Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo
A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25.
NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET
Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.)
A hosszú távú növekedési potenciál erősítéséhez elengedhetetlen az oktatás, különösen az alapfokú oktatás színvonalának emelése.
1
A tanulókra fordított összegek és a PISA 2006 természettudomány eredmények kapcsolata Többet költenek az oktatásra
Természettudomány eredmény
Score
575 Finland
550
Jobbak az eredményeik
Korea
Czech Republic
500
Poland
Hungary
Slovak Republic
475
Australia
New Zealand
525
Greece
Japan
Netherlands Switzerland Germany Austria United Kingdom Belgium Ireland Sweden Denmark United States France Spain Iceland Norway Italy Portugal
450 y = 0.0006x + 462 R² = 0.1904
Turkey
425
Mexico
400 0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
70000
80000
90000
100000
A tanulókra fordított oktatási összegek (USD)
(1) Az oktatás fejlesztése nem csak pénz kérdése
2
(2) Ennyi pénzből nem lehet sokkal többet kihozni
(3) A forrásokat okosan kell felhasználni
3
Okosan: Erről szól a „Zöld könyv” Az oktatás új fejlődési pályára állítása (Az ország tudás-alapú fejlődési pályára állítása)
A magyar közoktatás az utóbbi másfél évtizedben stagnál Az eddigi próbálkozások nem sok eredményt hoztak A hagyományos értelemben vett reformok nem elégségesek a fejlődési ütem megváltoztatásához
4
Egymás hatását kioltó intézkedések Iskolák közötti különbségek csökkentése Integráció – iskolai felvételi a 4., 6., és 8. évfolyam után A pályaválasztás flexibilitása, a döntés későbbre halasztása Bologna folyamat – kétszintű érettségi Kompetencialapú oktatás, egységes, széles körű műveltség közvetítése 80+ tanári szak 130+ érettségi tárgy A tanárképzés egyetemi szintre emelése Mester szintre emelés és főiskolák is indíthatják
A Zöld könyv túllép az egymás hatását kioltó egyedi intézkedéseken • A rendszer egészét tekinti át • A születéstől a közoktatás végéig követi a tanulók fejlődését • A diagnózist bizonyítékokkal támasztja alá • A terápiára tudományos igényű elemzések alapján tesz javaslatot • Egymással összehangolt változtatásokat javasol
5
Azok az országok, amelyekben kiemelkedően jó az oktatás, eredményeiket a tanárképzés fejlesztése és a döntések tudományos megalapozása révén érték el
Új fejlődési pálya: tudás-alapú fejlesztés • A pedagógus központi szerepe • A döntések tudományos alapokra helyezése
6
A pedagógus • A pálya vonzereje • A pedagógusok kiválasztása • A pedagógusok előzetes képzése • A pedagógusok folyamatos fejlődése
Tanítóképzés: az intézmények mérete (2008-as felvételi adatok) Általános orvos: 4 intézményben 896 fő 400
365
350 300 250 200
199 185
170
Tanító: 16 intézményben 602 fő
150 100
147
65 54 52 43 35 29 28 25 24 18 14 14 13 9 9
50
OD
OC
OB
OA
TP
TO
TN
TL
TM
TK
TI
TJ
TH
TG
TF
TE
TD
TC
TB
TA
0
7
Tanítóképzés: a felvételi ponthatárok (2008-as felvételi adatok) Általános orvos: min. 416 pont 432
450
417 417 416
400 350 300 250
Tanító: min. 162 pont 208 208
200
194 191 189 188 186
179 178 175 173
168 167 164 163 162
150 100 50
OD
OC
OB
OA
TA
TM
TI
TD
TJ
TC
TG
TN
TE
TB
TF
TL
TK
TH
TP
TO
0
A közoktatás expanziójának kiteljesítése
8
Az érettségihez vezető középiskolákba belépők aránya az adott évben végző általános iskolásokhoz viszonyítva (%) 82,8
49
19 9
0 19 /19 91 91 19 /19 92 92 19 /19 93 93 19 /19 94 94 19 /19 95 95 19 /19 96 96 19 /19 97 97 19 /19 98 98 19 /19 99 99 20 /20 00 00 20 /20 01 01 20 /20 02 02 20 /20 03 03 20 /20 04 04 20 /20 05 05 20 /20 06 06 20 /20 07 07 /2 00 8
90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40
Az érettségi reformja ellentmondásos eredményekre vezetett • A kétszintűség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és további zavarok forrásává vált. • A kétszintűség egy újabb korai választást visz be a rendszerbe. A diákoknak el kell dönteniük, milyen szinten tesznek az egyes tárgyakból érettségit. • A korai döntésben sok esetleges elem van, inkább tükrözi a szülők ambícióját, elvárásait, mint a tanuló reális tudását, felkészültségét. • Felesleges abban a korban a döntés korai kikényszerítése
9
A két szint számos méréselméleti problémát felvet • Mi a két szint tartalma közötti különbség? • Ugyanazt a dimenziót méri? • Milyen távol van a két szint egymástól? • Ki lehet-e fejezni a két szintet közös skálán?
Az emelt szinten érettségit tett tanulók száma csökken 2006
2007
2008
12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000
francia nyelv
kémia
fizika
német nyelv
informatika
angol nyelv
biológia
magyar
matematika
történelem
0
10
Az érettségi továbbfejlesztése • A két szint közös skálára hozása (egy szint) • Az emelt szint normáinak (külső vizsga) általánossá tétele • A természettudomány kötelező érettségi tárggyá tétele • A választható tárgyak számának radikális csökkentése
Köszönöm a figyelmet! www.staff.u-szeged.hu/~csapo
11
