3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben A biztonságos munkavégzés feltételei a kockázatbecsléshez A munkavédelmi törvény fő irányelve, célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket. A törvény valamennyi foglalkoztatási viszonyra, szervezett munkavégzésre egységesen állapítja meg az általános és mellőzhetetlen követelményeket. Nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a munkáltató vállalati, szövetkezeti, társasági vagy egyéni vállalkozási formában működik. A törvényi szabályozás jellemzője a keretjelleg. A követelményeket miniszteri rendeletként kiadott biztonsági szabályzat, külön jogszabály, valamint a munkaterületre vonatkozó nemzeti szabványok határozzák meg. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése a munkáltatótól széleskörű ismereteket és folyamatos körültekintést igényel. A munkáltató feladatai között nagy jelentősége van azoknak a szervezési intézkedéseknek, amelyek a tételes előírásokon túlmenően biztosítják azokat a körülményeket, amelyekkel az érintett munkavállalók egészsége és testi épsége folyamatosan megvalósítható. A jogi szabályozás kiterjed a munkavégzés biztonságán túl a munkavégzés hatókörében lévők, valamint a szolgáltatást igénybevevők védelmét illetően. 3/3.2.1 A kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltató kötelezettsége A biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles • a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani • a szükséges utasításokat időben kiadni, • folyamatosan meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a vonatkozó követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A munkáltató köteles – biztosítani a munkavégzéshez szükséges munkaeszközöket, – új gép, berendezés, technológia bevezetése előtt tájékoztatni a munkavállalókat, – a tudomására jutott munkabiztonságot, vagy munka-egészséget veszélyeztető rendellenességet haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, – közvetlen veszélyeztetés esetén a munkavégzést azonnal leállítani, – biztosítani a munkavégzéshez szükséges védőeszközöket, azok rendeltetésszerű használatát, védőképességét, kielégítő higiénés állapotát, pótlását.
–1–
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló: – a munkába álláskor, – a munkakör vagy munkahely megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, – a munkaeszköz átalakításakor, új eszköz üzembe-helyezésekor, – új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkozás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, – megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. 3/3.2.2 A munkavállaló kötelezettsége és joga A munkavállaló köteles: – az előírt időben és helyen, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, – munkáját a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkafeladatra vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, – munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást vagy helytelen megítélését ne idézze elő, – eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné. Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse. A munkavállaló – a munkáltató működésével összefüggő okból – munkakörébe nem tartozó munkákat is köteles végezni, illetve állandó munkahelyén kívüli munkavégzésre is kötelezhető. Ez azonban beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel nem járhat.(Pl.: Mt. 83/A. §) Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége negyedik hónapjának kezdetétől, gyermeke hároméves koráig. • Valamennyi munkavállaló közös célja, hogy biztonságos környezetben végezhesse feladatait. A munkakörnyezet ne jelentsen veszélyt a munkatársaknak sem a vásárlóknak, sem a szolgáltatást igénybevevőknek. • A munkát végzőknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, tartatniuk a használatukban lévő termelő berendezések, eszközök anyagok használatára vonatkozó biztonságtechnikai szabályokat. Baleset lehetőségének, vagy baleset észlelésének esetén mindenki életkora, fizikai állapota, ismeretei alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével köteles részt venni az elhárításban.
–2–
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben A kereskedelem területére vonatkozóan 1995-ben jelent meg a 45/1995. (VII. 25.) IKM rendelettel kiadott-, és 1999-ben módosításra került a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat.1 Sajnálatos módon a „Szabályzat” csupán a vendéglátásra, a konyhai, éttermi és szálláshelyszolgáltatás, a diszkó klubok, továbbá az utazási étszolgálat területére állapít meg – szegényes módon – létesítési követelményeket. A kereskedelem más területére pl. élelmiszer-, ruházat-, építőanyag-, híradástechnika-, fém-, vegyi áru-, a szolgáltatások egy része stb. kereskedelemre vonatkozó biztonsági követelmények meghatározását nem vállalta fel. Ebben az esetben viszont a biztonsági szabályzat elnevezése nem helytálló. 3/3.2.3
Anyagmozgatás, anyagtárolás a kereskedelemben
• A tároló helyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével kell kialakítani. • A közlekedési utakon a lengőajtókat és lengő kapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó betéttel kell ellátni. • A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést. • Az olyan munka- és tároló helységekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól. Az elsődlegesen gépjármű forgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás. • Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad. Közlekedési területet áruval, göngyöleggel még átmenetileg sem szabad elfoglalni! Bármilyen anyagmozgatásra kapunk utasítást, rendkívül fontos feladat meggyőződni arról, hogy a termék, amelynek szállítására vállalkozunk milyen veszélyeket hordoz. • Vizsgálni kell a termék súlyát, csomagolását, terjedelmét, a csomagolásban lévő anyag tulajdonságát, a szállítandó anyag hőmérsékletét, nedves vagy száraz-e a tárgy, milyen útvonalon kell a tárgyat szállítani, van-e valamilyen akadály az útvonalon stb. • Fel kell mérni, hogy az árut milyen eszközzel vagy eszköz nélkül hová, milyen körülmények között kell továbbítani.
1
Lásd a CD-n!
–3–
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben • Az anyagokat, tárgyakat úgy kell szállítani, hogy közben ne veszélyeztessék se a szállítást végzőket, se a szállítás környezetében tartózkodókat. • Hosszabb tárgyak kézben vagy vállon történő szállításakor a tárgyak mellső végét felfelé kell tartani úgy, hogy legalább kettő méter magasan legyenek a föld felszínétől. A munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelő alkalmazásával kell kialakítani. 3/3.2.3.1 Segédeszköz nélküli szállítás A közlekedés- és postaügyi miniszter 2/1972. (I. 25.) KPM rendelettel1 kiadott Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály IV., anyagmozgatásra vonatkozó fejezete, 4.21.1. pont értelmében: • A fiúk 14–18, a lányok, 16–18. éves korig sík talajon, kézben 15 kg-ot, ketten 30 kg-ot emelhetnek és vihetnek. (Figyelem: az 1992. évi XXII. törvény A Munka Törvénykönyvéről 2001. július 1-jétől hatályos 72. § (1) bekezdése értelmében „munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte”. A (4) bekezdés értelmében: „Munkaviszonyt létesíthet – az (1) bekezdéstől eltérően – a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt”. Az (5) bekezdés előírja, hogy: „A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszonyának létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges”.) • A fiúk 16–18 éves korig, és a 18 évesnél idősebb nők sík talajon, kézben legfeljebb 20 kgot, ketten 40 kg-ot emelhetnek és vihetnek legfeljebb 60 m távolságra. • A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kg-ig, sík terepen 90 m., 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. • Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kg-os teher szállítható. • A 200 kg és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodó eszközzel szabad végezni. Kézi anyagmozgatásnál, a teher emelésénél és szállításánál fellépő hatások elsősorban a gerincet és az ágyékcsigolyákat érik. A kialakuló terhelés mértéke függ az emelt tömegtől, az emelések számától és a testtartástól. A gerincoszlop csigolyái között helyezkednek el a rugalmas porckorongok, amelyek kiegyenlítő szerepet töltenek be a húzó- és nyomóhatások felvételében. Hajlított derékkal történő emelésnél a teher elsősorban az ágyékcsigolyákra nehezedik. A porckorong nagyon sérülékeny, a túlzott megterhelés a helytelen testtartás a porckorong idő előtti elkopásához, sérüléshez vezet. • A fizikai állóképesség megóvása, és a balesetek megelőzése érdekében az emelés megkezdése lehetőleg hajlított térdekkel, a hát egyenes tartásával lassú egyenletes mozgással történjen. • A teher felemelése előtt, illetőleg a felemelést követően ügyelni kell az egyenletes tömegelosztásra, továbbá arra, hogy a kézben tartott tömeg a testünkhöz minél közelebb legyen. 1
Lásd a CD-n!
–4–
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben • Több személy együttes tevékenysége esetén indokolt olyan irányító kijelölése, aki megfelelő gyakorlattal rendelkezik. Az anyagmozgatás, rakodás ilyen esetekben összehangolt munkát igényel. 3/3.2.3.2 Segédeszközzel történő anyagmozgatás A kézi anyagmozgatás segédeszközökkel könnyíthető. A különböző emelőrudak, fogószerkezetek, görgők, hevederek, kötelek a kézi anyagmozgatás egyszerű segédeszközei, a munka megkönnyítésén túl, egyben baleset-megelőzési szempontból is jelentősek. A különböző segédeszközök kiválasztása előtt figyelembe kell venni a rakodásra kerülő áru méretét, alakját, anyagát, csomagolását, de az utak burkolatát, az útvonal hosszát is. A munka megkezdése előtt minden esetben szükséges az alkalmazásra kerülő segédeszköz alapos átvizsgálása, szemrevételezése. 3/3.2.3.3 Mozgatható keretek A teher felrakása előtt meg kell győződni a keret állapotáról, a kerekek, különösen a bolygó kerekek sérülésmentességéről. Csak kifogástalan állapotú kerettel lehet a munkát megkezdeni. A keret megrakásánál ügyelni kell arra, hogy a nehezebb súlyú tárgyak alul, a könnyebbek felül helyezkedjenek el. Meg kell győződni a tárgyak stabil helyzetéről és csak ezután szabad a keret mozgatását megkezdeni, úgy hogy az irányítható kerekek a munkavállaló felől, a mozgatás irányában legyenek. A megrakott keret mozgatása közben az útvonalat folyamatosan ellenőrizni kell. 3/3.2.3.4 Kézi hidraulikus emelő-kocsi (béka) A nagyobb terhek kis emelési magasságban történő mozgatásához célszerű használni. Az anyagmozgatást megelőzően meg kell győződni arról, hogy a szállítandó anyagok, tárgyak elhelyezkedése, vagy azok csomagolási módja biztosítja-e a biztonságos szállítást. Csak sima, egyenletes felületű, kis emelkedésű, vagy lejtésű padozaton célszerű használni. Ha a szállítandó tárgy alsó felülete az emelővillák együttes szélességét nem haladja meg, raklapot kell használni. Darabos áru szállítása csak keretes raklapon történhet. Egy villaággal emelni, vagy azonos terhet egyidejűleg több emelő-kocsival emelni TILOS! Használat után a berendezést a kijelölt tároló helyre kell tolni és alaphelyzetbe kell állítani Ha a tároló helyen a padozaton hidraulikaolaj nyoma látható, az olajcsepegés, szivárgás okát fel kell deríteni, a berendezés javításáról gondoskodni kell.
–5–
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben 3/3.2.4
Szabadtéren, raktárakban üzemeltetett emelőgépek
Általános előírások 3/3.2.4.1 Személyi feltételek A targoncát névre szólóan adja ki a munkáltató. A gép vezetője az lehet, aki 18-ik életévét betöltötte és a feladat elvégzésére szakmailag és orvosilag alkalmas, szakmunkás, vagy gépkezelői tanfolyamot végzett és részt vett az előírt biztonságtechnikai (munkavédelmi) oktatáson. Emelőgép kezelő a gépet csak akkor kezelheti, ha erre megbízása van. A vezető köteles a kezelési utasításban meghatározott módon gépét üzemeltetni, a géphibát a munkáltatónak jelezni. Az emelőgép vezető csak munkára képes állapotban végezheti tevékenységét, alkoholtól és gyógyszer fogyasztástól, vagy hallucinogén szerektől mentesnek kell lennie. Tilos emelőgépet, targoncát annak a személynek kezelni, vezetni aki vezetői engedéllyel nem rendelkezik. 3/3.2.4.2 A gép üzemeltetésével kapcsolatos feladatok Csak műszakilag megfelelőnek minősített karbantartott géppel szabad munkát végezni. A munkáltató vezetője a gép futási idejétől, igénybevételétől függően meghatározza az üzemeltetési csoportszámot. A gép karbantartására karbantartási szerződést kell kötni. A karbantartási szerződés kitér a gép szemléire, főjavításokra, eseti és terv szerinti karbantartására. El kell készíteni a gép okmányait és azt egy erre meghatározott helyen kell tartani. Az iratgyűjtőnek tartalmaznia kell a törzslapot, minősítő okiratot, a gépen végzett munkálatokat igazoló bizonylatokat, üzembe helyezési engedélyt, szerelői tanúsítványt, próbaemelési jegyzőkönyvet. A géphez emelőgép naplót kell rendszeresíteni, amelybe a gép vezetője a gép üzemeltetését naprakészen köteles bejegyezni. A munkáltató vezetője, valamint a gép kezelője az emelőgép üzembiztonságáért felel. Az emelőgép vezetője a műszak végén köteles a targoncatöltő elé vinni a gépeket. A targoncavezető a gép használatát követően köteles megtisztítani a gépet. A targoncavezető anyagi felelősséggel tartozik töltő helyiség berendezési tárgyaiért, és a gép épségéért. 3/3.2.4.2 Idegen személynek üzemeltetésre átadott emelőgép szabályai A munkáltató tulajdonában lévő emelőgépet idegen személy (cég) részére üzemeltetésre átadni vagy bérbe adni csak közös írásos megállapodással lehet. Az írásos megállapodásban vagy szerződésben ki kell kötni az emelőgép szabályzat, főként üzemeltetési, karbantartási előírásait. 3/3.2.5 Targoncák üzemeltetése A targonca csak akkor üzemeltethető, ha műszaki állapota kifogástalan (a fék és kormányberendezés, valamint a sebességváltó jó állapotban van, el van látva hang és fényjelző berendezéssel és olyan mechanikus szerkezettel, amely az illetéktelen indítást megakadályozza.) –6–
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben
3/3.2.5.1 A targoncavezető feladatai A targoncavezető felelős a targonca állapotáért. Ennek érdekében a munka megkezdése előtt a műszakos vizsgálat során köteles ellenőrizni: – a vázszerkezet és a védőburkolatok sértetlenségét, – a kormány és az üzemi és rögzítő fékszerkezet működőképességét, – a gumiabroncsok állapotát, – a világító és jelzőberendezések működését, amennyiben gázolaj üzemű – az üzemanyag tartályban lévő üzemanyag mennyiségét, – a motor-olajszintet, – a hűtő-folyadékszintet, – a hidraulika tartályok folyadékszintjét, – az emelő-, buktató- és süllyesztő berendezés működőképességét, – kerékcsavarok állapotát, – az emelővillák, illetve egyéb teherfelvevő szerkezet állapotát, (- akkumulátor üzemű targoncánál ellenőrizni kell, hogy az áramvezetők nem lazultak-e meg a telep pólusain,) – az előirt visszapillantó tükrök meglétét és állapotát, – műszerek működését, állapotát, – a kezelőszervek működését, (emelés, süllyedés) – olajfolyás, olajcsepegés mentességet, – egyéb védő- és kiegészítő berendezés meglétét, állapotát. Amennyiben a targoncavezető azt tapasztalja, hogy targoncája meghibásodott, nem üzembiztos, vagy nem felel meg a biztonsági előírásoknak, azonnal – az emelőgép naplóba jegyezve – köteles azt a munkáltatónak jelezni és a targoncát leállítani. – köteles a KRESZ vonatkozó és az üzemi terület forgalmi rendje előírásait elsajátítani és az üzem területén való közlekedésnél azt megtartani, – köteles figyelni a targonca mellé beosztott kisegítő személy tevékenységét, – a targonca vagy az emelő-berendezés megindítása előtt köteles meggyőződni arról, hogy az indítással senkinek az egészségét vagy testi épségét nem veszélyezteti, (A targonca veszélyes körzetének kell tekinteni azt a távolságot, ameddig a targoncával megemelt rakomány vagy részei esetleg leesés vagy széthullás esetén – a rakomány természetétől függően – elkerülhetnek) – targoncán személyt szállítani – sem terhelt, sem terheletlen állapotban – nem szabad, – targoncával – a teherbíró képesség határán belül is – csak olyan anyag emelhető, vagy szállítható, amely az emelővillán vagy a rakfelületen biztonságosan – a leesés, elbillenés veszélye nélkül elhelyezhető, – a targonca gyárilag kialakított ellensúlyát, stabilitását, ráállással, vagy teher rárakásával növelni tilos! (Emelő targoncáknál a terhelhetőségi diagramot figyelembe kell venni. A targonca teherbíró képességének kihasználását, a jármű stabilitását befolyásolja az a tényező, hogy a rakomány súlypontja az emelővilla ágain, a villatőtől számított milyen távolságra esik.) – a teher emelésénél, szállításnál a targonca megindítását próbaemelésnek kell megelőznie, amelynek során ellenőrizni kell: –7–
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben • a teher billenésmentes, egyenletes elhelyezését az emelővilla ágain, • a megterhelt targonca stabilitását. Egy villaággal terhet emelni tilos! – A teher megfogó szerkezeteket és villa hosszabbítókat csak olyan tárgyak, illetve terhek szállítására szabad használni, amelyekre azokat készítették és az emelőgép ügyintézője engedélyezte az üzembehelyezési eljárással. Terhet személyek fölött szállítani tilos! Emelővillás targoncával lejtőn lefelé, teherrel csak hátrafelé menetben lehet közlekedni. 3/3.2.5.2 A darabos áruk mozgatása – Kerülni kell a hirtelen elindulást és megállást, valamint a hirtelen kanyarvételt. (A rakomány nem dőlhet szét, nem eshet le.) – A kapukon és átjárókon csak lassú menetben szabad áthaladni. Áthaladás előtt meg kell győződni arról, hogy az áthaladás biztosítva van-e, figyelembevéve a kapuk és átjárók szabad magasságát is. – Targoncával vagont vagy más járművet húzatni vagy lökni nem szabad. – A raktár területén a targonca közlekedési rendjét előre meg kell határozni. – A targoncát vezető csak az alábbi feltételek mellett hagyhatja azt felügyelet nélkül: • az emelő-villát letette, • a motort leállította, • a féket behúzott állapotba rögzítette, • az indítókulcsot kivette. 3/3.2.5.3 Emelőgépek üzemen kívül helyezése A használaton kívüli, illetve rossz műszaki állapotú javításra, selejtezésre váró emelőgépet úgy kell elhelyezni, tárolni, hogy az ne legyen útban, senkit ne veszélyeztessen. 3/3.2.5.3.1 Műszakos vizsgálata A műszakos vizsgálat az emelőgép üzembiztos állapotára terjed ki a műszakonkénti ellenőrzés és napi gondozás elvégzésével, amelyet naponta, műszakonként az emelőgéppel való munkavégzés megkezdése előtt kell végrehajtani. A műszakos vizsgálat végrehajtásáért az emelőgép megbízott vezetője, gépkezelője a felelős. A szakszerű végrehajtás ellenőrzéséért a cég vezetője a felelős. Amennyiben a gépkezelő hibát észlel, azt azonnal köteles jelezni a munkáltatónak. A hiba elhárításáig az emelőgépet üzemeltetni tilos! A műszakos vizsgálat ellenőrzési szempontjait a kezelési utasításnak kell tartalmaznia. A kezelési utasítások összeállításánál figyelembe kell venni az MSZ 6728:1985, az MSZ 9721-1:1982 és az MSZ 16225-1985 (szabványok) függelékének az előírásait. 3/3.2.5.3.2Szerkezeti vizsgálat A szerkezeti vizsgálat az emelőgép szerkezeti egységeinek és elemeinek állapotvizsgálatára és előírás szerinti működőképességének ellenőrzésére terjed ki, melyet a meghatározott üzemi csoportszám, szabvány, gépkönyv alapján kell vizsgálati időközönként végrehajtani.
–8–
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben 3/3.2.5.3.3Fővizsgálat A fővizsgálat egy kibővített szerkezeti vizsgálat, mely mindig terheléses vizsgálat végzésével is jár, és amelyet a meghatározott üzemi csoportszám szabvány, gépkönyv alapján kell vizsgálati időközönként végrehajtani. A fővizsgálat ellenőrzési szempontjait a karbantartási utasításnak, technológiának kell tartalmaznia. 3/3.2.5.3.4Biztonságtechnikai felülvizsgálat A biztonságtechnikai felülvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint az emelőgép biztonsági berendezései megfelelnek-e a vizsgálat időpontjában érvényes biztonságtechnikai követelményeknek, eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor és a gyártáskori állapottal. Meg kell vizsgálni az emelőgép dokumentációjának meglétét, valamint azt, hogy a dokumentáció megfelel-e a tényleges állapotnak. A biztonságtechnikai felülvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a használat közben veszélyt jelentő okok ellen megfelelő-e a targonca védettsége, a targoncát rendeltetésének és műszaki jellemzőinek megfelelően használják-e (pl. zárt térben csak villamos hajtású, vagy kifejezetten erre a célra kialakított belsőégésű motoros targonca üzemeltetető), meg vannak-e és működőképesek-e azok a biztonsági szerkezetek, amelyek alkalmassá teszik a targoncát rendeltetésszerű feladatainak elvégzésére, előírás szerinti-e a targoncával kapcsolatos vizsgálati és karbantartási rend. A biztonságtechnikai felülvizsgálat nem egyenértékű sem a fővizsgálattal, sem a szerkezeti vizsgálattal, de összevonható velük, azaz egy időben végrehajthatók. A szerkezeti vizsgálat, a fővizsgálat és biztonságtechnikai felülvizsgálat megállapításairól vizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsgálati jegyzőkönyvet csatolni kell az emelőgép gépkönyvéhez. A vizsgálatok elvégzését a targonca kísérő-dokumentációjában kell lerakni és meg kell őrizni. 3/3.2.5 Tárolási szabályok Az eladótérben, valamint a raktárakban a gyűjtőcsomagolásból eltávolított árukat padozattól mérve 1.70 m-nél magasabbra rakni TILOS! A nagyobb tömegű és kiterjedésű tárgyakat a polcok alján-, míg a könnyebbeket feljebb kell elhelyezni. A polcokat feldőlés ellen rögzíteni kell. Az árupolcokat, amennyiben fémből készültek, az érintésvédelmi rendszerbe be kell vonni. A polcok terhelhetőségét fel kell tüntetni. Az árupolcok között a közlekedéshez, az áru fel- és levételéhez biztosítani kell a szükséges teret. Gépi feltöltésnél a sarkokon megerősített sárga/fekete csíkozású élvédőket kell beépíteni. Árucsomagolás, rakodás, szállítás közben gyűrűt, karórát, nyakláncot viselni TILOS! Az élelmiszer, a háztartási vegyi áru és a göngyöleg külön tárolandó. veszélyes áru göngyölegét elkülönítetten kell tárolni. A göngyöleg még tisztított, fertőtlenített állapotban sem használható más anyagok csomagolására. 3/3.2.6 Mérgező hatású anyagokkal való tevékenység szabályozása
–9–
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben Mérgező hatású anyaggal való tevékenység (kiszerelés, csomagolás, tárolás, szállítás, felhasználás, hulladékkezelés, továbbá a mérgező hatású anyag minősítése, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat) csak tevékenységi engedély alapján végezhető. 3/3.2.7 Veszélyes áruk és készítmények feliratozása A csomagoláson meg kell jelölni a termék nevét, gyártóját, meg kell nevezni a felmerülő veszélyt, (veszély jele, illetve szimbóluma), a különös kockázatot megjelölő „R” mondatot, a termék biztonságos használatával kapcsolatos „S” mondatot, a termék jegyzékszámát, a magyar törzskönyv számát. 3/3.2.8
Biztonsági adatlapok
Forgalomba hozni veszélyes anyagot, illetve készítményt magyar nyelvű biztonsági adatlappal lehet. A biztonsági adatlap a veszélyes anyag, illetve készítmény azonosítására, a veszélyességére, a veszély kezelésére, az anyag tárolására, szállítására, a göngyöleg a hulladék kezelésére, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum. 3/3.2.9
Veszélyes anyagokkal, illetve készítményekkel végzett tevékenység
Veszélyes anyagokkal, készítményekkel valamely tevékenység csak igazolható módon bejelentett, törzskönyvezett anyaggal végezhető. Foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasználni kívánt anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, valamint használati utasítás birtokában végezhető. Vegyi anyagot bevételezni, tárolni csak biztonsági adatlap és termékcímke megléte esetén szabad. A címke nélküli, vagy a jelölés alapján nem egyértelműen azonosítható vegyi anyagot ismeretlennek kell tekinteni és az azonosítás megtörténtéig „Nem értékesíthető”, vagy „Nem használható fel!” felirattal kell ellátni. Anyagot tárolni csak az erre kijelölt helyen a tűzvédelmi, mérgező, illetve kábítószer hatású anyagokra vonatkozó előírások betartásával szabad, tűzvédelmi és méregkategóriánként elkülönítve, feliratozva, az engedélyezett mennyiségekkel. Vegyi anyagot tartalmazónak kell tekinteni a kiürített göngyöleget mindaddig, amíg mentesítése megtörténik. A mentesítésre kerülő göngyöleget az átmeneti veszélyes hulladéktároló helyen a többi veszélyes hulladék között, a forgalomba kerülő anyagoktól elkülönítve kell tárolni. Selejtezés után a vonatkozó rendeleteknek, illetve kereskedelmi egység (munkáltató) belső szabályainak megfelelően történjen a megsemmisítésük. 3/3.2.10 A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi követelményei
– 10 –
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet1 értelmében a munkáltató a munkafolyamatokat úgy köteles megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tíz perces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg. A képernyő előtti tényleges munkavégzés ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. A szem fokozott igénybevétele miatt a munkáltatónak rendszeres szemvizsgálatot – orvosi alkalmassági vizsgálatot – kell végeztetni. A munkáltató a képernyő előtti munkavégzéshez köteles az éleslátás biztosításához a megfelelő eszközt biztosítani. 3/3.2.11 A helyiségek, munkaterek megvilágítása A munkahelyek természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világítására vonatkozó követelményeket. 3/3.2.12 Az egyéni védőeszközök meghatározása A szállított, mozgatott anyagok tulajdonságai a munkavégzése közben veszélyeztethetik a munkavállalót, ezért számára egyéni védőeszközt kell biztosítani. A veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal – mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében – meg kell ismertetni. A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. (A kezelési utasítás a gépek, berendezések kijelölt kezelőjének szóló, a gépek, berendezések rendeltetésszerű és biztonságos használatát meghatározó előírás. Tartalmi forrása a gép gyártói, üzemeltetési dokumentációja, amelyben a gyártó a gép rendeltetését, működtetésének módját, körülményeit, feltételeit megadja.) Import gépeknél igen gyakran tapasztalható, hogy a gyártó csak a gép kezelésére vonatkozó tudnivalókat írja le, a személyi feltételekről, védőeszközökről, a gép kiszolgálásának módjáról nem rendelkezik, azt az üzemeltetőre bízza. Emiatt javasolt a gyártói utasítást tartalmi szempontból áttekinteni és szükség esetén kiegészíteni, illetve ha a gazdálkodó szervezetnél az utasításokat egy szabályozott ügyrend szerint készítik, akkor az abban lefektetett formai követelményeknek megfelelő, új kezelési utasítást kidolgozni.) Szükség esetén elő kell írni a gyakorlat, a betanítási és ennek igazolási követelményeit a gyártó előírásainak alapulvételével. Meg kell adni – a gép műveletei, működtetése során – a gép rendeltetésszerű használatához szükséges kezelői ismereteket. 1
Lásd a CD-n!
– 11 –
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A munkáltató azokat a munkafolyamatokat, technológiákat – ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is –, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott egyéni védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése, továbbá, a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is. A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során meghatározza a kockázatok jellegét és mértékét. A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, mérési eredményeket, szakértői véleményeket, ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a védőeszköz úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt. A védőeszköz használatának feltételeit – külön viselhetőségének időtartamát – a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye, hatásfoka, valamint a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni. A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. A munkavállaló köteles a kiadott egyéni védőeszközt köteles szükség szerint, rendeltetésszerűen használni. Az anyagmozgatás, rakodás során leggyakrabban a kéz és a láb sérül meg. A szúrásból, vágásból, ütődésből, dörzsölésből származó balesetek megfelelő védőkesztyűvel elháríthatók. A lábfej sérülések- és elcsúszások megelőzésére védőbetéttel ellátott, csúszásgátló-talpú védőcipő biztosít megfelelő védelmet. A munkavégzéssel kapcsolatos veszélyeket és ártalmakat a tevékenység bevezetése (létesítés, üzembe helyezés), valamint a végrehajtott módosítások után – ha azok a korábbi egészségi kockázati szinthez képest várhatóan változást hoznak –, illetve veszélyes technológiánál, munkaeszköznél, létesítménynél a próbaüzem alatt fel kell mérni. A felmérést felmérőlapon kell dokumentálni. A mérhető paramétereket hitelesített, kalibrált műszerrel kell mérni. A felmérést szükség szerint, de legalább évente – ellenőrző jelleggel – meg kell ismételni ott, ahol a munkahelyi ártalmak az előző felmérésnél jelentősen meghaladták a határértéket. A felméréssel megállapított veszélyeket és ártalmakat ki kell értékelni. Ahol az ártalomra szabványban, jogszabályban megállapított határértékek vannak érvényben, azokat kell a kiértékelésnél alapul venni. A szükséges egyéni védőeszközöket munkakörönként, típusszám szerint kell meghatározni. Az egyéni védőeszközök kiválasztásánál a következőkre kell figyelemmel lenni: – védőeszköz rendelkezzék érvényes minősítő bizonyítvánnyal, – legyen alkalmas a szükséges védelmi funkcióra, – legyen tartós, komfortos, illeszkedjék a használók igényeihez, – használata ne jelentsen egészségi kockázatot. 3/3.2.13 Munkavédelmi oktatás a kereskedelem területén
– 12 –
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben Az oktatás elméleti és gyakorlati jellegű legyen. Az elméleti oktatás azokat az általános munkavédelmi szabályokat foglalja magába, amelyek munkakörtől függetlenül valamennyi munkavállalóra érvényesek. (pl. a munkaterületre vonatkozó jogszabályok ismertetése, munkáltatói hierarchia a munka- és tűzvédelem, továbbá a higiénés követelmények, követendő eljárás baleset, tűz észlelése esetén, fontosabb telefonszámok (Mentők: 104, Tűzoltóság: 105, Rendőrség: 107) stb. Azokban a kereskedelmi egységekben, ahol veszélyes anyagokat, készítményeket hoznak forgalomba (pl. növény védőszerek), vagy felhasználásuk történik (pl. laboratóriumok) az oktatásnak ki kell terjednie a kémiai biztonságra is. Gyakorlati oktatás során azokat a foglalkozási szabályokat-, műszaki előírásokat kell a munkavállalónak megismernie, amelyek a munka végzéséhez tartoznak, vagy olyan munkaterületre érvényesek, amelyekkel a munkavállaló a munkavégzése során kapcsolatba kerülhet. Technológiai, kezelési utasításokban meghatározott követelmények, pl. szállítás, rakodás, anyagtárolás stb. Előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a munkavállalót, munkakörtől függetlenül munkába lépéskor, áthelyezés-, hosszabb munkakiesés esetén. Ismétlődő oktatás gyakoriságát, a munkavállalók körét a munkáltató határozza meg a szükséges időszakonként és mértékben (tartalmában). Rendkívüli oktatást súlyos, tömeges, halálos baleset bekövetkezése-, vagy annak közvetlen lehetősége esetén, azonnal, minden munkavállaló számára meg kell tartani. Új gép, technológia bevezetésekor a körülmények megváltozását a munkavállalókkal ismertetni kell. 3/3.2.14 Helyiségek szellőztetése Valamennyi munkahelyiséget a munkaidő alatt az ott folytatott tevékenységre és a munkát végzők igénybevételére tekintettel megfelelő friss levegővel kell ellátni. A helyiség hőmérséklete és a szükséges légcsere feleljen meg a jogszabályokban előírtaknak. 3/3.2.15 Hűtőhelyiségek A hűtőhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok ajtaját belülről, segédeszköz nélkül akkor is ki lehessen nyitni, ha azt kívülről bezárták. Az ajtók belülről történő nyithatóságát naponta ellenőrizni kell. • Azokban a hűtőhelyiségekben, ahol a belső hőmérséklet –10 °C alatt van és alapterülete meg haladja a 20 négyzetmétert, azt az elektromos hálózattól függetlenül működő vészjelző berendezéssel kell ellátni. A hűtőkamrán kívül elhelyezett vészjelzőt olyan helyre kell telepíteni, ahol folyamatosan tartózkodnak. • A kamrába beépített húshorgokat legalább 190 cm. magasságba kell elhelyezni. 3/3.2.16 Védőital juttatása a kereskedelem területén A Népjóléti miniszter 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelete 1 alapján a következők szerint kell eljárni: A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5–10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi 1
Lásd a CD-n!
– 13 –
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C(K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. • Hidegnek minősül a munkahely ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyeken, ha a + 10 °C-ot a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban nem éri el. • Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 °C(K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget 0,1% konyhasó tartalmú szénsavas vízzel, vagy 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. • A hidegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére + 50 °C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni. A tea ízesítéséhez 4 súlyszázalék cukrot, illetve megfelelő édesítőszert kell biztosítani. • A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. 3/3.2.17 Időszakos vizsgálatok Érintésvédelmi hálózat rendszeres méréséről az MSZ 172/1:1986./1M 1989. szabványban, valamint a KLÉSZ-ben ( a 30/1995. (VII.25.) IKM rendelet rövidítése) előírt gyakorisággal kell gondoskodni. • Háztartási jelegű villamos berendezéseket értékesítő kereskedelmi egységek bemutató termeiben a villamos csatlakozók, próbatáblák, (különösen azokon a próbatáblákon amelyeket a vásárlók is igénybe vehetnek, pl. izzók ellenőrzése) érintésvédelmi felülvizsgálatát ajánlatos a vonatkozó előírásoknál gyakrabban elvégezni. • A hibák elhárításáról balesetveszély esetén azonnal, más esetben ütemterv alapján kell gondoskodni. A javítást követően újabb mérést kell végezni. • A tűzvédelmi előírások alapján a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelően kell az erősáramú berendezések vizsgálatát, karbantartását elvégeztetni. Ugyanez vonatkozik a villámvédelmi hálózatok vizsgálatára, karbantartására. • Gépek, berendezések vizsgálatát: a gépkönyvben meghatározott időszakonként kell elvégezni, javításukról gondoskodni. • Gépjárművek esetében a vonatkozó vizsgálati ciklusidőket kell betartani. • Villamos üzemű kéziszerszámok esetében az alábbiak tartandók be: Évenkénti ellenőrzés alá kell vonni a villamos hálózatról működtetett kéziszerszámokat, Az üzemszerűen kézben tartott készülékek, kisgépek /kézi fúró, köszörű, csiszológép, hordozható törpefeszültségű vagy védőelválasztó kistraktor motorok, forrasztó pákák stb./ Az időszakos felülvizsgálat elvégzéséért, valamint a feltárt hiányosságok kijavíttatásáért a munkáltató tartozik felelősséggel. A kéziszerszámok vizsgálatát a vonatkozó szabvány szerint kell elvégeztetni és szerelői nyilatkozattal ellátni. Az esetleges hibajavítást is igazolni kell az azt végzőnek. A kereskedelmi egységek jelentős része bérelt helyiségben, helyiségekben tevékenykedik. A villamos felülvizsgálatok elvégeztetése-, a villamos berendezések megfelelő állapotának nyilvántartása és a megfelelőség igazolása a villamos berendezést üzemeltető kereskedelmi egység (munkáltató) feladata. – 14 –
3/3.2 Ajánlás a munkavédelemhez a kereskedelemben
• Nyomástartó edények felülvizsgálata Kis veszélyességű nyomástartó edény esetén nem szükséges, közép veszélyességű nyomástartó edény esetén 6 évenként, nagy veszélyességű nyomástartó edény esetén 3 évenként kell elvégeztetni a vizsgálatokat. • Kazánok és fűtött nyomástartó edények hatósági felülvizsgálatát a Kazánbiztonsági Szabályzat szerint: „A” felügyeleti osztályú kazánnál 3 évenként,„B” felügyeleti osztályú kazánnál nem szükséges elvégeztetni. • A kompresszor telepek felülvizsgálata a gépkönyv szerint végzendő. • Emelőgépek felülvizsgálata: a targoncák időszakos vizsgálatát az MSZ 16225–85. szerint kell elvégezni. • Mozgólépcsők, felvonók teherliftek, időszakos felülvizsgálata Az évenkénti szakértői és negyedévenkénti felügyelői vizsgálatot, illetve ellenőrzést kell végeztetni. Az 5 évenként időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégeztetéséért az üzemeltető a felelős • Kereskedelmi létesítmények, munkahelyek műszeres vizsgálatával kapcsolatos előírások Az egészségügyi ártalmak megelőzése műszaki vagy egyéb intézkedéseket igényel. Az intézkedések kidolgozása érdekében a munkahelyeken műszeres vizsgálatokat kell végezni. Műszeres vizsgálatot végezhetnek: üzembe helyezéskor, felújításkor, általános ellenőrzéskor, egyedi esetben. A műszeres vizsgálatokat indokolt esetben külső intézményeknél, ÁNTSZ, Országos Munkavédelmi Kutató Intézet stb. rendeli el (zaj, megvilágítás, légszennyezés stb.). (A felülvizsgálatra kötelezett eszközökre vonatkozó előírásokat lásd a vonatkozó biztonsági szabályzatoknál!)
– 15 –
