EL Ő S Z Ó Ön a Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda pedagógiai programját tartja a kezében. Az iskola fenntartója a Magyarország Evangélikus Egyház Malomsoki Egyházközsége. A 2008. szeptember 1-jén létesített evangélikus általános iskola és óvoda alapító okiratát a Malomsoki Egyházközség Presbitériuma 2008. július 8-i ülésén elfogadta. Óvodánk, 8 évfolyamos általános iskolánk minden pedagógusának szakmai meggyőződése, hogy a gyereknek boldog, kiegyensúlyozott életet kell élni. Legfontosabb alapelvünk, hogy „a gyerek nem az életre készül, hanem él”.
I.
Intézményünkről 1.Adatai, története
Intézményünk földrajzi működési területe: Marcaltő, Ihász, Várkesző és Malomsok. Intézmény neve: Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Az intézmény székhelye: Marcaltő Címe: 8532 Marcaltő, Fő tér 15. Telefonszáma: 89/347-011 Telephelye: Malomsoki Tagóvoda 8533. Malomsok, Kossuth u.2. OM:201211 Gyermekcsoportok száma: 3 óvodai csoport, általános iskolában 1-8 évfolyamon 8 csoport, 3 napközis és 1 tanulószobás csoport. Intézménytörténet Marcaltő község iskolájáról 1771-ből van írásos feljegyzés. Az iskolaügyi összeírás szerint magyarok és németek lakták a falut. Később a németek elmagyarosodtak, 60 év múlva már csak magyarul beszéltek. Az iskola egyik régebbi épületének falán ma is látható az 1879-ből származó tábla: "Felekezeti tanoda". A századfordulón a marcaltői népiskola a pápai alesperesi kerülethez tartozott. Innen kapta iskolafelügyelői megbízását Harsányi László tanító, aki 40 éven át tanított a faluban. Állami szolgálatban is az iskola igazgatója maradt 1955-ben történt leváltásáig. A mai iskolaépület nyugati szárnya az egykori főszámvevői ház helyén áll. Itt 1959 májusában kezdték meg a tanítást. 10 évvel később megkezdődött az iskolakörzetesítés. Ide jártak Egyházaskesző, Várkesző, Ihász, Malomsok diákjai is. Az iskolát bővíteni kellett. Mai formáját az 1984-es tornaterem-átadással érte el. Az 1990-es "vissza-körzetesítés" miatt sokkal kevesebb tanuló maradt, így a felszabaduló épületszárny átalakítható lett óvodává (1997). Ettől kezdve 3-tól 14 éves korig egy intézménybe járnak a gyerekek. Az eddigi önkormányzati iskola és óvodák fenntartását 2007.szeptember 1-től 2008.június 30-ig egy alapítvány vette át. 2008.szeptember 1-től a Malomsoki Evangélikus Egyházközség működteti az intézményt. A marcaltői óvoda története az 1970-es évek közepén kezdődik. Azt megelőzően a községben „nyári óvoda” működött. 1975-ben a régi –egyházi tulajdonban lévő – iskolaépületet alakították át óvodává. A kétcsoportos körzeti óvoda a kezdetektől az általános iskolával közös irányítás alatt működött. 1997-től az iskolával egy épületben, korszerűbb körülmények közé járhatnak a marcaltői, ihászi, várkeszői óvodások. A malomsoki óvoda története közel 60 éves múltra tekint vissza. Az iskolával közös irányítás alatt álló intézmény 2000től, az általános iskola bezárása után került közvetlen önkormányzati irányítás alá. 2007.szeptembertől sorsa közös a marcaltői oktatási intézménnyel.
2.Intézmény jellemzői, tárgyi adottságai
2.1. Személyi feltételek 2009/2010.tanév Óvodapedagógus: 5 fő Dajka: 2 fő Tanító: 6 fő főállású, 3 részmunkaidős Tanár: 4 fő főállású, 1 részmunkaidős Szociálpedagógus: 1 fő Iskolatitkár: 1 fő Gazdasági vezető: 1 fő Takarítók, karbantartó: 3 fő 2.2. Tárgyi-dologi feltételek A székhely intézmény a falu középpontjában fekszik, előtte nagy park, játszótér, mögötte tágas udvar, sok zöldterület található. Alapterülete kb. 860 m2, ami 160 gyerek birtoka. Mai formáját három szakaszos bővítéssel érte el (lévén korábban körzeti iskola volt). Újabb egysége a tornaterem; 1984-ben készült el. 1997-ben az iskola egy részét - felújítás után - az óvoda foglalta el. Intézményünk szerkezeti kialakítása megfelel az oktatási miniszter 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet mellékletében megfogalmazott „a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről” feltételeinek. A termek tágasak, világosak, bőséges hely jut a gyerekek felszereléseinek tárolására is. Rendelkezésünkre áll: 2 csoportszoba, 8 osztályterem, 1 tornaterem, 1 informatikaterem, egyéb terem, 1 egyéni foglalkoztató szoba, 1 könyvtár, szertárak, öltözők, ebédlő, 2 nevelői szoba, irodák. A malomsoki tagóvoda szintén a falu központjában, biztonságos környezetben helyezkedik el. A csoportszoba, öltöző, mosdók együttes alapterülete 90 m2, a füves udvar 750 m2.
3.A nevelőtestület jellemzői A pedagógusok végzettségüket tekintve főiskolát, egyetemet végeztek, így rendelkeznek a megfelelő képesítéssel. Alapvégzettségük mellett rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken (szakmai, módszertani). Munkafegyelmük, szakmai felkészültségük, igényességük biztosítja a minőségi oktató-nevelő munkát. Intézményünkben 3 szakmai munkaközösség működik: 1 óvodai és 2 iskolai (alsós, felsős). Nevelőtestületünkre jellemző a nyitottság, az új iránti fogékonyság, az ötletesség. Mindez elősegíti a tanár-diák jó kapcsolatát, az iskola demokratizmusát, a megszerzett szakmai tapasztalat pedig az igényes és eredményes munkát. Az iskolai munka igen jelentős részének tartjuk a tanulók szabadidős tevékenységének a szervezését. Csak színvonalas és a gyerekek számára vonzó foglalkozásokkal tudunk hasznos időtöltést nyújtani. E foglalkozások egyúttal lehetőséget adnak a tanulók tehetségének kibontakoztatására és sokrétűbb megismerésére.
„Nincs szentebb emberi tevékenység a nevelésnél.” (Luther Márton)
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,céljai, feladatai 1.1. Az óvoda nevelési céljai, feladatai Az Evangélikus Óvoda- összhangban az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával- legfontosabb feladatának tekinti a 3-7 éves korú gyermekek harmonikus, egészséges személyiségének kibontakoztatását, az életkori és egyéni
sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az evangélikus egyház nevelő intézményeként a Biblia szellemében a Luther tanítások szerint neveljük gyermekeinket. Célunk, hogy a gyerekek indíttatást kapjanak a keresztény világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához. Az óvodások ismerjék meg egyházuk hagyományait és szokásait. Az óvoda nevelje felebaráti szeretetre a gyermekeket. A családdal együttműködve megerősítsük az elemi szokásokat és viszonyulásokat (ember és ember, ember és természet, ember és tárgyi világ között). A keresztény szellemű óvodai nevelés alapjának mindenek előtt a modellállítást tekintjük. harmonikus személyiségfejlesztés: mentális-értelmi fejlesztés szociális-közösségi fejlesztés testi fejlesztés gondozás változatos tevékenységformák biztosítása iskolai nevelés megalapozása E célokból következően az óvónő dolga, hogy a „keveset, lassan és jól” elve alapján az „itt és most” legalkalmasabb megoldásait keresse. Megértő és nem bíráskodó, együtt érző, de nem mindent elfogadó nevelői magatartást tanúsítson. A szabadság és korlátozás kellő arányával biztonságot és bizalmat, elfogadást és védelmet nyújtson. Az óvoda helyi nevelési programjában az alábbi főfeladatok hangsúlyozottak (melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét): a játék célja szerint segítsük sikerre vinni a gyerek kezdeményezéseit, tanítgassuk a társas alkalmazkodás szokásait az „óvodai nevelés játékkal mesével” c. program felhasználásával. Segítsük hozzá a gyerekeket annak a képzeletkincsnek a begyűjtéséhez, ami a játék forrása és a mese elképzelésének feltétele. Kíváncsiságot keltő tevékenységgel, könnyen utánozható minták nyújtásával rávezessük az óvodásokat a bővülő játék motívumkészletének összerakására, variálására.
„Babaléptek”-kel haladunk. Sok-sok egyéni és csoportos ismétlési lehetőséget adunk ahhoz, hogy a gyerek tanulja önmagát. Szerepünk nem tanítói, inkább karmesteri. Hangsúlyt fektetünk óvónőink folyamatos, rendszeres továbbképzésére, speciális- az intézmény munkáját segítőtanfolyamok támogatására. Rendszeresen biztosítunk lehetőséget arra, hogy kapcsolatot tartsanak más evangélikus intézményekkel. Törekszünk a megértő, egymásnak szakmai és emberi segítséget nyújtó munkahelyi légkör megteremtésére. Technikai dolgozóink munkánk nélkülözhetetlen segítői és ennek megfelelően megbecsült tagjai közösségünknek. Hitéleti kérdésekben az iskola hitoktató lelkésze rendszeres konzultációkkal segíti munkánkat. Az óvodában heti rendszerességgel logopédus gondozza a beszédhibás gyermekeket.
1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: Az iskola a törvényben megfogalmazottak alapján felelős: - „a feladatellátásának keretei között –a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért.” NAT szellemiségének megfelelően: - olyan értékek kialakításáért, amelyek a magas szintű szaktudás, a javakkal való gazdálkodás, munkában
való megbízhatóság, értékteremtés, a minőségi munkavégzés és a gazdaság világában való eredményes szerepvállalás megalapozását segíti elő. Ennek érdekében az iskola: - a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, - a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját, - felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre, az etikus, gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismerésére. Az Evangélikus Egyház oktatási intézményeként a Biblia szellemében, a lutheri tanítások szerint és iskoláink hagyományaihoz híven kívánjuk tanulóinkat nevelni. Nyíltan vállaljuk tehát a felekezeti elkötelezettséget, azonban - az ökumenizmust szem előtt tartva - nyitottak vagyunk más keresztyén egyházak felé is.
1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Az evangélikus nevelés általános célja: segíteni az embert keresztény értékek szerint élni. A tanulók ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által , indíttatást kapjanak a keresztyén világnézet kialakításához. Vezessük rá a tanulókat egyházuk hagyományainak és szokásainak elsajátítására. Célunk, hogy az idejáró gyerekeknek felkeltsük a tudás iránti vágyát, és szilárd alapokat adjunk a további ismeretszerzéshez. Célunk a keresztény értékrend kialakítása és megerősítése. Reális önismerettel, egészséges önbizalommal, jó együttműködő készséggel, felelősségtudattal rendelkező személyiségek kialakításának megalapozása. Célunk a gyerekek szeretetre nevelése felebarátaik iránt, megtanítani őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal. Célunk magabiztos, derűs keresztény világszemlélet kialakítása a tanulókban. Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, sajátítsák el egyházuk hagyományait és szokásait. Ökumenikus szellemben ismerjék meg más keresztény egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését. Sajátítsák el a keresztény etika és értékrend szabályait, azokat építsék be a magatartásukba, értékrendjükbe. Célunk, hogy az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével hozzájáruljunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Célunk, hogy kialakítsuk a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet. Toleráns magatartásra ösztönzünk a társadalmi érintkezésben és kommunikációban. Hagyományaink azt a célt szolgálják, hogy diák és tanár egyaránt jól érezze itt magát, kötődjön szülőföldjéhez, hazájához. Véleményünk szerint "... amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)
1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai 1.4.1. Alapfeladatok A tanulók az életkori sajátosságainak megfelelően (személyiségjegyek, értelmi képesség, testi vagy érzékszervi
károsodás) a képességek, ismeretek meghatározott szintjét hozzák magukkal a családból, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetből. Ezek a korosztályt jellemző különbségek befolyásolják a tanulással kapcsolatos attitűdöket, adottságokat és hatnak a tanulói teljesítményekre, a képességek fejlődésére. Ezért a tanulói különbségekhez való alkalmazkodás, azok eredményes fejlesztése az iskola feladata. A fentieket figyelembe véve a nevelés síkján az alábbi személyiségfejlesztési feladatok jelennek meg:
1.4.1.1. A gyermeki értelem kiművelése területén: - a tanulás iránti igény kifejlesztése ezen belül: a tanulási kötelességtudatuk, a tanulási ambíciójuk kialakítása, - a tanulás gyakorlati értékének elfogadtatása, - önfejlesztési képességének kialakítása, - a felfedezés örömének megismerése, - az érdeklődés felkeltése, fejlesztése, - a továbbtanulási szándék kialakítása. - Ennek érdekében: - legyenek kötelességtudók, szorgalmasak, kitartóak, - tudjanak tanulni, - legyenek képesen önálló ismeretszerzésre, információszerzésre, és feldolgozásra , - legyen igényük az önképzésre, - rendelkezzenek biztos alaptudással, - legyenek érdeklődőek, tájékozottak, - legyenek kreatívak mind gondolkodásukban, mind manuálisan, - legyenek nyitottak, fogékonyak az új iránt, - legyen jó problémamegoldó képességük, logikus gondolkodásuk, megfigyelő-képességük, - becsüljék saját és mások munkáját, - legyenek igényesek önmaguk és mások munkájára, - érezzék, hogy a tudás érték és ez fokozza tudásvágyukat, - fejlődjön kommunikációs és kifejezőképességük.
1.4.1.2. Segítő életmódra nevelés területén: - Pozitív szociális szokások kialakulásának segítése, melynek alapján, a tanulók biztonságban érzik magukat. A magatartási szabályok, ismeretek átláthatók kiszámíthatók legyenek számukra és mindenkitől következetesen elvártak. - Szociális mintákkal segíteni a megfelelő viselkedés megvalósulását. Bemutatni személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a pozitív viselkedési minták formálása. - Szociális készségek, ismeretek, kommunikáció fejlesztése. Segítő, együttműködő légkör biztosítása, érdekérvényesítő, együttműködési képesség fejlesztése.
1.4.1.3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: - Legyenek tisztában a mentálhigiénés ismeretekkel.
- Váljon igényükké a szűkebb és tágabb környezetük tisztasága, a helyes testápolás, az egészséges táplálkozás, a helyes öltözködés és a szabadidő tartalmas megszervezése. - Legyen igényük a mindennapos testmozgásra, az optimális szellemi és testi fejlődésük érdekében. - Ismerjék az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés elemi szabályait. - Ismerjék a természet, a környezet, az egészségmegőrző –védő akciókat és legyenek azok tevékeny résztvevői. - Tudatosan tartsák távol magukat a szervezetet károsító anyagoktól (drog, alkohol, cigaretta, gyógyszer) és harcoljanak ellenük. 1.4.1.4. Az egyéni életvitel kultúrájának területén: - Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztés. - Átfogó kép a munka világáról a további iskola és pályaválasztás érdekében. - Tudatosítsuk a tanulókban, hogy az emberi cselekvőképesség alapja az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik, s a felnőtt szerepre való felkészülés már az általános iskolában elkezdődik. - Segítsük a tanulókat harmonikus személyiségének alakulását a saját belső környezet és külső környezet iránti érdeklődés és igényesség felkeltésével.
1.4.2. Konkrét feladatok Feladatunk az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk során, hogy: - A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. - A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlesszük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsuk érzelemviláguk gazdagodását. - Adjunk mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. - Alapozzuk meg a tanulási szokásokat. - Támogassuk az egyéni képességek kibontakozását. - Működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. - Törődjünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. - Tudatosítsuk a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezeti értékeket. - Erősítsük meg a keresztény magatartásmintákat, szokásokat. - A gyermek jellemét formálva segítsük a személyiség érését. Feladatunk az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk során, hogy: - Fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. - A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségekben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. - Olyan helyzeteket teremtsünk, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. - Tudatosítsuk a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét
és néhány általánosan jellemző szabályát. - Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve az egymáshoz való viszonyulásban. - A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. - A nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. - Fejlesszük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. - Erősítsük az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessük őket más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. - Fordítsunk figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.
1.4.3. Kulcskompetenciák fejlesztése A pedagógiai feladataink a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére épülve segítik a tanulói személyiségfejlesztést, melynek szinterei a tanítási –tanulási folyamatba közvetlenül illeszkedő tanítási órák illetve a helyi sajátosságokból adódó, az iskolai hagyományokat figyelembe vevő tanórán kívüli foglalkozások. A kulcskompetenciák a tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükségesek, a hozzájárulnak a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. A kulcskompetencia fejlesztése és a helyi tanterv műveltségi területeink fejlesztési feladatai komplexen jelennek meg az iskolai oktató-nevelő munkában, sok esetben átfedi egymást, egymásba fonódnak, az alábbi keretrendszerben: A kulcskompetenciák keretrendszere: - kommunikáció anyanyelven, - kommunikáció idegen nyelven, - matematikai kompetencia, - természettudományos kompetencia, - digitális kompetencia, - hatékony önálló tanulás kompetenciája, - szociális és állampolgári kompetencia, - kezdeményező képesség és vállalkozási kompetencia, - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 1.4.4. A kulcskompetenciákra épülő fejlesztési feladatok Énkép és önismeret El kell érni, hogy a Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák épüljenek be a tanulók önképébe és váljanak a magatartást irányító tényezőkké. Gondoskodni kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját életpályájuk irányításában. Alakuljon ki a tanulókban az önmegismerés, önkifejezés és önállóság igénye. Hon és népismeret Ismerjék a tanulók népünk kulturális örökségének jellemzőit, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a kiemelkedő történelmi személyek, feltalálók, tudósok, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét. Gondoskodni kell arról, hogy a tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez szükséges. Ismerjék meg a városi és falusi élet ismérveit. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
A tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakításának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárrá, és találják meg helyüket az európai nyitott társadalomban. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, és az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjen probléma érzékenységük az összefüggések és megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Közvetlenül is vegyenek részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A megfelelő tudás birtokában legyenek képesek a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartására, az erőszakmentességre, az emberi jogok és demokrácia tiszteletére. Formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosításával kell elősegíteni a tanulók aktív állampolgárrá válását. Ezt az Ember és társadalom műveltségi területen túl az iskolai élet teljes folyamata teremtheti meg, a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal az iskolai élet demokratikus gyakorlatával. Gazdasági nevelés A megfelelő ismeretek birtokában legyenek nyitottak tanulóink a gazdaság világa felé, alakuljon ki bennük pozitív attitűd az értékteremtő munka és a gazdasági ésszerűség iránt. El kell érni, hogy a tanulóink tudatos fogyasztókká váljanak, tudják a döntésekkel járó kockázatot mérlegelni. Ismerjék a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekek kapcsolatát. Segíteni kell a tanulóknak abban, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal tudjanak gazdálkodni. Az életkori sajátosságoknak megfelelően kell fejleszteni a gazdálkodás és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeiket. Környezettudatos nevelés Gondoskodni kell a tanulók környezettudatos magatartásának kialakításáról, melyhez az alapot az iskola környezetnevelési programja szolgáltatja. Cél, hogy legyenek képesek ápolni és megóvni a szűkebb és tágabb környezetüket, elősegítve ezzel a természet fennmaradását, a társadalom fenntartható fejlődését. Fejleszteni kell a tanulók természettudományos gondolkodását. Legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt. A tanulás tanítása Az iskola alapfeladata, hogy a tanuló értelmi képességének és egész személyiségének fejlesztését elvégezze. Oktatónevelőmunkánk során felkeltsük a tanulók érdeklődését, útbaigazítást adjunk a tananyag elsajátításához, megtanítsuk tanulóinkat tanulni. Törekednünk kell arra, hogy a tanulók: - fokozatosan önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, - élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket, - sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket, technikákat, az önművelés igényét, - a könyvtári és más információforrások helyes használatát, melynek alapja az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése). A tanítási folyamatban alkalmaznunk kell: - az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítását, - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, - a csoportos tanulás módszereit, a kooperatív munkát, - az emlékezet erősítését, - célszerű rögzítési módszerek kialakítását, - a gondolkodási kultúra fejlesztését, - az önművelés igényének és szokásainak kibontakoztatását,
- az egész életen át tartó tanulás eszközének megismerését, módszereinek elsajátítását. A tanulás színterét változatossá kell tenni könyvtár, informatikai bázis, múzeum, kiállító terem, „szabadtér”. A fentiek megvalósításához fontos feladat megismerni a tanulók sajátos tanulási módjait, szokásait. Figyelembe kell venni az életkori és egyéni jellemzőit, mert csak erre lehet alapozni a tanulás fejlesztését. Meg kell találni a módját és arányát a fejlesztés tárgyi – cselekvéses, szemléletes – képi, elvont – verbális útnak és az életszerű tartalommal való felruházásnak. Törekedni kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapi élettel való kapcsolatra. Hangsúlyt kell fektetni a kreatív gondolkodás fejlesztésére, a tanulási döntésre, az alternatívák végiggondoltatására, a variációk alkalmaztatására, a kockázatvállalásra, az érvelés fejlesztésére. Fontos feladat a kritikai gondolkodás fejlesztése, megerősítése, a konfliktuskezelés megtanítása, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi és érzelmi egyensúly megteremtése a teljesebb élet megszervezése érdekében. Testi és lelki egészség Minden tevékenységünkön keresztül biztosítani kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás fejlesztését, a harmonikus élet értékként való tiszteletét. Fel kell készítenünk tanulóinkat: - életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, - beteg, sérült vagy fogyatékos emberek iránt elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítsanak, - megfelelően tudják kezelni vagy megelőzni a veszélyhelyzeteket egyéni és közösségi szinten, - helyes közlekedésre, - a veszélyes anyagok, készítmények kezelésére, - a káros függőségek megelőzésére, - a helyes szexuális kultúrára és magatartásra, - a családi életre, - az egészséges és harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítására Felkészítés a felnőtt szerepre Feladatunk, hogy segítsük tanulóinkat a további iskolaválasztásban, a felnőtt szerepre való felkészülésben. A képességfejlesztés területén különös gondot kell fordítanunk az egyéni adottságaik, képességeik megismerésére, az önismeretük fejlesztésére. El kell érnünk, hogy rendelkezzenek alapvető információkkal a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utak lehetőségeiről. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedését az együttéléshez szükséges szociális és állampolgári kompetenciák tudatos fejlesztését a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó tanítási órákon oldjuk meg. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos része a gazdálkodással, az öntudatos fogyasztói magatartással, és a versenyképesség erősítésével kapcsolatos képességek folyamatos alakítása, fejlesztése. 1.4.5. Az oktató-nevelő munkánk szervezése Mindennapi munkánk során a hagyományos pedagógiai módszerek mellett alternatív pedagógiai módszerekkel is segítjük tanulóink tanulását. Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. 1.4.5.1. Egységes alapokra épülő differenciálás:
- olyan szervezési technikák alkalmazása, kialakítása, mely a tanulók belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását fejleszti - a tanulók aktivitásának kibontakozásának elősegítése - feltárni a tanulók előzetes ismereteit, nézeteit, tudását és lehetőséget biztosítani tévedéseik korrigálására és tudásuk átrendeződésére - együttműködő (kooperatív) tanulás technikák alkalmazása - a különböző szervezeti formában (osztály, csoport, tanulópárok, részben és teljesen egyéni oktatásban) a tanulók
tevékenységeinek,
önállóságának,
kezdeményezésének,
problémamegoldásainak
és
alkotóképességének előtérbe állítása - a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás, azok megoldásában szükséges mértékű tanári segítségnyújtás (az ellenőrzésben, értékelésben is) - sajátos tanulásszervezési technikák kidolgozása a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése és a sajátos nevelési igényű tanulók tanulási és egyéb problémáikkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók eredményes oktatása érdekében. 1.4.5.2. A tanulási esélyegyenlőség biztosítása Elvei: - a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos egyénhez igazodó fejlesztéssel, - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése, - az eredményesség érdekében a tanulók személyiségének megismerése és az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása, - tanulóink önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése tanórákon és tanórán kívüli tevékenységek során. A tanulókhoz illesztett fejlesztés területén Olyan fejlesztési programot alkalmazunk, amelyben a kritikus készség fejlesztését helyezzük előtérbe annak érdekében, hogy segítsük tanulóink felzárkóztatását. A fejlesztés nem függ a tanuló életkorától, mert a célunk, hogy a fejlesztett készségek optimális begyakorlása végbemenjen. A tanulók fejlettségi szintjének feltérképezése után az aktuális fejlettségi szinten végezzük a fejlesztést. Ehhez határozzuk meg a fejlesztés eszközét és módszerét, a szervezeti megoldásokat, valamint az elsajátítandó ismeretek körét a begyakorlottság szintjét A fentiek alapján az egységes alapokra helyezett differenciálás biztosítja iskolánkban a tanulói különbségekhez való alkalmazkodást szervezett kereteken belül (tanítási órák, egyéni és csoportos felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások). 1.4.6. Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése intézményünkben Iskolánk a sajátos nevelési igényű gyermekek közül a részképesség zavar tüneteit mutató tanulók oktatását, fejlesztését vállalja fel. A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítményeknek, olvasás, írás, számolás elsajátításának és képességének zavarait, valamint az általuk kiváltott magatartási, vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttesét sorolják. Jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás
mutatkozik. Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos figyelemzavaruk, vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képességük miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes megerősítésre szorulnak. A hiperaktivitás, figyelemzavar jellemzője, hogy a tanuló sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel, rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. A részképesség-zavar tünetei: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia (az olvasás, írás, számolás gyengesége) a tanuló intelligenciájához képest elmaradást mutat ezen képességek területén. A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozásra jogosult attól kezdődően, hogy igényjogosultságát a Nevelési Tanácsadó, vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság megállapította. A különleges gondozás megvalósulhat tanórán, és tanórán kívül. A tanórán (cél a minimális követelményeknek való megfelelés): differenciálás, egyéni bánásmód olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző-összetevő, vagy diszlexia prevenciós módszerrel olvasás, írás, számolás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai tanulmányai alatt idegen nyelv oktatása auditív támogatással méltányos értékelés, minősítés segítő környezet kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során A tanórán kívül: fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, gyógypedagógiai ellátás biztosítása fejlesztőpedagógusok, logopédus által a komplex fejlesztés a szakértői vélemény javaslatait veszi alapul, kiegészül a fejlesztő szakemberek saját vizsgálataival, megfigyeléseivel (tanév eleji vizsgálatok, tanév végén ellenőrző vizsgálatok) a különleges gondozás rövid és hosszú távú céljait, feladatait az éves fejlesztési terv határozza meg a foglalkozások heti óraszámát a részképesség-zavar súlyossága határozza meg kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: testséma fejlesztés, tér-idő reláció kialakítása, látás-hallás-mozgás koordinált fejlesztése, olvasás-írás készségének folyamatos gondozása; diszkalkulia esetén: testséma kialakítása, téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a számfogalmak kialakítása, bővítése, érzékelés-észlelés, figyelem-emlékezet-gondolkodás-beszéd összehangolt fejlesztése, az alapműveletek fogalmi kialakítása, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása
1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere Az iskola nevelő-oktató feladatainak megvalósulását segítik a nevelés eszközei, eljárásai. Ezek mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével, azaz egymással összefüggő, egymást feltételező nagyon fontos tényezők, melyek elválaszthatatlanok a nevelés céljától. A nevelési célokban és feladatokban mindig igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez. Igazodnak ugyanakkor a nevelő személyiségéhez, pedagógiai kultúráltságához, felkészültségéhez és a mindenkori szituációkhoz és annak tartalmához. A nevelés minden mozzanatánál érvényesülni kell: - a tervszerűségnek, melynek feltételei a rendszeresség, következetesség, fokozatosság, és folyamatosság - a gyermeki személyiség figyelembevételének, melynél a gyermek életkori sajátosságát, egyéni sajátosságait, és a gyermeki egyéniséget tartjuk tiszteletben
- a nevelőtestület egységességének, melyhez: - a nevelés céljára - erkölcsi tartalmára - követelmények azonos szintjére - ellenőrzés, elbírálás alapelveire - alapvető nevelési módszerekre és az ezzel kapcsolatos szervezeti formák egységes megtartására van szükség. 1.5.1. Eljárások, módszerek: 1. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: - az oktatás valamennyi módszere - meggyőzés - bírálat - magyarázat - példa - önbírálat - beszélgetés - példakép - dramatizáló tevékenység - felvilágosítás - eszmekép - szerepjáték - tudatosítás - minta- és - a tanulók önálló modellnyújtás elemző munkája - előadás - beszámoló - vita A beszélgetés a nevelés egyik nagyon fontos eszköze. - Tartalmát tekintve: szabad vagy irányított. - Szervezettség alapján: spontán vagy tervezett. - Formája alapján: egyéni, vagy csoportos. 2. A tevékenység megszervezésének módszerei: - játékos módszerek - megbízás - gyakorlás - követelés - ellenőrzés - értékelés 3. A magatartásra ható módszerek: - elbeszélgetés - tények és jelenségek bemutatása - a nevelő személyes példamutatása - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita - hagyományok kialakítása - elmarasztalás 4. Ösztönző módszerek: - ígéret - osztályzás - helyeslés - jutalmazás - bíztatás
- elismerés - dicséret
1.5.2. Az iskolai jutalmazás, elmarasztalás alapelvei és formái Az iskolai jutalmazás Azt a tanulót jutalmazzuk, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon vesz részt, - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez. A jutalmazás formái: Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - napközi-vezetői dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért - példamutató magatartásért - kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell írni. A tanév végén a dicséretben részesült tanulók könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesülnek. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolai elmarasztalás Azt a tanulót marasztaljuk el, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti - a házirend előírásait megszegi - igazolatlanul mulaszt - bármely módon árt az iskola jó hírnevének. Az iskolai büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés intés megrovás - osztályfőnöki figyelmeztetés intés megrovás
- napközi-vezetői figyelmeztetés intés megrovás - igazgatói figyelmeztetés intés megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.
2. A személyiségfejlesztésselkapcsolatos feladatok A személyiség nem más, mint maga az "egyedi" ember. A személyiségnek egyedüli, mindenki mástól különböző, viszonylagos stabilitása van, meghatározott szerkezettel rendelkezik. A gyermek az iskolába lépéskor már egy kialakult személyiséggel rendelkezik, melynek vannak társadalmi és biológiai összetevői. A személyiségfejlesztés az oktatás-nevelés valamennyi színterén zajlik. A nevelés célja az, hogy a diákok személyisége helyes irányba fejlődjön. E munka során egyes tulajdonságokat erősítenünk kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. Minden esetben figyelembe kell venni az egyén főbb jellemvonásait, és ennek ismeretében kell a feladatokat meghatározni. Minden emberben van érték, ezt fel kell ismerni, és ezen keresztül kell a rossz irányba vivő tulajdonságokat nyesegetni. A tantestület az őket segítő hitoktatókkal, lelkészekkel, szülőkkel karöltve a következő területeken segíti tanulóink személyiségfejlődését: keresztyén erkölcsi nevelés és értékrend megismertetése, meggyőződéssé alakítása; a tanulók értelmi nevelése, értelmi képességük fejlesztése, mely képessé teszi őket önálló ismeretszerzésre, igényt alakít ki bennük a világ kreatív módon való megismerésére; a tanulók társas kapcsolataira való felkészítő nevelése, melyben a család, a szeretet az együttműködés, az alkalmazkodó képesség a kommunikáció elsajátítása kapja a fő hangsúlyt; a tanulók érzelmi nevelése, az élő és élettelen környezethez, önmagukhoz irányuló helyes cselekvésre késztető érzelmek kialakítása; a tanulók akarati nevelése, kitartásra, szorgalomra, céltudatosságra, elkötelezettségre nevelése; a tanulók nemzeti nevelése, a szülőhely, a haza múltjának és jelenének megismertetése, a hagyományok tisztelete, ápolása; a tanulók állampolgári nevelése, az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt, igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, iskolában, gyülekezetben, helyi közéletben egyaránt; a tanulók munkára nevelése, az embertársak által végzett munka tisztelete, a tanulók önellátására, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása; a tanulók testi nevelése, testi képességeik fejlesztése, a testmozgás iránti igényük felkeltése, egészséges, edzett személyiség kialakítása; A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A személyiségfejlesztés kiemelt feladata a pozitív énkép, az önismeret és önértékelés fejlesztése életközeli helyzetekben, szituációkban.
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanuló személyiségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösségfejlesztés, a szociális kompetenciák fejlesztése szorosan kapcsolódik személyiségfejlesztési alapelveinkhez. Egyik alappillére, hogy gyermekeink megtanuljanak együtt élni másokkal. A társak megismeréséhez az önismeret vezet el. A közvetlen környezet megismerése juttat el a mások iránti empatikus magatartáskialakulásához. Ez az iskolás korban a társak iránti odafigyelés képességének kialakítását, fejlesztését és a kortárs kapcsolatok megerősítésének feladatát rója ránk. A későbbiekben ezeknek a képességeknek a továbbfejlesztésével juthatunk el a másság elfogadásához, a toleranciafejlesztéséhez. Ehhez szükséges, hogy az oktatás formája, az iskola légköre nyitott legyen, biztonságot sugározzon. A pedagógusoknak a tanulók iránti nyitottsága, elfogadó magatartása, empátiája feltétel és eszköz is egyben az együttélés megtanítására és gyakoroltatására. Az együttműködési képesség a közös érdeket szolgáló viselkedés része, ennek fejlesztése fontos feladat. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy rendszeresen éljünk a segítő együttműködés különböző lehetőségeivel (közös programok, együtt cselekvés). Tanulóinknak úgy szervezzük meg tanórai, iskolai, illetve iskolán kívüli tevékenységeit, hogy sokszínű, változatos formában ezt maguk is gyakorolhassák. Ezt a célt is szolgálják szakköreink, tehetséggondozó csoportjaink, közös programjaink. Fontos feladat a közös tervek iránti elkötelezettség felébresztése is. Iskolánk hagyományos programjai (mikulás, karácsony, farsang, gyermeknap, sportversenyeink, játszóházak) alkalmasak arra, hogy a közös célokért fáradozókban az egyéni különbségek elhalványuljanak, a közös vonások, az egyezések kerüljenek előtérbe. Kiemelt szerepe van a közösségek kialakításában, fejlesztésében az osztályfőnököknek. Elveink szerint a demokratikus segítő vezetés szolgálja tanulóink érdekeit, nagymértékben hozzájárul nem csak a nevelés, de a tanulás eredményességéhez is. Az együtt alkotás, mozgás, játék segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához.
3.1 A tanórán kívüli foglalkozások Az iskolában a nevelési-oktatási célok megvalósulását az alábbi tanítási órán kívüli szervezett keretek, tevékenységek, hagyományok segítik.
Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1-5 évfolyamon napközi, 6-8 évfolyamon tanulószoba működik.. Nevelési alapkövetelményeink a napköziben: - tanulásfejlesztés,
- szabadidő értelmes felhasználása, - testi és lelki egészségnevelés, - társas kapcsolatok fejlesztése. Így: - Legyenek képesek önálló ismeretek szerzésére. - Fejlesszük figyelemkoncentrációjukat. - Ismerjék és alkalmazzák a számukra megfelelő tanulási módszereket. - Legyenek képesek önellenőrzésre. - Fejlesszük igényüket az önnevelésre és neveljük olvasóvá őket. - Legyenek képesek a kulturális értékek kiválogatására. - Gondot fordítunk a tehetséggondozásra és a lemaradókra.
- Szabadidejüket úgy szervezzük, hogy az számukra pihentető és fejlesztő legyen. - Legyenek igényesek a környezetük esztétikájára, környezetük védelmére. - A mozgás, a testedzés váljon igényükké. - Alapvető higiéniai ismereteket tanulják meg, alkalmazzák és váljon náluk szokássá. - Fejlesszük igényüket az egészséges életmódra. - Napköziseink számára olyan környezetet teremtsünk, amelyben sok élménnyel gazdagodhatnak. - Fejlesszük problémaérzékenységüket, azok megfogalmazását és a helyes megoldások keresését. - Fejlesszük egymás iránti segítőkészségüket, bizalmukat, empátiájukat. - Törekedjünk jellemfejlesztésükre, a pozitív példák elfogadására és azok követtetésére. - A felelősi rendszeren keresztül legyen módjuk a társaik és maguk objektív
értékelésének megtanulására. Tanulószoba: 6-8. évfolyamon szervezünk tanulóinknak a szülői igényeket figyelembe véve. Tanulószobai foglalkozásokon segítjük a tanulást, és a tanulási technikák és módszerek gyakorlásáról gondoskodunk. Törekszünk arra, hogy az ott jelenlévő tanulók megtalálják a számukra megfelelő tanulási módszereket és alkalmazzák azokat. Figyelmet fordítunk a tehetségesekre, a lemaradókat a felzárkóztatással segítjük. Diákétkeztetés: A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet biztosítunk. A napközis tanulók egyszeri vagy háromszori étkezésben részesülhetnek a szülői igénynek megfelelően. Szakkörök: Felmerülő igény és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt az induló szakkörökről és fakultatív szabadidős tevékenységekről. Biztosítjuk a tehetségés képesség kibontakoztatást, pályaválasztást segítő, és a gyenge tanulóknak is sikerélményt nyújtó szakkörök szervezését, a választható és rendelkezésre álló időkereteken belül. A mindennapos testmozgást tömegsport és atlétika szakkör keretében biztosítjuk tanulóinknak. Idegennyelv oktatást és játékos képesség fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Intézményünk helyet ad egy közeli művészeti iskolának is, amely által zenei és képzőművészeti, néptánc oktatásban is részesülhetnek tanulóink. A felkínált foglalkozások a tanulóink fejlődést, épülését, hasznos időtöltését szolgálják. Szabadon választhatják meg- minden tanév elején és félévkor -, hogy melyre, melyekre kívánnak jelentkezni. Szülői nyilatkozat
szükséges a jelentkezéshez. Differenciált foglalkozások: Az alsó tagozaton felzárkóztató foglalkozásokat tartunk magyar nyelvből és matematikából, heti 1 órában. A lassabban haladó vagy betegség miatt lemaradó tanulóinknak ezzel biztosítjuk a felzárkóztatást. Felső tagozaton igény szerint biztosítjuk a felzárkóztatást. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulókkal egyéni fejlesztés keretében foglalkozunk. Logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus látja el ezt a feladatot szakértői vélemények alapján összeállított egyéni fejlesztési terv szerint, a törvény által meghatározott óraszámban. Sportolást, testedzést biztosítják a tömegsport foglalkozások. A napközis és tanulószobai foglalkozásokat megelőző udvari játékok. Művészeti, tudományos művelődésüket biztosítja: a múzeum-, színház-, mozi-, hangverseny-látogatás, hangszeres tanulási lehetőségek, könyvtárunk, énekkarunk.
3.2. Az iskola hagyományai A gyerekek személyiségének, képességeinek sokoldalú kibontakoztatásához nagymértékben hozzájárulnak az iskolai hagyományok. A tanulók öntevékenységének kibontakoztatása igen fontos nevelési feladat. Ennek megvalósítását nagymértékben segítik a hagyományos iskolai rendezvények, melyek aktív, alkotó részvételre sarkallják a tanulókat. A hagyományok lehetővé teszik a spontán szerveződő diáktevékenységek, közösségi megmozdulások és programok megvalósulását. Tanévnyitó istentisztelet az első tanítási napot megelőző vasárnapon. Szülői értekezlet szeptemberben. Tájékoztató az új nevelési évről, tanévről. Csendesnap Megemlékezés az aradi vértanukról - iskolai ünnepély. Megemlékezés okt. 23-ról - iskolai ünnepély. Fogadónapok: évente 4 alkalommal. Nyílt napok november végén. Mikulás ünnepség, játszóház dec. 6. Közös karácsonyi ünnepély óvodásokkal, szülőkkel. Januárban a 8. osztályos szülőknek pályaválasztási szülői értekezletet tartunk a meghívott középiskolai pályaválasztási felelősökkel együtt. Farsangi bál szülőkkel együtt- diákok és nevelők jelmezes felvonulása. Február elején szülői értekezletek az első félév értékeléséről. Márc. 15-i ünnepély Ihászon, Malomsokon, Marcaltőn. MDK ünnepség: az új tagok felavatása, a gyerekek kívánsága szerint akadályverseny, Ki? Mit? Tud?, vagy Leg...leg...leg vetélkedő. Vers- és mesemondó verseny a költészet napján. Tavaszi tanulmányi kirándulások Anyák napi készülődés (a köszöntés családi ünnep) Május végén óvodai ballagás, évzáró Nyugdíjas-napi műsorok
Júniusban: sportnap, gyereknap, játszóház Ünnepélyes tanévzáró és a 8. osztályosok búcsúzása. Háromfordulós iskolai tanulmányi verseny ősszel 2 korcsoportnak: 3., 4., 5. o. és 6., 7., 8. o. A nevelők támogatásával - minden évben - országos levelező feladatmegoldó versenyen vesznek részt tanulóink. Helyi továbbképzés keretében a nevelők bemutató foglalkozásokat tartanak egymásnak. Őszi és tavaszi nevelési értekezlet a felmerülő problémákról ill. tovább-képzés. Az iskola környékének gondozása évente 2 alkalommal: szeptemberben "szemétszüret" és április 22-én a Föld napján. A búcsúzó nyolcadikosok szerenádot adnak tanáraiknak. Májusban a leendő elsősök szüleinek tartunk nyílt napot. Minden évben részt veszünk az őszi és tavaszi atlétikai- és foci versenyeken Pápán, egyéb területi versenyeken.
3.3. A diákönkormányzat működése és hagyományai Működése: A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Munkáját a tanulók által felkért tanár segíti. Működésük a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján történik, színvonalasan.
Jogaik Képviseleti jog: Az iskola valamennyi tanulójának képviseletében azok a diákönkormányzati képviselők járnak el, akiket a tanulók több mint 50%-a választott. A diákönkormányzat képviseletében eljárhat a diákönkormányzatot segítő tanár. Használati jog: A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Javaslattételi, véleményezési jog: az iskolai munkaterven belül a tanulókat érintő programoknál. A szakkörök fajtái és működési rendjük kialakításában. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jog: A tanulókat érintő főbb kérdésekben a következő: - a házirend elfogadásakor, módosításakor, - az ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
- iskolai rendezvényekről. Döntési jog: Saját működéséről, az e célra biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. Egy tanítás nélküli munkanap programjáról.
Iskolánk diákönkormányzatának működése A felső tagozaton és az alsó tagozat 2. évfolyamától működik és dolgozik diákönkormányzat. Minden osztály 2 fővel képviselteti magát. A diákönkormányzati tagok titkos szavazással választják meg maguk közül az iskolai diákönkormányzat vezetőjét és helyettesét. Minden évben két alkalommal diákközgyűlést rendez: októberben az éves várható feladatokat, programokat beszélik meg, májusban a végzett munkát értékelik és jutalmazzák. A diákönkormányzat a lehetőségeinek megfelelően megpróbál hozzájárulni ahhoz, hogy a tanulók kellemesen és hasznosan töltsék el szabadidejüket. Hagyományai: - Mikulás napi játszóház,
- Diákközgyűlés, - Papírgyűjtés, - Farsang alsó és felső tagozaton, - „DÖK” nap - Iskolagyűlés, - Iskolarádió, - gyereknap
4.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Intézményünk kiemelt figyelmet fordít a nevelési, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek segítésére. A viselkedési zavarok feltárása az iskola vagy a szülő kérésére nevelési tanácsadó bevonásával történik. Az ezt követő pedagógiai tevékenységet a vizsgálati eredmények figyelembevételével szervezzük meg. Ebben a tevékenységben az osztályfőnökök, szülők, szaktanárok, a fejlesztő pedagógus, hitoktatók, gyülekezeti lelkészek is részt vesznek. A hitoktatásnak méltó és fontos helyet biztosítunk, hiszen a keresztyén erkölcsi nevelés világos célt állít a gyermekek elé, segítve ezzel a nehézségekkel küzdőket is. Igyekszünk egyénre jellemző értékek felszínre hozásával a gyermekekben a jó tulajdonságokat erősíteni. Egy tanulóval, vagy egészen kis létszámú gyermekcsoporttal folytatott foglalkozások során a gyermekek személyére szabottfeladatokat kapnak. Ezkülönösen alkalmas arra, hogy a magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek jó iránybanfejlődjenek, érzelemviláguk gazdagodjon, értékrendjük, munkához való hozzáállásuk erősödjön. A sporttevékenység szintén az a terület, ahol a gyermekek könnyen, gyorsan sikereket érnek el, energiájukat saját testük épülésére, a közösség örömére hasznosíthatják. Különösen fontos az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A beilleszkedési zavarokkal küzdők segítése: · közösségi feladatokkal megbízni; · csoportos munkavégzésbe bevonni; · sportolásra irányítani; · tehetségének megfelelő szakkörbe irányítani; · alkalmanként pszichológus segítségét kérni. Külön figyelmet kell fordítani a drogprevencióra! A megelőzés igazi lehetősége a családban van, így a fontosabb a szülők felelősségét kiemelni már a legkisebb korosztályban is. (Sőt főleg ott!) Szülői értekezleteken (vagy szülői fórumokon) mindenkinek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy döntő fontosságú a családi légkör, a BIZALOM szülő és gyermek között. Az iskola sokat tehet még a megelőzés érdekében azzal, hogy hasznos időtöltést biztosít (szakkörök stb.), minél több jó közösségi élményhez juttatja a gyermekeket (kirándulás, klubdélután, stb.) Fontos, az ifjúságot korosztályának megfelelően tájékoztatni, ismeretekhez juttatni a droggal, alkohollal kapcsolatban. Évente egyszer szakértő előadót hívunk a rendőrségtől, aki előadást tart a tanulóknak.
5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Lehetőséget kell teremteni a tehetséges tanulóknak képességeik kibontakoztatására. Tehetség, (talentum) oly készsége a testi és szellemi szervezetnek, mely azt valamely probléma, munka végzésére kiválóan alkalmassá teszi. A tehetséges, alkotó gyermek képességei, a
teljesítménye alapján kiemelkedik a társai közül. Gyors felfogóképességet, jó tanulási képességet, térbeli fogalomalkotást, jó memóriát és bizonyos területen különösen magas szellemi teljesítményt foglal ez magába. Az általános intellektuális tehetség több ismeretkörre, tanulási területre terjed ki. Vannak olyan gyerekek is, akiknek a tehetsége csak egy (két) speciális területre terjed ki, pl. zenei, művészeti tehetség, amelyek viszonylag korán felszínre kerülnek. Nehezebb felismerni az egyes tudományterületre korlátozódó intellektuális tehetségeket. A tehetség önmagában még nem jelenti azt, hogy a teljesítmények valóban felszínre törnek. A kiemelkedő teljesítményhez szükséges még néhány tényező, mint pl. a kreativitás, a motiváció, és a támogató környezeti feltételek. A kreativitás lényegében képesség a képzetek, az információk és a dolgok szokatlan vagy újszerű módon történő összekapcsolására. A kreatív teljesítmények több tipikus jellegzetességre mutatnak. A divergens gondolkodás a legkülönbözőbb irányokba tartó gondolkodás, amely a probléma megoldásánál nem elégszik meg a legkézenfekvőbb megoldással. Az eredetiség azon képzetek egyszeriségét jelenti, amely valami különlegeset jelöl. A flexibilitás szellemi mozgékonyság, amellyel az ember a különböző gondolkodási területekre gyorsan át tud kapcsolni, és egy problémát azonnal, különböző látószögből tud szemlélni. A motiváció közrejátszik a tehetség és a kreativitás érvényre juttatásában. A leíráshoz használható ismérvek: kitartás, kíváncsiság, céltudatosság, belső hajtóerő. A környezet: A szülői ház és az iskola követelményeit a gyermek képességeihez kell hozzáigazítani, mert rendszerint a teljesítmények csak erős motiválás után kerülnek felszínre. A gyermek tevékenységének elismerése megerősíti őt abban, hogy továbblépjen, s a visszaeséseknél ne adja fel. A teljesítmény elismerése igen erős hajtóerő, s a család, az iskola támogatása segíti a gyermek tehetségének a kibontakozását. Mivel azonban a tanár leginkább személyével nevel, döntő hatást gyakorol a gyermekekre, napi munkája során szintén ilyen módon, kreatívan kell a feladathoz állnia. A fejlesztés lehetséges formái: A tehetséges tanulókra már az óra tervezésénél gondolnunk kell. Legfontosabb lehetőség a tanítás során: a differenciált óravezetés. A pedagógus részéről nagy odafigyelést igényel, jobb képességű, tehetséges tanítványai a nekik megfelelő fokozott terhelést kapják, egyénre szabott feladatokkal, melynek s figyelmüket tartósan lekössék. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a középmezőnytől lemaradó, felzárkózást igénylő tanulókról sem. Ők jelentik a differenciálódás
másik pólusát.. Az iskolai sportkörök, bemutatók szintén a tehetséggondozás színterei. A tehetséggondozás egyik fontos területe a tanulmányi verseny. Már kisiskolás kortól (3. osztálytól) fontos a megmérettetés az iskolában és az iskolán kívül. Fontos, hogy felismerjük a gyermekekben rejlő képességeket, azokat egyénre szabottan és következetesen fejlesszük. Ezért nem csupán a tanulmányi versenyek, hanem a képességre alapozó pályázatokon, sportversenyeken, vetélkedőkön való részvétel is nagyon nagy szerepet kap iskolánkban. Az eredmények, a sikerek átvihetők más területre. (Pl. gyengébb tanulási eredmény mellett kiemelkedő képzőművészeti, zenei vagy sportteljesítmények sikerélményt jelentenek és javítják a tanulmányi eredményt) A tehetséges tanuló nem lehet a tanár személyes ambíciójának eszköze, az iskola nem "versenyistálló". A jó képességű tanulók túlhajszolása kimerüléshez, elfáradáshoz, érdektelenséghez vezet. Arra is vigyázni kell, hogy egy-egy diák értékelésének fokmérője ne csupán a versenyeken való részvétel, eredményesség vagy kudarc legyen. A versenyek rendszere: Minden tanévben közösen döntjük el, milyen versenyeket vállalunk. Ezek formái: iskolai háziversenyek, pályázatok; egyházi iskolák versenyeibe való bekapcsolódás; a környék iskolái által szervezett tanulmányi versenyek, pályázatok;
a minisztérium, a pedagógiai szolgáltató intézmények által szervezett területi és országos versenyek; levelezős versenyek, pályázatok, vetélkedők, jubileumi pályázatok;
6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program, a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Pedagógiai tevékenységünk alapja, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy mindegyikük kibontakoztathassa tehetségét, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek családi, vagyoni vagy más oknál fogva fennállnak.
Felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése Tanulóink körében egyre gyakrabban, egyre nagyobb számban találkozunk a tanulást kudarcként megélő gyermekekkel. Kudarcérzete nemcsak a tanulóknak, hanem a pedagógusoknak és a szülőknek is van. Az esetek többségében a tanulási nehézségek nem önmagukban, hanem magatartási, szociális, motivációs zavarok együtteseként jelentkeznek. A tanulási zavarokat kiváltó okok rendkívül összetettek, a személyiségjegyeken, képességeken kívül a társadalmi, környezeti hatások, az otthoni és iskolai elvárások nem megfelelő volta is befolyásoló tényező. A probléma kezeléséhez első lépésként elengedhetetlen az okok feltárása. Ismernünk kell a gyermek alapképességeit, életkori sajátosságainak megfelelő, vagy nem megfelelő készségét, otthonról kapott, vagy nem kapott motiváltságát, a tanulói közösségbe való beilleszkedését, közelebbi és távolabbi célkitűzéseit. Az első évfolyamba való beíratás előtt szoros az óvoda és az iskola kapcsolata (kölcsönös látogatások, az óvó- és tanító nénik közötti párbeszéd, a gyerekekről az óvodából küldött szöveges értékelés). Az iskolakezdéshez szükséges szakértői vélemények figyelembevétele. Beiratkozáskor a szülők jelzéseinek, esetleges elvárásainak pontos felmérése. Ezek egyeztetése az iskolánk kínálta lehetőségekkel. Kis létszámú osztályok adta lehetőségek kihasználása minden évfolyamon. A tanulási nehézségek oldása, a minél személyre szabottabb fejlesztés biztosítása. A logopédiai foglalkozások megléte javít a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóinknak Ahhoz, hogy a tanulási nehézségekkel birkózó diákjainknak segíthessünk, az iskolai nevelő-oktató munka egészében szükség van az egyes részterületek összehangolására, a megértő, toleráns problémakezeléstől a következetes és magas szintű munkavégzésig; a gyerekek személyiségének egészére való odafigyelésre; az iskola és a szülő minél jobb együttműködésére. Tanulószobai és napközis ellátás Igény szerint napközit és tanulószobai ellátást biztosítunk a felső tagozatos tanulók számára. Szülői értekezleteken, fogadóórákon, személyes beszélgetések során az osztályfőnökök és a szaktanárok javasolják a szülőknek, hogy kérjék gyermekük napközis ellátását, rámutatva a napközi előnyeire. Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézményekkel Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk széles körben átfogja nevelő és oktató munkánkat: Figyelemmel kísérjük tanítványaink veszélyeztetettségét (ifjúságvédelmi felelős). Együttműködünk más, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetekkel, hatóságokkal: polgármesteri hivatal, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, rendőrség, egyházak.
Szükség esetén kezdeményezzük a képviselőtestületnél rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kiutalását (természetbeni ellátás formájában: pl. tankönyv-, tanszersegély, étkezési térítési díjkedvezmény). Egészséges és biztonságos feltételeket teremtünk a nevelő és oktató munkához az épület, udvar, sportpályák felszerelésének javításával, korszerűsítésével. A háziorvossal, fogorvossal, védőnővel együttműködve gondoskodunk a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáról. A kapcsolattartást az ifjúságvédelmi felelős és az intézményvezető látja el. Ha gyermekvédelmi problémát észlelünk, azonnal értesítjük a szolgálatot, de ők is érdeklődnek intézményünkben havi rendszerességgel. Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon Az iskolavezetés rendszeresen figyelemmel kíséri az aktuális pályázatokat, melyek segítségével igyekszünk csökkenteni a tanulók szociális hátrányát. Arany János tehetséggondozó program: hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók felkarolására létrejött ösztöndíj rendszer, amelyet a környék községeinek önkormányzatai is támogatnak.
7.A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái,továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, mint „megrendelő” kerül kapcsolatba az iskolával, amikor gyermekének segít az iskolaválasztásban. Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen, kapjon az intézmény munkájáról. Ennek érdekében – az iskola minden évben előre meghirdetett időpont szerint nyílt napot szervez. A szülő, mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lényeges formá i: · részvétel a szülői munkaközösség munkájában; · bekapcsolódás az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe; · anyagi támogatásával a Kmety Alapítványon keresztül előmozdítja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését ,az iskola pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását; · együttműködhet az ádventi vásárra való felkészülésben; · javaslatait, észrevételeit eljuttathatja az igazgatótanácsban részt vevő szülőtársainak; · segítheti gyermekét a gyülekezeti életben való aktív részvételre; · részt vehetnek az iskola működésével kapcsolatos reprezentatív vagy teljes körű felmérésen; · tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken kíséret,ügyelet vállalásával, illetve szervezőmunkával lehetnek az iskola segítségére. A közvetlen információcsere fórumai: A szülői értekezlet: A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere a felvetődő problémák megbeszélése,a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet előtt. A tanév során évente 3 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulói. A szülői értekezlet lehet osztály és iskolai szintű. Az iskolai szülői értekezleten általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit
fórumot az iskola. Fogadóórák: Feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve azon keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás stb.) A tanév elején meghirdetett időpontokban minden nevelőnek havi egy fogadóórája van, melyen fogadja az érdeklődő szülőket. Amennyiben a szülőknek a kijelölt időpont nem megfelelő, telefonon történő megbeszélés alapján közösen más időpontot határoznak meg. A szaktanárok és a szülők probléma esetén keresik egymást. Nyílt tanítási nap: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről . Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eredményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, fogadóórák, és nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A továbbfejlesztés lehetőségei: rendszeres előadások szervezése a szülők számára, meghívott előadókkal, az iskola pedagógusaival a gyermekek nevelésével kapcsolatos témákban Együttműködésünket a szülői házzal akkor tekinthetjük eredményesnek, ha: · közös nevelési felelősség, · a kölcsönös támogatás jellemzi. Ennek feltételeként: · a bizalom, · a tájékoztatás,
· az őszinteség megvalósul. Eredményeként: · a családi és iskolai nevelés egysége kiteljesedik, · a gyermek személyiségében pozitív változás áll be. Mit várunk el a szülőktől? · aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, fórumokon, fogadóórákon, · őszinte véleménynyilvánítást, · együttműködő magatartást, · nevelési problémák őszinte megbeszélését, megoldásában együttműködő, korrekt magatartást, segítő hozzáállást, Erkölcsi elvárások a szülőkkel szemben Az intézmény igaz keresztyén szellemisége a szülők támogatása nélkül nem valósulhat meg. Elvárjuk, tehát, hogy a szülők elfogadják, tiszteljék az intézmény evangélikus jellegét, értékrendszerét, nevelési elveit, becsüljék az intézményben dolgozókat. Ennek érdekében több féle módon lehetőséget biztosítunk, arra hogy az intézmény nevelési céljait, feladatait megismerjék, ismerjék jogaikat, kötelességeiket. Mit tudunk mi nyújtani?
· nyílt napok szervezésével betekintést a munkánkba, · rendszeres, folyamatos tájékoztatást a tanulók előmeneteléről, magatartásáról, · segítségnyújtást pályaválasztásban, · olyan tanórákat és tanórán kívüli tevékenységeket, melyekben kibontakozhat gyermekük tehetsége, vagy éppen segíti a felzárkóztatásukat, · tájékoztató füzetünkkel előre tervezhető családi programok megvalósulását, részletes, átfogó képet az iskola életéről, · nevelési problémák közös megoldását gyermekeik egészséges fejlődése érdekében.
Tanulók 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: · az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, · az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az igazgatótanáccsal. Mit várunk el a tanulóktól Az intézmény házirendjében foglalt szabályok megismerését és betartását.
8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A közoktatási törvény 38.§. (1) bekezdése szerint: „A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.” A feltételek közé tartoznak az intézmény épületei, helyiségei, eszközei, felszerelései. A kötelező (minimális) fenntartótól független - minden intézményben kötelező eszközök és felszerelések jegyzékét a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló: 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.
III. egészségnevelési program Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére,a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Céljaink: Folyamatosan fejlesztjük környezetünket, hogy iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen; minden rendelkezésére álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak. Olyan
oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja a közösségi és az egyéni kibontakozást; törekszünk arra, hogy segítsük diákjainkat, az iskola személyzetét, a családokat egészségük megőrzésében. Célunk, hogy tanulóink környezettudatos magatartásúvá és a környezetért felelős emberré váljanak. Célunk, diákjainkban kialakítani az olyan életmód iránti igényt, amellyel megerősíthetik testi, lelki egészségüket. Fontos a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése. Feladatok: Problémafeltárás – helyzetértékelés, kétévente: Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos kérdőívek kitöltése a következő személyek körében: · intézményvezető · védőnő, iskolaorvos · az iskolai egészségnevelésért felelős pedagógus, · az iskola biológia szakos tanárai
· évfolyamonként egy-egy, a témára rálátással bíró szülő -1-2 pedagógus · testnevelő A tanulók attitűdvizsgálata kétévenként: Miként viszonyulnak a tanulók a környezetükhöz (kortárscsoport, család, iskola), milyenek a higiénés szokásaik, hogyan viszonyulnak a különböző magatartási formákhoz, pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, szexualitás (iskolán belül és kívül) stb. Egészségfejlesztő team létrehozása, a tantestület továbbképzése: az intézményvezető helyettes az iskolai drogügyi koordinátor az iskolaorvos, védőnő a testnevelők a diákönkormányzatot segítő pedagógus a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Segítő kapcsolatok színterei: Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői értekezleten, szülőcsoportok számára külső előadó, pl. orvos, pszichológus segítségével fórumot, tájékoztatókat is szervezünk. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő feladatai: A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát, az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, közreműködés: közegészségügyi járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, az egészségnevelésben való részvétel . Lelkészek: A lelki eredetű problémák feldolgozásában segítenek a tantestületnek. Szakmai ismereteik révén, olyan területeken adhatnak folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzájuk forduló szülőknek, ahol a problémák felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, amivel az iskola pedagógusai többnyire nem
rendelkeznek. A lelkipásztori beszélgetésen túl akár osztályfőnöki órák tartásával tudják szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők: A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó, segítő foglalkozású szakemberek. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos GyermekegészségügyiIntézetszakemberei konkrét segítséget jelentenek az iskolai egészségnevelési munkába. Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával nyújtanak segítséget az iskolának. 5. 2. A gyermekek testi-lelki nevelésének programja: Feladatkörök: A tanulók fizikai állapotának (koordinációs és kondicionális képességének, mozgáskészségének) mérése; figyelemmel kísérése A tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséheza Hungarofit vizsgálati módszer jellegéhez hasonló, a saját lehetőségeinknek és elgondolásunknak megfelelő gyakorlatokat használjuk. Az aerob, vagy alap-állóképesség mérése Cooper –teszttel történik. Izomerő mérése: Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszokban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan, max: 4 percig. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés, folyamatosan: max: 4 percig. A méréseket évente ismételve feltárjuk a tanulók előtt a változtatás, a továbbképzés lehetőségének módjait. Tanítási óra keretein belül meghatározott óraszámban végrehajtott foglalkozási formák és színterei: Szabadban végezhető testgyakorlati ágak 1-8. évfolyamig (iskolai füves pálya, helyi labdarúgó pálya, udvar röplabda hálóval) Teremlehetőségeink 1-8. évfolyam: tornaterem Kiemelt feladatként megjelölt fejlesztési területek: prevenció: tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyát és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok rendszeres és tudatos alkalmazása Tanítási óra keretén kívül: Év eleji előzetes felmérés alapján meghirdetett szakkörök (pl.: tömegsport, atlétika labdarúgás, labdás játékok) segítenek tanulóinknak szabadidejük hasznos eltöltésében, játék, tanulás, intelligencia fejlesztésében, a közösségben szerzett sikerélmény, ill. kudarc feldolgozásában.
A sportnapon iskolánk kereteiből kilépve túrával egybekötött akadályversenyt, ill. bajnokságot szervezünk. A labdajátékos házi bajnokságban osztályok illetve vegyes csapatok mérkőznek egymással.
Úszás: alsó tagozat számára szervezett tanfolyam keretében (városi uszoda) Iskolán kívüli sportegyesületekkel fenntartott jó kapcsolatainknak köszönhetően irányíthatjuk a rendszeres délutáni elfoglaltságot vállaló tanulóinkat a versenysportok felé. A felsős osztályok számára is elengedhetetlen a mindennapos testedzés megteremtése. Lehetőségeinket összevetve célunk kidolgozni ennek módját. Összegezve: Célunk a sportot és mozgást kedvelő, szerető és felvállaló tanulók nevelése, akiknél természetes a mindennapi mozgás, vágynak a lehetőségek tárházára, pozitívan és aktívan állnak a sportrendezvények szervezésének munkájához is.
Az egészséges életmódra nevelés szinterei tanítási órák keretén belül és kívül: egészséggel kapcsolatos feladatok (higiéniai szokások kialakítása, ellenálló képesség, edzettség fejlesztése), az egészséges testtartás, a mozgás fontossága; tanulási, játék – és sportolási élmények nyújtása (kollektív siker, örömszerzés); önmagunk, és egészségi állapotunk ismerete, a szenvedélybetegségek elkerülése; az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat; a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben; a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete; a tanulás és a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a tanulási környezet alakítása; gondoskodunk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről; megfelelően tájékozódunk a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról, az ezzel kapcsolatos programot lásd a 3. 11. pont alatt; gondoskodunk arról, hogy az osztálytermek berendezése, világítása, a számítógépek elhelyezése megfeleljenek az egészségügyi előírásoknak ügyelünk a gyerekek megfelelő testtartására, az ülésrend kialakítása lehetővé teszi minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövid látás, hallási zavar...) testhelyzetben történő figyelést és tanulást; ügyelünk arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatása nyújtson változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében; a napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről
5.3. A mindennapos testnevelést szolgáló program Az iskola 1-4. évfolyamán: Az alsó tagozaton minden osztálynak heti 3 testnevelés órája van Lehetősét biztosítunk a hét három napján szakköri keretben a mozgásos tevékenységekre A hét minden napján az ebéd utáni és a napközis foglalkozásokat megelőző időszakban min. 20 perces időtartamban lehetőség szerint a szabad levegőn mozgásos, játékos foglalkozást biztosítunk.
A játékos testedzést az osztálytanítók, ill. napközis nevelők vezetik egyéni elképzelés szerint.
6. A környezeti nevelési program „Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön mozgó minden élőlényen! Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek …És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” (1. Móz 1, 28-29)
Az iskola helye és épülete Az épület alapterülete 860 négyzetméter, amely a falu központjában fekszik, előtte nagy park, játszótér, mögötte tágas udvar, sok zöld terület található. A tantermek tágasak. Világosak, bőséges hely jut a gyerekek felszerelésének tárolására is. A 8 tantermen kívül tornaterem, technika terem, számítástechnika terem, szertárak, öltözők, ebédlő áll rendelkezésünkre. Az iskola elhelyezkedése kedvezően befolyásolja a környezeti nevelés lehetőségeit. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Iskolánkban a tantestület minden egyes tagja foglalkozik környezeti neveléssel valamilyen formában a tanórákon vagy azokon kívül. Vannak, akik minden tanórán kívüli akcióban részt vállalnak, vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi formához. Munkánkban fontos az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködése. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók környezeti nevelése során az elmélet mellett a gyakorlati tevékenységi formákra.
A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezés Tanórákon A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket az iskola és közvetlen környezetében tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során minden osztály elsősorban környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, osztályfőnöki órák keretében több alkalommal séták során, kint a természetben ismerkedik az aktuális témákhoz /tananyaghoz/ kapcsolódó környezeti nevelési problémákkal. Alkalomszerűen, általában évente szervezünk a gyerekek számára nyári tábort, ahol a diákok gyakorolhatják a természettel való harmóniában élés mikéntjét. Rendszeresen, évente 1-2 alkalommal a tanulók megtisztítják az iskola udvarát és környékét. Alkalomszerűen szervezünk szemétgyűjtési akciót, a település különösen szennyezett területein, osztályfőnöki órák keretében. Részt veszünk a Csalán Környezetvédő Egyesület szemétlerakó felmérési programjában. Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma (rajzpályázatok, tanulmányi versenyek, pl. Herman Ottó biológia verseny). Az éves tanulmányi kirándulásokon olyan programokat állítunk össze, amelyeken a diákok elmélyíthetik tudásukat mind elméletben, mind gyakorlatban a környezetvédelem, a természeti értékek megőrzése témakörében. Rendszeresen évente egy alkalommal papír- és fémgyűjtési akciót szervezünk. Az évente megrendezésre kerülő tanulmányi versenyünk témái, feladatai között mindig helyet kap a
környezetvédelem. Minden évben megtartjuk az MDK-napot, amikor akadályverseny vagy vetélkedő formájában mérhetik össze tudásukat a tanulók. Mindig beiktatunk természetvédelemmel, környezeti neveléssel kapcsolatos feladatokat is, pl.: szelektív hulladékgyűjtés. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példa legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alaktanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése, koordinálása igazgatóhelyettesi feladat. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak, természetismeret óráknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét -a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Fontosnak tartjuk a szülők bevonását akcióinkba, pl. hulladékgyűjtés, iskola környezetének rendezése, udvari játékok készítése és karbantartása. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskolai adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése a gazdasági vezető feladata. Az iskola szelektív hulladék-gyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézménynek profilját és költségvetését, ezért a
fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a tantestület egy megbízott tanára tartja. Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai étkeztetés Étkezdénk önkiszolgáló rendszerben működik (tízórai, ebéd, uzsonna). A 40 személyes étkező az iskola épületében található, melegítő konyhával együtt. A községi konyháról hozzák az ételt. Igyekszünk a gyerekeket megtanítani a kultúrált étkezési szokásokra. Asztalterítők, evőeszközök anyaga, kinézete, tisztasága megfelel az elvárásoknak. Az étrend összeállításakor az élelmezésvezető törekszik az egészséges ételek (főzelék, gyümölcs) helyes arányának megteremtésére. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működést szolgálják. Alapítvány A Kmety Alapítvány -rászorultsági alapon- támogatja a tanulók nyári táborokban, esetleg kirándulásokon való részvételét, továbbá a munkához szükséges eszközök vásárlását segíti. Külső erőforrások Fenntartó A fenntartó a költségvetési keretösszegen felül biztosítja a felújítási munkákhoz még szükséges összeget, támogatja a környezeti neveléssel kapcsolatos programokat. Lehetőségeihez mérten megadja az aktuális pályázatokhoz szükséges önrészt. Pályázatok A pályázatok figyelése az igazgató és az igazgatóhelyettes feladata. Ők tájékoztatják a kollégáikat a pályázati lehetőségekről, segítik azok elkészítését. Az elnyert összeget teljes egészében arra kell fordítani, amire a kiírás szólt. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek - a fenntartható fejlődés
- ok-okozati összefüggések - helyi és globális szintek összefüggései - alapvető emberi szükségletek - emberi jogok - demokrácia - elővigyázatosság - ökológiai lábnyom Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikát, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - problémamegoldó gondolkodás - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikáció, média használat - konfliktuskezelés és megoldás - állampolgári részvétel és cselekvés. Az iskola környezeti nevelési szemlélete A diákok számára olyan oktatást kell az iskolának biztosítani, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas felelős magatartásra, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladat. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Tanórán, nyári táborokban, kirándulásokon megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőtteké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek:
- az egészségnevelési program elkészítése - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása - erdei iskola Hagyományok ápolása: - MDK-nap szervezése az egész iskolai közösség számára - település nevezetességeinek feltérképezése - az iskola hírességeinek élete – kutatás (névadó, volt tanítványok) - iskolai programok szervezése, megvalósítása - kirándulások - nyári tábor szervezése - drog-prevenciós program folytatása - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában - minden évben új fák, bokrok ültetése az iskola területén Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre) - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) - tanórán kívüli szakórák szervezése - természetvédelmi versenyekre felkészítés - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon - a számítógép felhasználása a tanórákon Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, - kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött - „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, iskolarádió működtetése - „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító - versenyek - iskolazöldítés - MDK-nap - „jeles napok” - projektek /vízvizsgálat/ - tanórán - táborban
Módszerek Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. Néhány módszercsoport: - kooperatív tanulási technikák - játékok - modellezés - riportmódszer - projektmódszer - terepgyakorlati módszerek - kreatív tevékenység - közösségépítés - művészi kifejezés Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza. Iskolai környezet Lásd a helyzetelemzésnél. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – e képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel - házi dolgozat késztése - poszterek késztése és bemutatása - iskolarádió felhasználása híradásra - faliújságon közölt információk készítése - szórólapok készítése Iskolán kívüli kommunikáció formái -környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból -környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása -környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése -a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel
-a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Környezeti attitűdvizsgálatot végzünk a tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot az 5. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a 8. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A tantestület – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv e része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési továbbképzési programokon.
V. Fogyasztóvédelmi program 1. Fogyasztóvédelmi oktatás célja A Kormány 243/20003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott NAT értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell , hogy az egyes tantárgyak sajátságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT - ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. Fogyasztói kultúra fejlesztése. A tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése . A cél elérését biztosítja: A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása és elterjesztése. A fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek kiválasztásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikáció, média használat - konfliktuskezelés és megoldás - állampolgári részvétel és cselekvés. Az iskola környezeti nevelési szemlélete A diákok számára olyan oktatást kell az iskolának biztosítani, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas felelős magatartásra, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem
egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladat. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Tanórán, nyári táborokban, kirándulásokon megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőtteké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - az egészségnevelési program elkészítése - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása - erdei iskola Hagyományok ápolása: - MDK-nap szervezése az egész iskolai közösség számára - település nevezetességeinek feltérképezése - az iskola hírességeinek élete – kutatás (névadó, volt tanítványok) - iskolai programok szervezése, megvalósítása - kirándulások - nyári tábor szervezése - drog-prevenciós program folytatása - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában - minden évben új fák, bokrok ültetése az iskola területén Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre) - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) - tanórán kívüli szakórák szervezése - természetvédelmi versenyekre felkészítés - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon - a számítógép felhasználása a tanórákon Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek,
- kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött - „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, iskolarádió működtetése - „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító - versenyek - iskolazöldítés - MDK-nap - „jeles napok” - projektek /vízvizsgálat/ - tanórán - táborban Módszerek Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. Néhány módszercsoport: - kooperatív tanulási technikák - játékok - modellezés - riportmódszer - projektmódszer - terepgyakorlati módszerek - kreatív tevékenység - közösségépítés - művészi kifejezés Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza. Iskolai környezet Lásd a helyzetelemzésnél. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – e képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái
- kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel - házi dolgozat késztése - poszterek késztése és bemutatása - iskolarádió felhasználása híradásra - faliújságon közölt információk készítése - szórólapok készítése Iskolán kívüli kommunikáció formái -környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból -környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása -környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése -a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel -a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Környezeti attitűdvizsgálatot végzünk a tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot az 5. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a 8. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A tantestület – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv e része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési továbbképzési programokon.
V. Fogyasztóvédelmi program 1. Fogyasztóvédelmi oktatás célja A Kormány 243/20003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott NAT értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell , hogy az egyes tantárgyak sajátságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT - ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. Fogyasztói kultúra fejlesztése. A tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése . A cél elérését biztosítja: A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása és elterjesztése. A fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek kiválasztásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.
VI. HELYI TANTERV
1. A tantervek jellemzői Az iskola a helyi tantervét úgy állította össze, hogy oktatási-nevelési célkitűzését általa meg tudja valósítani. Az általános iskola korcsoportjaira vonatkozó feladatok összefoglalóan az alábbiak: 1-4. évfolyam: Ebben az időszakban egy-két tanító foglalkozik a gyerekekkel. Így alkalmuk van arra, hogy: · minden tanulót alaposan megismerjenek, · szükség szerint egyéni bánásmódban részesítsenek, · figyelemmel legyenek a foglalkozásból adódó fáradásukra, · figyelemmel legyenek érdeklődésükre, · biztosítsák számukra a türelmes szeretetet, · helyes irányba tudják fejlődését elindítani (szükség esetén a szülői házzal, pszichológussal, logopédussal szoros együttműködést alakítson ki a gyermek fejlődése érdekében) A tanítás célja: Az alapvető készségek és képességek fejlesztése és azok alkalmazása: Így: · az olvasás és írás, a helyesírás, a számolás, a zenei és képi olvasás-írás készségeinek fejlesztése, · a szóbeli és írásbeli kifejezés és megértés, a megfelelő kommunikáció és ábrázolás képességének fejlesztése, · a kézügyesség, a testi ügyesség képességének fejlesztése, · a gyermekek tájékozódási képességét segítő ismeretek elsajátítása és azok alkalmazásának elsajátítása (közlekedési ismeretek, írásjelek, matematikai alapfogalmak stb.) · az önálló tanulás képességének megalapozása. Az első iskolai évek egy egész életre meghatározzák a tanuláshoz, a közösséghez való viszonyt, ezért a kisiskolások foglalkozásait és tanmeneteit a helyi tanterv alapján minden tanítónak nagy felelősséggel és gonddal kell összeállítani, amit csak hivatásszeretettel és komoly szakmai tudással lehet megtenni. 5-6. évfolyam tanulóinknak nagy feladatot jelent. A magasabb évfolyam magasabb követelményt is jelent a szaktárgyak területén. Addig még az első évfolyamokon a jó képességű tanulók szinte mindent megtanulhattak az órákon, most már a jó eredmény csak folyamatos, óráról-órára való felkészüléssel érhető el. Sok tanulónak ez komoly megterhelést jelent. Nagy változást kell megélniük az osztályfőnök és a szaktantermi rendszer miatt is, hiszen csak néhány órában találkozhatnak egy héten és gondjaikat, problémáikat nem tudják azonnal megbeszélni. Néhány tanulónál a nagyobb szabadság magatartási problémákat okoz. A 6. évfolyam újabb fordulópont lehet a tanulók életében, hiszen kiléphetnek a 6 osztályos gimnáziumokba. Igaz, hogy a szülők szeretnék gyermeküket minél hamarabb középfokú intézménybe tudni, mi sajnálattal vesszük ezt tudomásul. A 7. és 8. évfolyamon a tantárgyak tovább nehezednek és a pályaválasztás küszöbén igen komoly feladatot követelnek tőlük. A helyi tanterveinket úgy állítottuk össze, hogy nyugodt szívvel tudjuk útra bocsátani 4., 6. és 8. évfolyamról is tanítványainkat. Minden pedagógus a helyi tanterv alapján az adott osztály képességeinek megfelelő tanmenetet köteles készíteni. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy félévkor és év végén értékeljék a végzett munkát és szükség esetén korrigálást, illetve feladat-meghatározást végezzenek.
2. Óvodáinkaz „óvodai nevelés játékkal mesével” c. programot használják. Iskolánk az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettantervet (II.) használja
Nem szakrendszerű oktatás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 133. § (1) bekezdése írta elő az iskolák számára a nem szakrendszerű oktatás bevezetését 5-6. évfolyamon. A törvényi kötelezettségeket az iskoláknak az ötödik évfolyamon valamennyi tanulócsoportjában 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni. A nem szakrendszerű oktatás keretében a szaktárgyi ismeretközpontú tudásanyag helyett a tantárgy független alapkészségek fejlesztése történik. A nem szakrendszerű oktatás célja az alapkészségek intenzív fejlesztése, kevesebb tantárgyi óra keretében, kevesebb szaktárgyi ismeretanyag közvetítésével. Nem cél a hátránykompenzációs felzárkóztatás, ami a leszakadókra, és a tanulási nehézséggel küzdőkre vonatkozik. A nem szakrendszerű oktatást intézménytípustól függetlenül az 5-6 évfolyam valamennyi tanulócsoportjára és valamennyi tanulójára ki kell terjeszteni, függetlenül attól, hogy a tanuló csoportot milyen tanterv szerint oktatják. Az időkeret értelmezése Az 1-4. évfolyamig tartó alapozó szakasz nem zárul le a negyedik évvégén, hanem részben továbbfolytatódik 5.-6. évfolyamon, tehát a korábbi teljes körű szaktárgyi oktatást az óratervi órák 25-50 %-nak mértékéig felváltja a nem szakrendszerű oktatás. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 128. § (19) bekezdése szerint a 2008/20092010/2011. tanévig az időkeret megállapítása lehetséges a kötelező órák 20 %-nak arányában. A kt. 52. § alapján az 5., 6. évfolyamon a tanulók kötelező heti óraszáma: 22,5 óra, a nem kötelező órák száma (25%) összesen: 5,625 óra. A törvény alapján a kötelező és nem kötelező órák 25%-50%-át kell szervezni a nem szakrendszerű oktatásra. Tehát 22,5 óra + 5,625 óra = 28,125 óra (a heti órakeret összesen). Ennek 25 % - a 7,03 óra, az 50 % pedig a 14,06 óra. A nem szakrendszerű oktatás megszervezésére tehát az 5., és a 6. évfolyamokon is hetente minimum 7 órát, maximum 14 órát kell felhasználni. A fenti számítást alapul véve iskolánkban a kötelező órák terhére heti 5 v. 6 órát, míg a nem kötelező órakeret terhére heti 1v. 2 órát használunk fel a nem szakrendszerű oktatásra. Az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatást végzünk. Az 5. és 6. osztályban a nem szakrendszerű oktatás megvalósítását elsősorban nevelőtestületünk azon tanítói segítségével végezzük, akiknek van szakkollégiumi diplomájuk vagy részt vettek a tanárok ill. tanítók részére szervezett 120 órás képzésen. Az 5. és 6. osztályokban a nem szakrendszerű oktatás fő célja a képességfejlesztés. A tudás alapú társadalomban szükséges alapképességek, ún. kulcskompetenciák fejlesztését tervezzük, ezen belül is kiemelkedően az alapvető olvasási és számolási képességek fejlesztését. A kompetencia fogalma alatt a képességek, ismeretek adottságok és attitűdök rendszerét értjük, amely magában foglalja a tanulás képességét is. A nem szakrendszerű oktatásba olyan tantárgyakat vontunk bele az 5. és 6. osztályokban amelyeken keresztül az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai műveltség, a tanulás tanulása, a személyközi és állampolgári kompetenciák területén végezhetünk fejlesztő munkát. Figyeljük az alapkészségek: az olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség alakulását. A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett évi országos felmérés eredményeiből kiindulva tervezzük meg a munkát, és év eleji diagnosztikus felméréseket alkalmazunk. Olyan tantárgyakat választunk a nem szakrendszerű oktatás körébe bevonni, amelyek által a az optimálisan fejlett olvasáskészség (olvasástechnika)fejleszthető, mely az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele. A választott tantárgyak segítségével kívánjuk fejleszteni az íráskészséget is, a kézírással működő
írásbeli kifejezést, a kiírt íráskészséget, valamint az elemi számolási készséget is, melyre épül a matematika tanítása. Fontosnak tartjuk az elemi rendszerező képesség kialakítását is megvalósítani a nem szakrendszerű oktatásban. A fentiekben leírtak alapján a következő tantárgyakat vettük fel a nem szakrendszerű oktatásba a mellettük jelzett heti óraszámmal. 2009/2010. tanévben 1. 5 .o: Magyar 2 óra (írás - olvasás, szövegértés képességének fejlesztésére) Matematika 1 óra (számolás, matematikai-logikai képességek fejlesztése) Osztályfőnöki 1 óra ( a tanulás képességének fejlesztése, személyközi kompetenciák fejlesztése, íráskészség fejlesztése) Történelem 0,75 óra (olvasás, szövegértés fejlesztése) Rajz 0,25 óra( a tanulás iránti motiváció felkeltése, személyközi kompetenciák) Tánc és dráma 1 óra (személyközi kompetenciák fejlesztése) Testnevelés 1 óra (tájékozódás térben és időben, összerendezett mozgások fejlesztése) Természet ism. 0,5 óra (szövegértés képességének fejlesztésére, természettudományos kompetencia fejlesztése) 2. 6 .o: Magyar 2 óra (írás - olvasás, szövegértés képességének fejlesztésére) Történelem 0,75 óra (olvasás, szövegértés fejlesztése) Rajz 0,25 óra( a tanulás iránti motiváció felkeltése, személyközi kompetenciák) Tánc és dráma 1 óra (személyközi kompetenciák fejlesztése) Testnevelés 1,5 óra (tájékozódás térben és időben, összerendezett mozgások fejlesztése, kéz és lábdominanciák fejlesztése, szem-kéz koordináció) Természet ism. 0,5 óra (szövegértés képességének fejlesztésére, természettudományos kompetencia fejlesztése) Hon és népismeret 1 óra (olvasás, szövegértés fejlesztése, személyközi kompetenciák) A nem kötelező órakeret terhére 1 óra készség, képesség fejlesztő óra főként az elemi számolási készség, matematikai logika képesség és tanulás iránti motiváció felkeltése. Iskolánk több tanítója végzett „speciális kollégiumot” , amely alkalmassá teszi őket a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre az 5. és 6. osztályokban. Tanáraink közül 2 elvégezte a 120 órás képzést , amely által törvényileg alkalmassá válik az 5.-6. osztályban nem szakrendszerű oktatásra és egy tanítónk végez a 2009/2010. –es tanévben
3.Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes tantárgyak esetében a munkaközösség-vezetők irányításával a szaktanárok választják meg a szükséges tankönyveket és felhasználandó segédleteket, taneszközöket. A kiválasztás elvei: a tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza, a tananyag elrendezése logikus, szemléletes legyen, igazodjon a helyi tantervünk követelményeihez, adjon lehetőséget az önálló tanulásra, alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására, beszerzése a szülők számára ne legyen elérhetetlen, egy-egy tantárgyból felmenő rendszerben tankönyvcsaládokat használjunk A szaktanárok állandóan figyelemmel kísérik a legújabb kiadványokat, részt vesznek továbbképzéseken, és
meghallgatják a szaktanácsadók véleményét is egy-egy új tankönyvvel kapcsolatban. Előnyt élveznek azok a kompetencialapú módszertanra épülő tankönyvek, melyek digitális formában is hozzáférhetők
4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és magasabb évfolyamba lépésének feltételei 4.1 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének feltételei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte: · tanköteles attól a naptári évtől, melyben május 31. napjáig a hatodik életévét betölti, · tankötelessé válhat - a szülő, gondozó, törvényes képviselő kérésére -, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét december 31-ig betölti. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
● a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, ● a szülő személyi igazolványát, gyermek lakcímkártyáját. ● a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt), ● a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta),
● a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, ● szükség esetén a Szakértői Bizottság véleményét. Átvétel más intézményből A tanuló felvételéről az igazgató az érdekelt évfolyam létszámát és az osztályfőnök véleményét figyelembe véve dönt. A felvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, a hitoktatásban való korábbi részvételt, a gyermek és családja életkörülményeit, együttműködési hajlandóságát mérlegeljük. 4.2.A tanuló felsőbb évfolyamba való léptetése Az iskola felsőbb évfolyamába a tanuló akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeknek megfelelt. A nevelőtestület az év végi osztályozó értekezleten dönt a tanulók felsőbb évfolyamba való lépéséről. A tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, ha: adott tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásai miatt (250 óra) nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét nem engedélyezte, illetve a vizsga folytatásától eltiltotta, vagy a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg.
2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendje, írásbeli beszámolások rendje Az egyházi iskola nevelő-oktató tevékenységéből adódóan a követelményrendszer is sokrétű. A tantárgyi, magatartási és egyéb követelményeket világosan, egyértelműen fogalmaztuk meg, arra törekedünk, hogy ezek teljesíthetőek legyenek. A követelményrendszer a mindenkor érvényes előírásokat követi, az esetleges változásokat figyelembe veszi. A követelményrendszert a nevelési és az oktatási feladatoknak megfelelően tantárgyi, magatartási és szorgalmi egységekre tagoltuk. A tantárgyi követelményeket iskolánk helyi tanterve tartalmazza. A tantárgyi megmérettetés tanórai és tanórán kívüli
követelményeit az egyes tantervekben fogalmaztuk meg. A tanév elején közölt elvárásokon a tanév során nem változtatunk, ezáltal biztosítjuk a következetességet és a kiszámíthatóságot. A magatartási követelményeket alapvetően az intézmény keresztyén nevelési elvei és értékrendje határozzák meg. A szorgalmi követelmények - a diákoknak a tanuláshoz, munkához való viszonyát fejezik ki. A követelményrendszer betartása, betartatása szempontjából alapvetően fontos a fegyelem és fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés. Az a célunk, hogy diákjaink fegyelmezettek legyenek. Úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék magukat. Azt érezzék, hogy a fejlődőképes embert szeretjük bennük, és abban segítünk, hogy az ehhez vezető utat megtalálják. Az alábbi elveket tartjuk fontosnak: Csak az iskola helyi tantervében elfogadott tananyagot követeljük meg. A követelmények megállapításánál figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, beépítjük a tanulócsoportok és az egyes tanulók képességeit, a tanuláshoz való hozzáállást. A követelmények megfogalmazása során összhangot teremtünk az egyes tantárgyak között. A követelmények betartásának célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása.
Számonkérés, beszámoltatás, vizsgáztatás, felsőbb osztályba lépés, az iskolai felvétel szabályai Ellenőrzés, értékelés, osztályozás Az ellenőrzés, értékelés osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénileg is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák, akár elismerő, akár elmarasztaló, legyen igazságos és a bizalomra építő. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, a füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak. A félévi és év végi minősítés, osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetet, vegye figyelembe a teljesítmény változásának irányát. A tanév végi értékelés az egész éves szorgalmiidőszak alatt nyújtott teljesítményen alapuljon!
alsó tagozatban
Az alsó tagozatos tanulók tanulmányi munkáját az 1. osztálytól a 4. osztály félévéig a törvényben előírtaknak megfelelően szövegesen értékeljük. Az első osztályosok szülei novemberben, félévkor, márciusban és év végén kapnak átfogó értékelést gyermekük iskolai előmeneteléről. A szöveges értékelés alapja az alsós munkaközösség által kidolgozott értékelő lap, mely minden tantárgyból és mind a négy évfolyamon meghatározza, hogy a tanuló az adott tantárgyból milyen teljesítményt ért el. Az értékelő lapok alapján a tanuló a következő minősítést kaphatja: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített
fejlesztésre szorul Második osztálytól 4. osztály félévéig, félévkor és év végén kapnak a szülők szöveges tájékoztatást gyermekük iskolai munkájáról. Ezeken az évfolyamokon használjuk az 1-5-ig tartó osztályzást is, de csak tájékoztató jelleggel . A tanulók feleleteit, témazáró és egyéb dolgozatait a következő szabályok szerint jegyre és a négy szöveges kategória valamelyikére bármikor átszámíthatjuk: 0-40 nagyon gyenge, fejlesztésre szorul (1) 40 -60%-os gyenge (2) 60-80% megfelelő (3) 80% - 90% jó (4) 91% - nagyon jól teljesített (5) A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes fokozatok tartalmát a tantervi követelmények határozzák meg. A tantárgyi modulok (a tánc és dráma, hon és nép ismeret, etika, média ) értékélése: részt vett A tanév végén a tanuló az egyes tantárgyakban elért kimagasló teljesítményéért kitűnő (5) osztályzatot kaphat. A haladási naplóba a témazáró dolgozatok érdemjegyeit piros színnel, az egyéb osztályzatokat kék színnel, a szorgalmi feladatok jegyeit zöld színnel jelöljük.. A félévi eredmények kék színnel, a tanév végi eredményeket piros színnel jelöljük. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A magatartás és a szorgalom minősítésére félévkor és tanév végén a osztályfőnök tesz javaslatot az osztályozó értekezleten. Előzetesen kikéri az osztály és az osztályában tanító pedagógusok véleményét is. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület többségi döntéssel véglegesíti. Az osztályban több tárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A szorgalom minősítése: példás (5), jó (4), közepes, (3), hanyag (2)
Magatartás A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeknek tudatosan megfelel, vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. Nem lép fel következetesen a házirendet megsértők ellen. Tanáraival és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartása estenként kifogásolható. Vigyáz iskolája vagyonára, és jó hírére. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség által támasztott követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkában csak irányítással és nem szívesen vesz részt. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem mindig udvarias. Felelősségtudata a jó és rossz között ingadozó. Indulatait nem mindig képes fékezni, hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesült.
A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait csak ritkán tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért a súlyosabb fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. Megjegyzés: Az igazolatlan hiányzás - mértéke szerint - módosíthatja a tanuló magatartás érdemjegyét.
Szorgalom Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. A tanuló példás szorgalmú lehet akkor is, ha képességeinek hiányát szorgalmával tudja pótolni. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincs szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában hullámzás tapasztalható, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, rendszeresen hiányos felszereléssel jön iskolába, munkájában megbízhatatlan. Amennyiben a tanuló 3 vagy több tantárgyból kiemelkedő eredményt ér el, vagyis kitűnő osztályzatot kapott és magatartása és szorgalma példás, a tantestület döntése alapján általános dicséretet kaphat.
6 .Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának rendje és korlátai 1-4. évfolyam: Az alsó tagozatban délelőtt zajlanak a tanítási órák, a gyerekek túlnyomó többsége a napközi otthonban, egy része pedig otthonában készül fel a következő napra. A napköziben egy óra a tanulásra, elmélyítésre, a tananyag rögzítésére szánt idő. Az alsós munkaközösség állásfoglalása, hogy annyi szóbeli és írásbeli feladat adható szorgalmi időben a tanulónak, amennyit ez alatt az egy óra alatt minden különösebb nehézség nélkül a gyermekek el tudnak végezni. Hétvégére az alsó tagozatban nem adunk házi feladatot, adható azonban szorgalmi feladat, melyet a tanulók saját választásuk szerint végezhetnek el. Adható még gyűjtőmunka, melyet csak otthoni körülmények között, esetleg szülői segítséggel tud megoldani a tanuló.
5-8. évfolyam: A felső tagozatban az iskola tanulószobát működtet egy pedagógus felügyeletével. A játékon, levegőzésen túl tanulásra fordítható idő 1 óra. Ez idő alatt készítik el a diákok szóbeli és írásbeli feladataikat, beszélik meg tanárukkal a felmerült problémákat. Az írásbeli-szóbeli feladatok arányát az adott tantárgy határozza meg, azonban a kétféle feladattípus helyes arányára minden tantárgyon belül törekedni kell. A feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy az egyes órák milyen időközönként kerülnek sorra a hét folyamán. A számonkérések időzítését a szaktanároknak össze kell hangolnunk a tanulók egyenletes terhelésének biztosítása érdekében. Hétvégére, tanítási szünetekre csak annyi feladat adható, amennyit egyébként egyik óráról a másikra kapnak a diákok. A kötelező olvasmányok listáját a feldolgozást megelőző tanév végén ismertetni kell a tanulókkal.
7. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon,
tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.
VII. Zárórendelkezések A pedagógiai program módosításának módja és indokai: A pedagógiai program módosítását – a törvényi szabályozáson túl - kizárólag a nevelőtestület 51%-ának kezdeményezésére lehet elvégezni. Indoka olyan lényeges változtatás lehet, amely döntően befolyásolja a célokat, az intézmény szerkezetét, fenntartását. A pedagógiai program felülvizsgálatát a nevelőtestületnek 6 évente kell elvégeznie, melyet az igazgató kezdeményez. Marcaltő, 2009. szeptember 4. Vadasné Járó Andrea mb. igazgató Az intézmény Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2009. szeptember 4-én egyhangúan elfogadta. Marcaltő, 2009. szeptember 4. Vadasné Járó Andrea mb. igazgató Az igazgatótanács az intézmény Pedagógiai Programját megtárgyalta és felterjesztette jóváhagyásra. Marcaltő, 2009. szeptember 28. Szücs Gábor, az Igazgatótanács elnöke A presbitérium az intézmény Pedagógiai Programját jóváhagyta: Malomsok, 2009.szeptember 30.
Weltler Sándor lelkész, Schweiger Emil felügyelő
