Vörös Imre VERSENYJOGOT VAGY PIACI MAGATARTÁSI JOGOT? (MAGYARORSZÁGI
DILEMMÁK)
A gazdaságirányítás reformjával!, a direkt t e r v l e b o n t á s o s g a z d a s á g i r á nyítási rendszerrről a tervszerű p i a c s z a b á l y o z á s rendszerére v a l ó áttérés sel 1 9 6 8 ó t a n y i l v á n v a l ó , h o g y a szocialista p i a c h a t é k o n y verseny n é l k ü l nem m ű k ö d h e t . E 'korábban eretnekségnek s z á m í t ó k ö z g a z d a s á g i f e l fogás u r a l k o d ó v á v á l á s a után a j o g i k o n z e k v e n c i á k a t is le k e l l e t t v o n n i . E z a z o n b a n igen lassan h a l a d t ; m a i versenyjogi s z a b á l y o z á s u n k szétszórt, nem egységes k o n c e p c i ó b a n k é s z ü k , egy-egy részjelenségót c é l b a v e v ő s z a bályok egymásra dobált halmaza. M i n t h o g y a gazdaság m ű k ö d é s é n e k kardinális kérdéséről: a p i a c m e g felelő f u n k c i o n á l á s á r ó l v a n szó, nem m i n d e g y , h o g y milyen koncepcióban r a g a d j u k m e g a versenyjog által felölelt t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t . M i n d e nekelőtt tisztázni k e l l , h o g y a n f o g j á k fel a m o d e r n versenyjogok — k ö z tük a szocialista o r s z á g o k k ö z ö t t e g y e d ü l á l l ó 1 9 7 4 . évi j u g o s z l á v t ö r v é n y — a verseny s z a b á l y o z á s á t .
I. összehasonlító
jogi
kitekintés
1. A tisztességtelen versenyjog k ö z p o n t i k a t e g ó r i á j a k e z d e t t ő l f o g v a a z üzleti tisztesség (loyauté c o m m e r c i a l e ) , 'illetve az ebbe ü t k ö z ő m a g a t a r t á s ( U n l a u t e r k e i t ) v o k . A német j o g — és a h a t á s a a l a t t f e j l ő d ö t t t ö b b i , így a m a g y a r jog is — , k ü l ö n t ö r v é n y t , ebben pedig g e n e r á l k l a u z u l á t a l k o t o t t , a m e l y t i l t j a az üzleti f o r g a l o m b a n a j ó erkölcsbe ü t k ö z ő v e r s e n y cselekmény elkövetését. A „ j ó e r k ö l c s " e b b e n az értelemben a z o n b a n az általános erkölcsi megfonitolásöknáa szűkebb, k i f e j e z e t t e n az üzleti élet testére, az egyéni kereskedő erkölcsi t u d a t á r a szabott m a g a t a r t á s i e l v á rást j e l e n t e t t . A g e n e r á l k l a u z u l a általános é r v é n n y e l f o g a l m a z t a meg azt a m a g a t a r t á s i zsinórmértéket, a m e l y e t az üzleti élet r é s z t v e v ő i : a v e r s e n y t á r s a k s z á m á r a fölállít. A t ö r v é n y h a t á l y á n a k a v e r s e n y t á r g y a l á -
sokra k o r l á t o z á s a a m a g a idejében m e g f e l e l t az a k k o r i idők k ö v e t e l m é n y e i n e k , hiszen versenytársak
egymás
közötti
viszonyáról
v o l t szó.
R u g a l m a s a b b m e g o l d á s n a k b i z o n y u k a f r a n c i a versenyjog kiépítése. K ü l ö n ö s n e k h a t h a t , pedig í g y i g a z : e z a j o g n e m rendelkezik k ü l ö n v e r s e n y t ö r v é n n y e l , sem k o d i f i k á l t g e n e r á l k l a u z u l á v a l . A bírósági g y a k o r l a t a l a k í t o t t a k i az összetéveszthetőség k i h a s z n á l á s á v a l v a l ó versenyzési m ó d szerek elleni fellépésből k i i n d u l v a m é g a m ú l t s z á z a d elején a z t a tételt, h o g y a kereskedelem és iparűzés s z a b a d s á g a — mélyet, m i n t a polgárság egyik l e g f ő b b k ö v e t e l é s é t n y o m b a n a L e Ghapellier^féle t ö r v é n y a f r a n c i a f o r r a d a l o m győzelme után törvényibe i k t a t o t t — n e m jogosít fél o l y a n eszközök f e l h a s z n á l á s á r a , a m e l y e k tisztességes üzletembereknél nem szo k á s o s a k . A b í r ó s á g o k a j o g v é d e l m e t a Code C i v i l n e k a deliktuális f e l e lősségre v o n a t k o z ó szakaszaiból v e z e t t é k l e ; í g y a l a k í t o t t á k k i a concur rence déloyale fogalmát o l y módon, hogy b á r n e m törekedtek általános e l v e k k i m o n d á s á r a , az egyes döntések mégis o l y a n rendszerré á l l t a k össze, a m e l y b ő l bizonyos a l a p e l v e k a d ó d t a k . A z e z e k e t k ö v e t ő bírósági g y a k o r l a t f o l y t á n ez a j o g a n y a g lassan k ü l ö n v á l t a deliktuális felelősség től, á m mindig is a tisztességtelenséget, és n e m a n n y i r a a v e r s e n y t h a n g súlyozta, megelégedve a v e r s e n y c é l z a t t a l ( a m i a l á alapvetően versenyre a l a p í t o t t t á r s a d a l m i rendben — amilyen a t ő k é s — szinte m i n d e n g a z dasági cselekvés s z u b s z u m á l h a t ó ) . 1
A n é m e t t ö r v é n y a l k a l m a z á s á h o z t e h á t szigorúan m e g k í v á n t a t o t t a f e lek k ö z ö t t i versenyviszony, a m i n t h o g y az 1 9 2 3 . évi V . t c . a l a p j á n ez a hatályos jogszabályi helyzet ma Magyarországon is. A f r a n c i a versenyjog viszont e k ö v e t e l m é n y e n k ö n n y e n túltette m a g á t : a b í r ó s á g o k esetről esetre d ö n t ö t t é k e l , h o g y szükség v a n - e t á r g y i l a g a v e r s e n y v i s z o n y r a , a z a z a f e l e k n e k — a l a n y i l a g — v e r s e n y t á r s a k n a k kell-e lenniük a jogvédelem n y ú j t á s á h o z , v a g y sem. 2. A fejlődés ú j a b b n á l ú j a b b tisztességtelen m a g a t a r t á s o k k a l k o n f r o n t á l t a a v e r s e n y j o g o t és a német megoldás szűkkeblűsége, vagyis (szemben a f r a n c i á v a l : d i f f e r e n c i á l á s r a képtelen v o l t a ) h a m a r visszaütött. A j o g a l k a l m a z á s b a n k o m o l y p r o b l é m á k h o z , az elméletben pedig t e r m é k e t l e n v i t á k h o z , k é p t e l e n p r o b l é m a f e l v e t é s e k h e z és e n n e k megfelelő erőszakolt megoldásokhoz, a versenyviszony mindenáron való, akár „színlelt" fel tételezéséhez v e z e t e t t . A tisztességtelen versenyjog h a g y o m á n y o s k o n c e p c i ó j á t a s z á z a d f o r duló ó t a különösen két körülmény ásta a l á . A z egyik a versenygyakorlatozási jog (előbb k a r t e l l j o g ) k i a l a k u l á s a . E z a j o g a n y a g a ikartéllszerződések t i l a l m a z á s á v a l indult, g á t a t v e t n i k í v á n v á n a verseny k o r l á t o z á s á n a k , m i n t a p i a c m e g f e l e l ő működéséhez f ű z ő d ő össztőkés érdek sérelmének. H a m a r o s a n h a t ó k ö r é b e v o n t a a z o n b a n a vertikális ( t o v á b b é l a d ó - v e v ő r e nézve kötelező) á r - és egyéb f e l t é t e l m e g k ö t é s e k e t . A z előrehaladó k o n centrációs f o l y a m a t k ö v e t k e z t é b e n pedig a piaci u r a l o m , adott esetben a m o n o p o l h e l y z e t és a vele v a l ó visszaélés p r o b l é m á j a v e t ő d ö t t f e l . E k é t utóbbi t é m a l á t h a t ó a n m á r n e m v e r s e n y t á r s a k k ö z ö t t i kérdésre, nem ver2
seny-viszonyra v o n a t k o z i k , h a n e m a p i a c o n j e l e n l e v ő , a szükségletei ki elégítése végett m e g j e l e n ő bármely harmadikat érinti. A m á s i k p r o b l é m a a fogyasztóvédelem megjelenése. E z a j o g a n y a g ugyan a tisztességtelen versenyjogban keresi h e l y é t , a z o n b a n kétséges, hogy e g y ilyen t ö b b j o g á g a t — ezeken b e l ü l is t ö b b jogterületeit — é r i n t ő p r o b l é m a igényeinek a tisztességtelen v e r s e n y j o g ( b á r m i l y e n k i t á g í t á s a á r á n ) meg t u d n a felölni. A f o g y a s z t ó v é d e l e m n é z e t ü n k szerint o l y a n szempont lehet, a m e l y n e k egyre t ö b b j o g á g b a n m e g k e l l jelennie, és ezek k o m p l e x együtthatásával kell a fogyasztó védelmét biztosítani. Ettől füg getlenül a z o n b a n v i t a t h a t a t l a n , hogy az egyik érintett j o g t e r ü l e t : a t i s z tességtelen verseny j o g a . É s m i v e l n e m versenytársról v a n s z ó , h a n e m a piacon szükségletei kielégítése végett m e g j e l e n ő h a r m a d i k r ó l , azonnal a tisztességtelen vensenyjog alanyi és tárgyi hatályainaik rugalmas, v a g y r u galmatlan korlátaiba ütközünk. T é n y ugyanis, h o g y a v e r s e n y j o g n a k m o s t m á r n e m c s a k a v e r s e n y t á r sak k ö z ö t t i v i s z o n y , h a n e m a p i a c o n szereplők k ö z ö t t i v i s z o n y o k egészét kell á t f o g n i a , iteháít v e r s e n y t á r s a k egymás k ö z ö t t i '(horizontális), v a l a m i n t a v e v ő k h ö z f ű z ő d ő , szerződéshez v e z e t ő (vertikális) v i s z o n y á t is ( s ő t : bizonyos 'mértékben á t k e l l h a t n i a a szerződés m i k é n t i — m i l y e n f e l t é t e lekkel t ö r t é n ő — megkötését v a g y e n n e k e l m a r a d á s á t , (teljesítését, sőt az igényérvényesítési szakaszt is). E z a k ö v e t e l m é n y a z o n b a n a j o g a n y a g jellegét, f u n k c i ó j á t , védelmének i r á n y á t , végeredményben pedig egész el méleti k o n c e p c i ó j á t módosítja. A német j o g b a n m á r a húszas é v e k t á j á n 'tágítani (kezdték a t ö r v é n y h a t á l y á t , és e l v k é n t m o n d t á k k i , hogy a j o g a n y a g n e m c s a k a v e r s e n y t á r s a k a t , n e m is emellett c s a k a k ö z é r d e k e t , h a n e m a f o g y a s z t ó k a t is v é d i . A f o g y a s z t ó i n t é z m é n y e s védelmét a z o n b a n c s a k a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n „törvényesítette" a törvény o l y értelmű módosítása, amely a fogyasztó védelmi szervezeteiknek perlési j o g o t a d o t t . A svájci t ö r v é n y m a g á n a k a v e v ő n e k a d perlési j o g o t , m í g az U S A l e g ú j a b b a n t i t r u s t - j o g a l k o t á s a ( H a r t - S c o t t - R o d i n o A n t i t r u s t Iimprovemenst A c t ) f e l j o g o s í t o t t a a z á l l a m igazságügyi miniszterét, h o g y a f o g y a s z t ó k érdekében indítson p e r t ; A n g l i á b a n a T r a d e Descriptions A o t v e z e t e t t be a fogyasztóik védelmét szolgáló jogi e s z k ö z ö k e t . 3
4
5
E g y é b k é n t igen k o r s z e r ű , a v e r s e n y t á r s a k m e l l e t t a f o g y a s z t ó k v é d e l mét is célzó j u g o s z l á v t ö r v é n y 2 . szakasza — a z elméleti a g g á l y o k e l l e n é r e — l e n n i á r t o t t a , ha n e m is a k i f e j e z e t t v e r s e n y c s e l e k m é n y , de a versenycélzat k ö v e t e l m é n y é t , a z o n b a n a bírósági g y a k o r l a t m é g ezen is túltenni l á t s z i k m a g á t . 3. M i n d e z e k a f e j l e m é n y e k ' k é t s é g b e v o n t á k a z egész j o g a n y a g n a k a tisztességes k e r e s k e d ő erkölcsi^jogi t u d a t á r a , a z individuális m o r á l r a v a l ó a l a p í t á s á t . M á r a v e r s e n y k o r l á t o z á s o k j o g a sem t u d o t t ezzel a f o g a l o m mal m i t kezdeni, a n n á l kevésbé, m e r t b e n n e k e z d e t t ő l f o g v a a tőkés á l lami b e a v a t k o z á s e g y i k leghatásosabb e s z k ö z é t l e l t é k f e l , e n n e k m e g f e l e lően g a z d a s á g p o l i t i k a i töltését, a z erkölcsi m e g f o n t o l á s o k k a l szembeni é r zéketlenséget — a célon kissé túllőve — t ú l h a n g s ú l y o z t á k . E j o g a n y a g 6
7
n a k a tisztességtelen v e r s e n y j o g r a v a l ó á t h a t á s a k é p p e n erősödött az utóbbi j o g a n y a g g a z d a s á g p o l i t i k a i r e l e v a n c i á j á n a k elismerése is. E z t k ö v e t t e a felismerés, h o g y az individuális e r k ö l c s helyébe a p i a c működésének m e g z a v a r á s á b a n megjelenő „ p i a c r a v o n a t k o z ó " tisztességtelenséget ( m a í k t b e zogene U n l a u t e r k e i t ) , illetve v a l a m i f é l e „ S o z i a l m o r a l " - t , a versenytárs sal szembeni tisztességtelenség helyébe a társadalommal szembeni tisztes ségtelenséget á l l í t s a n a k . A piac védelme m i n t a tisztességtelen versenyjog új f u n k c i ó j á n a k megjelenése n y i l v á n v a l ó v á teszi, h o g y ez csak úgy é r h e t ő e l , ha a v e r s e n y t á r s a k mellett a l a n y i l a g m i n d e n piaci szereplőt v é d e lembe részesítenek a s z o c i á l e t i k a i l a g értelmezett tisztességtelen piaci cse l e k m é n y e k k e l szemben. L á t h a t ó , h o g y ily m ó d o n a m o d e r n versenyjog t á r g y i h a t á l y á t t e k i n t v e a horizontális piaci k a p c s o l a t o k m e l l é vertikális v i s z o n y o k a t is b e v o n t . E z e k után kérdéses, h o g y i n d o k o l t - e egyáltalán a versenyjog h o r i z o n t á l i s v i s z o n y o k r a modellezett k a t e g ó r i á j á n a k f e n n t a r tása, hiszen n é z e t ü n k szerint a modern versenyjog á t f o g ó piacszabályozása a p i a c o t , a piaci magatartást szabályozó joganyaggá vált.
II. A szocialista
piaci
magatartás
polgári
jogi
joganyaga
4 . A z összehasonlító jogi vizsgálódások egyértelműen k í n á l j á k a k ö v e t k e z t e t é s t : korszerű s z a b á l y z á s t csupán a v e r s e n y v i s z o n y o k r a k o r l á t o z v a , a z a z k o n c e p c i ó j á t t e k i n t v e h a g y o m á n y o s versenyjogot feltételezve aligha lehet elképzelni. A piaoi k a p c s o l a t o k tisztességére orientált, á szo cialista piaci m a g a t a r t á s r a v o n a t k o z ó jogi n o r m á r a v a n szükség. Kérdéses a z o n b a n , h o g y m i k é n t k a p c s o l h a t ó e g y ilyen j o g a n y a g a polgári joghoz, m e l y i k az az a l a p e l v , a m e l y i k a l a p g o n d o l a t á t t e k i n t v e képes a piaci k a p c s o l a t o k tisztességéhez f ű z ő d ő k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r alapelvszintű b e f o gadására-kifejezésére? E z z e l összefüggésben m i n d e n e k e l ő t t a polgári jogi alapelvek funkcióját célszerű megvizsgálni. A z ezzel k a p c s o l a t o s , a m a g y a r j o g i r o d a l o m b a n l e z a j l o t t v i t á b a n Asztalos azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y ezek alapvetően e l v o n t eszmék, melyeik k o n k r é t ítélet a l a p j á u l nemigen s z o l g á l n a k . U g y a n a k k o r E ö r s i szükségesnek t a r t o t t a vizsgálni a j o g g a l v a l ó visszaélés ( P t k 5 . §) a l a p e l v i szintű t i l a l m á n a k k o n k r é t ítéletek sorában v a l ó megjelenését. E ö r s i S á r á n d i v a l e g y ü t t v i t a t t a , h o g y egy polgári jogi a l a p e l v t ő l számon lehet-e k é r n i , h o g y m e n n y i b e n j e l e n i k m e g közvetlenül a bírósági g y a k o r l a t b a n . S á r á n d i u g y a n a k k o r az a l a p e l v e k e t normatív formában meg j e l e n ő , j o g p o l i t i k a i célkitűzéseket k i f e j e z ő jogi nézeteknek tekinti és e z zel t u l a j d o n k é p p e n u g y a n c s a k a k o n k r é t j o g a l k a l m a z á s b a n v a l ó m e g j e l e nés szükségességét v a l l j a . E ö r s i szerint viszont az alapelv e g y a r á n t ge rince az a d o t t j o g á g a z a t n a k , u g y a n a k k o r k o n k r é t a n o r i e n t á l j a a j o g a l k o t ó t és a j o g a l k a l m a z ó t . N é z e t ü n k szerint a p o l g á r i j o g alapelvei többek e l v o n t i r á n y í t ó eszméknél, de n o r m a t í v t a r t a l m u k a t t e k i n t v e t e r m é s z e t 8
szerűleg kevesebbek — adott m a g a t a r t á s megszabása s z e m p o n t j á b ó l — a k o n k r é t m a g a t a r t á s r a utasító n o r m á k n á l . A z a l a p e l v e k t e h á t á l t a l á n o s ságuknál f o g v a o l y a n t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t is képesek m e g r a g a d n i , m e lyekre korikrét n o r m a nem — v a g y m é g nem — a l k o t h a t ó . 9
A piaci m a g a t a r t á s o k jogi s z a b á l y o z á s a k i f e j e z e t t e n o l y a n m a g a t a r t á s csoportot érint, ahol — m i n t a versenyjog fejlődése is m u t a t j a — v a l a miféle, esetleg generálklauzulaszerűen m e g f o g a l m a z o t t , v a g y ilyenként f u n k c i o n á l ó alapelv k i a l a k í t á s á t ó l n e m lehet e l t e k i n t e n i . K é r d é s a z o n b a n , h o g y mi legyen ez az alapelv? A m a g y a r P t k 4 . §-a k é t o l y a n elvet is t a r t a l m a z , amely e tekintetben i r á n y m u t a t ó lehet: az egyik a szocialista együttműködés elve, m e l y szerint a polgári jogi v i s z o n y o k b a n k ö l c s ö n ö sen e g y ü t t m ű k ö d v e k e l l e l j á r n i . A m á s i k a l a p e l v a tisztességtelen g a z d á l kodást és a gazdasági e r ő f ö l é n n y é l v a l ó visszaélést t i l t j a . E z e k e t az e l v e ket összevetve a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e lehet j u t n i , hogy a j o g a l k o t ó t i l a l mazni k í v á n j a az együttműködés alapelvi szintű k ö v e t e l m é n y e keretében a tisztességtelen gazdasági-piaci kapcsolatok kialakítását, és a g a z d a sági e r ő f ö l é n n y e l v a l ó visszaélést. 10
11
E z az alapelvi m e g f o g a l m a z á s a szocialista piaci m a g a t a r t á s m e g a l a p o zása és a polgári j o g h o z k a p c s o l á s a s z e m p o n t j á b ó l a z o n b a n részben t ú l ságosan általános, részben a tisztességtelen piaci cselekmények és a g a z d a sági e r ő f ö l é n n y e l v a l ó visszaélés — minit összehasonlító jogi k u t a t á s a i n k b i z o n y í t j á k — v i t a t o t t ( h a n e m t ú l h a l a d o t t ) elválasztásán alapul. N é z e tünk szerint a fenti e l v e k n e k a piaci m a g a t a r t á s kérdéskörére v a l ó k o n k retizálása elől, a z a z : a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g a s z á m á r a speciális alapelvi szintű generálklauzula m e g a l k o t á s a elől nem lehet k i térni. E n n e k a z o n b a n t a r t a l m i l a g m á r n e m a verseny tisztességén, az egyéni kereskedő tisztességére v a l ó h i v a t k o z á s t ú l h a l a d o t t ismétlésén k e l lene alapulnia, h a n e m azon, hogy a p i a c r a belépők a szocialista piaci er kölcs, különösen pedig az üzleti tisztesség k ö v e t e l m é n y e i szerinti m a g a tartást k ö t e l e s e k t a n ú s í t a n i . N y i l v á n v a l ó , h o g y az a l a p e l v - g e n e r á l k l a u z u l a ilyen m e g f o g a l m a z á s a az egész t á r s a d a l o m m a l , az egész népgazdasággal szembeni tisztességtelensé get is k i f e j e z é s r e j u t t a t j a a sértett e g y é n e k k e l szembeni tisztességtelensé gen k í v ü l . T a r t a l m i l a g a h a g y o m á n y o s g e n e r á l k l a u z u l á k n á l ezért j ó v a l t á g a b b . D e ebből az is k ö v e t k e z i k , h o g y ebben a szemléletben eltűnik a különbség a h a g y o m á n y o s a n k ü l ö n t a r t o t t és kezelt tisztességtelen ver senycselekmény és a gazdasági erőfölénnyel v a l ó visszaélés, m á s s z a v a k k a l ; a tisztességtelen verseny elleni j o g a n y a g és a v e r s e n y k o r l á t o z á s o k jóga- k ö z ö t t . E z utóbbi körébe t a r t o z ó , az erőfölénnyel v a l ó visszaélésben megjelenő cselekmények l e g a l á b b a n n y i r a tisztességtelennek minősülnek, m i n t a tradicionális tisztességtelen versenycselekmények. A generálklau zula f e n t i m e g f o g a l m a z á s a t e h á t a versenyjog k é t e l k ü l ö n í t e t t területét a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g á b a n képes valóságos, tartalmi egy ségbe k o v á c s o l n i . E z e n az alapelvi szinten még k ö z ö m b ö s , hogy a tisztes ségtelenség reklámszédelgésben, v a g y m o n o p o l h e l y z e t t e l v á l ó visszaélés ben jelenik-e m e g : a tisztességes, a szocialista piaci e r k ö l a s ö k szerinti piaci
magatartás követelményrendszere mindkettőre egyaránt vonatkozik. A generálklauzula ily m ó d o n v a l ó m e g f o g a l m a z á s a azért is f o n t o s , m e r t l e hetőséget ad a r r a , h o g y ne csak — a m i n t ez m a á l t a l á b a n a helyzet — a tisztességtelen versenyjog alá v o n t cselekmények, h a n e m a v e r s e n y g y a k o r l a t o z á s o k j o g á b a t a r t o z ó k felé is betölthesse a szubszidiáriusan a l k a l m a z h a t ó alapelv f u n k c i ó j á t . 5 . A k i f e j t e t t e k persze implicite a h a g y o m á n y o s a n f e l f o g o t t v e r s e n y jog egész jelenlegi s t r u k t ú r á j á t kétségbe v o n j á k E z é r t t i s z t á z n i k e l l , h o gyan lehetne a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g á t felépíteni. Amnyi m á r világos, hogy e j o g a n y a g o t a polgári j o g általános részéhez k ö t i a g e n e r á l k l a u z u l a - a l a p e l v . U g y a n a k k o r a j o g a n y a g a polgári jogi v i s z o n y o k egy jelentős része t e k i n t e t é b e n érdekes m ó d o n u g y a n a z t a szerepet játssza el, m i n t az a l a p e l v e k . A tisztességes piaci-gazdasági k a p c s o l a t o k k ö v e t e l m é n y e ugyanis n y i l v á n v a l ó a n nem k o r l á t o z h a t ó a szerződéses v i s z o n y o k r a , illetve a k ö t e l m i j o g r a a m a g a egészében sem, hiszen pl. a szellemi a l k o t á s o k j o g a körébe t a r t o z ó m a g a t a r t á s o k esetén sem lehet ettől a m a g a t a r t á s i z s i n ó r m é r t é k től e l t e k i n t e n i , pedig o t t alapvetően tulajdonjogi jellegű v i s z o n y o k r ó l v a n szó. M á s s z a v a k k a l : a polgári jog egyéb területei nem engedhetnek meg a szocialista piaci magatartás joga által tiltott magatartásokat; e joganyag követelményrendszerét tehát nem n e m lehet meglkerülni. A szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a t e h á t a p o l g á r i jogi v i s z o n y o k egésze v o n a t k o z á s á ban a j o g a l k o t ó t és a j o g a l k a k n a z ó t e g y a r á n t orientáló f u n k c i ó t l á t el, u g y a n a k k o r k o n k r é t n o r m a h i á n y á b a n szubszidiáriusan a l k a l m a z a n d ó (pl. a k k o r , ha az adott m a g a t a r t á s iparjogvédelmileg nem védett érdekeket a szocialista piaci erkölcsbe ü t k ö z ő módon sért. I l y e n k o r az i p a r j o g v é d e l e m szabályai imég nem a k t i v i z á l ó d n a k , d e a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g a m á r igen). A j o g a n y a g védelmének i r á n y á t tehát n e m helyes a kötelmi j o g r a k o r l á t o z n i ; érvényesnek t a r t j u k követelményrendszerét a polgári jogi viszonyok egészére. 6. A m i most m á r a j o g a n y a g belső struktúráját illeti, a versenyjog v e r seny szempontján túlmultató fejlődéséből kell kiindulni. A piaci m a g a tartás középpontiba állítása ugyanis m á r u t a l t a r r a , hogy n e m a v e r s e n y cselekmény az egyetlen, a m e l y itt f i g y e l e m b e j ö n . E n n e k megfelelően a p i a c m a g a t a r t á s o k ú j r a f e l o s z t á s á r a v a n szükség. Értelemszerűen t o v á b b r a is szerepet j á t s z a n a k a v e r s e n y m a g a t a r t á s o k . N e m m i n ő s í t h e t ő a z o n b a n v e r s e n y m a g a t a r t á s n a k a gazdasági e r ő f ö l é n n y e l valló visszaélés, a m o n o polisztiikus m e g á l l a p o d á s o k k ö r é b e t a r t o z ó m a g a t a r t á s o k egy jelentős c s o p o r t j a . A z e r ő f ö l é n y t ugyanis csak kisebb részben r e a l i z á l j á k a verseny társak v o n a t k o z á s á b a n , nagyobbrészt a m e g r e n d e l ő k k e l — f o g y a s z t ó k k a l v a l ó szerződéses v a g y szerződésen k í v ü l i , esetileg a szerződéskötést m e g előző v i s z o n y a k b a n . E z e k k i f e j e z e t t e n vertikális piaci k a p c s o l a t o k , a v e r senyhez samimi k ö z ü k . N i n c s k ö z ü k a versenyhez o l y a n , h a g y o m á n y o s a n v e r s e n y t é n y á l l á s k é n t kezelt m a g a t a r t á s o k n a k sem, m i n t pl. a reklámszédelgés, amely szintén csak k i s e b b részben érinti a versenytársaikat nagyobbrészt viszont a f o -
gyasztókat károsítja. A joganyag hatályának a versenytársakra való leszűkkése ezért i n d o k o l a t l a n lenne. A z o k a t a m a g a t a r t á s o k a t , m e l y e k b e n a verseny v a g y az e r ő f ö l é n y szempontja irreleváns és csak a p i a c r a v a l ó belépés az egyetlen jellegzetes vonás, általános piaci magatartásnak ne vezhetjük. A g e n e r á l k l a u z u l a - a l a p e l v r e felépülő szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g a ezért három részre b o n t h a t ó : az általános piaci m a g a t a r t á s jogi n o r m á i r a , a — most m á r v a l ó b a n a v e r s e n y v i s z o n y o k r a visszavezetett h a t á l y ú — v e r s e n y j o g r a és a gazdasági e r ő f ö l é n y k i a k n á z á s á r a . E h á r o m rész a g e n e r á l k l a u z u l á v a l az ismert á l t a l á n o s — k ü l ö n ö s v i s z o n y á b a n ál'l: a generálklauzula szübszidiáriusan o l y a n , a szocialista piaci erkölcsbe ü t k ö z ő m a g a t a r t á s o k r a is a l k a l m a z h a t ó , m e l y é k r e a h á r o m rész egyikében sincs k o n k r é t n o r m a . A z általános piaci magatartás joganyagába k e l l e n e átemelni a t r a d i c i o nális tisztességtelen versenyjogból a reklámszédelgés m á r e m l í t e t t t é n y állását, mivel n e m c s a k és nem is elsősorban a versennyel van k a p c s o l a t a , hanem a reá v o n a t k o z ó t i l a l o m n a k jelentős megrendelő- és f o g y a s z t ó v é delmi f u n k c i ó j a is v a n . U g y a n e z a helyzet a h í r n é v r o n t á s s a l , az é r t é k r e k l á m m a l (áruhoz a d o t t v a g y ígért a j á n d é k ) , a n é v b i t o r l á s s a l , a veszte getéssel és az üzleti t k o k megsértésével (ez u t ó b b i t g y a k r a n nem v e r senytársak k ö v e t i k el, h a n e m o l y a n o k , a k i k éppen a t i t k o k megszerzése révén, k í v á n n a k versenytárssá v á l n i ) . K i f e j e z e t t versenyjogi tényállás viszont a szolgai u t á n z á s és b i t o r l á s tényállása, ideértve a m á s i k műszaki d o k u m e n t á c i ó j á n a k , árujelzőinek v a g y a k á r az áru külső megjelenésének b i t o r l á s á t is ( a k k o r , ha egyéb k é n t ezeket az értékeket m á s jogterület — pl. szellemi a l k o t á s o k j o g a — nem v é d i ) . U g y a n c s a k tipikus v e r s e n y m a g a t a r t á s az összehasonlító reklám is. 7. K ü l ö n t á r g y a l á s t igényel viszont a gazdasági erőfölény kiaknázásá nak p r o b l é m á j a . S z á n d é k o s a n nam a „ v i s s z a é l é s " - k i f e j e z é s t h a s z n á l t u k . A gazdasági e r ő í c l é n y t ugyanis a k ö z v é l e m é n y ' g y a k r a n azonosítja a monopolhelyzettel és a v e l e j á r ó p e j o r a t í v s z ó h a n g u l a t t a l . A gazdasági erő f ö l é n y a z o n b a n ö n m a g á b a n n e m h o g y nem elítélendő, h a n e m a m o d e r n gazdaságra a n n y i r a j e l l e m z ő koncentrációs f o l y a m a t természetes v e l e j á r ó j a . E z é r t a gazdasági e r ő f ö l é n y t , így k i a k n á z á s á t is, a m o d e r n g a z d a ság természetes v e l e j á r ó j a k é n t k e l l f e l f o g n i , hiszen h a az e r ő f ö l é n y t sem miféle f o r m á b a n nem lehet k i a k n á z n i , a ikoncentrációval j á r ó e l ő n y ö k is elvesznek. A gazdasági e r ő f ö l é n n y e l és ennek legszélsőségesebb — e g y é b k é n t r i t k á n e l ő f o r d u l ó — f o r m á j á v a l : a [monopolhelyzettel meg kell t a nulni együttélni. K o r l á t o k k ö z é kell a z o n b a n szorítani az erős gazdasági piaci p o z í c i ó v a l j á r ó e l ő n y ö k kiaknázását. 7 . 1 . M i v e l a k i a k n á z á s mikéntjét helyezzük az e r ő f ö l é n y p r o b l e m a t i k a k ö z é p p o n t j á b a , ebből k ö v e t k e z i k , hogy a karteMszerződések ( v a g y más, versenyt k o r l á t o z ó m o n o p o l i s z t i k u s m e g á l l a p o d á s o k ) által k i a l a k í tott, v a g y a meglévő m o n o p o l h e l y z e t stb. által b i z t o s í t o t t e r ő f ö l é n y k i aknázási lehetőségei k ö z ö t t — azaz az e r ő f ö l é n n y e l v a l ó visszaélés m e g -
jelenési f o r m á i k ö z ö t t — e b b ő l a s z e m p o n t b ó l nem l á t u n k különbséget. A k á i e g y i k r ő l , a k á r m á s i k r ó l v a n szó, a hangsúly m i n d k é t esetben az erős p o z í c i ó a d t a e l ő n y ö k n e k súlyos szerződési feltételek kikényszerítése, a szerződéskötés időleges m e g t a g a d á s á v a l azután előnyösebb feltételek el érése, az igényérvényesítés a k a d á l y o z á s a , n y o m á s g y a k o r l á s révén v a l ó realizálásán v a n . N é z e t ü n k szerint az e r ő f ö l é n y g y a k o r l á s á n a k jogi h a t á r a i t e n n e k a s z e m p o n t n a k a k ö z é p p o n t b a állításával k e l l m e g h ú z n i ; a kérdés tehát az, hogy az erős p o z í c i ó b a n levő köt-e egyáltalán, és ka igen, milyen feltételekkel köt szerződést. A tág értelemben f e l f o g o t t szük ségletkielégítési f o l y a m a t egészéről v a n tehát szó, vagyis n e m csak a szerződéskötésről, h a n e m — a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a egész a l a p á l l á s á n a k megfelelően — a szerződéskötéshez vezető piaci fázisról, kapcsolatrendszerről is. Természetes emellett, hogy egy monopoilisztikus megállapodás (kartellszerződés) a v e r s e n y t á r s a k a t is sértheti. 7.2. E r r e t e k i n t e t t e l az e r ő f ö l é n y ^ p r o b l e m a t i k a k é t aspektusa érdemel figyelmet. A z e r ő f ö l é n y k i a l a k í t á s á r a i r á n y u l ó , kizárólag,, v a g y a l a p v e tően a verseny k o r l á t o z á s á r a i r á n y u l ó szerződéseket t i l a l m a z n i kellene. E z t elsősorban a k ö z v e t l e n ü l sértett v e r s e n y t á r s a k érdekvédelme teszi szükségessé, de k ö z v e t e t t e n a m e g r e n d e l ő i - f o g y a s z t ó i é r d e k e k is veszé l y e z t e t v e v a n n a k , hiszen az e r ő f ö l é n y r e v a l ó t ö r e k v é s végső célja a n n a k a f o g y a s z t ó k r o v á s á r a történő k i a k n á z á s a . N a g y o n sok o l y a n v á l l a l a t i együttműködés v a n a z o n b a n , ahol — m i n t p l . m i n d e n f a j t a társulásnál, k o o p e r á c i ó n á l — a v e r s e n y k o r l á t o z á s f o g a i m i e l e m ; i t t sem lehet azon ban o l y a n a l a k u l a t o k létét eltűrni, melyek az együttműködés közös g a z dasági célján túlmenően, tehát t ú l n y o m ó a n a verseny k o r l á t o z á s á r a , v a g y kizárására irányulnak. 7.3. A másik aspektus: az e r ő f ö l é n y n e k a szükségletjkielégítés-szerződéskötési f o l y a m a t b a n v a l ó kiaknázása, realizálása (most m á r t e k i n t e t nélkül az e r ő f ö l é n y megszerzett v a g y meglévő v o l t á r a ) . E l ö l j á r ó b a n meg kell j e g y e z n i , h o g y a m a g y a r P t k t a r t a l m a z természetesen s z a b á l y t a f e l tűnő é r t é k a r á n y t a l a n s á g esetére (laesio enormis), a z o n b a n a s z a b á l y a l k a l m a z á s á h o z az é r t é k a r á n y t a l a n s á g n a k — a g y a k o r l a t szerint — sú l y o s a b b n a k kell lennie, s e m h o g y az e r ő f ö l é n y - p r o b l e m a t i k a esetében h a s z n á l h a t ó lenne. Ismeri t o v á b b á a P t k az általános üzleti feltételek k o n t r o l l j á t is — i t t a z o n b a n az erőfölénnyel v a l ó összefüggés csak eset leges. A külföldi v e r s e n y k o r l á t o z á s i j o g o k k a l szembeni l e g g y a k o r i b b k i f o g á s az, hogy „ p a p í r t i g r i s e k " , g y a k o r l a t i hatásuk csekély, a t i l a l m a k a t k ö n y nyen k i j á t s s z á k és ez a j o g a n y a g végül is n e m t u d j a m e g a k a d á l y o z n i a m o n o p o l h e l y z e t e k , e r ő f ö l é n y p o z í c i ó k létrejöttét, illetve az e z á l t a l biztosí tott e l ő n y ö k k o r l á t l a n k i a k n á z á s á t . A N é m e t Szövetségi K ö z t á r s a s á g v e r s e n y k o r l á t o z á s i j o g á n a k legérdekesebb f e j l e m é n y e az, h o g y az e r ő f ö lényre v o n a t k o z ó általános t i l a l m a k a t a g y a k o r l a t b a n nem a l k a l m a z z á k , mivel a k o n k r é t t i l a l m a k - s z a b á l y o z á s o k a jogeseteket m i n t e g y „ e l s z í v j á k " e l ő l ü k . A k o n k r é t t é n y á l l á s o k közül is k i e m e l k e d ő szerepet j á t s z i k a d i s z k r i m i n á c i ó - t i l a l o m , ami nem véletlen, hiszen a diszkrimináció az a 12
13
m a g a t a r t á s , amely n y i l v á n v a l ó a n r e a l i z á l j a az erőfölény n y ú j t o t t a elő n y ö k e t . A z sem véletlen, hogy m i n d az N S Z K j o g á b a n , m i n d a f r a n c i a versenykorlátozási j o g b a n a diszkriminációból e g y rendkívül k o r l á t o z o t t h a t ó k ö r ű szerződésikötési kötelezettséget vezettek l e , és ez jogszabályi e l ismerést is n y e r t . 1 4
N é z e t ü n k szerint két p r o b l é m á v a l kell szembenézni. A m o d e r n g a z d a ságban immanensen b e n n e l é v ő k o n c e n t r á c i ó - e r ő f ö l é n y p r o b l é m a elkerülhe tetlenül veti fel az e r ő f ö l é n y n e k alapvetően d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n v a l ó k i a k n á z á s á t , ezzel együtt a z egyáltaláni és a d o t t t a r t a l o m m a l v a l ó szerződéskötésre kötelezés kérdését. H i á b a tiltjuk ugyanis a m o n o p o l helyzettel v a l ó visszaélést, h a a nem-visszaélésszerű m a g a t a r t á s egyedül a szerződéskötés, v a g y méltányos feltételekkel v a l ó szerződéskötés lehet. B á r m i l y e n ellenérzéseket k e l t is, a szerződéskötési f o l y a m a t b a v a l ó b e a v a t k o z á s eme végső következtetésének levonása elől nem lehet k i t é r n i . A szükségletkielégítési f o l y a m a t m e g z a v a r á s á r a nézetünk szerint a k k o r v a n lehetőség — a k k o r n y ú j t e f o l y a m a t diszkriminációra m ó d o t — h a a szóban f o r g ó szükséglet másutt nem elégíthető k i , v a g y i s : az áru (szolgáltatás) másutt nem szerezhető be. E b b e n az esetben szükséghelyzet tel állunk szemben, a m i k o r a polgári j o g alapfeltételezése: a felek egyen rangúsága és mellérendeltsége n e m áll fenn. M á r p e d i g h a az egyik fél a m á s i k n a k többé-kevésbé k i v a n s z o l g á l t a t v a , az alá-fölérendeltség tény, a n y o m á s g y a k o r l á s , az egyik fél a k a r a t á n a k a m á s i k félre v a l ó r á k é n y szerítése reális lehetőség. A k ö t e l m i j o g n a k az erőegyensúlyra a l a p o z o t t modellje ez esetben csődöt mond. A szerződési szabadság csak az e r ő sebb fél o l d a l á n j e l e n i k meg és azon n y o m b a n szerződéskötési k é n y s z e r r é fordul á t a gyengébb terhére, (amely szerződés t a r t a l m á t persze az e r ő sebb h a t á r o z z a m e g ) . Ü g y tűnik, h o g y a máshoz fordulási lehetőség híján, t e h á t a f e l f o g á sunk szerinti e r ő f ö l é n y esetén az egyenlő j o g szüli az egyenlőtlenséget ( M a r x ) . A felek hozzávetőleges egyenlőségéhez egyenlőtlen j o g r a v a n szükség: e területen a szerződési szabadság helyébe — az amúgy is fennálló — szerződési kényszernek kell lépnie, c s a k h o g y nem az erősebb, h a n e m a törvény meghatározta tartalommal. A szállítót a r r a kellene kötelezni, h o g y lehetőségeinek keretei k ö z ö t t a s z a k m á b a n szokásos f e l t é t e l e k k e l kössön szerződést a megrendelőként j e l e n t k e z ő v e l , egyben a z o n b a n a szer ződéskötési kötelezettség a l a n y i és tárgyi k o r l á t o z á s á v a l védeni kell ő t a megrendelői visszaélésektől is. Ú g y véljük, h o g y az erőfölényHhelyzetben ez az egyetlen k o m o l y jogi eszköz, amelyet a h a t é k o n y s á g reményével l e het megkísérelni a l k a l m a z n i .
Befejezésül u t a l n á n k a r r a , h o g y a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a n y a g a nem csak polgári jogi v o n z a t o k a t f o g l a l m a g á b a n . Ismert M a g y a r országon a gazdasági bírság intézménye, m e l y e t különösen nagy k á r t dkózó, v a g y a népgazdaság érdekét súlyosan sértő, veszélyeztető g a z d á l k o d ó szervezetekre szabnak k i bírósági eljárás keretében. E z a bírság a
v á l l a l a t és — a perindítási joggal b í r ó — állami g a z d a s á g i r á n y í t á s v i s z o n y á b a n a gazdaságirányítás egyik leghatásosabb eszköze a t á r s a d a l o m ellenes, a népgazdasági érdeket sértő gazdasági m a g a t a r t á s o k m e g a k a d á l y o z á s á r a , és ebben a f o r m á j á b a n a g a z d á l k o d ó szervezetnek a gazdaság i r á n y í t ó szervekkel szembeni államigazgatási felelősségét jelenti. M á r m a is számos — t ö b b n y i r e az e r ő f ö l é n y p r o b l é m a k ö r é b e t a r t o z ó — t é n y állás került be a v o n a t k o z ó j o g s z a b á l y b a . N y i l v á n v a l ó , hogy a g a z d a sági bírság relevancia-szintje j ó v a l m a g a s a b b , m i n t a polgári jogé, m e l y b á r m i l y e n egyéni jogsérelem esetén a k t i v i z á l ó d i k . A z o n b a n az is kézen f e k v ő , h o g y a szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g á n a k eredményes f u n k c i o nálása n a g y o b b súlyú, ismétlődően a szocialista piaci erkölcsbe ü t k ö z ő m a g a t a r t á s o k esetén a gazdasági bírság t á m o g a t á s a nélkül nem k é p z e l h e t ő el. A szocialista piaci m a g a t a r t á s j o g a tehát o l y a n j o g a n y a g k é n t f o g h a t ó fel, m e l y b e n a polgári jogi és államigazgatási eszközök együttesen ösztö nöznek a szocialista piaci erkölcsnek, az üzleti tisztesség k ö v e t e l m é n y e i nek m e g f e l e l ő m a g a t a r t á s r a .
Jegyzetek 1
2
3
4
5
G
7
Ayon 15. 1. 1851. Receueil Périodique Daliloz 1854. 2. 138.; Paris, 29. 12. 1852. Receueil Périodique Daliloz 1853. 2. 163. A svájci Schluep szerint .például a monopolhelyzetben lévő vállalat reklám szédelgésére csak úgy lebet a versenytörvényt alkalmazni, ha feltéte lezzük a versenyviszony fennálltát (kivel?), hiszen ha ezít nem ten nénk, a tisztességtelen verseny elleni törvény álapján nem lehetne el járni, legfeljebb — a versenykorlátozási jogba tartozó monopolhely zettel való visszaélés címén. Walter Schluep: Vom lauteren zum freien Wettbewerb. G R U R Int. 1973. 6—7. 449. A folyamat vázolását Id. Gerhard Schricker: Unlauterer Wettbewerb und Verbrauchersehutz. G R U R 1970. A hazai jogirodalomban LONTAI Endre: a fogyasztóvédelem problémáját az iparjogvédelem területén dolgozta fel átfogóan: Fogyasztóvédelmi aspektusok az iparjogvéde lem területén. Állam- és Jogtudomány 1979. 3. Az alábbiakban a német, illetve napjainkban az NSZK, versenyjoga fej lődését vizsgáljuk, mivel a magyar tisztességtelen versenyjog kialaku lása ehhez fűződik (átfogó, más jogokra is kiterjedő összehasonlító jogi vizsgálatokat másik munkánkban végeztünk: A szocialista piaci ma gatartás joga. Budapest, 1981. V. fejezet). A fordulópontnak a Reichsgericht 1936-ban hozott ún. Diamentine-ítéletét tekintik (GRUR 1936. 810., 812.) Miodrag Janjio: Industrijska svojina i autorsko pravo. Beograd 1973. 224.; Joseph Strauss: Die .Entwicklung des jugoslawischen Wettbewerbsrechts und die Neuregelung von 1974. G R U R . Internationaler Teil 1976. 9—10. szám 434. Szlovénia Legfelsőbb Bírósága 1976. augusztus 12-én kelt ítéletében Ikiimondotta, hogy „a tisztességtelen verseny megállapításához a felek között
versenyviszonyra nincs szükség". G R U R . Internationaler Teil 1977. 204. 1. — Joseph Strauss kommentárjával. Eörsi Gyula: A Ptk 5. §-ára vonatkozó bírósági gyakorlatról. Jogtudományi Közlöny. 1977. 3. szám.; Asztalos László: Az „érdekegység" és az együttműködés tartalmi változásainak kifejezésre juttatása a Ptk alap elveiben. Jogtudományi Közlöny, 1976. 3. szám; Sárándi Imre: A magyar polgári jog alapelvei. Acta Facultatis Politico-Juridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. 1977. * Lényegét tekintve hasonló álláspontot fejt ki a jugoszláv kötelmi jog te kintetében Slobodan Perović: A jugoszláv kötelmi jog Ikodifikációjának általános jellegzetességeiről. Jogtudományi Közlöny 1981. 9. szám, valamint Szalma József: Az egyenéntékűségi elv fogalmának és jogi követelményeinek jellegzetességei a JSZSZK kötelmi viszonyokról szóló törvényének alapján. Jogtudományi Közlöny 1981. 10. szám.
8
1 0
1 1
1 2
1 3
1 4
A kötelmi jog jugoszláv kodifikációja során pl. szükségesnek tartották — a versenytörvényibe foglalt generálklauzuláktól függetlenül — a jóhisze műség és a tisztesség elvének, valamint a monopolhelyzet létrehozata lának és kihasználásának ismételt tilalmazását — vö. Petrovié: i. m. 774. 1. Meg kell azonban jegyezni, hogy a „gazdálkodás" kategóriájának a Ptk-lba való felvételét a Ptk 1977^es módosítása előtti vitában többen kifo gásolták, mivel a gazdálkodás az állami gazdaságirányítás és a válla lat közötti viszonyt fejezi ki, és ezért nem polgári jogi, hanem gazda sági igazgatási kategória (pl. a gazdálkodás körébe tartozik az adócsa lás, külkereskedelmi tevékenység jogosulatlan gyakorlása stb.). Heinrich Kronstein: The Law of International Cartels. Cornell Universky Press 1973. 480. 1.; Ernst-Joachim Mestmäcker: Medienkonzentration und Meinuingsvielfalt. Baden-Baden 1978. 112. о. Fritz Rittner: Einführung in das Wettbewerbs- und Kartellrecht. Heidelberg— Karlsruhe 1981., 10. Az NSZK-ban: Gesetz gegen Wettbewerbsbeschränkungen 26. §; Francia országban: Ordonnance n 45-1483 du juin 1945, relative aux prix 37/a §-a.
Rezime P r a v o k o n k u r e n c i j e ili p r a v o p o n a š a n j a na (Dileme mađarskog prava)
tržištu
Autor ističe krupne promene koje se tiču sistema planiranja u Mađarskoj. Promene su započete 1968 godine a konačno pravno uobličene građanskim za konikom iz 1977. godine. Napušten je raniji sistem administrativnog i detaljnog planiranja svih privrednih proporcija i prihvaćen sistem tzv. planskog regulisanja tržišta. Time je omogućena određena samostalnost preduzeća u odnosu na plan. Zaustavlja se koncentracija preduzeća u velike (monopolske) organiza cije. Time su stvoreni uslovi za konkurenciju. Konkurencija po autorovom gledištu služi zadovoljavanju zahteva za kvalitetom.
Po gledištu autora potrebno je razvijati nov pogled na klasično shvaćeno pravo konkurencije i ono bi .trebalo da se koncipira u smislu prava ponašanja na tržištu, koje je daleko šire i uključuje ne samo zaštitu lojalnog ponašanja direktnih konkurenata, već, što je sa Stanovišta socijalističkog prava osobito značajno, i zaštitu potrošača.
Resummee D a s R e c h t der K o n k u r r e n z u n d das R e c h t sich am M a r k t zu benehmen ( D i l l e m e n des ungarischen R e c h t s ) Der Verfasser unterstreicht die Änderungen, die im ungarischen Planung system durchgeführt worden sind. Die Änderungen wurden 1968 angefangen und endlich 1977 im bürgeilichen Gesetzbuch durchgeführt worden. Das System der administrativen und detaillierten Planung aller Proportionen wurde auf gegeben und das System der planimässigen Regulierung des Marktes wurde an genommen. Dami: ist eine gewisse Selbständigkeit der Unternehmungen in Hinsicht auf die Planung zugesagt worden. Die Konzentration der Unternehmun gen in grosse (monopolmässige) Gemeinschaften, wurde aufgehoben. Es sind Bedingungen zur Konkurrenz geschaffen. Die Konkurrenz dient, laut der Auf fassung des Verfassers zur Erfüllung der Qualitätswünsche. Laut dem Verfasser, ist es notig eine neue Auffassung des Rechts der Kon kurrenz gegenüber der bisherigen Meinungen, die ein erweitertes Konzept dars tellt, uzw. solche, die nicht nur loyales Benehmen der unmitterbaren Konkur rente gegeneinander verbürg, sondern — und das ist von Standpunkt der so zialistischen Rechtsauffassung besonders wichtig — auch den Schutz der Ver brauchers einschliesst.
