2010. (XI. 05. MÁV Ért. 32.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói

32. szám

125. évfolyam

2010. november 5.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 68/2010. (XI. 05. MÁV Ért. 32.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: Az informatikai eszközök normatív ellátása ..... 1953 69/2010. (XI. 05. MÁV Ért. 32.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007. (VIII. 31. MÁV Ért. 29.) VIG számú utasítás 1. számú módosításáról ................................................................................... 1966 10/2010. (XI. 05. MÁV Ért. 32.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás: A MÁV Zrt. szolgálati hely törzsadat-módosítási folyamatának szabályozása, valamint a szervezeti változások következtében végrehajtandó feladatok ....................................................................... 1984

Utasítások 68/2010. (XI. 05. MÁV Ért. 32.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás Az informatikai eszközök normatív ellátása 1.0 UTASÍTÁS CÉLJA Jelen utasítás célja, a normatív módon történő informatikai eszközellátás szabályozása. Az informatikai normatív eszközellátás célja az üzleti, üzemviteli és működési folyamatokhoz szükséges és elégséges informatikai eszközök biztosítása, a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése érdekében. A cél elérését szolgálja, hogy meghatározásra kerüljenek az egyes feladatok ellátásához szükséges informatikai eszközök. A normatív ellátást minden informatikai infrastrukturális elemre be kell vezetni. A megvalósításkor azonban lehetőséget kell biztosítani fő felhasználói területenként, illetve funkciócsoportonként egyes szabványos elemek egyedi defi niálására.

Az infrastruktúrafejlesztés, valamint a szabványok kialakításának lényeges alapelve a konszolidáció, ami egyrészt a szabványos megoldások sokféleségének szűkítését (egységesítés), másrészt a használt eszközök számának csökkentését jelenti. Ez utóbbi célkitűzés eredményeképpen a funkcionalitás változatlanul hagyása mellett csökkenthető a különböző rendszerelemek – szerverek, helyszínek és szoftverek száma. A normatív ellátás biztosítása az Infokommunikációs Igazgatóság (továbbiakban IKI) feladata. Az ellátáshoz szükséges eszközök beszerzését tervezi, a szükséges készleteket biztosítja. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás kiterjed Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) valamennyi szervezeti egységére.

1954

A MÁV Zrt. Értesítője

2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az Infokommunikációs Igazgatóság vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Informatikai eszköz: Bármely feladat ellátására létrehozott, informatikai technológia felhasználásával működtetett (pl. vezérelt) telepített, vagy mobil berendezések, továbbá rendszerek, eljárások összessége vagy ezek alkotó elemei (pl. asztali és hordozható [notebook, pda, informatikai szolgáltatással kiegészített mobiltelefon, amennyiben az a 3. sz mellékletben feltüntetett informatikai szolgáltatással rendelkezik, stb.] számítógép, pendrive, nyomtató, IP telefon rendszer és végberendezései, hálózati aktív és passzív eszközök, szerver, operációs rendszer, felhasználói programok [irodai alkalmazások, adatbázis-kezelők, vezérlő programok, beágyazott informatikai rendszerek és egyéb egyedi fejlesztésű célprogramok stb.]). Felhasználó: A Társasággal munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, aki a Társaság üzleti céljainak elérése érdekében informatikai eszközre telepített programot (alkalmazást) használ munkaköri leírásában részletezett feladatai megoldásához, aminek teljesítéséhez – a szükséges szabályok elfogadását követően – az eszközök használatára használati (hozzáférési) jogosultságot kapott. Informatikai normatíva: Olyan szabályozás, mely meghatározza, hogy milyen informatikai eszközöket kell biztosítani az adott munkakör informatikai támogatásához.

32. szám

lesztésével, beszerzésével, használatával és karbantartásával kapcsolatos döntéseket meghozni. Célszerűen annak a szervezeti egységnek a vezetője, akihez az adott rendszer témafelelőse tartozik. Az informatikai biztonsági szempontok szerint értelmezett „tulajdonos” felelőssége kiterjed az adott rendszer informatikai termékeit, illetve szolgáltatásait érintő hagyományos és számítógépes feldolgozás biztonsága érdekében hozott valamennyi intézkedésre. Ő a rendszer biztonsági kockázatainak kezelője, de erre vonatkozóan megbízottakat nevezhet ki, akik a nevében eljárnak. Ugyanazon személy egyszerre több rendszernek is lehet az üzleti tulajdonosa. 4.0 UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Informatikai eszköz igénylés keletkezése Az informatikai eszköz igények keletkezésük, valamint kielégítésük szerint több csoportba sorolhatók. 4.1.1 Az egyes szakterületeknél új munkavállaló belépéséhez kapcsolódó informatikai eszköz igények. 4.1.2 Az egyes munkavállalók informatikai felhasználói csoportjának változásával automatikusan keletkező informatikai eszköz igények. 4.1.3 Az év közben keletkező, jellemzően a megelőző tervezési időszakban előre nem látható, kivételkezeléssel megoldható egyedi informatikai eszköz igények. 4.1.4 Az informatikai technológia fejlődéséből adódó változások. 4.1.5 Meghibásodásból adódó eszközigény

Informatikai felhasználói csoport: Olyan munkavállalói csoport, mely azonos elvek szerint kialakított, a munkakör informatikai igényeinek megfelelő informatikai eszközpark használatával tudja hatékonyan elvégezni a munkáját. Munkakör-család: A Társaság Humán szervezete által kialakított keretrendszer. Rendszerüzemeltető: Az informatikai rendszer folyamatos üzemeltetését, a rendszerben kezelt adatok mentését, a meghibásodott rendszer helyreállítását végző, az ehhez szükséges speciális ismeretek és rendszer-hozzáférési engedélyek birtokában levő személy. Telepítési lista: Az IT eszközök üzembe helyezéséhez szükséges, felhasználói és szervezeti adatokat tartalmazó táblázat. Mindenkori formáját és adattartalmát az IKI határozza meg. Üzleti tulajdonos: Az információs rendszer üzleti tulajdonosa az a vezető, akinek jogában áll a rendszer fej-

4.1.6 Elvesztés miatti eszközigény 4.1.7 Elhasználódás miatti eszközcsere-igény 4.2 informatikai felhasználói csoportok, munkakör-családok Az informatikai felhasználói csoportok kialakításának alapelve, hogy a csoporthoz tartozó minden munkakört ellátó munkatárs azonos elvek szerint kialakított, a munkakör informatikai igényeinek megfelelő informatikai eszközpark használatával tudja hatékonyan elvégezni a munkáját, a számítógépeken rögzített és tárolt információkat egységesen – informatikai rendszerben értelmezhető elektronikus formában – tudja átadni. Az informatikai eszköz igénylése a Társaság felhasználói szakterületeinek azon igényeit tartalmazza, amelyek az üzleti, üzemviteli és Társaság működési folyamatok informatikai támogatásának megvalósításához szükségesek. Az informatikai eszközhasználat indokolt

32. szám


1955

tartalmának és szintjének kialakítása a Társaság informatikai felhasználói csoportjainak tartalmi meghatározásán alapul. A Társaság munkatársainak informatikai szempontból történő besorolása az 1. sz. mellékletben felsorolt informatikai felhasználói csoportokba történik. Amennyiben az 1. sz. mellékletben meghatározott informatikai felhasználói csoportok egyikébe sem sorolt felhasználók esetében válik szükségessé informatikai eszköz használata, úgy azt, amennyiben a MÁV Zrt.-nél rendszeresített eszközről van szó, a jelen utasítás 4.3.2.1. pontja, ettől eltérő esetben jelen utasítás 4.3.2.2. pontja szerint kell intézni. A munkakör-családok összerendelését az informatikai felhasználói csoportokkal a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az informatikai felhasználói csoportokhoz tartozó üzleti, üzemviteli és Társaság működési folyamatokban használt szoftver és hardvereszközök hozzárendelését a 3. sz. melléklet tartalmazza.

leivel visszaküldi azt a foglalkoztató szervezetnek. Miután az IKI felülvizsgálta az igényt, tájékoztatja a foglalkoztató szervezeti egységet az igényelt eszköz beszerzési költségéről. Az igénylő szervezet főtevékenységi kör vezetője, a beszerzési költség ismeretében a beruházást a Kontrolling Igazgatósággal engedélyezteti / vagy lemond az igényről, majd (a feltüntetett határidőn belül) visszaküldi azt az IKI részére. A Kontrolling Igazgatóság a MÁV üzleti tervében szereplő források alapján ad szignót az egyes eszközigényekre, az IKI szakmai álláspontját, priorizálását is figyelembe véve. A megfelelően kitöltött és engedélyekkel ellátott igénylőlap alapján az IKI az eszközöket biztosítja.

4.3 Az informatikai eszközök igénylésének módja

Egyedi igény esetén az IKI informatikai biztonsági, infokommunikációs stratégiába való illeszkedési, és egyéb kockázati szempontból véleményezi az igényt. Az IKI ellenőrzi a kitöltés helyességét, amennyiben nem felel meg jelen utasításban leírtaknak, az észrevételeivel visszaküldi azt a foglalkoztató szervezetnek. Az IBSZben meghatározott esetekben az IKI megkéri a Biztonsági Igazgatóság Információvédelmi Osztály állásfoglalását.

A Társaság alkalmazottait a munkáltatói jogkör gyakorlói, a munkaköri leírások alapján feladatokkal bízzák meg, melyek elvégzéséhez adott esetben informatikai eszközök elengedhetetlenül szükségesek. Jelen utasítás normatív szabályozása alapján, a MÁV Zrt. jelenleg törzsszámmal rendelkező munkavállalói részére az utasítás hatályba lépését követően 30 napon belül, ill. a 4.1 pontban felsorolt esetekben 1db eszközhasználat engedélyezhető. Minden további igényt egyedi igényként kell kezelni. A felhasználók a 3. sz. mellékletben meghatározott eszközök használatára jogosultak az informatikai felhasználói csoport besorolásuk alapján. Amennyiben az üzleti folyamatok a normatívától való eltérést indokolttá teszik, lehetőség van egyedi igények teljesítésére. Informatikai eszköz igény teljesítése az 5. sz. mellékletben felvázolt munkafolyamat alapján, az alábbi módon történik:

Az IKI az igények kielégítése érdekében a MÁV Zrt. üzleti tervében a szükséges forrásokat szerepelteti és megfelelő készletet tart. 4.3.2 Egyedi igény

Miután az IKI felülvizsgálta az igényt, tájékoztatja a foglalkoztató szervezeti egységet az igényelt eszköz költségéről. Az igénylő szervezet főtevékenységi kör vezetője, a költség ismeretében a beruházást a Kontrolling Igazgatósággal engedélyezteti / vagy lemond az igényről. Ezután (a feltüntetett határidőn belül) az igénylőlapot visszaküldi azt az IKI részére. A Kontrolling Igazgatóság a MÁV üzleti tervében szereplő források alapján ad szignót az egyes eszközigényekre, az IKI szakmai álláspontját, priorizálását is figyelembe véve. A megfelelően kitöltött és engedélyekkel ellátott igénylőlap alapján az IKI az eszközöket biztosítja.

4.3.1 Normatív és opcionális normatív igény A normatív igény az, amikor a 3. sz. mellékletben szereplő táblázatban, adott informatikai felhasználói csoportnál ’x’ szerepel. Az opcionális normatív igény az, amikor a 3. sz. mellékletben szereplő táblázatban, adott informatikai felhasználói csoportnál ’o’ szerepel. A foglalkoztató szervezeti egység által kitöltött igénylőlapot (4. sz. melléklet „a”) és telepítési listát (6. sz. melléklet), a munkáltatói jogkör gyakorlója a tervezett használatba vétel előtt 4 munkanappal megküldi az IKI részére. Az IKI ellenőrzi a kitöltés helyességét, amennyiben nem felel meg jelen utasításban leírtaknak, az észrevéte-

Az eszköz biztosításának átfutási idejét az egyedi beszerzés ideje határozza meg. Ezeket az eszközöket az IKI egyedileg a vonatkozó szabályoknak megfelelően szerzi be. 4.3.2.1. A MÁV Zrt.-nél rendszeresített eszköz egyedi igénye A MÁV Zrt.-nél rendszeresített eszközök egyedi igénye az, amikor az eszköz 3. sz. melléklet táblázatában szerepel, de az adott informatikai felhasználói csoportnál az igényelt eszköz sem normatívként, sem opcióként nincs megjelölve.

1956


A foglalkoztató szervezeti egység által kitöltött igénylőlapot (4. sz. melléklet „b”) és telepítési listát (6. sz. melléklet), a munkáltatói jogkör gyakorlója, a megfelelő indoklással, a tervezett használatba vétel előtt 4 munkanappal megküldi az IKI részére. Az igényelt eszközt a táblázatban ’E’-vel kell jelöli. 4.3.2.2. A MÁV Zrt.-nél nem rendszeresített eszközök egyedi igénye A MÁV Zrt.-nél nem rendszeresített eszközök egyedi igénye az, amikor az eszköz 3. sz. melléklet táblázatában nem szerepel. A foglalkoztató szervezeti egység által kitöltött igénylőlapot (4. sz. melléklet „c”) és telepítési listát (6. sz. melléklet), a munkáltatói jogkör gyakorlója, a részletes indoklással megküldi az IKI részére, a szükséges ráfordítások becslése céljából. 4.4 Az informatikai eszköz felszabadulások A felszabaduló informatikai eszközökről, az eszközt használó munkavállaló munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul tájékoztatni köteles az IKI-t, a műszaki nyilvántartás érdekében. A felszabaduló eszközök újra felhasználása esetén a műszaki nyilvántartást aktualizáltatni kell. A munkavállalói jogviszony megszűnése miatt felszabaduló informatikai eszközök tovább hasznosításakor prioritást élvez az adott eszközt addig használó szervezeti egység.

32. szám

segítségével, ha azok előre láthatóan az adott feladatok elvégzéséhez szükséges normatív eszközöket meghaladó igényeket jelentenek. Az utasítás vonatkozásában az informatikai eszközök műszaki nyilvántartását az IKI végzi. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜLI HELYEZÉSEK Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az alábbi megnevezésű utasítás: „17/2000. (MÁV Ért. 8.) IKPI sz. utasítás a számítógépes információs rendszerek fejlesztési előírásai és dokumentációs rendje újbóli kiadásáról” 6.0 HATÁLYBALÉPÉS Az utasítás 2010. ……….. lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: informatikai felhasználói csoportok 2. számú melléklet: A munkakör-családok összerendelése az informatikai felhasználói csoportokkal 3. számú melléklet: informatikai felhasználói csoportokhoz tartozó szoftver és hardver eszközök hozzárendelése 4. számú melléklet: Igénylőlap normatív, opcionális és egyedi informatikai eszköz igénylésére 5. számú melléklet: Az eszközigénylés folyamatábrája 6. számú melléklet: Telepítési lista

4.5 Átmeneti intézkedések

Szarvas Ferenc s. k. Elnök-vezérigazgató

A Humánerőforrás Igazgatóság Szervezetmenedzsment szervezete az utasítás hatálybalépését követően elektronikus táblázatot készít a törzsszám szerinti munkakör-családi besorolásokról, amelyet az utasítás végrehajtása céljából megküld az IKI-nek. Az IKI a táblázat és az informatikai eszközleltár alapján előterjesztést készít, amely bemutatja a pozitív és negatív eltéréseket, valamint javaslatot tesz azok rendezésére.

1. sz. melléklet Informatikai felhasználói csoportok A Társaság munkatársainak informatikai szempontból informatikai felhasználói csoportokba történő besorolásának lehetőségei

4.6 Az utasítás alkalmazása Az utasítást alkalmazni kell új felhasználók informatikai igényei felmérésénél, munkakör átsorolásánál, munkaviszony megszűnésénél, továbbá minden új igénynél is. A korábbiakkal azonos munkakört betöltő új felhasználók esetében a besorolást akkor kell külön elvégezni a 4. sz. mellékletben található „igénylőlap”

Vezető Titkárnő Adatrögzítő Végfelhasználó Szakelőadó Rendszerüzemeltető

(A)

Fotóriporter

(V)

TitkárnĘ

9

KönyvkötĘ, -vágó

Nyomdász

Leltározó ügyintézĘ

10

10

10

10

Általános ügyviteli elĘadó I.

10

9. kiemelt

9

(V)

Levéltáros

9

(V)

(V)

(V)

(T)

Könyvtáros-levéltáros (V)

9

(A)

Adminisztrátor

9

GépkocsivezetĘbalesetvizsgáló asszisztens

Különleges gépjármĦvezetĘ

Fényképész

(V)

(V)

Naplózó forgalmi szolgálattevĘ Vonali tolatásvezetĘ nem I.kat.állomáson

Kocsimester (A)

(SZ)

TolatásvezetĘ II. I.kat.állomáson

Raktározási elĘadó

Ruhaellátási elĘadó I. (SZ)

HegesztĘ-lángvágó

DarukezelĘ

(V)

Tartalékos vonali tolatásvezetĘ

Gyermekvasúti vezetĘ váltókezeló

TolatásvezetĘ I. nem I. kat. állomáson (A) Raktárnok

Sarus csapatvezetĘ

VáltókezelĘ vonóvezetékes I.kat.állomáson VezetĘ váltókezelĘ nem I.kat.állomáson

VáltókezelĘ helyszíni állítású I.kat.állomáson

8 kiemelt

8 kiemelt

VáltókezelĘ elektrodinamikus I.kat.állomáson

Vonali kocsirendezĘ I.kat.állomáson

KocsirendezĘ I.kat.állomáson

VáltókezelĘ gyakornok

8 VonatkezelĘ-levelezĘ kiemelt

8 Állomási levelezĘ kiemelt 8 LevelezĘ kiemelt gépkocsivezetĘ

8

8

8

8

8

8

8

TargoncavzetĘ

DarukötözĘ

8

Tehergépkocsi vezetĘ

Személygépkocsi vezetĘ

RaktárkezelĘ

Logisztika/ anyagellátás

Olajkút kezelĘ

Jog

Váltóállító táblakezelĘ Váltóállító táblakezelĘ (helyi kapcsoló) VáltókezelĘ, elektrodinamikus nem I.kat.állomáson VáltókezelĘ, helyszíni állítású nem I.kat.állomáson VáltókezelĘ, vonóvezetékes nem I.kat.állomáson Vonali kocsirendezĘ nem I.kat.állomáson Vonat fel- és átvevĘ KocsirendezĘ gyakornok

Ingatlan

Vágányfék kezelĘ

KocsirendezĘ nem I.kat.állomáson

(T) (A)

Humán erĘforrás

Sarus

(A)

Általános betanított munkás

SorompókezelĘ TérközĘr, vonatjelentĘ Ęr Gurítóberendezés kezelĘ

Segédraktárnok

Hangosbemondó

Állomási kapus

Forgalom

8 8

Utazó levelezĘ

8

Egyéb szellemi

8

Állomási betanított munkás

8

7

7 7

7

Konyhalány

6

Általános adattovábbító ügyintézĘ

Szállítórakodómunkás

Egyéb fizikai

6

Egészség- és környezetvédelem

6

Adminisztráció/ügy viteli/iroda

Általános segédmunkás

Család/ MMK Informatika

ElemzĘ-, gazdálkodó elĘadó I.

Pénzügy, számvitel

A munkakör-családok összerendelése az informatikai felhasználói csoportokkal

Jelölések: V: végfelhasználó // A: adatrögzítĘ // R: rendszeradminisztrátor // T: titkárnĘ // SZ: szakelĘadó // mmk 18-27 besorolások normatívája: vezetĘi konfiguráció

2. számú melléklet

(SZ)

VasútépítĘ, karbantartó Hídszerkezet karbantartó

Egyéb vasúti jármĦvezetĘ

NehézgépkezelĘ

Vonalgondozó

Pályamunkás

Vonalgondozó betanított munkás

Pályamunkás betanított munkás

KönnyĦgépkezelĘ

Váltótisztító

PML

(A)

Üzemfelügyeleti ellenĘr I.

KülsĘtéri szerkezet mázoló

Vágányféklakatos

(A) Elektrikus I.

Alállomás karbantartó

TávközlĘ betanított munkás

Kábel és hálózatszerelĘ betanított munkás

Biztosítóberendezési betanított munkás

TEB

32. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1957

10

(SZ)

(SZ)

Anyaggazdálkodási koordinátor

12

12

13

12 kiemelt 12 kiemelt

12 kiemelt

12. kiemelt 12 kiemelt

12. kiemelt

12. kiemelt

Ügykezelési és Környezetvédelmi (SZ) dokum. koordinátor I. szakelĘadó I.

(SZ)

Anyag- és eszközkezelési szakelĘadó I.

12

12

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

VezénylĘ

Általános ügyviteli szakelĘadó Igazgatási szakelĘadó I. Nyilvántartási rendszerkezelĘ szakelĘadó

(T)

(SZ)

12

12

12

12

11. kiemelt 11. kiemelt

11. kiemelt

11

11

11

11

Menedzser asszisztens I. Anyag- és eszközkezelési elĘadó II.

(SZ)

KonyhavezetĘ

11

FĘszakács

11

(SZ)

Általános ügyviteli elĘadó II.

11

Általános karbantartó

Általános pályavasúti (SZ) elĘadó

10. kiemelt

10. eszközkezelési kiemelt elĘadó I.

Anyag és

Forgalom

Forgalmi szolgálattevĘ gyakornok Gyermekvasúti vezetĘ jegyvizsgáló KülsĘs forgalmi szolgálattevĘ gyakornok KülsĘs forgalmi szolgálattevĘ I.kat.állomáson

PGV kocsivizsgáló

SZIR-ZAIR elĘadó

ÁllomáskezelĘ

KülsĘs forgalmi (SZ) szolgálattevĘ nem I.kat.állomáson

Vonali tolatásvezetĘ I.kat.állomáson

VezetĘ váltókezelĘ I. kat.állomáson

(SZ)

MĦszaki szerkesztĘ szakelĘadó

(SZ)

(SZ)

ForgalomminĘség elemzĘ szakelĘadó

Gyakornok

(V) Forgalmi koordinátor I.

Forgalmi szolgálattevĘ I-II.kat.állomáson

(SZ)

(SZ)

Humánpartner szakelĘadó I.

(SZ)

Személyügyi adminisztráció szakelĘadó I.

(V) Oktatótiszt

(SZ)

Jövedelemelszámolás (SZ) i szakelĘadó I.

Társadalombiztosítási (SZ) szakelĘadó I.

(SZ)

Ügyfélszolgálati szakelĘadó I.

Oktatási szakelĘadó I. (SZ)

(SZ)

(SZ)

Jövedelemelszámolás (SZ) i elĘadó

Személyügyi adminisztráció elĘadó

Humánszolgáltató (V) szakelĘadó I.

(V)

(V)

(V)

(SZ) SZIR-ZAIR szakelĘadó (SZ)

Védelmi szakelĘadó Nyilvántartási rendszerkezelĘ szakelĘadó

Iparvágány szakelĘadó (SZ) I.

(V) (SZ)

Forgalmi technológiai szakelĘadó I.

(SZ)

(V)

(V)

(V)

(SZ)

Forgalmi szolgálattevĘ nem I-II.kat.állomáson

Határforgalmi technológus RendelkezĘ forgalmi szolgálattevĘ III.kat.állomáson

Humán erĘforrás

Humánszolgáltató (V) elĘadó

RendelkezĘ forgalmi (SZ) szolgálattevĘ nem III.kat.állomáson

(SZ)

(SZ)

MinĘségügyi szakelĘadó I.

Védelmi koordinátor

(SZ)

Kommunikációs szakelĘadó I.

Biztonsági szakelĘadó (SZ) Forgalmi szakelĘadó

MĦszaki elĘadó

Egyéb szellemi

Határforgalmi (A) kereskedelmi közvetítĘ

Egyéb fizikai

10

Egészség- és környezetvédelem GurításvezetĘ


10

Család/ MMK

Program alkalmazási szakelĘadó II.

Program alkalmazási szakelĘadó I.

Informatika

(SZ)

Ingatlanértékesítési és (SZ) hasznosítási (SZ) szakelĘadó I.

(SZ)

Ingatlankezelési szakelĘadó I.

Helyiség gazdálkodási (SZ) szakelĘadó I.

Ingatlan

Jog

Beruházási szakelĘadó I.

MĦvezetĘ

Készletgazdálkodási elĘadó II.


(SZ)

Reklamáció kezelĘ szakelĘadó

Díjbevétel elszámoló szakelĘadó

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Leltározási és selejtezési koordinátor

(SZ)

Számviteli szakelĘadó

ElemzĘ-, gazdálkodó szakelĘadó II.

KöveteléskezelĘ szakelĘadó

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Felügyeleti pályamester

MozdonyvezetĘ (gyermekvasút)

Pályafenntartási technikus

(SZ) Hídvizsgáló technikus (SZ)

(SZ) Árkalkulátor szakelĘadó (SZ)

(SZ)

Hídvizsgáló szakmunkás

Különleges vasúti jármĦvezetĘ

JármĦszerelĘ

(SZ) Gépész technikus

Területi értékesítési szakelĘadó I.

ElemzĘ-, gazdálkodó szakelĘadó I. Kontrolling szakelĘadó (SZ) I. (SZ)

(SZ) Hídvizsgáló lakatos

(SZ) Hídszerkezeti lakatos

(SZ) ElĘmunkás

KitérĘ lakatos

PML

LeltárellenĘrzési elĘadó (SZ) Tengely átszerelĘ

Vámügyi elĘadó

(SZ) Számviteli elĘadó

ElemzĘ-, gazdálkodó (SZ) elĘadó II.

Ruhaellátási elĘadó II. (SZ)

Logisztikai rendszertámogató

Beszerzési elĘadó II.

Raktározási irányító

Készletgazdálkodási elĘadó I.

Beszerzési elĘadó I.


(V)

(V) Beosztott mester

TávközlĘ technikus

MérĘkocsi üzemeltetĘ

FejlesztĘ technikus

(V) Elektrikus II.

(V)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

TávközlĘ mĦszerész

(V) (V)

Biztosítóberendezési technikus Digitális gyengeáramú (V) mĦszerész (V)

(V)

(V)

Alállomási mĦszerész

Biztosítóberendezési mĦszerész

Forgácsoló, esztergályos

Üzemfelügyeleti ellenĘr II.

Áramellátó mĦszerész

Kábel és hálózatszerelĘ

Biztosítóberendezési lakatos

TEB

1958 A MÁV Zrt. Értesítője 32. szám

Egészség- és környezetvédelem Forgalom

Könyvtáros szakértĘ (SZ)

16

15

15

15

15

15

15

15

15

15

15

14

DöntéselĘkészítĘ szakértĘ

Levéltáros szakértĘ

Szabványügyi szakértĘ Ügykezelési és dokumentációs szakértĘ

Könyvtáros, levéltáros szakértĘ

Környezetvédelmi (SZ) szakértĘ II.

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Munkabiztonsági (SZ) szakértĘ I.

(SZ)

(SZ)

Környezetvédelmi szakértĘ I.

NevelĘtanár

14

14

(SZ)

Gyermekvasúti üzemmérnök

14

(SZ)

(SZ)

ÁllomásfĘnök III. I. kat. állomáson SZIR szakelĘadó III.(ter.SZIR felügy.koord.) Határforgalmi koordinátor Hálózati rendkívüli küldemény és katonai szállítmányirányító KÖFI üzemeltetési szakértĘ TervezĘ fĘirányító (SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ) Területi fĘüzemirányító (SZ)

Területi forgalmi szakértĘ

Elegytovábbító EllenĘrzési szakértĘ II. (SZ) szakértĘ II.

Területi fĘenergetikus

EllenĘrzési szakértĘ I.

(SZ)

(SZ)

Program alkalmazási szakértĘ

Humán erĘforrás Informatikai biztonsági (SZ) kontrolling szakértĘ II. szakértĘ II.

Humánpartner szakértĘ

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Védelmi szakértĘ I.

(SZ)

SAP HR üzemeltetési szakértĘ

Humánpartner (SZ) Informatikai szakértĘ I. (SZ) koordinátor I. (területi)

Forgalmi technológiai (SZ) szakértĘ I.

Kommunikációs szakértĘ I.

(SZ)

(SZ)

(SZ) Forgalmi szakértĘ I.

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Biztonsági szakértĘ

(V)

(SZ)

Forgalmi mérnök gyakornok

14

(SZ)

(SZ)

Humánszolgáltatási koordinátor Személyügyi adminisztráció koordinátor Társadalombiztosítási koordinátor Ügyfélszolgálati koordinátor Jövedelemelszámolás i koordinátor VBKJ koordinátor Humán erĘforrás kontrolling szakértĘ I.

(SZ) TanfolyamszervezĘ

SZIR szakelĘadó II. (közp.SZIR op.koord.) (SZ)

Titkos ügykezelési koordinátor

Határkapacitások szakelĘadó

(V) (SZ)

Mérnök gyakornok

14

(SZ)

Iparvágány szakelĘadó (SZ) Szakoktató II.

(SZ)

(SZ) Forgalmi üzemmérnök (SZ) Oktatási szakelĘadó II. (SZ)

MinĘségügyi szakelĘadó II.

Humánszolgáltató szakelĘadó II.

(SZ)

MinĘségügyi koordinátor (SZ)

(SZ)

Humánpolitikai Forgalmi szabályozási (SZ) szakelĘadó II. szakelĘadó

(SZ)

Kommunikációs szakelĘadó II. Forgalmi technológiai szakelĘadó II.

(SZ)

(SZ)

Humánpartner szakelĘadó II.

II.

Forgalmi vonalirányító (SZ)

ÁllomásfĘnök II. kat. állomáson

14

(SZ)

Munkabiztonsági szakelĘadó II.

Beruházási monitoring szakelĘadó (SZ)

Kontrolling szakelĘadó II.

(SZ)

(SZ)

PML

(SZ) Jogi szakértĘ

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Ingatlanértékesítési és (SZ) Jogtanácsos I. hasznosítási szakértĘ

Ingatlankezelési szakértĘ

Területi épületgépész szakelĘadó Ingatlannyilvántartási és rendezési szakelĘadó

Területi építész szakelĘadó

Ingatlanértékesítési és (SZ) hasznosítási szakelĘadó II. Ingatlankezelési (SZ) szakelĘadó II.

(SZ)

Számviteli IT támogatási szakértĘ I. Számviteli (SZ) folyamatszabályozási szakértĘ I. (SZ)

(SZ) Számviteli szakértĘ

(SZ) Kontrolling szakértĘ I.

Beruházási monitoring szakértĘ

(SZ) Kontrolling szakértĘ II.

Területi fĘenergetikus (SZ)

Logisztikai szakértĘ I. (SZ)

Készletgazdálkodási szakértĘ I.

GépjármĦ mĦszaki szakértĘ

Beszerzési szakértĘ

(SZ) Beruházási szakértĘ

ElemzĘ- gazdálkodó szakelĘadó III.

(SZ) Közgazdász gyakornok

Közbeszerzési szakelĘadó

Területi értékesítési szakelĘadó II.

(SZ)

Beruházási szakelĘadó II.

Híddiagnosztikai szakértĘ

Pályadiagnosztikai mérnök

PML mĦszaki szakértĘ

TEB üzemeltetési mérnök

(SZ) Pályavasúti szakértĘ

pályalétesítményi szakértĘ I.

(SZ) TEB rendszerszakértĘ

(SZ)

(SZ) VezetĘmérnök (SZ) Szakaszmérnök

híd- és alépítményi szakértĘ I.

(SZ) Területi TEB mérnök

Technológiai (SZ) rendszerszakértĘ

(SZ)

(SZ) TEB mĦszaki szakértĘ

PL vezetĘmérnök

Területi PML mérnök

Szakaszmérnökség (SZ) vezetĘ

(SZ)

Digitális- és hibaelhárító mérnök

(SZ) FejlesztĘmérnök I.

(SZ)

(V) Távközlési diszpécser

VonalkezelĘ szakaszmérnökség vezetĘ

Biztosítóberendezési diszpécser

(V) Elektrikus III.

Pályadiagnosztikai (SZ) szakértĘ

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(V) Mester (V) TEB vonalellenĘr

TEB

VonalkezelĘ

(SZ)

(SZ)

(SZ) (SZ)

Pénzügy, számvitel Gazdálkodási koordinátor

ÁllomásfĘnök I. IV. kat. állomáson

Helyiséggazdálkodási szakelĘadó II.

Készletgazdálkodási szakelĘadó

(SZ)

FĘpályamester

Fejlesztési koordinátor (SZ)

MĦszaki szakelĘadó II. (SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Környezetvédelmi szakelĘadó II.

14

14

Menedzser asszisztens II. Anyag- és eszközkezelési szakelĘadó II.

(SZ)

Igazgatási szakelĘadó II.

14

14

(SZ)

Dokumentációs szakelĘadó

14

13. kiemelt

13. kiemelt

Logisztika/ anyagellátás Beszerzési szakelĘadó Logisztikai szakelĘadó

Pályavasúti diszpécser

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Jog

(SZ)

III-

(SZ) (SZ)

Ingatlan Eszközgazdálkodási (SZ) koordinátor (ingatlan) Eszközgazdálkodási koordinátor Ingatlannyilvántartási és dokumentációs szakelĘadó

(SZ)

(SZ)

Informatika SAP HR üzemeltetési (SZ) szakelĘadó

FĘrendelkezĘ

Gyermekvasúti állomásfĘnök

13

(SZ)

Ügyfélszolgálati szakelĘadó II. Személyügyi (SZ) adminisztráció szakelĘadó II. Társadalombiztosítási (SZ) szakelĘadó II. Jövedelemelszámolás (SZ) i szakelĘadó II.

(SZ) Vonali oktató

Humán erĘforrás

Tartalékos térfĘnök

TérfĘnök

13 kiemelt 13 kiemelt 13. kiemelt

SZIR szakelĘadó I. (ter.SZIR op.koord.)

Távkezelt állomások MĦszaki szakelĘadó I. (SZ) forgalomirányítója Területi forgalmi EllenĘrzési szakelĘadó (SZ) szakelĘadó

Egyéb szellemi

13

(SZ)

Egyéb fizikai

13

Munkabiztonsági (SZ) szakelĘadó I.

Ügyeletes tiszt

VezénylĘtiszt


13

13

13

Család/ MMK

(R)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(R)

(SZ)

(SZ)

(R)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(V)

(V)


MĦszaki szakértĘ

(SZ) (SZ) (SZ)

Balesetvizsgáló EU program szakértĘ II.

Nemzetközi szakértĘ II. (SZ) (SZ)

17

17

17

17

VezetĘ auditor Üzembiztonsági szakértĘ

Védelmi szakértĘ III.

17

(SZ)

Humánpolitikai szakértĘ II.

Iskolai rendszerĦ képzési koordinátor

Humánszolgáltatási (SZ) szakértĘ II.

(SZ) Hálózati fĘüzemirányító (SZ)

(SZ) PASS2 szakértĘ

RendszerszervezĘ szakértĘ

Ingatlan

Informatikai fejlesztési koordinációs szakértĘ (SZ)

(SZ)

Ingatlan nyilvántartási koordinátor

Ingatlankezelési koordinátor

Jog

(SZ)

(SZ)

(SZ) Jogtanácsos II.

Ingatlannyilvántartási (SZ) és rendezési szakértĘ

Ingatlanhasznosítási (SZ) koordinátor

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Informatikai (SZ) szolgáltatásmenedzsm (SZ) ent szakértĘ SAP HR üzemeltetési (SZ) (SZ) koordinátor

(SZ)

Infokommunikációs Humán erĘforrás (SZ) stratégiai (informatikai) kontrolling szakértĘ III. szakértĘ Humánpartner Infokommunikációs (SZ) koordinátor III. (SZ) biztonsági szakértĘ (szakterületi)

(SZ)

(SZ) Forgalmi szakértĘ III.

SZIR szakértĘ (SZIR fĘkoordinátor)

Stratégiai szakértĘ II.

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Távközlési szolgáltatási szakértĘ Fejlesztési és forrásallokációs szakértĘ I. SzóvivĘ

Védelmi szakértĘ II.

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ) ABAP-4 fejlesztĘ

Ügyfélkapcsolati koordinátor

Képzés-fejlesztési szakértĘ

Humánpolitikai szakértĘ I.

Informatika Ingatlankezelési (SZ) Informatikai szakértĘ II. (SZ) területi koordinátor

(SZ)

Projektmenedzser II.

17

Humán erĘforrás

(SZ) Oktatási szakértĘ

(SZ)

(SZ)

17

17

16 16

16

16

16

16

16

16

16

(SZ)

(SZ)

(SZ) Forgalmi szakértĘ II.

Forgalmi technológiai szakértĘ II. Hálózati forgalmi szakértĘ Rendkívüli helyzetet Nemzetközi szakértĘ I. (SZ) kezelĘ irányító Nemzetközi rendkívüli (SZ) küldemény és katonai Projekt szakértĘ szakértĘ ProjektelĘkészítési (SZ) Vizsgabiztos szakértĘ Stratégiai fejlesztési Technológia tervezĘ (SZ) szakértĘ szakértĘ KözérdekĦ adatfelelĘs (SZ) szakértĘ II.

MinĘségügyi szakértĘ II.

16

Forgalom

Humánpartner Forgalmi szabályozási (SZ) koordinátor II. EU program szakértĘ I. (SZ) szakértĘ (szakterületi)

Egyéb szellemi

16

(SZ)

Egyéb fizikai

16

(SZ)

Egészség- és környezetvédelem

Munkabiztonsági szakértĘ II.

16

Szakmai titkár


Kommunikációs szakértĘ II.

16

Család/ MMK

(SZ)


(SZ)

(SZ) Területi vezetĘ kontroller

Portfólióhasznosítási szakértĘ

(SZ) Marketing szakértĘ I.


Kiemelt beruházási projektkoordinátor

Készletgazdálkodási szakértĘ II.

Pénzügyi szakértĘ I.

Számviteli IT támogatási szakértĘ II. Számviteli folyamatszabályozási szakértĘ II.

Számviteli koordinátor

AdószakértĘ I.

Beszámolási szakértĘ

Reklamáció kezelĘ szakértĘ I.

Reklamáció kezelĘ szakértĘ II. AdószakértĘ II. Számviteli kiemelt szakértĘ Pénzügyi szakértĘ II.

Értékesítési szakértĘ II.

Portfóliófejlesztési szakértĘ II.

Marketing szakértĘ II.

(SZ) Kontrolling szakértĘ III.

(SZ)

Logisztikai szakértĘ II. (SZ) Értékesítési szakértĘ I.

Külkereskedelmi üzletkötĘ koordinátor

Közbeszerzési szakértĘ

Beruházási projektkoordinátor

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ) pályalétesítményi szakértĘ II.

(SZ) PML szakértĘ

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ)

(SZ) híd- és alépítményi szakértĘ II.

PML

TEB szakértĘ

(SZ)

(SZ)

(SZ)

Távközlési fejlesztési (SZ) koordinációs szakértĘ Távközlési szolgáltatásmenedzsme nt szakértĘ

(R)

(SZ) FejlesztĘmérnök II.

(SZ)

TEB

1960 A MÁV Zrt. Értesítője 32. szám

Személyi nyomtató Titkosított külső háttértároló Alkalmazások távoli elérése

Notebook

Desktop

Üzleti és üzemviteli alkalmazások

Tervezői alkalmazások

Szakelőadói alkalmazások

Irodai alkalmazások

Eszközcsoportok


pendrive, HDD, DataCard VPN *

Eszközök MS Office Prof Internet elérés Postafiók méret = 200MB Postafiók méret > 200MB Blackberry Pushemail Archiválás Központi hálózati tárhely = 500MB Központi hálózati tárhely > 500MB OWA Kiadvány szerkesztő MS Projekt Jogtár CAD MS Visio GIR SZIR IHIR MTR PASS2 - FOR00 VIP memória 2GB memória 1GB DVD-RW monitor 19" notebook memória 2GB memória 1GB DVD-RW x o x o x o o o o

o o o o o o o o o x x

x

Vezető o x x o o o o o

o

x

x o o

o

o

o

o o o o o

o

Adatrögzítő o

o o o o o o

o

o o

Titkárnő o o o

o o

o o

o

o

o

x

o o o o o

o o

o

o o

x

o o o o o o o o o o o o

o

o

o o

Szakelőadó o o o

Végfelhasználó o o o

informatikai felhasználói csoportokhoz tartozó szoftver és hardver eszközök hozzárendelése

o

x

x o o

x

o o o o o

o

o o

Rendszerüzem eltető o o x o o


1962


3. sz. melléklet magyarázata Informatikai felhasználói csoportokhoz tartozó szoftver és hardvereszközök hozzárendelésének magyarázata: Alap profil: Operációs rendszer (MS Windows), Hálózati alkalmazást biztosító szoftver, víruskeresĘ, MS Office Standard, tömörítĘ program, Intranet elérés, Acrobat Reader és 19" vagy kisebb monitor MS Office részletezett összetevĘk: Standard: Outlook, Powerpoint, Excel és Word Professional: Access, Excel, Powerpoint, Publisher, Word Outlook Business Contact Manger-rel Jelölések a táblázatban:

OWA:

x – normatív igény o – opcionális igény E – egyedi igény

Outlook Web Access, az MS Exchange levelezĘrendszer szolgáltatásainak web-böngészĘ oldalról történĘ elérése, amely ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, mint az MS Outlook

Push e-mail: A mobil telefonról az MS Exchange levelezĘrendszer szolgáltatásainak elérését biztosító szolgáltatás. BlackBerry: Biztonsági funkciókkal ellátott speciális push e-mail alkalmazás és eszköz. *A VPN kizárólag a levelezés távoli elérése céljából nem igényelhetĘ.

32. szám

32. szám


1963

4. számú melléklet Igénylőlap normatív, opcionális és egyedi informatikai eszköz igénylésére IgénylĘ lap Normatív, opcionális és egyedi informatikai eszköz igénylésére IgénylĘ neve: Beruházási jelzĘszám: IgénylĘ E-mail címe (ha van): IgénylĘ Felhasználói neve (ha van): Informatikai felhasználói csoport (kód a 1.sz. melléklet szerint): Szervezeti egysége:

törzsszáma: szolgálati hely kód:

Igénylés dátuma:

a. Normatív (X) és opcionális (O) igény esetén az eszközt a 3. sz. mellékletben kell jelölni, a megfelelĘ rovatokban az X vagy O jel(ek) bekarikázásával. A GIR, SZIR és IHIR alkalmazás igénylése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles eljárni annak érdekében, hogy az adott alkalmazás üzleti tulajdonosa a felhasználói jogosultságot biztosítsa. b. Egyedi igény esetén az eszközt a 3. sz. mellékletben a megfelelĘ rovatok helyére E-jel(ek) beírásával kell jelölni. (normatíván felüli darabszám esetén) c. A MÁV Zrt.-nél nem rendszeresített eszközök egyedi igénye esetén az eszköz pontos típusának leírása szükséges:

………………………………………. ………………………………………… Dátum az igénylĘ munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása Jóváhagyás c. pont esetén: igen / nem ………………………………………. ………………………………………… Dátum IVO vezetĘjének aláírása Egyedi igények esetén az Infokommunikációs Igazgatóság vélemény (forrásigény-becslés és érvényességi idĘ):

………………………………………. Dátum Jóváhagyás: igen / nem

………………………………………… az IKI vezetĘjének aláírása

A becsült forrást a ……………………….keret terhére biztosítom. ……………………………………….. Dátum Jóváhagyás: igen / nem

……………….………………………………… az igénylĘ FĘtevékenységi kör VezetĘjének aláírása

……………………………………….. Dátum

……………….………………………………… Kontrolling Igazgatóság aláírása

1964


32. szám

5. számú melléklet Az eszközigénylés folyamatábrája

IKI felelĘsség

BI felelĘsség

IKI, TÁSZ felelĘsség

foglalkoztató szervezeti egység

IKI

- Infokommunikációs Igazgatóság TÁSZ - Társasági Szolgáltatások BI - Biztonsági Igazgatóság

Informatikai igény

Igények felosztása

NEM

Normatív és Opcionális igény (X / O)

Egyedi igény (E)

IKI véleményezés

IKI véleményezés

Igénykitöltés helyes?

Igénykitöltés helyes?

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IVO Megengedi?

IGEN

rendszeresített eszköz?

NEM

IKI-nek van költségbecslése?

IKI elkészíti a költségbecslést IGEN

IGEN

VÉGE

NEM

NEM

IKI költségbecslésének elfogadása IGEN

NEM

Kontrollinng Ig. szignó IGEN

beszerzés

Igény teljesítése

Telefon

Monitor

MÁV_ azonosító

Név

PC, Notebook, Palmtop

MÁV_ azonosító

IP cím

Internet

MÁV_ azonosító

Nyomtató, Multifunkc. ber.

Konfigurációk

Ir.szám

Régi géprĘl, új Megjegyzés gépre pc/notebook történĘ

Hálózati végpont igény

hálózat

átadva:

sorszám


monitor

IKI jóváhagyással

Szoba sz.

Szervezet

GIR

nyomtató

egyéb

SZIR

SZIR DOMAINszám

MS Office 2003 prof.

Informatikai hozzáférések, alkalmazások

MÁV_ azonosító

Egyéb

S/N - HSZG - LSZ:

E-mail

MÁV_ azonosító

Scanner

Telepítés helye Város Utca, Épület házszám

IgénylĘ-felhasználó szervezet tölti ki!

Telepítési lista

MS Office 2003 standard

Szolgálati hely kódja (öt jegyĦ)

Egyéb SAP

MS XP prof. SP2"

SAV CE

Alap konfiguráció

bevételezés TEV Szolgálati Nyilvántart Számadó ó szolgálati neve vezetĘ hely kód neve

Számadó tel. száma


1966


69/2010. (XI. 05. MÁV Ért. 32.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007. (VIII. 31. MÁV Ért. 29.) VIG számú utasítás 1. számú módosításáról Ezen utasítás közzététele napjával a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007.(VIII.31. MÁV Ért.29.) VIG.sz. utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1. Az utasítás 2.1 pontja kiegészül egy új bekezdéssel a következő tartalommal: „A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó szerződéskötések esetében a szerződés előkészítésére és megkötésére, a MÁV Zrt. Közbeszerzési Utasításában (lásd 5.3 pont) foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.” „Amennyiben jelen utasítás rendelkezései bármely jogszabály rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a szerződés megkötése illetve teljesítése során a jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eltérés okaira ügyiratban minden esetben a jogszabályhely megjelölésével hivatkozni kell. Jelen utasítás 4.1, 4.2, 4.4.1 pontjainak alkalmazása alól megindokolt esetben (pl. a szerződés teljesítésére csak egy személy képes, jogszabályi kötelező előírás stb.) teljes felelősség mellett felmentést adhat az a főtevékenységi kör vezető, akihez a szerződést megkötő szervezeti egység szervezetileg tartozik. A közbeszerzési eljárás hatálya alá nem tartozó szerződéskötések esetén a szerződő fél kiválasztására vonatkozó szabályoktól való eltérésre az MSZSZ-nek megfelelően csak a MÁV Zrt. Igazgatóságának egyedi döntése alapján kerülhet sor.”

32. szám

a határozatlan időre kötött szerződések esetén pedig az egy évi ellenszolgáltatás értéke.” (Kbt. hatálya alá tartozó szerződések esetén a vonatkozó utasítás (lásd. 5.3 pont) szabályai irányadók) 5. A 3.3 pont kiegészül az alábbi mondattal: „a TÁSZ vonatkozásában figyelemmel a Beruházási, Beszerzésre vonatkozó és Közbeszerzési utasítás rendelkezéseire is.” 6. A 3.4 pont kiegészül a következőkkel: „A szerződés írásban történő megkötésének minősül az ún. 200 000 Ft alatti kézi beszerzések esetén az érintett szervezet által kiállított megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejött szerződés is.”

3. A 3.1 pont kiegészül a következőkkel: „A szerződés lehet: – vevő szerződés; – szállítói szerződés; – egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződés, pl. támogatási szerződés, szindikátusi szerződés, együttműködési megállapodás stb. A vevő és szállítói szerződés fogalmát a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló jelenleg hatályos utasítás tartalmazza.”

7. A 3.5 pont törlésre kerül, helyébe a következő lép: „A szerződés aláírása akkor cégszerű, ha a Társaság kézzel, vagy géppel előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzékbe bejegyzett vagy meghatalmazáson alapuló cégjegyzésre jogosult személy(ek) nevüket aláírják. A társaság cégjegyzésére jogosultak körét az Alapító Okirat 15.2 pontja határozza meg. A cégjegyzésre feljogosított – aláírási címpéldánnyal illetve meghatalmazással rendelkező – személyekről a Jogi Igazgatóság nyilvántartást vezet. Cégjegyzésre feljogosított személyek a cégjegyzési jogukat nem delegálhatják. Az aláírási jog megléte nem jogosít fel döntéshozatalra. A döntéshozatal jogát és kereteit, korlátait az Alapító Okirat és a MÁV Zrt. Igazgatósága által elfogadott MSZSZ II. kötetének mellékletét képező Döntési és Hatásköri lista (DHL) határozza meg. Az aláírásra az adott ügyben az Alapító Okirat és a DHL előírásai szerinti döntéshozó jogosult – kettős aláírás esetén egyik aláíróként – vagy az aláíráshoz rendelkezni kell az Alapító Okirat és a DHL előírásai szerinti döntéshozó adott ügyben meghozott döntésével. Együttes aláírás esetén a másik aláíró lehet cégjegyzékbe bejegyzett vagy meghatalmazással rendelkező cégjegyzésre jogosult személy egyaránt.” Főszabály szerint cégjegyzésre jogosult meghatalmazott csak cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzésre jogosult személlyel írhat alá. Ettől eltérő tartalmú meghatalmazás kiadásáról a MÁV Zrt. Igazgatósága dönthet, illetve két meghatalmazott együtt is aláírhat abban az esetben, ha rendelkeznek az Alapító Okirat és a DHL előírásai szerinti döntéshozó adott ügyben meghozott döntésével. A cégjegyzési jog részletes szabályairól külön utasítás rendelkezik. (lásd 5.6)”.

4. Az utasítás teljes szövegében a vezérigazgató kifejezés elnök-vezérigazgatóra módosul. A 3.2 pontban a „vételi jog engedése” kifejezés „vételi jog létesítése illetve átruházása”-ra módosul, a második bekezdés szövege pedig a következőre változik: „Határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés értéke a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás teljes értéke,

8. A 3.6 pont első mondatából törlésre kerül: „azt teljesítettnek minősíti” kifejezés, és kiegészül a következőkkel: „valamint a szerződés szerinti díj megfizetésre kerül”. Új második mondat kerül a szövegbe: „Szükséges, hogy az a szervezet, akinek az MSZSZ/DHL szerint az üzleti folyamat vagy tevékenység a feladatai között szerepel, teljesítés igazolást állítson ki”.

2. A 2.1 pontból a következő mondat törlésre kerül: „ E szerződések megkötésének és módosításának rendjét a vezérigazgató külön utasításban szabályozza.”

32. szám


9. A 3.9 pont kiegészül a következő mondattal: „Az előszerződésnek tartalmaznia kell a megkötendő szerződés lényeges tartalmi elemeit.”. 10. A 3.11 pont Személyszállítási Üzletszabályzat rész törlésre kerül, helyére az alábbi szöveg lép: „ Személyszállítási Üzletszabályzat A belföldi vasúti forgalomban elszállított személyek és kézipoggyászaik szállítására vonatkozó általános valamint jogszabályban nem szabályozott kiegészítő szerződési feltételeket a Személyszállítási Üzletszabályzat tartalmazza. A személyszállítási üzletszabályzatot a vasút igazgatási szerv hagyja jóvá. A Személyszállítási Üzletszabályzatot és annak módosításait a vasúti társaság a honlapján közzéteszi. A Személyszállítási Üzletszabályzat megjelenését a MÁV Értesítősben külön közzé kell tenni. A Személyszállítási szervezet gondoskodik arról, hogy a Személyszállítási Üzletszabályzatot az utasok az utas kiszolgáló helyeken megtekinthessék.” A Hálózati Üzletszabályzatról szóló rész d) pontjában a MÁV Zrt. honlapja a VPSZ Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet honlapjára módosul. Új bekezdéssel egészül ki: „A határozatlan idejű hálózat-hozzáférési szerződés (továbbiakban: hhfsz) esetén a HÜSZ módosítása, ezen belül a hhfsz általános szerződéses feltételeinek módosítása esetén a hhfsz-t a fentieknek megfelelő tartalommal módosítani kell.” 11. A 4.1 pont első bekezdés kiegészül a következőkkel: „illetve a MÁV Zrt. általi értékesítésre vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozóan”. A második bekezdés 1. és 2. albekezdésének zárójeles része törlésre kerül; a 7. albekezdés szövege az alábbiak szerint egészül ki: „ az aláírt szerződés egy eredeti, jogi szignóval és a szerződést kötő szignójával ellátott példányának megküldése a Jogi Igazgatóság, ÜDSZSZ Levéltári Csoport számára nyilvántartásba vétel céljából,”. 12. A 4.2 pont kiegészítésre kerül a következővel: „Beszerzésre irányuló szerződések esetén az igény pontos meghatározása és a forrás rendelkezésre állásának biztosítása a Forrásgazda szervezeti egységek feladata és felelőssége, Ugyancsak a Forrásgazda feladata a beszerzési eljárás olyan időpontban történő kezdeményezése, hogy a beszerzés teljes időigényét alapul véve elegendő idő álljon a szerződés megkötésére.” 13. A 4.3 pont törlésre kerül, helyébe a következő rendelkezés lép: „A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. a Kbt 22. § (1) bekezdés h) és i) pontjai alapján (klasszikus ajánlatkérőként) valamint a 163. § (1) bekezdés c) pontja alapján (különös ajánlatkérőként) jelentkezett be a Kbt. hatálya alá. A szerződéskötésre feljogosított szervezetek kötelesek beszerzéseik során figyelemmel kísérni a közbeszerzési értékhatárokat. Amennyiben a közbeszerzéseik értéke el-

1967

éri, vagy meghaladja a Kbt. szerinti értékhatárokat – figyelemmel az összeszámítási szabályokra is – az eljárást a Kbt. szerint kell lefolytatni. A közbeszerzési értékhatárokat a vonatkozó utasítás tartalmazza (lásd 5.3. pont). A közbeszerzési eljárás hatálya alá nem tartozó szerződéskötések esetén a szerződő fél kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni: – 200 000 Ft-ot el nem érő szerződési érték esetében a szerződő felet szabadon lehet kiválasztani. – 200 000 Ft és a közbeszerzési értékhatár közötti értékre a szerződő felet árajánlat(ok) értékelése alapján kell kiválasztani. 500 000 Ft feletti értékhatár felett minimum három árajánlat bekérése kötelező. (A közbeszerzési értékhatárok jelenleg a következők: o a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában (a klasszikus ajánlatkérők egyszerű eljárásrend szerinti közbeszerzései) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 244. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 87. §-ának (1) bekezdése értelmében: o – árubeszerzés esetében: 8 millió forint; – építési beruházás esetében: 15 millió forint; – építési koncesszió esetében: 100 millió forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; – szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint; o a Kbt. VII. fejezete alkalmazásában (közszolgáltatók egyszerű eljárásrend szerinti közbeszerzés) a Kbt. 258. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2010 évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 87. §-ának (2) bekezdése szerint: – árubeszerzés esetében: 50 millió forint; – építési beruházás esetében: 100 millió forint; – szolgáltatás megrendelés esetében: 50 millió forint) – A Kbt. szerint engedélyezett kivételek esetén minden esetben kötelező a tárgyi termék, vagy szolgáltatás teljesítésére alkalmas partner(ek)től nyilvánosan – honlapon vagy sajtóban – közzétett felhívással legalább 3 árajánlatot kérni, és a legelőnyösebb ajánlatot tevő partnerrel szerződést kötni. A Kbt. 173. § szerinti mentesség esetén azzal a társasággal kell és lehet szerződést kötni, melynél a mentesség feltételei fennállnak, a DHL szerinti döntésre jogosult szerv/személy a mentesség alkalmazásának lehetőségét elvetheti. Ügyiratban, írásban megindokolt esetben (pl. ha a szerződés tárgyának speciális volta miatt nincs a piacon három teljesítésre képes és alkalmas partner) egy ajánlat esetén is megköthető a szerződés. Az indok valós voltáért a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A szerződő fél kiválasztásánál a tisztességes piaci versenyt, az esélyegyenlőség és versenytisztaság szabályainak alkalmazását és a MÁV Zrt. üzleti érdekeinek védelmét biztosítani kell.”

1968


14. A 4.4.1 pont kiegészül három új albekezdéssel, melyeknek szövege: „– a szerződés aláírójának/aláíróinak olvasható neve (igazodva az Alapító Okirat és a DHL rendelkezéseihez)a szolgáltatás tárgya, a szerződés pontos tárgya (pl. áru beszerzése, szolgáltatás beszerzése), számlázási és fizetési feltételek,” „– a szerződés száma (4.7 pontnak megfelelően)”és „a szerződés tartalmának kialakításakor figyelembe kell venni a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló jelenleg hatályos utasítás (lásd 5.4 pont) kötelező és ajánlott tartalmi elemeit is.” 15. A 4.4.1 pontból a következő szövegrész átkerül a 4.4.2 pontba: „– jogvitában eljáró bíróság meghatározása”, és a 4.4.2 pont kiegészül a következővel: „a szerződés módosításának feltételei. A 4.4.2 pont címe módosul: „Egyéb, nem kötelező tartalmi elemek”. 16. A 4.5.1 pont első bekezdése kiegészül a következő szöveggel: „Az időrendi sorrend nyomon követhetősége érdekében valamennyi szerződés tervezetet ügyiratban kell tárgyalni. Az ügyirati bejegyzések alapján kell a szerződés tervezet műszaki, üzleti, pénzügyi, minőségügyi és jogi felelősséggel terhelt munkavállalóját meghatározni.” 17. A 4.5.1 pontból az alábbi bekezdés: „Ez a személy felelős a szerződéstervezet műszaki és üzleti tartalmáért és a pénzügyi teljesítés biztonságáért, beleértve a pénzügyi teljesítés biztosítékainak meglétét is.” helyébe a következő szöveg kerül: „Ez a személy munkajogi felelősséggel tartozik a szerződéstervezet műszaki és üzleti tartalmáért” 18. A 4.5.1 pont második bekezdése a következőképpen módosul: „A szakmailag bonyolult szerződések előkészítésébe az illetékes kontrolling-számviteli-pénzügyi szervezetet és a Jogi Igazgatóságot be kell vonni. A szerződés előkészítéséért felelős munkavállaló kezdeményezésére, ezen szervezeteknek biztosítani kell a közreműködést a szerződés szövegének elkészítésében.” 19. A 4.5.1 pont kiegészül a következő bekezdéssel: „A szerződést kötő szervezeti egység vezetőjének felelőssége és kötelessége, hogy a szerződéssel érintett kockázatok azonosítása után gondoskodjon a kockázatok minimalizálásáról vagy megszüntetéséről.” 20. A 4.5.1 pont negyedik bekezdés első albekezdés kiegészül a következőkkel: „(pl. cégnyilvántartás, OPTEN adatbázis, szállítói minősítési rendszer stb. segítségével)”, a harmadik bekezdés „, igénybe vehető biztosítékokat,” szövegrésszel, a nyolcadik albekezdés pedig a „vonatkozó kikötéseket,” szavakkal. A tizenegyedik alpontból törlésre kerül a „szerződés hasznosulása” kifejezés.

32. szám

21. A 4.5.2 pont törlésre kerül, helyébe az alábbi szövegezés lép: „A szerződés tervezetet az azt előkészítő ügyintéző köteles az Ügyviteli utasítás (lásd 5.5 pont) szabályait betartva ügyiratba helyezni, mellékelve a szerződést kísérő megfelelő adatlapot, és az egyeztetések során keletkezett dokumentumokat. A legfeljebb 200.000 Ft értékű, megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejövő szerződések esetén elegendő évente egy ügyiratot felfektetni szerződéskötőnként. A szerződést – cégszerű aláírását megelőzően – először a szerződést kötő szervezeti egység szignójával, majd kontrolling-számviteli-pénzügyi, és jogi szignóval kell ellátni. A szerződést kötő szervezeti egységnek minden oldalon szignálnia kell a szerződést. Az előírt szignók beszerzéséért a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A szignó kérelmezése a szerződés tervezet ügyiratba helyezésével és – vevő és szállítói szerződések esetén a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló jelenleg hatályos utasítás (lásd 5.4 pont) 1. vagy 2. számú mellékletével, – egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződés esetén ezen utasítás 2. sz. mellékletével (szerződést kísérő adatlap) együtt, az ott feltüntetett szervezeti egységeknek való megküldésével történik. A szignó akkor érvényes, ha a szignó megadására jogosult személy: – a szerződés minden oldalának bal alsó sarkában elhelyezi aláírását, és – a szerződést kísérő adatlapot (lásd e pont 2. bekezdés) ellátta olvasható nevével és aláírásával.” 22. A 4.5.2.2. pont első albekezdése kiegészül a következő mondattal: „Nem szükséges a jogi szignó újbóli megszerzése, amennyiben a szerződés az ajánlati kiírás mellékletét képző, egyszer már szignóval ellátott szerződéstervezet szerint kerül megkötésre, a tervezet és a megkötött szerződés tartalmi azonosságáért a szerződést aláírók munkajogi felelősséggel tartoznak.”, valamint a második albekezdés első mondata törlésre kerül. A harmadik bekezdés kiegészül a következővel: „– a tervezetet az összes szignózásra jogosult szervezeti egység ellátta szignójával, vagy annak beszerzése alól jelen utasítás rendelkezései alapján a szerződést kötő mentesül”. A pont negyedik bekezdés utolsó mondata kiegészül a következő szavakkal: „a MÁV Zrt. oldaláról ellenjegyzést igénylő szerződések esetén”. A 4.5.2.2. pont kiegészül még egy bekezdéssel az alábbi tartalommal: „A szerződést kötő szervezeti egység jogi szignó megadására legalább két, olyan szerződés tervezetet köteles ügyiratban megküldeni, melyeket a többi szignózásra feljogosított szervezet már jóváhagyott (vagy valamelyik beszerzése alól mentesült).”

32. szám


23. A 4.5.3 pont első mondata kiegészül: „(kivétel vonatkozó utasítás (lásd 5.4) 2.2 pontja)”. Az alábbi szövegrésze: „főigazgatók, vezérigazgatóhelyettesek, vezérigazgató. Jogi szignó megtagadása esetén a szerződés aláírását engedélyező vezető írásban értesíti a Jogi Igazgatót” helyére a következő szöveg kerül: „– elnök-vezérigazgató (ha a szerződést kötő szervezeti egység az Alapító Okirat szerint az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozik), – vezérigazgató-helyettesek (ha a szerződést kötő szervezeti egység az Alapító Okirat szerint a vezérigazgatóhelyettes irányítása alá tartozik). Bármely szignó megtagadása esetén a szerződést kötő szervezet az engedély megküldésével írásban értesíti a szignót megtagadó szervezeti egység vezetőjét.” 24. Új 4.5.4 pont kerül a szövegbe az alábbi tartalommal: „4.5.4. Határidők A szerződés előkészítési folyamatot a tervezett aláírást megelőzően olyan időben kell elindítani, hogy a szervezeti egységek számára a vonatkozó szabályok szerint elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet áttanulmányozására és a kötelező szignók megadására, figyelemmel az előkészítési időt esetlegesen befolyásoló tényezőkre, mint pl. a közbeszerzés időtartama, az, hogy módosításhoz is köthetik a szignó megadását, illetve, hogy a szerződő partnerrel is adott esetben egyeztetni kell, stb. Ezért, továbbá azért, hogy a szerződés alá legyen írva a teljesítés megkezdésének időpontjára, a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A határozott idejű, folyamatos teljesítésről vagy szolgáltatásról szóló szerződés esetén a 4.2 pont szerinti szervezetnek, illetve a szerződést kötő szervezeti egységnek már a szerződés megkötésekor rendelkezni kell arról, hogy a jogviszony folyamatosságára tekintettel a lejárat előtt hány hónappal kell indítványozni az új szerződés megkötését, (szükség esetén figyelemmel a közbeszerzés időszükségletére). A jogi szignó megadására 5 munkanap áll rendelkezésre.. Ha a szignó megadását a szignózó módosításhoz köti, a módosított tervezet szignóval való ellátására további 2 munkanap áll rendelkezésre. Az irattovábbítási idő a határidőbe nem számít bele. A kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó megadásának határidejéről külön utasítás rendelkezik (lásd 5.4 pont.) Ha az utasításba foglalt határidőt valamelyik szervezeti egység elmulasztja, annak okát köteles az ügyiratba helyezett betétlapon megindokolni.” A korábbi 4.5.4 pont számozása 4.5.5-re módosul. 25. Az új számozás szerinti 4.5.5 pont a következőre módosul: „Rendkívül indokolt esetben a jogi szignó 1 munkanapon belüli megadását kérheti a szerződést kötő szervezeti egység. Ilyen esetben a szerződést kötő szervezet felelőssége, hogy az előkészített tervezetet véleményezés céljából elektronikus levélben a Jogi Igazgató részére a véleményük kialakítása céljából a lehető legko-

1969

rábbi időpontban rendelkezésre bocsássa. A rendkívüli sürgősséget betétlapon külön indokolni kell, indokként csak olyan okok hozhatók fel, melyeknek tényleges gyakorlati hatásuk van, pl. pénzügyi vagy jogi következmény, szolgáltatási kötelezettség stb.”. 26. A 4.6 pont kiegészül a következő bekezdéssel: „Legalább két olyan aláírt példányt kell készíteni, melyet a szerződést kötő szervezet illetve a Jogi Igazgatóság szignóval ellátott, ebből az egyik lesz az ügyirati példány, a másikat a 4.8.1 pontnak megfelelően a Jogi Igazgatóság nyilvántartásába kell megküldeni.” Ugyanebből a pontból törlésre kerül a következő két mondat: „Általános szabály, hogy a szerződéseket a szerződés tárgyától és értékétől függően az MSZSZ (DHL) szerint hatáskörrel rendelkező szervezet cégjegyzésre feljogosított munkavállalói írják alá. Amennyiben ez akadályba ütközik, akkor is az egyik aláírónak az MSZSZ (DHL) szerint jogosultnak kell lennie.” 27. Új 4.7 pont kerül a szövegbe az alábbi tartalommal: „4.7 A szerződések számozása A szerződés tervezetet mindig ügyiratba kell helyezni, és a tervezetre rá kell vezetni az ügyirat számát. Ez az ügyiratszám azonosítja végig a szerződéskötési folyamatban a tervezetet, majd később a megkötött szerződést. Szerződés aláírására és kiküldésére szám nélkül nem kerülhet sor. A szerződés módosításokra ugyanez vonatkozik azzal, hogy a szerződés címében vagy a tárgyánál fel kell tüntetni annak a szerződésnek a számát, amelyet módosít, továbbá a módosítás sorszámát (pl. a …. számú szerződés 2. számú módosítása). Kivétel ez alól a 4.6 pont utolsó bekezdésében meghatározott megrendeléssel és visszaigazolással létrejött szerződés, melyek esetén a szerződés száma a megrendelést és visszaigazolást tartalmazó levél Gy. száma. A későbbiekben, mikor az új szerződés-nyilvántartó rendszer bevezetésre kerül, utasítás módosítással új kötelezően alkalmazandó szerződés-számozási szisztéma kerül kialakításra, mely szerint a szerződéseket minden évben folyamatos sorszámozással kell majd ellátni 1-től kezdődően, zárt visszakereshető rendszerben. A szerződésszám részét képezi majd az ügyiratszám, a szerződés tárgya és a szerződéskötő szervezeti egység azonosítója is. Erről külön utasítás fog rendelkezni. 28. A szerződések nyilvántartásáról szóló, régi számozás szerinti 4.7. 1 pont törlésre kerül, helyébe az alábbi szöveg lép, az új számozás szerint 4.8.1 számmal: „4.8.1. A szerződések nyilvántartása A szerződést kötő szervezeti egységek kötelesek elektronikus nyilvántartást vezetni az általunk kötött szerződésekről a 3. sz. melléklet szerinti adattartalommal. A megkötött szerződések, szerződés módosítások lényeges adatait, a szerződéskötést követően haladéktalanul rögzíteni kell a vonatkozó mindenkor hatályos utasítások (lásd. 5.4, 5.8, 5.9 pontok) rendelkezései szerint.

1970


Az aláírt szerződés, megrendelés, lehívás, szerződésmódosítás, meghosszabbítás, megszüntetés egy eredeti példányát, a szerződést kötő szervezet az aláírást követően haladéktalanul köteles dokumentáltan megküldeni a Jogi Igazgatóság, ÜDSZSZ Levéltári Csoport részére, függetlenül annak értékétől. Erről a szerződést kötő szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. Kizárólag minden lapján jogi szignóval és a szerződést kötő szignójával ellátott, cégszerűen – a szerződésen olvasható módon megjelölt személy/személyek által – aláírt, dátummal és pecséttel ellátott, számmal és ügyiratszámmal is rendelkező szerződési példány küldhető a nyilvántartásba, a 3. melléklet szerinti, értelemszerűen kitöltött fedlappal és a szignós lap másolatával együtt. Ezek meglétét az ÜDSZSZ Levéltári Csoport ellenőrzi és bármely hiányosság esetén a szerződést a szerződéskötő szervezeti egység részére a hiány soron kívüli pótlása érdekében visszaküldi. Az ÜDSZSZ Levéltári Csoport gondoskodik a szerződés és a fedlap scanneléséről. A szerződések módosításáról és megszüntetéséről szintén tájékoztatni kell a nyilvántartást, annak naprakész állapotban tartása érdekében. A legfeljebb 200.000 Ft értékű, megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejövő szerződéseket elegendő kéthavonta, közös fedlappal, másolatban megküldeni a nyilvántartásba, feltüntetve a köteg ügyiratszámát. A jelen pontban foglaltak teljesítésének ellenőrzése érdekében a Jogi Igazgatóság, ÜDSZSZ Levéltári Csoport 2 havonta elektronikus levélben felhívja a főtevékenységi kör vezetőket, hogy nyilatkozzanak, hogy az irányításuk alatt működő szervezeti egységek a megelőző két hónapban milyen szerződéseket kötöttek, és azokat hiánytalanul megküldték-e a Jogi Igazgatóság kezelésében lévő nyilvántartásba. A főtevékenységi kör vezetők az irányításuk alatt működő szervezeti egységek vezetőitől teljességi nyilatkozatot kérnek a beküldött szerződések vonatkozásában, melyeket az esetlegesen még meg nem küldött szerződésekkel együtt továbbítanak a Jogi Igazgatóság, ÜDSZSZ Levéltári Csoport részére. A teljességi nyilatkozat tartalmáért az azt tevő munkajogi felelősséggel tartozik. A szerződés egy példányát, a szerződést kötő szervezeti egység is köteles megőrizni. A Jogi Igazgatóság felelős az érvényben levő szerződések központi nyilvántartásáért, azok előírás szerinti megőrzéséért. A Jogi Igazgatóság a nyilvántartásban szereplő szerződésekről az Igazgatóság Elnöke, az Elnök-vezérigazgató, a Felügyelő Bizottság elnöke, a szerződést kötő szervezeti egység, valamint belső ellenőri vizsgálat céljából a belső ellenőri szervezet részére – kérésére – másolatot ad ki. A Jogi Igazgatóság ÜDSZSZ vezetője engedélyezheti más szervezeti egység részére is másolat kiadását.” 29. Az új számozás szerinti 4.8.2 pont első bekezdése kiegészül: „a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2.§-ban”, és „valamint koncesszióba adásra” mondatokkal. Új második bekezdés kerül a szövegbe az alábbi

32. szám

tartalommal: „A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított (nettó)- ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a kötelezettség szempontjából egybe kell számítani”. A harmadik bekezdése kiegészül a következő mondattal: „a MÁV Zrt. közzétételi szabályzatáról szóló 10/2009. (I.30. MÁV Ért. 4.) VIG utasításban előírt”. 30. A 4.9.2. pont a következőre módosul: „Pénzügyi teljesítés alatt nem készpénzes fizetés esetén azt kell érteni, hogy a leigazolt számla vagy egyéb bizonylat alapján a kifizetés megtörténik, és a szerződéses összeg a másik szerződő fél számláján jóváíródott. Készpénzes fizetés esetén pedig a pénztárba történő befizetés tekintendő a pénzügyi teljesítésnek.” 31. A 4.10. pont új bekezdéssel egészül ki: „Az utasítás ezen pontja csak azokban az esetekben alkalmazandó, amelyekre a MÁV Zrt. kinnlévőségének kezeléséről szóló 64/2009. (MÁV. Ért. 27.) VIG utasítás hatálya nem terjed ki.” 32. A 4.10.2 pont kiegészül a következő mondattal: „A pert megelőző eljárásba szükséges esetben be lehet vonni a Jogi Igazgatóságot és a Pénzügyi Igazgatóságot.” 33. Az utasítás 5.0 pontjában szereplő hivatkozott utasítások száma aktualizálva jelenik meg. 34. Az 5.6. pont szövege törlésre kerül, helyébe a következő szöveg lép: „A cégjegyzési jog részletes szabályairól a cégképviselet, a cégjegyzési jog, a bankszámla feletti rendelkezési jog, valamint a jogi képviselet rendjéről szóló 1/2010. (MÁV. Ért. 1.) Elnök-vezérigazgatói utasítás rendelkezik.” 35. Új 5.8. pont kerül bevezetésre a következő tartalommal: „5.8. A szerződések nyilvántartására vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaz a számviteli szervezet átszervezése miatt bekövetkező, a számviteli folyamatokat érintő változásokról szóló 4/2010. (MÁV. Ért. 11.) GÁVIGH sz. utasítás.” 36. Az utasítás kiegészül egy új 2. számú melléklettel, melynek címe Szerződést kísérő adatlap (egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződéshez) 37. Az utasítás kiegészül egy új 3. számú melléklettel, melynek címe Fedlap a szerződések nyilvántartásba való megküldéséhez.

32. szám


Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg, lezárva 2010. július hó 21. 22/2007. VIG. sz. UTASÍTÁS A SZERZŐDÉSKÖTÉSEK RENDJÉRŐL 1.0. UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV Zrt-nél a szerződéskötések folyamatának (a szerződések előkészítésének, aláírásának, nyilvántartásba vételének, teljesítésének) szabályozása, a szerződések társasági szintű, egységes kezelése és koordinálása érdekében. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed azokra a munkavállalókra, akik részt vesznek szerződések előkészítésében, végrehajtásában, illetve azokra, akik a szerződéseket a MÁV Zrt. képviseletében aláírják. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. által kötött valamennyi szerződésre, továbbá a már megkötött szerződések módosítására, kiegészítésére. Az ügyvédi és a szakértői szerződésekre jelen utasítás rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az e szerződésekre kiadott 5. pontban megjelölt külön utasítások eltérően nem rendelkeznek. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó szerződéskötések esetében a szerződés előkészítésére és megkötésére, a MÁV Zrt. Közbeszerzési Utasításában (lásd 5.3 pont) foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell. Nem terjed ki az utasítás hatálya a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkaszerződésekre és a munkavégzésre irányuló egyéb szerződésekre. Amennyiben jelen utasítás rendelkezései bármely jogszabály rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a szerződés megkötése illetve teljesítése során a jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eltérés okaira ügyiratban minden esetben a jogszabályhely megjelölésével hivatkozni kell. Jelen utasítás 4.1, 4.2, 4.4.1 pontjainak alkalmazása alól megindokolt esetben teljes felelősség mellett felmentést adhat az a főtevékenységi kör vezető, akihez a szerződést megkötő szervezeti egység szervezetileg tartozik. A közbeszerzési eljárás hatálya alá nem tartozó szerződéskötések esetén a szerződő fél kiválasztására vonatkozó szabályoktól való eltérésre az MSZSZ-nek megfelelően csak a MÁV Zrt. Igazgatóságának egyedi döntése alapján kerülhet sor.

1971

2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Jogi Igazgató felelős. 3.0. FOGALMAK 3.1. Szerződés A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése valamely meghatározott gazdasági cél elérése érdekében, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben történő megállapodása szükséges. Nem szükséges a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. A szerződés lehet: – vevő szerződés; – szállítói szerződés; – egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződés, pl. támogatási szerződés, szindikátusi szerződés, együttműködési megállapodás stb. A vevő és szállítói szerződés fogalmát a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló jelenleg hatályos utasítás tartalmazza. 3.2. A szerződési értéke Szerződési érték a szerződő fél által vállalt fizetési (ellenszolgáltatási) kötelezettség nettó, ÁFA nélküli értéke. A szerződés értékének megállapításakor a teljes fizetendő ellenértéket figyelembe kell venni (pl. biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat, banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat, a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.) Vételi jog létestése illetve átruházása esetén a szerződés értékébe be kell számítani a vételi jog létesítésének/átruházásának értékét. Határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés értéke a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás teljes értéke, a határozatlan időre kötött szerződések esetén pedig az egy évi ellenszolgáltatás értéke. (Kbt. hatálya alá tartozó szerződések esetén a vonatkozó utasítás (lásd. 5.3 pont) szabályai irányadók)

1972


32. szám

Ha a szerződés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész értékét egybe kell számítani. A keret-megállapodás értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

A társaság cégjegyzésére jogosultak körét az Alapító Okirat 15.2 pontja határozza meg. A cégjegyzésre feljogosított – aláírási címpéldánnyal illetve meghatalmazással rendelkező – személyekről a Jogi Igazgatóság nyilvántartást vezet. Cégjegyzésre feljogosított személyek a cégjegyzési jogukat nem delegálhatják.

Amennyiben a szerződés alapján fizetendő ellenszolgáltatás mértéke egyértelműen nem állapítható meg (pl. óradíjas szerződések esetén) az ellenszolgáltatás becsült értékét kell figyelembe venni a szerződéses érték meghatározásakor. A becsült érték megállapításánál figyelembe kell venni az adott szerződésre, rendelkezésre álló, illetve engedélyezett költségkeretet.

Az aláírási jog megléte nem jogosít fel döntéshozatalra. A döntéshozatal jogát és kereteit, korlátait az Alapító Okirat és a MÁV Zrt. Igazgatósága által elfogadott MSZSZ II. kötetének mellékletét képező Döntési és Hatásköri lista (DHL) határozza meg.

A szerződés értékének megállapításánál az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel megkötni tervezett valamennyi azonos tárgyú szerződést figyelembe kell venni. Azonos tárgyú szerződésnek minősülnek különösen azok a szerződések, amelyeknél: – a beszerzésre/értékesítésre kerülő áruk, termékek hasonló tulajdonságúak, illetőleg rendeltetésük, használhatóságuk azonos, vagy – a bérlet/használat tárgya megegyezik, vagy – a szerződés azonos vagy szorosan összefüggő, illetőleg azonos rendeltetésű tevékenységre irányul, vagy – az egy hatósági engedélyezési eljárásban engedélyezésre kerülő építési beruházások.

Az aláírásra az adott ügyben az Alapító Okirat és a DHL előírásai szerinti döntéshozó jogosult – kettős aláírás esetén egyik aláíróként – vagy az aláíráshoz rendelkezni kell az Alapító Okirat és a DHL előírásai szerinti döntéshozó adott ügyben meghozott döntésével. Együttes aláírás esetén a másik aláíró lehet cégjegyzékbe bejegyzett vagy meghatalmazással rendelkező cégjegyzésre jogosult személy egyaránt. Főszabály szerint cégjegyzésre jogosult meghatalmazott csak cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzésre jogosult személlyel írhat alá. Ettől eltérő tartalmú meghatalmazás kiadásáról a MÁV Zrt. Igazgatósága dönthet, illetve két meghatalmazott együtt is aláírhat abban az esetben, ha rendelkeznek az Alapító Okirat és a DHL előírásai szerinti döntéshozó adott ügyben meghozott döntésével. A cégjegyzési jog részletes szabályairól külön utasítás rendelkezik. (lásd 5.6)

3.3. Szerződést előkészítő szervezet 3.6. Szerződés teljesítése A szerződés előkészítését a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatában (továbbiakban: MSZSZ), valamint a Döntési Hatásköri Listában (továbbiakban: DHL) megjelölt azon munkaszervezet köteles elvégezni, amelynek az adott üzleti folyamat vagy tevékenység a feladatai között szerepel, a TÁSZ vonatkozásában figyelemmel a Beruházási, Beszerzésre vonatkozó és Közbeszerzési utasítás rendelkezéseire is.

A szerződés akkor teljesül, ha az abban foglalt szolgáltatások maradéktalanul megvalósultak, valamint a szerződés szerinti díj megfizetésre kerül. Szükséges, hogy az a szervezet, akinek az MSZSZ/DHL szerint az üzleti folyamat vagy tevékenység a feladatai között szerepel, teljesítés igazolást állítson ki. 3.7. Szerződésszegés

3.4. Szerződéskötés módja A MÁV Zrt-nél minden szerződést írásban kell megkötni, a személyszállítási szerződések kivételével. A szerződés írásban történő megkötésének minősül az ún. 200 000 Ft alatti kézi beszerzések esetén az érintett szervezet által kiállított megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejött szerződés is.

Szerződésszegésnek minősül a szerződő felek minden olyan magatartása, amellyel ok-okozati összefüggésben, a szerződésben meghatározott szolgáltatások, illetve kötelezettségek nem, vagy csak részben teljesülnek, a szerződéses jogok vagy kötelezettségek maradéktalanul nem érvényesülnek. 3.8. Típusszerződés

3.5. Cégszerű aláírás fogalma A szerződés aláírása akkor cégszerű, ha a Társaság kézzel, vagy géppel előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzékbe bejegyzett vagy meghatalmazáson alapuló cégjegyzésre jogosult személy(ek) nevüket aláírják.

Típusszerződések azok a MÁV Zrt-nél gyakran, illetve nagyobb számban előforduló szerződések, amelyek azonos vagy nagymértékben hasonló jogviszonyokra, jogügyletekre vonatkoznak, a szerződések főbb tartalmi elemeikben azonosak.

32. szám


3.9. Előszerződés Előszerződés az a szerződés, amelyben a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Az előszerződés alapján a felek kötelesek az előszerződésben meghatározott szerződést megkötni. Az előszerződésnek tartalmaznia kell a megkötendő szerződés lényeges tartalmi elemeit. 3.10. Keretszerződés és eseti szerződések A keretszerződés olyan szerződés, amelynek célja, hogy egy adott időszakra vonatkozóan rögzítse felek között meghatározott módon megkötendő szerződések (eseti szerződések) lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. Az eseti szerződések a keretszerződéssel együttesen határozzák meg a konkrét jogügyletek feltételeit, egyes tartalmi elemeit. A keretszerződés alapján az eseti szerződések az egyik szerződő fél megrendelésével, és annak a másik szerződő fél általi visszaigazolásával is létrejöhetnek.

1973

c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, d) a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki specifikációt a Hálózati Üzletszabályzat tartalmazza. A Hálózati Üzletszabályzatot a VPSZ Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet honlapján közzéteszi. A határozatlan idejű hálózat-hozzáférési szerződés (továbbiakban: hhfsz) esetén a HÜSZ módosítása, ezen belül a hhfsz általános szerződéses feltételeinek módosítása esetén a hhfsz-t a fentieknek megfelelő tartalommal módosítani kell. 3.12. Nemzetközi magánjogi szerződés Nemzetközi magánjogi szerződésnek tekintendők azok a szerződések, amelyekben az egyik szerződést kötő fél deviza-jogszabályok szerint külföldinek minősül. A MÁV Zrt. nemzetközi szerződéseinek megkötésénél figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi vasúti egyezményeket, megállapodásokat. 4.0. UTASÍTÁS LEÍRÁSA

3.11. Általános szerződési feltételek 4.1. Szerződéskötés folyamata Általános szerződési feltételek azok a részletesen kidolgozott gazdasági- jogi feltételek, amelyeket az egyik fél, hasonló árukra, vagy hasonló szolgáltatásokra nagy tömegben, rendszeresen kötendő szerződések esetén a szerződéskötés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében egyoldalúan előre meghatároz. A MÁV Zrt-nél alkalmazott általános szerződési feltételek: Személyszállítási Üzletszabályzat A belföldi vasúti forgalomban elszállított személyek és kézipoggyászaik szállítására vonatkozó általános valamint jogszabályban nem szabályozott kiegészítő szerződési feltételeket a Személyszállítási Üzletszabályzat tartalmazza. A személyszállítási üzletszabályzatot a vasút igazgatási szerv hagyja jóvá. A Személyszállítási Üzletszabályzatot és annak módosításait a vasúti társaság a honlapján közzéteszi. A Személyszállítási Üzletszabályzat megjelenését a MÁV Értesítősben külön közzé kell tenni. A Személyszállítási szervezet gondoskodik arról, hogy a Személyszállítási Üzletszabályzatot az utasok az utas kiszolgáló helyeken megtekinthessék. Hálózati Üzletszabályzat A MÁV Zrt. által üzemeltetett nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetében a a) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési feltételeket, b) a hálózat-hozzáférési díjakat, illetve azok alkalmazásának részletes feltételeit,

A szerződéskötés folyamata azoknak a tevékenységeknek összessége, amelyek eredményeként a MÁV Zrt. valamely szervezeti egységénél jelentkező igény minden szempontból kielégítő teljesítésére, illetve a MÁV Zrt. általi értékesítésre vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozóan szerződéses jogviszony jön létre a MÁV Zrt. és a szerződő fél között. A szerződéskötési folyamat fontosabb elemei: – az igény pontos meghatározása, – a szerződő fél kiválasztása, – egyeztetés (tárgyalás útján, vagy írásbeli véleményeltérések cseréje és elfogadása) – szerződéstervezet elkészítése, vagy a szerződő fél szerződéstervezetének értékelése, – szerződéstervezet MÁV Zrt.-n belüli véleményeztetése és szignóval történő ellátása, – a szerződés megkötése, – az aláírt szerződés egy eredeti, jogi szignóval és a szerződést kötő szignójával ellátott példányának megküldése a Jogi Igazgatóság, ÜDSZSZ Levéltári Csoport számára nyilvántartásba vétel céljából, – a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése, és annak értékelése, – szerződésszegés esetén a jogi következmények (szankciók) érvényesítése.

1974


4.2. Az igény pontos meghatározása Az igény pontos meghatározása a DHL-ben megjelölt, – a szerződés tárgyától és értékétől függően – döntésre feljogosított személyek feladata, figyelemmel az alábbiakra: Beszerzésre irányuló szerződések esetén az igény pontos meghatározása és a forrás rendelkezésre állásának biztosítása a Forrásgazda szervezeti egységek feladata és felelőssége, Ugyancsak a Forrásgazda feladata a beszerzési eljárás olyan időpontban történő kezdeményezése, hogy a beszerzés teljes időigényét alapul véve elegendő idő álljon a szerződés megkötésére. 4.3. A szerződő fél kiválasztása A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. a Kbt 22. § (1) bekezdés h) és i) pontjai alapján (klasszikus ajánlatkérőként) valamint a 163. § (1) bekezdés c) pontja alapján (különös ajánlatkérőként) jelentkezett be a Kbt. hatálya alá. A szerződéskötésre feljogosított szervezetek kötelesek beszerzéseik során figyelemmel kísérni a közbeszerzési értékhatárokat. Amennyiben a közbeszerzéseik értéke eléri, vagy meghaladja a Kbt. szerinti értékhatárokat – figyelemmel az összeszámítási szabályokra is – az eljárást a Kbt. szerint kell lefolytatni. A közbeszerzési értékhatárokat a vonatkozó utasítás tartalmazza (lásd 5.3. pont). A közbeszerzési eljárás hatálya alá nem tartozó szerződéskötések esetén a szerződő fél kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni: – 200 000 Ft-ot el nem érő szerződési érték esetében a szerződő felet szabadon lehet kiválasztani. – 200 000 Ft és a közbeszerzési értékhatár közötti értékre a szerződő felet árajánlat(ok) értékelése alapján kell kiválasztani. 500 000 Ft feletti értékhatár felett minimum három árajánlat bekérése kötelező. (A közbeszerzési értékhatárok jelenleg a következők: o a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában (a klasszikus ajánlatkérők egyszerű eljárásrend szerinti közbeszerzései) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 244. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 87. §-ának (1) bekezdése értelmében: o – árubeszerzés esetében: 8 millió forint; – építési beruházás esetében: 15 millió forint; – építési koncesszió esetében: 100 millió forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; – szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint; o a Kbt. VII. fejezete alkalmazásában (közszolgáltatók egyszerű eljárásrend szerinti közbeszerzés) a Kbt. 258. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2010 évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 87. §-ának (2) bekezdése szerint: – árubeszerzés esetében: 50 millió forint; – építési beruházás esetében: 100 millió forint;

32. szám

– szolgáltatás megrendelés esetében: 50 millió forint) – A Kbt. szerint engedélyezett kivételek esetén minden esetben kötelező a tárgyi termék, vagy szolgáltatás teljesítésére alkalmas partner(ek)től nyilvánosan – honlapon vagy sajtóban – közzétett felhívással legalább 3 árajánlatot kérni, és a legelőnyösebb ajánlatot tevő partnerrel szerződést kötni. A Kbt. 173. § szerinti mentesség esetén azzal a társasággal kell és lehet szerződést kötni, melynél a mentesség feltételei fennállnak, a DHL szerinti döntésre jogosult szerv/személy a mentesség alkalmazásának lehetőségét elvetheti. Ügyiratban, írásban megindokolt esetben (pl. ha a szerződés tárgyának speciális volta miatt nincs a piacon három teljesítésre képes és alkalmas partner) egy ajánlat esetén is megköthető a szerződés. Az indok valós voltáért a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A szerződő fél kiválasztásánál a tisztességes piaci versenyt, az esélyegyenlőség és versenytisztaság szabályainak alkalmazását és a MÁV Zrt. üzleti érdekeinek védelmét biztosítani kell. 4.4. A szerződés tartalmának megállapítása 4.4.1 A szerződés kötelező tartalmi elemei A MÁV Zrt. által megkötött szerződések tartalmának kialakításakor az adott szerződés céljához és tárgyához igazodóan törekedni kell az alábbiak pontos rögzítésére: – a szerződés száma (4.7 pontnak megfelelően) – a felek meghatározása, (1. számú melléklet szerint), – a szerződés aláírójának/aláíróinak olvasható neve (igazodva az Alapító Okirat és a DHL rendelkezéseihez),– a szolgáltatás tárgya, a szerződés pontos tárgya (pl. áru beszerzése, szolgáltatás beszerzése), számlázási és fizetési feltételek, – a szerződő felek feladatainak (jogok és kötelezettségek) részletes meghatározása az ellenszolgáltatás (díj) pontos megjelölése, az elszámolás módjának megállapítása ideértve a termék vagy szolgáltatás KSH besorolásából következő általános forgalmi adóvonzatát, megjelölve a szerződött összegnél annak %-os adótartalmát, illetve, a termékértékesítés, vagy szolgáltatás esetleges adómentességét, – a teljesítési határidő, részhatáridő, további más határidő, – a szavatosság, jótállás (garancia) kikötése meghatározása, – a szerződés időbeli hatálya, – a szerződésszegés következményeinek (elállás, kötbér, kártérítés) meghatározása, – a szerződéses jogviszony megszüntetésének lehetőségei, (felmondás, felmondási idő), – a szerződés aláírásának helye és ideje, – a szerződés cégszerű aláírása.

32. szám


A szerződés tartalmának kialakításakor figyelembe kell venni a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló jelenleg hatályos utasítás (lásd 5.4 pont) kötelező és ajánlott tartalmi elemeit is. 4.4.2. Egyéb, nem kötelező tartalmi elemek A szerződő felek által lényegesnek minősített, egyéb szerződéses feltételek az alábbiak szerint: – a szerződő felek szerződés teljesítéséért felelős megbízottjainak név-, cím, telefon- és telefax szám megjelölése, – szerződést biztosító mellékkötelezettség(ek) esetleges kikötése, pénzügyi teljesítés biztosítékai, – a szerződés módosításának feltételei, – a mennyiségi és minőségi átadás-átvétel meghatározása, – jogvitában eljáró bíróság meghatározása. 4.5. Szerződéstervezet elkészítése, szignálása 4.5.1 A szerződéstervezet elkészítése A szerződéstervezet elkészítése az MSZSZ (DHL) szerinti szerződéskötésre jogosult szervezet feladata. Az időrendi sorrend nyomon követhetősége érdekében valamennyi szerződés tervezetet ügyiratban kell tárgyalni. Az ügyirati bejegyzések alapján kell a szerződés tervezet műszaki, üzleti, pénzügyi, minőségügyi és jogi felelősséggel terhelt munkavállalóját meghatározni. A szerződést az annak elkészítéséért felelős szervezet kijelölt munkavállalója köteles a jelen utasítás 4.4. pontjában leírtaknak megfelelően elkészíteni. Ez a személy munkajogi felelősséggel tartozik a szerződéstervezet műszaki és üzleti tartalmáért. A szakmailag bonyolult szerződések előkészítésébe az illetékes kontrolling-számviteli-pénzügyi szervezetet és a Jogi Igazgatóságot be kell vonni. A szerződés előkészítéséért felelős munkavállaló kezdeményezésére, ezen szervezeteknek biztosítani kell a közreműködést a szerződés szövegének elkészítésében. A szerződést kötő szervezeti egység vezetőjének felelőssége és kötelessége, hogy a szerződéssel érintett kockázatok azonosítása után gondoskodjon a kockázatok minimalizálásáról vagy megszüntetéséről. A szerződéses tartalom és feltételek előkészítése során vizsgálni kell különösen: – a szerződő fél legalitását, referenciait, teljesítőképességét (pl. cégnyilvántartás, OPTEN adatbázis, szállítói minősítési rendszer stb. segítségével), – a szerződés kötelező tartalmi elemeinek meglétét,

1975

– a műszaki tartalom és feltételek helyességét, a határidők kitűzését, igénybe vehető biztosítékokat, – a szerződés gazdasági hatásait, – a minőségi, kereskedelmi feltételek biztosíthatóságát, a teljesítési határidők realitását, – a hatályos jogszabályok betartását, (a szerződéstervezet feleljen meg a törvényes követelményeknek, melyek a szerződés érvényességéhez szükségesek), – a versenyszabályok betartását, – a szerződésszegés esetére vonatkozó kikötéseket, – a szerződés megszüntetésének lehetőségét a körülmények (partner fizetőképessége stb.), vagy a MÁV Zrt. érdekének változása esetén, – szerződésszegés esetére igénybe vehető biztosítékokat, – a pénzügyi biztosítékokról és azok alkalmazásának szabályairól külön utasítás rendelkezik (lásd 5.4 pont). 4.5.2. A szerződéstervezet cégszerű aláírását megelőző eljárás A szerződést – cégszerű aláírását megelőzően – először a szerződést kötő szervezeti egység szignójával, majd kontrolling-számviteli-pénzügyi (külön utasítás szerint lásd 5.4 pont), és jogi szignóval kell ellátni. A szerződést kötő szervezeti egységnek minden oldalon szignálnia kell a szerződést. Az előírt szignók beszerzéséért a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A szignó kérelmezése a szerződés tervezet ügyiratba helyezésével és – vevő és szállítói szerződések esetén a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló jelenleg hatályos utasítás (lásd 5.4 pont) 1. vagy 2. számú mellékletével, – egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződés esetén ezen utasítás 2. sz. mellékletével (szerződést kísérő adatlap) együtt, az ott feltüntetett szervezeti egységeknek való megküldésével történik. A szignó akkor érvényes, ha a szignó megadására jogosult személy: – a szerződés minden oldalának bal alsó sarkában elhelyezi aláírását,(kivéve a kontrolling szignót, azt nem szükséges a szerződési példányra is megadni) és – a szerződést kísérő adatlapot (lásd e pont 2. bekezdés) ellátta olvasható nevével és aláírásával. 4.5.2.1. A kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó A kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó megadásánál az 5.4. pontban megjelölt utasítás rendelkezései szerint kell eljárni.

1976


4.5.2.2. Jogi szignó A közbeszerzési, valamint nyilvános, illetve meghívásos versenyeztetési eljárás eredményeképpen megkötésre kerülő szerződés esetén a jogi szignót, a szerződési feltételeket illetve a szerződéstervezetet tartalmazó pályázati dokumentációra is be kell szerezni. Nem szükséges a jogi szignó újbóli megszerzése, amennyiben a szerződés az ajánlati kiírás mellékletét képző, egyszer már szignóval ellátott szerződéstervezet szerint kerül megkötésre, a tervezet és a megkötött szerződés tartalmi azonosságáért a szerződést aláírók munkajogi felelősséggel tartoznak. A szerződéstervezetre jogi szignót a Jogi Igazgató által erre felhatalmazott jogtanácsos vagy a Jogi Igazgatósággal szerződéses kapcsolatban álló ügyvédi iroda vezetője, vagy egyéni ügyvéd adhat. A szerződéstervezetet jogi szignóval ellátni csak akkor lehet: – ha a szerződésben írt kötelezettségek és jogosultságok a hatályos jogszabályok és a jogi szakmai követelmények szerint megalapozottak és a MÁV Zrt. részéről jogi úton érvényesíthetők, – a tervezetet az összes szignózásra jogosult szervezeti egység ellátta szignójával, vagy annak beszerzése alól jelen utasítás rendelkezései alapján a szerződést kötő mentesül, – a jelen utasítás 4.4. pontjában előírt kötelező tartalmi elemeket a szerződéstervezet tartalmazza. A jogi szignó megadásához mellékelni kell: – a szerződés tervezet végleges példányát, – a lefolytatott közbeszerzési eljárás dokumentációját, – versenyeztetés dokumentációját, – (értékelési szempontok, ajánlatkérés, bontási jegyzőkönyv, értékelő bizottság javaslata, ettől eltérő döntés indokolása). A szerződés(tervezet) jogi szignóval történő ellátása azt jelenti, hogy a jogi szignó kiadására feljogosított személy a szerződés (versenyeztetési dokumentáció) aláírásra (megjelentetésre) kerülő egy példányának minden oldalát kézjegyével és a MÁV Zrt. oldaláról jogszabály alapján ellenjegyzést igénylő szerződések esetén jogtanácsosi/ügyvédi pecséttel látja el. A szerződést kötő szervezeti egység jogi szignó megadására legalább két, olyan szerződés tervezetet köteles ügyiratban megküldeni, melyeket a többi szignózásra feljogosított szervezet már jóváhagyott (vagy valamelyik beszerzése alól mentesült).

32. szám

4.5.3. A kontrolling-számviteli-pénzügyi és jogi szignó megtagadása és következményei Kontrolling-számviteli-pénzügyi és jogi szignót minden szerződéshez kell kérni (kivétel vonatkozó utasítás (lásd 5.4) 2.2 pontja). Amennyiben a kontrollingszámviteli-pénzügyi szignó adását az illetékes szervezet vagy a jogi szignó adását a Jogi Igazgatóság, illetve a Jogi Igazgató által kijelölt jogtanácsos/Ügyvédi Iroda/ügyvéd megtagadja, azt az ügyiratban foglalt írásbeli indoklással felülbírálhatják, és a vonatkozó szerződést megköthetik a következő vezetők: – elnök-vezérigazgató (ha a szerződést kötő szervezeti egység az Alapító Okirat szerint az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozik), – vezérigazgató-helyettesek (ha a szerződést kötő szervezeti egység az Alapító Okirat szerint a vezérigazgatóhelyettes irányítása alá tartozik). Bármely szignó megtagadása esetén a szerződést kötő szervezet az engedély megküldésével írásban értesíti a szignót megtagadó szervezeti egység vezetőjét. 4.5.4. Határidők A szerződés előkészítési folyamatot a tervezett aláírást megelőzően olyan időben kell elindítani, hogy a szervezeti egységek számára a vonatkozó szabályok szerint elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet áttanulmányozására és a kötelező szignók megadására, figyelemmel az előkészítési időt esetlegesen befolyásoló tényezőkre, mint pl. a közbeszerzés időtartama, az, hogy módosításhoz is köthetik a szignó megadását, illetve, hogy a szerződő partnerrel is adott esetben egyeztetni kell, stb. Ezért, továbbá azért, hogy a szerződés alá legyen írva a teljesítés megkezdésének időpontjára, a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A határozott idejű, folyamatos teljesítésről vagy szolgáltatásról szóló szerződés esetén a 4.2 pont szerinti szervezetnek, illetve a szerződést kötő szervezeti egységnek már a szerződés megkötésekor rendelkezni kell arról, hogy a jogviszony folyamatosságára tekintettel a lejárat előtt hány hónappal kell indítványozni az új szerződés megkötését, (szükség esetén figyelemmel a közbeszerzés időszükségletére). A jogi szignó megadására 5 munkanap áll rendelkezésre. Ha a szignó megadását a szignózó módosításhoz köti, a módosított tervezet szignóval való ellátására további 2 munkanap áll rendelkezésre. Az irattovábbítási idő a határidőbe nem számít bele. A kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó megadásának határidejéről külön utasítás rendelkezik (lásd 5.4 pont.)

32. szám


Ha az utasításba foglalt határidőt valamelyik szervezeti egység elmulasztja, annak okát köteles az ügyiratba helyezett betétlapon megindokolni. 4.5.5. Rendkívüli sürgősség Rendkívül indokolt esetben a jogi szignó 1 munkanapon belüli megadását kérheti a szerződést kötő szervezeti egység. Ilyen esetben a szerződést kötő szervezet felelőssége, hogy az előkészített tervezetet véleményezés céljából elektronikus levélben a Jogi Igazgató részére a véleményük kialakítása céljából a lehető legkorábbi időpontban rendelkezésre bocsássa. A rendkívüli sürgősséget betétlapon külön indokolni kell, indokként csak olyan okok hozhatók fel, melyeknek tényleges gyakorlati hatásuk van, pl. pénzügyi vagy jogi következmény, szolgáltatási kötelezettség stb. 4.6. A szerződések megkötése, aláírása A szerződés előkészítési folyamat befejezése után kerülhet sor a szerződés megkötésére, aláírására. Legalább két olyan aláírt példányt kell készíteni, melyet a szerződést kötő szervezet illetve a Jogi Igazgatóság szignóval ellátott, ebből az egyik lesz az ügyirati példány, a másikat a 4.8.1 pontnak megfelelően a Jogi Igazgatóság nyilvántartásába kell megküldeni. A szerződéseket cégszerűen a 3.5. pontban meghatározott módon kell aláírni. A szerződést aláírók nevét és beosztását a szerződésen fel kell tüntetni. Az írásbeli megrendeléssel és visszaigazolással szerződés csak kivételesen, 200 000 Ft értékhatár alatti szerződéseknél jöhet létre. 4.7 A szerződések számozása A szerződés tervezetet mindig ügyiratba kell helyezni, és a tervezetre rá kell vezetni az ügyirat számát. Ez az ügyiratszám azonosítja végig a szerződéskötési folyamatban a tervezetet, majd később a megkötött szerződést. Szerződés aláírására és kiküldésére szám nélkül nem kerülhet sor. A szerződés módosításokra ugyanez vonatkozik azzal, hogy a szerződés címében vagy a tárgyánál fel kell tüntetni annak a szerződésnek a számát, amelyet módosít, továbbá a módosítás sorszámát (pl. a …. számú szerződés 2. számú módosítása). Kivétel ez alól a 4.6 pont utolsó bekezdésében meghatározott megrendeléssel és visszaigazolással létrejött szerződés, melyek esetén a szerződés száma a megrendelést és visszaigazolást tartalmazó levél száma. A későbbiekben, mikor az új szerződés-nyilvántartó rendszer bevezetésre kerül, utasítás módosítással új kötelezően alkalmazandó szerződés-számozási szisztéma ke-

1977

rül kialakításra, mely szerint a szerződéseket minden évben folyamatos sorszámozással kell majd ellátni 1-től kezdődően, zárt visszakereshető rendszerben. A szerződésszám részét képezi majd az ügyiratszám, a szerződés tárgya és a szerződéskötő szervezeti azonosítója is. Erről külön utasítás fog rendelkezni. 4.8.1. A szerződések nyilvántartása A szerződést kötő szervezeti egységek kötelesek elektronikus nyilvántartást vezetni az általunk kötött szerződésekről a 3. sz. melléklet szerinti adattartalommal. A megkötött szerződések, szerződés módosítások lényeges adatait, a szerződéskötést követően haladéktalanul rögzíteni kell a vonatkozó mindenkor hatályos utasítások (lásd. 5.4, 5.8, 5.9 pontok) rendelkezései szerint. Az aláírt szerződés, megrendelés, lehívás, szerződésmódosítás, meghosszabbítás, megszüntetés egy eredeti példányát, a szerződést kötő szervezet az aláírást követően haladéktalanul köteles dokumentáltan megküldeni a Jogi Igazgatóság, ÜDSZSZ Levéltári Csoport részére, függetlenül annak értékétől. Erről a szerződést kötő szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. Kizárólag minden lapján jogi szignóval és a szerződést kötő szignójával ellátott, cégszerűen – a szerződésen olvasható módon megjelölt személy/személyek által – aláírt, dátummal és pecséttel ellátott, számmal és ügyiratszámmal is rendelkező szerződési példány küldhető a nyilvántartásba, a 3. melléklet szerinti, értelemszerűen kitöltött fedlappal és a szignós lap másolatával együtt. Ezek meglétét az ÜDSZSZ Levéltári Csoport ellenőrzi és bármely hiányosság esetén a szerződést a szerződéskötő szervezeti egység részére a hiány soron kívüli pótlása érdekében visszaküldi. Az ÜDSZSZ Levéltári Csoport gondoskodik a szerződés és a fedlap scanneléséről. A szerződések módosításáról és megszüntetéséről szintén tájékoztatni kell a nyilvántartást, annak naprakész állapotban tartása érdekében. A legfeljebb 200.000 Ft értékű, megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejövő szerződéseket elegendő kéthavonta, közös fedlappal, másolatban megküldeni a nyilvántartásba, feltüntetve a köteg ügyiratszámát. A jelen pontban foglaltak teljesítésének ellenőrzése érdekében a Jogi Igazgatóság, ÜDSZSZ Levéltári Csoport 2 havonta elektronikus levélben felhívja a főtevékenységi kör vezetőket, hogy nyilatkozzanak, hogy az irányításuk alatt működő szervezeti egységek a megelőző két hónapban milyen szerződéseket kötöttek, és azokat hiánytalanul megküldték-e a Jogi Igazgatóság kezelésében lévő nyilvántartásba. A főtevékenységi kör vezetők az irányításuk alatt működő szervezeti egységek vezetőitől teljességi nyilatkozatot kérnek a beküldött szerződések vonatkozásában, melyeket az esetlegesen még meg nem küldött szerződésekkel együtt továbbítanak a Jogi Igazgatóság, ÜDSZSZ Levéltári Csoport részére. A teljességi

1978


nyilatkozat tartalmáért az azt tevő munkajogi felelősséggel tartozik. A szerződés egy példányát, a szerződést kötő szervezeti egység is köteles megőrizni. A Jogi Igazgatóság felelős az érvényben levő szerződések központi nyilvántartásáért, azok előírás szerinti megőrzéséért. A Jogi Igazgatóság a nyilvántartásban szereplő szerződésekről az Igazgatóság Elnöke, az Elnök-vezérigazgató, a Felügyelő Bizottság elnöke, a szerződést kötő szervezeti egység, valamint belső ellenőri vizsgálat céljából a belső ellenőri szervezet részére – kérésére – másolatot ad ki. A Jogi Igazgatóság ÜDSZSZ vezetője engedélyezheti más szervezeti egység részére is másolat kiadását.

32. szám

ződést kötő szervezeti egység, a megküldött szerződések nyilvánosságra hozatalával összefüggő intézkedések megtételének elmulasztásáért a Jogi Igazgatóság a felelős. 4.9. A szerződés teljesítése 4.9.1. A szerződés tárgyának teljesítése A szerződés tárgya (szerződéses főkötelezettség) azzal teljesül, ha a szerződéses szolgáltatás elfogadásra (átadás-átvételre) jogosult szervezet erre felhatalmazott képviselője igazolja, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatást, megfelelően és hibátlanul teljesítették, mely alapján a szolgáltatás ellenértékéről a számla kiállítható, illetve a kiállított számla kifizethető.

4.8.2. A szerződések nyilvánosságra hozatala Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/B. §-ban és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2.§-ban leírtak alapján az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó érétkű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül közzé kell tenni. A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított (nettó)- ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a kötelezettség szempontjából egybe kell számítani. A MÁV Zrt. a törvény hatálya alá tartozó szerződések meghatározott adatait az Interneten a MÁV Zrt. honlapján hozza nyilvánosságra.

A határidő teljesítésének megállapításakor figyelembe kell venni az alábbiakat: – A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. – Kezdőnap az a nap, amelyre, a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. – A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. – Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. 4.9.2. Pénzügyi teljesítés Pénzügyi teljesítés alatt nem készpénzes fizetés esetén azt kell érteni, hogy a leigazolt számla vagy egyéb bizonylat alapján a kifizetés megtörténik, és a szerződéses összeg a másik szerződő fél számláján jóváíródott. Készpénzes fizetés esetén pedig a pénztárba történő befizetés tekintendő a pénzügyi teljesítésnek. 4.10. Szerződésszegés esetén követendő eljárás Az utasítás ezen pontja csak azokban az esetekben alkalmazandó, amelyekre a MÁV Zrt. kinnlévőségének kezeléséről szóló 64/2009. (MÁV. Ért. 27.) VIG utasítás hatálya nem terjed ki. 4.10.1. Belső egyeztetés

A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos, a MÁV Zrt. közzétételi szabályzatáról szóló 10/2009. (I.30. MÁV Ért. 4.) VIG utasításban előírt intézkedéseket a Jogi Igazgatóság a 4.8.1. pontban leírtak szerint nyilvántartásba vétel céljából megküldött szerződések alapján végzi. A szerződések Jogi Igazgatóság részére történő megküldésének, ezáltal a szerződések nyilvántartásba vételének és nyilvánosságra hozatalának elmulasztásáért a szer-

Szerződésszegés esetén a szerződéskötés folyamatában résztvevő szervezeti egységeknek haladéktalanul egyeztetni kell. A MÁV Zrt-vel szerződő fél szerződésszegése esetén a MÁV Zrt. igényei érvényesítésének módjáról és mértékéről a szerződéskötésért felelős szervezet vezetője dönt a szolgáltatást nyújtó pénzügyi és jogi szervezettel egyeztetett álláspont alapján.

32. szám


4.10.2. Felszólítás teljesítésre, pert megelőző eljárás A szerződésszegésből származó igény érvényesítése során a szerződéskötésért felelős szervezet a pert megelőző eljárás keretében írásban felszólítja a szerződést szegő felet a teljesítésre, annak jogi és pénzügyi következményei mellett. A pert megelőző eljárás során is törekedni kell arra, hogy a szerződés teljesüljön. Ha attól eredmény várható, egyeztetést kell lefolytatni. A pert megelőző eljárásba szükséges esetben be lehet vonni a Jogi Igazgatóságot és a Pénzügyi Igazgatóságot. 4.10.3. Megbízás peres eljárás megindítására Amennyiben a pert megelőző eljárás eredménytelen, a szerződést kötő szervezet vezetője, a Jogi Igazgatósággal történő ismételt egyeztetést követően, és annak eredményétől függően, az igények jogi úton történő érvényesítésére írásban megbízást ad peres eljárás megindítására a Jogi Igazgatóságnak, illetve Jogi Igazgató által kijelölt Ügyvédi Irodának/ügyvédnek. A perlési megbízás csak írásban adható ki. A megbízásnak tartalmaznia kell a tények és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy rövid összegzését is. A megbízáshoz csatolni kell mindazokat az eredeti okiratokat és bizonylatokat, amelyek a jogi igények érvényesítését megalapozzák. 4.11. A szerződésekre vonatkozó különös szabályok 4.11.1. Típusszerződés A típusszerződéseket a szerződéses kapcsolatokban, az ott meghatározott formában és tartalommal lehet alkalmazni. Az MSZSZ (DHL) szerinti tevékenységi körönkénti vezetők a Jogi Igazgatónál kezdeményezhetik új típusszerződések kiadását. A típusszerződések előkészítésére és alkalmazásuk elfogadására jelen utasításban rögzített szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az elfogadott típusszerződések jelen utasítás 4. pontjában foglalt eljárás nélkül alkalmazhatók. Az elfogadott és alkalmazott típusszerződések felülvizsgálata a Jogi Igazgató hatáskörébe tartozik. 4.11.2. A személyszállítási szerződésekre vonatkozó eltérő szabályok Személyszállítási szerződés akkor jön létre, ha az utas díj fizetése ellenében a menetjegyét megváltotta. Díjmentes utazásra jogosultak esetén a személyszállítási szerződés a vasúti személyszállítási szolgáltatás igénybevételekor keletkezik (ráutaló magatartás). A személyszállítási szerződések kötése során a jelen utasítás 4. pontjának rendelkezései csak annyiban alkalmazhatóak, amennyiben a vasúti személyszállítási szerződésekről szóló 10/1997. (I. 28.) Korm. rend., a Személy-

1979

szállítási Üzletszabályzat, illetve a C. 52. utasítás eltérően nem rendelkezik. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 5.1. Az ügyvédi szerződésekre jelen utasításban foglaltakat az ügyvédek megbízásáról a, szakmai felügyeletéről és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló 19/2006. (IV.28. MÁV Ért. 17.) VIGH. sz. utasítás 1.sz. módosításáról szóló 61/2009. (IX.8. MÁV. Ért. 26.) VIG számú utasításban (egységes szerkezetben) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5.2. A szakértői szerződésekre jelen utasításban foglaltakat a szakértői szerződésekről szóló 26/2007. (IX.14. MÁV Ért. 31.) VIG sz. utasítás 2. számú módosításáról szóló 20/2009 (III.13. MÁV Ért. 9.) VIG számú utasításban (egységes szerkezetben) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5.3. A Kbt. hatálya alá tartozó szerződések megkötésénél figyelembe kell venni A MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról szóló 32/2010. (MÁV. Ért. 18.) Elnök-vezérigazgatói utasításban foglaltakat. 5.4. A szerződéskötések során a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló 26/2006. (VI. 23. MÁV Ért. 25.) VIGH sz. utasítás 1. számú módosításáról szóló 4/2010. (I.29. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. utasítás (egységes szerkezetben) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 5.5. A szerződésekkel összefüggő iratkezelési, ügyintézési feladatokra a MÁV Zrt. ügyviteli utasításáról szóló 24/2003. (XII. 19. MÁV Ért. 51.) VIG. sz. utasítás 3. számú módosításáról szóló 41/2008 (XII.23. MÁV Ért. 31.) VIG számú utasítás (egységes szerkezetben) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 5.6. A cégjegyzési jog részletes szabályairól a cégképviselet, a cégjegyzési jog, a bankszámla feletti rendelkezési jog, valamint a jogi képviselet rendjéről szóló 1/2010. (MÁV. Ért. 1.) Elnök-vezérigazgatói utasítás rendelkezik. 5.7. A MÁV Zrt.-től nem független vállalkozással kötött szerződések esetén a szerződés megkötésekor el kell készíteni a kapcsolt vállalkozások közötti alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről szóló 3/2010 (III.26. MÁV Ért. 10.) GÁVIGH számú utasítás szerint a teljes ár nyilvántartást. 5.8. A szerződések nyilvántartására vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaz a számviteli szervezet átszervezése miatt bekövetkező, a számviteli folyamatokat érintő változásokról szóló 4/2010. (MÁV. Ért. 11.) GÁVIGH sz. utasítás.

1980


6.0. HATÁLYBALÉPÉS Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit értelemszerűen a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

32. szám

7.0. MELLÉKLET 1.sz. melléklet Szerződések bevezető szövegének mintája 2.sz. melléklet Kísérőlap egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződéshez 3.sz. melléklet Fedlap a szerződések nyilvántartásba való megküldéséhez Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

32. szám


1.sz. melléklet Szerződések bevezető szövegének mintája

SzerzĘdések bevezetĘ szövegének mintája SzerzĘdés száma: ……………………….. SZERZėDÉS SzerzĘdĘ Felek: egyrészrĘl: MÁV Magyar Államvasutak ZárkörĦen MĦködĘ Részvénytársaság H-1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. szerzĘdéskötés és teljesítése során eljáró MÁV szervezeti egység: levelezési címe: számlavezetĘ pénzintézete: ……………………………. Bank Zrt./Nyrt. Budapest, számlaszáma: 1számlázási cím: adószáma: statisztikai jelzĘszáma: cégbíróság és cégjegyzékszáma Képviseli (aláíró): másrészrĘl: Név: levelezési címe: számlavezetĘ pénzintézete: számlaszáma: számlázási cím: adószáma: statisztikai jelzĘszáma: cégbíróság és cégjegyzékszáma képviseli:

1981

1982


2.sz. melléklet Kísérőlap egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződéshez

SzerzĘdést kísérĘ adatlap (egyéb, vevĘi illetve szállítói szerzĘdés körébe nem tartozó szerzĘdéshez) SzerzĘdéskötĘ szervezet tölti ki (DHL szerint): Ügyirat száma: SzerzĘdéskötĘ szervezet szolgálati hely kódja: SzerzĘdéskötĘ szervezet neve: Partner neve: SzerzĘdés tárgya (röviden): Szolgálati hely kód: Jogosult kontrolling szervezet megjelölése: Jogosult számviteli szervezet megjelölése: Jogosult pénzügyi szervezet megjelölése: SzerzĘdéskötĘ szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó): Dátum: Kontrolling szignót adó szervezet tölti ki: A szerzĘdést a kontrolling szervezet nyilvántartásba vette. A kontrolling szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó): Dátum: Számviteli szignót adó szervezet tölti ki: A szerzĘdés számviteli-adózási szempontból rendben? (Igen / Nem*): A számviteli szignót adó szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó)**: Dátum: *Ha nem, külön betétlapon indoklást ír a számviteli szignót adó szervezet. ** Ha a FK a jogosult, ezen a helyen igazolja megfelelĘséget számviteli szempontból. Pénzügyi szignót adó szervezet tölti ki: A szerzĘdés pénzügyileg rendben? (Igen / Nem*): A pénzügyi szignót adó szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó)**: Dátum: *Ha nem, külön betétlapon indoklást ír a pénzügyi szignót adó szervezet. ** Ha a FK a jogosult, ezen a helyen igazolja megfelelĘséget pénzügyi szempontból. Jogi szignót adó szervezet tölti ki: A szerzĘdés jogi szempontból rendben van? (Igen / Nem*): A jogi szervezet jogosultjának aláírása (nyomtatott és szignó): Dátum: *Ha nem, a jogi igazgatóság külön betétlapot ír az indoklásról.

32. szám

32. szám


3.sz. melléklet Fedlap a szerződések nyilvántartásba való megküldéséhez

SzerzĘdésszám, mely az ügyiratszámot és a szerzĘdéskötĘ szervezeti egységet is tartalmazza SzerzĘdés tárgya SzerzĘdést kötĘ MÁV szerv SzerzĘdĘ partner(ek) SzerzĘdés típusa (pl. vállalkozási, adás-vételi stb.) SzerzĘdés összege, pénzneme A MÁV Zrt. szerepe (megrendelĘ, vagyonhasznosító, szolgáltató stb.) SzerzĘdéskötés dátuma SzerzĘdés lejárata (határozatlan vagy határozott+dátum) Partner kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történt-e Új szerzĘdéskötés indításának idĘpontja (A fedĘlapon értelemszerĦen csak azok az adatok adandók meg, amelyek az adott szerzĘdés szempontjából értelmezhetĘek.)

1983

1984


10/2010. (XI. 05. MÁV Ért. 32.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás A MÁV Zrt. szolgálati hely törzsadat-módosítási folyamatának szabályozása, valamint a szervezeti változások következtében végrehajtandó feladatok 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A GIR, a kapcsolódó számviteli és kontrolling rendszerek zökkenőmentes együttműködése szükségessé teszi a szervezeti változások folyamatának szabályozását. Az utasítás célja, hogy a szervezeti változások miatti szolgálatihely-kód törzsadat-módosítások esetén elvégzendő feladatok módját és folyamatát részleteiben meghatározza, mely szabályozás eredményeképpen megvalósul a kódok változtatásának valamennyi rendszerben történő egységes kezelése, a jóváhagyási és karbantartási folyamat mentén. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás hatálya kiterjed valamennyi kódfelelősre, és a tárgyban érintett informatikai rendszerek üzemeltetőire és felhasználóira. 2.2 Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi jelenlegi és jövőbeni szervezeti egységére. 2.3 Az utasítás kidolgozása és karbantartása Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a gazdasági általános vezérigazgató – helyettes felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA ♦ Törzsadat: Az informatikai rendszerekkel támogatott nyilvántartások egységesen kezelt, adott tartalmat egységesen használó alapadatai a szolgálati helyek vonatkozásában. ♦ Felhasználó: A munkavégzés támogatása céljából informatikai rendszereket használó munkatársak ♦ Kódfelelős: Az adott terület szolgálati hely nyilvántartását kezelő személy ♦ Cognos: A kontrolling tevékenység támogató eszköze, fejlesztett informatikai alkalmazás. Üzemeltető: Kontrolling Igazgatóság – Kontrolling Üzemeltetés.(KIKU)

32. szám

♦ ESZTI: A szervezetek egységes nyilvántartását, karbantartását végző informatikai alkalmazás. Üzemeltető: Kontrolling Igazgatóság – Kontrolling Üzemeltetés.(KIKU) ♦ Bírálati folyamat: A szervezet módosítási kérelmek felülvizsgálata ♦ Bírálók: A felülvizsgálatot végző munkatársak ♦ Szervezetek szolgálati hely kódja: A szervezeti egységeket azonosító ötjegyű kódszám. ♦ Főkönyvi szervezet: Az a szervezeti egység, amelyre a gazdasági események költsége, ráfordítása és bevétele elkülönítve elszámolásra kerül. ♦ Szervezeti hierarchia: A GIR-ben alkalmazott-, más informatikai rendszerek által átvehető gazdálkodási hierarchia, ahol minden szervezet hierarchikusan besorolásra kerül a Pályavasút Üzletághoz (azon belül szakterülethez), vagy adott Funkcionális szervezeti egységhez. ♦ Szolgálati hely törzsadatállomány (SZHT): A szervezeti kódszámok és leíró adataik összességét tartalmazó adatállomány. ♦ HelpDesk rendszer: ♦ A Számviteli Működéstámogatás által üzemeltetett, a GIR felhasználók támogatására létrehozott rendszer, melyben munkajegyek nyitásával jelenthetik be a regisztrált felhasználók a GIR rendszerben általuk kért módosításokat, a 26/2005. (VIII. 12. MÁV Ért.32.) PVH. sz. utasítás szerint. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A karbantartás végrehajtásának ideje A törzsadatok átfogó felülvizsgálatára az MSZSZ változások kezelésével egyidejűleg kerül sor. Ettől eltérő időpontban csak indokolt esetben, az érintett szervezeti egység vezetőjének aláírásával kérhető módosítás. Ilyen esetek: szervezeti működési módbeli változások (Kapcsolódó utasítás: a mindenkor hatályos szervezetmódosítási folyamatszabályozás) külső szabályozásbeli változások. A törzsadat módosításokat – a felülvizsgálatok és a beállítások technikai időigénye miatt – általában a tervezett életbelépést megelőzően legalább 30 nappal kell kezdeményezni. 4.2 A szervezetek szolgálati hely kódjai módosításának folyamata: ♦ A szervezeti egységek kódfelelősei módosítási igényeiket a Szolgálati hely törzs (SZHT) karbantartására használt informatikai támogató rendszeren (ESZTI) keresztül jelzik. Az adatok hiánytalan, pontos, valós adatokkal történő kitöltése az adott terület kódfelelősének

32. szám


felelőssége. A kérelem megadásához szükséges Kitöltési Útmutatót és a mezőformátumok leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az egyes mezők ESZTI rendszerben való kitöltésekor adatmezőnként az „F1” billentyűvel aktiválható az adott mezőhöz a kitöltési útmutató. ♦ a Kontrolling Igazgatóság felülvizsgálat és jóváhagyás után a módosítandó adatokat megküldi a Számviteli Működéstámogatás részére (az ESZTI kezelő rendszerén keresztül). Adathiány, vagy egyéb probléma esetén viszszairányítják a kérést a módosítási igényt megfogalmazó kódfelelőshöz. ♦ a Számviteli Működéstámogatás munkatársai számviteli szempontból felülvizsgálják a módosításokat, és az ESZTI rendszeren keresztül jóváhagyják, vagy elutasítják a változási kérelmet. ♦ A kérelem elutasítása esetén a kérelem „megjegyzés” mezőjébe bejegyzik az elutasítás okát. A módosítási igényt megfogalmazó kódfelelős a „megjegyzés” mezőben foglaltaknak megfelelően javítja a módosítási kérelmet. Szervezet megszűnés esetén kezdeményezi az utód szervezetre történő átszámításokat, nyitott rendelések, projektek rendezését (HelpDesk munkajegy). Ezután a kérelem ismét bekerül a bírálati folyamatba. ♦ A módosítások jóváhagyását követően: megtörténik a változások Szolgálati hely törzsállományában történő átvezetése, valamint a havi zárást követően a Kontrolling Igazgatóság ⇒ a módosításról a hónap utolsó munkanapjáig megküldi az értesítő e-mailt a Humánerőforrás Igazgatóság Szervezetmenedzsment szervezetnek (mely e-mail tartalmazza az aktualizált egységes szerkezetű Szolgálati hely törzs adatállomány valamint a módosító állomány elérését,). Amennyiben létszámmal/személyi jellegű költséggel rendelkező szervezeti egységet érint a változás (új, vagy megszűnő szervezeti egység illetve módosítás) a Szervezetmenedzsment a kapcsolódó mindenkor hatályos szervezetmódosítási folyamatszabályozás szerint átvezeti a változásokat. ⇒ értesíti az AGK (Anyagkontrolling rendszer) és az MTR-IGM (Ingatlan) rendszerek felelősét, valamint a GIR modulfelelősöket, ⇒ intézkedik a Cognos-ban szükséges beállítások elvégzésére, ⇒ gondoskodik a szolgálati hely törzsállomány minden érdekelt számára történő hozzáférhetőségéről az ESZTI honlapján és a GIR honlapon egyaránt. ⇒ A Számviteli Működéstámogatás átvezeti a változásokat a GIR rendszerben. Amennyiben azonos típusú, nagyobb tömegű módosítási igény merül fel, lehetőség van ún. csoportos feladatok feldolgozására. Csoportos feldolgozási kérelem esetén a módosítandó szolgálati helyek adatait külön adatállományban, az adattárolásnak megfelelő standard xlsformátumban – a változások egyértelmű jelölésével – kell megadni. Az állomány ESZTI-be való feltöltése központilag történik, a változások további kezelése megegyezik az előzőekben leírtakkal.

1985

4.3 A szervezeti változások következtében végrehajtandó feladatok A Pályavasút üzletág és a Funkcionális egységek feladata a szervezeti egységeik szolgálati hely törzsadatainak folyamatos naprakészen tartása, a szervezeti változások átvezetése, a nem használt kódszámok megszüntetése. A szervezet változás a szolgálati hely törzsadat módosítás alapján lehet: • Új szervezet megjelentetése (felvétele a törzsadatok közé és a szükséges beállítások elvégzése). • Meglévő szervezet érvénytelenítése (az érintett törzsadatok értékkészletében az adott érték(ek) használhatóságának, időbeli hatályának korlátozása). • Meglévő szervezet valamely ismérvének (vagy ismérveinek) megváltoztatása, amely az adott szervezet beállításainak módosítását igényelheti. Technikai szempontból új kód felvételének, illetve megszűnésnek kell tekinteni azt az esetet is, amikor egy létező szolgálati hely, szervezeti változás miatt kap új kódot. Abban az esetben, ha egy szervezet átalakul, és a jelenlegi és a jövőbeni szervezetek tartalma nem összehasonlítható, a régi kódszámot meg kell szüntetni és újat kell felvenni. A kódszámok módosítására csak a nem struktúrabeli változás esetén kerülhet sor. 4.3.1 Új szolgálati hely kód felvétele A szolgálati hely törzsben új szervezet felvétele esetén a kérelmező kódfelelőse az előírt formában megadja az új szervezet adatait, egyúttal javaslatot tehet az új szervezet kódjára. a) a kódfelelősnek közölnie kell, hogy az új szervezet tárgyi eszköz állagban tartó illetve tárgyi eszköz használó-e. Ha egy szervezet állagban tartó, akkor használó is kell, hogy legyen, de használó lehet anélkül is, hogy állagban tartó lenne. (felelős: üzletág, funkcionális egység) Figyelemmel kell lenni arra is, hogy ha tárgyi eszköz állagban tartó, akkor legyen kijelölve anyagilag felelős számadó, illetve ha anyagot tárol, akkor anyagilag felelős raktáros, b) a kódfelelősnek kell közölnie, hogy az új szervezet jogosult-e anyagtárolásra, illetve jogosult-e anyagvételezésre. Ha tárol, akkor azt is meg kell jelölnie, hogy az raktári készlet, első kiszerelésű készlet, illetve nyilvántartásra kötelezett anyag-e (felelős: üzletág, funkcionális egység), c) az új szervezetre vonatkozó jogosultságok létrehozását az érintett szervezeteknek kell kezdeményezniük az ESZTI rendszerén keresztül (felelős: új szervezet), Az új kódszám véglegesítése a Kontrolling Igazgatóság, mint az egységes szolgálati hely törzsadat gazdája – jóváhagyásakor történik.

1986


32. szám

A szolgálati hely törzsben valamely létező, érvényes szolgálati hely kódszám megszüntetése esetén, a szolgálati hely törzsadat módosítás jóváhagyása után az alábbi feladatokat kell végrehajtani:

d) A megszűnő szervezetek beruházási projektben nem szerepelhetnek aktiváló szervezetként. Ezt a GIR Projekt modul főfelhasználói ellenőrzik. Ha van ilyen főfeladat, arról a Számviteli Működéstámogatás a HelpDesk munkajegyben, valamint a GIR honlapon értesíti az illetékes beruházás lebonyolító szervezetet, mint projektgazdát. A megszüntetés előtt a feladaton lévő, még nem aktivált státuszú tételeket a beruházást lebonyolítónak rendezni kell a Projekt modulban: • Amennyiben a főfeladathoz tartozó bármely tranzakción már történt aktiválhatóság módosítás, akkor az átvevő szervezet részére új főfeladat és alfeladat struktúrát kell létrehozni, ahol a főfeladatban az átvevő szervezetet kell aktiváló szervezetként megadni. A még nem aktivált tranzakciókat az új főfeladat megfelelő feladatára kell mozgatni. A régi feladat struktúra záró dátumát ki kell tölteni a rendezés befejezésének dátumával. A régi feladatról a továbbiakban aktiválni nem szabad, beleértve az aktiválhatóság visszavonását is. • Amennyiben a főfeladathoz tartozó egyetlen tranzakción sem történt aktiválhatóság módosítás, akkor elég a főfeladat aktiváló szervezet leíró flexmezőjét az átvevő szervezetre módosítani. A rendezés befejezéséről a beruházás lebonyolító a HelpDesk munkajegyben értesíti a GIR Projekt modul főfelhasználóit. (felelős: a beruházást lebonyolító, a megszűnő szervezet közreműködésével),

a) A megszűnő szervezetnek a megszűnés hónapjában intézkedni kell a tárgyi eszközeinek az utód szervezet(ek) részére történő átadásáról, mely során Tárgyi Eszköz Átadási bizonylatot kell kiállítani, és az átvevő szervezettel elismertetni. Amennyiben a megszűnő szervezet eszközei egy adott szervezetre kerülnek átadásra, lehetőség van a Számviteli Működéstámogatás közreműködésével csoportos eszközátszámítást végezni, az erre vonatkozó igényt a GIR HelpDesk rendszeren keresztül kell jelezni (felelős: megszűnő szervezet),

e) A megszűnő szervezetek karbantartási projektjeinek státuszát le kell zárni. Lezárás előtt ellenőrizni kell, hogy olyan tranzakciók lehetnek csak a projekten, amelyekkel később semmilyen műveletet (megosztás, átmozgatás, sztornó stb.) nem kell végezni. A megszűnő szervezetek csak a nyitott tranzakciók rendezése, az érintett projektek és feladatok lezárása után zárhatók le, az érvényesség dátumának kitöltésével. Ezáltal a szervezet az egyes értéklistában továbbra is szerepel, azonban azokat nem szabad használni (felelős: megszűnő szervezet).

b) A megszűnő szervezetnek a megszűnés hónapjában az illetékes számviteli szervezet felé intézkedni kell a nyitott rendelések lezárásáról a GIR Beszerzés moduljában, valamint készleteinek átadásáról (felelős: megszűnő szervezet). A szervezet érvénytelenítésének feltétele, hogy a Beszerzés modulban nem lehet nyitott, jóváhagyott „Igény”, „Rendelés”.

f) A fenti rendezések után a GIR rendszer HR szervezet értékkészletében a megszűnő szervezetet le kell zárni (felelős: Számviteli Működéstámogatás),

Új – korábban nem használt – szolgálati hely kódszám kiosztása esetén, a szolgálati hely törzsadat módosítás jóváhagyása után az alábbi feladatokat kell végrehajtani: d) amennyiben az új szervezet egyben főkönyvi szervezet is, a főkönyvi flexmező Szervezet és Célszervezet szegmensébe be kell állítani az új szervezetet, valamint be kell sorolni a szervezeti hierarchiákba, illetve az érintett adatbiztonsági és keresztellenőrzési szabályokat bővíteni kell (felelős: Számviteli Működéstámogatás; a gazdálkodási hierarchia esetleges részletező szintjeinek meghatározásában felelős a Kontrolling Igazgatóság), e) a GIR rendszer HR szervezet értékkészletébe be kell állítani az új szervezetet, majd annak főkönyvi szervezetét, és üzletágát (felelős: Számviteli Működéstámogatás), f) Az új szervezeti egységet, amennyiben létszám/személyi jellegű költség is fog hozzá kapcsolódni a Szervezetmenedzsment létrehozza SAP-ban, valamint beállítja a költséghelyét. Új költséghely esetében intézkedik annak létrehozásáról, ezt követően kapcsolja a szervezeti egységhez.(Kapcsolódó utasítás: a mindenkor hatályos szervezetmódosítási folyamatszabályozás) 4.3.2 Szolgálati hely kód megszűnése

c) A megszűnő szervezetnek felül kell vizsgálnia, hogy van-e a Kinnlevőség modulban nem lezárt, érvényes vevői szerződése, mint tulajdonos. Ha nincs jogutód szervezet, akkor a számviteli szervezettől kérni kell a szerződések lezárását. Ha van jogutód, akkor a HelpDesk rendszeren keresztül kérni kell az átmozgatást a jogutód szervezetre (felelős: megszűnő szervezet). A kérelem alapján kerülnek lezárásra, illetve átmozgatásra a szerződések (felelős: Számviteli Működéstámogatás)

g) Amennyiben a megszűnő szervezet egyben főkönyvi szervezet is volt, a főkönyvi számlakombináció Szervezet és Célszervezet szegmensében le kell zárni a szervezetet (felelős: Számviteli Működéstámogatás), h) A megszűnő szervezet miatt feleslegessé váló jogosultságok letiltását a megszűnő szervezetnek kell kezdeményezni a GIR HelpDesk rendszerén keresztül (felelős: megszűnő szervezet), i) Amennyiben a megszűnő szervezeti egységhez létszám is kapcsolódik, a Szervezetmenedzsment átvezeti azt, illetve intézkedik a változás SAP-ban történő átveze-

32. szám


téséről. (Kapcsolódó utasítás: a mindenkor hatályos szervezetmódosítási folyamatszabályozás) Szervezeti kódszám év közben történő megszűnése esetén a szervezeten elszámolt tárgyévi költségeknek, ráfordításoknak és bevételeknek más szervezetre való átvezetésére általában nincs mód. A szervezet gondoskodhat a megszűnő szervezeten lévő költségek és bevételek jogutódra történő átkönyveléséről, illetve a szervezet dönthet arról, hogy a megszűnő szervezeti kódon illetve a jogutódon kívánja-e látni a költségeket illetve bevételeket. A megszüntetendő szervezetek lezárása csak azt követően történhet meg, ha a lezárandó szervezetre hivatkozó, további rendezést igénylő nyitott tranzakció már nem létezik a GIR rendszerben. 4.3.3 Szolgálati hely kód jellemzőinek változása A szolgálati hely jellemzőinek megváltoztatása a GIR rendszerben az érintett szervezet kódfelelőse által kezdeményezett törzsadat módosítás alapján történik. Bármely módosítás esetén a szervezet valamennyi adatát ki kell tölteni, megjelölve a változó adatokat. A szolgáltatott adatok pontosságáért és helyességért a változtatást kezdeményező a felelős. A szolgálati hely törzsben valamely létező, érvényes szervezeti kódszám egy vagy több ismérvének változása esetén, a szolgálati hely törzsadat módosítás jóváhagyása után az alábbiakban részletezett feladatokat kell végrehajtani.

1987

A GIR rendszer HR szervezet értékkészletébe be kell állítani az új szervezetet, majd annak főkönyvi szervezetét (felelős: Számviteli Működéstámogatás). c) A szervezet nem főkönyvi szervezet volt és főkönyvi szervezetté válik. A főkönyvi flexmező Szervezet és Célszervezet szegmensébe be kell állítani az új szervezetet, valamint be kell sorolni a szervezeti hierarchiákba, illetve az érintett keresztellenőrzési szabályokat bővíteni kell (felelős: Számviteli Működéstámogatás), a gazdálkodási hierarchia részletező szintjeinek meghatározásában közreműködik a Kontrolling Igazgatóság. A GIR rendszer HR szervezet értékkészletében módosítani kell a szervezet főkönyvi szervezetét (felelős: Számviteli Működéstámogatás). Az új szervezetre vonatkozó új jogosultságok létrehozását, illetve a meglévő jogosultságok új szervezettel való kibővítését az érintett szervezeteknek kell kezdeményezniük a GIR HelpDesk rendszerén keresztül (felelős: új szervezet). d) A szervezet főkönyvi szervezet volt, és a jövőben nem lesz az. A GIR HR szervezet értékkészletében módosítani kell a szervezetet főkönyvi szervezetét (felelős: Számviteli Működéstámogatás), majd a módosítás főkönyvi időszakának lezárásakor főkönyvi flexmező Szervezet és Célszervezet szegmensében le kell zárni a szervezetet (felelős: Számviteli Működéstámogatás).

Általánosságban: • ha megszűnik valamely (a szolgálati hely törzsadatban megfogalmazott) funkciója a szervezetnek, akkor a jelen utasításban, a szervezeti kódok megszüntetésekor leírt teendőket kell végrehajtani (4.3.2. megfelelő alpontja szerint), • ha újabb, (a szolgálati hely törzsadatban megfogalmazott) funkcióval bízzák meg a szervezetet, akkor pedig az új szolgálati hely kód felvételének fejezetében (4.3.1. megfelelő alpontja szerint) leírtakat kell követni.

e) A szervezet gazdasági (kontrolling) hierarchiába való besorolását érintő változás. A főkönyvi flexmező Szervezet szegmensében a változás előtti utolsó főkönyvi időszak lezárását követően vezethető át (felelős: Számviteli Működéstámogatás).

a) A szervezet üzletághoz való tartozását érintő változás. Egy adott szolgálati hely átsorolása kizárólag év elején történhet, évközi változás esetén új kódszámot kell kérni. A GIR verziókövető hierarchiáját használó modulokban ilyen esetekben a változás dátumával új hierarchiaverziót kell létrehozni. (felelős: Számviteli Működéstámogatás) A pénzügyi modulokban a szervezetre vonatkozó mérlegszámlák (pl. pénztár) egyenlegét az érintett előtti könyvelő egységeknek számlakombinációnként rendeznie kell.

g) Tárgyi eszköz állagbantartóból a jövőben nem lesz állagbantartó a szervezet A 4.3.2.a) pontban leírtakat kell végrehajtani.

b) Nem főkönyvi szervezet főkönyvi szervezetét érintő változás.

f) Névváltozás A GIR minden szervezeti értékkészletében a módosítást át kell vezetni (felelős: Számviteli Működéstámogatás)

h) Projektesből nem projektes lesz a szervezet A 4.3.2.d) és e) pontokban leírtakat kell végrehajtani. i) Egyéb, GIR-ben nem érintett adatok módosítása (pl. telefonszám) A módosítás kezdeményezésén túl nincs más teendő. Ha a szolgálati hely kód valamely, GIR rendszert érintő ismérve megváltozik, a változás érvényesítése csak attól az időponttól biztosítható, miután a változás hónapját megelőző hó lezárása megtörtént. A modul zárásának

1988


időpontjáig biztosítani kell a rögzítés lehetőségét a módosítás előtti időszak beállításainak megfelelően. A beállítás módosítás átfutási ideje a módosítandó beállítás mennyiségétől, bonyolultságától függ. A GIR rendszer szervezeti hierarchiájában történő bármely változás esetén a tárgyhó lezárást követően le kell futtatni a Tárgyi eszköz modulban a „MÁV Elhelyezések hierarchiához igazítása” nevű feldolgozást (felelős: Számviteli Működéstámogatás). 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Hivatkozott utasítások: • 26/2005. (VIII. 12. MÁV Ért.32.) PVH. sz. utasítás A GIR HelpDesk rendszer használatáról. • a mindenkor hatályos szervezetmódosítási folyamatszabályozás (Jelen pillanatban a 33/2005. (MÁV Ért. 37.) VIG. utasítás A MÁV Zrt. Szervezetmódosításának folyamatszabályozása).

32. szám

Hatályon kívül helyezés: • Ezen utasítás hatályba lépésével a 33/2005. (XII. 16. MÁV Ért. 50.) PVH. sz. utasítás (A MÁV Zrt. számviteli és szolgálati hely törzsadat-módosítási folyamatának szabályozásáról, valamint a szervezeti változások következtében végrehajtandó feladatokról) a hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás a kihirdetés napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: Szolgálati hely törzsállomány módosítási kérelem kitöltési útmutató Petrilla György s.k. pénzügyi igazgató

32. szám


1989

1. sz. melléklet Kitöltési útmutató A Szolgálati Hely Törzs egyes mezőinek kapcsolata (a szolgálati hely rekordszerkezete a mezők sorrendjében) Sorszám

[1]

Mező kód

SZERT Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értékkészlet:

[2]

SZNEV Leírás:

Mező megnevezése / leírása

Szolgálati hely kódszáma A szolgálati hely egyedi azonosítását szolgálja. Szolgálati hely lezárása után (törlés) ugyanaz a kódszám ismételten nem használható fel.. azonosító alapadat Kontrolling Igazgatóság, Számviteli Szervezet igen 5 karakter 00001-99999; új felvétel {[VKOD]=3} csak olyan értékre történhet, ahol [VKOD] értéke üres mezõ

Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.:

Szolgálati hely megnevezése A szolgálati hely egyedi azonosító megnevezése. A szolgálati hely létrehozásakor az üzletág/funkcionális terület határozza meg a hatályos előírások alapján azonosító alapadat Főtevékenységi kör vezetője igen 30 karakter Latin kis- és nagybetûk, pozitív egész számok és a nulla

[3]

SZHELY Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.:

Székhelye (városnév) A szolgálati hely közigazgatási székhelye. azonosító alapadat Főtevékenységi kör vezetője igen 12 karakter Latin kis- és nagybetűk

[4]

FIDO Leírás:

Felvitel ideje A szolgálati helynek a Szolgálati Hely Törzs állományba történõ felvételének idõpontja. Nem változhat. „ééééhhnn” formátumban; é=év; h=hó; n=nap változás Kontrolling Igazgatóság, Számviteli Szervezet igen 8 karakter

Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz:

1990 Sorszám

[5]

A MÁV Zrt. Értesítője Mező kód

VKOD Leírás:



Utolsó változás kódja 1 = törlés; 2 = módosítás; 3 = új felvétel változás Kontrolling Igazgatóság, Számviteli Szervezet igen 1 karakter

[6]

VIDO Leírás:: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Megjegyzés:

Utolsó változás ideje ”ééééhhnn” formátumban, é=év; h=hó; n=nap. változás Kontrolling Igazgatóság, Számviteli Szervezet igen 8 karakter Ha VKOD=3 nem kell kitölteni.

[7]

SZAKAG Leírás:

Szakág kódja 1 = MÁV; 2 = MÁV Kft.; 3 = MÁV CARGO 4= MÁV Strart 5= MÁV Trakció 9 = MÁV-on kívüli gazdálkodás Főtevékenységi kör vezetője igen 1 karakter

Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: [9]

FON Leírás:

Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: [ 10 ]

FSZ Leírás: Csoport:

32. szám

A szolgálati fõnökség kódja A felettes szervezeti egység SZERT kódja. Amennyiben a szolgálati hely egyben szolgálati fõnökség is, akkor a [FON] mező értéke megegyezik a [SZERT] mező értékével. Tehát szolgálati fõnökség az a szolgálati hely, ahol [SZERT]=[FON]. azonosító alapadat Főtevékenységi kör vezetője igen 5 karakter pozitív egész számok (négy (4) karakteren ábrázolva, kitöltõ nulla (0) alkalmazásával) Főkönyvi szervezet Azon szervezet (szolgálati hely) kódja, amelyre az adott szolgálati hely költségei a főkönyvben elszámolandók (főkönyvi szervezet esetén önmaga) Gazdálkodás

32. szám Sorszám



Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Értékkészlet:

Főtevékenységi kör vezetője Igen 5 karakter Pozitív egész számok 5 karakteren ábrázolva. 00001-99999 (a GIR főkönyvi flexmező szervezet szegmensének ötjegyű gyerekértékei) Főkönyvi modul

Megjegyzés: [ 11 ]

GHIER Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Értékkészlet: Megjegyzés:

[ 12 ]

KHELY Leírás:

Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: [ 13 ]

[ 14 ]

1991

GIR Leírás:

Gazdálkodási hierarchiában elfoglalt hely Tervező egység esetén a saját gazdálkodási hierarchiában elfoglalt helye, nem tervező egység esetén a felettes szolgálati helyhez tartozó szülőérték Gazdálkodás Főtevékenységi kör vezetője, Kontrolling Igazgatóság Igen 5 karakter 1 betű + pozitív egész számok max. 4 karakteren ábrázolval Egy betű, ill. egy betű és maximum négy szám kombinációja ahol a betű a GIR főkönyvi flexmező vállalat szegmensének megfelelő betűje GHIER-a terv-tény összehasonlításnál a legalacsonyabb szinten szembeállítható (párba állítható) szolgálati helyének gyűjtőszámlája Főkönyvi modul Költséghely A szolgálati hely költséghely szerinti számviteli besorolása. A Számlarendben szereplõ költséghely (6-os számlaosztály) számlaszámának elsõ 3 jegye. Az első karakter minden esetben 6-os. gazdálkodás Számviteli Szervezet igen 3 karakter


GIR–ben létező szervezet 0 = nem; 1 = igen gazdálkodás Főtevékenységi kör vezetője igen 1 karakter

VET Leírás: Csoport: Felelős:

Vételező hely-e Azon információ az adott szolgálati helyről, hogy anyagot vételezhet-e. Alapadat Főtevékenységi kör vezetője

1992 Sorszám

[ 15 ]


Igen 1 karakter Értéke: 0=NEM és 1=IGEN Készletgazdálkodási modul

PRE Leírás:

Projekt ráfordítási és esemény szervezet Projektes szervezetnek minősül-e? Amennyiben történik az adott szervezetre projektes elszámolás (beruházás, felújítás, fejlesztés lebonyolítás vagy kivitelezés, projektes karbantartás, káresemény, átterhelés), akkor IGEN. Gazdálkodás Főtevékenységi kör vezetője Igen 1 karakter Értéke: 0=NEM és 1=IGEN Projekt modul

PTSZ Leírás:

Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Megjegyzés: [ 17 ]

SZÁML Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Megjegyzés:

[ 18 ]


Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Megjegyzés:


32. szám

BEVH Leírás: Csoport: Felelős:

Projekt feladat tulajdonos szervezet Projekt feladat tulajdonosnak minősül-e? Amennyiben történik az adott szervezetre projektes elszámolás (beruházás, felújítás, fejlesztés lebonyolítás vagy kivitelezés, projektes karbantartás, káresemény, átterhelés) saját feladatként vagy megrendelésre végzett tevékenységként, akkor IGEN. Gazdálkodás Főtevékenységi kör vezetője Igen 1 karakter Értéke: 0=NEM és 1=IGEN Projekt modul Számlázási hely Azon információ az adott szolgálati helyről, hogy a GIR Beszerzés moduljában szerepelhet-e számlázási helyként. Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 1 karakter Értéke: 0=NEM és 1=IGEN Beszerzési modul Bevételezési hely Azon információ az adott szolgálati helyről, hogy van-e jogosultsága anyagkészlet, szolgáltatás vagy tárgyi eszköz bevételezésére. Alapadat Főtevékenységi kör vezetője

32. szám Sorszám

[ 19 ]


Igen 1 karakter Értéke: 0=NEM és 1=IGEN Beszerzési modul

TESZH Leírás:

Tárgyi eszköz használó-e Azon információ az adott szolgálati helyről, hogy tárgyi eszközt „használ-e”, azaz értékcsökkenés kerül-e könyvelésre az adott szervezet kódra Gazdálkodás Főtevékenységi kör vezetője Igen 1 karakter Értéke: 0=NEM és 1=IGEN Tárgyi eszköz modul

TESZK Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Megjegyzés:

[ 21 ]

ESZMJ Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Megjegyzés:

[ 23 ]


Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Megjegyzés:


1993

KESZT Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.:

Tárgyi eszközt állagban tart-e Azon információ az adott szolgálati helyről, hogy tárgyi eszközt állagban tart-e, vagy sem. Gazdálkodás Főtevékenységi kör vezetője Igen 1 karakter Értéke: 0=NEM és 1=IGEN Tárgyi eszköz modul Értékesítési szerződés megkötésére jogosult-e Azon információ az adott szolgálati helyről, hogy jogosult-e szerződést kötni anyag, szolgáltatás stb. értékesítésére Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 1 karakter Értéke: 0=NEM és 1=IGEN Szerződés nyilvántartó modul Milyen készletet tárolhat Azon információ közlése az adott szolgálati helyről, hogy a megjegyzés rovatban leírt lehetőségek közül melyik kombináció engedélyezett Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 4 karakter A 0 és az 1 számok lehetséges variációi a rendelkezésre álló négy karakter hosszon

1994 Sorszám

[ 24 ]



Értékkészlet: Megjegyzés:

0000-1111 0000=nem tárol anyagot, 1000=készlettárolóhely, 1100=készlet és nyilv.köt.ag tárlóhely, 1110= készlet, nyilv.köt.ag és elsőkiszerelés tárolóhely, 1111= készlet, nyilv.köt.ag, elsőkiszerelés és elárusítható nyomtatvány tárolóhely, 0100=nyilvántartott anyag tárolóhely, 0111= nyilv.köt.ag, elsőkiszerelés elárusítható nyomtatvány tárolóhely, 0011= elsőkiszerelés és elárusítható nyomtatvány tárolóhely 0001= elárusítható nyomtatvány tárolóhely Készletgazdálkodási modul

BESZJ Leírás:

Milyen beszerzésre jogosult Azon információ közlése az adott szolgálati helyről, hogy a megjegyzés rovatban leírt lehetőségek közül melyik kombináció engedélyezett Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 3 karakter A 0 és az 1 számok lehetséges variációi a rendelkezésre álló három karakter hosszon 000-111 000= nem jogosult beszerzésre, 100= készletbeszerzésre jogosult, 110= készlet és szolgáltatás beszerzésre jogosult, 111= készlet, szolgáltatás és t.eszköz beszerzésre jogosult 010= szolgáltatás beszerzésre jogosult:011= szolgáltatás és t.eszköz beszerzésre jogosult,001= t.eszköz beszerzésre jogosult Beszerzési modul

Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Értékkészlet: Megjegyzés:

[ 25 ]

32. szám

IKSZ Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Értékkészlet:

Megjegyzés:

Igénylési készlet (anyagellátó) szervezet Meghatározza, hogy a vételező az anyagigénylését melyik Regionális Logisztikai Központhoz kell irányítsa Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 3 karakter 1CB – 1CI 1CB – Közép-Magyaroszági Regionális Logisztikai Központ 1CD – Kelet-Magyaroszági Regionális Logisztikai Központ 1CI – Nyugat-Magyaroszági Regionális Logisztikai Központ (Csak a felsoroltak használatosak) Beszerzési és Készletgazdálkodási modul

32. szám Sorszám

[ 26 ]


BERPG Leírás:


SZA Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Megjegyzés:

[ 28 ]

TER Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Értékkészlet:

1995


Beruházás lebonyolító szervezet-e Az adott SZERT mezőben megjelölt szervezet Beruházás lebonyolító szervezetnek minősül, ha : 1. Beruházás lebonyolító szervezetként minősül a Beruházási Utasítás szerint, valamint 2. beruházás lebonyolító szervezetnek minősül – az üzletági elszámolás érdekében, – ha az üzletági beruházó szervezet a Beruházási Utasítás szerinti lebonyolító szervezetet megbízza a (SZERT) mezőben megjelölt szervezet nevében történő beruházás lebonyolítás elszámolására. Gazdálkodás Főtevékenységi kör vezetője Igen 1 karakter Értéke: 0=NEM és 1=IGEN Projekt modul Milyen szakanyagot tárol Azon információ közlése az adott szolgálati helyről, hogy a megjegyzés rovatban leírt lehetőségek közül melyik variáció engedélyezett. Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 4 karakter A 0 és a 4 közötti pozitív egész számok lehetséges variációi a rendelkezésre álló négy karakter hosszon 1=általános szakanyag, 2=pályagazdálkodási szakanyag, 3=gépészeti szakanyag, 4= TEB szakanyag. A 0=karakter a NEM tárolást jelenti pld: 1004= általános és TEB-es szakanyagot tárolhat Készletgazdálkodási modul Terület szerinti besorolás) A szolgálati hely területi elhelyezkedése szempontjából történő hovatartozását határozza meg. azonosító alapadat Főtevékenységi kör vezetője igen 2 karakter arab számok, területtől függően. Az érték vezetőnullával feltöltve 01 Központ 02 egyéb Budapest 03 Debrecen 04 Miskolc 05 Pécs 06 Szeged 07 Szombathely 08 Záhony

1996 Sorszám

[ 29 ]


ONK1 Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.:

[ 30 ]

ONK1% Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Megjegyzés:

[ 31 ]

ONK2 Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.:

[ 32 ]

ONK2% Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Megjegyzés:

32. szám


Település kód Az a településkód érték, amelyik önkormányzat közigazgatási határán belül található a szervezet Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 7 karakter A megfelelő érték kikereshető a GIR honlapról, a Tárgyi eszköz modul Segédletei alatt található XLS táblázatból. Település kód százaléka Azt a százalékos értéket kell ide beírni, amilyen mértékben a település az adott önkormányzat közigazgatási határán belül helyezkedik el. Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 3 karakter A valós számok köre 0-100-ig Amennyiben az ONK2% mező is értelmezhető, az ONK1% és az ONK2% mező együttes értéke a 100-at nem haladhatja meg! Település kód2 Akkor töltendő, amennyiben az adott szervezet nem csak egy önkormányzathoz tartozik. Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen, ha az ONK1% mező értéke nem 100 7 karakter A megfelelő érték kikereshető a GIR honlapról, a Tárgyi eszköz modul Segédletei alatt található XLS táblázatból. Település kód százaléka2 Akkor töltendő, amennyiben az adott szervezet nem csak egy önkormányzathoz tartozik. Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen, ha az ONK1% mező értéke nem 100 3 karakter A valós számok köre 0-100-ig Amennyiben az ONK2% mező is értelmezhető, az ONK1% és az ONK2% mező együttes értéke a 100-at nem haladhatja meg!

32. szám Sorszám

[ 33 ]



Csoport: Felelõs: Kötelező: Hossz:

Utódló szolgálati hely kódja Azon szolgálati hely [SZERT] kódja, ahová a szolgálati hely megszűnése esetén a szolgálati hely anyagkészlete, berendezései, …. átszámításra kerül. törlés Főtevékenységi kör vezetője Ha a VKOD értéke =1, akkor igen, egyébként üresen hagyható 5 karakter

[ 34 ]

KSHTJSZ Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz:

KSH területi jelzõszám A szolgálati hely településének KSH település azonosító kódja. azonosító alapadat Kontrolling Igazgatóság, Számviteli Szervezet igen 8 karakter

[ 35 ]

KSH_MKOD Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz:

Megyék KSH kódja (01… 20, 99) A szolgálati hely földrajzi elhelyezkedésének megyekódja. azonosító alapadat Kontrolling Igazgatóság, Számviteli Szervezet Igen 2 karakter

[ 36 ]

SAP_KOD Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: Értékkészlet: Megjegyzés:

IHIR szervezet azonosító Az adott szolgálati hely IHIR rendszerben érvényes, SAP által generált azonosítója Alapadat IHIR Üzemeltetés IHIR-ben létező szervezet esetén Igen 8 karakter 10000001-19999999

[ 37 ]

UTOD Leírás:

1997

IHIR Leírás: Csoport: Felelõs: Kötelező: Hossz:

[ 39 ]

HELYNEV Leírás: Csoport:

IHIR rendszer IHIR-ben létező szervezet 0 = nem; 1 = igen humán Főtevékenységi kör vezetője igen 1 karakter A szervezet telephelyének helységneve Alapadat

1998 Sorszám



Felelős: Kötelező: Hossz:

Főtevékenységi kör vezetője Igen 30 karakter

IRSZAM Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz:

Postai irányítószám

[ 41 ]

UTCA Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz:

A szervezet telephelyének utcaneve A szervezet telephelyének pontos meghatározása közterület jellege szerint. Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 50 karakter

[ 42 ]

HAZSZAM Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz:

A szervezet telephelyének házszáma

[ 40 ]

[ 43 ]

[ 44 ]

[ 45 ]

Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 4 karakter

Alapadat Főtevékenységi kör vezetője Igen 4 karakter

VTEL1 Leírás: Felelõs: Kötelező: Hossz:

Vasúti telefonszám (elsődleges, ha van)

VTEL2 Leírás: Felelõs: Kötelező: Hossz:

Vasúti telefonszám (másodlagos, ha van)

VFAX Leírás: Felelõs: Kötelező: Hossz:

Vasúti faxszám (ha van)

Főtevékenységi kör vezetője igen 11 karakter

Főtevékenységi kör vezetője nem 11 karakter

Főtevékenységi kör vezetője nem 11 karakter

32. szám

32. szám Sorszám

[ 46 ]

[ 47 ]

[ 48 ]

[ 49 ]

[ 50 ]

[ 51 ]


PTEL1 Leírás: Felelõs: Kötelező: Hossz: PTEL2 Leírás: Felelõs: Kötelező: Hossz: PFAX Leírás: Felelõs: Kötelező: Hossz: PFAX2 Leírás: Felelõs: Kötelező: Hossz:

1999


Közcélú telefonszám (elsődleges, ha van) Főtevékenységi kör vezetője nem 13 karakter Közcélú telefonszám (másodlagos) Főtevékenységi kör vezetője nem 13 karakter Faxszám (ha van) Főtevékenységi kör vezetője nem 13 karakter Faxszám (ha van) Főtevékenységi kör vezetője nem 13 karakter

BHAT Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz: Megjegyzés:

Belsõ határ kód (igazgatósági, BKV, stb.)

MVONAL Leírás:

Menetrendi vonal száma Azon vasútvonal Hivatalos \ Szolgálati Menetrendi mezőjének száma, amelyen a szolgálati hely földrajzilag található. azonosító alapadat Pályavasúti Üzletág nem 4 karakter Felülvizsgálat alatt áll.

Csoport: Felelős: Kötelezõ: Hossz: Megjegyzés:

tevékenység Pályavasúti Üzletág nem 1 karakter Felülvizsgálat alatt áll.

2000 Sorszám

[ 52 ]


32. szám


IP Leírás: Csoport: Felelõs: Kötelező: Hossz: Megjegyzés:

Iránypontszám

[ 53 ]

STSZ Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz:

Statisztikai szakasz Azon statisztikai szakasz kódja, amelyen a szolgálati hely földrajzilag elhelyezkedik. statisztikai szakasz Pályavasúti Üzletág nem 3 karakter

[ 54 ]

SZIRK Leírás:

SZIR feladatot lát-e el 0 = nem; 1 = igen tevékenység Pályavasúti Üzletág nem 1 karakter

Csoport: Felelős: Kötelezõ: Hossz: [ 55 ]

TEVK Leírás: Csoport: Felelős: Kötelező: Hossz:

[ 56 ]

ANEV12 Leírás: Csoport: Felelõs: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.:

tevékenység MÁV Cargo ZRt. nem 4 karakter Felülvizsgálat alatt áll.

Tevékenységi kód 1 = MÁV alaptevékenység; 0 = egyéb tevékenység tevékenység Főtevékenységi kör vezetője nem 1 karakter Állomás rövid megnevezése azonosító alapadat Főtevékenységi kör vezetője nem 12 karakter Latin kis- és nagybetűk

32. szám Sorszám

[ 57 ]

[ 59 ]

[ 60 ]

[ 61 ]


ANEV7 Leírás: Csoport: Felelõs: Kötelező: Hossz: Értelmezési tart.: AMF Leírás: Csoport: Felelős: Kötelezõ: Hossz: Megjegyzés: HKA Leírás: Csoport: Felelõs: Kötelező: Hossz: Megjegyzés: HNK Leírás: Csoport: Felelõs: Kötelező: Hossz: Megjegyzés:


Állomás rövid megnevezése azonosító alapadat Főtevékenységi kör vezetője nem 7 karakter Latin kis- és nagybetűk Megnyitási feltételek tevékenység MÁV Cargo ZRt. nem 2 karakter Felülvizsgálat alatt áll Helyfoglalásra kijelölt állomás kód tevékenység Főtevékenységi kör vezetője nem 3 karakter Felülvizsgálat alatt áll Határátmenet nemzetközi kódszáma tevékenység MÁV Cargo ZRt. nem 5 karakter Felülvizsgálat alatt áll

2001

2002


32. szám

32. szám


2003

2004


32. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

2010. (XI. 05. MÁV Ért. 32.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói

Recommend Documents