3. Új nyugdíj- és egyéb ellátásmegállapítások A megállapítás éve és a szolgálati idő...13

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2016 2016. december

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom

VI. évfolyam 42. szám

Bevezetés....................................................................................................................................................2 Összefoglalás.............................................................................................................................................2 1. Nyugdíjkiadások...................................................................................................................................3 2. Nyugdíjbiztosítási jogszerzés..............................................................................................................5 3. Új nyugdíj- és egyéb ellátásmegállapítások.......................................................................................7 4. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátástípusok szerinti megoszlás............8 5. A megállapítás éve és a szolgálati idő..............................................................................................13

2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapjá

6. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők a folyósított összeg szerint.................................17 7. Nemzetközi nyugdíjügyek.................................................................................................................20 Módszertani megjegyzések, fogalmak.................................................................................................22 Megjegyzések...........................................................................................................................................24 Táblázatok Elérhetőségek

www.ksh.hu

2

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2016

Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen készít elemzést a nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok évenkénti alakulásáról az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján. Kiadványunkban az új nyugdíjmegállapításokat, a jogszerzési adatokat, az ellátásokra fordított kiadások összegének és a nyugdíj értékének alakulását vizsgáljuk, utóbbit európai összehasonlításban is. Az elemzés további részében a 2016. januári statisztikai adatokat ismertetjük, különös tekintettel a járási adatokkal kiegészített területi különbségekre és a külföldre utalt ellátásokra.

Összefoglalás • 2 016 januárjában az ország népességének 27%-a, 2,7 millió ember részesült nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy egyéb járandóságban. Az ellátottak száma 2,5%-kal csökkent egy év alatt. • 2015-ben a nyugdíjakra és egyéb ellátásokra fordított kiadások 3502 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg magasabb, de a GDP–hez viszonyított 10,4%-os hányad kevesebb, mint egy évvel korábban. • A nyugdíjak reálértéke egy év alatt 1,4%-kal emelkedett. • Az ellátások egy főre jutó átlagos összege 109 318 forint volt, az előző évinél 2,7%-kal magasabb. • Az öregségi nyugdíj átlagos havi összege kiegészítő ellátások (pl. özvegyi nyugdíj) nélkül 107 968 forint volt, ami a nettó átlagkereset 66,5%-ának felelt meg. • A 2016 januárjában ellátottak 75%-a öregségi nyugdíjat kapott. Az ún. „nők 40”-et már közel 140 ezren vették igénybe. Az öregségi nyugdíjasok aránya az összes ellátott között Budapesten és egyes dunántúli járásokban volt a legmagasabb. • Az érintettek 14%-a, közel 375 ezer fő megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesült. Ez az arány az ország egyes alföldi és dél-dunántúli járásaiban elérte az ellátottak negyedét. • Az öregségi nyugdíjasok legtöbbjének a 2000-es évek második felétől állapították meg a járandóságát. A nők ötödét a rendszerváltás utáni években nyugdíjazták. • A férfiak a nőknél hosszabb szolgálati idő után kaptak ellátást. • Az ország keleti megyéiben az ellátottak között magasabb azok aránya, akiknek rövidebb szolgálati idővel állapították meg a járandóságát. • A január havi ráfordítások 83%-a öregségi nyugdíjként került kifizetésre. Az öregségi nyugdíjak teljes összege átlagosan 121 041 forint volt. A férfiak átlagnyugdíja több mint 16 ezer forinttal haladta meg a nőkét. • Az egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj összegében 45 ezer forint különbség volt járásonként a legmagasabb és a legalacsonyabb havi összeg között. • 2016 elején a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 32 724 személynek folyósított külföldre valamilyen nyugdíjat vagy egyéb ellátást. Az ellátottak 85%-a öregségi nyugdíjban részesült, melynek átlaga a vonatkozó egyezmények szerinti számítás alapján 44 927 forint volt.

www.ksh.hu

3


1. Nyugdíjkiadások 2015-ben a nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb ellátásokra (továbbiakban: nyugdíjakra és egyéb ellátásokra) 3502 milliárd forintot fordítottak, 0,7%-kal többet, mint az előző évben. A kiadások GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor 0,4 százalékponttal, 10,4%-ra csökkent. A Nyugdíjbiztosítási Alapból nyugellátásokra 2988 milliárd forintot fizettek ki, a központi költségvetés kiadásainak1) 17%-át. A nyugellátások 87%-át, azaz 2614 milliárd forintot öregségi nyugdíjakra (korbetöltött öregségi nyugdíj, nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíj – a továbbiakban:„nők 40”) költötték. 373 milliárd forint volt a hozzátartozói nyugellátásokra fordított kiadás (özvegyi és szülői nyugdíjak, árvaellátás), és további félmilliárd forintot tettek ki az egyösszegű méltányossági kifizetések. A nyugellátások mellett a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság számos egyéb ellátást folyósított különböző forrásokból. A nyugdíjbiztosítási szervek hatáskörébe tartoznak, de a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból finanszírozzák az életkoron alapuló ellátásokat (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék). 2015-ben 136 milliárd forintot fizettek ki ezekre. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokra (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányászok egészségkárosodási járadéka), valamint a rokkantsági, a baleseti és a kártérítési járadékokra fordított kiadások összesen 327 milliárd forintot tettek ki, melyeket az Egészségbiztosítási Alapból finanszíroztak. A felsorolt főbb ellátásokon túl több, elsősorban szociális jellegű ellátás, támogatás egészítette ki még az egyéb ellátások körét. A nyugdíjakra és egyéb ellátásokra fordított kiadások megoszlása finanszírozási forrás szerint, 2015 5%

1. ábra

1%

9%

85%

Nyugdíjbiztosítási Alap Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap

Egészségbiztosítási Alap Egyéb forrás

2015-ben – a tervezett inflációval számolva – 1,8%-os nyugdíjemelést hajtottak végre, a nyugdíjas fogyasztóiár-index viszont 0,4%-kal emelkedett az előző évhez képest. Ezek a változások együttesen a nyugdíjak reálértékét 1,4%-kal emelték. 2015-ben az öregségi nyugdíj2) átlagos havi összege 107 968 forint volt, ami a nettó átlagkereset 66,5%-ának felelt meg.

1) 2)

A 2014. évi C. költségvetési törvényben elfogadott központi alrendszer kiadási főösszegéhez viszonyítva. Főellátás, kiegészítő ellátások nélkül. Nem tartalmazza az 1955 előtt született volt fegyveresek adatait.

www.ksh.hu

4


Európai uniós összehasonlításban az öregségi nyugdíjak vásárlóerejét3) tekintve Magyarország 2013-ban – a korábbi évekhez hasonlóan – a tagállamok alsó harmadához tartozott. A három balti tagállamban és további öt közép-, illetve kelet-európai országban az egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás vásárlóerő-paritáson mért éves összege alacsonyabb volt, mint hazánkban. Az átlagos bolgár öregségi nyugdíj feleannyi, míg a luxemburgi vagy az osztrák öregségi nyugdíj két és félszer annyi termék és szolgáltatás megvásárlására volt elegendő, mint a magyar.

Egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás vásárlóerő-paritáson (PPS) mért éves összege, 2013*

2. ábra

Bulgária Litvánia Lettország Románia Észtország Horvátország Szlovákia Szlovénia Magyarország Csehország Málta Portugália Németország Egyesült Királyság Írország Finnország Svédország Dánia Olaszország Spanyolország Franciaoroszág Ciprus Belgium Hollandia Ausztria Luxemburg 0

*

2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000 20 000 PPS

Görögország és Lengyelország nélkül.

Az aggregált helyettesítési ráta a 65–74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50–59 évesek keresetéhez. Minél nagyobb a mutató értéke, annál erősebb a nyugdíj keresetpótló képessége. A ráta értéke 2014-ben Magyarországon 62% volt, a hetedik legmagasabb az Európai Unión belül, az uniós átlagot (56%) 6 százalékponttal haladta meg.

Az EU-n belüli összehasonlítások érdekében az egy öregségi nyugdíjasra jutó éves nyugdíjösszeg egy speciális fiktív pénzegységben, az ún. vásárlóerő-egységben, azaz PPS-ben (Purchasing Power Standard) van megadva, melynek vásárlóereje ugyanakkora, mint egy euróé az EU-ban átlagosan. Használatával kiküszöbölhető az egyes országok eltérő árszínvonalának hatása. 3)

www.ksh.hu

5


3. ábra

Aggregált helyettesítési ráta, 2014 Írország Ciprus Horvátország Lettország Bulgária Szlovénia Litvánia Németország Dánia Észtország Belgium Egyesült Királyság Hollandia Finnország Csehország Málta Svédország Ausztria Spanyolország Görögország Szlovákia Magyarország Portugália Lengyelország Románia Olaszország Franciaoroszág Luxemburg

EU-28 átlag: 56%

0

20

40

60

80

100 %

2. Nyugdíjbiztosítási jogszerzés 2015-ben a biztosítottak 87%-a, napi átlagban mintegy 3 millió 542 ezer fő általános jogszerzési szabályok szerint gyűjtötte a nyugellátásra jogosító szolgálati időt, illetve szerezte meg a nyugdíjalapot képező jövedelmet. Ezen belül 2 millió 553 ezren alkalmazotti jogviszonyban, 653 ezren közszolgálati és közalkalmazotti munkaviszonyban, 204 ezren vállalkozóként dolgoztak. További 4 ezer szövetkezeti tag, valamint 129 ezer egyéb jogszerző tartozott még ebbe a csoportba. Jogszerzők megoszlása általános jogszerzés szerint, 2015 6%

4%

4. ábra

Alkalmazotti jogszerzés Közszolgálati és közalkalmazotti jogszerzés

18%

Vállalkozási tevékenységből származó jogszerzés Szövetkezeti tagságon alapuló jogszerzés 72%

Egyéb

www.ksh.hu

6


Nem keresőtevékenységen alapult a jogszerzés a biztosítottak közel 10%-ánál. Többek között a különböző gyermeknevelési ellátásokban (gyermeknevelést segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj), az álláskeresési támogatásban, az ápolási díjban részesülők vagy a különleges foglalkoztatási állományban lévők tartoznak ide. Továbbá a biztosítási jogviszonyban nem álló és a szünetelő biztosítású személynek lehetősége van megállapodást kötni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervvel nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére, illetve arra, hogy az általa befizetett közteher alapjául szolgáló jövedelmet nyugdíjába beszámítsák. A megállapodást kötő személynek a választása szerinti járulékalap (de legalább a minimálbér) után a munkáltatói és az egyéni közterhet együttesen kell megfizetnie. Az általánostól eltérő, speciális jogszerzési szabályok vonatkoztak a biztosítottak 3%-ára, az alkalmi munkavégzőkre, az őstermelőkre, a főállású kisadózókra és a munka-rehabilitációs díjban részesülőkre. A havi járulékalap átlaga4) az általános jogszerzési típusnál 225 409 forint volt, ezen belül a közszférában dolgozóknál 273 187 forint, ami a legmagasabb érték valamennyi jogszerzési típust figyelembe véve. A speciális jogszerzési szabályok szerint biztosítottaknál 88 852 forint, a nem keresőtevékenységen alapuló jogszerzésnél 83 166 forint volt átlagosan a fizetendő nyugdíjjárulék alapja. A megszerzett szolgálati napok átlagos száma5) (melyet a járulékalapot képező jövedelemmel lefedett időszakok figyelembevételével számolnak) az általános jogszerzés esetén 295 nap, ezen belül a közszolgálati és közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozóknál 351 nap volt. A speciális jogviszonyban lévők átlagosan 328, a nem keresőtevékenységen alapuló jogszerzők 293 szolgálati napot gyűjtöttek össze 2015-ben, az utóbbin belül a gyermekgondozási ellátásokban, illetve az ápolási díjban részesülőknél 318– 352 nap között alakult a mutató értéke. 1. tábla

A nyugdíjbiztosítási jogszerzés adatai, 2015 Jogszerzés típusa Általános jogszerzési szabályok szerint biztosítottak alkalmazotti jogszerzés közszolgálati és közalkalmazotti jogszerzés vállalkozási tevékenységből származó jogszerzés szövetkezeti tagságon alapuló jogszerzés egyéb jogszerzés Speciális jogszerzési szabályok szerint biztosítottak alkalmi munkavégzésen alapuló jogszerzés őstermelő főállású kisadózó munka-rehabilitációs díj Nem keresőtevékenységen alapuló jogszerzés gyes gyed gyet ápolási díj egyéb, nem keresőtevékenység Összesen 4) 5)

Jogszerzők napi átlagos száma, fő

Havi járulékalap átlaga, forint

Megszerzett szolgálati napok átlagos száma

3 542 334 2 553 131 653 291

225 409 219 413 273 187

295 283 351

203 503 3 758 128 651

164 171 133 400 190 100

337 238 244

137 741 5 744 50 846 77 028 4 123 392 862 134 409 23 438 28 285 53 102 153 628 4 072 938

88 852 102 260 61 118 109 545 30 651 83 166 66 794 120 794 44 864 46 781 110 117 207 218

328 331 345 319 303 293 324 352 319 318 253 296

Az adott naptári évben megszerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, osztva a bérezett napok számával és szorozva 365/12-vel. Az adott naptári évben biztosításban töltött napok száma, osztva a jogszerzők teljes számával.

www.ksh.hu

7


3. Új nyugdíj- és egyéb ellátásmegállapítások 2015-ben a nyugdíjbiztosítási szervek összesen 116 596 új ellátást állapítottak meg, ebből 58 716 öregségi nyugdíj, 48 047 özvegyi és szülői nyugdíj, 5031 árvaellátás, 4802 egyéb, a nyugdíjrendszeren kívüli ellátás (életkoron alapuló ellátások, baleseti járadék, rokkantsági járadék stb.) volt. 2. tábla

A nyugdíjbiztosítási szervek által újonnan megállapított ellátások száma, 2015 Ellátástípus

Megállapítások száma férfi

nő

együtt

18 876

39 840

58 716

18 876

11 316

30 192

–

28 524

28 524

2 393

1 147

3 540

11 624

36 423

48 047

2 540

2 491

5 031

Baleseti járadék

194

85

279

Rokkantsági járadék

408

261

669

Egyéb ellátás

147

167

314

36 182

80 414

116 596

Öregségi nyugdíj Ebből: korbetöltött öregségi nyugdíj nőknek 40 év jogosultság alapján járó nyugdíj Életkoron alapuló ellátások Özvegyi és szülői nyugdíj Árvaellátás

Összesen

Az öregségi nyugdíjmegállapítások egyik fele korbetöltött öregségi nyugdíj, másik fele a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíj volt. A rokkantsági nyugdíjakat és az egészségkárosodott személyek járadékait 2012-ben felváltó rokkantsági ellátást és rehabilitációs ellátást a rehabilitációs szakigazgatási szervek állapítják meg. 2015-ben 82 424 rokkantsági és 20 140 rehabilitációs ellátásról hoztak teljesítő határozatot.6) 2015-ben átlagosan 60,8 évesen mentek öregségi nyugdíjba az emberek, ezen belül a nők 59,9, a férfiak 62,8 éves korban. A különbség a korhatár előtti nyugdíjba vonulást lehetővé tevő „nők 40” igénybevételéből adódott, a korbetöltött öregségi nyugdíjaknál ugyanis alig tért el a két nem nyugdíjba vonulási kora (a férfiaknál 62,8 év, a nőknél 62,9 év). A hivatalos nyugdíjkorhatártól (62,5 év) a „nők 40”-ben részesülők 3,8 évvel maradtak el, míg a korbetöltött öregségi nyugdíjba vonulók 0,3 évvel túllépték azt. Az új öregségi nyugdíjmegállapításoknál átlagosan 37,9 év szolgálati időt vettek figyelembe 2015ben. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok 34,9 év szolgálati időt tudtak átlagosan összegyűjteni, a nők 31, a férfiak 37,2 évet. A „nők 40”-ben részesülők ellátásának megállapításánál átlagosan 41 év szolgálati idővel számoltak. Az öregségi nyugdíjasok induló ellátása átlagosan 113 962 forintot tett ki, ezen belül a korbetöltött öregségi nyugdíj 108 529 forint volt. Utóbbinál szembetűnő annak nemek közti különbsége. A férfiak 122 209 forintos ellátásához képest a nők 37 ezer forinttal kisebb összegű induló nyugdíjat kaptak 2015-ben. Ugyanakkor a „nők 40”-ben részesülők induló ellátása közel 120 ezer forint volt. Az özvegyi és szülői nyugdíj átlagos induló összege 2015-ben 61 364 forint volt, a különböző korai nyugdíjazási formákat 2012-től felváltó életkoron alapuló ellátásoké 138 211 forint. Az adatok forrása a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH). A havi jelentések összesítéséből származó adat, ettől a végleges éves adat az évközi korrekciók miatt eltérhet.

6)

www.ksh.hu

8


4. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátástípusok szerinti megoszlás Az élettartam hosszabbodásával egyre több az idős ember. Számuk és népességen belüli arányuk növekedése általános jelenség, aminek következtében egyre nagyobb teher nehezedik a társadalmi ellátórendszerekre. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2016. januárban 2 659 957 főnek, az egy évvel korábbinál 2,5%-kal kevesebb személynek folyósított valamilyen típusú nyugdíjat, járadékot, egyéb ellátást. Az ellátottak a népesség 27%-át tették ki. Egy ellátott átlagosan 109 318 forintot kapott, 2856 forinttal többet, mint egy évvel korábban. Az ellátottak legnagyobb része – háromnegyede – öregségi nyugdíjban részesült, számuk mintegy 8 ezerrel elmaradt a 2015. évitől. A második leggyakrabban folyósított ellátási forma a megváltozott munkaképességűeknek járt, ezt közel 376 ezer főnek utalták. Számuk jelentősen nőtt: korhatár alatti ellátásból 5,1, korbetöltötté vált ellátásból 18%-kal többen részesültek, mint 2015-ben. Nagymértékben, 14%-kal emelkedett a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjban részesülők száma, 2016-ban 17 ezer fővel többen kapták ezt az ellátást. Külföldre 32 724 főnek folyósítottak ellátást, 85%-uk öregségi nyugdíjat kapott. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők száma ellátástípus szerint, 2016. január

3. tábla

Ellátottak száma, fő

2015. január = 100,0%

Öregségi nyugdíjak

2 014 666

99,6

Ebből: korbetöltött öregségi nyugdíjak

1 870 457

98,7

139 639

114,2

65 024

80,3

375 979

92,9

52 215

117,5

228 730

105,1

92 951

66,1

155 114

92,8

84 768

92,1

70 346

93,6

49 174

96,3

2 659 957

97,5

Ellátás megnevezése

nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak Életkoron alapuló ellátások Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások Ebből: korbetöltötté vált rokkantsági ellátások korhatár alatti rokkantsági ellátások rehabilitációs ellátások Hozzátartozói ellátások Ebből: özvegyi és szülői nyugdíj árvaellátás Egyéb ellátások Ellátások összesen

A teljes lakosság számához viszonyítva Pest megyében volt a legkisebb a nyugdíjban, egyéb ellátásokban részesülők aránya, de Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Fejér megyékben és a fővárosban is elmaradt az országos átlagtól (27%). Az ellátottak aránya Dél-Dunántúlon, Baranyában, Tolnában, valamint Békés megyében volt a legmagasabb. Ez utóbbiban a lakosság közel harmada tartozott az ellátottak közé, aminek legfőbb oka, hogy a megyék közül – Zala megye után – itt a legmagasabb a 60 év feletti lakosság aránya. Hazánk járásai között rendkívül nagyok a különbségek. Az ellátásban részesülő népesség aránya 18 és 35% közötti. Három fővárosi kerület (6., 7., 8.) mellett a Hajdú-Bihar megyei Hajdúhadházi járásban 20% alatt volt a nyugdíjban, egyéb ellátásban részesülők hányada. Ezzel szemben a Heves megyei Pétervásárai járásban az érintett népesség aránya elérte a 35%-ot.

www.ksh.hu

9


5. ábra

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők népességen belüli aránya, % 2016. január

26,9 24,6

29,3

29,2

25,0 27,2 27,8

27,6

25,5

24,9

23,9

28,6

26,0

31,5

28,3

28,0

30,9

28,6

28,8 23,9 – 25,9 26,0 - 27,9 28,0 - 29,9 30,0 –

29,7

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők létszáma születési év, nem és a teljes ellátás formája szerint, 2016. január

6. ábra

–1914 1915–1919

Férfi

Nő

1920–1924 1925–1929 1930–1934 1935–1939 1940–1944 1945–1949 1950–1954 1955–1959 1960–1964 1965–1969 1970–1974 1975– 350 300 250 200 150 100 ezer fő

50

0

0

50

100 150 200 250 300 350 ezer fő

Életkoron alapuló ellátásban részesülő Öregségi nyugdíjas Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülő Hozzátartozói nyugellátásban részesülő Egyéb nyugdíjas, járadékos vagy járandósságot kapó

www.ksh.hu

10


Az ellátottak jelentős része, háromnegyede öregségi nyugdíjas. 2016 januárjában 2 014 666 fő részére folyósítottak ellátást ezen a jogcímen. Korbetöltött öregségi nyugdíjat 93%-uk kapott, számuk 24 ezerrel csökkent 2015-höz képest. Nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjban 139 639 fő részesült, 14%-kal több, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjban és egyéb ellátásokban részesülők ellátástípus szerinti megoszlása megyénként, 2016. január Ország összesen Budapest Pest Győr-Moson-Sopron Zala Fejér Veszprém Vas Nógrád Komárom-Esztergom Heves Somogy Csongrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Tolna Szabolcs-Szatmár-Bereg

75,7 85,7 79,1 78,4 77,8 77,8 77,6 76,8 76,0 75,8 75,2 73,5 72,1 71,8 71,8 71,6 70,7 70,6 68,8 68,6 62,7

7. ábra

2,4

14,1 5,8 2,3 7,7 3,2 2,6 11,7 5,0 2,9 12,3 4,6 2,7 11,3 6,4 3,3 11,1 5,8 3,8 11,6 5,4 3,1 12,7 5,5 2,8 13,4 5,7 3,6 13,2 5,3 2,3 15,3 5,4 2,4 15,3 6,2 1,9 18,3 5,6 1,8 16,3 8,1 2,2 16,5 7,3 2,3 16,5 6,9 2,4 19,1 5,9 2,6 16,6 8,3 1,7 21,0 6,3 2,2 20,8 5,9 1,7 23,8 9,3

0 20 40 60 80 Öregségi nyugdíjas Életkoron alapuló ellátásban részesülő Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülő Hozzátartozói nyugellátásban részesülő Egyéb ellátásokban részesülő

100 %

Az ellátottak ellátástípus szerinti megoszlása jelentős különbségeket mutat az ország megyéi között. A területi különbségeket előidéző okok sokrétűek. A lakosság megyénként eltérő korösszetétele mellett az egészségi állapottal, az adott megye gazdasági szerkezetével, fejlettségével, foglalkoztatottsági és kereseti viszonyaival magyarázhatók az eltérések. Azokban a megyékben, amelyekben alacsonyabbak az átlagjövedelmek, kedvezőtlenek az elhelyezkedési lehetőségek, illetve a munkafeltételek, magasabb a járadékot, egyéb ellátást igénybe vevők aránya. A fővárosban, valamint a Dunántúl nyugati és középső megyéiben magasabb volt az öregségi nyugdíjasok, kisebb a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők aránya. Ugyanakkor Szabolcs-SzatmárBereg megyében 13 százalékponttal elmaradt az öregségi nyugdíjasok aránya az országos átlag mögött, de Tolna és Békés megyékben is hasonló volt a helyzet. Ezekben a megyékben viszont többen voltak azok, akik részére megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást folyósítottak. A járásokat összehasonlítva a különbségek szembetűnőbbek, mint a megyék esetében. A SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Baktalórántházai járásban volt a legalacsonyabb az ellátottak között az öregségi nyugdíjasok aránya (57%), de 60% alatt volt további 8, elsősorban az ország északkeleti részén fekvő járásában is (Nagykállói, Nyíradonyi, Nyírbátori, Mátészalkai, Putnoki, Kisvárdai, Kemecsei, Sarkadi járás). Ezzel szemben Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl egyes járásaiban az ellátottak nyolctizedét az öregségi nyugdíjasok tették ki, különösen a Balatonfüredi (85,1%) és a Budakeszi (84,6%) járások emelkedtek ki.

www.ksh.hu

11


Az öregségi nyugdíjasok aránya az összes ellátotton belül a járásokban, %, 2016. január

8. ábra

56,5 – 65,0 65,1 – 75,0 75,1 – 85,0 85,1 –

2011 óta életkortól függetlenül öregségi nyugdíjra jogosultak azok a nők, akik legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Számuk a folyósítás kezdete óta folyamatosan emelkedik. 2016 januárjában már 139 639 fő kapott nyugdíjat ezen a címen – az öregségi nyugdíjasok 7%-a. A nyugdíjban, járadékban részesülők 14%-a (375 979 fő) megváltozott munkaképessége miatt kapott ellátást. Számuk 28 901 fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, több mint felük nő. A felnőtt lakossághoz viszonyítva Békés és Tolna megyékben volt a legmagasabb az érintettek aránya, a fővárosban, Pest és Fejér megyékben ennek a felét sem érte el. 9. ábra A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők aránya a 19 éves és idősebb lakosság %-ában, 2016. január

5,6 4,8 3,8

4,3

4,4

3,9

2,4

7,4 5,5 5,0

3,5 5,8

3,5

8,0

3,8 7,8

5,3 6,9

5,7

6,4 0 – 3,9 4,0 – 5,9 6,0 – 7,9 8,0 –

www.ksh.hu

12


Az ország egyes alföldi és dél-dunántúli járásaiban körülbelül minden negyedik ellátott volt megváltozott munkaképességű. A Nagykállói, Baktalórántházai, Sarkadi, Mátészalkai, Kemecsei és a Kisvárdai járásokban arányuk az ellátottakon belül meghaladta a 25%-ot. A megváltozott munkaképességűek ellátottakon belüli aránya a budapesti kerületekben és egyes dunántúli járásokban alacsonyabb volt 10%-nál. A legalacsonyabb a 12. kerületben (3,3%), míg a vidéki járások közül a balatonfürediben (7,6%). A megváltozott munkaképességűek aránya az összes ellátotton belül a járásokban, %, 2016. január

10. ábra

3,3 – 8,0 8,1 – 13,0 13,1 – 18,0 18,1 – 23,0 23,1 – 28,2

Főellátásként hozzátartozói nyugellátásban 155 114 fő részesült 2016 januárjában. Számuk egy év alatt 9,3%-kal csökkent. Az összes ellátotton belül Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben volt a legmagasabb a hozzátartozói ellátásban részesülők aránya (8–9%). Budapesten ugyanakkor ez az arány mindössze 3,2%. A hozzátartozói nyugellátások egyik fő csoportja az özvegyi és szülői nyugdíj, közel 85 ezer főt érintve. Jellemzően nők (95%) kapják ezt a támogatási formát, hiszen a nők várható élettartama jóval magasabb a férfiakénál. A hozzátartozói nyugellátás másik fő eleme az árvaellátás, melyet 70 346 fő vett igénybe 2016 elején.

www.ksh.hu

13


5. A megállapítás éve és a szolgálati idő Ebben a fejezetben az ellátottak járandóságának megállapítási évét és az ellátottak szolgálati idejét ismertetjük. A szolgálati idő a jogszerzés hosszát jelenti, míg a megállapítási éveken keresztül az ellátások színvonalát meghatározó társadalmi-gazdasági folyamatok (keresetek nagysága, gazdasági környezet, kényszernyugdíjazások) és a nyugdíjazásra vonatkozó jogszabályi változások ragadhatóak meg. 2016 januárjában a közel 2,5 millió saját jogú ellátott (öregségi nyugdíjasok, korhatár alatti ellátásban részesülők és rokkantsági, valamint rehabilitációs ellátásban részesülők) közül több mint 605 ezer főnek 2010 után állapították meg a járandóságát. Ők az összes saját jogú ellátott mintegy negyedét tették ki, ez az arány a nőknél és a férfiaknál közel azonos volt. A férfiaknál minél korábbi a megállapítás, annál kevesebb az ellátott, ugyanakkor a nőknél az 1990–94 között nyugdíjazottak száma még mindig kiugró. 11. ábra A saját jogú ellátásban részesülők száma a járandóság megállapítási éve és nemek szerint, 2016. január 1980 előtt 8 28

A megállapítás éve

1980–1984 17 71 1985–1989

49

147

1990–1994

133

1995–1999

134

2000–2004

280 214

169

2005–2009

158

210

2010 után

232

241 0

100

364 200

300 Férfiak

400

500

600

Nők

700 ezer fő

A saját jogú ellátottakon belül a legtöbben öregségi nyugdíjban részesültek, legtöbbjüknek, több mint 1 millió főnek a 2000-es évek második felétől állapították meg a nyugdíját, de jelentős a rendszerváltást követő években nyugdíjazottak létszáma is (379 ezer fő). Az öregségi nyugdíjban részesülő nők több mint ötöde (258 ezer fő) ekkor lett nyugdíjas, illetve állapították meg a nyugdíját. A férfiaknál ezzel szemben a 2000-es években nyugdíjazottak vannak többségben. Az öregségi nyugdíjasok megoszlása a megállapítás éve és nemek szerint, 2016. január

12. ábra

Férfi

Nő

Együtt 0

20 1980 előtt 1995–1999

40 1980–1984 2000–2004

60 1985–1989 2005–2009

80

100 %

1990–1994 2010 után

www.ksh.hu

14


2016 januárjában az 1980 előtt megállapított öregségi nyugdíjjal rendelkező férfiak 57%-a 50–100 ezer forint közötti összegben részesült. Az ezt követő években az öregségi nyugdíjassá vált férfiak között fokozatosan megjelentek a legmagasabb összegű járandóságok. A 90-es évek második felétől viszont egyre többen vannak a havi 50 ezer forintnál alacsonyabb járandóságban részesülők. A nők esetében a nagyobb összegű járandóságok csak a 2000 és a 2010-es években megállapított öregségi nyugdíjjal rendelkezők körében jelentek meg nagyobb arányban. A férfiakhoz hasonlóan, a 2000-es években nyugdíjassá lett nők körében fordultak elő az igazán alacsony, 50 ezer forint alatti havi járandóságok. Az alacsonyabb járandóságok azokat korosztályokat érintik, akik abban az időszakban szerezték a jogosultságukat, amikor a vállalkozási forma elterjedésével, a munkanélküliség hatásaival csökkenhetett a megszerzett szolgálati idő és járulékbefizetés. A folyósított öregségi nyugdíjak a megállapítás éve, nemek és összeg szerinti megoszlása, 2016. január

13. ábra

100%

80%

60%

40%

50 ezer alatt

Férfi 50–99 ezer

100–149 ezer 150–199 ezer forint

Nő 200–249 ezer

2010 után

2005–2009

2000–2004

1995–1999

1990–1994

1985–1989

1980–1984

1980 előtt

2010 után

2005–2009

2000–2004

1995–1999

1990–1994

1985–1989

1980–1984

0%

1980 előtt

20%

249 ezer fölött

A különféle ellátások között az öregségi nyugdíj és az életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátások kötődnek szolgálati időhöz. Az ellátás sajátosságai miatt a korhatár alatti ellátásban részesülők esetén a kevesebb szolgálati idő a jellemző. Az öregségi nyugdíjban részesülő 2 millió ellátott közel harmada 40 évnél több, további 28%-a 35–39 évnyi beszámított szolgálati idő alapján kapta a járandóságát.

www.ksh.hu

15


14. ábra

Az öregségi nyugdíjasok megoszlása szolgálati idő szerint, 2016. január

14% 32%

10%

16%

28%

25 év alatt

25–29 év

30–34 év

35–39 év

40 év és több

A nemek közötti különbségek a szolgálati idő tekintetében is jelentősek, a férfiak szolgálati ideje jelentős mértékben meghaladta a nőkét. Az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak fele, több mint 370 ezer fő 40 évnél több, további negyedük, 191 ezer fő 35–39 évnyi szolgálati idő alapján részesült járandóságban. A nőknél a 35–39 év mellett a 25 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezők száma és aránya is jelentős. 15. ábra Az öregségi nyugdíjasok számának megoszlása szolgálati idő és nemek szerint, 2016. január Férfi: 744 940

Nő: 1 260 814

40 év és több, 372 584 40 év és több, 274 752

25 év alatt, 239 211

30–34 év, 98 217

35–39 év, 380 680

30–34 év, 215 322

25–29 év, 150 849

35–39 év, 191 120

25–29 év, 47 806

25 év alatt 35 213

Az ország alföldi megyéiben a rövidebb szolgálati idővel rendelkező öregségi nyugdíjasok aránya magasabb. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országoshoz képest több mint 10 százalékponttal volt magasabb a 25 év alatti szolgálati idővel rendelkezők aránya, de Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar megyékben is jelentősen meghaladta azt. Ugyanakkor az ország nyugati megyéiben – elsősorban Vas, Győr-Sopron-Moson, Fejér, Zala megyékben – és Közép-Magyarországon a hosszú szolgálati idő után nyugdíjazottak aránya volt magasabb az országos átlagnál.

www.ksh.hu

16


Az öregségi nyugdíjasok megoszlása szolgálati idő és megyék szerint, 2016. január Ország Budapest Győr-Moson-Sopron Pest Komárom-Esztergom Vas Fejér Veszprém Baranya Zala Tolna Csongrád Heves Nógrád Smogy Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Bács-Kiskun Békés Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg

13,4 9,9 15,7 28,7 6,3 6,9 14,9 34,9 9,8 7,8 13,7 30,4 10,8 9,1 15,2 28,6 11,5 10,0 16,9 28,5 10,4 7,4 13,3 29,6 11,3 8,9 14,3 28,0 11,6 8,7 14,5 29,3 14,9 12,2 17,8 27,5 14,0 8,8 13,3 27,6 15,3 11,1 15,9 27,4 15,5 11,5 17,9 27,8 15,8 12,1 16,6 26,9 15,8 11,7 15,4 26,3 16,6 11,5 15,6 26,3 17,2 10,8 15,2 26,4 17,5 11,7 17,1 27,1 19,1 11,9 16,5 25,3 19,0 12,5 17,5 25,8 18,8 11,4 17,3 25,6 24,8 14,7 17,8 22,1 0

10

20 25 év alatt

www.ksh.hu

30

40

25–29 év

50 30–34 év

60 35–39 év

70

16. ábra

32,2 37,0 38,4 36,3 33,1 39,3 37,5 35,9 27,5 36,3 30,3 27,3 28,7 30,8 30,1 30,4 26,6 27,1 25,1 27,0 20,6 80 40 évnél több

90

100 %

17


6. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők a folyósított összeg szerint 2015-ben 3502,4 milliárd forintot fizettek ki nyugdíjakra, ellátásokra és egyéb járandóságokra. A januári 1,6%-os emelés után egy főnek átlagosan 109 318 forint nyugdíjat folyósítottak. Az egy évvel korábbival összehasonlítva ez 2856 forinttal (2,7%-kal) magasabb. A férfiak átlagosan 118 083 forintot, a nők ennél 14 ezer forinttal kevesebbet kaptak. A legmagasabb összeget (163 100 forint) azok kapták, akik valamilyen korhatár alatti ellátásban részesültek, ezen belül a szolgálati járandóság (191 920 forint) és az átmeneti bányászjáradék (175 315 forint) összege volt a legnagyobb. A megváltozott munkaképességűeknek átlagosan 69 399 forintot folyósítottak 2016 első hónapjában, 1640 forinttal többet, mint egy évvel korábban. A legtöbb ellátott részére folyósított öregségi nyugdíj átlagos összege 121 041 forint volt, 2602 forinttal több, mint 2015-ben. A nemek közötti különbségek itt is megmutatkoznak: a férfiak 131 459 forintot, a nők ennél 16 573 forinttal kevesebb összeget kaptak. Az egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj átlagos összege, forint, 2016. január

17. ábra

117 763 107 912

114 734 116 643 119 503

124 998 143 805 124 732

116 932

120 729

113 075 112 266

125 022 108 730

115 692 112 304

114 620

108 325 113 619

119 946

0 – 110 000 110 001 – 120 000 120 001 – 130 000 130 001 –

Jelentős területi különbségek láthatók az öregségi nyugdíj 2016. január havi átlagos összegében, ami a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek nagyságával, az eltérő szolgálati idővel magyarázható. A legmagasabb öregségi nyugdíjat – a korábbi évekhez hasonlóan – a fővárosban élők kapták, itt átlagosan 143 805 forintot folyósítottak egy ellátottnak. Ez közel 23 ezer forinttal magasabb az országos átlagnál. De átlag feletti nyugdíjat kaptak a Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyékben élő öregségi nyugdíjasok is. Ugyanakkor Bács-Kiskun és Békés megyékben – 12 ezer forinttal – az országos átlag alatt volt az öregségi nyugdíj összege, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 108 ezer forintot sem érte el. Járási szinten még nagyobb különbségeket találunk. A legalacsonyabb és a legmagasabb átlagos összeg között 46 ezer forint különbség volt 2016 januárjában. A járások nyolctizedében az országos átlag alatt volt az öregségi nyugdíj havi összege. Legkisebb – 100 ezer forint alatti – összeget az alföldi és északmagyarországi járásokban élő nyugdíjasoknak utalták. Ezen belül a Mórahalmi (93 123 forint) és a Csengeri járások (93 532 forint) idős lakosai kapták a legkevesebbet. Az ország más részéből egyedül a Baranya megyei Sellyei járás található ebben a csoportban. www.ksh.hu

18


18. ábra Az öregségi nyugdíjak egy ellátottra jutó átlagos havi összege a járásokban, forint, 2016. január

93 123 – 100 000 100 001 – 110 000 110 001 – 120 000 120 001 – 130 000 130 001 –

Legkedvezőbb helyzetben a fővárosi nyugdíjasok voltak, ezen belül a 11. és a 12. kerület emelkedett ki közel 164 ezer forint átlagos öregségi nyugdíjjal. A fővárosi nyugdíjasok mellett a Budakeszi, Tiszaújvárosi, Érdi, Dunakeszi, Szentendrei, Veszprémi, Pilisvörösvári és Oroszlányi járásokban volt kiemelkedően magas, 130 ezer forint feletti az öregségi nyugdíj havi átlagos összege. Két megye kivételével a megyeszékhelyt is magába foglaló járásban volt legmagasabb az öregségi nyugdíj havi összege. Kivételek a Tiszaújvárosi és az Oroszlányi járások (előbbi Borsod-Abaúj-Zemplén, utóbbi Komárom-Esztergom megyében). Mindkettő a térség gazdasági életének meghatározó központja volt, a biztos foglalkoztatási háttér és a magasabb jövedelmeket biztosító ágazatok (vegyipar, bányászat) következtében az öregségi nyugdíjak is magasabbak. 19. ábra Az öregségi nyugdíjban részesülők számának megoszlása ellátásuk összege szerint, 2016. január

– 49 999 forint (2,73%) 50 000 – 99 999 forint (34,67%) 100 000 – 149 999 forint (40,18%)

www.ksh.hu

150 000 – 199 999 forint (14,99%) 200 000 – forint (7,44%)

19


Ha a folyósított összegeket nagyságkategóriák szerint tekintjük át, további jelentős területi különbségeket látunk. 100 000 forint alatti öregségi nyugdíjat a fővárosban kaptak a legkevesebben, az érintettek 23%-a. Ugyanakkor 150 ezer feletti összegben itt részesültek a legtöbben: az öregségi nyugdíjasok 38,7%-a. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben ennek a fordítottját látjuk: az érintettek felének 100 ezer forintnál kisebb összeg járt. Ezekben a megyékben az idősek csupán 13–14%-a részesült 150 ezer forintnál magasabb ellátásban. 20. ábra Az öregségi nyugdíjban részesülők megoszlása a folyósított összeg nagysága alapján megyénként, 2016. január Ország összesen Komárom-Esztergom Vas Nógrád Budapest Fejér Heves Győr-Moson-Sopron Veszprém Tolna Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Pest Zala Somogy Hajdú-Bihar Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Csongrád Bács-Kiskun

50 ezer forint alatt

1,9 1,2 1,4 1,4 1,4 1,5 1,5 1,6 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 2,2 2,2 2,4 2,7 2,8 3,5

34,8 30,0 37,4 38,6 21,3 30,7 35,9 34,6 34,2 40,9 36,1 36,0 42,7 32,0 39,0 42,0 42,7 45,1 47,3 40,8 45,7

0

10

20

50 000–99 999 forint

40,6 44,9 43,7 43,3 38,6

15,2 7,5 16,8 7,1 12,5 5,0 12,4 4,4 15,2 16,7 7,7 12,9 4,9 14,3 5,7 15,3 6,3 11,2 5,5 13,9 6,7 13,8 5,4 10,9 4,5 16,1 8,1 12,7 5,4 11,3 4,6 11,9 4,9 9,5 3,6 9,9 3,9 11,9 5,1 10,3 4,3

23,5 43,4 44,8 43,8 42,6 40,7 41,5 42,9 40,2 42,0 41,0 39,9 38,3 39,3 36,1 39,4 36,2

30

40

50

100 000–149 999 forint

60

70

80

150 000–199 999 forint

90

100 %

200 000 forint felett

A „nők 40” keretében ellátottak részére 2016 januárjában átlagosan 119 457 forintot utaltak. Ebben az ellátási formában is Budapesten volt a legmagasabb a folyósított havi összeg (144 273 forint), míg Somogy megyében ennél 37 ezer forinttal kevesebbet kaptak átlagosan az érintettek. A rehabilitációs és rokkantsági ellátásokban részesülők átlagosan 69 ezer forintot kaptak, ezen belül a korbetöltötté vált rokkantsági ellátások összege 78 ezer, a korhatár alattiaké 73 ezer, a rehabilitációs ellátások összege 54 ezer forint volt. A legmagasabb összeget a Komárom-Esztergom megyében és a Budapesten élőknek utalták, átlagosan 79 ezer forintot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ennél 20 ezer forinttal alacsonyabb összeget folyósítottak az érintetteknek. A hozzátartozói nyugellátásban részesülők január havi járandósága 55 116 forintot tett ki. Ezen belül az özvegyi és szülői nyugdíj havi összege 69 138, az árvaellátásé pedig 38 220 forint volt.

www.ksh.hu

20


7. Nemzetközi nyugdíjügyek A társadalombiztosítási jogosultságok országok közötti hordozhatóságát különféle egyezmények biztosítják az 1950-es évek óta. A munkavállalók jogszerzése mellett ezek a megállapodások a nyugdíjakra, az alapvető egészségügyi, családtámogatási ellátásokra, illetve a munkanélküliség esetén járó ellátásokra való jogosultságokat is rendezik az egyes országok között. Az 1957 és 1962 között a környező szocialista országokkal kötött szociálpolitikai egyezmények időarányos tehermegosztás, vagy területi elv szerint rendezik a nyugdíjak folyósítását. Az előbbi esetén a két ország területén megszerzett jogosultságok összeadódnak, és az egyes országok a nyugdíjnak csak a náluk szerzett szolgálati idő arányának megfelelő részét fizetik. A területi elv lényege, hogy az ellátást az az ország nyújtja, melynek területén az igénybejelentés időpontjában az igénylő él. Az 1990-es években Magyarország további, ún. szociális biztonsági egyezményeket kötött számos országgal. 2015-ben kétoldalú szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények alapján 1582 teljesítő határozat született Magyarországon. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a tagállamokkal korábban kötött kétoldalú egyezményeket felváltották az EU szociális biztonságra vonatkozó koordinációs rendeletei, melyek valamennyi tagállam tekintetében lehetővé teszik a társadalombiztosítási jogosultságok hordozhatóságát. A rendeletek alapján a nyugellátás összegét kétféle módon is ki kell számolni, és a kiszámított összegek közül az ügyfél számára kedvezőbbet kell megállapítani. Az első számítási mód a nyugdíj összegét kizárólag a magyar szabályozás szerint figyelembe vehető szolgálati idő és keresetek alapján állapítja meg. A második számítási mód az egyes tagállamokban elért szolgálati, biztosítási időket együttesen figyelembe véve és a Magyarországon szerzett keresetek alapján képzett átlagkereseteket felhasználva számítja ki az ún. elméleti nyugdíjat, melynek részeit a területükön szerzett szolgálati idő arányában fizetik a tagországok. 2015-ben az EU koordinációs rendeletei alapján 3892 ellátást állapítottak meg hazánkban. Harmadik országban, azaz egyezménnyel nem érintett, illetve nem EU-tagállamban élők nyugellátásra való jogosultságát kizárólag a magyar jogszabályok szerint lehet megállapítani. A szolgálati, biztosítási időszakok összeszámítására nincs lehetőség. 2016 elején a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 32 724 személynek, 14 872 nőnek és 13 053 férfinak folyósította külföldre valamilyen nyugdíját vagy egyéb ellátását. Az ellátottak 85%-a, közel 30 ezer fő öregségi nyugdíjban részesült, 2549-en özvegyi és szülői nyugdíjat, 471-en árvaellátást kaptak főellátásként. 4. tábla

Külföldre folyósított ellátások, 2016. január Ellátástípus Öregségi nyugdíj Életkoron alapuló ellátás Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás Özvegyi és szülői nyugdíj Árvaellátás Egyéb ellátás Összesen

férfi 13 053 40 775 266 227 55 14 416

Ellátottak száma, fő nő együtt 14 872 27 925 143 183 724 2 283 244 42 18 308

1 499 2 549 471 97 32 724

A teljes ellátás átlagösszege, forint férfi nő együtt 45 293 44 606 44 927 154 037 44 893 68 750 42 247 15 467 25 814 33 115 44 527

37 472 23 891 27 461 19 997 41 458

39 941 23 012 26 667 27 435 42 810

A külföldre utalt, öregségi nyugdíjban részesülők harmada 1945–1949 között született, korhatár előtt öregségi nyugdíjat (volt fegyveresek öregségi nyugdíját, „nők 40”-et) mindössze 122-en kaptak. Az öregségi nyugdíjasok beszámított szolgálati idő szerinti megoszlása is lényegesen eltért a külföldre és a belföldre utalt ellátásoknál. Belföldön az öregségi nyugdíjasok több mint 57%-a 35–44 év szolgálati időt szerzett meg. A leggyakrabban előforduló elismert szolgálati idő 38 év volt. A külföldi utalásoknál a megoszlás két helyen, a 15–19 és a 40–44 szolgálati éveknél csúcsosodott ki 15 és 19%-kal. A legtöbben (1361 fő) 15 év szolgálati idővel rendelkeztek.

www.ksh.hu

21


Az öregségi nyugdíjasok megoszlása a beszámított szolgálati idő szerint, 2016. január

21. ábra

% 30 25 20 15 10 5 0

0– 4

5– 9

10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 szolgálati évek Külföldre utalt ellátás

Belföldre utalt ellátás

A külföldre folyósított teljes ellátások átlagos összege jóval alacsonyabb a belföldi összegeknél. A külföldre fizetett öregségi nyugdíj januári összege átlagosan 44 927 forintot tett ki, ami a belföldi átlagos ellátás 37%-ának felelt meg. A célországok tekintetében a legtöbb nyugdíj és egyéb ellátás átutalása Németországba érkezett hazánkból. 12 191 főnek, a külföldre folyósított ellátásokat igénybe vevők 37%-ának folyósították ide az ellátását. A második helyen Ausztria állt, 3201 fővel. 2000-nél több személy kapott Magyarországról valamilyen nyugdíjat, egyéb ellátást Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Svédországban, Szlovákiában és Ausztráliában.

Felhasznált irodalom: A népesség gyarapodó rétege – Az időskorúak jellemzői, 2014, KSH Tájékoztató a magyar nyugdíjbiztosítás főbb ellátási szabályairól és szervezeti rendszeréről, 2012 augusztus http://www.onyf.hu/m/pdf/ONYF_fuzet_HU%20egyben.pdf Portré a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerről, 2015, www.onyf.hu Tokaji Károlyné: Nyugdíjasok, nyugdíjak, Társadalmi helyzetkép, 2010 KSH Statisztikai évkönyv 2015; kézirat, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, www.onyf.hu

www.ksh.hu

22


Módszertani megjegyzések, fogalmak A kiadvány mindazon ellátottak adatait tartalmazza, akik a tárgyév januárjában a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) által folyósított ellátásban részesültek, ideértve a külföldön ellátottakat is. Kivételt jelentenek a különféle jogcímen (pl. kárpótlásként) járó életjáradékok, valamint a nemzeti gondozási díj, ezek nem jelennek meg a statisztikában. A kimutatásban szereplő adatok a januári, emelés utáni állapotot tükrözik. A besorolás az ellátórendszer szerkezetét követi és nem tesz különbséget aszerint, hogy az adott ellátást mely forrásból (Nyugdíjbiztosítási Alap, Egészségbiztosítási Alap vagy más forrás) finanszírozzák.

Az ellátások besorolása 1. Öregségi nyugdíjak 1.1. Korbetöltött öregségi nyugdíj 1.2. Korhatár alatti öregségi nyugdíj (1955 előtt született fegyveresek) 1.3. Nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak 2. Életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátások 2.1. Korhatár előtti ellátások 2.2. Szolgálati járandóság 2.3. Átmeneti bányászjáradék 2.4. Balettművészeti életjáradék 3. Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások 3.1. Korbetöltötté vált rokkantsági ellátások 3.2. Korhatár alatti rokkantsági ellátások 3.3. Rehabilitációs ellátások 3.4. Bányászok egészségkárosodási járadéka 4. Özvegyi és szülői nyugdíj 4.1. Özvegyi és ideiglenes özvegyi nyugdíj 4.2. Szülői nyugdíj 5. Árvaellátás 6. Mezőgazdasági szövetkezeti járadékok 7. Baleseti járadék 8. Rokkantsági járadék 9. Házastársi pótlék, jövedelempótlék 10. Egyéb járandóságok Összesen Ebből: Nyugellátások (1+4+5) Öregségi nyugdíjak és életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátások együtt (1+2) Saját jogú nyugdíjak és ellátások (1+2+3) Hozzátartozói nyugellátások (4+5) Járadékok, pótlékok, egyéb járandóságok (6-10)

www.ksh.hu

23


Az ellátások magyarázata Nyugellátás: tartalmazza a saját jogon járó nyugdíjakat és a hozzátartozói nyugellátásokat. Hozzátartozói nyugellátás: a túlélő hozzátartozó számára járó rendszeres pénzbeli ellátás, amit az elhunyt nyugdíjas (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékos), vagy nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékra való jogosultságot) szerzett személy jogán állapítanak meg. Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj és az árvaellátás. Özvegyi nyugdíj: házastársnak, élettársnak, elvált személynek és külön élő házastársnak – meghatározott feltételek esetén – életkorára vagy rokkantságára, vagy az elhalt jogán árvaellátásra jogosult eltartott gyermekekre tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás. Szülői nyugdíj: az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó ellátás. Árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás. Öregségi nyugdíj(ra): az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok mellett nem korbetöltöttként az öregségi nyugdíjasok közé sorolódnak a legalább 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjban részesülő nők és az 1955 előtt született, 2012 előtt szolgálati nyugdíjban részesült volt fegyveresek, akik a korhatár betöltése után átkerülnek a korbetöltött öregségi nyugdíjasok közé. Rokkantsági ellátás: a jogosultsági feltételeket teljesítő megváltozott munkaképességű személyeknek járó egészségbiztosítási ellátás. A bevezetéskor rokkantsági ellátásként folyósították tovább a korábban megállapított I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjat, az átmeneti járadékot, valamint az 57 évet betöltöttek III. csoportos rokkantsági nyugdíját és rendszeres szociális járadékát. Új igénylő rokkantsági ellátást legfeljebb 60%-os egészségi állapot esetén kaphat, amennyiben nem rehabilitálható. Ugyanilyen egészségi állapotú, de rehabilitálható igénylőnek az öregségi nyugdíjkorhatár öt éven belüli betöltése esetén állapítható meg az ellátás. Az újonnan megállapított rokkantsági ellátás összege az egészségi állapottól és a rehabilitáció lehetőségétől függ. Rehabilitációs ellátás: a jogosultsági feltételeket teljesítő megváltozott munkaképességű személyeknek járó egészségbiztosítási ellátás. A bevezetéskor rehabilitációs ellátásként folyósították tovább az 57 évet be nem töltött személyek korábban megállapított III. csoportos rokkantsági nyugdíját és rendszeres szociális járadékát. (Ellátásuk végleges formáját komplex felülvizsgálatot követően határozták meg.) Új igénylőnek rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg, ha legfeljebb 60%-os egészségi állapotúnak és rehabilitálhatónak minősítik. Az újonnan megállapított rehabilitációs ellátás időtartama a rehabilitáció időtartama, de legfeljebb 3 év. Az ellátási összeg az egészségi állapottól és a rehabilitálhatóság fokától függ. Főellátás: ugyanazon személy részére többféle ellátás folyósítása esetén az ellátások közötti rangsorolásban az előrébb álló ellátás. A többszörös számbavételt elkerülendő, az ellátás szerinti besorolás mindig a főellátás szerint történik. 2012-től az ellátások rangsora: öregségi nyugdíj, életkoron alapuló ellátások, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások, hozzátartozói ellátások, mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, rokkantsági járadék, házastársi pótlék és jövedelempótlék, egyéb járandóság. Kiegészítő ellátások: többféle ellátás esetén a főellátáson kívül folyósított ellátás. Teljes ellátás: főellátás és kiegészítő ellátás együttes összege. A nyugdíjbiztosítási jogszerzést a megszerzett szolgálati idő, illetve a fizetendő nyugdíjjárulék alapjának figyelembevételével bírálják el. Általános jogszerzési szabályok szerint biztosítottak: foglalkoztatásra, munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve az ehhez tartozó, törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettség általános szabályai alapján biztosítottak (pl. az alkalmazottak, a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban munkát végzők, a vállalkozási tevékenységet folytatók, a szövetkezeti tagok). Speciális jogszerzési szabályok szerint biztosítottak: az általánostól eltérő járulékfizetési és nyugdíjjogszerzési szabályozású biztosítási jogviszonyban állók (pl. az EKHO szabályai szerint közterhet fizetők). Nem keresőtevékenységen alapuló jogszerzés alapján biztosítottak: meghatározott gyermeknevelési ellátásokba, illetve

www.ksh.hu

24


egyéb nyugdíjjárulék-köteles ellátásokban (megváltozott munkaképességűek egészségbiztosítási ellátásai és munkaerőpiaci ellátások) részesülők, speciális programban vagy állományban lévő személyek (különleges foglalkoztatási állományban vagy prémiumévek programban részt vevők), valamint a megállapodáson alapuló jogszerzések tartoznak ide. A jogszerzési statisztikában a besorolás alapja a leghosszabb időtartamú jogszerzési típus, illetve – ha ez nem dönti el – a jogszerzési típusok fent említett sorrendje. Egy biztosított egy naptári éven belüli valamennyi jogosultságát – függetlenül ezek típusától – a besorolás szerinti jogviszonytípus adata tartalmazza. Adatforrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. Nemzetközi adatok: az Európai Unió országainak adatai az Eurostat-adatbázisból származnak. Forrása a szociális védelem harmonizált módszertana szerinti adatgyűjtés (ESSPROS).

Megjegyzések A százalék- és viszonyszámokat a kerekítés nélküli adatokból számítottuk. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történik, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk.

Elérhetőségek: [email protected] Lépjen velünk kapcsolatba! Telefon: (+36-1) 345-6789

www.ksh.hu

3. Új nyugdíj- és egyéb ellátásmegállapítások A megállapítás éve és a szolgálati idő...13

Recommend Documents