A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FC-II/B-6109/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálatot követően az alábbi határozatot hozom:
I.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a tájékoztatási tevékenységét úgy alakítsa ki, hogy az tegye lehetővé, hogy a Biztosító az életbiztosítási tevékenysége során a hatályos jogszabályokban foglaltaknak feleljen meg, így a szerződés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó, valamint a szerződési feltételekkel kapcsolatban fennálló ügyfél-tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó jogszabályi előírások alapján tegyen eleget.
II. Kötelezem a Biztosítót, hogy az ügyfelek felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének maradéktalanul tegyen eleget, azaz az életbiztosítási szerződés megkötése előtt minden esetben szerezze be ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a szerződés megkötése előtt milyen, a biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg. III. Kötelezem a Biztosítót, hogy az ügyfelek felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének maradéktalanul tegyen eleget, azaz az életbiztosítási szerződés hozamáról történő tájékoztatás során tartsa be a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó előírásokat. IV. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékéhez készítsen ügyfél-tájékoztatót, továbbá a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződéssel kapcsolatban fennálló ügyfél-tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó jogszabályi előírások alapján tegyen eleget. V. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződés megkötésekor adott tájékoztatás során tartsa be a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó előírásokat. VI. Kötelezem a Biztosítót, hogy a határozat rendelkező része I-V. pontja szerinti kötelezés végrehajtása érdekében megtett intézkedéseiről — dokumentumokkal alátámasztottan — 2011. július 1. napjáig írásban tájékoztassa a Felügyeletet. VII.
A Biztosítóval szemben a jelen határozat rendelkező része I-V. pontja szerinti jogszabálysértések miatt 5.000.000,- Ft, azaz ötmillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 48/K. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a Felügyelet a Psztv. 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szolgáltatóknál célvizsgálatot, vagy több szolgáltatónál témavizsgálatot tarthat. A fentiek alapján a Felügyelet 2010. november 23-i kezdettel fogyasztóvédelmi célvizsgálatot (továbbiakban: vizsgálat) folytatott le a Biztosítónál. A Felügyelet korlátozott terjedelmű és mélységű, nem teljes körű vizsgálatot végzett. A vizsgálat a Biztosító 2008. január 1-jétől 2010. július 16-ig terjedő időszakban folytatott tevékenységére terjedt ki. A fogyasztóvédelmi célvizsgálat során a Felügyelet által 43896/2010. számon lefolytatott átfogó vizsgálat (továbbiakban: átfogó vizsgálat) dokumentumai, valamint megállapításai felhasználásra kerültek. A vizsgálat a Biztosító ⁻ UNION-Smaragd egyszeri díjfizetésű, teljes életre szóló, befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó életbiztosítás automatikus kötvénykölcsönnel termékére, ⁻ UNION-Titán befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó, egyszeri díjfizetésű, teljes életre szóló életbiztosítási termékére, ⁻ Multiconto Gratis egyszeri díjfizetésű, teljes életre szóló, befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó életbiztosítás automatikus kötvénykölcsönnel termékére, ⁻ Multiconto Genius folyamatos díjfizetésű, határozott tartamra szóló, befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó életbiztosítási termékére,
⁻ ⁻ ⁻ ⁻
UNION-Etalon befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó, folyamatos díjfizetésű, teljes életre szóló életbiztosítási termékére, Trisanna befektetési eszközalapokhoz kötött életbiztosítási termékére, UNION-Start befektetési eszközalapokhoz kötött életbiztosítási termékére, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékére terjedt ki.
A fogyasztóvédelmi célvizsgálat kiterjedt a Biztosító fogyasztókkal szemben megvalósított ügyfél-tájékoztatási gyakorlatára, különös tekintettel a unit-linked termékekre és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre. A Felügyelet a jelen határozatot a 43896/2010. számon lefolytatott átfogó vizsgálat keretében tett megállapításai alapján hozta meg. A megállapítások alapjául az átfogó vizsgálat során a Biztosító rendelkezésére bocsátott, 2010. július 22-én kelt vizsgálati jelentés tervezetben (továbbiakban: vizsgálati jelentés) tételesen felsorolt dokumentumok és elektronikus adathordozók, valamint a Biztosító által a vizsgálati jelentéstervezetre adott, a Felügyeletre 2010. augusztus 11-én érkezett írásbeli észrevételek (továbbiakban: észrevételek) szolgáltak. I. A Felügyelet a Biztosító által az átfogó vizsgálat során rendelkezésére bocsátott életbiztosítási általános és különös feltételek alapján az alábbi megállapításokat tette.
I/A. A vizsgált UNION-Etalon U20300, UNION-Start U31100/5, Multiconto Genius U23100/a/3 ajánlati nyomtatványokon az szerepel, hogy a Biztosító 2.000,- Ft-ig külön értesítés nélkül módosíthatja az éves díjat. A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 166. § (6) bekezdése kimondja, hogy „a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt (…)”. A Bit 166. § (6) bekezdése utal a Bit. 166. § (2) bekezdésére, amely szerint: „(2) A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.”
A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító fenti gyakorlatával, amely szerint az ajánlati nyomtatványok nem tartalmazták figyelemfelhívásra alkalmas módon a hivatkozott rendelkezést, megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdésében foglaltakat. (Vizsgálati jelentés 70. pont) A Biztosító észrevétele szerint az ajánlaton feltüntetett mondat ellenére – amennyiben a jelzett, kismértékű díjeltérés esete előfordul – a biztosító a kötvénnyel együtt küldött, konkrét, nevesített levélben hívja fel az ügyfél figyelmét az eltérésre, ezzel valósítva meg a figyelemfelhívásra alkalmas módú közlést. A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja, tekintettel arra, hogy a Biztosító – mint a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltérő előírást – nem emelte ki figyelemfelhívásra alkalmas módon a szerződési feltételekben azt, hogy 2.000,- Ft-ig külön értesítés nélkül módosíthatja az éves díjat. A Felügyelet álláspontját fenntartja, ugyanis a jelen esetben tárgyalt szerződési feltételről — figyelemfelhívásra alkalmas módon — nem a kötvénnyel együtt kiküldött értesítésben szükséges az ügyfeleket tájékoztatni, hanem a Bit 166. § (2) bekezdése szerint e tájékoztatásnak a szerződés megkötését megelőzően kell megtörténnie. Ennek alapján a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdését. I/B. Az UNION-Trisanna, a Multiconto Gratis és az UNION-Smaragd termékek különös feltételeinek 5.2. pontja szerint „ha a biztosított halála baleset miatt következett be, az 5.1. pontban foglaltakon felül a biztosító 1 millió forintot fizet ki baleseti haláleseti biztosítási összegként, abban az esetben, ha a szerződés a baleseti halál időpontjáig nem került részleges visszavásárlásra.” A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító fenti gyakorlatával megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdésében foglaltakat, mivel baleseti halál esetén korlátozza a szolgáltatását és ezt a különös feltételek nem tartalmazzák figyelemfelhívásra alkalmas módon. (Vizsgálati jelentés 75. pont) A Biztosító a Felügyelet e megállapításával kapcsolatban észrevételt nem tett. A Felügyelet a megállapítását fenntartja, tekintettel arra, hogy a Biztosító – a szolgáltatása korlátozásának a feltételét tartalmazó rendelkezést – nem emelte ki figyelemfelhívásra alkalmas módon a szerződési feltételekben. Ennek alapján a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdését. I/C. Az Általános Életbiztosítási Feltételek (továbbiakban: ÁÉSZF; nyomtatványszám: U20000/7) 18. pontja lehetőséget teremt a szerződés újra érvénybe helyezésére (reaktiválására) az alábbiak szerint: „a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt biztosítás eredeti tartalommal és összegre lép újra hatályba, feltéve, hogy a szerződő reaktiválás iránti kérelmét a biztosító elfogadja és a szerződő (biztosított) az első elmaradt díj esedékességétől számított 6 hónapon belül teljes díjhátralékát befizeti. (…) A biztosító kockázatviselése a hátralékos díj beérkezését követő nap 0 órájától folytatódik, feltéve, ha a biztosító a kérelmet nem utasítja vissza.” A
szerződési feltételekben nem került rögzítésre, hogy a Biztosító a kockázatvállalással nem fedezett időszakra is kéri a díjfizetést. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító – a Bit. 166. § (6) bekezdésében foglaltakat sértve – nem rögzítette figyelemfelhívásra alkalmas módon, hogy a reaktiválás során a kockázatvállalással nem fedezett időszakra is kéri a díjfizetést. (Vizsgálati jelentés 91. pont) A Biztosító észrevétele szerint a Bit. 166. § (6) bekezdése a tételes felsorolásban nem jelöli meg külön a fenti esetet, a reaktiválás szabályai általában sem tekinthetők a szokásos szerződési gyakorlattól eltérőnek, a feltételekben pedig feltüntették a reaktiválás pontos szabályait. A Biztosító megállapítása szerint jogszabálysértést nem követett el. A Felügyelet álláspontját fenntartja, ugyanis a jelen esetben tárgyalt szerződési feltételről — figyelemfelhívásra alkalmas módon — a szerződés megkötése előtt szükséges tájékoztatni az ügyfeleket. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító azon gyakorlata, hogy a reaktiválás érdekében a szerződés díjjal nem fedezett időszaka miatt a szerződést csak úgy reaktiválja, hogy a meg nem fizetett díjak megfizetésére kötelezi az ügyfeleket, olyan szerződési feltétel, amely eltérő a szokásos szerződési gyakorlattól. Ennek indokaként hivatkozunk a Bit. 4. §-ára, amely szerint: „A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat.” A Bit 4. §-a értelmében a biztosított a biztosító kockázatvállalásának időtartamára kötelezett a díj megfizetésére, ugyanakkor a jelen esetben a Biztosító ettől — mint szokásos szerződéses gyakorlattól — eltérő gyakorlatot folytat, amikor a kockázatban nem állás idejére vonatkozó díjak megfizetésére kötelezi a reaktiválás esetében az ügyfeleket. Ennek alapján a Bit.-ben meghatározott általános szabálytól eltérő gyakorlatot folytat a Biztosító, így az e gyakorlatot alátámasztó szerződéses feltételt a Bit. 166. § (6) bekezdése szerint — a Bit. 166. § (2) bekezdése értelmében — az ügyfelekkel már a szerződés megkötését megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon meg kellett volna ismertetnie. Ennek alapján a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdését. I/D. A Felügyelet a Biztosító által rendelkezésre bocsátott szerződéses csomagok alapján az alábbi megállapítást tette. A …, …, …, … kötvényszámú UNION-Smaragd életbiztosítási szerződés megkötésekor átadott „Igényfelmérő és termékismertető” nyomtatvány Termékismertető része nem került maradéktalanul kitöltésre, mivel nem tartalmazza sem a biztosítás tartamának, sem a biztosítás összegének megjelölését, amelynek ismertetésére egyébként alkalmas lenne a termékismertető. A … szerződésszámú UNION-Smaragd szerződés esetében az ügyféltájékoztató sem került igazolható módon átadásra.
Az áttekintett…, …,… kötvényszámú Etalon-Union, a …, …, … kötvényszámú Multiconto Gratis, a …, … kötvényszámú UNION-Titán, a…, …, … kötvényszámú UNION-Start, valamint a … , …, … kötvényszámú Multiconto Genius csomagok alapján megállapítható, hogy az igényfelmérő minden esetben átadásra és kitöltésre került. Az igényfelmérővel közös nyomtatványon szerkesztett termékismertető azonban e szerződések esetében csak a biztosítás tartamát és a biztosítási összeget tartalmazza, és a kötvénnyel egyidőben sem került átadásra további, a Bit. 10. sz. mell. B) pontja 1.a); 2. és 3. pontjait teljesítő termékismertetés. A Bit. 166. § (3) bekezdése szerint „azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek megkötése előtt az (1) bekezdés alapján igényfelmérést kell készíteni, a biztosító és a biztosításközvetítő köteles - a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen túl - az (1) bekezdés szerinti igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján legkésőbb a biztosítási kötvénnyel egyidejűleg a 10. számú melléklet B) pontja szerinti termékismertetőt is igazolható módon átadni.” A Bit. 10. számú mellékletének B) része szerint „az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma: 1. Annak rövid indokolása, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott a) szolgáltatású, b) tartamú, és c) biztosítási összegű biztosítás megkötésére tesznek javaslatot. 2. Annak bemutatása a 3. pontban meghatározott módon, hogy a megkötni javasolt életbiztosítás tartama alatt - I. és II. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetében a tartam végéig, illetve határozatlan tartamú biztosítás esetén legalább 20 évig, III. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetén a tartam végéig, de legfeljebb 5 évig - feltéve, hogy a biztosítási szerződés a visszavásárlást, illetve a díjmentes leszállítást lehetővé teszi minden évre nézve a biztosítási év első napján mekkora az adott biztosítási szerződésre: a) a visszavásárlási érték, b) a díjmentes leszállítás értéke. 3. A visszavásárlási, illetve a díjmentes leszállítási érték meghatározásánál az alábbiak szerint kell eljárni: 3.1. A szerződő figyelmét fel kell hívni, hogy az alábbi pontokban foglaltak szerint bemutatott adatok - figyelemmel arra, hogy részben feltételezéseken alapulnak - tájékoztató jellegűek. 3.2. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy a befektetett egységek értéke csökkenhet, illetve növekedhet. Ezzel összefüggésben tájékoztatni kell az ügyfelet arról is, hogy a biztosítási szerződésben rögzített tőkegarancia vagy tőke- és hozamgaranciára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az egységek értékének változásából eredő kockázatot ki viseli. 3.3. Rendszeres díjas biztosítás esetén a biztosítási év elején a díjfizetés időpontja előtti állapotot kell figyelembe venni. 3.4. Azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a biztosítás főbb jellemzői (biztosítási díj, biztosítási összeg, különböző elvonások stb.) a tartam során nem változnak, kivéve a szerződésben előre meghatározott változást. 3.5. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a 3.4. pontban foglaltak figyelembevételén túl azzal a feltételezéssel is élni kell, hogy a befektetett egységek értéke nem változik. Amennyiben a biztosító tőkegaranciát vagy tőke- és hozamgaranciát vállal, a visszavásárlási értéket ennek figyelembevételével kell megállapítani.
3.6. Technikai kamatlábbal nem rendelkező, az I. és II. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetén - értelemszerű módosításokkal - a 3.5. pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.” A Felügyelet megállapította, hogy azzal, hogy az egyes vizsgált szerződések esetében nem vagy nem maradéktalanul végezte el a termékismertetési kötelezettségét, a Biztosító nem teljesítette a Bit. 166. § (3) bekezdésében foglaltakat. (Vizsgálati jelentés 79.-81. pontok) A Biztosító észrevétele szerint a terméket független biztosításközvetítő közvetítette és egyedi egyszeri megoldásként valószínűleg véletlen hibaként néhány esetben valamilyen saját dokumentumot adott át a Biztosító termékismertetője helyett, utóbb ez pótlásra került és átadták az „Igényfelmérő és termékismertető” elnevezésű nyomtatványt. A Felügyelet álláspontját a következők szerint tartja fenn. A Smaragd szerződéses csomagokban (pl.: …;…;…; … kötvényszámú szerződés esetében) a kötéskor átadott „Igényfelmérő és termékismertető” nyomtatvány termékismertető része nem került maradéktalanul kitöltésre, hiszen nem tartalmazza sem a biztosítás tartamának, sem a biztosítási összegnek a megjelölését, amelynek ismertetésére egyébként alkalmas lenne a termékismertető. A Smaragd … szerződésszámú szerződés esetében az ügyfél-tájékoztató sem került átadásra. Az Etalon-Union (pl.: …;…; … kötvényszámok esetében), Multiconto Gratis (pl.: …;…, … kötvényszámok esetében) a Titán (pl.: …; … kötvényszámok esetében); a Start szerződéses csomagok (pl.: …;…; …kötvényszámok esetében) és a Multiconto Genius (pl.: …, …; … kötvényszámok esetében) az áttekintett szerződéses csomagok alapján megállapítható, hogy az igényfelmérő minden esetben átadásra és kitöltésre került. Az igényfelmérővel közös nyomtatványon szerkesztett termékismertető azonban e szerződések esetében csak a biztosítás tartamát és a biztosítási összeget tartalmazza, és a kötvénnyel egyidőben sem került átadásra további, a Bit. 10. sz. melléklet B) pontja 1.a); 2. és 3. pontjait teljesítő termékismertetés. Fentieket összegezve megállapítható, hogy azzal, hogy a Biztosító az egyes vizsgált szerződések esetében nem vagy nem maradéktalanul végezte el a termékismertetési kötelezettségét, nem teljesítette a Bit. 166. § (3) bekezdésében foglaltakat. I/E. A Felügyelet a Biztosító által rendelkezésre bocsátott …, …, … kötvényszámú UNIONTrisanna szerződéses csomagok alapján az alábbi megállapítást tette. A Felügyelet megállapította, hogy a kiválasztott szerződéses csomagokban nem került átadásra igazolható módon a Bit 10. mellékletének B) része szerinti termékismertetést tartalmazó dokumentum az ügyfél részére. (Vizsgálati jelentés 78. pont) A Biztosító észrevétele szerint a terméket független biztosításközvetítő közvetítette és egyedi egyszeri megoldásként valószínűleg véletlen hibaként néhány esetben valamilyen saját dokumentumot adott át a Biztosító termékismertetője helyett, utóbb ez pótlásra került és átadták az „Igényfelmérő és termékismertető” elnevezésű nyomtatványt.
A Felügyelet álláspontját fenntartja, ugyanis a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét azáltal, hogy nem tudta igazolni, hogy az ügyfelek részére a Bit. 10. sz. melléklet B) részében foglaltak szerinti termékismertetőt átadta. I/F. A UNION-Titán Különös Biztosítási Feltételek 14. 2. pontja szerint az egyszeri befektetési költség, az alapkezelési költség, egyenleg küldésének költsége és a visszavásárlás költségének mértékét a kondíciós lista és az adott eszközalap befektetési politikája tartalmazza. A Felügyelet megállapította, hogy a nyilvános, zárt végű eszközalap összetétele és befektetési politikája nem tartalmazta az alapkezelési költség, illetve az egyszeri befektetési költség mértékét. A feltételek így nem felelnek meg a Bit. 96. § (1) bekezdés c) pontjában – a biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeire vonatkozóan – előírtaknak, mivel a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell. A Bit. 96. § (1) bekezdése szerint „a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell: (…) c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket, A Bit. 96. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell a szerződő félnek a szerződésből eredő költségviselési kötelezettségei pontos mértékét — függetlenül attól, hogy az általános szerződési feltételekkel ellentétben az adott esetben az 0,- Ft —, illetve a Biztosító szolgáltatásának valamennyi költség mértékének megadásával történő pontos meghatározását. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfél számára lényeges kérdés, hogy befektetésének értékét – ezáltal a Biztosító szolgáltatását – milyen mértékű költségelemek csökkentik. (Vizsgálati jelentés 90. pont) A Biztosító a Felügyelet e megállapításával kapcsolatban észrevételt nem tett. A Felügyelet a megállapítását fenntartja, tekintettel arra, hogy a Biztosító – a fent jelölt költségekre tekintettel – nem tett eleget a Bit. 96. § (1) bekezdése c) pontjának. I/G. Az „Általános Biztosítási Feltételek a befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó életbiztosításokhoz” (továbbiakban: ÁSZF, nyomtatványszám: U23200) I.1. pontja az adminisztrációs költség fogalmával kapcsolatban meghatározza, hogy annak mértéke a Különös Biztosítási Feltételek mellékletében kerül meghatározásra (kondíciós lista). A UNION-Trisanna, a Multiconto-Gratis és a UNION-Smaragd Különös Biztosítási Feltételeinek 1. számú mellékletét képző kondíciós lista (sem a feltételek egyéb mellékletei) azonban nem tartalmaznak az adminisztrációs költség mértékére vonatkozó tájékoztatást. Az adminisztrációs költség fogalmát az ÁSZF II. 2.4. pontja határozza meg, ugyanakkor annak mértékére vonatkozóan nincs rendelkezés. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító az adminisztrációs költség mértékét – a biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeire vonatkozó előírások közül a Bit. 96. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal ellentétben – nem határozta meg a vizsgált termékekre vonatkozóan. (Vizsgálati jelentés 77. pont)
A Biztosító azt nyilatkozta, hogy az említett termékek egyszeri díjas termékek, melyeknél a Biztosító nem alkalmaz adminisztrációs költséget, azaz az ügyfeleket nem terheli adminisztrációs költség. A Felügyelet a megállapítását fenntartja, ugyanis a Bit. 96. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell a szerződő félnek a szerződésből eredő költségviselési kötelezettségei pontos mértékét — függetlenül attól, hogy az általános szerződési feltételekkel ellentétben az adott esetben az 0,- Ft —, illetve a Biztosító szolgáltatásának valamennyi költség mértékének megadásával történő pontos meghatározását. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfél számára lényeges kérdés, hogy befektetésének értékét – ezáltal a Biztosító szolgáltatását – milyen mértékű költségelemek csökkentik. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító megsértette a Bit. 96. § (1) bekezdése c) pontját. I/H. Az UNION-Start különös feltételek 12. pontja; a Multiconto Genius különös feltételek 10. §-a és az UNION-Etalon különös feltételek 11. pontja rendelkezik az értékkövetés lehetőségéről, amely értelmében „a biztosító lehetőséget nyújt a szerződőnek arra, hogy a tartamon belül a biztosítás folyamatosan fizetett díját évente a biztosítási évfordulón növelje. Az emelés mértékéről, a megemelt díjról a biztosító a biztosítás évfordulója előtt két hónappal értesíti a szerződőt. A szerződőnek az évfordulót megelőző 30. napig jogában áll az automatikus díjnövelés mértékét módosítani, illetve visszautasítani. Amennyiben ilyen értelmű levelet nem küld, a biztosító elfogadottnak tekinti a díjemelést.” Az értékkövetés fentiek szerint lefektetett eljárásrendje alapján a Felügyelet megállapította, hogy – a feltételszövegek idézett bekezdéseiben foglaltakkal ellentétben – az ügyfélnek nem az indexálásra, hanem az indexálás elutasítására van lehetősége. A Bit. 96. § (1) bekezdésének e) pontja alapján „a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell értékkövetés esetén annak részletes szabályait.” A Felügyelet megállapította, hogy a különös feltételek – a Bit. 96. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakkal ellentétben – nem rendezik azon eset jogkövetkezményét, amikor a szerződő „a következő díjfizetés alkalmával” nem az indexszel megnövelt díjat fizeti meg, azaz nem rögzíti, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha az ügyfél az indexálást nem utasítja el, azonban továbbra is az indexálás nélküli díjat fizeti meg. A Felügyelet a vizsgálat során megállapította, hogy a Biztosító nem tett eleget a Bit. 96. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt kötelezettségének. (Vizsgálati jelentés: 73. pont) A Biztosító észrevétele szerint a fent megjelölt különös feltételekben azért nem fogalmaz meg jogkövetkezményt, mert nem kíván jogkövetkezményt alkalmazni abban az esetben, amikor az ügyfél az indexálást nem utasítja el, azonban továbbra is az indexálás nélküli díjat fizeti meg. A Felügyelet a megállapítását az észrevételben foglaltak ellenére fenntartja. A Bit. 96. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a szerződésnek tartalmaznia kell az értékkövetés részletes szabályait, melynek a Biztosító nem tett eleget, hiszen a szerződési feltételek nem rögzítik azt az eljárást, amikor az ügyfél nem utasítja vissza az indexálást, de
továbbra is a korábbi díjat fizeti meg. Mindezért megállapítható, hogy a Bit. vonatkozó rendelkezését sértve a szerződéses feltételek nem tartalmazzák a Bit. által megkívánt részletes szabályozást. I/I. A Felügyelet megállapította, hogy az ÁSZF 20.2. pontja nem tartalmazza elvárható részletezéssel a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat, mivel csak megnevezi a legfontosabb jogszabályok címét és számát („A szerződéssel kapcsolatos adókedvezményekről a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) rendelkezik. Nem magánszemély szerződő esetén az adókötelezettségről rendelkező Szja tv. mellett további előírásokat tartalmaz a társasági adózásról szóló 1990. törvény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok”). A vizsgált termékek (Trisanna, Multiconto Gratis, UNION-Etalon, UNION-Titán, Multiconto Genius, UNION-Smaragd) különös feltételei sem tartalmaznak az adózásra vonatkozó tájékoztatást. A Bit. 10. számú mellékletének A) rész 17. pontja előírja, hogy „A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: 17. életbiztosítás esetén a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat (…)” A Felügyelet megállapította, hogy a vizsgált biztosítási szerződések nem felelnek meg a Bit. 10. számú melléklet A) rész 17. pontjában előírtaknak, mivel nem tartalmazzák a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat. (Vizsgálati jelentés 57.-58. pontok) A Biztosító észrevétele szerint a Bit. 10. számú mellékletének A) rész 17. pontja úgy fogalmaz, hogy a tájékoztatásnak tartalmaznia kell „életbiztosítás esetén a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat”, de nincs arra nézve konkrét előírás, hogy ez milyen mélységben történjen. A konkrét jogszabály feltüntetésre kerül és az ún. „Nyilatkozat életbiztosításhoz” című dokumentum is tartalmazza az adózási szabályokat melyen feltüntetik, hogy a jogszabályok módosulhatnak. A hivatkozott Bit. előírás nem szabályozza, hogy az ügyfelek tájékoztatása az egyszerre átadott dokumentumokon belül hány külön dokumentumban legyen. A Biztosító álláspontja szerint az a tény, hogy az adózásra vonatkozó szabályok rendszeresen változnak, köztudomásúnak tekinthető még azon ügyfelek körében is, akik különösebb pénzügyi ismeretekkel nem rendelkeznek. A Biztosító ugyanakkor nyilatkozta, hogy a könnyebb áttekinthetőség érdekében a jövőben az ÁSZF-ben is feltüntetik a nyilatkozatban foglaltakat és felhívják ügyfeleik figyelmét, hogy mely adójogszabályok változását kísérjék fokozott figyelemmel. A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja. A Felügyelet megállapítása szerint a Bit. 10. számú melléklet A) rész 17. pontja szerinti kötelezettség nem teljesíthető pusztán a jogszabályra vonatkozó hivatkozással. A szerződéskötést megelőző ügyfél-tájékoztatás egészének az az eredetileg szándékolt célja, hogy a szerződést kötni kívánó ügyfelet olyan helyzetbe hozza, hogy a biztosítási termék megvásárlásával kapcsolatos fontosabb előnyökkel, hátrányokkal még a szerződés megkötése előtt tisztában legyen. E körben nem elvárás a Biztosító felé, hogy a konkrét jogszabályi rendelkezéseket idézze, elegendő a legszükségesebb részeket, rendelkezéseket, a szerződéskötéssel járó, adójogi szempontból értékelhető előnyöket, hátrányokat tartalmában ismertetni. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, e körben az is
indokolt, hogy a Biztosító az ügyfél figyelmét erre a körülményre is felhívja, és felsorolja, hogy mely adójogszabályok esetleges változásait célszerű nyomon követnie. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (2) bekezdésében foglaltakat, mivel a biztosítási szerződés nem felel meg a Bit. 10. számú melléklet A) rész 17. pontjában előírtaknak, tekintettel arra, hogy az nem tartalmazza a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat. II. A Biztosító az átfogó vizsgálat során a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta a …, …, … kötvényszámú UNION-Start szerződéses csomagok dokumentációját, amelyek alapján a Felügyelet az alábbi megállapítást tette. A Felügyelet megállapította, hogy a fenti szerződéses csomagok esetében az ügyféltájékoztatók átadásának bizonyítottsága nem állapítható meg, azokat a szerződéses csomagok nem is tartalmazzák. A kiválasztott szerződések esetében az ajánlat csak annyit tartalmaz, hogy a szerződő az ajánlat aláírásával igazolja, hogy az ajánlat mellékletét képző nyilatkozatot, valamint az Általános Életbiztosítási Feltételeket és a választott biztosítások biztosítási feltételeit megismerte és átvette. A Bit. 166. § (7) bekezdése szerint „a biztosító - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg.” A Felügyelet a vizsgálat során megállapította, hogy a Biztosító a fenti szerződések esetében nem szerezte be az ügyfél arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a Bit. 166. § (2) bekezdésében foglalt tájékoztatást megkapta, ezzel megsértette a Bit. 166. § (7) bekezdésében foglaltakat. (Vizsgálati jelentés 82. pont) A Biztosító a Felügyelet megállapítására észrevételt nem tett. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy csupán az ajánlat aláírásával tett ügyféli nyilatkozatban ismerteti el ügyféllel azt, hogy az ügyfél-tájékoztatókat átadta, nem tett eleget a Bit. 166. § (7) bekezdésének, hiszen a hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint a Biztosító az ügyfelek külön nyilatkozatát köteles beszerezni a dokumentáció átadását illetően. Ezzel a Biztosító nem tett eleget azon kötelezettségének sem, hogy az ügyfél nyilatkozatát bizonyítható módon szerezze be, hiszen az ügyfél a szerződés aláírásával együtt teszi meg a dokumentáció átvételére vonatkozó nyilatkozatát, amely így nem elégséges a dokumentáció átvételének bizonyítására. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (7) bekezdését. III. A Felügyelet az átfogó vizsgálat során rendelkezésére bocsátott Kiegészítő Biztosítási Feltételek alapján az alábbi megállapítást tette. Az UNION-Garantált Kötvény eszközalap befektetési politikában (Kiegészítő Biztosítási Feltételek 2. sz. melléket) szereplő számítási elv a címe szerint „A garantált hozam számítási elvé”-t taglalja, holott az ott írt számításból az derül ki, hogy ott nem a garantált hozam,
hanem a unit árfolyamának számítása történik. A Biztosító valójában nem pusztán tőke- és hozamgaranciát nyújt, hanem negyedévente előre meghatározza, hogy a unitok árfolyama hogyan fog változni, függetlenül az eszközalapban levő eszközök valós teljesítményétől. Ez ellentmond az ÁSZF I. 8. pontjának, amely alapján az ügyfelet a ténylegesen elért hozam illeti meg („Befektetési egységek egységára: egy adott napon a befektetési egységek egységárának az eszközalap értékének egy egységre jutó hányada.”). (Vizsgálati jelentés 452. pont) A Biztosító a Felügyelet e megállapításával kapcsolatban észrevételt nem tett. A Felügyelet a fentiek szerinti tájékoztatást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseivel vetette össze. Az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint: „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint: „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: … i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.” Az Fttv. 2. § a) pontja szerint: „fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy”. Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” Az Fttv. e rendelkezésére figyelemmel az ügyfél (fogyasztó) ügyleti döntését, szerződéskötési akaratát befolyásoló tájékoztatásnak minősül a Biztosítónak a hozam számításával kapcsolatos közlése, amelynek alapján az ügyfél (fogyasztó) megítélheti, hogy a várható nyereségre tekintettel kössön-e szerződést a Biztosítóval. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a garantált hozam feletti tényleges hozammal kapcsolatosan képlet útján ad tájékoztatást arról, hogy a tényleges hozamot nem fizeti meg az ügyfelek (fogyasztók) részére, míg a generális szabályként alkalmazandó ÁSZF I. 8. pontjában a garantált hozam feletti tényleges hozam kifizetését ígéri az ügyfelek (fogyasztók) számára. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító az ÁSZF I. 8. pontjában foglalt tájékoztatásával megtévesztő állítást valósít meg azzal, hogy az eszközalap befektetési politikában foglalt számítási elvhez képest eltérően tájékoztatja az ügyfeleket (fogyasztókat).
Ezzel a Biztosító a hozamra vonatkozóan valótlan tájékoztatást ad az ügyfelek számára, mely alkalmas az ügyfeleknek (fogyasztóknak) a biztosítás megkötésére vezető döntése tisztességtelen befolyásolására. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító a fentiek alapján megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontjában foglaltakat, amely miatt magatartása sérti az Fttv. 3. § (1) bekezdésének rendelkezését. IV. A Felügyelet a Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: kgfb.) szerződések tekintetében az átfogó vizsgálat során rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján az alábbi megállapításokat tette. IV/A. Az átfogó vizsgálat megállapította, hogy a Biztosító nem készített a 2010. évre vonatkozóan – a Bit. 96. § (1) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemeket magába foglaló – általános szerződési feltételeket a kgfb. termékéhez, illetve nem rendelkezett a kgfb. termékre ügyféltájékoztatóval sem. A Felügyelet az átfogó vizsgálatot lezáró JÉ-II/B-113/2010. számú határozatában megállapította a Bit. 96. § (1) bekezdésének megsértését és kötelezte a Biztosítót, hogy a kgfb. termék általános szerződési feltételeit 2010. november 15-ig küldje meg a Felügyelet számára. A Felügyelet a vizsgálat során megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy nem alkalmazott a kgfb. termékére vonatkozó ügyfél-tájékoztatót, nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, ezzel megsértette a Bit. 166. § (2) bekezdésében foglaltakat. (Vizsgálati jelentés 92. pont) A Biztosító nyilatkozta, hogy a Felügyelet megállapításait elfogadja. E körben ugyanakkor kiemelte, hogy nem sokkal a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) elfogadását követően már elindult e jogszabály módosítását célzó törvény-előkészítési folyamat, mely utóbbi egyfelől nehezen volt nyomon követhető a számukra, másfelől pedig e folyamat egészen az év végéig elhúzódott. Nyilatkozta, hogy a Gfbt. jelentős módosulását eredményező, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvényt végül csak 2009. december 23-án hirdették ki. Véleménye szerint a törvényalkotási folyamat időbeli elhúzódása a változásokra való felkészülést, egyúttal a jogszabályi előírásoknak való megfelelést lényegében lehetetlenné tette. Megjegyezte, hogy mulasztásukat az előbbi körülmény ugyan nem menti ki, annak azonban döntő oka volt. Mivel eredetileg is szándékukban állt, és Biztosító korábbi gyakorlatának is ez felelt meg, vállalták, hogy rövid határidőn belül elkészítik a kgfb. termékre vonatkozó, a Bit. 166.§-nak megfelelő tartalmú ügyfél-tájékoztatót. A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja. A Bit. 166. § (2) bekezdése szerint „a biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen
tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.” A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (2) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy a Bit. 10. számú melléklet A) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Nyilvánvaló, hogy a Gfbt. törvénnyel kapcsolatos jogalkotási folyamat a Biztosítót a kötelezettség teljesítése alól nem mentesítheti. A Bit. 166. § (2) bekezdése megsértését alátámasztja, hogy a Biztosító az ügyfelek tájékoztatását is szolgáló általános szerződési feltételekkel sem rendelkezett, amely miatt az ügyfelek felé tájékoztatási kötelezettségének ilyen módon sem tett eleget. IV/B. A Felügyelet az átfogó vizsgálat során rendelkezésére bocsátott kgfb. ajánlatok alapján a következő megállapításokat tette -…, … számú kgfb. szerződések esetében az ajánlat nem került aláírásra az ügyfél által; - … számú kgfb. szerződés alkusz közreműködésével került megkötésre, azonban az ajánlatot sem az ügyfél, sem a megbízása alapján eljáró alkusz nem írta alá; - a … számú kgfb. szerződés esetében a „Nyilatkozat gépjármű-biztosításhoz” című dokumentum nem került kitöltésre, aláírásra az ügyfél részéről, - a … számú kgfb. szerződés esetén a „Nyilatkozat gépjármű-biztosításhoz” című dokumentum nem került csatolásra az ajánlathoz; - a … számú ajánlat kelte a Biztosító nyilvántartási rendszerében 2009. november 06. napja, míg az ajánlati nyomtatványon 2009. november 2. napja. (Vizsgálati jelentés 327. pont) A Biztosító észrevétele szerint az alkuszok által hiányosan leadott ajánlatok visszautasítására a Biztosítónak nincs törvényi felhatalmazása, azokat be kell fogadnia, kötvényesítenie kell. A Felügyelet megállapítását fenntartja tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 537. § (1) bekezdése szerint a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre, tehát az ajánlat aláírásának hiányában a szerződés nem felel meg az írásbeliség követelményének. A Gfbt. 6. § (1) bekezdése szerint: „A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.” A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint: „Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére - a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokig - az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni, ideértve azt az esetet is, ha a szerződést a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokat meghaladóan kötötték.”
Az idézett szabályokra tekintettel fogalmaz akként a Bit. 166. § (2) bekezdése, hogy a Biztosítónak a szerződés megkötését megelőző tájékoztatást írásban, bizonyítható és azonosítható módon kell megtennie. E követelménynek a Biztosító akkor tesz eleget, ha az ügyfél részére adott írásbeli tájékoztatást az ügyféllel aláíratja, mellyel a tájékoztatás megtörténte bizonyítható, továbbá ezzel biztosítható az is, hogy azonosíthatóvá válik az, hogy a tájékoztatás kinek a részére történt meg. A Felügyelet megállapította tehát, hogy a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét. A Felügyelet megjegyzi, hogy a Biztosítónak ezen elírásnak való megfelelést meg kell követelnie a közvetítőktől, függetlenül azok függő vagy független közvetítői státuszától. V. A Felügyelet a casco és kgfb. szerződéshez használt „Nyilatkozat gépjármű-biztosításhoz” (nyomtatványszám: U4101/9) elnevezésű dokumentumot illetően az alábbi megállapítást tette. A „Nyilatkozat gépjármű-biztosításhoz” elnevezésű dokumentum kivastagítva azt tartalmazza, hogy „kijelentem, hogy az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) részére átadott Gépjármű biztosítási ajánlatom megtétele előtt az általam megjelölt biztosítás(ok) feltételeit megismertem és az ajánlat megtételekor átvettem.” A Biztosító e nyilatkozatot casco és kgfb. szerződés esetén alkalmazza, kgfb. termék esetében azonban a Biztosító sem biztosítási feltételekkel, sem ügyfél-tájékoztatóval nem rendelkezett, mivel azok elkészítésre sem kerültek. (Vizsgálati jelentés 94. pont) A Biztosítónak a Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítási ajánlata Díjösszesítő pontja alatt található az a mondat, hogy „a szerződő elismeri, hogy az ajánlat aláírásával egyidőben a biztosítás közvetítőjétől a Gépjármű felelősségbiztosítási nyilatkozatot és az ajánlaton rögzített biztosítások feltételeit átvette”, azonban a Biztosító e termékre 2010. január 1-jétől biztosítási feltételekkel nem rendelkezett. (Vizsgálati jelentés 97. pont) A Biztosító nyilatkozta, hogy a Felügyelet megállapításait elfogadja. E körben ugyanakkor kiemelte, hogy nem sokkal a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) elfogadását követően már elindult e jogszabály módosítását célzó törvény-előkészítési folyamat, mely utóbbi egyfelől nehezen volt nyomon követhető a számukra, másfelől pedig e folyamat egészen az év végéig elhúzódott. Nyilatkozta, hogy a Gfbt. jelentős módosulását eredményező, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvényt végül csak 2009. december 23-án hirdették ki. Véleménye szerint a törvényalkotási folyamat időbeli elhúzódása a változásokra való felkészülést, egyúttal a jogszabályi előírásoknak való megfelelést lényegében lehetetlenné tette. Megjegyezte, hogy mulasztásukat az előbbi körülmény ugyan nem menti ki, annak azonban döntő oka volt. Mivel eredetileg is szándékukban állt, és Biztosító korábbi gyakorlatának is ez felelt meg, vállalták, hogy rövid határidőn belül elkészítik a kgfb. termékre vonatkozó, a Bit. 166.§-nak megfelelő tartalmú ügyfél-tájékoztatót. A Felügyelet megállapításait a következők szerint fenntartja. Az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint: „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint: „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: … i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.” A Felügyelet megállapítása szerint azzal, hogy a Biztosító az ügyfelet (fogyasztót) azon nyilatkozat megtételére hívta fel, hogy a szerződés megkötése előtt a biztosítás feltételeit megismerte és az ajánlat megtételekor átvette, lényegében értékelhető a Biztosító azon nyilatkozatának is, hogy vállalja, hogy a hivatkozott feltételeket az ügyfél (fogyasztó) részére át is adja. Arra való tekintettel, hogy szerződési feltételekkel a Biztosító nem rendelkezett, valótlan tájékoztatást adott az ügyfelek (fogyasztók) részére a hivatkozott feltételek átadását illetően. A Felügyelet megállapítása szerint e valótlan tájékoztatás alkalmas az ügyfelek (fogyasztók) ügyleti döntésének tisztességtelen befolyásolására, mert a feltételek megismerésének hiányában nem rendelkezhetnek megfelelő információval a szerződés lényeges jellemzői tekintetében. A Biztosító a nyilatkozat megtételével azt sugallja, hogy az ügyfélnek (fogyasztónak) joga van a tájékoztatáshoz, amelynek átadásáról a Biztosító gondoskodik, is azonban ezzel ellentetében a tájékoztatás megadására nem kerül sor. Így a Biztosító az ügyfelet (fogyasztót) megillető szerződéses jog, a tájékoztatás megismerhetősége tekintetében tévesztette meg. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító a fentiek alapján megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontjában foglaltakat, amely miatt magatartása sérti az Fttv. 3. § (1) bekezdésének rendelkezését. VI. Intézkedések megtételére vonatkozó kötelezés Psztv. 48/H. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), b) és e)–i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: … c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet, … e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet az életbiztosítási szerződési feltételek vonatkozásában fennálló ügyféltájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások, az életbiztosítási szerződéskötés előtti tájékoztatások megtörténtét igazoló külön nyilatkozatra vonatkozó jogszabályi előírások, az életbiztosítási szerződésekkel összefüggésben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződési feltételek vonatkozásában fennálló ügyfél-
tájékoztatási kötelezettségre, továbbá a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértését állapította meg. A Felügyelet a határozat I-V. pontjaiban megállapított jogszabálysértésekre való tekintettel a határozat rendelkező része szerint arra köteleztem a Biztosítót, hogy azok megszüntetése érdekében tegyen intézkedéseket, és azokról — dokumentumokkal alátámasztottan — 2011. július 1. napjáig írásban tájékoztassa a Felügyeletet. VII. Bírság kiszabása A határozat rendelkező része I-V. pontjai alapjául szolgáló jogszabálysértő tényállások alapján — a Psztv. 48/H. § (1) bekezdése e) pontjában foglalt felhatalmazással élve — a Biztosítót 5.000.000,- Ft, azaz ötmillió forint bírság megfizetésére köteleztem. A bírság összegének megállapítása során értékeltem, hogy a vizsgálat több területen tárt fel jogszabálysértést. A bírság összegének meghatározásánál a Psztv. 47. § (4) bekezdése a) és c) pontja alapján figyelemmel voltam a következőkre. A biztosítási szerződés megkötése előtti tájékoztatás elmaradásával kapcsolatos jogsértés súlyát illetően figyelembe vettem, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt elengedhetetlenül szükséges az, hogy a Biztosító megfelelő és pontos információkat nyújtson minden olyan tényről, amely a tevékenység átláthatóságát elősegíti, abból a célból, hogy az ügyfelek szakszerűen feltárt igényeinek, érdekeinek, valamint valós kockázati viszonyainak megfelelő szolgáltatás kerülhessen kiválasztásra. Az ügyfél információ igénye, az adott életés vagyoni helyzetben legmegfelelőbb, hosszú távú elkötelezettséggel járó biztosítási szerződés tekintetében a tudatos döntés megalapozásához, illetve a megvásárolni kívánt biztosítási szerződés tartalmához tapad. A jogszabály a szerződésre vonatkozó, a biztosító és az ügyfél között fennálló ismeretbeli egyensúly megteremtéséhez kíván hozzájárulni azzal, hogy a biztosító kötelezettségévé teszi a biztosított előzetes tájékoztatását, és a szokásos szerződési feltételektől eltérő kikötések figyelemfelhívásra alkalmas módon történő kiemelését. A bírság összege meghatározása körében figyelembe vettem, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt a Biztosító bizonyítható módon köteles beszerezni az ügyfél arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a jogszabály szerinti tájékoztatást megkapta. A Biztosító e kötelezettségét is megszegte, amely nyilvánvalóan azt az érdeket szolgálja, hogy az ügyfél tisztában legyen azzal, hogy a Biztosító részéről milyen, a szerződéssel kapcsolatos alapvető dokumentumokkal rendelkezik, melyek teljes körű információkat tartalmaznak szerződéses jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatosan. A nyilatkozat beszerzése tehát az ügyfél megfelelő tájékoztatáshoz fűződő érdekeit szolgálja. Figyelembe vettem továbbá, hogy a Biztosító megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot is folytatott, hiszen a unit-linked biztosítási feltételek esetében a generális szabályként alkalmazandó ÁSZF-ben a garantált hozam feletti tényleges hozam kifizetését fogalmazza meg, azonban a Biztosító nem e szabály szerint jár el tevékenysége során. Emellett megtévesztő módon járt el a Biztosító akkor, amikor ügyfél-tájékoztatót nem készített, de mégis annak átvételével kapcsolatos nyilatkozattételre hívta fel az ügyfeleket. Ezzel azt sugallta, hogy az ügyfelek tájékoztatása érdekében körültekintően jár el, azonban ezzel ellentétben az említett dokumentációval nem is rendelkezett. Az ügyfél-tájékoztató nem
vitásan az ügyfelek megfelelő tájékoztatását szolgálja a szerződés megkötése előtt, amelynek a Biztosító nem csupán nem tett eleget, hanem ezzel kapcsolatosan megtévesztő tájékoztatást is nyújtott az ügyfelek számára. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezések mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. Enyhítő körülményként vettem ugyanakkor figyelembe, hogy a Biztosító feltárt esetekben termékismertetőjének hiányát pótolta, és az ügyfelek részére átadta az „Igényfelmérő és termékismertető” elnevezésű nyomtatványt. Enyhítő körülményként értékeltem azt is, hogy a Biztosító az adójogszabályok változásával kapcsolatosan az ÁSZF-ben külön felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy az adójogszabályok változását kísérjék fokozott figyelemmel. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A Felügyelet határozatát alapozta továbbá az Fttv. 10. § (2)-(3) bekezdéseire és ugyanezen § (6) bekezdésére. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110.§ (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327.§ (1)(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. május 31.
Dr. Szász Károly s.k. a PSZÁF elnöke
