EZREDFORDULÓ A Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Stratégiai Kutatásainak folyóirata Kiadja: az MTA Társadalomkutató Központ Szerkesztő: Glatz Ferenc Kiadó munkatársak: Kovács Éva, Csányi Attila, Nagy Béla, Horváth Imre, Péterfi András Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel/fax: 356-0457 Megjelenik 1997 óta a Köznevelés, a Természet Világa, a Technika és a História c. lapok mellékleteként, 55–60 ezer példányban. MEGJELENT SZÁMOK 1997/1. SZÁM TANULMÁNYOK Glatz Ferenc: Magyarország az ezredfordulón Göncz Árpád: A háborúktól a demokráciáig Sárközy Tamás: A privatizáció modelljei Közép-Kelet-Európában Láng István-Csete László: A minőség dimenziói a magyar agrárgazdaságban KRÓNIKA „Magyarország az ezredfordulón” DOKUMENTUMOK Határozatok 1997/2. SZÁM TANULMÁNYOK Enyedi György: A területfejlesztési politika dilemmái hazánkban Andorka Rudolf: A magyar társadalom változásai 1989–1996 Solymos Rezső: Erdeink jövője Glatz Ferenc: Anyanyelvünk az ezredfordulón KÖZLEMÉNYEK Michelberger Pál: Műszaki fejlődés, mérnökképzés, európaiság MŰHELY Csatári Bálint: Az Alföld-kutatás fejlesztéséről Kovács Ferenc: Az agrárgazdálkodás tudományos megalapozásának lehetőségei FIGYELŐ
A bős–nagymarosi vízi erőmű KRÓNIKA „Magyarország az ezredfordulón” 1997/3. SZÁM TANULMÁNYOK Kulcsár Kálmán: A politikai rendszer problémái a magyar társadalomban Csáki Csaba: A nemzeti agrárstratégia néhány alapkérdése Csikós-Nagy Béla: A magyar gazdaságpolitika minősítése – a történelmi lecke Glatz Ferenc: Egyetemes és nemzeti célok a tudománypolitikában MŰHELY A hazai vízgazdálkodási kutatások fejlesztése Balogh János: A bioszféra-kutatás ökológiai alapjai KRÓNIKA „Magyarország az ezredfordulón” DOKUMENTUMOK Félidőben 1998/1. SZÁM TANULMÁNYOK Simai Mihály: Mikor ér véget az átmenet időszaka? A rendszerváltás fogalma és a „tranzitológia” követelményrendszere • Az állam szerepvállalásának kérdőjelei • A politikaváltás fázisában • A sikerek és kudarcok pályája Bulla Miklós – Kiss Károly – Kerekes Sándor – Láng István: A hazai környezetvédelem Hazánk környezeti állapotának főbb jellemzői • A környezetvédelem jogi szabályozása és intézményrendszere • Mi várható 1998 után? Vizi E. Szilveszter – Oberfrank Ferenc: Egészségügyi rendszer és orvostudomány Társadalmi eredetű problémák • Az ellátás minősége• Prioritási rend megállapítása • Az egészségügy reformja Neményi Mária–Tóth Olga: A nők társadalmi szerepének változásai Családi állapot és női szerep • Gazdasági aktivitás és női szerep • A női munkavállalással kapcsolatos vélemények változása Michelberger Pál: A közlekedés hatása az ipar feladataira I. A közlekedés ipari folyamatokat befolyásoló mélyebb összefüggései Tömegesség • Emberi inkompatibilitás • Pazarlás • Környezetszennyezés II. Az ipar főbb feladatai a közlekedés fejlesztésében A közlekedési balesetek elkerülése • Az energiafelhasználás hatásfokának javítása • Anyagtakarékosság • Környezetvédelem
MŰHELY Glatz Ferenc: Hét pont a Dunáról 1. Duna-program: az integráció-pluralizmus érvényre juttatása • 2. Duna-program: a térség sajátos érdekeinek megfogalmazása • 3. A Duna: a régiófejlesztés környezetvédelmitermészetgazdálkodási alapja • 4. Duna-program: táji, emberi sokszínűség megőrzése • 5. Dunaprogram: a régió kikényszerített modernizációjának programja • 6. Duna-program: a politikai és értelmiségi elit új típusú szövetsége • 7. Duna-program: a szaktudományok új szintézise ARCHÍVUM Vámos Tibor: Hazánk és a műszaki haladás Új fordulat a műszaki fejlődésben • Csak az előrelépést választhatjuk • Társadalmi vonatkozások • Mit tehetünk? • A kreativitás emelése — képzés • A technológiai rés • Az Akadémia szerepvállalása • Tartós értékekre van szükség KRÓNIKA „Magyarország az ezredfordulón”. Elkészült tanulmányok 1998/2. SZÁM TANULMÁNYOK Barbara von Ow: Közép-Kelet-Európa és az Európai Unió Eltérő folyamatok Közép-Kelet-Európában • Az uniós stratégiáról • A bővítés előnyei • Új konfliktusok • Gazdasági intézkedések • A nemzetek feletti politika szükségessége • Kölcsönös alkalmazkodás Inotai András: A bővülés és haszna az Unió számára Általános megjegyzések • Kereskedelmi kapcsolatok • Versenyképesség • A nemzetközi tőke szerepe Somogyi Ferenc: Euroatlanti integráció és Magyarország Integráció: reális lehetőség • Cselekvési irányok • Európai társulási szerződés • A NATO • A keleti bővítés kényszere • A közvélemény támogatása • Nemzeti és pártpolitikai célok Horváth Gyula: Magyarország regionális politikája és a csatlakozás teendői A decentralizáció szükségessége • Együttműködés a területfejlesztési döntésekben xx A regionális stratégiaépítés fontossága Varga Gyula: Magyar agrárgazdaság és európai kihívások A gazdasági növekedés elindítása • A termelés műszaki alapjai • A termelés szerkezeti változásai • Az üzemi-vállalati struktúra • Az árnyék- vagy feketegazdaság • Az információs rendszer Kerekes Sándor és munkaközössége: Környezetvédelem és uniós csatlakozás I. Környezetvédelmi jogközelítés Szervezeti és intézményi feltételek • A jelenlegi EU-joganyag és a magyar jog összevetése • A környezetvédelmi jogérvényesítés helyzete a gyakorlatban és EU-megfelelése II. A csatlakozási/közelítési politika potenciális variánsai Környezetstratégiai változatok • A választás valószínű mezeje A MAGYAR KÖZVÉLEMÉNY
Az Európai Unió reprezentációja • Az Európai Unióhoz való csatlakozás, Magyarország felkészültsége • A csatlakozás következményei — előnyök és hátrányok • Az uniós szavazás kimenetele és az azt befolyásoló tényezők • Az Európai Unióval kapcsolatos kommunikáció 1998/3. SZÁM TANULMÁNYOK Enyedi György: A sikeres város Versengő városok • A siker tényezői • A sikeres város Márta Ferenc: A kémia lehetőségei és feladatai I. A kémia szerepe a közelmúltban Polimerek • Biológiailag aktív vegyületek • Gyógyszerfejlesztés • A mezőgazdaságban II. Új eljárások korszerűbb anyagok előállítására Az anyag kémiai reakcióképessége • Katalitikus eljárások • "Melléktermék" nélkül • Biológiai katalizátorokhoz hasonlóan III. Az életfolyamatok alapvető kémiai reakciói A természetes források pótlása • A géntechnológia • Biokompatibilis anyagok IV. Az energia-felhasználás optimalizálása és új energiaforrások kialakítása V. Környezetvédelem DISPUTA Glatz Ferenc: A romakérdésről Kocsis Károly–Kovács Zoltán: A cigány népesség társadalomföldrajza A cigányság etnikai definiálása • A cigányság helyzete a második világháborút követően • A hazai cigányság életkörülményeinek területi jellemzése Kemény István: Néhány javaslat a cigányok (romák) ügyében I. Oktatás Csökkenő analfabétizmus • Továbbtanulás • Tennivalók: nyelv • Tennivalók: felzárkóztatás • Tennivalók: elkülönítés mint megoldás? • Tennivalók: új oktatási formák keresése II. Diszkrimináció III. Munka és munkanélküliség Helyzetkép • Tennivalók EURÓPA KAPUJÁBAN Lőrincz Lajos: A közszolgálat átalakulása Magyarországon Semleges és független? • Az 1992. évi köztisztviselői törvény • A tisztviselői állomány minősége * A közigazgatás stabilitása • Európai és angolszász modell • A jövő magyar modellje Csikós-Nagy Béla: Magyarország gazdasági érdekei Társulási szerződés • Szabad kereskedelem • Az újraelosztás elve • Egyoldalú hátrányok? • Romló nemzetközi pozíciók • Magyarország reális helyzete • Javaslat: Magyarország lehetőségei DOKUMENTUM Glatz Ferenc: Tudománypolitika, stratégia, intézetkonszolidációs fejlesztések 1998/4. SZÁM
TANULMÁNYOK Losonczi Ágnes: Utak és korlátok az egészségügyben A népegészségügy állapota • Lehetséges teendők • Egészségpolitikai gyakorlat • Új helyzet — új megfontolások • Társadalmi kiigazítás Fazekas Károly: A munkanélküliség regionális sajátosságai I. A helyi gazdaság eltartó képessége Területi széttöredezettség — a helyi munkaerőpiacok zártsága II. Sikeres régiók és válságövezetek. A helyi munkaerőpiacokat meghatározó tényezők A piacgazdaságra való áttérés kezdetén • A piacgazdaságra való áttérés után • Következtetések Tiner Tibor: Távközlés és informatika Telefonhálózat, telefax • Rádiótelefonok • Számítástechnika • Az elektronikus média DISPUTA Glatz Ferenc: Tudomány az ezredforduló Magyarországán A) Információs forradalom, globalizáció, tudomány Informatika, globalizáció, integráció • A tudásipar szerepe • Az ismeretcsere forradalma, kutatás, tudományszervezés • Globalizáció és a tudomány nemzeti funkciója • Kultúrnemzet és tudománypolitika • A tudomány nemzetközi kapcsolatrendszere B) Rendszerváltás és tudomány A konszolidáció jegyében • A tudomány és a többpártrendszer • A tudomány közéleti funkciója • Stratégiai kérdések kutatása • 1927, 1969, 1996 Bor Zsolt: Tudomány és közgondolkodás Természettudományos fejlődés • Új racionalizmus • Tudományellenesség politikában, közgondolkodásban Prohászka János: A technológia szerepe a gazdaság fejlesztésében Gazdaságos termelés • Alap: a technológia • Tennivalók Venetianer Pál: Jövőnk és a mikrobiológia „Bio-aranyásás” • A multik kétarcú szerepe • „Bio-kalóz-kodás?” • Nemzeti öntudat, kontra tudomány MŰHELY Jermy Tibor – Borhidi Attila – Fekete Gábor – Kovács-Láng Edit: Egy kelet-közép-európai ökológiai kutatóhálózat érdekében A hazai ökológiai kutatások jelenlegi helyzete • Kutatási prioritások • Kutatási programok • Szervezeti kérdések 1998/5. SZÁM TANULMÁNYOK Ferge Zsuzsa: Az állami szociálpolitika változásai a rendszerváltás óta I. Szociálpolitikai paradigmaváltás véleményeltérések II. Állami szociálpolitika a rendszerváltás óta
Szociális igazgatás • Szociálpolitikai rendelkezések • Segély típusú ellátások • Az állam közfelelőssége Mikola István: A „köz” és „magán” viszonya az egészségügyi ellátórendszerben Az egészségügyi ellátórendszer átalakítási kényszere • Globalizáció az egészségügyben • Egészségügyi prioritások • Az egészségügy makrorendszere • Az egészségügyi szolgálat struktúrája • Egészségügyünk finanszírozási rendje Vámos Tibor: Információs társadalom és magyar tudomány A műszaki infrastruktúra várható fejlődése • A társadalom felkészítése • Új „írástudás”, kreativitás-központú nevelés • Az új társadalom új struktúrái • Az információs társadalom és más tudományterületek Tánczos Lászlóné: A jövő közlekedési infrastruktúrája A transz-európai közlekedési hálózatok, kapuk, közlekedési folyosók • Interoperabilitás, multimodalitás, integritás • Közforgalmi rendszerek sajátosságai • Finanszírozási lehetőségek • Feladatok FIGYELŐ Bedő Zoltán – Láng László: A magyar búza jövője Nemzetközi elemzések • A magyar búza gondjai • Minőség • A magyar búza jövője MŰHELY KISEBBSÉGKUTATÁS Glatz Ferenc: Tézisek a kisebbségi kérdésről A jövendő Európában • A nemzeti identitásról • Közép-Európa kisebbségei • A jövő feladatai • Szarka László: Akadémiai Kisebbségkutató Műhely Imre Anna: A család szerepe a nemzetiségi nyelv megőrzésében Szülők és gyerekek • Nemzetiségi identitás • Iskolázási tervek, értékek FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÁSOK Mészáros Ernő – Pantó György – Meskó Attila – Haas János – Schweitzer Ferenc – Varga Péter – Herczeg György: Földtudományi kutatások a hazai környezet megismerése és megóvása érdekében I. Hulladékelhelyezés Veszélyek • A hullladékanyagok és a befogadó kőzetek • A tárolóképességet rontó, illetve javító tényezők felmérése II. Anyagáramlási folyamatok: természeti és antropogén hatások A víz körforgalma a környezetben; a hazai vízellátottság, vízbázisvédelem kérdései • Az üvegházhatású gázok és az aeroszol részecskék körforgalma • Bioesszenciális és egészségre káros elemek ciklusa és dúsulásuk a különböző geoszférában: a litoszféra, a bioszféra és a légkör kapcsolata III. A földi folyamatokkal összefüggő kockázati tényezők kutatása Hazai szeizmogén zónák pontosabb kijelölése, a várható földrengés-veszélyeztetettség meghatározása • Talajmozgások előrejelzése • Árvízvédelmi létesítmények geológiai-geofizikai értékelése 1998/6. SZÁM
TANULMÁNYOK Vajda György: Energiaforrások Primer energiaforrások Hasznosítható energiaforrások Kőolaj • Földgáz • Szén • Nukleáris energia • Megújuló energiák A jövő kilátásai Kiaknázási problémák • Morális felelősségünk Gyulai József: Mikroelektronikai, nanotechnológiai és anyagtudományi fejlődés Alaptudományok és az anyagtudomány • Az anyagtudomány formái • A Föld energiaegyensúlya, a fenntartható fejlődés kritikája • Az integrált áramkörök korszak-meghatározó hatása • A mikroelektronika ma és a következő évtizedben • A "nekünk való" ágazatok: szenzorok, mikroelektro-mechanikai eszközök, naptelepek • Hazai tennivalók FIGYELŐ Bőhm Antal: Az 1998. évi önkormányzati választások mérlege Az önkormányzati választások jellemzői • Választási eredmények a kisebb településeken • Városi, megyei és fővárosi szint • A civil szerveződés szerepe • A kisebbségi önkormányzatok DISPUTA Vida Gábor: Sötét gondolatok a "részről" és "egészről" s a tudományról Túlspecializáció, „szakbarbárság” • A környezetvédelem "kakofóniája" • Tét: az emberiség léte Borhi László: A NATO: politikai és katonai szervezet A NATO megalakulásának okai • A szomszédok • Az USA • Előnyök és hátrányok • Ígéretek • Megoldás: semlegesség? • Politikai igény EURÓPA KAPUJÁBAN Csatári Bálint: Az új európai területfejlesztési perspektívák és az Alföld Az Alföld "mássága" • Területi struktúrák és a kohézió • Közös mezőgazdasági politika • Környezetpolitika • Európát átszelő hálózatok • Kiegyensúlyozottabb városrendszer — új urbánus-rurális viszony • Az innováció és a tudás térbeli szétterítése Hajdú Zoltán: A magyarországi Duna-völgy területfejlesztési kérdései Duna: Európa természetföldrajzi mozaikrendszere • A Duna és Magyarország • Duna: nem meghatározó térszerkezeti tengely • A magyar Duna-szakasz területfejlesztési dilemmái MŰHELY Pomogáts Béla: A magyarságkép alakítása A magyarságkép kialakítói • Valódi értékek bemutatása • A magyar történelemről alkotott torzképek ellen • A nyugati világ magyarságképe • Magyarságkép a szomszédoknál • Arculatformáló stratégia Hofer Tamás: A nemzettudat változó jelképei Nemzeti jelképtár • Magyar „kulturális szerszámosláda” 1999/1. SZÁM TANULMÁNYOK
Alföldi László: A vízgazdálkodás jelenének, jövőjének kérdőjelei I. A vízgazdálkodás öröksége II. Meghatározottságunk Földrajzi helyzet • Hidrometeorológiai változások III. Jövőkép Elméleti újraértékelés • A nagytérségek közötti vízátvezetés lehetősége • A vezetékes vízellátás Vukovich György: A magyar népesség 2000 után I. A hagyományos életformák bomlása Termékenység • Halandóság II. Várható folyamatok Várható 2000-ben • Várható 2010-ben • Várható 2050-ben III. Megfontolások, hipotézisek Ferencz Antal: Egészségügyi ellátásunk problémái az orvosetika szemszögéből Az egészségügyi dolgozók alulfizetettségéből adódó etikai problémák • Az emberképből adódó nehézségek • A betegségfelfogásból és a betegképből adódó nehézségek • Az emberi létet érintő etikai kérdések • Az egészség mint társadalmi mutató • Orvostudományi kutatások FIGYELŐ Csikós-Nagy Béla: Válságtünetek a világgazdaságban A klasszikus válságelmélet • A policentrikus világgazdaság újszerű vonásai • A válságtünetek sokrétűsége • A globális pénzügyi rendszer problémái • A tudomány lehetőségei Kovács Ferenc – Banczerowski Januszné: Tápláléklánc és agrárminőség A természetes toxinok (mikotoxinok) jelentősége • Növénytermesztés • Állattenyésztés • Élelmezés-egészségügy • Feladatok DISPUTA Keszthelyi Lajos: Ötven év fizika Nukleáris technika • Informatika • Hova tovább fizika? Pócsik György: Részecskefizika és társadalom Gyorsítóépítés és új technológiák • A sugárzások gyógyászati és ipari felhasználása • Informatika és hálózatok Glatz Ferenc: Történetszemléleti tematikai kihívások az ezredfordulón A térben való gondolkodás • Az állam szerepéről • Ember és természeti környezet • Ember és épített (technikai) környezet viszonya • Az időbeli dimenzióról MŰHELY Knoll Imre: A logisztika szerepe a 21. században A 21. század "alkalmazkodó logisztikája" • Logisztika a gazdasági ágazatokban • Logisztikai közreműködés a településfejlesztésben • A logisztika társadalmi hatásai • Sajátos logisztikai feladatok 1999/2. SZÁM TANULMÁNYOK Szépvölgyi János: Vegyipar az ezredfordulón I. Új kihívások
Kiemelt fejlesztési területek • A környezeti tényező II. A magyar vegyipar helyzete és fejlesztési törekvései A petrolkémiai ipar • A gyógyszeripar • A műtrágyaipar Szentes Tamás: Nemzeti fejlődés és "versenyképesség" Globalizálódó gazdasági viszonyok • A humán tőke szerepe • A kimaradás veszteségei Horn Péter: Állattenyésztés Magyarországon Mélyponton, 1990–1997 • Állattenyésztés • Takarmánygazdálkodás • Állategészségügy, élelmiszer-biztonság Dohy János: Állatnemesítés és a 21. század kihívásai Népességrobbanás, urbanizáció • Génbázisok konkurenciaharca • A nemesítés új szempontjai • Az innovációs lánc érdekközössége FIGYELŐ Marx György: Energiatermelés és éghajlat Klímakonferenciák • Energiát – de miből? • Atomerőmű vagy szénerőmű • Radioaktív hulladék EURÓPA KAPUJÁBAN Pálné Kovács Ilona: Régiók Magyarországon? Közjogi előzmények • A területfejlesztési terek sajátosságai • A regionalizálás esélyei • A formálódó regionális identitás • A régióépítés stratégiája MŰHELY Pomogáts Béla: Nyelvújítás az ezredfordulón Magyarország – új nyelvújító mozgalom szüksége • Kisebbségi magyarok – anyanyelvi védelem • Nyugati szórványmagyarság – új kulturális stratégia Kolosi Tamás – Sági Matild: Az új elit formálódása Az elit formálódása • A privatizáció és hatása • A második gazdaság szerepe • Piaci és nem piaci elit pozíciók • Hatalmi vákuum és strukturális mobilitás • Arcképvázlat az új piaci elitről DISPUTA Dőry Tibor – Mészáros Rezső – Rechnitzer János: Regionalitás a tudománypolitikában Kutatóhelyek száma • Kutatói létszám • Kutatás-fejlesztési ráfordítások • Innovációs aktivitás • A tudomány finanszírozása • A tudományos kutatás, felsőoktatás regionális jellemzői az átmenet időszakában • Ajánlások a tudomány regionalizálására 1999/3. SZÁM TANULMÁNYOK Ferencz Csaba: Az űrtevékenység jelene és jövője Az űrkutatás technikai háttere • Az űrkutatás irányai • Űripar és szolgáltatás • Űrhírközlés • Helymeghatározás • Műholdas távérzékelés • A magyar űrtevékenység Kerekes Sándor – Kiss Károly: Környezetvédelmi direktívák hazai alakulásának hatásai I. Uniós és magyar szempontok II. Társadalmi és gazdasági hatások Terhek és előnyök III. Lobbyérdekek és csatlakozási követelmények
Víztisztaság-védelem • Levegőtisztaság • Hulladékgazdálkodás IV. A költségvetés terhei A beruházási költségek összesítése; változatok V. A lakosság kiadásai VI. A kiadások megtérülése Baranyi Béla: Új folyamatok és várható tendenciák az Alföld társadalmában Gazdasági feltételrendszer • Az Alföld társadalma • A polgárosodás esélyei • Az átalakulási folyamatok tendenciái FIGYELŐ Diczfalusy Egon: Öregedő emberség EURÓPA KAPUJÁBAN Palánkai Tibor: Magyarország integrációérettsége I. Az integráció hatásai Mi mérhető, mi nem? II. Felkészülés és alkalmazkodás A gazdasági fejlettség tényezője • A "működő piacgazdaság" követelménye • Versenyképesség • A gazdaság stabilizációja III. Az integrációs hatások mérése MŰHELY Glatz Ferenc: Új szintézis Akadémiánkról • Kutatói jegyzetek, kérdések székfoglalókról 1999/4. SZÁM TANULMÁNYOK Füzes Oszkár: A világrend változása és a NATO I.Új világrend kialakulása Az USA világvezető szerepe • A NATO európai pillére • A Középhatalom Oroszország • Haditechnikai tanulságok • Nemzetközi jogi változások II. Magyarország mozgástere Nemzetpolitikai célok Matus János: Euroatlandi csatlakozás és biztonságpolitika Partnerségtől a szövetségig • A NATO biztonsági koncepciórendszere • Koncepcionális örökség • Szervezeti hagyományok • Szövetségesi magatartás Kondorosi Ferenc: A NATO-csatlakozás közjogi összefüggései Nemzetközi szerződések a hazai jogrendszerben • Alkotmányos kontroll • A szuverenitás alakulása • Alkotmány- és törvénymódosítások • A csatlakozásból fakadó kötelezettségek Szenes Zoltán: Katonai feladatok Átalakuló hadsereg • Katonai képviseletek • Minimális katonai követelmények, szövetségi hozzájárulás • Feladatok és problémák Molnár Ferenc: Sorkatonai szolgálat Tömeghadsereg és sorozás • Sorkatonai szolgálat Magyarországon
Szabó János: A civil kontroll nemzetközi formái Strukturális-funkcionális modell • Empirikus-szociológiai modell Ambris József: A polgári védelem feladatai NATO-csatlakozás és a polgári veszélyhelyzeti tervezés • Biztonsági kockázatok • A működési jogszabály alapjai • Szervezet, szervezési rendszer, felkészültség • Együttműködési rendszer • A jövő feladatai MŰHELY Stratégiai Kutatások 1999/5. SZÁM TANULMÁNYOK Csikós-Nagy Béla: A magyar gazdaságpolitika az ezredfordulón – realitások és illúziók A világ évi 2%-os GDP-növekedése • A magyar gazdasági felzárkózás reális esélyei • A kritikus időszak: 2000–2004 Salánki János: A Balaton és a Balaton-kutatás az ezredfordulón I. A Balaton-kutatás fő irányai II. Az élővilág A mikroszervezetek • A növények • Állatvilág • Mérgező anyagok • Műszaki beavatkozások hatása III. Kutatási feladatok Méhes Károly – Kosztolányi György: A humángenetika társadalomjelentősége A megelőzés lehetősége • A betegségekre való hajlam öröklődése • Az „előrejelző” (prediktív) medicína • Az „új genetika” korlátai és veszélyei • A genetikai tesztelés etikai, jogi vonatkozásai • Teendők FIGYELŐ Ludvig Zsuzsa: A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok jelene és perspektívái I. Az orosz válság (1998) előtti kapcsolatok Árucsere-kapcsolatok • Tőkebefektetések II. Az orosz válság hatása Megoldások, távlatok a válság tükrében III. Az EU-csatlakozás Kereskedelmi hatások • Egyéb hatások • A csatlakozás és az orosz WTO-tagság összefüggései EURÓPA KAPUJÁBAN Soltész Miklós: Gyümölcstermesztésünk jelene és jövője Hazai gyümölcstermő-kapacitás • A gyümölcságazat fejlődésének makrogazdasági tényezői • Feladatok • Ökológia, biológia és technológiai szempontok DISPUTA Balázs Nándor: A fizika mint divat Bemutatók • Az aktuális szezon • Hirdetési trükkök • Díjak • Aggodalmaim • Teendők MŰHELY Magyarország és népei (Egy induló könyvsorozatról)
1999/6. SZÁM TANULMÁNYOK Öllős Géza: Magyarország ivóvíz-stratégiájáról Mennyiségi vízellátás • Minőségi vízellátási program • Parti szűrésű víz • Felszíni vizek tisztítása • Fertőtlenítés • Vízminőségromlás a vízelosztó rendszerben • Stratégiai feladatok Táplálkozástudományi munkabizottság: Ajánlások a hazai élelmezés- és táplálkozáspolitikai kialakításához Élelmezésbiztonság • Élelmiszerbiztonság • Az egészséges táplálkozás feltételrendszere • A táplálkozási ismeretek oktatása, ismeretterjesztő és reklámtevékenység • Kutatási programok FIGYELŐ Bárdossy György: A hazai radioaktív hulladékok elhelyezésének kérdései A radioaktív hulladék tárolása • A paksi atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok • A potenciális tárolóhelyek kutatása EURÓPA KAPUJÁBAN Rechnitzer János: Területi stratégiák az Európai Unióban Európa 2000 c. dokumentum • Az európai térszerkezet • Európa 2000+ • A „közép-európai banán” • Stratégiai célok • Az országok közötti együttműködés céljai • A szomszédos, a nem tagországokkal való együttműködés • Az európai területfejlesztés perspektívái MŰHELY Balázs Géza: Nyelvstratégia A magyar nyelvstratégia, a nyelvművelés kerete • Nyelvtudományi alapkutatások • A modern nyelvstratégia területei, főbb irányai • A „fenntartható nyelv” Magyarország és népei 2000/1. SZÁM Kovács Ferenc-Csete László: Agrárgazdaság az ezredfordulón Az agrárgazdaság és a vidék stratégiai szerepe • A fejlődés agrár-közgazdasági alapjai • A biológiai alapok • Növényi termékek előállításának stratégiai feladatai • Kitörési lehetőség a kertészet fejlesztése • Az erdő- és fagazdaság növekvő szerepe • Az állattenyésztés stratégiai szerepe • Az állategészségügy növekvő fontossága Glatz Ferenc: A tudománypolitika céljai I. A tudománypolitikai fogalmáról II. A tudománypolitika típusai Az állami tudománypolitika • A vállalati tudománypolitika • Kontinentális tudománypolitika • Individuális tudománypolitika III. A tudománypolitika szerepe az állam gazdasági-politikai konszolidációjának előkészítésében Vizi E. Szilveszter: Az orvostudomány új útjai
Demográfiai krízis, a társadalom öregedése • Orvostudományi kutatások • Társadalomtudományi kutatások • Gazdaság- és politikatudományi kutatások • Etikai problémák • Az EU-csatlakozásból fakadó kutatási feladatok MŰHELY Cseh-Szombathy László: A demográfia helyzete és feladatai Témák, kutatási irányok • Intézmények • Tennivalók Magyarország és népei 2001/2. SZÁM TANULMÁNYOK Berényi Dénes: Az energiaprobléma Az energiáról általában • Jelenlegi energiaforrásaink • Készletek, gazdaságosság, kockázat, társadalmi elfogadottság • A nukleáris energia új lehetőségei • Megújuló energiaforrások • Hogyan tovább?
Csatári Bálint: Alföld: Új alternatívák Környezet • Gazdaság • A tér- és településszerkezet • Népesség, társadalom • Sajátos problémák • Fejlesztési forgatókönyek Kulcsár Kálmán: Állam, politika, társadalom I.A politikai rendszer alakulása A politikai rendszer jelenlegi helyzete • A gazdaság és a politika összefüggéseinek alakulása • A helyi és regionális politika jelenségei II. A magyar politikai rendszer várható jelenségei Választások • A kormányzati szervezetek működése • Globalizáció – európai válaszok III. Az euroatlanti integráció Az EU bővítésének dilemmái MŰHELY Somlyódy László: A műszaki tudomány Magyarországon A műszaki tudományok sajátosságai • Nemzetközi tendenciák • A hazai helyzet • Feladatok Magyarország és népei 2000/3. SZÁM TANULMÁNYOK Stumpf István: Az önkormányzatiság egy évtizede és a jövő Az átalakulás ellentmondásossága • Az önkormányzatiság továbbfejlesztése Michelberger Pál: Közlekedésünk és távlatai az ezredfordulón Helyzetkép • A fejlesztési célok meghatározása • Általános közlekedésfejlesztés • A közlekedés hatása az iparfejlődésre • A közlekedésiszakember-képzés feladatai • Vasúti közlekedési infrastruktúra • A közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése • A városi (helyi) közlekedési infrastruktúra fejlesztése • A közlekedési infrastruktúra és az informatika • Logisztikai rendszerek fejlesztése Vitányi Iván: Az életmód, az életvitel, a kultúra és a tudat átalakulása I. Az életmód Az életmódtípusok eloszlása és a társadalmi struktúra • A dinamikus szerkezet II. A kultúra A kultúrpolitika stratégiája III. A civil társadalom stratégiája DISPUTA Glatz Ferenc: Információs társadalom I. Kölcsönviszony ember és technika között Ipari-technikai forradalom – Társadalmi forradalom • Társadalmi befogadás • Természet- és embertudományok új szintézise II. Információs forradalmak (10-20. század) Az érintkezési kultúra forradalmai • A három információs forradalom • A jövő kilátásai III. Információs forradalom Kelet-Európában A politikai rendszer összeomlása • A termelésszervezés változásai • Kihívás a tudományműveléssel szemben
IV. Magyarország 2000 Az érintkezéskultúra változásáról • A kutatás, felsőoktatás előnyben részesítéséről • A társadalmi különbségek fokozódásáról MŰHELY Győrffy Béla: Környezetkultúra, biogazdálkodás, precíziós növénytermesztés I. Biogazdálkodás II. Középutas mezőgazdaság III. Ipari mezőgazdaság IV. Precíziós mezőgazdaság FIGYELŐ Marx György: Sugárvédelem, környezetfizika Sugárvédelem • Környezetfizika 2000/4. SZÁM TANULMÁNYOK Somlyódy László: A magyar vízgazdálkodás főbb stratégiai kérdései I. A hazai vízgazdálkodás helyzete Készletek és igények • Árvízvédelem • Belvíz és öntözés • Vízminőség • Ivóvízellátás és szennyvízgazdálkodás • Nemzetközi dimenziók • Változó szemlélet és igények • A gazdasági átmenet és hatásai • Az EU-integráció követelményei • Tudomány és oktatás II. Következtetések és javaslatok Éghajlatváltozás • Vízkészleteink • Árvízvédelem • Belvízrendezés és öntözés • Ökológiai és természetvédelem • Vízminőség-szabályozás, vízellátás és szennyvíztisztítás Pongrácz Tiborné: Termékenység, család, családpolitika Gyermekcentrikus értékrend – csökkenő születésszám • A családalapítási szokások változása • A gyermekvállalási kor kitolódása • Munkaerő-piaci konfliktusok • A családtámogatási rendszer kiszámíthatatlansága • A népesedési célú politikák mozgástere • A családpolitika eszközrendszere • Gyermek- és munkavállalás egységben kezelése Enyedi György: A területfejlesztés tudományos megalapozása A területi egyenlőtlenségrendszer • Az egyenlőtlenségek új területi formái • A területi egyenlőtlenségek új gazdasági háttere • A területfejlesztés illeszkedése az EU politikájához • A területfejlesztés térkategóriái és a közigazgatás-szervezés • A regionális fejlődés elemei • A jövő forgatókönyvei MŰHELY Borhidi Attila – Berczik Árpád – Fekete Gábor – Jermy Tibor – Mahunka Sándor – Vida Gábor: Ökológiai kutatások az ezredfordulón I. Előzmények Feladatok és megvalósításuk • Szervezési tevékenység II. Témacsoportok A fenntartható mező- és erdőgazdaság ökológiai alapjai • Természetes szárazföldi élőközösségek ökológiája • A biológiai sokféleség megőrzése • Az éghajlat változásának hatása az élővilágra •
Hosszú távú, modell jellegű ökológiai kutatások • Állóvizek és vizes területek ökológiája • Folyóvizeink ökológiai kutatása • Talajökológiai kutatások 2001/1. SZÁM Glatz Ferenc: Ezredforduló – sorsforduló Glatz Ferenc: Újévi etűdök Az európai integráció történelmi körülményeiről, az új ipari-technikai forradalomról • Az európai identitásról • Európa nyugati és keleti felének egymásrautaltságáról • Az Európai Unió és Oroszország viszonyáról • De mi is az EU és mi a célja? • Európa emancipálódása Gyulai József: Miben más a 21. század indulása, mint volt a 20. századé? FIGYELŐ Meskó Attila: Átmenet a fenntarthatósághoz A fenntarthatóság fogalma • A népességrobbanás kihívásai • A környezet és a természeti erőforrások megőrzése • Az élelemtermelés korlátai • Vízfelhasználás • Az energia biztosítása • Az egészségügyi ellátás gondjai • A kutatás és oktatás szerepe • Globális információs hálózat kiépítése Vida Gábor: Az ökológiai válságtól a technokultúráig Gaia-elmélet • A természetátalakítás ellentmondásos hatása • A fenntartható fejlődés feltételei • Hosszú távú előrelátás Lányi András: Az etikától a politikáig MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG Chikán Attila: A globalizáció és a gazdasági tevékenységek koordinációja A globalizáció fogalma • Koordinációs mechanizmusok • A globális koordináció kettőssége • A globalizáció intézményrendszere • Globális globalizáció • A globalizáció hatásai • Magyarország és a globalizáció MŰHELY Nyáry István – Pásztor Emil: Az egészségügyi ellátás reformja A szocialista „félmúlt” • Felemás állapot – a rendszerváltás után • Az átalakítás várható irányai HÍREK Az információs társadalom és a jog Új akadémiai stratégiai kutatási program Vízgazdálkodás ’21 Konferencia a hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdéseiről, 2000. szeptember 27. Mit tehetünk a magyar nyelv korszerűsítéséért? Nyelvművelő konferencia, 2000. december 4. 2001/2. SZÁM MŰHELY A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei
I. A Tisza: tények és remények • II. A Tisza-vidék „fenntartható fejlődése” • III. A Tisza vízkészlete • IV. A Tisza és az ember • V. A turizmus különböző formái • VI. A Tisza-vidék fejlesztésének általános kérdései, tényezői (Csatári Bálint – Gallé László – Aradi Csaba – Mezősi Gábor – Kerényi Attila – Csordás László és munkacsoportjuk) A 2001. évi árvíz a Felső-Tiszán – Az MTA-MHT szakmai konferencia ajánlásai (Bakonyi Péter – Alföldi László – Starosolszky Ödön) FIGYELŐ Glatz Ferenc: Az Európai Unió és a nyelvek Első tézis: az Európai Uniónak miért nincs humánstratégiája? • Második tézis: mi is az EU célja? • Harmadik tézis: a nyelvismeret ma már szociális kérdés • Negyedik tézis: a kulturális diverzitásról • Ötödik tézis: Európa emancipálódásáról • Hatodik tézis: a német kultúra és a német nyelv emancipálódásáról • Hetedik tézis: a német nyelv és kultúra közép-keleteurópai és magyarországi szerepéről DISPUTA Gados László: Az eszperantó – nyelvi mentőöv Európának Az eszperantó előnyei • Az eszperantó világ Haszpra Ottó: Az eszperantó hármas haszna Nyelvtanulás • Nyelvi alapozás HÍREK Összefoglalók a Stratégiai Programbizottság üléseiről Új trendek és stratégiák a világgazdaságban Könyvbemutató, 2001. május 15. Pályázati felhívás 2001/3. SZÁM EURÓPAI FÓRUM Glatz Ferenc: Fordulópont Európa történelmében? – Naplójegyzetek az Európa Fórumról 2001. január 19-20. A megélt történelem… • Európai stratégia… • Az előadók • Záróra Európa – határok nélkül – A politikai szerkezet stratégiái I. A régi határokon túl • II. Európa politikai rendje • III. Összeurópai szolidaritás és az európai társadalmi modell jövője • IV. Európa szerepe a nemzetközi politikában • V. Európának szüksége van a nyilvános párbeszédre
Romano Prodi: A reform után: az egyesült Európa jövőbeli stratégiája A bővítés • Szomszédos-politika • Európa a világ színpadán • Az nizzai kormányközi konferencia • Kormányköziség • A közösségi rendszer • Végső célunk? A vita szükségessége • A Nizza utáni folyamat • Végkövetkeztetés: a tárgyalások új módja? Gerhard Schröder: A reform után: stratégiákat a jövőre nézve egész Európa számára Nyitás a polgárok felé • Új tagállamok felvétele • A bővítés időpontja • Kapcsolat a szomszéd államokkal Jacques Delors: Az európai egyesülés folyamatának élcsapata Milyen ésszerű végső célt jelölhetünk ki a megnövekedett Európa számára? Értekezés a módszerről • Az „élcsapat” és politikai tervei HÍREK Összefoglalók a Stratégiai Kutatások Programbizottságának üléseiről A külföldi magyar kulturális intézetek és stratégiai kutatások 2001/4. SZÁM TANULMÁNYOK Vajda György: Energiaellátás és a társadalom érdekei A lakosság megnyerése • Szakmai és vállalati lobbik szerepe • A társadalmi beleszólás fórumai • A média szerepe Szatmáry Zoltán: Nukleáris technika a 21. században A melegház csapdája • Megtalálja-e az emberiség a megoldást? • Az emberi tényező • A nukleáris hulladékok • Az atomerőművek új generációi Ádám Antal – Meskó Attila: Földtudományok és földi folyamatok FIGYELŐ Kopp Mária – Skrabski Árpád: Az egészségi állapot társadalmi, magatartási, életmódbeli meghatározói Veszélyeztető pszichoszociális tényezők • A viszonylagos társadalmi-gazdasági lemaradás mint egészséget veszélyeztető tényező • Társadalmi, pszichés tényezők és egészségi állapot a magyar népesség körében • A civilizáció kettős hatása • (Keltai Mátyás: A „jó” és a „rossz” koleszterin) MŰHELY Enyedi György: Tájak, régiók, települések Magyarországon Magyar táj – a társadalom szemével • Viták a régiók szerepéről • A település gazdasági, kulturális és térszervező szerepe • A településhálózat magyar különlegességei EURÓPAI FÓRUM Glatz Ferenc: Az Európai Unió jövőjéről. Nizza után. Naplójegyzetek a berlini Európa Fórumról I. A nagy Európai Unió • A keleti kiterjesztés • A kiterjesztés „haszna” és „költsége” • Belső reform vagy keleti kiterjesztés? • Keresztény kultúrájú Európai Unió? • II. Az unió és a nemzetállamok • Nemzeti identitás, európai identitás • A kis nemzetek jövője? • Az új területigazgatási rendszer. III. A jövendő Unió igazgatási rendszere 2004-től • Európai Parlament
és a kérdőjeleim • Az Európai Unió Tanácsa • Európai Bizottság. IV. Európai integráció és globalizáció • Az USA és Európa • Az unió külpolitikája • „Clash” vagy „cooperation” Werner Weidenfeld: Európa Nizza után Megállapodások, reformok • Az EU és a polgárok HÍREK A közép-európai kis nemzetek jövője 2002/1. SZÁM TANULMÁNYOK Glatz Ferenc: Szeptember 11. és a tudomány (A diagnózist ki kell mondani) I. A mai válság • Magánbirodalmak az informatika korában • Tegnap: hidegháború • Ma: belső feszültségek • A támadó ember megismerése • II. Önkritikus kérdések • Embermércénk globalitásáról • Gazdasági érdekekről • Egyközpontú világrend? • Kulturális szintkülönbségekről • Istenhitekről • A civilizációk egymást megismeréséről • Szerkezetváltás a társadalomismeretben • A terrorizmus szociális gyökerei • III. Képtelenség a válaszadásra. Miért? • Elégtelen társadalomismeretek • A „tudásalapú társadalom”? • Ne csak diagnosztizálni, de gyógyítani! Maróth Miklós: Az iszlám világa I. Az arabisztikai kutatások története • Szembesülés az arab világ eredményeivel • Hamisítás vagy továbbfejlesztés? • Az arab kultúra tanulmányozása • II. Az iszlám vallás • Az iszlám jogi rendszere • Keresztény „minta” • Jogtudósok véleménye • A muszlim racionális teológia • A misztikus irányzat • Fundamentalista irányzatok • III. Tanulmányozás – megismerés – megértés Katona Magda: Afganisztán, a soknemzetiségű ország Etnikai szerkezet • Társadalomszerkezet • Regionális és etnikai megoszlás • Törzsiség és politikai ellentétek MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG Csikós-Nagy Béla: Gazdasági globalizáció A globalizáció mint politikai-technikai kategória • Globalizáció és polarizáció • A vertikális globalizáció gazdasági összefüggései • Globalizáció a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban FIGYELŐ Kollár Lajos: A mérnöki szakma jövője – jóslás és realitás Az emberi tényező • Az emberi boldogság feltételei a görög filozófusok és a modern pszichológia szerint • A technika fejlődésének tévútjai • Közgazdaságtani megfontolások • Konklúziók Roska Tamás: Érzékelő számítógépek, távjelenlét. Az információs technológiák új perspektívái Érzékelők forradalma • Mesterséges protézisek • Nyelvtechnológiák • Távjelenlét • Molekuláris mérnök 2002/2. SZÁM MŰHELY Világkonferencia a fenntartható fejlődésről, 2002. szeptember. Beszámoló az MTA Elnökségi Környezettudományi Bizottság kibővített üléséről
A környezet megőrzése érdekében (Meskó Attila bevezetője) • Természet és ember a 21. században (Glatz Ferenc előadása) • A riói konferencia előkészítése és döntései (Láng István előadása) • Gondolatok a fenntarthatóságról Simai Mihály: Zöldebb lesz-e a világ? című könyve alapján (Meskó Attila előadása) • Világtalálkozók a fenntartható fejlődésről (Faragó Tibor előadása) • Fenntartható fejlődés, Rio + 10 (Gyulai Iván előadása) • Az alkalmazott kutatások szerepe (Biacs Péter hozzászólása) • Szemlélet- és paradigmaváltás szükséges (Vida Gábor hozzászólása) • Közlekedés és környezet (Tánczos Lászlóné hozzászólása) • Változó agrárium (Ligetivári Ferenc hozzászólása) • A tudomány felelősségvállalása (Kóbor József hozzászólása) • Ökológia és termelés (Meskó Attila zárszava) FIGYELŐ Hajós Béla: A 21. század árvízvédelme Magyarországon Az elődök munkájának folytatása • Új megközelítés – többletbiztonság • A hullámterek problémája • Együttműködés a szabályozásban • Árvízcsúcscsökkentő tározók • A vízügyi szolgálat új szerepe EURÓPA KAPUJÁBAN Inotai András: Gondolatok az Európai Unió bővítési változatairól Az EU érvei • Az ellenérvek • A csatlakozás időpontja • Hogyan őrizhető meg és erősíthető Európa stabilitása? • Egy megvalósítható stratégia elemei • A bővítési stratégia és Európa szerepe a világban HÍREK Mérlegen. Beszámoló az MTA Nemzeti Stratégiai Kutatások programjáról (Glatz Ferenc) Összefoglaló a programtanács 2001. június 18-i vitájáról 2002/3. SZÁM FIGYELŐ Teller Ede: „Többet kell tudnunk…” Két napból öt nap • Szél, hőmérséklet, napsugárzás mérése • Hosszabb távú előrejelzés Berényi Dénes: A jövő természettudománya és társadalma Korunk tudománya • Korunk társadalma • A tudomány és a társadalom jövője Lovas István: A természettudományok várható fejlődése Ember méretű világ: 19. század • Mikrokozmosz: 20. század • Jóslás a jövőről • Makrokozmosz: táguló Univerzum • A quintesszencia megismerése: 21 század Borhidi Attila: Gaia zöld ruhája „Időgép” • Trópusok • Sivatagok, félsivatagok • Mediterrán övezet • Mérsékelt égöv • A sarki tundra • Tengeri növények • Hegyi növények • A növények társas élete MŰHELY Lőrincz László: Anyanyelv, kommunikációm nemzetközi jog. (Az anyanyelv védelmében) Biológiai szempontok • Információs szempontok • Az anyanyelv • Jogi szempontok Ritoók Zsigmond: A Kisebbségek nyelvi kultúrája „Kis” nyelvek és „nagy” nyelvek • Kisebbségi nyelvek, többségi nyelvek
Haszpra Ottó: Mibe kerül a közös nyelv? Az Európai Unió nyelvi alapelvei • A nyelvtanulás financiális és naturális beruházásai • A természetes idegen nyelvek tanulásának egyéni és össztársadalmi időszükséglete • A nyelvtanulás által kiszorított tevékenységek és jövedelem sora • Hányan tudnak, hányan tanuljanak angolul? • Az eszperantó elsajátításához szükséges egyéni és össztársadalmi időráfordítás HÍREK A Stratégiai Programbizottság és Programtanács üléseiről, 2002. február-március Készülő stratégiai kötetek, megújult programok Pályázati eredményhirdetés Föld, víz, levegő – Táj, település, régió 2002/4. SZÁM FIGYELŐ Szili Katalin – Faragó Tibor: A johannesburgi világtalálkozó jelentősége és üzenete A földi életet veszélyeztető folyamatok • Riói konferencia, 1992: alapelvek • Johannesburg, 2002: értékelés és feladatok Láng István: Stockholm – Rio de Janeiro – Johannesburg Stockholm: az első világértekezlet • Rio de Janeiro: társadalmi mozgalmak • Johannesburg: gazdaság- és szociálpolitika Faragó Tibor – Feiler József: Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó A találkozó lényege, a tárgyalások meghatározó témakörei • A fenntartható fejlődés alapelvei • A jó kormányzás kritériumai és a fejlődő országok megsegítése • Szegénység elleni küzdelem és áttérés a fenntartható termelési eljárásokra, fogyasztási szokásokra • A természeti erőforrások hasznosításával, pusztításával kapcsolatos felelősség • A fejlettek és a fejlődők közös és eltérő érdekei Hibbeyné Joó Márta: Gazdaság – ipar – környezetvédelem Politikai nyilatkozat és Végrehajtási terv • Határidőkhöz kötött célok • A tárgyalások menete • Az üzleti élet szerepvállalása • Hazai feladatok Kökény Mihály – Dura Gyula: Környezet-egészségügy Fenntartható fejlődés és az egészség • A világ egészségi állapota • Mi a teendő? • A környezetegészségügy feladatai • Egészségügyi kockázati tényezők Csete László: Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése Irányjelző változások • A fenntartható mezőgazdasági fejlődés értelmezése • Természeti környezet és agrárfejlesztés • A fenntartható fejlődés gazdálkodási rendszere • A változtatás lehetőségei • Sürgető gyakorlati kérdések DOKUMENTUM Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről. Végrehajtási terv. Részletek 2003/1. SZÁM EURÓPA KAPUJÁBAN Berend T. Iván: Az Európai Unió a globalizált világgazdaságban
Együttműködési vágy – és hidegháború • Fejlődés – folyamatos bővítés • Az integráció előnyei • A globalizáció hatásai • Az új bővítés körülményei • Magyarország helyzete az unióban Sárközy Tamás: A magyar gazdasági jog fejlesztésének stratégiájáról 1. A jelen és a közeljövő feladatai • 2. Hosszú távú fejlesztési irányok KÖRNYEZETVÉDELEM Mészáros Ernő: Az üvegházhatású gázok légköri körforgalma Magyarország fölött Emberi hatások • Globális felmelegedés • Hazai emissziók Bulla Miklós: A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás Gazdasági növekedés és környezetvédelem • A globális piac veszélyei • A vízkészletek használata • Energiatermelés/-használat • Agrárium és biológiai sokféleség • Mit tehetünk? FIGYELŐ Szarka László – Verő József – Wesztergom Viktor: Hírek és rémhírek a geomágneses pólusátfordulásról Két cikk a Nature-ben, 2002. április 11. • A mágneses Északi-sark mozgásáról az EOS-ban, 2002. augusztus 27. • Bizonyítás nélküli állítások a Scientific American-ban, 2002. november • „The Core” – egy film Hollywoodból • A lavina megindul • Tanulságok Kordos László: A Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulása Földtani-ősföldrajzi háttér • A Kárpát-medence – állatföldrajzi zsákutca • Diverzitásváltozás az emlősfaunában • A jelenlegi, vadon élő emlősfauna eredete HÍREK Stratégiai Tanulmányok az Magyar Tudományos Akadémián (A Programtanács 2003. március 31-i üléséről) 2003/2. SZÁM DISPUTA Glatz Ferenc: Génmanipuláció: a természet- és társadalomkutatás új útjai
Biacs Péter: Élelmiszer-biztonság és fogyasztóvédelmi megítélés Az élelmiszer-biztonság és a kockázatértékelés feladatai • Az élelmi lánc és az élelmiszerek nyomon követhetősége • Genetikailag módosított szervezetek (GMO) és takarmányok Bedő Zoltán: Mezőgazdasági technológiák fejlesztése és genetikailag módosított növények A genetikailag módosított (GM) növények megjelenése a mezőgazdaságban • Transzformációs technológia és integrált növénynemesítés • Érvek és ellenérvek a genetikailag módosított növényekről Dudits Dénes: Géntechnológia az egészségjavító élelmiszerek kifejlesztése érdekében A növénynemesítés mint a láthatatlan gének manipulálásának művészete • Izolált gének visszaépítése növényekbe • Egészségjavító molekulák a termesztett növényekben • Példák a transzgenikus megközelítés sikeres alkalmazására • A géntechnológiával módosított, nemesített (GM) fajták térhódítása Balázs Ervin: Szereti Ön a kivit? Alapkutatások és a technológia átvétele • Hazai szabályozás • Szabályok Észak-Amerikában • Az EU kerettörvényei Nechay Gábor: A genetikailag módosított szervezetek környezeti jelentősége Gazdasági-társadalmi háttér • Ökológiai hatások • Környezeti hatások és a jelenlegi felhasználás Móra Veronika: A géntechnológiával módosított élőlények fogadtatása a környezetvédelmi szervezeteknél A géntechnológiai vita háttere • A mezőgazdasági géntechnológia kockázatainak forrása • Társadalom, gazdaság és erkölcsök • A környezetvédők követelései FIGYELŐ Glatz Ferenc: Víztározás és életmódváltás az Alföldön A Vásárhelyi-terv és az ipari-technikai forradalom • Az Európai Unió és az Alföld, Magyarország • Ártéri vízgazdálkodás és természetgazdálkodás, életmód-változtatás Kertai István: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének szükségessége és időszerűsége 2003/3. SZÁM FIGYELŐ Glatz Ferenc: Az európai szociális államról Berend T. Iván: A jóléti állam: válság és kiutak A jóléti állam születése • A jóléti törvényalkotás • Luxus vagy kötelesség? • Válság vagy növekedés? Békési László: Antitézisek a „túlérett” jóléti állam ideájához Szigorú korlátok: egyensúly és infláció • Az állam szerepe Csikós-Nagy Béla: Adalék a jólét elméletéhez Elmélettörténeti háttér • Az individuális és a közösségi termékek sajátos vonásai • Az állami jövedelemelosztás vitatott kérdései EURÓPA KAPUJÁBAN Csillag István: Magyarország gazdaságpolitikája az Európai Unió küszöbén Nemzetközi adottságok, gazdaságpolitikai örökség • Kilátások, előjelek • Infláció • Megújulás • „Smart Hungary”
MŰHELY Szépvölgyi János – Várhegyi Miklós: A vegyipar stratégiai kérdései A vegyipar és a gazdaság kapcsolata • Környezetvédelmi kérdések • Kutatás és fejlesztés Átalakulás és szerkezetváltás a magyar vegyiparban Várhegyi Miklós: Előzmények Vince Péter: A piacgazdaságra való áttérés szakaszai TANULMÁNYOK Mészáros Ernő: A geológiai idő és a földtudományok fejlődése A Biblia és a Föld kora • A geológusok ellenvéleményt nyilvánítanak • A Föld kora és a termodinamika • A modern tudomány: radioaktív kormeghatározás ARCHÍVUM A globális klímaváltozással összefüggő hazai hatások és az erre adandó válaszok (Láng István) Visszatekintés • Hazai helyzet • A kutatási projekt céljai HÍREK Emlékeztető az MTA Stratégiai Tanulmányok Programbizottságának 2003. szeptember 25-i és október 13-i üléséről (Glatz Ferenc) A Stratégiai Tanulmányok Program tudományos rendezvényei – 2003. II. félév Az MTA Stratégiai Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián c. program könyvsorozataiban megjelent legújabb és előkészületben lévő kötetek 2003/4. SZÁM MŰHELY Michelberger Pál: Globalizáció és közlekedés A „technikai oldal” néhány tartós hatása a globalizációra • A közlekedési ágazatok jellegzetességei • A globalizáció hatása a közlekedési eszközöket gyártó iparra Mészáros Péter: Fenntartható közlekedésfejlesztés Közlekedés és globális fenntarthatóság • A fenntartható közlekedési rendszert célzó eszközök Holló Péter: A globalizáció hatása a közúti közlekedés biztonságára A közúti közlekedésbiztonsági helyzet alakulása az elmúlt évtizedben • Hazai jogszabályok mint a globalizáció kedvező hatásai • Az EU közlekedéspolitikája és a globalizáció Jászberényi Melinda: A légi közlekedés kapcsolatrendszere A légi közlekedési piac működése • Szabályozás és liberalizáció • Stratégiai szövetségek Kövesné Gilicze Éva: A globalizáció hatása a közlekedési rendszer fejlesztésére Rendszerszemléletű közlekedésszervezés • Közös közlekedéspolitika • Fenntartható mobilitás TANULMÁNYOK Demény Pál: Európa népességpolitikai dilemmái a 21. század kezdetén A demográfia előrejelzései • Népességpolitika 2004/1–2. SZÁM
FIGYELŐ Magyarország uniós felkészültsége Glatz Ferenc: Európa, Európai Unió Magyarország Inotai András: Gazdasági integráció Sárközy Tamás: A piacgazdaság eurokonform törvényei Bayer József: Államrend, politikai rendszer Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika Varga Gyula: Mezőgazdaság Michelberger Pál: Közlekedés Kerekes Sándor: Környezetvédelem Somlyódy László: Vízgazdálkodás Pintér Róbert – Z. Karvalics László: Információs társadalom Vitányi Iván: Kultúra és oktatás Szarka László: Kisebbségpolitika HÍREK A Stratégiai Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián program kiadványai 2003-ban A Magyar tudománytár sorozat kötetei
