartásban. A kamarai tanácsadók tájékoztatást és szakmai tanácsot adnak a gazdálkodó szervezetek részére, de összekötő szerepet is betöltenek a tanulók, szülők, valamint az elméleti képzést biztosító iskolák között. 2012 óta a tanulószerződés mellett az iskola és a gyakorlati képző között létrejövő együttműködési megállapodásokat is ellenjegyzi a gazdasági kamara, így a kamarai tanácsadók feladatköre ezzel az elemmel is bővült. A területi kamara nyilvántartásában szereplő gyakorlati képzőt a területi kamara szakképzési tanácsadói tájékoztatják a tanulószerződés-kötés feltételeiről, illetve az ahhoz szükséges nyomtatványokról. A tanácsadói munkát és a gyakorlati képzők tevékenységét időközönként megjelenő szakmai tájékoztató kiadvány segíti, amely 2015-ben például „Gyakorlati képzés – Tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással a munka világában” címmel jelent meg. 2015-től új feladat a kamarai garanciavállalás rendszerének működtetése, amely ugyancsak a tanácsadók munkáján alapul. A kamarai garanciavállalás célja a duális gyakorlati képzés erősítése. Lényege, hogy amennyiben megfelelő gyakorlati képzőhely biztosított és így köthető tanulószerződés, a tanuló gyakorlati képzése kizárólag ennek keretében szervezhető meg. A tanuló tehát csak akkor vehet részt a gyakorlati képzésen iskolai tanműhelyben, ha a gazdasági kamara nem tudja a gazdálkodónál tanulószerződéssel elhelyezni, és erről a kamara igazolást állít ki. Ennek érdekében a tanácsadók kapcsolatot tartanak az iskolákkal és szükség esetén az iskola fenntartójával is. A kamarai garanciavállalás működtetésének fontos része a potenciális képzőhelyek felkutatása és a gyakorlati képzésbe való bevonása is. A szakképzési tanácsadói hálózat sikeres működtetésének alapja az MKIK által kiadott és bevezetett országosan egységes, szakmailag megalapozott eljárásrend és minőségbiztosítási rendszer. Ennek része a minden évben megszervezett tanácsadói szakmai vizsga.

A gazdasági kamarák szerteágazó és alapvető fontosságú feladatokat látnak el a szakképzés területén a tanulószerződések, gyakorlati képzők nyilvántartásával és a gyakorlati képzés ellenőrzésével kapcsolatban is. A gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartását a tanuló gyakorlati képzését vállaló kérelmező telephelye szerinti területileg illetékes gazdasági kamara vezeti. A kamarai nyilvántartásba vétel kérelemre indul. Az úgynevezett bevezető ellenőrzéskor a gyakorlati képzésbe újonnan belépő szervezet esetében a gyakorlati képző telephelyének képzőhellyé minősítése zajlik, amelyet az adott szakmában végzettséggel, gyakorlati tapasztalattal és kamarai vizsgával rendelkező szakértők végeznek. Amennyiben a képzőhely technikai felszereltsége megfelelő és biztosított a képzett szakoktató, azaz megfelelőek a tárgyi és személyi feltételek, a kamara határozatot ad ki a nyilvántartásba

Jó gyakorlatok

A GYAKORLATI KÉPZŐK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

46 vételről. Azokban a szakmákban, amelyekben kiadásra kerültek a mestervizsga követelmények, a szakoktatóknak mestervégzettséggel is kell rendelkezni. A kamara a nyilvántartásba vételt követően is kiemelt figyelmet fordít a gyakorlati képzés minőségi színvonalának biztosítására úgynevezett köztes helyszíni ellenőrzések lefolytatásával. A kamarai ellenőrzés a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatára és a gyakorlati képzőhelynek a tanulószerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére terjed ki. A tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzését tehát a gazdasági kamara végzi. A gyakorlati képzés ellenőrzése során folytatott vizsgálatok a gyakorlati képzés szinte minden elemére kiterjedhetnek, például a személyi és tárgyi feltételekre, a szakképzési kerettanterv betartására, a tanulószerződés tartalmára, a kötelezettségek teljesülésére, a foglalkozási napló vezetésére, stb. A gazdasági kamara a gyakorlati képzést folytató szervezetet a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezheti és meghatározott esetekben bírságot szabhat ki, végső esetben törölheti a nyilvántartásból és eltilthatja a gyakorlati képzés folytatásától.

Jó gyakorlatok

A SZAKMAI TARTALOMFEJLESZTÉS A szakmai képzések tartalmát az állam által elismert szakképesítéseket meghatározó Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmánként kialakított szakmai és vizsgakövetelmények, valamint az iskolai rendszerű szakképzésben alkalmazandó szakképzési kerettantervek határozzák meg. A gazdaság és a szakképzés kapcsolatának erősítése, a versenyképes szakképzés kialakítása, a fizikai szakmák társadalmi megítélésének javítása érdekében a szakképzésről szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy a szakképesítésért felelős miniszterek a szakmai tartalom kidolgozása, folyamatos fejlesztése feladatainak operatív ellátását átadhassák a gazdasági kamaráknak. Ennek keretében a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a megállapodásban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, javaslatot tesz az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésre, meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, tananyagegységeit és a szakmai követelménymoduljait. A duális képzési rendszert megalapozó új Országos Képzési Jegyzék 2012-ben jelent meg. Az erre alapuló szakmai és vizsgakövetelmények, valamint szakképzési kerettantervek 2013 tavaszán jelentek meg miniszteri rendeletek formájában. 2013 szeptemberétől kizárólag az ebben szereplő szakmákat lehet tanulni.

SZINTVIZSGÁK SZERVEZÉSE A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, szintvizsgát szervez. 2012 előtt a szintvizsgákra a képzés félidejében, a 10. évfolyamon került sor, jelenleg pedig a 9. évfolyam tanévében, február-április hónapban.

47 Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségivel. A szakközépiskolásoknak és a második vagy további szakképesítést tanulóknak nem kell szintvizsgázni. A területi gazdasági kamara a szakképző iskolával együttműködve látja el a szintvizsga szervezését, továbbá a honlapján közzéteszi a szintvizsga-feladatbankot. A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara dolgozza ki, a szakiskola pedig a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, a szintvizsga követelményeit pedig a honlapján is nyilvánosságra hozza. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló vagy javító szintvizsgát szervez. A szintvizsga lényege, hogy anélkül a gyakorlati képzés – a nyári összefüggő gyakorlat kivételével – iskolai tanműhelyben vagy iskolán kívül csak úgynevezett kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben folyhat.

Az új Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák számonkérése a korábbi moduláris vizsgáztatás helyett komplex módon történik 2013-tól, többek között az MKIK kezdeményezésére. A moduláris vizsgáztatás során a munkatevékenység részelemeit csak elaprózva lehetett mérni és értékelni. A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek az elsajátítását egységes eljárás keretében méri. Ezáltal a vizsgák lebonyolítása egyszerűbb lett, de az új rendszer nagyobb felelősségvállalást igényel a vizsgabizottságoktól. A komplex szakmai vizsgával jelentősen csökkent a vizsgák időtartama és az adminisztrációs feladatok mennyisége is. A gazdasági kamara szerepe a szakmai vizsgákon fontos, mert azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara dolgozza ki és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményeket, javaslatot tesz a vizsgabizottság elnökének és tagjainak a személyére. A független vizsgabizottság elnöke és tagjai együttesen és az általuk külön-külön felügyelt vizsgafolyamatok tekintetében önállóan is felelősek a vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért. A vizsgabizottság kijelölése a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal feladata. A gazdasági kamara az elnök és tagok személyére vonatkozó javaslata mellett a vizsgaelnöki és a vizsgabizottsági névjegyzékre vonatkozó javaslatát is közvetlenül a Hivatalnak teszi meg, évente kettő alkalommal.

A SZAKMASZERKEZET KIALAKÍTÁSA Magyarország Kormánya minden tanévre a szakmaszerkezeti döntésben határozza meg, hogy melyek azok a szakmák, amelyekben korlátlanul támogatja a képzést, amelyek azok, amelyekben csak meghatározott – keretszámokkal rögzített – számú tanuló tanulhat szakmát állami támogatással, és amelyek azok, amelyek esetén egyáltalán nem biztosított a költségvetési támogatás.

Jó gyakorlatok

SZAKMAI VIZSGADELEGÁLÁS

48 A szakmaszerkezeti döntés javaslattételi folyamatának első szakaszában a gazdasági kamara által működtetett megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot megyénként és a fővárosban a szakképzés irányaira és beiskolázási arányaira, azaz a szakmák három fenti kategóriába történő besorolására. A javaslattétel munkaerőpiaci adatokra alapozott folyamat, amelynek fontos eleme az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének célirányos kutatása is. A szakképző intézmények fenntartói ezt követően tesznek a saját keretszámaikra vonatkozóan javaslatot, amelynek megfelelően előreláthatóan be is tudnak tanulókat iskolázni. A megyei bizottságok javaslata a gazdasági kamara segítségével születik meg; utóbbi nagy ﬁgyelmet fordít a gazdasági tendenciák vizsgálatára, és kellő rálátása van a vállalkozásokra. A duális képzés bevezetése és a szakmaszerkezeti döntés miatt a megyei bizottságoknak megnőtt a szerepe a szakképzésben és ezzel a gazdasági kamara felelőssége tovább erősödött. A szakmaszerkezeti döntés a bizottság javaslatai alapján kormányrendeletben jelenik meg, amely tartalmazza, hogy mely szakmákra és milyen arányban, létszámban lehet beiskolázni, továbbá azt is, hogy a beiskolázási keretszám miként kerül elosztásra az egyes állami, egyházi, és magán iskolafenntartók között. A szakmaszerkezeti döntés tartalmazza a hiány-szakképesítéseket is, amely egyben a szakiskolai ösztöndíjra jogosult szakképesítések köre is. A megyei fejlesztési és képzési bizottságok munkaszervezeti feladatait közvetlenül a gazdasági kamaráknál dolgozó koordinátorok látják el.

Jó gyakorlatok

MESTERKÉPZÉS A szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, valamint a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzés a gazdasági kamara közreműködésével mind nagyobb teret kap a képzésben. A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődést és egzisztenciális életpályamodellt, karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását. A mestervizsga célja emellett, hogy tanúsítsa a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismeretek megszerzését és készségszintű ismeretét. A mestervizsga követelményeket az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a gazdasági kamara javaslatára a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg. A mestervizsga követelmények a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi ismeretek mellett a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismereteket is tartalmazzák. A gazdasági kamara határozza meg azoknak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseknek a körét, amelyekre mesterképzés folytatható és mestervizsgáztatás szervezhető. A kamara dolgozza ki ezekre a szakmákra vonatkozóan magukat a mestervizsga követelményeket, továbbá meg is szervezi a mesterképzést és a mestervizsgáztatást. A mesterképzés két részből áll, a szóbeli pedagógiai és vállalkozási ismeretek részből, valamint a szóbeli, írásbeli, gyakorlati és – az egyes szakmákban a modul szerinti vizsga esetében – interaktív vizsgát is tartalmazó szakmai ismeretek részből.

49

SZAKMAI VERSENYEK SZERVEZÉSE A gazdasági kamara szakmai versenyeket szervez hazai közegben, továbbá felkészíti a versenyzőket a nemzetközi megmérettetésekre is válogatóversenyek formájában. A hazai szakmai versenyek a Szakma Sztár Fesztiválon megrendezett Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, amelyet az MKIK szervez és irányít, és amely 2015-ben már nyolcadszor került megrendezésre. A gazdasági kamara a versenyfelhívást évente megküldi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter részére, aki azt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A versenyfelhívást ezzel egyidejűleg a gazdasági kamara is megjelenteti a honlapján, így a versenyekre az iskolák és a tanulók kellő időben fel tudnak készülni. A szakmai versenyek szervezése tipikus kamarai feladat, miközben a versenyszervezés a szakképesítésért felelős miniszter joga is. A gazdasági kamara esetében ezek a versenyek a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban szereplő szakképesítésekre vonatkoznak. 2011 óta a gazdasági kamara látja el a WorldSkills és a EuroSkills versenyekre történő előkészítéssel, felkészítéssel és a versenyeken való részvétellel kapcsolatos feladatokat, továbbá megszervezi és koordinálja a WorldSkills és a EuroSkills előválogató versenyét. A nemzetközi megmérettetésekben való részvétel a hazai szakmai versenyeztetést és ezáltal a hazai szakmai képzés erősítését szolgálja, ezért kiemelkedő jelentőségűek a WorldSkills és a EuroSkills szakmai versenyekkel kapcsolatos előkészítő feladatok. Ezeken a versenyeken Magyarország 2005 óta vesz részt több szakmában képviseltetve magát. Az MKIK koordinálásában Magyarország nyerte el a 2018. évi EuroSkills rendezés jogát, így a 2018-as versenyre Budapesten kerülhet sor.

A pályaorientáció egy olyan, pszichológiai jártasságot, oktatási-képzési ismereteket, munkaerőpiaci és pedagógiai tudást segítségül hívó, összetett támogató szolgáltatás, amely a döntésében támogatást igénylő egyén (kliens, tanuló, munkanélküli) számára életkor-specifikus szempontok alapján iskola-, pálya-, szakma-, vagy munkaválasztási, továbbá pályakorrekciós és életút-támogató döntési helyzeteiben szakszerű segítséget nyújt a lehetséges leghatékonyabb döntés meghozatalában. A döntést nem a tanácsot adó, hanem a támogatott hozza meg. Ebben a tanácsadási-pályaorientációs folyamatban (és így a döntéshozatalban) a gazdasági kamara is közreműködik. A pályaorientáció, az életpálya-tanácsadási szolgáltatás több szakképzési szereplő – köztük a gazdasági kamara – közös felelőssége. A pályaorientációval kapcsolatos állami feladatok koordinálását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal végzi, megvalósításában a gazdasági kamara és a megyei fejlesztési és képzési bizottságok is közreműködnek. Fontos, hogy a pályaválasztás során az érintettek ismerjék a gazdasági tendenciákat, a munkaerőpiaci helyzetképet, a választható szakképesítéseket, amelyhez a gazdasági kamara bárki számára elérhető tájékoztatóival, ingyenes programjaival nyújt segítséget. A pályaválasztás és a pályaorientáció országos feladatait az MKIK a területi kamarákkal együttműködve végzi, megszervezi és lebonyolítja a területi kamarák pályaorientációs munkatársainak képzését és vizsgáztatását. Jó pálya-

Jó gyakorlatok

PÁLYAORIENTÁCIÓ

50 orientációs esemény a gazdasági kamara által évente megrendezésre kerülő Szakma Sztár Fesztivál is. A gazdasági kamara a fentieken felül gyár- és tanműhely-látogatásokat szervez, tájékoztató füzeteket, kiadványokat készít, tájékoztatást nyújt az osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, valamint szakmákat bemutató filmekkel népszerűsíti a hiányszakmákat, stb.

Jó gyakorlatok

FELNŐTTKÉPZÉS A gazdasági kamara az iskolarendszeren kívüli szakképzés és a tágabb értelemben vett felnőttképzés területén is egyre meghatározóbb szerepet tölt be az utóbbi években. A 2013-ban elfogadott új felnőttképzési törvény is több felnőttképzési feladatot szán a gazdasági kamarának, ugyanis változott a felnőttképzésben részt vevő szervezetek feltételrendszere, az akkreditáció régi rendje helyett új minőségbiztosítási követelmények léptek életbe, és meg-változott a felnőttképzés viszonya is magához az alapképzéshez. A többek között a gazdasági kamara kezdeményezésére született változások oka az volt, hogy a korábban engedélyezett akkreditált felnőttképzési programok nem voltak átláthatóak és emiatt nem eredményezték a képzésben részt vevők munkaerőpiaci elhelyezkedését sem. Ennek a helyzetnek a javítását a felnőttképzési szakértői és programszakértői kötelező közreműködés is szolgálja, amely tevékenységhez engedélyt kell szerezni a hatóságtól vagy a gazdasági kamarától. A gazdasági kamara a felnőttképzés területén is megfelelő információkkal és rálátással rendelkezik a gazdaság igényeivel kapcsolatban, így az új felnőttképzési törvény a szakmai képzésekkel összefüggő kérdésekben lényeges jogkörökkel ruházta fel a gazdasági kamarát. Az MKIK működteti a felnőttképzési programkövetelmények nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a nyilvántartásból történő törlésről döntő öttagú bizottságot. Az agrárkamara bevonásával vezeti az úgynevezett egyéb szakmai képzésekre vonatkozó felnőttképzési programkövetelmények nyilvántartását. Elkészíti a felnőttképzési programkövetelmények szakmacsoportos besorolását, valamint a programkövetelménynek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározását és besorolását. Az MKIK mindezeken túl ellátja a felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezésével összefüggő feladatokat, elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező felnőttképzési program-szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről és a felnőttképzési programszakértőkön keresztül részt vesz a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésében is. A gazdasági kamara szerepének erősödését a bemutatott feladatok sokrétűsége is jelzi. A gyakorlati képzésre vállalkozó gazdálkodó szervezetek képzési tevékenységének koordinálása, a szakképzési tanácsadói hálózatának működtetése, a gyakorlati képzők nyilvántartása és tevékenységük ellenőrzése külön-külön is nagy felelősséggel és sok munkával járó tevékenység. Ugyanez mondható el a szakmai tartalomfejlesztésről, a szintvizsgák szervezéséről, a komplex szakmai vizsgadelegálásról, a szakmaszerkezet kialakításáról, a mesterképzésről, a szakmai versenyek szervezéséről, a pályaorientációs tevékenységről és a felnőttképzés feladatokról is, amely mind hozzájárul a hazai szakképzés fejlődéséhez.

51 Birher Nándor

– Utazó nagykövetként hogyan látja Magyarország megítélését, mi most a közbeszéd rólunk Európában és a világban? – Tapasztalataink alapján szükségesnek tartom megemlíteni, hogy az országunk és a politikai döntéseink nemzetközi megítélése között különbséget kell tennünk. Magyarországot és a magyar embereket szerte a világban kedvelik: nyitott, melegszívű, szorgalmas és tehetséges népnek tartanak bennünket. Az országunkat, és benne Budapestet pedig lenyűgözőnek látják. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb. Büszkék vagyunk arra, hogy a legfrissebb adatok szerint a turizmus a régióban nálunk nőtt a legdinamikusabban, és a gazdaság egyik húzóágazatává vált. Bővült a külkereskedelmi mérlegünk, gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink nemzetközi szinten is komoly fejlődést értek el. Ami a politikánkat és annak megítélését illeti, egy összetettebb jelenségről kell beszélnünk. A mai politikai nyelv, a politikai kultúránk az utóbbi években egy nagy fordulatot vett és ez előtt sokan értetlenül állnak. Korábbi döntéseinkből, politikai lépéseinkből hiányoztak a határozott, hazai érdekeket és azok optimális nemzetközi érvényesülését összhangba hozó eszközök és célok. Európában ezt a politikai kultúrát szokták meg tőlünk. A polgári kormány szakított ezzel a hozzáállással, és egyik napról a másikra komoly érdekérvényesítő munkába kezdett. Elkezdtünk kiállni magunkért, a magyar emberekért, az ország érdekeiért, és ha kellett, emiatt konfliktusokat is vállaltunk, és ez szokatlan volt tőlünk. Emellett azt is gondolom, hogy a politika nem a gyengék sportja. Ezen a terepen nemzetek, népek, országok jövőjéről, emberek millióinak boldogulásáról kell felelősen dönteni. Természetes, hogy ez néha az érdekek ütközésével jár. A mi dolgunk, hogy mindig, minden helyzetben a nemzet érdekében cselekedjünk, még akkor is, ha ezzel konfliktust vállalunk vagy döntésünk magyarázatra szorul. – Az ország általános és politikai megítélése után beszéljünk egy keveset a gazdaságunkról. Mi jellemzi a magyar gazdaságot? – A folyamatok, a gazdasági metódus és a célok megértéséhez vissza kell tekintenünk egy kicsit. A 2008-as gazdasági válság, valamint a technika soha nem látott robbanásszerű fejlődése nem csak a világ gazdasági relációit írta át, hanem egyértelművé tette azt is, hogy az új évszázadban új gazdasági és politikai megközelítésre van szükség. Egyúttal világossá vált az is, hogy a 21. század átalakuló világrendjében csak azok a nemzetek lehetnek eredményesek, akik időben felismerik a változtatás szükségességét, és elég bátrak is ahhoz, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.

Jó gyakorlatok

Interjú Horváth Viktóriával Magyarország utazó nagykövetével

Jó gyakorlatok

52 A korábban kőbe vésett politikai, gazdasági és társadalmi alapigazságok érvényessége egy csapásra megkérdőjeleződött. Magyarország az elsők között volt, aki felismerte, hogy a gazdasága csak akkor lehet sikeres, ha szakít a múlt dogmatikus gyakorlataival és új gazdasági utakat, új politikai gyakorlatokat keres. Felismerte azt is, hogy gazdasági siker csak akkor érhető el, ha az ország képes átalakítani idejétmúlt politikai rendszerét. A 2010-es és 2014-es választások kétharmados győzelme lehetővé tette, hogy ezeket az átalakításokat az ország megtegye. A magyar gazdaság elmúlt pár évének története nekem azt a magyar népmesét juttatja eszembe, amikor a három testvér közül végül a legkisebb teljesíti be édesapja álmát, és a legkisebb messzebbre jut a fivéreinél. Hasonló történt a magyar gazdaságban is. 2010-ben mindenki azt jósolta, hogy az unión belül a magyar gazdaság fog először összeomlani, a helyzet valóban kilátástalannak tűnt. Akkor senki nem gondolta, hogy ugyanez az ország pár évvel később elég erős lesz ahhoz, hogy csökkenteni tudja az államadósságát, növelni tudja a foglalkoztatottságot, és elég eltökélt lesz ahhoz, hogy csökkentse a családok rezsiterheit, családtámogatási rendszert építsen – és folytathatnám a sort. A magyar gazdaságot sikerült növekedési pályára állítanunk. A gazdasági bővülés várhatóan idén is meghaladja az Európai Unió átlagos növekedési rátáját. A kormány tervei szerint idén 2,5%-os lesz a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedése, miközben az infláció a kabinet várakozása szerint 1,6%-ot ér el éves szinten. – Ezek a gazdasági eredmények a bátor döntéseket igazolják. Mit gondol, beszélhetünk most már nemzetközileg elismert magyar gazdasági modellről? – Amikor a kormány belekezdett az ország megreformálásába, nem modellekben gondolkodtunk. Az eddig elvégzett munka egyetlen vezérelv köré épült. Olyan gazdaságra, külgazdaságra és általában olyan politikára van szükség, amely mindenekelőtt az ország és a világban élő valamennyi magyar ember érdekeit képviseli. Ennyi a nagy titok. Ez persze valóban eredményezett egy olyan struktúrát, amelyet ma már valóban lehet magyar modellnek nevezni. Már csak azért is, mert számos, korábban unortodoxnak nevezett magyar gazdasági és politikai döntést szerte Európában elterjedni látunk. A bankok és a multinacionális vállalatok megadóztatása korábban szentségtörésnek számított, manapság pedig elfogadott tény, bevett gyakorlat. A magyar modell tehát működik. A 2010–2014 közötti időszak Magyarország kivételes korszakának mondható, mert 2010 után az új kormány a gazdaságban egyszerre valósította meg a költségvetési konszolidációt, a gazdasági stabilizációt és ezekre alapozva megteremtette a növekedési fordulatot. A nemzetközi gazdaságban és kereskedelemben akkor tudunk nagyobb súllyal jelen lenni, ha a piaci igények kielégítésén túl a 21. században előremutató értékű produktumot hozunk létre. A kreativitás, az innováció kulcsfontosságú a gazdaságban, mára annak legfőbb mozgatórugóivá váltak. Ezek a nemzetközileg is felismert újszerű és lendületet adó értékek a magyar piac szereplőiben is egyértelműen megtalálhatóak, lehetőséget biztosítva arra, hogy a magyar vállalkozások külföldi versenytársaikkal azonos, sőt adott esetben előnyösebb pozícióból indulhassanak. Hosszú távú gazdasági sikert csak a minél nagyobb hozzáadott értékekkel termelni képes országok, nemzetek érhetnek el.

A fentiek mellett fontosnak tartom azt is, hogy piaci szerepvállalásunk erősödését végigkísérve – mintegy kiegészítve azt – magyarságunk, a magyar kultúránk és hagyományaink egy kis szelete is meg tudjon jelenni. Versenyképességünk és piaci erősségünk mellett nemzetközi viszonylatban is ismerté válhassanak hazánk magas minőségű kulturális, gasztronómiai, kézműipari termékei is, hiszen Magyarország nem csak egy fejlődő gazdaság, de hagyománya és kultúrája is egyedivé teszi a kelet-európai térségben. – Az új külpolitikai szemlélet milyen változásokat hozott, milyen új megoldandó feladatokat állított a minisztérium működésében? – Egyik ilyen új feladatunk egy olyan márkanév, külgazdasági szempontból is értelmezhető brand építése, amely mögött jelen esetben egy ország, egy nemzet áll. Ez a tevékenység, a kapcsolatépítés ezen módja teljesen új, ezért még nincs kialakult eszközrendszere. Kreatívnak és kezdeményezőeknek kell lennünk. A nemzetek közötti közösségépítés gyakorlatát speciálisan az adott országokra kell tervezni ezért minden reláció egyedi és külön eszköz és célrendszert kíván. Ezek lehetnek speciális, célterületre szabott országprezentációk tartása külföldön, a nemzetközi érdeklődők becsatornázása hazai gazdasági szereplőkhöz; külgazdasági, kulturális, tudományos és turisztikai országimázsunk fejlesztése az Európai Unióban, illetve a meglévő szoros gazdasági kapcsolatokat működtető és a jövőben erősítendő kapcsolati rendszerekben, különös tekintettel a keleti és déli nyitás politikájára. E munka során használjuk a meglévő kereteket és intézményrendszert, de olyan belső vagy külső kezdeményezéseket is felvállalunk és segítünk, amelyeket a rendszerben működő állami, illetve civil szereplők napi munkájuk során nehezen tudnak képviselni – idő, tapasztalat vagy gyakorlat hiányában. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése során a humán infrastruktúra kiemelt figyelmet kap, amelynek működtetésére kulturális és tudományos együttműködések hatékonyan használhatók. Ugyanakkor a jövőbeni közös programok felkutatása és elindítása nemcsak a gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálja, hanem – megfelelő kommunikációs támogatással – e szakterületeken a nemzetközi sajtóban való szereplésünkhöz is alapot adhat. Olyan folyamatok beindítására van szükség, amelyek segítséget nyújtanak a gazdasági partner célországokban minőségi gazdasági, tudományos, kereskedelmi együttműködés kialakítására, közös fejlesztési programok létrehozásához. Célunk Magyarország nemzetközi arculatának fejlesztése, ismertté és elismertté tétele. Továbbá a külföldön élő magyarság szellemi, gazdasági kulturális energiájának rendszerbe való integrálása és felhasználása az anyaország ismertté válásához. – Mi jellemzi az Külgazdasági és a külügyminisztérium elmúlt éveit? Milyen változások történtek a tárca életében, hogyan alkalmazkodott az új gazdasági elvárásokhoz? – Az ország külügyeivel kapcsolatban is új megközelítésre volt szükség. A korábban a magyar diplomáciára jellemző, kizárólag politikai kapcsolatokat ápoló szemléletet egy sokkal nyíltabb és szélesebb körű diplomáciai tevékenység váltotta fel. Ez az új irány, illetve gyakorlat a „public diplomacy” szemlélet által vezérelt nemzetközi kapcsolatépítés. Ennek a megközelítésnek a középpontjában az a gondolat áll, hogy a diplomáciai tevékenység nem kizárólag politikai eszközökkel és politikai célokkal folytatott protokolláris tevékenység,

Jó gyakorlatok

53

Jó gyakorlatok

54 hanem nyílt kapcsolatkeresés, kapcsolatépítés egy idegen ország komplett társadalma felé. A külkapcsolatok építése ebben az értelemben hasonlatos egy vállalat reputációjának építéséhez, ami sokkal inkább marketing-, mint politikai eszközöket és gondolkozásmódot követel, amelyben a nyitottságé a főszerep. A „public diplomacy” tevékenységet folytató ország célja ugyanis az, hogy minél szélesebb körben felhívja magára a figyelmet, érdekessé és vonzóvá tegye magát a befektetők és a potenciális turisták számára is. A magyar politikai vezetés felismerte a külkapcsolatok új irányvonalait. A külügyi tárca integrált intézményi struktúráját kifejezetten az új irányok, figyelembevételével alakították ki, azért, hogy a rendszer hatékonyan tudja segíteni a politikai munkát, a kapcsolatépítést. A hatékonyság érdekében a minisztérium struktúrája megújult. A hangsúlyosabb külgazdasági érdekérvényesítés céljából a feladatellátás fókuszába a befektetés-ösztönzés és az exporttevékenység áll. A több pilléren álló intézményi rendszerben a klasszikus diplomáciai feladatok ellátásán túlmenően nemzetközi gazdasági értékeinket és érdekeinket a külgazdasági attasék képviselik. A Magyar Nemzeti Kereskedőház a magyar vállalkozók külpiaci tevékenységét segíti. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) feladata a beruházás-ösztönzés, a Magyarországra irányuló beruházások számának, volumenének, valamint az általuk teremtett munkahelyek számának növelése, míg az EXIM Bank az exportcélú beruházásokat és befektetéseket segíti elő. Az ezeket kiegészítendő gazdasági vegyes bizottságok rendszere további hatékony külgazdasági ösztönző erőül szolgál. – Milyen változások, strukturális reformok történtek a Külügyi tárcában azért, hogy az új célokat elérjék? Milyen intézkedések történtek az új struktúrában? – Magyarország számos új missziót nyitott az elmúlt években, amelyek összhangban vannak a keleti és a déli nyitás politikájával. Ez annyit jelent, hogy eddig összesen 16 nagykövetség vagy főkonzulátus nyitásáról hozott döntést a magyar Kormány. A jövő évben összesen hét nagykövetséget, illetve főkonzulátust tervezünk nyitni, Accrában, Addisz-Abebában, Luandában, Manilában, Taskentben, Wellingtonban és Ho Shi Minh-városban. Ezek a városok, illetve országok egyben olyan desztinációk is, amelyek a magyar gazdaság fontos célállomásai, és amelyek révén a hazai gazdaság hatóterének kibővülése várható. Hazánk érdekeit jelenleg összesen 240 tiszteletbeli konzul képviseli szerte a világban, és a további 25 kinevezés van jelenleg folyamatban. Ők mindannyian az országért, a magyar emberekért teszik a dolgukat, mindezt úgy, hogy távol vannak az otthonuktól. Munkájukat ezért nem csak létfontosságúnak, hanem igen tiszteletre méltónak is tartom. Az új intézményi struktúrának köszönhetően a 136 állomáshelyen 126 külgazdasági attasé dolgozik. Az előbbi felsorolás adataiból is kiolvasható, hogy misszióink szerte a világban jelen vannak, és mindannyian egyetlen célért, Magyarország sikeréért dolgoznak. – Milyen háttérintézmények segítik a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkáját, milyen szerepük van az ország gazdasági érdekeinek képviseletében? Mitől válik vonzóvá ez ország a befektetők előtt? – Egy nemrég közzétett adatsorból kiderült, hogy a magyarok átlagon felül sokat dolgoznak. Ugyanakkor nem mindenkinek jut megfelelő életszínvonalat biztosító munka. Magyarország mindent megtesz azért, hogy munkahelyeket teremtsen, hogy mindenki, aki akar és tud dolgozni, találjon magának képességeihez és szorgalmához méltó munkalehetőséget.

A fenti cél eléréséhez kidolgozott válaszok egyike a szociális, gazdasági vagy egyéb okokból munkavállalási nehézségekkel küzdők reintegrációját célul kitűző közmunkaprogram. A tartósan munkanélkülieknek munkát és egyben lehetőséget kapnak ezzel a munkaerőpiacon történő újbóli megjelenésükhöz. Többek között ennek a programnak az eredményeként az uniós országok közül kimagasló mértékben tudtuk növelni a foglalkoztatottságot. Mára az uniós országok között nálunk az egyik legalacsonyabb a munkanélküliek száma. 2015. augusztus–októberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 266 ezer fő volt, 115 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 2010-es év ugyanezen időszakához képest 442 ezerrel dolgoznak többen az országban. A cél az, hogy becsületes munkával el lehessen érni egy tisztességes életszínvonalat, hogy a családok nyugodt szívvel tekintsenek a jövőbe, és vállaljanak gyerekeket. Ezen cél eléréséhez olyan cégekre és vállalkozásokra van szükség, amelyek hosszú távon terveznek Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az országnak meg kell teremtenie az a befektetői környezetet, amely vonzóvá teszi az országot. Ennek az elvnek a mentén került átalakításra a szakképzési rendszer, és találta meg az összhangot a képzés a valós piaci igényekkel. Ugyanezen a célból fejlődik folyamatosan az ország infrastruktúrája, hogy könnyen elérhetőek legyenek a városok, illetve a termelő és szolgáltató kapacitások. Két regionális repülőtér az ipari igényeket is ki tudja már szolgálni, és elindítottuk a vidéki városok fejlődését elősegítő Modern Városok Programot is, amelynek célja, hogy 23, a térségében meghatározó regionális város elérhetőségét és gazdasági kapacitását erősítsük. Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye abban rejlik, hogy a munkaerő jól képzett, ugyanakkor megfizethető. A tudás, legyen az bármilyen irányultságú is, mindig is vonzó volt és a jövőben is az marad. Ezért is fontos egy olyan ösztönző hazai környezet, amelyben a felsőoktatási intézmények piacképes, növekedést generáló innovációs és K+F programokat hajthatnak végre a gazdaság fejlesztése és a jó hírű, képzett munkaerő érdekében. Ahogy korábban is említettem: a szakmai hatékonyság egyik kulcsa a magyar kormány által létrehozott egyedülálló szervezeti struktúra, amelynek többek között az a feladata, hogy eligazítsa az országba érkező befektetőket. Ennek egyik pillére a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). Az ügynökség minden információt és segítséget megad, hogy -a befektetői igényeket és kérdéseket kiszolgálva – új gazdasági partnereinkkel együttműködésben mind az országunk, mind a potenciális befektető együtt növekedhessen. Ezzel a stabil intézményi segítséggel létrejön egy mindkét fél számára előnyős, a hosszú távú partnerséget megalapozó környezet. 2014-ben Magyarországon a HIPA támogatásával 60 befektetési projekt valósult meg. Ennek a 60 befektetésnek köszönhetően 10.745 új munkahely jön létre és mintegy 1,6 milliárd euró működő tőke érkezik az országba. A 60 pozitív döntésből 32 bővítés és 28 új beruházás valósul meg. Az 1,6 milliárd eurós befektetési volumen a 2014-es GDP 1,6%-át, valamint a 2014-es nemzetgazdasági beruházások 11,3%-át érte el. Véleményem szerint ezek komoly eredmények, amelyekre büszkék lehetünk. A HIPA 2015-ben 66 pozitív projektet könyvelhetett el. Amennyiben a befektetéseket a ma ismert paraméterek szerint tudjuk megvalósítani, úgy a beruházási döntések 1,4 milliárd euró értéket képviselnek és 12 980 munkahelyet hoznak létre a jövőben. Ezek a számok önmagukért beszélnek: ezek komoly eredmények, amelyekre büszkék lehetünk.

Jó gyakorlatok

55

Jó gyakorlatok

56 Az intézményi struktúra másik fontos eleme az Eximbank: szerepe a magyar külgazdasági érdekek képviseletében kiemelten fontos. Célja, hogy a magyar exportőrök számára hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciókat szolgáltasson. Az Eximbank kihelyezett hitelállománya 2015 végén várhatóan 712 milliárd forint lesz, ez 40%-os növekedést jelent 2014-hez képest. A bank külkereskedelemi ügyletekhez, valamint exportőrök hitelfelvételéhez fedezetként biztosított bankgaranciáinak állománya 2015 végén 22,9 milliárd forint lesz. Az Eximbank hitelintézetek részére nyújtott, exportcélú és versenyképesség-javító célú hitelek refinanszírozására folyósított állománya 2015 végén várhatóan eléri az 527 milliárd forintot. A folyósított hitelek összessége az idei évben várhatóan 398 milliárd forint lesz, döntő hányada exportcélú finanszírozás. Az Eximbank jelenleg kiszolgált ügyfélállománya 741 vállalkozás; ebből mikro- és kkv-méretű 600 vállalkozás, 141 pedig nagyvállalat. A magyar külgazdaság harmadik pillére a kereskedőházak rendszere. A termékek és szolgáltatások exportját a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) segíti: jelenleg 36 Nemzeti Kereskedőház-iroda működik szerte a világban. Az MNKH helyi képviseletein keresztül jelenleg 4 kontinens összesen közel 40 országának piaca érhető el. A kereskedőház célja, hogy elősegítse a magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését A Zrt. 2015-ben több mint 50 kiállításon vett részt, amelyen majdnem 400 magyar kkv volt jelen kiállítóként. A jövő évi tervek szerint várhatóan több mint 70 rendezvényen vesznek majd részt A MNKH a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. keretében belül 13 irodát üzemeltet, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Lengyelországban, Horvátországban és Szlovéniában. – A munka nagysága valóban a számok tükrében válik igazán érzékelhetővé. Milyen sikerek, milyen visszajelzések erősítik meg ezt? – Igaza van, valóban a siker a legjobb ösztönző erő. A sikerek mutatják meg nekünk a helyes irányt, illetve azt, hogy jó úton haladunk. A rangos Site Selection magazin Global Best to Invest 2015 rangsora szerint Magyarország mind az abszolút rangsorban, mind az egy főre jutó működő tőke alapján összeállított listán az első helyen végzett a kelet-európai régióra vonatkozó rangsorban. Az MNKH Zrt. 2015 októbere és novembere folyamán 1 milliárd forintot meghaladó forgalmat generált magyar termékek kivitele révén, de nemcsak termékeket, hanem a know-how-exportot is segíti működése során. Egy nemrég kötött megállapodás értelmében magyar cégek smart city-technológiák tervezőjeként és szállítóiként részt vehetnek külföldi városfejlesztési projektekben. A közös munka során városi közlekedést támogató magyar smart city-alkalmazásokat, termékeket is bevonják az exportképes know-how rendszerébe. Az eddig megkötött 65 stratégiai megállapodás is azt jelzi számunkra, hogy a magyar külgazdaság jó úton jár az ország gazdaságának erősítésében. Ezek a stratégiai partnerek több mint 200 000 embernek adnak munkát, és jelenleg közel 14 500 fővel foglalkoztatnak több munkavállalót, mint a stratégiai megállapodások megkötése időpontjában – sőt, még további 8 és fél ezer új munkahely létrehozását tűzték ki célul. A partnerek között 52 termelő, 12 szolgáltató és 1

57

Jó gyakorlatok

kereskedelmi cég található. Kiemelendő, hogy közöttük magyar vállalatok is szerepelnek. Stratégiai partnereink eddig Magyarországon több mint 10 milliárd forintot fektettek be, a megállapodások megkötése óta több mint 1.5 milliárd forintnyi új beruházást hajtottak végre. A külkereskedelmi mérleg tekintetében is folyamatosan jobban teljesít az ország. Az idei év első féléves adatait nézve bővülést láthatunk. A mérleg többlete 4.206 milliárd euró, ez +981 millió eurót jelent, ami +30,4%-os bővülést takar. A kivitelünk 45,1 milliárd euró 7,9%, importunk 40,9 milliárd euró, ami 6,1%-os többletet mutat. – Milyen feladatok várnak önökre a jövőben, egyáltalán hogyan képzeli el az ország jövőjét? – A legfontosabb feladatunk a versenyképesség növelésére Magyarország mozgásterének bővítése. Emellett fontos a transzatlanti kapcsolatok ápolása is, de nemcsak az észak-atlanti, hanem a latin-amerikai régióval is. Mivel az ország egy nagyobb egység része, az Európai Unió tagja, ezért nekünk nem csak a saját gazdasági érdekeinket kell képviselni, hanem az Unió érdekeit is. A mi elképzeléseink szerint egy olyan Európára van szükség, amely tiszteletben tartja és értéknek tekinti a nemzetállamokat, azok jellegzetességeit, azok értékeit, képességét és erősségeit, mert ezek által nyerheti meg Európa a 21. századot. Ezzel párhuzamosan tudomásul kell venni, hogy a válságot követően nem élhetünk tovább ugyanúgy, mint korábban, új, fenntartható európai gazdasági modellt kell kialakítanunk. Fontosnak tartom azoknak a kulturális gyökereknek az ápolását, amelyek a világon élő valamennyi magyart összekötik, egy nemzetté kovácsolják. Fontos, hogy a magyarok visszanyerjék önbizalmukat, a hitüket. A hitet a jövőben, a hitet abban, hogy képesek vagyunk sikereket elérni, hogy mi is érhetünk el világraszóló eredményeket. Ezért a jövőben kifejezetten fontos a magyar startup vállalkozások eddiginél nagyobb támogatása, a kutatás-fejlesztés ösztönzése. Véleményem szerint az igazi rendszerváltás Magyarországon 2010-ben következett be. Azóta az ország rendkívüli változáson esett át. A magyarok bebizonyították, hogy képesek a sorsukat a saját kezükbe venni, és irányítani az életüket. Az eddig megtett utat és a magyar emberek hihetetlen szorgalmát és tehetségét látva az ország jövőjét nem tudom máshogy elképzelni, csak sikeresnek. A magyar gazdaság napról napra erősödik, és mára képes megállni a saját lábán. Külkapcsolataink szintén erősödnek, új partnereket vagyunk képesek bekapcsolni a magyar gazdasági vérkeringésbe, az ország vonzó célpont a befektetők előtt. A kormány munkáját soha nem látott társadalmi egység támogatja. Egyszóval sikerre vagyunk ítélve!

58 Pongrácz Attila

A duális szakképzés magyarországi példái győri autóipari vállalatoknál BEVEZETÉS Napjaink magyarországi szakemberképzésének egyik leggyakrabban emlegetett szakkifejezése a duális képzés. Már nemcsak közép-, hanem felsőfokon is egyre több diák tanul ebben a képzési modellben hazánkban, ami úgy tűnik, nem csak egy újabb múló oktatáspolitikai (divat)irányzat, hanem komoly hazai és európai előzményekre visszanyúló, korunk munkaerőpiaci igényeire választ adni képes képzési rendszer. Az ország szinte minden pontján elérhető már ez a képzési modell, amelynek az előnyei (ingyenes, gyakorlatorientált, egy konkrét munkahelyekhez kapcsolódó, az elhelyezkedési esélyeket nagyban növelő, a diákok számára versenyképes tudást biztosító) nyilvánvalóak. Ma Magyarországon mintegy 100 ezer diák vesz részt a szakmunkásképzésben, akik közül 50 ezren a hazai előzményekkel is rendelkező, de manapság német mintájúként emlegetett duális szakképzésben tanulnak. Az ezen képzési rendszer fejlesztésére irányuló törekvéseket a munkaerőpiac is visszaigazolja, hiszen jelentősen megnövelheti a szakmunkások elhelyezkedési esélyét, ha tanulmányaik alatt egy konkrét (termelő) vállalatnál naprakész és versenyképes gyakorlati szaktudást szereznek. Győrben több olyan, hazai és nemzetközi szinten is meghatározó autóipari vállalat tevékenykedik, amely élen jár a duális képzés megvalósításában, támogatásában. Cikkünkben vázlatosan összefoglaljuk a magyarországi duális szakképzés történeti hátterét, bemutatjuk a diák – szülő – munkaadó együttműködés legfontosabb pontjait, valamint néhány győri vállalati példáját is ismertetjük.

Jó gyakorlatok

A HAZAI SZAKOKTATÁS ELŐZMÉNYEI Az elmúlt években a hazai szakképzési rendszer átalakításának-fejlesztésének fókuszában a duális rendszerű képzés megteremtése és kiszélesítése állt. Visszatekintve a magyar és az európai szakoktatás történetére, jól látható, hogy a szervezett keretekben folyó szak(ma)oktatás tulajdonképpen mindig is gyakorlatorientált volt. A szervezett szakképzés Magyarországon is a céhek megjelenéséhez köthető, amelyek működése, munkavégzése és a szakemberek (a leendő iparos legények, majd mesterek) kinevelése szigorú szabályok alapján történt: szabályozva volt például a tanoncok képzési ideje – jellemzően 2-5 év –, az elkészítendő munka elvárt mennyisége és mi-

59 nősége, a „szabadulás” és a mesterré avatási szertartás menete. Az elemi szintű népoktatás igényének megszületése (a XVIII. század második felében) és az egyes szakmák növekvő tudásanyaga, differenciálódása szükségessé tette, hogy a gyakorlati szakmai tudáson túl elméleti ismereteket is oktassanak. Az ipari forradalom, azaz a gazdaság fejlődése magával húzta az oktatási rendszert, azon belül a szakképzést is. A reformkor a politikai változások mellett az ipari és műszaki oktatás vonatkozásában is komoly előrelépést jelentett. A kiegyezést követő, 1872-es ipartörvény volt az első érdemi eredményeket hozó lépés az államilag szervezett, iskolarendszerű szakképzés terén, amelyben már láthatóak voltak a duális rendszer alapjai is. 1892-ben megalakult az Országos Iparoktatási Tanács, amely 1900-tól Országos Ipari és Kereskedelmi Tanács néven működött, és felügyelte a kereskedelmi szakoktatást is. Tevékenységébe tartozott az iparoktatási programok kidolgozása, az iparostanonc-iskolai, ipari tanfolyami és a tankönyvbírálati szabályzatok megalkotása, valamint a különböző szakiskolák és kézműves iskolák tanterveinek és szervezeti szabályainak létrehozása. Külön gondot fordítottak a nőnevelésre is, hiszen egyre nagyobb arányban jelentek meg lányok is az ipari és kereskedelmi képzési területen. Ebből a szempontból külön is érdekes az a párhuzam, amely napjainkban is megfigyelhető, miszerint egyre több, korábban „férfias” szakmában jelennek meg lányok is a diákok és a későbbi munkavállalók között.

A két világháború közti hazai szakképzés irányelveit a klebelsbergi oktatáspolitika keresztény-nemzeti gondolata alapján fogalmazták meg. A szakmaoktatás alapvetően két fő területre, az iparra és a mezőgazdaságra fókuszált. Az ipari szakmunkásképzést évtizedekig az 1884-es XVII. törvény szabályozta, amely az 1922-ben kiadott XII. törvény módosításaival már mutatja a duális jelleget, illetve a vállalati szféra bekapcsol(ód)ását a szakképzésbe. Említést érdemel még, hogy külön figyelemmel kísérték a női tanoncok oktatását is. Az ő oktatásukat alapvetően az iskolai keretek között, úgynevezett nőipari iskolákban zajló tanoncképzés jelentette, jellemzően különféle kézi/házimunkákkal kapcsolatos területeken (például fehérneművarró, felsőruhavarró, hímző). A középfokú szakképzési rendszerbe beletartoztak az olyan, különlegesnek számító szakterületek oktatására szolgáló intézmények is, mint a bányászati és bőripari szakiskolák, a kocsigyártó ipariskola, az iparművészeti iskola, valamint az úgynevezett ipari továbbképző tanfolyamok. Ez utóbbiak egyben már felnőttképzési színteret jelentettek, hiszen a fő céljuk az iparosok és munkások gyakorlati és elméleti továbbképzése volt.

Szakmunkásképzésünk a XX. sz. második felében A II. világháborút követően, a társadalmi szerkezet átrendeződésével párhuzamosan változott a hazai iskolarendszer és azon belül a szakképzés szerkezete is. Az oktatási rendszer és azon belül a szakképzés látványos átalakítását (például a nyolc osztályos általános iskola bevezetését) a nagyüzemek és vállalatok állami kézbe kerülése, valamint a nagymértékű iparosítás miatt meg-

Jó gyakorlatok

Szakoktatás a két világháború között

60 növekedett szakemberigény is szükségessé tette. Ahogy az iparosításban, úgy sajnos a kapcsolódó iskolafejlesztésben is jellemzőek voltak a nem kellően átgondolt, a „haladás” érdekében végrehajtott változtatások. A politikai-hatalmi érdekek miatt sokszor nem voltak egyértelmű fenntartói viszonyok (például hogy egy adott szakmát oktató iskolák az oktatási tárcához vagy az adott szakminisztériumhoz tartozzanak). Mindezek ellenére 1949-1959 között megközelítően 270.000 tanuló szerzett szakmunkás vizsgát, és a gomba módra szaporodó állami iparvállalatoknál el is tudtak helyezkedni. Az 1960-as évekre kialakult az alapfokú oktatást követő, 3-4 iskolaév alatt elvégezhető oktatási kínálat: a középfokú oktatás gimnáziumokban, szakközépiskolákban és technikumokban zajlott, és jelen volt az úgynevezett szakmunkástanuló-képzés is. A szakképzés palettáján újabb színfoltot jelentettek a szakiskolák, amelyekről az 1985. évi oktatási (I.) törvény szólt. 3 szakterületen szerveztek ilyen képzést: egészségügyin (3 évfolyamos), gép- és gyorsírón (2 évfolyamos), valamint - a fogyatékkal élőknek - speciális szakiskolain (2 évfolyam). Ezek a bizonyítványok szakmunkás-, illetőleg betanított munkás munkakör betöltésére adtak képesítést. Egyfajta duális képzési rendszer működött tehát abban az időben is, ugyanakkor a monolit államberendezkedés és a valós versenyt erősen korlátozó gazdasági rendszer miatt a szakemberképzés struktúrája és társadalmi megbecsültsége is természetszerűleg elmaradt Európa gazdaságilag fejlettebb részétől. Az iskolarendszer átfogó fejlesztéséért a Művelődési Minisztérium, a szakképzés tartalmának korszerűsítéséért pedig a szakminisztériumok voltak felelősek. Kialakult egy viszonylag hatékony gyakorlati képzés is, amely a tanulmányok elején, az alapképzés során iskolai vagy vállalati tanműhelyekben folyt, a tanulmányok későbbi szakaszában pedig „élesben”, egy adott vállalat üzemi termelésébe, mindennapi munkavégzésébe bekapcsolódva zajlott. Jól látható tehát, hogy a nyolcvanas évek közepétől is történtek olyan változások, amelyek közelítettek a valódi duális képzéshez, de alapjaiban csak a hamarosan bekövetkező rendszerváltás érintette a szakképzést.

Jó gyakorlatok

A rendszerváltozás és a hazai szakemberképzés A rendszerváltás előbb vagy utóbb, de alapjaiban érintette az ország gazdasági és társadalmi életének minden területét, így a szakképzést is. Már az 1980-as évek végétől történtek kísérletek a szakképzés megreformálása és az érezhető új igények kielégítésére. A legfontosabbak ezek közül a világbanki projekt, az adaptív szakképzés, az integrált szakképzés, valamint az IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége) osztályok voltak. A Világbank oktatási tanácsadói a magyar szakképzési rendszerben az alábbi változtatásokat tartották szükségesnek: szakmacsoportokban történő képzés, a képzés nyújtson szakmát, és biztosítsa a rugalmasságot, a közismereti tárgyak hangsúlyosabb oktatása, az idegen nyelvi, valamint a kommunikációs képességek fejlesztése. Az 19911996 között 36 millió USD és nagyságrendileg hasonló hazai kormánytámogatással megvalósuló fejlesztési program keretében a konkrét szakmai képzés 1993-tól, 61 iskolában 13 szakmacsoportban indult meg (1. Gépészet, 2. Elektrotechnika–elektronika, 3. Informatika (számítástechnika)–hírközlés, 4. Vegyipar, 5. Építészet, 6. Közlekedés, 7. Mezőgazdaság, 8. Élelmiszeripar, 9.

61 Környezetvédelem–vízgazdálkodás, 10. Kereskedelem–marketing, 11. Vendéglátás–idegenforgalom, 12. Közgazdaság, 13. Egészségügy-szociális szolgáltatás). Az elmúlt negyedszázad hazai, szakképzéssel összefüggő főbb állomásait és fordulópontjait Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatója így foglalta össze: • 1990–1992: a nagyüzemi képzőhelyek megszűnése, válságmenedzselés; • 1993–1996: a szakképzési és kamarai törvények megszületése, szakképzési konszolidáció; • 1997–1998: a szakképzés új fejlődési pályára állítása, a szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedése, az uniós csatlakozásra történő felkészülés; • 1998–2002: a NAT és a kerettantervi rendszer, valamint a szakiskolai képzés bevezetése; • 2003–2009: válságjelenségek a magyar szakképzésben, helyben topogás, szakképzési barkácsolás; • 2010–2013: a fordulat időszaka, a duális szakképzés bevezetése; • 2014-től a duális szakképzés teljes körű kiterjesztése. Az 1993-ban megindult jogszabály-alkotási folyamat, és főleg annak a legutóbbi években bekövetkezett érdemi változásai megteremtették a korszerű duális képzés alapjait, és a vállalatokon kívül az újjáéledő gazdasági kamarákat is a szakképzési rendszer részévé tették. A változások egyrészt építettek a duális képzés korábbi hazai hagyományaira, másrészt figyelembe vették a Magyarország esetében meghatározó német gazdasági kapcsolatokat is. A rendszer fontos elemeként kialakult az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) is, amely tartalmazza az állam által elismert szakképesítéseket. Szigorúbban szabályozták a gyakorlati oktatók számára előírt szakirányú szakképesítéseket és a meglévő szakmai gyakorlati időt, részletezték a tanulószerződés, valamint a finanszírozás kérdésköreit is.

Győr, mint a hazai gazdaság egyik meghatározó központja, földrajzi helyzetéből és (gazdaság) történeti múltjából adódóan is minden korszakban élen járt az innovációban. A szakképzés vonatkozásában kiemelkedő vállalatok (köztük az 1896-ban alapított Rába Gyár) jelentették a gyakorlatorientált és minőségi szakemberképzés előzményeit. Többek között ezen értékekre alapozva jelentek meg a rendszerváltást követően azok a külföldi nagyvállalatok, amelyek az itteni, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően képzett munkaerőre számítottak. A város és a régió kamarai kultúrája is kiemelkedő, amely többek között az országosan is modellértékű Győr-Moson-Sopron Megyei Pályaorientációs Konzorcium pályaválasztást segítő tevékenységével támogatja a tagvállalatokat. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013-2020 közötti időszakra megfogalmazott megyei szakképzés-fejlesztési koncepciója is biztos hátteret jelent a duális szakképzési gyakorlat és a Győri Autóipari Életpályamodell számára.

Jó gyakorlatok

A DUÁLIS SZAKKÉPZÉS A GYAKORLATBAN

62

Jó gyakorlatok

1. ábra: A Győri Autóipari Életpályamodell Forrás: h p://gyor-moson-sopron.munka.hu/resource.aspx?resourceID=gyor_autoiapri_pdf.

A tanulószerződés a diák, a szülő és a munkaadó szempontjából A duális képzési struktúrában, azon belül is a tanulószerződés rendszerében a szakképzés leginkább érintett szereplői, a diákok, a szülők, valamint a vállalatok is megtalálhatják a számukra előnyös szempontokat. A diák és a szülő oldaláról nézve azért érdemes tanulószerződést kötni, mert számos kézzelfogható (anyagi) előnnyel is jár. A tanulóknak kötelezően nyújtandó juttatás az elméleti és gyakorlati óraszám arányától függően 10-20 ezer forint mértékű. Amennyiben az

63 adott diák a hiányszakmák listájában lévő szakképesítésben tanul, úgy a tanulmányi átlageredményétől függően havonta 10-30 ezer forint tanulmányi ösztöndíjban is részesülhet. Mindemellett egészséges és biztonságos munkakörülmények garantálását írják elő a törvények a gazdálkodó szervezet számára. Bizonyos cafeteria elemek szintén benne vannak a rendszerben, mivel a tanuló a munkaruhán kívül étkezési hozzájárulásban is részesül. Az is lényeges szempont, hogy a már diákként megkezdett munkahelyi szocializáció következtében növekszik a fiatalok elhelyezkedési esélye. A munkaadók szempontjából is előnyös a tanulók fogadása, hiszen olyan fiatalokkal biztosíthatják a szakember-utánpótlásukat, akiket 1-2 évig a saját vállalkozásuknál láttak dolgozni, és mind szakmai, mind pedig emberi oldalról lehetőség nyílt megismerésükre. További gazdasági előnyt jelenthet a vállalkozásoknak a vonatkozó törvényi és jogszabályi rendelkezések értelmében az, hogy a visszaigénylések miatt szinte „ingyenes” a tanuló képzése. Írásunkban a továbbiakban két olyan vállalat és egy klaszter duális szakképzés területén és érdekében kifejtett tevékenységét ismertetjük, amelyek modellként szolgálhatnak országos, vagy akár nemzetközi szinten is a közép- és felsőfokú szakemberképzés számára.

A világ legnagyobb motorgyáraként nyilvántartott német vállalat 1993-ban telepedett le Győrbe. Kezdettől fogva elkötelezett volt a város és a régió fejlődésében, így bekapcsolódott a szakemberképzésbe is. A 2001 óta működő duális szakképzése keretében eddig több mint 1500 szakmunkástanuló sajátította el szakmáját, akik átfogó és versenyképes szaktudással léphettek be a magyar munkaerőpiacra. Az elmúlt évek statisztikái alapján a náluk végzett tanulók túlnyomó többsége a vállalatnál kezdi meg szakmai pályafutását, ahol hosszú távú, biztos munkahelyre, vonzó szakmai fejlődési lehetőségekre és akár nemzetközi karrierre is számíthatnak. A vállalat szakmunkástanulói kiváló teljesítményt nyújtottak az olyan megmérettetéseken is, mint a Szakma Sztár fesztivál, valamint a Szakma Kiváló Tanulója Verseny. A duális szakképzés keretében 2014-ben a vállalatnál 250 szakmunkástanuló képzése zajlott 13 különböző elektronikai és fémipari szakmában. A gyakorlatorientált szakmunkásképzésben történő szerepvállalás része a vállalat hosszú távú személyügyi stratégiájának. Ennek érdekében együttműködik több győri középiskolával is. A szakmunkástanulók az adott iskolában sajátítják el az elméleti ismereteket, míg a szakmai gyakorlati képzésre a megfelelő előtanulmányokat követően a vállalat saját, 2011-ben átadott, világszínvonalon felszerelt Projekt- és Oktatóközpontjában, valamint a termelésben kerül sor. A kiemelkedő képzési színvonalat igazolja az is, hogy 2014-ben az Audi Hungaria nyerte el a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szakképzési díját. A díj alapítóinak a célja az volt, hogy olyan projekteket és kezdeményezéseket ismerjenek el, amelyek jelentős mértékben és példaértékű módon segítik elő a gyakorlatorientált szakképzést Magyarországon. A Magyar Kormány arra törekszik, hogy középtávon a jelenlegi 8 ezerről 20 ezerre emelkedjen a szakképzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek száma, és 50 ezer helyett 70 ezer diákot oktathassanak a gyakorlati képzési helyeken.

Jó gyakorlatok

Az Audi Hungária Motor Kft. duális szakképzési gyakorlata

64

Duális képzés a Nemak Kft-nél A NEMAK cégcsoport a világ legnagyobb független, azaz nem autógyártó vállalathoz tartozó hengerfej- és motorblokkgyártó kapacitásával rendelkezik. A több kontinensen lévő 34 üzeme 48 járműgyárral áll üzleti kapcsolatban, közéjük tartozik az Audi, a BMW, az Opel és a Renault is. A győri gyár évente 2,5 millió hengerfejet gyárt, és csaknem 900 embert foglalkoztat. 2009 óta saját szakemberképzést indítottak, amelyben eddig több mint 100 fő vett részt. 2014-ben 27 diák alapozta meg a gyárban a gyakorlati ismereteit. 2015. január 27-én stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Kormánnyal, többek között a középfokú fémipari szakképzés támogatásáról. A vállalat a gyakorlati képzés során a diákokat egy újonnan létrehozott, három egységből álló oktatóbázisban képzi, ahol tanterem, tréning szoba és öltöző is rendelkezésre áll. A Nemak a járműipari fémalkatrész-gyártó szak mellett további hat szakma tanulóit fogadja (melegüzemi szakos, szerszámkészítő, gépi forgácsoló, gépgyártás-technológiai technikus, mechatronikai automatika-technikus, erősáramú elektrotechnikus).

Jó gyakorlatok

A Professio Fémipari Klaszter tevékenysége A Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter fémipari megmunkálással foglalkozó vállalakozások szövetsége, amelyet 2008. április 14-én alapítottak. Jelenleg 18 tagja van a szerveződésnek, és összesen mintegy 1600 fő az alkalmazottaik létszáma. A klaszter 2 győri és 1 mosonmagyaróvári iskolával együttműködve, a jelen kor technológiai követelményeinek figyelembevételével közösen fejleszti az elméleti és gyakorlati oktatási anyagot, valamint a szakoktatók és szaktanárok ismereteit. A tanulók gyakorlati képzésére a tagvállalatok korszerű, nemzetközi viszonylatban is versenyképes telephelyein tanulószerződés keretén belül nyújtanak lehetőséget. A klaszter a következő négy fő irányt fogalmazta meg és egyben tűzte ki magának feladatként: 1. A fémipari szakmák vonzóvá tétele, pályaorientáció (a pályaválasztás előtt álló tanulóknak szóló rövidfilmmel és szórólappal vonzóvá tenni a fiatalok számára a fémipari szakmákat; a gyakorlati képzésen részt vevő diákok szülei számára úgynevezett szakmai szülői értekezlet tartása); 2. Szakmai oktatók, szaktanárok továbbképzése (rendszeres céglátogatásokon keresztül lehetőséget biztosítanak a tanároknak, hogy megismerhessék az egyes tagvállalatokat, az ott alkalmazott korszerű technológiákat); 3. Elméleti oktatási anyag fejlesztése (a szakképző intézmények oktatási anyagait igyekeznek a régió munkaerő piaci elvárásaihoz igazítani és a tagvállalatok igényeinek megfelelő ismeretanyaggal kiegészíteni); 4. Gyakorlati képzés fejlesztése (hangsúlyt helyeznek arra, hogy a gyakorlati képzés tartalma a jelenlegi technológia szintet képviselje, ezért a tagvállalatok elkötelezettek a gyakorlati képzőhelyeik fejlesztése mellett, valamint a tanulószerződéssel náluk lévő minden diák számára láthatóvá és megismerhetővé teszik az üzemeikben fellelhető egyedi speciális technológiákat).

65

„Iparágunk jövője, és mindennemű fejlődés a műszaki területen a jól képzett szakemberek és technikusok meglététől függ” (Robert Bosch, 1861-1942)

Juhász Andrea, Sándor Csaba

A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. részvétele a duális szakképzésben 1913. április 1-én Robert Bosch 40 tanulóval megalapította vállalata első tanműhelyét Stuttgartban. Azóta több mint 100 000 fiatal szakember pályafutása indult a vállalat valamelyik tréningprogramjával. Napjainkban évente 6 500 diák tanul világszerte duális képzésben a Boschnál, olyan országokban is, mint Vietnam, Thaiföld és Magyarország.

A vállalat jelenleg 30 féle szakképzési programot kínál Németországban. A mechatronikai technikusok iránt ott is, mint Magyarországon, különösen nagy igény mutatkozik, hiszen az ipari növekedés a szakemberektől megkívánja, hogy az elektronikai és gépészeti kompetenciákban egyaránt jártasak legyenek. „Úgy tekintünk a duális képzésre, mint társadalmi felelősségvállalásunk részére, mely által sok fiatalt segítünk hozzá karrierje elindításához” mondja Christoph Kübel, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának ipari kapcsolatokért felelős tagja. „Az évek során nagyfokú szakértelemre tettünk szert a szakképzés terén. Ezt a szakértelmet szeretnénk hasznosítani külföldön is a szakemberek magas minőségű képzése során”.

Jó gyakorlatok

AZ IPARI KÉPZÉS HAGYOMÁNYAI A BOSCHNÁL

66

A Bosch vállalatcsoportról A Bosch csoport különböző technológiák és szolgáltatások vezető nemzetközi szállítója. 2015. december 31-i adatai szerint világszerte megközelítőleg 375 000 munkatársat foglalkoztat. Az előzetes adatok alapján több mint 70 milliárd euró árbevételt ért el 2015-ben. A cégcsoport négy üzleti területen végzi tevékenységét, ezek a mobilitási megoldások, az ipari technika, a fogyasztási cikkek, valamint az energia- és épülettechnika. A Bosch csoport magában foglalja a Robert Bosch GmbH-t, annak mintegy 60 országban működő csaknem 440 leányvállalatával és regionális vállalataival együtt. Ha értékesítési és szolgáltatási partnereit is beleszámítjuk, a Bosch körülbelül 150 országban van jelen. Ez az egész világra kiterjedő fejlesztési, gyártási és értékesítési hálózat a további növekedés alapfeltétele. A Bosch 2015-ben világszerte mintegy 5400 szabadalmi kérelmet nyújtott be.

A Bosch 1899 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára jelentős vállalatcsoport, Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója lett. A 2014-es üzleti évben a hazánkban 9 leányvállalattal rendelkező Bosch-csoport teljes forgalma 825 milliárd forint, magyarországi forgalma – amelybe nem tartoznak bele a saját vállalatai között folytatott kereskedelmi tevékenységek – 183 milliárd forint volt. A magyarországi Bosch csoport 2015. április 1-jén 10.500 munkatársat foglalkoztatott. Az egyes gyártó, kereskedelmi és fejlesztési egységekhez tartozó kereskedői és szervizhálózat a teljes országot lefedi. A Bosch csoport stratégiai célja innovatív megoldások létrehozása a hálózatba kapcsolt világ számára. A Bosch csoport termékei és szolgáltatásai hasznos megoldásokkal javítják az élet minőségét. Az „Életre tervezve” szlogen ezt a világszerte elérhető technológiát jelenti.

Jó gyakorlatok

DUÁLIS KÉPZÉS A BOSCHNÁL NAPJAINKBAN A német mintát követő duális szakképzés, amely kombinálja az elméleti és a vállalatnál megvalósuló gyakorlati képzést, napjainkra már az egész világon elterjedt. A szakismeretek kellő elsajátítása mellett a Boschnál a képzés során már a kezdetektől olyan készségek fejlesztése is előtérbe kerül, mint a csapatszellem, a problémamegoldás és egyéb társas kompetenciák. A gyakorlati képzés során a diákoknak alkalma nyílik ezeket a készségeiket fejleszteni, például amikor munkadarabokat készítenek a termelési osztályok egy-egy projektjéhez kapcsolódva. A külföldi tanulmányi utak során interkulturális szemléletmódjuk is fejlődik. Az észak-magyarországi régió egyik legnagyobb autóipari vállalataként és a térség legnagyobb foglalkoztatójaként működő Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. nagyon fontosnak tartja a duális szakképzésben való részvételt. A vállalat 2003-tól van jelen Miskolcon, indítómotorok, generátorok, befúvó motorok, ablaktörlő rendszerek és elektromos hajtások gyártását végzi, melyeket jelentős autóipari partne-

reinek szállít. A folyamatos fejlődés eredményeképpen mára több ezer munkavállaló dolgozik azon, hogy a Miskolcon előállított termékek a legjobb minőségben és a leghatékonyabb módon jussanak el a felhasználókhoz. Az „Életre tervezve” szlogen értelmében az új termékek kifejlesztésénél és az új üzleti területek felé való nyitásnál okvetlenül szükséges, hogy a Bosch kellően képzett szakemberekkel dolgozzon, akik a bennük rejlő lehetőségek teljes kiaknázására törekednek. Kiemelten fontos a célzott szaktudással rendelkező mérnökök, technikusok és szakmunkás szakemberek utánpótlása. Ennek érdekében a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. duális képzés kialakítására vonatkozó együttműködési megállapodást kötött az Andrássy Gyula Szakközépiskolával, ahol a duális szakképzésben résztvevő diákjaik elméleti képzése történik. A Miskolci Szakképzési Centrum Andrássy Gyula Szakközépiskolája alapításától, 1912-től meghatározó szerepet tölt be a régió középfokú szakképzésében. A szakközépiskola folyamatosan nagy hangsúlyt fektet a megújulásra, az innovációra, a vállalatokkal való jó kapcsolat ápolására, hogy az itt tanulók versenyképes tudást szerezhessenek, és a felsőfokú tanulmányokra, valamint a munka világára jól felkészülhessenek. 2011 szeptemberében – nem titkoltan a német mintát követve – a vállalat létrehozta saját duális szakképzési központját (Technisch-Gewerbliche Ausbildung, TGA). Az oktatóközpont tárgyi feltételeinek megteremtéséhez Magyarország Kormánya tanműhely-létesítési és -felszerelési támogatást nyújtott. A fejlesztés eredményeként a cégcsoport alapítója, Robert Bosch által elindított duális képzés 100. évfordulóján a miskolci autóipari Bosch vállalat is megkezdte a diákok szakmai képzését. A képzés kettős célt követ: a szakmai kompetenciák fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a diákok társas és módszertani készségeinek (csapatmunka, asszertív kommunikáció, önérvényesítés, interkulturális együttműködés, projektszemlélet) fejlesztése is. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. kezdeményezésének köszönhetően létrejött Magyarországon egy új szakma, a gyártósori gépbeállító, mely a mai ipari vállalatok igényeit szem előtt tartva a gépgyártó vállalatok termelési szakembereinek kompetenciafejlesztését fogja össze. Ebben a munkában az Országos Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával a vállalat oktatói szakértőiként működtek közre. Az első gyártósori gépbeállító osztály diákjai az Andrássy Gyula Szakközépiskolában 2012 szeptemberében kezdték el képzésüket és 2015 májusában tettek sikeres záróvizsgát. A vállalat technikusi programja keretében 2015 szeptemberében indult az első mechatronikai technikus szakképzés, és 2017-ben teszik le záróvizsgáikat az első junior technikusok.

Jó gyakorlatok

67

68 Milyen előnyei vannak a duális szakképzésnek? Ezzel kapcsolatban Karnizs Kristóf, az első gyártósori gépbeállító osztályban végzett munkatársunk osztott meg velünk néhány gondolatot: „Ugyanolyan eszközökön, gépeken tanultam a képzés alatt, mint amelyekkel most is dolgozom. Ezért nem jelentett problémát az első önálló munka, ami egy szenzor kicserélése volt, hiszen ezt a gyakorlati képzés alkalmával jól begyakoroltam. Ez a kezdeti optimizmus sokat segítettet. Fiatalként sokkal könnyebben be tudtam illeszkedni, hiszen már a gyakorlati foglalkozások alatt is találkoztam az itt dolgozó kollégákkal. Nagyon nagy segítség, hogy jól felépített, tartós kapcsolat alakult ki az oktatókkal, ami a mai napig hasznomra válik, hiszen ha kérdésem van, bizalommal fordulok hozzájuk.”

Jó gyakorlatok

ROBERT BOSCH ENERGY AND BODY SYSTEMS KFT. DUÁLIS KÉPZÉSI GYAKORLATA Jochen Limberger, a miskolci autóipari Bosch gyár műszaki ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a vállalat gyakorlati képzése három pilléren nyugszik. „Az első pillér, az elméletigényes gyakorlati foglalkozás moduláris képzésként valósul meg, melynek keretében a diákok a tanműhelyben gyakorolják a tanultakat. A 2015/2016-os tanévben 73 diák szakmai gyakorlatát 4 fő szakoktató irányítja. A vállalati képzés második pillére a rendszerszemléletű gyakorlati képzés, mely során a diákokat a gyárban, de a gyártási területtől elkülönítve, úgynevezett tanulószigeten oktatják. A tanulók itt termelési célra használt munkaállomásokon és gyakorló gyártósoron ismerkednek a műszaki folyamatok technikai hátterével, több tantárgy tudásanyagát is magukba foglaló szereléseket, javításokat végeznek. A képzés harmadik pillére már on the job képzés: a diákok valós körülmények között, szakemberek (képzési megbízottak) felügyelete mellett tanulnak. Előre meghatározott kompetenciaterületeknek megfelelően, rotációban kerülnek a képzési megbízottak mellé, akik mentorként támogatják a diákokat, és visszajelzést adnak teljesítményükről. Jelenleg 48 képzési megbízott látja el ezt a feladatot, a vállalat felkészítő képzésekkel segíti mentori munkájukat. A képzési megbízottak munkáját a területi képzési koordinátor fogja össze, aki rendszeres kapcsolatban áll a képzési csoport munkatársaival.”

69

A gyakorlati képzés ek helys zínei a B os ch-nál

Moduláris képzés ek

R ends zers zemléletű képzés ek

„On the job” képzés ek

Mentoring: TGA

Tanulós ziget

s zakértőkkel együtt a gyártás területén

Forrás: Robert Bosch GmbH

„A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. vezetősége és HR-csapata elkötelezett a duális szakképzés folyamatos fejlesztése mellett. A vállalat az egyre több, Németországban már bevált jó gyakorlat bevezetésével hiánypótló szerepet tölt be a szakképzés területén” – tette hozzá Gombos Klára, HR igazgató. A nemzetközi szintű gyakorlati oktatást a vállalat modern technológiával felszerelt tanműhelyekben biztosítja a diákok számára. A kezdetekkor megfogalmazott kettős célt követve olyan területeken is fejlesztést kell, hogy biztosítson, ahol a diák önismerete realizálódik, identitástudata, tanulmányi eredménye, szakmája iránti elköteleződése, felelősségérzete javul. Nyitottá és elfogadóvá válik, megtanul kezdeményezni, alkalmazkodni munkatársaihoz, és csoportban agilisan dolgozni. A fejlesztési célokat továbbra is szem előtt tartva jelenleg egy alaposan kidolgozott társas kompetencia-fejlesztési csomag áll a diákok rendelkezésre. A szociális hét, az érzékenyítőés a kommunikációs tréningek vagy a karitatív rendezvények, a diákcsere programok egymásra épülve e kompetenciák fejlesztésére irányulnak. Lépést kell tartani a növekvő igényekkel, dolgozni kell az eszköztárak modernizálásán és az ismeretek korszerű átadásának, elsajátításának módszerein. A programcsomag további elemeit a következőkben ismertetjük.

Jó gyakorlatok

Társas kompetenciák fejlesztése a duális szakképzésben

70

Projektszemlélet a gyakorlati oktatásban A 2015/2016-os tanévtől kezdődően az oktatásba beépítésre került a „Juniorfirma”, azaz Diákvállalat módszer. Az ebben a programban résztvevő diákok egy elképzelt mini vállalat munkatársai, akik – mint vállalaton belüli önálló gazdasági egység – konkrét megbízást kapnak egyes osztályoktól projektek kivitelezése céljából. A projektet a vállalati folyamatok, illetve a vállalkozói szemléletmód alapján egy mentor oktató segítségével hajtják végre. Csapatmunkában folyik a teljes megvalósítás, a megbízatásokat egy diák, azaz „Juniorfirma-vezető” kapja. A módszer alkalmazásával a diákok megtanulnak projektben dolgozni, a feladat elvégzéséhez szükséges információkat begyűjteni, dokumentálni, a munkafolyamatot megtervezni, mérföldköveket felállítani és döntéseket hozni, továbbá a megvalósítás utáni szakaszban ellenőrizni, értékelni, majd a feladatot az igénylő számára átadni. A szakmai ismeretek átadásán túl olyan társas kompetenciákat sajátítanak el diákjaink, melyek fejlesztése a szakképzés rendszeréből jelenleg még hiányzik. Ezen ismeretek birtokában személyes hatékonyságuk, magabiztosságuk és ezzel piacképességük nő.

Jó gyakorlatok

Interkulturális kompetenciák fejlesztése diákcsere programok segítségével A Bosch több mint 50 éve kínál nemzetközi diákcsere-programokat a duális képzésben résztvevők számára. Több tanuló élhet azzal a lehetőséggel, hogy megismerje más országok kultúráját és tapasztalatot szerezzen a közös projektmunka kapcsán. A programok további célja, hogy elősegítse a tanulók önállóságát, felelősségvállalását és csapatmunkára való törekvését. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. a diákjai és oktatói számára az ERASMUS+ program keretében mobilitási projekteket valósít meg. Az oktatói mobilitás célja, hogy a Németországban zajló oktatás tanulmányozása után, minél több gyakorlati oktatási módszer épüljön be a miskolci Bosch képzésébe. A jelenleg Magyarországon folyó gyakorlati oktatást a gépészet és elektronika számos területén komplex mechatronikai projektek megvalósításának ösztönzésével kívánja a vállalat bővíteni. A diákcsere program során a 2016/2017-es évben 6-6 diák utazik Németországba 1-1 hónapos időtartamra, hogy részt vegyenek a Bosch-partner mechatronikai oktatásában, és a német diákokkal közösen megalkossák mechatronikai projektjüket.

71

Nem elég a jó szakma, beszélni is tudni kell róla! Az idei tanévben került bevezetésre az a program, amely során a diákok évente legalább egy kiselőadást, később szakmai prezentációt tartanak. Az előadások megtartásával a diákok önbizalma, tapasztalati szintje nő, meggyőzőbben, élvezetesebben beszélnek, megismerik saját előadói stílusukat, megtanulják kontrollálni saját feszültségüket, megküzdeni stresszes helyzetekkel. Megtapasztalják, hogyan kell építő jellegű visszajelzést adni diáktársaik számára, és az ilyen viszszajelzéseket fogadni. Az előadások alkalmával az oktatók adják meg a formai kereteket, a visszajelzések módját, a diákok pedig egymásnak mutatják be az előadásokat, egymástól tanulnak, illetve egymást fejlesztik a visszajelzéseik által.

A vállalat évről-évre növeli a tanulóinak számát, a 2016/2017-es tanévben közel 100 diákkal tervez tanulószerződést kötni. Az aktuális munkaerőigényeknek megfelelően készen áll a végzett tanulók számára hosszú távú munkalehetőséget, ezáltal kiszámítható életpályát biztosítani. „A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. igénye a folyamatos fejlesztés, egyre több és jobb szakembert szeretne a duális szakképzésből nyerni, ezzel biztosítva a vállalat szakember utánpótlását” – mondja Dr. Frank-Stephan Kupfer, a miskolci autóipari Bosch gyár gazdasági ügyvezető igazgatója. A vállalat igényeinek megfelelő tanulók megtalálása komoly feladat. Ebben nagyon fontos szerepe van a pályaorientációnak, és jelenleg ezen a területen jelentős támogatásra van szükségük az általános iskoláknak. A technika gyorsan fejlődik, ezzel az ipar és a szakmák is jelentős átalakuláson mennek keresztül. Az új szakmák bemutatása és népszerűsítése az általános iskolákban kell, hogy kezdődjön, és az iskolákat érdekeltté kell tenni ebben. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. két új és modern szakmában fogad diákokat vállalati szakmai gyakorlatra. Annak érdekében, hogy a náluk tanuló diákok száma megsokszorozódjon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve nyílt napok, játékos vetélkedő és pályaorientációs tábor segítségével ismertetik meg a diákokkal, szülőkkel és pedagógusokkal az oktatott szakmákat és tanműhelyeit. Robert Bosch szavaival élve: „Mindig a folyamatos fejlesztésre kell törekednünk. Senki sem lehet elégedett azzal, amit elért, hanem mindig törekednie kell a jobbra!”

Jó gyakorlatok

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

72 Halász Gergő

Szakmunkástanulók gyakorlati oktatása az FAG Magyarország Ipari Kft-nél

Jó gyakorlatok

Modern munkakörnyezet és a tanulók igényeihez igazított képzési program – ezek voltak azok az alapelvek, melyek mellett a német Schaeffler Csoporthoz tartozó FAG Magyarország Ipari Kft. cégvezetése elkötelezte magát, amikor 2008-ban elindították a szakmunkástanulók gyakorlati oktatását. A vállalat ügyvezetője, Szabó Péter számol be arról, hogy az általa vezetett cég milyen lehetőségeket kínál a szakmunkástanulók számára és megosztja velünk a szakképzési rendszer további fejlesztését szolgáló jövőbeni terveit. Szakembereink kinevelését kiemelten fontos feladatunknak és küldetésünknek tekintjük. Célunk a lojális, motivált és szakmailag felkészült munkatársak utánpótlásának biztosítása, akik tanulmányaik során megszerzik azokat a Schaeffler-specifikus elméleti és gyakorlati ismereteket, Az FAG Magyarország Ipari K . látképe amelyeket később cégünknél alkalmazni tudnak. E célunk vezetett minket, amikor hosszas előkészítő munkát követően 2008-ban elindítottuk vállalatunknál az ipari gépész-, illetve a gépi forgácsoló tanulók gyakorlati oktatását. Egy teljesen új szerep volt ez a vállalat számára, hiszen piaci szereplőként kapcsolódott be a közoktatási rendszerbe. A kezdeti nehézségek után sikerült egy jól működő rendszert kialakítani, így a 2011ig megszerzett tapasztalatokra építve már magabiztosan kezdődhetett meg a gyakorlati oktatás második pillérének működése is, a villanyszerelő tanulók oktatása. 2011-re két debreceni oktatási intézmény – a Baross Gábor Középiskola és Szakiskola, valamint a Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola – diákjai számára vált lehetővé, hogy vállalatunknál folytassák gyakorlati tanulmányaikat. Az évek során egyre kifinomultabbá vált a képzési rendszerünk. 2012-ben bevezetésre került egy olyan rotációs rendszer, amelynek keretében a képzésben résztvevő diákok a gyár különböző területeinek munkájába kapcsolódhatnak be, és megismerhetik azok elvárásait. Ennek köszönhetően mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy a termelési lánc szinte valamennyi területéről tapasztalatokat szerezzen, részt vegyen géptelepítésekben illetve szalagrendszerek kivitelezésében,

a termelésfigyelő rendszer villamos szekrényeinek legyártásában, huzalozásában, bekötésében és a karbantartókkal közösen a helyszíni telepítési munkák elvégzésében. A szakmai ismeretek bővítésén túl a rotációs rendszernek még két nagyon fontos hozadéka van: a diákok egyrészt megtapasztalhatják az egyes területek közötti információáramlás és együttműködés fontosságát, másrészt a szakmai területek is közvetlen kapcsolatba kerülnek a diákokkal. Így sok fiatal már a tanulmányai során el tudja dönteni, hogy melyik területen dolgozna szívesen munkavállalóként, a legjobb teljesítményt nyújtó tanulók pedig biztosak lehetnek abban is, hogy tanulmányaik végeztével helyük lesz a csapatban. A gyakorlati szakképzésben megvalósított fejlesztések mellett a 2012-es év másik jelentős mérföldköve volt, amikor megalakult az A beérkező jelek feszültségszintjének ellenőrzése FAG Magyarország Ipari Kft. oktatási központja, a Schaeffler Akadémia. A cél egy olyan nagyszabású oktatási központ létrehozása volt, amely nemcsak a szakképzésben tanuló fiatalok számára biztosít gyakorlati oktatást, hanem összefogja a vállalatnál megvalósuló összes oktatást. Mindezt az autóiparban tapasztalható dinamikus fejlődés tette szükségessé, hiszen azok a vállalatok, amelyek nem fektetnek kellő hangsúlyt a munkavállalóik tudásának fejlesztésére, könnyen lemaradnak az egyre élesebbé váló versenyben. 2012-ben vállalatunk sikeresen pályázott a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által kiírt pályázatra, amely az oktatási intézmények, illetve a szakképzéssel foglalkozó vállalatok számára biztosította, hogy megvalósítsák a gyakorlati képzés tárgyi feltételire irányuló beruházásokat. 2013 márciusától folyamatosan kerültek beüzemelésre a vadonatúj berendezések. A gépészeti tanműhelyünkben CNC marógép programozása ekkor vették használatba az új marógépet, a szalagfűrészt, a darabológépet, valamint a lemezhajlítót. A villamos tanműhely is számos új elemmel bővült, ennek köszönhetően a diákok munkáját új fordulatszabályozó eszköz, érintésvédelmi műszerek, valamint teljesen új munkapadok könnyítették meg. Az új berendezéseknek köszönhetően a tanulók minden igényét kielégítő, modern eszközparkot állítottunk össze, amelyelősegítette, hogy magasabb szakmai tudásra tegyenek szert. Biztosak vagyunk benne,

Jó gyakorlatok

73

Jó gyakorlatok

Verseny megnevezése

Elért helyezés

2013

Legrand országos komplex villanyszerelési verseny

1. helyeze : Erdei Dávid

2014

World Skills válogató döntő villanyszerelő szakma

3. helyeze : Morvai Károly

2014

Skills Hungary nemze döntő villanyszerelő szakma

4. helyeze : Morvai Károly

2014


1. helyeze : Morvai Károly 2. helyeze : Bartha Gergely

2015

Szakma Kiváló Tanulója Verseny villanyszerelő szakma

1. helyeze : Csige Szabolcs

2015

74


3. helyeze : Orosz Csaba

Pa antyús-Legrand Intelligens Épüle elügyele Verseny

2. helyeze : Szabó Sándor Norbert

hogy szakoktatóink kiváló munkája és tanulóink szorgalma mellett a folyamatos fejlesztéseknek is köszönhető, hogy a tanulmányi versenyeken induló diákjaink egyre szebb eredményeket érnek el. Az eszközpark modernizálása után még nagyobb lendületet vett az oktatási központ fejlesztése. Már javában folyt az új gépek beüzemelése, amikor arról döntöttünk, hogy az oktatások számára egy új épületrészt alakítunk ki. Alapos tervezés után 2014 februárjában megkezdődött a beruházás, amelynek keretében kialakítottuk az oktatási központ új helyszínét. Az épületrész felavatására 2014 szeptemberében került sor egy ünnepség keretében. A kétszintes központ alsó szintjén – jelentősen kibővült területen – kapott helyet a két tanműhely, a felső szinten pedig a vállalati képzések számára helyet adó oktatótermeket vehették birtokba cégünk munkavállalói. A tanműhelybe korábban beszerzett gépek mellé további új berendezéseket vásároltunk, így teljessé vált az oktatóközpont gépparkja. Tanulóink sikere büszkeséggel tölti el cégünket, és bizonyítja, hogy az a rengeteg fejlesztés, amit az elmúlt években megvalósítottunk, meghozta eredményét. A versenyeredmények mellett külön megtiszteltetés volt, amikor vállalatunk elnyerte a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által megalapított „DUIHK Szakképzési Díj 2013” díjat motiváció kategóriában. A díj fő célja, hogy ösztönözze a magyarországi szakképzési rendszer fejlesztését, és jutalmazza azon kezdeményezéseket, melyek a szakképzés társadalmi elismerésének növelését mozdítják elő, kiemelve e képzési forma hosszú távú előnyeit mind a tanulók, mind a vállalatok, illetve a társadalom szempontjából. Az oktatási központ modernizálását követően a rendszer fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt. A tanulók tanulmányainak egészét felölelő programot dolgoztunk ki, melynek a gondoskodási program és a rotációs program képezi az alapját. A gondoskodási program legújabb elemeként

75 2015 őszén az új tanulók számára integrációs workshopot szerveztünk. A workshop célja az volt, hogy az újonnan hozzánk kerülő tanulók megismerkedjenek egymással és a vállalat által támasztott fontos elvárásokkal. A program során a tanulók is megfogalmazták azokat az általuk fontosnak tartott elvárásokat, amelyek véleményük szerint a csapat közös munkájában elengedhetetlenek. A szakmunkástanulók képzését a német anyacégünk is kiemelt fontossággal kezeli. Világszerte több mint 2.900 szakmunkástanuló képzése folyik a Schaeffler Csoport vállalatainál. Csak Németországban 23 telephelyen összesen 21 szakmában biztosított a diákok képzése. A cégcsoportnál immár hagyománynak számít, hogy kétévente minden németországi és egyes külföldi telephelyek szakmunkás tanulói is meghívást kapnak egy többnapos rendezvényre a cégcsoport központjába, Herzogenaurachba. A programon résztvevő diákok feladata ilyenkor, hogy képvi-

Felvétel a ƚĂŶŵƾŚĞůǇďĞ

• általános tudásszint felmérés • nyelvi teszt • személyes interjú

Gondoskodási program

• rendszeres elbeszélgetés • tesztek a nyomon követéshez

Rotációs program

Felvétel munkavállalóként

• tapasztalatszerzés • ŬƺůƂŶďƂǌƅƚĞƌƺůĞƚĞŬ megismerése • ĂǌĠƌĚĞŬůƅĚĠƐŝ területnĞŬŵĞŐĨĞůĞůƅ tevékenység megtalálása

seljék saját telephelyüket, és bemutassák az ott folyó gyakorlati képzést. A legutóbbi rendezvényre 2015 áprilisában került sor, amikor is 13 ország 39 telephelyéről közel 1300 diák gyűlt össze, köztük debreceni diákokkal. Hisszük, hogy képzés és fejlesztés nélkül nem lehetünk versenyképesek. A jövőnkhöz szükséges célok eléréséhez, az utánpótlásunk kineveléséhez rendkívül fontos szempont a humán erőforrás fejlesztése és a tudásszint növelése. A jövőben is azon fogunk dolgozni, hogy a nálunk tanuló diákok számára biztosítsuk a kiváló szakmai tudás megszerzésének lehetőségét, és vonzó munkalehetőségeket kínálhassunk számukra. Eltökélt szándékunk, hogy tanulóinknak továbbra is a legkorszerűbb feltételeket biztosítsuk az oktatáshoz, és vonzó jövőképet kínáljunk számukra az autóiparban. A szakképzéssel kapcsolatos következő tervünk az, hogy a beszállítóink gyakornokai számára is lehetővé tesszük, hogy cégünk szakképzési rendszerében részt vegyenek.

Jó gyakorlatok

A szakmunkásképzési rendszer az FAG Magyarország Ipari K -nél

76 Azok a tanulók, akik a végzést követően felvételt nyernek cégünkhöz, biztosak lehetnek abban, hogy munkavállalóként is folyamatos lesz a szakmai fejlődésük. Erre helyi szakembereink tudása mellett a Schaeffler Csoport know-how-ja is garancia.

A 2015-ben végze tanműhelyes diákok csoportképe

Jó gyakorlatok

A Schaeffler Csoport az ipari és autóipari ágazat egyik vezető integrált beszállítója. A vállalatot csúcsminőség, kiemelkedő technológia és magas szintű innováció jellemzi. A motorhoz, sebességváltóhoz, alvázhoz gyártott precíziós komponensek és rendszerek, valamint az ipari felhasználásra gyártott gördülőcsapágyak és siklócsapágyak teszik a Schaeffler Csoportot a „Holnap mobilitásának” kulcsfontosságú szereplőjévé. A technológiai vállalat 2014-ben mintegy 12,1 milliárd eurós forgalmat ért el. A körülbelül 84.000 alkalmazottat foglalkoztató Schaeffler a világ egyik legnagyobb családi tulajdonban lévő konszernje. 50 országban megtalálható mintegy 170 székhelye révén gyárak, kutatási és fejlesztési létesítmények, valamint értékesítő vállalatok globális hálózatával rendelkezik.

77 Dirk Wölfer

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szakképzési tevékenysége A mai, tudásalapú gazdaságban a jól képzett munkaerő-utánpótlás a sikeres gazdasági fejlődés kulcskérdése – Németországban éppúgy, mint Magyarországon. A megoldás egyik legfontosabb alapja a korszerű, folyamatosan a vállalati igényekhez igazodó szakképzési rendszer. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) már 1993-ban történt megalakulásakor célul tűzte ki a magyarországi szakképzés támogatását. A németországi vállalatok, kamarai szervezetek és képzési intézmények e téren szerzett évtizedes tapasztalatai lehetővé teszik számára, hogy Magyarországon is hatékonyan segíthesse a duális jellegű szakképzés sikeres megvalósítását.

TESTRE SZABOTT MEGOLDÁSOK A VÁLLALATOK SZÁMÁRA A DUIHK egyik legfontosabb erőssége, hogy támaszkodhat a duális képzés terén Németországban évtizedek alatt szerzett tapasztalatokra. A Kamara rendszeresen és intenzíven együttműködik nemcsak a német regionális iparkamarák, hanem a világszerte működő külkereskedelmi kamarák képzési szakértőivel is. Anyavállalataiknak köszönhetően a kamarai tagok a német üze-

Jó gyakorlatok

A magyar kormányzat az elmúlt években alapvető fordulatot indított el a hazai szakképzés terén. Ennek egyik sarkalatos eleme a gyakorlati oktatás szerepének lényeges fokozása és a vállalatok aktív bevonása a képzésbe. Ezeket a célkitűzéseket három területen támogatja a Kamara: ‒ részt vesz a magyarországi vállalatok szakképzési rendszereinek kialakításában és a gyakorlati képzés megszervezésében; ‒ elősegíti a szakképzésben érdekelt szereplők – a vállalatok, a kamarai szervezetek és az oktatási intézmények – közötti együttműködést és tapasztalatcserét; ‒ az évente odaítélt Szakképzési Díjjal hozzájárul a szakképzés általános társadalmi megbecsülésének a növeléséhez.

78

Jó gyakorlatok

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara homlokzata

mekben bevált megoldásokkal gazdagíthatják a hazai szakképzés gyakorlati megvalósítását, így biztosítva a munkavállalók képzettségével szemben támasztott követelmények teljesítését és a vállalati versenyképesség fenntartható növelését. A DUIHK mindig a konkrét vállalati igényeket és a képzések „kimenetét” szem előtt tartva fejleszt ki megoldásokat és javaslatokat. Jelenleg a DUIHK két fő irányban segíti a cégeket. Egyrészt pilot-projektekben szakmai képzéseket szervez több hazai céggel közösen. Az egyéni vállalati igények függvényében vagy a német követelményeknek teljes mértékben megfelelő duális képzést valósíthatnak meg a cégek, vagy pedig német elemekkel egészíthetik ki a magyar képzést. Eddig a Siemens Zrt., valamint a Penny Market Kft. indítottak ilyen projekteket, amelyek rendszerint több évre terjednek ki. A Siemens-nél az első tanulók 2015 végén már a németországi minta alapján tettek szintvizsgát. A képzés tartalma, módszertana és menetrendje a vonatkozó német szabályozás alapján került meghatározásra, továbbá a DUIHK segített az üzemi képzési terv és a munkanapló összeállításában és a vizsga lebonyolításában is. A DUIHK tevékenységének másik fókusza az iskolai és vállalati szakoktatók szakmai és pedagógiai felkészültsége, hiszen ez alapvetően meghatározza a szakképzés minőségét. Ezért a DUIHK 2015-ben képzési sorozatot indított vállalati szakoktatók számára, amely több modulban nyújt alapos ismereteket az üzemben folyó vállalati képzés szervezéséről és kialakításáról, nagy hangsúlyt fektetve a szakpedagógia és didaktika alkalmazására, a „modern” oktató szerepére, a tudás érthető átadására, a diákok motiválására és a problémás helyzetek kezelésére.

79

EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TAPASZTALATCSERE Az egyéni vállalati és ágazati igények, valamint a helyi feltételek különbözősége rendkívül sokszínű, egyéni megoldásokat szül a szakképzés terén is. A DUIHK egyik fontos célkitűzése, hogy lehetőséget teremtsen a tapasztalatok, a jó példák minél szelesebb körű megismerésére. Már 2007 óta működik a Kamara Szakképzési Munkacsoportja, amelyben a szabályozási környezetről és konkrét vállalati megoldásokról, jó gyakorlatokról cserélnek véleményt a tagvállalatok. A hazai szakképzés legfontosabb intézményi szereplőivel is szoros együttműködést folytat a Kamara. 2015-ben szakképzési együttműködési megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal, emellett a DUIHK képviselője részt vesz az MKIK Oktatási és Szakképzési Kollégiumának ülésein, ahol vállalati kezdeményezésekről és javaslatokról is beszámolhat. Igen népszerű kezdeményezés a szakképzés terén szervezett tanulmányutak intézménye. Ennek keretében a hazai szakképzésben érdekelt vállalati, iskolai, kamarai és kormányzati szakértőknek lehetőség nyílik első kézből megismerni a németországi szakképzési gyakorlatot. Fontos „mellékterméke” ezeknek az tanulmányutaknak, hogy a látottak alapján a részvevők konkrét javaslatokat, ajánlásokat tesznek a hazai környezetben is megvalósítható megoldásokra.

SZAKKÉPZÉSI DÍJ Magyarországon a duális képzés további erősítésének fontos tényezői a szakképzés előnyeit és lehetőségeit népszerűsítő kezdeményezések. Ezt a célt szolgálja a DUIHK 2013-ban megalapított Szakképzési Díja. A díj célja kettős: egyrészt a tanulók és szüleik körében igyekszik növelni a szakképzés társadalmi megbecsülését, másrészt minél szélesebb körben szeretné ismertetni a képzésben érdekelt vállalatok, intézmények, iskolák kezdeményezéseit és sikereit. Az elmúlt három évben összesen mintegy 100 vállalat, iparkamara vagy akár egyéni vállalkozó nyújtott be igényes pályázatot a három kategória – motiváció, innováció és kooperáció – egyikében. Az értékelést egy hét tagú, független szakmai bírálóbizottság végzi, a Díj fővédnöke pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Dirk Wölfer +36 1 345 7624 [email protected]

Jó gyakorlatok

Kontakt:

80

A versenyképes oktatás nélkülözhetetlen a legnagyobb befektetőknek

Jó gyakorlatok

Ahány cég, annyi szempont, ha a versenyképes oktatásról és a versenyképes munkaerőről való véleményükre vagyunk kíváncsiak. Gondoljunk csak az összeszerelő vállalatokra, a magas hozzáadott értéket képviselő cégekre, illetve betanított munkások, szakmunkások vagy diplomások képzésére. Úgy látjuk, hogy e széles spektrumon is igen sok a közös keresztmetszet és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (American Chamber of Commerce in Hungary, rövidítve AmCham Hungary) 363 tagvállalatával közösen ezek fejlesztését ösztönzi amellett, hogy üdvözöli a kormány törekvéseit és a duális képzéshez hasonló sikeres kezdeményezéseit. A 2015-ben indult felsőfokú duális szakképzésbe tagjaink nagy számban kapcsolódtak be, és nagyon nyitottak a folytatásra. 2016 elejéig már számos egyetemmel kötöttek együttműködési megállapodást.

Bár az angolszász vállalati kultúrában a duális képzés egy új modus operandi, a gazdasági és az oktatási szektor szoros együttműködése egy hosszú ideje jól működő rendszer: ezek a vállalatok széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek a több éve, évtizede futó gyakornoki programok, közös egyetemi-vállalati kurzusok vagy oktatási programok kapcsán. A gyakorlatorientált képzés és tanterv erősítése, valamint a szakértőknek a szakmai és a tudományos élet közötti átjárási lehetőségének javítása kiemelt feladat Magyarországon. Az AmCham tehát üdvözli és támogatja a nemrég bevezetett „duális képzés” keretrendszerét, amely átláthatóságot és hatékony szövetséget teremt a vállalkozások, az egyetemek és a diákok között. Véleményünk szerint azonban emellett más oktatási együttműködési projektekre is szükség van, hiszen a duális képzés csak egyetlen elem a kihívásokra választ adó intézkedések összetett rendszerében..

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) számokban

– 363 tag; – a magyarországi export 35,3%-a származik a kamara tagjaitól; – a kamara tagjai 160 000 alkalmazottnak adnak munkát; – a 10 legnagyobb magyarországi vállalat közül 6 tag; – a 10 legértékesebb világmárka közül a hetedik.

81

Az NI Hungary Kft. 2001-es debreceni megalakulása óta nagyon sokat tett azért, hogy az érdeklődő diákok szakmai fejlődését biztosítsa. „Ki szeretnénk nyitni kapuinkat azon középiskolások és egyetemisták előtt, akik érdeklődnek a műszaki tudományok izgalmas és kreatív világa iránt. Sőt a robotprogramozást már óvodás korban lehetővé tesszük. A lényeg, hogy a definíciók és képletek közepette se maradjon el a sikerélmény” – fogalmazta meg az NI oktatási koncepcióját dr. Ábrahám László. Ennek érdekében 2009 óta működik az országos NI Mentor Program; ennek keretében a 2015/16-ös tanévben már több mint 90 iskolában tartottak LEGO® Robot Programozási szakkört, és szerveztek LEGO® Robot Programozási versenyeket. A kezdeményezéssel eddig háromezer diákot értek el. A szakképzés színvonalának emelése érdekében idén februárban 17 millió forint értékben adnak technikai eszközöket és szoftvereket a Debreceni Szakképzési Centrumnak. Ezzel is azt a folyamatot szeretnék előmozdítani, hogy minél több pályaválasztás előtt álló nyolcadikos induljon el a műszaki pálya irányába. Az 1100 főt foglalkoztató cégnél jelenleg a dolgozók 10 százaléka technikus. Ez a munkakör egyben - megfelelő szakmai motiváció esetén - út az egyetem felé. Azoknak a technikusoknak, akik jól dolgoznak, a NIH fel szokta ajánlani a tanulmányok költségeinek közös finanszírozását. Elsősorban mérnöki területen, ugyanis a jól fizető, de magas szintű, versenyképes szakmai tudást és megfelelő nyelvismeretet követelő állásokra egyre kevesebb a megfelelő jelentkező. Ezért van szükség erre a társadalmi felelősségvállalásra, amely korántsem csak a National Instruments érdeke. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) számítása szerint csak a szabad mérnöki állások betöltésével ötvenmilliárd forinttal növekedhetne Magyarország termelése. A munkaerőhiány okai közé tartozik, hogy a lakosság nagy része nincs tisztában a technikusi vagy a mérnök szakma lehetőségeivel, a szülők és a diákok egyaránt tájékozatlanok. Emellett az oktatás sem fektet elegendő hangsúlyt a gyakorlati tudás elsajátítására, ezért gyakran nem piacképes a frissen végzett fiatal. A NIH több mint 10 éve fogad mind mérnöki, mind technikusi területre gyakornokokat. A jelentkezési lehetőség minden műszaki közép-vagy felsőfokú tanulmányokat folytató diák/hallgató számára nyitott. A folyamatban lévő tanulmányok mellett a másik fontos kritérium az angol nyelv kommunikációképes ismerete. A Debreceni Egyetemen az érdeklődő hallgatók az NI informatikai képzéseire is jelentkezhetnek. Ilyen például a National Instruments - Service Desk és Infrastruktúra, illetve Adatbázis adminisztráció a gyakorlatban, vagy a National Instruments - Alkalmazás Adminisztráció és Infrastruktúra. Két új tárgyat is meghirdetnek idén. Webfejlesztés Adobe Experience Manager-rel az NI-nál és alkalmazásfejlesztés Oracle-ben az NI-nál. Egy-egy kurzuson általában 1017 hallgató vesz részt. Az órák többsége a debreceni gyárban van. A hallgatók piacképes

Jó gyakorlatok

EGY VÁLLALATI „LEGJOBB GYAKORLAT:” AZ NI KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA

82

tudást kapnak, megismernek egy valós munkakörnyezetet és mindeközben a legmodernebb eszközökkel dolgozhatnak. Olyan tudást szerezhetnek, amelynek megszerzésére az egyetemen nincs lehetőségük (például Apache, Oracle Weblogic). Ők értesülnek először a gyakornoki lehetőségekről. Eddig 6 gyakornokot vettek fel a kurzusok résztvevői közül, közülük a többség már végzett és az NI-nál maradt munkavállalóként. A gyakornoki időszak hosszát és az itt töltött óraszámot is rugalmasan kezelik, akár 2-3 évet is eltölthetnek gyakornoki státuszban. Jelenleg 50 fő dolgozik gyakornokként - ebből 25 fő a Manufacturing, valamint a Research & Development területén. A gyakornoki lehetőségek mellett szakmai gyakorlatra is fogadnak diákokat. Tavaly 46 középiskolás diák és 22 egyetemi hallgató vett részt szakmai gyakorlaton a debreceni cégnél.

Jó gyakorlatok

Az AmCham törekvései a humán tőke fejlesztésére Az AmCham stratégiai munkaterve, amely a 2015–2017-re szóló érdekképviseleti törekvéseink, valamint kapcsolódó tevékenységeink útmutatója, megtestesíti elkötelezettségünket a közös cél és elképzelés elérése mellett, miszerint: „Magyarország a globális versenyképességi rangsorban (Global Competitiveness Index, GCI) 10 év alatt 10 hellyel javítja pozícióját Közép- és Kelet-Európával együtt.” E munkaterv négy területet ölel fel: befektetés, humán tőke, innováció, és egészséges nemzet. A humán tőke fejlesztése kapcsán három pontban foglaltuk össze javaslatainkat: 1. a versenyképes munkaerő biztosítása érdekében támogatjuk a kulcskompetenciák és -készségek széles körű fejlesztését az oktatásban; 2. hangsúlyozzuk a magyar humán tőke tudatos gondozásának és megtartásának fontosságát és lehetőségeit; 3. törekszünk a vállalati szektor és az oktatási intézmények közötti együttműködés javítására. A fentiekhez kapcsolódóan az alábbi pontokat emelnénk ki: • Az oktatáspolitikai döntéshozóknak továbbra is kiemelt hangsúlyt kell fektetniük az idegenynyelv-tanulás ösztönzésére, hiszen a befektetők részéről egyre nagyobb kereslet mutatkozik az idegennyelv-tudással rendelkező, szakképzett szellemi és fizikai munkavállalók iránt. A magyar szolgáltató ágazatban az elmúlt időszakban jelentős bővülés történt, és ennek fenntartásához nagyszámú, jó idegen nyelvi és kommunikációs készségekkel rendelkező munkavállalókra van szükség. • Közös érdekünk a magyarországi munkaerő megtartása, és kiemelt feladat a magyar humán tőke tudatosabb gondozása számos területen. Rendkívül fontos a pályaválasztási tanácsadás megkezdése már a középiskolákban, a motivációt vizsgáló kompetencia-értékelések eredményeinek felhasználásával. • Elkötelezetten támogatjuk a tagvállalatok azon törekvéseit, hogy munkahelyeiket felkészítsék és átalakítsák az előző generációkétól alapvetően eltérő munkahelyi elvárásokkal rendelkező Y és Z generáció szükségleteinek megfelelően.

83

Az AmCham a fenti célok megvalósítása mellett elkötelezett, és ennek érdekében vállalja, hogy a jövőben is folytatja tehetséggondozó önkéntes programjait tagjai bevonásával, így a 2011 óta sikeresen működő Karrier- és Nyelvi Nagykövet programot, illetve a 2012-ben életre hívott „Vágj bele! Kezdj vállalkozni!” egyetemi roadshow-t. A Nyelvi Nagykövet programot azzal a céllal indította az AmCham oktatási bizottsága, hogy erősítse a fiatalok nyelvtanulási kedvét, valódi képet adjon számukra a munkaerőpiac elvárásairól, és támogassa az iskolákban az idegennyelv-oktatást. A programhoz eddig 56 hazai és nemzetközi vállalat csatlakozott, közel 100 vidéki és fővárosi középiskolát vontunk be a programba, így több mint 10 000 hallgatót elérve 395 látogatás során. A programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatja. A Karrier Nagykövet program során középiskolai osztályok kapnak lehetőséget, hogy vállalatoknál tegyenek látogatást, betekintést nyerve a vállalat működésébe, a karrierlehetőségekbe és a munkafolyamatokba. A 2015-ben indult programmal eddig 9 iskolát és 108 diákot értünk el. A „Vágj bele! Kezdj vállalkozni!” roadshow egyetemi hallgatóknak mutatja be sikeres vállalkozók példáin keresztül és szakértő tanácsadók bevonásával, hogy milyen lépések vezetnek egy saját cég elindításához és sikeres működtetéséhez. A roadshow az elmúlt négy évben 14 egyetemre jutott el összesen 21 alkalommal, 1700 hallgatót és egyetemi oktatót ért el.

Jó gyakorlatok

• Nagyra értékeljük a sokszínűséget, ezért szorgalmazzuk, hogy az oktatási rendszer fordítson nagyobb figyelmet a női tehetségekre, különösen az úgynevezett STEM-területeken (természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika). • Az AmCham a makroszintű, stratégiai emberierőforrás-tervezés bevezetését javasolja, hogy versenyképesebb legyen az oktatási rendszer, és a szakmai elvárásoknak és a nemzeti befektetési stratégiának is jobban megfeleljen. • Miközben támogatjuk azon erőfeszítéseket, amelyek több mérnök és számítógépes szakember képzésére irányulnak Magyarországon, arra a tendenciára is felhívjuk a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon megnőtt a kereslet a pénzügy, a számvitel, az ellátási lánc, az adózás és a HR-terület szakértői iránt, akik elengedhetetlenek a szolgáltató szektor további fejlődéséhez.

84 Szent-Léleky György

Az EUROFOUND három kiadványa: tanulságok és új szempontok

nd

s

gary

e

Hun

ec Gre

tv

ia

5.8

7.8

rla

La

nia

6.2

g

8

ur

bo

the

8.4

1 d 8.

en

Ne

Denmark

Finlan

m xe

Lu

ed

Sw

Developing a country typology for analysing quality of life in Europe, 2014

5.5 Bulgaria

Developing a country typology for analysing quality of life in Europe

6.2

„Ország-tipológia kidolgozása az európai életminőség elemzéséhez”

7.7

6.3

Aust

ria

7.7

6.7 Lithuania

6.7

7.4

ium

Belg

ania

7.2

any

7.2

Cyprus

a

7.2

alt

7.2

M

e

tia

nc

al

oa

enia Slov

ly

Ita

Fra

ug

Cr

Germ

Rom

Po rt

6.8

7.1 Poland

7

6.9

ite

6.8

7.3

om

gd

Un

blic

Repu 6.4 Czech

Spain 7.5

in dK

akia Slov

6.4

Ireland 7.4

Jó gyakorlatok

Esto

Számos szervezet foglalkozik azzal, hogy figyelemmel kísérje az európai életminőséget és beszámoljon arról. Az általuk közétett jelentések azt sugallják, hogy ne álljunk meg a jóléti mutatóként használt GDP mérésénél. A 2010 júniusában elfogadott EUROPA 2020 Stratégia számos, a GDP-n túlmutató indikátor tekintetében fogalmaz meg mérhető értékeket, amelyek segítségével nyomon követhető az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája. A különböző klaszteranalíziseken alapuló munkák alapvetően 7 ország-csoporttal számolnak: – az északi országokkal, – a nyugati szigetekkel, – a nyugat-európai országokkal – a földközi tengeri országokkal, – a balti államokkal, valamint – a közép- és kelet európai országokkal. A többdimenziós életminőség-problémák mérésére megalkották a korrigált létszámarány (adjusted headcount ratio, AHCR) mutatóját, amellyel a 2012. évi európai életminőség-felmérés adatai vizsgálták bizonyos összefüggések mentén. Az AHCR egy olyan mutató, amelynek az értéke 0-tól 1-ig terjed és a többdimenziós életminőség-hiányok szintjét és intenzitását méri. A mutató legalacsonyabb értéke 0,01 (Izland), míg a legnagyobb értéke 0,19 (Bulgária) volt. Egyebekben az AHCR az északi és nyugat-európai országokban a legalacsonyabb, míg a déli és keleti országokban a legmagasabb. A vizsgálatok a következő főbb megállapításokhoz vezettek. Az eltérő megközelítések és előfeltevések ellenére, konvergenciára irányuló tendenciát találtak. A magas AHCR értékű orszá-

85

gokban jelentősebbek az alapvető életszínvonallal és a közszolgáltatások minőségével kapcsolatos problémák, míg az alacsony AHCR az egészségüggyel, a mentális jóléttel, az érzékelt társadalmi kirekesztéssel és a társadalmi tőkehiánnyal kapcsolatos jelentősebb problémákra utal. Az életszínvonal szempontjából különösen a munkaerőpiaci szakpolitikával, a családpolitikával és a polgári részvétellel kapcsolatos mutatók lehetnek fontosak. A kutatás összefoglalójában arról is olvashatunk, hogy, egy idővel frissíthető rendszer kidolgozása céljából ajánlott tovább kutatni a makroszintű mutatók használatát, mivel egyre több ilyen mutató válik elérhetővé. A kiadvány teljes szövege elérhető a http://www.eurofound.europa.eu/publications oldalon.

Jó gyakorlatok

Az EUROFOUND – Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért – egy 1975-ben alapított, jelenleg 99 munkatárssal dolgozó írországi uniós ügynökség, amely kutatásalapú információkkal segíti a foglalkoztatási és szociális ügyekkel kapcsolatos szakpolitikák alakítását. Eredményeit megküldi az uniós és tagállami döntéshozóknak. Kutatási projektjei rendre három európai felmérésre irányulnak: a munkakörülményekre, az életminőségre és a munkahelyeken alkalmazott gyakorlatra. Az Igazgatótanács (angolul: Governing Board, GB) – hasonlóan a CEDEFOP-hoz – tripartite-alapú, 87 tagból áll, közülük csak 3 képviseli az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). Társintézményei: – CEDEFOP (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ); – ETF (Európai Képzési Alapítvány); – Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA); – Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE); – Alapjogi Ügynökség (FRA).

86

Munkakörülmények javítása a halmozottan hátrányos helyzetű foglalkozásokban Improving working conditions in occupations with multiple disadvantages

Improving working conditions in occupations with multiple disadvantages

Az anyag egy 2013-as uniós munkaerő-felmérés, amelyben az alacsony vagy közepes képzettségű, illetve szakképzetlen munkavállalók munkakörülményeit vizsgálták a négy fő mutató – kereslet, kilátások, munkaidő és a munkahely belső minősége – szempontjából. Az adatok az EUROFOUND európai kapcsolattartó hálózatából származnak (ami egy CEDEFOP-ReferNet jellegű hálózat). Az EU Foglalkoztatási Stratégiájának és az EURÓPA 2020 Stratégiának egy fő prioritása a több és jobb munkahely teremtése, egyúttal a munkahelyek minőségének javítása és jobb munkakörülmények biztosítása. A Bizottság 2010-es „Új készségek az új munkahelyekhez” (New Skills for New Jobs) című dokumentuma hangsúlyt helyez a készségek fejlesztésére, hogy erősítse a munkavégzés minőségét és egyben a termelékenységet is. A munkakörülmények javítása biztosíthatja a hosszabb, de munkával töltött életszakaszt, a fenntarthatóbb munkát és foglalkoztatást, de a munkaerőpiaci részvételre és a vállalati termelékenységre is kedvezően hat. Mit értettek a kutatást végzők halmozottan hátrányos helyzet alatt? Ez a fogalom alapvetően több feltétel általában együttes bekövetkezéséből adódik: a munka megerőltető, a dolgozó egészségügyi kockázatoknak van kitéve és nehezen jut képzéshez. Az esetek jelentős százalékában ezekhez – sajnálatos módon – az állás bizonytalansága, valamint a rosszabb karrierkilátások is társulhatnak. A halmozottan hátrányos helyzetű foglalkozások közé sorolják a személyi szolgáltatásokban dolgozókat (felszolgálók, pultosok, szakácsok), az értékesítő munkatársakat (bolti eladók, pénztárosok és jegypénztárosok), a berendezéseket és gépeket üzemeltetőket (szerelők, gépkezelők, sofőrök), egyszerű fizikai foglalkozásokban dolgozókat (bányászok, építőipari és feldolgozóipari munkások, hulladékkezelők, élelmiszer-előállító segédmunkások). A halmozottan hátrányos helyzetű munka, munkakör negatívan hat a munkaerőpiaci részvételre, továbbá a megkérdezett munkások jelentős része úgy gondolja, hogy 60 éves korára már nem lesz munkaképes. A sofőrök és a hulladék-kezelők különösen rossz körülményekkel kénytelenek szembenézni, megküzdeni. Az elvégzett kutatás fontos tanulsága, hogy a kidolgozott jobbító szándékú szakpolitikák túlnyomórészt ágazati párbeszéden és kollektív tárgyalásokon alapszanak. A kutatások során felismert intézkedések több mint fele a munkahely belső minőségével összefüggő munkakörülményeket próbálta meg javítani, például a készségeket, az önállóságot, a társas és fizikai környezetet, a kockázat megelőzését, általában tehát a munka fenntarthatóságát. Ezen kívül a munkaadók

Jó gyakorlatok

Coordinating the Network of EU Agencies 2015

87 jelentős része a jövedelem emelését tartja a legmegbízhatóbb módszernek, míg mások a munkaidő csökkentésével (is) kísérleteznek. Más szavakkal, a legelterjedtebb intézkedések közé a minimálbér emelése és a munkaidő hosszának korlátozása, a kedvezőtlen időbeosztások szabályozása tartozik, de esetenként sor kerül a készségek fejlesztésének támogatására is akár a munkaadó, akár az állam, többször e két szereplő forrásainak kombinációjával. A kiadvány elérhető a https://www.eurofound.europa.eu /publications oldalon.

THE ROLE OF EMPLOYMENT SERVICE PROVIDERS

Az EUROFOUND, az ETF és a CEDEFOP 2015. évi közös kutatási jelentése a foglalkoztatási szolgálatok (FSZ) szerepéről

GUIDE TO ANTICIPATING AND MATCHING SKILLS AND JOBS VOLUME 4

A keresleti-kínálati előrejelzések készítésének körülményeivel és jelentőségével foglalkozó kutatás már előszavában megállapítja, hogy a munkaerő keresleti előrejelzéseknek és az ahhoz igazodó oktatási/képzési kínálatnak a hátterében különböző indokok állnak. A mi fogalmaink szerinti általános iskolai oktatás, különösen annak alsó tagozata (initial education) mindennek az alapja, de aki kicsit is előre kíván lépni életpályáján, vagy csak szeretne munkakörében megmaradni, nem mondhat le az egész életen át tartó tanulás által kínált lehetőségekről. A szakmaváltások mögött legtöbbször a műszaki fejlődés és a földrajzi mobilitás áll. A vonatkozó felmérések szerint növekvő rés tapasztalható a munkaadók készségigénye és a rendelkezésre álló munkaerő készségei között. Részben ez az egyik oka a gazdasági válság okozta, de ma is magas munkanélküliségnek. Ez a rész az állami és magántulajdonú foglalkoztatási szolgálatok előrejelzéseinek figyelembevételével és az azt követő, folyamatosan igazodó megfeleltetéssel csökkenthető lenne. A dokumentum az FSZ elhelyezése kapcsán idézi az 1948-as ILO Konvenció egy bekezdésnyi korábbi definícióját, amelynek egyik fő eleme a munkaerőpiaci információ gyűjtése, elemzése és nyilvánosságra hozatala. Szó szerint: „Az FSZ regisztrálja az álláskeresőket, nyilvántartásba veszi végzettségeiket, tapasztalataikat és elvárásaikat, interjút készít velük és – ha szükséges – értékeli fizikális és szakmai készségeiket.” Ezt a szolgáltatást mind a munkaadók, mind a munkavállalók miatt fenn kell tartani.

Jó gyakorlatok

The role of employment service providers – Guide to anticipating and matching skills and jobs, Vol. 4

Jó gyakorlatok

88 A kutatók felvetik azt a kérdést, hogy mi korlátozhatja munkájuk eredményességét, különösen az átmeneti társadalmakban/fejlődő országokban? A választ azokban a tényekben találják meg, hogy az FSZ-ek költségvetése szűkös lehet, találkozhatunk kevésbé képzett kutatókkal is, valamint vannak nehézségei az információk összegyűjtésének. De ennek ellenére születnek kiváló elemzési eredmények! Miért fontos az FSZ-ek előrejelzési tevékenysége? Ennek a tevékenységnek végső célja az, hogy az üres álláshelyek a megfelelően képzett szakemberekkel betölthetők legyenek. Az elmúlt évek egyik eredménye, hogy az elektronikus adatfeldolgozás fejlődésével a kereslet és a kínálat közelítésének esélyei sokat javultak. Már vannak statisztikai eszközök által definiálható besorolási (profiling) módszerek és a folyamatos fejlődés eredményeként Internet alapú önkiszolgáló rendszerek – annak ellenére, hogy egyes csoportok klasszifikálása, sőt elérhetősége (mezőgazdaság, mikro- és kisvállalkozások világa) is meglehetősen problematikus. Az FSZ-ek gyenge pontjai között olvashatunk arról is, hogy amennyiben a felméréseket csak időszakosan és más-más csapatokkal végeztetik el, az eredmények könnyen válhatnak értékelhetetlenné, ami fokozottan igaz az EU-n kívüli országokra. Azután egy ismerős állítással találkozhatunk: ha számos munkanélküli nem válik regisztrált álláskeresővé (mert legalábbis rövidtávú érdekei inkább kötik a szürke vagy informális gazdasághoz), akkor jogosan merül fel az a kérdés, hogy az FSZ-ek hivatalos jelentései mennyire tükrözik a valós helyzetet. Említsük meg a kutatási anyag néhány fontos, a szakma iránt érdeklődő olvasó számára talán érdekes gondolatát! • Az előrejelzés és a megfeleltetés önmagában nem képes a problémát megoldani, mert először munkahelyteremtésre van szükség. • A siker további záloga, hogy a munkaadói kereslet pontosan definiálható legyen és az állásba-kerülés integrált feltételei teljesüljenek. • A kutatók úgy látják, hogy az előrejelzési munka minőségét alapvetően két tény determinálja. Egyrészről az információgyűjtés jó minősége, másrészről az FSZ és a munkaadók közötti együttműködés színvonala • Meglepő megállapítás, hogy foglalkoztathatósági szempontból inkább a készségek szükségesek, mint a kvalifikációk. A szerzők vélelmezik, hogy ez a részben tapasztalati megállapítás lehet az egyik oka az orientációs és pálya-tanácsadási terület felértékelődésének a foglalkoztatási szolgálatokon belül. • Egy, az előbbihez közelálló megállapítás: jelentős mennyiségű szakirodalmi forrás számol be arról, hogy önmagában a szakmai kvalifikáció nem jelenti a biztos alkalmaztatást. • A keresleti-kínálati előrejelzéseknek együtt kell léteznie, haladnia a munkaerő-piaccal, az oktatással és a makrogazdasági politikával, valamint a kutatásokkal. • A keresleti-kínálati előrejelzési tevékenység csak az elmúlt években jutott ilyen fontos szerepkörhöz, amit egyrészről jelez az Európai Bizottság „Új készségek az új Munkakörökhöz” című dokumentuma (2009), másrészről az ILO G20 Képzési Stratégiája (2011) is. Sőt, az OECD felé is nőtt a politika azon elvárása, hogy e tekintélyes nemzetközi szervezet hangsúlyosabban foglalkozzon munkaerőpiaci összefüggésekkel.

Miért változik gyorsan a kereslet és a kínálat? Viszonylag egyszerű választ kapunk: mert a gazdaság szerkezete változik, például egy nyersanyag-kitermelő országból szolgáltató ország válik, vagy az állami tulajdonlásból egy döntően magángazdasági szerkezet alakul ki, amely önmagában hordozza a struktúra átalakulását és a nagyobb hatékonyságra törekvést. Az FSZ-nek katalizátor szerepe lehet a tanácsadói szintű háromoldalú tárgyalásokon. Mert mi is lehet kormányzati oldalról az ilyen háromoldalú tárgyalások következménye? A politika módosíthatja az oktatási folyamatokat és munkaerőpiaci lépéseket is tesz vagy a keresleti-kínálati kihívásokat a piaci erőkre bízza. Természetesen a megbízható előrejelzéseknek mindig monitoring adatokon kell alapulnia. Fentieken kívül az FSZ-nek „békéltető”, közelítő, közvetítő szerepe lehet keresleti-kínálati feszültségek terén. A másik nagy közvetítő (mediációs) eszköz a rendszer tulajdonképpen elkerülhetetlen hibáinak elhárítására a saját dolgozók képzése, nyilván elsődlegesen a munkaadók áldozatvállalása mellett. A keresleti-kínálati piacnak összességében a következők a szereplői: 1.) az eddigiekben már jellemzett foglalkoztatási szolgálatok (PES, Public Employment Service), ahol a rövidtávú piaci előrejelzések dominálnak és (következésképpen) a felnőttképzési vonulatok; 2.) pályaválasztási és tanácsadási szolgálatok az iskolákban és az egyetemeken; 3.) magán foglalkoztatási szolgálatok (Private Employment Service, a mi jelenlegi terminológiáink szerint: munkaerő-közvetítők). Tevékenységükre jellemző, hogy nem válnak a munkaügyi kapcsolatok részévé. 4.) Nem kormányzati intézmények (NGO-k) A privát ügynökségek – még ott is, ahol FSZ-ek léteznek – kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, fontos szerepet töltenek be, annak ellenére, hogy általában nem tekintik őket az FSZ-szel azonos szintű szereplőknek a fejlődő társadalmakban. Ezen ügynökségekre jellemző még, hogy ahol a szakemberek fejlődése és a munkahelyi innováció valóban fontos, ott általában hosszabb távon a piacon tudnak maradni. (Az elemzők úgy vélik, hogy a jelenlegi, kérdőíveken és kiértékelésükön alapuló survey-módszer (ami a korábban nagyon elterjedt DELFI-módszer utódának tekinthető) önmagában nem eléggé megbízható előrejelzések készítéséhez. Ha egy hasonló profilú céget létrehoznak, de éveken át nem kerül sor fejlesztésekre, munkatársak képzésére, akkor ez a cég sem lesz alkalmas átlagon felüli termékeket letenni a döntéshozók asztalára. Mind minden rendszernek, a keresleti-kínálati rendszernek is vannak bizonyos beépített biztosítékai. Ide tartozhatnak az on-line munkaerő keresleti honlapok, az on-line szakma-specifikus álláskínáló honlapok. A modern munkaerőpiaci kihívások között nem feltétlenül az álláskeresők megfelelő orientálása, elhelyezése jelenti a fő feladatot, hiszen országról-országra, időről-időre változva jelentkezik a munkaerő-hiány is, és ilyenkor felmerül a betöltetlen pozíciók megbízható rögzítésének kérdése is. A számos ország bevált, jó gyakorlatából futólag csak a dán példát említjük, ahol az üres álláshelyeket hirdető PES Jobnet.dk honlapon kötelező 8 alapadatot on-line formában megadni: munkavégzés helye, szerződés típusa, teljes vagy rész-munkaidős, jelentkezési határidő, kontakt-

Jó gyakorlatok

89

90 személy, stb. (A dán gyakorlat leírása kitér arra, hogy a magasabb minőségű regisztráció mind a Szolgálatnak, mind a munkaadóknak kifizetődik.) Végül néhány olyan innovatív gondolattal fejeződik be a közös tanulmány, amely bizakodásra adhat okot: • Az FSZ-ek honlapjain kívül egyre többször találkozhatunk munkaadók hirdetési portáljaival is. Ezek általában szakma- vagy hely-specifikusak. Sőt, az FSZ-ek munkatársai számára ajánlják e honlapok olvasását is. • Bevált elemnek tűnik és ajánlják, hogy alulképzett munkanélküli embereket próbáljon a Szolgálat mobil-telefonos úton is elérni. • Az EU egyik célkitűzése az FSZ-ek és a privát, esetleg közhasznú NGO-k közötti együttműködés erősítése. • A hasonló szintű állásokat kínálók együttes feltüntetése (egyfajta clustering) is eredményes lehet. • Különösen oktatási/képzési szakemberek számára lehet megszívlelendő, hogy az oktatási intézményeknek legyen közvetlen rálátásuk az álláshirdetési honlapokra és azoknak megfelelően módosíthassák kurzusaikat, akár úgy is, hogy specifikus munkakörökre készítsék fel diákjaikat. • Végül egy általános és szektorális helyzetképet is adó honlapot ajánlanak a szerzők, ahol egy adatbázisban találkozhatunk a készségigények és a keresleti-kínálati eltérések számos nemzeti, európai és más nemzetközi vonatkozásával: http://euskillspanorama.ec.europa.eu A kiadvány elérhető a http://www.etf.europa.eu/webatt.nsf/0/79916772E4565452C1257F09 005F4F07/$file/Vol.%204%20Employment%20service%20providers.pdf oldalon. Amennyiben a magyar Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatunk által kínált szolgáltatásokról, azok volumenéről akarunk képet kapni, tekintsünk bele a következő táblázatba: Esetszám 2012. évben

Esetszám 2013. évben

16 637

8 369

5 243

3 858

520

910

1 128

564

256

238

2 678

3 668

13 010

14 266

960

564

Munkatanácsadás

49 695

50 631

Képzési információnyújtás

23 392

25 861

Rehabilitációs tanácsadás

6 009

759

Munkaerőpiaci szolgáltatások Foglalkozási információs tanácsadó Részvétel állásbörzén Részvétel képzési börzén

Jó gyakorlatok

Pályaorientációs foglalkozás Pályakorrekciós foglalkozás Pszichológiai tanácsadás Álláskeresési technikák oktatása Álláskereső Klub

91 Esetszám 2012. évben

Esetszám 2013. évben

46 970

39 572

Újraorientáló csoportos foglalkozás

444

589

Kulcsképesség-fejlesztő foglalkozás

172

71

2 044

1 442

167 458

168 844

5 622

7 231

Munkaerőpiaci szolgáltatások Re-integrációs csoportos foglalkozás

Mo vációs csoportos foglalkozás Álláskeresési tanácsadás Pályatanácsadás Közve tői beszélgetés

113 652

113 848

Munkaerőpiaci és foglalkozási információnyújtás

128 956

161 362

Csoportos tájékozódó beszélgetés

102 132

106 861

Mentori szolgáltatás

2 975

14 005

Pályaválasztási tanácsadás (egyéni)

1 867

2 497

Pályamódosítási tanácsadás (egyéni)

2 474

3 737

839

21

695 133

729 768

Rehabilitációs Információs Centrum Országosan összesen:

A jelenleg elérhető szolgáltatásokról, azok rövid magyarázatáról a http://nfsz.munka.hu honlap tájékoztat. Eszerint az aktuálisan igénybe vehető szolgáltatások köre 2015 végén a következő képet mutatja: • munkatanácsadás (pályaválasztás, pályamódosítás); • pályatanácsadás (melynek része a pályaterv kialakítása is); • álláskeresési tanácsadás – álláskereső klub (főként a tisztázott és reális álláscéllal rendelkezők számára); • rehabilitációs tanácsadás; • pszichológiai tanácsadás (amivel az elhelyezkedni nem tudó személyeknek nyújtanak segítséget az életvezetéséből és személyiségéből adódó problémák feltárásában); • helyi / térségi foglalkoztatási tanácsadás (módszertani segítséget nyújtanak a potenciális munkaadóval történő együttműködéshez); • monitoring tevékenység hátrányos helyzetű személyek segítése érdekében. A magyarországi magán munkaerő-közvetítők hivatalos listája a http://nfsz.munka.hu honlapon áll az érdeklődők rendelkezésére a megyei sorszám, a megyei kód, a munkaerő-kölcsönző neve, a szervezeti forma, a tevékenység irányultsága és a postai cím szerinti bontásban.

Jó gyakorlatok

Forrás: Nemze Foglalkoztatási Szolgálat munkaerőpiaci évkönyve 2012-2013

92 Bányai Gyula

Szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola Az iskolai rendszerű szakképzés 2011-ben megkezdett átalakítása 2014 második felében folytatódott. A folyamat lényeges állomásához ért 2015 februárjában, amikor a kormány határozott a koncepcionális kérdésekről (lásd a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról szóló 1040/2015. (II. 10.) kormányhatározatot). Ezt követte a koncepcióban szereplő intézkedések végrehajtása érdekében a szakképzési törvény és az ahhoz kapcsolódó törvények módosítása, amelyet a Parlament – a szakképzéshez kapcsolódó más törvények módosításával együtt – 2015. május 27-én fogadott el. Az elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és színvonalasabb szakképzési rendszer működtetése, minél több ember bevonása a szakképzésbe, valamint a gazdaság igényeinek szolgálata a megfelelő számú szakember képzésével és a duális képzés kiszélesítésével. A hatékonyabb szakképzési rendszer kulcseleme az intézményrendszer, ezért a koncepció kiemelten foglalkozott a szakképzési intézményrendszer fejlesztésével, a gazdasági igényekkel öszszehangolt, versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés megteremtésével. Erre alapozva jöttek létre a szakképzési centrumok és ennek megfelelően a szakképzést érintő legfontosabb változások közé tartoznak a szakképző intézmények képzési szerkezetének várható további strukturális változásai, amelynek értelmében – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.) módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény alapján (a továbbiakban: 2015. évi LXV. törvény) – a 2016/2017-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziummá, míg a szakiskolák szakközépiskolává alakulnak. A képzési struktúra átalakításával lehetővé válik, hogy minden szakképzési tanulási út egyaránt nyújtson érettségi végzettséget és szakmai végzettséget (vagyis tegye lehetővé szakképesítés megszerzését) is, ezzel is elősegítve a munkaerőpiacra történő sikeres belépést, illetve továbbtanulás esetén a felsőfokú tanulmányok megkezdését.

Panoráma

SZAKGIMNÁZIUM A 2015. évi LXV. törvény 4. §-a alapján 2016. szeptember 1-jei hatállyal a köznevelési intézmények körébe bevezetésre kerül a szakgimnázium, oly módon, hogy a módosítás értelmében a jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul át. A jelenlegi szakközépiskolához hasonlóan a szakgimnáziumban a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint érettségit követő szakképzési évfolyam(ok)ból áll majd, azonban a korábbi szakközépiskolához képest lényegi változás, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés (és ezen belül is a gyakorlati képzés) aránya, ami bizto-

93 sítja, hogy a tanulók már az érettségi mellett egy munkaerőpiacon jól használható, értékes szakképesítést is szerezzenek. Az érettségiig a szakképzésre fordítható idő a korábbi összesen 1 évről 1,5 évre növekszik. Az érettségit követően további 1 év alatt pedig érettségire épülő, emelt szintű („technikus”) szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 évfolyamos képzésben összesen 2,5 éves szakmai képzés folyik majd. Már ezen adatokból is látszik, hogy nem egyszerű átnevezés történt, hanem a képzési struktúra jelentősen megváltozik.

Ágazati közös elemek oktatása Az Nkt. 12. §(3) bekezdésének 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása értelmében a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Ennek megfelelően a jelenlegi szakközépiskolához hasonlóan a szakgimnáziumban is elsősorban az érettségit követően megszerezhető szakképesítés ágazatába illeszkedő szakmai tartalmak oktatására kerül majd sor. Jelentős változás azonban, hogy a szakgimnáziumban a közös ágazati tartalom oktatása a korábbi 9-12. évfolyam helyett csak a 9-10. évfolyamon folyik majd kötelező jelleggel, azt követően az oktatás „egyedivé” válhat.

Növekvő szakmai tartalom

„(3) A szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon ágazatonként és szakképesítésenként a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra adja ki. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.”

Panoráma

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 8. § (3) bekezdése alapján a kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a 9-10. évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a 11-12. évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény (továbbiakban: 2015. évi LXVI. törvény) értelmében az Szt. 8. § (3) bekezdése helyébe 2016. szeptember 1-jétől a következő rendelkezés lép:

94

A fenti változások eredményezik, hogy a 9-12. évfolyamokon a szakmai képzés (elmélet/gyakorlat) időtartama összességében mintegy fél évvel (körülbelül 700 képzési órával) nőni fog. Fontos megjegyezni, hogy a szakgimnáziumi „alap” 4+1-es képzési forma megvalósulása érdekében az érettségit megelőző képzés szakmai tartalmának egy tanév tekintetében továbbra is meg kell egyeznie valamely, az érettségi vizsgát követően megszerezhető (jellemzően technikus) szakképesítés szakmai tartalmával. A szakmai többlettartalom révén az oktatás elsősorban a szakmaszerzést célozza, ugyanakkor ez biztos alapot nyújt a szakirányú továbbtanulásra (ha a tanuló felsőfokú iskolai továbbtanulásban gondolkodik), azonban – ha az iskola megszervezi, és a szabad órakeretek között biztosítja a lehetőséget a tanuló számára – nincs akadálya annak sem, hogy a tanuló más, nem szakirányú tárgyakból is felkészüljön az érettségire, illetve más szakirányú felsőoktatási intézményben tanuljon tovább. A közismereti tárgyak oktatása a jövőben más struktúrában zajlik majd, ami bizonyos tantárgyak esetén kevesebb óraszámot fog jelenteni, más tantárgyaknál pedig többet, a következők szerint: csökkenés fog jelentkezni a választott ágazat szempontjából kisebb jelentőséggel bíró tárgyak esetén (például műszaki tartalmú, orientáltságú ágazat esetén csökkenhet a biológia és a művészeti tárgyak óraszáma), míg az ágazati szakmai tantárgyak óraszáma nőni fog; ugyanakkor a kötelező érettségi vizsgatárgyak óraszáma nem változik.

Panoráma

Szakképesítés az érettségivel együtt Az Nkt. 12. § (2) bekezdésének 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása kimondja, hogy a szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012 (VII. 6) kormányrendeletben (a továbbiakban: Országos Képzési Jegyzék) meghatározott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. Ennek értelmében tehát a szakgimnáziumokban az érettségi keretében lehet majd szakképesítést is szerezni, vagyis a szakmai érettségi megszerzésével együtt a sikeresen érettségizett tanulók szakképesítő bizonyítványt is kapnak. Az ágazati tantárgyból letett érettségi azonban nem kizárólag a megszerezhető szakképesítés ismereteit foglalja majd magában. Fontos, hogy az ágazati érettségi vizsgatárgy teljesítése továbbra is automatikusan igazolja az érettségit követően megszerzendő (technikus) szakképesítés első évének teljesítését, továbbá egyike a kötelezően teljesítendő öt érettségi vizsgatárgynak. Jelenleg az Szt. 2. § 40. pontja alapján „az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül”, így tehát emelt szintű érettséginek felel meg, amely munkakör betöltésére képesít. Az Szt. módosítása következtében – 2019. szeptember 1-jén történő hatálybalépéssel – azonban a szakgimnáziumban mind középszinten, mind emelt szinten lehet érettségizni a szakmai vizsgatárgyból.

95

Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések meghatározása

Szakgimnáziumi képzés a gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára Az új szakgimnáziumi képzés rendszere is biztosít lehetőséget arra, hogy az érettségivel már rendelkezők is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe és kizárólag szakképzési évfolyamon készüljenek fel a szakképesítés megszerzésére.

Panoráma

Az új szakgimnáziumi képzési szerkezet (az érettségit megelőző 9-12. évfolyamok) és a vizsgáztatás módja (érettségi vizsga) határozott peremfeltételeket teremt e szakképesítések kialakításához, kiválasztásához. Az ágazati közös követelmények mértékének fentebb már említett csökkentése által lehetővé válik, hogy az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések köre szélesebb legyen a jelenlegi ágazatok körénél (tehát több legyen, mint 38 darab szakképesítés), tartalmaik specifikusabbak legyenek, viszont mégis mindegyikhez kapcsolódjon legalább egy érettségire épülő szakképesítés megszerzésének lehetősége. Fontos szempont továbbá, hogy az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések megszerzéséhez nem kell külön komplex szakmai vizsgát tenni, mert a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány ebben az esetben a vonatkozó érettségi vizsgatárgy eredményes teljesítése alapján kerül kiadásra. Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések kiválasztásához, kialakításához szükséges volt annak vizsgálata, hogy lehetséges-e a meglévő szakképesítések köréből kiválasztani a feltételeknek megfelelő szakképesítéseket, vagy új szakképesítések kialakítása válik szükségessé. Ennek során elsődleges cél volt, hogy az OKJ-ban már szereplő, a korábbi fejlesztések révén megalapozott szakképesítések kerüljenek kiválasztásra. Az előzőekből kiindulva az alábbi szempontok alapján történt az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítések meghatározása, kiválasztása, kialakítása: a szakképesítés – elsősorban az OKJ meglévő szakképesítéseinek köréből kerüljön kiválasztásra, valamint az adott ágazathoz vagy egy érettségit követően megszerezhető, 54-es szakképesítéshez oly módon kapcsolódjon, hogy szakmai elméleti és gyakorlati tartalmával szélesítse az érettségire épülő szakképesítéssel ellátható feladatokat, tevékenységeket; – szakmai tartalma a 9-12. évfolyamokon megjelenő többlet képzési idő mértékéig a közös ágazati tartalomtól és az érettségit követően megszerezhető 54-es szakképesítés tartalmától teljes mértékben eltérő legyen, ezen időre vonatkozóan egyedi szakmai tartalommal rendelkezzen; – szakmai tartalma a közös ágazati tartalmat vagy az érettségire épülő 54-es szakképesítés tartalmával közös tartalmat az előző bekezdésben említett körülbelül 700 óra többlet képzési időt meghaladóan tartalmazzon; – amennyiben a meglévő szakképesítések, részszakképesítések köréből nem választható ki, akkor a munkaerőpiaci igények figyelembevételével új szakképesítés kialakítására is lehetőség van, az előző két pontban leírt feltételek figyelembe vétele mellett.

96 Az Nkt. 12. § (4) bekezdésének 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása értelmében a szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. Tehát a gimnáziumi érettségivel rendelkezők továbbra is a korábbival egyező, 2 évfolyamos képzés alatt szerezhetik meg a technikusi végzettséget – azzal a különbséggel, hogy mivel az ő tanulmányaikba nem épül be a 9-12. évfolyamon megjelenő, a korábban már jelzett szakmai többlettartalom, így ők a szakmai érettségihez kapcsolódó, az érettségi keretében megszerezhető szakképesítést nem szerzik meg.

Nyelvi előkészítő képzés indításának lehetősége A nyelvi előkészítő évfolyam az idegen nyelv tanulásával kapcsolatos kedvező motivációnak és az önálló nyelvtanulás képességének a kialakítását, az idegen nyelv tudásának intenzívebb fejlesztését, továbbá a tanult szakmában szükséges idegennyelv-tudást erősíti. E képzési formának – amennyiben a képzést folytató iskola teljesíti a jogszabályban előírt feltételeket – a szakgimnáziumban is helye van. A nyelvi előkészítő képzésre vonatkozó főszabályt az Nkt. 9. § (7) bekezdése tartalmazza, amely kimondja, hogy a gimnáziumban az ötödik, hetedik és kilencedik, szakközépiskolában a kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg, feltéve hogy a gimnázium, a szakközépiskola a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. Ezt a rendelkezést 2016. szeptember 1-jei hatálybalépéssel a 2015. évi LXV. törvény 17. § 7. pontja úgy módosítja, hogy az Nkt. 9. § (7) bekezdésében a szakközépiskolára vonatkozó rendelkezéseket úgynevezett szövegcserés módosítással szakgimnáziumra változtatja. A képzési struktúra változása tehát nem érinti a jelenlegi szakközépiskolai nyelvi előkészítő képzést, így azzal összefüggésben változás nem lesz; azt a 2016/2017-es tanévtől – a jogszabályoknak megfelelően – továbbra is lehet indítani, immár a szakgimnáziumokban.

Panoráma

SZAKKÖZÉPISKOLA A 2015. évi LXV. törvény 4. §-a alapján 2016. szeptember 1-jei hatállyal a jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul. A megújult szakközépiskola lényeges szerkezeti újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési (továbbtanulási) lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik, melyet az Nkt. 13. §(1) bekezdésének 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása az alábbiak szerint szabályoz:

97 „A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből a) három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam.”

„Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele: a) a tizennegyedik életév betöltése, és b) a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.” Ennek értelmében tehát a jövőben is lesz lehetőség az átalakult Hídprogram elvégzése után szakképesítést szerezni – immár a szakközépiskolában szervezett képzés során.

Panoráma

Ezzel a változással teljesen megszűnik a korábbi szakiskola zsákutca-jellege, mivel ez az új struktúra is egyenes tanulási utat biztosít az érettségi és az esetleges felsőoktatási tanulmányok felé. Az Nkt. 13. § (4) bekezdésének 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása értelmében a szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon. A szakképesítés megszerzése utáni érettségire felkészítő két tanév kizárólag a négy kötelező érettségi tárgyból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) teendő vizsgára készít fel. A korábban az iskolában megszerzett szakképesítés pedig középszintű érettségi vizsgaként kerül elismerésre, kiváltva ezzel az ötödik érettségi vizsgatárgyat. A két éves, az érettségi tárgyakra koncentráló felkészítés eléggé intenzív lesz, így alternatívaként továbbra is lehetséges lesz az érettségire történő három éves felkészülés, azonban ebben az esetben öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak az a tanuló folytathatja a tanulmányait, aki iskolai rendszerű képzésben szerzett államilag elismert szakképesítést. A törvény azt viszont nem korlátozza, hogy az érettségire történő felkészítésben részt venni szándékozó mikor járt iskolába, így a több évvel korábban iskolai rendszerű képzésben megszerzett OKJ-s szakképesítés vagy az azt megelőző időszakban szerzett OSZJ-s szakképesítés is alapot ad a két éves érettségire felkészítő képzésben való részvételre. Összefoglalva tehát: a képzési struktúra változásai új utakat, lehetőségeket nyitottak az iskolai rendszerű szakképzésben, amelyek révén hatékonyabban valósulhat meg a gazdaság szakképzett munkaerő iránti igényének biztosítása. Az Nkt. módosítása értelmében megváltozik az alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele is. Az Nkt. 13. § (5) bekezdésének 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása következtében a jelenlegi betöltött tizenhatodik életév feltétele tizennégy évre csökken:

98

SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA A speciális szakiskola célja, hogy a gyógypedagógiai alapfokú nevelő-oktató munka eredményeire támaszkodva, a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel együttműködve nyújtson differenciált segítséget tanulói számára a szakma tanulásához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre való felkészüléshez. A készségfejlesztő speciális szakiskola célja pedig az, hogy az értelmileg akadályozott tanulók tanulmányaik befejeztével viszonylag önálló életet éljenek, irányítás mellett képesek legyenek egyszerű munkafolyamatok elvégzésére, valamint rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyekkel alkalmazkodni tudnak a családi és munkahelyi közösségekhez. Az átalakult képzési szerkezetben is megmaradnak ezek a képzési formák, hogy továbbra is segítsék a szakképesítéshez jutást és a felnőtt életre történő felkészítést. A jelenlegi speciális szakiskola a jogszabályi változások következtében a 2016/2017. tanévtől szakiskolaként működik tovább, a készségfejlesztő speciális szakiskolának nem változik meg a megnevezése. Az Nkt-nak a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatására vonatkozó 13. § (5) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a szakiskola speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. Ezen szabályozás helyébe a2015. évi LXV. törvény 20. § (4) pontja értelmében 2016. szeptember 1-jei hatálybalépéssel az alábbi rendelkezés lép:

Panoráma

„13/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a) a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára és nyújt részükre a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket” Az Nkt. 13. § (5) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. Ez a szabályozás a 2015. évi LXV. törvény 20. § (4) pontja értelmében 2016. szeptember 1-jei hatálybalépéssel az alábbi rendelkezés lép: „b) a készségfejlesztő speciális szakiskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.”

99 A szakiskolában, valamint a készségfejlesztő speciális szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. A jövőbeni szakiskola, valamint a készségfejlesztő speciális szakiskola képzési struktúrájában nem történik változás. A speciális szakiskolában indítandó előkészítő évfolyammal összefüggésben változás nem lesz (az Nkt. 99/D. §-a csak a szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés-oktatásban indítható kilencedik vagy nyelvi előkészítő évfolyam indításával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza), azt a 2016/2017-es tanévtől a szakiskolákban továbbra is lehet indítani, valamint a 2016. szeptember 1-jével induló szakiskolai képzésben a tanulók számára továbbra is lesz lehetőség szakképesítés megszerzésére, változás e tekintetben sem történik.

A SZAKKÖZÉPISKOLAI, SZAKISKOLAI ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁSRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az átmeneti rendelkezések célja, hogy világossá tegyék az átmeneti időszak határait, a megszűnő képzések kifutó formában történő befejezhetőségét. Az Szt. 92/A. § (12) bekezdése kimondja, hogy e törvény 2016. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti „a) szakmai érettségi végzettséget utoljára a 2015/2016. tanévben induló szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulók, b) szakiskolai végzettséget utoljára a 2015/16. tanévben induló szakiskolai képzésben részt vevő tanulók szerezhetnek.”

„a) szakközépiskolai nevelés-oktatást szakgimnáziumban, b) szakiskolai nevelés-oktatást szakközépiskolában, c) speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatást szakiskolában kell 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel megszervezni.” Tehát a jelenlegi szakközépiskolai, szakiskolai, speciális szakiskolai 9. évfolyam utoljára a 2015/2016. tanévben volt indítható, kifutó jelleggel.

Panoráma

Az Nkt. 99/D. § (1) bekezdése értelmében az e törvény 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés-oktatásban utoljára a 2015/2016. tanévben indítható kilencedik vagy nyelvi előkészítő évfolyam. Továbbá e paragrafus (2) bekezdése kimondja, hogy az e törvény 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti

100 Mayer Andrea

Panoráma

HÍD programok a szakképző iskolákban A 2016/2017-es tanévtől bevezetendő Szakképzési Hídprogram közvetlen előzményét a Köznevelési HÍD I. és II. program szolgáltatja, jogszabályi alapját pedig a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 14. §-a biztosítja. Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányát sikeresen mérsékelő oktatási formaként jelent meg a közoktatásban a (bizonyos szempontból hiánypótlónak bizonyuló) HÍD programok szerinti képzésforma, melynek keretei között fejlesztő értékelés, vagy tanulást támogató értékelés alkalmazása történik. A tanulás támogatására szolgáló fejlesztő értékelés központi gondolata leginkább az egyéni fejlődés támogatásában fejeződik ki: itt egyéni, differenciált fejlesztési programban vesznek részt a tanulók, ami erősíti önbizalmukat, motivációjukat. E program segíti őket abban, hogy bennmaradjanak, vagy (mint már korai iskolaelhagyók) visszataláljanak a nevelés-oktatás-képzés világába. A Köznevelési Hídprogram azoknak a fiataloknak kínál esélyt, akiknek a tanulás korábban sikerélmények helyett csakis kudarcélményt adott. Már betöltötték ugyan a 16. életévüket, de a sorozatos eredménytelenség miatt nem tudták befejezni az általános iskolát (ők csatlakozhattak a HÍD II. valamely változatához), illetőleg az alapfok elvégzése után nem vették fel őket egyetlen középfokú intézménybe sem (ők a HÍD I. osztályaiba iratkozhattak be). A programba való bekapcsolódásukat követően a személyre szabott fejlesztő nevelés-oktatás sok esetben visszaadta a tanulók önbecsülését. Megszerezhették egyrészt a továbbtanuláshoz elengedhetetlenül szükséges, ám hiányzó alapkompetenciákat, alapismereteket; másrészt a szakképzésbe való bekapcsolódásukkal majd az ott elsajátított élet közeli ismeretekkel lehetővé is vált számukra a szakmatanulás – aminek révén megtalálhatják helyüket az életben. A programra kijelölt szakközépiskolák, szakiskolák és speciális szakiskolák többségében korábban is folyt felzárkóztató oktatás. Ezek a nyitott, befogadó intézmények általában a megelőző időszakokban egy olyan programot – jellemzően a Dobbantót – valósítottak meg, amely a tanulmányaiban társaitól lemaradt, általános iskolában motiválatlanná és nehezen kezelhetővé vált 15-16 éves, csupán 6. vagy 7. általános iskolai osztályt végzett tanulók nappali iskolarendszerben tartását, valamint a középfokú oktatásba való átvezetését célozta meg. A program nagy előnye az alacsony osztálylétszám, ami hatékonyabbá teszi-teheti az oktató-nevelő-képző munkát. A szakképző iskolák óraterveikbe a szabad időkeret terhére szocializációs és tanulás-módszertani foglalkozásokat építettek be. Ezek elősegítik a tanulók beilleszkedését és reintegrációját, valamint a megfelelő tanulási szokások és munkakultúra kialakítását. A program célja tehát segíteni a tanulókat a képességeiknek megfelelő szintű eredmények elérésében. A későbbi foglalkoztathatóság érdekében tehát elsődleges cél a munkavállalásra felkészítés

a szakképzésbe történő bekapcsolódás által, illetőleg legalább egy, a munkaerőpiaci igényeket tekintve hasznosítható részszakképesítés megszerzése. A Hídprogram szakiskolai képzésbe való integrálása egyértelműen jó döntésnek bizonyult, mivel a tanulók korukat tekintve sokkal közelebb állnak a szakiskolás kortársaikhoz, így közöttük jóval motiváltabbak, kevésbé érzik magukat kirekesztettnek, kívülállónak, mint az általános iskolai társaik között. A programba felvett tanulók létszáma a 2014/2015-ös tanévben az egyes képzési formákban (a HÍD I-ben, és HÍD II. 10-20 hónapos – egy vagy két tanéves – formáiban, valamint felnőttoktatás keretében) mindösszesen 2.337 fő volt. A belépő tanulók száma így az előző tanévihez viszonyítva közel 50%-kal emelkedett. Sajnos a 16 éves tankötelezettségi korhatár sok tanuló esetében (a fenti célok, eszközök ellenére) szintén vízválasztónak bizonyult, mivel az erőfeszítések ellenére a lemorzsolódás aránya rendkívül magas mutatókat (50%) eredményezett a közel két és fél ezres populáció körében. Ennek oka az elméleti órákon a fiatalok részéről tanúsított hatalmas mérvű passzivitásban, valamint az újabb pedagógiai módszerek erőteljes háttérbe szorulásában keresendő. Ugyanakkor kivételt képeztek a szakmai órák, és itt is kiemelten a gyakorlati foglalkozások. Ezeken a gyakorlatba ágyazott ténykedéseken még a nehezen kezelhető, magatartási problémákkal küzdők is előbb-utóbb találtak kedvükre való elfoglaltságot. Szívesen vettek részt az alkotó, kézzel fogható, azonnali produktumokat felmutatni tudó folyamatokban. A jelen tanévig a HÍD II. program elvégzéséről az ott tanuló diák alapfokú végzettséget igazoló tanúsítványt, a sikeres komplex szakmai vizsgáról pedig részszakképesítést igazoló szakmai bizonyítványt szerezhet. A programok eddig elért eredményeit a következőképpen összegezhetjük: – a HÍD programba bekapcsolódók a korai iskolaelhagyás helyett tudták-tudják tankötelezettségüket teljesíteni; – a számos kudarcot átélt fiataloknak újra célok adhatók, amelyek révén a kirekesztettség érzésével ellentétben a társadalom fontos tagjának érezhetik magukat; – a szocializációs és alapkompetencia-hiátusok pótlása által a továbbtanulás lehetősége kézzelfogható közelségbe kerülhet; – az alacsony osztálylétszámból adódóan eredményesebben megvalósítható az egyénre szabott támogatás, megsegítés; – a szakképzésbe való bekapcsolódás által a munka világára való felkészítés is megtörténik; – egyéni fejlesztéssel a motiváció erősítése, a szakképzettség nélküli réteg újratermelődésének lassítása valósul meg; – a munkakultúra megalapozása-kialakítása a minél teljesebb integráció hatékony eszközének bizonyul; – az elmúlt tanévek tapasztalata rávilágított arra, hogy kizárólag gyakorlatorientált oktatással lehet jobb és tartósabb eredményeket elérni. A két tanév gyakorlati és elméleti „hidas” tapasztalatainak feldolgozása, a hatékonyabb szakképzés megvalósítása, a lemorzsolódás mértékének csökkenése (és ezáltal a korai iskolaelhagyók számának mérséklése) további feladatokat generált. Ilyen feladat a jogszabályi környezet, vala-

Panoráma

101

Panoráma

102 mint a kerettantervek és óraszámok felülvizsgálata; a tanuló képességeinek, életkori sajátosságainak figyelembevételével a megfelelő tankönyvek és munkafüzetek elkészítése; a programok mérési rendszerének kidolgozása, a be- és kimeneti mérések korrekciója; a programban tanulókat, illetve a programban tanítókat anyagilag is ösztönző rendszer kidolgozása; szakemberek (pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyógy- és fejlesztőpedagógus) tartós bevonása. A fentiek érdekében 2016. szeptember 1-től hatályba lép a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a Szakképzési Hídprogramról szóló VIII/A. fejezetének 24/A. §-a.. Ennek alapján a Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű lesz, mely záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával fog zárulni. Újdonság, hogy e képzési forma keresztfélévben is indítható lesz. A belépés és a bennmaradás feltételei is változnak kissé. Az eddigi feltételeken túl új elemként jelennek meg az alábbiak: – a belépő már nem tanköteles és a képzésbe történő belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét tölti be; – a Szakképzési Hídprogramban évfolyam nem ismételhető; – kerettantervét – az oktatásért felelős miniszter egyetértésével, valamint a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszter véleményének kikérésével – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg; – a szakképző iskolák közül a Szakképzési Hídprogramban közreműködő iskolákat – a honvédelemért, a rendészetért és az agrárpolitikáért felelős minisztériumokhoz tartozók kivételével – a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszter egyetértésével és az az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg; – hangsúlyos elemként jelenik meg, hogy a Szakképzési Hídprogramban tanulók az Szt. 24/A. § (6) alapján ösztöndíjat kapnak (e programban a tanulók tankötelezettség utáni megtartása jelenti az egyik legnagyobb nehézséget; a hídprogramos ösztöndíj bevezetése ezt is hivatott kezelni); – a Szakképzési Hídprogramban tanító pedagógusok – tekintettel az érintett tanulók egyéni képességeihez speciális pedagógiai módszereket alkalmazó tevékenységrendszer megvalósítására – pedagóguspótlékra lesznek jogosultak, – úgy a tanulói ösztöndíj, mint az utalt pedagóguspótlék mértékét, nagyságrendjét, adhatóságának kereteit a közeljövőben rendelet fogja meghatározni. A tanulók számára az iskolában eltöltött időn túl a közvetlen közelükben, mikrokörnyezetükben lévők jelenthetik a pozitív példát, ezért kiemelten kell kezelni a programban alkalmazott pedagógusok, szakoktatók speciális továbbképzését (stressz- és konfliktuskezelés, stb.), megfelelő kiválasztását, továbbá a személyes találkozók gyakoribb szervezését az iskolában (példának okáért a szülői értekezletek és a családlátogatások szervezése, lebonyolítása). A kollégiumi ellátás biztosításával az eddigi visszahúzó erőt képviselő környezetből való részleges kiemelés is eredményre vezethet. A munkakultúra átadásán, az elméleti ismeretek gyakorlati cselekvésbe ágyazásán túl a Szakképzési Hídprogramba bekapcsolódott fiatalok szabadidejének tartalmas kitöltése is fontos

103 feladata szakképző iskoláinknak. Nagy hangsúlyt kell fektetni például a napi testmozgás és a kulturális tevékenységek biztosítására is. Csak mindezek együttes és harmonikus alkalmazása, a lemorzsolódást csökkentő pedagógiai módszerekkel, eszközökkel való azonosulás vezethet el a sikerhez. Ez minden egyes Szakképzési Hídprogramba bekapcsolódó fiatal esetében a záróvizsgák és komplex szakmai vizsgák sikeres letételét jelenti, ugyanakkor a program mellett elkötelezett pedagógusainknak valódi, a munkaerőpiacon kelendőnek számító tudást kell biztosítania.

Megye

HÍD II. (C) 10 hónapos

HÍD II. (A-B) 20 hónapos

Bács-Kiskun

5

7

Baranya

3

5

Békés

1

3

Borsod-Abaúj-Zemplén

4

2

Budapest

6

7

Csongrád

3

2

Fejér

5

4

Győr-Moson-Sopron

0

4

Hajdú-Bihar

0

4

Heves

3

1

Jász-Nagykun-Szolnok

4

3

Komárom- Esztergom

1

3

Nógrád

1

3

Pest

4

5

Somogy

1

6

Szabolcs-Szatmár-Bereg

2

5

Tolna

2

3

Vas

2

2

Veszprém

1

5

Zala

1

3

Panoráma

A Nemzetgazdasági Minisztérium által fenntarto intézmények száma

104 A Földművelésügyi Minisztérium által fenntarto intézmények száma Megye

HÍD II. (C) 10 hónapos

HÍD II. (A-B) 20 hónapos

Bács- Kiskun

1

Baranya

1

Borsod- Abaúj- Zemplén

1

1

1

1

Budapest

1

Csongrád Győr-Moson-Sopron Megye

1

Heves

1

Pest

1

Tolna

1

1

A további, nem állami fenntartású intézmények száma Megye

HÍD II.

Baranya

3

Budapest

1

Jász-Nagykun-Szolnok

1

Pest

1

Szabolcs-Szatmár-Bereg

2

Tolna

1

Veszprém

2

2015/2016. tanévben HÍD programban résztvevő iskolák száma

Panoráma

HÍD I.

Állami fenntartású iskolák száma Nem állami fenntartású iskolák száma

35 9

HÍD II. (10 hónapos)

Állami fenntartású iskolák száma

HÍD II. (20 hónapos)

Állami fenntartású iskolák száma

89

Nem állami fenntartású iskolák száma

11

Nem állami fenntartású iskolák száma

60 9

105 Rozványi Dávid

Pályaorientáció a megújuló szakképzésben Mint ismeretes, a pályaválasztás támogatása szorosan kapcsolódik a szakképzéshez, hiszen a képzési kínálat bemutatása nélkül nem hozható felelős döntés – de mi újat nyújthat a pályaorientáció? Miért van rá szükség, miben tud segíteni a szülőknek és a diákoknak, milyen eszközöket kínál a pályaorientáció?

A PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE

1. Miben vagyok jó? 2. Mire vagyok jó? 3. Mi a jó nekem? A „Miben vagyok jó?” kérdés segít megismernem erősségeimet és fejlesztendő képességeimet, segít kialakítani és mélyíteni a hiteles önképet.

Panoráma

A pályaválasztás minden ember életében az egyik legfontosabb döntés (ebben hasonlít a házasságkötéshez, hiszen az egész életútra kihathat), mégis, ezt a döntést sokszor nem kellő körültekintéssel hozzák meg az érintettek. A tapasztalatok szerint a pályaválasztással kapcsolatos döntést nagyban befolyásolják a minták (a szülők foglalkozása, a barátok, a család), az ismert lehetőségek (hogy milyen iskola, munkáltató működik a közelben), de jelentős tényező a motiváció is. Míg a motivált fiatalok elsősorban a célra, a munkába állásra koncentrálnak (azaz először foglalkozást választanak, majd az ennek megfelelő iskolát), addig a kevésbé motivált fiatalok elsősorban az elérhető iskolák közül választanak (például aszerint, hogy milyen iskolák működnek az adott településen, vagy annak közelében), majd pedig ezek kínálatából választják ki, hogy mely foglalkozás érdekli őket. Hagyományosan a pályaválasztást a képzési és a munkaerőpiaci kínálat bemutatásával szokták támogatni, vagyis az iskolák bemutatták, milyen iskolarendszeren kívüli képzéseket és iskolarendszerű oktatásokat kínálnak, a munkáltatók pedig azt, hogy rövid- és középtávon milyen munkaerőt kívánnak alkalmazni. A pályaorientáció ennél tovább megy, és magából a pályaválasztás előtt álló fiatalból indul ki – ebben az értelemben személyközpontú szolgáltatás. A pályaorientáció összetett, egész életen át tartó folyamat, azonban a lényegét talán össze lehet foglalni az alábbi 3 kérdéssel:

106 A „Mire vagyok jó?” kérdés segít kiválasztani a képességeimnek, érdeklődésemnek megfelelő foglalkozási területeket és foglalkozásokat, amiket szívesen végeznék. A „Mi a jó nekem?” kérdés segít megismernem magukat a foglalkozásokat (milyen feltételekkel végezhető, milyen képzésen vagy oktatáson kell részt vennem, milyen tevékenységeket takar? milyenek a munkaerőpiaci előrejelzések, milyenek a karrier- és kereseti lehetőségek, milyen egzisztenciát képes biztosítani a részemre?), hogy megfontolt döntést tudjak hozni.

Panoráma

MILYEN SEGÍTSÉGET NYÚJT A PÁLYAORIENTÁCIÓ? A pályaorientáció sokféle eszközt és szolgáltatást foglal magába, hogy a tanácsadásban részesülő megalapozott döntést tudjon hozni az életéről, vagy korábbi döntését módosítani tudja: 1. az információnyújtás; 2. a pályatanácsadás (pályaválasztási, pályamódosítási tanácsadás); 3. a pszichológiai tanácsadás; 4. a támogatott öntájékozódás (például szakirodalom, foglalkozás-leírások megismerése, foglalkozást bemutató filmek megtekintése); 5. látogatások cégeknél, üzemeknél, tanműhelyeknél, kiválasztott oktatási vagy képző intézményeknél; 6. pályaorientációs tesztek; 7. pályaorientációs portálok (ezeken jellemzően több eszköz is elérhető); 8. az álláskeresési tanácsadás; 9. a munkavállalási tanácsadás; 10. a rehabilitációs tanácsadás; 11. az önmenedzsment-készségek javítása A pályaorientáció megvalósulhat egyéni tanácsadás, csoportos tanácsadás, távtanácsadás, valamint eltérő program formájában. A pályaorientációs tanácsadásnak a fiatalkorúak esetében négy szereplője van: 1. a tanácsadásban részesülő; 2. a szülő (illetve gyám); 3. a pedagógus, és 4. a tanácsadó. A „tanácsadásban részesülő” nem véletlenül került a felsorolás élére: csak akkor lehet hatékony és sikeres ez a tevékenység, ha a benne rejlő (és nem a külső) lehetőségekből indulunk ki. Ezért első lépésben mindig ezeket kell felmérni, és ezeknek a kibontakoztatásához kell hozzárendelnünk az eszközöket, megteremteni az egyén számára a lehetőségeket. Ideális esetben az egyén önálló döntést hoz, a többi szereplő (szülő, pedagógus és tanácsadó) csak támogatja mint folyamatsegítő, elsősorban az önismeret mélyítésével és a lehetőségek felmutatásával (ez utóbbiba bevonhatók a munkaadók és azok szervezetei is).

107 Természetesen a pályaorientáció nem a „bölcsek köve”, nem arra szolgál, hogy megfellebbezhetetlen ítéletet mondjon a tanácsadásért fordulóhoz, inkább támogatja, segíti őt, hogy döntését megalapozottan tudja meghozni. Nem egyszeri alkalom, hiszen az ember változik, ezért sohasem késő azt igénybe venni!

KIK SEGÍTHETNEK A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN? A pályaorientációs tevékenységben több szervezet és intézmény vesz részt: a kamarák, a pedagógiai szakszolgálatok, az általános iskolák és fenntartóik, a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályai, a pedagógiai oktatási központok, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a hozzá tartozó szakképzési centrumok. A 319/2014. (XII. 13.) kormányrendelet szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal „15. a gazdasági kamarával együttműködve kialakítja és működteti a pályaorientációs rendszert, 16. kidolgozza és működteti az életpálya-tanácsadási szolgáltatást, valamint továbbfejleszti és működteti a pályakövetési rendszert.” A 2015. októberi felmérés alapján a szakképzési centrumokban közel hétszáz munkatársat jelöltek ki a pályaorientációval kapcsolatos feladatok elvégzésére.

Borsod-AbaújZemplén 44 Nógrád 19 Győr-Moson-Sopron 31

Ko omárom-Esztergom m 31

Fejér 35

Veszprém 15

Budapest Budapes 112 Pest 34

HajdúBihar 30

Jász-NagykunSzolnok 52

Békés 31

Zala 22

TTolna 11

Somogy 47

Bács-Kiskun 34 Csongrád 24

1-30 fő 30-60 fő

Baranya 45

60 fő fele

1. ábra. A szakképzési centrumokban dolgozó, pályaorientációval foglalkozó munkatársak száma megyei bontásban

Panoráma

Vas 24

Szabolcs-Szatmár-Bereg 38

Heves 15

108 A szakképzési centrumokban dolgozó, pályaorientációval is foglalkozó munkatársakon belül a legjelentősebb azoknak az aránya (18%), akik a TÁMOP 2.2.2. A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése kiemelt program Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzését végezték el, így előreláthatólag a jövőben elsősorban ennek a fejlesztésnek az eredményeivel találkozhatunk a szakképzésben. Mint említettük, a pályaorientáció megvalósulhat személyre szabott tanácsadás formájában (lehetőség szerint ezt a formát érdemes igénybe venni), de a felkínált eszközökön keresztül is (így a pályaorientációs portálokon keresztül) – ez utóbbi esetben viszont fontos, hogy kezelni tudjuk ezeket az eszközöket.

A PÁLYAORIENTÁCIÓ A GYAKORLATBAN Minden érdeklődőnek azt javasolnám, hogy a pályaorientációval való ismerkedését vagy tanácsadáson, vagy a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (palyaorientacio.munka.hu; a továbbiakban: NPP) kezdje meg.

Panoráma

2. ábra. Az NPP nyitólapja

Az NNP 6 célcsoport számára készült: 1. általános iskolások (13-14 évesek); 2. középiskolások; 3. felnőttek;

4. szakemberek; 5. intézmények; 6. szülők.

109 Az utóbbi három csoport, mint fentebb említettük, a pályaorientációs szolgáltatásokat végzi, vagy ezeket támogatja. Az NPP használatához a következőket érdemes figyelembe venni: • Az NPP szolgáltatásai regisztrációt követően vehetők igénybe – ahhoz, hogy testreszabott eszközöket és információkat kapjon az NPP-t felkereső, szükséges néhány adat magadása. • A honlappal való ismerkedést követően az érdeklődőknek a kérdőívek kitöltését javasolom, elsőként is az érdeklődési irányokra és a kompetenciára vonatkozóakét. • A kérdőívek kitöltését követően nem csak a legfontosabb érdeklődési területeit és az egyes kompetencia területeken elért eredményeit ismerheti meg a kitöltő, hanem az ajánlott foglalkozási területeket és ezen belül (nem teljes körűen) az ajánlott foglalkozásokat is. • A kompetencia-kérdőív mellett kompetenciatesztek is találhatók: ezek eredménye nem utal közvetlenül az ajánlott foglalkozási területre, de segít megismerni a gyengeségeket és az erősségeket. • Amennyiben valamelyik foglalkozás felkeltette a kitöltő érdeklődését, érdemes az adott foglalkozás leírását és bemutató filmjét is megtekinteni – ezek mélyebb ismereteket nyújtanak az adott foglalkozásról, a fontos információk mellett bemutatják az érdekességeket és a szakma szépségeit is – mert igazán jól csak azt tudja csinálni az ember, amit szeret is. Végezetül Arany János szavaival kívánok az Önök és gyermekeik pályaorientációjához sok sikert:

„Nemes önbizalom, de ne az önhittség, Rúgói lelkedet nagy célra feszítsék: Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben”

Panoráma

A pályaválasztás az egyik legfontosabb döntés az ember életében. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképzési centrumokkal együtt ehhez és a választott életút megvalósításához kíván segítséget nyújtani, hogy mindenki megtalálja helyét a munka világában is – és így ember legyen mindég, minden körülményben.

110 Angyalné Kovács Anikó

Panoráma

Iskolába járó felnőttek A felnőttkori tanulásnak sok eredménye van: növeli az egyén munkaerőpiaci alkalmazhatóságát, emeli a munkavállalói produktivitást, hozzájárul a szociális biztonság, a jobb egészségi állapot megalapozásához, még a bűnözési rátát is csökkenti. A társadalmi haszon pedig elsősorban a felnőtt tanuló magasabb szintű civil szereplésében, tehát a demokrácia hatékonyabb működtetésében mutatkozik meg. Az egész életen át tartó tanulás gondolata már az 1970-es években megszületett, de csak az ezredforduló környékén vált központi témává, fontos célkitűzéssé. A kifejezés röviden annyit jelent, hogy a tanulás, ismereteink bővítése, saját magunk képzése nem ér véget az első szakma vagy az első diploma megszerzésével. Ahhoz, hogy a modern munkaerőpiacon hasznosítható, versenyképes tudással rendelkezzünk, folyamatosan fejlesztenünk kell képességeinket, bővítenünk kell ismereteinket, hogy válaszolni tudjunk az új kihívásokra és új lehetőségeket tudjunk teremteni magunknak. Az egész életen át tartó tanulásnak meghatározó eleme a felnőttoktatás, mely a magyar oktatási rendszernek egy nagyon ffontos része. A felnőttoktatás fogalma a h hazai jogszabályokban az iskolarendszerű oktatással kapcsolatban jelenik meg.1 Felnő oktatás a gyakorlatban Ebben az értelemben felnőttoktatás az a képzés, ahol a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban vesz részt. A tanulók középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatják a tanulmányaikat felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévüket betöltik. A tanítás nappali, esti, levelező vagy más, sajátos munkarend szerint is szerveződhet. Tapasztalván a felnőttek tanításának nehézségeit, gondjait és gyakori kudarcait, felmerülhet a kérdés: képesek-e a felnőttek tanulni? Aki felnőttként tanulásra adta a fejét, maga is átélte a tanuláshoz szükséges erőfeszítések megnövekedését. Nem lehet egyértelmű életkori-pszichológiai okot találni a felnőttkori tanulás sikertelenségeinek magyarázatára. 1 A fogalom kapcsán bővebben lásd Pethő László tanulmányát: A felnőttoktatás fogalmának változásai. Új Pedagógiai Szemle 50 (2000), 11. szám, 3-6.

111 Melyek azok a tényezők, amelyek felébreszthetik a felnőtt emberben a tanulás igényét? Jellemzően a következők:2 • a munkahely szakmai képzést vagy átképzést követel meg tőle; • felébred benne a „második esély” iskolák által nyújtotta lehetőségek megragadása iránti igény; • jelenleg álláskereső, és javítani szeretné munkaerőpiaci pozícióját a képzésen való részvétellel; • magasabb képzettség elérésével javítani szeretne alacsonynak tartott fizetésén vagy előremeneteli lehetőségein; • kis cégnél dolgozik, ahol nem jut hozzá a „nagyoknál” rendszeres képzésekhez.

HOL TANULNAK A FELNŐTTEK?

2 Mihály Ildikó cikke nyomán: Felnőttek tanulása – elméleti és gyakorlati tapasztalatok. Új Pedagógiai Szemle 53 (2003), 10. szám, 121-132.

Panoráma

A felnőttek, amennyiben szakmát szeretnének tanulni, felkereshetik a szakképző intézményeket, vagy közvetlenül a szakképzési centrumokat is. A kínálati paletta elsősorban olyan szakmákat tartalmaz, melyekkel az előrejelzések szerint a végzés időszakában várhatóan el lehet helyezkedni az adott megyében. A mindenkori szakmalistát a szakmaszerkezeti döntés tartalmazza szakképesítésenként és megyénként. A felnőttoktatás kivitelezésére gyakran egyházi vagy magánintézmények is szakosodtak. A szakképzési centrumok megjelenésével azonban tömegesen iratkoztak be felnőttek az állami szakképző iskolákba, országos szinten, köszönhetően a rendkívül széles kínálati palettának, a sokéves iskolai tapasztalati tőkének. Ha figyelembe vesszük a KSH adatait (amelyek szerint a felnőttoktatásban tanulók létszáma az utóbbi tíz évben csökkenő tendenciát mutat), látható, hogy a centrumokba 2015 őszén beiratkozott felnőtt tanulók Tanműhelyi gyakorlat létszáma (közel 15.000 fő) várhatóan a teljes felnőttoktatásba járók létszámának több mint 22%-át teszi ki. A szakképzési centrumok felállásának egyik leglátványosabb kísérőjele éppen ez volt, 2015 szeptemberében. Az 1. ábrán a felnőttoktatásban résztvevők száma figyelhető meg. A 2015/2016-os tanévről még nem áll a KSH rendelkezésére adat.

112 3 553 Budapest

736

1 757 618

667 594 Borsod-AbaújZemplén

Nógrád

219

Győr-MosonSopron

KomáromEsztergom

195 923

289

466

685 452 638

1 426 562 357 Szabolcs-Szatmár-Bereg

301 296

299 110

HajdúBihar

Heves

548 Pest

293

Veszprém

561

253 997

1 226 115

644

346 647

Vas

965 662

Fejér

417 651

537 268

379 897 Jász-NagykunSzolnok

Bács-Kiskun

Békés

791 Somogy

875

277 290

316

Zala

770

650 916

351 148

225 936 Tolna

312 084

Baranya

371 110

513 687

382

406 205

Csongrád

Lakosság lélekszáma (100 000 fő)

Felnő tanulók (1000 fő)

1. ábra. A felnő oktatásban tanulók száma

Figyelembe véve az elmúlt évek beiskolázási tendenciáit, a 2015/16-os évre beiratkozott felnőttek közel negyede az állami fenntartású iskolákba jelentkezett tanulni (lásd a 2. ábrát). Tekintve, hogy a 2015 júliusa előtt felállt szakképzési centrumok tevékenysége előtt az állami felnőttoktatásba járók száma országosan is elhanyagolhatóan alacsony volt, ez óriási sikerként könyvelhető el.

Panoráma

Szakképzési Centrumok

22,5%


77,5%

2. ábra A szakképzési centrumok részesedése a felnő oktatásból

113

KÜZDELEM A LEMORZSOLÓDÁS ELLEN

70 588

2014 2015

66 522

Panoráma

11 897

3. ábra. Sikeres vizsgát te felnő ek

2013 2014

11 855

8 435

7 572

7 160

7 086

10 443

10 450

9 073

9 460

10 457

Vannak olyan vélemények, amelyek elsősorban a pénzügyi ösztönzéstől remélnek nagyobb tanulási aktivitást a felnőttektől, másutt viszont inkább a tanulási lehetőségek kínálatának növelésére helyezik a hangsúlyt. A felnőtt tanulók sajátos élethelyzete – munka, család – a tanulmányok sikeres elvégzése érdekében mindenképpen állami beavatkozást igényel, melynek során nem feledkezhetünk meg a felnőttek pályaorientációs tájékoztatásának kiterjeszFelnőoktatásban Felnőoktatásban téséről. A folyamatos iskolai segítő közeg Tanév sikeres vizsgát teek tanulók száma mellett, mely figyelembe veszi az életkörülményeket, valamint hangsúlyt fektet 90 321 2004 a felnőttkori tanulás sajátosságaira, szük2005 ség van támogató törvényi szabályozásra is, a felnőtt, mint tanuló és a felnőtt, 89 950 2005 2006 mint munkavállaló érdekében. Emellett törekvés kell legyen az, hogy lehetőséget 91 035 teremtsünk a felnőttek be nem fejezett is2006 2007 kolai tanulmányainak pótlására, alkalmat teremtsünk a korábban „elrontottak” kija83 008 2007 vítására, a hiányok felszámolására. 2008 A fentieket alátámasztandó ha visszatekintünk az 1. ábra adataira, s összevet74 008 2008 jük azt az adott évben vizsgát tett felnőt2009 tek számával (a KSH adatai alapján; lásd www.ksh.hu), nyilvánvalóvá válik, hogy 70 124 2009 2010 az arány igen alacsony, mivel a felnőttoktatásban eltöltött tanulmányi idő 2013 óta 2 év, azt megelőzően pedig 1, illetve 2 év 76 404 2010 2011 volt. Optimális esetben vizsgázók száma körülbelül a felnőttoktatásba járók fele 74 204 2011 kellene legyen. Ez a magas számú lemor2012 zsolódásnak köszönhetően messze nem így van. A probléma holisztikus kezelése a 72 808 2012 felnőttoktatás valamennyi résztvevőjének 2013 érdeke és kötelessége.

114

MILYEN ÉRDEKLŐDÉS MUTATKOZIK A FELNŐTTOKTATÁS IRÁNT? A 2015/16-os tanévben az ország lakosságának közelítőleg 0,13%-a vesz részt a szakképzési centrumok által szervezett felnőttoktatásban, a korábbi évek becslései alapján pedig valamennyi felnőttoktatási intézményt tekintve összességében ez a szám közelítőleg 0,5% lehet. Megyénként lebontva a szakképzési centrumokba beiratkozottak létszáma (néhány kivételtől eltekintve) követi a lakosság létszámát. Úgy tűnik tehát, hogy a felnőttek tanulás iránti érdeklődése általános jelenség, amelyet a tapasztalatok szerint erősen motivál, hogy 2015-től lehetségessé vált egy második szakképesítés ingyenes megszerzése is. Az egyes megyék közti eltérések még világosabban kirajzolódnak, ha azt vizsgáljuk, a lakosság milyen arányban vesz részt a szakképzési centrumok által szervezett felnőttoktatásban. Ez az információ további kérdéseket vet föl, bár ezek tárgyalására terjedelmi korlátok miatt most nem nyílik lehetőség. Budapest

736 3 553

0,202% Győr-MosonSopron 685

KomáromEsztergom

Borsod-AbaújHeves Zemplén 289

0,112% 219

0,151%

0,254% 0,096% 662

Fejér 561

548 644

0,045%

0,154%

875

Tolna

Somogy

0,140% Baranya

0,103%

382

650

Békés Csongrád

316 770

Panoráma

Bihar

Jász-NagykunSzolnok

0,162%

0,247%

0,180% Hajdú-

0,174%

0,115%

0,285%

965

0,156%

Veszprém 293

Zala 791

1 426

466 Pest

Vas

SzabolcsSzatmár-Bereg

0,110%

Nógrád

0,170% 916

Bács-Kiskun

0,185%

0,226% Felnő tanulók létszáma (100 fő)

A felnő tanulók aránya a lakossághoz képest (0,1%)

4. ábra. A felnő tanulók létszámának aránya a megye lakosságához viszonyítva

115

MIT ÉS HOGYAN TANULHATNAK A FELNŐTTEK A SZAKKÉPZÉSBEN?

Panoráma

Először is különbséget kell tennünk a felnőttoktatás és a felnőttképzés fogalma között. Jelen írás a felnőttoktatásra fókuszál, amely iskolarendszeren belül történik. Egy szakma elsajátítása jellemzően 2 tanévet vesz igénybe, és OKJ-vizsga letételével zárul. Nappali munkarendben a fiatal felnőttek nagyon hasonló rend szerint tanulnak, mint a nappali rendszerű oktatásba járók, viszont a kötelező óraszámuk 10%-kal alacsonyabb (így nem szerveznek nekik testnevelési órákat), és ebben a képzési formában nincs lehetőség ösztöndíjra. Esti munkarendben az óraszámok a nappali óraszám felével egyeznek meg, a gyakorlatra fordított idő viszont arányaiban nagyobb, mivel az 60%-a a nappali munkarendűeknek. Fontos, hogy ugyanúgy köthető tanulószerződés ebben a formában is, mint a nappali képzéseken. Ez a munkarend nagyon jól alkalmazkodik a felnőttek elfoglaltságaihoz, ugyanakkor még megfelelően magas óraszámot biztosít ahhoz, hogy a felnőtt tanulók magabiztos tudásra tegyenek szert, ami a sikeres vizsgához és az elhelyezkedéshez vezető legfontosabb út. Levelező munkarendben nem minden szakma tanulható. Az országos képzési jegyzék tartalmazza azokat a szakmákat, amelyek a sajátosságaikat figyelembe véve sikeresen tanulhatóak ebben a formában is. A szakmakínálat rendkívül széles a felnőttoktatásban, hangsúlyosan jelennek meg benne a hiányszakmák. Gyakorlatilag nincs olyan szakképesítés, amelyet ne lehetne így megszerezni. A felnőtteket mégis nagyon sokszor megakadályozza egy jó szakma elsajátításában az, hogy nem rendelkeznek érettségivel (ami bemeneti követelményként szerepelhet). A új törvényi szabályozás azonban lehetővé teszi ennek az akadálynak a leküzdését is: az érettségi két év alatt is megszerezhetővé vált.

116 Klész Tibor

EuroSkills 2018 Magyarországon Egy szakma elsajátítása önmagában is egy tartalmas út egy fiatal szakember számára, a szakma művelése pedig a munkával töltött élet alapja. A kihívásoknak való megfelelés a mindennapok része, a tudás összemérése azonban a szakmai tevékenység kivételes eseménye, ünnepnapja. Különösen igaz ez, ha mindez több nemzet legkiválóbb szakembereinek versenyét jelenti, legyenek a versenyzők Európa vagy akár a világ országainak legjobbjai. A WorldSkills és a EuroSkills olyan nemzetközi szakképzési versenyek, amelyeket 1954 óta szervez a WorldSkills International nemzetközi nonprofit szervezet, tagjai az adott ország szakképzésért felelős szervezetei. Mindkét verseny megrendezésére felváltva, páros és páratlan években kétévente kerül sor a tagországok legjobb ifjú szakmunkásai részvételével. Magyarország 2007-től tagja a WorldSkills International és a WorldSkills Europe szervezeteinek, valamint résztvevője a nemzetközi versenyeknek. A 12 éves tagság megkoronázása, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásában Magyarország elnyerte a 2018. évi EuroSkills rendezés jogát, méghozzá – a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság pótselejtezőjéhez hasonlóan – Norvégiával szemben. Magyarország a EuroSkills versenyek mellett a WorldSkills állandó résztvevője is 2007 óta, 2005-ben pedig már megfigyelőként vett részt a Helsinkiben megrendezett WorldSkillsen. A versenyeken szerzett tapasztalatok, a duális szakképzésben az utóbbi években elért kézzelfogható eredmények és az ország szakmai felkészültsége 2013-ben arra ösztönözte a gazdasági kamarát és a Kormányt, hogy megpályázza a 2018-as kontinensviadal megrendezését.

Panoráma

VERSENYZŐBŐL A MEGRENDEZÉSÉRT PÁLYÁZÓ A pályázás előzménye, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2010-ben szakképzési megállapodást kötött Magyarország Kormányával, amelyet a szakképzésért felelős nemzetgazdasági miniszterrel aláírt, az együttműködés részleteit rögzítő dokumentum követett. A gazdasági kamara már korábban is ellátta a hazai rendezésű szakmai versenyek szervezésével kapcsolatos feladatokat, a Szakma Sztár Fesztivált ugyanis a Szakma Kiváló Tanulója és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek döntőinek országos seregszemléjeként a kamara rendezte meg, ahogy rendezi jelenleg is. A 2010-es megállapodásokban ezért rögzítésre került, hogy 2011-től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi a nemzetközi szakmai versenyeken (EuroSkills, WorldSkills) való részvételre történő felkészítéssel és a részvétellel kapcsolatos teendőket. Ezen feladatokat korábban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet látta el.

117 A kamara a 2018-as EuroSkills, vagyis a Szakemberek Európa Bajnoksága megrendezésének tervét először a 2013. évi Szakma Sztár Fesztiválon fogalmazta meg, hiszen a kormányzattal együtt elkötelezett híve a magyar szakképzés megújítási folyamatának, amelyben kiemelt helyet foglal el a szakképzés és a kétkezi szakmák népszerűsítése is. Egyértelmű volt tehát, hogy amenynyiben 2018-ban Magyarország lehet a EuroSkills házigazdája, az a szakképzés fejlesztése folyamatában és a szakmák presztízsének növelésében is egyaránt jelentős előrelépést jelent. A kandidálási szándékot Magyarországnak a korábbi EuroSkills versenyeken elért kiváló eredményei is megerősítették, a verseny pedig a szakmák bemutatkozására és a párhuzamosan zajló konferenciaprogramok miatt a nemzetközi kapcsolatok építésére is alkalmas eseménynek tekinthető. A szükséges előajánlati díj befizetését követően Norvégia mellett Magyarország is hivatalosan felvételre került mint kandidáló ország, a pályázatot 2013. december 31-ig kellett benyújtani. A magyarországi EuroSkills megrendezése újabb minőséget jelent a magyar szakképzés számára, korábban ugyanis ilyen sok országot vendégül látó nemzetközi szakmunkásversenyt nem rendezett még hazánk. A ritka alkalommal azonban csak akkor lehet eredményesen élni, ha a gazdasági kamara az eddigi, versenyzőként szerzett tapasztalatokat megfelelően hasznosítja, helyes stratégiát alkalmaz a versenyszervezésre, és a EuroSkills szakmai hozadékát is jól kamatoztatja.

A 2005-ös finnországi „megfigyelői” státuszt Magyarország 2007-ben „résztvevőire” cserélte, és már élesben vett részt a Japánban megrendezett WorldSkills megmérettetésein, amelyet a kanadai Calgaryba szervezett verseny követett 2009-ben. 2011 őszén került sor az Egyesült Királyságban az első olyan világversenyre, amelyre már a kamarai szervezésű SkillsHungary program keretében készültek fel a versenyzők. Magyarország szakmunkásai a WorldSkills London 2011 versenyen a 32. helyen végeztek az átlagpontok alapján, és az informatika területén egy kiválósági érmet is sikerült elhozni. A kiválósági érem az átlag feletti, vagyis 500 pontot meghaladó eredmény jutalma. A világversenyek sorában Lipcse következett, és a magyar csapat a németországi WorldSkills Leipzig 2013 versenyen öt szakmában ért el kiválósági érmet jelentő eredményt (szépségápoló, épületasztalos, mechatronika, informatikai hálózati rendszergazda, festő-dekoratőr), amely a 31. helyet is jelentette egyben. A szakképzésben bevezetett intézkedések kedvező hatásai leginkább a 2015-ös, Sao Paoloban megtartott WorldSkills versenyen jelentkeztek, amely az eddigi legjobb a magyar szereplést hozta. A bútorasztalos szakmában ugyanis megszületett az első magyar, világversenyen szerzett aranyérem, az informatikai hálózati rendszergazda versenyzőnknek pedig az ezüstérmet sikerült elhozni a dél-amerikai metropolisból, rést ütve az ázsiai országok által uralt versenyszám pajzsán. Emellett a brazíliai WorldSkills versenyen induló 63 ország több mint 1200 versenyzője és 50 versenyszáma közül a magyar mechatronikai csapat, valamint a virágkötő és az épületasztalos versenyzőnk kiválósági éremmel is gazdagodott.

Panoráma

AZ EDDIGI VERSENYEKEN ELÉRT EREDMÉNYEK

118 A 2018-as magyar rendezésű EuroSkills szempontjából földrajzi távolságát és a megszerzett érmek számát tekintve is közelebbi események voltak a Szakemberek Európa Bajnoksága rendezvényei. A gazdasági kamara hazai előkészítésében megszervezett első európai verseny a belgiumi EuroSkills Spa-Francorchamps 2012 volt. Ezen a kontinensviadalon Magyarország csapata 5 aranyérmet, 1 ezüstérmet és 5 bronzérmet, valamint 2 kiválósági érmet szerzett, a 6. helyezést elérve a 23 országot felvonultató mezőnyben. 2014-ban Franciaországban már 25 ország között szerezte meg a magyar küldöttség a 6. helyet, ugyanis a Lille-ben megrendezett EuroSkills versenyen a versenyzők 4 aranyérmet, 2 ezüstérmet, 6 bronzérmet és ismét két kiválósági érmet vihettek haza.

Panoráma

A KAMARA VERSENYSZERVEZÉSI STRATÉGIÁJA A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a 2018-as magyarországi EuroSkills megszervezésének előzményeként olyan versenyszervezési stratégiát alkotott, amelynek első elemeként a WorldSkills és a EuroSkills versenyekre történő felkészülés, második elemeként pedig a hazai rendezésű kontinensviadal megszervezésének elvei kerültek kidolgozásra. A versenyeken való sikeres részvétel bebizonyította, hogy a kamara által meghatározott célkitűzések jó irányt jelentenek, amelyek a verseny előkészítésére is jó hatással lehetnek. A nemzetközi versenyekre való felkészülés során újdonság volt 2014-től, hogy minden szakmában azonos időben került megjelentetésre a versenyfelhívás a kiválasztásra, méghozzá egységes formában. Így nagyobb körben, minden potenciális szponzor és versenyző irányába eljut az információ a jelentkezésről. Ugyanekkor kerültek összekapcsolásra a nemzeti versenyek a WorldSkills és a EuroSkills versenyekre való felkészüléssel, így a 2014 októberében megrendezett lille-i európai versenyre már így történt a kiválasztás. A nemzeti döntőben a szakmai szponzorok által összeállított feladatokon mérik össze tudásukat a versenyzők, majd a kiválasztott versenyzők a szakmai szponzorok által összeállított felkészülési ütemterv szerint, a szakértőik irányításával készülnek a nemzetközi versenyekre. A kamara fontosnak ítélte a stratégia keretében a „versenyzői életút” elemeit is kidolgozni, ugyanis minden típusú (világ- és európa-) versenyen csak egyszer indulhatnak az ifjú szakmunkások. Fontos azonban, hogy az EuroSkills-en jól szereplő versenyző a következő évi WorldSkillsre is át tudja vinni a versenytapasztalatát. A kiválasztást biztosító nemzeti versenyen a gazdasági kamara bocsátja rendelkezésre a versenyhelyszínt, az infrastruktúrát, a szállást és az ellátást, míg a versenyhez szükséges gépek, eszközök, anyagok és szerszámok biztosítása a szakmai szponzor feladata. A nemzetközi versenyekre gyakran már a munkaerőpiacon elhelyezkedett fiatal szakemberek készülnek fel, akiket a munkáltatóik a felkészülési időre nélkülözni kénytelenek. Ezért a kamara felkészülési támogatás bevezetése mellett döntött, hogy a kiutazó versenyző intenzívebben készülhessen fel. A versenyen való teljesítmény nem csak a szakmai felkészültségen múlik, ezért a komoly lelki, szellemi és fizikai megterhelést is megfelelően kell kezelni. Ezért a kamara nagy hangsúlyt fektet a mentális felkészítésre is.

119

A 2018-AS BUDAPESTI EUROSKILLS

Panoráma

Az European SkillsPromition Organization (ESPO) 2007-ben alakult meg, majd 2011-ben felvette a WorldSkills Europe nevet. A EuroSkills versenyek szervezésért felelős szervezet elnöke, Jos de Goey jelentette be 2014-ben, hogy a 2018-as EuroSkills megrendezésére Budapesten kerül sor. A magyarországi nemzeti szakmai versenyeket összefogó Szakma Sztár Fesztivál kapcsán úgy nyilatkozott, hogy egy sor olyan benyomás alakult ki benne a versenyhelyszíneket és a nagy érdeklődést látva, amelyek megerősítették abban, helyes volt a döntés, hogy Magyarországnak szavaztak bizalmat. Öröm volt látni a lelkes fiatalokat, a versenyzőket és a nekik szurkolókat, s a rengeteg diákot, akik azzal a bizalommal jöttek el erre az eseményre, hogy ötleteket és impulzust kapjanak saját pályaválasztásukhoz. A magyar küldöttség már a 2014-es lille-i kontinensviadalon és a 2015-ös sao paoloi világversenyen is gyűjtötte a jó ötleteket a 2018-as budapesti rendezvény magas színvonalú megrendezése érdekében. Az önkéntesek foglalkoztatásától és az információs pultok kialakításától kezdve a versenyt látogató diákcsoportok kalauzolásán, egyencsomagjain és egyenpólóin át egészen a versenyhelyszínre történő és azok közötti közlekedésig és a versenyzők elszállásolásáig rengeteg jó gyakorlatot, tapasztalatot szerzett a gazdasági kamara szervezésért felelős csapata. A felelősök a nyitó- és záróünnepségek színvonalára ugyanúgy nagy hangsúlyt kívánnak fektetni, mint a szponzorok jelenlétére, a látogatók tárlatvezetésére, a versenyzők és a segítők versenynapok közötti megfelelő pihenési lehetőségére és az étkeztetés zökkenőmentességére. A gazdasági kamara azt is prioritásként kezeli, hogy a külföldről Budapestre érkező valamennyi látogató „magyar” élménnyel gazdagodva térjen vissza hazájába, és a 2018-as magyarországi EuroSkills-re is egyfajta „hungarikumként” tekintsen a gulyás és a Hortobágy mellett. A tervek szerint a versenynek a Hungexpo fog helyet biztosítani, a versenyzők, szakértők, kísérők szállásolására pedig a Danubius Hotel Arénában és az Expo Congress Hotelben kerül sor. A EuroSkills nyitó- és záróünnepségei az előzetes elképzeléseknek megfelelően a Papp László Sportarénában lesznek. A versenyre több ezer versenyzőt, szponzort, látogatót és szakértőt vár Magyarország és fővárosa, amelynek menedzselésében 3-400 önkéntes segítő is közreműködik majd. A 2018-as esemény szervezésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2015-ben megalapította a SkillStar 2018 Nonprofit Kft.-t (www.skillstar2018.hu), amely a verseny lebonyolítását végző projektcégként egyengeti a budapesti EuroSkills útját. A rendezvény szervezése és lebonyolítása (szállás, helyszín, étkeztetés, eszközök, alapanyag, biztosítás, sajtó) több milliárd forintos kiadást jelent, amelynek forrását a magyar állam biztosítja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból.

120

AZ EUROSKILLS HOZADÉKA

Panoráma

A 2018. évi EuroSkills verseny a befektetett energia és források többszörösét eredményezheti pozitív hozadékként. Azon túl, hogy építi az országimázst és Magyarország duális szakképzési rendszere egészséges reflektorfénybe kerülhet a nemzetközi közönség számára, a szakképzésben érintettek számára is lehetőséget biztosít a nemzetközi színvonal megismerésére és a tapasztalatok akár közvetlen beépítésére a hazai szakképzés rendszerébe. Az Európa országainak legalább a feléből érkező versenyzők és kisérőik jelenléte nemzetközi szintű megjelenési lehetőséget biztosít a magyar ipar és szakképzés képviselőinek. Mindezt Magyarország kormányzati képviselői is elismerik, hiszen a Szakma Sztár Fesztivált rendszerint az ország miniszterelnöke nyitja meg vagy zárja, és a versenyen részt vevő magyar csapatot is köszönti, csakúgy, mint Magyarország köztársasági elnöke. A rendezvényekről népszerűsítő, pályaorientációs célú filmek készülnek, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lapja, az Üzleti7 külön számban számol be a versenyekről az érdeklődés felkeltése céljából. A EuroSkills verseny rendezési jogának elnyerésétől függetlenül kijelenthető, hogy Magyarország jó úton jár a duális szakképzés bevezetése és a versenyképes szakképzés kialakítása tekintetében. Amelyik országban duális alapokon álló szakképzés működik, ott a versenyen való szereplés is kimagasló.

Birher – Célunk, hogy minél átláthatóbb képet adjunk a magyar szak- és felnőttképzés szabályozásának változásáról, illetve arról, hogyan viszonyulnak ezek a változások az Európai Unió által alkotott szabályokhoz. Tajti – Megkísérlünk egy átfogó pillanatképet adni a magyarországi szak- és felnőttképzésről az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665 (OSAP 1665) statisztikáinak segítségével, a fontosabb számok bemutatásával. Klész – Magyarországon a gyakorlati képzésre vállalkozó gazdálkodó szervezetek képzési tevékenységének koordinálását, az ehhez szükséges információk, eljárások ismertetését a gazdasági kamara végzi.

3 18 44

Birher – Világossá vált az is, hogy a 21. század átalakuló világrendjében csak azok a nemzetek lehetnek eredményesek, akik időben felismerik a változtatás szükségességét, és elég bátrak is ahhoz, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.

51

Juhász-Sándor – „Úgy tekintünk a duális képzésre, mint társadalmi felelősségvállalásunk részére, amely által sok fiatalt segítünk hozzá karrierje elindításához.”

65

Halász – Szakembereink kinevelését kiemelten fontos feladatunknak és küldetésünknek tekintjük. Célunk a lojális, motivált és szakmailag felkészült munkatársak utánpótlásának biztosítása.

72

Wölfer – A mai, tudásalapú gazdaságban a jól képzett munkaerő-utánpótlás a sikeres gazdasági fejlődés kulcskérdése – Németországban éppúgy, mint Magyarországon.

77

Szent-Léleky – Az EU Foglalkoztatási Stratégiájának és az EURÓPA 2020 Stratégiának egyik fő prioritása a több és jobb munkahely teremtése, egyúttal a munkahelyek minőségének javítása és jobb munkakörülmények biztosítása.

84

Bányai – Az elfogadott törvénymódosítás célja a hatékonyabb és színvonalasabb szakképzési rendszer működtetése, minél több ember bevonása a szakképzésbe, valamint a gazdaság igényeinek szolgálata a megfelelő számú szakember képzésével és a duális képzés kiszélesítésével.

92

Mayer – A tanulás támogatására szolgáló fejlesztő értékelés központi gondolata leginkább az egyéni fejlődés támogatásában fejeződik ki: itt egyéni, differenciált fejlesztési programban vesznek részt a tanulók, ami erősíti önbizalmukat, motivációjukat.

100

Rozványi – A pályaorientáció ennél tovább megy, és magából a pályaválasztás előtt álló fiatalból indul ki – ebben az értelemben személyközpontú szolgáltatás.

105

Klész – A 12 éves tagság megkoronázása, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásában Magyarország elnyerte a 2018. évi EuroSkills rendezési jogát.

116

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: +36 (1)

Recommend Documents