2014. Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programjának jóváhagyása. 1 db határozati javaslat

Előterjesztő:

Dr. Botka László polgármester

Ikt.sz.:

01/59833/2014

Tárgy:

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programjának jóváhagyása

Melléklet:

1 db határozati javaslat

Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2014. 10. 20.

2

Tisztelt Közgyűlés!

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése már 2012-ben, a 452/2012.(IX.28.) Kgy. számú határozatában döntést hozott az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakában megvalósításra tervezett nagy jelentőségű projektjeiről, a majdan rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználása érdekében. A hivatkozott határozatban megjelölt projekt javaslatok száma azóta bővült a 485/2013. (XI.15.) Kgy. sz. és a 37/2014. (II.21.) Kgy. számú határozatokban foglalt újabb projekt javaslatokkal. A 2014-2020-as évekre vonatkozó tervezési munka azóta folyamatosan zajlik, melynek keretében a kormányzati elvárásoknak megfelelően külön készítették tervezési programjukat a megyék és külön a megyei jogú városok. Városunkban a szakmai munkát végző megyei és városi tervezési szakemberek példaértékű jó munkakapcsolatot alakítottak ki, melynek során a külön-külön készülő tervezési munkaanyagokat rendszeresen, személyes konzultációkon egyeztették. Ennek eredményeként olyan egymásra épülő, illetve egymással szinergiában lévő projekt tervek készültek, melyek erősítik a megye településeiben és Szeged városában tervezett projektek megalapozottságát és azok egymásra gyakorolt – elsősorban gazdaságfejlesztési – hatását. Mivel Csongrád megyében Hódmezővásárhely a másik megyei jogú város, a tervezés közös szakterületein az ottani várostervezési szakemberekkel is konstruktív munkakapcsolat alakult ki. A tervezéssel kapcsolatos országos szakmai koordinációt a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal látta el. A városi fejlesztési elképzelések operatív programokhoz való illeszthetőségéről, különös tekintettel a megyei jogú városok forráskeretét tartalmazó Terület- és Településfejlesztési Operatív Programról (TOP) számos konzultáció történt Budapesten. Azt itt elhangzott és egyéb, a tervezéssel összefüggésben rendelkezésre álló központi előírás és információ alapján a megadott határidőre SZMJV Önkormányzata elkészítette a szükséges fejlesztési dokumentumokat, illetve adatszolgáltatást tartalmazó táblázatot. Az elkészült fejlesztési dokumentumok közül kiemelendő a Közgyűlés 267/2014 (VI.27.) Kgy.sz. határozatával elfogadott „Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája” (ITS) és „Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója” (TFK). c. dokumentumok. Megjegyzendő, hogy az elmúlt egy évben a határidőre megküldött munkaközi dokumentumainkra egyetlen alkalommal érkezett (2014 áprilisában) visszajelzés, így az ún. iteratív tervezésre csekély mértékben volt lehetőség. Nehezítette valamennyi érintett szakember munkáját az is, hogy a folyamatosan változó szabályozási környezetben egy-egy dokumentumot többször kellett átdolgozni. Jól jellemzi ezt a helyzetet, hogy az operatív programok még most sem elfogadott státuszúak. A projekt tervekhez megküldött különböző adattartalmakat hordozó táblázatokban (sablonokban) az indikátorokhoz nincs releváns módszertani segédlet. Mindezen körülmények ellenére a jelen előterjesztésben elfogadásra javasolt Integrált Területi Program (ITP) olyan szakmai alapokon nyugvó, széleskörű partnerséggel meghatározott projektjavaslatokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a 2014-2020-as programozási időszak előírásainak megfelelő, stratégiailag megalapozott, területi alapú, integrált megközelítést alkalmazó komplex programok előkészítéséhez és majdani megvalósításához. Az integrált 3

területi programok kidolgozásához és megvalósításhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium által megküldött útmutató szerint az ITP-nek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: „Az Integrált Területi Program a kormányzat által meghatározott, TOP-forráskerethez igazodó és abból finanszírozott, területi és tematikus integráltságot prioritásként kezelő, a közösségi tervezés eszközével kialakított, és a horizontális tervezési elveket figyelembe vevő projektcsomagok összessége, ami racionális forrásfelhasználást és multiplikátor hatások érvényesülését teszi lehetővé a megyei jogú városok településfejlesztési és a megyék gazdaságfejlesztési, valamint településfejlesztési tevékenységében a 2014-2020-as időszakban.” Fenti elvárásnak megfelelően a határozat mellékleteit az alábbi dokumentumoknak kell képezni: 

1. sz. melléklet: Az ITP szöveges része (kitöltött TOP tervezési sablon)



2. sz. melléklet: Online kitöltőből exportált összesítő táblázat, mivel az 1.1 (ITP projektösszesítő táblázat), 1.2 (ITP projektek ütemezése), 1.3 (ITP projektek pénzügyi adatai), 1.4 (ITP eredmény és kimeneti mutatók) táblázatok tartalma egy, az ITP projektek feltöltésének céljából létrehozott online rendszerbe került rögzítésre.



3. sz. melléklet: Előzetes megvalósíthatósági tanulmányok (kitöltött EMT-sablonok) az összes ITP-projektre vonatkozóan



4. sz. melléklet: Külön dokumentumban az ágazati fejlesztési elképzelések (kitöltött ágazati tervezési sablon és melléklet táblázatok)

A fentiekben felsorolt, mellékletként - a nagy terjedelemre tekintettel - elektronikusan csatolt dokumentumok a Nemzetgazdasági Minisztérium által megküldött útmutató és 2014. október 14-én kelt tájékoztató levél szerint készültek el és az Integrált Területi Program első verziójának tekinthetők (ITP 1.0). Ennek megfelelően az 1. sz. melléklet egy olyan általános szöveges összefoglaló, amely tartalmazza az ITP projektcsomagokat, illetve az azok közötti és azokon belüli logikai kapcsolatokat, a hozzárendelt célokat, indikátorokat, a kockázatok elemzését, stb. A 2. sz. melléklet megfelel annak az elvárásnak, amely szerint projektenként külön-külön kell feltölteni a létrehozott online rendszerbe, az ott kért részletezettségű adattartalommal a megyei jogú városok részéről a TOP-os forráskeretből megvalósítani kívánt projekteket – a korábban kért excel formátumú táblázatok kitöltése helyett. A 3. sz. melléklet minden egyes projektre vonatkozóan tartalmaz egy-egy, a tervezés jelenlegi stádiumában rendelkezésre álló adattartalommal kitöltött előzetes megvalósíthatósági tanulmány sablont. A 4. sz. melléklet azon dokumentumok összessége, melyek tartalmaznak egyrészről egy összefoglalót a megyei jogú város ágazati operatív programok (OP-k) keretén belül

4

megvalósítani kívánt projektjeiről (ágazati tervezési sablon), illetve minden releváns ágazati OP-hoz kapcsolódóan, külön-külön a kért adattartalommal kitöltött táblázatot. A 2., 3., és a 4. sz. mellékletek a szegedvaros.hu oldalról letölthetőek. Elérhetőség: https://eservices.szeged.eu/eku/eloterjesztesek.php A fenti dokumentumok elfogadása pénzügyi kötelezettségvállalással nem jár, a táblázatok a megvalósítani kívánt projektek listáját tartalmazzák, melyekről döntést követően SZMJV kötelezettségvállalással járó szerződéseket köt majd a Támogatóval a későbbiekben. Hangsúlyozandó, hogy a TOP-ból finanszírozott projektek többségében 100%-os támogatás tartalmúak, amelyekhez járulhatnak, egyéb nem támogatott, vagy alacsonyabb támogatási intenzitással támogatott projektelemek. Ezek saját forrás felhasználást igényelhetik, melyek csak a tervezés további folyamata során válnak (válhatnak) ismertté. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről az az elvárás, hogy a fenti dokumentumokat a Közgyűlés legkésőbb 2014. október 31.-ig fogadja el, és az erről szóló határozatot a dokumentumokkal együtt a Minisztérium részére küldje meg. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslat elfogadására.

Szeged, 2014. október 20.

Dr. Botka László polgármester

5

KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. október 27. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből. ………../2014. (X.27.) Kgy. sz.

HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László polgármester SZMJV Integrált Területi Programjának jóváhagyása tárgyú, 01/59833/2014. iktatószámú előterjesztését és a következő határozatot hozza: 1. A Közgyűlés egyetért a 2014-2020-as Európai Uniós tervezési időszakban, támogatásra benyújtandó projektjavaslatokkal. 2. A Közgyűlés jóváhagyja a határozat 1. sz. mellékletét képező Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 1.0 című dokumentumot. 3. A Közgyűlés jóváhagyja a határozat 2. sz. mellékletét képező Integrált Területi Program összesítő táblázatot. 4. A Közgyűlés jóváhagyja a határozat 3. sz. mellékeltét képező Előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat (kitöltött Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmánysablonok) az összes Integrált Területi Programban szereplő projektre vonatkozóan. 5. A Közgyűlés jóváhagyja a határozat 4. sz. mellékletét képező ágazati fejlesztési javaslatokat (kitöltött ágazati tervezési sablon és melléklet táblázatok). 6. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a határozat 2-5. pontja szerinti projektekhez a pénzügyi kötelezettségvállalást csak abban az esetben biztosítja, ha a projektek megalapozott költségvetése ismertté válik és a finanszírozást az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi. 7. A Közgyűlés a polgármester útján utasítja a Fejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a dokumentumokat a Nemzetgazdasági Minisztériumnak határidőre küldje meg, valamint az azokkal kapcsolatos további intézkedéseket tegye meg. Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2014. 10. 31. A határozatról jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Közgazdasági Iroda, a Humán Közszolgáltatási Iroda, a Fejlesztési Iroda és a Csongrád Megyei Kormányhivatal. Kmf. Dr. Botka László s.k.

Dr. Mózes Ervin s.k.

polgármester

címzetes főjegyző

Kivonat hiteléül:

6

……./2014. (X.27.) Kgy. sz. határozat 1. sz. melléklete

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 1.0

2014-2020

Cím

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja

Verzió

1.0

MJV közgyűlési határozat száma és dátuma

[határozat száma és megnevezése]

Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

[dokumentum hivatkozási száma, dátuma]

IH jóváhagyó határozat száma és dátuma:

[határozat száma és megnevezése]

Finanszírozó operatív program:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület:

Szeged megyei jogú város

ITP felelős szervezet:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

Dr. Igaz Ágnes

ITP felelős szervezet címe:

6720 Szeged, Széchenyi tér 10.

[határozat megjelenésének dátuma]

[határozat megjelenésének dátuma]

Fejlesztési Iroda vezetője

Szeged, 2014. október 31.

1. Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének

körülményei A TOP decentralizált logikájának rövid bemutatása, ennek keretében a megyei jogú város részére dedikált forrás nagyságának megjelölése, jogszabályi hivatkozással. Magyarország a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló Európai Uniós források és hazai társfinanszírozás 60 %-át gazdaságfejlesztésre fordítja. A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják. Az Európa 2020 stratégiának gazdaságfejlesztési és területi szempontból is kulcselemei a városok, és a városias térségek. A magyar városhálózat gazdasági szerepe kiemelkedő, itt a vállalkozások aktivitása országos átlag feletti, míg a munkanélküliség átlag alatt alakul. A városok szinte minden fejlettségi mutatót figyelembe véve az országos átlaghoz képest kedvezőbb adottságokkal rendelkeznek. A fő problémát a városhálózat egypólusú jellege adja, melyben Budapest és a vidéki városok fejlettségi különbsége jelentős és folyamatosan növekszik. A TOP ezért kiemelt figyelmet fordít a városhálózat és a városok fejlesztésére, beleértve a térszerkezetet meghatározó nagyvárosokat (megyei jogú városok). A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. Valamennyi prioritása, intézkedése közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul ehhez a célhoz. A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő város- és településfejlesztési akcióit támogatja. A TOP területi programcsomagok alapján nyújt támogatást, a megyék, a megyei jogú városok és a járások szintjén összehangolt fejlesztésekre. A megyék és megyei jogú városok fejlesztéseihez a Területi Kiválasztási Rendszereket (TKR) alkalmazza. A TOP megvalósításában a megyéknek és a megyei jogú városoknak kulcsszerepük van. A megyei önkormányzatok összehangolják, koordinálják a megye területén megvalósuló összes tervezési folyamatot (beleértve a megyei jogú városok fejlesztéseit is), amely szerepkör kiterjed a végrehajtásban és a nyomon követésben való közreműködésre is. A TOP megvalósításának alapját a megyei önkormányzatok által a 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozóan kidolgozásra kerülő megyei területfejlesztési koncepciók és területfejlesztési programok (stratégiai és operatív programok), megyei jogú városok esetében emellett az integrált településfejlesztési stratégiák, valamint - ezekhez illeszkedve, ezekre építve - a TOP fejlesztési prioritásaihoz illeszkedő megyei területfejlesztési (uniós) részdokumentumok képezik. 2014 és 2020 között a megyei jogú városok önálló forráskerettel gazdálkodhatnak Magyarországon. A megyei jogú városok önkormányzatainak közvetlen tervezési jogkörében készülő fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyei jogú városok közötti megoszlását a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1298/2014. (V.5.) Korm. határozat rögzíti. A megyei jogú városokkal összefüggő programok indikatív forráskerete összesen 364,610 Md Ft, Szeged esetében a kormányhatározat szerinti forráskeret 31,9048 Md Ft a teljes tervezési időszakra. 2

Az ITP tartalmát megalapozó előzmény dokumentumok (Megalapozó tanulmány, Településfejlesztési Koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia) helyzete, az azokat jóváhagyó közgyűlési határozatok meghivatkozása. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata összhangban a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben és a vonatkozó módszertani útmutatókban leírtakkal és a partnerség elveinek messzemenő figyelembevételével kezdte meg a 2014-2020-as programozási időszakra való felkészülést. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata 2014 februárjában a 45/2014. (II.21.) Kgy.sz. határozattal került elfogadásra. A megalapozó vizsgálat egy helyzetfeltáró, egy helyzetelemző és egy helyzetértékelő munkarészből tevődik össze. Az első fejezet taglalja a településhálózati összefüggéseket, a helyi, térségi és ágazati fejlesztési dokumentumok releváns megállapításait, valamint ismerteti a város társadalmi-demográfiai, gazdasági, infrastrukturális mutatóit és helyzetét, bemutatja természeti és épített környezeti adottságait. A helyzetelemzés szektoriális SWOT-analíziseket tartalmaz, a helyzetértékelő rész mindezek szintézisét adja, probléma-, ill. értéktérképet is megad, valamint megtalálhatók benne a városrészi lehatárolások is. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója (TFK), valamint Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) 2014 júniusában a 267/2014. (VI.27.) Kgy.sz. határozattal került elfogadásra. A TFK tartalmazza a városrészi szintű helyzetelemzéseket, meghatározza a jövőképet és bemutatja a városi célrendszert és annak illeszkedését az EU2020 tematikus célokhoz. Az ITS-ben a városrészek funkcionális elemzése, SWOT-analízise és a városrészi célok meghatározása mellett a megvalósítást szolgáló beavatkozások ismertetése, 4 db akcióterület kijelölése, illetőleg az anti-szegregációs program bemutatása is megtörtént. Az ITS készítésének időszaka egyben az igények és projektjavaslatok gyűjtésének időszaka is volt. Az ITS-ben rögzített 4 akcióterületre, ezek Odessza – városrehabilitációs akcióterület, Biopolisz – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület, Korzó-Tisza – városközpont akcióterület, ELI – ipariinnovációs akcióterület, előzetes akcióterületi tervek (EATT-k) is készültek. Elkészült 4 db integrált területi beruházási (ITB) programcsomag is, melyek a projektjavaslatok alapján kirajzolódó 4 db tematikus területet fednek le, ezek: közlekedésfejlesztés, városfejlesztés, gazdaságfejlesztés és a közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. Fenti összesen 8 db dokumentumot 2014 szeptemberében Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottsága az 1999-174/2014. (IX.29.) VFB. sz. határozatával fogadta el.

Az ITP tervezési körülményeinek rövid bemutatása, kitérve a tervezésbe bevont szervezetekre, a módszertanra, a partnerség folyamatára, ezen belül is az ITS felülvizsgálati folyamatát végigkísérő partnerségi tervezésre. Szeged MJV Közgyűlése 421/2013. (IX.27.) Kgy. sz. határozatával 2013 szeptemberében fogadta el az ITS készítésének folyamatához kapcsolódó Partnerségi Egyeztetési Tervet, amely tartalmazza a partnerség elveit, céljait, a bevonandó érintettek széles körét és a lebonyolítás lehetséges eszköztárát. Az eddigi folyamat során a város széleskörű partnerséget épített fel, a tervezésbe számos szakmai és civil szervezet is bevonásra került. Amellett, hogy a tervezési dokumentumok mindvégig nyilvánosak és véleményezhetők voltak bárki számára – beleértve a munkaközi változatokat is -, négy Intézkedési Csoport került kialakításra, amelyek rendszeresen megtárgyalták a készülő anyagokat. A megfogalmazott célokat támogató projektek gyűjtése és kiválasztása is széles körben történt. A partnerség a projektek előkészítési és megvalósítási szakaszában is fontos elv lesz.

3

2. Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási

logikája 2.1.

ITP beavatkozási logikája és struktúrája

Az ITP felépítése, logikai struktúrája, a tervezett ITP projektcsomagok felsorolása, belső, az egyes projektcsomagok között fennálló tartalmi kapcsolatok az ITP szintjén, a tervezett ITP projektcsomagok felsorolása, a projektcsomagok teljes ITP-n belüli egymás közötti és belső logikai kapcsolatai Az Integrált Területi Program a kormányzat által meghatározott TOP forráskerethez igazodó és abból finanszírozott, területi és tematikus integráltságot prioritásként kezelő, a közösségi tervezés eszközével kialakított, és a horizontális tervezési elveket figyelembe vevő projektcsomagok összessége, ami racionális forrásfelhasználást és multiplikátorhatások érvényesülését teszi lehetővé a megyei jogú városok településfejlesztési és a megyék gazdaságfejlesztési, valamint településfejlesztési tevékenységében a 2014-2020-as időszakban. Az ITP felépítését, logikai struktúráját, az ITP projektcsomagok között fennálló kapcsolatrendszert az alábbi ábra szemlélteti, melyet az Útmutató a megyei jogú városok integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához 2014. július 31-i dátumú munkaanyaga (továbbiakban: útmutató) tartalmaz. Az ábra adaptálható Szeged MJV Integrált Területi Programjának bemutatásához is. Az útmutató szerint a projektcsomagok javasolt száma 3-4 db.

MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Projektcsomag 1 kulcsprojekt: TOP-ból, egyéb OP-ból vagy nem EU finanszírozásból készülő projekt

Projektcsomag 2

Projektcsomag 3

Projektcsomag 4

kulcsprojekt: TOP-ból, egyéb OP-ból vagy nem EU finanszírozásból készülő projekt



(ha TOP-ból akkor lehet (ha TOP-ból akkor lehet integrált, tematikus pontszerű, hálózatos fejlesztések elemei) és támogató projektek TOP-ból integrált, tematikus pontszerű, hálózatos fejlesztések elemei

integrált, tematikus pontszerű, hálózatos fejlesztések elemei) és támogató projektek TOP-ból integrált, tematikus pontszerű, hálózatos fejlesztések elemei

(ha TOP-ból akkor lehet (ha TOP-ból akkor lehet integrált, tematikus pontszerű, hálózatos fejlesztések elemei) és támogató projektek TOP-ból integrált, tematikus pontszerű, hálózatos fejlesztések elemei

integrált, tematikus pontszerű, hálózatos fejlesztések elemei) és támogató projektek TOP-ból integrált, tematikus pontszerű, hálózatos fejlesztések elemei

4

Az MJV integrált területi programokat a megyei jogú városok önkormányzatai közvetlen hatáskörükben tervezik a TOP által meghatározott keretek között, saját forráskeretük terhére. Az MJVk valamennyi TOP prioritásra és intézkedésre tervezhetnek. Szeged MJV ITP-je 4 db projektcsomagot tartalmaz, melyek mindegyike vezér/kulcsprojektből, több támogató projektből és tartalékprojektből áll. Ezek:

egy-egy

Projektcsomag1: Biopolisz Park – Belváros – Újszeged Projektcsomag2: Energetikai projektcsomag Projektcsomag3: Vonalas infrastruktúra projektcsomag Projektcsomag4: Közösségi, társadalmi projektek A négy projektcsomag – így az ITP egésze – lefedi az allokált teljes forráskeretet, a tartalékprojektekkel együtt annak mintegy kétszeresét. Itt vissza kell utalni az ITS-nek a 1. fejezetben már említésre került EATT és ITB dokumentumokhoz való viszonyára. Az útmutató felhívja a figyelmet, hogy az ITP főszabály szerint nem ITS akcióterület – ugyanakkor lehetőség van arra, hogy valamilyen tematikus elv mentén különféle akcióterültek projektjeit is tartalmazza –, és nem is az EU rendeletek szerinti integrált területi beruházás. Általánosságban elmondható, hogy az egyes projektjavaslatok többféleképpen is csomagokká formálhatók, mivel az ITP egészére szignifikáns integráltság jellemző. A 4 db projektcsomag közül egy területi, 3 tematikus rendező elv mentén szerveződik. Az egyes projektcsomagok rendező elve lentebb, az adott projektcsomag bemutatásánál kerül konkrétabban ismertetésre.

Projektcsomag1: Biopolisz Park – Belváros – Újszeged

A Biopolisz Park – Belváros – Újszeged projektcsomag rendező elve első sorban a területiség volt. Az 1. fejezetben már szó volt róla, hogy az ITS-ben négy akcióterület (AT) került lehatárolásra. Ezek közül három AT földrajzi elhelyezkedése a városon belül egymáshoz közeli. Ezek: A Biopolisz – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület, mely a belvároshoz déli irányban kapcsolódik; a Korzó-Tisza – városközpont akcióterület, mely a szűkebb értelemben vett Belváros; ill. az Odessza – városrehabilitációs akcióterület, mely Újszegeden, a Tisza bal partján kapcsolódik a másik két területhez. Ezek azok az akcióterületek, amelyeken az önkormányzat a legtöbb fejlesztési terület, projektötlet projektgazdájaként jelenik meg. A negyedik (ELI – ipari-innovációs) akcióterület a többi AT-vel nincs földrajzi integritásban, és a tekintetben is más jellegű, hogy az ott felmerült projektjavaslatok, megvalósításra kerülő fejlesztések esetében az állami és üzleti szereplők dominálnak, míg az önkormányzatnak jellemzően a partnerségben van leginkább szerepe. Az első projektcsomag tehát területi alapon került kialakításra. Kulcsprojektje a közös közúti-vasúti déli Tisza-híd, amelynek összes becsült forrásigénye bruttó 32,4 Md Ft. Tekintettel a fejlesztési elképzelés komplexitására, a finanszírozás két operatív programból, a kötöttpályás elemek tekintetében IKOP-ból (20,4 Md Ft), az azon felüli elemek esetében a TOP-ból (11,5 Md Ft Szeged MJV, 0,5 Md Ft Csongrád megye) történhet. A fejlesztési prioritások közül nemcsak ebben a projektcsomagban, hanem az ITP egészére vonatkozóan is első helyen emelkedik ki a Déli Tisza-híd létesítése. A híd több lényeges funkcióval is bírna, ezek:  A nemzetközi vasúti kapcsolat biztosítása a Tiszán, mely a Szeged-Temesvár vasútvonal kiépítésének is elengedhetetlen feltétele. Ez utóbbi a Constanta – Fiume vasútvonal részeként is funkcionálna, mely vasúti korridor része a Duna-Körös-Maros-Tisza Nonprofit Kft. által

5

gondozott Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja projekt is. A tiszai vasúti átvezetés megszüntetné a Szeged Vasútállomás zsákpályaudvar jellegét.  Az elővárosi vasúti közlekedés biztosítása Szeged – Makó viszonylatban tramtrainnel. A fejlesztés hálózatot alkotna a Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata által gondozott Szeged – Hódmezővásárhely tramtrain projekttel.  Közúti kapcsolat biztosítása mind tranzit, mind helyi forgalom számára, a körutas városszerkezet (Nagykörút bezárása) teljessé tétele A déli Tisza-híd létesítése tehát az országos, nemzetközi geopolitikai és megyei jelentőségű fejlesztések része is, mely összhangban áll az országos és megyei területfejlesztési koncepciókkal és megvalósulása esetén nem csupán illetve nem elsősorban városi érdekeket elégítene ki. Országos érdek, hogy a transzbalkáni vasúti kapcsolat ne Magyarországot elkerülve, hanem országunk területét érintve épüljön ki. Az ügy az országos érdeken túl Csongrád megye, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió és Szeged városa számára is kiemelt jelentőségű. A híd vasúti, közúti, kerékpáros és gyalogos szempontból egyaránt új kapcsolatot hozna létre a folyó két partja között, tehermentesítené a Belvárost, feltárhatóvá tenné Újszeged déli részét, bekapcsolva az ottani területeket a város vérkeringésébe, új fejlesztési területeket feltárva. De nemcsak társadalmi-gazdasági szempontból, hanem a városi környezetterhelés csökkentése miatt is kiemelkedő a jelentősége. Funkcióbővítő városrehablitációs projekt keretében a déli Tisza-hídhoz vezető feltáró út az elmúlt években részben elkészült. A híd megvalósításának többféle szcenáriója létezik, ezek előzetes megvalósíthatósági tanulmány szinten az EMT-sablonban kerülnek ismertetésre. A kulcsprojekt tehát egy közlekedési projekt, ami nyilvánvalóan erős területfejlesztési hatással bír az egész városra és tágabb térségére. Ez a területfejlesztési-gazdaságfejlesztési hatás a projektcsomag egészéről is elmondható. A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont környezetében gazdaságfejlesztési célra alkalmas, alulhasznosított városi területek tárhatók fel, ezt a célt szolgálná a Biopolisz Park életre hívása, mellyel az SZTE szegedi oldalon lévő tudományos és innovációs intézményei jól kapcsolódnának a Dél-Újszegeden feltárásra kerülő gazdaságfejlesztési célra alkalmas ugyancsak alulhasznosított városi területekhez. Az útmutató ajánlást tesz rá, hogy az ITP tartalmi összeállításakor érdemes szcenáriókat kidolgozni, amelyek esetlegesen eltérő kulcsprojekteken alapulnak. Az 1. sz. projektcsomag tekintetében ez különös relevanciával bír, hiszen a déli Tisza-híd megvalósulása nemcsak a városi szándék függvénye, összetettségét, és operatív programokon átívelő jellegét a kockázatok között kell számon tartanunk. A projektcsomag kulcsprojektjeként ezért a Biopolisz Park kialakítása is felmerülhet, mely egy másik ágazati operatív programhoz, a GINOP 2. K+I prioritásához illeszkedő projekt. A projekt megvalósulási területe a hasonló elnevezést viselő Biopolisz – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület. A fejlesztési elképzelést az ITP-hez illeszkedő ágazati projekteket bemutató dokumentumban szerepeltetjük, a határozat 4. sz. mellékleteként. E projektcsomagban valósulnának meg olyan, összegszerűségében is jelentős, időbeli indulást tekintve az első két évre tervezett projektek, mint a Tisza belvárosi szakaszának és a Széchenyi térnek a rekonstrukciója, beleértve a belvárosi híd felújítását is, új intermodális csomópont és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakítása, az újszegedi Odessza városrész szociális városrehabilitációja és annak szoft-elemei. Tartaléklistára kerültek olyan, a fentiekhez képest kisebb volumenű pontszerű projektek, mint a Somogyi Könyvtár fejlesztése, a Reök Palota funkcióbővítése, a Régi Zsinagóga látogatóbarát fejlesztése, a Dóm téri Szabadtéri Játékokhoz kapcsolódó fejlesztés, a Belvárosi Mozi, a Móra Ferenc Múzeum, az Anna Fürdő, illetőleg a Tourinform Iroda fejlesztése.

6

Projektcsomag2: Energetikai projektcsomag Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés, energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése, kiemelten a városi területeken, országos szinten is az egyik legfontosabb prioritás a 2014-2020-as fejlesztési időszakban. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata számos energetikai célú beruházást tervez megvalósítani a következő uniós fejlesztési ciklusban. Ezen projektek száma és nagyságrendje indokolja külön projektcsomagba szervezésüket, az azonos téma és célok köré szerveződés ugyanakkor természetesen nem gátolja, hogy a projektcsomag egyes elemei akár egymástól függetlenül is megvalósíthatók legyenek. A projektcsomag vezér/kulcsprojektjének a közvilágítási hálózat, valamint a közterületi díszkivilágítás energetikai korszerűsítése tekinthető, mely ágazati, KEHOP-os forrásból valósulhat meg. A projekt tervezett becsült összköltsége 2 Md Ft, mely tartalmazza a tervezés, közbeszerzés költségét, a főutak, gyűjtőutak, tömegközlekedési útvonalak, egyéb közutak, egyéb közterületek, közparkok világítás-korszerűsítését, a közterületi és a városképi jelentőségű épületek homlokzati díszkivilágításait is. A jelenlegi közvilágítási hálózat és városi díszvilágítások fényforrásainak energiatakarékos típusokra történő lecserélésével, valamint az igényekhez, és a megvilágított közterület (objektumok) használatához igazodó intelligens vezérlés beépítésével jelentős energia megtakarítás realizálható. Csökken a város üzemelésével kapcsolatos ökológiai lábnyom, és a közvilágítás üzemeltetéséhez szükséges villanyáram mennyiségének csökkenésével a szén-dioxid lábnyom is. A projektcsomag keretében valósulhatnak meg az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények, épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújításai és fejlesztései. Bölcsődék, óvodák, iskolák és kollégiumok energetikai korszerűsítései, a Polgármesteri Hivatal és kirendeltségei, a Szegedi Nemzeti Színház, a Reök Palota, a műjégpálya, sportcsarnok, művelődési intézmények energetikai korszerűsítése, továbbá Önkormányzati Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP), környezettudatosságot erősítő szemléletformáló programok, közösségi közlekedési módokhoz kapcsolódó energiahatékonysági fejlesztések. Az ebben a projektcsomagban megfogalmazott projektjavaslatok túlnyomó többsége a támogató projektek között szerepel, csak mintegy 20 % tartaléklistás.

Projektcsomag3: Vonalas infrastruktúra projektcsomag Az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó stratégiák, illetőleg a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések támogatása fontos EU-s beruházási prioritások a 2014-2020-as fejlesztési időszakban. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata számos közlekedésfejlesztési célú, gazdaságfejlesztési hatásokkal bíró infrastrukturális beruházást tervez megvalósítani a következő uniós fejlesztési ciklusban. Ezen projekteket, valamint a közműhálózatok közül a csapadékvíz hálózati fejlesztéseket a vonalas infrastruktúra projektcsomag tartalmazza. A projektcsomag szervező elve a tematikus hasonlóság, a projektek az azonos célok mentén egymást erősítik, ugyanakkor a legtöbb esetben nem áll fel olyan függőségi viszony közöttük, amely akadályozná, hogy a projektcsomag egyes elemei akár egymástól függetlenül is megvalósíthatók legyenek. A prioritási sorrendet első sorban a projektek előkészítettségi állapota határozza meg, illetőleg az, hogy mennyire szolgálja relatíve erősen a lakossági érdekeket. A vonalas infrastrukturális fejlesztésekkel pozitív hatás gyakorolható a város gazdaságának fejlődésére, mert ez által biztosítható a vállalkozások részére a kellő infrastrukturális háttér, illetőleg a belső elérhetőség javítása, a városi mobilitás fejlesztése a munkaerőpiac számára. 7

A projektcsomag vezér/kulcsprojektjének a trolibuszközlekedés fejlesztése tekinthető, mely ágazati, IKOP-os forrásból valósulhat meg. A projekt tervezett becsült összköltsége 10 Md Ft. A projekt célja a belső közlekedési kapcsolatok javítása, gyors, kiszámítható és környezettudatos közlekedési rendszer kialakítása forgalomtechnikai beavatkozásokkal, új járműbeszerzésekkel, egységes jegyérvényesítő rendszerrel. Mindez nemcsak a széndioxid-kibocsátás csökkenéséhez, hanem a közlekedésminőség javításához is nagyban hozzájárulna. A projektcsomag keretében támogató projektként TOP-os forrásból tervezett beruházások a kerékpárút-hálózat fejlesztése, Tarján városrész infrastrukturális fejlesztése, a tömegközlekedési peronok- és megállóhelyek fejlesztése a város több helyszínén, fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) készítése, csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése. A projektek egy részét ütemezve indokolt megvalósítani a projektek jellege, nagyságrendje, a megvalósulási helyszínek, ill. a szakmai lebonyolítói kapacitások terhelhetősége okán. Az ütemezett projektek egy része tartaléklistás projekt.

Projektcsomag4: Közösségi, társadalmi projektek A projektcsomag részint a közszolgáltatásokhoz való magas szintű és egyenlő hozzáférést elősegítő projekteket tartalmaz, részint helyi identitást erősítő, közösségépítést célzó projektjavaslatokat. Vezérprojektként ez esetben nem ágazati projekt, hanem egy a TOP 1-es, gazdaságfejlesztési célú prioritástengelyébe tartozó projekt került meghatározásra. Ez Szeged MJV óvodafejlesztési programja, amely TOP 1.4-es intézkedésbe tartozóan a minőségi foglalkoztatást és a munkavállalói mobilitást ösztönző EU-s tematikus célkitűzést szolgálja. Ebbe a projektcsomagba sorolódnak a bölcsőde és óvodafejlesztési programok, a háziorvosi és fogorvosi rendelők tárgyi feltételeinek javítása, a városi identitást erősítő kezdeményezések támogatása, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása érdekében tett intézkedések, a művelődési intézmények közösségépítő tevékenységeinek támogatása, a településrészek hagyományápoló, közösségépítő rendezvényeinek támogatása, illetőleg a 3. csomagban szereplő, Tarján városrész infrastrukturális fejlesztése projekthez kapcsolható zöldfelület fejlesztések. Ez a projektcsomag közel azonos számú támogató és tartalékprojektet tartalmaz.

2.2. Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz 2.2.1 Illeszkedés és hozzájárulás a megyei jogú város településfejlesztési koncepcióhoz és integrált településfejlesztési koncepcióhoz  Illeszkedés a megyei jogú város településfejlesztési koncepcióban és integrált településfejlesztési stratégiához. Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programjában szereplő projektek mindegyike illeszkedik Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójában és Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában szereplő célrendszerhez, illetőleg a specifikus célok valamelyikéhez. A specifikus célok az alábbiak:

8



 



S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével

 Mutassa be, hogy az egyes projektcsomagok hogyan járulnak hozzá az MJV Településfejlesztési Koncepciójában (TFK) és az Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) rögzített célokhoz. Világos logikai kapcsolat a célokkal, nevesített programokkal. Az egyes projektcsomagok által tömörített projektek célokhoz való illeszkedése minden egyes projekt esetében megtörtént a TEIR alapú online projektfeltöltő rendszerben, az onnan exportált táblázatban tételesen szerepel. Alábbiakban a projektcsomag szintű TFK- és ITScélokhoz való illeszkedéseket foglaljuk össze: Célok

Projektcsomag Projektcsomag1: Biopolisz Park – Belváros – Újszeged Projektcsomag2: Energetikai projektcsomag Projektcsomag3: Vonalas infrastruktúra projektcsomag Projektcsomag4: Közösségi, társadalmi projektek

S2, S3, S4 S3, S4 S3, S1, S3, S4

2.2.2 Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez  Illeszkedés és hozzájárulás a TOP stratégiai céljaihoz és prioritásaihoz (mely célokhoz és prioritásokhoz kapcsolódik és hogyan, mit vállal a TOP célkitűzések teljesítéséhez). Az egyes projektcsomagok által tömörített projektek célokhoz való illeszkedése minden egyes projekt esetében megtörtént a TEIR alapú online projektfeltöltő rendszerben, az onnan exportált táblázatban tételesen szerepel.

9

2.3.

Az ITP külső kapcsolatrendszere Az ITP külső kapcsolatrendszerének bemutatása

 az MJV ITP projektcsomagjai, projektjei esetében a kapcsolódás bemutatása a megyei ITP projektcsomagjaihoz, projektjeihez (ahol releváns); Közvetlenül nem része Szeged MJV ITP-jének, de itt szükséges megemlíteni az ELI-projektet. Mind a megyei, mind a városi önkormányzat minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a jelentős gazdaságfejlesztési hatással rendelkező lézeres központ és a köré szerveződő Science Park megvalósulását. Fontos kapcsolódási pont a gazdaságfejlesztésben a Szegeden és a megyében megtelepülni kívánó, és már jelen lévő cégek számára különféle szolgáltatásokat nyújtó olyan központ létrehozása, mely a megye koordinálásában a megye területén lévő települések és a megyei jogú városok együttműködésével jönne létre.

 kapcsolódás bemutatása az ágazati operatív programok forrásaira tervezett MJV fejlesztésekhez (ahol releváns); Az ITP projektcsomagok közül több olyan is van, melynek kulcs/vezérprojektje ágazati projekt, ezek a 2.1. fejezetben már bemutatásra kerültek. A megvalósítani kívánt egyéb ágazati fejlesztések külön, az ágazati sablonban és az annak mellékleteként szolgáló táblázatokban ágazatonként kerülnek ismertetésre.

 kapcsolódás

bemutatása az fejlesztésekhez (ahol releváns).

országhatáron

átnyúló

tervezett

MJV

Az ITP projektcsomag egyes projektjei jellemzően Szeged Megyei Jogú Város tervezési területére esnek. Ki kell emelni a déli Tisza-híd megvalósítását, melynek térségi és akár határon átnyúló hatásai is lehetnek. A híd egyrészt a 2.1 fejezetben, másrészt a kapcsolódó EMT-sablonban és az ágazati sablonok közül az IKOP-ra vonatkozó dokumentumban is bővebben szerepel. Itt kell megemlíteni a Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítése c. projektjavaslatot, amely a közeli Schäffer-palota esetleges felújításával együtt is megvalósítható lehet, mely utóbbi projekt egyéb elemeinek megvalósítására lehetőség nyílhat határon átnyúló program keretében is. Ennek körülményei tovább vizsgálandók. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata számos határon átnyúló projektet valósított már meg, és megfelelő szakmai kapcsolatokkal rendelkezik mind romániai, mind szerbiai projektszereplőkkel. Hasonló együttműködések a jövőben is lehetségesek.

3. ITP projektcsomagok leírása Projektcsomag minden esetben:  integrált projektcsomag: amely tartalmaz egy kulcs vagy vezér projektet, amely az integráltság és integritás magját jelenti, és közvetlen erre és/vagy kölcsönösen 10

egymásra épülnek a támogató projektek, amelyek a TOP bármely intézkedéséhez kapcsolódhatnak (a megye számára biztosított keretösszeg erejéig). Projektek lehetnek:   

integrált projekt (integrált városrehabilitációs projekt (2.1 és 4.4), integrált gazdaságfejlesztési projekt 1.1, 1.2 2.2) és integrált projekt (3.1, 3.2), tematikus pontszerű fejlesztés, hálózati fejlesztés eleme.

A projektcsomag ITP céljaihoz, megvalósításához való hozzájárulásának összefoglaló leírása Cél, hogy a finanszírozási keretek ismeretében a megyei jogú városok városfejlesztési célú programjaiba és azon belül a projektcsomagokba olyan, az egyes TOP intézkedésekhez rendelt projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek között, területi és / vagy tematikus szempontból is szignifikáns integráltság mutatható ki. Szeged MJV ITP-je ennek a kritériumnak megfelel. Az ITP egészének fejlesztési tartalma és ezen belül a projektcsomagok elemei között erősek a szinergikus hatások, a fejlesztések egymást erősítik. A projektgenerálás partnerségi folyamat keretei között történt. Az ITP megfelel a horizontális fejlesztési szempontoknak (esélyegyenlőség, klímavédelmi és alkalmazkodási szempontok, fenntarthatóság stb.) is. A projektcsomag hozzájárulása

TOP

célkitűzéseihez

kapcsolódó

indikátorok

teljesüléséhez

való

Az indikátorok hozzárendelése az online projektfeltöltő felületen megtörtént. Projektcsomag tartalmának, a keretében tervezett beavatkozások, illetve a beavatkozások típusainak (pl. beruházások, szolgáltatási elemek, stb.) összefoglaló bemutatása Minden egyes projektjavaslat esetében az elvárt információ-tartalommal kitöltésre kerültek az előzetes megvalósíthatósági tanulmány sablonok. Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt azonosítása és indoklása A kulcsprojekt-választás indoklása mind a négy projektcsomag esetében megtörtént a 2.1. fejezetben. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel Az ITP-ben a projektek közötti megvalósítást és fenntartást is érintő függőségi viszonyrendszernek fontos szerepe van az ITP ütemezésénél, ill. a függőségi viszonyokat kockázati szempontból is figyelembe kell venni. A projektek ütemezése az előkészítettség állapotára, ill. a prioritási sorrendben elfoglalt helyzetre is tekintettel került megállapításra. Azonban a tervezés jelenlegi fázisában, amikor jellemzően projektötletekről és nem kellően előkészített, tervekkel és alátámasztó tanulmányokkal rendelkező projektekről van szó, nehéz, a függőségi viszonyok teljes körű elemzése, ezeket folyamatában újra át kell tekinteni és értékelni kell a következő időszakban. A korábbi fejlesztési időszakok tapasztalatai mindehhez rendelkezésre állnak Szeged városa esetében. Néhány projekt esetében konkrétabb megvilágításba is helyezhetők a függőségi viszonyok. Tipikusan ilyenek az ELI lézeres központ és Science Park kialakításával összefüggő projektek. AZ ELI nem önkormányzati beruházás, azonban az azt kiszolgáló infrastrukturális létesítmények esetében létjogosultsága van az önkormányzat, mint projektgazda által megvalósítandó projekteknek is, például a helyszín 11

megközelíthetőségét javító kerékpárút-építések. Szintén a függőségi viszonyokra világít rá a TOP 4.3 intézkedés alá tartozó „egyéb fejlesztésekben érintett ingatlanok akadálymentesítése” elnevezésű projektjavaslat, amelynek I. és II. üteme nem önmagában megvalósítandó projektek, hanem a többi, akár különböző egyéb más TOP-intézkedések keretében megvalósítható projektekhez szervesen kapcsolódik. A leginkább tetten érhető függőségi kontextus a déli Tisza-híd kérdése, amennyiben a híd megvalósítására központi döntés okán nem kerülhetne sor, az az egész ITP belső struktúrájának újragondolását eredményezheti. A projektek térbeli kapcsolódása (a koncentráltság, illetve a dekoncentráltság indokoltsága) - a tervezett projektek térképi ábrázolása Az egyes projektek térbeli ábrázolására a tervezés jelenlegi fázisában nem került sor, azonban a koncentráltság, dekoncentráltság felmérhető azokból a stratégiai fejlesztési dokumentumokból, melyek az elmúlt egy év során elkészültek és az 1. fejezetben bemutatásra kerültek. Ezekből kiderül, hogy minden városrész és minden célcsoport igényei megjelentek a tervezés és projektgenerálás során. Az Integrált Területi Program kialakításakor a területi kiegyensúlyozottság is szempont volt, ezzel együtt nyilvánvalóan kirajzolódnak koncentráltabb fejlesztési területek is, az akcióterületek lehatárolása ezzel is összefüggésben volt. A projektcsomagok tartalmi leírása, ütemezése, az első két éves tervezés részletesebb ütemterve, az előkészítés és a megvalósítás időszakának tervezése A projektcsomagok rövid tartalmi leírását a 2. fejezet tartalmazza, az ütemezéssel kapcsolatos információk az online projektkitöltő felületen kerültek megadásra. Alábbiakban projektcsomagonként megadjuk az egyes, 2. fejezetben ismertetett projektcsomagokba tartozó projekteket, tételesen  a projektcsomagon belül elfoglalt helyének (projektkód/sorszám),  a projekt típusának (kulcsprojekt/vezérprojekt, támogató projekt, tartalék projekt),  címének,  jellegének (integrált – I, pontszerű – P, hálózati – H),  TOP prioritásának és intézkedésének hozzárendelésével.

3.1.

integrált

Biopolisz Park – Belváros – Újszeged projektcsomag A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése Projektcsomag sorszáma (azonosítója): Projektcsomag megnevezése:

1. Biopolisz Park – Belváros – Újszeged

12

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek

Projektkód/ sorszám

Projekt típusa

Projekt címe

Projekt TOP TOP jellege prioritás intézkedés

1

Kulcsprojekt

déli Tisza-híd megvalósítása

P

2

Támogató projekt 1.

Tisza belvárosi szakasza és a Széchenyi tér rekonstrukciója

P

3


Intermodális csomópont és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakítása

P

Odessza városrész (Újszeged) szociális városrehabilitáció

I

Odessza városrész (Újszeged) szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó szoft tevékenységek

I

Helyi vállalkozásfejlesztés

I

4


5 6


7

Tartalék projekt 1. Somogyi Könyvtár fejlesztése

P

8

A szecessziós örökség megőrzése Tartalék projekt és funkcióbővítés a REÖK2. palotában

P

9

Tartalék projekt A Régi Zsinagóga látogatóbarát 3. turisztikai központtá fejlesztése

P

10

Tartalék projekt Dóm téri Szegedi Szabadtéri 4. Játékok – zenekari árok kialakítása

P

11

Tartalék projekt A Belvárosi Mozi infrastrukturális 5. fejlesztése

P

12

Tartalék projekt 6. A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése

P

13

Tartalék projekt 7. Anna Fürdő fejlesztése

P

14

Tartalék projekt 8. Tourinform Iroda fejlesztése

P

3.2.

1

3

2

1

3

1

4

4

6

3

1

2

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Energetikai projektcsomag

A. Projektcsomag sorszáma, megnevezése Projektcsomag sorszáma (azonosítója): Projektcsomag megnevezése:

2. Energetikai projektcsomag

13

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek Proje ktkód / sorsz ám

Projekt típusa

Projekt jellege

Projekt címe

16

Kulcsprojekt Támogató projekt 1.

17


A közvilágítási hálózat valamint a közterületi díszvilágítás energetikai korszerűsítése - KEHOP Iskolák, óvodák, bölcsődék és kollégiumok energetikai korszerűsítése Polgármesteri Hivatal épületeinek és városrészi kirendeltségeinek energetikai korszerűsítése

18


Szeged MJV SEAP kidolgozása (Energiamegtakarítási lehetőségeket felmérő energia audit program Szegeden)

22

Támogató projekt 4. Támogató projekt 5. Támogató projekt 6. Támogató projekt 7.

Szegedi Nemzeti Színház elektromos rendszer energiahatékony korszerűsítése Az egyéb fejlesztésekben érintett ingatlanok akadálymentesítése I. Szeged városi műjégpálya energetikai korszerűsítése A helyi lakosság környezettudatosságát erősítő szemléletformálása

23


REÖK-palota energetikai korszerűsítése

P

24


Etelka sori meglévő sportcsarnok energetikai korszerűsítése

P

25


Az egyéb fejlesztésekben érintett ingatlanok akadálymentesítése II.

H

26


Városi művelődési intézmények energetikai korszerűsÍtése

H

27


Közösségi közlekedésmódokhoz kapcsolódó energiahatékonysági fejlesztések

H

28


Szeged városi sportcsarnok energetikai fejlesztése

P

29

Tartalék projekt 1.

Szeged Sportuszoda korszerűsítése

P

30


Szegedi Közlekedési Kft. infrastruktúrájának energetikai megújítása

P

31


Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. Infrastruktúrájának energetikai megújítása

P

32


Kisszínház használati melegvíz hálózat fejlesztése

P

15

19 20 21

TOP prioritás

TOP intézkedés

3

2

3

2

3

2

3

2

4

3

3

2

3

2

3

2

3

2

4

3

3

2

3

1

3

2

3

2

3

2

3

2

3

2

H H

P

H P H P H

14

Vonalas infrastruktúra projektcsomag

3.3.


3. Vonalas infrastruktúra projektcsomag

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek Projektkód/ sorszám

Projekt típusa

Projekt címe

Projekt TOP jellege prioritás

35

Trolibuszközlekedés fejlesztése – Kulcsprojekt IKOP Támogató Szeged és környéke kerékpárútprojekt 1 hálózat fejlesztése I. Közösségi- és kerékpáros közlekedés Támogató infrastrukturális fejlesztése a Tisza projekt 2 Lajos körúton

36

Támogató projekt 3

Tarján városrész rehabilitációja (infrastruktúra)

H

37

Támogató projekt 4

A tömegközlekedési megállóhelyek és peronok rekonstrukciója - I. ütem

H

38


33 34

40

Támogató projekt 6. Támogató projekt 7.

Szeged MJV SUMP-jának elkészítése Kiskundorozsma fölötti külterületi szakaszon a hajdani Belső-Maty csatorna nyomvonalán csapadékvízelvezető rendszer helyreállítása Egyéb belterületi csapadékvíz hálózat fejlesztés II.

41


Egyéb belterületi csapadékvíz hálózat fejlesztés III.

42


39

44

Tartalék projekt 3. Tartalék projekt 4.

45


Egyéb belterületi csapadékvíz hálózat fejlesztés IV. Csapadékvíz-elvezetésre szolgáló Móravárosi Főgyűjtő III. ütemének megvalósítása Szeged és környéke kerékpárúthálózat fejlesztése II. Intelligens forgalomfigyelő- és utasszámláló rendszer kiépítése összhangban a "Smart Cities" koncepcióval

46


A tömegközlekedési megállóhelyek és peronok rekonstrukciója - II. ütem

43

TOP intézkedés

H H

3

1

3

1

2

1

3

1

3

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

3

1

3

1

3

1

H

H

P H H H

P H

H H

15

Közösségi, társadalmi projektek projektcsomag

3.4.


4. Közösségi, társadalmi projektek

B. Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek

Projektkód/ sorszám

Projekt típusa

Projekt címe

Projekt jellege

49

Szeged MJV óvoda fejlesztési Kulcsprojekt programja I. A városi identitást erősítő helyi Támogató közösségi kezdeményezések projekt 1. támogatása Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi Támogató gyermekorvosi és fogorvosi rendelők projekt 2. tárgyi feltételeinek javítása I.

50


51


52


53


54


55


Településrészi közösségépítés, hagyományápoló rendezvények Városi művelődési intézmények közösségépítő tevékenységének támogatása Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi rendelők tárgyi feltételeinek javítása II.

56


Szeged MJV óvoda fejlesztési programja II.

H

57


Bölcsőde bővítési program II.

H

ESZI Idősek Otthona fejlesztése

P

ESZI Hajléktalanellátó fejlesztése

P

47

48

58 59

Tartalék projekt 4. Tartalék projekt 5.

Bölcsőde bővítési program I. Tarján városrész rehabilitációja (zöldfelületek) A hátrányos helyzetűek felzárkóztatása a hatékony társadalmi integráció érdekében

H

TOP prioritás

TOP intézkedés

1

4

6

4

4

1

1

4

2

1

6

3

6

4

6

4

4

1

1

4

1

4

4

2

4

2

H

H H

H

H H

H

H

16

60


Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése

61


62


Az AGORA tudományos-kulturális fókuszú tartalomfejlesztési programja P A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása P

63


Kisstadion bővítése

P

2

2

2

2

2

2

2

2

P

C. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók Mind a kimeneti, mind az eredménymutatók projektszintű hozzárendelése megtörtént az online projektkitöltő felületen, azonban az indikátor értékek megadása nehézségekbe ütközik. Az útmutató szerint az integrált területi programot annak figyelembevételével szükséges tervezni, hogy a megye/megyei jogú város szintjén a megye/megyei jogú város ITP forrásarányának nagyságrendjében szükséges indikátor (eredmény és kimeneti mutatók) vállalásokat tenni a TOP célértékeinek teljesülése érdekében. Indikátor módszertan (az adatok bázisa, forrása, számítási metódusa, mérésének módja, annak területi, időbeli aspektusai, stb.), továbbá az egyes projektjavaslatok pontos paraméterei a tervezés jelenlegi fázisában nem állnak rendelkezésre, ami konkrét indikátorokra vonatkozóan jelentősen megnehezíti felelős tervadat-szolgáltatást, különös tekintettel arra a tényre, hogy az EU a vállalások nem teljesítése esetén szankciókkal élhet. Ezt a tervezés jelenlegi szintjén indokolt a kockázatok között szerepeltetni, azzal együtt, hogy ez a kockázati tényező a tervezés előrehaladtával a későbbiekben megszűnik. Szemléltetésképpen egy kiragadott példa: a részben TOP megyei, részben TOP MJV-keretből, részben IKOP-ból megvalósítani tervezett déli Tisza-híd TOP 1.3 intézkedés szerinti eredmény mutatója a foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül. Nincs arról információ, hogy ennek az adatnak mi a területi relevanciája (akcióterületi szint, városi, esetleg megyei szint, vagy más egyéb), mi az időbeli relevanciája, ill. mi az adatforrásra vonatkozó elvárás, stb. A kapcsolódó kimeneti mutató az újraépített vagy felújított közutak hossza. Jelenleg nem állnak rendelkezésre tervek, továbbá a projekt több változatban is megvalósítható, az indikátor értékére vonatkozóan a legjobb esetben is csak becsült, a számon kérhetőséget nélkülöző vállalás lenne megtehető. Az útmutató ugyan tartalmaz indikátor számítási módszertani leírást, de az részletességében és szemléletében más típusú: lényegét tekintve az egyes TOP-prioritásokhoz megválasztott mutatók indokoltságának alátámasztását tartalmazza. Fentiek következtében az ITP-ben indikátorokra vonatkozó kötelezettségvállalás jelenleg nem szerepel, csak a releváns eredmény és kimeneti indikátor hozzárendelések történtek meg projektjavaslat szinten. Mivel a projektszintű indikátor-vállalások adják a projektcsomag szintű indikátorok értékét, ezért indikátor vállalás projektcsomag szinten sem történt a tervezés jelenlegi státuszában.

17

4. A horizontális elvek érvényesülése az ITP fejlesztéseiben 

Partnerségi tervezés

Az ITP esetében a megyei jogú város TOP keretösszegének megfelelő és az integráltságot teljesítő projektek csoportja kerül megvalósításra. A megvalósításra tervezett projektek gazdája elsősorban a megyei jogú város önkormányzata, de partnerként, vagy akár konzorciumi partnerként más kedvezményezettek is lehetségesek. Az eddigi projektgenerálási folyamat során a város széleskörű partnerséget épített fel a nyilvánosság teljes körű biztosítása mellett, a tervezésbe számos szakmai és civil szervezet is bevonásra került. Az ITS tervezési folyamatában partnerségi terv is készült, erről az 1. fejezetben is szó volt. Az ITP projektcsomagok megvalósítását már kevésbé koncepcionális, mint inkább az operatív szint jellemzi, ahol szakmai megalapozottságú döntések szükségesek. Fel kell mérni azokat a szereplőket, akiket a tervezés és megvalósítás további folyamatába tevőlegesen és/vagy véleményezési szinten bevonni szükséges a projektek műszaki tartalmának kidolgozásakor. A partnerségi tervezés Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójában is megjelenik horizontális célként a következő módon: „Az érintettekkel kialakított széles körű partnerségen alapuló, konszenzusra törekvő tervezés, végrehajtás és ellenőrzés a városfejlesztésben.”



Esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség kérdésköre kiemelt helyet kap a megyei jogú városok ITS-ének megújításában, hiszen az Anti-szegregációs program és annak kapcsolódó területi alapú és horizontális beavatkozásai továbbra is jelentős hatással vannak a stratégiák átfogó céljaira. A másik terület, ahol ennek a horizontális szempontnak kitüntetett szerepe van, azok a szociális városrehabilitációs projektek, Szeged esetében Odessza városrész szociális városrehabilitációs projekt. Szintén e horizontális szemponthoz kapcsolódik szorosan az akadálymentesítés (mint általános építési elv és követendő szabály), mely elvárásnak minden infrastruktúrafejlesztést tartalmazó beavatkozásnak meg kell felelnie. Szeged esetében ide tartozik a TOP 4.3 intézkedés alá tartozó „egyéb fejlesztésekben érintett ingatlanok akadálymentesítése” elnevezésű projektjavaslat, amelynek I. és II. üteme nem önmagában megvalósítandó projektek, hanem a többi TOP-intézkedés keretében megvalósítható projektekhez kapcsolódik szerves módon. Az esélyegyenlőség elve Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójában is artikulálódik „A helyi közösségek kohéziójának erősítése a társadalmi részvétel és befogadás előmozdításával, a partnerség elveinek érvényesítésével” horizontális cél által.



Klímaváltozás hatásainak csökkentése és az alkalmazkodás

A klímaváltozást kiváltó emberi tevékenység szemléletváltást és eltérő/alternatív technológiák alkalmazását indokolja (cél a CO2 kibocsátás csökkentése, a korábbinál hatékonyabb technológiák és alternatív energiaforrások használatával). Ezek alkalmazása a klímahatások csökkentését segítik elő hosszabb távon az ITP keretén belül is. Emellett rövidebb távon fontos az alkalmazkodás (adaptáció) is, ami a fejlesztések műszaki kivitelezésében, a zöldfelületek területi növelésében és minőségi fejlesztésében érvényesülhet a leginkább. A szemléletváltás befolyásolása hozzájárul az energiával való gazdálkodáshoz kötődő hagyományos beidegződések helyes irányba történő változásához, az energiatakarékos üzemeltetés és a megújuló energiák előnyös használatának megismeréséhez. A zöldfelületek minél nagyobb arányú alkalmazása a kiegyenlítettebb hőháztartás céljából szintén kiemelt jelentőségű. Szeged MJV ITP-jében foglalt projektek túlnyomó többsége szoros összefüggésben van ezzel a horizontális elvvel, így a teljes 2.sz Energetikai projektcsomag, de a 3. 18

sz. Vonalas infrastrukturális (zömében közlekedésfejlesztési projekteket tartalmazó) csomag is, valamint ki kell emelni az 1.sz. projektcsomagból az intermodális csomópont kialakítását, illetőleg a Tisza belvárosi szakaszának és a Széchenyi térnek a rekonstrukcióját is. Az klímaváltozással kapcsolatos horizontális elvnek megfelel Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójában horizontális célként megfogalmazott következő cél is: „Integrált szemlélet érvényesítése a környezettudatos és fenntartható településfejlesztés komplex eszközrendszerének alkalmazásával”



Bűnmegelőzés

A települési közterületeken egyre fokozódó problémákat jelent a bűnözés és vandalizmus. A bűnmegelőzés továbbra is kiemelt horizontális feladat a támogatott projektek esetén különösen a közintézmények környezetében és általában a közterületeken. A városfejlesztési projektekben a közösségi terekhez kapcsolódó fejlesztések lehetőség és igény esetén a köztulajdon megőrzését elősegítő elemekkel (pl. térfigyelő kamerarendszer kiépítése) egészíthetők ki.



Családbarát fejlesztések (demográfia)

A megyei jogú városok és a megyék fejlesztési programjainak elsődleges célja között szerepel a népességcsökkenés és a társadalom elöregedésének megállítása. A munkahelyteremtéshez kapcsolódó, gyermekvállalást megkönnyítő intézkedések a családbarát szemlélet megvalósulását szolgálják. A családbarát szemlélet kiterjedt értelmezésében javasolt figyelembe venni az időskorúak életminőségének és aktívan tartásának célját is, ami családi, helyi közösségi és össztársadalmi szinten is kívánatos. A városfejlesztési projektek esetében a közösségi területek akadálymentesítése, a minőségi közterületek kialakítása az egész helyi társadalom számára vonzóbbá teheti az érintett településrészeket, így a fejlesztések az idősebb korosztály, és a kisgyermekes családok számára egyaránt vonzó, családbarát megoldásként is jelentkeznek.



Fenntarthatóság:

A projektcsomagok tervezésekor elengedhetetlen szempont a fenntarthatóság elveinek érvényesítése mind a megvalósítás, mind pedig a működtetés időszakára vonatkozóan, a TOP-ban ezzel kapcsolatban rögzített elvek, szempontok szerint. Mindkettő sorsa a tervezési fázisban dől el, tehát a TOP-ból finanszírozott fejlesztések fenntarthatósági szempontú átgondolása a tervezési fázis feladata. Fontos, hogy érzékelhető legyen a szándék a három fő fenntarthatósági szempont érvényesítésére. A háttér dokumentumban az önkormányzat számba veszi azokat a konkrét fejlesztési elemeket és általános intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez, amelyek a következők: o

Pénzügyi

Nem elvárás tehát, hogy minden projekt estében kimutatható legyen az önfenntartás, nem elvárás, hogy az ITP egészre vonatkozóan pozitív legyen az egyenleg, de az általános érdek, hogy a TOP finanszírozással létrejövő infrastruktúrák segítségével a város ne fenntarthatatlan kubatúrákkal gazdagodjon, hanem olyan fejlesztésekkel, amelyek hozzájárulnak a kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz. A tervezés során a közlekedésfejlesztési projektek esetében lehetőség szerint számolni kell a kiadások csökkentésével környezetileg és pénzügyileg is fenntartható technológiák, anyagok és eszközök alkalmazása segítségével. o

Környezeti

19

A projektek és együttesen a projektcsomag létrehozása nem eredményezhet olyan környezeti terhelést, ami a városfejlesztés egyéb potenciáljait veszélyezteti. A beruházásoknak tekintettel kell lennie a kommunális infrastruktúra fejlesztés technológiai hátterére, a hálózatfejlesztés szabályaira. Törekedni kell a kibocsátási (szennyezési) oldalon: • a szennyezőanyagok kibocsátónkénti relatív csökkentésére, • a visszaforgatás/újrahasznosítás egyedi, illetve rendszerszerű lehetőségeinek figyelembevételére, energiafogyasztási oldalon: • az energiafelhasználás racionalizálására alkalmazásával • alternatív energiaforrások használatára

energiatakarékos

megoldások

Mindezek és sok egyéb más technológiai megoldások alkalmazása mellett is lényeges a lakosság folyamatos felkészítése, a figyelemfelhívás és a szemléletformálás. Általában elmondható, hogy környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése szinte 100%-ban hozzájárul a pénzügyi fenntarthatóság elvének és céljának megvalósításához még akkor is, ha rövidtávon a kiadási oldalon nagyobb megterhelést jelent. Szeged MJV ITP-jéről elmondható, hogy projektjei túlnyomó többsége a környezeti célokhoz közvetlenül is messzemenően hozzájárul. o

Társadalmi

Bármilyen fejlesztés társadalmi fenntarthatósága egy kényes egyensúly eredménye. Ha a helyi társadalom munkalehetőségei messze alulmúlják a társadalmi igényeket, a lakosoknak sem lehetősége sem igénye nem lesz az egyéb, támogatásból megvalósuló szolgáltatások igénybevételére. Akkor sincs egyensúly, ha a helyi társadalom fizetőképes és igényes, viszont az igénybe vehető szolgáltatások színvonala és kínálata elmarad a helyi társadalom elvárásaitól. A fejlesztések mindkét esetben társadalmilag fenntarthatatlanok lesznek, ami nagyban veszélyezteti a pénzügyi fenntarthatóságot is. Szeged MJV ITP-je tartalmaz olyan komplett projektcsomagot is (4.sz. Közösségi, társadalmi tematikus projektcsomag), melynek egésze jól szolgálja a társadalmi fenntarthatósági elvet. Nyilvánvalóan minden projektről elmondható, hogy végső soron a városi lakosság életkörülményeinek jobbításához, a szolgáltatásokhoz való magasabb szintű hozzáféréshez és a város népességmegtartó erejéhez járulnak hozzá.

5. Kockázatelemzés A különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve az alábbi kockázati faktorok azonosíthatók be, melyek a Szeged Megyei jogú Város 4 db integrált területi beruházási (ITB) programcsomagjában számszerűsítve is részletezésre kerültek, e helyütt csak a szempontok ismertetésére térünk ki: 

Műszaki kockázatok: itt említhetők meg az egyes projektek megvalósítása során felmerülő specifikus kockázati elemek, mint például az építési szabványok, vagy a magyartól eltérő nemzetközi technológiai szabványok kérdése



Jogi-jogszabályi keretekből adódó kockázati tényezők: kapcsolódó jogszabályi környezet, de ugyanígy egyértelműen kiemelendő itt a közbeszerzési törvény, mint kockázati tényező,

20



Társadalmi kockázatok (lakossági ellenállás, közvélemény stb.): a stratégia megvalósítása kapcsán további kockázati tényező társadalmi hasznosság megfelelő kommunikációjának elmaradása,



Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázati tényezők: az elégtelen finanszírozásból, a bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, továbbá a saját forrás előteremtésének kockázata



Intézményi kockázatok: a kockázat alapvetően azokat a kedvezőtlen feltételeket foglalja össze, melyek a projektek lebonyolítását menedzselő szervezettel kapcsolatosan merülhetnek fel (intézményi és személyi szinten)

A kockázatoknak egy más szempontú csoportosítása a következő:

 függőségi kockázat A függőségi viszonyok elemzésére a 3. fejezet is kitér, azonban néhány konkrét aspektus szerepeltetése a kockázatok között is indokolt. Eleve kockázat, hogy a tervezés jelenlegi fázisában, amikor jellemzően projektötletekről és nem kellően előkészített, tervekkel és alátámasztó tanulmányokkal rendelkező projektekről van szó, nehéz a függőségi viszonyok teljes körű feltérképezése, ezeket folyamatában újra át kell tekinteni és értékelni kell a következő időszakban. A projektcsomagok tartalmát figyelembe vevő előzetes megfontolások alapján kialakított tartalék projektlisták projektjei tematikájukban illeszkednek és területileg is integrálhatóak, tehát a projektcsomag közel teljes értékű megvalósítása lehetségessé válik egy-egy eredetileg tervezett elem kiesése esetében is. Néhány projekt esetében konkrétabb megvilágításba is helyezhetők a függőségi viszonyok. Tipikusan ilyenek az ELI lézeres központ és Science Park kialakításával összefüggő projektek. AZ ELI nem önkormányzati beruházás, azonban az azt kiszolgáló infrastrukturális létesítmények esetében létjogosultsága van az önkormányzat mint projektgazda által megvalósítandó projekteknek is, például a helyszín megközelíthetőségét javító kerékpárút-építések. Szintén a függőségi viszonyokra világít rá a TOP 4.3 intézkedés alá tartozó „egyéb fejlesztésekben érintett ingatlanok akadálymentesítése” elnevezésű projektjavaslat, amelynek I. és II. üteme nem önmagában megvalósítandó projektek, hanem a többi, akár különböző egyéb más TOP-intézkedések keretében megvalósítható projektekhez szervesen kapcsolódik. Az ITP-k végrehajtásának külön kockázata, amikor egy projektcsomag kulcsprojektje nem a TOP-ból kerül megvalósításra, hanem más OP-kból. A leginkább tetten érhető függőségi kontextus a déli Tisza-híd kérdése, amennyiben a híd megvalósítására központi döntés okán nem kerülhetne sor, az az egész ITP belső struktúrájának újragondolását eredményezheti.

 ütemezési kockázat Kockázatot jelenthet a nem megfelelő ütemezés. Fontos, hogy a tervezés során az ITP úgy kerüljön kialakításra, hogy az időszak elején jobban sűrűsödjenek a feladatok (pl. kulcsprojektek indítása ebben a szakaszban javasolt), ugyanakkor lényeges, hogy egyenletes leterheltséget biztosítson a menedzsment számára a program működtetése. Az első évtől eltekintve az előkészítéssel és végrehajtással jelentkező feladatok párhuzamosan zajlanak. A finomra hangolt ütemezés két évre készül és fontos, hogy folyamatosan frissüljön a változásokat követve. Az ITP-ütemezéssel kapcsolatos információk az online projektkitöltő felületen kerültek megadásra.

21

 szervezeti kockázat Az ITP-megvalósítás érdekében fontos a jól kialakított szervezeti és menedzsment háttér, ennek ellenkezője jelentős kockázati tényező. Szeged MJ Város esetében jelentős projektmenedzsment tapasztalatok halmozódtak fel, így a szervezeti kockázati szint alacsonynak értékelhető.

6. Az ITP végrehajtásának módja A ITP végrehajtás várható menete Az ITP háttérdokumentum elkészítése és áttekintése után az ITP elfogadásra kerül, a TOP-hoz való illeszkedés tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részéről, végrehajtási szempontból az Irányító Hatóság részéről. Az elfogadott ITP dokumentum képezi a TOP források felhasználásának jogi hátterét egy keretszerződés formájában. A szerződés az IH és az ITP gazda között kerül megkötésre. Az ITP tartalmának végrehajtása projektenként megkötött támogatási szerződésen alapul. A projektek befogadása az ITP-hez való illeszkedésen (integráció) és az egyedi projektszintű elbíráláson múlik. Az egyes projektek előkészítése a támogatási szerződés megkötéséhez képest hamarabb megkezdhető saját felelősségre. Az ITP végrehajtás során a TOP forráskerettel rendelkező területi szereplő rendszeres időközönként és a program lezárásaként beszámolót készít.

Az ITP megvalósítás szervezeti háttere – menedzsment Az ITP-t az IH által jóváhagyott menedzsment szervezet (munkaszervezet) hajtja végre. A helyi szintű döntéshozatal a megyei jogú város közgyűlése által felhatalmazott bizottságok és végül a közgyűlés feladata. A megyei jogú város esetében a munkaszervezet két jogi formában működhet: 

lehet a város által korábban vagy újonnan erre a feladatra létrehozott városfejlesztő társaság,



a polgármesteri hivatal keretén belül létrehozandó programirányítási csoport.

A megyei jogú városok esetében városfejlesztő társaság működése semmilyen új paramétert nem tartalmaz a ROP 2007-2013-as időszakban elvártakhoz képest azon túl, hogy a szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelő speciális kapacitásokkal az akkreditációhoz.

Speciális feladatok: 22

 ITP menedzsment / munkacsoport vezetése  tervezés – előkészítés koordinációja  pénzügyi tervezés és végrehajtás koordinációja  műszaki tervezés koordinációja  közbeszerzési eljárások bonyolítása  soft tevékenységek koordinációja  kivitelezés koordinációja – műszaki ellenőrrel való kapcsolattartás Mivel

az

ITP

megvalósítása

esetében

program

menedzsmentről

beszélünk,

az

egyes

kompetenciakörök szükségessége gyakorlatilag párhuzamosan jelentkezik egy rövid kb. 1 évnyi kezdeti időszaktól eltekintve. A speciális feladatok nem jelentik feltétlenül, hogy minden feladat elvégzésére egy szakértő szükséges, de a szervezetnek alá kell támasztania, hogy ha több feladatot lát el valaki az szükséges kompetenciákkal rendelkezik és feladatainak elvégzése a heti 40 óra +5%nál többet nem vesz igénybe. Bármilyen szervezeti keretet is választ és működtet az ITP gazdája a munkacsoport program menedzsment feladatokat lát el. A program menedzsment nem csupán az ITP háttérdokumentum tartalmának mechanikus végrehajtását jelenti, hanem az időközben bekövetkező változások kezelése és az időben még távolabb eső projektek pontosítása és támogatási csatornába terelése is a feladata. A program menedzsment a szakmai precizitáson túl rugalmasságot és szoros együttműködést igényel a helyi szintű döntéshozókkal és a szakmai feladatokat ellátó cégekkel valamint a TOP Irányító Hatósággal.

Az ITP munkaszervezet konkrét szervezeti felépítésének kialakítása, a feladatkörök tisztázása, a kapacitások és a működés rendjének bemutatása a tervezés jelenlegi fázisában még nem történhetett meg.

23

MELLÉKLETEK Az elektronikusan megküldött tervezési útmutató csomagban található Excel formátumú táblázatok az alábbiak voltak:

Excel mellékletek (ITP tervezési sablon Excel mellékletei): 1.1. melléklet: MJV ITP projektösszesítő táblázat 1.2. melléklet: MJV ITP projektek ütemezés 1.3. melléklet: MJV ITP projektek pénzügyi adatok 1.4. melléklet: MJV ITP eredmény és kimeneti mutatók 1.5. melléklet: Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) sablon: tervezett ITP projektek részletes bemutatása Fentiek közül az 1.1, 1.2, 1.3 és 1.4 táblázatok adattartalma esetében éltünk az elektronikus online projektkitöltő rendszerbe ( https://teta.teir.hu/ITP/ ) való feltöltés lehetőségével. A felületről exportált összesítő táblázat egyesíti a felsorolt 4 db mellékletet. Az 1.5. EMT sablon word formátumban az alább feltüntetett tartalommal került közlésre. A sablon excel formátumba való átszerkesztése és az egyes ITP-projektekre történő feltöltése Szeged MJV részéről megtörtént, és szintén az ITPdokumentum mellékletét képezik.

24

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány: tervezett ITP projektek részletes bemutatása (5. melléklet, Excel formátumban) [MJV esetében valamennyi tervezett projektekre ki kell kitölteni.] Projektenként kell az adatlapot kitöltetni. [Excel formában kell kitölteni] Adatok Területi szereplő:

Kormányhatározatban rögzített indikatív tervezési forrásallokáció:

Technikai információk megye/mjv, aszerint hogy melyik keretet használja fel. automatikusan töltődik a területi szereplő kiválasztásával. Van rá kormányhatározat, de várhatóan változni fog. itt kell majd olyan képletezés, hogy a területi szereplő által beküldött projektek összesen mennyit használnak fel a rendelkezésére álló keretből.

Projektgazda neve:

szöveges

Gazdálkodási formakód:

listából választható

Projektgazda székhelye:

szöveges

Projektgazda kapcsolattartója:

szöveges

Kapcsolattartó elérhetősége (email):

szöveges

Kapcsolattartó elérhetősége (telefon):

szöveges

Konzorciumi partner neve:

az itt rögzített partnereke válaszhatók ki lent a tevékenységeknél is a tevékenység gazdájánál

Gazdálkodási formakód:

listából választható

Konzorciumi partner székhelye:

szöveges a projekt tevékenységekből áll. A tevékenységeknél lent kérjük a tevékenység gazdáját, így itt egy szumma összeg számítódik.

A konzorciumi partnerre eső költség (Ft):

A projekt címe, rövid megnevezése:

A projekt bruttó összköltsége (Ft): A projekt illeszkedése a települési/területi stratégiá(k)hoz (itt kell behivatkozni az adott megyei területfejlesztési koncepciójának / MJV ITSnak vonatkozó pontját, ami egyértelműen alátámasztja a projekt indokoltságát):

A projekt célja:

projekt: adott időintervallumon belül, szerződésben rögzített személy/szervezet gondozásában megvalósuló egy vagy több tevékenység, meghatározott költségvetéssel és outputtal / outputokkal. Amennyiben a projekt konzorciumban valósul meg, a projektben egyértelműen azonosítható, hogy mely tevékenységet a konzorcium mely tagja valósítja meg. szám

szöveges Itt szükséges meghatározni azt a fő célt (célokat), amelyet a stratégiákban azonosított problémákra reagálva jelen projekt a fejlesztés megvalósításával el kíván, és várhatóan el is tud érni.

25

Adatok

Technikai információk

A projekt célcsoportja:

Itt szükséges meghatározni a projektgazda által a tervezett tevékenységeken keresztül elérendő, megszólítandó célcsoportot, akik a fejlesztendő tevékenységet jelenleg használják, illetve a jövőben használni fogják, így a fejlesztés hatással van rájuk.

Projekt megvalósulásnak helyszíne:

település alapján automatikusan töltődik

Régió:


Megye:


Járás:


Település:

listából választható Amennyiben rendelkezésre áll, pl. forgalmi vizsgálatok, környezeti hatástanulmány, lakossági igényfelmérés.

A projektet megalapozó vizsgálatok bemutatása:

A projekt megvalósítása során felmerülő kockázatok:

A tevékenység megnevezése:

A tevékenység gazdájának megnevezése:

TOP intézkedés megjelölése (amelynek keretében a költség elszámolható):

A tevékenység kategóriája:

A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a fejlesztések megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják (megvalósítás és üzemeltetés). Cél annak vizsgálata, hogy a projekt által megvalósítani kívánt tevékenységekben rejlő kockázatok milyen mértékben tudják esetlegesen befolyásolni a beruházás eredményeit, illetve megvalósíthatóságát. Tevékenység: a szakmai követelményrendszer alapján önállóan vagy kapcsolódóan támogatható tevékenység. A tevékenység projektként is értelmezhető, mennyiben az adott intézkedésre vonatkozó követelményrendszer ezt lehetővé teszi. Itt a fent rögzített projektgazdát vagy konzorciumi partnereket lehet csak kiválasztani. Ez is választós,az intézkedések felsorolva. Egy projekt több tevékenységből állhatnak és a különböző tevékenységek különböző intézkedésekből finanszírozhatók az új logika szerint.

önállóan támogatható tevékenységek. Egy lista alapján készített jelölő mezős rész. Az egyes intézkedések alatt kategóriák lehetnek (pl. ipari park, bicikliút), ill. szövegesen kitölthető kategória.

A tevékenység típusa:

Kapcsolódik a tevékenység kategóriához: y új építés vagy felújítás, vagy szolgáltatás igénybevétele, ill. szövegesen kitölthető kategória.

A tevékenység leírása:

szöveges

A tevékenység becsült bruttó költsége:

szám

A tevékenység helyszíne:

szöveges

26

Adatok

Technikai információk

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai:

választós. Pl. a pályázó tulajdonában van, a projektből tervezi megvásárolni, megvásárolja önerőből, idegen tulajdonon aktivál.

A megvalósulást mérő indikátor:

output indikátorok, listából választva.

A megvalósítás tervezett kezdete (év, hó, nap):

dátum.

A megvalósítás tervezett vége (év, hó, nap):

dátum

A tevékenység műszaki előkészítettsége (a tevékenység engedélyköteles-e? tervdokumentáció előkészítettségi szintje, engedélyek):

választós (engedélyköteles, nem engedélyköteles, bejelentés-köteles stb.); valamint (nem kezdődött meg, tervdokumentum van, engedély van) és egyéb közlendő információ.

Üzemeltetés, működtetés bemutatása (szervezet, finanszírozás, tulajdonossal kapcsolat):

szöveges

Intézkedésspecifikus adatok (pl): Alapítás időpontja: Fenntartó:

Speciális adatok. Pl. integrált projektnél az akcióterület határai, lakosságszáma, stb.

Alapellátási szolgálat típusa: Akcióterület lakosságszáma:

27

……/2014. (X.27.) Kgy. sz. határozat 2., 3., 4., sz. mellékletek A mellékletek terjedelmi okból szegedvaros.hu honlapra kerülnek feltöltésre

28

2014. Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programjának jóváhagyása. 1 db határozati javaslat

Recommend Documents