Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Telefon:

Az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kereteinek megteremtése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével kiemelt projekt eredményeinek bemutatása

Projektösszefoglaló

ZETI F O

S OLGÁL AT

EM

L K O Z TATÁ

SZ

N

LA

I

Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Telefon: 303 9300 www.munka.hu

G

TIOP-3.2.1.-07./1.-2008-0002


TIOP-3.2.1.-07./1.-2008-0002

Diagramok

Balázs Márta

Tördelő

Z sidik K atalin

K iadja Ι a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Felelős kiadó Ι Komáromi Róbert főigazgató Felelős vezetők Ι Szauer Gyöngyi, Fülep Sándor

Nyomda Ι NMH Digitális Nyomda Táskaszám Ι 137/2012 Budapest, 2012

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ι

Ι

Ι

4 Teret nyert a segítő szándék

5 A Békési Kirendeltség beszámolója

11 A Kiskunfélegyházai Kirendeltség beszámolója

Ι 21 Ι A Balatonfüredi Kirendeltség beszámolója 27 Ι A Bicskei Kirendeltség beszámolója 33 Ι A Dunaújvárosi Kirendeltség beszámolója 39 Ι A Csurgói Kirendeltség beszámolója 47 Ι A Nagykállói Kirendeltség beszámolója 55 Ι A Nyírbátori Kirendeltség beszámolója

15 A Pétervásárai Kirendeltség beszámolója

Ι

61 A Törökszentmiklósi Kirendeltség beszámolója

Ι

Ι

69 A Soproni Kirendeltség beszámolója

75 A Celldömölki Kirendeltség beszámolója

Teret nyert a segítő szándék A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 3.2.1. „Az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kereteinek megteremtése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével” című kiemelt projekt a szolgálat korábbi, jelentős uniós és hazai forrásból finanszírozott fejlesztési programjainak (Phare, HEFOP 1.2. intézkedés) folytatása, amelyek eredményeként 2008 végéig 80 munkaügyi kirendeltséget modernizáltunk. A 2009 májusában indult projekt célja az volt, hogy 2012 májusáig további 12 munkaügyi kirendeltség ingatlan-infrastruktúráját és informatikai eszköztárát fejlesszük, biztosítva ezzel a szolgáltatások magasabb színvonalú működési feltételeit. A projekt megvalósítására több mint 1,2 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre. Ennek eredményeként a balatonfüredi, békési, bicskei, celldömölki, csurgói, dunaújvárosi, kiskunfélegyházai, nagykállói, nyírbátori, pétervásárai, soproni és törökszentmiklósi kirendeltségeket korszerűsítettük. Az épületek külső és belső felújítása, a nyílt információs ügyféltér kialakítása javítja a zavartalan ügyféláramlás feltételeit. Fontos szakmai cél volt, hogy olyan – fizikai és kommunikációs szempontból egyaránt – akadálymentes környezetet alakítsunk ki, amely még inkább hozzájárul segítő, szolgáltató szándékunkhoz. Az információs tér mindezeken túl az új szolgáltatási modell legfontosabb elemének, az öninformációs rendszernek is helyet ad, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy ügyfeleink önállóan is tájékozódhassanak a munkaerő-piaci lehetőségekről. A személyre szabott, ügyfélbarát szolgáltatások révén elektronikusan is bárki naprakész információkat kaphat az aktuális álláslehetőségekről, képzésekről, pályázati kiírásokról. A kirendeltségeken az úgynevezett M-pontok, az öninformációs kioszkok is az önálló munkakereséshez segítik hozzá az álláskeresőket. A másik fő szakmai cél a kirendeltségek infokommunikációs hálózatának modernizálása, valamint az ügyintézés korszerűsítését, az ügyfélbarát szolgáltatást megvalósító fejlesztések kivitelezése volt. Ennek keretében 318 ügyintézői munkaállomást szereztünk be az ország munkaügyi kirendeltségeire. Jelen összefoglaló anyagban a kiemelt projektben érintett munkaügyi kirendeltségek bemutatkozását, beszámolóit közöljük a fejlesztések menetéről, eredményeiről. Reményeink szerint a korszerű informatikai háttér és a megújult, komfortosabb környezet egyaránt hozzájárul majd ahhoz, hogy ügyfeleink – mind az álláskeresők, mind pedig a munkaadók – a személyre szabott szolgáltatásokon túl európai színvonalú környezetben kapjanak minél szélesebb körű segítséget. Komáromi Róbert főigazgató 4

A Békési Kirendeltség

Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békési Kirendeltség A Békési Statisztikai Kistérség mint az ország leghátrányosabb térségeinek egyike A Békési Statisztikai Kistérség kilenc települést foglal magába, így lényegesen nagyobb településkört érint, mint a békési munkaerő-piaci körzet. A Békési Statisztikai Kistérség – komplex mutatói tekintetében – az ország negyvenhetedik legkevésbé fejlett kistérsége, ezen településkör zárja tehát a kiemelkedően támogatandó 33+14 kistérség sorát, amelynek következtében e térség lakossága az ország leghátrányosabb helyzetű népességének a 15%-ához tartozik. Az 1 000 lakosra jutó működő vállalkozások száma1 mindössze 47, ami 23-mal marad el az országos átlagtól. (Gyakorlatilag annak csupán a fele.) A vállal kozások számának növekedése is mérsékeltebb, mint az ország területeinek többségében: a mérést megelőző öt év során bekövetkezett 15%-os emelkedés 6,7 százalékponttal marad el az országos átlagtól. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya2 11,4%, ami az országos átlag kétszeresét is eléri, viszont az országos szintnél közel 10 százalékponttal kisebb súlyt képviselnek e térség foglalkoztatásában a szolgáltató ágazatok. A regisztrált vállalkozások száma és azoknak összetétele

S.sz.

Település

Regisztrált összes vállalkozás (db)

Ebből Korlátolt felelősségű társaság (db)

Betéti társaság (db)

Egyéni vállalkozás (db)

1.

Békés

2763

236

161

2311

2.

Bélmegyer

228

14

7

207

3.

Kamut

364

9

13

339

4.

Murony

194

18

10

163

5.

Tarhos

Körzet összesen

151

10

6

133

3700

287

197

3153

Forrás: Békés megyei Statisztikai Évkönyv 2009

1 Mérés 2004-ben 2 2001. évi adat

5

A kirendeltség térségének általános gazdasági, statisztikai bemutatása A békési munkaerő-piaci körzet öt települést foglal magába, Békés városát és négy környező kisközséget. A 2010. évi adatok szerint a térség lakónépessége 24,5 ezer fő. 15–74 éves korú népessége 18,4 ezer fő, amelyből gazdaságilag aktív 9,5 ezer fő, ebből foglalkoztatott 8 ezer fő. A térség aktivitási rátája 51,7%, amely alatta marad az országos és a megyei átlagnak is. A körzet foglalkoztatási rátája 43,4%. A körzetet csökkenő lakónépesség jellemzi. A térség munkáltatói struktúráját a mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemzi, s csak néhány középvállalkozás működik a kirendeltség illetékességi területén. Ezek a középvállalkozások is átmenetileg a megrendelések csökkenésével küzdenek. Kevés a stabil, fejlődő vállalkozás. A megyére, régióra jellemző mezőgazdasági ágazat e körzetben is az egyik legnagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató szektor. A községekben – a szolgáltató ágazatot kivéve – a mezőgazdasággal foglalkozó munkáltatók dominálnak. Az állattartó vállalkozások számának, alkalmazotti létszámának negatív irányú változását prognosztizálták a térségből az idei évre. A felvásárlási árak várható emelkedése azonban reményeink szerint némileg módosíthat még az előre jelzetteken. Az elmúlt évben a békési körzetet is érintették az iskola-összevonások, intézmények működésének összekapcsolása. Ez a munkaerő-piaci helyzetre is hatással volt, amely érezhető az álláskeresők számának változásában, illetve ös�-

6


szetételében is. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Békési Kirendeltsége – ahogy már említettük – öt településre vonatkozóan látja el a jogszabályok által definiált feladatait. A körzet nagyságára jellemző, hogy e térségben él a régió munkavállalási korú népességének 1,9%-a; 16,6 ezer fő, ami a megye hasonló korú népességének 6,7%-át képviseli.

A regisztrált álláskeresők számának és összetételének alakulása A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának békési kirendeltségén 2012 februárjában 2478 főt tartottak nyilván álláskeresőként. A térség álláskeresőinek a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyított aránya ebben a körzetben 24,7%, így a Békési kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők aránya a régió átlagánál lényegesen kedvezőtlenebb, 2012 február hónapjában annál 8,9%-ponttal magasabb. A Békésen nyilvántartottak nagyobbik hányada – a régiós átlaggal megegyezően – nő, kisebbik része (47,9%) férfi. 2012 februárjában 240 pályakezdő szerepelt a békési kirendeltség nyilvántartásaiban, amellyel 9,6%-ot képviseltek a térség regisztrált állományán belül. A pályakezdők súlya így alacsonyabb a dél-alföldi és a megyei átlagnál is. Az idősebbek – és ezen belül is az ötven év felettiek (17,7%) – részaránya lényegesen alacsonyabb a megyei, és régiós adatnál. A békési térség álláskeresőinek átlagéletkora tehát a régiós átlagnál alacsonyabb. Iskolai végzettségük alapján az ebben a körzetben nyilvántartottak között mind a megyei, mind a régiós átlagnál magasabb a szakmunkások aránya, mérsékeltebb ugyanakkor az érettségivel és a diplomával rendelkezőké. Összességében a békési regisztráltak 37%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 36%-uk szakmunkás végzettségű, 24%-uk pedig érettségizett. A diplomások 3%-ot képviselnek. A térség regisztrált állományának átlagos képzettségi szintje alacsonyabb a megyei és a dél-alföldi átlagnál. 2012 februárjában a békési településkörhöz tartozó álláskeresők 51%-a nem részesült pénzbeli ellátásban, az ellátottak aránya megegyezik a dél-alföldi átlaggal. A hónap záró napján a békési körzetben regisztráltak 10,6%-a álláskeresési járadékban, 5,3%-a álláskeresési segélyben részesült. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők aránya 37,1%. A körzetben a megyei és a régiós átlagnál magasabb arányban részesülnek foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, míg a többi ellátási forma részesedése érezhetően alacsonyabb. 7

A térségben nyilvántartott álláskeresők 26%-a már legalább egy éve folyamatosan szerepel nyilvántartásokban, tehát tartósan regisztrált álláskereső. Ez az arány mind megyei, mind dél-alföldi viszonylatban nagyon magasnak mondható.

A nyilvántartásba vett munkaerőigény-bejelentések számának alakulása, a munkaerő-kereslet iránya A gazdasági folyamatok változása még inkább visszatükröződött a nyilvántartott álláskeresők átlaglétszám-adataiban, de a munkáltatói állásbejelentések számában is. Míg 2009 január–december hónapjában összesen 945, havonta átlagosan 80 új állásbejelentés érkezett kirendeltségünkhöz, addig a 2010-es évben ezek száma 9%-kal emelkedett, így a 2010 január–december hónapjában beérkezett, összesen 1 062 főre vonatkozó munkaerőigény a korábbi évinél havi szinten 10%-ot meghaladó emelkedést takar. 2011-ben 2551 főre szóló igény érkezett, ami havi átlagosan 212 új bejelentést jelent. Ez az elmúlt évekhez képest újabb növekedést mutat, de ennek oka a közfoglalkoztatási igények számában keresendő A 2010-es adatokban a termelői ágazatokból továbbra is a feldolgozóipar (25%), és a közigazgatás (25%) területe bizonyult a legnagyobb munkaerő-felvevőnek, majd ezt követte az építőipar területe (12%). Jelentős számú állásigény érkezett továbbá a kereskedelem (11%), valamint a mezőgazdaság (7%) ágazataiból is. 2011-ben a közfoglalkoztatási munkaerő-igények jelentős torzulást eredményeztek, de ezen igények kivételével ebben az évben is hasonló arányokat mutatnak. Szakképzettséget nem igénylő munkakörökben kínáltak legtöbb állást – így segédmunkások, kézi anyagmozgatók, csomagolók; takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozású munkakörökben, de jelentős igény mutatkozott például eladók, irodai adminisztrátorok, tehergépkocsi-vezetők, felszolgálók, lakatosok, kőművesek, varrónők és gépszerelők iránt is. 2011-ben a kirendeltségen éves szinten a bejelentett állások 85%-ához, tehát több mint a kétharmadához támogatási igény is kapcsolódott. Ezek közül legjelentősebb arányt a bérköltség támogatása és a bértámogatás mellett a közfoglalkoztatási munkavégzésekhez (közhasznú munkavégzés, közcélú munka, közmunka) kapcsolódó támogatási igények képezték. 2012. év eddig eltelt időszakában ez az arány nem változott. 8


A projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztések előzményei, folyamata, megvalósításának ütemei, a felmerült nehézségek és azok megoldása Az 1960-as évek közepén eredetileg a városi munkásőrség részére épített egyemeletes, magas tetős épület földszintjét 1997 óta használja a kirendeltség. Az épület Békés város központjában, egy gyalogos övezetben szabadon állóan helyezkedik el. Az épület emeleti szintje a városi önkormányzat tulajdonában volt, itt a városi civil szervezetek irodái működtek.

Az ügyféltér tervezett átalakítása mellett a munkaügyi központ megvásárolta az épület emeleti szintjét, ahol a tervek szerint megépültek a munkatársak irodái, a kirendeltség-vezetői iroda, a negyvenfős tárgyalóterem. A földszinten a meglévő összenyitott tér nyolc ügyintéző munkahelye, míg az eddigi földszinti irodák tereinek összevonásával jött létre az ügyfelek öninformációs várótere. Az átalakítás során a projekt céljait figyelembe véve, az új szolgáltatási modellnek megfelelően olyan akadálymentes irodai környezetet hoztak létre, amely jó benyomást tesz az ügyfelekre és közvetíti a segítő szándékot. Az átalakítás során olyan információs tér került kialakításra, amely lehetővé teszi a zavartalan ügyféláramlást, a nyilvántartásba vételtől az első tanácsadó pultig és a tanácsadóig. A kirendeltség informatikai fejlesztésében az ügyféltérben egy álló és három ülő öninformációs kioszkot állítottak üzembe. Az informatikai fejlesztés keretében az építési munkák befejeztével szerelték be az eszközök működését biztosító új informatikai hálózatot. 9

A kirendeltségen a projekt első ütemében valósultak meg a kivitelezési munkálatok. A felújítás munkálatokat az Arex Fm Ingatlanhasznosító Kft. nyerte el. A munkaterület átadása 2010. június 7-én megtörtént, majd a kivitelező július második felében kezdte meg a kivitelezés első ütemét. Az első ütem az épület emeleti szintjének átalakítása volt. Az első ütem alatt kirendeltségünk a földszinten rendes ügymenetet, ügyfélfogadást folytatott. A kivitelezés második ütemében zajlott a földszint átalakítása, 2010. október 18-ától. Ekkor kirendeltségünk ideiglenesen felköltözött az átalakított emeleti szintre. A második ütem alatt is rendes ügymenet, ügyfélfogadás folyt. A kivitelezés befejezéseként 2011. január 20-án megtörtént a kirendeltség épületének műszaki átadás-átvétele. Azóta a feltárt hiányosságokat, hibákat kijavították, és a kirendeltség a kétszintes épület egészében végezheti tevékenységét. Az épületbe belépőt tágas öninformációs tér fogadja, az információs pult az ügyféláramlási irányban, hátul található. Az M-pontok az öninformációs tér közepén helyezkednek el, ezzel biztosítva a könnyű megközelíthetőséget. A kirendeltség rendelkezik tanácsadói irodával és 40–45 fő befogadására alkalmas tárgyalóval is. Az épület földszintje akadálymentes.

Az épület az Európai Unió követelményeinek és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ajánlásainak megfelelően újult meg. A TIOP 3.2.1. – „Az integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer kereteinek megteremtése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével” című kiemelt projekt eredményeként a békési kirendeltség infrastrukturális modernizálása megtörtént. 10

A Kiskunfélegyházi Kirendeltség

Bács-kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Kiskunfélegyházi Kirendeltség A térség általános bemutatása A kiskunfélegyházi kirendeltség vonzáskörzete Bács-Kiskun megye egyik legkiegyensúlyozottabb méretű és településszerkezetű, középvárosi központú térsége. A KSH szerinti kistérség egybeesik a Kiskunfélegyházi Kirendeltség illetékességi területével, a hozzátartozó települések száma kilenc. A város és vonzáskörzete hagyományosan mezőgazdasági térség, a mezőgazdasági foglalkozásúak megyei átlag feletti részarányával. A térségben él a megye népességének 8,6%-a (45 395 fő). A lakosság 50,5%-a férfi. Az itt élők 65,9%-a gazdaságilag aktív, a foglalkoztatási arány 60,8%. Az aktív keresők gazdasági ágak közötti megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az iparban 30,1%-a, a mezőgazdaságban 12,6%-a, a szolgáltatásban pedig 52,2%-a dolgozik. A térséghez tartozó településeken működő kisvállalkozások száma 8 227, ebből az egyéni vállalkozók száma 6 603. Az ipar szerkezetére jellemző, hogy a legtöbb embert az élelmiszeripar és a kön�nyűipar foglalkoztatja. A könnyűipar képviselőjeként több cipőipari cég van jelen a térségben. Kiskunfélegyházán komoly múltra tekint vissza a gépgyártás és a műanyag-feldolgozás. A helyi ipar fejlődésének lendületet adhat a kiskunfélegyházi volt Bem József Laktanya ipari hasznosítása, valamint a Mercedes Benz-beruházás (2012), amely várhatóan a munkaerőpiac élénkülésével jár. Remélhetőleg a beszállítói kapacitások újabb munkahelyeket teremtenek. A kistérségben a termőhelyi adottságoknak köszönhetően a mezőgazdaság a történelmi időktől hagyományos ágazat. A város környékén nagy múltja van a liba nevelésnek, valamint a fólia alatti primőr-zöldségek termesztésének. A megyei átlagnál magasabb a vállalkozások aránya a mezőgazdaságban, az építőiparban, az idegenforgalomban és a szállításban, ugyanakkor alacsonyabb az iparban és a kereskedelemben. 11

Munkaerő-piaci helyzet A regisztrált álláskeresők átlagos száma 2011-ben 2 383 fő volt. A nyilvántartott álláskeresők 22,6%-a járadék, 9,8%-a segély típusú ellátásban részesült, ugyanakkor 21,9%-a RÁT/BPJ-t kapott. Az álláskeresők közel fele nő, a pályakezdők aránya 9,3%. A regisztrált álláskeresők 37,7%-a alacsony iskolázottságú, képzetlen munkaerő. Őket veszélyezteti leginkább a tartós munkanélküliség. A szakmunkások aránya 33,2%, 24,4% középfokú végzettséggel bír, a diplomások aránya 4,6%. A regisztráltak 7,7%-nak gimnáziumi érettségije van. Elhelyezkedési esélyeik minimálisak, hiszen szakképzettségük nincs. A halmozottan hátrányos helyzetű 50 év felettiek aránya 23,2%.

Munkaerőigények alakulása Az elmúlt évben 2 985 fő foglalkoztatására irányuló szándékot jelentettek be a munkáltatók, amelynek 42%-a támogatással, 58%-a pedig támogatás nélkül igényelt munkaerő. Magas, 37,6% a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatására irányuló igény. Jellemző munkakörök: minősített hegesztő, műanyag feldolgozó, csomagoló-anyagmozgató, idénymunkák (építőipar, mezőgazdaság).

12

A Kiskunfélegyházi Kirendeltség

Projekt megvalósulása A kiskunfélegyházi kirendeltség 1994-ben költözött egy társasház földszintjére. Ezt követően a tisztasági festésen kívül egyéb munkálatok nem voltak. A TIOP 3.2.1. projektbe 2008-ban kapcsolódott be, több sikertelen közbeszerzést követően 2011. február 2-án kezdődött el a beruházás. A felújítási munkálatok ütemterv szerint folytak. A kivitelezővel napi kapcsolat állt fenn, harmonikus volt az együttműködés. A javaslatokat meghallgatták, az igényeket figyelembe vették. A kivitelező jó színvonalú munkát végzett, így az épület műszaki átadása a tervezett időpontban, 2011. április 15-én megtörtént.

A közbeszerzés csúszása miatt a hálózat kiépítése nem készült el határidőre, így egy hónapot csúszott a visszaköltözés. Végül 2011. június 1-én vehettük birtokba a megújult épületet. A beruházás megkezdésekor konfliktushelyzet alakult ki a társasház lakóival. Ez alapvetően abból adódott, hogy a lakók többsége nyugdíjas, akik a rossz időjárás miatt a négy fal közé kényszerültek. Megszokott életritmusukat, nyugalmukat az építkezés megzavarta. Nehezen viselték a zajjal járó munkákat, a nagy jövést-menést. A tavasz megérkeztével a kedélyek is lecsillapodtak. 13

A program keretében megtörtént a Kiskunfélegyházi Kirendeltség felújítása és korszerűsítése. Az infrastruktúra-fejlesztésnek köszönhetően korszerű eszközökkel felszerelt öninformációs tér került kialakításra. Hatása kettős: egyrészt lehetőség nyílt az ügyfelek részére az önálló álláskeresési tevékenységre, másrészt az ügyintézők több időt tudnak fordítani az önálló álláskereső képességgel nem rendelkező ügyfelek segítésére. Az ügyfélhívó-rendszer kiépítése lehetővé teszi az ütemezett ügyfélfogadást, amelytől a várakozási idő további csökkenése remélhető. A Kiskunfélegyházi Kirendeltség – a programnak köszönhetően – a kor követelményének megfelelő infrastruktúrával és informatikai háttérrel rendelkezik. Csak a kollégákon múlik, hogyan tudnak élni adottságaikkal, hogyan reagálnak a kihívásokra, a gyorsan változó körülményekre.

14

A Pétervásárai Kirendeltség

HEVES Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Pétervásárai Kirendeltség A pétervásárai munkaügyi körzet főbb jellemzői A Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaügyi Kirendeltségének illetékességi területéhez tizenöt település tartozik: Pétervására, Ivád, Mátraballa, Mátraderecske, Bükkszék, Terpes, Szajla, Istenmezeje, Fedémes, Erdőkövesd, Váraszó, Kisfüzes, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdo monkos. A körzetben 2010. január 1-jén 13 510 fő élt, a megye lakónépességének mindös�sze 4,3%-a. Heves megye északi részén – mintegy a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként – kicsiny létszámú, 1 000 fő alatti települések vannak többségben. Nagyváros nincs a térségben; központja, Pétervására lakosainak száma 2 500 fő. A hegyes-dombos vidéken, kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú népesség aránya, a munkavállalási korúak körében jelentős a munkanélküliség. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják időszakosan, közfoglalkoztatás keretében. A körzetben a Leier Hungária Kft. mátraderecskei téglagyára az egyetlen iparvállalat, amely 100 főnél többet foglalkoztat. A jelentősebb ipari vállalkozások közé sorolható a kozmetikai cikkeket gyártó GIRONDE Kft. Terpesen (76 fő). A csökkent munkaképességű munkavállalókat alkalmazó MÁTRA-HUMÁN Kft. Mátraderecskén (64 fő), a sütőipari termékeket készítő és forgalmazó JANISPÁN Kft. Tarnaleleszen (39 fő). A hulladékgyűjtést, szemétszállítást végző PEVIK Kft. Pétervásárán (31 fő), valamint az építőiparban tevékenykedő BAFAG Kft. Pétervásárán (29 fő). Mind a körzetre jellemző aktivitási, mind a foglalkoztatási arány messze elmarad a megyei átlagtól, és a régióra jellemző mutatók szintjét sem éri el. 15

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal által közölt kisterületi becslés szerint 2010. évben az alábbiak szerint alakult a körzet munkavállalási korú népességének gazdasági aktivitása: Foglalkoztatottság, munkanélküliség a 15–64 éves népességen belül, 2010 Megnevezés Foglalkoztatottak (ezer fő)

Pétervásárai körzet

Heves megye

Észak-Magyarország

4044

109157

384074

959

13728

74596

Gazdaságilag aktívak (ezer fő)

5003

122885

458670

Gazdaságilag inaktívak (ezer fő)

4023

86107

341967

15–64 éves népesség (ezer fő)

9026

208992

800637

Aktivitási arány (%)

55,4

58,8

57,3

Foglalkoztatási ráta (%)

44,8

52,2

47,9

Munkanélküliségi ráta (%)

19,2

11,2

16,3

Munkanélküliek (ezer fő)

Regisztrált álláskeresők számának és összetételének alakulása A pétervásárai kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők száma 2011. december 20. napján 1124 fő volt. Az előző évi záró létszámához képest 14,7%-os, 194 fős csökkenés tapasztalható. Az éves csökkenés üteme magasabb, mint a megyei, a régiós és az országos átlag. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány (regisztrált álláskeresők: gazdaságilag aktív népesség) a körzetben 2011. december végén 22,8% volt, 4%-ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A regisztrált álláskeresők aránya a megyei mutatót 7,2%ponttal, a régiós átlagot 2,3%ponttal, az országosat 10,3%ponttal haladja meg. Regisztrált álláskeresők számának növekedési üteme és aránya 2011. 12. 20-án Területi szint Pétervására körzete

Regisztrált álláskeresők számának éves növekedése (%)

Regisztráltak gazdasági aktív népességen belüli aránya (%)

-14,7

22,8

Heves megye

-2,9

15,6


-3,4

20,5

Magyarország

-6,6

12,5

16


Regisztrált álláskeresők összetétele A regisztrált álláskeresők 54,2%-a férfi, ez az arány 2,4%ponttal haladja meg a megyei átlagot, de a régiós aránynál is magasabb. Az összes álláskereső fele legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, ez az arány 5 illetve 3%ponttal meghaladja a megyére illetve a régióra jellemző hányadot. Mindössze 135 fő az álláskeresési járadékra jogosultak száma, 12%-os arányuk 5%ponttal alacsonyabb, mint a megyei átlag. Az álláskeresők összetételére jellemző főbb adatok, 2011. május Pétervásárai körzet

Heves megye


Megnevezés fő

%

%

fő

%

1124

100

20 593

100

105 470

100

Pályakezdő

113

10,1

2 156

10,5

11 313

10,7

Férfi

609

54,2

10 675

51,8

56 108

53,2

Nő

515

45,8

9 918

48,2

49 362

46,8

Alacsony iskolai végzettségű

557

49,6

9 127

44,3

49 202

46,7

Középfokú végzettségű

538

47,9

10 461

50,8

52 463

49,7

Felsőfokú végzettségű

29

2,6

1 005

4,9

3 805

3,6

25 év alatti

178

15,8

3 243

15,7

17 410

16,5

50 év feletti

214

19,0

3 863

18,8

20 512

19,4

Tartósan regisztrált

265

23,6

4 593

22,3

24 640

23,4

Álláskeresési ell átásra jogosult

135

12,0

3 478

16,9

13 576

12,9

Aktív korúak ellátására jogosult

462

41,1

8 424

37,6

48 829

46,3

Ellátás nélkül

527

46,9

8 691

38,5

43 065

40,8

A regisztrált álláskeresők

fő

Ebből

17

Nyilvántartásba vett munkaerőigény-bejelentések számának alakulása, a munkaerő-kereslet iránya A Pétervásárai Kirendeltségre 2011 évben összesen 1 333 új álláshely-bejelentés érkezett 495-tel, 59%-kal több mint 2010. évben. A támogatott álláshelyek száma 743 főről 1 230 főre emelkedett elsősorban a rövidebb idejű közfoglalkoztatásnak köszönhetően, a csekély számú támogatáshoz nem kapcsolódó álláshelyek a tavalyihoz hasonlóan alakultak (95-ről 103-re nőtt). Az összes álláshelybejelentés mindössze 8%-át képviselik a nem támogatott állások. A fentiekből is kitűnik, hogy a körzetben alig van tisztán piaci munkaerő-kereslet. A 103 fő munkaerő keresletből 47 fő segédmunkás, 15 fő gépkezelő, összeszerelő, mindössze 29 fő szakmunkás (9 fő kereskedelmi, 8 fő építőipari, 4 fő fémipari, 3 fő vendéglátó-ipari) és 12 fő szellemi munkaerő. Tehát hiányszakma sincs a térségben. Kétségtelen, hogy a nyilvántartott álláskeresők 50%-át kitevő, legfeljebb 8 általános végzettségű, csak segéd- vagy betanított munkásként elhelyez hető réteg visszavezetése a munka világába jelenti kirendeltségi munkatársaink számára a legnagyobb kihívást, de a középfokú végzettségű álláskeresők elhelyezése szintén súlyos probléma a rendkívül munkahelyhiányos térségben.

18


Az álláskeresők munkába helyezése terén elért eredmények A Pétervásárai Kirendeltségünk 2011. év során összesen 1377 főt közvetített ki a bejelentett álláshelyekre, amelyből sikeresen elhelyezkedett 1143 fő az alábbi támogatási formákban: – általános közvetítés: 91 fő – Országos Közfoglalkoztatási Program: 81 fő – önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás: 588 fő – önkormányzati hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: 347 fő – BPJ-ben részesülő álláskereső támogatása vállalkozók részére: 1 fő – bértámogatás: 45 fő, bérköltség-támogatás: 27 fő – járulék-kedvezmény: 10 fő – munkatapasztalat-szerzés támogatása: 3 fő A kirendeltség a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéből 30,225 millió Ft-ot, a közfoglalkoztatásra elkülönített keretéből további 113,67 millió Ft-ot, így összesen 143,895 millió Ft-ot használt fel. Ez az összeg – a BM által – a START közfoglalkoztatási mintaprogramra biztosított 46,782 millió Ft-tal kiegészülve, 2011-ben összesen 1161 fő foglalkoztatásának és képzésnek támogatását tette lehetővé. Többségük a helyi önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatásban vett részt. A Munkaerő-piaci Alapból rendelkezésre álló előirányzat felhasználása a pétervásárai munkaügyi körzetben, 2011. december 31. Foglalkoztatáspolitikai eszköz Decentralizált FA összesen Ebből: képzés összesen közhasznú foglalkoztatás támogatás foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás pk. munkatapasztalat szerzés támogatás területi mobilitást elősegítő támogatás vállalkozóvá válást elősegítő támogatás Közfoglalkoztatás kiadásai Ebből: rövid időtartamú közfoglalkoztatás hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás MPA összesen

Előirányzat felhasználás (Ezer Ft) 30 225 5 961 5 162 12 781 1 925 288 4 108 113 670 63 798 49 872 143 895

A TIOP 3.2.1. kiemelt projekt kapcsán a beruházás indítása, különböző okok miatt 2010. június közepéig csúszott, de az előzetes terveknek megfelelően, fél év múlva már az épület műszaki átadásának első fázisa is megtörtént. Kisebb ki19

egészítő munkák után, az új kirendeltség végleges műszaki átadása 2011. január végén megtörtént. Az épületet – az informatikai – és telefonhálózat kiépítése, valamint a használatba vételi engedély megszerzése után, májusban vehettük birtokba. Természetesen mindenkinek szembetűnő a változás, így jönnek a pozitív visszajelzések. Egyrészt a kulturáltabb körülmények, másrészt az épület elérhetősége a legtöbbször említett pozitívum. A város központjában lévő kirendeltség szinte az autóbuszmegálló szomszédságában található. A beruházás eredményeként lényeges változások történtek a régi épülethez képest. Az egyik leghasznosabb változás a 30m2-es tárgyaló, ahol a csoportfoglalkozások, tájékoztatók, munkamegbeszélések nyugodt körülmények közt folyhatnak. A régi épületben már nem volt hely az iratok megfelelő tárolására, ezért egymásra pakolt dobozokba kerültek a dokumentumok. Most ezeket tágas irattárakban helyezhetjük el. Az ügyféltérben elhelyezett információs pultban lévő ügyintéző irányítja az ügyfeleket a megfelelő helyre. Ez nagyon meggyorsítja az ügyintézést, mivel a „nehezebben tájékozódó” álláskeresők is megfelelő eligazítást kapnak. A költözést úgy szerveztük, hogy a számítástechnikai háttér áttelepítését követő napon már a régi épületben használt bútorok is az új kirendeltségre kerüljenek és ezáltal az emeleti irodákban is folyhasson a munka. Erre a mozzanatra legalkalmasabbnak május utolsó csütörtökét és péntekét találtuk. Csütörtök délután az informatikai rendszer leállítása nem okozott problémát, pénteken pedig már az új földszinti ügyféltérben folyt az ügyintézés. A nagyobb beáramlásokról időben értesülünk, ezáltal ütemezni tudjuk az ügyfelek megjelenését. Ezzel el lehet kerülni az esetleges feszültségeket, ami ügyfélhívó rendszer hiányában könnyen előfordulhatna.

20

A Balatonfüredi Kirendeltség

VESZPRÉM Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Balatonfüredi Kirendeltség A Balatonfüredi Kistérség főbb jellemzői Népesség, a munkavállalási korú népesség, gazdasági aktivitás A kirendeltség illetékessége 20 településre terjed ki: Balatonfüred, Aszófő, Bala tonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörg icse, Monoszló, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Tihany, Vászoly, Zánka. A lakónépesség száma 21 655 fő, a munkavállalási korú népességé 15 465 fő, a foglalkoztatottak száma 7 476 fő. Megállapítható, hogy a 2007. évi csökkeA gazdaságilag aktív népesség száma nést 2008-ban és 2009-ben jelentős emelaz elmúlt években kedés követte. Majd 2010-ben és 2011-ben Év Fő ismét kisebb lett a gazdaságilag aktívak száma. Településeink döntő többsége kis 2006 10 212 fő lélekszámú. Balatonfüred lakosságszáma 2007 10 066 fő 13 401 fő, közülük 9 085 fő tartozik a mun2008 10 295 fő kavállalási korú népességbe. Még Tihany 2009 10 379 fő és Csopak lakónépessége haladja meg az 2010 10 036 fő 1 000 főt. Óbudavár és Tagyon lakóinak 2011 9 969 fő száma a 100 főt sem éri el.

Földrajzi adottságok A Balatonfüredi Kistérség területe Veszprém megye déli peremén, részben a Balaton partján, részben pedig a Balaton-felvidéken található. Domborzata hegyes. Az éghajlat a Balaton partján a tavat északról szegélyező hegyeknek köszönhetően enyhébb, mint a megye más területein. Ez jótékony hatással van az idegenforgalomra és a szőlőtermesztésre. Főbb foglalkoztatók: Anna Grand Hotel, Állami Szívkórház, Balatonfüredi Polgármesteri Hivatal, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Club Tihany, Danubius Zrt., balatonfüredi szállodák, Észak-Balatoni Zrt., Termelés Logistic Centrum Kft., TESCO, Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. A kistérségben 21

viszonylag kevés nagy létszámot foglalkoztató munkaadó van. Jellemzőek az idegenforgalomhoz, kereskedelemhez, vendéglátáshoz kapcsolódó, pár főt alkalmazó munkáltatók. A legnagyobb munkaadó 360 fővel az Állami Szívkórház. Meghatározó az idegenforgalom, a vendéglátás és a kereskedelem területén történő foglalkoztatás. Ezen munkahelyek többsége szezonális. Ugyanakkor biztató, hogy a közelmúltban több egész évben nyitva tartó szálloda, valamint egy nagy bevásárlóközpont is létesült Balatonfüreden és egyelőre ugyan szerény létszámot foglalkoztatva, de megjelent a K+F szektor is. Az idegenforgalmi szezon meghos�szabbítása érdekében ősszel, télen és tavasszal is sok színvonalas rendezvény várja a vendégeket. A kistérségben egyetlen olyan ipari létesítmény van, amelynek létszáma százas nagyságrendű: a német tulajdonú, építőipari gépekhez részegységeket gyártó Termelés Logistic Centrum Kft. Jelenleg 214 fő saját és 60 fő bérelt munkaerőt alkalmaznak. A mezőgazdaságra a szőlőtermesztés, borkészítés a jellemző. Főleg a pár főt alkalmazó kis családi gazdaságok keretében.

A regisztrált álláskeresők számának és összetételének alakulása A kistérség munkaerő-piaci helyzetére az erős szezonális ingadozás a jellemző. Ennek mértékét jól mutatja, hogy amíg a 2011. júliusi zárónapon 612 fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, addig 2011. január 20-án 1 503 fő. (2011-ben ez a két hónap hozta a két szélső értéket a nyilvántartott álláskeresők számában.) A nyil vántartott álláskeresők aránya (a gazdaságilag aktív népesség százalékában) a 2011. júliusi zárónapon 6,1%, a 2011. januárin pedig 15,1% volt. A nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2008. első félév végén jelentősen, év végén pedig kis mértékben csökkent az előző év megfelelő időszakához képest. A gazdasági válság hatásai a Balatonfüredi Kistérséget sem kerülték el, ezért 2009-ben jelentősen növekedett az A regisztrált álláskeresők száma és aránya így alakult az elmúlt években Nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi létszáma a zárónapon (fő)

Nyilvántartott álláskeresők aránya (%)

2007. június

527

5,2

2007. december

966

9,6

2008. június

406

3,9

2008. december

926

9,0

2009. június 2009. december 2010. június 2010. december 2011. június 2011. december

22

659

6,3

1 270

12,2

633

6,3

1 214

12,1

665

6,7

1 007

10,1


álláskeresők száma. 2010-ben ha mérsékelt ütemben is, de némi csökkenés következett be az igen magas bázishoz képest. 2011-ben az első félév végi záróadat meghaladta az egy évvel korábbit, decemberben viszont jelentős csökkenés volt tapasztalható.

A z álláskeresők összetételének alakulása Az álláskeresők összetételének alakulása Állománycsoportok szerint

2010. december 20.

2011. december 20.

1 214

1 007

- szakmunkás

475

381

- betanított munkás

337

287

178

140

Fizikai összesen:

- segédmunkás

990

808

Szellemi összesen:

224

199

1 214

1 007

13

5

– nyolcosztályos általános iskola

330

300

– szakmunkásképző

388

302

Iskolai végzettség szerint – nyolcosztályos általánosnál kevesebb

– szakiskola

26

19

– szakközépiskola, technikum

266

197

– gimnázium

106

107

85

77

1 214

1 007

620

487

– főiskola, egyetem Nemek szerint – férfi – nő Korcsoportok szerint (KSH) – 19 éves és fiatalabb – 19–24 éves

594

520

1 214

1 007

14

6

124

106

– 24–29 éves

132

101

– 29–34 éves

144

108

– 34–39 éves

160

120

– 39–44 éves

120

128

– 44–49 éves

136

121

– 49–54 éves

186

116

– 54–59 éves

181

177

– 59– 62 éves

17

24

1 214

1 007

– legfeljebb 6 hónap

972

729

– 7–12 hónap

123

129

– 13–24 hónap

68

104

– 24 hónapnál több

51

45

Nyilvántartásban töltött idő szerint

23

A 2010. december 20-i és a 2011. december 20-i adatokat összehasonlítva megállapítható, hogy csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. Ezt főként a fizikai munkások létszámcsökkenése okozta (-182 fő). Kisebb mértékben, de mérséklődött a szellemi munkát végzők száma is (-25 fő). Az iskolai végzettséget vizsgálva látható, hogy a gimnáziumot végzettek kivételével a többi iskolatípust végzettek esetében létszámcsökkenés történt. A férfiak száma 21,5%-kal, nőké jóval kisebb mértékben, 12,5%-kal csökkent. A 39–44 éves és az 59–62 éves korcsoportba tartozók száma minimálisan emelkedett (8, illetve 7 fővel). A többi korcsoportban csökkent a létszám. A legfeljebb 6 hónapja nyilvántartottak száma nagymértékben (243 fővel), a 24 hónapnál régebben regisztrációban szereplőké pedig 6 fővel csökkent. A 7–12 hónapja és a 13–24 hónapja nyilvántartottak száma emelkedett (6, illetve 36 fővel).

A nyilvántartásba vett munkaerőigény-bejelentések számának alakulása, a munkaerő-kereslet iránya A munkaerőigény-bejelentések számát az utóbbi öt évben – különböző mértékben –, de mind az adott félév, mind pedig az adott év végéig sikerült emelni a bázis időszakhoz képest. Munkaerőigény-bejelentés Száma

Létszáma

2006. június 30-ig

257

605

2006. december 31-ig

381

812

2007. június 30-ig

286

654


395

806

2008. június 30-ig

375

572


470

688

2009. június 30-ig

376

546


494

680

2010. június 30-ig

403

633


528

841

2011. június 30-ig

479

721


684

992

24


A bejelentett létszámigényre ez nem mondható el, aminek a gazdasági válság volt az oka. Egyre szorosabbá vált a munkáltatói kapcsolattartás, amit tükröz a bejelentések számának folyamatos emelkedése. Ugyanakkor voltak időszakok, amikor egy-egy bejelentés kevesebb létszámra vonatkozott, mint máskor. A válság elmúltával a legutóbbi év végi (2011. december 31.) és a legutolsó félév végi (2011. június 30.) létszám egyaránt a legmagasabb a 2006. június 30-tól eltelt időszak év végi és félév végi adatai közül. A munkaerő-keresletben továbbra is az idegenforgalom, kereskedelem, vendéglátás területén kínált álláshelyek dominálnak. A kistérségben igen szerény az ipari és a mezőgazdasági tevékenység. Megjelent, ugyanakkor egyelőre alacsony létszámot foglalkoztat a K+F szektor.

A projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztések előzményei

A balatonfüredi kirendeltség előző elhelyezése önkormányzati bérleményben volt. Összesen 66 m2-t tett ki az öt kis méretű iroda. Ezenkívül egy-egy 8 m2-es irattár és szerverszoba állt a kirendeltség rendelkezésére. Az ügyfelek méltatlan körülmények között, egy szűk folyosón, illetve a lépcsőn várakoztak, a téli időszakban is, gyakran órákon keresztül. Nem volt a kirendeltségen sem öninformációs kioszk, sem ügyfélhívó-rendszer.

25

A projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztések folyamata, megvalósításának ütemei, a felmerült nehézségek és azok megoldása

Az új épületet 2007-ben vásárolta meg a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Eredetileg fodrászatnak épült, ezért teljes belső átépítésre volt szükség. A kivitelezési munkák 2010-ben valósultak meg, 2011. március 21-től működik itt a kirendeltség. A földszinten elhelyezkedő információs tér 55 m2es. Az információkon túl kulturált várakozási lehetőséget is biztosít az ügyfeleknek, akiket az információs munkatárs irányít sorszámok segítségével az emeleten dolgozó ügyintézőkhöz, mivel ügyfélhívó-rendszerrel továbbra sem rendelkezik a kirendeltség, bár hálózata kiépült. Az ügyintézés hét, a korábbiakkal ellentétben tágas, világos, a mai kor igényeinek megfelelő irodában folyik. Főbb összehasonlító információk Régi épület 82 m

2

Új épület 266 m

2

tárgyaló nem volt

van

ügyfélváró, öninformációs kioszk nem volt (szűk, sötét folyosó)

öninformációs tér, 4 kioszkkal

irodák száma 5

7

dolgozói szociális helyiség (konyha) nem volt

van

mozgáskorlátozottaknak akadálymentesítés nem volt

van

mozgáskorlátozottaknak mellékhelyiség nem volt

van

26

A Bicskei Kirendeltség

Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Bicskei Kirendeltség Tájékoztató a bicskei körzet munkaerő-piaci helyzetéről A kistérség jellemzői A Bicskei Kistérség a KSH legutóbbi adatai alapján a fejlődő kistérségek között szerepel. Prosperációját, fejleszthetőségét jelentősen meghatározza a földrajzi elhelyezkedése, a domborzati viszonyok, a településszerkezet, a humán erőforrás helyzete. A kistérség összekötő kapocs a Budai-hegység és a Bakony, illetve a Velencei-tó és a Vértes között. A térség központja Bicske. Helyzetét alapvetően meghatározza, hogy a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs vasútvonalon fekszik jelentős vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Rendszeres autóbuszjáratok közlekednek Székesfehérvárra, Budapestre és a kistérség többi településére. Északkeletről az M1-es autópálya és az 1-es számú főút, délről az M7-es autópálya, középen a 811. számú út biztosítja a jó megközelíthetőséget. A kisváros mai fejlődéséhez hozzájárul több üzem működése, a pénzügyi szolgáltatás, a kereskedelmi ellátás, a szervezett oktatási, egészségügyi, szociális és művelődési intézményrendszer. A fejlett közlekedési infrastruktúra és a fővárosi agglomeráció, valamint a nagy városok közelsége alapvetően meghatározza a környék lakosságának munkavállalási szokásait. A kistérség gazdaságilag aktív népességének jelentős része ingázik. A térségben regisztrált gazdálkodó szervezetek száma 3 959, amiből a társas vállalkozások száma 1 370. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 101, kissé alacsonyabb a megyei 128 db/ezer fős számnál. A regisztrált vállalkozásoknak alig több mint fele működő, és háromötödük szolgáltatási jellegű feladatot lát el. 27

A kistérség legnagyobb foglalkoztatóit Bicskén és közvetlen közelében találhatjuk (Magyarmet Bt., Vincotech Hungária Kft., Koepfer Kft., VIVBER Kft., Bicskei Mezőgazdasági Zrt.).

A z álláskeresők számának alakulása Bicske foglalkoztatási körzete tizennégy települést foglal magába 32 ezer fős lakónépességgel, amiből a munkavállalási korú népesség száma alig több mint 22 ezer fő. A foglalkoztatási körzetben nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt éveket tekintve – a gazdasági válság megjelenése óta – növekszik, havi átlagszámuk 2009-ben 1 132 fő, 2010-ben 1 376 fő és 2011–ben némi csökkenést mutatva 1 324 fő volt. Az álláskeresők adott éven belüli legkisebb és legnagyobb létszámadata között 1,2–1,4-szeres különbség volt tapasztalható – a munkáltatók foglalkoztatási szokásának köszönhetően. Az a korábbi évekre jellemző ingadozás is eltűnt, miszerint az álláskeresők száma a nyári hónapokban lecsökken, és év végén, illetve év elején ismét növekedni kezd. Az álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2009ben átlagosan 8,8%-ot ért el, a mérőszám idősora is emelkedő tendenciájú, 2010ben 10,5%, 2011-ben átlagosan 10,4%. A mutatószám az elmúlt években azonban a megyei átlagnál hozzávetőleg 2 százalékponttal kisebb volt, 2009-ben a megyén belül a második legkedvezőbb értékkel bírt, és az azt követő időszakokban is a harmadik legalacsonyabb munkanélküliség-mutatójú térség. 2011. december végén 1 250 fő álláskeresőt tartottak nyilván a bicskei kirendeltségen, az előző havinál 54 fővel, az egy évvel korábbinál 131 fővel kevesebbet, ami sorrendben 4,1%-os, illetve 9,5%-os csökkenésnek felel meg. A 2011. decemberi adatok alapján a nyilvántartásban szereplő álláskeresők 51,5%-a férfi. A munkát keresők négyötöde állománycsoportjuk szerint fizikai foglalkozású. Életkoruk alapján 25 évesnél fiatalabb 12,3%-uk, 50 évnél idősebb 29%-uk. Iskolázottság alapján legtöbbjük – több mint kétötödük – legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és 33% a szakmunkás végzettségűek aránya. Tartósan – egy éven túl – álláskereső a nyilvántartottaknak 26,5%-a. A munkára várók közül álláskeresési járadékot vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyt 28%-uk kap, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 23%-uk részesül. 28


Miért vált szükségessé a kirendeltség átalakítása? A bicskei kirendeltség az 1990-es évek közepén épült, félig kész állapotban lett a Fejér Megyei Munkaügyi Központ tulajdona. A lehetőségekhez képest próbálták átalakítani a megváltozott igényeknek megfelelően, de mivel alapvetően nem ügyfélfogadásra tervezték az épületet, nem sikerült maradéktalanul megoldani a problémákat. A gazdasági válság időszakában – az ügyfélforgalom jelentős növekedésével – felerősödtek az egyébként is meglevő nehézségek. A szűkös ügyféltér nagyon sok esetben jelentett konfliktusforrást az ügyfelek számára. Minimális lehetőségük volt az öninformálódásra, bár kiadványokkal, tájékoztató füzetekkel megpróbálta segíteni őket a kirendeltség. Az ügyfelek egy része az öninformációs rendszerek révén, illetve az ügyintézők minimális segítségével önállóan is képes megtalálni a neki megfelelő munkalehetőségeket, képes önmagát menedzselni, ha ehhez a szervezet korszerű eszközök segítségével megfelelő számú állásajánlatot tud biztosítani. Ezeknek az ügyfeleknek az öninformációs tér tájékoztatása kiemelt fontosságú. Az itt elhelyezett tájékoztatók, állásajánlatok, internet elérést biztosító M-pontok (internetes álláskeresés) segítik az önálló álláskeresést. A kioszkok nagyon sok kirendeltségen csak áhított eszközei voltak a segítségnyújtásnak – ide tartozott a bicskei kirendeltség is. 2006-tól munkaerő-piaci információnyújtás is működik a kirendeltségen, de a szolgáltatás körülményei közel sem voltak optimálisak. Az épületnek – és így a szolgáltatásoknak – volt egy másik, jelentős hiányossága is. Az 1998. évi XXVI. számú Esélyegyenlő ségi Törvény értelmében az összes fogyatékossági csoportnak biztosítani kell a létesítmények teljes körű akadálymentes használatát. Ez jelenti a fizikai és az infokommunikációs akadálymentesítést is. A kirendeltség épületébe csak lépcsőn lehetett bejutni, így a polgármester maga autóztatta el az ügyintéző kollégát a szomszéd településre a kerekesszékes ügyfélhez.

Az átalakítás A TIOP 3.2.1. projekt 2009 áprilisában indult, és Bicske is az átalakítandó kirendeltségek közé került. A modernizáció 2011 februárjában kezdődött el. Az átépítés az ügyféltér bővítésével járt, 40 m2-rel növekedett meg ezáltal az a hely, ahol ügyfeleink gyakorolhatják az önálló álláskeresést. Mindezt egy álló és három ülő kioszk elhelyezése is segíti. Az ügyfelek ezeket állás- vagy képzési lehetőségek keresésre könnyedén használhatják, hiszen előképzettség nem szükséges az M-pontok kezeléséhez. Az érintőképernyő használata nagyon 29

egyszerű. Ezen keresztül az ügyfelek tájékozódhatnak a munkaügyi kirendeltségeken lévő aktuális állásajánlatokról, ajánlott és elfogadott képzési lehetőségekről. A kioszkok lehetőséget biztosítanak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, illetve a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának honlapjához való hozzáféréshez is. Tájékozódhatnak állásokról, képzési lehetőségekről, a szolgáltatásokról és a támogatásokról. A foglalkozások tartalmáról, azok betöltéséhez szükséges egészségi követelményekről. A honlapokon elérhetőek különböző tanulmányok, publikációk, események, a tevékenységünkkel összefüggő újdonságok. Az ügyfeleknek lehetősége nyílik önállóan önéletrajz készítésére, magyar és idegen nyelven egyaránt.

A kioszkokat nem csak a regisztrált álláskeresők használhatják, hanem a munkaerőigényüket bejelenteni kívánó munkáltatók is. Elektronikus formában is lehetőségük van az igényüket eljuttatni hozzánk, így megkímélődnek sorban állástól. Lehetőségük van az ügyelek által feltöltött önéletrajzok megtekintéséhez is. A munkavállalókat, munkáltatókat egyaránt szolgáló naprakész információs bázis kialakítása a cél. 30


A kivitelezéskor, az épület építészeti kialakításakor a személyre szabott, ügyfélbarát szolgáltatás alapját képező információs tér megteremtése volt a cél. Fontos volt az akadálymentes szolgáltatás biztosítása. Ennek érdekében megépült a rámpa, az akadálymentes vizesblokk, kialakították a megfelelő jelzőrendszereket, vezető sávokat, jelzéseket. Az információs tér az öninformációs rendszereknek ad helyet, és az ügyfeleknek lehetőséget nyújt az önálló informálódásra, álláskeresésre, az önéletrajz írására. Az átalakítás után az adottságokhoz képest tágas, színes, kényelmes, modern technikai berendezésekkel felszerelt, információs tér áll az ügyfelek rendelkezésére, ami mindenképpen jó benyomást kelt, ösztönzőleg hat rájuk. Eddig a kirendeltség nem rendelkezett önállóan használható információs pulttal, az átalakítás után ez is megvalósult. Az itt helyet foglaló munkatárs, aki információs feladatokat lát el, hozzájárul az ügyfelek szakszerű irányításához, segítséget nyújt az M-pontok (kioszkok) használatához, az önálló információszerzéshez, álláskereséshez. Rendben tartja és aktualizálja az információs pultokon lévő anyagokat, állásajánlatokat. Az ügyfeleket papír alapú információ-hordozók (kiadványok, prospektusok) is segítik a tájékozódásban. Ezeket az anyagokat tárolókon, falra szerelhető táblákon találhatják. A dokumentumok, kiadványok, szórólapok helyben is tanulmányozhatók, de az ügyfelek kérésére el is vihetőek. A dokumentumok kihelyezése során fontos szempont volt, hogy az ügyfelek, munkáltatók, illetve egyéb szervezetek is megtalálják a számukra fontos információt, úgy, hogy az mindenki számára hasznos és értelmezhető legyen. 31

A kirendeltség akadálymentes, barátságos, egységes, színes, technikai felszerelésekkel teli, kulturált mellékhelyiséggel, gyereksarokkal rendelkező, a kornak megfelelő intézménnyé vált, hozzájárulva ezzel az ügyfelek önálló álláskereséséhez és a hivatal színvonalas működéshez. Jelenleg a kirendeltségen hatfős a létszám, valamint két kolléga határozott idejű kinevezéssel rendelkezik, ők a TÁMOP programok megvalósításán dolgoznak. Ketten szolgáltatókkal – civil szervezetekkel – kötött szerződés keretei között végzik munkájukat. Az épület így összességében tíz kolléga munkahelye. Ketten közülük teljesen megújult irodába költözhettek, mert a projekt új bútorok beszerzését is lehetővé tette. A szervezet egyik legfontosabb feladata, hogy a munkaközvetítéssel áthidalja a szakadékot a munkaerő-kereslet és -kínálat között; jobb szolgáltatást nyújtson a munkáltatóknak, személyre szabottat az álláskeresőknek. Remélhetőleg a modernizáció elősegíti mindezt. A fejlesztés megvalósulásának főbb mérföldkövei – A 2008. január 11-én kezdődött az előkészítő munka a TIOP 3.2.1. kiemelt projekt első ütemében megvalósuló, infrastruktúrafejlesztéssel érintett kirendeltségekkel kapcsolatban. – 2008. július 15-én (az akkori nevén) FSZH felé komplett anyagot küldték az érintett kirendeltségről. – A projektjavaslatot 2008. augusztus 08-án befogadták. – A kiviteli tervek 2008. december hónapban elkészültek. – 2009. évről áthúzódott a várható kivitelezés 2010-re. – A kivitelezést 2010 második-harmadik negyedévére jósolták. – 2010. decemberben kérték az építési engedély egy évvel történő meghosszabbítását. – Sikertelen közbeszerzés miatt a kivitelezés átcsúszott 2011-re. – A kivitelezés tervezett időpontja: 2011. február 23.–2011. április 25. – A tényleges kivitelezés 2011. március 4.–2011. május 27-ig tartott, a csúszás oka a fővállalkozó és alvállalkozó közötti vita, és az alvállalkozó cseréje. – A kivitelező: Mátra Építőipari Klaszter Kft. és az EnerGas Kft. – A z Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 27 746 344 Ft. – A kivitelezés idejére a működőképesség fenntartása miatt bérleménybe költözött a kirendeltség, így az intézményt mintegy 3,5 millió Ft ráfordítás terhelte.

32

A Dunaújvárosi Kirendeltség

Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Dunaújvárosi Kirendeltség A kirendeltség térsége Népesség, földrajzi adottságok Dunaújvárost és a Dunai Vasműt az 1950-es évek elején kezdték el építeni. Dunaújváros mint „vasas” város került be a köztudatba. Koránál fogva a városnak nincsenek régi, építészetileg elavult részei. Zömében panelházak alkotják a várost, igaz az utóbbi tíz évben sokat fejlődtek a családi házas övezetek is. A város teljes mértékben csatornázott, gáz-, víz-, elektromos közművekkel ellátott. A lakások távhőszolgáltatása minden tömbházban megoldott. A telefonhálózat, a kábelvezetékes televízió, az internetes szolgáltatások hozzáférhetőek mindenki számára. Az úthálózat mindenhol ki van építve. Az utóbbi időkben jelentős gondot okoz a városban is a partfal csúszása. Dunaújváros megközelíthetőségén sokat javított az M6-os autópálya és a Pentele híd megépítése. Fejér megye második legjelentősebb ipari térsége Dunaújváros és környéke. A FMKHMK Dunaújvárosi Kirendeltséghez tizenkét település tartozik, ezek két kistérségbe tartoznak az alábbiak szerint: Adonyi kistérség: Adony, Kulcs, Perkáta; Dunaújvárosi kistérség: Baracs, Daruszentmiklós, Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Rácalmás. Itt él a megye lakosságának körülbelül 20%-a. A kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők 88–90 %-a tartozik a Dunaújvárosi kistérséghez, a többi az Adonyi kistérséghez. A várostól távolabb eső településeken (pl. Daruszentmiklós, Nagykarácsony) magasabb a munkanélküliek aránya. A városhoz közelebb lévőknél pedig kedvezőbb a helyzet. 33

A kirendeltséghez tartozó többi tizenegy település többsége is jó infrastrukturális adottságokkal rendelkezik. A legtöbb település csatornázott. Mezőfalva, Baracs, Nagyvenyim és Kisapostag területén jelenleg indul egy újabb csatornázási ütem kivitelezése. Rácalmás város új polgármesteri hivatalát pályázati forrásokból az idén kezdték el építeni. A kirendeltséghez tartozó települések főbb munkaerő-piaci jellemzői

Település

Lakónépesség 2009. december 31.

Álláskeresők összesen

Ebből

Munkavállalási korú népesség

Területi mutató

Relatív mutató

>365 nap

Járadék tip. ell.

Segély tip. ell.

BPJ + RÁT

552 308

126 608

96 468

9 111

192 048

6 694 178

8,25

1,00

1 098 654

50 813

11 044

11 008

1 119

12 570

749 413

6,78

0,82

Fejér megye

427 416

21 146

5 349

4 172

513

5 256

292 653

7,23

0,88

Dunaújvárosi Kirendeltség

82 249

3 937

1 056

728

108

1 029

56 795

6,93

0,84

Adony

3 838

155

46

39

5

23

2 593

5,98

0,72

Baracs

3 587

139

40

31

5

20

2 475

5,62

0,68

Daruszentmiklós

1 598

83

18

15

3

18

849

9,78

1,18

48 187

2 293

647

409

61

674

33 341

6,88

0,83

Előszállás

2 218

138

42

24

3

32

1 629

8,47

1,03

Kisapostag

1 427

58

19

14

1

10

1 003

5,78

0,70

Kulcs

2 616

107

29

30

6

14

1 788

5,98

0,73

Mezőfalva

4 801

293

61

47

6

82

3 411

8,59

1,04

Nagykarácsony

1 384

91

24

12

2

24

946

9,62

1,17

Nagyvenyim

4 121

139

32

33

5

10

2 945

4,72

0,57

Perkáta

4 002

270

55

34

6

94

2 727

9,90

1,20

Rácalmás

4 470

171

43

40

5

28

3 088

5,54

0,67

Ország összesen Közép-dunántúli Régió

Dunaújváros

34


Jellemző gazdasági ágazatok, főbb foglalkoztatók A Dunaferrben foglalkoztatott több mint ötezer fő révén térségben a fémfeldolgozás a legmeghatározóbb ágazat. A Dunaferr 2009. évben 340 fős csoportos létszámleépítést hajtott végre. Bár a termelés újra kezd felfutni, jelentősebb munkaerő-felvétel még nem várható. A vasműn kívül jelentős azoknak a kkv-knek a száma, amelyek fémfeldolgozással foglalkoznak. Főbb foglalkoztatók A város legjelentősebb foglalkoztatói

Foglalkoztatottak

ISD Dunaferr Zrt.

(kb. 5300 fő)

Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet, Dunaújváros

(kb. 770 fő)

Hankook Tire Magyarország Kft.

(kb. 2000 fő)

Hamburger Hungária Kft., Hamburger Dunaújváros Kft.

(kb. 360 fő)

Ferrobeton Zrt.

(kb. 430 fő)

Momert Zrt.

(kb. 200 fő)

Aikawa Kft.

(kb. 170 fő)

Body Fashion Kft.

(kb. 480 fő)

Nagyáruházak: Tesco, Interspar, Obi stb.

A fémfeldolgozás után a Hankook Kft. létszámnagysága miatt a gumigyártás következik. A második ütemű fejlesztés kapcsán jelentkező létszámigényt folyamatos képzéssel sikerült biztosítani. 2009. év végétől összesen tizenöt tanfolyam indult. A beruházásnak köszönhetően a munkavállalói létszám elérte az 1 900 főt. Harmadik helyen a cellulóz- és papírgyártás áll. Az új, modern papírgép átadásával tovább növekedett városban a papírgyártó bázis. A feldolgozóipar jelentős képviselője térségünkben a fehérneműgyár is. A Triumph cég helyi gyára azért is nagy jelentőségű, mert a nőket foglalkoztató munkahelyek száma kevés, ennek is köszönhető, hogy az állományban közel 60% a nők aránya. Jelentős a foglalkoztatók és foglalkoztatottak száma az építőiparban és a szolgáltatásban is. Az ILO-szabvány szerinti adatok alapján a megyén belül évek óta ebben a térségben a legmagasabb a foglalkoztatási és az aktivitási ráta. 35

Munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok az ILO-szabvány szerint Korrigált, szintetikus, regressziós becslés – 2010. negyedik negyedév 15–64 éves korosztály

Kirendeltség

Munkanélküliek

Foglalkoztatottak

Inaktívak

Népesség

Munkanélküliségi ráta

Foglalkoztatási ráta

Aktivitási ráta

Fő

Fő

Fő

Fő

%

%

%

Székesfehérvár

7 215

70 857

44 407

122 479

9,2

57,9

63,7

Dunaújváros

3 377

35 289

18 024

56 690

8,7

62,3

68,2

Mór

1 095

11 664

7 380

20 139

8,6

57,9

63,4

Bicske

1 067

10 619

9 591

21 277

9,1

49,9

54,9

Gárdony

1 112

11 884

10 171

23 167

8,6

51,3

56,1

Sárbogárd

1 541

7 827

6 370

15 738

16,5

49,7

59,5

Ercsi

1 061

7 822

7 100

15 983

11,9

48,9

55,6

Enying Összesen

1 595

7 674

5 052

14 321

17,2

53,6

64,7

18 063

163 636

108 095

289794

9,9

56,5

62,7

A regisztrált álláskeresők számának és összetételének alakulása A gazdasági válság következtében jelentős mértékben megnövekedett a nyilvántartott álláskeresők száma a kirendeltségen. A válság előtti háromezer fő körüliről 2010. év márciusára 5 384 főre nőtt, azóta ingadozva csökken, ez év májusában 4 511 fő volt az álláskeresők száma. A gazdasági válság következtében nőtt a nyilvántartottak között a szakmunkás férfiak, a szellemi foglalkoztatottak és a pályakezdők aránya. Mára a szakmunkások, a férfiak és a pályakezdők száma és aránya csökkent a nyilvántartottak között.

36


A gazdasági válság okozta munkanélküliségi csúcs lecsengésével az állományon belül csökken az álláskeresési támogatásokra jogosultak száma és aránya, ezzel egy időben pedig növekszik az ellátásra nem jogosultak és a bérpótló juttatásra jogosultak aránya. A BPJ-s ügyfelek létszáma két-háromszorosára növekedett az elmúlt három évben. A 2011. év májusában nyilvántartott 4 511 álláskereső összetételének főbb jellemzői férfiak

42,3%

szellemi

17,4%

nők

57,7%

álláskeresési támogatott

27,0%

szakmunkás

37,4%

BPJ

24,0%

betanított munkás

27,0%

nem ellátott

49,0%

segédmunkás

17,7%

pályakezdő

9,7%

A bejelentett munkaerőigények alakulása Jelentősen nőtt a bejelentett munkaerőigények száma az előző év hasonló időszakához képest. Nőtt a támogatással és az összes foglalkoztatottá válók száma is. A támogatással foglalkoztatottá váltak között jelentősen emelkedett a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma. Az állományi létszám legmagasabb szintje után az elsődleges munkaerőpiacon a kereslet legelőször a szakmunkás férfiak iránt indult be. Ebben a körben a legjelentősebb a Hankook Kft. munkaerőigénye volt az utóbbi időszakban. A bejelentett munkaerőigények alakulása az előző év és az idei év első öt hónapjának összehasonlítása alapján

Összes munkaerőigény Támogatás nélkül foglalkoztatott Támogatással foglalkoztatott Összes foglalkoztatottá váló

2010. január–május hó/fő

2011. január–május hó/fő

401

1 116

1 159

1 072

388

541

1 547

1 613

A fejlesztés előzményei A dunaújvárosi kirendeltség 1998. évtől működik a jelenlegi helyén. Az épület korábban óvoda volt, átalakítás és felújítás után került ide a kirendeltség. Az épület egyszintes, 728 nm 2 területen tizenkilenc irodát és egyéb helyiségeket foglal magában. Az épület világos, tágas, így nagyobb létszámú ügy37

félkör befogadására is alkalmas. Az épület körül bekerített 1 200 nm 2 -es kert is van. Az elmúlt tizenkét év alatt egyszer volt tisztasági festés a kirendeltségen. A napi ügyfélforgalma a kirendeltségnek azonban átlagosan 150–300 fő között mozgott az utóbbi időben, így az egész kirendeltség elhasználttá, lelakott á, helyenként nagyon kopottá vált. (Néhol kilátszott a szőnyegpadló alatti beton.) Kirendeltségen tizenhat fős, saját állományú kormánytisztviselő gárda dolgozik. Ezenfelül három fő TÁMOP program-megvalósító, egy fő munkavállalási tanácsadó, egy fő információs, egy fő közfoglalkoztatási mentor, egy fő állásügynök és két fő mentor. A munkavégzéshez szükséges informatikai eszközökkel minden kolléga rendelkezik. Azonban sok az elavult informatikai eszköz, meghibásodás esetén ezek nem pótolhatóak rögtön. Ilyen előzmények után nagy örömmel fogadott felújítást a kivitelezők 2011. február közepétől nagyon rövid idő alatt, üzemmenet mellett három ütemben végeztek el. A kirendeltség teljes épülete megtisztult, megszépült. Az ügyféltér jelentősen át lett alakítva, klímát szereltek fel. Az ügyfelek rendelkezésére áll ezen túl négy öninformációs pult is. Gyereksarok, intim tárgyaló lett kialakítva, ami szintén az ügyfelek jobb kiszolgálását és jobb közérzetét biztosítja. Az irattári helyiségek és a mellékhelyiségek áthelyezésére és felújítására is sor került. Ennek köszönhetően az irodákból kikerülő ügyiratok elhelyezése megoldódott, valamint az elvárásoknak megfelelő, kerekes-székesek által is használható mellékhelyiség lett kialakítva. A felújítás alatt ugyan merültek fel apróbb problémák, de ezt a kivitelezők és a kollegák jó hozzáállásának köszönhetően mindig sikerült megoldani. 38

A Csurgói Kirendeltség

SOMOGY Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Csurgói Kirendeltség A Csurgói Kistérség gazdasági és munkaerő-piaci helyzete Csurgó és térsége Somogy megye nyugati, illetve délnyugati részén fekszik, területe 496 km2, a népsűrűsége 33,8 fő/km2, a megye legritkábban lakott te rülete. A Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Csurgói Kirendeltsége illetékességi területét tizennyolc település alkotja, egy város, egy nagyközség és tizenhat község, amelyek közül öt zsáktelepülés. A Csurgói kistérség a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete alapján a komplex programmal segítendő harminchárom leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik. A demográfiai helyzetet tekintve – megyei viszonylatban is – negatív kép tapasztalható, folyamatos a csökkenés: 2001-ben még 19 ezer főre tehető a kistérség lakónépessége, 2010-ben ez a szám már csak 16 754 fő. A térségben kevés a munkahely, az elmaradott gazdasági szerkezet miatt gyakori az elvándorlás, a fiatal, képzettebb rétegek elköltözése. Elsősorban az idősek, a képzetlenek és a munkaképes korú, ugyanakkor inaktívak maradnak helyben. Problémát jelent a munkaerőpiac beszűkülése, illetve a munkaadók számára probléma, hogy ez a réteg tud a legkevésbé alkalmazkodni. A kistérségben 3 318 a regisztrált vállalkozások, foglalkoztatók száma, ennek közel 20%-a működő, nagy része egyéni vállalkozás. A vállalkozások nagyságát tekintve mintegy 93% mikro-, 4% kis- és 2% középvállalkozás. A Csurgói kistérségről elmondható, hogy a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok, illetve a közszféra intézményei. Nincs olyan társas vállalkozás, amelynél a foglalkoztatottak száma elérné a 250 főt. A kistérség nagyobb vállalkozásai körülbelül 700 főt foglalkoztatnak. A térség lakosságának megélhetésében korábban nagy szerepet játszó mezőgazdaság jelentősége fo lyamatosan csökken. Az ipart elsősorban a fa-, élelmiszeripar, elektronikai 39

alkatrészgyártás képviseli. A működő vállalkozások nagy része a kereskedelem ben található, valamint jelentős az egyéb szolgáltatási területtel foglalkozók szektora. A kistérségben a foglalkoztatottság elmarad az országos átlagtól, a foglalkoztatottak száma nem éri el a 6 000 főt. A munkavállalási korú népesség (11 682 fő) az össznépességen belül mintegy 69%-ra tehető. A Csurgói kistérség olyan értelemben is hátrányos helyzetű, hogy a sok aprófalvas község nehezen megközelíthető, illetve ezekről a településekről a foglalkoztatók megközelítése körülményes. A MÁV és a Volán járatai ritkák.

A regisztrált álláskeresők számának, összetételének alakulása A Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Csurgói Kirendeltségén 2011. december 20-án 1 865 fő volt nyilvántartott álláskereső, amely szám az előző havinál 90 fővel (5,1%-kal), a megelőző év azonos időszakához képest pedig 33 fővel (1,7%-kal) alacsonyabb. Az összes álláskereső 10,8%-a pályakezdő, az előző hónaphoz viszonyítva 8,6%-kal, 2010 decemberéhez képest pedig 16,1%-kal magasabb a számuk.

40


2011. december hónap folyamán 245-en váltak álláskeresővé, 77,5%-kal többen, mint november hónapban, és 25,6%-kal többen, mint az elmúlt év decemberében. 2011 decemberében 155-en kerültek ki a nyilvántartásból, amely 35,7%kal kevesebb az előző havinál, viszont 78,2%-kal több a tavaly decemberinél. 2011. december hónapban az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva 24,8%, amely az előző hónaphoz képest 1,2 százalékponttal magasabb, az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,2%-ponttal alacsonyabb. Az adatokat a megyei adatokkal összevetve meglehetősen kedvezőtlen képet kapunk. Somogy megyében a második legmagasabb értékkel rendelkezünk, a régiós átlagnál 8,8%-ponttal, az országos átlagnál 12,3%-ponttal magasabb a mutató. Az álláskeresési mutató a térséghez tartozó településeken 18,7% és 43,7% közötti szóródást mutat. Az 1 000 fő feletti lakosságszámú településeken átlagosan 1,3 százalékponttal alacsonyabb (24,1%) a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya a kistérségi átlagnál, míg az 500 fő alatti lakosságszámú települések átlaga 28,8%, amely 3,4 százalékponttal haladja meg az átlagot.

41

A kistérségben regisztrált álláskeresők jellemzői A nemeket illetően kiegyenlítődtek a különbségek, 2010 decemberében a férfiak jelentek meg nagyobb arányban, 53,6%-át tették ki az összes álláskeresőnek, ennek megfelelően a nők aránya 46,4% volt. 2011 decemberében 51,5% a férfiak aránya, és 48,5% a nőké. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve láthatjuk, hogy nagyon magas, 52,5% a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Ez az arány hosszú évek óta alig változik, bár némi javulás tapasztalható (2010-ben 52,7%; 2005-ben 50,8%). Ennek a rétegnek a legkisebb az esélye a tartós elhelyezkedésre. A nyilvántartottak 27,3%-a rendelkezik szakmunkás, szakiskolai bizonyítván�nyal, 1,9%-ponttal kevesebb az arányuk, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az érettségizettek 17,9%-át adják az összes álláskeresőnek, arányuk 1,3%-ponttal nőtt az előző év decemberihez képest. A főiskolai, egyetemi végzettséggel munkát keresők aránya 1,6%-ról 2,4%-ra emelkedett. Az egyes korosztályokat illetően legnagyobb arányban a 26–45 éves korosztály tagjai vannak jelen (49,2%), bár az előző év azonos időszakához képest csökkent az arányuk (49,5%). A 46 éves és az e felettiek teszik ki az összes álláske-

42


reső 32,4%-át, 0,6 százalékponttal csökkent az arányuk. Sajnos a 25 év alatti korosztály is egyre nagyobb részt képvisel, 17,3%-ról 18,5%-ra nőtt az arányuk az elmúlt egy évben. A több mint egy éve nyilvántartásban szereplő álláskeresők számát tekintve igen jelentős csökkenést tapasztalunk, 835 főről (44%) 453 főre (24,3%) mérséklődött a 12 hónappal korábbihoz képest ezen belül 11,5 százalékponttal csökkent a két évnél régebb óta regisztráltak aránya, amely még így is igen magasnak mondható, 13,6%. Ezen réteg elhelyezése szinte csak a másodlagos munkaerőpiacon lehetséges. A 2011. december 20-i állapot szerint a csurgói kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők 9,8%-a, 180 fő volt jogosult valamilyen típusú munkaügyi támogatásra, amely a 2010. decemberihez képest 52,1%-os csökkenést jelent. Bérpótló juttatásra vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra összesen 877 fő volt jogosult (47%), számuk az előző hónaphoz képest 93 fővel (11,9%-kal ), az elmúlt év decemberéhez viszonyítva 26 fővel (3,1%-kal) emelkedett. 2011. december 20-án az összes nyilvántartott álláskereső 41,6%-a (775 fő) sem munkaügyi, sem szociális ellátásra nem volt jogosult. Arányuk az előző hónaphoz képest 1,1 százalékponttal kevesebb, az előző év azonos időszakához képest 8 százalékponttal több.

43

A munkaerőigény alakulása, a munkaerő-kereslet iránya 2011.évben a kistérség munkáltatói összesen 1 569 főre vonatkozóan jelentettek be munkaerőigényt a csurgói kirendeltségen. Ez több, mint kétszerese a 2010. első félévben bejelentett állásajánlatoknak (727 fő). Az újonnan bejelentett támogatás nélküli állások száma elmaradt a 2010-es szinttől (45 fő, illetve 113 fő), amely következik a térségben működő munkáltatók nehéz gazdasági helyzetéből. A nagyszámú növekedés a támogatott álláshelyeknél következett be. A különböző közfoglalkoztatási formákra összesen 1 376 főt kerestek, ez az összes bejelentett álláshely 87,7%-át jelentette. Az országos közfoglalkoztatási programokban 234 fő, a rövid idejű, napi négyórás önkormányzati közfoglalkoztatásban 854 fő, a huzamosabb idejű munkavégzést lehetővé tevő hat-nyolc órás közfoglalkoztatásban 212 fő, értékteremtő közfoglalkoztatásban 47 fő részére nyílt lehetőség foglalkoztatásra. Vállalkozások részéről 29 fő közmunka keretében történő támogatására érkezett igény. 144 főre vonatkozóan kapcsolódott munkaerőigény bérjellegű támogatásokhoz, amely a bejelentett állásajánlatok 9,2%-át adta.

A TIOP 3.2.1. projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztések előzményei Munkaerő-piaci helyzet, munkaügyi szakmai indokoltság Csurgó és térsége a tizennyolc településével együtt a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet alapján a komplex programban segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A kirendeltség regisztrált álláskeresői körében nagyon magas a hátrányos helyzetű csoportba tartozók száma, aránya. A kistérségben már évek óta nagyon magas a regisztrált álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, amelyből következik, hogy a kistérségre a rossz munkaerő-piaci helyzet volt jellemző. Sajnos ez ma is elmondható a kistérség munkaerő-piaci helyzetéről, bár javulás tapasztalható. 44


Műszaki, technikai körülmények Kirendeltségünkön nem volt ügyfélbarát információs tér. Korábbi állapotában a kirendeltség nagyon lelakott volt, mérete sem felelt meg az elvárásoknak. Problémát okozott az irattárazás, az iratok elhelyezése. Nem volt akadálymente sítés. Tárgyaló sem állt rendelkezésre, így a különböző foglalkozások, tájékoz tatók az önkormányzatoknál, illetve máshol zajlottak. A korábbi vizesblokkok nagyon elhasználódtak, 1993 óta (a kirendeltség ez évben épült) különösebb korszerűsítést, fejlesztést nem vé geztek. Nem voltak biztosítva kultúrált munkavégzési feltételek, a környezet nem volt ügyfélbarát. A kirendeltségi ingatlan akkori állapota alap ján szükséges volt a kulturált munkavégzés feltételeinek biz tosítása, ügyfélbarát környe zet kia lakítása, mindezek érdekében szükséges volt a korszerűsítést, a fejlesztést és az átalakítást elvégezni.

A TIOP 3.2.1. projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztések folyamata, megvalósításának ütemei, a felmerült nehézségek és azok megoldásai A fejlesztés megvalósulásának főbb mérföldkövei: – 2008. október–november: építési engedélyezési terv készítés folyamata. – 2009. január 20.: építési engedély kiadása (bővítés, akadálymentesítés). – K irendeltség építési, kivitelezési munkáinak pályázati felhívásának 2010. január 4-i megjelenése. – Pályázóknak lehetőség biztosítása a helyszín megtekintésére (három érdeklődő). – Helyszíni bejárások, szemrevételezés az érdeklődők részéről. – Építéssel, kivitelezéssel kapcsolatos információk: Közbeszerzési Értesítő 2010/1. száma. – Adat- és telefonvonal áthelyezés 2010. május 11–25. – Pályázati eredményhirdetés: 2010. május 21. – Szerződéskötés: 2010. június 11. – Kirendeltség átköltözése a Meller-kastélyba: 2010. június 11–14. 45

– Munkaterület átadása: 2010. június 15. – Kivitelezés kezdete: 2010. június 16. – Kivitelezés befejezése: 2010. október–november. – Visszaköltözés ideje: 2010. november 22.–december 8. A projekt megvalósulásával lehetővé vált a nyílt információs tér kialakítása és ezzel a zavartalan ügyféláramlás. A külső és belső felújítás eredményeként korszerű, uniós szintű, egységes arculatú ügyféltér jött létre. Az öninformációs térben három ülő és egy álló M-pont (öninformációs kioszk) beszerzése és üzembe állítása, a működéshez szükséges hálózat kiépítése történt meg. Beüzemelték a korszerű ügyfélhívó-rendszert is. Az irattári kapacitás 28 m2-rel bővült. Az új és a korábbi irattár a szabványoknak megfelelő polcrendszerrel lett felszerelve. Az akadálymentesítéssel a fogyatékkal élő, mozgáskorlátozott emberek számára is biztosított lett a szabad közlekedés. A projekt keretén belül az épületkorszerűsítés, az informatikai fejlesztések, azok folyamatai, a megvalósítások ütemei szinte zökkenőmentesen zajlottak le, tekintettel arra, hogy a projektben, a programban érintett partnerek (tervező, kivitelező, munkaügyi központ dolgozói, munkatársai, önkormányzatok stb.) érezték a program megvalósulásának majdani hatékonyságát, eredményességét. Valamennyien saját magukénak érezték a projektet, a határidőket betartották.

46

A Nagykállói Kirendeltség

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Nagykállói Kirendeltség A térség általános bemutatása A nagykállói munkaügyi körzet főbb jellemzői (népesség, földrajzi adottságok, főbb foglalkoztatók, a munkavállalási korú népesség összetétele, gazdasági aktivitása) A nagykállói kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a megyeszékhely – Nyíregyháza – közelében, az M3-as autópálya jelenlegi végpontjánál helyezkedik el Balkány, Nagykálló, Újfehértó városok és Biri, Bököny, Érpatak, Gesz teréd, Kállósemjén, Szakoly községek alkotják. A kistérség területe 51 829 hektár, összlakosságának száma 44 212 fő.

47

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Nagykállói Kirendeltség a nagykállói kistérség települései közül hetet lát el. A Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központhoz tartozik Újfehértó és Érpatak. A lakónépesség a nagykállói kirendeltség vonzáskörzetében 2009. év végén 29 225 fő volt, ami a megyei népesség 4,9%-át tette ki. Területe 34 608 hektár. A térség életében a mezőgazdaság, a könnyűipar és a kereskedelem-szolgáltatás játssza a meghatározó szerepet. A közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazaton belül az önkormányzatok foglalkoztatási kapacitása (korábban közmunka, közhasznú munka, közcélú munka, jelenleg közfoglalkoztatás) az utóbbi években egyre jelentősebb. A kirendeltséghez tartozó települések gazdasági centralizáltságára utal, hogy a legtöbb működő, illetve regisztrált vállalkozás Nagykálló város területén található. A kirendeltség vonzáskörzetében kevés a nagy létszámot foglalkoztató munkaadó, amely a létszám, illetve az alkalmazott technológia tekintetében vezető szerepkört tölthetne be a körzet gazdasági életében. A megyeszékhely, Nyíregyháza közelsége kettős hatással van a térség mun kaerőpiacára. Pozitívum, hogy nagy létszámban találnak munkalehetőséget Nyíregyházán a térségben élők, viszont az új befektetési döntésekben fontos szerepet játszik a Nyíregyházi Ipari Park, illetve a megyeszékhely nyújtotta többi lehetőség. A kirendeltség vonzáskörzetében, Nagykálló határában ünnepélyesen elhelyezték az ipari park alapkövét 2009 nyarán. Azóta a területen felépült egy inkubátorház, de letelepedni szándékozó vállalkozásokról nincs hír. Az M3-as autópálya megérkezett Nagykállóig, de pozitív hatásait egyelőre nem lehet érzékelni a munkaerőpiacon. A kirendeltség vonzáskörzetének legjelentősebb munkáltatói Nagykállóban találhatóak. A külföldi (olasz) tulajdonban lévő Benetton csoport korábban Benetton Ungheria Kft. néven működött, és közel 400 alkalmazottat foglalkoztatott. A cég néhány éve három új kft.-t alakított, amelyből az egyik 2009 második felében csoportos létszámleépítést hajtott végre, és valamennyi dolgozónak megszüntette a munkaviszonyát. A korábbi Megyei Pszichiátriai Szakkórházban – jelenleg Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház – közel 400 fő dolgozik, a Kállfó Kht. majd’ 250, míg a Teszovál Kft. 60–70 főt alkalmaz. A kirendeltséghez tartozó másik város, Balkány speciális helyzetben van. Balkányhoz több mint húsz kisebb-nagyobb tanya tartozik, ami munkaerő-piaci szempontból azért nem előnyös, mert sok helyen nem megoldott a tömegközlekedés. A munkába járást ez jelentős mértékben megnehezíti. 48


A térség munkaerő-piaci helyzete Gazdasági aktivitás a Nagykállói kistérségben1 A nagykállói munkaügyi kirendeltség 15–74 éves népességének – 2010. negyedik negyedévi adatok alapján – 48,4%-a (10 247 fő) volt aktív (foglalkoz tatott+munkanélküli), amely szám 2,4%-ponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Ugyanekkor az inaktívak száma 12 008 főről 11 349 főre mérséklődött. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 197 fővel nőtt, tavaly az utolsó negyedévben 8 320 fő volt. A munkanélküliek száma 9%-kall, 2 335-re bővült, aktív népességen belüli arányuk (munkanélküliségi ráta) 21,91%, ami meghaladja a megyei átlagot. Negyedéves adatok a 15–74 éves korosztály figyelembevételével Időszak

Munkanélküli

Foglalkoztatott

Inaktív

Foglalkoztatási ráta

Aktuális ráta

Munkanélküliségi ráta

Nagykállói kirendeltség 2009. negyedik negyedév

2 124

8 123

12 008

36,5 %

46,0 %

20,73 %

Nagykállói kirendeltség 2010. negyedik negyedév

2 335

8 320

11 349

37,8%

48,4%

21,91%

39 269

177 002

202 721

42,2%

51,6%

18,16%

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2010. negyedik negyedév

A nyilvántartott álláskeresők számának és összetételének alakulása Az idei év május hónapjában 3 623 fő álláskeresőt tartottak nyilván a nagykállói munkaügyi kirendeltség illetékességi területén. A megelőző év azonos időszakához viszonyítva 453 fővel (14,0%) többen szerepelnek a nyilvántartásban. Valamennyi településen nőtt az álláskeresők száma.

1 A MultiRáció Kft. KMSR (KSH, valamint NMH adatbázisából származtatott) adatai alapján

49

A z álláskeresők számának alakulása iskolai végzettség szerint A kistérség munkanélkülieinek legnagyobb hányada továbbra is általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A tavalyi május hónapban a létszám 42%-a (1 355 fő), idén májusban 45% (1 641 fő) tartozik e körbe. Másik nagy csoportot a szakmunkásképzőben végzettek alkotják. Arányuk 2011. ötödik hónapjában 24% (879 fő), ami 2 százalékponttal csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya kistérségi szinten 5,9%, amelyet jelentősen meghaladó érték Bökönyben (13,5%) figyelhető meg. A diplomások kistérségi aránya az idei évben tovább nőtt.

A kirendeltség településein 2011. május hónapban az álláskeresők 60,5%-a (megelőző év azonos időszakában 57%) nem rendelkezik szakképzettséggel. Ide azok tartoznak, akiknek általános iskolai, nyolcosztályos általános iskolai végzettség alatti, illetve gimnáziumi érettségije van.

A z álláskeresők megoszlása korcsoportonként A 25 év alattiak tavaly májusi aránya 19, 1% (607 fő) volt, ami az idei évre 18,4%ra (668 fő) csökkent. A 26–50 év közötti korosztály aránya közel azonos volt a két évben. 2010. májusban 63,5% (2012 fő), idén 63,3% (2292 fő). Az 50 év felettieknél idén minimális növekedés érzékelhető. Arányuk a tavalyi 17,4%-ról (551 fő) idén 18,3%-ra (663 fő) emelkedett. 50


A z álláskeresők megoszlása nemek szerint Az álláskeresők nemenkénti vizsgálata azt mutatja, hogy mindkét időszakban a férfiak voltak többen. 2010. májusban az álláskeresők 53,4%-a, idén 52,4%-a tartozott az erősebb nemhez. A nők aránya ebben az évben 47,6%-ra emelkedett, ami 1%-al magasabb, mint a tavalyi volt.

A tartósan nyilvántartásban lévő álláskeresők 2010. májusban 1 146 fő (36,2%) tartósan álláskereső szerepelt a regiszterünk ben. Az idei év azonos időszakában számuk 1 013 főre, arányuk 27,9%-ra csökkent.

Bejelentett álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek száma az idei év első öt hónapjában növekedett. 2010. január–május hónapokban összesen 1 045 főre érkezett munkaerőigény kirendeltségünkre, idén ugyanebben az időszakban 1 551 főre. A felajánlható munkahelyek számának növekedése a közfoglalkoztatással magyarázható. A bejelentett munkaerőigények 96,9%-a (1 013 fő) valamilyen támogatáshoz volt köthető 2010-ben. Idén a bejelentett álláshelyek mindössze 5%-a volt olyan, amelyhez a munkáltató nem igényelt valamilyen támogatást. 2011-ben a támogatással igényelt állásbejelentések száma 1 473 fő volt, amelynek 91%-a (1 339 fő) közfoglalkoztatással volt kapcsolatos. 51

A z elhelyezkedések száma (támogatott, nem támogatott) A támogatással elhelyezkedők létszáma az év első öt hónapjában 1 229 fő volt, ami 84 fővel több a megelőző év azonos időszakáénál. A támogatás nélkül elhelyezkedők létszáma idén nem éri el a tavalyit értéket. 2010. január–május hónapban 607 fő, 2011-ben 500 fő helyezkedett el.

A projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztések előzményei A kirendeltség 1994-ben költözött a jelenlegi épületbe. Akkor az kisebb átalakításon esett keresztül, hogy biztosítottak legyenek az ügyfelek kulturált fogadásának körülményei. Az azóta eltelt időben valamennyi nyílászáró kicserélődött. A ház korszerű műanyag ajtókat és ablakokat kapott. A nyílászárók cseréjével egy időben az épület külsőleg is új köntöst kapott, mivel hőszigetelő rendszer került a külső homlokzatra. A kirendeltség korábbi tetőhéjazata is megújult, mivel az elavult hullámpalát modern cserepes lemezre cserélték. Annak érdekében, hogy kerekes székkel közlekedők részére is elérhetőek legyenek a kirendeltség szolgáltatásai, elkészült egy rámpa. A kirendeltség épülete kívülről nagyon jó benyomást tett az előtte elhaladókra, hiszen teljesen új ház látványát nyújtotta. Az épület belső falai 1994-ben voltak festve utoljára a jelenlegi felújítást megelőzően. A megnövekedett ügyfélforgalom következtében az ügyféltér szűknek bizonyult. Az ügyfelek öninformációs lehetőségei kimerültek a szűk térben elhelyezhető faliújságra kitett információkkal. 52


A megújulás lehetőségét a TIOP 3.2.1. program jelentette. 2010. szeptember második felében kiköltözött a hivatal a Bátori utcai épületből, hogy átadja a terepet az építőknek. A műszaki átvételt követően sem tudott azonban visszaköltözni a kirendeltség épületébe, mivel nem készült el a számítástechnikai hálózat. A hálózat szerelésére június második felében került sor, így 2011. júliusban már a megújult kirendeltségen fogadhatta a hivatal partnereit.

53

A program eredményeként egy nagyon szép és tágas ügyféltér jött létre. Az ügyféltérben valamennyi bútor és berendezési tárgy új. A falakon szépen rendezett, kitűzhető felülettel ellátott egységes faliújságok találhatóak. A prospektusok, szórólapok elhelyezése is megoldott. Az ügyfélváróban található három ülő, és egy álló kioszk. Az ügyfelek a munka világával kapcsolatos fontos információval gazdagodhatnak e berendezések segítségével. A www.munka.hu internetes oldal valamennyi szolgáltatása elérhetővé vált a hozzánk forduló ügyfelek részére. A kioszkok korszerű lehetőséget biztosítanak az öninformálódáshoz. Azok az ügyfelek, akik használják, úgy jutnak munkaerő-piaci információkhoz, hogy nem veszik igénybe a kirendeltség ügyintézői kapacitását. Az ügyfélváró üde színfoltja a gyereksarok, amit a kollégák megtöltöttek játékokkal, kifestőkkel. A sok esetben gyerekükkel érkező ügyfelek várakozási ideje kellemesebbé válik, hiszen a gyermekek örülnek neki, szívesen veszik birtokba. A kirendeltségen korábban nem volt teakonyha, de a felújításnak köszönhetően ezzel gazdagodott. Egy kisebb iroda nagyságú irattárat is kialakítottak, segítve az iratok megfelelő tárolását.

54

A Nyírbátori Kirendeltség

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Nyírbátori Kirendeltség A térség általános bemutatása A Nyírbátori Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el, délnyugatról Hajdú-Bihar megyével szomszédos, délkeletről Romániával határos. Az illetékességi területéhez húsz település tartozik, köztük három városi ranggal bír: Nyírbátor, Nyírlugos és Máriapócs. A térség központi szerepét Nyírbátor város tölti be. A térséghez a városokon kívül az alábbi települések tartoznak: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penész lek, Piricse, Pócspetri, Terem. A települések együttes területe körülbelül 696 km2, ami a megye területének 11,7%-át teszi ki. Nyírbátor város két vasútvonal és egy főútvonal csomópontjában fekszik, amelyhez a legközelebbi határátkelő Románia felé 20 km-re esik. Az illetékességi terület a Nyírbátori Kistérséget teljes egészében lefedi. A Nyírbátori Kistérség a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet besorolása szerint a hátrányos helyzetű kistérségek sorában a tizennyolc, azaz a leghátrányosabb helyzetű térségek egyike, a munkanélküliség 2010. évben az országos átlagnak csaknem kétszerese volt. A 240/2006. (XI.30.) kormányrendelet szerint a térség csaknem valamennyi, tizenhét települése társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból is elmaradott. A térség népessége 42 828 fő, ami a megye népességének 7,64%-a. A kistérség, népsűrűségét tekintve (61,5 fő/km2) a rit kábban lakott területek közé tartozik. A lakónépesség 2001 évvége óta 6,4%-al csökkent. A népesség kor szerinti megoszlása: 0–14 éves 22,9%, 15–39 éves 35,1%, 40–59 éves 24,4%, 60 évesnél idősebb 17,6%. A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből százalékosan az egyik legalacsonyabb a megyében. Az elvándorlók arányát már nem képes pótolni a természetes szaporodás, így a lakosságcsökkenés folyamattá vált. (Forrás: KSH 2009.) Az ipari szerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy hasonlóan a megyei viszonyokhoz a feldolgozóipar teszi ki annak legnagyobb részét. Alapvetően a mezőgazdasági termékfeldolgozás és a könnyűipari tevékenységek dominálnak. Leginkább az élelmiszeripar, a fakitermelés, fafeldolgozás és a könnyűipar határozza meg az ipari struktúrát. A kistérségben az ipar hasonló szerepet játszik 55

a foglalkoztatás tekintetében, mint az országos átlag. Az ipari vállalkozások döntő része Nyírbátorban koncentrálódik. Az ide települni szándékozó cégek döntését megnehezíti a szakképzett munkaerő vagy annak mobilitási hajlandóságának hiánya. A nyírbátori ipari parkot 1998-ban alapították. Összes hasznosítható alapterülete 58 hektár, amelyen jelenleg három cég működik, illetve egy inkubátorház építése folyik. A pályaudvar 3 km távolságra van, de egy iparvágány segítségével közvetlen összeköttetésben állnak. A pályaudvaron vasúti átrakó is működik. Az ipari park közvetlen közúti kapcsolatban van a 471-es főúttal, az autópálya pedig már csak tizennyolc kilométerre van a várostól. Ezzel a megközelíthetőség jelentősen javult. A kirendeltségünkhöz tartozó körzetben 2 140 bejegyzett vállalkozás működött a legutolsó hivatalos adatok szerint. A térség főbb foglalkoztatói: BÁTOR-TEX Ipari és Kereskedelmi Kft., BÁTORCOOP Mezőgazdasági és Szolgáltató Szö vetkezet, UNILEVER Magyarország Kft., SERIOPLAST Kft., COLOPLAST HUNGARY Kft., MSK Hungari Bt., Agrosprint Kft., Gloster Kft., Tranzit-Food Kft. A gazdaságilag aktív népesség (15–64 év között) 14 849 fő, ebből a foglalkoztatottak száma 11 595 fő volt 2010. negyedik negyedévében. A foglalkoztatási ráta a térségben 40,9% volt 2010 végén, amelytől a megyében csak a baktalórántházai és vásárosnaményi körzetben volt alacsonyabb. A legmagasabb a nyíregyházi kirendeltség térségében volt, 51,2%-kal (MultiRáció Kft. adatai). A roma lakosság aránya közel kétszerese (8,2%) az egyébként is magas megyei szintnek (4,6%). A romák szórványosan, egyes településeken nagyszámban, máshol szinte alig vannak jelen. Több településen 30–40% feletti a roma lakosság aránya. Jelenleg a kistérség területén becsült adatok szerint közel 13 000 roma él.

A térség munkaerő-piaci helyzete A regisztrált álláskeresők számának és összetételének alakulása A regisztrált álláskeresők átlagos száma 2010. év első negyedévében 5 270 fő volt, amely a következő két negyedévben folyamatosan csökkent. A közfoglalkoztatásból visszatérők révén az elmúlt év végén újra növekedni kezdett a regisztrált álláskeresők száma, így 2011 első negyedévében 5 823 fős átlagos regisztrált számot ért el. A legtöbb álláskereső januárban regisztrált, ekkor a számuk elérte a 6 244 főt. Ez év második negyedévében 600 fővel volt magasabb az átlagos regisztrált álláskeresők száma, mint az előző év ugyanezen időszakában, így átlagosan 4 900 fő szerepelt a regisztrációnkban. A regisztrált álláskeresőknek 2010 56


első negyedévében 34,1%-a, második negyedévében már 37,9%-a volt ellátás nélküli. 2010. év végén és 2011 első negyedévében ezen átlaglétszám aránya 34 és 36%-között mozgott, amely 2011 második negyedévében már megegyezett az elmúlt év azonos időszakában regisztrált arányokkal. Megfigyelhető még, hogy az álláskeresési ellátásban részesülők száma nem nagyon ingadozott, az eltérések az önkormányzatok ellátási formáiban bekövetkező változásokból adódott.

2010 első negyedévében az álláskeresők 53,4%-a szakképzetlen volt, amely a mun kába helyezésüket jelentősen korlátozta. 2011. év első negyedévében a regisztrált álláskeresők 55,31%-a (1,91%-al több) nem rendelkezett szakképzettséggel. A második negyedévben ez az arány körülbelül 1%-kal javult. A pályakezdők száma 2010 első negyedévében átlagosan 648 fő volt, létszámuk januárban volt a legnagyobb, 652 fő. Ettől az elmúlt évben csak októberben volt magasabb, akkor 655 fő volt. 2011 januárjában viszont 715 főre növekedett a számuk, mely körzetünkben rekordnagyságnak számít, és az első negyedéves átlaglétszám (661 fő) is meghaladja az előző év azonos időszakában nyilvántartott adatokat. Az egy éven túl folyamatosan nyilvántartott álláskeresők száma 2010 első negyedévében átlagosan 1 598 fő volt, amelyet sikerült az elmúlt év végéig 1 400 fő alatt tartani, és 2011 első negyedévében sem haladta meg az 1 450 főt. Ebben a közfoglalkoztatás játszotta a legfőbb mérséklő szerepet. 57

A nyilvántartásba vett munkaerőigény-bejelentések számának alakulása, a munkaerőkereslet iránya A bejelentett új álláshelyek száma az elmúlt év első két negyedévében közel 1 400 fő volt, majd az év hátralévő időszakában egyre jobban visszaesett. A harmadik negyedévben a munkáltatók már csak 886 főt, míg a negyedik negyedévben már csak 334 főt igényeltek. 2010-ben nyilvántartásunk szerint 1 061 munkaerőigény érkezett, amely 3 991 fő foglalkoztatására irányuló szándékot jelentett. A bejelentett álláshelyeket 167 munkáltató kérte az elmúlt évben. 2011 első negyedévében 1 178 főre, a második negyedévben már 1 511 főre vonatkozóan jelentettek be új álláshelyet a körzet munkáltatói. A bejelentett álláshelyeket 161 munkáltató nyújtotta be.

A projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztések előzményei Az a tény, hogy a kirendeltség illetékességi területe teljesen lefedi a kistérséget, mutatja, hogy az itt található húsz település vonatkozásában a munkaügyi központ helyi kirendeltségének kistérség-központi szerepköre is meghatározó. Ehhez az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása elengedhetetlen; a kirendeltségen az elhelyezési körülmények, az ügyfélfogadás tárgyi feltételei nem voltak kielégítők. Az idetelepülő, illetve már itt lévő munkáltatók bizalmának megszerzéséhez, illetve megtartásához nélkülözhetetlenné vált a magas színvonalú infrastruktúra megteremtése.

A kirendeltség átalakítás előtti ingatlanának bemutatása A kirendeltség városi, zártsorú beépítésű, földszintes épületben található. A telek két részből áll, területük: 1 260 m2 és 640 m2. Az épület a második világháború előtt épült, eredetileg orvosi rendelő és magánkórház céljára. A háború után is megtartotta funkcióját egészen az új SZTK rendelők megépítéséig. Ezt követően az orvosi ügyelet kapott helyet itt az épület értékesítéséig. Miután a munkaügyi központ kirendeltsége 1993-ban megvásárolta, felújította az épületet, azóta azonban a minimális állagmegóváson kívül átalakítás, modernizálás nem történt. Az akkori átalakítás része volt a tetőcsere, aminek nyomán repedések keletkeztek az épületen. Ismereteink szerint az új tetőszerkezet nagy súlya okozta a problémát. A kirendeltséget a kapualjon keresztül lehet megközelíteni. Az épület főbejárata az udvari fronton volt, ahova az udvari szárny megkerülésével lehet eljutni. Az ügyfelek útja túl bonyolult és átláthatatlan volt, így a főbejárat új helye és kialakítása vált szükségessé. Az arculati átalakítás során tehát 58


elsősorban a megközelítés megoldása volt a fő feladat. A korábbi kialakítást „folyosós”- nak lehet nevezni, ami azt jelenti, hogy az elvárt központi tér – ahol várakozni, „öninformálódni” lehet – ennél az épületnél egy szélesebb folyosó rendszer volt. Alapterületre megfelelőnek látszott a 200 m2-es nagyság, mégis hiányzott az egységes, összefüggő tér. Az épület maximális kihasználtságú volt, így felvetődött a bővítés lehetősége is. Ebben az esetben a bővítést az információs tér kialakítása indukálta volna, az ügyféltér kialakítása. Végül ez a változat nem valósulhatott meg.

A projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztés folyamata, megvalósításának ütemei, a felmerült nehézségek és azok megoldása Az átalakítás 2010 októberében kezdődött el. A munkálatok alatt a kirendeltség egy bérelt épületben működött, amely korábban iskolának adott otthont. Az ottani működéshez teljes telefon- és informatikai hálózatot kellett felépíteni. A működés zavartalan volt ez idő alatt, bár sok kényelmetlenséggel kellett megküzdeni mind az ügyfelek, mind a kollégák részéről. A kirendeltség átalakítása során a következő funkcióváltások következtek be. A déli szárnyban két iroda megszűnt, kellett a hely az új ügyféltérnek. Helyette a régi irattárból két kisebb irodát alakítottak ki. A régi információs helyiségből is iroda lett. Az ügyfeleknek új vizesblokk épült, amelyet már a mozgáskorlátozottak is könnyen megközelíthetnek. 59

Mivel ez a régi személyzeti vizesblokk és tea konyha helyére épült, a személyzeti mosdók és az új teakonyha az épület északi szárnyában kapott helyet. Az irattár egy olyan irodában kapott helyett, amely az épület azon részében van, ahol kisebb az ügyfélforgalom, valamint a helyiség folyamatos vizesedése már nem okozhat olyan problémát, mint a korábban ott dolgozó kollégáknak (légúti megbetegedések). Az új épületben a kollégák elhelyezése is megváltozott. Az ügyféltérből nyíló irodákban működnek az ellátási ügyintézők, akik az álláskereső ügyfelekkel foglalkoznak. Itt helyeztük el az öninformációs pultokat, amely egy álló és három ülő kioszkból áll. Az ügyfelek ügyesen, gyorsan elsajátították használatukat. Az információs pult nyitott lett, közvetlenül mellette kapott helyet a kistárgyaló, amely az ügyfél és ügyintéző közötti bizalmasabb megbeszéléseinek színtere. Az aktív eszközöket működtető kollégák az északi szárnyban kaptak helyet, így a munkáltatók nyugodt, zavartalan körülmények között intézhetik ügyeiket. Elmondható, hogy az új épület funkcionálisan többet nyújt, az elrendezése praktikusabb, kulturáltabb a korábbinál. A fentiekben vázolt átalakítások komoly bontással, újraépítéssel jártak, ami me netközben statikai, szerkezeti probléma kialakulásához vezetett. Ennek meg oldása idején átmenetileg felfüggesztették a kivitelezési munkálatokat, de a szer kezet megerősítését követően zavartalanul folytatódtak a munkák, amelyeket így határidőre befejezett a kivitelező. Ezt követően – más forrásból, más kivitelezővel – az épület TIOP 3.2.1. által nem érintett részeinek a rendbetétele is megtörtént (ablakcserék, külső homlokzat felújítása, világítótestek cseréje, irodák tisztasági festése), amely nélkül az új ügyféltér, illetve a belső átalakítások nem eredményezték volna azt a hatást, amelyet ezáltal sikerült elérni. A TIOP 3.2.1. keretében történt átalakításokkal érintett négy iroda új bútorzatot kapott, amely szép és praktikus, bár így elég nagy a kontraszt a régi bútorokkal berendezett irodákkal. A kivitelezési munkák befejeztével 2011. május utolsó napjaiban befejeződött az informatikai-, és telefonos hálózat kiépítése is, így 2011. június 3-án birtokba vehették a megújult, megszépült épületet. Az átalakított épületben a munkahelyek, irodák száma nem változott, csak átrendeződött. Az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálását csak az ügyfélhívó-rendszer hiánya akadályozza, amelynek a kiépítése sajnos nem képezte részét az informatikai fejlesztésnek. 60

A Törökszentmiklósi Kirendeltség

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Törökszentmiklósi Kirendeltség A térség általános bemutatása A kirendeltség illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közepén található. A közigazgatási terület 499 km2, a megye összterületének 9%‑a. A térséghez Törökszentmiklós város és a vonzáskörzetének további hét települése tartozik (Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki és Tiszatenyő községek), ez a régió megegyezik a statisztikai kistérség területével. A kistérségek fejlettség alapján sorrendbe állított listájában (311/2007. [XI. 17.] Kormányrendelet 1. számú melléklet) a 74. helyen1 van. A 2. számú mellékletében pedig a kedvezményezett kistérségi besorolásban a hátrányos kategóriába 2 tartozik. Egy település, Tiszapüspöki a 48/2009. (III. 6.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerint a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból a legkedvezőtlenebb helyzetű települések közé soroltatott. A térségen áthalad a 4. sz. főközlekedési út, amely a törökszentmiklósi elkerülő szakasz kivételével Fegyvernektől Szolnokig két-két nyomsávos, így a térség érintett településeiről gyorsan el lehet jutni a megyeközpontba. A körzetet érinti a Budapest–Debrecen, a Budapest–Békéscsaba, valamint a Szolnok–Szentes vasútvonal. A Tisza folyó a kistérség északnyugati határát alkotja, mint vízi közlekedési útvonal nincs kihasználva, és híd hiányában egyben el is zárja a fejlett jászsági ipari területektől. Törökszentmiklóstól 20 km-re van a szolnoki katonai repülőtér, amely magában hordozza a polgári célú felhasználás lehetőségét is. A térségben a megye összlakosságának a 10%-a (39 351 fő) él. Négy településen jelentősebb számban él roma kisebbség, Törökszentmiklóson, Fegyverneken, Tiszapüspökiben és Tiszabőn. Ez a réteg többszörösen hátrányos helyzetű, az alacsony iskolai végzettség mellett.

1 Komplex mutató 2,64 (a 174 kistérség között a legmagasabb Budaörsi 4,61, legalacsonyabb az Abaúj-Hegyközi 1,51, az átlag 2,94). 2 Két kategória van: leghátrányosabb helyzetű és hátrányos helyzetű.

61

A térségben a mezőgazdasági tevékenységek korábban domináns szerepe jelentősen mérséklődött mind a foglalkoztatás mértékét, mind a gazdasági teljesítményt tekintve. Különösen fontos ez akkor, ha a kiegészítő jövedelemben játszott szerepét is figyelembe vesszük. Örvendetes ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági és ipari munkát segítő gépek, eszközök gyártása megújult és korszerű technikai színvonalon meghatározó ágazattá vált; közép- és nagyüzemével együtt közel 600 főt foglalkoztatnak. Korlátozottan, de működik a mezőgazdasági termékek feldolgozása, a malomipar, a baromfifeldolgozás. Meghatározó ágazat viszont a sertés- és vágómarhafeldolgozás a két közepes méretű foglalkoztatójával, a közeli 150 fős fejlesztésével és a térségen kívüli terjeszkedésével. Az élelmiszeripari ágazatban a térség húsipari feldolgozói 750 főt alkalmaznak. Említésre érdemes még a vasipari gyártó és szolgáltató ágazat, amelyben több kisebb, de jól prosperáló üzem, vállalkozás működik. A szerelő- és műszeripar, az építőipar leépültek, az e területeken tevékenykedő cégek átalakultak és szétaprózódtak. Az időszakonként egzisztáló műszeripari, autóipari tevékenységek nem tudtak tartósan beépülni a térség gazdaságába. A kereskedelmi ágazatban jelen van a nagy üzlethálózatok 11 kis vagy közepes méretű áruháza, foglalkoztatottaik száma közel 220 fő. A nagykereskedelmi egységek száma már meghaladja a szüksége szintet, emellett azonban hiányos, ami a termékek bizonyos körét illeti. Ebben a kiskereskedelmi üzletek valamelyest kiegészítik az áruházláncokat. Jellemzően azonban az alacsony jövedelmek miatt a fogyasztói kereslet minden szegmensben elmarad a térség lakónépessége alapján elvárható szinttől. A pénzügyi szektort 3 bank és 2 takarékszövetkezet, a biztosítótársaságok 3 üzlete képviseli egyre szűkülő foglalkoztatással, de ez a terület is ad munkát még egyéni üzletkötőknek, hitelszervezőknek is. A mezőgazdasági ágazatban 224 fő áll alkalmazásban, néhány fős foglalkoztatási struktúrájú megoszlásban, illetve ezt kiegészíti a jelentős számú őstermelő, akik közül 2010. év végén 1 410 érvényes igazolvánnyal rendelkezőt tartottak nyilván. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását a térség legjelen tősebb nonprofit munkáltatója fegyverneki telephelyén 231 fővel végzi, a törökszentmiklósi telephelyein pedig közel 60 fővel. Más ágazatokban és a kisvállala62


ti szektorban is találhatók perspektivikus munkáltatók, azonban a többségük nem nőtt e kategória fölé, sőt a 2008-as válság következtében létszámaikban összezsugorodtak. Kevés a fejlett technológiát alkalmazó, stabil piacokkal rendelkező, országos vagy nemzetközi szinten versenyképes vállalkozás. Továbbra is mérsékelt szintű a munkahelyteremtő beruházások iránt érdeklődők és azt megvalósítók száma. Ez pedig a térség gazdaságának stagnálását, törékenységét mutatja. A bejegyzett vállalkozások száma a térségünkben összesen 3 570, 3 csökkenő mértékű. A közszolgáltatások aránya számottevő és fontos szerepe van a kvalifikált réteg foglalkoztatásában, térségben való megtartásában. Ezt a szférát tovább bővíti a közfoglalkoztatás, amely az évi munkaerő-forgalom 80%-át is kiteszi. A térségen kívüli munkaadók is folyamatosan jelen vannak. Különösen a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozók, az egyéb szolgáltatások területén a szolnoki, a gépgyártás területén szintén a szolnoki és a gödöllői székhellyel rendelkezőkkel áll kapcsolatban a kirendeltség, a munkaerő-kölcsönző cégek pedig még tovább szélesítik a horizontot. A hazai mobilitás és a külföldi munkavállalás szándéka a térségben is megfigyelhető, azonban az általunk érzékelt szintje legfeljebb átlagosnak mondható, és elsősorban a fiatalokat érinti. A kirendeltség folyamatosan 250–350 munkaadóval tart aktív kapcsolatot az aktuális munkaerő-piaci helyzet szerint némileg változó összetételben. Ezek a jelentősebbek foglalkoztatási szempontból, és lefedik annak 80–90%-át. Működési területeik között jellemző a gépipar, építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar, kereskedelem és a szállítás, továbbá a munkaerő-toborzás és -kölcsönzés, valamint a közigazgatás, az oktatás és a civil szervezetek tevékenysége.

A térség munkaerő-piaci helyzete A térségben a munkavállalói korú (15–74 év) népesség 26 893 fő, a foglalkoztatottak száma 13 270 fő volt az NFSZ 2010. negyedik negyedéves adatai alapján. A nyilvántartott álláskeresők száma 3 608 fő volt a 2011. december 20-i adatok szerint.

3 Forrás: Cégmutató – 2010. június. 20-i frissítés, legyűjtés: 2010. június. 29. Tartalmazza az egyéni vállalkozásokat is.

63

A foglalkoztatási ráta (a foglalkoztatottak aránya a munkavállalói korú népességben) 44,6%-os, az aktivitási ráta (a foglalkoztatottak és az álláskeresők aránya a munkavállalói korú népességben) 58,61%-os4 értéket mutatott. A körzet gazdasági, oktatási és kulturális vonzásközpontja a folyamatosan fogyó lakosságú Török szentmiklós város, lakónépessége 21 506 fő, ami a térség összlakosságának 53,6%-a. A kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők tizenkét havi átlaga 2006-ban 1 834 fő, 2007-ben 2 254 fő, 2008-ban 2 566 fő, 2009-ben pedig 3 350 fő, továbbá 2010-ben 3 586 fő volt. Az emelkedés folyamatos és intenzív, 2008-ban 13,8%kal (310 fő) nőtt az előző évhez képest, 2009-ben pedig további 784 fővel (30,55%) emelkedett átlagosan a regisztrált munkanélküliek száma, de a maximumértékek azonban még ennél is többel, amit a diagram is szemléltet. Az utóbbi öt évet figyelembe véve 2006-ban volt a legalacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők száma, 2010 évre ez 48,8%-os emelkedést mutat. Az észak-alföldi régión belüli részesedés aránya 2006-ban 1,98%, a legmagasabb pedig 2010-ben 2,75%. A szervezett, valamint a spontán létszámcsökkentés hosszú évek után a gazdasági válság hatására 2009-ben figyelhető meg újra, és az ez álláskeresők számának növekedését eredményezte. A térségben 2010. évben közel 240 főt érintett a csoportos létszámcsökkentés, valamivel kevesebbet, mint 2009-ben, mikor 251 főnek szűnt meg ebben a formában a munkaviszonya. A 2011. évben 14 munkavállaló munkaviszonya szűnt meg leépítés következtében a kirendeltség illetékességi területén.

4 ÁFSZ 2010. negyedik negyedéves kistérségi és szezonális kiigazított adatok.

64


Az adatok a nyilvántartásba kerülő álláskeresők folyamatos emelkedését mutatják, amely folyamat 2010. végére elérte a 3 773 főt. A maximuma 2011. februárban 4 388 fő volt (16,47 %), ez a szám májusra, a közfoglalkoztatások hatására 3 595 főre csökkent. A nyilvántartott álláskeresők közül 20% (720 fő) részesül álláskeresési támogatásban, bérpótló juttatásban pedig 42,3% (1 521 fő), tehát 62 %-uknak van vala milyen ellátása. A relatív mutató a térségben 13,49%, Törökszentmiklóson ennél kedvezőbb, 12,32%. A 2011. decemberi adatok alapján, a kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők 49%-a nő, ami a szokásos érték. Az összes foglalkoztatottá vált munkavállalónak (4 061 fő) viszont már csak 42,6%-a volt nő. Közülük 1 070-en támogatással kerültek foglalkoztatásba, ami azt is mutatja, hogy a kirendeltség támogatásokkal igyekszik az esélyeiket javítani. A több mint egy éve állást keresők száma a térségben a 2010. év végétől 2011 decemberére 594 főre (50,7%-al) mérséklődött. Az álláskeresőkön belüli arányuk 31,5%-ról 16,4%-ra változott. A tartós munkanélküliek 12,8%-a 25 év alatti, 57,6%- a 26–50 év közötti, 24%-a pedig 50 év feletti életkorú. A kirendeltség nyilvántartásában a pályakezdők száma 2011 decemberében 355 fő volt. Arányuk 9,8% a nyilvántartott álláskeresők létszámához viszonyítva, amely arány hasonló az előző évi azonos időszakéhoz. Összetétel szerint 43,3%uk nyolcosztályos általános vagy ez alatti végzettségű (ez közel 10%-kal magasabb, mint 2010-ben), 36,7%-uk középfokú, kevesebb, mint 3,5%-uk pedig felsőfokú végzettségű. Munkaerő-piaci képzésre mindig nagy a kereslet, 2010. évben a közel háromszoros túljelentkezés mellett 265 fő nyert felvételt és végezte el a 39 féle tanfolyam valamelyikét, amelyből három – csontozó munkás, TB-ügyintéző, ECDL-tan folyam – Törökszentmiklósra kihelyezett képzés volt. 2011-ben hétszeres túljelentkezés volt, 113 fő nyert felvételt. A TÁMOP 1.1.2. program keretében további 129 fő vár a felvételi eredményére, köztük a 2 helyi képzésre. A munkaviszonyban állók képzése többé-kevésbé rendszeres, a fémiparban hegesztő, az élelmiszeriparban pedig húsipari szakemberekre van elsősorban igény. Az elmúlt évben 392 fő vett részt vásárolt szolgáltatás keretében különböző tréningeken (álláskeresési technikák oktatása, impulzus-foglalkozás, pályaorientációs tréning, reintegráló foglalkozás, motivációs tréning, kulcsképes ség-fejlesztő tréning), illetve egyéni tanácsadáson (pszichológiai tanácsadás, 65

rehabilitációs tanácsadás). Az idén 356 főnek lesz lehetősége igénybe venni valamilyen szolgáltatást: elsősorban az álláskeresési technikák tanítására helyeződik a hangsúly. A szakképzetlenek aránya 56,7%, ami 0,4%-ponttal magasabb az előző év azonos időszakához viszonyítva. Közöttük egyaránt találhatók alapfokú és gimnáziumi végzettségűek. A középfokú végzettségűek (szakiskola, szakmunkásképző, szakközépiskola, technikum, gimnázium) aránya 42,2%, amely érték 3,7 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010 júniusában. A felsőfokú végzettségűek aránya megközelíti a 2,2%-ot, amely 0,2%-os emelkedést mutat a 2010-es adatokkal összevetve. 2011-ben 1 155 fővel több munkaerőt igényeltek a foglalkoztatók, ez összessé gében 62,7%-kal több az elmúlt év azonos időszakához képest. A növekedés a nem támogatott, azaz a piaci állások tekintetében számottevő (77,6%-os), ez is mutatja, hogy a versenyszférában valamelyest már csökkent a gazdasági válság negatív hatása, az eredmény azonban még így is elmarad a kívánttól. 2011-ben a 2 585 támogatott álláshely közül 2 275 fő a közfoglalkoztatás keretében igényelt munkaerő.

66


A projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztések előzményei A kirendeltség 2003. április 28-án költözött jelenlegi új épületébe, amely a működésének hetedik helyszíne. Akkor még nem valósult meg az integrált szolgáltatási modellre való teljes kialakítás. Az épületet már a tömeges ügyfélforgalom tapasztalatait figyelembe véve tervezték meg, tehát a TIOP keretében történő átalakítás viszonylag kevés módosítást igényelt. Adott volt az egybefüggő ügyfélfogadási tér, az információs felületek, az öninformációs lehetőségek bizonyos elemei, az elektronikus ügyfélhívó és a fizikai akadálymentesítés is. Az átalakítás tervezésénél elsősorban már nem a bevezetésére, hanem a szolgáltatás minőségi fejlesztését korlátozó tényezőkre kellett koncentrálni. Ezek közé tartozott az ügyintézői tér és az ügyféltér megfelelő szétválasztása, az ügyféltér szabvány szerinti kialakítása, az öninformációs eszközök egységesebbre és korszerűbbre cserélése és az informatikai hálózat bővítése, korszerűsítése. Ebbe a körbe tartozott a padlózat cseréje, a falak tapétázása, festése, új ügyféltéri bútorok beszerzése, az információs pult és táblák cseréje, új modern kioszkok beállítása. Ahhoz, hogy a megnövekedett elektromos igényt biztosítani lehessen, szükség volt az

67

energiahálózat bővítésére is. Ezek mellett még természetesen több mellékesnek látszó módosítást hajtottak végre, mint például a tetőablakok elektromos vezérelhetőségének kialakítása, az átrium ablakszerkezetének cseréje; mindez az ügyféltér átszellőztetését hivatott könnyíteni. Az ügyfélfogadás már eleve egy térben zajlott, elkülönítve a többi kirendeltségi feladatoktól. A kirendeltségi egyablakos, állandó ügyfélkörös rendszere – ahol a közvetlen képzésbe vonást és vásárolt szolgáltatást kivéve mindent megkaphat az ügyfél – már 2001 óta működik. A hat szakterület szerint kialakított, virtuális csoportrendszerű szervezeti forma egyik része az ügyfélszolgálat: a helyhiány miatt nem volt megvalósítható a nyitott teres felépítés, de a meglévő, lazán elkülönülő munkahelyek is korszerűek, és egyben biztosítanak egyfajta intimitást is.

A projekthez kapcsolódó épületkorszerűsítés, informatikai fejlesztés folyamata, megvalósításának ütemei, a felmerült nehézségek és azok megoldása A korszerűsítéshez tartozott az új informatikai hálózat és a csatlakozási pontok bővítése, kiépítése, amely így már az öt kioszk üzembe helyezését is biztosította. A bejárati ajtók nyíló szárnyainak kiszélesítése után kerekes székkel már segítség nélkül, az ajtószárnyak kinyitása nélkül is lehet közlekedni. Ezt a célt szolgálták az akadálymentesített mellékhelyiségben történő átalakítások is. Folytak további akadálymentesítési fejlesztések is. Mindent összevetve a fejlesztés – viszonylag alacsony költsége ellenére is – hatékony javulást eredményezett a munkában, és bővítette az ügyfelek lehetőségeit is, így a kirendeltség már képes a belátható igényeket szakmai és közigazgatási szempontból is megfelelő színvonalon kielégíteni. 68

A Soproni Kirendeltség

GYŐR-MOSON-SOPRON Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Soproni Kirendeltség A kirendeltség illetékességi területéhez Sopron Megyei Jogú Város és harminchét település tartozik. Sopron város és vonzáskörzetének gazdasági és munkaerő-piaci helyzete országos és megyei összehasonlításban is kedvező. Jelenleg a kis- és középvállalkozások szerepe a meghatározó. A szolgáltató ágazat a térség gazdaságának húzóereje. Sopron városának gazdasági, oktatási, valamint kulturális tevékenysége nagymértékben befolyásolja vonzáskörzetének fejlődését, a foglalkoztatottak helyzetét, valamint jelentős hatással van a megye egészére is. Az ausztriai munkavállalási lehetőség is kedvezően befolyásolja a foglalkoztatási helyzetet. Ennek szezonális jellege azonban jelentősen érzékelhető a kirendeltség munkájában. A migráns munkavállalók dömpingszerűen jelentkeznek az őszi hónapok végén, míg tavasszal, a fagyszünet után ügyfeleink visszatérnek ausztriai munkáltatójukhoz, így nagymértékben csökken általuk a regisztrált álláskeresők száma. Sopronban és vonzáskörzetében található a megyében működő vállalkozások 18%-a. Kirendeltségünk illetékességi területén 9 602 bejegyzett vállalkozás működik, a lakosság létszáma 95 817 fő, a munkaképes korú lakosság (15–64 év között) létszáma 66 316 fő. A foglalkoztatottak száma a térségben 39 555 fő, Sopron városában pedig 21 217 fő. Kirendeltségünk jelenleg 542 munkaadóval tart rendszeresen kapcsolatot. Működési területeik között meghatározó a feldolgozóipar, a kereskedelem, a vendéglátás és az építőipar. A Sopronban folyó felsőoktatási képzések miatt nagyon magas a szociálpeda gógusok és közgazdászok száma, akik nehezen helyezkednek el a városban és vonzáskörzetében. A középfokú képzésekből hiányoznak alapvető szakmák, mint a kőműves, lakatos, autószerelő, esztergályos. 2005 márciusa óta egy fő vállalati kapcsolattartó dolgozik kirendeltségünkön, akinek munkája hozzájárult ahhoz, hogy eredményes, jól működő és személyes kapcsolat épüljön ki a soproni és környékbeli vállalatokkal. Ennek köszönhetően egyre többen ismerik szolgáltatásainkat, valamint folyamatosan nő a bejelentett állások száma. 69

Új bejelentett álláshelyek száma 2008–2011 között I. hó

II. hó

III. hó

IV. hó

V. hó

VI. hó

VII. hó

VIII. hó

IX. hó

X. hó

XI. hó

XII. hó

Éves összes

2008

471

456

377

345

389

358

461

393

477

308

198

234

4 467

2009

229

343

257

311

313

295

256

251

481

582

204

129

3 651

2010

305

273

301

632

442

513

428

427

447

339

180

101

4 388

2011

438

488

419

589

528

418

617

289

339

320

125

161

4 731

Jól látható, hogy a vállalati kapcsolattartó munkakör beindításának köszönhetően az állásfeltáró tevékenység tovább erősödött.

Ebből is látszik, hogy mennyivel jobb eredmények érhetőek el azáltal, hogy személyes kapcsolatok alakulnak ki a cégvezetőkkel, illetve a HR-es munkatársakkal. A személyes találkozók alkalmával tájékoztatjuk a cégeket a mun kaerőpiaci aktualitásokról, változásokról, valamint vázoljuk munkafolyamatainkat. Így jobban átlátják, hogy kapcsolatunkban nem csak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak, amelyekből mindkét fél profitálhat. Ezenkívül tudják, hogy kihez fordulhatnak kérdéseikkel, igényeikkel. 2011 decemberében a 70


Az álláskeresők számának alakulása 2007–2011 között I. hó

II. hó

III. hó

IV. hó

V. hó

VI. hó

VII. hó

VIII. hó

IX. hó

X. hó

XI. hó.

XII. hó

2007

1 269

1 282

1 080

967

907

854

886

863

835

836

941

1 060

2008

1 224

1 228

1 187

1 077

990

924

920

954

889

879

1 030

1 192

2009

1 436

1 689

1 748

1 802

1 795

1 801

1 796

1 813

1 820

1 754

1 811

1 946

2010

2 196

2 326

2 167

1 914

1 739

1 619

1 609

1 626

1 549

1 544

1 620

1 794

2011

2 104

2 106

1 899

1 724

1 522

1387

1311

1327

1225

1116

1096

1294

Soproni Kirendeltség vonzáskörzetében a nyilvántartott álláskeresők aránya 3,3% volt, azonban rengeteg munka segítségével lehetett ezt az eredményt elérni. Nagyon magas arányú a be- és kiáramlás. Jelenleg a körzetben 1 294 munkanélkülit tartunk nyilván, ebből 992 fő soproni. 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság óta ez az első év, hogy nem emelkedik, hanem némileg csökken az álláskeresők száma.

71

A kedvező munkaerő-piaci helyzetet alapvetően az alábbi gazdasági tényezők alakítják: – az ipar szerkezete heterogén összetételű, zömében kis- és középvállalatok a meghatározóak; – az iparon belül a feldolgozóipar, ezen belül a gépipar és a könnyűipar a domináns; – meghatározó továbbá az oktatás- és egészségügy, valamint a szállítás és posta, távközlés, kereskedelem, vendéglátás és turizmus, valamint az építőipar foglalkoztatásra gyakorolt hatása. A munkába helyezés nehézségei a körzetben is fennállnak a negyvenöt éven felülieknél, valamint az egyéb hátrányos helyzetűeknél. A kedvező munkaerőpiaci mutatók ellenére Sopronban és vonzáskörzetében is kialakultak a nehezen elhelyezhető csoportok. A munkaerőpiac feszültségei, gondjai hasonlóak a megyeihez. Ilyen területek: – tartós munkanélküliek elhelyezkedési lehetőségei; – negyvenöt év felettiek elhelyezkedési lehetőségei; – egyéb hátrányos helyzetű munkanélküliek visszajuttatása a munka világába (egészségügyi, családi és szociális probléma, képzetlenség, nem piacképes szakképzettség, etnikai hovatartozás);

72


– továbbá jelentős tényező a pályakezdő fiatalok munkahelyhez juttatása, különös tekintettel a főiskolát és egyetemet végzettekre. A régi kirendeltségi épület a túlzsúfoltság és a helyhiány miatt alkalmatlanná vált a hatósági, illetve a szolgáltatási tevékenység minél magasabb szintű ellátásához. A TIOP 3.2.1. modernizációs programnak köszönhetően új épületbe költözhetünk. A kirendeltség kiemelt feladata, hogy szolgáltatások, képzések, foglalkoztatási támogatások segítségével előmozdítsa az álláskeresők foglalkoztathatóságát, végső munkába helyezését. A modern európai színvonalú új kirendeltségre nagy szükség volt, hiszen bár az évek során folyamatosan bővült a munkaügyi szervezet feladatköre, az ügyintézés legfontosabb eleme az ügyfelek minél hatékonyabb kiszolgálása, segítése maradt. Ezért is volt indokolt, hogy tágasabb, a mozgássérültek számára is megközelíthető épületbe költözhessen a soproni kirendeltség. Az öninformációs térben már modern ügyfélhívó rendszer működik, így az ügyfelek sorban állása minimálisra csökkenthető. Ugyanitt található három ülő és egy álló kioszk, amelyek segítségével a munkaügyi központ internetes honlapján böngészhet-

73

nek az ügyfelek, de tájékozódhatnak a kifüggesztett hirdetményeken, prospektusokon és egyéb kiadványokon keresztül. Megismerhetik a képzési ajánlatokat, valamint a szolgáltatásaink sokszínű palettáját is. Újdonság, hogy az ügyintézők számára több iroda áll rendelkezésre, így az ügyfelekkel személyesebb kapcsolatot lehet kialakítani. Külön irattár, a mostaninál lényegesen nagyobb tér áll majd rendelkezésre a várakozóknak. A klimatizált helyiségek és technikailag modernizált felszerelések megkön�nyítik majd az ügyfelek tájékoztatását, mind az ottani dolgozók munkáját. Lehetőség lesz állásbörzéket, csoportos tájékoztatásokat, és kisebb tréningeket is tartani. Az épület kétszintes, mintegy 500 m2, költsége közel 150 millió Ft.

74

A Celldömölki Kirendeltség

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Celldömölki Kirendeltség Tájékoztató a Celldömölki körzet munkaerő-piaci helyzetéről A Kemenesaljai Kistérség jellemzői A Kemenesaljai Kistérség, Vas megye kilenc kistérsége közül a középmezőnyben helyezkedik el mind a területi nagyság, mind népességszám tekintetében. Összesen huszonnyolc települést foglal magába, 474 km2-en terül el. A kistérség gazdasági és kulturális központja Celldömölk, amely 10 956 főt számláló kisváros. A kistérség az Észak-Dunántúlon olyan jelentős tájegységek találkozásánál fekszik, mint a Kemenesalja, a Vasi-hegyhát, a Kisalföld, a Bakony és a Zalai-dombság. Helyzetét a múltban alapvetően meghatározta, hogy fontos vasúti csomópont. A Szombathely–Győr–Budapest és Szombathely–Veszprém–Budapest vasútvonalak találkozásánál fekszik, jelentős vasúti forgalommal. Celldömölköt leginkább „vasutas város”-ként ismerték a múltban. A vasúti közlekedés, a kistérség gazdasági és foglalkoztatási helyzetére ma már kevés hatással van. A kistérség lakónépessége 2000-ben még meghaladta a 27 ezer főt, ami a megyei összlakosság 10%-át tette ki. Tíz évvel később, 2010-ben a népesség száma 24 583 főre – 8,5%-kal csökkent. A csökkenés két alapvető oka: a lakónépesség elöregedése és az ebből adódó magas halálozási arány, valamint a fiatalok elvándorlása. A huszonnyolc település mintegy 60%-a 500 fő alatti. A jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban a termelő tevékenységet végző cégek szerepe a meghatározó. Kistérségi szinten a feldolgozóipari, mezőgazdasági és építőipari vállalkozásoknak van meghatározó szerepe. A szolgáltatói szektor fejlődése az utóbbi években látványosan javult, de a megyei átlagtól elmarad. A vállalkozások száma akár területre, akár népességszámra vetítve alacsony. A foglalkoztatás jellemzően nagyüzemekhez kötődik, 75

amelyek léte nem kényszerít új megélhetési stratégiák keresésére, tevékenységük jellege pedig nem generál beszállítói hátteret. A térség gazdasági pólusai Celldömölk Város és Jánosháza nagyközség. Itt összpontosul az ipari termelés, a falvak gazdasági potenciálja nagyon gyenge. A térségben működő gazdálkodó szervezetek száma 1 218, amiből 363 társas vállalkozás. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma 48, amely alacsonyabb a megyei átlagnál (64). A kistérség legnagyobb foglalkoztatóit Celldömölkön és Jánosházán találhatjuk. A kistérség legnagyobb foglalkoztatói 2011. negyedik negyedév Legnagyobb foglalkoztatók

Ágazat

Foglalkoztatott létszám (fő)

Cellcomp Kft.

elektronikai alkatrészgyártás

1 112

CAR-INside Kft.

autó üléshuzat gyártás

340

Seton Hungária Kft.

bőrszabászat

532

Cell-Coop Kft.

kereskedelem

105

Wewalka Kft.

édesipari termékgyártás

332

Egyesített Kórház

egészségügy

209

Mávépcell+Switelsky Kft.

magas és mélyépítés

250

Bako Trex Kft.

textilipar

237

Kőnig Kft.

gépgyártás

167

Binder Kft.

acélszerkezetek gyártása

81

Celli Sághegyalja Rt.

mezőgazdaság

72

Apáczai Kiadó

könyvkiadás

78

Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Celldömölki Kirendeltség

A z álláskeresők számának alakulása Celldömölki térség 24,5 ezer fős lakónépességéből alig több mint 16 ezer a munkavállalási korú. 2008 harmadik negyedévéig a munkaerő-piaci folyamatok javulása volt jellemző a kirendeltség vonzáskörzetében. Az év utolsó hónapjaiban azonban hónapról-hónapra bővült a regisztrált álláskeresők száma. 2009-ben a fő tendenciaként a munkanélküliek számának emelkedése volt. A gazdasági válságnak a térség munkaerőpiacára gyakorolt hatását jól jelzi, hogy alig volt tapasztalható a tavaszi, szezonális foglalkoztatásnak köszönhető munkaerő-piaci fellendülés. Év végén pedig mintegy 64%-kal többen szerepeltek álláskeresőként a nyilvántartási rendszerben, mint az év első hónapjában. 2010 első hónapjában még növekedett a térségben a munkanélküliség, aminek következtében januárban minden eddiginél több, összesen 1 737 regisztrált álláskereső szerepelt a nyilvántartási rendszerben. A rekordot követően több hónapon keresztül – részben a tavaszi szezonális munkák, 76


részben a támogatott foglalkoztatások (közcélú, közmunka) eredményeképpen – erő teljesen megcsappant a munkanélküliek száma. Az év második felében lassult a nyilvántartott álláskeresők számának a csökkenése, ennek ellenére májustól kevesebben szerepeltek a regisztrációs rendszerben, mint egy évvel korábban. 2011. évben az előző időszaknál ugyan kedvezőbben alakult a regisztrált álláskeresők száma, de még mindig magasabb volt, mint a válságot megelőző időszakban. A celldömölki kirendeltségen 2011-ben havi átlagban 1033 álláskeresőt tartottak nyilván, 43,5%-kal többet, mint 2008-ban.

A nyilvántartásban szereplő álláskeresők 53,2%-a férfi. A munkát keresők állománycsoportja szerint 85,4% fizikai foglalkozású. Életkoruk alapján 25 évesnél fiatalabb 16%, 50 évnél idősebb 24,6%. Iskolázottság alapján legtöbbjük – 40,6% – legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és 30,9% a szakmunkás végzettségűek aránya. Tartósan – egy éven túl – álláskereső a nyilvántartottaknak 28,1%-a. A munkára várók közül álláskeresési járadékot vagy segélyt 34,3% kapott, bérpótló juttatásban/foglalkoztatás helyetetsítő támogatásban 18,4% részesült. Felsőfokú végzettséggel a regisztráltak 5%-a rendelkezett.

Miért vált szükségessé a kirendeltség átalakítása? A celldömölki kirendeltség a ’70-es évek elején épült, 1989-ig a munkásőrség bázisa volt. A munkaügyi szervezet megalakulás után, 1992-ben költözött az épületbe. Az épület központi fekvése révén alkalmas volt a hosszabb távú tervezéshez. A Vas Megyei Munkaügyi Központ 1996. január elsejével vásárolta meg az épületet az Állami Vagyonkezelőtől. 77

A korszerű ügyfélfogadás feltételeinek megteremtése érdekében 1998-ban komplex felújításra zajlott. Viszont továbbra is nagyon hiányzott az épület gazdaságosabb fenntarthatósága, az épület egészének hőszigetelése, a lapos tető felújítása, a külső nyílászárók teljes körű cseréje, az ügyfélszolgálati tér öninformációs lehetőségeinek bővítése. Ügyfeleink egy része az öninformációs rendszerek révén, illetve az ügyintézők minimális segítségével önállóan is képes megtalálni a neki megfelelő munkalehetőségeket, képes önmagát menedzselni, ha ehhez a szervezet korszerű eszközök segítségével megfelelő számú állásajánlatot tud biztosítani. Az ebbe a csoportba tartozó ügyfelek számára kiemelt fontosságú az öninformációs rendszer tájékoztató szerepe. Az itt elhelyezett tájékoztatók, állásajánlatok, internet elérést biztosító M-pontok (internetes álláskeresés) segítik az önálló álláskeresést.

Az átalakítás A TIOP 3.2.1. projekt 2009 áprilisában indult, és celldömölki is az átalakítandó kirendeltségek közé került. A modernizáció 2011 márciusában kezdődött el. Az átépítés az ügyféltér teljes körű felújításával járt, ezáltal az ügyfeleink 78


élhetnek az önálló álláskeresés lehetőségével. Mindezt egy álló és három ülő kioszk elhelyezése is segíti. Az ügyfelek így bátran használhatják állás- vagy képzési lehetőségek keresésére, hiszen előképzettség nem szükséges az Mpontok kezeléséhez. A képernyő érintésre kezelhető, így használata nagyon egyszerű. A használata során az ügyfelek tájékozódhatnak a munkaügyi kirendeltségeken lévő aktuális üres állásajánlatokról, ajánlott és elfogadott képzési lehetőségekről. A kioszkok hozzáférést biztosítanak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, illetve a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ honlapjához is. Tájékozódhatnak álláslehetőségekről, képzési lehetőségekről, a szolgáltatásokról, támogatási lehetőségekről, munkaerő-piaci programokról. A foglalkozások tartalmáról, az azok betöltéséhez szükséges egészségi követelményekről. A honlapokon elérhetőek különböző tanulmányok, publikációk, események, a kirendeltség tevékenységével összefüggő újdonságok. Az ügyfeleknek lehetősége nyílik önéletrajz készítésére is. A kivitelezéskor, az épület építészeti kialakításakor a személyre szabott, ügyfélbarát szolgáltatás, az információs tér tárgyi feltételrendszerének megteremtése volt a cél. Fontos volt az akadálymentes szolgáltatás biztosítása. En79

nek érdekében megépült a rámpa, az akadálymentes vizesblokk, kialakították a megfelelő jelzőrendszereket, vezető sávokat, jelzéseket. Ügyfeleinket papír alapú információhordozók (kiadványok, prospektusok) is segítik a tájékozódásban. Ezek tárolókon, falra szerelhető táblákon találhatóak. A dokumentumok, kiadványok, szórólapok helyben is tanulmányozhatók, de az ügyfelek kérésére el is vihetőek. A dokumentumok kihelyezése során figyelmet fordítottak arra, hogy az érkező ügyfelek, munkáltatók, illetve egyéb szervezetek is megtalálják a számukra fontos információt, úgy hogy az mindenki számára hasznos és értelmezhető legyen. A kirendeltség akadálymentes, barátságos, egységes, színes, technikai felszerelésekkel teli, kulturált mellékhelyiséggel, gyereksarokkal rendelkező, a kornak megfelelő intézménnyé vált, hozzájárulva ezzel az ügyfelek önálló álláskereséséhez és a hivatal színvonalas működéséhez. Jelenleg a kirendeltségen hétfős az engedélyezett létszám, ebből egy kollégánk határozott idejű kinevezéssel rendelkezik, ő a TÁMOP program megvalósításán dolgozik. Hárman szolgáltatókkal – civil szervezetekkel – kötött szerződés keretei között végzik munkájukat. Az épület így összességében tíz kolléga munkahelye. A szervezet egyik legfontosabb feladata, hogy a munkaközvetítéssel áthidalja a szakadékot a munkaerő-kereslet és -kínálat között; jobb szolgáltatást nyújtson a munkáltatóknak, személyre szabottat az álláskeresőknek. Remélhetőleg a mo dernizáció mindezt elősegíti.

80


Projektösszefoglaló

ZETI F O

S OLGÁL AT

EM

L K O Z TATÁ

SZ

N

LA

I

Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Telefon: 303 9300 www.munka.hu

G

TIOP-3.2.1.-07./1.-2008-0002

Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Telefon:

Recommend Documents