Együtt– Egymásért 2011.
5. Szám
www.hkse-kup.fw.hu Kiadja a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Kup
Nemzeti Ünnep Kupon
A Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület szervezésében lovas felvonulással, koszorúzással és faültetéssel emlékeztek az 1848-as forradalomra Kupon. A lovas felvonulás követően a Himnusz és a Székely himnusz eléneklése után Portik Levente szavalatát hallgathatták meg a szépszámú jelenlévők. Ezt követően Varga Éva Kup polgármestere mondott ünnepi beszédet a magyarság függetlenségi mozgalmáról és a hősökre való emlékezés fontosságáról. A Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület újonnan alakult kórusának előadásában 1848 –as dalok hangzottak el.
A szózat eléneklésével zárult az ünnepi műsor. Az egyesület Kupon ebben az évben a március 15-i programokkal párhuzamosan hagyomány teremtő szándékkal öt fát ültetett 2010-2011en született öt Kupi gyerek tiszteletére, amelyet minden évben szeretnének megvalósítani.
Végül, de nem utolsó sorban az egyesület vezetősége és a polgármester asszony vendégül látta az ünneplöket a kultúrházban egy kis üdítőre, süteményre és borra valamint szabad, kötetlen beszélgetésre. Portik Péter Meghívó A Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Közgyűlésére
Portik Péter a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület elnöke mondott köszöntőt, aki visszaidézte a magyar nemzet sorsfordító pillanatának tartott eseményeket és beszélt az összefogás erejéről. Az ünnepi beszédek után Kósa Hajnalka szavalata hangzott el, majd az egyesület kórusa újabb előadása alatt az önkormányzat és az egyesület részéről megkoszorúzták a szabadság emlékművet a hősi halottak emlékére.
A Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület soron következő éves közgyűlése 2011. 04. 02 -án 16 órakor lesz a Kupi kultúrházban. Kérjük a kedves tagokat, hogy jelenlétükkel tiszteljék meg a közgyűlést, hogy a közgyűlés határozatképes legyen. Napirendi pontok: 1. Elnök köszöntője, rövid beszámolója az elmúlt időszak tevékenységéről 2. Az egyesület anyagi helyzete 3. Pénzügyi beszámoló 4. Személyi változások 5. A 2011 év programjának ismertetése, elfogadása 6. Egyéb problémák, ötletek ( pályázatok, programok) 2011-03-18 Portik Péter Elnök
1
Húsvét ünnepe közeledik. Történeti visszatekintés A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettősében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra. A tavaszi napéjegyenlőséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását. Nagyon sok népnél gazdag hiedelem és szokáskincs kapcsolódott a tavasz beköszöntéséhez. Sok nép teremtett olyan istent magának, kinek élete, halála, feltámadása a tél, nyár természeti ritmusát követi. Ők jelképezik az emberek örök reményét a megújulásban, a feltámadásban és sorsuk jobbra fordulásában. A feltámadás gondolata, mély emberi vágy az élet győzedelmeskedjen a halálon, az elmúláson! A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában. A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket, melyek mellett tovább él a keresztény ünnep gazdag szokásvilága. Mi történt ezen a napon? A feltámadás, vagyis a húsvéti ünnep eseménye annak a történetnek része, melynek főhőse Jézus, s a Bibliában az Újtestamentumot az ő életének és tanításainak szentelték. A négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János, Jézus életének történetét az evangéliumokban hagyta ránk.
Jézus tanításaival és példamutató életével nagyon sok tanítványt és hívet szerzett, s útra kelt, hogy a húsvét zsidó ünnepét a nagyvárosban, Jeruzsálemben ünnepelje meg, ahol mint tudta sorsa és küldetése beteljesedik. Szamárháton, zarándokként érkezett a városba, ahol ünneplő tömeg fogadta, kezében a béke jelképével,
pálmaággal. Az emberek ruháikat a porba eléje terítették, hogy arra lépjen, gyermekeiket magasba emelték, hogy megáldhassa őket. Ám a főpapok, akik féltették hatalmunkat, elérkezettnek látták az időt, hogy megszabaduljanak Jézustól. Jézus tanítványaival a Getsemáne-kertbe megy, s kéri őket, virrasszanak vele. Ők nem teszik ezt meg, s igen hamar elnyomja őket az álom. A Mester egyedül marad, szorongásaival, kétségeivel. Itt lelt rá Júdás a fegyveresek kíséretében, s csókkal árulta el Jézust. Elfogták, s a főpap elé vezették, ahol Jézus megjövendölte, hogy ő, az Istennek fia, az Isten jobbján ül majd a mennyekben. Ezt bírái istenkáromlásnak tekintik, s halálos ítélettel büntették.
Az embereket könnyű volt Jézus ellen lázítani, megalázták, kicsúfolták az Isten fiát. Másnap reggel Júdea római helytartója, Poncius Pilátus elé vitték Jézust, hogy az ítéletet végrehajtsák. Pilátus nem tartotta bűnösnek Jézust, ezért lehetőséget akart adni a megmenekülésére. A hagyomány szerint a tömeg kívánságára egy rabot szabadon engedhetett a helytartó. Barnabás és Jézus közül a nép Barnabás megmenekülését választotta. Pilátus pedig jelképes kézmosással érzékeltette, nincs köze Jézus halálához. A foglyot, bíborköpenybe öltöztették, fejét töviskoszorúval övezték, kezébe nádszálat adtak, és gúnyolták: „Íme a zsidók királya!” Majd nehéz kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, hogy beteljesüljön a sorsa.
Megfeszítették. Jézus vállalta sorsát, s meghalt a kereszten. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát
2
díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. Este egyik tanítványa, Aramarteai József kérte, hadd vigye el a testet, s a sír elé követ görgetett. Mindez pénteken történt. A sírhoz őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott. Az ünnep A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-bôl származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben) A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét fehérvasárnapig tart.
ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó pénteki napra vonatkozik. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap. Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. A magyar népszokások ezen a napon a zöldághordás, más néven villőzés: a termékenységet segítő eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és a „pogány” szokások ötvözetét mutatja.
Szokások, népszokások A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulás, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkezését ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer
A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek – ma már a szülők, nagyszülők – barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat kereplőkkel helyettesítik. A templomokban az oltárokat letakarják. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja gyászünnep. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötődnek. Ilyen Mária-siralom az egyik legrégebbi
3
nyelvemlékünk: “Világ világa, virágnak virága. Keserűen kínzatul, Vas szegekkel veretül.” Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: „Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált.” A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: „Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!” E naphoz jellegzetes ételek tartozta korpából készült savanyú leves, esetleg tojás.
Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypéntekig, vagy odaadták az első koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai árusoktól veszik. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este “visszajönnek” a harangok is Rómából. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás volt ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt. A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik, egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. A húsvéti tojást falunkban Vasárnap töréspróbára, pénzzel való dobásra vittük a
templomba, ajándékozása nálunk a hétfői locsoláshoz tartozott. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. Húsvét másnapja a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.
A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak.
A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják egymást egész életükben. . Ke
4
Kovács Ernő
A Kisgyermek és a játék
Akaszthatunk ágya fölé színes játékot,
(0-1 éves korig)
A 3. 4. hónap táján figyelhetjük meg a
csengőt, amit ő is elér. csecsemők első játékait, amelyeket funkciós
A gyermek a játszás révén ismeri meg a
játékoknak neveznek. Jellemzője, hogy a
világot, abban pedig önmagát. Miközben
kisgyereknek örömet okoz, hogy a mozdulatot
játszik önfeledt élvezettel sajátítja el mindazt a
vagy cselekvéssort, amit fáradságos munkával
készséget és tudást, amely a
megtanult, már pompásan tudja. Nem azért
felnövekedéséhez szükséges.
csinálja már, hogy gyakoroljon, hanem mert
Az anyukák nagy része érzi milyen aktívak a
élvezi a megszerzett tudást. A funkciós játékok
babák már az anyaméhben is. A születés utáni
fontosak a gyermek életében, mert általuk
első hetekben a baba megismeri az őt
szerez új tapasztalatokat, és ismereteket a
körülvevő világot és megpróbál alkalmazkodni
világról.
hozzá. Legfontosabb feladatunk ilyenkor, hogy
Szabadi Melinda
a gyermeket minél gazdagabb ingervilág vegye körül. Halljon emberi hangokat (amelyek egy része feléje irányul), lásson emberi arcokat és
BIZONY ÍGY KELLENE LENNI!!!
mindenféle tárgyat, amelyet meg lehet fogni, szájba lehet venni, egyszóval vizsgálni,
Visszafelé leélni az életet: ha újra születnék, ezt
ismerkedni lehet vele.
szeretném: Halva kezdem és rögtön kikelek a
3 hónapos korig a csecsemők nagyon kedvelik
koporsóból. Öregként felébredve nap mint nap
a cirógatós játékokat. Hangosan nevetnek ha
jobban érzem magam. Miután túl egészséges
grimaszolunk, de játszhatunk az ujjainkkal is
lettem, kirúgnak az öregek otthonából, majd évekig
nekik (pl.: hogyan esik a hó, hogyan repül a
élek gondtalan nyugdíjasként és bekaszálom a
pillangó). A legfontosabb az együttjátszás, az
lejáró öregségi biztosításokat. Ezután, amikor
együttlét öröme.
dolgozni kezdek, az első napon arany karórát kapok
3 hónapos kora után a kisgyermek egyre
a főnökömtől. Negyven-egynéhány évet dolgozom,
nyugodtabb lesz. Valószínűleg azért mert már
mialatt egyre fiatalabb leszek, míg végül kiskorú
alkalmazkodott az anyaméhen kívüli élethez.
lévén abba kell hagynom a munkát. Jönnek a
Szeretik ilyenkor a mozgásos játékokat (pl.:
gimnáziumi évek: pia, bulik, boldog promiszkuitás.
hintázás, ringatás, magasba emelés). A
Ahogy fiatalodom, úgy válok egyre gyerekesebbé.
mozgást kísérhetjük mondókával, dallal. Pl.:
Jön az általános iskola: végtelen játék, semmi felelősség! Pár év múlva kisbaba leszek és
Zsipp zsupp kenderzsupp
mindenki kezét-lábát töri, hogy mosolyogjak rájuk.
Ha megázik kidobjuk, zsupsz!
Az utolsó 9 hónapot békés lebegéssel töltöm egy
Hinta- palinta, régi Duna, kiskatona
termálfürdő-szerű helyen, ahol mindent megkapok,
Ugorj a Dunába!
ami csak kell: központi fűtés, on-line szobaszerviz,
Hinta palinta, hintázik a …….
stb. Míg végül befejezem egy jó orgazmusként. :))
5
„ISMERETLEN SZERZŐ”
Bölcsességek A pénz beszél. Azt mondja, viszlát. Egy jó nőt meghódítani és nem elmesélni olyan, mint titokban átúszni a Csendesóceánt. Aki utoljára nevet, annak lassú a felfogása.
Viccek A kisfiú megkérdezi az édesapját, aki a konyhában mosogat: - Apa! Mi az, hogy bigámista? - Bigámista? Az olyan férfi, aki kétszer annyi edényt mosogat mint én. Székely a fiával fát vág az erdőben. Egyszer csak megszólal a fiú - Édesapám, valahogy nehezen megy ez a fűrész nem? - Nem tudom fiam, én most pipázom! Az öreg székely temeti a feleségét. A sógora vigasztalja: - Ne búsulj bátyám, a túlvilágon majd találkoztok! - Hát ez az, ami aggaszt, komám! Székely gyerek az apjához: - Édesapám, nyilván valami baja esett a Riskának! - Miből gondolod fiam? - Hozza a pásztor a bőrét.
Együtt - Egymásért Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület
negyedévente megjelenő lapja Kiadó
Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület
E-mail
[email protected]
Megjelenés minden negyedév végén! Felelős szerkesztő Portik Péter
KIS ILLEMTAN Hölgyek ruházkodása Nők esetén is a siker kulcsa a jó megjelenés, de a nőies eleganciát kombinálni kell az esetenként szigorú elvárásokkal. Sok helyen nem fogadható el a nadrág, a farmerruházat, a miniszoknya, a mintás harisnya, a mély dekoltázs, az átlátszó vagy áttetsző anyagból készült ruházat, a házi kötésű pulóver, a mellény, a tornacipő és a csizma sem. Hölgyek elegáns megjelenéséhez leginkább a kosztüm, a klasszikus, egyszerű szabású ruha illik. Sokszor a divat követését alá kell rendelnünk más érdekeknek. Nem minden divat illik mindenkire, célszerű figyelembe venni a testi adottságokat. A fekete színű ruha karcsúbbnak mutat, a világosabb színek teltebbnek. Az apró mintás ruha vékonyít, a nagy mintás ellenkezőleg. A túldíszített ruha nevetséges lehet, míg az egyszerűség a legtöbb esetben elegáns. Lehetőleg ne hordjunk fehér színű, vagy kopogós sarkú cipőt. A ruhadarabok mintázata legyen mindig összeillő, a szoknya és a blúz legyen gyűrődésmentes és ne túl feszes. Ékszerek válogatásakor gondoljunk arra, hogy a kevés sokszor többnek hat. Sose vegyünk fel arany- és ezüstszínű ékszereket vegyesen. Ma már alapvető elvárás a megfelelő smink, de itt is kerüljük a szélsőségeket. A nappali smink akkor jó igazán, ha alig látszik, míg az esti smink egy árnyalattal markánsabb. Dezodorok, izzadságátlók, kölnik, parfümök használata része az öltözéknek, de tartózkodjunk a túlzott illatfelhőktől. Férfiak ruházkodása Az elegáns megjelenés alapja az öltöny, amely nem azonos egy pantalló-zakó párosítással. Öltöny az, amikor a nadrág, a zakó, és gyakran a mellény is azonos anyagból készül. Lehetőleg ne hordjon lila, zöld, rózsaszín zakót vagy öltönyt, mert csak a fekete, szürke, és kék színek igazán elegánsak. (Sok esetben csak a fekete öltöny számít elfogadottnak.) Az időnként nyitva is hordható egysoros zakót be kell gombolni látogató fogadásakor, köszönéskor, pohárköszöntő mondásakor, vagy beszéd mondásakor. A vastag gumitalpú cipő inkább a sportos öltözékkel tartozik össze. Világos színű cipő használatát kerülje, de a színt mindenképpen igazítsa a ruha színéhez. A legpraktikusabb a fekete cipő, hiszen ezt minden elegáns ruhához fel lehet venni. Nagyon fontos, hogy a cipő mindig tiszta, fényes legyen. Célszerű fekete, pamut zoknit hordani. Fontos, hogy a zokni szára elég hosszú legyen ahhoz, hogy a lábszárunk leülve se villanjon ki. Az ing mindig friss legyen, esti programhoz gondoskodjon váltásról. Elegáns öltözethez ne hordjon méretével, vagy színével feltűnő órát. Semmiképpen se állítsa az óráját óránkénti hangjelzésre, ez nagyon kellemetlen lehet tárgyalás, megbeszélés, vagy előadás hallgatása közben. A derékszíj színe legyen azonos a cipőével – tehát lehetőleg ez is legyen fekete. A bőr aktatáska sokkal elegánsabb, mint az úgynevezett diplomatatáska, de ez is csak fekete színben. A reklámszatyor elegáns ruhához nevetségesen hat. A férfi megjelenéséhez tartozik az is, hogy a zsebek ne legyenek kitömve, ne csörögjön bennük kulcs vagy aprópénz. Papír zsebkendő használata az illemtan szerint nem számít elegánsnak. Ha ékszert (gyűrűt, nyakláncot) hordunk, igyekezzünk vagy csak arany, vagy csak ezüst színeket hordani (egyezve az óránk stílusával). Fülbevaló viselése férfiak esetében nem számít elegánsnak. Ma már a jó megjelenéshez férfiak esetén is hozzá tartozik a dezodorok, parfümök megfelelő használata. Semmiképpen ne használjunk virágillatot, és kerüljük a túl erős szagokat. Különös gondot fordítsunk a megfelelő hajviseletre, szakállra, bajuszra. Itt is megemlítjük, hogy a hosszú haj, szakáll, illetve bajusz, titkolózást, alamusziságot sugallhat. A köröm- és fogápolás szintén része a kommunikációnak, a megbeszélésre való felkészülésnek.
Folytatjuk Portik Péter 6
