2015/4 (Tisztelt Civil Partnereink! Többek kérésére ismét valamennyi címbirtokos, pályázati nyertes Civil Információs Centrum.)
DÖNTÉS A CIVIL INFORMÁCIÓS CENTUM 2015. ÉVI GYŐZTESEIRŐL DÖNTÉS A CIVIL INFORMÁCIÓS CENTUM 2015. ÉVI GYŐZTESEIRŐL Megjelent az Civil Információs Centrum címet elnyert szervezetek listája Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. január 8-án hirdette meg pályázati felhívását „Civil Információs Centrum” (továbbiakban CIC) cím elnyerésére. A pályázatokat 2015. január 25-ig lehetett benyújtani. A pályázati felhívás célja az volt, hogy a pályázó civil szervezetek a felhívásban foglalt feltételek teljesítése esetén a CIC címet elnyerhessék. A CIC-ek által ellátandó feladatkör aktualizálásának eredményeképpen – az eddigi feladatokon túl – elvárások kerültek meghatározásra a civil szervezetek érdekvédelmének biztosítása, a közmunkaprogram sikerességének elősegítése és a civil szervezetek hazai- és európai uniós pályázatokon való sikeres részvételének biztosítása érdekében. A 2015. évi „Civil Információs Centrum” címpályázatra beküldött pályázatok megyénkénti győztesei az alábbi linken olvashatók. (Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)
A 2015. évi „Civil Információs Centrum” címpályázatra beküldött pályázatok megyénkénti győztesei
megye (főváros)
„Civil Információs Centrum” címet nyert civil szervezet neve
Bács-Kiskun
Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület
Baranya
Nevelők Háza Egyesület
Békés
Cetera Egyesület
Borsod-Abaúj Zemplén
Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület
Budapest
Századvég Politikai Iskola Alapítvány
Csongrád
Kurca Vidéke Polgári Egyesület
Fejér
Echo Innovációs Műhely
Győr-Moson-Sopron
United Way Kisalföld Alapítvány
Hajdú-Bihar
Szülők a Gyermekekért, Egymásért Egyesület
Heves
Egri Norma Alapítvány
Jász-Nagykun-Szolnok
Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat
Komárom-Esztergom
Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesület
Nógrád
A Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány
Pest
Isten Szolgálatában Református Misszió Alapítvány
Somogy
ÉLÉSTÁR Fogyasztóvédelmi és Jogvédő Egyesület
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kelet-Magyarországi Fiatalokért Alapítvány
Tolna
Lakható Szekszárdért Közhasznú Egyesület
Vas
Hegypásztor Kör
Veszprém
Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület
Zala
Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület
___________________________________________________________________________
III. Kulturális Közfoglalkoztatási Program III. Kulturális Közfoglalkoztatási Program ALÁÍRTA A III. KULTURÁLIS KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAM HATÓSÁGI SZERZŐDÉSÉT A NEMZETI MŰVELŐDÉSI INTÉZET A dokumentumot a Nemzeti Művelődési Intézet részéről Polyák Albert szakmai igazgató, a Nemzeti Művelődési Intézet általános főigazgató helyettese, Zotterné Boda Erzsébet gazdasági igazgató, Kárpáti Árpád, a Kiemelt Programok Főosztálya főosztályvezetője, valamint Sonkoly János, Ellátási és Vagyongazdálkodási Főosztály főosztályvezetője látta el kézjegyével. A szerződés értelmében a Nemzeti Művelődési Intézet harmadik alkalommal indítja el a Kulturális Közfoglalkoztatási Programot, melyhez a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Támogatási Programja biztosítja a feltételeket. A támogatásnak köszönhetően 2015. március 1. és 2016 február 29-e között 6100 fő foglalkoztatott részvételével valósulhat meg az értékteremtő Kulturális Közfoglalkoztatási Program harmadik szakasza. A foglalkoztatási program küldetése, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak tevékenységükkel hozzájáruljanak a települési értékek feltárásához, a helyi rendezvények megvalósításához, a helytörténeti gyűjtemények bővítéséhez, a közösségi élet újraszervezéséhez, valamint a kulturális alapellátás új módszerekkel, tevékenységekkel való bővítéséhez. Forrás: NMI ___________________________________________________________________________
Civil szervezetek pályáztak a korábban zárolt parlagfűpénzekre A Földművelésügyi Minisztérium (FM) által civil szervezetek részére kiírt pályázaton 172 szervezet 546,5 millió forintot nyert parlagfű elleni védekezésre a korábban zárolt, e célra szánt 642 millió forintból – ismertette Nagy István, a tárca parlamenti ügyekért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. Formai okokból 64 civil szervezet pályázatát utasították el, 3 pályázat pedig határidőn túl érkezett meg. Nagy István beszélt arról is, hogy a civil és a szakmai szervezetek között az egyeztetéseken arról állapodtak meg, hogy a 642 millió forintból megmaradt összeget, mintegy 95,5 millió forintot az állami szakigazgatási és más szakmai szervezetek használhatják fel a parlagfű-gyérítés támogatására, a civilszervezetek tevékenységének segítésére. Így például felkérték a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát a vidéki falugazdászok képzésére. Emellett támogatják a parlagfű-mentesítés fontosságáról szóló kommunikációt, egy parlagfű-információs rendszer működtetését, és a témával összefüggő tanácsadást. Szeretnék a parlagfű elleni védekezésbe a felsőoktatási intézményeket és a középiskolákat is bekapcsolni, s támogatták az egyeztetéseken azt is, hogy anyagilag is segítsék a Jász-Nagykun Szolnok megyei parlagfű-mentesítés alapot, valamint a Szabolcs-Szatmár megyei Esélyt az ifjúságnak alapítványt is támogatják, mert nagyon veszélyeztetetett térségben működnek – mondta az államtitkár. Réthy Pál, a Belügyminisztérium(BM) főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy folytatódik az FM és a BM korábban megszokott együttműködése a parlagfűmentesítésben. A parlagfű-gyérítést a BM a szükséges közfoglalkoztatotti erőforrások rendelkezésre bocsátásával támogatja: a kedvezményezett civil szervezetek szára biztosítja a közfoglalkoztatáshoz a bér és a kapcsolódó szociális hozzájárulási adót támogatás formájában, tekintettel arra, hogy a civil szervezetek is lehetnek közfoglalkoztatók. Mikus Gábor, a Földmérési és Távérzékelési Intézet főtanácsadója arról beszélt, hogy az intézet négy évtizede foglalkozik a mezőgazdasági kultúrák műholdfelvétel alapján történő azonosításával, és a károk mennyiségi és minőségi felmérésével. Ezek az eljárások beépültek az agrárigazgatási rendszerbe, s alkalmasak arra is, hogy azonosítani lehessen a parlagfűvel fertőzött területeket az országban.
Idén továbbfejlesztik a parlagfű-információs rendszert, amelynek működtetése alapján gyors információt kaphatnak a parlagfű elleni közérdekű védekezésben résztvevő hatósági szervezetek. A munkát a térinformatikai rendszerben található veszélyeztetettségi térképek segítik, például a földhivatalokat a helyszíni szemlék szervezésében. Nagy István az MTI kérdésére elmondta: a 642 millió forinton kívül az FM a parlagfű-mentesítés finanszírozására ebben az évben még további 46,1 millió forint forrást tervezett. Forrás: MTI
___________________________________________________________________________
Hivatalosan is elfogadták az új uniós GMO-szabályokat Hivatalosan is elfogadta hétfőn az Európai Unió Tanácsa azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden uniós tagállam maga döntse el, hogy engedélyezi-e a területén a genetikailag módosított organizmusok (GMO) köztermesztését. A GMO-k uniós engedélyezési szabályai tavaly tavasszal kerültek ismét reflektorfénybe. Egy-egy GMO-ról ugyanis két bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) kell döntenie. Ha az EFSA támogatja és egyik bizottság sem ellenzi, akkor az Európai Bizottság köteles kiadni a termesztési engedélyt, amely az egész Európai Unióra érvényes. Ez alól csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával bújhat ki minden tagállam, amelyet eredetileg nem erre a célra találtak ki, és amelynek nagyon szigorú feltételei vannak. A tagállamok kormányainak képviselőiből álló tanács csak akkor tudja megakadályozni az engedély kiadását, ha az uniós tagok minősített többsége határozottan ellene szavaz. Tavaly tavasszal egy GMO-kukorica esetében nem volt meg ugyan a súlyozott minősített többség, de szám szerint a tagországok döntő hányada ellenezte az engedély kiadását.
Ez mozdította ki a patthelyzetből a most elfogadott jogszabály tervezetét.
Az új jogszabály az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák GMO-k termesztését sajátterületükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak. Az Európai Parlament már januárban elfogadta a jogszabály-tervezetet, amely így 20 nappal azt követően lép majd hatályba, hogy közzéteszik az EU hivatalos közlönyében. Forrás: MTI ___________________________________________________________________________
