MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY
MBFH/1354-2/2012.
Tárgy:
Bérces Tamás :(06-1) 3012-932 : (06-1) 3012-928 e-mail:
[email protected]
bányászati jogot törlő határozat felülvizsgálata másodfokú eljárásban
Immogár Befektetési Kft. 6090 Kunszentmiklós Kossuth u. 54/b.
HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) a „Kiskunlacháza XVI. – kavics” védnevű bányatelek jogosítottja az Immogár Befektetési Kft. (a továbbiakban: Bányavállalkozó) nevében eljáró Csombók Béláné cégvezető törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta a Budapesti Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) BBK/3063-4/2012. számú bányászati jogot törlő határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárást. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a fellebbezés elutasítása mellett a hivatkozott számú határozatot helybenhagyja. Az MBFH továbbá intézkedik az ügyintézési határidő 6 nappal történő túllépése miatt a fellebbezési illeték visszatérítéséről. Ez a határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül – a Budapest Környéki Törvényszéktől (1145 Budapest, Thököly út 97-101.) – keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri.
: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928
1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail:
[email protected]
MBFH/1354-2/2012.
INDOKOLÁS Az ügy előzményei. A Bányakapitányság iratvizsgálat során megállapította, hogy a Bányavállalkozó bányászati jogosultságában álló „Kiskunlacháza XVI. – kavics” védnevű bányatelket az MBFH jogelődje, a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) 540/4/2006. számú másodfokú határozatában állapította meg, amely 2006. szeptember 05-én lépett jogerőre. A Bányavállalkozó a Bt. által biztosított 5 éven belül nem kezdte meg a kitermelést, ami jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv (MÜT) hiányában nem is történhetett meg és a kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítását sem kérelmezte. E miatt a Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/A. § (6) bekezdés a) pontjára való tekintettel bányászati jog törlésére 2012. október 05-én hivatalból indított eljárást, amelyről a BBK/3063-2/2012. számú végzésében értesítette a Bányavállalkozót, egyben ügyféli nyilatkozattételi lehetőséget is biztosítva részére. A Bányavállalkozó az eljárás során 2012.10.11-én kelt levelében nyilatkozott tett, amelyben a MÜT benyújtásához szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás elhúzódására és a helyi építési szabályzat (HÉSZ) – számára kedvező – módosításának hiányára hivatkozott, továbbá egy hasonló eljárás bírósági döntésére (Pest Megyei Bíróság 8.K. 26339/2009/6. sz. ítélete) mutatott rá, amely szerint „… a Btv. 26/A.§-ának megállapítására a 2005.évi CXXXVI. törvény 5.§-ának (2) bekezdésével került sor, amely 2005.december 22. napján lépett hatályba. E rendelkezéseket a hatályba lépést követően indult eljárások esetében kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy bányatelek megállapítási eljárás 2005.február 11-én indult, ezért a tárgyi végzésben szereplő törvényi hivatkozások a Kiskunlacháza XVI.- kavics bányatelekre nem vonatkoznak, a bányavállalkozó megítélése szerint”. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó nyilatkozatának ismeretében hozta meg a bányászati jogot törlő BBK/3063-4/2012. számú határozatát, amely döntésénél figyelemmel volt a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.829/2009/4. számú ítéletében foglaltakra is, amelyben a bírósági ítélet 26/A. § (5) és (6) bekezdéseinek értelmezésére utal. A Bányakapitányság határozatának indokolásában megjelöli az intézkedés foganatosításának okát, mely szerint a bányatelek jogosítottja az MBH határozatának jogerőre emelkedése óta (2006. 09. 05-től) eltelt időszakban a részére előírt kötelezettségének nem tett eleget, emiatt a Bt. 26/A. § (6) bekezdés a) pont szerint meghatározott jogkövetkezmény beállt. A határozat ellen Csombók Béláné cégvezető (a továbbiakban: Fellebbező) fellebbezést nyújtott be, amelyben a következőket adta elő. „1. A bányászati jogot törlő hatósági eljárás (BBK/3063-1/2012.) kapcsán a bányavállalkozó Immogár Befektetési Kft. ügyféli nyilatkozatot tett, amelyet csatolunk. Ezen nyilatkozatban részletesen ismertette azon erőfeszítéseket, amelyeket annak érdekében tett, hogy a bányászatot minél előbb megkezdhesse. Az ügyféli nyilatkozatban irt ezen munkák és információk nem kerültek méltánylásra a BBK részéről, amelyet a bányavállalkozó sérelmesnek tart.
- 2/7 -
MBFH/1354-2/2012.
2. A BBK/3063-4/2012. számú bányászati jogot törlő határozat hivatkozik egy másik esetre, amelynek felhasználásával úgy döntött, hogy törölnie kell a tárgyi bányatelekre vonatkozó Immogár Befektetési Kft. bányászati jogát is. Úgy gondolja a bányavállalkozó, hogy ez nem helyes‚ hiszen neki is van egy jogerős és végrehajtható bírósági ítélete, amely alapján látható, hogy itt a megítélés teljesen más. Ezen bírósági ítélet, a Pfadt Kavicsbánya bányászati jogában álló Kiskunlacháza VI.- homok, kavics bányatelek bányászati jogának megszüntetésével kapcsolatos bírósági ügy kapcsán keletkezett, amelyet most ezen fellebbezéshez csatolunk. (Pest Megyei Bíróság, száma: 8.K.26339/2009/6.) A fenti ítélet 6. oldal 2. bekezdésében írtak a következők: „A Btv. 26/A. §-ának megállapítására a 2005.évi CXXXVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdésével került sor, amely 2005.december 22. napján lépett hatályba. E rendelkezéseket a hatályba lépést követően indult eljárások esetében kell alkalmazni.” A Kiskunlacháza XVI. – kavics bányatelek megállapítási eljárása 2005. február 11-én indult, (MBH 540/4/2006. határozat 9.oldal ad.1.ponja), nem december 22-e után, így a bányavállalkozó jogosan gondolta és gondolja azt, hogy a későbbi törvényi rendelkezésekben már előírt, a kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítását nem kellett és kell kérnie.” Fentiekre tekintettel Fellebbező kérte a Bányakapitányság határozatának megsemmisítését. A Fellebbező a Bányakapitányság határozatának rendelkezése szerinti eljárási illetéket az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iratán igazoltan lerótta. A fellebbezés tekintetében az MBFH-nak elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentumok alapján az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés az alábbiak miatt nem megalapozott. I. A Bányakapitányság nyilvántartását megvizsgálva tapasztalta, hogy a Bányavállalkozó a részére 2006. 09. 05-én jogerősen megállapított bányatelken az üzemszerű kitermelést az előírt 5 éven belül nem kezdte meg, továbbá a határidő meghosszabbítását sem kezdeményezte. A Bányakapitányság 2012. 10. 05-én szabályszerű végzésben (BBK/3063-2/2012. sz.) tájékoztatta a Fellebbezőt az eljárás hivatalból történő megindításáról, amelyben bemutatta az általa feltárt tényállást és biztosította az ismertetett tényállás figyelembe vételével az iratokba történő betekintés jogát, továbbá e tájékoztatójában a Bányakapitányság a tényállás tisztázása érdekében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 3. § (2) b), az 50. § (1) és (4) bekezdései, valamint az 52. § (1) bekezdése alapján biztosította a nyilatkozattétel lehetőségét. A Bányakapitányság eljárást indító tevékenysége helytálló, szabályszerű volt. II. A Bányakapitányság döntése meghozatalakor a Bt. 26/A. § előírásait vette figyelembe. A Fellebbező azonban a jogszabályi előírást sajátos módon értelmezi, amikor fellebbezésében a Bt. 26/A. § (5) bekezdésének módosítására hivatkozik egy ítélet alapján.
- 3/7 -
MBFH/1354-2/2012.
A Fellebbező által hivatkozott bírósági ítéletben [Pest Megyei Bíróság 8.K.26339/2009/6. sz.] a Bt. módosítására kiadott 2005. évi CXXXVI. törvény 2005. december 22-től hatályos 5. § (2) bekezdése az alábbi szerint rendelkezett: „(2) A Bt. 26/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a kitermelést, üzemszerű föld alatti szénhidrogén tárolást megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. A térítés alapjául szolgáló ásványi nyersanyag mennyiségét és az érték után fizetendő százalékos bányajáradék-mértéket - a kérelem időpontjában alkalmazott százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,2-szeres mértékben - a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben kell megállapítani. A határidő meghosszabbításáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatban a térítésfizetési kötelezettség szerződésben megállapított értékét is rögzíteni kell. A bányavállalkozó egyidejűleg kettőnél több bányatelekre akkor kaphat határidő-hosszabbítást, ha a határidő meghosszabbításával érintett bányatelkekre meghatározott megnövelt bányajáradék alkalmazását legalább 5 éves időtartamra szóló szerződésben kiterjesztik a bányavállalkozó valamennyi bányatelkére. Ötnél több bányatelekre kért határidő-hosszabbítás esetén a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben a megnövelt bányajáradékon felül - legfeljebb a megnövelt bányajáradék alapján fizetendő összeg 20%-ának megfelelő további egyszeri térítés is megállapítható.” Az MBFH kiemeli, hogy a Bt. 26/A. § rendelkezéseit már egy évvel korábban, a 2004. évi CXXXVIII. törvény 10. §-a vezette be, az előző jogszabályhely csupán módosította a 2005. február 12-től hatályos előírás (5) bekezdését. A Bt.-ben az új 26/A. § alkalmazása során a normaszöveg – a bevezetésekor – az alábbi szerinti volt: „2004. évi CXXXVIII. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról 10. § A Bt. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Bt. a következő 26/A-26/C. §-sal egészül ki: (5) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a kitermelést, üzemszerű föld alatti szénhidrogén tárolást megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni. A térítés alapjául szolgáló ásványi nyersanyag mennyiségét és az érték után fizetendő százalékos bányajáradék-mértéket - a kérelem időpontjában alkalmazott százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,2-szeres mértékben - a miniszter és a bányavállalkozó között megkötött szerződésben kell megállapítani. A határidő meghosszabbításáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A határozatban a térítésfizetési kötelezettség szerződésben megállapított mértékét is rögzíteni kell. A meghosszabbításról rendelkező határozatot mindazokkal közölni kell, akikkel a bányatelek megállapításáról rendelkező határozatot közölték. A bányavállalkozó egyidejűleg kettőnél több bányatelekre akkor kaphat határidő-hosszabbítást, ha legalább 5 éves időtartamra a szerződésben
- 4/7 -
MBFH/1354-2/2012.
meghatározott megnövelt bányajáradék alkalmazását kiterjesztik a bányavállalkozó valamennyi bányatelkére. (6) A kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő engedély hiányában történt elmulasztása esetén, továbbá ha a bányavállalkozó a meghatározott térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, valamint, ha a bányavállalkozó jogutód nélkül megszűnik, a bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, és a bányatelekben fennálló bányászati jogot átruházásra a Magyar Bányászati Hivatal honlapján, a Bányászati Közlönyben - szénhidrogének esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában is - meghirdeti.” A törvény záró rendelkezése utal az alkalmazás hatályára: „26. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba. (2) E törvény 4/A. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.” Az új, 26/A. §-t bevezető, Bt.-t módosító törvény [2004. évi CXXXVIII. tv. 10. §-a] hatálybalépésének időpontja az előbbi alapján tehát a 46. napot figyelembe véve 2005. február 12. napja volt, míg a Fellebbező által idézett bírósági ítéletben hivatkozott törvény [2005. évi CXXXVI. tv. 5. §-a] a már 2005. 02. 12-től hatályos szöveget csupán módosította, nem bevezette. Az MBFH kiemeli, hogy a jogvesztő 5 éves határidő a bevezetésétől fogva változatlanul érvényben volt, minden módosításban szerepelt, így az 2005. 02. 12-től ismert volt a Bányavállalkozó számára. Megállapítható tehát, hogy a jogszabályi előírás, amely a jogvesztő határidőt tartalmazta a bányászati jogot adományozó határozat jogerőre emelkedését megelőzően hatályos volt sőt, azt követően is hatályban maradt. Előbbiek alapján megállapítható, hogy a Fellebbező helytelenül értelmezte a jogszabályi előírásokat, amikor úgy ítélte meg, hogy 2005. december 22. után az 5 éves jogvesztő határidő megszűnik, illetve csak az azt követő eljárások esetében kell alkalmazni, hiszen ez az előírás már az új 26/A. § bevezetésekor érvényben volt. A Bt. jelenleg hatályos 26/A. § (6) bekezdése rendelkezik a bányászati jog törlésére az alábbiak szerint: „(6) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha a bányavállalkozó a) az üzemszerű kitermelés vagy az üzemszerű szénhidrogén-tárolás megkezdésére megállapított határidő lejártáig az üzemszerű kitermelést vagy az üzemszerű tárolást nem kezdi meg, és aa) a kitermelési határidő meghosszabbítását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi,”. Ki kell emelni, hogy ez a jogszabályi előírás az (5) bekezdésre épül, amely a jogvesztő határidőt állapítja meg 5 évben, valamint rögzíti a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbításának lehetőségét is. Az előbb hivatkozott (6) bekezdés előírásában lényegi változás nem következett be 2005. évtől, csupán pontosítás, rendszerezés, illetve egyszerűsítés történt a szövegezésben.
- 5/7 -
MBFH/1354-2/2012.
A jogszabályi hely normaszövege a 2005.02.12-i hatályba lépésekor is tartalmazta a bányászati jog törlését, mint jogi aktust és a törlés feltételeit. III. A bányászati jogot törlő határozatban a Bányakapitányság idézi a 2010. július 07-én kelt, Kfv.IV.37.829/2009/4. számú Legfelsőbb Bírósági ítélet indokolásának egy részét. Az ítélet alkalmazása jelen esetben épp abban a vonatkozásban figyelemre méltó, hogy a hasonló eljárás megalapozottsága tekintetében idézi az ítélet azon részét, amely arra világít rá, hogy a jogvesztő határidőt a „környezetvédelmi engedélyezési eljárás elhúzódása a törvényi szabályozás értelmében nem hosszabbítja meg ezen határidőt”. Meg kell említeni, hogy a Fellebbező az elsőfokú eljárás során a 2012. 10. 11-én keltezett nyilatkozatában maga is elismerte, hogy a Kiskunlacháza Nagyközséggel a bányaterület kialakítása ügyében 2012. 09. 19-én lefolytatott egyeztető megbeszélés alapján „A HÉSZ áttervezése, módosítása a rendelkezésre álló önkormányzati információk szerint legalább másfél éves folyamat”. Mind a környezetvédelmi engedélyezési, mind a HÉSZ módosítási eljárások hosszúsága, nehézkes lefolytatása – már korábbról is – ismert volt a Fellebbező előtt, ennek ellenére nem tájékozódott a Bányakapitányságnál az esetleges meghosszabbítás lehetősége iránt, illetve nem kérelmezte a jogvesztő határidő módosítását. Helytelen a Fellebbező azon jogértelmezése, hogy „a bányavállalkozó jogosan gondolta és gondolja azt, hogy a későbbi törvényi rendelkezésekben már előírt, a kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítását nem kellett és kell kérnie”. A jogvesztő határidőt ugyanis nemcsak a jogszabály (Bt.) írja elő, hanem a 2006.09.05-től jogerős 540/4/2006. MBH számon kiadott bányatelek megállapító határozat indokolás része is tartalmazza, külön is felhívja rá a figyelmet az alábbi szerint [540/4/2006. sz. határozat 12. oldal 3. bekezdés]: „• A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles a kitermelést megkezdeni. A kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítása – a miniszterrel kötendő szerződés alapján fizetendő térítés ellenében – a bányafelügyelettől bányatelkenként legfeljebb egy alkalommal kérelmezhető. [Bt. 26/A. § (5)]”. Nem vehető tehát figyelembe Fellebbező azon véleménye, hogy a 2012.10.11-i nyilatkozatában felhozott információkat és a Bányavállalkozó törekvését a Bányakapitányság nem méltányolta, ugyanis a nyilatkozata megtételekor a jogvesztő határidő már 2011.09.05-én beállt, tehát azt a Bányakapitányság figyelembe sem vehette volna. Előbbiekre való tekintettel a Bányakapitányság tehát helyesen járt el, amikor a Bányavállalkozó „Kiskunlacháza XVI. – kavics” védnevű bányatelekben megtestesülő bányászati jogát hivatalból indult eljárása során törölte. Az előbbi I. – III. pontokban részletezett indokok alapján megállapítható, hogy a fellebbezés nem megalapozott, a Bányakapitányságnak a bányászati jog törléséről kellett döntenie. Megállapítható továbbá, hogy a Bányavállalkozó a törvényi kötelezettségének nem tett eleget, ezért vele szemben alkalmazni kellett a Bt. 26/A. § (6) bekezdésében szereplő szankciót, azaz törölni kellett a Bányavállalkozó „Kiskunlacháza XVI. – kavics” védnevű bányatelekben megtestesülő bányászati jogát. Az MBFH a fellebbezési illeték visszatérítéséről a Ket. 33/A. § (1) bekezdése alapján intézkedett, mivel az ügyintézési határidő 2012. 12. 21-én járt le.
- 6/7 -
MBFH/1354-2/2012.
A Bányakapitányság helyesen járt el, amikor az ügyben hivatalból eljárást indított és azt lefolytatta, majd a Bt. 26/A. § (6) bekezdés szerinti döntését meghozta. Az MBFH megállapította továbbá, hogy a Bányakapitányság a tényállást a Ket. 50. § (1) bekezdése szerint kellő mértékben tisztázta, eljárása megfelel a Bt. és a Ket. előírásainak, emiatt a fellebbezést elutasította és a Bányakapitányság hivatkozott számú határozatát a rendelkező rész szerint helybenhagyta. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében – figyelemmel a Bt. 26/A. § (5) és (6) bekezdéseire – a Ket. 104. § (1), és 105. § (1), (5) és (7) bekezdései alapján járt el. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 109. § (1) bekezdése teszi lehetővé.
Budapest, 2012. december 27.
Jászai Sándor elnök nevében
Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető
Az MBFH a határozatot közli: 1. Bányakapitányság (tértivevénnyel, iratokkal) 2. a Bányakapitányság útján (tértivevénnyel) Csombók Béláné (6090 Kunszentmiklós, Kossuth u. 54/b.) Kapja: 3. MBFH Információs és Adattári Osztálya (tájékoztatásul) 4. MBFH irattár
- 7/7 -
