2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói

31. szám

125. évfolyam

2010. október 29.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 66/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a monitoring feladatok végrehajtására. Az EU alapjai társfinanszírozásában és a hazai költségvetésből finanszírozott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél .. 1865 67/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfóliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról.............. 1892

Utasítások

séget és hatásköröket szabályozza a MÁV Zrt. egész terültén.

66/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a monitoring feladatok végrehajtására. Az EU alapjai társfinanszírozásában és a hazai költségvetésből finanszírozott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél

2.0. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás alanyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, és munkavállalójára.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. területén zajló, az Európai Unió különböző alapjaiból társfinanszírozással támogatott, valamint a hazai költségvetési forrásból finanszírozott vasúti infrastruktúra és közösségi közlekedés-fejlesztési projektek területén olyan nyilvántartási rendszer kialakítása, amely alkalmas a projektek előkészítésével, tervezésével és megvalósításával, valamint a kötelező fenntartási időszakkal kapcsolatban az előrehaladás, a fizikai és pénzügyi indikátor adatok tervezésére, gyűjtésére, elemzésére és a folyamatos nyomon követésére. Jelen utasítás a monitoring rendszer kialakításának elveit, működésének feltételeit, az adatáramlás módját, és a teendő intézkedéseket, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatokat, felelős-

A Kézikönyv tárgyi hatálya a MÁV Zrt. EU Kapcsolatok Osztály által koordinált projektekre terjed ki. 2.2 Az utasításhoz kapcsolódó EU-s és hazai jogszabályok • A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (jogi értelemben nem hatályos, de a kézikönyvet érintő projektek esetében alkalmazandó) • A Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (jogi értelemben nem hatályos, de a kézikönyvet érintő projektek esetében alkalmazandó)

1866

A MÁV Zrt. Értesítője

• A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről • A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről • A Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/ EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról • az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; • az 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Az államháztartás működési rendjéről; • a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 2010. január 1-jétől; • 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról; • 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről; • a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet • a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet • 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről (a működtetés egy eleme a fejlesztés [Vtv. 2.§ (4) 2], megvalósult fejlesztés MNV Zrt.-nek átadása [Vtv. 85/A §] stb.) • 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (a megvalósítás e törvény alapján történik) • 162./2004. (V.21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól (a megvalósítás e rendelet alapján is történik), • 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (a megvalósítás e rendelet alapján is történik) • 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról (megvalósult fejlesztés legtöbbször kincstári vagyonon valósul meg) • 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról

31. szám

3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Az utasításban nem kerülnek használatra olyan fogalmak, amelyeket külön definiálni kellene, vagy a szabályozott területnek megfelelő speciális módon kellene használni. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A) Bevezetés A Monitoring kézikönyvben foglalt feladatok végrehajtását az EU Kapcsolatok Osztály által koordinált projektek megvalósítása során kell alkalmazni. Az EU Kapcsolatok Osztály a rendszer működtetéséért vállal felelősséget, az utasítás alkalmazási kötelezettsége a MÁV Zrt. összes szervezetére kiterjed. A MÁV Zrt. területén több, olyan projekt zajlik, és a 2007 – 2013-as európai uniós költségvetési ciklusban, a későbbiekben is fog zajlani, amelyek esetében elemi érdek, hogy a folyamatokat előre megtervezzük, rendszeresen figyelemmel kísérjük, és a kapott adatok kiértékelése alapján, a szükséges intézkedéseket időben meghozzuk. A Monitoring kézikönyvben foglalt feladatok megvalósítása csak abban az esetben lehet sikeres, hatékony és gazdaságos, amennyiben a feladatok végrehajtásához a szükséges adatokat, a keletkezésük helye szerint illetékes ügyintézők, vezetők, és a NIF Zrt. munkatársai, a monitoring rendszer számára időben továbbítják, illetve a kiértékelés során tapasztalt eltérések, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében, a szükséges intézkedések meghozatalában aktívan részt vesznek. Mindezek alapján, a monitoring kézikönyvben foglalt elvárások kiterjednek a teljes MÁV Zrt. összes munkavállalójára és vezetőjére, akik az EU és a hazai költségvetési támogatású projektek előkészítésében, megvalósításában, és az utána következő fenntartási időszak feladatellátásában részt vesznek. A.1. A Monitoring rendszer elvei, szükségessége A Monitoring olyan tevékenység, amely meghatározott rendszerességgel (napi, heti, havi, vagy akár folyamatos) figyelemmel kísér egy meghatározott folyamatot, kezdve annak tervezése, előkészítése időszakától a megvalósításán keresztül annak lezárásáig, hatásának értékeléséig, és a kötelező fenntartási időszak eseményei során. A figyelemmel kísérés magában foglalja: = az időbeniséget, = a jogi és adminisztratív előírások érvényesülését, = az előre elhatározott műszaki és pénzügyi tervek, elvárások és indikátorok teljesítését, = a kockázatok előzetes és rendszeres feltárását, figyelését és kezelésükre tett javaslatokat,

31. szám


= az elvárás és a tényleges folyamat adatainak és azok eltérésének rögzítését, értékelését, és a szükségesnek ítélt korrekciók, módosítások meghozatala iránti intézkedést, = a folyamat-menedzsment és a monitoring rendszer működésére vonatkozó tapasztalatok gyűjtését és a folyamat lezárása utáni értékelését. A monitoring rendszer működtetésének célja, hogy elősegítse: = az ütemezések és tervek betartását, megvalósítását, = a legjobb gyakorlat szerinti folyamat-menedzsment működését, = a gondos és a jogszabályoknak, szabályzatoknak megfelelő lebonyolítást, = a szabálytalanságok kialakulásának megelőzését, = a folyamat (projekt) időben és térben történő hatásos, hatékony és gazdaságos megvalósítását, = a rendelkezésre álló források tervezhetőségét, és tervszerű felhasználását, = a megvalósítás és a hatások értékelésén keresztül, a monitoring rendszer működésének hatékonyságát. A monitoring élesen elkülönül mind a kontrolling, mind a független belső ellenőrzés, mind az értékelés céljától, folyamataitól és végrehajtásának módszerétől, ugyanakkor szerves része a munkafolyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszernek, és mind a kontrolling, mind az értékelés módszereit felhasználva látja el feladatát. A monitoring főbb lépései: = adatgyűjtés – nyomon követés, = eltérések elemzése (terv-tény adatok összehasonlítása), = beavatkozás az eltérések alapján, = értékelés, dokumentálás, tájékoztatás. A monitoring eszközei: = Munkaterv tevékenységek, határidők, ütemezések teljesülése (GANTT diagram segítségével), = Erőforrás terv erőforrás felhasználás értékelése (Excel táblázatok és szöveges értékelések). A monitoring értékelések fajtái: = Előzetes értékelés feladattervek, ütemtervek, előterjesztések készítése, projektszervezet, indikátorok kialakítása, kockázatelemzés, = Közbenső értékelés a kialakított ütemtervek, feladattervek, műszaki és pénzügyi indikátorok, adatok figyelemmel kísérése, értékelése, kockázat elemzés és kezelés, beavatkozás, = Utóértékelés a projekt, a kommunikáció, a projektmenedzsment, munkájának, a kockázatkezelés és -elemzés, valamint a monitoring rendszer működésének értékelése, tapasztalatok gyűjtése.

1867

A.2. Korlátozás az EU Kapcsolatok Osztály oldaláról, azaz az EU finanszírozás eseteire A Monitoring Kézikönyv azokra a projektekre vonatkozó feladatokat tartalmazza, amelyek az EU társfinanszírozásával vagy a hazai költségvetés forrásai terhére kerülnek megvalósításra. E projektek esetében vagy a MÁV Zrt. a kedvezményezett, vagy a MÁV Csoport valamely tagja (esetenként önkormányzatok, VOLÁN társaságok) a MÁV Zrt-vel konzorciumban, a MÁV Zrt. Konzorcium vezetőjeként, tagjaként kedvezményezett, vagy a projektek megvalósítója a NIF Zrt. és a MÁV Zrt. fejlesztési partner szerepét tölti be. A Monitoring kézikönyvet kell alkalmazni azon projektek esetekben is, amelyek hazai költségvetési forrásból (egészében vagy részben) valósulnak meg, és a projekt felelőse az EU Kapcsolatok Osztály. A kézikönyv nem vonatkozik a MÁV Zrt. területén megvalósításra kerülő egyéb projektekre. A.3. A monitoring rendszer szereplői, és főbb feladatok (adatszolgáltatás, adatgyűjtés, értékelés, intézkedés kikényszerítése, kockázatelemzés és –kezelés, beszámolók elkészítése) EU Kapcsolatok Osztály a monitoring rendszer működtetéséért felelős szervezet, egyben ellátja a koordinációs feladatokat mindazon projektek esetében, amelyek az EU társfinanszírozásában, vagy akár ahhoz kapcsolódóan, vagy önállóan hazai költségvetési forrás terhére kerülnek megvalósításra. Ezek a források esetenként kiegészülhetnek önkormányzati, hitel, vagy MÁV Zrt., vagy a MÁV Csoport valamely tagjának saját forrásával. A monitoring felelős az EU Kapcsolatok Osztály munkatársai közül kerül megbízásra, aki végzi a teljes monitoring rendszer adatainak gyűjtését, azok nyilvántartásba vételét, és azok értékelését. A pályázatok benyújtása, a nyertes pályázatok megvalósítása érdekében az érintett szervezetek munkatársai, vagy vezetői részvételével projektszervezetet hoznak létre. A projektszervezet munkájának koordinációjáért az EU Kapcsolatok Osztály a felelős, ahol e feladat végrehajtása érdekében projektreferenst kell megbízni. A projektszervezet megalapítása projekt-alapító dokumentum keretében történik. Az alapításkor megbízásra kerül a projektmenedzser, valamint kinevezésre, megbízásra kerülnek a szervezetben résztvevő tagok, kijelölve a projekt megvalósításában betöltött feladatukat, felelősségüket, és hatáskörüket egyaránt. A projektszervezet meghatározza az elvégzendő feladatokat, és a végrehajtás érdekében feladattervet állít össze. A feladatok végrehajtása során folyamatosan adatot szolgáltat a monitor-

1868


ing felelős részére. A monitoring felelős az adatok értékelése során tapasztalt eltérések alapján intézkedést kér a projektmenedzsertől, aki a kapott jelzés alapján a szükséges intézkedéseket meghozza. A projektmenedzser munkáját a koordinációs tevékenység végzésében az EU Kapcsolatok Osztályáról megbízott projektreferens segíti, akinek alapvető feladata a projektszervezet adminisztrációs munkájának végzése, a projekttel kapcsolatosan keletkező iratanyag rendezett és rendszerezett összegyűjtése, a projektszervezet munkájának szervezése a projektmenedzser irányítása alatt. A projekttagok a MÁV Zrt. szakmai szervezete, a konzorciumban végzett tevékenység esetén a konzorcium tagjai által megbízott személyek, illetve a pályázatíró részvételével végzett projekt esetében a pályázatíró képviselői. A tagok feladata a szervezet által rájuk bízott feladatok elvégzése, szükség esetén további szakértők bevonása.

31. szám

Amennyiben a projekt megvalósítója a NIF Zrt, akkor a projektszervezet a NIF Zrt. saját szervezetén belül kerül kialakításra. A MÁV Zrt. munkatársainak, tisztségviselőinek feladatát a MÁV – NIF Együttműködési Megállapodás szabályozza. A koordinációs feladatok elvégzésére – a NIF Zrt. projektszervezetében részt nem vevő – projektreferens kerül megbízásra az EU Kapcsolatok Osztályon. Feladata a MÁV – NIF Együttműködési Megállapodásban foglalt feladatok érvényre juttatása, és a pályázattal, projekttel kapcsolatosan a MÁV Zrt. és a NIF Zrt. közötti, a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport tagjai szervezetén belüli koordinációs feladatok elvégzése, az ennek során keletkezett iratok, dokumentumok gyűjtése, rendezése és rendszerezése. A pénzügyi felelős is az EU Kapcsolatok Osztály területéről kerül megbízásra, akinek feladata a pénzügyi folyamatok előírásainak megfelelően a pénzügyi dokumentumok érkeztetése, kezelése, továbbítása, nyilvántartások vezetése, a kifizetések nyomon követése, és a monitoring felelős részére a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása, illetve a monitoring felelős jelzése alapján a szükséges intézkedés kezdeményezése.

A.4. A használt rövidítések részletezése rövidítés

BSzE BKSzE DHL EU EUKO GIR

magyarázat

KKK

Beruházás Szolgáltató Egység Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység Döntési és Hatásköri Lista Európai Unió EU Kapcsolatok Osztály A MÁV Zrt. analitikus és főkönyvi könyvelését és nyilvántartását végző integrált program-rendszer Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet Zrt. (KIKSz Közlekedésfejlesztési Zrt.) Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

NFÜ

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

NIF Zrt.

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

RMT TÁSZ TEN-T

Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány Társasági Szolgáltatások Igazgatósága Trans European Network – Transport – Európai Közlekedési Hálózat

KIKSz

megjegyzés

Meghatározott esetekben közreműködői feladatokat is ellát. Keretében végeznek tevékenységet az operatív prog-ramok irányító hatóságai A NIF Zrt. által megbízásból végzett megbízói tevékeny-ség mellett, a MÁV Zrt. a fejlesztési partner feladatait látja el Együttműködési Megállapodás alapján

31. szám


B) Monitoring a pályázatfigyelés időszakában B.1. A pályázatfigyelés rendszere, rendszeressége, felelőssége, helye, eredménye

1869

Mindezek alapján kerül megállapításra, hogy a MÁV Zrt., vagy a MÁV Csoport valamely tagjának, mely szervezete lehet esélyes a pályázatban való részvételre, illetve, mely egyéb csoporton belüli, vagy kívüli szervezetek bevonásával nyújtható be sikeres pályázat.

Folyamat rövid ismertetése: Monitoring szerepe: Stratégiai Igazgatóság EU Kapcsolatok Osztály folyamatosan pályázatfigyelő rendszert működtet, melynek keretei között ¾ heti rendszerességgel nyomon követi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelenő pályázati kiírásokat, ¾ változó rendszerességgel megfigyelésre kerül a TEN-T Végrehajtó Hatóság oldala, amelyen az aktuális TEN-T pályázatokról lehet friss információkat szerezni, ¾ további lehetőségeket (norvég támogatás, Schengen Alap, hazai állami és önkormányzati pályázati kiírások) is figyelemmel kísérünk. A pályázati kiírások figyelemmel kísérése során, a kiírások első körös szűrése valósul meg, melynek során a vasúti infrastruktúra fejlesztéssel, a közösségi közlekedéssel és a turizmussal kapcsolatos pályázatokra fókuszálunk, mint a vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztések alapvető stratégiai célkitűzéseivel egy irányba ható prioritások. A fellelt lehetőségek képezik a további, részletesebb vizsgálat alapját, illetve a további folyamatok beindítása az elsődleges kiválasztás alapján történhet. A pályázatfigyelő rendszer működtetéséért az EU Kapcsolatok Osztály vezetője által kijelölt személy felel.

Monitoring felelős rögzíti a lehetséges szervezetek körét. Az információ az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitoring felelőshöz. B.2.2. Feltalált pályázati lehetőség értékelése – finanszírozási mód Folyamat rövid ismertetése: A pályázati lehetőség értékelésének következő fázisa az alábbi finanszírozási adatok rögzítése: ¾ Támogatás intenzitás; ¾ Támogatási összeg minimuma és maximuma; ¾ Forrás mérete; ¾ Esetleges megkötések. (pl.: előkészítés forrás arányának maximalizálása stb.); ¾ Elszámolható költségek körének kijelölése; ¾ Támogatás lehívásának lehetséges ütemezése. Monitoring szerepe: A Monitoring-rendszerben rögzíteni szükséges a finanszírozási módok lehetséges változatait. Az információ az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitoring felelőshöz.

Monitoring szerepe: A kialakításra kerülő Monitoring-rendszer feladata és felelőssége a pályázatfigyelő rendszer működésének (MS Project GANTT diagramon, és egyéb táblázatok segítségével történő) nyomon követése, melyben rögzítésre kerülnek a pályázati lehetőségek feltalálásának ideje és helye, valamint a további teendők idősora. B.2. Feltalált pályázati lehetőség értékelése B.2.1. Feltalált pályázati lehetőség értékelése – érintettség Folyamat rövid ismertetése: A feltalált pályázati lehetőségek részletes vizsgálatának első lépése az érintettségének vizsgálata, azaz a pályázati kiírások jogi formára vonatkozó feltételeihez a MÁV Zrt., vagy a MÁV Csoport valamely tagja illeszthető-e? Amennyiben a kiírás alapján a fejlesztési céloknak való megfelelés megállapítható, vizsgálni kell a speciális (kizáró) feltételek relevanciáját is (ilyen lehet pl.: veszteségesen gazdálkodó szervezetek kizárása).

B.2.3 Feltalált pályázati lehetőség értékelése – Biztosítéknyújtási kötelezettségek és lehetőségek Folyamat rövid ismertetése: Az értékelés következő elemeként a kiírás biztosítéknyújtással kapcsolatos kötelmei kerülnek elemzésre. Pályázati kiírások széles körénél kötelező elem a támogatás összegével arányos (100%, vagy 50%) mértékű biztosíték nyújtása, mind a megvalósítás, mind a kötelező fenntartás időszakában. Rögzíteni szükséges a biztosíték mértékét, lehetséges fajtáit, és a mentességek eseteit, feltételeit, a lehetséges fejlesztés során megvalósításra kerülő eszközök tulajdonjogával kapcsolatos, vagy egyéb szükséges intézkedéseket. Monitoring szerepe: A Monitoring-rendszerben rögzíteni szükséges a biztosíték-nyújtási módok lehetséges változatait, szükséges mértékét, a mentességek eseteit. Az információ az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitoring felelőshöz.

1870


B.2.4 Feltalált pályázati lehetőség értékelése – A pályázat várható hozadéka, eredménye Folyamat rövid ismertetése: Az értékelés utolsó lépéseként meghatározásra kerül a kiírás segítségével megvalósítható létesítmények eszközök, fejlesztések köre, a fejlesztés várható hozadéka, illetve eredménye. Monitoring szerepe: Monitoring-rendszerben rögzíteni szükséges a lehetséges fejlesztések következtében létrejövő eszközök, létesítmények körét, a fejlesztés várható hozadékát, eredményét. Az információ az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitoring felelőshöz. Továbbá az értékelési folyamat időbeli lezajlásának rögzítése történik meg GANTT diagram segítségével. Pályázati lehetőség értékelésének lezárásaként egy dokumentumban kerül összesítésre a folyamat során felhasznált összes információ. B.3. Az érintett szervezetek értesítése pályázati javaslatok gyűjtése

31. szám

Monitoring szerepe: A monitoring rendszerben rögzíteni szükséges a javaslatkérés időpontját, a válasz beérkezését, valamint a javasolt fejlesztés főbb jellemzőit. A pályázatért felelős ügyintéző késedelem nélkül értesíti a monitoring felelőst a kiküldés és visszaérkezés időpontjáról, valamint a beérkezett javaslatot feldolgozásra írásban (szerveren a tárolás helyének közlésével) átadja a monitoring felelős részére. A monitoring felelős figyelemmel kíséri a határidőt, és értesíti a pályázatért felelős ügyintézőt a határidő letelte előtt 3 nappal. B.4. A beérkezett javaslatok értékelése, táblázatba foglalása, vezetői döntésre beterjesztés Folyamat rövid ismertetése: A pályázatért felelős ügyintéző legkésőbb a javaslatok megadására adott határidő letelte utáni 5. munkanapig összesíti a szakmai szervezetek által adott javaslatokat, és táblázatba foglalja. Következő lépésben a javaslatok pályázati kiírásnak való megfelelősége kerül ellenőrzésre, amennyiben nem megfelelő a javaslat, értesítésre kerül az illetékes szakmai szervezet soron kívüli korrigálás céljából.

Folyamat rövid ismertetése: Az EU Kapcsolatok Osztály vezetője kijelöli a pályázatért felelős ügyintézőt, aki által az értékelés lezárásaként létrejött dokumentum megküldésre kerül a B.2.1. pont alapján kijelölt, és a projekt várható tárgya szerint érintett szervezetek részére. Az értesítés alapján a szervezetek vizsgálják a projekt tárgyát, feltételeit és jellemzőit, valamint ennek alapján javaslatot tesznek a fejlesztéshez benyújtandó pályázat műszaki tartalmára, és egyéb fejlesztésekhez való kapcsolódására, a MÁV csoporton belüli és kívüli szervezetek bevonására. A javaslat összeállítása során kiemelt fontossággal szükséges kezelni a számviteli és pénzügyi területtel való egyeztetést az ÁFA- finanszírozás és levonásba helyezés időbeli optimalizálásának kérdésében, illetve, hogy adott esetben a beruházás teljes összegének megelőlegezésére egyáltalán van-e mód.

Javaslatok összesítése után a pályázat értékének és témájának megfelelő vezető számára előterjesztés készül. Az előterjesztés tartalmazza a pályázati kiírásról készült értékelést, a beérkezett javaslatok összegzését, kiemelve a megvalósításhoz szükséges forrás és a MÁV Zrt. üzleti tervének kapcsolatát. Monitoring szerepe: Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatos eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon. Az elkészített táblázatos összehasonlítást begyűjti és egységes formába rendezi. A pályázatért felelős ügyintéző a fenti események megtörténtét közli a monitoring felelőssel legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon. B.5. Kockázatok feltárása, értékelése

A javaslat minimális tartalma: a fejlesztés helyszíne, a fejlesztés műszaki tartalma, a megvalósításra kerülő eszközök, létesítmények, a műszaki tartalom, a projekt megvalósítás becsült ráfordításai, az állagban tartó és üzemeltető személye, a fenntartási időszak vállalhatósága, továbbá, hogy a MÁV Zrt.-nek milyen forrással kell a projekthez (akár csak átmenetileg is) hozzájárulnia és milyen időre.

Lásd. E.2. pont. B.6. Nemleges vezetői döntés – a monitoring folyamat értékelése, lezárása Lásd. E.7. pont.

31. szám


B.7. Támogató vezetői döntés alapján pályázatkészítés

1871

C.2. Monitoring tervadatok előzetes kialakítása Lásd. E.1.1 – E.1.6 pontok.

Folyamat rövid ismertetése: C.3. Kockázatok feltárása, értékelése Az illetékes vezető által meghozott támogató döntést követően az EU Kapcsolatok Osztály vezetője által kijelölt ügyintéző irányításával megkezdődik a pályázati dokumentáció összeállítása.

Lásd. E.2 pont. C.4. Pályázati adatlap elkészítése, beadása – mellékletekkel

Monitoring szerepe: Folyamat rövid ismertetése: Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatosan rögzíti a döntés dátumát, és a további eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon. A pályázatért felelős ügyintéző a fenti események megtörténtét közli a monitoring felelőssel legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon. Az elkészült Vezetői Előterjesztés alapján a pályázattal kapcsolatos finanszírozási források várható összetételét, időbeli ütemezését és nagyságát jelezni kell a Kontrolling Igazgatóság felé, aki intézkedik az üzleti tervekben való előzetes szerepeltetésére. C) Monitoring az Előkészítő pályázat időszakában C.1. Vezetői döntés szerint projektszervezet kialakítása, a szervezet feladatütemezése Folyamat rövid ismertetése: Pályázati dokumentáció összeállításának első lépése a projektszervezet kialakítása. A projektszervezet munkájában minden érintett MÁV Csoporton belüli szakmai szervezet részt vesz, továbbá konzorciumi formában megvalósított pályázat esetén a partnerek képviselői is szerepel(het)nek a projektszervezetben. Az EU Kapcsolatok Osztály vezetője kijelöli a projektreferenst, majd javaslatot kér a projektben résztvevő szakmai, jogi, és pénzügyi-számviteli munkatársakra. A projekt-szervezet létrehozása után elkészül a projekt alapító okirat, a munkamegosztás, valamint a tevékenység ütemezése. Monitoring szerepe: Monitoring felelős rögzíti = a projektszervezet tagjait, elérhetőségét, = a projektalapító dokumentumból a feladatmegosztást, és az ütemezést A projektszervezetre vonatkozó adatokat a pályázatért felelős ügyintéző (projekt-referens) adja át a monitoring felelősnek a projektszervezet alapítását követő munkanapon.

Konzorciumi formában benyújtott pályázat esetén az EU Kapcsolatok Osztály képviseli a MÁV Zrt.-t a konzorcium többi tagja felé, továbbá elkészíti a partnerek feladatait és felelősségi körét szabályozó Konzorciumi szerződés-tervezetet. A pályázati anyag összeállítását az EU Kapcsolatok Osztály végzi, vagy ad megbízást a végrehajtására a projektszervezetben részvevő szakmai szervezetek közreműködésével. Amennyiben a MÁV Zrt. külső partnert bíz meg a pályázat összeállításával, az EUKO feladata a kapcsolattartás a pályázatíró, és a MÁV szervezeti egységei között, illetve a MÁV Zrt. érdekeinek képviselete a pályázat öszszeállításának során. Az EUKO szerzi be a hivatalos dokumentumokat és aláírásokat, továbbá a szakmai szervezetektől beszerzett információk alapján összeállítja/összeállítatja a benyújtandó pályázatot. EUKO / pályázatíró feladata és felelőssége, hogy a pályázatok a pályázati felhívásnak megfelelően kerüljenek benyújtásra, nem pótolható hiány ne lehessen, illetve a hiánypótlás során oly módon kerüljenek benyújtásra a szükséges dokumentumok, hogy a MÁV Zrt. pályázata formai okokból kizárásra ne kerülhessen. A szükséges teljességi ellenőrzések után az elkészült pályázatot az EUKO beterjeszti a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának vagy a Konzorcium vezetőjének, aki szignálja és aláírja a benyújtásra kerülő pályázatot, melyet az EUKO / pályázatíró továbbít az illetékes Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) számára. Monitoring szerepe: Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatosan folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, értékeli a tervezett ütemezés és a tényleges megvalósulás közötti eltéréseket, haladéktalanul figyelem-felhívással él a projektreferens felé, bármely késedelem észlelése esetén, és

1872


intézkedést javasol/kér a végrehajtás felgyorsítására. Amennyiben a megfelelő intézkedés nem következik be, és ez a folyamat végrehajtását veszélyezteti, értesítést küld az EUKO vezetője felé. Az eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon. C.5. Hiánypótlási feladatok ellátása Folyamat rövid ismertetése: A pályázat befogadásáról a Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) dönt, és tájékoztatja az EUKO-t, majd értesítést küld a hiánypótlás feladatairól, a tisztázandó kérdésekről. Hiánypótlást a felszólító levélben foglalt határidő szerint az EUKO / pályázatíró köteles előkészíteni és az előírt formai módon benyújtani. A folyamat során az EUKO / pályázatíró a projektszervezet tagjai közreműködésével állítja össze a beadandó dokumentumokat, majd postázza a Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) számára. Monitoring szerepe: Monitoring felelős az információkat a projektreferenstől kapja közvetlen módon, és a rendszerben rögzíti: = a betartandó ütemezést és határidőket, = az eseményeket, = a hiánypótlás megtörténtét. Folyamatosan figyelemmel kíséri a hiánypótlás megfelelő előrehaladását, bármely veszélyeztető tényező felmerülése esetén, azonnal intézkedést kér a projekt vezetőjétől, vagy az EUKO vezetőjétől. C.6. Előkészítő pályázat elutasítása esetén – a monitoring folyamat értékelése és lezárása Lásd. E.7 pont.

31. szám

A Támogatási Szerződés megkötéséhez szükséges kiegészítő dokumentumok, információk összegyűjtését és beküldését az EUKO végzi. A Támogatási Szerződést az illetékes szakmai szervezet, a Kontrolling Igazgatóság, a BSZE Back Office, a Számviteli szervezet, a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály, valamint a Jogi Igazgatóság felülvizsgálata után, az EUKO terjeszti az illetékes vezető elé aláírás céljából. Monitoring szerepe: Monitoring felelős az információkat a projektreferenstől kapja közvetlenül majd rögzíti a rendszerben: = a betartandó ütemezést és határidőket, = az eseményeket, = a pályázat támogató levelében foglalt főbb adatokat (támogatás összege, intenzitása, elszámolható és el nem számolható költségek, megvalósítási időszak, pénzügyi elszámolás határideje, PEJ készítések időpontjai, stb.), = A Támogatási szerződés aláírását, főbb tartalmi elemeit. Folyamatosan figyelemmel kíséri a Támogatási Szerződés készítésének megfelelő előrehaladását, bármely veszélyeztető tényező felmerülése esetén, azonnal intézkedést kér a projekt, vagy az EUKO vezetőjétől. Monitoring felelős intézkedik a pályázattal kapcsolatos finanszírozási források összetételének, időbeli ütemezésének és nagyságának az üzleti tervekben való szerepeltetésére a Kontrolling Igazgatóság felé. NIF Zrt. megbízásából megvalósítandó vasútfejlesztési projektek esetén a NIF Zrt. által megkötött Támogatási Szerződés alapadatait (támogatási összeg, megvalósulás határideje stb.) a negyedévente esedékes állapotjelentés megküldött adatait, valamint a MÁV Zrt. egyes szervezeteinek feladatait, felelősségét, a NIF Zrt. információközlése alapján.

C.7. Előkészítő pályázat elfogadása esetén

C.7.2. Végleges monitoring tervadatok meghatározása

C.7.1. Támogatási Szerződés megkötése

Lásd E.1.1 – E.1.6 pontok

Folyamat rövid ismertetése:

C.8. Előkészítő projektek megvalósítása

A pályázat pozitív elbírálása esetén a Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) megküldi a Támogató Levelet, melyben meghatározásra kerül mekkora összeggel, és milyen feltételekkel támogatja az adott projektet. Támogató levél beérkezte után 60 nap áll rendelkezésre a Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) és a Kedvezményezett(ek) közötti Támogatási Szerződés megkötésére.

C.8.1. Közbeszerzési eljárások, versenyeztetések lefolytatása Folyamat rövid ismertetése: MÁV projekt esetén: Támogatási Szerződés létrejötte után az EUKO adatai és az elkészített közbeszerzési ütemezés alapján, a MÁV TÁSZ BKSZE, vagy az EU KO folytatja le a szükséges tendereljárásokat a MÁV Zrt. hatályos közbeszerzési utasítása alapján. A projekt megvaló-

31. szám


sítására munkacsoportot kell létrehozni, amely a feladatát ütemezés szerint végzi. A munkacsoport feladatainak öszszefogása az EUKO kijelölt ügyintézőjének feladata. A teljes feladatmegvalósítás feltételrendszerének kialakítását követően, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a projekt előrehaladását, a kijelölt mérföldkövek teljesítését, a fizikai és pénzügyi előrehaladást, a jelentések elkészítését, a tervzsűrik koordinációját, a zárás feladatait. NIF projekt esetén: Támogatási Szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás figyelembe vételével folytatja le a NIF Zrt. a szükséges közbeszerzési eljárásokat. A folyamat koordinációja a NIF Zrt. és a MÁV Zrt. szervezetei között, az EUKO feladata. Monitoring szerepe: Monitoring felelős a beszerzési eljárásokkal kapcsolatos eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon, melyben rögzíti a Közbeszerzési eljárás megkezdését, az eljárás eredményhirdetésének időpontját, az előírt hirdetmények megjelenését, majd az eljárás jogerős lezárásának megtörténtét, továbbá a szerződés keltét. MÁV projekt esetén a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezet projektreferense a fenti események megtörténtéről elektronikus levélben tájékoztatja a monitoring felelőst legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon. Ennek alapján a monitoring felelős rögzíti: = a betartandó ütemezést és határidőket, = az eseményeket, = a tenderdokumentáció végleges elkészítését, megjelentetését, = a kbt., vagy a MÁV Zrt. saját versenyeztetési eljárás folyamatos megtörténtét, = az eljárás megtámadásának, és kezelésének időpontjait, módját, = a folyamat lezárását. A NIF Zrt. által megvalósítandó vasútfejlesztési projektek esetén, amennyiben a NIF Zrt. által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyomon követéséhez szükséges adatok (eljárás kezdete, eredményhirdetése, jogerős lezárása és szerződéskötés) a negyedévente esedékes állapotjelentés részét képezik, akkor ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagram segítségével követi nyomon. C.8.2. Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány kidolgozása Folyamat rövid ismertetése: MÁV projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után az EUKO a megvalósítás koordinációját végzi a munkacsoport munkáját összefogja, a beruházási utasításban szabályozott módon, a MÁV TÁSZ BSZE és a szükséges vasúti szervezetek közreműködésével dolgoz-

1873

tatja ki a vállalkozóval a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt, a szükséges koordinációkat szervezi, az ott elhangzottak végrehajtásáról gondoskodik. A RMT eredményéről Vezetői előterjesztést készít a továbblépés szükségességének és módjának kiválasztásához. NIF projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás figyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. a szükséges tervezési feladatokat. A RMT eredményéről Vezetői előterjesztést készít a továbblépés szükségességének és módjának kiválasztásához. Monitoring szerepe: Monitoring felelős a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány kidolgozásának előrehaladását MS Project GANTT diagramon nyomon követi, rögzíti a vállalkozói szerződésben meghatározott határidőket, és azok teljesítését (mérföldkövek). Továbbá MS Excel táblán rögzíti a szerződésben szereplő pénzügyi és műszaki indikátorokat, majd a kapott havi tény adatok alapján ellenőrzi azok megvalósulását. MÁV projekt esetén a BSZE havi beszámolója alapján kerül nyomon követésre a szerződés megvalósítása. Folyamatosan figyelemmel kíséri a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítésének megfelelő előrehaladását, bármely veszélyeztető tényező felmerülése esetén, azonnal intézkedést kér a projekt, vagy az EUKO vezetőjétől. NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szükséges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés részét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és figyelemmel kíséri. C.8.3.1 Vezetői döntés – Elutasítás Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány megállapításai alapján az EU Kapcsolatok Osztály – az illetékes szakágak közreműködésével – előterjesztést készít a DHL szerinti illetékes vezető számára. Elutasító döntést követően az E.7. pontban meghatározott folyamatok következnek. C.8.3.2 Vezetői döntés – Folytatás Folyamat rövid ismertetése: Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány megállapításai alapján az EUKO az illetékes szakágak közreműködésével előterjesztést készít a DHL szerint illetékes vezető

1874


számára. A folytatásról szóló döntés alapján az engedélytervek kidolgozása indul meg. MÁV projekt esetén: Amennyiben a projekt az RMT és az engedélyezési tervek készítését is tartalmazza, a vállalkozási szerződés további feladatainak megfelelően, az EUKO a megvalósítás koordinációját végzi, a munkacsoport munkáját összefogja, a beruházási utasításban szabályozott módon a MÁV TÁSZ BSZE és a szükséges vasúti szervezetek közreműködésével dolgoztatja ki a vállalkozóval az engedélyterveket a források rendelkezésre állása alapján. Amennyiben a projekt tárgya csak RMT készítése, a projekt az E.7. pont szerint lezárásra kerül, és az előkészítés további feladataira – döntés szerint – új pályázat készül a korábbi pontokban meghatározottak szerint. NIF projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás figyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. a szükséges tervezési feladatokat. C.8.4. Engedélytervek kidolgozása Folyamat rövid ismertetése: MÁV projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után, vagy korábbi vállalkozási szerződés feladatainak további végrehajtása keretében, az EUKO a megvalósítás koordinációját végzi a munkacsoport munkáját összefogja, a beruházási utasításban szabályozott módon, a MÁV TÁSZ BSZE és a szükséges vasúti szervezetek közreműködésével dolgoztatja ki a vállalkozóval az engedélyterveket. NIF projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás figyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. a szükséges tervezési feladatokat. Az engedélytervek megvalósítása során a szerződésben meghatározott rendszerességgel tervzsűrit kell tartani, amelyre a NIF Zrt., vagy a projektszervezet meghívója alapján kerül sor a tervek előzetes beérkezése mellett. A tervzsűrikről felvett jegyzőkönyvek tartalmazzák az elfogadásra került részleteket, a szükséges módosításokat, és azok határidejét. Monitoring szerepe: Az engedélytervek elkészítése során a monitoring felelős rögzíti: = a betartandó ütemezést és határidőket, = az eseményeket, = a tervek beérkezését, szakágak általi jóváhagyását, = a tervek engedélyezésre történő beterjesztését.

31. szám

Folyamatosan figyelemmel kíséri az Engedélytervek elkészítésének megfelelő előrehaladását, bármely veszélyeztető tényező felmerülése esetén, azonnal intézkedést kér a projekt, vagy az EUKO vezetőjétől. Továbbá MS Excel táblán rögzíti a szerződésben szereplő pénzügyi és műszaki indikátorokat, majd a kapott havi tény adatok alapján ellenőrzi azok megvalósulását. NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szükséges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés részét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és figyelemmel kíséri. C.8.5. Engedélyek megszerzése Folyamat rövid ismertetése: MÁV projekt esetén: Tervező az általa véglegesített terveket eljuttatja a projektszervezethez, amely az illetékes szakágakkal együttműködve, beszerzi a MÁV üzemeltetői szakmai jóváhagyást, majd a tervező a szükséges esetekben benyújtja azokat az illetékes hatósághoz engedélyeztetés céljából. NIF projekt esetén: Engedélyek megszerzését a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás figyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. Monitoring szerepe: Monitoring felelős az engedélyezési folyamattal kapcsolatos események rögzítéséért = az engedélykérelmek beadását, = a befogadó határozat időpontját, a hiánypótlások határidejét, = a meghosszabbítások iránti kérelmek beadási idejét, = az engedélyek kiadásának időpontját MS Project GANTT diagramon. A határidőkre a projekt-referenst figyelmezteti. MÁV projekt esetén a projekt referens a szükséges adatokat adja át a monitoring felelősnek legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon. NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szükséges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés részét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és figyelemmel kíséri.

31. szám


C.9. Kommunikációs feladatok ellátása Folyamat rövid ismertetése: A projekt finanszírozását biztosító Támogatási Szerződés tartalmazza a vállalt kommunikációs feladatok körét, melyek megvalósítását a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság közreműködésével valósítja meg a projektszervezet a projekt kommunikációs terve alapján. Monitoring szerepe: Monitoring felelős rögzíti a projekt indulásakor a kommunikációs tervet, azok tervezett eseményeit, és figyelemmel kíséri a kommunikációs terv megvalósulását. A kommunikációs folyamattal kapcsolatos eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon. A projektreferens a szükséges adatokat adja át a monitoring felelősnek legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon. C.10. Pénzügyi folyamatok nyomon követése Folyamat rövid ismertetése: Az elkészült tervek szerződés szerinti leszállítását követően, a tervező szerződés szerinti feladatainak végrehajtásáról az illetékes szakmai szervezetek általi ellenőrzését követően, a projekt menedzser jóváhagyása után, a BSZE a GIR beszerzés moduljának segítségével előállítja a teljesítésigazolást, melyet az EUKO eljuttat a Tervezőnek. Tervező ezután kiállítja a számlát, majd eljuttatja a Számviteli szervezetnek, aki intézkedik a kifizetésről. A számla kiegyenlítését igazoló kifizetési bizonylatot/ bankszámlakivonatot a Számviteli szervezet átadja a pénzügyi felelősnek, aki a hitelesítés megtörténte után továbbítja a projekt megvalósításáért felelős ügyintézőnek. Monitoring szerepe: Monitoring felelős a monitoring rendszerben rögzíti: = az események ütemezését és határidőket, = a teljesítésigazolás időpontját, = a számla EU Kapcsolatok Osztályra való beérkezését kifizető részére (pl.: KSz) továbbküldését és kifizetésének dátumát. MS Excel táblákban rögzítésre kerülnek a feladattal kapcsolatos műszaki és pénzügyi indikátorok. Vizsgálatra kerül a tervezett és tény adatok egyezősége, eltérés esetén intézkedni kell a projekt, vagy az EUKO vezetője felé a szükséges intézkedések meghozatala iránt. Az adatok rögzítése a projektreferenstől és a pénzügyi ügyintézőtől kapott adatok alapján történik.

1875

C.11. Projektszervezet munkájának értékelése és zárása, ha a folyamat az előkészítéssel lezárul. Monitoring folyamat értékelése és zárása Folyamat rövid ismertetése: A projekt végrehajtása során az elvégzett tevékenységgel kapcsolatos műszaki, számviteli-pénzügyi és ütemezésbeli terv-tény adatok rendszerezése és elemzése alapján, a projektmenedzser záró értékelő jelentést készít. A jelentésben rögzíti a határidőknek való megfeleléseket, illetve tartalmazza az esetleges eltérések indoklását és a kezelésükre megtett intézkedéseket, továbbá azok hatékonyságát. Monitoring szerepe: Monitoring felelős a jelentés összeállításához a projekt megvalósítása során összegyűjtött és rendszerezett adatait az időbeni nyomon követést biztosító MS Project GANTT diagramot, továbbá a pénzügyi és műszaki indikátorokat tartalmazó MS Excel táblákat átadja a projektmenedzsernek. Egyben rövid, összefoglaló jelentést készít a projekt megvalósítás során elvégzett monitoring feladatok értékeléséről. Lásd E.7. pont D) Monitoring a kiviteli projektmegvalósítási időszakban D.1. Előkészítő projekt alapján műszaki tartalom és finanszírozási igény meghatározása Folyamat rövid ismertetése: MÁV projekt esetén: Az előkészítő projekt eredményeképp létrejött engedélyezett tervdokumentáció alapján az EUKO, az illetékes szakágak továbbá a Pénzügyi és Jogi Igazgatóságok közreműködésével előterjesztést készít a DHL szerinti vezető számára, a létrehozandó műszaki tartalom és az – ehhez párosuló tervezői költségbecslésen, illetve az illetékes szakágak előrejelzésein alapuló – finanszírozási igény véglegesítése céljából. NIF projekt esetén: A hatályos MÁV-NIF Együttműködési megállapodás alapján a NIF Zrt. által a jogerős engedélyek alapján készített javaslat alapján, a MÁV Zrt. illetékes szakágainak közreműködésével kerül sor a kivitelezési projekt műszaki paramétereinek meghatározására. Monitoring szerepe: A Projekt megvalósításáért felelős ügyintéző legkésőbb az előterjesztés elfogadását követő munkanapon,

1876


illetve a NIF Zrt. a negyedéves jelentésben a szükséges adatokat átadja a monitoring felelősnek, aki az adatokat MS Project GANTT diagramon és MS Excel táblán rögzíti és nyomon kíséri.

31. szám

D.8. Kivitelezési projekt elfogadása esetén D.8.1. Támogatási Szerződés megkötése Lásd C.7.1. pont

Az elkészült Vezetői Előterjesztés vagy a NIF adatközlése alapján a pályázattal kapcsolatos finanszírozási források várható összetételét, időbeli ütemezését és nagyságát jelezni kell a Kontrolling Igazgatóság felé, aki intézkedik a finanszírozási források, valamint a szükséges állományba vételi, üzemeltetési és karbantartási költségek üzleti tervekben való előzetes szerepeltetésére.

D.8.2. Végleges monitoring tervadatok meghatározása Lásd E.1.1 – E.1.6 pontok D.9. Műszaki adatok alakulásának nyomon követése Folyamat rövid ismertetése:

D.2. Vezetői döntés szerint projektszervezet kialakítása, a szervezet feladatütemezése Lásd C.1. pont

A projekt megvalósítása idején, folyamatos nyomon követés valósul meg MÁV projekt esetén a BSZE / Mérnök havi beszámolói, NIF projekt esetén a NIF Zrt. negyedéves Állapotjelentései alapján.

D.3. Pályázat előkészítése Monitoring szerepe: Folyamat rövid ismertetése: MÁV projekt esetén: A pályázat összeállításának feladatával megbízott projektreferens a pályázati kiírás alapján listát állít össze a szükséges adatok köréről és az adatszolgáltatásért felelős szervezeti egységekről. Monitoring szerepe:

Monitoring felelős a műszaki folyamatok során az ütemezéssel kapcsolatos adatokat MS Project GANTT diagramon követi nyomon, melyben rögzíti a vállalkozói szerződésben meghatározott teljesítési határidőket (mérföldköveket), majd a folyamatosan beérkező tény adatokat.

Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatosan rögzíti a döntés dátumát, és a további eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon.

Továbbá MS Excel táblán rögzíti a szerződésben szereplő műszaki indikátorokat, majd a kapott havi tény adatok alapján ellenőrzi azok megvalósulását.

A pályázatért felelős ügyintéző a fenti események megtörténtét közli a monitoring felelőssel legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon.

Szerződés megvalósítása BSZE / Mérnök havi beszámolója alapján kerül nyomon követésre.

D.4. Kockázatok feltárása, -értékelése Lásd. E.2. pont D.5. Pályázati adatlap elkészítése, beadása – mellékletekkel Lásd C.4. D.6. Hiánypótlási feladatok ellátása Lásd C.5. D.7. Kivitelezési projekt elutasítása esetén – a monitoring folyamat értékelése és lezárása

Amennyiben a rögzített terv adatok és a beérkező tény adatok között eltérés észlelhető a monitoring felelős intézkedik a projekt, vagy az EUKO vezetője felé a szükséges intézkedések meghozatala iránt. NIF projekt esetén: NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szükséges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés részét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és figyelemmel kíséri. D.10. Pénzügyi folyamatok nyomon követése Folyamat rövid ismertetése:

Lásd. E.7 pont. Az elkészült eszközök szerződés szerinti megvalósítását és az illetékes szakmai szervezetek általi ellenőrzését követően, a projekt megvalósításáért felelős ügyintéző

31. szám


jóváhagyása után, a BSZE a GIR beszerzés moduljának segítségével előállítja a teljesítésigazolást, melyet az EUKO eljuttat a Kivitelezőnek. Kivitelező ezután kiállítja a számlát, majd eljuttatja a Számviteli szervezetnek, aki intézkedik a kifizetésről. A számla kiegyenlítését igazoló kifizetési bizonylatot/ bankszámlakivonatot a Számviteli szervezet átadja a pénzügyi felelősnek, aki a hitelesítés megtörténte után továbbítja a projekt megvalósításáért felelős ügyintézőnek. Monitoring szerepe: MÁV projekt esetén: Monitoring felelős a monitoring rendszerben rögzíti: = az események ütemezését és határidőket, = a teljesítésigazolás időpontját, = a számla EU Kapcsolatok Osztályra való beérkezését kifizető részére (pl.: KSz) továbbküldését és kifizetésének dátumát. MS Excel táblákban rögzítésre kerülnek a feladattal kapcsolatos műszaki és pénzügyi indikátorok. Vizsgálatra kerül a tervezett és tény adatok egyezősége, eltérés esetén intézkedni kell a projekt, vagy az EUKO vezetője felé a szükséges intézkedések meghozatala iránt. Az adatok rögzítése a projektreferenstől és a pénzügyi ügyintézőtől kapott adatok alapján történik. NIF projekt esetén: NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szükséges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés részét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és figyelemmel kíséri. D.11. Zárási folyamat nyomon követése Folyamat rövid ismertetése: Kivitelezési projekt zárása a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok, valamint a projekt megvalósításáért felelős szervezetek (KIKSZ, NFÜ, KKK stb.) iránymutatásai alapján történik meg. A zárás során megtörténik a műszaki átadás-átvétel, a forgalomba helyezés, a forgalomba helyezési és/vagy használatba vételi engedélyek megszerzése, valamint a garanciális vizsgálatok és javítások elvégzése.

1877

Monitoring szerepe: MÁV projekt esetén: Monitoring felelős rögzíti: = munkavégzés készre jelentése, a forgalomba helyezés a (rész)műszaki átadás-átvételek, az előírt engedélyek megkérésének, és megszerzésének tervezett és tény dátumait; = az eljárások során feltárt hiánypótlásokat azok tervezett és tény megvalósítását, = a projekt fizikai és pénzügyi záró jelentésének összeállításával kapcsolatos idő, fizikai és pénzügyi adatokat, = a kötelező fenntartási időszakra tervezett és tény indikátor adatokat. Amennyiben a monitoring felelős információi alapján kockázatosnak minősíthető valamely határidő betartása, vagy a terv-tény adatokban olyan mértékű eltérés tapasztalható, amely a projekt fizikai és pénzügyi zárását veszélyeztethetik, akkor értesíti a projekt vezetőjét, vagy az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjét és javaslatot tesz a kockázat kezelésére. NIF projekt esetén: NIF Zrt. megbízásából megvalósítandó vasútfejlesztési projektek esetén, a zárás nyomon követéséhez szükséges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés részét képezik, ezeket monitoring felelős az adott projektről szóló beszámolókban használja fel. Zárási folyamat részként NIF Zrt. továbbítja az EU Kapcsolatok Osztály számára a műszaki átadás-átvételre került projekt eszközbontásos táblázatát, mely tartalmát a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás szabályozza. Monitoring felelős a táblázat formai ellenőrzése után továbbítja azt a Számviteli szervezet, illetve a Pályavasúti Üzletág Fejlesztési Főosztálya számára felülvizsgálat céljából. D.12. Projektszervezet munkájának értékelése és zárása. Monitoring folyamat értékelése és zárása Folyamat rövid ismertetése: A projektmenedzsment tevékenységének zárását követően, a KSz részére el kell készíteni a zárójelentést, amelynek tartalmaznia kell a projekt célját, annak változásait, a megvalósítás összhangját a célokkal, a projektráfordítások terv-tény adatait, a projekt hozadékát, és hasznosságát, a projekt életciklusa alatt fellépő kockázatokat és azok kezelésének módját, a tett intézkedések elemzését. Monitoring szerepe: A Monitoring felelős a jelentés összeállításához biztosítja az időbeni nyomon követést biztosító MS Project

1878


GANTT diagramból, továbbá a pénzügyi és műszaki indikátorokat tartalmazó MS Excel táblákból a szükséges adatokat. A monitoring rendszerben rögzíti a határidőknek való megfeleléseket, illetve tartalmazza az esetleges eltérések indoklását és a kezelésükre megtett intézkedéseket, továbbá azok hatékonyságát. Lásd. E.7. pont E) Monitoring tevékenység főbb feladatai E.1. Monitoring tervadatok kialakítása E.1.1. Előkészítési tevékenység tervezése, ütemezése Monitoring felelős a jogszabályi kötöttségek, illetve a korábbi tapasztalatok alapján összeállít egy minta-ütemezést, mely tartalmazza az előkészítés során elvégzendő tevékenységek körét, illetve azok határidejét. Ennek alapján – a konkrét pályázati kiírásban szereplő határidő, illetve a megadott műszaki tartalom figyelembe vételével – készül el az előkészítési tevékenység ütemtervét tartalmazó MS Projekt GANTT diagram. E.1.2. Műszaki monitoring adatok körének és célértékének meghatározása MÁV projekt esetén: EU Kapcsolatok Osztály felkéri az illetékes szakmai szervezeteket, hogy a pályázati kiírásnak megfelelő formátumban jelöljék ki a megvalósítás nyomon követését lehetővé tevő indikátorokat, továbbá határozzák meg a projekt keretében elérendő célértékeket, melyeket a monitoring felelős MS Excel tábla segítségével rögzít. NIF projekt esetén: Az adatok körének kialakítását a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás figyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. A vállalkozói szerződésben rögzített műszaki indikátorokról a NIF Zrt. által negyedévente megküldött állapotjelentésből értesül a Monitoring felelős. E.1.3. Pénzügyi adatok és ütemezésük

31. szám

pénzügyi ütemezését, melyben elkülönítésre kerülnek a MÁV által finanszírozandó költségek (amennyiben jelentkeznek ilyenek). Fenti adatokat EU KO MS Excel tábla segítségével rögzíti. NIF projekt esetén: Az adatok körének kialakítását a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás figyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. A vállalkozói szerződésben rögzített pénzügyi indikátorokról a NIF Zrt. által negyedévente megküldött állapotjelentésből értesül a Monitoring felelős. Monitoring felelős intézkedik az elfogadott projekt jellemzői vagy a NIF adatközlése alapján a pályázattal kapcsolatos finanszírozási források várható összetételének, időbeli ütemezésének és nagyságának, valamint a szükséges állományba vételi, üzemeltetési és karbantartási költségek üzleti tervekben való szerepeltetésére a Kontrolling Igazgatóság felé. E.1.4. Közbeszerzési ütemterv meghatározása A projekt műszaki tartalmától és pénzügyi forrás igényének megfelelően, a közbeszerzésért felelős szervezet (BKSZE vagy EU Kapcsolatok Osztály) állítja össze a projekt közbeszerzési ütemtervét. Ebben rögzíteni kell a tervezett közbeszerzés típusát, értékét, az ajánlati dokumentáció elkészítésének, kiadásának, az ajánlattétellel és értékelésével, valamint a szerződéskötéssel kapcsolatos tervezett határidőket. Az adatok a pályázat összeállításáért felelős ügyintéző útján jut el a monitoring felelőshöz, aki a projekt MS GANTT diagramján rögzíti azt. E.1.5. Kommunikációs terv meghatározása A pályázati kiírásban megjelölt igényeknek megfelelően a Kommunikációs Igazgatóság állítja össze a projekt kommunikációs ütemtervét, mely a pályázat összeállításáért felelős ügyintéző útján jut el a monitoring felelőshöz, aki a projekt MS GANTT diagramján rögzíti azt. E.1.6. Monitoring és kontrolling tevékenységi terv A pályázati kiírásban megjelölt igényeknek megfelelően monitoring felelős állítja össze pályázat összeállításáért felelős ügyintéző közreműködésével a projekt monitoring és kontrolling ütemtervét, a projekt MS GANTT diagramján rögzíti azt.

MÁV projekt esetén: E.2. Projekt kockázatelemzés, és –kezelés EU Kapcsolatok Osztály felkéri az illetékes szakmai szervezeteket, hogy az általuk megadott műszaki tartalomhoz kapcsolódóan – a pályázati kiírás kereteit figyelembe véve – adják meg az igényelt forrás nagyságát. EUKO ezután a Kontrolling Igazgatóság és a Pénzügyi Igazgatóság közreműködésével összeállítja a projekt

Kockázatnak minősül minden olyan esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása, ami gátolja, hogy egy szervezet elérje (közvetlen vagy közvetett) céljait. Minden kockázatnak alapvetően két jellemzője van: valószínűsége és hatása.

31. szám


A kockázat-elemzés és értékelés során tisztázni és rögzíteni kell mindazon munkafolyamatokat, amelyek a pályázatok megvalósítása során felmerülnek, és amelyek sarokpontjaiban ki kell alakítani a megfelelő kontrollokat, azaz a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzés rendszerét. Ennek során − fel kell tárni és tisztázni a folyamatok = lényegét, közvetlen és közvetett céljait, kritikus sikertényezőit, = általános jellemzőit (kezdete és vége, inputok és outputok, az adatok átalakulása, Informatikai és távközlési befolyásoltságát, stb.), = teljesítmény mutatóit, azok értékelését, sikertényezőit, a negatív eseményekre adott válasz (reflexió) szabályozását, összehasonlítását, − a folyamatokat csoportosítani kell = legfelső szintű folyamatokra (pl.: könyvelési tevékenység), = főbb folyamatokra (kötelezettségek, követelések nyilvántartása, tárgyi eszközök kezelése, pénzügyi jelentés, stb.), = ahol szükséges és indokolt, alfolyamatokra, − a folyamatok csoportosításához kapcsolódóan fel kell tárni a folyamat felelősöket. Az előkészítés során, fel kell mérni és tisztázni a munkafolyamatokra ható tényezőket, úgymint: − jogszabályi, törvényi változásokat, − a vezetőség elvárásai, és az abban bekövetkezett változásokat, − a belső szervezet változásait, − a külső szervezeti (környezeti) változásokat. A kockázatfelmérés célja: feltárni és azonosítani mindazon kockázati tényezőt, amely az adott folyamat megvalósítására hatással lehet. Ehhez vizsgálni és értékelni szükséges a feltárt kockázati tényezők − bekövetkezési valószínűségét, és − a célok elérésére gyakorolt hatását. Mind a hatás, mind a valószínűség esetében alacsony, közepes vagy magas besorolásokat kell alkalmazni. A kockázatok értékelésénél össze kell kapcsolni a kockázati tényezőket a hatásukkal és bekövetkezési valószínűségükkel. A kockázatokat oly módon kell kiértékelni, hogy abban nem játszhat szerepet a kontrollok kialakítása, vagy annak elmaradása, működtetésének megfelelő vagy hibás volta. A kockázatok kiértékelését követően meg kell határozni a fontossági sorrendnek (az összesített kockázati nagyság alapján) megfelelően azon kockázatokat, amelyeket a sikeres végrehajtás érdekében megfelelő módon kezelni kell, azaz a folyamatok lezajlása során, megfelelő intézkedéssel meg kell előzni, vagy a ható tényezőket a projekt végrehajtásának folyamatában folyamatosan figyelni

1879

kell, értékelni kell, vagy a szükséges kontrollokat a folyamatba be kell építeni. A kockázatelemzést és értékelést el kell végezni a pályázatok elkészítését megelőzően, a pályázat nyertességéről szóló értesítést követően, és a pályázat lezárásakor egyaránt. A monitoring felelős a kockázatelemzésre és – értékelésre vonatkozóan nyilvántartja a feltárt és azonosított kockázatokat, azok értékeléskori állapotát, a szükségesnek ítélt intézkedéseket és a megtett intézkedések tényleges hatását, a kockázati tényezők változását. E.3. Adatgyűjtés MÁV projekt esetén: Monitoring felelős a projekt előrehaladásával kapcsolatos adatokat elsősorban a BSZE és/vagy a Mérnök által az EU Kapcsolatok Osztályra eljuttatott havi jelentésből nyeri. Amennyiben a havi jelentésen túl van szüksége információkra azt elsődlegesen a pályázatért/projektért felelős ügyintézőtől kéri meg, másodsorban műszaki kérdésékben az illetékes szakmai szervezettől, pénzügyi kérdésben a Számviteli szervezettől. Az ütemezéssel összefüggő adatokat MS Project GANTT diagramban, a műszaki és pénzügyi indikátorokkal kapcsolatos adatokat MS Excel táblázatban rögzíti. NIF projekt esetén: Monitoring felelős a projekt előrehaladásával kapcsolatos adatokat elsősorban a NIF Zrt. által az EU Kapcsolatok Osztályra eljuttatott negyedéves jelentésből nyeri. Amennyiben a negyedéves jelentésen túl van szüksége információkra azt a NIF Zrt. illetékes ügyintézőjének együttműködésével szerzi be. Az ütemezéssel összefüggő adatokat MS Project GANTT diagramban, a műszaki és pénzügyi indikátorokkal kapcsolatos adatokat MS Excel táblázatban rögzíti. E.4. Terv–tény eltérések értékelése – beavatkozás MÁV projekt esetén: Monitoring felelős a rögzített terv adatok, továbbá az adatgyűjtés folyamán beszerzett információkat tartalmazó műszaki és pénzügyi MS Excel táblázatok segítségével észleli a tényadatok tervezettől való eltérését. Az észlelt eltérésről elsődlegesen a projektmenedzsert és az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjét tájékoztatja, ezután – amennyiben ilyen tartalmú utasítást kap – írásbeli jelentést készít, melyben szerepel az eltérés pontos mértéke, indoka, illetve az esetleges javaslatok a helyzet kezelésére.

1880


NIF projekt esetén: Monitoring felelős a projekt előrehaladásával, illetve a tény adatok tervtől való eltérésével kapcsolatos információkat elsősorban a NIF Zrt. által az EU Kapcsolatok Osztályra eljuttatott negyedéves jelentésből nyeri. NIF projektek esetén monitoring felelős MS GANTT diagramban rögzíti a projekt szerződés szerinti határidejét, majd rögzíti a műszaki-átadás átvétel tényleges időpontját. Műszaki átadás-átvétel időpontjáról tájékoztatja az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjét. E.5. Beszámolók készítése MÁV projekt esetén: Monitoring felelős GANTT diagramban rögzíti a beszámoló elkészítésének határidejét, majd a projekt nyomon követését biztosító diagram, a beérkező havi jelentések, illetve műszaki és pénzügyi indikátor táblák felhasználásával álltja össze a kért adatok körének megfelelően a beszámolót. NIF projekt esetén: Monitoring felelős GANTT diagramban rögzíti a beszámoló elkészítésének határidejét, majd az utoljára beérkezett negyedéves állapotjelentés, illetve egyéb a NIF Zrt.-től származó információk alapján állítja össze a kért adatoknak megfelelően a beszámolót. E.6. Ellenőrzési megállapítások nyomon követése Monitoring felelős MS Excel táblázatban rögzíti a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója által kiadott, a Stratégiai Igazgatóság EU Kapcsolatok Osztályt nevesítő határozatokat, illetve az azok végrehajtására megadott határidőket. Továbbá azon külső ellenőrzési szerv által tett megállapítások és határidők kerülnek rögzítésre, melyeket a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, illetőleg a MÁV Zrt. Stratégiai Igazgatója az EU Kapcsolatok Osztály hatáskörébe utal. Amennyiben láthatóvá válik, hogy a határidő teljesítése nem valósul meg monitoring felelős – az indokok megjelölésével – értesíti az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjét, aki intézkedik a határidő módosítását kérelmező kiadmány összeállítása felöl. Kiadmány elfogadása esetén monitoring felelős rögzíti az újabb határidőt és figyelemmel kíséri végrehajtását. E.7. Monitoring folyamat értékelése és zárása A monitoring folyamat keretei között éves rendszerességgel értékelő dokumentum kerül összeállításra, amely tartalmazza:

31. szám

¾ Mérföldkövek határidőn belül való teljesülésének arányát; ¾ Havi/negyedéves jelentések beérkezésének határidőn belüliségét és teljes körűségéről szóló elemzést; ¾ Monitoring felelős számára kiadott határidők teljesítésének arányát; ¾ Monitoring által összeállított ütemterv teljesíthetőségének elemzését, a minta ütemterv módosítására teendő javaslatokat; ¾ MS Project GANTT diagram, MS Excel indikátor táblázatok teljes körűségének vizsgálatát Az elkészült értékelő jelentést monitoring felelős az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjének terjeszti elő, aki a jelentés elfogadása esetén továbbítja azt a MÁV Zrt. Vezetése számára. MS Project GANTT diagramban kerül rögzítésre az értékelés elkészítésének EU KO vezetője által adott határideje, a diagram zárása a jelentés Stratégiai Igazgató általi elfogadásának rögzítésével történik meg. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasításhoz a MÁV Zrt-n belül kialakított utasítások közül kapcsolódnak különösen: • 51/2009. (MÁV. Ért. 23.) Beruházás – Vezérigazgatói utasítás • A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság Beruházási Utasítása kiadásáról • MÁV Zrt. Beruházási Kézikönyve • 4/2010. (MÁV. Ért. 2.) Pénzügyi irányítás – Elnökvezérigazgatói utasítás • A szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól, • 15/2010. (MÁV. Ért. 9.) Humánpolitika – Elnök-vezérigazgatói utasítás • A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata és Döntési és Hatásköri Listája • 22/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog – Vezérigazgatói utasítás • A szerződéskötések rendjéről • 32/2010. (MÁV. Ért. 18.) Jog – Elnök-vezérigazgatói utasítás • A MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról • 52/2010. (MÁV. Ért. 25.) Stratégia – Elnök-vezérigazgatói utasítás • a szabálytalanságok kezelésére. Az EU alapjai társfinanszírozásában, és a hazai költségvetésből finanszírozott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél • Együttműködési megállapodás az Európai Uniós források felhasználásával megvalósuló vasúti infrastrukturális beruházások eljárási rendjének változásáról (MÁVNIF Együttműködési Megállapodás)

31. szám


6.0. HATÁLYBALÉPÉS

1881

Jelmagyarázat

Az utasítás a MÁV Értesítőben történt közzététellel egyidejűleg lép hatályba.

= Feldolgozás/Értékelés

7.0. MELLÉKLETEK 7.1. Folyamatábra és jelmagyarázat

= Dokumentum/Javaslat

Szarvas Ferenc s.k. elnök-vezérigazgató

= Ütemezés/Indikátor táblázat = Befejezés

= Kigyűjtés

= Döntési pont = Adatbevitel

= Összegzés

B1

BemenĘ adat

EU KO

EU KO

Biztosíték-nyújtási módok lehetséges Feltalált pályázati lehetĘség értékelése változatai, szükséges Biztosítéknyújtási kötelezettségek és lehetĘségek mértéke, mentességek esetei Lehetséges fejlesztések következtében létrejövĘ eszközök, létesítmények köre, a fejlesztés várható hozadéka, eredménye

B.2.3.

B.2.4.

EU KO

EU KO

EU KO BSZE NIF

Javaslatkérés idĘpontja Válasz beérkezését Javasolt fejlesztés fĘbb jellemzĘit Beérkezett javaslatok VezetĘi döntésre való beterjesztés Feltárt és azonosított kockázatok Szükségesnek ítélt intézkedések Megtett intézkedések hatása Kockázati tényezĘk változása

A beérkezett javaslatok értékelése, táblázatba foglalása, vezetĘi döntésre beterjesztés

Kockázatok feltárása, -értékelése E2 folyamat leírása szerint

B3

B4

B5

A feltalált pályázati lehetĘség értékelése - A pályázatok várható hozadéka, eredménye

EU KO

EU KO

EU KO

FelelĘs szervezet

Finanszírozási módok lehetséges változatai

B.2.2.

Feltalált pályázati lehetĘség értékelése finanszírozási mód

Pályázatfigyelés idĘbeni megtörténte A pályázatfigyelés rendszere, rendszeressége, felelĘssége, Kiírás fellelésének helye, eredménye dátuma Kiírás forrása Érintett szervezetek B.2.1. Feltalált pályázati lehetĘség értékelése - érintettség köre

B. Monitoring a pályázatfigyelés idĘszakában

Feladat

Az érintett szervezetek (MÁV Zrt, és leányvállalatok) értesítése, pályázati javaslatok gyĦjtése

B2

Folyamat elem

MONITORING FELADATOK

Kockázatkezelési nyilvántartás

Egységes formátumú összehasonlító táblázat

Javaslatok beérkezésének idĘigénye

Rögzített vizsgálati eredmény




AdatkigyĦjtési rendszer értékelése

KimenĘ adat Eredmény

EU KO

EU KO

EU KO

EU KO

EU KO

EU KO

EU KO

EU KO

FelelĘs

Kockázatkezelési dokumentáció

GANTT-diagram Javaslatok MS Word dokumentumban összesítve

Adatok MS Project táblán rögzítve

MS Excel táblában rögzítve készítése

GANTT-diagram

Megjegyzés

1882 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám

BemenĘ adat

VezetĘi döntés szerint projektszervezet kialakítása, a szervezet feladatütemezése

Monitoring tervadatok elĘzetes kialakítása E1.1 - E1.6 folyamatok leírása szerint


C2

C3

Feltárt és azonosított kockázatok Szükségesnek ítélt intézkedések Megtett intézkedések hatása Kockázati tényezĘk változása

Szervezet kialakításának várható idĘigénye Feladatmegosztás

C. Monitoring az ElĘkészítĘ pályázat idĘszakában:

Támogató vezetĘi döntés alapján pályázatkészítés

VezetĘi elĘterjesztés Támogató döntés meghozásának dátuma

Nemleges vezetĘi döntés - a monitoring folyamat értékelése, Lezárás dátuma lezárása Eddigi összes E7 folyamat leírása szerint rögzített adat

C1

B7

B6

Feladat

EU KO BSZE NIF

EU KO

EU KO

EU KO

FelelĘs szervezet

Folyamat elem


EU KO

EU KO

Végleges Monitoring adattáblák és diagramok

EU KO

Finanszírozási források várható összetétele, idĘbeli ütemezése és nagysága

EU KO

EU KO

Pályázatfigyelés értékelése,monitoring folyamatok értékelése, javaslatok

Szervezet kialakításának tényleges idĘigénye Projekt-tagok névsora, feladatmegosztás, kapcsolattartás adatai

FelelĘs




GANTT-diagram Pénzügyi információk MS Excel táblázatban összesítve

IdĘadatok MS Project táblán rögzítve Értékelés/zárás MS Word dokumentumban és/vagy MS Excel táblában rögzítve

Megjegyzés

31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1883

C7.2

C7.1

Végleges monitoring tervadatok meghatározása E1.1 - E1.6 folyamatok szerint

Támogatási SzerzĘdés megkötése

ElĘkészítĘ pályázat elfogadása esetén

Támogató levél beérkezte Támogató levél fĘbb adatai Támogatási SzerzĘdés aláírása EU KO NIF Szakágak, pénzügy, számvitel, jog

EU KO

Hiánypótlási feladatok ellátása

C5

ElĘkészítĘ pályázat elutasítása esetén - a monitoring folyamat Összes a folyamat értékelése és lezárása során felhasznált E7 folyamat leírása szerint adatsor

EU KO

Hiánypótlásra való felszólítás beérkezése Hiánypótlás határideje Hiánypótlás megtörténte

C6

EU KO

FelelĘs szervezet

Pályázati adatlap elkészítése, beadása – mellékletekkel

BemenĘ adat

C4

Feladat Adatlap összeállításának kezdete Beadási határidĘ Beadás megtörténte

C7

Folyamat elem


Támogatási SzerzĘdés a TSZ határidĘn belüli megkötésének biztosítása Finanszírozási források várható összetételének, idĘbeli ütemezésánek és nagyságának jelzése a Kontrolling Ig. felé

Értékelt, lezárt monitoring rendszer

Hiánypótlás határidĘre való beadásának biztosítása

Pályázat határidĘre való beadásának biztosítása


EU KO

EU KO

EU KO

EU KO

FelelĘs

GANTT-diagram MS Excel táblázat


GANTT-diagram

Megjegyzés


C8

C8.3

C8.2

C8.1

EU KO BSZE NIF

-- folytatásról

ElĘkészítĘ projekt megvalósítása - VezetĘi döntés -- elutasításról monitoring folyamat értékelése és zárása VezetĘi döntés DHL szerinti vezetĘ E7 folyamat leírása szterint meghozatalának ideje

"-- Kbt. eljárások, versenyeztetések lefolytatása"

SzerzĘdésben meghatározott indikátorok terv adatai ElĘkészítĘ projekt megvalósítása - RMT kidolgozás SzerzĘdésben meghatározott indikátorok havi tény állapota

FelelĘs szervezet

BKSZE NIF EU KO

BemenĘ adat Betartandó ütemezés és határidĘk Tenderdokumentáció végleges elkészítése, megjelentetése Kbt., vagy a MÁV Zrt. saját versenyeztetési eljárás folyamatos megtörténte Az eljárás megtámadásának, és kezelésének idĘpontjai Folyamat lezárása

ElĘkészítĘ projektek megvalósítása

Feladat

Folyamat elem

EU KO

EU KO

Indikátorok ütemezésnek megfelelĘ teljesítésének biztosítása Tény adatok tervtĘl eltérése esetén EU KO vezetĘjének értesítése

projektfolyamat értékelése, tzárása, monitoring folyamat értékelése, zárása javaslatok

EU KO

FelelĘs

Közbeszerzési eljárás nyomon követése



Ütemezéssel kapcsolatos adatok MS Project táblán, mĦszaki és pénzügy indikátorok MS Excel táblán rögzítve

GANTT-diagram MS Excel táblázat

Megjegyzés


Kommunikációs feladatok ellátása

Pénzügyi folyamatok nyomon követése

C10

Engedélyek megszerzése

C8.5

C9

Engedélytervek kidolgozása

C8.4.

Feladat

EU KO Számviteli Szervezet

EU KO Kommunikációs Igazgatóság

EU KO BSZE NIF

Kérelem benyújtásának ideje, Befogadó határozat idĘpontját, a hiánypótlások határideje, Meghosszabbítások iránti kérelmek beadási ideje Engedélyek kiadásának idĘpontja Finanszírozási forrás kommunikációs kritériumai Hirdetési anyagok megjelenésének dátuma SzerzĘdésben meghatározott kifizetési ütemterv Teljesítésigazolás idĘpontja Számla EU Kapcsolatok Osztályra való beérkezését kifizetĘ részére (pl.: KSz) továbbküldését és kifizetésének dátumát.

EU KO BSZE NIF

FelelĘs szervezet

SzerzĘdésben meghatározott indikátorok terv adatai SzerzĘdésben meghatározott indikátorok havi tény állapota Betartandó ütemezés és határidĘk Tervek beérkezése, szakágak általi jóváhagyása Tervek engedélyezésre történĘ beterjesztése

BemenĘ adat

Folyamat elem

EU KO

EU KO

Havi és kumulált költségadatok Tény adatok tervtĘl eltérése esetén EU KO vezetĘjének értesítése

EU KO

EU KO

FelelĘs

Kommunikációs feladatok nyomon követése

Engedélyek kiadásának nyomon követhetĘsége

Indikátorok ütemezésnek megfelelĘ teljesítésének biztosítása Tény adatok tervtĘl eltérése esetén EU KO vezetĘjének értesítése






Megjegyzés


D. Monitoring a kiviteli projektmegvalósítási idĘszakban:

EU KO

FelelĘs szervezet

EU KO BSZE NIF

EU KO

Feltárt és azonosított kockázatok Szükségesnek ítélt intézkedések Megtett intézkedések hatása Kockázati tényezĘk változása Adatlap összeállításának kezdete Beadási határidĘ Beadás megtörténte


Pályázati adatlap elkészítése, beadása – mellékletekkel

D4

D5

EU KO

Pályázat elĘkészítése

D3

EU KO

VezetĘi döntés szerint projektszervezet kialakítása, a szervezet feladatütemezése

D2

Támogató döntés meghozatalának dátuma Szervezet kialakításának várható idĘigénye Feladatmegosztás Pályázat beadási határideje Pályázat összeállításához szükséges pénzügyi és mĦszaki táblák ElĘkészítĘ projekt vonatkozó pénzügyi és mĦszaki adatai

EU KO ElĘkészítési projekt NIF ElĘkészítĘ projekt alapján mĦszaki tartalom és finanszírozási alapján meghatározott Szakágak, D1 igény meghatározása mĦszaki és pénzügyi pénzügy, számvitel, paraméterek jog

C11

BemenĘ adat

Projekt idĘbeli nyomon követés Projektszervezet munkájának értékelése és zárása, táblájának adatai ha a folyamat az elĘkészítéssel lezárul Projekt pénzügyi Monitoring folyamat értékelése és zárása nyomon követés E7 folyamat leírása szerint táblájának adatai Monitoring feladatok értékelésének megtörténte

Feladat

Folyamat elem

Pályázat határidĘre való beadásának biztosítása

EU KO

EU KO

EU KO

Ütemezéssel kapcsolatos táblák MĦszaki és pénzügyi indikátor táblák


EU KO

EU KO

EU KO

FelelĘs

Szervezet kialakításának tényleges idĘigénye Projekt-tagok névsora, feladatmegosztás, kapcsolattartás adatai

MĦszaki tartalom finanszírozás módja, nagysága, tervezett dokumentáció

Projektszervezet hatékonyságát tükrözĘ adatok





Adatok MS Project és MS Excel táblán rögzítve


Megjegyzés


D7

D6

D9

D8

Hiánypótlásra való felszólítás Hiánypótlás határideje Hiánypótlás megtörténte

BemenĘ adat

D8.2

D8.1

MĦszaki adatok alakulásának nyomon követése

Végleges monitoring tervadatok meghatározása E1.1 - E1.6 folyamatok szerint

Támogatási SzerzĘdés megkötése

Kivitelezési projekt elfogadása esetén

SzerzĘdés mĦszaki indikátorai Havi/Negyedéves elĘrehaladási jelentések adatai

Támogató levél beérkezte Támogató levélben meghatározott határidĘ Támogatási SzerzĘdés aláírása

Kivitelezési projekt elutasítása esetén - a monitoring folyamat Összes a folyamat értékelése és lezárása során felhasznált E7 folyamat leírása szerint adatsor

Hiánypótlási feladatok ellátása

Feladat

EU KO BSZE NIF

EU KO NIF Szakágak, pénzügy, számvitel, jog

EU KO

EU KO

FelelĘs szervezet

Folyamat elem

MĦszaki indikátorok teljesítésének ellenĘrzése


Támogatási SzerzĘdés a TSZ határidĘn belüli megkötésének biztosítása Finanszírozási források várható összetételének, idĘbeli ütemezésánek és nagyságának jelzése a Kontrolling Ig. felé


Hiánypótlás határidĘre való beadásának biztosítása


EU KO

EU KO

EU KO

EU KO

EU KO

FelelĘs

Adatok MS Project és MS Excel táblán rögzítve





Megjegyzés


Projektszervezet munkájának értékelése és zárása Monitoring folyamat értékelése és zárása E7 folyamat leírása szerint

D12

EU KO

Zárási folyamat nyomon követése

D11

Összes a folyamat során felhasznált adatsor

EU KO NIF

Munkavégzés készre jelentése, a forgalomba helyezés a (rész)mĦszaki átadás-átvételek, az elĘírt engedélyek megkérésének, és megszerzésének tervezett és tény dátumai; Eljárások során feltárt hiánypótlásokat azok tervezett és tény megvalósítását, Projekt fizikai és pénzügyi záró jelentésének összeállításával kapcsolatos idĘ, fizikai és pénzügyi adatokat, KötelezĘ fenntartási idĘszakra tervezett és tény indikátor adatokat.

Pénzügyi adatok nyomon követése

D10

FelelĘs szervezet

EU KO Számviteli Szervezet NIF

BemenĘ adat SzerzĘdésben meghatározott kifizetési ütemterv Teljesítésigazolás idĘpontja Számla EU Kapcsolatok Osztályra való beérkezését kifizetĘ részére (pl.: KSz) továbbküldését és kifizetésének dátumát.

Feladat

Folyamat elem


Zárás nyomon követése és a határidĘn belüliségének ellenĘrzése

Havi és kumulált költségadatok Tény adatok tervtĘl eltérése esetén EU KO vezetĘjének értesítése


EU KO

EU KO NIF

EU KO

FelelĘs




Megjegyzés


Monitoring tervadatok kialakítása - MĦszaki monitoring adatok körének és célértékének meghatározása

E.1.2.

E.1.6.

E.1.5.

E.1.4.

MĦszaki paramétérek megadása

Tevékenységek várható idĘszükségletei

AdatgyĦjtés

Szükséges adatok körének kiválasztása, bekérése

KötelezĘ kommunikációs Monitoring tervadatok kialakítása - Kommunikációs tevékenységek és terv azok várható idĘszükségletei KötelezĘ monitoring és kontrolling Monitoring tervadatok kialakítása - Monitoring és tevékenységek, illetve kontrolling tevékenységi terv azok várható idĘszükségletei Feltárt és azonosított kockázatok Szükségesnek ítélt intézkedések Projekt kockázatelemzés, és –kezelés Megtett intézkedések hatása Kockázati tényezĘk változása


EU KO BSZE NIF

Adatok beérkezésének idĘintervalluma Adatok teljes körĦen rendelkezésre állása

EU KO

Monitoring és kontrolling tevékenység idĘbeni ütemezése

EU KO

EU KO

EU KO

EU KO

Szakmai szervezetek, számviteli szervezet, BSZE/Mérnök NIF

Adatok MS Excel táblán rögzítve

Adatok MS Excel táblán rögzítve


Megjegyzés





KözbeszerzéAdatok MS Project sért felelĘs táblán rögzítve szervezet

EU KO

EU KO

EU KO

FelelĘs

Kommunikáció idĘbeni ütemezése

EU KO Kommunikációs Igazgatóság

Közbeszerzés ütemterv

Pénzügyi indikátorok és célértékeik

Szakmai szervezet Kontrolling Igazgatóság NIF

Projekt ütemezés


MĦszaki indikátorok és célértékeik

Folyamat elem

Szakmai szervezetek NIF

EU KO

FelelĘs szervezet

Közbeszerzés várható idĘszükségeletei Közbeszerzés típusa, értéke, az ajánlati dokumentáció elkészítésének, Közbeszerzésért Monitoring tervadatok kialakítása - Közbeszerzési kiadásának, az felelĘs szervezet ütemterv meghatározása ajánlattétellel és értékelésével, valamint a szerzĘdéskötéssel kapcsolatos tervezett határidĘk.

Pénzügyi Monitoring tervadatok kialakítása - Pénzügyi adatok paramétérek köre és pénzügyi ütemezés megadása

Monitoring tervadatok kialakítása - ElĘkészítés tevékenység tervezése, ütemezése

E.1.1.

E.1.3.

BemenĘ adat

E. Monitoring tevékenység fĘbb feladatai:

Feladat


E3

E2

E1

1890 31. szám

Terv-tény eltérések értékelése – beavatkozás

Beszámolók készítése

EllenĘrzési megállapítások nyomon követése

Monitoring folyamat értékelése és zárása

E4

E5

E6

E7

Feladat

Összes a folyamat során felhasznált adatsor

Havi/Negyedéves elĘrehaladási jelentések Projekt idĘbeli nyomon követés táblája Projekt mĦszaki és pénzügyi indikátor táblája Havi/Negyedéves elĘrehaladási jelentések Projekt idĘbeli nyomon követés táblája Projekt mĦszaki és pénzügyi indikátor táblája Beszámoló készítésének határideje EllenĘrzés során felmerült észrevételek beérkezése és a kezelésre adott határidĘ

BemenĘ adat

EU KO Stratégiai Ig.

BEF Más ellenĘrzésre jogosult szerv


EU KO

EllenĘrzés által adott határidĘre történĘ teljesítés ellenĘrizhatĘsége

EU KO BSZE NIF

EU KO

EU KO

TeljeskörĦen összeállított beszámoló Összeállításának határidĘn belülisége

FelelĘs

EU KO


Eltérés kezelésére adott javaslat

Folyamat elem

EU KO BSZE NIF

FelelĘs szervezet



IdĘadatok MS Project táblán rögzítve Beszámoló MS Word dokumentumban és/vagy MS Excel táblában rögzítve

IdĘadatok MS Project táblán rögzítve Javaslatok MS Word dokumentumban rögzítve

Megjegyzés


1892


67/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfóliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat 2.) pontja értelmében az állami többségi tulajdonban lévő társaságoknál a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás erősítése érdekében kockázatkezelési rendszert kell kialakítani és működtetni. Jelen utasítás célja ennek megfelelően a nemzeti vasúttársaságnál • a szervezeti és működési kockázatok tudatos kezelését és kontrolálását lehetővé tevő Kockázatmenedzsment rendszer (lásd: 3.4 pont) Csoportszintű kiépítése, és • ezen Kockázatmenedzsment rendszer bevezetésével olyan szervezetirányítási és döntéstámogatási rendszer (a továbbiakban együtt: Kockázatmenedzsment eljárásrend) kialakítása, amely hosszú távon hozzájárul a MÁV Csoport üzleti értékének növeléséhez a társaságok számára jelentőséggel bíró kockázatok korai felismerése, kezelése és nyomon követése révén. A Kockázatmenedzsment eljárásrend keretében • fel kell mérni és meg kell állapítani a MÁV Csoport tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, és • meg kell határozni azon intézkedéseket és az intézkedések megtételének módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. Jelen utasítás a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó leányvállalatok esetében egyben egy olyan mintaszabályzatnak tekintendő, amely alapján a társaságok külön-külön kötelesek elkészíteni, illetve módosítani a saját maguk specifikációjának megfelelő kockázatkezelési szabályzatukat. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya 2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, valamint a mindenkor hatályos társaságirányítás általános szabályai (azaz a Portfoliókezelési szabályzat) alapján a MÁV Zrt. bázisportfoliójába tartozó összes társaságra, valamint a szabad portfolióba tartozó MÁV Informatika Zrt.-re, a MÁV Ingatlankezelő Kft.-re és a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-re.

31. szám

Jelen utasítás nem terjed ki • a deviza-, kamat- és árukockázati kitettséggel összefüggő kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatokra, amelyekre az alábbiak szerint külön-külön elnök-vezérigazgatói utasítások vonatkoznak: ¾ a 43/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a ¾ MÁV Zrt. árfolyam-fedezeti politikájáról; ¾ a 44/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a ¾ MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról; valamint ¾ a 45/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a ¾ MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról; • a MÁV Csoport biztosítási stratégiájának kialakítására és annak megvalósítására, azaz a biztosítási típusú kockázatáthárításra (amelyre a 141/2008. (10.14.) számú Igazgatósági határozat vonatkozik), továbbá • a kockázatmenedzsment munkafolyamat során fennálló negatív eseményekre. 2.1.2 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a 2.1.1 pontba tartozó társaságok kockázatkezeléssel foglalkozó összes munkavállalójára. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes felelős. 2.3 Kockázatkezelésért felelős vezetők, szervezeti egységek, illetve fórumok A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig az a szervezeti egység (lásd: 3.34 pont) vezetője felel, ahol a kockázat felmerült, illetve ahol az beazonosításra került. A csak a MÁV Csoport (a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos) szintjén menedzselhető kockázatok kezelése a MÁV Zrt. Igazgatóságának hatáskörébe tartozik. A MÁV Zrt. Igazgatóságát, illetve a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatóját kockázatkezelési döntései meghozatalában a MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatói Értekezlete támogatja. Amennyiben a kockázat kezelése alapítói / tulajdonosi döntést igényel, úgy • a MÁV Zrt. illetve a MÁV Csoport vonatkozásában a kockázatok alapító felé történő bejelentéséről a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, • a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó társaságok esetében a kockázatok kezeléséért a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály Kockázatkezelési és Kontroll Osztályának (a továbbiakban: TPFKKO) az előterjesztése, és a • MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének javaslata alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója felel.

31. szám


3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Jelen fejezetben meghatározott fogalmakat / szakkifejezéseket a továbbiakban olyan értelemben használjuk, ahogy itt definiálásra kerültek. A kockázatmenedzsment szakkifejezéseket a későbbiekben mindig nagy kezdőbetűvel írjuk. 3.1 A MÁV Zrt. bázis- és szabad portfoliójába tartozó, Kockázatmenedzsment eljárásrend kiépítésére és működtetésére kijelölt leányvállalatok / tagvállalatok A Kockázatmenedzsment eljárásrend kiépítésére és működtetésére kijelölt leányvállalatok / tagvállalatok: • a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁVGÉPÉSZET Zrt., a MÁVGÉP Kft., a • MÁV FKG Kft., a MÁV KFV Kft. és a ZÁHONYPORT Zrt. (bázis portfolió); valamint • a MÁV Informatika Zrt., a MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. (szabad portfolió); (a továbbiakban együtt: tagvállalatok). 3.2 MÁV Csoport Jelen utasítás értelmében MÁV Csoport a MÁV Zrt. és a 3.1 pont szerinti kijelölt tagvállalatai összessége. 3.3 Kockázatmenedzsment tevékenységek MÁV Csoportszintű irányítása A MÁV Csoportszintű Kockázatmenedzsment eljárásrend keretében a kockázatkezelési rendszer kialakításáért és működtetéséért a MÁV Zrt.-nél érvényben lévő MSZSZ értelmében a TPF-KKO felel. 3.4 Kockázatmenedzsment rendszer A Kockázatmenedzsment rendszer olyan eljárások és módszerek összességét jelenti, amelyek magukban foglalják • a tagvállalatok stratégiai céljaira kihatással lévő kockázatok, illetve a kockázatokat kiváltó eseményeknek a beazonosítását, • a beazonosított kockázatok értékelését és jelentését egységes metodika alapján, valamint a • szükséges válaszlépések meghatározását és azok eredményének a nyomon követését. 3.5 Kockázatkezelés A kockázatkezelés – a Kockázatmenedzsment rendszer keretében elfogadott eljárások és módszerek alapján – a kulcskockázatok és a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosítását, értékelését, a szükséges intézkedések meghozatalát, valamint a kockázatkezelési eljárások folyamatos és egyben ciklikus működését magá-

1893

ban foglaló tevékenységek összessége. A kockázatkezelés – mint a MÁV Csoport feladatellátását támogató belső folyamat – egyben a menedzsment gyakorlati segítője: a tervezés, a döntéshozatal, valamint a végrehajtás eszköze. A kockázatkezelés a jövőben várhatóan bekövetkező eseményekkel foglalkozik, s nem tárgya a kockázatkezelés során már fennálló negatív hatású események (eredendő kockázatok; lásd: 4.3.2.2 pont) kezelése. Az ilyen negatív hatású események kezelése során a szervezeti egységeknek a jogszabályokban és a belső utasításokban foglalt előírások szerint kell eljárniuk. A maradvány kockázatok (lásd: 4.3.2.2 pont) kezelésére a jelen utasításban foglaltak az irányadóak. 3.6 Kockázatértékelés A kockázatértékelés a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események értékelését jelenti • hatás, • bekövetkezési valószínűség és • a kockázati eseményeknél alkalmazható kontrolleljárások alapján (lásd: 3.19 pont). 3.7 Kockázatkezelési irányelv A Kockázatkezelési irányelv (lásd: 1. sz. melléklet) bemutatja • a MÁV Csoport legfőbb célkitűzéseit a Kockázatmenedzsment rendszer kialakításával kapcsolatban, valamint • a MÁV Csoport kockázatmenedzsment folyamathoz, illetve kockázatokhoz való hozzáállását, azaz a kockázatmenedzsment alapelveit és eljárásait. A Kockázatkezelési irányelvben képviselt kockázatkezelési filozófia – a Kockázatmenedzsment eljárásrend (azaz a jelen utasítás) mellett – a MÁV Zrt. menedzsmentje által központilag felügyelt, csoportszinten integrált Kockázatmenedzsment rendszer alapja. 3.8 Kockázat csoportok A kockázatok – a MÁV Zrt. és egy-egy tagvállalat meghatározott küldetésének és / vagy jövőképének összefüggésében – a MÁV Zrt. és a tagvállalat céljaival összefüggésben négy jól elkülöníthető szinten jelentkezhetnek: a stratégiai-, a megfelelőségi-, a pénzügyi- és a működési kockázatok szintjén. A különálló, de egymást átfedő kategóriák különböző szervezeti igényekkel foglalkoznak és különböző vezetők felelősségi körébe tartozhatnak. A kategorizálás révén elkülöníthetőek az egyes célkitűzés kategóriákkal szemben támasztott elvárások. Az egyes kockázatcsoportok nem kezelhetőek különkülön a többi kockázatcsoport figyelembe vétele nélkül.

1894


A kockázatkezelés folyamatának a stratégiai-, a megfelelőségi-, a pénzügyi és a működési kockázatokat összehangolva és egységesítve kell működnie. A kockázatkezelés a vezetői szintről kiindulva (stratégiai kockázatok felől haladva a megfelelőségi- és pénzügyi kockázatokon keresztül) beépül a MÁV Csoport mindennapi operatív tevékenységébe (a működési kockázatokig bezárólag). A stratégiai-, a megfelelőségi- és a pénzügyi kockázatok a MÁV Csoport összes tagvállalatánál felmerülhetnek, a működési kockázatok azonban csak értéklánc-specifikusan rendelhetők hozzá a MÁV Zrt.-hez, illetve a különböző tagvállalatokhoz. A kockázatokat csoportosíthatjuk azok forrása szerint is. A kockázatok forrása lehet a MÁV Csoportra nézve külső eredetű kockázat, illetve a Csoport tevékenysége (vagy annak hiánya) miatt bekövetkező belső eredetű kockázat. A kockázatkezelés középpontjában elsősorban a belső eredetű kockázatok állnak.

31. szám

3.11 A kockázatok beazonosítása kockázatvizsgálattal vagy kockázati önértékeléssel A kockázatok beazonosítása a MÁV Csoporton belül (tagvállalatonként) külön-külön elvégzendő kockázatvizsgálattal vagy kockázati önértékelések során történik. A kockázatvizsgálatot egy kifejezetten erre a célra létrehozott munkacsoport végzi a TPF-KKO vezetésével, vezetői interjúk lefolytatásával, a MÁV Zrt. és az adott tagvállalat belső szabályaink, utasításainak és eljárásrendjének áttanulmányozása mellett. A MÁV Zrt., illetve a tagvállalat részéről a munkacsoportba a Tagvállalati Kockázati Koordinátor (lásd: 3.33 pont) jelöli ki a munkatársakat. A kockázati önértékelés folyamatában – a tevékenységek kockázati esemény szintű vizsgálatában – a MÁV Zrt. és az adott tagvállalat valamennyi szervezeti egység vezetőjének részt kell vennie. A kockázati önértékelés történhet kérdőívek segítségével és / vagy a TPF-KKO által megszervezett munkamegbeszélések alkalmával.

3.9 Kockázat kategóriák, kulcskockázatok Az egyes kockázati csoportok tovább bonthatóak kockázati kategóriákba a MÁV Csoport főbb (alap és funkcionális) tevékenységi folyamatai mentén. A kockázati csoportokba tartozó, és a Kockázati Univerzumba (lásd: 3.16 pont) felvett kockázati kategóriák összessége alkotja a MÁV Csoport kulcskockázatainak halmazát. Egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódóan tagvállalatonként (ideértve a MÁV Zrt.-t is), illetve tagvállalaton belül szervezeti egységeknél akár egymástól különböző kockázati események (lásd: 3.10 pont) is beazonosíthatóak. 3.10 Kockázati események és a kockázat fogalma A kockázati események olyan a kulcskockázathoz kapcsolódó potenciális jövőbeni események, amelyek bekövetkezése veszélyeztetheti a MÁV Csoport vállalatainak rövid távú (operatív), valamint közép- (stratégiai) illetve hosszú távú céljainak elérését. Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet a MÁV Csoport által kitűzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, úgy a kockázatot, mint „lehetőség” definiáljuk. Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a kockázat fogalmát a fogalom negatív értelmében használja. Amennyiben a kockázatmenedzsment rendszer a kockázatok értékelése során „lehetőséget” állapít meg – a lehetőség kiaknázása érdekében – a 4.3.3.1.5 pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárnia.

A kockázatok beazonosításának bármely formáját is választjuk, a kockázatkezelés folyamatában a Csoport tagjainak az aktuális közlekedési stratégia szerint kialakított célkitűzéseiből kell kiindulni. A kockázatok beazonosításánál nem a kockázatok hatását, hanem magát a kockázatot kell meghatározni. 3.12 Kontrolleljárások A kontrolleljárások azoknak az eljárásoknak az öszszessége, amelyek segítségével a kockázati események hatása és / vagy bekövetkezési valószínűsége csökkenthető. A kontrolleljárásoknak négy fő típusa alkalmazandó a kockázatkezelés során: • a „megelőző kontrollok” célja a nem kívánatos események megvalósulási lehetőségeinek korlátozása. Minél fontosabb egy kedvezőtlen esemény megelőzése, annál fontosabb a megfelelő preventív kontrollok beépítése a folyamatokba (pl. feladatkörök egyértelmű elhatárolása, egyes műveletek / feladatok felhatalmazott személyekhez rendelése, stb.). • a „helyrehozó kontrollok” célja a realizált, nem kívánt kockázatok következményeinek korrigálása. Ezen kontrollok kisegítő megoldást nyújtanak a károk, illetve az elszenvedett veszteségek csökkentésére (pl. eshetőségi / üzletmenet folytonossági tervek kidolgozása, de ilyen korrektív kontrollnak tekintendő a biztosítás is). • az „utasítás jellegű kontrollok” célja egy tervezett eredmény elérésének a biztosítása. Általában egy tevékenység vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, időbeli ütemezésüket tartalmazzák (ilyen direktív kontrollnak tekintendőek pl. a munkavédelmi szabályok, előírások). • a „feltáró kontrollok” célja a létrejött kedvezőtlen eredmények okinak a feltárása. Mivel a feltáró (detektív) kontrollok csak a kockázati esemény bekövetkezése után

31. szám


fejtik ki a hatásukat, ezért csak abban az esetben használhatóak, amennyiben lehetőség van a kár vagy a veszteség elfogadására, illetve mérséklésére (pl. könyvelési tételek egyeztetése, pénztár- és leltárhiányok feltárása). A feltáró kontrollok a megtörtént kockázati események (károk) jövőbeni megelőzésében játszanak szerepet. Bármelyik típusú kontrolleljárást alkalmazza is a MÁV Csoport / tagvállalat / szervezeti egység, fontos, hogy az arányban legyen a kockázat mértékével. Minden kontroll tevékenységnek megvannak a maga költségei, és ezért lényeges, hogy ezek ne haladják meg a kockázat bekövetkezésének megakadályozásából származó haszon (elmaradt kiadás / veszteség) mértékét. A kontrolleljárások célja sokkal inkább a kockázat mértékének a visszaszorítása, tűréshatáron belülre szorítása, mintsem a kockázatok teljes megszüntetése. 3.13 Kockázatvállalási hajlandóság, kockázati tűréshatár A kockázatvállalási hajlandóság a MÁV Csoport kockázatokhoz való általános hozzáállását foglalja magába. Megmutatja, hogy a Csoport milyen mértékben kíván bizonytalan kimenetelű, kockázatos helyzeteket elfogadni vagy felvállalni. A MÁV Csoport kockázatkezelésének középpontjában a kockázatok és a lehetőségek közötti egyensúly megtalálása és fenntartása áll. A kockázati tűréshatár a nettó kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, amely felett a MÁV Csoportnak / a tagvállalatoknak / a szervezeti egységeknek mindenféleképpen válaszintézkedéseket kell tenniük a felmerülő kockázatokra (lásd: 3.19 pont). A MÁV Zrt., illetve az egyes tagvállalatok menedzsmentje egy-egy kiemelt projekt esetében a projekt jellegétől, célkitűzésétől, illetve a megvalósítás időtartalmától függően a projekt kockázati tűréshatárt magasabb, illetve alacsonyabb szinten is meghatározhatja. 3.14 Bruttó kockázat Adott kulcskockázathoz beazonosított kockázati eseménnyel szemben az alkalmazott kontrolleljárások figyelembevétele nélkül fennálló kockázati kitettség. 3.15 Nettó kockázat Adott kulcskockázathoz beazonosított kockázati eseménnyel szemben az alkalmazott kontrolleljárások figyelembevételével fennálló kockázati kitettség. 3.16 Kockázati Univerzum, Kockázati Univerzumhoz tartozó definíciók A Kockázati Univerzum összeállításának a célja alapvetően az, hogy a menedzsment egy átfogó képet kapjon

1895

a nemzeti vasúttársaságnál felléphető azon kockázatokról, amelyek a kockázatkezelés szempontjából érdekesek lehetnek. A Kockázati Univerzum egy olyan adatbázis, amely kiinduló pontja lehet kockázatkezelésnek. A Csoportszinten kialakított Kockázati Univerzum azokat a kockázatcsoportokat (stratégiai-, megfelelőségi-, pénzügyi- és működési kulcskockázatokat) tartalmazza kockázat kategóriák szerint, amelyekkel a MÁV Csoport működése során, a Csoport hosszú távú tervének megfelelő időhorizonton várhatóan szembe kell néznie (lásd: 2. számú melléklet). A Kockázati Univerzumban az egyes kockázati csoportba tartozó kockázati kategóriák leírásában példálózó felsorolásként – nem teljes körűen – a lehetséges kapcsolódó kockázati események is feltüntetésre kerülnek. A Kockázati Univerzumba felvételre nem került kockázati kategóriákkal sem MÁV Csoport, sem tagvállalati szinten nem kell foglalkozni (de a tagvállalati kockázatkezelési szabályzatokban ettől a tagvállalatok eltérhetnek). A Csoportszinten értelmezett Kockázati Univerzum évente felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra, illetve kiegészítésre kerül a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének a javaslata alapján a MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatója által. A Kockázati Univerzum felülvizsgálatát a TPF-KKO kezdeményezi a Csoportszintű Kockázat Koordinátor (lásd: 3.32 pont), illetve a kockázatmenedzsment folyamatban érintett Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslatai alapján. A Kockázati Univerzumot első alkalommal jelen utasítás határozza meg. 3.17 Csoportszintű kockázati lista A Csoportszintű kockázati lista (lásd: 3. számú melléklet) a Kockázati Univerzumból leszűrt kiindulási lista, amely csak azokat a kulcskockázatokat tartalmazza (MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágra, MÁV Zrt. funkcionális szervezeteire, a MÁV-START Zrt.-re, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-re és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.-re vonatkozóan1) amelyek – a MÁV Csoport mindenkori középtávú tervének megfelelő időhorizonton – az elkövetkező üzleti évben a MÁV CsoA MÁVGÉP Zrt., a MÁV FKG Kft., a MÁV KFV Kft., a ZÁHONY-PORT Zrt., a MÁV Informatika Zrt., a MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. a jelen utasítás megjelenése után kerül bevonásra a MÁV Csoport kockázatmenedzsment rendszerébe. Ezért a Csoportszintű kockázati lista csak az első felülvizsgálat után tartalmazza majd a teljes, 3.1 pontban foglalt tagvállalatok kulcskockázatait. A kockázatmenedzsment projektbe első körbe bevont tagvállalatok (jelen utasítás megjelenése előtt): a MÁV Zrt. (Pályavasúti Üzletág és funkcionális szervezetek külön-külön), a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. 1

1896


port üzleti és stratégiai célkitűzéseire várhatóan közvetlen befolyást gyakorolnak. A Csoportszintű kockázati listának az összes, a Tagvállalati kockázati listákban (lásd: 3.18 pont) szereplő kulcskockázatot tartalmaznia kell. A Csoportszintű kockázati lista a mindenkori kockázati helyzetnek megfelelően évente felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra, illetve kiegészítésre kerül a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének a javaslata alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója által. A felülvizsgálatot a TPF-KKO kezdeményezi a Csoportszintű Kockázat Koordinátor, illetve a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslatai alapján. A Csoportszintű kockázati listát első alkalommal jelen utasítás határozza meg. 3.18 Tagvállalati kockázati listák A Tagvállalati kockázati listák szintén a Kockázati Univerzumból leszűrt kiindulási listák, amelyek azokat a kulcskockázatokat tartalmazzák a szóban forgó tagvállalatra nézve, amelyeket az adott üzleti évre vonatkozóan a TPF-KKO és az érintett tagvállalat menedzsmentje hagy jóvá a Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvállalati Kockázat Koordinátor javaslata alapján. A MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Tagvállalati kockázati listáit első alkalommal jelen utasítás határozza meg. 3.19 Kockázatértékelési kritériumok A Csoportszintű-, illetve a Tagvállalati kockázati listákban szereplő kulcskockázatokat • a nettó hatás, • a nettó bekövetkezési valószínűség és • az alkalmazott kontrolleljárások hatékonysága hármas szempont rendszere szerint kell értékelni. Egyegy kockázat nettó kockázatkitettsége és kontrollkörnyezeti értéke az összes érékelő által adott értékek egyszerű számtani átlaga. 3.19.1 Nettó hatás A nettó hatás (1 – 5 fokozatú skálán) azt mutatja meg, hogy mekkora az adott kockázati esemény hatása a MÁV Zrt. és a tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások figyelembevétele mellett, azaz egy bizonyos esemény bekövetkezése milyen mértékben befolyásolja a MÁV Zrt. / tagvállalat sikerességét, eredményességét: • 1 = a kockázati esemény hatása minimális a MÁV Zrt. / tagvállalat életére, a MÁV Zrt. / tagvállalat stratégiai céljai csak minimálisan érintettek; • 2 = a kockázati esemény hatása csekély / elhanyagolható, a MÁV Zrt. / tagvállalat stratégiai céljai csak szerény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak;

31. szám

• 3 = a kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhető szintű, a MÁV Zrt. / tagvállalat stratégiai céljai azonban már meghatározott módon érintettek lehetnek; • 4 = a kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a MÁV Zrt. / tagvállalat a stratégiai céljait csak korlátozott mértékben képes elérni; • 5 = a kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem teljesíthetőek. A nettó hatás értékét értékelni lehet – amennyiben az értékelés időpontjában a kockázati esemény következménye hozzávetőlegesen számszerűsíthető – az éves cashflow-ra, illetve az éves eredményre gyakorolt hatása szempontjából (mennyiségi tényezők, azaz forintban számszerűsített értékük alapján), illetve számszerűsíthetőség hiányában a tagvállalat stratégiai céljaira vonatkozó befolyása szempontjából (azaz minőségi tényezők alapján). Bizonyos célok elérésére befolyást gyakorló kockázatok mind menynyiségileg és minőségileg, míg más kockázatok csak minőségi ismérvek segítségével értékelhetőek. Jól definiált (helyesen „beárazott”) Kockázatkezelési eszköz (lásd: 3.20 pont) esetén, valamint felelős kockázatértékelés mellett nettó hatás tekintetében mindkét módszer segítségével ugyanolyan eredményre (ugyanolyan kockázati kitettség megállapítására) kell jutni. Számszerűsíthető nettó hatás esetében az 1-es értékhez felülről, az 5-ös értékhez pedig alulról zárt értékek tartoznak, míg a 2-es, a 3-as és a 4-es értékekhez tól – ig határok (értékek). Egy-egy szinthez rendelt, forintban számszerűsített nettó hatás értékek tagvállalatonként eltérhetnek egymástól, az adott tagvállalat üzleti méretéhez (mérlegfőösszegéhez, árbevételéhez, EBIDTA mutatójához, stb.) viszonyítva. 3.19.2 Nettó valószínűség A nettó valószínűség (1 – 5 fokozatú skálán) azt az értéket mutatja, hogy mekkora az adott – a 3.19.1 pontban értékelt és megállapított nettó hatással bíró – kockázati esemény bekövetkezési valószínűsége a stratégiai időtávban (4 évben) a MÁV Zrt. / tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások figyelembevételével: • 1 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a MÁV Zrt. / tagvállalat életében; • 2 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 4 évben már egyszer-kétszer előfordult; • 3 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége várható / feltételezhető, a kockázati esemény már párszor előfordult az elmúlt 4 évben; • 4 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége megalapozottan állítható / valószínű, a kockázati esemény már többször előfordult az elmúlt 4 évben;

31. szám


• 5 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége biztos / egyértelmű, a kockázati esemény rendszeresen előfordult az elmúlt 4 évben. 3.19.3 Nettó kockázatkitettség A nettó kockázatkitettség (3-tól – 15-ig terjedő skálán) azt az értéket reprezentálja, hogy mekkora a MÁV Zrt. / tagvállalat adott – a 3.19. 1 és 3.19.2 pontokban már értékelt – kockázati eseménnyel szemben fennálló kockázati kitettsége a kontrolleljárások figyelembevételével. A nettó kockázatkitettség = 2*hatás + valószínűség; így a nettó kockázatkitettség minimális értéke 3, maximális értéke 15 lehet (pl.: amennyiben a nettó hatás értéke 4 és a valószínűség értéke 3, akkor a nettó kockázatkitettség = 2*4+3 = 11). Kockázatmenedzsment szempontjából annál kritikusabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél magasabb annak nettó kockázat-kitettségi értéke. Jelen utasítás alapján kockázati tűréshatárként a 9-et elérő, illetve azt meghaladó nettó kockázat-kitettségi értékkel bíró kockázati eseményeket kell figyelembe venni. A 9 alatti nettó kockázat-kitettségi értékkel bíró kockázati eseményekkel csak tagvállalati szinten kell foglalkozni (a 3.12 pontban foglaltak figyelembe vételével), amennyiben azt a tagvállalat menedzsmentje fontosnak ítéli. Egy-egy kockázati esemény megítélése • akkor értékelődik fel a Csoportszintű kockázatértékelés szempontjából, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a legközelebbi kockázatértékeléskor a 9-es értéket eléri, vagy meghaladja; illetve • akkor kerül ki a Csoportszintű kockázatkezelés látóköréből, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a 9-es érték alá kerül, függetlenül az adott kockázati esemény 3.19.4 pont szerinti kontrollkörnyezeti értékétől. 3.19.4 Alkalmazott kontrolleljárások (a kontrollkörnyezet értéke) A kontrollkörnyezet értéke (1 -5 fokozatú skálán) azt az értéket mutatja, hogy mennyire hatékonyan működnek a kockázat kezelésére alkalmazott / alkalmazható kontroll eljárások a MÁV Zrt.-nél / tagvállalatnál, milyen lehetőség van a kontroll eljárások (alapvetően a preventív és a direktív kontrollok esetében azok) mennyiségi és minőségi elmélyítésére a kockázatgazda, illetve az Alapító (tulajdonos) oldaláról: • 1 = a kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatmenedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt; • 2 = a kontrolleljárások tekintetében csak csekély fejlődési lehetőség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljárások finomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhető eredményekkel;

1897

• 3 = a kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhető eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erősíteni kell; • 4 = a kontrolleljárások tekintetében jelentős fejlődési / előrelépési lehetőség van, a kockázatgazdáknak késlekedés nélkül intézkedéseket kell meghozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása); • 5 = a kontrolleljárások tekintetében a kulcskockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a kockázatgazdák részéről a menedzsment (szükség esetén az Alapító) egyidejű tájékoztatása mellett. Amennyiben a kockázatértékelés során a MÁV Zrt. / tagvállalat, a szervezeti egység kockázatértékelésbe bevont munkatársai (alapvetően a külső kockázatok esetében) a kontrollkörnyezet értékét azért tartják alacsony szinten (1-es, illetve 2-es értéken), mert a MÁV Zrt. illetve tagvállalati szinten nincs ráhatásuk a kontrolleljárásokra, úgy az adott kockázati esemény kockázatértékelésénél ezt a kontrollérték külön csillaggal történő megjelölésével kell jelezniük (pl. 1*, 2*). Kockázatmenedzsment szempontjából annál kritikusabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél magasabb annak kontrollkörnyezeti értéke. Jelen utasítás alapján kockázati tűréshatárként a 3,5-et elérő, illetve azt meghaladó kontrollkörnyezeti értékkel bíró kockázati eseményeket kell figyelembe venni. A 3,5 alatti kontrollkörnyezeti értékkel bíró kockázati eseményekkel csak tagvállalati szinten kell foglalkozni (a 3.12 pontban foglaltak figyelembe vételével), amennyiben azt a tagvállalat menedzsmentje fontosnak tartja. Egy-egy kockázati esemény megítélése • akkor értékelődik fel a Csoportszintű kockázatértékelés szempontjából, ha annak kontrollkörnyezeti értéke a legközelebbi kockázatértékeléskor a 3,5-es értéket eléri, illetve • akkor kerül ki a Csoportszintű kockázatkezelés látóköréből, ha annak kontrollkörnyezeti értéke 3,5-es érték alá kerül, függetlenül az adott kockázati esemény 3.19.3 pont szerinti nettó kockázat-kitettségi értékétől. A megkülönböztetett jellel (csillaggal) ellátott kockázati események Csoportszintű kockázatmenedzsment rendszerbe történő bevonásáról a TPF-KKO dönt a Csoportszintű Kockázat Koordinátor, illetve a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslatai alapján, a kockázati esemény nettó kockázat-kitettségi értékének a figyelembe vétele mellett. 3.20 Kockázatértékelési eszköz A Kockázatértékelési eszköz a 3.19 pontban bemutatott, 1-től 5-ig, illetve 3-tól 15-ig terjedő skálán értékeli a kulcskockázatokhoz tartozó eseményeket a definiált koc-

1898


kázatértékelési kritériumok, illetve a MÁV Csoport kockázatvállalási hajlandósága szerint. A kockázatértékelés Csoportszinten egységes rendszerét a Csoportszinten, illetve a tagvállalati szinten meghatározott Kockázatértékelési eszközök következetes alkalmazása teszi lehetővé. 3.20.1 Csoportszintű kockázatértékelési eszköz A TPF-KKO a Csoportszintű Kockázat Koordinátor javaslata alapján – a Csoportszinten értelmezett kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően – a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének a javaslata alapján, a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának jóváhagyásával alakítja ki a Csoportszintű kockázatértékelési eszközt (lásd: 4. sz. melléklet), amely lehetővé teszi a különböző Tagvállalati Kockázati Beszámolókon (lásd: 3.25 pont) keresztül jelentett kockázati eseményekkel kapcsolatos kitettségek aggregálását, azaz a Csoportszintű Kockázat Beszámoló (lásd: 3.26 pont) összeállítását. Értelemszerűen a Csoportszintű kockázatértékelési eszköz tartalmazhatja a legmagasabb, forintban számszerűsített (3.19.1 pont szerinti) nettó hatás értékeket. A Csoportszintű kockázatértékelési eszközt első alkalommal jelen utasítás határozza meg. 3.20.2 Tagvállalati kockázatértékelési eszköz A Tagvállalati kockázatértékelési eszközök (lásd: 5. sz. melléklet) mennyiségi és minőségi értékeire – a Csoportszintű kockázatértékelési eszköz figyelembe vételével – a Tagvállalati Kockázat Koordinátorokkal szoros együttműködésben a Csoportszintű Kockázat Koordinátor tesz javaslatot, és azt a TPF-KKO a tagvállalatok menedzsmentjével közösen hagyja jóvá. A Tagvállalati kockázatértékelési eszköz lehetővé teszi a kulcskockázatok, illetve kockázati események csoportszinten egységes értékelését. A Tagvállalati kockázatértékelési eszköz 5-ös (alsó) értéke nem tartalmazhat forintban magasabb számszerűsíthető nettó hatás értékeket, mint amilyen értéket a Csoportszintű kockázatértékelési eszköz is tartalmaz. A Tagvállalati kockázatértékelési eszközt a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁVGÉPÉSZET Zrt. vonatkozásában első alkalommal jelen utasítás határozza meg. 3.21 Jelentésköteles limitek A Jelentésköteles limiteket a Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslata alapján, a TPF-KKO, illetve a MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatói Értekezletének előterjesztése alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá a 3.19 pont szerinti kockázatkezelési kritériumok figyelembe vételé-

31. szám

vel. A Jelentésköteles limitek a Csoportszinten, illetve a tagvállalatok szintjén értelmezett kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően rögzítik azokat a nettó kockázatkitettségeket, amelyek elérése esetén időszakos, illetve ad-hoc beszámolási folyamat kezdeményezése indokolt. A Jelentésköteles limitek a kockázati tűréshatárokat elérő, illetve azt meghaladó (a 3.19 pontban definiált) kockázati kitettséget jelentenek. A Jelentésköteles limitek a MÁV Csoport egészére, illetve az egyes tagvállalatokra külön-külön kerülnek megállapításra a kockázati tűréshatárokat alapul véve, annak figyelembe vételével, hogy egy adott kockázat a Csoport hierarchia felsőbb szintjén kisebb fenyegetettséget jelent, mint az alacsonyabb szinteken. A jelentésköteles limiteket első alkalommal jelen utasítás határozza meg (lásd: 6. sz. melléklet). 3.22 Kockázatösszesítő A Kockázatfelelősök (lásd: 3.35) féléves rendszerességgel ún. Kockázatösszesítő formájában számolnak be a Tagvállalati Kockázat Koordinátor felé azokról a kockázati eseményekről, amelyeket számukra a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos, illetve az adott tagvállalt menedzsmentje kijelölt és / vagy meghaladják az időszakos Jelentésköteles limiteket. 3.23 Akcióterv-javaslat Az Akcióterv-javaslat a Kockázatösszesítő része. Az Akcióterv-javaslatban a Kockázatfelelősök • röviden összefoglalják a kockázati esemény kezelésére alkalmas eljárásokat, • az Akciótervek kidolgozásáért és azok végrehajtásáért felelős vezetők / munkatársak kijelölésére javaslatokat tesznek, végül • megbecsülik az Akciótervek várható költségét, és azok megvalósításának várható befejezését. A Kockázatfelelősöknek minden Jelentésköteles limitet elérő, illetve azt meghaladó kockázati eseményhez készíteniük kell Akcióterv-javaslatot, de az Akcióterv-javaslat soron kívüli elkészítését a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, illetve Igazgatósága, továbbá a tagvállalatok menedzsmentje is elrendelheti a Jelentésköteles limit elérésétől függetlenül. Az Akcióterv-javaslat Intézkedési tervként (lásd: 3.24 pont) való kidolgozásáról és végrehajtásáról a tagvállalat menedzsmentje dönt a Tagvállalati Kockázati Beszámoló jóváhagyásának keretében. 3.24 Intézkedési terv Az Intézkedési terv olyan eljárások összességét jelenti, amelyek szisztematikus megvalósítása lehetővé teszi / teheti adott kockázati esemény eredményes kezelését. Az

31. szám


Intézkedési terv tételes kidolgozásáról az Akcióterv-javaslatok alapján a tagvállalat menedzsmentje dönt, kijelölve az Akcióterv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős vezető(ke)t, valamint az Intézkedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségkeretet és határidőt. 3.25 Tagvállalati Kockázati Beszámoló A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok féléves rendszerességgel Tagvállalati Kockázati Beszámoló formájában számolnak be a TPF-KKO, illetve a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé azokról kulcskockázatokról, amelyek meghaladják az időszakos jelentésköteles limitet. 3.26 Csoportszintű Kockázati Beszámoló A TPF-KKO félévente Csoportszintű Kockázati Beszámoló formájában számol be a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója számára a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok által jelentett kulcskockázatok összesített végeredményéről. A Csoportszintű Kockázati Beszámoló elkészítése a Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata. 3.27 Ad-hoc (eseti) Kockázatösszesítő; Ad-hoc Tagvállalati / Csoportszintű Kockázati Beszámoló Ad-hoc (eseti) Kockázatösszesítőt készítenek a szervezeti egységek vezetői abban az esetben, ha egy a saját egységüknél beazonosított kockázati eseményben beállt hirtelen változás eredményeként, vagy egy eddig figyelmen kívül hagyott, újonnan beazonosított kockázati eseményre elkészített, 3.19 pont szerinti kockázatértékelés eredménye meghaladja a jelentésköteles limitet. Az Adhoc Kockázatösszesítő alapján készül az Ad-hoc Tagvállalati / Csoportszintű Kockázati Beszámoló a 3.25 és 3.26 pontokban foglaltaknak megfelelően. Ad-hoc kockázatösszesítőt kell készíteni abban az esetben is, ha a 4.2.1.1 pont 2/a bekezdésében foglaltak fennállnak. 3.28 Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés A Tagvállalati Kockázat Koordinátor havi szinten állítja össze a Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentést a tagvállalati menedzsment részére, amelyben röviden összefoglalja az aktuális hónapban elfogadott és a már folyamatban lévő intézkedési tervek státuszát, valamint a lezárt intézkedési tervek eredményeit. A Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentést tájékoztató jelleggel a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére is meg kell küldeni. 3.29 Éves Kockázatértékelési Értekezlet Az Éves Kockázatértékelési Értekezlet keretében:

1899

• a résztvevőknek lehetősége nyílik a Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatok közös kiértékelésére, melynek végeredménye az Éves Kiindulási Kockázati Térkép (lásd: 3.30 pont), • a kockázatmenedzsment szereplők átfogó információt szereznek más szervezeti egységek kockázatkitettségéről, illetve a számukra kijelölt kockázati események más szakterületek általi értékeléséről. Az Éves Kockázatértékelési Értekezleteket tagvállalatonként külön-külön az I. negyedévben kell megtartani. 3.30 Éves Kiindulási Kockázati Térképek Az Éves Kiindulási Kockázati Térkép az Éves Kockázatértékelési Értekezlet végeredménye. A Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatok hatását, valószínűségét, illetve a kockázatok kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságát együtt ábrázolva mutatja meg a Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatok egymáshoz viszonyított aktuális jelentőségét az adott tagvállalat számára. Az Éves Kiindulási Kockázati Térképeket (Csoport- és tagvállalati szinten) első alkalommal 2011. I. negyedévében kell összeállítani. A Csoportszintű kockázati térképnek a 3.1 szerinti tagvállalatok tagvállalati Éves Kiindulási Kockázati Térképeire kell épülnie. A Csoportszintű Éves Kiindulási Kockázati Térképet a MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatói Értekezletének előterjesztése alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá. A kockázati térkép mintáját a 8. sz. melléklet mutatja. 3.31 Kockázati Esemény Lista A Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatokat az adott tagvállalatnál működő szervezeti egységek vezetői a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral szorosan együttműködve évente beazonosítják, illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljes körű bevezetését követően – aktualizálják azokat a kockázati eseményeket, amelyek az adott tagvállalaton belüli szervezeti egységek számára az elkövetkezendő üzleti évben relevánsak lehetnek. Az esemény szintű kockázatbeazonosítás során csak a releváns kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események kerülnek a kockázatmenedzsment látókörébe. Egy-egy kulcskockázathoz több (akár tízes nagyságrendű) kockázati esemény is hozzárendelhető. A Kockázati Esemény Listák összeállításakor, az érintetteknek külön figyelmet kell fordítaniuk azokra a kulcskockázatokra, amelyekkel szemben magas a tagvállalat nettó kockázati kitettsége. A kockázatkezelés során ezekkel a beazonosított kockázati eseményekkel kell külön foglalkozni (lásd: 4.3.3 pont). A Kockázati Esemény Listákat (Csoport- és tagvállalati szinten) első alkalommal 2011. I. negyedévében kell összeállítani.

1900


3.32 Csoportszintű Kockázat Koordinátor A Csoportszintű Kockázat Koordinátort a MÁV Zrt. gazdasági általános vezérigazgató-helyettese nevezi ki, s felette a munkáltatói jogokat a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatója gyakorolja. A Csoportszintű Kockázat Koordinátor – a TPF-KKO osztályvezetőjének szakmai irányítása mellet, mint kiemelt szakértő – • koordinálja a MÁV Csoport kockázatmenedzsment munkáját, illetve • a MÁV funkcionális szervezetek vonatkozásában ellátja a Tagvállalati Kockázat Koordinátor feladatát is. A Csoportszintű Kockázat Koordinátor nevét és elérhetőségét a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok részére meg kell adni. 3.33 Tagvállalati Kockázat Koordinátor A Tagvállalati Kockázat Koordinátor az adott tagvállalat menedzsmentje által kijelölt munkavállaló, aki • a tagvállalat vonatkozásában koordinálja a kockázatmenedzsment munkáját, illetve • a Csoportszintű Kockázat Koordinátor munkájának támogatójaként közreműködik a Csoportszintű Kockázatmenedzsment eljárásrend alakításában. Jelen utasítás értelmében a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága – a MÁV Zrt. funkcionális szervezeteihez hasonlóan – egy önálló „tagvállalatnak” tekintendő, ezért az infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesnek az Üzletágra vonatkozóan külön ki kell jelölnie egy Tagvállalati Kockázat Koordinátort. A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok nevét és elérhetőségét a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére meg kell adni. 3.34 Szervezeti egység A Kockázatmenedzsment eljárásrendben Szervezeti egység alatt igazgatóságokat, főosztályokat, osztályokat, csoportokat, illetve szakterületeket értünk. A Szervezeti egységek meghatározása az adott tagvállalat határkörébe tartozik. 3.35 Kockázatfelelősök (a kockázatok folyamatgazdái) Kockázatfelelősök a 3.34 pont szerinti szervezeti egységek munkatársai, akiket a Szervezeti egységük vezetője delegál az adott kockázatkezelési feladatok elvégzésére. A delegálás tényét a Tagvállalati Kockázat Koordinátor (MÁV Csoport esetében a Csoportszintű Kockázat Koordinátor) felé a Szervezeti egység vezetőjének jeleznie kell a jelen utasítás MÁV Értesítőben történt megjelenését követő 60 napon belül.

31. szám

3.36 Üzletmenet-folytonosság menedzsment Az üzletmenet-folytonosság menedzsment tárgya a váratlan működési fennakadásokra történő felkészülés folyamata. Az üzletmenet-folytonosság menedzsment munka során előállított üzletfolytonossági tervek, a krízismenedzsment-folyamatok és más kockázatellenőrző programok kiemelten fontosak az olyan üzletágban, ahol a működési kockázatok jelentősek. Az üzletmenet-folytonosság menedzsment a pénzügyi-, a biztosítási- és az integrált kockázatmenedzsment rendszer után a kockázatkezelés negyedik pillére. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A Csoportszinten egységes Kockázatmenedzsment rendszer bevezetése és vállalati irányításba integrált alkalmazása lehetővé teszi a MÁV Csoport, illetve annak tagvállalatai számára, hogy: • a tagvállalatok céljaira és sikerességére befolyást gyakorló stratégiai-, megfelelőségi-, pénzügyi- és működési kockázatokat időben beazonosítsa és elemezze; • a feltárt kockázati eseményeket egységes módszertan szerint értékelje, és eredményes Intézkedési terveket dolgozzon ki kezelésükre; • a beazonosított és kiértékelt kockázati eseményekhez kapcsolódó információk a Kockázati Beszámoló formájában szisztematikusan kommunikálásra kerüljenek a felelős döntéshozók felé, valamint • nyomon kövesse a releváns kockázatok alakulását. Jelen utasítás a Kockázatmenedzsment rendszer bevezetésének támogatásán keresztül elősegíti a menedzsment, illetve a munkatársak kockázattudatos gondolkodásának a kialakulását, valamint támogatja az érintetteket a kockázattudatos döntéshozatalban. A Kockázatmenedzsment eljárásrend a MÁV Csoport Kockázatkezelési irányelvében lefektetett kockázatmenedzsment filozófián alapul, és operatív iránymutatást ad az Irányelv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. 4.1 A Kockázatmenedzsment eljárásrend alapelvei A MÁV Csoport Kockázatmenedzsment eljárásrendje a következő alapelvekre épül fel: • A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig az a Szervezeti egység vezetője felel, ahol a kockázat felmerült, illetve ahol a kockázat beazonosításra került. • A csak a MÁV Csoport (a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos) szintjén kezelhető kockázatok kezeléséért a MÁV Zrt. Igazgatósága felel. A MÁV Zrt. Igazgatóságát a kockázatkezelési munkájában a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezlete támogatja. • Amennyiben a kockázat a MÁV Zrt. szintjén sem kezelhető, azaz az adott kockázat kezelése a MÁV Zrt. alapítójától / tulajdonosától igényel döntést, úgy a MÁV Zrt. illetve a MÁV Csoport vonatkozásában a kockázatok ala-

31. szám


pító / tulajdonos felé történő bejelentéséről és a kockázatkezelés lehetséges módjára vonatkozó javaslattétel megfogalmazásáért – a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes, illetve az infrastruktúra általános vezérigazgatóhelyettes javaslatai alapján – a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója felel. • Amennyiben a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó társaságok esetében a kockázatok kezelése alapítói (azaz a MÁV Zrt. részéről történő) döntést igényel, úgy erről – a TPF-KKO előterjesztése (javaslata) alapján – a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Listájában szereplő döntéshozójának kell döntenie. A TPF-KKO javaslatának kialakításában közreműködőként a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság vesz részt. • MÁV Csoportszinten, illetve tagvállalati szinten minden olyan kockázattal foglalkozni kell, amely a 3.13, illetve 3.19 pontok szerinti kockázatvállalási tűréshatárt, illetve a 3.21 szerinti Jelentésköteles limiteket meghaladja. A Jelentésköteles limiteket elérő kockázati eseményekkel kiemelten kell foglalkozni. • A Csoportszintű Kockázatmenedzsment eljárásrend (azaz a jelen utasítás) nem helyettesíti a különböző tagvállalatoknál az egyes kulcskockázatok, vagy kockázati események kezelésére kialakított belső kockázatkezelési vagy egyéb ilyen szabályzatokat, azonban ezen belső utasításoknak és eljárásrendeknek összhangban kell állniuk a mintautasítással. • A Kockázatmenedzsment eljárásrendet és a ráépülő Kockázatmenedzsment rendszert évről-évre felül kell vizsgálni a változó gazdasági és piaci feltételeknek megfelelően. A felülvizsgálatot a TPF-KKO végzi a Csoportszintű Kockázat Koordinátor javaslata alapján, a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok közreműködése mellett. A felülvizsgálat eredményeként szükségessé váló módosításokat a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének javaslata alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá. 4.2 Kockázatmenedzsment folyamat résztvevői A Csoportszintű kockázatmenedzsment folyamat teljes résztvevőit (beleértve a 3.0 pontban definiált személyeket is), és a kockázatmenedzsment folyamatban érvényesülő alá-, fölé- és mellérendelési szinteket a 7. sz. melléklet szemléltető folyamatábrán mutatja be. A kockázatmenedzsment folyamat feladatkezelési folyamatábráján bemutatott működési vázlat szervesen illeszkedik a MÁV Zrt. és a tagvállalatok szervezeti struktúrájába; a Kockázatmenedzsment rendszer bevezetése önmagában sem a MÁV Zrt.-nél, sem a tagvállalatok esetében nem indokolják új szervezeti egységek létrehozását, csak a kockázatmenedzsment folyamatában érintett munkatársak jelenlegi feladataik (s ezzel párhuzamosan a munkaköri leírásaik) egészülnek ki a Kockázatmenedzsment eljárásrend bevezetését követően a releváns kockázatmenedzsment teendőkkel.

1901

Jelen eljárásrendben bemutatott kockázatmenedzsment folyamat lehetővé teszi a MÁV Csoport számára, hogy • a tagvállalatok Szervezeti egységei által beazonosított kockázati események a legtöbb információval rendelkező felelősökhöz legyenek rendelve, • a kockázatmenedzsment folyamat eredményei (Kockázatösszesítő, Tagvállalati és Csoportszintű Kockázati Beszámoló) – a döntéshozatal támogatása érdekében – megfelelően jóváhagyásra és időben kommunikálásra kerüljenek az erre kijelölt beszámolási szintek felé. A kockázatmenedzsment folyamat teljes szakaszára érvényes az a megállapítás, hogy amennyiben a folyamat alsóbb szintjén megfogalmazott javaslatokkal, véleményekkel, összeállított beszámolókkal, stb. a folyamat felsőbb szintjén lévő vezető (Szervezeti egység vezető, Csoportszintű- illetve Tagvállalati Kockázat Koordinátor, Tagvállalat menedzsmentje, stb.) nem ért egyet, úgy az előterjesztett anyagot a véleményével (kifogásaival, javaslataival) ellátva vissza kell küldenie átdolgozás céljából az előterjesztő részére. A visszaküldött anyagokat az előterjesztőnek soron kívül át kell dolgoznia, s ismételten előterjesztenie. 4.2.1 Operatív szereplők A kockázatmenedzsment rendszer operatív szereplői • a Kockázatfelelősök, • a Szervezeti egységek vezetői, • a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok, • a Tagvállalat menedzsmentje, • a Csoportszintű Kockázat Koordinátor, • a TPF-KKO, és • a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója. 4.2.1.1 Kockázatfelelősök A Kockázatfelelősök a kockázatmenedzsment folyamat hierarchiájának alsó szintjén állnak, de az egész folyamat szempontjából szerepük meghatározó, mivel a kockázati esemény szintű kockázatbeazonosítás során nekik van első kézből közvetlen rálátásuk arra, hogy egyegy potenciális jövőbeni esemény bekövetkezése milyen veszélyt jelent (jelenthet) a Szervezeti egységükre nézve. A Kockázatmenedzsment eljárásrend egyik legfontosabb alapelve, hogy minden Szervezeti egység felelős a saját területén felmerülő kockázati események beazonosításáért, felméréséért, nyilvántartásáért, kezelésért és kontrollálásáért. Ennek biztosítása érdekében a különböző Szervezeti egységek vezetőinek a szakterületükre vonatkozóan a Kockázati Esemény Listában szereplő kockázati eseményeikhez Kockázatfelelősöket kell kijelölniük a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral egyetértésben.

1902


31. szám

A Kockázatfelelősök lehetnek a különböző Szervezeti egységek azon vezető állású munkavállalói illetve kiemelt szakértői (ide nem értve a Szervezeti egység első számú vezetőjét), akik a legtöbb információval és a legnagyobb rálátással rendelkeznek az irányításuk, illetve a szakmai felügyeletük alatt álló, a Szervezeti egységüket érintő kockázati esemény felett. Egy-egy Kockázatfelelős – munkaköréből adódóan – több kockázati eseményért is felelős lehet.

olyan kockázatértékelési eredményre jut (azaz a második mérés is megerősíti az előző hónapi eredményeket), akkor – hacsak a Tagvállalati Kockázat Koordinátor ettől eltérően nem intézkedik – a harmadik hónapban az adott kockázati esemény Csoportszintű értékelésére már nincs szükség. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati esemény továbbra is a tagvállalat látómezejében marad, azaz a kockázati esemény kockázati érékelése hónapról-hónapra ismételten megtörténjen.

Amennyiben a Kockázatfelelősök (illetve a jelentésük alapján a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok) olyan kockázati eseményt azonosítanak be, amely több szervezeti egységet (több tagvállalatot) is érintenek, akkor kötelesek egyeztetni a kockázatkezelési feladataikról. Konszenzus esetén meg kell állapodniuk a feladatok és felelősségek egyértelmű megosztásán, konszenzus hiányában javaslatot kell megfogalmazniuk a kockázatkezelés végrehajtására a megbízásukat jóváhagyó vezető számára. A javaslatot mindig a kockázati eseményt eredendően beazonosító kockázatfelelősnek kell megfogalmaznia a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral és / vagy a Csoportszintű Kockázat Koordinátorral együtt. Tagvállalaton belül kezelendő kockázati esemény esetén a Tagvállalati Kockázat Koordinátor, több társaságot érintő kockázati esemény tekintetében a TPF-KKO javaslata alapján a portfolió kezelésért felelős vezérigazgató-helyettes dönt a kockázatgazda személyéről.

Amennyiben az adott kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték az adott hónapban tovább romlik, • s ezzel eléri a Jelentésköteles limit értékét, vagy • legalább két egységgel és / vagy eléri a skála maximumát (azaz a nettó kockázat-kitettségi érték és / vagy a kontrollkörnyezeti érték az előző hónapinál a 3-15, illetve az 1-5 fokozatú skálán magasabb értéket kapott: a nettó kockázat-kitettségi érték pl. 11-ről 13-ra, vagy 14-ről 15re változik, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról vagy 4-ről 5-re), vagy eléri a Jelentésköteles limit értékét, úgy az adott kockázati eseményről a Szervezet egység vezetőjének Ad-hoc Kockázati Beszámoló keretében kell tájékoztatást adnia (lásd: 4.4.4.1 pont).

A Kockázatfelelősök kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott egyes feladatai: 1.) A kijelölt kockázati események havonkénti értékelése – a Szervezeti egység vezetője által meghatározott határidőre – a kockázati eseményekre vonatkozó Tagvállalati kockázatértékelési eszköz segítségével. 2.) A havonkénti értékelés alapján beszámolás a kijelölt kockázati eseményekről. a.) Havi rendszerzettséggel a Tagvállalati Kockázat Koordinátor felé, a Szervezeti egység vezetőn keresztül: Amennyiben az adott kockázati esemény kockázati megítélésében változás nem állt be, úgy a következő havi érékelésig a kockázati esemény – a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül – további megkülönböztetett feladatot nem igényel. Amennyiben az adott kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték a kockázati tűréshatár alá esik, úgy javaslatot tehet az adott kockázati esemény Kockázatmenedzsment rendszerből történő kiemelésére, de az adott kockázati esemény értékelését ettől függetlenül a következő hónapban ismét el kell végeznie. Ha két egymást követő hónapban ugyan-

Amennyiben az adott kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték az adott hónapban tovább romlik, de az előző bekezdésben foglaltakhoz képest kisebb mértékben (pl. a nettó kockázat-kitettségi érték 13-ról 14-re, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról 4-re változik) és nem éri el a Jelentésköteles limit értékét, úgy az adott kockázati eseményre kiemelt figyelmet kell fordítani, de – a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül – Ad-hoc Kockázati Beszámolót még ez esetben nem kell készíteni. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati eseményt a tagvállalat – a saját kockázatkezelési szabályzatának előírásai értelmében – megkülönböztetett figyelemmel kísérje tovább. b.) Féléves rendszerezettséggel a Kockázatösszesítők alapján. A Kockázatösszesítőket (és a Kockázatösszesítők szerves részét képező Akció-terv javaslatokat, valamint az Intézkedési terveket) a tagvállalatok kockázatkezelési szabályzatában megnevezett felső vezető hagyja jóvá. A jóváhagyó vezető személyét úgy kell kiválasztani, hogy az megfeleljen az összeférhetetlenségi szabályoknak, azaz nem kerülhet arra sor, hogy a kockázatkezelés során valamelyik vezető a saját munkáját hagyja jóvá. A MÁV Zrt. funkcionális Szervezeti egységei esetében a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes, a Pályavasúti Üzletág vonatkozásában az infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes a jóváhagyó vezető.

31. szám


3.) Az érintett Szervezeti egység új kockázati eseményeinek a beazonosítása, a lényegi kockázati információk folyamatos kommunikálása a Tagvállalati Kockázat Koordinátor, illetve a tagvállalati kockázatkezelési utasításban előírt felsőbb vezetői szintek felé. 4.2.1.2 Szervezeti egységek vezetői A Szervezeti egységek vezetőinek a kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott egyes feladatai: 1.) Kockázatfelelősök kinevezése (Kockázatfelelősök kinevezése első alkalommal jelen utasítás MÁV Értesítőben történő megjelenését követő 30 napon belül aktuális). 2.) Az érintett Szervezeti egység kockázati eseményeinek teljes körű beazonosításának biztosítása, a Kockázatfelelősök kockázatmenedzsment teendőinek nyomon követése. 3.) A Kockázatfelelősök által összeállított Kockázatösszesítők, Ad-hoc Kockázati Beszámolók véleményezése és jóváhagyása, a jóváhagyott anyagok továbbítása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok felé. 4.) A tagvállalati Kockázati Esemény Lista összeállításához szükséges releváns kockázatok évenkénti felülvizsgálata. 4.2.1.3 Tagvállalati Kockázat Koordinátor A Tagvállalati Kockázat Koordinátor az adott tagvállalat esetében az operatív kockázatmenedzsment munka felső szintjén áll, koordinálja a tagvállalat kockázatkezelési munkáját, s részt vesz a Csoportszintű kockázatmenedzsment munkájának az alakításában. A Tagvállalati Kockázat Koordinátor kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott egyes feladatai: 1.) A Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosításának és Kockázatfelelősökhöz történő rendelésének a támogatása. 2.) Kockázatfelelősök tevékenységének összehangolása és támogatása a kockázatkezelésben. 3.) Az időszakos Kockázatösszesítők összegyűjtése és elemzése félévente. 4.) A Jelentésköteles kockázati eseményekre adott értékelések aggregálása kulcskockázatonként a 3.20.2 pont szerint jóváhagyott, kulcskockázatokra vonatkozó Tagvállalati kockázatértékelési eszköz segítségével. 5.) Tagvállalati Kockázati Beszámoló elkészítése, majd benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a tagvállalat menedzsmentje részére; a jóváhagyott Beszámoló továbbítása a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé. 6.) Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés öszszeállítása havi szinten a tagvállalati menedzsment, és a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére.

1903

7.) A szervezeti egységek vezetői által készített Ad-hoc Kockázati Beszámolók soron kívüli elemzése és a kockázatkezelésre vonatkozó javaslatokkal ellátott beszámolók továbbítása a tagvállalati menedzsment részére. 8.) A kockázatmenedzsment munka során a tudomására jutott kockázati információk folyamatos nyomon követése és kommunikálása a tagvállalat menedzsmentje, illetve a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé. 9.) Javaslat tétel a TPF-KKO felé a Kockázati Univerzum és az Éves Kiindulási Kockázati Térkép módosítására, azok éves felülvizsgálata során. 10.) Szükség esetén javaslattétel kockázati esemény soron kívüli értékelésének elrendelésére a Szervezeti egységek vezetői felé. 4.2.1.4 Tagvállalat menedzsmentje A Tagvállalat menedzsmentjének kockázatkezelési munka folyamatában meghatározott egyes feladatai: 1.) A Kockázatmenedzsment eljárásrend bevezetésének a támogatása, és az eljárásrend következetes alkalmazásának a nyomon követése. 2.) A kockázatkezelési kultúra fejlesztése, a kockázattudatos gondolkodás támogatása a tagvállalat szintjén. 3.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátor kinevezése. 4.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátor által félévente összeállított Tagvállalati Kockázati Beszámoló véleményezése és jóváhagyása. 5.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátor által szükség esetén összeállított Ad-hoc Kockázati Beszámoló véleményezése és jóváhagyása. 6.) A Kockázatösszesítők szerves részeként összeállított Akcióterv-javasatok és Intézkedési tervek véleményezése, illetve jóváhagyása. 7.) Szükség esetén Intézkedési tervek kidolgozásának elrendelése, kijelölve az Intézkedési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős vezető(ke)t, valamint az Intézkedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségkeretet és határidőt. 4.2.1.5 Csoportszintű Kockázat Koordinátor A Csoportszintű Kockázat Koordinátor kockázatkezelési munka folyamatában meghatározott egyes feladatai: 1.) Kockázatmenedzsment folyamat végrehajtásának Csoportszintű összehangolása, a kockázatkezelési kultúra és kockázattudatos magatartás támogatása Csoportszinten. 2.) Közreműködés a kockázatmenedzsment rendszer Csoportszinten egységes vállalati módszereinek és eszközeinek kidolgozásában, bevezetésében és időszakos karbantartásában. 3.) A tagvállalati kockázatmenedzsment eszközök kidolgozása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok együttműködésével.

1904


4.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok támogatása a kockázatmenedzsment teendőik ellátásában, valamint a Kockázatmenedzsment rendszer egységes módszereinek és eszközeinek következetes alkalmazásában. 5.) A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának támogatása a Csoportszintű Kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek (Kockázatkezelési Irányelv, Kockázatmenedzsment eljárásrend) kidolgozásában, időszakos felülvizsgálatában és továbbfejlesztésében. 6.) A Tagvállalati Kockázati Beszámolók összegyűjtése, kulcskockázatokra adott értékelések aggregálása a Csoportszintű kockázatértékelési eszköz segítségével. 7.) Csoportszintű Kockázati Beszámolók elkészítése félévente a Tagvállalati Kockázati Beszámolók aggregálását követően, a Csoportszintű Kockázati Beszámoló benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója részére. 8.) Ad-hoc Csoportszintű Kockázati Beszámolók benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója részére. 9.) Éves Kockázatkezelési Értekezletek megtartása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorokkal együttműködésben a Kockázatmenedzsment rendszerbe bevont tagvállalatoknál külön-külön. 10.) A MÁV Zrt. funkcionális szervezeti vonatkozásában a Tagvállalati Kockázat Koordinátor feladatainak az ellátása. A Csoportszintű Kockázat Koordinátor, mint a MÁV Zrt. funkcionális szervezeteinek Tagvállalati Kockázat Koordinátora, a TPF-KKO vezetőjének számol be a 4.2.1.3 pontban foglalt feladati ellátásában. 4.2.1.6 TPF-KKO A TPF-KKO vezetőjének – mint a kockázatmenedzsment munka operatív végrehatójának – a meghatározott egyes feladatai: 1.) A Csoportszintű Kockázat Koordinátor munkájának szakmai felügyelete. 2.) A Kockázati Univerzum, a Csoportszintű- és a Tagvállalati kockázati listák felülvizsgálatának kezdeményezése a Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslata alapján. 3.) A megkülönböztetett jellel ellátott kockázati események (lásd: 3.19.4 pont) Csoportszintű kockázatmenedzsment rendszerbe történő bevonásáról, vagy elvetéséről szóló döntés meghozatala. 4.) A Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslata alapján a Csoportszintű- és a Tagvállalati kockázatkezelési eszközök jóváhagyása. 5.) A Jelentésköteles limitek és az Éves Kiindulási Kockázati Térkép valamint a kockázati tűréshatárok jóváhagyásra történő előterjesztése (a Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslata alapján) a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója részére.

31. szám

6.) A Tagvállalati- és a Csoportszintű Kockázati Beszámolók jóváhagyása, és visszacsatolása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok részére.. 7.) A MÁV Csoport több tagvállalatát érintő, újonnan beazonosított, rapid jelleggel fellépő kockázat esetében (a Csoportszintű Kockázat Koordinátor javaslata alapján) javaslattétel a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes részére a kockázatgazda személyéről. 8.) A kockázati önértékeléssel foglalkozó munkamegbeszélések megszervezése, illetve az önértékeléshez kapcsolódó kérdőívek összeállítása. 9.) Az Éves Kockázatértékelési Értekezletek megszervezése, az értekezleteken a moderátori feladatok ellátása. 4.2.1.7 MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának – mint a kockázatmenedzsment munka operatív irányítójának – a kockázatkezelési munka folyamatában meghatározott egyes feladatai: 1.) A MÁV Csoport Kockázatkezelési irányelvében lefektetett kockázatmenedzsment alapelvek alkalmazásának biztosítása. 2.) A Csoportszintű Kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek (Kockázatkezelési Irányelv, Kockázatmenedzsment eljárásrend, Kockázati univerzum, Csoportszintű kockázati lista, Jelentésköteles limitek, kockázati tűréshatár) megállapítása / kidolgozása, időszakos felülvizsgálata és továbbfejlesztése a TPF-KKO és a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének a javaslatai alapján. 3.) A Csoportszintű Kockázat Koordinátor által összeállított és előterjesztett kockázatmenedzsment módszerek és eszközök jóváhagyása. 4.) A Csoportszintű Kockázat Beszámolók véleményezése és jóváhagyása, illetve a szükséges intézkedések elrendelése a Beszámolókban foglalt eredmények függvényében. 5.) A Csoportszintű Ad-hoc Kockázati Beszámolók véleményezése és jóváhagyása, a Beszámolókban foglalt eredmények függvényében. 6.) Javaslat tétel a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a MÁV Csoport kockázatvállalási hajlandóságának, kockázati tűréshatárának és Jelentésköteles limitjének megállapítására. 7.) Kiemelt projektek esetében – szükség szerint – az általános eljárásrendtől eltérő kockázati tűréshatárok jóváhagyása. 8.) Soron kívüli akcióterv-javaslat / intézkedési terv kidolgozásának elrendelése a Szervezeti egység vezetők / Kockázatfelelősök felé. 9.) Javaslattétel az Éves Kiindulási Kockázati Térkép összeállítására a MÁV Zrt. Igazgatósága részére.

31. szám


1905

4.2.2 A kockázatmenedzsment folyamat egyéb résztvevői

4.2.2.3 A MÁV Zrt. és a tagvállalatok Felügyelő Bizottsága

A kockázatmenedzsment folyamat egyéb résztvevői nem vesznek részt operatívan a kockázatmenedzsment folyamat működésében (annak irányításában és végrehajtásában), ugyanakkor szervesen hozzájárulnak a kockázatmenedzsment folyamat eredményes és hatékony működéséhez: • belső ellenőrzés, • Igazgatóság / Ügyvezetés, • Felügyelő Bizottság.

A kockázatmenedzsment folyamatba bevont tagvállalatok menedzsmentjének, illetve ügyvezetésének évenként be kell számolni az adott társaság felügyelő bizottsága részére a tagvállalati, illetve a csoportszinten megvalósuló kockázatmenedzsment folyamat eredményeiről, a tagvállalatok, illetve a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága esetében a MÁV Zrt. aktuális kockázati kitettségéről. 4.3 A kockázatmenedzsment folyamat részletes bemutatása

4.2.2.1 Belső ellenőrzés A MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztályának, valamint a tagvállalatok belső ellenőrzési egységeinek feladata a Kockázatmenedzsment rendszerrel kapcsolatban a kockázatok kezelésének és a kockázatmenedzsment folyamat független nyomon követése a vizsgálatai során, illetve a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek figyelembe vételével az éves belső audit tervének az öszszeállítása (lásd: 4.4.4.3 pont). 4.2.2.2 A MÁV Zrt. Igazgatósága és a tagvállalatok menedzsmentje / ügyvezetése A kockázatmenedzsment folyamatba bevont tagvállalat menedzsmentje, illetve ügyvezetése az egyes tagvállalat szintjén megvalósuló kockázatmenedzsment folyamat felügyeletéért és irányításáért, valamint a Kockázatkezelési irányelv és a Kockázatmenedzsment eljárásrendnek következetes alkalmazásának biztosításáért felelős. A Tagvállalat menedzsmentje hagyja jóvá a tagvállalat Tagvállalati kockázati listáját és a Tagvállalati kockázatértékelési eszközt. A Tagvállalat menedzsmentje szükség esetén soron kívüli Akcióterv-javaslat / Intézkedési terv elkészítését kérheti a tagvállalati Kockázatfelelősöktől.

A kockázatmenedzsment folyamat egyes lépései egymásra épülnek, és állandó kihatással vannak egymásra. A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól függetlenül, önmagukban kell kezelni, mivel hatással lehetnek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse. A kockázatkezelés folyamata a MÁV Csoportnál négy fő lépést tartalmaz: • a kockázatok beazonosítását, • a kockázatok értékelését, • az értékelésre adott válaszokat / reakciókat, és • a kockázatok felülvizsgálatát. Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak, átfedik egymást. A kockázatkezelés folyamatát szemléltető ábrát a 9. számú melléklet tartalmazza. 4.3.1 A kockázatok beazonosítása 4.3.1.1 A kockázatok beazonosításának előfeltétele

A MÁV Zrt. Igazgatósága ugyanakkor a teljes MÁV Csoport kockázatmenedzsment folyamatának felügyeletéért és irányításáért, valamint a kockázatmenedzsment folyamat alappilléreinek (Kockázatkezelési irányelv, Kockázatmenedzsment eljárásrend, Éves Kiindulási Kockázati Térkép, kockázati tűréshatár) jóváhagyásáért is felel. A MÁV Zrt. Igazgatósága – a MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatói Értekezletének javaslata alapján – dönt a MÁV Csoport kockázatvállalási hajlandóságáról illetve a kockázati tűréshatáráról, valamint a Jelentésköteles limitek értékéről. A kockázatmenedzsment folyamatba bevont tagvállalatok menedzsmentje, ügyvezetése, illetve a MÁV Zrt. Igazgatósága évente beszámol a társaság Felügyelő Bizottsága részére.

A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen a MÁV Csoport, illetve a Csoport egy-egy tagvállalat célkitűzéseinek és tevékenységeinek, működési folyamatainak alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű célokkal, lefelé, egészen a napi működés céljainak szintjéig. A kockázatokat ezen ismeretek alapján lehet felismerni és azonosítani. A kockázat felismerési / kezelési rendszer kiépítésének első lépése a MÁV Csoport, az adott tagvállalat stratégiai célkitűzéseinek megismerése és azok vizsgálata. A könnyebb kezelhetőség érdekében érdemes a stratégiai célkitűzésekből a legfontosabbakat kiemelni; a kockázatok beazonosításához a 10-12 legmarkánsabb stratégiai célkitűzés megismerése elégséges. Ez az egyszerűsítés megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó alapvető kockázatok elemzését, azonosítását.

1906


A kockázatok beazonosításának folyamatában külön figyelmet kell fordítani továbbá a következő szempontokra is: • a kockázatok azonosításánál nem a kockázat hatását, hanem magát a kockázatot kell meghatározni, • a beazonosítás idején fennálló (és a kockázatkezelés látókörében eddig nem szereplő) kockázatok kezelése nem tárgya a kockázatmenedzsment rendszernek (lásd: 3.10 pont); a beazonosítás idején fennálló negatív hatású esemény a kockázatmenedzsment szempontjából akkor érdekes, ha a stratégiai időtávon az ismételt bekövetkezése valószínűsíthető, • nem kell beazonosítani a tagvállalatok (a MÁV Csoport) célkitűzéseit nem érintő kockázati tényezőket, (pl.: ha a vizsgált cél az IC vonatok menetrendszerűsége, akkor kockázatként nem lehet megfogalmazni azt, hogy a vonatok büfé kocsi nélkül üzemelnek, mert ennek nincs következménye a célkitűzésre; ellenben tárgya lehet ez a kockázat egy utas-megelégedettségi vizsgálatnak), • kerülni kell az olyan megfogalmazást, ami tulajdonképpen a célkitűzés el nem érését fejezi ki (pl.: ha a vizsgált cél a menetrend időbeni összeállítása, akkor helytelen az olyan kockázat kategóriai besorolás, hogy „a menetrend nem készül el időre”, mert ez a célkitűzésünk (elvárásunk ellentettje, a lehetséges egyik helyes kockázati megnevezés (kategória) ebben az esetben: „a menetrend összeállítása”; s a kockázat leírásánál példálózó felsorolásként már szerepelhet a „menetrend nem készül el időre” megfogalmazás). 4.3.1.2 A kockázatok beazonosításának eszközei A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelítésének kulcsa a kockázatok beazonosítása a MÁV Csoport, a tagvállalat fő célkitűzéseinek tükrében. A MÁV Csoportnál a kockázatok beazonosításánál kétféle megközelítés alkalmazható: • a kockázatvizsgálat, és • a kockázati önértékelés. A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult munkacsoportot kell létrehozni a TPF-KKO és a MÁV Csoport, a tagvállalat vezető munkatársai részvételével, mely munkacsoport feladata, hogy felmérje a MÁV Csoport, a tagvállalat összes releváns tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó – a célkitűzéseket veszélyeztető – kockázatokat. A munkacsoport alapvető módszere az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, illetve a belső szabályzatok, utasítások, eljárásrendek áttekintése, amely alapján a munkacsoport meg tudja állapítani a MÁV Csoport, a tagvállalat minden egyes releváns tevékenységéhez rendelhető kockázatokat. A kockázati önértékelés során a MÁV Csoport és a tagvállalat valamennyi vezető állású munkatársa részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatá-

31. szám

ban. Ez két módon történhet: a TPF-KKO és a tagvállalati menedzsment által összeállított kérdőívek segítségével, vagy a TPF-KKO által szervezett munkamegbeszélések során. A tagvállalatok szabadon választhatnak a kockázatok beazonosításának fentiekben bemutatott különböző módjai közül. 4.3.1.3 A Kockázatfelelősök kijelölése A kockázatkezelés hatékonysága érdekében egy-egy Szervezeti egységen belül az egyes vezetői, vagy kiemelt szakértői szinteknek kell felelniük a kockázatok kezeléséért. A Kockázatfelelősnek azt a Szervezeti egység munkáját jól ismerő, jó áttekintő- és jó szervezőképességgel rendelkező munkatársat kell kinevezni, aki a legtöbb információval és a legnagyobb rálátással rendelkezik az irányításuk, illetve a szakmai felügyeletük alatt álló, a Szervezeti egységüket érintő kockázati esemény felett. Egy-egy Kockázatfelelős (kockázat folyamatgazda) – munkaköréből adódóan – több kockázati eseményért is felelős lehet, de fő szabályként kell érvényesíteni azt az elvárást, hogy egy-egy beazonosított kockázatnak nem lehet egynél több kockázatgazdája. Ez alól kivétel csak abban az esetben engedélyezhető a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes által, ha olyan kockázati esemény került beazonosításra, amelyik több tagvállalatot is érint (lásd: 4.2.1.1 pontot). A Kockázatfelelősök részletes feladatait a 4.2.1.1 pont tartalmazza. 4.3.1.4 A kockázati kategóriák meghatározása A MÁV Zrt. és a tagvállalatok által beazonosított egyes kockázatok nem függetlenek egymástól, hanem bizonyos szempontok alapján különböző csoportokba, kategóriákba sorolhatóak be (lásd: 3.8 – 3.10, és 3.16 pontokat). A Kockázati Univerzumban szereplő – ez idő szerint – 70 db kockázati kategória az iparági (szektor) specifikus benchmark adatok felhasználásával, a kockázatmenedzsment rendszer bevezetését támogató projekt során került beazonosításra, amely a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. releváns kockázatait tartalmazza. A kockázatmenedzsment munkafolyamatok végzése során – az egységes kockázati nyelv biztosítása céljából – a Kockázati Univerzum alkalmazás kötelező, attól eltérni nem lehet. A Kockázati Univerzum első éves felülvizsgálata során a kockázatkezelésbe bevont, a 3.1 pontban szereplő további tagvállalatok kockázati elemeivel kell – amennyiben ez szükséges – a Kockázati Univerzumot kiegészíteni. Ugyancsak az éves felülvizsgálatok alkalmával kerül-

31. szám


het sor a Kockázati Univerzum bármilyen módosítására (kockázati leírások kiegészítésére / pontosítására, kockázati kategóriák kiemelésére az Univerzumból, stb.). A Kockázati Univerzumba csak a 4.3.1.1 pont szerint újonnan beazonosított kockázat kategóriákat (kockázatokat) lehet felvenni a 4.2 pontban foglalt jóváhagyási rendnek megfelelően. 4.3.1.5 A kockázati események meghatározása A 4.3.1.4 pont szerint megállapított kockázati kategóriákból kerül kiválasztásra a MÁV Csoport, a tagvállalat Csoportszintű- illetve Tagvállalati kockázati listái, melyek az adott üzleti évre vonatkozóan, az üzleti év célkitűzéseinek figyelembe vételével tartalmazzák a MÁV Csoport, illetve az adott tagvállalat kiemelt kulcskockázatait. A kockázati listákat a Kockázati Univerzumból minden év I. negyedévében kell összeállítani és a TPFKKO, valamint az érintett tagvállalat menedzsmentjével jóváhagyatni. Törekedni kell arra, hogy tagvállalatonként maximum 20-25, Csoportszinten maximum 25-30 kulcskockázatnál több kockázat ne kerüljön kiválasztásra, mert ennél több kockázati kategória a kockázatmenedzsment munka elaprózódásához vezethet. A fentiek szerint kiválasztott Csoportszintű- illetve Tagvállalati kockázati lista az alapja a Kockázati Esemény Lista összeállításának. A Lista összeállítása kérdőívek segítségével történik (lásd: 11. sz. melléklet), önállóan, vagy munkaértekezlet keretében. A beérkezett, vagy a munkaértekezleten kitöltött kérdőíveket a Csoportszintű Kockázat Koordinátor a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok segítségével összegzi, kiszűrve az esetleges ismétlődéseket. A szűrésen átesett, összegzett kockázati események értékelése a 4.3.2 pontban foglaltak szerint történik.

1907

A kockázatértékelés a 3.20 pont szerinti Kockázatértékelési eszköz felhasználásával, a 3.19 pontban meghatározott kockázatértékelési kritériumok alapján, az ott leírtaknak megfelelően történhet. A kockázatmérési eljárás szakmai értékítéleten alapul, amelyet az értékelés időpontjában az értékelést végző Szervezeti egység a rendelkezésre álló információk, valamint szakértelme és szakmai gyakorlati ismereti alapján kell, hogy elvégezzen. A kockázatok értékelése minden esetben egyénileg történik az Éves Kockázatértékelési Munkaértekezlet keretében a Kockázatértékelő lapok (lásd: 4.3.2.1 pont) kitöltésével. Amennyiben egy-egy kockázat esetében a kockázatértékelés szignifikáns eltérést mutat (3 vagy annál nagyobb lépésközi eltéréssel), úgy a Csoportszintűés a Tagvállalati Kockázat Koordinátor moderátori irányítása mellett az adott kockázatot újból kell értékeltetni. Az értékelést megelőzően célszerű az eltérő álláspontokat ütköztetni, röviden indokolni az érékelés során figyelembe vett körülményeket. Az újbóli értékelés után, amennyiben továbbra is fennáll a megítélésbeli lényegi különbség a kockázatot értékelő vezetők között, úgy újabb értékelési körre már nincs szükség, az eltérő szakmai álláspontokat a Csoportszintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátoroknak tudomásul kell venniük. Egy-egy kockázat nettó kockázatkitettsége és kontrollkörnyezeti értéke az összes érékelő által adott értékek egyszerű számtani átlaga. 4.3.2.1 A kockázatértékelés dokumentálása A kockázatértékelést a 10. sz. mellékletben szereplő Kockázatértékelő lap kitöltésével kell elvégezni. A Kockázatértékelő lapon egyszerre több kockázat is értékelhető. A Kockázatértékelő lapok összesítése, feldolgozása a Csoportszintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok feladata.

4.3.2 A kockázatok értékelése 4.3.2.2 Eredendő és maradvány kockázat Bizonyos típusú kockázatok (illetve a kockázatok hatásai) számszerűsíthetőek, azaz számszakilag értékelhetőek, míg más kockázatok (pl. hírnév) értékelésére csak szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre. Szükséges azonban a kockázati kategóriák besorolási kereteit úgy kialakítani, hogy azok megfeleljenek az alábbi szempontoknak: • biztosítani kell, hogy az értékelés folyamata mind a kockázatok bekövetkezésének valószínűségét, mind azok hatását figyelembe vegye, • az értékelés eredményeit olyan módon kell rögzíteni, hogy az megkönnyítse a kockázati prioritások meghatározását és a kockázatok folyamatos nyomon követését, • az értékelés során szét kell választani a még kezdeti, nem kezelt, és a beavatkozás után visszamaradt kockázatokat (lásd: 4.3.2.2 pont).

A kockázatértékelés dokumentálása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy-egy kockázat értékelésére már többször is sor kerülhetett. Ennek tükrében az „eredendő kockázat” alatt az újonnan beazonosított (értékelt), de még nem kezelt kockázatot kell érteni, amelyre a MÁV Csoportnak, a tagvállalatnak a megfelelő módon kell reagálnia. A „maradvány kockázat” ezzel szemben, a kockázat csökkentésére tett válaszlépések után még fennálló, olyan mértékű kockázati szint, ami lehetőség szerint, a MÁV Csoport, a tagvállalat kockázati tűréshatárán belül helyezkedik el. Maradvány kockázat értékelése (azaz a kockázat ismételt értékelése) során a Kockázatértékelő lapon az előző értékelés eredményét is fel kell tüntetni, mely a Csoportszintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok felada-

1908


ta. Ily módon biztosított, hogy az értékelők azonnali képet kapjanak a kockázathoz tartozó kockázati kitettség értékének elmúlt évi változásáról. 4.3.2.3 Kockázati prioritások A kockázatok fentiek szerinti értékelése után a MÁV Csoport, illetve a tagvállalat számára a legjelentősebb kockázatok tisztán láthatóvá válnak. Minél kevésbé elfogadható, illetve minél inkább elkerülendő egy kockázati tényező bekövetkezése, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a válaszlépések megtételére. A legmagasabb prioritású kockázati tényezőket folyamatosan figyelni kell, és mind a Csoport, mind a tagvállalat menedzsmentjének magasabb szintjein kell foglalkozni velük. A prioritások, illetve a feltárt kockázattal kapcsolatos reakciók hatékony meghatározásához és a teljes körű kockázatkezeléshez a MÁV Csoportra megállapított kockázati tűréshatárból kell kiindulni (lásd: 3.13, illetve 3.19 pont). A kockázati tűréshatárok a MÁV Zrt. Igazgatósága által megállapított értékek, amelyek egyértelműen meghatározzák a Csoport minden munkatársa számára, hogy maximálisan mekkora mértékű kockázatot vállalhatnak a tagvállalatok egyes tevékenységei kapcsán. A Kockázatmenedzsment rendszer bevezetése során a Csoportszintű és a tagvállalati kockázati tűréshatárok között nincs különbség. A kockázatértékelési munka előrehaladtával, a kockázatkezelési tapasztalatok rendelkezésre állása után lehetőség lesz arra, hogy a Csoportszintű és a tagvállalati kockázati prioritások eltérjenek. Ennek az az alapja, hogy egy-egy adott kockázat a Csoport magasabb szervezeti szintjén kisebb fenyegetettséget jelent, mint az alacsonyabb szinteken. 4.3.2.4 Kockázatok átvétele A tagvállalati kockázati tűréshatár, illetve Jelentésköteles limitek hatékony alkalmazása érdekében a MÁV Csoporton belül szükség van ún. „átvételi folyamat” működtetésére. Ez azt jelenti, hogy ha egy alacsonyabb tagvállalati szinten jelentkező kockázat elér egy bizonyos határértéket, akkor annak kezelését a MÁV Csoporton belül egy magasabb szervezeti szintnek kell átvennie. A kockázatok átvételének gyakorlatára a teljes kockázatmenedzsment eljárásrend bevezetése után a TPFKKO-nak kell javaslatot tennie a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója részére. Az átvételi folyamatra vonatkozó eljárásrendet a MÁV Zrt. Igazgatósága elé kell terjeszteni jóváhagyás céljából. 4.3.3 A kockázatokra adott válaszlépések A kockázatok beazonosítása és kiértékelése tulajdonképpen csak a kockázatok tényleges kezelésének előkészítését jelentik. Ezekre alapozva kerülhet sor azokra a

31. szám

konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentő kockázatokat, vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehetőségeket. Bármely, a Csoport, illetve a tagvállalat által végrehajtott ilyen irányú intézkedés tulajdonképpen a belső kontroll részét képezi. 4.3.3.1 Kockázatkezelési stratégiák Négy alapvető kockázatkezelési stratégiát lehet alkalmazni a MÁV Csoporton belül. 4.3.3.1.1 A kockázat megtartása / elviselése A kockázat elviseléséről beszélhetünk akkor, ha a Szervezeti egység kialakult működési rendje olyan, hogy napi működése során minden beavatkozás nélkül automatikusan kezeli a felmerülő kockázatait, ezért nincs szükség külön beavatkozásra, a belső kontroll rendszerek automatikusan működnek. Kockázat megtartása / elviselése fennáll akkor is, ha a Szervezeti egység ugyan azonosította és felmérte a kockázatot, de nincs lehetősége annak kezelésére. Kockázat megtartásának / elviselésének van helye akkor is, ha a kockázat elhárításának költsége magasabb az elhárításából eredő haszonnál. Válaszreakció helyett ebben az esetben ki lehet dolgozni egy tervet a kockázati tényező bekövetkezésének hatásai kezelésére. A kockázat elviselésének előző két bekezdésben megfogalmazott eseteit a TPF-KKO, illetve Csoportszintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátor előterjesztése alapján a gazdasági általános vezérigazgató-helyettese (MÁV Zrt. és MÁV Csoport esetén), illetve a tagvállalat menedzsmentje (tagvállalat esetén) engedélyezheti. 4.3.3.1.2 A kockázat kezelése A legtöbb kockázat esetében alkalmazandó stratégia a kockázatok kezelése, mert az esetek döntő többségében a kockázatok nem szüntethetőek meg és nem háríthatóak át. A kockázatok csökkentése általánosan a belső kontrollrendszer célja és feladata. A kockázat csökkentése azt jelenti, hogy a kockázatkezelési mátrixban jobbról balra, fentről lefelé toljuk el az adott kockázati pont elhelyezkedését. Jelen utasítás a kockázatkezelési stratégiák közül a kockázatok kezelésére irányul. 4.3.3.1.3 A kockázat áthárítása / átadása A kockázatok átadása révén a kockázat bekövetkezésének valószínűsége nem csökken, hatása nem változik, azonban a kockázatviselő személye változik. Ilyen tipi-

31. szám


kus kockázat átadási konstrukció a fedezeti ügyetek, illetve biztosítás kötése; azonban a 2.1.1 pontban foglaltak alapján a kockázat átadási konstrukciók nem tárgyai a jelen utasításnak. 4.3.3.1.4 A kockázatos tevékenységek befejezése Egyes kockázatok nem csökkenthetőek elfogadható szintre, csak megszüntethetőek az adott tevékenység megszüntetésével. A MÁV Csoport esetében ez csak nagyon korlátozottan vállalható kockázatkezelési stratégia. A kockázatkezelésnek ez a módja kizárólag a MÁV Zrt. Elnök-vezeérigazgatójának az engedélyével történhet. 4.3.3.1.5 A lehetőségek kihasználása A lehetőségek kihasználása a fentiekkel ellentétben nem egy alternatíva a kockázatok kezelésére, hanem sokkal inkább egy eshetőség, amelyet érdemes figyelembe venni, akár elfogadjuk, akár áthárítjuk vagy kezeljük a kockázatot. Két aspektusa a kockázatmérséklés pozitív hatásainak kiaknázása és a kedvező körülmények kiaknázása (pl.: egy újonnan felmerülő kockázatnak lehetnek szervezeti megújítási és / vagy piaci lehetőséget feltáró mozzanatai). Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a lehetőségek (mint pozitív hatású kockázatok) kihasználásával intézményi szinten nem foglalkozik. Ilyen értelmű kockázat beazonosítása után a tagvállalati menedzsmentnek kell dönteni a további lépésekről. Csoportszinten fellépő lehetőség esetén a TPF-KKO-nak kell javaslatot adni a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója részére a megteendő további lépésekről. 4.3.3.2 A kockázatkezelés módjai Amennyiben a kockázat kezelésére sor kerül, úgy az négy különböző típusú kontroll tevékenységen keresztül valósulhat meg, amelyeket a 3.12 pont mutat be. 4.3.4 A kockázatok felülvizsgálata A MÁV Csoport céljai hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes Tagvállalatok, Szervezeti egységek, illetve munkavállalók céljai szorosan kapcsolódnak a MÁV Csoport legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetőek. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősséget is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válnak. Ennek egyik fontos vetülete a kockázatok rendszeres felülvizsgálata.

1909

4.3.4.1 A kockázatok felülvizsgálatának céljai és kritériumai Figyelemmel arra, hogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat, amelynek alapvetően két célja van. 4.3.4.1.1 A változások megfigyelése a tagvállalat kockázati profiljában Fel kell mérni, hogy a korábban beazonosított kockázati tényezők még mindig fennállnak-e, esetleg merültek-e fel új kockázati tényezők, változott-e az egyes kockázatok bekövetkezésének valószínűsége, illetve azok MÁV Zrt., illetve a tagvállalatra gyakorolt hatása. A változások megfigyelése alapján szükség lehet új kockázati prioritások meghatározására, a MÁV Zrt. / tagvállalat kockázati tűrőképességének megváltoztatására a 4.3.2.3 pontban foglaltaknak megfelelően. 4.3.4.1.2 A MÁV Zrt.-én / tagvállalaton belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságának a felmérése Meg kell vizsgálni, hogy a MÁV Zrt.-én / tagvállalaton belül működő kontroll tevékenységek megfelelően tudják-e csökkenteni a felmerülő kockázatok hatását, bekövetkezésük valószínűségét, illetve, hogy szükség van-e új kontroll tevékenységek bevezetésére, a meglévők kibővítésére, esetleg feleslegessé vált-e valamelyik kontroll folyamat. 4.3.4.1.3 A célok egysége A két említett cél különbözik egymástól, de egyik sem helyettesítheti a másikat. A kockázati események felülvizsgálata során tulajdonképpen a kockázatkezelés első három lépésének megismétléséről van szó, amelyek közül egyik sem hagyható ki a hatékony kockázatkezelési rendszer működése érdekében. A kockázatok beazonosítása és a kockázatok értékelése a kockázatok felülvizsgálata (újraértékelése) során arra ad válasz, hogy a kockázatkezelés eredményeképp milyen változások figyelhetőek meg a MÁV Zrt. / tagvállalat kockázati profiljában; a kockázatokra adott válaszlépések felülvizsgálata pedig segít megbizonyosodni a MÁV Zrt.-én / tagvállalaton belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságáról. Ahhoz, hogy a felülvizsgálat folyamata biztosítani tudja a fent említett célok elérését, a következő kritériumok megvalósulása szükséges: • a kockázatkezelés minden aspektusa legalább évente felülvizsgálatra kerüljön, • maguk a meghatározott kockázatok megfelelő gyakorisággal átértékelésre kerüljenek,

1910


• az újonnan jelentkező kockázatok, vagy az ismert kockázatok szintjének változása a megfelelő kompetenciával rendelkező vezetői szint tudomására jusson, annak érdekében, hogy intézkedhessen a kockázatkezelés módjáról. A felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a visszacsatolásra. Ez tulajdonképpen egy adott kockázattal kapcsolatban megszerzett korábbi tapasztalatok figyelembe vételét jelenti. Ezek felhasználása, beépítése a felülvizsgálat alkalmával adott kockázati tényező ismételt megjelenése esetén tovább csökkenti a kockázat negatív hatását, az ismételt előfordulásának esélyét. 4.3.4.2 A kockázatok felülvizsgálatának eszközei és felelősei A felülvizsgálat eszközei hasonlóak a kockázat beazonosításánál használhatókkal. Az egyik ilyen eljárás a kockázati önértékelés, amely a kockázatok beazonosításánál bemutatásra került, és a felülvizsgálat folyamatában is ugyanolyan eredményesen alkalmazható. Lehetőség van továbbá a menedzsment számára a kockázatmérséklésért és kontroll tevékenységekért egy adott területen felelős személyek (Kockázatfelelősök) beszámoltatására is. A felülvizsgálati tevékenységet általában az adott kockázatokért felelős személyek, Szervezeti egységek látják el, amelyhez segítséget nyújthat a MÁV Zrt. / tagvállalat belső ellenőrzésért felelős szervezeti egysége is, de fontos kiemelni: a belső ellenőrzés sem a menedzsment kockázati felelősségét, sem a felülvizsgálati és kockázatkezelési folyamatban résztvevő munkatársak tevékenységét nem helyettesítheti. 4.3.5 A kockázatkezelés további tényezői Ebben a fejezetben azok az elemek kerülnek bemutatásra, amelyek fontos szerepet játszanak a kockázatértékelés folyamatában, azonban a folyamatnak közvetlenül nem részei. A hatékony kockázatkezeléshez azonban elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyék, beépítsék őket, és teljes körűen megvizsgálják, miként hatnak a MÁV Csoport, a tagvállalat kockázatkezelési stratégiájára, kockázati prioritására. 4.3.5.1 Kommunikáció és tájékoztatás A kommunikáció és a tájékoztatás nem egy különálló lépés a kockázatkezelés folyamatában, hanem egy, az egészet végigkísérő és átható igen lényeges tényező, amelynek az alábbi aspektusai emelhetőek ki: • Már tulajdonképpen a kockázatok beazonosítása is a kommunikáción alapul. A megfelelő információs források felkutatása, kontaktok kialakítása és a velük folyta-

31. szám

tott hatékony kommunikáció nagyban megkönnyíthetik és felgyorsíthatják a kockázatok beazonosításának folyamatát. • Fontos annak biztosítása, hogy a MÁV Csoporton, a tagvállalaton belül mindenki saját felelősségi körére vonatkozóan megértse, hogy mi a MÁV Csoport, a tagvállalat stratégiája, mik a kockázati prioritásai, és hogy saját feladataik hogyan illeszkednek bele az egész folyamatba. Ennek hiányába a kockázatkezelést nem lehet megfelelően és hatékonyan kezelni. • Szükség van az egyes tevékenységek elvégzése során nyert tanulságok és információk kommunikálására azok felé, akik tanulhatnak belőle. Ha a Csoport egyik tagvállalata, a tagvállalat egyik Szervezeti egysége kidolgoz egy hatékony eljárást egy újonnan felmerült kockázat kezelésére, akkor biztosítani kell, hogy az eljárás eljusson mindazokhoz, akik szintén találkozhatnak egy ilyen jellegű kockázattal. • A menedzsment minden szintjének folyamatosan és aktívan biztosítékot kell keresnie és kapnia a határkörükbe tartozó kockázatok kezeléséről. Szükséges, hogy elegendő információ álljon rendelkezésre, amely lehetővé teszi, hogy a kockázat kezelésére megfelelő tervek kerüljenek kidolgozásra ott, ahol a maradvány kockázat mértéke még nem megfelelő, illetve biztosítékot kapjon a menedzsment a látszólag megfelelően kontrollált kockázatokról is. • A felmerült kockázatok tagvállalatonkénti különböző értelmezése ellentmondásokhoz vezethet, különösen akkor, ha nem megfelelő szintű kontroll végrehajtására kerül sor. A TPF-KKO-nak meg kell bizonyosodni róla, hogy a MÁV Csoporton belül egységes kockázati nyelv kerüljön alkalmazásra. • Fontos, hogy a MÁV Csoport a tevékenységében érintett és érdekelt csoportok (pl. utasok, üzleti partnerek, stb.) felé is kommunikáljon arról, hogy miként kezeli (az őket is érintő) kockázatokat. Ez különösen fontos olyan kockázatok esetében, amelyek a társadalmat vagy annak egy bizonyos rétegét kiemelten érintik. A fentiek maradéktalan érvényesülése érdekében a TPF-KKO-nak támogatóan a Kommunikációs Igazgatóság mellett kell állnia. 4.3.5.2 A MÁV Csoport társadalmi környezete Kiemelten fontos, hogy a MÁV Csoport figyelembe vegye a tágabb értelemben vett környezetét és meghatározza, hogy az hogyan hat a kialakított kockázatkezelési stratégiájára. A környezet legfontosabb elemei: • A MÁV Csoport kockázati környezetére elsősorban a törvények és a vasúti üzemet szabályozó előírások / jogszabályok lehetnek hatással, ezért fontos, hogy meghatározza, ezek milyen módon írnak elő számára követelményeket, kötelező magatartási formákat. • Egy másik fontos része a kockázati környezetnek a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági helyzet. Ez a MÁV

31. szám


Csoport számára adott, azonban befolyásolja azokat a piacokat, amelyekben a MÁV Csoport árut vagy szolgáltatást elad, illetve vesz. • Különösképpen fontos tényező a MÁV Csoport számára a kormánnyal való kapcsolattartás. A MÁV Csoportnak a kormány és az egyes miniszterei által meghozott döntéseket kell végrehajtania, s ezért a kockázatkezelés egy speciális területe az, ahol a MÁV Zrt. alapítóját és a közlekedési kormányzatot kell ellátni a kockázatkezelés során megismert adatokkal, információkkal, illetve kell a segítségüket kérni a csak az alapítói szinten kezelhető kockázati kitettség csökkentéséhez. A MÁV Csoporton belül a kockázatkezeléssel összefüggésben a kormányzattal, illetve az egyes minisztériumokkal a kapcsolatot csak a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója tarthatja. • A MÁV Csoportot szintén korlátozzák a tevékenységében érdekelt és érintett csoportok elvárásai is. A kockázatkezelési stratégiák, amelyek megfelelőnek tűnnek, és hatékonynak, lehet, hogy valamilyen szempontból nem elfogadhatóak ezen csoportok által. A MÁV Csoport számára ez rendkívül fontos az állampolgárokkal / utasokkal való kapcsolattartásban. Bizonyos tevékenységek hatékonyak lehetnek egy-egy kockázat kezelésére, azonban olyan következménnyel járhatnak, amelyek az állampolgárok / utasok számára elfogadhatatlanok. A kockázatkezelés során ezért ezen szempontrendszereket a kockázatmenedzsment munkájában részt vevő összes szereplőnek szem előtt kell tartania. 4.4 A Kockázatmenedzsment folyamat részletes bemutatása a feladatok gyakorisága, a felelősök megnevezése és a munkafolyamat során előállított termékek szerinti bontásban Jelen fejezet a kockázatmenedzsment munkafolyamatban az előzőekben bemutatott feladatokat összefoglaló módon – s azt kiegészítve –, a feladatok gyakorisága szerinti csoportosításban tartalmazza, külön kiemelve a feladatok végrehajtásáért felelősök nevét, illetve a munkafolyamat végén előálló termékeket. A MÁV Csoport kockázatmenedzsment folyamatának egyes lépéseit azok végrehajtásának gyakorisága szerint 4 csoportba soroljuk: • legalább éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok, • féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok, • havi rendszerességgel végrehajtható feladatok, • eseti / állandó feladatok. A feladatok könnyebb átláthatósága érdekében a végrehajtandó feladatokat a 12. számú melléklet összefoglalóan tartalmazza.

1911

4.4.1 Legalább éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok Legalább éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok: • a Csoportszintű kockázati lista felülvizsgálata, • a Tagvállalati kockázati listák felülvizsgálata, a Tagvállalati Kockázat Koordinátor munkájának felülvizsgálata, • a Kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata, • a Jelentésköteles limitek felülvizsgálata, • Éves Kockázatértékelési Értekezletek megtartása, • a Kockázati Esemény Listák összeállítása / felülvizsgálata, és • a kockázatfelelősök tevékenységeinek felülvizsgálata, új kockázatfelelősök kinevezése 4.4.1.1 A Csoportszintű kockázati lista felülvizsgálata Feladat: A Csoportszintű kockázati lista felülvizsgálata Felelős: Csoportszintű Kockázat Koordinátor Közreműködik: Tagvállalati Kockázat Koordinátorok, TPF-KKO Jóváhagyó: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója Termék: Csoportszintű kockázati lista A Csoportszintű Kockázat Koordinátor a Csoportszintű kockázati lista összeállítását megelőzően összeállítja, illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű bevezetését követően – aktualizálja a Kockázati Univerzumot a kockázatmenedzsment folyamatban érintettek javaslatainak, valamint a MÁV Csoport, illetve a tagvállalatok környezetében és az elvárásokban beálló változások figyelembevételével. A Kockázati Univerzum összeállításával szoros összefüggésben a Csoportszintű Kockázat Koordinátor kialakítja, illetve felülvizsgálja a Kockázati Univerzumban szereplő kulcskockázatokhoz tartozó kockázati eseményeket is. A Csoportszintű kockázati lista felülvizsgálatakor a Csoportszintű Kockázat Koordinátor a Kockázati Univerzumban szereplő kulcskockázatokat azok stratégiára gyakorolt befolyása szerint szűkíti le. Ez azt jelenti, hogy a mindenkori Csoportszintű Kockázati Lista csak azokat a kulcskockázatot tartalmazza, amelyek – a MÁV Csoport középtávú stratégiájának megfelelően – az elkövetkezendő üzleti évben a MÁV Csoport adott évi üzleti- és stratégiai célkitűzéseire közvetlen befolyást gyakorolnak. A Csoportszintű kockázati listát, valamint a kulcskockázatokhoz kapcsolódó definíciókat a MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatója hagyja jóvá.

1912


4.4.1.2 A Tagvállalati kockázati listák felülvizsgálata, a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok munkájának felülvizsgálata Feladat: a) Tagvállalati kockázati listák felülvizsgálata b) Tagvállalati Kockázat Koordinátorok munkájának felülvizsgálata Felelős: a) Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátor b) Tagvállalat menedzsmentje Közreműködik: a) TPF-KKO b) Csoportszintű Kockázat Koordinátor, TPF-KKO Jóváhagyó: a) Tagvállalat menedzsmentje b) Tagvállalat menedzsmentje Termék: a) Tagvállalati kockázati listák b) Az értékelésekről készített feljegyzések A Csoportszintű Kockázat Koordinátor a Csoportszintű kockázati listából kiindulva meghatározza, illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű bevezetését követően – évente felülvizsgálja a Tagvállalati Kockázati Listákat is. A Tagvállalati Kockázati Lista azokat a kulcskockázatokat tartalmazza, amelyek – a MÁV Csoport középtávú stratégiájának megfelelően – az egyes tagvállalatok adott évi üzleti és stratégiai célkitűzéseire közvetlen befolyást gyakorolnak. A Tagvállalati kockázati listákat a Csoportszintű Kockázat Koordinátor az egyes Tagvállalati Kockázat Koordinátorokkal szoros együttműködésben készíti el. A Tagvállalati kockázati listákat a tagvállalat menedzsmentje hagyja jóvá. A Tagvállalati Kockázat Koordinátorokat a tagvállalat menedzsmentje nevezi ki. A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok a Csoportszintű Kockázat Koordinátorral való egyeztetés során a tagvállalati menedzsmentet képviselik. Minden évben az Éves Kockázatértékelési Értekezleteken értékelni kell a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok munkáját is. A TPF-KKO a tagvállalt menedzsmentje részére köteles jelezni, ha az adott tagvállalat Tagvállalati Kockázat Koordinátorával való munkakapcsolata során negatív jelenségeket tapasztalt. 4.4.1.3 A Kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata a) A Csoportszintű kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata Feladat: a Csoportszintű kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata Felelős: TPF-KKO

31. szám

Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezlete, Csoportszintű Kockázat Koordinátor Jóváhagyó: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója Termék: Csoportszintű kockázatértékelési eszköz A Csoportszintű Kockázat Koordinátornak a csoportszintű kockázatértékelési eszközök kialakításakor illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű bevezetését követően – az eszközök éves felülvizsgálatakor az alábbi tényezőket kell figyelembe vennie: • a Csoportszinten és tagvállalati szinten értelmezett kockázatvállalási hajlandóságot, • a külső és belső feltételek változását, a kockázatmenedzsment szereplők javaslatait, és • a tagvállalatok relatív méretét és a Csoporton belül betöltött szerepét. A Csoportszintű kockázatértékelési eszközök: • a kockázati események / kulcskockázatok hatásának, bekövetkezési valószínűségének, valamint az alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságának értékeléséhez határoznak meg mennyiségi és minőségi kritériumokat, • lehetővé teszik, hogy a MÁV Csoport tagvállalatai azonos módszertan szerint értékeljék kockázati eseményeiket / kulcskockázataikat. A Csoportszintű kockázatértékelési eszközöket a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá. b) A Tagvállalati kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata Feladat: a tagvállalati kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata Felelős: Csoportszintű Kockázat Koordinátor Közreműködő: Tagvállalati Kockázat Koordinátor Jóváhagyó: TPF-KKO, Tagvállalat menedzsmentje Termék: Tagvállalati kockázatértékelési eszköz A tagvállalat MÁV Csoport értékláncában elfoglal szerepe alapján lehetőség van arra, hogy tagvállalatonként különböző Tagvállalati kockázatértékelési eszköz kerüljön jóváhagyásra. Ez lehetővé teszi, hogy minden tagvállalat saját méretének, illetve csoporton belül betöltött szerepének megfelelően értékelje kockázati eseményeit, és ennek megfelelően számoljon be kockázatkitettségéről. Ugyanakkor a kulcskockázatok, illetve kockázati események szerinti meghatározott különböző eszközök lehetővé teszik, hogy a kockázatmenedzsment folyamat érintettjei mindig a megfelelő szinten aggregált információhoz jussanak hozzá. A Tagvállalati kockázatértékelési eszközök a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei, a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vonatkozásában a jelen utasítás megjelenése során kiindulásként azonos mértékben kerültek meghatározásra. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágára (mint tagvállalatra) külön tagvállalati kockázatértékelési eszköz vonatkozik.

31. szám


A Tagvállalati kockázatértékelési eszközöket a Csoportszintű Kockázat Koordinátor az egyes Tagvállalati Kockázat Koordinátorokkal szoros együttműködésben készíti el, és azokat a TPF-KKO és az adott tagvállalat menedzsmentje közösen hagyja jóvá. 4.4.1.4 A Jelentésköteles limitek felülvizsgálata Feladat: a Jelentésköteles limitek felülvizsgálata Felelős: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezlete, TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága Termék: Jelentésköteles limitek A Kockázatértékelési eszközök kialakításával szoros összefüggésben, a Csoportszintű Kockázat Koordinátornak javaslatot kell tennie a Csoportszinten, illetve a tagvállalatok szintjén egységes időszakos és ad-hoc Jelentésköteles limitek érékére is. A Jelentésköteles limitek Csoportszinten, illetve a tagvállalatok szintjén értelmezett kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően, pontértékben adják meg azokat a nettó kockázatkitettségeket, amelyek elérése esetén Időszakos, illetve Ad-hoc Kockázatösszesítő, valamint Tagvállalati- illetve Csoportszintű Kockázati Beszámoló elkészítése indokolt. A Jelentésköteles limiteket a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá. 4.4.1.5 Éves Kockázatértékelési Értekezletek megtartása (Éves Kiindulási Kockázati Térkép jóváhagyása) Feladat: az Éves Kockázatértékelési Értekezletek megtartása, az Éves Kiindulási Kockázati Térkép jóváhagyása Felelős: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója Közreműködő: MÁV Zrt Elnök-vezérigazgatói Értekezlete,. TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok, Szervezeti egységek vezetői Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága Termék: Éves Kiindulási Kockázati Térkép Az Éves Kockázatértékelési Értekezletek megszervezése és megtartása az egyes tagvállalatoknál – a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral szoros együttműködésben – a Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata. Az Éves Kockázatértékelési Értekezlet megelőzi az év első beszámolási periódusát. Az Éves Kockázatértékelési Értekezlet kiemelt témája a Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatok Tagvállalati kockázatértékelési eszközzel történő közös kiértékelése, melynek végeredménye az Éves Kiindulási Kockázati Térkép.

1913

Az Éves Kiindulási Kockázati Térkép a kulcskockázatok hatását, valószínűségét, illetve a kockázatok kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságát együtt ábrázolva mutatja meg a kulcskockázatok egymáshoz viszonyított aktuális jelentőségét, lehetővé téve ezáltal azon kulcskockázatok beazonosítását, amelyekre az üzleti év során fókuszálni érdemes. Az Éves Kiindulási Kockázati Térkép kiindulási alapot jelenthet ezáltal az egyes Szervezeti egységek számára releváns kockázati események beazonosításához is. Az Éves Kockázatértékelési Értekezleten szerzett tapasztalatok és információk hozzásegíthetik a résztvevőket kockázatmenedzsment folyamatban betöltött szerepük átfogóbb megértéséhez, hiszen tájékozódhatnak nemcsak saját, hanem más szervezeti egységek tevékenységeiről, kockázatairól és saját kockázataik külső megítéléséről egyaránt. 4.4.1.6 Kockázati Esemény Listák összeállítása / felülvizsgálata Feladat: a Kockázati Esemény Listák összeállítása / felülvizsgálata Felelős: Szervezeti egységek vezetői Közreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Termék: Kockázati Esemény Listák Az érintett Szervezeti egységek képviselői, a Kockázatfelelősök – a szervezeti egység vezetőinek útmutatása szerint – kockázati eseményeket azonosítanak be a Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatokhoz, melyeket Kockázati Esemény Listákban összesítenek. Adott szervezeti egységre jellemző Kockázati Esemény Lista az Éves Kiindulási Kockázati Térkép kritikus területeire fókuszálva, kulcskockázatok szerint tartalmazza az adott üzleti évben relevánsnak ítélt, kiemelt kockázati eseményeket, valamint ezek definícióit. (A kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű bevezetését követően az adott évi Kockázati Esemény Listák összeállításakor a korábbi évek Kockázati Esemény Listái segítségül lehetnek). 4.4.1.7 A kockázatfelelősök tevékenységeinek felülvizsgálata, új kockázatfelelősök kinevezése Feladat: a kockázatfelelősök tevékenységeinek felülvizsgálata, szükség esetén új kockázatfelelősök kinevezése Felelős: Szervezeti egységek vezetői Közreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Végeredmény: aktuális kockázatfelelősi lista

1914


A Szervezeti egységek vezetői – a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral szoros együttműködésben – az adott Szervezeti egység Kockázati Esemény Listájában szereplő kockázati eseményekhez Kockázatfelelősöket neveznek ki, illetve felülvizsgálják a korábbi évek Kockázati Esemény Listáihoz kinevezett Kockázatfelelősöket. 4.4.2 Legalább féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok Legalább féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok: • a kockázati események értékelése, • az Akcióterv-javaslatok kidolgozása, • a Kockázatösszesítők elkészítése, • a Kockázatösszesítők összeállítása és elemzése, • a Kockázati Beszámolók elkészítése, jóváhagyása és aggregálása, valamint • a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek felhasználása a döntéshozatalban. 4.4.2.1 A kockázati események értékelése Feladat: a havonkénti kockázati esemény értékelések aggregálása Felelős: Kockázatfelelősök Közreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Termék: kitöltött Kockázatértékelő lapok A kockázati események rendszeres (havi) kiértékelésének célja, hogy a kockázati események hatásának, bekövetkezési valószínűségének és a kockázati események kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapításra kerüljön az egyes szervezeti egységek kockázati eseményekkel szemben fennálló nettó kockázatkitettsége. A Kockázatfelelősök (a kockázatgazdák) félévente azokat a kockázati eseményeket értékelik és jelentik, illetve követik nyomon, amelyeket számukra az adott Szervezeti egység vezetője kijelölt. A kockázati eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség megállapításához a Kockázatfelelősnek meg kell határoznia a Szervezeti egység adott kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettségét, vagyis meg kell állapítania, hogy mekkora az adott kockázati esemény hatása és bekövetkezési valószínűsége a jelenleg alkalmazott kontrolltevékenységek figyelembevétele mellett (lásd: 4.3.2 pontban foglaltakat).

31. szám

Közreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Termék: Akcióterv-javaslatok A kockázatmenedzsment folyamat keretében, a Kockázatfelelősök által kidolgozott Akcióterv-javaslatok, illetve maguk az Intézkedési tervek elősegíthetik a kockázati események, illetve a kulcskockázatok hatékony kezelését. A Kockázatfelelősöknek a Jelentésköteles limitet meghaladó kockázati eseményekhez kell Akcióterv-javaslatot készíteniük, de az Akcióterv-javaslat elkészítését a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, illetve Igazgatósága, továbbá a Tagvállalat menedzsmentje is előírhatja. A kidolgozott Akcióterv-javaslat a Kockázatösszesítő része, amit a Kockázatfelelősök a belső jóváhagyást követően továbbítanak a Tagvállalati Kockázat Koordinátor számára. Az Akcióterv-javaslat Intézkedési tervként való kidolgozásáról és végrehajtásáról a Tagvállalat menedzsmentje dönt a Tagvállalati Kockázati Beszámoló jóváhagyásának keretében. Az Akcióterv-javaslatok elkészítéséhez a Kockázatfelelősök a kockázati eseményekre vonatkozó Tagvállalati kockázatértékelési eszköz segítségével értékelik a számukra kijelölt kockázati események tekintetében aktuálisan alkalmazott kontrolleljárásokat. A kontrolljárások értékelése lehetővé teszi a Kockázatfelelősök számára, hogy • átgondolják, hogy az érintett Szervezeti egységben kialakították-e a megfelelő kontrolleljárásokat és azok eredményesen és hatékonyan működnek-e, • megállapítsák van-e lehetőség fejlődésre az alkalmazott kontrolleljárások ismeretében. Az Akcióterv-javaslatok elkészítéséhez azt kell figyelembe venniük a Kockázatfelelősöknek, hogy a számukra kijelölt kockázati események költség-hatékonyan elkerülhetők, csökkenthetők vagy átháríthatók-e más gazdasági szereplőkre. 4.4.2.3 A Kockázatösszesítők elkészítése Feladat: Kockázatösszesítők elkészítése Felelős: Kockázatfelelősök Közreműködő: Szervezeti egység vezetők Jóváhagyó: Tagvállalati Kockázat Koordinátor Termék: Kockázatösszesítők A Kockázatfelelősök félévente Kockázatösszesítő formájában jelentenek az összes számukra kijelölt kockázati eseményről. A Kockázatösszesítők elkészítésének célja, hogy a Kockázatfelelős a kockázati eseményértékelés végeredményének megfelelően összeállítsa a jelentéstételi kötelezettségét.

4.4.2.2 Akcióterv-javaslatok kidolgozása Feladat: Akcióterv-javaslatok kidolgozása Felelős: Kockázatfelelősök

A Kockázatfelelős csak az időszakos Jelentésköteles limitet elérő kockázati események esetén értékeli ki az alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságát, illetve készít Ak-

31. szám


cióterv-javaslatot. A Kockázatösszesítőt a Szervezeti egységen belüli jóváhagyást követően kell továbbítani a Tagvállalati Kockázat Koordinátor felé (a jóváhagyás menetét a tagvállalati kockázatkezelési szabályzatban kell rögzíteni). 4.4.2.4 A Kockázatösszesítők összeállítása és elemzése Feladat: a Kockázatösszesítők összeállítása és elemzése Felelős: Tagvállalati Kockázat Koordinátor Közreműködő: Szervezeti egység vezetők Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Termék: aggregált (további elemzés céljára felhasználható) Kockázatösszesítők A Tagvállalati Kockázat Koordinátor félévente összegyűjti és elemzi a Kockázatfelelősök által összeállított Kockázatösszesítőket. Meg kell vizsgálnia, hogy a Kockázatfelelősök által készített Kockázatösszesítők teljesítik-e a jelen eljárásrendben előírt követelményeket 4.4.2.5 A Kockázati beszámolók elkészítése és jóváhagyása Feladat: a) Csoportszintű Kockázati Beszámoló összeállítása és elemzése b) Tagvállalati Kockázati Beszámolók összeállítása és elemzése Felelős: a) TPF-KKO b) Tagvállalati Kockázat Koordinátor Közreműködő: a) Csoportszintű Kockázat Koordinátor b) Csoportszintű Kockázat Koordinátor Jóváhagyó: a) MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója b) Tagvállalat menedzsmentje Termék: a) Csoportszintű Kockázati Beszámoló b) Tagvállalati Kockázati Beszámolók A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Tagvállalati Kockázati Beszámoló formájában számolnak be a TPFKKO, illetve a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé azokról kulcskockázatokról, amelyek meghaladják az időszakos jelentésköteles limitet. A Tagvállalati Kockázati Beszámoló a Kockázatösszesítőkben jelentett kockázati eseményekre adott értékelések aggregálásával, a kulcskockázatok szintjén mutatja be a tagvállalat nettó kockázatkitettségét. A Tagvállalati Kockázati Beszámoló a Tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követően terjeszthető elő. A jóváhagyás rendjét a tagvállalati kockázatkezelési szabályzatban kell előírni. A Beszámoló jóváhagyása során a Tagvállalat menedzsmentjének • meg kell vizsgálnia, hogy a kulcskockázatokra adott értékelések aggregált végeredményét, valamint az értéke-

1915

lésekhez használt feltételezések racionalitását és indokoltságát, • értékelnie kell a Kockázatösszesítőkben szereplő Akcióterv-javaslatokat, illetve • utasításokat kell kiadnia az Intézkedési tervek elkészítésére (az Intézkedési tervek kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős vezető(k) kinevezésével, illetve a rendelkezésre álló költségkeret megállapításával). A TPF-KKO Csoportszintű Kockázati Beszámoló formájában számol be a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója számára a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok által jelentett kulcskockázatok összesített végeredményéről. A Csoportszintű Kockázati Beszámoló elkészítése a Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata. A Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata annak megállapítása, hogy a benyújtott Tagvállalati Kockázati Beszámolók teljesítik-e a Csoportszinten meghatározott követelményeket (vagyis a jelen utasításban előírtakat): • a kockázatértékelés Csoportszinten egységes módszertana következetesen lett-e alkalmazva, • a Tagvállalati Kockázati Beszámoló tartalmazza-e az összes releváns információkat a tagvállalat kockázati kitettségéről. A Csoportszintű Kockázat Koordinátor a különböző tagvállalatok által jelentett kulcskockázatok közötti korreláció elemzésével és szükség szerinti kiszűrésével öszszesíti a Tagvállalati Kockázati Beszámolókban jelentett kulcskockázatokat, és a Csoportszintű kockázatkezelési eszköznek megfelelően aggregálja azokat. 4.4.2.6 A kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek felhasználása a döntéshozatalban Feladat: a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek a felhasználása a döntéshozatali folyamatokban Felelős: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, Tagvállalat menedzsmentje Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezlet, TPF-KKO, Csoportszintű- és Tagvállalati Kockázat Koordinátor Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága Termék: Elnök-vezérigazgatói Értekezletekről készített jegyzőkönyvek, emlékeztetők, meghozott döntések és utasítások A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója véleményezi és jóváhagyja a Csoportszintű Kockázat Koordinátor által • félévente benyújtott Csoportszintű Kockázati Beszámolót, melynek keretében értékeli a MÁV Csoport adott félévére vonatkozó, a jelentett kulcskockázatokkal szemben Csoportszinten fennálló nettó kockázatkitettségeket, • havi szinten benyújtott Csoportszintű Ad-hoc Kockázati beszámolót, melynek keretében értékeli a MÁV Csoport ad-hoc kockázatkitettségét,

1916


• havi szinten benyújtott Tagvállalati Kockázatértékelési Státuszjelentést, melynek keretében értékeli a MÁV Csoport kulcskockázatok kezelésére tett lépéseit. A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója a Csoportszintű Kockázati Beszámoló eredményeinek a tükrében szükség esetén döntéseket hoz és utasításokat ad bizonyos kulcskockázatok fokozottabb kezelésével kapcsolatban. A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója minden év I. negyedévében tájékoztatást ad a MÁV Zrt. Igazgatósága részére az előző évben végzett kockázatmenedzsmenti munka eredményeiről és a meghozott legfontosabb intézkedéseiről. Indokolt (vis-major vagy rendkívüli) esetben a tájékoztatásnak azonnali hatállyal meg kell történnie. 4.4.3 Havi rendszerességgel végrehajtandó feladatok A Kockázatfelelősöknek havi rendszerességgel el kell végezniük a kockázatok értékelését. Feladat: a kockázati esemény értékelése Felelős: Kockázatfelelősök Közreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Termék: kitöltött Kockázatértékelő lapok A kockázati események rendszeres, folyamatosan viszszatérő kiértékelésének célja, hogy a kockázati események hatásának, bekövetkezési valószínűségének és a kockázati események kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapításra kerüljön az egyes szervezeti egységek kockázati eseményekkel szemben fennálló nettó kockázatkitettsége, illetve a nettó kockázatkitettség hónapról-hónapra történő változása. A kockázatok értékelése során a Kockázatfelelősöknek a 4.3.2 pontban foglaltak szerint kell eljárniuk. 4.4.4 Eseti / állandó feladatok Kockázatmenedzsment folyamatában végrehajtandó eseti illetve állandó feladatok • az ad-hoc beszámolási folyamat, • az Intézkedési tervek nyomon követése, • a kockázatok / a kockázatkezelés független nyomon követése, és • a teljes kockázatmenedzsment folyamat nyomon követése és folyamatos fejlesztése 4.4.4.1 Az ad-hoc beszámolási folyamat Feladat: Ad-hoc Kockázatösszesítők, Ad-hoc Kockázati Beszámolók készítése Felelős: Szervezeti egységek vezetői

31. szám

Közreműködő: Kockázatfelelősök, TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Termék: Ad-hoc Kockázatösszesítő; Ad-hoc Csoportszintű- és Tagvállalati Kockázati Beszámoló A Szervezeti egységek vezetői, a Szervezeti egységek munkatársainak és Kockázatfelelőseinek segítségével havi szinten követik nyomon • szűkebb értelemben az egységükben felmerülő kockázati eseményeket és a kulcskockázatokat (eredendő és maradvány kockázatokat egyaránt), • tágabb értelemben a tagvállalat számára kijelölt kulcskockázatokat (maradvány kockázatokat), valamint a közeljövőben potenciálisan releváns kockázatok alakulását (eredendő kockázatokat). A Szervezeti egység vezetője havonta készít ad-hoc Kockázatösszesítőt amennyiben • az adott Szervezeti egység környezetében hirtelen bekövetkező belső vagy külső változás eredményeként a kockázati eseményre adott értékelés eléri a nettó kockázatkitettség tekintetében meghatározott ad-hoc Jelentésköteles limitet (maradvány kockázat esetében), • olyan kockázati esemény merül fel (eredendő kockázat), amely a Szervezeti egység aktuális Kockázati Esemény Listájában nem szerepel, és a kockázati eseménynyel szemben fennálló kockázatkitettség eléri a nettó kockázatkitettség tekintetében meghatározott ad-hoc Jelentésköteles limitet. Az Ad-hoc Kockázatösszesítő alapján kell készíteni az Ad-hoc Csoportszintű- és Tagvállalati Kockázati Beszámolót (a 4.4.2.5 pontban ismertetett módon). 4.4.4.2 Az Intézkedési tervek nyomon követése Feladat: Az Akcióterv-javaslatok alapján elfogadott (elrendelt) Intézkedési tervek nyomon követése Felelős: Az Akcióterv kidolgozásáért és végrehajtásáért kijelölt felelős vezető(k), Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Közreműködő: Kockázatfelelősök, TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentje Termék: Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés Az Intézkedési tervekben elfogadott feladatok / akciók / utasítások végrehajtásáért a Tagvállalati menedzsment által kijelölt felelős vezető(k) felel(nek), míg az Intézkedési tervek végrehajtásának a nyomon követése a Tagvállalati Kockázat Koordinátor feladata, melynek keretében a Tagvállalati Kockázat Koordinátor havi szinten • figyelemmel kíséri a folyamatban lévő intézkedési tervek státuszát,

31. szám


• megállapítja, hogy milyen Intézkedési tervek kerültek lezárásra az elmúlt hónapban, • megállapítja, hogy vannak-e lejárt határidejű intézkedési tervek, és ha igen, akkor milyen módosított határidőre várható azok megvalósulása. A Tagvállalati Kockázat Koordinátor az Intézkedési tervek figyelemmel kisérésének eredményeit (a megállapított tényeket) a Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentésben rögzíti, amit a Tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követően juttat el a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére. A Tagvállalati Kockázatértékelési Státuszjelentésben szereplő információk a rendszeres beszámolás keretében ismertetett módon jut el a kockázatmenedzsment folyamat magasabb szintjei felé (lásd: 4.4.2 pont). 4.4.4.3 A kockázatok / a kockázatkezelés független nyomon követése Feladat: a kockázatkezelés független, belső bizonyságot adó nyomon követése Felelős: MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztály, tagvállalatok belső ellenőrzési egységei Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezlete Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága, Tagvállalat menedzsmentje Termék: belső ellenőrzés által készített jelentések A MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztályának, valamint a tagvállalatok belső ellenőrzési egységeinek az a feladatuk, hogy az éves belső audit tervben meghatározottak szerint • auditálják a MÁV Csoport kockázatkezelésre kifejlesztett megoldásainak hatékonyságát és a teljes kockázatmenedzsment folyamatát, • a kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos észrevételeiről rendes beszámolási folyamatának keretében beszámoljon a MÁV Zrt., illetve a tagvállalatok Felügyelő Bizottságai felé, • jelentéseket készítsen a feltárt eredményekről, amelyeket eljuttat a kockázatmenedzsment folyamat kiemelt érintettjei (MÁV Zrt. Igazgatósága, Tagvállalat menedzsmentje, • TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátor) számára is. 4.4.4.4 A teljes kockázatmenedzsment folyamat figyelemmel kísérése és folyamatos fejlesztése Feladat: a teljes kockázatmenedzsment munkafolyamat figyelemmel kísérése és folyamatos fejlesztése Felelős: TPF-KKO Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-

1917

kezlete, Csoportszintű- és Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága Termék: aktualizált Kockázatkezelési irányelv, Kockázatmenedzsment eljárásrend, Jelentésköteles limitek, Éves Kiindulási Kockázati Térkép A TPF-KKO • a Csoportszintű Kockázati Beszámolók eredményeinek, • a kockázatmenedzsment folyamatban érintettek viszszajelzéseinek, • a belső ellenőrzések audit tapasztalatainak, illetve • a változó feltételeknek és igényeknek megfelelően nyomon követi és szükség esetén esetileg felülvizsgálja a kockázatmenedzsment folyamat alappilléreit: a Kockázatkezelési irányelvet, a Kockázatmenedzsment eljárásrendet, a Jelentésköteles limiteket és az Éves Kiindulási Kockázati Térképet. A felülvizsgálatot követően a TPF-KKO szükség szerint kezdeményezi az alappillérek módosítását, amit a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója véleményezése és jóváhagyását követően a MÁV Zrt. Igazgatósága fogad el. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK A MÁV Zrt.-nél a kockázatmenedzsment munkafolyamat során keletkezett dokumentumok kezelésére, megőrzésére a MÁV Zrt. Ügyviteli Utasításában (A.3., A.4.) foglaltak az irányadóak. A kockázatmenedzsment munka során törekedni kell az anyagok elektronikus továbbítására. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. sz. melléklet: Kockázatkezelési irányelv 2. sz. melléklet: Kockázatkezelési Univerzum 3. sz. melléklet: Csoportszintű kockázati lista 4. sz. melléklet: Csoportszintű kockázatértékelési eszköz 5. sz. melléklet: Tagvállalati kockázatértékelési eszköz 6. sz. melléklet: Jelentésköteles limitek 7. sz. melléklet: Kockázatmenedzsment folyamat résztvevői 8. sz. melléklet: Kockázati térkép minta 9. sz. melléklet: Kockázatkezelés folyamatábrája 10. sz. melléklet: Kockázatértékelő lap 11. sz. melléklet: Kérdőív a Kockázati Esemény Lista összeállításához 12. sz. melléklet. Kockázatmenedzsment munkafolyamat összefoglalása Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

1918

A MÁV Zrt. Értesítője 1. sz. melléklet A MÁV Csoport Kockázatkezelési Irányelve

A MÁV Zrt. Igazgatósága által (47/2008. számon 2008. 04. 22-én) elfogadott Csoportszintű középtávú stratégiája alapján a Csoport fő célkitűzése, hogy „ügyfelei számára megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó, eszközeit és erőforrásait hatékonyan hasznosító, a társadalmi elvárásoknak megfelelően működő vállalatcsoportként a hazai vasúti rendszer első számú szereplője maradjon”. Ennek érdekében a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport kiemelt leányvállalatai (MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁVGÉPÉSZET Zrt.) kialakították, és a Felelős Vállalatirányítás részeként működtetik a kockázatkezelési rendszerüket. A MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai tisztában vannak azzal, hogy a vasúti tevékenységhez kapcsolódó kockázatok az üzletmeneteiknek a szerves részét képezik, amelyek egyaránt jelenthetnek akár lehetőségeket, de akár veszélyeket és veszteségeket is. A kockázatkezelés célja a MÁV Zrt.-nél és a kiemelt leányvállalatainál ennél fogva nem kizárólag a kockázatok teljes kiküszöbölése, hanem a kockázatok olyan kezelési módja, amely lehetővé teszi, hogy a kockázatok azokon a határokon belül maradjanak, amelyek még nem hátráltatják a MÁV Csoport üzleti céljainak az elérését. Következésképp a MÁV Csoport kockázatkezelésének középpontjában a kockázatok és a lehetőségek közötti egyensúly megtalálása és fenntartása áll. A kockázatok megértésével és kezelésével a MÁV Csoport arra törekszik, hogy – az Alapítói elvárásoknak történő megfelelésen túl – nagyobb biztonságot nyújtson utasai, munkavállalói, vevői és szállítói számára. A MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai fő törekvése, hogy biztosítani tudják a kockázatok időben történő azonosítását, megfelelő megértését és értékelését, valamint az eredményes válaszlépések megtételét. A kockázatkezelésnek szerves része a belső kontrollok értékelése is, amely elősegíti az eredményesebb belső kontroll rendszer fenntartását is. A MÁV Csoport kockázatkezelési megközelítése a következő elemeket foglalja magában: • egységes kockázatértékelési rendszer működtetését, amely rálátást biztosít azokra a közvetlen kockázatokra, amelyekkel a MÁV Csoport szembenéz; • közös kockázati nyelv bevezetését (amely kiterjed a pénzügyi, a működési, a stratégiai és a megfelelőségi kockázatokra is), amely megkönnyíti a belső kommunikációt és a döntéshozatalt; • a kockázatvállalási hajlandóság (kockázatvállalási tolerancia) meghatározását;

31. szám

• a kockázatmenedzsment és a belső kontroll eljárások eredményességének folyamatos nyomon követését; és • a kockázatkezeléshez kapcsolódó felelősségi és irányítási rendszer kiépítését. A MÁV Csoport fenti kockázatkezelési megközelítése a következő módon épül be a társaságok átfogó irányítási modelljébe: • a MÁV Zrt. Igazgatósága felelős a MÁV Zrt. Csoportszintű kockázatkezelésének felügyeletéért és irányításáért, melynek keretében meghatározza az alapvető kockázatkezelési elveket, a kockázatvállalási hajlandóságot és a vállalható kockázati szinteket, a Csoportszintű kockázatkezelés eljárásrendjét, továbbá rendszeresen tájékozódik a kapcsolódó kockázatkezelési eljárások és a belső kontroll folyamatok eredményességéről, illetőleg szükség szerint tájékoztatja a kockázatkezelés eredményéről a társaság Alapítóját; • a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója felelős az Igazgatóság által jóváhagyott kockázatmenedzsmenti eljárások MÁV Csoport szintű végrehajtásáért; az Elnök-vezérigazgató kockázatmenedzsmenti munkáját operatív jelleggel a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatósága támogatja; • a MÁV Csoport társaságainak első számú vezetője (beleértve a MÁV Zrt. első számú vezetőjét is) felelős az adott társaság MÁV Zrt. Igazgatósága által jóváhagyott kockázatmenedzsmenti eljárásai végrehajtásáért, valamint a társasági belső kontrollok olyan rendszerének kialakításáért és fenntartásáért, amelyek összhangban vannak a Kockázatkezelési Szabályzatban és az Általános Ellenőrzési Utasításban foglaltakkal, valamint biztosítják a MÁV Csoport tevékenységét érintő kockázatok kezelését, és a Csoport célkitűzéseinek elérését; • társaságokon belül valamennyi szervezeti egység felelős a saját területe által kezelt kockázatok felméréséért, értékeléséért, kezeléséért, a kockázatok változásának nyomon követéséért, valamint az ezen feladatok teljesítését segítő belső kontrollok alkalmazásáért; • a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztálya, valamint a kiemelt leányvállalatok Belső Ellenőrzési szervezeti egysége az audit terve alapján vizsgálja, hogy a kialakított belső kontroll rendszerek alkalmasak-e a kockázatok hatékony kezelésére; • a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatósága évente egyszer beszámol a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a MÁV Csoport kockázatmenedzsmenti rendszerének a működéséről; • a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztálya legalább évente egyszer beszámol a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről. A MÁV Csoport kockázatkezelési rendszere a következőkben foglalható össze:

31. szám


A Vállalatszintű Kockázatkezelési Rendszer keretében történik a különböző típusú kockázatok integrálása egy hosszú távú, átfogó és dinamikus modellbe, amely a MÁV Csoport teljes értékláncára kiterjesztésre kerül. A Vállalatszintű Kockázatkezelési Rendszer egy széleskörűen elterjedt kockázatkezelési megközelítésen nyugszik, amely a vállalati értéknöveléshez is jelentősen hozzájárul. Ennek központi gondolata, hogy a különböző (pénzügyi, működési, megfelelőségi és stratégiai) kockázatokat, azok beazonosítása után egy közös módszertan szerint, konszolidált módon számszerűsíti (a bekövetkezési valószínűségük és lehetséges hatásuk becslésével) és kezeli. A Vállalatszintű kockázatkezelési Rendszer folyamata során – fejlesztve a kockázattudatos szervezeti kultúrát – azonosíthatóvá és egymással is összehasonlíthatóvá válhatnak a lehetséges kockázatok. A kockázatok mérése lehetővé teszi, hogy a kockázati tényezők kiváltó okai és a különböző típusú

1919

kockázatok természete jobban megérthető legyen. Ennek eredményeként a menedzsment hatékonyabban tud azokra a kockázatokra fókuszálni, amelyek a MÁV Csoport stratégiai célkitűzéseit szignifikáns mértékben befolyásolják, illetve a Rendszer felhívja a figyelmet a szükséges döntések meghozatalára: mely kockázatokat akarja a Csoport megtartani, és melyek esetében szükséges kockázatcsökkentő lépéseket tenni Csoport, illetve társasági szinten. A Vállaltszintű Kockázatkezelési Rendszer időtávja a MÁV Csoport esetében lehetőség szerint 3-5 év. A Felelős Vállalatirányítás rendszerén belüli kockázatkezelés a Vállalatszintű Kockázatkezelési Rendszer kialakítását és bevezetését követően az Üzletfolytonosság Menedzsment jövőbeni kiépítésével válik teljessé.

1920


31. szám

2. sz. melléklet MÁV Csoport Kockázatkezelési Univerzum Kockázat Csoport

Kockázat Kategória

#

Kulcskockázat Neve

Stratégiai

Irányítás

1

Állami szerepvállalás

Stratégiai

Irányítás

2

Tulajdonosi (alapítói) elvárások

Stratégiai

Irányítás

3

Vezetőség teljesítménye és hozzáállása

Stratégiai

Irányítás

4

Társadalmi és környezeti felelősségvállalás

Leírás / Veszély (a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem jelenlegi aktuális problémát)

A tulajdonosi / az alapítói döntések elmaradása, elhúzódása. Például: – Az alapító nem hozza meg időben a vállalati stratégia és az üzleti terv elkészítéséhez, valamint a menetrend összeállításához szükséges döntéseket – Az elkészült stratégia, üzleti terv és menetrend jóváhagyása késik. – A tőkeellátottságot érintő intézkedések meghozatala késik. – Az Állam és a MÁV Csoport vállalatai közötti szerződés megújítása elhúzódik. – Az alapító által megfogalmazott követelmények és a rendelkezésre álló kapacitások, erőforrások nincsenek összhangban. – A közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevétellel nem fedezett (indokoltnak elismert) költségeket a központi költségvetés nem téríti meg teljes mértékben és/vagy a megtérítés (az átutalás) időben csúszik. – A kincstári tulajdonban lévő vasúti pályák működtetéséhez nyújtott állami szerepvállalás (költségtérítés) mértéke nem elégséges és/vagy a költségtérítés megfizetése időben csúszik. A tulajdonosi (az alapítói) elvárások változékonysága kedvezőtlen hatást gyakorolhat a MÁV Csoport működésére. A Csoport nem képes hatékonyan alkalmazkodni a tulajdonosi szerkezet módosulásához és az elvárások változásához. A menedzsment a vezetési stíluson, a hatáskörök és felelősségek kiosztásán és a munkavállalók fejlesztésén keresztül kialakított munkakörnyezettel nem segíti elő az integritást, az etikai értékeket és kompetens működést. A felső- és középvezetői fluktuáció magas értéke a kontinuitás elvét sérti. A MÁV Csoport / a vállalat nem fektet kellően nagy hangsúlyt társadalmi felelősségvállalási tevékenységeire, ami a Csoport / a vállalat kedvezőtlen megítéléséhez vezethet a tulajdonosok, vevők, üzleti partnerek (utasok), alkalmazottak és szabályozó szervezetek körében. Például: – környezetvédelmi programok, fenntarthatóság

31. szám Kockázat Csoport

A MÁV Zrt. Értesítője Kockázat Kategória

#

Kulcskockázat Neve

Stratégiai

Tervezés és Erőforrás elosztás

5

Szervezeti felépítés

Stratégiai


6

Stratégiai tervezés

Stratégiai


7

Üzleti előrejelzés és költségvetés-készítés

Stratégiai


8

Csoportszintű együttműködés, a MÁV Csoport öszszetétele

Stratégiai


9

Együttműködés egyéb regionális és nemzetközi szervezetekkel

1921


A MÁV Csoport vállalatainak szervezeti felépítése nem segíti elő a stratégiai és üzleti célok elérését. Például: – A Működési és Szervezeti Szabályzat nem naprakész, nem követi hűen a szervezeti változásokat. – A Működési és Szervezeti Szabályzat nincs összhangban a Döntési Határköri Listával. – A szervezet- és folyamatfejlesztési folyamatok elmaradnak, nem segítik a stratégiai célok elérését. A MÁV Csoport vállalatai nem képesek a stratégiai célok elérése érdekében felismerni, megfelelően értékelni és priorizálni a különböző alternatívákat, ezáltal nem tudnak megfelelő irányt szabni a fejlődésnek és erőforrásokat allokálni a hatékony teljesítményhez. Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és minőségű információ az üzleti előrejelzés és költségvetés elkészítéséhez. Például: – A tervezéshez szükséges premisszákat a tulajdonos (alapító) nem hagyja időben jóvá, vagy a tervezési időszakban azokat többször is megváltoztatja. – A tervezési irányelvek, a tervkészítési előírások (utasítások, szabályzatok) elavultak. – A Csoportszintű tervezés a csoporttagok ellentétes érdekei miatt nehézkes. A vállalat nem képes hatékony és sikeres együttműködésre MÁV Csoport szintjén. A leányvállalatok közötti együttműködés nem megfelelő. Például: – A csoportszintű működés társaságjogi keretei hiányoznak. – A MÁV Csoport portfoliója nem letisztult, alaptevékenységtől eltérő tevékenységet folytató portfolióelem is a MÁV Csoport része. A vállalat nem képes hatékony és sikeres együttműködésre a regionális és nemzetközi szervezetekkel. Például: – önkormányzatok – EUROFIMA = European Company for the Financing of Railroad Rolling Stock – Európai Társaság Vasúti Gördülőanyag Beszerzésére – UIC = International Union of Railways – Nemzetközi Vasútegylet – CER = Community of European Railway and Infrastructure Companies – Európai Vasúti és Infrastruktúra Kezelők Közössége – ОСЖД = Организация Сотрудничества Железных Дорог – Vasutak Együttműködési Szervezete

1922 Kockázat Csoport


#

Kulcskockázat Neve

Stratégiai

Üzleti kezdeményezések, fejlesztések

10

Üzleti kezdeményezések és projektek

Stratégiai

Üzleti kezdeményezések, fejlesztések

11

Változásmenedzsment

Stratégiai

Kommunikáció és kapcsolatok

12

Kapcsolatok a médiával, társadalmi elfogadottság

Stratégiai

Piaci tendenciák

13

Társadalmi / politikai környezet

14

Makrogazdasági tényezők volatilitása / kedvezőtlen változása

Stratégiai

Piaci tendenciák

31. szám


A vállalat nem képes a szükséges nagyobb üzleti kezdeményezések és projektek meghatározására és megvalósítására (tervezés-végrehajtástechnológiai / megvalósítás-mérés-monitorozás). Például: A jóváhagyott üzleti kezdeményezések, beruházások és meghatározott fejlesztési elképzelések megvalósítása erőforrások hiányában meghiúsulnak. A szervezet komplexitásából fakadóan a vállalat nem képes a kezdeményezések/projektek eredményeit beépíteni a szervezet napi működésébe. A vállalat külső kommunikációja nem megfelelő a vállalat társadalmi elfogadottságának, illetve jó hírnevének megalapozásához. A vállalat kétes hírneve az alapvető célkitűzések megvalósítását veszélyeztetheti. Például: – A vállalat a negatív médiahírekre csak késve, illetve egyáltalán nem reagál, és nem törekszik a pozitív hírek publikálására. – A vállalat (a MÁV Csoport) társadalmi elfogadottsága alacsony. – A vasutas szakma presztízse alacsony. Bizonyos társadalmi és politikai tényezőknek való kitettség befolyásolhatja a vállalat piacra jutási képességét, illetve a szolgáltatások értékesítésének eredményességét. Például: – A vasútszakmai érveket bizonyos esetekben felülírják a MÁV Csoporttal szembeni társadalmi/politikai elvárások. – Ország kockázat. Kedvezőtlen változás az adott üzleti környezetre jellemző makrogazdasági tényezőket illetően, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a vállalat árbevételére és eredményességére. Például: – A hazai és globális makrogazdasági tényezők és trendek (gazdasági és ipari visszaesés, receszszió, válságok) késői azonosítása (pl. külső környezetelemzés) negatívan érintheti a vállalat árbevételét és jövedelmezőségét. – A gazdasági visszaesés, elhúzódó válságok, vagy egyéb makrogazdasági tényezők kedvezőtlen alakulása miatt visszaesik a vásárlóerő, a kereslet és erősen romlik a fizetési morál, illetve a válság lassíthatja a tervezett fejlesztések megvalósítását.



#

Kulcskockázat Neve

Stratégiai

Piaci tendenciák

15

Demográfiai és életmód trendek

Stratégiai

Piaci tendenciák

16

Technológiai fejlődés

Stratégiai

Piaci tendenciák

17

Versenykörnyezet / alternatív szállítási módok / közlekedéspolitikai koncepció változása

Stratégiai

Piaci tendenciák

18

Szabad pályahasználat / kabotázs lehetősége

Megfelelőségi

Magatartási szabályok

19

Visszaélés, korrupció és általános rosszhiszemű magatartás

1923


A vállalat nem képes megfelelően előre jelezni a demográfiai trendekben, az utazási és szállítmányozási szokásokban bekövetkező változásokat, illetve nem hozza meg a változások kezelésére vonatkozó szükséges intézkedéseket, nem módosítja stratégia terveit a változásoknak megfelelően Például: – Életszínvonal emelkedésével a minőségi szolgáltatás iránti igény. – Budapest környéki agglomeráció fejlődésével a napi utazások iránti igény növekedése. Az alkalmazott technológiák nem támogatják az elvárt növekedést vagy az üzletmentből fakadó egyéb stratégiai célok elérését. Például: – A vállalat nem tudja megteremteni az egyes technológiai elemek fejlesztésének összhangját (pályavasúti fejlesztések, gördülőállomány, ICT, egyéb…) A közlekedéspolitikai koncepció változása hátrányosan érinti a vállalatot. A vállalat nem képes fenntartani és növelni piaci részesedését, illetve nem képes felismerni a versenyből adódó veszélyeket és meghozni a szükséges intézkedéseket. A bevételeket jelentősen csökkenthetik az egyéb alternatívák. Például: – vonalbezárás, -szüneteltetés – kedvezőbb feltételeket biztosító versenytársak (piacnyitás) – alternatív közlekedési eszközök (motorizáció ugrásszerű fejlődése, diszkont légitársaságok hazai megjelenése, gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése). Szabad pályahasználatból eredő kockázat: a szabad pályahasználat hátrányosan érintheti a vállalatot, pl. piacvesztéshez vezethet. Az alkalmazottak vagy más érintettek által elkövetett visszaélések negatív hatással lehetnek a vállalat megítélésére és pénzügyi helyzetére. A vállalat nem képes olyan környezetet és kontrollokat kialakítani, amely megelőzné és hatékonyan kezelné munkahelyi lopást és a korrupciót. Például: – számviteli csalások – sikkasztás – hamis bankjegyek és hamis nemzetközi menetjegyek megjelenése


Megfelelőségi

Megfelelőségi

Megfelelőségi


Szabályozás

Szabályozás

Szabályozás

#

Kulcskockázat Neve

20

Belső szabályzatok

21

Önkéntes megfelelési vállalások (Nemzetközi egyezmények, Minőségügyi tanúsítványok)

22

Általános és specifikus szabályozások/ előírások (törvények, rendeletek, kormányhatározatok)

31. szám


A vállalat nem képes kialakítani azokat a belső szabályzatokat, utasításokat, amelyek betartása lehetővé tenné a vállalat számára a külső előírásoknak, illetve más belső folyamatoknak való megfelelést. A vállalat nem teljesíti a közbeszerzési eljárások során a közbeszerzési törvény előírásait, és a vállalat közbeszerzési szerződésekre vonatkozó belső szabályait, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is. Például: – A belső szabályzatok készítése/módosítása nem követi a szervezeti változásokat. – A Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztalhatja a vállalatot, illetve bírság megfizetésére kötelezheti. A vállalat figyelmen kívül hagyja a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is. A vállalat nem szerzi meg a működéséhez szükséges minőségi engedélyeket, tanúsítványokat, illetve nem képes ezeknek megfelelően működni, ami az engedélyek és tanúsítványok bevonását vonhatja maga után. Például: – COTIF, BCC, 311. sz. döntvény, leszámítolási döntvények, RIC szabályzat – ISO 9001 szabvány szerinti Minőségirányítási rendszer (MIR), ISO 14001 Környezetközpontú irányítás rendszer (KIR), vasútbiztonsági tanúsítvány A vállalat figyelmen kívül hagyja vonatkozó specifikus hazai törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is. Az ÁSZ elmarasztalhatja a vállalatot. Például: – a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásainak megsértése – a vállalat megsérti a számviteli, a jövedéki, a pénzforgalmi, a pénzmosás elleni és statisztikai adatszolgáltatásokra vonatkozó előírásokat – a vállalat a működéséhez szükséges vasútvállalati engedélyt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában nem kaphatja meg



#

Kulcskockázat Neve

Megfelelőségi

Szabályozás

23

Adójogi megfelelés, adóhatósági vizsgálatok

Megfelelőségi

Szabályozás

24

EU szabályozások (EU-s rendeletek és irányelvek)

Megfelelőségi

Jogi környezet

25

Szerződések és kötelezettségek

1925


- a vasúti közlekedésről szóló törvény, kormányrendeletek, GKM / KHEM rendeletek előírásainak megsértése – a vállalat nem képes beazonosítani, illetve megfelelően kezelni a rá vonatkozó hatósági szabályzatokat, ami többletköltséget jelenthet és kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalat hírnevét is – a vállalat nem képes megfelelő szakhatósági kapcsolatokat kiépíteni, illetve nem képes megfelelően menedzselni azokat (pl. NKH = Nemzeti Közlekedési Hatóság – piacfelügyelet, piacszabályozás, műszaki hatósági engedély, működési hatósági engedély) – a vállalat nem képes megfelelni a Munka Törvénykönyve rá vonatkozó előírásainak A vállalat nem képes beazonosítani és nem képes megfelelni az adózás rendjéről szóló törvény és más adójogi szabályok rá vonatkozó előírásainak, illetve a vállalat nem képes időben hozzáférni az adózási követelményekhez szükséges információkhoz és adatokhoz, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, illetve kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is. Az adózási fegyelem nem kielégítő. Az APEH vizsgálatok elmarasztalhatják a vállalatot. A vállalat nem képes beazonosítani és megfelelni az EU szabályozás rá vonatkozó hatályos irányelveinek, rendeleteinek ami hosszú távon kihatással lehet a vállalat stratégiájára és hírnevére egyaránt (pl. EU 3. vasúti csomagja). A vállalat kedvezőtlen szerződéseket köt, illetve nem képes betartani azon szerződéses feltételeket, amelyek megvédhetnék a pénzügyi veszteségtől és a hosszú távú kötelezettségeknek való kitettségtől. A jogi szakvélemények egyértelmű, adekvát értelmezése nehézségbe ütközhet. A jogi szervezet nem támogatja kellően a társaság menedzsmentjének a munkáját. Például: – Előfordulhat téves jogi állásfoglalás. – A jogi szakvélemények kiadása időben elhúzódhat. – A szerződéskötésekhez kapcsolódó kontrollingszámviteli-pénzügyi-jogi szignók beszerzése időben elhúzódhat. – A szerződéskötések engedélyezésénél nem minden esetben történik meg a gazdaságossági/ pénzügyi/kockázati szempontok vizsgálata. – A beszállítókkal kötött szerződés nem teszi lehetővé a kötbér kirovását.

1926


Kockázat Csoport

Kockázat Kategória

#

Kulcskockázat Neve

Pénzügyi

Piac

26

Kamatok

Pénzügyi

Piac

27

Nyersanyag

Pénzügyi

Piac

28

Devizaárfolyam

Pénzügyi

Likviditás és hitel

29

Pénzkezelés és likviditás menedzsment

Pénzügyi


30

Követeléskezelés és behajtás

Pénzügyi


31

Finanszírozási kockázatok

Pénzügyi


32

Biztosítások

31. szám


A vállalat kedvezőtlen feltételek mellett jut forráshoz. A kamatlábak változásából eredő veszteségek kockázati kitettséget okoznak. Nem várt, kedvezőtlen ingadozás a nyersanyagok árában (pl. áram, olaj, üzemanyag) pénzügyi veszteségeket okozhatnak. Nem várt, kedvezőtlen ingadozás olyan devizák árfolyamát illetően, amelyekben tranzakciókat folytat a vállalat. A devizaárfolyam változásából pénzügyi veszteségek keletkezhetnek. A vállalat nem képes eredményesen és hatékonyan tervezni és kezelni a pénzáramait. A nem megfelelő cash-flow menedzsment likviditási problémákat okozhat, potenciális bevételektől eshet el a vállalat (alternatív költség) vagy költséges többlet forrást kénytelen bevonni kötelezettségeik rendezése érdekében. Például: – A pénzforgalom és pénzkezelés szabályait nem tartják be. – A számlák kiállítása hibás. – Szállítói számlák helytelen kezelése (késedelmes kifizetések, szerződéssel való egyeztetés hiánya, stb.) veszteséget okoz. A vállalat nem képes pénzbevételeinek, kintlévőségeinek optimális behajtására. A vállalat működéséhez szükséges finanszírozási források nem állnak rendelkezésre, vagy a források biztosítása csak felár ellenében lehetséges. Például: – A MÁV Csoport hitelfelvételeihez kapcsolódó állami kezesség- és garanciavállalás nem érkezik meg időben, illetve azt egyáltalán nem kapja meg a MÁV Csoport. – A bankok nem ítélik hitelképesnek a vállalatot. – Kedvezőtlen nemzetközi hitelminősítési osztályzatot kap a társaság (credit rating), ami kedvezőtlenül befolyásolja a vállalat hírnevét, nemzetközi megítélését és hitelképességét, és csak kamatfelárral jut a vállalat újabb hitelekhez. – A vállalat alulfinanszírozott. A vállalat nem képes beazonosítani és megfelelően biztosítani azokat a számára kiemelten kockázatos területeket amelyekre célszerű, illetve kötelező biztosítást kötnie. A vállalat nem tesz eleget a biztosítási szerződésekben foglalt kötelezettségeknek, ami a szerződések megszűnését vonhatja maga után. Például: – A (vagyon, élet, környezet, felelőség) biztosítás menedzsment munkája nem kielégítő. – A biztosítási piac szűk, a vállalat szempontjából lényeges biztosítások nem elérhetőek.



#

Kulcskockázat Neve

Pénzügyi


33

Költségtérítés lehívása a költségvetéstől

Pénzügyi

Tőkeszerkezet

34

Tőkeerősség

Pénzügyi

Tőkeszerkezet

35

Támogatások

Pénzügyi

Tőkeszerkezet

36

Adósságállomány

37

Könyvelés, jelentéskészítés és közzététel, a menedzsment számviteli szervezet által történő támogatottsága

Pénzügyi

Könyvelés és jelentéskészítés

1927


A vállalat nem képes a költségtérítést lehívni a költségvetéstől, ami veszélyezteti a vállalat likviditási helyzetét. A vállalat tőkeereje nem megfelelő, a vállalat számára nem állnak rendelkezésre megfelelő tőkebevonási lehetőségek, vagy nem megfelelően választja meg a stratégiai céljainak megfelelő finanszírozási módokat. A vállalat nem képes megfelelni a kapott EU-s támogatások felhasználásához előírt feltételeknek. A vállalat hosszú távon eladósodik, az eladósodottság mértéke meghaladja a fenntartható mértéket. A kötelezettségek fedezésére vonatkozó eladósodottság miatt a vállalat tőkeszerkezete nem optimális. A vállalat nem a vonatkozó számviteli szabályokkal és standardokkal összhangban könyveli pénzügyi tranzakcióit. A nem megfelelő pénzügyi jelentések a helytelen vezetői döntésekhez illetve a befektetők pontatlan tájékoztatásához vezethetnek. Például: – A számviteli beszámolók nem készülnek el határidőre és/vagy a közzétételi kötelezettségének a vállalat késve tesz eleget. – A számviteli törvény szerinti jelentős összegű hibák előfordulnak a társaság könyveiben. – A vállalat éves beszámolóját a könyvvizsgáló nem fogadja el, vagy csak korlátozó záradékkal. – A szubjektív vagy becslésen alapuló értékelési eljárásokat nem a megfelelő módon választják meg vagy nem megfelelően alkalmazzák azokat. – Előfordulhat téves állásfoglalás. – A számviteli szervezet nem támogatja kellően a menedzsment munkáját. – A számviteli szakvélemények kiadása időben elhúzódhat. – A számviteli becslésekre (céltartalék képzés, eszközök élettartama, értékhelyesbítés, értékvesztés, stb.) vonatkozó előírások (szabályzatok, utasítások) nem naprakészek.



#

Kulcskockázat Neve

Pénzügyi

Kontrolling

38

Kontrolling tevékenység

Pénzügyi

Adózás

39

Adótervezés

Pénzügyi

Adózás

40

Transzferárak

Működési

Eszközmenedzsment

41

Vasúti infrastruktúra kapacitásmenedzsment

Működési

Eszközmenedzsment

42

Vasúti infrastruktúra műszaki színvonalának biztosítása

31. szám


A vállalat nem képes üzleti folyamatait hatékonyan kezelni, a vállalat nem képes megfelelő kontrolling tevékenység ellátására. Például: – A kontrolling szervezet nem képes a tervezésbeszámolás-várhatózás hármas feladatának egyidejűleg megfelelni. – Az elvárás-támasztó kontrolling helyett befogadó kontrolling működik. – A kontrolling szervezet az indokoltnál gyakrabban és több input adatokat kér a társszervezetektől, ugyanakkor az elkészült kontrolling anyagokat visszacsatolásként nem bocsátja az adatgazdák rendelkezésére. – A kontrolling beszámolók leíró jellegűek, kevés iparági és benchmark elemzéseket tartalmaznak, s ezért nem segítik kellően a menedzsment munkáját. A vállalat nem képes megfelelően értékelni és végrehajtani adótervezés stratégiáját, ezáltal minimalizálni adókötelezettségeit a vállalat kockázatvállalási hajlandóságával összhangban. A MÁV Csoport átalakulása miatt megváltozik a fizetendő adók szerkezete, összességében nő az adóteher összege. A vállalat kapcsolt vállalkozásaival történő elszámolásai nem felelnek meg a helyi és nemzetközi szabályozásoknak (adótörvények, számviteli standardok), vagy a vállalatszintű összesített adókötelezettség nem optimális. A vasúti infrastruktúra tervezése és az infrastruktúra kihasználása nem hatékony, nem követi a piaci igények változását és nem támogatja kellőképpen a stratégiai célok megvalósítását. A társaság nem képes a vonali eredmény kimutatására. Például: – A pályakapacitások korlátossága, az átfedés a személy és a teherforgalom között akadályoztatja a szolgáltatások nyújtását, bevétel kiesést eredményezhet. – A sűrű állomási hálózat az erőforrások elaprózódásához vezethet A vasúti infrastruktúra folyamatos állagromlása, a rendelkezésre állásának csökkenése szolgáltatási színvonal romlásához (pl. magas az állandó és az ideiglenes lassújelek, a súly- és sebességkorlátozások száma; a menetidő növekszik, stb.), bevétel kieséshez valamint javítási- és karbantartási költségek növekedéséhez vezet. A nem megfelelő tárgyi feltételrendszer a hatékony munkavégzést akadályozza.



#

Kulcskockázat Neve

Működési

Eszközmenedzsment

43

Ingatlan (minden egyéb ingatlan, ami nem tartozik a vasúti infrastruktúrához)

Működési

Eszközmenedzsment

44

Gördülőállomány kapacitásmenedzsment

Működési

Eszközmenedzsment

45

Gördülőállomány műszaki színvonalának biztosítása

Működési

Eszközmenedzsment

46

Beruházás, felújítás és karbantartás menedzsment

Működési

Ellátás és szállításbiztonság

47

Menetrendek összeállítása, a menetrendszerűség mérése

1929


A vállalat nem képes ésszerűsíteni ingatlanállományát, fejlesztéseinek megtérülése bizonytalan, a meglévő ingatlan portfolió fenntartása nem költséghatékony. Például: – A MÁV Csoport ingatlan-nyilvántartási rendszere elavult. – Az ingatlanvagyon jogi helyzete nem tisztázott. – Előnytelenek a bérbeadási és hasznosítási szerződések. – Ingatlanhasznosításból eredően számottevő kintlévősége van a vállalatnak. – A feleslegessé váló ingatlanok értékesítése, illetve bontása lassan halad. – Az ingatlanfejlesztési projektcégek nem tudják a várt hasznosítási bevételeket elérni. A gördülőállomány (vasúti személyszállító kocsik, mozdonyok, motorvonatok) élettartamának és kapacitásának tervezése, kihasználása nem megfelelő, nem követi a piaci igények változását és nem támogatja kellőképpen a stratégiai célok megvalósítását. A gördülőállomány folyamatos állagromlása, a rendelkezésre állás csökkenése, szolgáltatási színvonal romlásához, bevétel kieséshez valamint javítási- és karbantartási költségek növekedéséhez vezet. Műszaki okok miatt gyakran kell kisorolni járműveket, ami késésekhez és az utazási színvonal további romlásához vezet. A vállalat nem képes terjeszkedési és növekedési lehetőségeivel összhangban menedzselni beruházásait. A vállalat csak a szinten tartó beruházásait tudja megvalósítani, nincs elfogadott cselekvési terve az elmaradt beruházásai pótlására. Például: – A beruházási döntéseket lassítja a tulajdonosi (alapítói) jóváhagyások beszerzése. – Hibás beruházási (fejlesztési) döntések születnek. – Időzítési és munkaszervezési hibák előfordulnak. A vállalat nem képes menetrendjeit megfelelően optimalizálni, gördülőállományát hatékonyan kezelni a kihasználtsági hatékonyatlanságokhoz vezethet. A vállalat nem képes a szolgáltatásait a mindenkori kereslethez igazítani, ami többletköltségekhez, bevételkiesésekhez vezethet. Például: – A vállalat nem tudja mérni a mentrendszerűséget a Közszolgáltatási szerződésnek megfelelően. – Hosszú távon kihasználatlan járatok. – Szezonalitások lekövetése.



#

Kulcskockázat Neve

Működési


48

Vasútüzemi folyamatok

Működési


49

Vasúti irányítás

Működési


50

Biztonság

Működési


51

Üzemzavarok

Működési


52

Szolgáltatási színvonal

31. szám


A vállalat nem képes a vasútüzemi folyamatokat megfelelően megszervezni és végrehajtani: – a forgalmi technológia megszervezésével és lebonyolításával (a vonat- és a tolatásforgalommal) kapcsolatos kockázatok; – a vonatközlekedés lebonyolításához szükséges vasúti infrastruktúra biztosításával kapcsolatos kockázatok, – épített infrastruktúrával kapcsolatos kockázatok, – villamos infrastruktúrával (pl. távközléssel, biztosítóberendezésekkel, erősáramú berendezésekkel) kapcsolatos kockázatok. Forgalmi-vasútüzemi folyamatok irányításával (szabályozásalkotással és ezek betartásának megkövetelésével) kapcsolatos kockázatok: – a vállalat nem képes ellentmondásmentes szabályok kialakítására, és a szabályok betartatásának folyamatos ellenőrzésére. Műszaki-üzemeltetési paraméterek meghatározása nem egyértelmű pl.: – üzemeltetési paraméterek kidolgozása hiányos, – kezelési szabályzatok készítése időben elhúzódik, a szabályzatok oktatása elmarad. A vállalat nem rendelkezik a megfelelően biztonságos technikai rendszerekkel, a vállalat biztonságpolitikája nincs megfelelően kialakítva. A vállalat biztonsági kultúrája nem járul hozzá kellőképpen a biztonságos működéshez, ami ahhoz vezethet, hogy a vállalat nem képes hatékonyan megelőzni a baleseteket. Üzemzavarok, késések, leállások veszélyeztethetik a szerződéses kötelezettségeknek való megfelelést és többletköltségeket róhatnak a vállalatra. Az üzemzavarok elhárítása szervezési nehézségek és anyagi források hiánya miatt elhúzódhat. A vállalat nem képes az ügyfél igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtani, ami hosszú távon kihathat a vállalat megítélésére és az értékesítésre is. A vállalatnak nem áll rendelkezésére kellő forrás a gördülőállomány, a vasúti pályák, pályaudvarok és közösségi helységek tisztántartására. Például: – Menetrendek teljesítése, utazási körülmények, higéniai feltételek biztosítása, utaskomfort – utastájékoztatás – A kocsimosó berendezések elavultak. – A gördülőállomány takarításával megbízott cégek munkája nem megfelelő. – A társadalom higiéniás kultúrája rontja a vállalat reputációját. – A szolgáltatás színvonalának mérése nem megfelelő módon, helyen és időben történik. – Nem megfelelő az utastájékoztatás.



#

Kulcskockázat Neve

Működési


53

Fizikai védelem

Működési

Beszerzés

54

Beszerzés

Működési

Beszerzés

55

Beszerzési hatékonyság

Működési

Értékesítés

56

Marketing, promóció

Működési

Értékesítés

57

Külső és belső kommunikáció

Működési

Értékesítés

58

Árazás

Működési

Értékesítés

59

Ügyfélkapcsolat (CRM)

Működési

Értékesítés

60

Vevőktől való függőség

Működési

Emberi erőforrás

61

Vállalati kultúra / Etika

1931


Az állomások és a gördülőállomány fizikai védelme nem megfelelően biztosított, mely többletköltséget róhat a vállalatra. Például: – Rongálások, graffitik A vállalat nem tudja beszerezni a működéséhez szükséges erőforrásokat. Például: A vállalat szállítói nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, ami jelentősen akadályozhatja a vállalati tevékenységek ellátását. A vállalat nem képes a működéséhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat az előírt minőségben költséghatékonyan beszerezni. A vállalat nem képes hatékony kommunikációt és megfelelő marketing tevékenységet folytatni szolgáltatásainak megismertetésére a meglévő és a potenciális vevők körében. Nem működik megfelelően a vállalat külső és belső kommunikációs rendszere. Például: – Az információk továbbítása késik, erős a szürke, illetve fekete zaj. – Lényeges információk késve jutnak el az érintettekhez. A vállalat nem megfelelően árazza szolgáltatásait, ami veszélyeztetheti a stratégiai és pénzügyi célok elérését. Például: – Hatósági ármegállapítás történik, az árak nem fedezik a költségeket. – A pályahasználati díj nem ösztönöz a kihasználatlan pályakapacitások feloldására. – A kalkulált pályahasználati díj és a tényleges ráfordítás összhangja nem biztosított. Annak a kockázata, hogy a vállalat nem képes megbízható és ügyféligényeknek megfelelő ügyfélkapcsolati rendszert kialakítani és működtetni. Kulcsfontosságú vevők elvesztése jelentős pénzügyi hatással lehet a vállalatra. A vállalat nem képes olyan szervezeti kultúra kialakítására, amely összhangban van a vezetőség filozófiájával, elősegíti az integritást és etikus magatartást, és megfelelő teljesítmény és viselkedés felé irányítja a munkavállalókat. Például: – A munkatársak az etikai kódex ajánlásait nem ismerik.


Működési


Emberi erőforrás

#

Kulcskockázat Neve

62

Humánerőforrás biztosítása

Működési

Emberi erőforrás

63

Motivációs és ösztönzési rendszerek, karrier lehetőségek, képzések

Működési

Emberi erőforrás

64

Tudásmegosztási rendszerek

Működési

Emberi erőforrás

65

Kapcsolat a szakszervezetekkel, üzemi tanácsokkal

31. szám


A vállalat nem képes a szükséges mennyiségű munkaerő, és különösképpen a kvalifikált kulcsmunkaerő megtalálására és megtartására (toborzási hatékonyság). Például: – A pályakezdők részére gyakornoki program nem működik. – A vállalat nem képes fenntartani a vállalat kulcsfontosságú pozícióinak folytonosságát biztosító humánfejlesztést. – A vállalat nem fiatalítja kellő időközönként és kellő mértékben szervezeti korfáját. – A munkavállalók összetétele iskolai végzettség, vasútszakmai tapasztalat és korösszetétel szempontjából nem kielégítő. – A munkatársak kiválasztásánál a válságmenedzsmenti ismeretek elsőbbséget élveznek a vasútszakmai ismeretek prioritásával szemben. A vállalat nem képes olyan kiegyensúlyozott kreatív munkakörnyezet létrehozására, amely lehetővé tenné az alkalmazottak szakmai képzettségének fejlesztését és előremenetelét, vonzóvá téve ezáltal a társaságnál maradásukat. A vállalat nem képes az optimális foglalkoztatottsági szint kialakítása mellett olyan teljesítménymenedzsment-rendszert működtetni, amely elősegítené a szervezeti stratégiák és célok optimális elérését. Például: – A vállalatnál képzési és továbbképzési rendszer nem működik. – A képzések nem a piaci elvárásoknak megfelelőek, a képzések nem megfelelő színvonalúak. – A vállalat által nyújtott kompenzáció elmarad a piaci elvárásoktól, ami hozzájárulhat a kvalifikált munkavállalók elvesztéséhez. A vállalat nem működtet olyan belső tudásmegosztási rendszereket, amelyek a vállalatcsoport szintjén lehetővé tennék a különböző területeken dolgozó egységek közötti hatékony információáramlást, és ezáltal elősegítenék az eredményes döntéshozatalt. A vállalat nem kezeli megfelelően a szakszervezetek, illetve az üzemi tanácsok vezetőivel való kapcsolatait, így alkupozíciója gyengülhet a szakszervezetekkel szemben, ami kedvezőtlen szerződéses kötelezettségek vállalására kényszerítheti, és megnövelheti a sztrájkok előfordulási gyakoriságát. Például: – A vállalat megsérti az együttdöntési és a tájékoztatási kötelezettségét. – A szakszervezetek visszaélnek az erőpozíciójukkal.



#

Kulcskockázat Neve

Működési

Információ technológia

66

ICT menedzsment és kiadások

Működési


67

Információ védelem

Működési


68

ICT infrastruktúra és döntéstámogatás

Működési

Veszélyek

69

Rendkívüli események, természeti és egyéb katasztrófák, terrorizmus, fenyegetettség

Működési

Veszélyek

70

Üzletmenet-folytonosság és ICT rendelkezésre állás

1933


A vállalat nem priorizálja megfelelően technológiai kezdeményezéseit, így erőforrás-allokációja nem támogatja hatékonyan vállalat stratégiai célkitűzéseinek elérését. Például: Az ICT indokolatlanul magas működési költségeket eredményez, ami jelentősen csökkenti a vállalat jövedelmezőségét. Az információs rendszerek nem képesek megfelelően védeni a kritikus adatokat és hardvereket a lopástól, rongálástól, illetéktelen használattól, vírusoktól és szabotázstól. Az ICT (telekommunikáció, hardverek és kapcsolódó információs rendszerek) nem szolgálja ki megfelelően az üzleti igényeket. Például: – Az ICT által szolgáltatott adatok nem megbízhatók és/vagy időbeliek, ami csökkenti a döntéshozatal és működés hatékonyságát. – A vállalat informatikai eszközparkja elavult. – A szakterületek (pl. kontrolling, számvitel, pénzügy) ICT támogatottsága kapacitás- és forráshiány nem megfelelő. A vállalat nincs kellően felkészülve rendkívüli élethelyzetek kezelésére. Például: – A vállalat nem készült fel kellőképpen a természeti (pl. tűz, földrengés, árvíz) vagy más katasztrófák (pl. járványok) miatt bekövetkező leállások és az azokból fakadó pénzügyi károk hatása ellen. – A vállalat nem készült fel kellőképpen a terrorizmus vagy más, egyéb ártó szándékú cselekmény (pl. bombariadó) miatt bekövetkező leállások és az azokból fakadó károk hatása ellen. – A vállalat nem képes hatékonyan kommunikálni az érintettek felé azokat az információkat, amelyek elősegítenék a természeti és egyéb katasztrófák következményeként bekövetkező üzemszünetek, késések és krízisek megfelelő kezelését. – A vállalat nem készült fel kellőképpen a sztrájkok, illetve a környezeti aktivisták miatt bekövetkező leállások és az ebből fakadó károk hatása ellen. A vállalatnál nem működik üzletmenet-folytonosság menedzsment. A kritikus üzleti folyamatokhoz előkészített megfelelő tervek hiányában a vállalat nem képes az üzleti működés fenntartására és visszaállítására a különböző okokból adódó üzemszünetek esetén. Például: – A vállalat nem képes gyorsan és hatékonyan helyreállítani az ICT rendszereit rendkívüli leállást okozó események esetén. – A kritikus IT erőforrások működése nem megfelelő, nem biztosítják folyamatosan azokat az adatokat, amelyek az alapvető működéshez feltétlenül szükségesek lennének.

1934


31. szám

3. sz. melléklet Csoportszintű kockázati lista

Kockázatcsoport Stratégiai Stratégiai Stratégiai Stratégiai Stratégiai Stratégiai Stratégiai Stratégiai Stratégiai Stratégiai Stratégiai Megfelelőségi Megfelelőségi Megfelelőségi Megfelelőségi Megfelelőségi Megfelelőségi Pénzügyi Pénzügyi Pénzügyi Pénzügyi Pénzügyi Pénzügyi Pénzügyi Működési Működési Működési Működési Működési Működési Működési

KÖZVETLEN KULCSKOCKÁZATOK Kockázat kategória # Kulcskockázat neve Irányítás 1 Állami szerepvállalás Tervezés és erőforrás elosztás 5 Szervezeti felépítés Tervezés és erőforrás elosztás 7 Üzleti előrejelzés és költségvetés készítés Csoportszintű együttműködés, a MÁV Csoport Tervezés és erőforrás elosztás 8 összetétele Üzleti kezdeményezések, fej10 Üzleti kezdeményezések és projektek lesztések Üzleti kezdeményezések, fej11 Változásmenedzsment lesztések Piaci tendenciák 13 Társadalmi/politikai környezet Makrogazdasági tényezők volatilitása/kedvezőtlen Piaci tendenciák 14 változása Piaci tendenciák 15 Demográfiai és életmód trendek Piaci tendenciák 16 Technológiai fejlődés Versenykörnyezet / alternatív szállítási módok / Piaci tendenciák 17 közlekedéspolitikai koncepció változása Visszaélés, korrupció és általános rosszhiszemű Magatartási szabályzatok 19 magatartás Magatartási szabályzatok 20 Belső szabályzatok Általános és specifikus szabályozások/előírások Szabályozás 22 (törvények, rendeletek, kormányhatározatok) Szabályozás 24 EU szabályozások (EU-s rendeletek és irányelvek) Jogi 25 Szerződések és kötelezettségek Piac 26 Kamatok Likviditás és hitel 29 Pénzkezelés és likviditás menedzsment Likviditás és hitel 31 Finanszírozási kockázatok Likviditás és hitel 33 Költségtérítés lehívása a költségvetésből Tőkeszerkezet 34 Tőkeerősség Tőkeszerkezet 35 Támogatások Tőkeszerkezet 36 Adósságállomány Kontrolling 38 Kontrolling tevékenység Eszközmenedzsment 41 Vasúti infrastruktúra kapacitásmenedzsment Vasúti infrastruktúra műszaki színvonalának bizEszközmenedzsment 42 tosítása Ingatlan (minden egyéb ingatlan, ami nem tartozik Eszközmenedzsment 43 a vasúti infrastruktúrához) Eszközmenedzsment 44 Gördülőállomány kapacitásmenedzsment Gördülőállomány műszaki színvonalának biztosíEszközmenedzsment 45 tása Eszközmenedzsment 46 Beruházás menedzsment Ellátás és szállításbiztonság 48 Vasútüzemi folyamatok

31. szám


Működési Működési Működési Működési Működési Működési Működési Működési

Ellátás és szállításbiztonság Ellátás és szállításbiztonság Ellátás és szállításbiztonság Ellátás és szállításbiztonság Beszerzés Értékesítés Értékesítés Emberi erőforrás

49 50 51 53 55 56 58 62

Működési

Emberi erőforrás

65

Működési


67

Működési

Veszélyek

69

Működési

Veszélyek

70

1935

Vasúti irányítás Biztonság Üzemzavarok Fizikai védelem Beszerzési hatékonyság Marketing, promóció Árazás Humánerőforrás biztosítás Kapcsolat a szakszervezetekkel, üzemi tanácsokkal Információvédelem Rendkívüli események, természeti és egyéb katasztrófák, terrorizmus, fenyegetettség Üzletmenet-folytonosság és ICT rendelkezésre állás

Csoportszintű kockázatértékelési eszköz

Kritikus

Jelentős

Mérsékelt

Csekély

Minimális

5

4

3

2

1

2 milliárd és 0,5 milliárd Ft közé esik

0,5 milliárd és 0,2 milliárd Ft közé esik Nincs érdemi hatás Az éves eredményre gyakorolt hatás a 0,2 milliárd Ft-ot nem haladja meg

0,5 milliárd és 0,2 milliárd Ft közé esik

Nincs érdemi hatás Az éves cash-flow-ra gyakorolt hatás a 0,2 milliárd Ft-ot nem haladja meg

4 milliárd és 2 milliárd Ft közé esik

Meghaladja a 4 milliárd Ft-ot

Az éves eredményre gyakorolt hatás

2 milliárd és 0,5 milliárd Ft közé esik

4 milliárd és 2 milliárd Ft közé esik

Meghaladja a 4 milliárd Ft-ot

Az éves cash-flow-ra gyakorolt hatás

A kockázati esemény hatása minimális a tagvállalat életére, a tagvállalat stratégiai céljai csak minimálisan érintettek.

A kockázati esemény hatása csekély / elhanyagolható, a tagvállalat stratégiai céljai csak szerény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak.

A kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhető szintű, a tagvállalat stratégiai céljai azonban már meghatározott módon érintettek lehetnek.

Leírás A kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem teljesíthetőek. A kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a tagvállalat a stratégiai céljait csak korlátozott mértékben képes elérni.

Besorolás

Biztos

Valószínű

Várható

Pontszám

5

4

3

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége várható / feltételezhető, a kockázati esemény már párszor előfordult az elmúlt 4 évben.

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége megalapozottan állítható / valószínű, a kockázati esemény már többször előfordult az elmúlt 4 évben.

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége biztos / egyértelmű, a kockázati esemény rendszeresen előfordult az elmúlt 4 évben.

Leírás a stratégiai időhorizonton (2010-2013)


60% > z ≥ 30%

90% > z ≥ 60%

z ≥ 90%

A bekövetkezés valószínűsége az aktuális évben

B) Értékelési kritériumok a kockázati esemény bekövetkezési valószínűségének értékeléséhez

VÍZIÓ ”A MÁV Csoport ügyfelei számára megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó, eszközeit és erőforrásait hatékonyan hasznosító, a társadalmi elvárásoknak megfelelően működő vállalatcsoportként a hazai vasúti rendszer első számú szereplője maradjon”

Besorolás

Pontszám

A) Értékelési kritériumok a kockázati események lehetséges hatásának értékeléséhez

4. sz. melléklet 1936 31. szám

30% > z ≥ 10% z < 10%

Lehetséges

Valószínűtlen

2

1

Besorolás

Kritikus fejlődési lehetőség

Jelentős fejlődési lehetőség

Mérsékelt fejlődési lehetőség

Csekély fejlődési lehetőség

Hatékony

Pontszám

5

4

3

2

1


A kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatmenedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt.

A kontrolleljárások tekintetében csak csekély fejlődési lehetőség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljárások finomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhető eredményekkel.

A kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhető eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erősíteni kell.

A kontrolleljárások tekintetében jelentős fejlődési / előrelépési lehetőség van, a kockázatgazdáknak késlekedés nélkül intézkedéseket kell meghozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása).

A kontrolleljárások tekintetében a kulcskockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a kockázatgazdák részéről a menedzsment (szükség esetén az Alapító) egyidejű tájékoztatása mellett.

Leírás

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a tagvállalat életében.

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 4 évben már egyszer-kétszer előfordult.

C) Értékelési kritériumok a kockázatokhoz kapcsolódó folyamatok értékeléséhez


Besorolás

Pontszám


Tagvállalati kockázatértékelési eszköz

Besorolás

Kritikus

Jelentős

Mérsékelt

Csekély

Minimális

Pontszám

5

4

3

2

1

Nincs érdemi hatás Az éves eredményre gyakorolt hatás a 20 millió Ft-ot nem haladja meg

Nincs érdemi hatás Az éves cash-flow-ra gyakorolt hatás a 20 millió Ft-ot nem haladja meg STRATÉGIAI CÉLOK

50 millió és 20 millió Ft közé esik



Meghaladja a 400 millió Ft-ot

Az éves eredményre gyakorolt hatás




Meghaladja a 400 millió Ft-ot

Az éves cash-flow-ra gyakorolt hatás

A) Értékelési kritériumok a kockázati események lehetséges hatásának értékeléséhez

5 sz. melléklet

A kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem teljesíthetőek. A kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a tagvállalat a stratégiai céljait csak korlátozott mértékben képes elérni. A kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhető szintű, a tagvállalat stratégiai céljai azonban már meghatározott módon érintettek lehetnek. A kockázati esemény hatása csekély / elhanyagolható, a tagvállalat stratégiai céljai csak szerény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak. A kockázati esemény hatása minimális a tagvállalat életére, a tagvállalat stratégiai céljai csak minimálisan érintettek.

Leírás


Biztos

Valószínű

Várható

Lehetséges

Valószínűtlen

5

4

3

2

1 z < 10%

30% > z ≥ 10%

60% > z ≥ 30%

90% > z ≥ 60%

z ≥ 90%


Besorolás

Kritikus fejlődési lehetőség

Jelentős fejlődési lehetőség

Mérsékelt fejlődési lehetőség

Csekély fejlődési lehetőség

Hatékony

Pontszám

5

4

3

2

1


A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége biztos / egyértelmű, a kockázati esemény rendszeresen előfordult az elmúlt 4 évben. A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége megalapozottan állítható / valószínű, a kockázati esemény már többször előfordult az elmúlt 4 évben. A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége várható / feltételezhető, a kockázati esemény már párszor előfordult az elmúlt 4 évben. A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 4 évben már egyszer-kétszer előfordult. A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a tagvállalat életében.

Leírás A kontrolleljárások tekintetében a kulcskockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a kockázatgazdák részéről a menedzsment (szükség esetén az Alapító) egyidejű tájékoztatása mellett. A kontrolleljárások tekintetében jelentős fejlődési / előrelépési lehetőség van, a kockázatgazdáknak késlekedés nélkül intézkedéseket kell meghozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása). A kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhető eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erősíteni kell. A kontrolleljárások tekintetében csak csekély fejlődési lehetőség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljárások finomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhető eredményekkel. A kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatmenedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt.

C) Értékelési kritériumok a kockázatokhoz kapcsolódó folyamatok értékeléséhez

Besorolás

Pontszám

B) Értékelési kritériumok a kockázati esemény bekövetkezési valószínűségének értékeléséhez 31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1939

1940


31. szám

6. sz. melléklet Jelentésköteles limitek I. Jelentésköteles limitek a MÁV Csoport esetében: MÁV Csoport esetében amennyiben a kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettség eléri vagy meghaladja a 11-es pontértéket. II. Jelentésköteles limitek a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág, a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei, és a MÁVSTART Zrt. esetében: A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága, a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei, és a MÁV-START Zrt. esetében amennyiben a kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettség eléri vagy meghaladja a 11,5-es pontértéket. III. Jelentésköteles limitek a MÁV Csoport többi tagvállalata esetében: A MÁV Csoport többi tagvállalata (MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt., MÁVGÉP Kft., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., ZÁHONY-PORT Zrt., MÁV Informatika Zrt., MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt.) esetében amennyiben a kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettség eléri vagy meghaladja a 12-es pontértéket.

KOCKÁZAT FELELėS

SZERVEZETI EGYSÉG SZINT

TAGVÁLLALATI BELSė ELLENėRZÉS

KOCKÁZAT FELELėS

SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETėI

TAGVÁLLALATI KOCKÁZATI KOORDINÁTOR

KOCKÁZATI ESEMÉNYEK

KOCKÁZAT FELELėS

TAGVÁLLALATI MENEDZSMENT

TAGVÁLLALATI IGAZGATÓSÁG

CSOPORTSZINTĥ KOCKÁZATI KOORDINÁTOR

TPF-KKO

MÁV ZRT. VEZETėI ÉRTEKEZLET

MÁV ZRT. IGAZGATÓSÁG

MÁV ZRT. FELÜGYELė BIZOTTSÁG

Kockázatmenedzsment folyamat résztvevői

TAGVÁLLALATI FELÜGYELė BIZOTTSÁG

MÁV ZRT. BELSė ELLENėRZÉS

TAGVÁLLALATI SZINT

CSOPORTSZINT

7. sz. melléklet

KOCKÁZAT FELELėS


8. sz. melléklet

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

2

2

4

4

2 x Hatás

6

6

Kockázati térkép - MINTA

8

8

10

1 0


ValószínĦség

Kommunikáció és tájékoztatás

9. sz. melléklet

Társadalmi elvárások

Gazdasági helyzet

Utasokkal, üzleti partnerekkel történĘ kapcsolattartás

Kockázatok felülvizsgálata

Törvények, szabályozások

Kockázati reakciók


Kockázatok azonosítása

A MÁV CSOPORT KAPCSOLATAI

A MÁV CSOPORT KÖRNYEZETE

A Kormány

Kapcsolattartás a közlekedési kormányzattal

Kockázatok értékelése

A KOCKÁZATKEZELÉS FOLYAMATÁBRÁJA



Természeti környezet

KOCKÁZAT

10. sz. melléklet

Hatás

Valószínűség

Eredeti kockázat értékelés Belső kontroll (azonnali lépés) Hatás

Valószínűség

Maradvány kockázat értékelése

Kockázatértékelő lap Tervezett válaszlépés Határidő

Felelős


31. szám


11. sz. melléklet Kérdőív a Kockázati Esemény Lista összeállításához

1.

x x x x

Közvetlenül érintett kulcskockázat(ok):

A kockázati esemény egyszeri bekövetkezésének hatása – kontroll eljárások / alkalmazott ellenintézkedések figyelembe vételével (nettó érték) 5 - Kritikus 4 - JelentĘs 3 - Mérsékelt 2 - Csekély 1 - Minimális Amennyiben számszerĦsíthetĘ a hatás, becsült értéke: ………………………………………………………………………… Ft A kockázati esemény bekövetkezésének valószínĦsége – kontroll eljárások / alkalmazott ellenintézkedések figyelembe vételével (nettó érték) 5 - Biztos 4 - ValószínĦ 3 - Várható 2 - Lehetséges 1 - ValószínĦtlen

A kontroll eljárások / alkalmazott ellenintézkedések értékelése, fejlĘdési lehetĘség 5 - Kritikus 4 - JelentĘs 3 - Mérsékelt 2 - Csekély 1 - Hatékony

Megjegyzések:

1945

X

Beszámolás a kijelölt kockázati eseményekről

Szervezeti egység vezetője

X

X

X X

Folyamatos Félévente Folyamatos Félévente Havonta

X X X X X

Tagvállalati Kockázat Koordinátor

Folyamatos

Csoportszintű Kockázat Koordinátor

X

Évente

Folyamatos Folyamatos

Folyamatos Folyamatos Havonta Havonta Soron kívül Félévente

Határidő

Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés

Tagvállalati Kockázati Beszámoló

Kockázatösszesítő Ad-hoc Kockázati Beszámoló

Kockázatösszesítő

Ad-hoc Kockázati Beszámoló

Végtermék


Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés összeállítása

Kockázati események beazonosításának és Kockázatfelelősökhöz rendelésének támogatása Kockázatfelelősök tevékenységének összehangolása és támogatása Kockázatösszesítők összegyűjtése és elemzése Jelentésköteles kockázati eseményekre adott értékelések aggregálása kulcskockázatonként Tagvállalati Kockázati Beszámoló elkészítése, véleményezésre és jóváhagyásra való benyújtása. Jóváhagyott Beszámoló továbbítása a Csoportszintű Kockázatkoordinátor felé

Releváns kockázatok felülvizsgálata

Kockázati események teljes körű beazonosításának biztosítása Kockázatfelelős kockázatmenedzsment teendőinek nyomon követése Kockázatösszesítők, Ad-hoc Kockázati Beszámolók véleményezése, jóváhagyása, továbbítása a Tagvállalati Kockázat Koordinátor felé

Kockázatfelelős kinevezése

X

X

X

Kockázatfelelős

Új kockázati események beazonosítása Lényegi kockázati információk kommunikálása felsőbb szintek felé Kijelölt kockázati események értékelése

Feladat

Tagvállalati menedzsment

Felelős

TPF-KKO osztályvezető

A kockázatmenedzsment folyamat részletes bemutatása a feladatok gyakorisága, a felelősök megnevezése és a munkafolyamat során előállított termékek szerinti bontásban

12. sz. melléklet 1946 31. szám

Kockázatmenedzsment folyamat végrehajtásának Csoportszintű összehangolása, a kockázatkezelési kultúra és kockázattudatos magatartás támogatása Közreműködés a kockázatmenedzsment rendszer Csoportszinten egységes módszereinek és eszközeinek kidolgozásában, bevezetésében és időszakos karbantartásában Tagvállalati kockázatmenedzsment eszközök kidolgozása Tagvállalati Kockázat Koordinátor támogatása a kockázatmenedzsment teendői ellátásában, valamint a kockázatmenedzsment rendszer egységes módszereinek és eszközeinek alkalmazásában A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói értekezletének támogatása a Csoportszintű Kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek kidolgozásában, időszakos felülvizsgálatában és továbbfejlesztésében Tagvállalati Kockázati Beszámolók összegyűjtése, a kulcskockázatra adott értékelések aggregálása

Intézkedési tervek kidolgozásának elrendelése, felelős, határidő és költségkeret kijelölésével

Akcióterv javaslatok és Intézkedési tervek véleményezése és jóváhagyása

Ad-hoc Kockázati Beszámoló véleményezése és jóváhagyása

Kockázati információ nyomon követése és kommunikálása a tagvállalat menedzsmentje és a Csoportszintű kockázat Koordinátor felé Javaslattétel a TPF-KKO felé a Kockázati Univerzum és az Kockázati Térkép módosítására Javaslattétel kockázati esemény soron kívüli értékelésének elrendelésére a szervezeti egységek vezetői felé Kockázatmenedzsment eljárásrend bevezetésének támogatása, következetes alkalmazásának nyomon követése Kockázatkezelési kultúra fejlesztése, a kockázattudatos gazdálkodás támogatása Tagvállalati Kockázat Koordinátor kinevezése Tagvállalati Kockázati Beszámoló véleményezése és jóváhagyása

Ad-hoc Kockázati Beszámolók elemzése, kockázatkezelésre vonatkozó javaslatokkal való ellátása, továbbítása a tagvállalati menedzsment részére

Feladat


X

Folyamatos

X

Folyamatos

Folyamatos Elkészültük után

X

X X

X

Folyamatos

Soron kívül X

Intézkedési terv

Soron kívül

Folyamatos

X X X X X X

Kockázati Univerzum Kockázati Térkép

Végtermék

Tagvállalati Kockázati Beszámoló Ad-hoc Kockázati Beszámoló Kockázatösszesítők

Folyamatos

Soron kívül

X X

Évente

Soron kívül

Határidő

X


Folyamatos


X

X



Kockázatfelelős

Felelős


Csoportszintű Kockázati Beszámolók elkészítése és Elnök-vezérigazgatói értekezlet elé terjesztése Ad-hoc Csoportszintű Kockázati Beszámolók Elnök-vezérigazgatói Értekezlet elé terjesztése Kockázati Értekezletek megtartása a bevont tagvállalatoknál A MÁV Zrt. funkcionális szervezeti vonatkozásában a Tagvállalati Kockázat Koordinátor feladatainak az ellátása A Csoportszintű Kockázat Koordinátor munkájának szakmai felügyelete A Kockázati Univerzum, a Csoportszintű- és Tagvállalati kockázati listák felülvizsgálatának kezdeményezése Döntés a megkülönböztetett jellel ellátott kockázati események Csoportszintű kockázatmenedzsment rendszerbe történő bevonásáról vagy elvetéséről Csoportszintű- és a tagvállalati kockázatkezelési eszköz jóváhagyása Jelentésköteles limitek és az Kockázati Térkép valamint a kockázati tűréshatárok jóváhagyásra történő előterjesztése Tagvállalati – és a Csoportszintű Kockázati Beszámolók jóváhagyása A MÁV Csoport több tagvállalatát érintő, újonnan beazonosított, rapid jelleggel fellépő kockázat esetén javaslattétel a kockázatgazda személyéről Kockázati önértékeléssel foglalkozó munkamegbeszélések megszervezése, a szükséges kérdőívek összeállítása Kockázatértékelési értekezlet megszervezése, az értekezleten a moderátori feladatok ellátása

Feladat




Kockázatfelelős

Felelős

Folyamatos

X

X

X

X

X

X

X

X

X

évente

X

Évente

Folyamatos

Soron kívül

X


Félévente

X


X

Határidő

Csoportszintű Kockázati Beszámoló Csoportszintű Kockázati Beszámoló

Végtermék


31. szám


1949

1950


31. szám

31. szám


1951

1952


31. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói

Recommend Documents