2010. (VI. 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói

18. szám

125. évfolyam

2010. június 4.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 31/2010. (VI. 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak munkába járással kapcsolatos utazási költségeinek megtérítéséről ................... 32/2010. (VI. 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról .........

Utasítások 31/2010. (VI. 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak munkába járással kapcsolatos utazási költségeinek megtérítéséről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a MÁV Zrt. munkavállalóinak a munkába járással kapcsolatos utazási költségei megtérítésének egységes szabályozása, továbbá a hatásköri, az ügyviteli és az eljárási szabályok meghatározása. 2.0. HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya a MÁV Zrt. valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére terjed ki. 2.2. Az utasítás időbeli hatálya Ezen utasítás 2010. május 01. napján lép hatályba.

953 966

2.3. Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság Munkaerő-gazdálkodási Szervezet vezetője végrehajtásáért az érintett munkavállalók, MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlói, MÁV Zrt. Humánszolgáltató Szervezet vezetője és a Számviteli Szervezet Könyvelés vezetője felelős. 3.0.FOGALOMMAGYARÁZAT Munkába járás: A munkavállaló bejelentett lakása (vagy tartózkodási helye) és munkahelye postai címei alapján határozandó meg. Ha a munkáltató és a munkavállaló nem tud megegyezni a közúton mért távolságban, akkor az interneten elérhető távolság-kalkulátorok alapján határozandó meg a távolság. Napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás. Hazautazás: a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

954

A MÁV Zrt. Értesítője

Lakóhely: annak lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. Hosszú várakozási idő: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az utasítás alapelve A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010.(II.26.) Korm.rendelet (továbbiakban Rendelet) alapján munkába járásnak minősül a – közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá – a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. Amennyiben a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni, a közigazgatási határon belül történő munkába járás is munkába járásnak minősül. A munkavállalóknak a költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozatot kell tenniük (1/A és 1/B mellékleten) a lakóhelyükről és tartózkodási helyükről, valamint arról, hogy ezek közül melyik címről járnak a munkahelyükre. Nem minősül munkába járásnak a munkakör jellegéből következő rendszeres közigazgatási határon belül és kívülre történő utazás (pl. belső ellenőrök, beruházási szakelőadó II.). Ebben az esetben a munkavállaló különböző helyszínen végzett feladatai és azok gyakorisága alapján a munkáltató köteles a bérlet/menetjegy árának 100%-át megtéríteni, vagy azt a munkavállaló részére előzetesen megvásárolni. [Munka Törvénykönyve – Mt. – 153. § (1) bek.] A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségek térítése azt a munkavállalót illeti meg a teljes útvonalra, akiknek a bejelentett lakóhelye (vagy tartózkodási

18. szám

helye) és a munkahelye másik település közigazgatási területén van, és a lakhelye és a munkahelye között a munkarendjéhez illeszkedő vasúti személyszállítás nem megoldott. Fentiekből következően, amennyiben: ¾ a napi munkába járás kizárólag vasúti közlekedés igénybevételével is megoldható, akkor a munkavállaló arcképes igazolvánnyal a vasúti személyszállítást köteles igénybe venni, és csak alapos és méltányolható indok fennállása (például: 2 órát meghaladó várakozás, településen belüli jelentősen nagyobb eljutási távolság, többletköltség, a menetrend és a munkaidő-beosztás összhangjának jelentős hiánya) esetén, a munkáltató előzetes jóváhagyását követően jogosult más tömegközlekedési lehetőség igénybevételre. ¾ a legrövidebb útvonalon a vasúti személyszállítás legalább részben igénybe vehető, akkor a munkavállaló köteles – amennyiben ez számára aránytalan sérelmet nem okoz – ezen az útvonalrészen a vasúti személyszállítást igénybe venni. Hétvégi hazautazás címen térítést kap bejelentett lakóhelyére történő hetente egyszeri oda-vissza utazásra az a munkavállaló, aki ideiglenesen a munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe költözött, amennyiben ezt tartózkodási helyeként be is jelentette. 4.2. A munkába járás költségtérítésének esetei 4.2.1. Munkába járás helyközi tömegközlekedéssel: – A munkavállaló a MÁV Zrt. ÁFA elszámolása érdekében a bérlet és menetjegy leadása mellett köteles a MÁV Zrt. nevére és címére kiállított számlát is leadni, az 4.5.4.1. pont szerint írtaknak megfelelően. (Cím: MÁV Zrt. Budapest, 1087 Könyves Kálmán krt. 54-60.) A munkáltató a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében köteles az utazási bérlet/menetjegy árának 86%-át megtéríteni. A hétvégi hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel és számlával történő elszámolás ellenében azok árának 86%-a, legfeljebb havonta 30.000.- forint. 4.2.2. Munkába járás egyéb közlekedési eszközzel: Egyéb közlekedési eszközzel (pl. saját gépjármű) történő munkába járás költségtérítésével azonos összegre jogosult a munkavállaló: – a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóvagy tartózkodási hely között és/vagy – hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9.-Ft értékben.

18. szám


A munkavállaló kérelmére közösségi közlekedés helyett egyéb közlekedési eszközzel történő munkába járásra is fizethető költségtérítés az Szja. törvényben rögzített mértékben, amennyiben a munkáltató számára ez nem drágább a közösségi közlekedés (bérlet, menetjegy) árának 86%-nál, a kérelem nem tagadható meg. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén egyéb költséget nem számolhat el. 4.3.A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre jogosultak köre A MÁV Zrt. azon főállású teljes- és részmunkaidős, statisztikai állományban lévő, határozatlan és határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalói, akiknek bejelentett lakóhelye (vagy tartózkodási helye) és a munkahelye másik település közigazgatási területén található, és a bejelentett lakóhelye (vagy tartózkodási helye), valamint a munkahelye között a vasúti személyszállítás munkarendjéhez illeszkedően nem megoldott. Azok a munkavállalók is jogosultak a munkába járással kapcsolatos utazási költségük megtérítésére, akiknek a bejelentett lakóhelye (vagy tartózkodási helye) és a munkahelye azonos település közigazgatási területén található, de a mozgáskorlátozottságuk miatt nem képesek tömegközlekedési eszközzel közlekedni. Ebben az esetben a munkavállalónak az igénybejelentéssel egyidejűleg az igény jogosságát bizonyító igazolást be kell mutatni a munkáltatói jogkörgyakorlónak. A munkaviszonyt létesítő munkavállaló a próbaidő alatt is jogosult a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére. Ha a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszűnteti a próbaidő alatt, akkor az 4.5.3. pont alatt található, munkaviszony megszűntetésekor előírt szabályok a követendők. 4.4. A jogosultság korlátozása a munkába járás költségtérítésre vonatkozóan Nem jogosultak a munkába járással kapcsolatos költségtérítésre különösen: – Azok a munkavállalók, akiknek az állandó lakhelye/tartózkodási helye és a munkahelye azonos település közigazgatási területén található, a mozgáskorlátozottságukat előzetesen igazoló munkavállalók kivételével. – Azok a munkavállalók, akiknek a munkarendjükhöz illeszkedő vasúti személyszállítás legalább részben megoldott a bejelentett lakóhelye (vagy tartózkodási helye) és a munkahelye között, az útvonal ezen részére vonatkozóan. – Minden olyan esetben, amikor a munkavállalók a tárgy hónapban a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (Mt. 107. §.) mentesülnek (kivéve az időszakos és rendkívüli orvosi vizsgálat, és betegség idejére).

955

– Azok a munkavállalók, akiknek hivatali gépjármű használatot biztosít a munkáltató, illetőleg akiknek a saját gépjármű hivatalos használatáért térítést fizet a MÁV Zrt, a hivatalos használat idejére azzal párhuzamosan munkába járásra térítést nem fizet a munkáltató. – Azon munkavállalóknak, arra a távolságra, akinek a munkáltató részben vagy egészben (vállalati gépjárművel) biztosítja a munkavégzési helyre történő eljutásukat. 4.5. Általános eljárási szabályok 4.5.1. Az igény bejelentése A munkavállaló köteles az 1/A. vagy/és 1/B. 1/C. sz. melléklete szerinti igénybejelentő lapon közölni, hogy a feltételek fennállása esetén a munkába járással kapcsolatos utazási költségei megtérítésének milyen módját választja. Továbbá nyilatkozik a lakóhelyéről és tartózkodási helyéről, annak megjelölésével, hogy a napi munkába járás honnan történik. Az 1/A. nyilatkozat aláírásával a munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló nem adja le a felhasznált bérletet/menetjegyet és a hozzá kapcsolódó a MÁV Zrt. nevére és címére kiállított számlát, a juttatást a nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem szabályai szerint kell elszámolnia. A munkáltatói jogkörgyakorló igazolja a bejelentőlapon, hogy a munkavállaló valóban jogosult utazási költségeinek megtérítésére és azt milyen formában hagyta jóvá. A munkáltató az igénybejelentő lapot az időadat ügyintézőn keresztül eljuttatja a Humán szolgáltatáshoz, az utasítás hatályba lépését követő két héten belül, majd azt követően új igény keletkezésekor. A munkavállaló az Őt terhelő együttműködési kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében köteles haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül bejelenteni a munkába járásával kapcsolatos körülményeinek (különösen lakó-, illetve tartózkodási helyének) megváltozását a munkáltatói jogkör gyakorlójának, egyidejűleg a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentő lapját átadja. A munkáltatói jogkörgyakorló feljegyzést készít a humánpartnernek, aki intézkedik az SAP-ban történő módosításról, valamint szükség esetén az utasítás mellékletét képező nyilatkozat Humán Szolgáltatás részére való továbbításáról. 4.5.2. A munkavállaló áthelyezése esetén követendő eljárási szabály A munkavállaló áthelyezése esetén – amennyiben továbbra is jogosult utazási költségtérítésre – köteles bejelenti az 1/A. vagy/és 1/B. számú melléklet felhasználásával az igényét az új munkáltatói jogkörgyakorlónak a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére. Ezt követően az 4.5.1 pontnak megfelelően jár el.

956


18. szám

4.5.3. Munkaviszony megszűntetéséhez kapcsolódó szabályok

4.5.4.2. Egyéb eszközzel történő munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés esetében

A munkaviszony megszűntetésekor a munkavállaló a munkába járással kapcsolatos utazási költségeinek elszámolása az Mt. 97. §. (2) bekezdése szerint történik. Ekkor állapítja meg a munkáltató, hogy van-e még térítési kötelezettsége a munkavállaló felé, illetőleg a munkavállalónak van-e visszafizetési kötelezettsége. A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére való jogosultság az utolsó munkában töltött napon szűnik meg.

A munkáltatói jogkörgyakorló a munkavállaló nyilatkozata és a munkavállaló munkában töltött napjai alapján kitölti/kitölteti a 3. számú mellékletben található Szervezetenkénti csoportos béradat-közlőt és gondoskodik arról, hogy az legkésőbb minden hónap második munkanapjáig a Humán szolgáltatásnak elszámolás céljából átadásra kerüljön.

4.5.4. A költségelszámolás módja, bizonylatolása 4.5.4.1. Az elővárosi vasútra, helyközi díjszabással közlekedő autóbuszra szóló bérlet/menetjegy esetében A munkavállalónak minden hónap első munkanapjáig le kell adnia az időadat közlőnek a tárgyhavi közlekedési bérletről/menetjegyről a MÁV Zrt. nevére és címére kiállított számlát, valamint az előző havi bérletszelvényt/menetjegyet. A munkavállalónak a számlán, illetve a bérletszelvényen/menetjegyen fel kell tüntetni a nevét és törzsszámát. A munkáltatói jogkörgyakorló a leadott számlák alapján kitölti/kitölteti a 3. számú mellékletben található Szervezetenkénti csoportos béradat-közlőt. A munkáltatói jogkörgyakorló gondoskodik arról, hogy a béradat-közlő, a hozzá csatolt számla és bérlet/menetjegy legkésőbb minden hónap második munkanapjáig a Humán szolgáltatásnak elszámolás céljából átadásra kerüljön. Az idő rövidsége miatt legkésőbb a hónap második munkanapjáig az időadat ügyintézőnek a Szervezetenkénti csoportos béradat-közlőt faxon, vagy szkennelve elektronikusan el kell juttatnia a Humán szolgáltatóhoz, de ezzel párhuzamosan postai úton is el kell küldenie az aláírt béradat-közlőt és a hozzá csatolt számlákat, bérleteket/menetjegyeket. Így még a tárgyhavi bérszámfejtéssel együtt kifizetésre kerül a bérlet/menetjegy 86%-a. A munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségek számviteli eljárásának leírását a 2. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben a munkavállaló a fentebb meghatározott időpontot elmulasztja, akkor a számla ellenértékének a megtérítése csak a következő havi bérelszámolással történik meg abban az esetben, ha a munkavállaló az elszámoláshoz szükséges bérletszelvényt légkésőbb a hónap utolsó munkanapjáig leadja. Amennyiben a munkavállaló nem adja le a bérletet/ menetjegyet és a hozzá kapcsolódó a MÁV Zrt. nevére és címére kiállított számlát, akkor a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó elszámolási szabályt kell alkalmazni.

Saját gépjárművel történő munkába járás esetén a munkavállaló köteles az igénybejelentőn közölni a saját gépjárművének forgalmi rendszámát valamint a vezetői engedélyének számát és érvényességi idejét, valamint a saját gépjárműre vonatkozó kötelező felelősség biztosításának meglétéről nyilatkozni, a kötvényszám és a biztosítás érvényességi idejének megadásával. (Indokolt esetben a munkavállaló a fenti iratok bemutatására is fel lehet hívni.) 4.5.4.3. A költségtérítések jogosulatlan igénybevétele esetén követendő eljárás: Az egyes kifizetésekre való jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket megtenni a jogtalan igénybevétel megakadályozása érdekében. A költségtérítést vissza kell fizetni a munkavállaló munkabéréből történő levonás útján a kapcsolódó adóterhekkel együtt, amennyiben – alapos gyanú merül fel arra nézve, hogy például a munkavállaló által bejelentett lakóhely (vagy tartózkodási hely) nem felel meg valóságnak (fiktív), – költségtérítés igénybevétele mellett a munkavállaló vasúti személyszállítás igénybevételével jár munkába, A jogosulatlan igénybevétellel okozott kár megtérítésére a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint köteles. [Mt. 166.§]. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kár megtérítésére köteles. [Mt. 168.§] A kárigény érvényesítésre az általános munkajogi elévülési időn (3 év) belül van jogi lehetőség, de a bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség a büntethetőség elévülési idejével azonos, de legalább 5 év. [Mt. 11.§ (1) bek.] 4.5.4.4. A munkába járás költségtérítésének SzJA vonzata a magánszemélynek nem önálló tevékenységből származó (összevonandó) jövedelme keletkezik ha: Tömegközlekedés igénybevétele esetén a munkavállaló nem adja le utólagosan a bérletet, vagy a menetjegyet és az ehhez kapcsolódó számlát.

18. szám


Egyéb eszközzel történő munkába járás esetén – a 4.2.2. pontban meghatározott mértéket meghaladja a költségtérítés mert a munkaviszonyra vonatkozó szabály – például KSz. – a Szja. törvényben meghatározott mértékű költségtérítésnél magasabb mértéket határoz meg, vagy – a munkahely éa a lakóhely (tartózkodási hely) között hosszú várakozás nélkül igénybe vehető közösségi közlekedés van (kivéve, ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló a munkába járást az Mt. 139.§.(2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja). Ezekben az esetekben az összevont jövedelem elszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és a munkáltatónak kifizetett költségtérítésre vonatkozóan le kell vonni a megfelelő mértékű személyi jövedelemadó előleget és egyéb járulékokat, valamint a munkáltatónak is meg kell fizetnie az őt terhelő adókat és járulékokat. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével hatályát veszti a 37/2008.(MÁV.Ért.27)VIG.sz. utasítás a MÁV Zrt. munkavállalóinak munkába járással kapcsolatos utazási költségeinek megtérítéséről.

957

Az utasítás végrehajtása az alábbi hatályos jogszabályok figyelme vételével történik: – 2003. évi XCII. törvény az Adózás rendjéről (Art.) – 1995. évi CXVII. törvény a Személyi jövedelemadóról (Szja. tv.) – 1992. évi XXII. törvény a(– Munka törvénykönyvéről (Mt.) – 39/2010. (II.26.Korm.rendelete a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről – MÁV ZRt. Kollektív Szerződése 7.0 MELLÉKLETEK 1/A. sz. melléklet: A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentő-lapja (tömegközlekedés használatával) 1/B. sz. melléklet: A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentő-lapja (egyéb közlekedési eszköz használatával) 1/C. sz. melléklet: A hazautazással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentő-lapja (legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás) 2. sz. melléklet: Az utasítással kapcsolatos számviteli eljárás leírása 3.sz.melléklet: Szervezetenkénti csoportos béradatközlő Andrási Miklós s.k. Elnök-vezérigazgató

958


18. szám

1/A. sz. melléklet

Napi munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentĘ-lapja (tömegközlekedés használatánál) MUNKAVÁLLALÓ NEVE ÉS SZÜLETÉSI IDEJE:

TÖRZSSZÁM:

ADÓAZONOSÍTÓ JELE:

SZOLGÁLATI HELY NEVE:

MUNKAKÖR

MUNKAVÉGZÉS HELYE:

LAKÓHELY : BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) IRÁNYÍTÓ SZÁM:

VÁROS KÖZSÉG

UTCA TÉR,ÚT

SZÁM

EM.

AJ..

VÁROS KÖZSÉG

UTCA TÉR,ÚT

SZÁM

EM.

AJ.

A NAPI MUNKÁBAJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS UTAZÁSI KÖLTSÉGEM MEGTÉRÍTÉSE ÉRDEKÉBEN NYILATKOZOM, HOGY A MUNKÁBA JÁRÁS LAKÓ/TARTÓZKODÁSI*** HELYEMRėL TÖRTÉNIK. KÉREM A MUNKÁLTATÓT, HOGY TÉRÍTSE MEG A MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOSAN AZ ELėVÁROSI VASÚTRA, HELYKÖZI DÍJSZABÁSSAL KÖZLEKDė AUTÓBUSZRA SZÓLÓ BÉRLET / MENETJEGY* MEGVÁLTÁSÁVAL FELMERÜLT KÖLTSGEIMET. A LAKÓHELYEM (BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELYEM) ÉS A MUNKAHELY KÖZÖTT VASÚTI KÖZLEKEDÉS -

MÉG RÉSZBEN SINCS* AZ ÚTVONAL EGY RÉSZÉN: ..................... ÉS .....................TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT NINCS* VAN, DE AZ ALÁBBI OKOK MIATT INDOKOLT A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE* ...................................................................................................................................................................

A LAKÓHELY (BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) ÉS A MUNKAHELY KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK KÖZÖTT MÉRT ODA-VISSZA TÁVOLSÁG (KM) UTAZÁSI VISZONYLAT TÉNYLEGES TÁVOLSÁGA:****.......................................................... TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY AMENNYIBEN AZ ELėZė HAVI BÉRLETET/MENETJEGYET A TÁRGYHAVI SZÁMLÁVAL EGYÜTT NEM ADOM LE, AKKOR A NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBėL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM KELÉTKEZÉSE MIATT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉST. A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS JOGOSULATLAN IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN, ANNAK MUNKABÉREMBėL TÖRTÉNė LEVONÁSÁHOZ AZ MT.161.§. ALAPJÁN JELEN IGÉNYBEJELENTÉSEMMEL HOZZÁJÁRULOK. BÜNTETėJOGI FELELėSSÉGEM TUDATÁBAN KIJELENTEM, HOGY AZ ITT MEGJELÖLT ADATOK A VALÓSÁGNAK MEGFELELNEK. -

Kelt: Helység

Dátum

Munkavállaló

A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS KIFIZETÉSÉT ENGEDÉLYEZEM...............ÉS..................TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT: - HAVI BÉRLETJEGGYEL VALÓ ELSZÁMOLÁSSAL* - MENETJEGGYEL TÖRTÉNė ELSZÁMOLÁSSAL* - MEGFELELė ALÁHÚZANDÓ*** - AZ A TÁVOLSÁG (KM), AMELYEN VASÚTI KÖZLEKEDÉS NINCS****

Kelt Helység

Dátum

Munkáltató

Átvette: IdĘadat-rögzítĘ

18. szám


959

1/B. sz. melléklet

Napi munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentĘ-lapja (egyéb közlekedési eszköz használatánál) MUNKAVÁLLALÓ NEVE ÉS SZÜLETÉSI IDEJE:

TÖRZSSZÁM:



MUNKAKÖR


LAKÓHELY

VÁROS KÖZSÉG

UTCA TÉR,ÚT

SZÁM

EM.

AJ.

BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) IRÁNYÍTÓ SZÁM::

VÁROS KÖZSÉG

UTCA TÉR,ÚT

SZÁM

EM.

AJ.

A NAPI MUNKÁBAJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS UTAZÁSI KÖLTSÉGEM MEGTÉRÍTÉSE ÉRDEKÉBEN NYILATKOZOM, HOGY A MUNKÁBA JÁRÁS LAKÓ/TARTÓZKODÁSI*** HELYEMRėL TÖRTÉNIK. A 39/2010. (II.26.) Korm. Rendelet és a KSz. 57.§-a ALAPJÁN KÉREM A MUNKÁLTATÓT, HOGY TÉRÍTSE MEG A MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEIMET az alábbiak szerint: I. TÖMEGKÖZLEKEDÉS HIÁNYÁBAN GÉPJÁRMĥVEL TÖRTÉNė MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE JÁR, HA ¾

A MUNKAVÁLLALÓ LAKÓHELYE (BEJELENTETT TARTOZKODÁSI HELYE) ÉS MUNKAHELYE KÖZÖTT EGYÁLTALÁN NEM KÖZLEKEDIK TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ*

¾

A MUNKAVÁLLALÓ LAKÓHELYE (BEJELENTETT TARTOZKODÁSI HELYE) ÉS MUNKAHELYE KÖZÖTT RÉSZBEN (……………………. ÉS ……………………….. TELEPÜLÉS KÖZÖTT) NEM KÖZLEKEDIK TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ*

¾ ¾

A MUNKAVÁLLALÓ MUNKAIDė-BEOSZTÁSA MIATT TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZT NEM VAGY CSAK KÉT ÓRÁT MEGHALADÓ VÁRAKOZÁSSAL TUDNA IGÉNYBE VENNI* A TELJES TÁRGYHÓNAPBAN*

¾

/

….. MUNKANAPOT / SZOLGÁLATOT ÉRINTėEN*

A MUNKAVÁLLALÓ MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁGA MIATT NEM KÉPES TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZZEL KÖZLEKEDNI*

AZ ALKALMAZHATÓ KÖLTSÉGTÉRÍTÉS MÉRTÉKE:

Szja. tv. szerinti* / egyéb*, éspedig………..

TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY AZ SZJA TV.25.§.ALAPJÁN A 9.-FT/KM FELETTI TÉRÍTÉS NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBėL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMNEK MINėSÜL, EZÉRT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS EZT MEGHALADÓ RÉSZÉT. A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS JOGOSULATLAN IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN, ANNAK MUNKABÉREMBėL TÖRTÉNė LEVONÁSÁHOZ AZ MT.161.§. ALAPJÁN JELEN IGÉNYBEJELENTÉSEMMEL HOZZÁJÁRULOK.

SAJÁT GÉPJÁRMĥ IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN: RENDSZÁMA: ………………….. VEZETėI ENGEDÉLY SZÁMA…………………….. ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE:………………………… KÖTELEZė FELELėSSÉGBIZTOSÍTÁS VAN*NINCS* SZÁMA: ………………………………… ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE:…………………………………

960


18. szám

II. A MUNKAVÁLLALÓ A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI BÉRLET/JEGY MEGTÉRÍTÉSE HELYETT KÉRI KÖLTSÉGTÉRÍTÉST* A LAKÓHELY (BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) ÉS A MUNKAHELY KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK KÖZÖTT MÉRT ODAVISSZA TÁVOLSÁG (KM) VAGY AZ UTAZÁSI VISZONYLAT TÉNYLEGES TÁVOLSÁGA ………………………… A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS JOGOSULATLAN IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN, ANNAK MUNKABÉREMBėL TÖRTÉNė LEVONÁSÁHOZ AZ MT.161.§. ALAPJÁN JELEN IGÉNYBEJELENTÉSEMMEL HOZZÁJÁRULOK. TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBėL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMNEK MINėSÜL (A NAPI MUNKÁBAJÁRÁS TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZZEL HOSSZÚ VÁRAKOZÁSI IDė NÉLKÜL MEGVALÓSÍTHATÓ), EZÉRT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉST. BÜNTETėJOGI FELELėSSÉGEM MEGFELELNEK.

TUDATÁBAN

KIJELETEM,

HOGY

AZ

ITT

MEGJELÖLT

ADATOK

A

VALÓSÁGNAK

Kelt: Helység

Dátum

Munkavállaló

A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS KIFIZETÉSÉT ENGEDÉLYEZEM:

Kelt: Helység

Dátum

Munkáltató

Átvette:IdĘadat-rögzítĘ

18. szám


961 1/C.sz.melléklet

A hazautazással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének igénybejelentĘ-lapja (legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történĘ odaés visszautazás) MUNKAVÁLLALÓ NEVE ÉS SZÜLETÉSI IDEJE:

TÖRZSSZÁM:



MUNKAKÖR


LAKÓHELY :

VÁROS KÖZSÉG

UTCA TÉR,ÚT

SZÁM

EM.

AJ..

BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) IRÁNYÍTÓ SZÁM:

VÁROS KÖZSÉG

UTCA TÉR,ÚT

SZÁM

EM.

AJ.

A 39/2010. (II.26.) Korm. Rendelet és a KSz. 57.§-a ALAPJÁN KÉREM A MUNKÁLTATÓT, HOGY TÉRÍTSE MEG A MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEIMET az alábbiak szerint: A HAZAUTAZÁSSAL KAPCSOLATOS UTAZÁSI KÖLTSÉGEM MEGTÉRÍTÉSE ÉRDEKÉBEN NYILATKOZOM, HOGY A NAPI MUNKÁBA JÁRÁS TARTÓZKODÁSI*** HELYEMRėL TÖRTÉNIK. KÉREM A MUNKÁLTATÓT, HOGY TÉRÍTSE MEG A HAZAUTAZÁSSAL KAPCSOLATOSAN AZ ELėVÁROSI VASÚTRA, HELYKÖZI DÍJSZABÁSSAL KÖZLEKDė AUTÓBUSZRA SZÓLÓ BÉRLET / MENETJEGY* MEGVÁLTÁSÁVAL FELMERÜLT KÖLTSGEIMET. A LAKÓHELYEM ÉS A MUNKAHELY KÖZÖTT VASÚTI KÖZLEKEDÉS -

MÉG RÉSZBEN SINCS* AZ ÚTVONAL EGY RÉSZÉN: ..................... ÉS .....................TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT NINCS* VAN, DE AZ ALÁBBI OKOK MIATT INDOKOLT A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE* ...................................................................................................................................................................

A LAKÓHELY (BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) ÉS A MUNKAHELY KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK KÖZÖTT MÉRT ODA-VISSZA TÁVOLSÁG (KM) UTAZÁSI VISZONYLAT TÉNYLEGES TÁVOLSÁGA:****.......................................................... TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY AMENNYIBEN A HAZAUTAZÁSSAL FELMERÜLT KÖLTSÉGEIMRėL A MENETJEGYET A SZÁMLÁVAL EGYÜTT NEM ADOM LE, AKKOR A NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBėL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM KELÉTKEZÉSE MIATT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉST, VALAMINT HOGY A HAZAUTAZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEM 2010. ÉV FOLYAMÁN LEGFELJEBB HAVONTA 30.000.-FT LEHET. A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS JOGOSULATLAN IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN, ANNAK MUNKABÉREMBėL TÖRTÉNė LEVONÁSÁHOZ AZ MT.161.§. ALAPJÁN JELEN IGÉNYBEJELENTÉSEMMEL HOZZÁJÁRULOK.

SAJÁT GÉPJÁRMĥ IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN: RENDSZÁMA: ………………….. VEZETėI ENGEDÉLY SZÁMA…………………….. ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE:………………………… KÖTELEZė FELEėSSÉGBIZTOSÍTÁS VAN* NINCS* SZÁMA : ………………………………… ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE:………………………………… TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY AZ SZJA TV.25.§.ALAPJÁN A 9.-FT/KM FELETTI TÉRÍTÉS NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBėL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMNEK MINėSÜL, EZÉRT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS EZT MEGHALADÓ RÉSZÉT. II. A MUNKAVÁLLALÓ A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI BÉRLET/JEGY MEGTÉRÍTÉSE HELYETT KÉRI KÖLTSÉGTÉRÍTÉST*

962


18. szám

A LAKÓHELY (BEJELENTETT TARTÓZKODÁSI HELY) ÉS A MUNKAHELY KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK KÖZÖTT MÉRT ODAVISSZA TÁVOLSÁG (KM) VAGY AZ UTAZÁSI VISZONYLAT TÉNYLEGES TÁVOLSÁGA ………………………… A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS JOGOSULATLAN IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN, ANNAK MUNKABÉREMBėL TÖRTÉNė LEVONÁSÁHOZ AZ MT.161.§. ALAPJÁN JELEN IGÉNYBEJELENTÉSEMMEL HOZZÁJÁRULOK. TUDOMÁSUL VESZEM, HOGY A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBėL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMNEK MINėSÜL (A NAPI MUNKÁBAJÁRÁS TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZZEL HOSSZÚ VÁRAKOZÁSI IDė NÉLKÜL MEGVALÓSÍTHATÓ), EZÉRT ÖSSZEVONT JÖVEDELEMKÉNT SZÁMOLJA EL MUNKÁLTATÓM A KÖLTSÉGTÉRÍTÉST.

BÜNTETėJOGI FELELėSSÉGEM TUDATÁBAN KIJELENTEM, HOGY AZ ITT MEGJELÖLT ADATOK A VALÓSÁGNAK MEGFELELNEK. -

Kelt: Helység

Dátum

Munkavállaló

A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS KIFIZETÉSÉT ENGEDÉLYEZEM...............ÉS..................TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT: - HAVI BÉRLETJEGGYEL VALÓ ELSZÁMOLÁSSAL* - MENETJEGGYEL TÖRTÉNė ELSZÁMOLÁSSAL* - MEGFELELė ALÁHÚZANDÓ*** - AZ A TÁVOLSÁG (KM), AMELYEN VASÚTI KÖZLEKEDÉS NINCS****

Kelt Helység * a megfelelĘ megjelölendĘ

Dátum

Munkáltató

Átvette:IdĘadat-rögzítĘ

18. szám


963

2. sz. melléklet Az utasítással kapcsolatos számviteli eljárás leírása

A helyközi autóbusz bérlet/menetjegy elszámolása: A Humánszolgáltató Szervezete a tárgyhónap elszámolt számlákról üzletáganként, azon belül szervezetenként kimutatást készít, melyeket tárgyhót követĘ hó 6-áig eljuttat a Beszámoló készítés MÁV részére. A kimutatásnak tartalmaznia kell: - a munkavállalót létszámban tartó szervezet ötjegyĦ kódszámát, - a leadott számlák bruttó összegét, - a leadott számlák nettó összegét, - a munkavállalónak megtérített összeget. A kimutatás formája, példa adatokkal: Humánszolgáltató Szervezet: ............ Üzletág: Pályavasút A szervezet A munkavállalók kódszáma és által leadott megnevezése számlák bruttó összege 01016 Bp. Déli pu. 1000 Ft … … … … 1000 Ft Üzletág összesen:

Munkavállalóknak A munkavállalók megtérített összeg által leadott (86%) számlák nettó összege 800 Ft 860 Ft … … … … 800 Ft 860 Ft

Az elszámolás folyamata 1. A Beszámoló készítés MÁV a Humánszolgáltató EgységtĘl beérkezett kimutatások alapján a fĘkönyvben elszámolják a leadott számlák teljes összegét az alábbiak szerint (bruttó 1000 Ft bérlet árat feltételezve): T 52722/szervezet/0122 (688 Ft) T 259 (112 Ft) T.466 (200 Ft) K 36182 (1000 Ft) 2. A Beszámoló készítés MÁV a munkavállalót terhelĘ összeg (14 %) továbbszámlázásáról összevont számlát állítanak ki a GIR KI modulban: T. 36182 (140 Ft) K 921/szervezet/9002 (112 Ft) K 467 (28 Ft) Megjegyzés: A MÁV Zrt. a munkavállalók részére egy csoportos (összevont) számlát állít ki, ahol a MÁV Zrt. szerepel, mint eladó, a MÁV Zrt. munkavállalói, mint vevĘk. Ilyen számla kiállítására lehetĘség van, melyet nem kifogásolt az APEH 2006. január 19-én kelt 5483067876 ügyszámon megküldött állásfoglalása.

964


18. szám

3. A kiszámlázással egyidĘben a Beszámoló készítés MÁV a közvetített szolgáltatás összegét a GIR FĘkönyvi Modulban átvezeti: T 81314/szervezet/9002 (112 Ft) K 259 (112 Ft) 4. A bérszámfejtési rendszerben (IHIR) történik a 86% kifizetése a dolgozónak: T. 36182 (860 Ft) K 4711 (860 Ft) A 3618 fĘkönyvi számlán havi záráskor – helyes elszámolás esetén – egyenleg nem maradhat. Egyeztetés, felelĘsség: A Beszámoló készítés MÁV felelĘs az 1-3. pont szerinti elszámolások, valamint a Regionális Humánszolgáltatóktól kapott kimutatások egyezĘségéért. A 4. pont szerinti elszámolás, valamint a 36182 számla egyenlegének rendezése a humán szolgáltatás feladata és felelĘssége. A rendezésnek – lehetĘség szerint – a tárgyhó zárásáig meg kell történnie.

18. szám


965

3.sz.melléklet

Szervezetenkénti csoportos béradatközlĘ Hónap____________________ Szervezeti egység_____________________ Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Név

Törzsszám

Jogcím

Összege

Hely: ......................................................... Aláírás

Dátum:

Mennyiség

966

A MÁV Zrt. Értesítője 32/2010. (VI: 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról

1.0. A SZABÁLYZAT CÉLJA (1) A szabályzat alapvető célja, hogy – a közbeszerzési folyamatban részt vevő MÁV Zrt. szervezeti egységei közbeszerzési tevékenységüket a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt. vagy törvény) valamint a hozzá kapcsolódó jogszabályok egységes értelmezésével és azok maradéktalan betartásával lássák el. – a MÁV Zrt, mint, a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő társaság, eleget téve a törvény 6. §-ában foglalt kötelezettségének, rendelkezzen egy olyan közbeszerzési szabályzattal, amely szabályozza a közbeszerzési eljárások előkészítését, lefolytatását, felelősségi rendjét, meghatározza a MÁV Zrt. nevében eljáró, a közbeszerzési eljárásokba bevont személyek, szervezetek hatáskörét és felelősségét, valamint a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét. 2.0. HATÁLY ÉS A SZABÁLYZAT KIDOLGOZÁSÁÉRT FENNÁLLÓ FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. A szabályzat hatálya 2.1.1. A szabályzat személyi hatálya A szabályzat személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, továbbá az eljárásba bármely polgári jogi jogviszony alapján bevont egyéb személyekre, szervezetekre. Az eljárás lefolytatásába bármely polgári jogi jogviszony alapján bevont egyéb személyek, szervezetek esetén a szabályzat betartására vonatkozó kötelezettségvállalást a hivatkozott jogviszonyra vonatkozó okiratba kell foglalni 2.1.2. A szabályzat tárgyi hatálya (1) A szabályzat tárgyi hatálya azon beszerzésekre terjed ki, amelyek a Kbt. hatálya alá tartoznak. (2) A törvény hatálya alá tartozik a MÁV Zrt. valamennyi, a közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyú visszterhes beszerzése. (3) A közbeszerzés egyes tárgyaira (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió) vonatkozó pontos definíciókat a Kbt. 2328. §-a határozza meg.

18. szám

2.2. A szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelős szervezeti egység (1) A szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága felelős, amelyben a Társasági Szolgáltatás (a továbbiakban: TÁSZ) közreműködik. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA a) Közbeszerzés: a MÁV Zrt. olyan beszerzései, amelyeket visszterhes szerződés megkötése céljából valósítanak meg, feltéve, hogy az a törvény által megszabott és kivétel alá nem eső tárgyra irányul, s értéke a közbeszerzési eljárás megkezdésekor eléri, vagy meghaladja az adott tárgyra és eljárási rendre vonatkozó értékhatárt. b) Közbeszerzési értékhatárok: az az összeghatár, amelynek elérése esetén a beszerzésre a közbeszerzési törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. A szabályzat hatályba lépése idején érvényes közbeszerzési értékhatárokat a jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza. Az értékhatárok változásait a MÁV Zrt. évente közzéteszi a MÁV Értesítőben. c) Éves Közbeszerzési Terv: a MÁV Zrt. valamennyi, tárgyévben megindítani tervezett közbeszerzését tartalmazó terv. d) Becsült érték: a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36-40. §-ban foglaltakra tekintettel magállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás. Az általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű ellenszolgáltatáson a műszaki tartalmat teljes egészében kielégítő reális ellenszolgáltatást kell érteni, amely fogalomba nem tartozik bele az irreálisan magas ár. e) Egybeszámítási kötelezettség: a becsült érték számításánál figyelembe veendő és a közbeszerzés megkerülésének megakadályozására szolgáló módszer, amelyet közbeszerzési tárgyanként kell vizsgálni, és amelynek teljesítéséhez a Kbt. 40. § (2) bekezdése alapján az alábbi három feltétel együttes fennállása szükséges: – beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor (a több év alatt megvalósuló építési beruházás kivételével), – a beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, – rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. f) Releváns tevékenység: Releváns tevékenység az a tevékenység, amely közvetlenül összefügg a közszolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetésével a vasúti közlekedés terén. A MÁV Zrt-nek a Kbt. szerinti releváns tevékenysége a Pályavasúti Üzletág pályaműködtetési tevékenységi köréhez kapcsolódik (pl. vasúti pályaépítési munkák az iparvágányok nélkül, állomások utasforgalmi létesítményeiben végzett felújítás)

18. szám


A személyszállítási közszolgáltatási tevékenységet a MÁV START Zrt. megalakítása óta a MÁV Zrt. kizárólag a térségi személyszállítási közszolgáltatás vonatkozásában végez. g) Közvetlen összefüggés: ha a beszerzés tárgya nélkül a releváns tevékenységet nem lehet ellátni. Közvetlenül öszszefüggőnek kell minősíteni minden olyan beszerzési tárgyat, ahol a különös eljárás jogcíme és a kérdéses tevékenység között az összefüggés lánca nem szakad meg. A közvetlen összefüggés a gazdasági-, műszaki fejlődés adott szintjén, továbbá a kulturált és utas-központú utazással szembeni általános, és a jogszabályok, valamint a tulajdonos által megfogalmazott elvárásokhoz igazodva vizsgálandó. h) Döntéshozó: a közbeszerzési eljárás során a közbenső és az eljárást lezáró döntés meghozatalára jogosult személy vagy testület. A döntési kompetenciát a MÁV Zrt. Alapító Okirata, valamint Működési és Szervezeti szabályzata és annak mellékletét képező Döntési és Hatásköri Lista határozza meg. i) Eljárást lezáró döntés: Az a döntés, amely az ajánlatok, illetve részvételre jelentkezés elbírálása során a nyertes ajánlattevőt nyertesként hirdeti ki, illetve amely döntés az eljárást eredménytelennek hirdeti ki. j) Közbenső döntés: Mindaz a döntés, amelyet ajánlatkérő ajánlatok, illetve részvételre jelentkezés elbírálása során nem eljárást lezáró döntésként hoz, így különösen, de nem kizárólagosan az a döntés, amely hiánypótlásra való felhívásról, felvilágosítás kérése, ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, részvételre jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, kizárásáról, ajánlattevő alkalmatlanságáról szól. k) Forrásgazda: a MÁV Zrt. azon szervezeti egysége, amely a beszerzés forrása felett rendelkezik, és a beszerzést kezdeményezi. l) Közbeszerzési eljárást lefolytató szervezet: a MÁV Zrt. közbeszerzési eljárás lefolytatására feljogosított szervezeti egysége. m) A szerződés teljesítését figyelemmel kísérő, illetve a szerződést kezelő szervezet: a MÁV Zrt. azon szervezeti egysége, amely a szerződés teljesítését elismeri. n) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazoló személy: a Kbt. 6. §-a szerint a hirdetmények Kbt.-nek való megfelelését aláírásával igazoló személy. p) Részajánlat: A részajánlat az ajánlat azon egysége, amelyre a beszerzési tárgyon belül önállóan tehet ajánlattevő ajánlatot. q) Többváltozatú (alternatív) ajánlat: A többváltozatú ajánlattétel – a részajánlat tételével ellentétben – nem egy adott beszerzés egyes részeinek elkülönítését, hanem ugyanazon beszerzési igény eltérő minőségi tényezők vagy funkciók mentén, alternatív megoldásokkal történő kielégítését jelenti. r) Közbeszerzési műszaki leírás: Azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya

967

tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A műszaki előírások értelemszerűen tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, valamennyi követelménynek – így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának – megfelelő kialakítására, a biztonságra, a méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket. Építési beruházás esetében tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt is, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal. Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőség igazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket is. s) Központosított közbeszerzés: A 168/2004. (V.25) Korm. rendeletben foglaltak alapján a központi beszerző szervezet által a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott közbeszerzési eljárások. 4.0. A SZABÁLYZAT LEÍRÁSA 4.1. Általános szabályok (1) A MÁV Zrt., mint Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárások lefolytatása – így különösen az Európai Uniós forrásokból megvalósuló beszerzések – során a nyílt eljárás szabályai szerinti eljárást részesíti előnyben. 4.1.1. A MÁV Zrt. által alkalmazandó eljárási rendek (1) A MÁV Zrt. a Kbt. 22. § (1) bekezdés h) és i) pontjai alapján (klasszikus ajánlatkérőként) valamint a 163. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 162. § (1) bekezdés a) pontja alapján (különös ajánlatkérőként) jelentkezett be a Kbt. hatálya alá. 4.1.1.1. A MÁV Zrt. által alkalmazott eljárásrendek a beszerzés tárgyára tekintettel (1) A MÁV Zrt. az általános (Kbt. IV. fejezet), valamint a különös (közszolgáltatói) eljárásrend (Kbt. V. fejezet) alapján tartozik a Kbt. hatálya alá. (2) A MÁV Zrt. az általános eljárásrendben a Kbt. 22. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerint általános rezsim szerinti, a Kbt. 162. § (1) bekezdés a) pontja alapján különös, közszolgáltatói ajánlatkérőnek minősül.

968


4.1.1.2. A beszerzések egyes eljárásrendek alá tartozása vizsgálatánál irányadó elhatárolási szempontok (1) Az eljárások megindítása előtt meg kell vizsgálni, és el kell dönteni, hogy az elindítandó eljárás az általános vagy a különös, közszolgáltatói eljárási rendbe tartozik. (2) A szempontok vizsgálata az eljárás előkészítésének időszakában történik. a) A vizsgálandó szempontok a következők: – ellátható-e a MÁV Zrt. releváns tevékenysége (pályaműködtetői) az adott beszerzés tárgya nélkül, azaz a MÁV Zrt. főtevékenysége és a beszerzés tárgya között bizonyíthatóan fennáll-e a közvetlen kapcsolat, – a beszerzés tárgya kizárólagosan csak a különös vagy az általános eljárásrend hatálya alá tartozó tevékenység ellátását szolgálja, vagy mindkét tevékenységhez szükséges; – a beszerzés tárgya mennyire kapcsolódik elengedhetetlenül, illetve közvetlenül ahhoz a tevékenységhez, amelynek a végzéséhez szükséges; – a beszerzés tárgya – ha az mind a különös, mind az általános eljárásrend hatálya alá tartozó tevékenység ellátását szolgálja – elsődlegesen mely tevékenység érdekében kerül beszerzésre. A fizikailag nem osztható beszerzési tárgyak esetében is meg kell kísérelni annak az aránynak a meghatározását, ahogyan a beszerzés tárgyát (árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás) a különös, illetve általános eljárásrend hatálya alá tartozó tevékenységet végző szervezeti egységek használják. b) Az általános eljárásrend hatálya alá tartoznak azok a beszerzések: – amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül és bizonyíthatóan a MÁV Zrt. főtevékenységéhez; – amelyek kapcsolódnak a társaság főtevékenységéhez, de amelyek nélkül ez a főtevékenység ellátható (közvetlen ok-okozati összefüggés fennállása, vagy a beszerzés szükségességének elengedhetetlensége nem bizonyítható); – amelyek az ajánlatkérőnek a közszolgáltatással öszszefüggő és az azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefüggnek, azonban nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve melyek fizikailag nem oszthatók, illetőleg részekre bontása esetén nem használhatók megfelelően. c) A különös eljárásrend hatálya alá tartoznak azok a beszerzések: – amelyek nélkül a társaság főtevékenysége (pályaműködtetés) bizonyíthatóan nem látható el; – amelyek az ajánlatkérőnek a releváns (pályaműkdötetői) tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefüggnek, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a közszolgáltatói tevékenység ellátásához szükséges, azaz ez a tárgy a meghatározó a beszerzésnél.

18. szám

d) A különös eljárásrend alkalmazandó különösen, de nem kizárólagosan az alábbi beszerzések esetén: – a MÁV Zrt. releváns (pályaműködtetői) tevékenységének fenntartásához és működtetéséhez szükséges beszerzések; – a jogszerű, üzemszerű és gazdaságos működéshez kapcsolódó beszerzések; – a Társaság tevékenységéből elvárható bevétel elmaradásának megakadályozása érdekében szükséges beszerzések; – a Társaság tevékenységéhez szükséges technikai feltételek és a munkaerő biztosításához szükséges beszerzések; – a versenyképesség fenntartásához igénybe vett szolgáltatások; – a minőségi színvonal megvalósításához szükséges, a technikai megoldás színvonalát emelő beszerzések; e) A különös eljárásrend alóli kivételek: – a beszerzés vagy tervpályázati eljárás közvetlenül nem függ össze az ajánlatkérő Kbt. 163. §-ban meghatározott valamely tevékenysége folytatásával, – a beszerzés vagy tervpályázati eljárás az ajánlatkérőnek a Kbt. 163. §-ban meghatározott valamely tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő folytatásával függ össze, ha az nem jár együtt az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával. 4.1.2. A kivételek és mentességek köre (1) Azokban az esetekben, amikor a Kbt-ben szabályozott kivételeket és mentességeket lehet alkalmazni, nem kötelező a közbeszerzési eljárást lefolytatni. Közbeszerzési eljárás lefolytatására ezekben az esetekben a hatáskör szerinti döntéshozó kötelezheti az eljárás előkészítőjét. Közbeszerzési eljárás lefolytatására e körben az előkészítő is tehet javaslatot. (2) A Kbt. 173. §-ban foglaltak alkalmazása szempontjából a releváns gazdasági társaságok felsorolását jelen szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A 2. számú melléklet tartalmához a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság köteles adatot szolgáltatni – a változás bekövetkeztét követő 15 napon belül – a szabályzat kiadásáért felelős Jogi Igazgatóságnak. 4.1.3. A közbeszerzésekben eljáró ajánlatkérőre vonatkozó általános szabályok (1) A MÁV Zrt. beszerzései esetében a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője minden esetben a MÁV Zrt. (2) Az ajánlatkérői jogosultság nem delegálható. (3) A MÁV csoport tagjai közös közbeszerzési eljárásokat is lefolytathatnak. Ezekben az esetekben a MÁV Zrt-t és a MÁV tulajdonú társaságokat ajánlatkérőként

18. szám


kell megjelölni. Ezt a körülményt (az eljáró szervezeti egység megnevezésének feltüntetésével) a közbeszerzések során vagy azzal összefüggésben keletkezett iratokon fel kell tüntetni. (4) A közbeszerzési eljárás szabályainak betartása mellett a MÁV Zrt. a közbeszerzési eljárás lebonyolítójaként eljárhat a MÁV leányvállalatai beszerzései során. A megbízás lehet tartós és eseti. Ezen eljárásokban a MÁV Zrt. lebonyolítóként az ajánlatkérőre irányadó közbeszerzési előírások szerint köteles eljárni. 4.1.4. Munkamegosztás, hatáskörök (1) A közbeszerzés tárgyát, mennyiségét és az ezekkel összefüggő érdemi döntéseket a forrásgazda hozza meg, összhangban a MÁV Zrt. Üzleti Tervével, MÁV Zrt. Alapító Okiratával, Működési és Szervezeti Szabályzatával. és annak mellékletét képező Döntési és Hatásköri Listával. 4.1.4.1. A közbeszerzési eljárást bonyolító szervezeti egységek a) TÁSZ igazgatóság: a MÁV Zrt. vonatkozásában a közbeszerzések kizárólagos lebonyolítója, kivéve az Európai Uniós forrásokból megvalósuló beszerzéseket. b) Stratégiai Igazgatóság EU Kapcsolatok Osztálya: az Európai Uniós forrásokból megvalósuló beszerzések lebonyolítója, kivéve azon beszerzések körét, amelyekre a gazdasági és közlekedési miniszter a NIF Zrt-t jelölte ki. A NIF Zrt. által lefolytatott beszerzésekben való MÁV Zrt. közreműködést a MÁV – NIF együttműködési megállapodás és az ezen eljárások rendjét szabályozó belső utasítás tartalmazza. 4.1.4.2. A Jogi Igazgatóság hatásköre (1) A Jogi Igazgatóság közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatai különösen a következők: a) Közbeszerzéssel összefüggő belső szabályozás elkészítése a TASZ-szal együttműködve. b) A közbeszerzési eljárások jogi szakmai felügyelete, amelyhez a TÁSZ szükség szerint, de legalább havonta, az eljárás fő lépéseit tartalmazó írásbeli összefoglalót készít és ad át a Jogi Igazgatóságnak. A TÁSZ adatszolgáltatása a TÁSZ-nál vezetett eljárást nyomon követő táblázat rendelkezésre bocsátásával történik. c) A közbeszerzési eljárás során jogi szakvélemények készítése, egységes MÁV álláspont kialakítása, ezen belül: – a közbeszerzésekkel összefüggő vezetői, igazgatósági, FB-nek szóló előterjesztések jogi szakmai felülvizsgálata, – ajánlatkérői besorolás a Kbt. alapján, – jogi szakmai álláspont kialakítása a Kbt. hatálya alóli kivételek, mentességek, eljárási rezsim, eljárásfajta kiválasztása kérdésében,

969

– állásfoglalás készítése az adott közbeszerzési eljárásban a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági feltételek meghatározása kérdésében, – állásfoglalás készítése részvételi, ajánlati, ajánlattételi felhívás, dokumentáció, szerződéses feltételek jogi megfelelősége, teljessége kérdésében, – állásfoglalás hatásköri kérdésekben, – külső jogi szakértői véleménnyel kapcsolatos feladatok (vélemények igénylése, egyeztetése, szakmai felügyelet, stb.) ellátása – a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződések jogi ellenjegyzése – a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárások során jogi közreműködés, képviselet – A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása Kbt.-ben meghatározott feltételei fennállására vonatkozó jogi álláspont kialakítása, a szerződés módosításának jogi ellenjegyzése, d) A Kbt. hatálybalépése előtt megkötött szerződés módosítása tárgyában alkalmazandó eljárásra vonatkozó jogi álláspont kialakítása. (2) Az Alapító, az Igazgatóság, az Elnök-vezérigazgató valamint a vezérigazgató-helyettesek eljárás elindításával, eljárás során és eljárást lezáró döntését igénylő közbeszerzési eljárásban a Jogi Igazgató jelöli ki a közreműködő jogtanácsost, szükség esetén megbízott ügyvédet (a továbbiakban: együtt jogi képviselő). (3) A jogi képviselet az adott közbeszerzési eljárás teljes befejezéséig tart. Amennyiben akár közigazgatási, akár bírósági jogorvoslati eljárásra vagy perre kerül sor, a jogi képviselet az eljárás jogerős befejezéséig tart. A jogi igazgató ettől eltérően is dönthet. (4) Az ügyvédi közreműködés feltételeiről az ügyvéddel megkötött megbízási szerződésben kell rendelkezni. A megbízási szerződés kötelező tartalmi eleme a jelen szabályzat rendelkezéseinek elfogadása megbízott részéről. 4.2. A közbeszerzések tervezése (1) A MÁV Zrt. minden költségvetési év elején, legkésőbb április 15-ig éves, a Kbt. előírásainak megfelelő öszszesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: Éves Közbeszerzési Terv) köteles közzétenni, amelyben szerepeltetni kell az adott évre tervezett összes közbeszerzést. (2) Az Éves Közbeszerzési Terv alapja a MÁV Zrt. Üzleti terve. Az Üzleti terv készítésével egyidejűleg, azzal összhangban tervezni kell az Üzleti terv tételeihez kapcsolódó közbeszerzéseket. Az Éves Közbeszerzési Terv jóváhagyása az Alapító Okirat, a Működési és Szervezeti Szabályzat szerint történik. (3) Az Éves Közbeszerzési Terv összeállításához szükséges közbeszerzési igényekkel kapcsolatos adatszolgál-

970


tatás – az Üzleti Terv tervezéséhez kapcsolódóan – a forrásgazdaként szereplő szervezeti egység kötelezettsége. A közbeszerzési terv és az üzleti, valamint az üzleti terv részét képező beruházási terv összhangjának megteremtése érdekében, az egyes szervezeti egységeknek a közbeszerzési terv összeállítása előtt köteles egyeztetni a Kontrolling Igazgatósággal. (4) A közbeszerzési igényekkel legkésőbb az adott év január 31-éig kapcsolatban a következő adatokat kell közölni: – a tervezett közbeszerzés tárgyát, mennyiségét, műszaki, szakmai jellemzőit; – a fő tárgy és a további tárgyak Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) szerinti kódját; – a becsült értékét és a kifizetés tervezett ütemezését az Üzleti tervvel összhangban; – a lefolytatni kívánt közbeszerzési eljárás fajtáját; – az eljárás lefolytatásának tervezett kezdését, – a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezeti egységet, – a beszerzés közszolgáltatói) nem közszolgáltatói minősítését; – egyéb, a közbeszerzéssel kapcsolatos, fontosnak ítélt információkat. Meg kell határozni a forrás jellegét: OPEX/CAPEX, CAPEX esetén: – a beruházási kategória számát – a közbeszerzési terv a beruházási tervvel összhangban van (igen/nem) OPEX esetén: – a közbeszerzési terv az üzleti tervben szerepel-e (igen/nem) – amennyiben szerepel az üzleti tervben, akkor melyik szervezeti egység, melyik tervsorán (költséghely, tervsor, tervösszeg megnevezése) van nyilvántartva. (5) A (4) bekezdés szerinti adatokat kell közölni az Éves Közbeszerzési Tervben szereplő tételek módosítása esetén is azzal, hogy a módosítás indokát is meg kell adni. (6) A közösségi értékhatárt elérő árubeszerzés esetében a (4) bekezdés szerinti adatokat árucsoportonkénti bontásban és a közbeszerzési nómenklatúrára való hivatkozással, szolgáltatás megrendelése esetében pedig a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell megadni. (7) Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén meg kell jelölni azokat a tételeket, amelyeket a központosított közbeszerzésből kívánnak megvalósítani. (8) A TÁSZ-nak a beérkezett adatok alapján vizsgálnia kell

18. szám

– az összeszámítási kötelezettséget, – a megjelölt eljárásfajta alkalmazásának jogalapja fennáll-e, – az adott beszerzés esetében megállapítható-e a releváns tevékenységgel való közvetlen összefüggés, – a jelentős értékű közbeszerzések megindításának egyes kérdéseiről szóló 1132/2009. (VIII. 7.) Korm. határozat szerinti monitoring bizottsági engedélyek (a továbbiakban: monitoring engedély) meglétét, mint az eljárások elindításának feltételeit.(pl. monitoring adatlap) (9) Ha az eljárás tervezése során vitatott, hogy a tervezett beszerzés közbeszerzésnek minősül-e, illetőleg milyen eljárási rendet kell alkalmazni, a Jogi Igazgatóságtól kell állásfoglalást kérni. Általános szabályként a Kbt. kiterjesztett értelmezésével kell eljárni, azaz az adott beszerzést közbeszerzésnek, a becsült értéket az értékhatárt elérőnek és összevonási kötelezettség alá tartozónak kell tekinteni, és az adott eljárási renden belül a nyílt eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (10) Az Éves Közbeszerzési Terv nem vonja maga után az abban szereplő tételekre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. (11) Az Éves Közbeszerzési Terv jóváhagyása előtt is lehet közbeszerzési eljárást indítani, amelyet az Éves Közbeszerzési Tervben megfelelően szerepeltetni és jelölni kell. (12) Az Éves Közbeszerzési Terv indokolt esetben kiegészíthető és módosítható, ha annak összeállítása után az ajánlatkérő által előre nem látható okból újabb közbeszerzési igény vagy egyéb változás merül fel. (13) Az Éves Közbeszerzési Terv összeállítása és jóváhagyása forrásgazdák szerinti bontásban, nyilvánosságra hozatala a Kbt. előírásai szerint a közbeszerzés tárgyai és eljárási rendjei szerinti bontásban történik. A nyilvánosságra hozatal során a Kbt. 5.§ (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az Éves Közbeszerzési Terv MÁV Zrt. internetes honlapján történő nyilvánosságra hozataláról, valamint a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzétételérő, beleérte annak módosítását és kiegészítését is (a továbbiakban együtt Éves Közbeszerzési Terv közzététel) a TÁSZ köteles gondoskodni (14).A MÁV Zrt. Éves Közbeszerzési Tervének közzététele és öt évig történő megőrzése a TÁSZ kötelezettsége. 4.3. A MÁV Zrt közbeszerzési eljárásai megindítása (1) Az Éves Közbeszerzési Tervben szereplő eljárások esetén, a terv jóváhagyása és a monitoring engedély kiadása után az eljárások további külön engedély nélkül

18. szám


elindíthatók, kivéve, ha az eljárás megindításának jóváhagyására jogosult szervezet (személy) az eljárás megindítását eseti engedélyhez kötötte. (2) A közbeszerzési eljárás megindítását a forrásgazda kezdeményezi az eljárást lefolytató szervezeti egységnél. (3) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt valamennyi, az eljárás előkészítésében résztvevő szervezetnek vizsgálnia kell az összeférhetetlenség kérdését. (4) A Kbt. 10. §-ában foglalt szerint mind a MÁV Zrt., mind pedig a MÁV Zrt. tulajdonában, meghatározó befolyása alatt álló – a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző – társaságok egymás viszonylatában érdekelt gazdálkodó szervezetnek minősülnek. (5) A jelen pont (4) bekezdése szerinti beszerzések esetén összeférhetetlenséget kell megállapítani a Kbt. 10. § (1) a)-c) pontjai szerint továbbá, ha az ajánlatkérő vezető tisztségviselője, (igazgatóság tagjai, elnöke) felügyelő bizottságának tagja (ezek hozzátartozója) részt vesz az eljárásban, az eljárásra vonatkozó konkrét döntést hoz; dönt az eljárás elindításáról, eljárás lezárásáról, illetve a szerződéskötés tárgyában. Az összeférhetetlenség az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdonosi jogokat gyakorló személyek, illetve ezek hozzátartozói vonatkozásában fennáll akkor is, ha az ajánlatkérő ugyan nem a MÁV Zrt., hanem a tulajdonában álló más, ajánlatkérőnek minősülő szervezet, de a MÁV Zrt. lebonyolítóként kíván közreműködni az eljárásban. Az összeférhetetlenség kérdésében a jogi igazgatóság köteles állást foglalni. (6) Nem keletkeztetnek összeférhetetlenséget a konkrét közbeszerzési eljárással közvetlenül összefüggésben nem lévő tulajdonosi döntések; így – a közbeszerzési terv jóváhagyása, – az üzleti terv jóváhagyása, – a munkáltatói jogkör gyakorlása, ha nem érinti a beszerzés tárgyát, és nem utasítja, nem ellenőrzi közvetlenül a beszerzés tárgyával összefüggésben a beszerzés előkészítésében, lefolytatásában, az eljárást lezáró döntésben, az eljárás eredményekénti szerződés megkötésében résztvevőket. (7) Az összeférhetetlenség fennállását az ajánlatkérő szervezeti egysége minden egyes beszerzésről való döntés meghozatalát megelőzően a vonatkozó előterjesztésben köteles vizsgálni és amennyiben összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, köteles javaslatot tenni az öszszeférhetetlenség feloldására. (8) Összeférhetetlenség feloldása érdekében a MÁV Zrt. igazgatósága és felügyelő bizottsága – a MÁV Zrt. Alapító Okiratában foglalt korlátozásnak megfelelően –

971

jogosult hatáskörét a MÁV Zrt. olyan vezetőjére delegálni, akivel szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. Az hatáskör címzettje a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata mellékletét képező Döntési és Hatásköri Lista szerint döntési joggal felruházott vezető lehet. A hatáskör delegálására vonatkozó eljárási szabályokat a MÁV Zrt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának ügyrendje határozza meg. (9) Az jóváhagyott Éves Közbeszerzési Tervben nem szereplő beszerzések előzetes engedélyezési kérelem (előterjesztés) minimális tartalmi kellékei a következőek: – a beszerzés szükségességének indokolása, – a beszerzés becsült értéke, (összeszámítás szabályainak alkalmazása) – a közbeszerzési eljárás javasolt típusa (amennyiben a forrásgazda kíván javaslatot tenni), – opciós lehetőségek, – részajánlat tételének lehetősége, a részek meghatározása, – a beszerzés forrása az üzleti terv releváns részére történő hivatkozással, – a beszerzés tárgya, mennyisége, – a szerződés típusának meghatározása, – a szerződés időtartama, a teljesítés határideje, – az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, – az ajánlatok bírálati szempontjai, – az alkalmasság minimum követelményei, – az ajánlattételi határidő, – az eredményhirdetés tervezett időpontja, – a szerződéskötés tervezett időpontja, – a monitoring bizottság engedélyének csatolása, amennyiben közbeszerzés a 1132/2009. Korm. határozat hatálya alá tartozik. (10) Az előterjesztésben szereplő adatok és információk – a Ptk. üzleti titokra és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény közadatokra és közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó rendelkezései szerinti jogi keretek között – üzleti titoknak minősülnek, amelyek megőrzéséért az előterjesztést véleményező szervezeti egység vezetője felelős. (11) A forrásgazda felelőssége, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását olyan időpontban kezdeményezze, amely lehetővé teszi az eljárás megfelelő időben való indítását és a közbeszerzés alapján létrejövő szerződés teljesítését. (12) A forrásgazda köteles – a TÁSZ-szal együttműködve – írásbeli nyilatkozatában meghatározni: – a beszerzés tárgyát és mennyiségét, – a becsült értéket, – a forrás rendelkezésre állásáról szóló igazolása csatolása, – a teljesítés határidejét,

972


– az eljárás során érvényre juttatni kívánt szempontokat, így különösen: – az alkalmassági feltételeket, – a bírálati szempontokat, – a jótállási feltételeket, – az egyéb szakmai szempontokat, továbbá – köteles javaslatot tenni az előkészítő, illetve bíráló bizottság általa delegált tagjaira, elnökére, illetve a bevonni kívánt egyéb tagjaira (pl. külső vagy más MÁV szervezeti egységből való szakértő). (13) A forrásgazda jogosult megjelölni azokat a beszerzéseket, amelyeknél egybeszámítandó beszerzéseket külön-külön közbeszerzések keretében kéri beszerezni. Az igényt írásban indokolni kell. (14) A forrásgazda a közbeszerzési eljárás lefolytatását kezdeményező levéllel megbízza a közbeszerzést lefolytató szervezetet a közbeszerzés lebonyolításával. A forrásgazda a közbeszerzési eljárással kapcsolatos további javaslatait az előkészítő bizottság munkája keretében teheti meg. 4.4. A közbeszerzési eljárás előkészítése (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése az ajánlattételig (részvételi jelentkezésig) tart. (2) Az előkészítő szakasz azzal veszi kezdetét, hogy a forrásgazda az adott közbeszerzés lefolytatására jogosult MÁV Zrt. szervezeti egység vezetőjéhez címzett levelében kezdeményezi a közbeszerzési eljárás lefolytatását, vagy az eljárás lebonyolítója az Éves Közbeszerzési Terv alapján saját hatáskörében, egyeztetve a forrásgazdával megindítja a közbeszerzési eljárást.

18. szám

A kijelölés, illetve megbízás visszavonásáról, s szükség esetén az összeférhetetlen előkészítésben részt vevő helyett új kijelölésről, megbízásról az érintett vezetője, megbízója gondoskodik. (3) A megbízólevelet az előkészítő bizottság elnöke részére az adott közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult szervezeti egység vezetője, az előkészítő bizottság tagjai részére az előkészítő bizottság elnöke állítja ki. (3) Stratégiai szempontból különlegesen fontos közbeszerzések esetén a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kezdeményezheti az Alapító képviselőjének bevonását az előkészítő, illetve bíráló bizottságba. Amennyiben az Alapító képviselőt kíván delegálni az előkészítő vagy a bíráló bizottság munkájába, a számára szóló megbízólevelet a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója állítja ki. A megbízólevél és a kapcsolódó nyilatkozat mintáját a 3. melléklet tartalmazza. 4.4.2. A bíráló bizottság (1) A bíráló bizottság tagjait, titkárát és elnökét a forrásgazda és a közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult szervezet javaslata alapján az Alapító Okirat, a Működési és Szervezeti Szabályzat és annak mellékletét képező Döntési és Hatásköri Lista szerint döntésre feljogosított vezető nevezi meg A jogi képviselő kijelölése a 4.1.4.2. pont szerint történik. A megbízólevelet az adott közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult szervezeti egység vezetője állítja ki. (2) A bizottsági tagsággal összefüggő összeférhetetlenség kérdésében a 4.4.1. (2) pont rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak.

4.4.1. Az előkészítést végző szervezet(ek) (1) A nemzeti értékhatárt elérő, vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzések esetében előkészítő bizottságot kell létrehozni, amely a közbeszerzést lebonyolító szervezeti egység feladata. A bizottság összetételére vonatkozó előírásokat a 4.9. pont tartalmazza. (2) Az előkészítésben való részvétellel csak olyan munkavállaló, illetve egyéb személy (a továbbiakban: előkészítésben részt vevő) bízható meg, akivel szemben nem áll fenn a Kbt. 10. §- ában meghatározott kizáró körülmény. Erre és a titoktartási kötelezettsége betartására vonatkozóan az előkészítésben részt vevő nyilatkozatot tesz. Nem fogadhatja el a megbízást az a személy, akivel szemben a Kbt. 10. §- ában megfogalmazott összeférhetetlenség fennáll. Ha az előkészítés során merül fel az összeférhetetlenség, erről az érintett személynek munkáltatóját, illetve megbízóját – a 3. melléklet szerinti formában – haladéktalanul tájékoztatnia kell, és ebben az esetben az érintett személy feladatra történő kijelölését illetve megbízását vissza kell vonni.

(3) Bizottsági tag az ajánlattevőkkel (részvételre jelentkezőkkel), illetve alvállalkozóikkal, az erőforrást nyújtó szervezettel az ajánlatkérés tárgyában, az eredmény kihirdetéséig sem szóban, sem írásban nem tarthat kapcsolatot, kivéve az adott közbeszerzéssel kapcsolatosan elengedhetetlen kapcsolattartást. Az adott közbeszerzéssel összefüggő megkeresés tényét haladéktalanul jelenteni kell. A bizottság tagja a bizottság elnöke felé, a bizottság elnöke pedig a döntéshozó felé tartozik bejelentési kötelezettséggel. Abban az esetben, amikor a bizottsági tag egyéb munkaköri kötelezettségéből adódóan bármelyik ajánlattevővel (részvételre jelentkezővel), illetve alvállalkozóikkal, az erőforrást nyújtó szervezettel munkakapcsolatban áll, és a személyes kapcsolattartás elkerülhetetlen a közbeszerzési eljárás alatt, akkor erről a körülményről a fentieknek megfelelően köteles tájékoztatni a bizottság elnökét, illetőleg a döntéshozót.

18. szám


4.4.3. Az előkészítés feladatai (1) Az előkészítés feladata mind az egyszakaszos, mind a két szakaszos eljárások esetén az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen: – a becsült érték meghatározása; – az egybeszámítási kötelezettség vizsgálata az Éves Közbeszerzési Terv, illetve az előzetes tájékoztatók öszszevetésével; – az eljárási rend és az eljárás típusának megválasztása; – a részajánlatok körének és nagyságának meghatározása; – az opció lehetőségének és tartalmának meghatározása; – az eljárást megindító hirdetmény vagy közvetlenül megküldendő felhívás, kísérőlevél szerződés, továbbá a műszaki (szakmai) dokumentáció elő-, illetve elkészítése, a forrásgazda képviselőjével együttesen. Ezen dokumentumok mindegyikét a forrásgazda részéről szervezet vezetője, vagy az általa e feladat ellátására meghatalmazott jogosult és köteles szignálni. – a szerződéstervezet elkészítése, jóváhagyásra (szignálásra) való felterjesztése, a szervezet vezetője, vagy az általa e feladat ellátására meghatalmazott személy által, a 4/2010.(I.29.) MÁV Ért. 2. EVig. Utasításra is figyelemmel, – adott esetben a közbeszerzési műszaki leírás, szakmai követelményrendszer elkészítése; – kétszakaszos eljárás esetében az ajánlattételi felhívás elkészítése; – a megjelentetni kívánt hirdetményeknél a Közbeszerzési Értesítő által a hiánypótlásra visszaküldött anyagok javítása; – az ajánlati/ajánlattételi (részvételi) felhívás, illetőleg a dokumentáció esetleges módosítása, a módosítást a forrásgazda szervezet vezetője, vagy az általa e feladat ellátására meghatalmazott személy jogosult és köteles külön szignálni; – adott esetben konzultáción való részvétel; – az ajánlattételi (részvételi) szakaszban az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) által feltett kérdésekre a válaszadás; – ajánlatok, részvételre jelentkezések befogadása, regisztrálása. (2) A dokumentumok tartalmán belül a legfontosabb döntési pontok: – az alkalmassági követelmények és ezek igazolási módjának meghatározása, – kizáró okok meghatározása, – bírálati szempontok, ehhez kapcsolódóan szükség esetén a súlyszámok és az értékelés módszerének meghatározása. A bírálati szempontokat úgy kell meghatározni, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja esetén az ár részszempontjához rendelt súlyszám elérje az összes értékelési szempont 50%-át.

973

Amennyiben közbeszerzés a 1132/2009. Korm. határozat hatálya alá tartozik, a jelen bekezdés szerinti kérdések a monitoring bizottsági engedély megkérése eljárási keretei között történik meg. (3) Az előkészítés során a közbeszerzés tárgyával, az érintett piac ismeretével, a beszerzés becsült értékével, és az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki/szakmai alkalmasságával, az értékelési szempontok és a hozzá rendelt súlyszámok MÁV Zrt. üzleti érdekeinek való megfelelésével kapcsolatos döntések a forrásgazda, az eljárással kapcsolatos döntések az eljárást lefolytató, illetve a jogi közreműködést biztosító szervezet felelősségi körébe tartoznak. (4) Az eljárás előkészítése során rögzíteni kell, ha az előkészítés dokumentumainak tartalmával az előkészítő bizottság valamelyik tagja nem ért egyet. Az eljárást lebonyolító szervezet képviselője köteles felhívni a forrásgazda figyelmét, ha az alkalmassági követelmény nem arányos a beszerzés tárgyával. Az érintett kérdésekben a döntés(eke)t a MÁV Zrt. Alapító Okiratában, a Működési és Szervezeti Szabályzatban és annak mellékletét képező Döntési és Hatásköri Listában rögzített hatásköri elhatárolással kell meghozni. (5) A közbeszerzési eljárás dokumentumait (ajánlati/ részvételi felhívás, dokumentáció) minden esetben szignálni kell az egyes dokumentumokat elkészítő személyeknek. (6) Ha az eljárás előkészítése során vitatott, hogy a tervezett beszerzés közbeszerzésnek minősül-e, illetőleg milyen eljárási rendet kell alkalmazni, a 4.2. pont (9) bekezdése szerint kell eljárni. (7) A Kbt. 341. § (3) bekezdése különös felelősséget kapcsol az eljárást megindító hirdetmény előkészítéséért felelős személyhez. A Kbt. egyéb rendelkezéseiből következően is, valamint jelen, a felelősségi körök elhatárolását célzó szabályzatból adódóan is következik, hogy az eljárást megindító hirdetmény előkészítéséért több szervezeti egység, ebből következően több személy is felelős. (8) A Kbt. 6. § (2) bekezdése alapján a szignálás rendje a MÁV Zrt. vonatkozásában következő: A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét, közbeszerzési jogszabályoknak való megfelelését az eljárás megindítása előtt egy, az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatában, szignálásra kijelölt személynek aláírásával tanúsítania kell. E személy ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. (9) A hirdetmény szignálásának rendje a következő: A szabályzat különbséget tesz a szakmai és a Kbt. szerinti ún. hirdetményi szignó között.

974


Szakmai szignó szükséges a Kbt. szerint a következő kompetenciákhoz: – közbeszerzési szakismeret, – jogi szakismeret, – pénzügyi – számviteli – kontrolling szakismeret, – beszerzés tárgya szerinti szakismeret. (10) A Kbt. szerinti hirdetményi szignót a TÁSZ vezetői, illetve az EU Kapcsolatok Osztálya vezetője, mint a közbeszerzési eljárások bonyolításáért felelős szervezet adnak. (11) A hirdetményi szignó a szakmai szignók birtokában tehető meg. (12) A szakmai szignó az Alapító Okirat, a Működési és Szervezeti Szabályzat és annak mellékletét képező Döntési és Hatásköri Lista szerinti hatáskörökhöz igazodik. Amennyiben nincs konszenzus a szakmai szignót megadó személyek között, a fent hivatkozott dokumentumok szerinti döntéshozó dönt a hirdetmény tartalma tárgyában. (13) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény 4.4.3. (10.) bekezdésben nevezett személy által ellenjegyzett eredeti példányát attól függően, hogy mely szervezet bonyolítja le az eljárást a TÁSZ vagy az EU Kapcsolatok osztálya köteles iktatni és megőrizni a Kbt. általános szabályai szerint. (14) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételi felhívást és a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének címzett kísérőlevelet, (határidő: az eljárás kezdetétől számított 5 munkanap) a forrásgazda javaslatára a jogi igazgatóság a TÁSZ-szal együttesen készíti elő és adja fel. 4.5. A bírálati szakasza (1) A bírálati szakasz az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontásától az eljárást lezáró döntés kihirdetéséig tart. Ez a szakasz magában foglalja az ajánlatok (részvételi jelentkezések) felbontását, azoknak a Kbt. előírásai szerinti vizsgálatát, az ezzel összefüggő szükséges közbenső döntések meghozatalát, az ajánlatok elbírálását és ezek eredményeként írásbeli szakvélemény és döntési javaslat előterjesztését az eljárást lezáró döntés meghozatalára. 4.5.1. A bíráló bizottság feladatai (1) A bizottság feladata a beérkezett ajánlatok (részvételre jelentkezések) értékelése során különösen a következőkre terjed ki: – az ajánlatok illetve részvételre jelentkezések bontása; – a szerződés teljesítésére való alkalmasság vizsgálata;

18. szám

– kizáró okok vizsgálata; – az ajánlatok (részvételi jelentkezések) hiányosságainak megállapítása; – hiánypótlásra történő felhívás; – a Kbt-ben szabályozott módon a nyilvánvaló számítási hiba korrigálása; – adott esetben felvilágosítás kérése; – kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatás kérdésének vizsgálata; – irreális kötelezettségvállalás kérdésének vizsgálata, – annak megállapítása, hogy az ajánlat megfelel-e a felhívásban vagy a dokumentációban, vagy jogszabályokban foglalt feltételeknek, amely kötelezettség alternatív ajánlat esetén is fennáll; – javaslattétel a következő közbenső döntések meghozatalára: kizárás, az ajánlat érvénytelenségének, alkalmatlanság megállapítása, – az eredményhirdetés előrehozása, elhalasztása; – amennyiben az adott eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat szerepelt bírálati szempontként, a pontozás elvégzése; – az eljárást lezáró döntés előkészítése, az arra vonatkozó írásbeli szakvélemény és döntési javaslat előterjesztése. (2) Tárgyalásos eljárás esetén a jelen pont (1) bekezdésében írt rendelkezései értelemszerűen alkalmazandót azzal, hogy a Kbt. 127. § (4) bekezdése szerinti ajánlati kötöttség beálltáig bizottság feladata a tárgyalások Kbt. szerinti levezetése a bizottság vezetője, vagy a tárgyalásra – döntéshozó vagy a bizottság vezetője által – külön kijelölt személy által, és a tárgyaláson való részvétel. Az ajánlati kötöttség beálltát követően a végső ajánlat vonatkozásában a jelen pont (1) bekezdése szerinti feladatok ellátása. (3) Az eljárás során a bíráló bizottság legalább egy, szükség szerint több bizottsági ülést köteles tartani. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bíráló bizottság ülését a bíráló bizottság elnökének utasítása alapján a titkár hívja össze. Az ülésre szóló meghívó elküldése és a bíráló bizottság ülése között legalább két munkanapnak kell eltelnie. A meghívó elküldése telefaxon vagy e-mail útján történik. Indokolt esetben a bíráló bizottság ülése két munkanapon belüli időpontra is összehívható. A bíráló bizottság tagjai kötelesek a bíráló bizottság ülésén megjelenni. Amennyiben a bíráló bizottság tagjának a bíráló bizottság üléséről történő távolmaradását az őt delegáló szervezeti egység vezetője nem igazolja, a bizottsági taggal szemben alkalmazandó jogkövetkezményekre az ajánlatkérővel munkaviszonyban álló bizottsági tag esetén a munkajogi felelősség szabályai, az ajánlatkérővel polgári jogi jogviszonyban álló személy esetén pedig az adott közbeszerzési eljárásban történő közreműködés tárgyában megkötött polgári jogi szerződésben meghatározott jogkövetkezmények az irányadóak.

18. szám


975

(4) A bíráló bizottság valamennyi tagjának indokolással ellátott bírálati lapot kell készítenie, amelyben kifejti álláspontját az ajánlatokkal (részvételi jelentkezésekkel) kapcsolatban. Az aláírt bírálati lapokat a bizottsági ülésről felvett jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Az értékelés során a bizottságnak állást kell foglalnia az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) alkalmassága, az ajánlat (részvételi jelentkezés) érvényessége tárgyában és abban a kérdésben, hogy fennáll-e az ajánlattevő (részvételre jelentkező) vonatkozásában valamely kizáró ok. A bizottsági tagnak állásfoglalását olyan formában kell megtennie, hogy annak alapján az adott kérdésre vonatkozó álláspontja egyértelműen megállapítható legyen. Amenynyiben a bizottsági tag állásfoglalása a bizottság elnökének megítélése szerint nem egyértelmű, önmagának ellentmondó vagy feltételhez kötött véleményt tartalmaz, az elnök jogosult a bizottsági tagot ismételt állásfoglalás megtételére kötelezni.

csatolni kell a döntési javaslathoz. A bíráló bizottság az írásbeli szakvéleményt és az eljárást lezáró döntésre vonatkozó javaslatot legalább 5 nappal az eredményhirdetés tervezett időpontját megelőzően köteles a döntéshozó elé terjeszteni. Rendkívüli esetben a fentieknél rövidebb időn belül is előterjeszthető a javaslat. A döntésre nyitva álló időt csak a döntéshozó egyetértésével lehet lerövidíteni. A lerövidítésére írásban, a fent megjelölt határidő lejárta előtt kell javaslatot tenni a döntéshozó felé.

(5) A bizottság valamennyi döntést igénylő kérdést részletesen, minden körülményre kiterjedően köteles vizsgálni. Közbenső döntés meghozatalát akkor kell a döntéshozó elé terjeszteni, amennyiben a döntés valamely ajánlattevő kizárására, alkalmatlansága, illetve az ajánlat érvénytelenségének megállapítására irányul. A bizottság ezzel kapcsolatos álláspontját úgy köteles a döntéshozó elé tárni, hogy arra a döntéshozónak legalább 5 nap rendelkezésére álljon. Rendkívüli sürgősség esetén, a rendkívüli sürgősség írásbeli indoklása mellett, a bizottság a fenti időtartam lerövidítésére tehet javaslatot. Egyéb esetekben a közbenső döntés meghozatala a bíráló bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) Amennyiben a beszerzés bonyolultsága, értéke illetve egyéb körülmény indokolja, mind az előkészítő, mind a bíráló bizottság esetében albizottságok létrehozására is van lehetőség, erre az eljárás megindítását kezdeményező levélben ki kell térni, megjelölve az albizottságok szakmai kompetenciáit és az azokba delegálni kívánt személyeket. Az albizottságok elnökeit, tagjait az adott közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult szervezeti egység vezetője, kiemelt projekt esetén a projekt vezetője bízza meg. Az albizottsági tagság feltételeire, a bizottsági tag kötelezettségeire a 4.4.2. pontban foglaltak megfelelően irányadóak.

(5) Az értékelés során az írásbeli szakvélemény és az eljárást lezáró döntésre vonatkozó javaslat a bíráló bizottság nevében kerül előterjesztésre, amelyről a bizottság szavazati joggal rendelkező tagjainak szavazniuk kell. A bíráló bizottság akkor határozatképes, ha a bíráló bizottság ülésén a bizottság tagjainak 50%-a +1 fő jelen van. A bíráló bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás során a bíráló bizottság tagjai kötelesek érdemben szavazni, tartózkodásra a szavazás során nincs lehetőség. Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Amennyiben a bizottság valamely tagja a bizottság többségi véleményével nem ért egyet, különvéleményét az adott ülésen készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A közbenső és az eljárást lezáró döntésre irányuló előterjesztést a bíráló bizottság elnöke írja alá.

(3) Az albizottságok saját szakmai kompetenciájuk szerint vizsgálják meg az ajánlatokat, álláspontjukat írásbeli összefoglaló véleményben rögzítik és javaslatot tesznek az alkalmassági feltételeknek való megfelelésre, az ajánlat, ajánlatok érvényességére, illetve érvénytelenségére vonatkozóan.

(6) Az eljárást lezáró döntésre vonatkozó javaslathoz csatolni kell az írásbeli szakvéleményt és az eljárás során keletkezett iratokat (pl. bontási jegyzőkönyv, a bíráló bizottság ülésein felvett jegyzőkönyvek stb.). Amennyiben a jogi képviselő vagy a bizottság titkára az előterjesztésben foglaltakkal nem ért egyet, különvéleményét szintén

4.5.2. Az előkészítő és a bíráló bizottság kapcsolata, albizottságok létrehozása (1) Ha az előkészítő és a bíráló bizottság személyi öszszetétele eltér, a bizottságok összeállításakor törekedni kell arra, hogy az elnökön, a titkáron (közbeszerzési referensen) és a jogi képviselőn kívül még egy személy közös legyen a két bizottságban.

(4) Az albizottságok kötelesek összefoglaló véleményüket mind a bíráló bizottság elnökének, mind egymásnak, az értékelés lezárását megelőzően legkésőbb három (3) nappal, megküldeni. Indokolt esetben az összefoglaló vélemény átadására rendelkezésre álló idő lerövidíthető, azonban az albizottságok az összefoglaló véleményt minden esetben olyan időpontban kötelesek megküldeni, hogy a vélemények tanulmányozására egy (1) munkanap rendelkezésre álljon. (5) Az albizottságok kötelesek a bíráló bizottság ülésén legalább egy ízben álláspontjukat szóban is ismertetni, külön is kitérve az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, az ajánlat érvényességének, illetve érvénytelenségének kérdésére, az ebben való kifejezett állásfoglalásra.

976


(6) Amennyiben az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, az ajánlat érvényességének, illetve érvénytelenségének kérdésében az albizottságok között véleményeltérés áll fenn, és a véleményeltérést a bizottságok egyeztetés útján nem tudják feloldani, a bíráló bizottság elnöke dönt. A döntéshozó részére előterjesztésre kerülő döntési javaslatban az albizottsági véleményeket részletesen ismertetni kell, beleértve az albizottságok közötti esetleges véleménykülönbségeket is. 4.5.3. Bontó bizottság létrehozása (1) Amennyiben az adott közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult szervezeti egység vezetője indokoltnak tartja az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontására a bíráló bizottságból külön háromtagú bontó bizottságot hozhat létre. Ezen bizottság tagjai: a bíráló bizottság elnöke, az eljárás titkára (közbeszerzési referens) és a jogi képviselő. 4.6. A döntéshozatal (1) Az eljárást lezáró döntésre a bíráló bizottság tesz javaslatot a döntéshozónak. (2) A döntéshozó a bíráló bizottság szakvéleményét és javaslatát mérlegelve hozza meg a döntését. A döntéshozó a döntéshozatal előtt kérheti, hogy jelenlétében a bizottság újból üljön össze, és az esetlegesen felmerült kérdéseket közösen tisztázzák. (3) Közbenső döntés esetén akkor szükséges a döntést a döntéshozó elé terjeszteni, ha valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, részvételre jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, kizárásáról, ajánlattevő alkalmatlanságáról kell dönteni. A döntéshozó a közbenső döntések kérdésében való döntés jogát a MÁV Zrt. Alapító Okirata, Működési és Szervezeti Szabályzata és annak mellékletét képező Döntési és Hatásköri Lista szerinti korlátok között átruházhatja. (4) Közbeszerzési eljárás eredménye, beleértve a kétszakaszos eljárás részvételi szakaszának lezárását is, amennyiben a döntés szűkíti az ajánlattevői kört, a döntéshozó jóváhagyása nélkül nem hirdethető ki. 4.7. A szerződés megkötése, módosítása (1) A közbeszerzési eljárásban a felek szerződéskötési szabadsága korlátozott. Ajánlatkérő nyílt és meghívásos, illetőleg az egyszerű eljárás nem tárgyalásos fajtájánál az ajánlati felhívásban (részvételi felhívásban), a dokumentációban, ajánlattevő pedig az ajánlatban foglaltakhoz kötve van.

18. szám

(2) A közbeszerzések eredményeként kötendő szerződések megkötésének időpontját a Kbt. 99. §-a szerint kell meghatározni. (3) A Kbt. 303. §-a szerint a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A, szerződés teljesítésének figyelemmel kísérésére kijelölt szervezet, a szerződés módosítása Kbt.-ben meghatározott feltételei fennállásának vizsgálata során köteles beszerezni a Jogi Igazgatóság állásfoglalását. A szerződés módosításának előkészítése, a módosítás tervezetének elkészítése a szerződés teljesítésének figyelemmel kísérésére kijelölt szervezet feladata. A módosítás tervezetét jogi szempontból a Jogi Igazgatóság ellenőrzi, egyetértése esetén a tervezetet a Jogi Igazgató által kijelölt jogi képviselő szignójával látja el. Amennyiben a jogi képviselő a tervezetet nem szignálja, a szerződés teljesítésének figyelemmel kísérésére kijelölt szervezet köteles azt átdolgozni, a javasolt korrekciókat elvégezni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása tárgyában a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára jogosult döntéshozó rendelkezik döntési jogkörrel. (4) A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója szerint részletesen kell megadni a szerződés módosításának pontos indokát, oly módon, hogy abból a szerződés módosításának jogszerűsége megállapítható legyen. (5) A szerződés módosításáról a Kbt. 307. §-a szerint hirdetményt kell közzétenni a módosítástól számított 5 munkanapon belül. A hirdetmény közzététele a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezet feladata. (6) Amennyiben a szerződés teljesítésének figyelemmel kísérésére kijelölt szervezet nem azonos a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezettel, a szerződést kezelő szervezet kötelezettsége a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezetet a szerződés módosításáról értesíteni olyan határidőben, hogy a hirdetményt közzé lehessen tenni a törvényes határidőben. (7) Építési beruházásokra vonatkozóan a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet speciális szabályokat ír elő. E jogszabály rendelkezései szerint az építési beruházásokkal összefüggő kifizetéseket ún. építtetői fedezetkezelő teljesíti, amely jogszabályi rendelkezésre a szerződés tervezetének kidolgozásakor tekintettel kell lenni, a kikötést a szerződésekbe be kell építeni. (8) Abban az esetben, ha a Kbt. hatályba lépése előtt megkötött szerződés módosításának szükségessége merül fel, a szerződés teljesítésének figyelemmel kísérésére

18. szám


kijelölt szervezet a módosítás tárgyában alkalmazandó eljárás tekintetében köteles beszerezni a Jogi Igazgatóság állásfoglalását. Amennyiben a Jogi Igazgatóság állásfoglalása szerint az MÁV Zrt.-nek közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia, a beszerzésre a jelen szabályzat rendelkezései megfelelően irányadóak. 4.8. A szerződések teljesítése és ellenőrzése (1) A szerződések teljesítéséről a Kbt. 307. §-a szerint a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított 5 munkanapon belül hirdetményt kell közzétenni. (2) Az egy évnél hosszabb, vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a részteljesítésről – szerződés tárgya, részteljesítés szerződés szerinti üteme, az ettől való esetleges eltérés, a részteljesítés értéke,- tájékoztatót készíteni. (3) A hirdetmény közzététele főszabályként a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezet feladata. Amennyiben a szerződés teljesítését figyelemmel kísérő szervezet nem azonos a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezettel, a szerződést kezelő szervezet kötelezettsége a teljesítésről a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezetet értesíteni olyan határidőben, hogy a hirdetményt közzé lehessen tenni a törvényes határidőben. (4) A Kbt. 305. § (5) bekezdése szerint amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta az ajánlatában – a Kbt. 304. § (3) bekezdése szerinti esetben a szerződésben – megjelölt alvállalkozója felé, erről az ajánlatkérőt haladéktalanul köteles tájékoztatni. (5) Amennyiben az ajánlattevő bejelentési kötelezettségének öt napon belül nem tesz eleget, az alvállalkozó maga jogosult a (6) bekezdés szerinti adatoknak az ajánlatkérő felé történő bejelentésére. Az ajánlatkérő haladéktalanul gondoskodik a (6) bekezdés szerinti adatoknak a honlapján – amennyiben rendelkezik honlappal – történő közzétételéről.

977

(7) A közzététel a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezet feladata. Amennyiben a szerződés teljesítését figyelemmel kísérő szervezet (forrásgazda, több forrásfajtából megvalósuló beszerzés esetén, szerződés teljesítésének figyelemmel kísérésére kijelölt szervezet, amelyet a döntéshozó jelöl ki) nem azonos a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezettel, a közzétételhez szükséges adatszolgáltatás a forrásgazda feladata. 4.9. A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyekkel szembeni követelmények (1) Az előkészítő, illetve bíráló bizottság (a továbbiakban: bizottságok) összeállításánál követelmény, hogy az eljárás előkészítéséhez, lefolytatásához, a döntések előkészítéséhez szükséges szakértelem a bizottságok munkájában biztosított legyen. A bizottságok szavazati joggal rendelkező és szavazati joggal nem rendelkező tagokból állnak. A titkár (referens) és a jogi képviselő szavazati joggal nem rendelkező tagok. (2) A bizottságok szavazati joggal rendelkező tagjainak minimális létszáma: 3 (három) fő. A bizottságban legalább egy-egy – a közbeszerzés tárgya szerinti (amennyiben a közbeszerzés tárgya összetett, annak valamennyi eleme szerint), – közbeszerzési (közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén hivatalos közbeszerzési tanácsadó), – pénzügyi-gazdasági, – jogi szakértelemmel rendelkező személynek kell részt vennie. (4) A bizottságok elnökét a forrásgazda, vagy a közbeszerzést lebonyolító szervezet vezető beosztású munkavállalói közül a döntéshozó jelöli ki. (5) A közbeszerzési eljárással kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdéseket a 4.3. pont szabályozza. 4.10. A felelősségi rend meghatározása

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatásnak a Kbt. 305. §-ának (6) bekezdése alapján legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a közbeszerzési eljárás megjelölését, illetve hivatkozást az eljárást megindító felhívásra; b) ajánlattevő és alvállalkozó megjelölése; c) az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit, illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra; d) a szerződés tárgyát és teljesítésének időpontját; e) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, vagy a teljesítés megtagadásának okát.

(1) A közbeszerzési eljárás munkaviszony alapján közreműködő résztvevői munkajogi felelősséggel tartoznak az eljárás megfelelő előkészítésért, lefolytatásáért és a döntéshozatalhoz kapcsolódó javaslatok szakszerűségéért. (2) Amennyiben az eljárásba a MÁV Zrt. külső szakértőt, illetőleg hivatalos közbeszerzési tanácsadót von be, a külső szakértő, illetőleg hivatalos közbeszerzési tanácsadó felelősségére, annak mértékére az eljárásban történő közreműködés tárgyában vele megkötött szerződésben,

978


18. szám

illetőleg a szerződésben nem szabályozott kérdésekben az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban meghatározott felelősségi szabályok az irányadóak. Abban az esetben, ha az eljárásba több külső szakértő bevonására kerül sor, az eljárásban történő közreműködés tárgyában megkötésre kerülő szerződésekben. részletesen és egyértelműen meg kell határozni az egyes szakértők feladatát és az annak tárgyában fennálló felelősségre irányadó rendelkezéseket.

(2) A dokumentáció részét képező szerződéstervezet összeállításában való közreműködés, a szerződéstervezet jogi kontrollja, szignálása a jogi képviselő feladata. Ellenőrzi, hogy jogszabállyal ellentétes közbeszerzési hirdetmény (közvetlenül megküldendő felhívás), dokumentáció a közbeszerzési eljárásban ne készüljön. A hirdetmény (közvetlenül megküldendő felhívás), dokumentáció a jogi képviselő szignója nélkül nem küldhető meg jóváhagyásra a forrásgazdának.

(3) A közbeszerzési eljárás során az ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) tájékoztatás kizárólag írásban adható. Az eljárással kapcsolatban szóbeli információ (pl. telefonon) adása szigorúan tilos.

(3) Amennyiben a jogi képviselő nem szignálja valamely dokumentumot, a bizottság köteles azt átdolgozni, és a javasolt korrekciókat elvégezni. Amennyiben a bizottság és a jogi képviselő álláspontja között nézeteltérés és az egyeztetés útján nem oldható fel, vitatott kérdésben a bizottság elnöke dönt.

4.10.1. A bizottsági tagok általános felelősségi köre (1) A bizottsági tagok a feladatukat az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a közbeszerzésre, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó jogszabályok, előírások és utasítások szerint kötelesek ellátni. A bizottságok tagjainak felelőssége ezzel összefüggésben kiterjed minden olyan tevékenységre, amely az adott bizottság által elvégzendő – az általa képviselt szakma szerinti – feladatokhoz kapcsolódik. (2) Az előkészítő bizottság tagságát az eljárást megindító hirdetmények (közvetlenül megküldött felhívások) és a dokumentáció szakszerűségért és a közbeszerzési szabályoknak való megfeleléséért terheli felelősség. (3) A bíráló bizottság tagjai felelnek a közbenső és az eljárást lezáró döntésre vonatkozó javaslatban és az ajánlatok értékelését tartalmazó szakvéleményben foglaltakért. 4.10.2. A bizottság elnökének felelősségi köre (1) Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a bizottság tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítottak legyenek. Emellett köteles intézkedni, ha azt tapasztalja, hogy a bizottságon belül a titoktartási kötelezettség megszegésének gyanúja merül fel, illetve ha jelzés érkezik felé, hogy a bizottság bármely tagjával kapcsolatban az összeférhetetlenség gyanúja merül fel. 4.10.3. A jogi képviselő felelősségi köre (1) A jogi képviselő szavazati jog nélküli tagja a bizottságnak, az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálási folyamatában a jogi kontrollt végzi. Ennek keretében köteles felvilágosítást, választ, illetőleg szakvéleményt adni a közbeszerzéssel összefüggő jogi kérdésekre. Az előkészítés során meg kell győződnie arról, hogy az adott beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, illetve a forrásgazda által előterjesztett eljárási rend és eljárási mód jogszabályi feltételei fennállnak-e.

(4) A bontás során a jogi képviselő felel a Kbt. szabályainak betartásáért. Az értékelési szakaszban ellenőrzi, hogy a hiánypótlás feltételei fennállnak-e, és szignójával látja el a hiánypótlásra, felvilágosítás, indokolás adására felhívó levelet. (5) Azon esetben, ahol szükséges hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása, a tanácsadót a Jogi Igazgató jelöli ki. (6) A jogi képviselő jogi szempontból felülvizsgálja az Összegezés az eljárásról és a Tájékoztató az eljárás eredményéről c. dokumentumokat. Amennyiben azokat jogilag megfelelőnek ítéli, szignójával látja el. 4.10.4. A bizottságban működő titkár felelősségi köre (1) Az eljárás lebonyolítója által kijelölt közbeszerzési titkár felelőssége elsősorban a bizottság tevékenységéhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzésére terjed ki, ezen belül különösen: – a megbízólevelek elkészítése, aláíratása, az érintettek részére történő eljuttatása; – a konzultáció, bizottsági ülések, a bontás, az eredményhirdetés jegyzőkönyvének elkészítése; – a hirdetmények (közvetlenül megküldendő felhívások), dokumentációk végleges összeállítása, a forrásgazdához való eljuttatása, illetőleg megjelentetésről való gondoskodás; – a feltett kérdésekre a válaszok elkészítése, a levelek kiküldése; – hiánypótlási felhívás, felvilágosítás, indokolás kérés összeállítása, megküldése az ajánlattevők részére; – a bizottsági szakvélemény és döntési javaslat megküldése a döntéshozónak; – az „Összegezés az eljárásról” elkészítése és az eredményhirdetésen jelenlevő ajánlattevőknek való átadása, illetve kiküldése, megjelentetése; – a „Tájékoztató az eljárás eredményéről” elkészítése és megjelentetése;

18. szám


– a szükséges szignók beszerzése; – adott esetben gondoskodik az ajánlati biztosítékok visszajuttatásáról, visszautalásáról; – a szükséges adatok jelentése a TÁSZ és a jogi képviselő felé; – az eljárás iratanyagának dokumentálásra történő öszszeállítása és irattárazása; – a szerződés esetleges módosításáról, illetőleg a teljesítéséről szóló hirdetmény összeállítása és megjelentetése. (2) Jogorvoslat esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság részére iratjegyzék és dokumentumok összeállítása és a Döntőbizottság részére történő eljuttatása a titkár feladata. (3) Tevékenysége során köteles betartani a Kbt-ben előírt határidőket, azok neki felróható okból történő elmulasztása az ő felelősségét képezi. A határidők betartására, a határidők elmulasztásának következményeire köteles a bizottság tagjai és a döntéshozók figyelmét felhívni. (4) A bizottság elnökének útmutatásai alapján gondoskodik a bizottság tagjainak összehívásáról, a tagok étesítéséről. Biztosítja a bontáshoz és az eredményhirdetéshez szükséges helyszínt. 4.10.5. A bizottság titokvédelmi szakértőjének felelősségi köre (1) Az 1 milliárd forint értéket elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás előkészítő és értékelő szakaszában a titokvédelem megszervezése tekintetében az üzleti titok védelméről szóló 10/2008. VIGH. utasítás szabályai szerint kell eljárni. 4.10.6. Eltérés az általános felelősség szabályoktól (1) Amennyiben a beszerzés bonyolultsága, értéke illetve egyéb tény indokolja, a közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult szervezeti egység vezetője a forrásgazda és a döntéshozó egyetértésével jelen szabályzatban megfogalmazott általános felelősségi szabályoktól eltérő felelősségi rendet is megállapíthat. (2) Az általános szabályoktól való eltérésről és a megszabott új felelősségi rendről az érintetteket legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően írásban tájékoztatni kell. 4.11. Éves statisztikai összegezés, beszámolási kötelezettség a közbeszerzési eljárásokról (1) Minden évben, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig el kell készíteni és a Közbeszerzési Értesítőben meg kell jelentetni az éves statisztikai összegezést. Ennek

979

elkészítése a TÁSZ feladata. Az éves statisztikai összegezés elkészítése érdekében minden olyan szervezeti egység, amely közbeszerzési eljárás lefolytatását kezdeményezte, a (2)-(4) bekezdés szerinti adatközlési kötelezettséggel tartozik a TÁSZ felé: (2) Az adatszolgáltatási kötelezettséget mind elektronikusan, mind papíralapon be kell nyújtani. (3) Befejezett közbeszerzési eljárás esetén az eljárásról szóló összegzést (határidő: az eredményhirdetéstől, egyszerű közbeszerzés esetén a szerződéskötéstől számított 5 munkanap) az eljárás lebonyolítója készíti el. (4) Adatot kell szolgáltatni a kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi szolgáltatásokról is, függetlenül attól, hogy folytattak-e le erre nézve közbeszerzési eljárást. 4.12. A közbeszerzések dokumentálása (1) A MÁV Zrt. az összes közbeszerzési eljárását írásban köteles dokumentálni. (2) Az összes dokumentumot, amely az eljárás előkészítésétől az eljárás alapján megkötött szerződés teljesítéséig keletkezett, a közbeszerzési eljárás lezárulásától (az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételétől) számított öt évig, EU-s társfinanszírozású beszerzések esetén tizenöt évig meg kell őrizni. (3) Amennyiben a szerződéskötés később történik, mint a Tájékoztató az eljárás eredményéről c. dokumentum közzététele, a fenti időtartam számítása a szerződéskötés időpontjától indul. (4) Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább a közbeszerzési eljárás lezárásától számított öt évig, EU-s társfinanszírozású beszerzések esetén tizenöt évig meg kell őrizni. (5) Amennyiben a szerződés teljesítése a fenti öt éves időszakot meghaladja, az iratokat a szerződés teljesítésétől számított öt évig, EU-s társfinanszírozású beszerzések esetén tizenöt évig kell megőrizni. (6) A közbeszerzési eljárások során keletkezett iratok megőrzési kötelezettsége az adott közbeszerzési eljárást lefolytató szervezeti egységet, illetve jogutódját terheli. (7) Az iratok kezelésével, selejtezésével kapcsolatban a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a vonatkozó MÁV utasítások szerint kell eljárni.

980


4.13. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás (1) A MÁV Zrt- vel szemben kérelemre vagy hivatalból indult jogorvoslati eljárásban a MÁV Zrt. jogi képviselőjét a jogi igazgató jelöli ki, figyelemmel arra, hogy az adott eljárás jogi képviselői feladatát ki látta el. A Jogi Igazgatóság a jogi képviselet ellátását – különösen a bíróság előtti első-, másodfokú eljárást illetően – magához vonhatja. (2) A jogorvoslati eljárás megindításáról szóló értesítést, a jogorvoslati kérelmet, illetőleg a hivatalból való eljárást kezdeményező iratot, az arra tett észrevételeket, majd ezt követően a közigazgatási és a bírósági eljárás iratait minden szervezeti egységnek a Jogi Igazgatóság és a TÁSZ részére, amennyiben az eljárást az EU kapcsolatok osztálya folytatja le, az EU kapcsolatok osztálya számára, soron kívül meg kell küldeni. (3) A fenti szervezeti egységek képviselői a hozzájuk megküldött iratok alapján részleteiben elemzik a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát, bírósági eljárás esetén a bírósági ítéletet, és javaslatot tesznek a döntéshozó felé a jogorvoslat esetleges szükségességéről. 4.14. Beszámolási kötelezettség a közbeszerzési eljárásokról (1) A folyamatban levő és a tárgyévben befejezett közbeszerzési eljárásokról évente legalább egy ízben beszámolót kell készíteni a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója részére. A folyamatban levő eljárásokról készített beszámolóban fel kell tüntetni az eljárások főbb adatait, az eljárást lefolytató szervezeti egységet, az eljárás haladási státuszát és az eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárásokat. (2) A beszámoló elkészítése a TÁSZ, az adatszolgáltatás az eljárást lefolytató szervezeti egységek feladata. 4. 15. A MÁV Zrt. ajánlattétele (1) A közbeszerzési hirdetményeket, amelyek a MÁV Zrt.-t, mint potenciális ajánlattevőt érinthetik,a MÁV Zrt. egyes, az ajánlattételben érdekelt szervezeti egységei kötelesek figyelemmel kísérni. (2) Amennyiben a MÁV Zrt. valamelyik szervezeti egysége a MÁV Zrt. nevében ajánlatot kíván benyújtani, erről a DHL-ben döntési jogosultsággal felhatalmazott vezető jogosult dönteni. Amennyiben a döntésre jogosult személy nem azonos a MÁV Zrt. ajánlattételben érdekelt szervezeti egységének vezetőjével, úgy az ajánlattételre felhatalmazást kell kérni a MÁV Zrt. döntésre feljogosított vezetőjétől. A felhatalmazásban meg kell határozni az ajánlattétel során nyilatkozattételre feljogosított személy (ek) nevét.

18. szám

(3) Az ajánlat elkészítéséhez bizottságot kell létrehozni. A bizottság tagjait a döntéshozatalra jogosult személy jelöli ki. A bizottság tagjai az ajánlattételben érdekelt szervezeti egység kijelölt munkatársai, valamint a Számviteli Főosztály és a TÁSZ egy – egy kijelölt munkatársa. Szükség esetén a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója engedélyezheti az ajánlat elkészítéséhez szakértő bevonását. (4) Az ajánlatok elkészítése során a főbb feladatok: – a szakmai ajánlat kidolgozása a szükséges – pénzügyi, gazdasági, jogi egyeztetések mellett, – a kizáró okok igazolására szolgáló dokumentumok beszerzése és elkészítése, – az alkalmasság igazolására szóló dokumentumok beszerzése és elkészítése, – tárgyalásos eljárás esetén a szerződéses feltételek kidolgozása. (5) Az ajánlat elkészítése során a felelősség az egyes szervezeti egységek között a következők szerint oszlik meg: – az ajánlat szakmai részének elkészítése és a szakmai alkalmassági szempontok igazolása az ajánlattételben érdekelt szervezeti egység feladata, – a pénzügyi alkalmassági szempontok igazolása a Számviteli Főosztály feladata, – a kizáró okokkal kapcsolatos igazolások beszerzése és az ajánlat egyéb formai kellékeknek való megfelelésének biztosítása a TÁSZ feladata. A kizáró okokról szóló nyilatkozat aláírására a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, illetve az ajánlattételben érdekelt szervezeti egység vezetője és a Jogi Igazgatóság egy munkatársa együttesen jogosult. – szerződéses feltételek kérdésének vizsgálata a Jogi Igazgatóság véleményének figyelembe vételével és a TÁSZ koordinációja mellett közbeszerzési eljárásért szakmailag felelős szervezet feladata. (6) Az ajánlatot olyan ütemezéssel kell elkészíteni, hogy az az ajánlattételi határidő betartását ne veszélyeztesse. (7) Nyílt közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatot az ajánlattételi határidőt legkésőbb 5 munkanappal megelőzően (a Kbt. szerinti kérdésre adott válasz esetén, amenynyiben a válasz befolyásolja az elkészítendő dokumentum tartalmát, legkésőbb 4 nappal az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően) el kell készíteni, hogy a döntéshozatalra feljogosított személynek elegendő idő álljon rendelkezésére az ajánlat megismerésére, az általa esetlegesen igényelt módosítások átvezetésére és az ajánlat aláírására. Egyéb eljárás típusok (hirdetmény közzétételével vagy a nélkül induló tárgyalásos, meghívásos, gyorsított eljárások) esetén a döntéshozónak – figyelembe véve az eljárás jellegét és az ajánlattételi határidőt is – ésszerű időt kell biztosítani az ajánlat jóváhagyására.

18. szám


(8) Amennyiben a döntéshozó a MÁV Zrt. Igazgatósága, úgy az ajánlat elkészítésének ütemezésénél figyelembe kell venni az előterjesztések rendjét, és az Igazgatóság üléseinek ütemezését. Amennyiben nem lehetséges az ajánlatot az Igazgatóság rendes ülésére előterjeszteni, úgy jelezni kell az Elnöki Kabinet felé az ajánlattételi szándékot, és szükség esetén körszavazást kell kezdeményezni. 4.16. A közbeszerzési eljárásokkal összefüggő közadat közzétételi kötelezettségek (1) A Kbt. előírja, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt. 17/C. § -ában meghatározott adatokat, információkat, hirdetményeket közbeszerzési eljárásonkénti bontásban az ajánlatkérőnek a honlapján közzé kell tennie. (2) A Kbt. 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, információk, hirdetmények és a Kbt. 99/A §-ában meghatározott szerződés, jogszabályban meghatározott időtartamon belüli közzétételére a MÁV Zrt. szervezeti egységei – a MÁV Zrt. honlapjának üzemeltetője útján – a (3)-(6) bekezdésben részletezettek szerint kötelesek. (3) A TÁSZ Non Core Divízió köteles közzétenni: – a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt, – az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt, – a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt, – a szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt, – amennyiben az ajánlatkérő ilyet készített, az előzetes összesített tájékoztatót, illetve időszakos előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt, – egyéb hirdetményeket, – az éves statisztikai összegzést. (4) A Forrásgazda, szükség szerint a Pénzügyi szervezet adatközlése mellett, köteles közzétenni: – a megkötött szerződéseket, – az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat. (5) A Jogi Igazgatóság köteles közzétenni: – a közbeszerzési eljárással kapcsolatban indult jogorvoslati eljárást megindító kérelem adatait, így az eljárás, az eljárás tárgyának, valamint az ügyfeleknek a megnevezését, továbbá a kérelem Közbeszerzési Döntőbizottsághoz érkezésének időpontját, – a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését, – a bíróság határozatát.

981

(6) A Forrásgazda a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését követően, vagy a teljesítés elmaradása esetén haladéktalanul köteles a honlapon tájékoztatást adni: – a teljesítés megtörténtéről, – a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerült problémákról, – a teljesítés elmaradásának okáról. 5.0. HIVATKOZÁSOK Hivatkozások: – a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX tv. – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. – 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról, – 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános felhasználásának szabályairól. – 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról, – 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól, – 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól, – 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról – 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről, – 1/2006. (I. 13.) PM rendelet a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásáról – 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról – 2/2006. (I. 13.) IM rendelet a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegzések mintáiról, – 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013. időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól – 1132/2009 (VIII. 7.) Korm. határozat a jelentős értékű közbeszerzések megindításának egyes kérdéseiről

982


6.0. HATÁLYBALÉPÉS Ez a szabályzat az Alapító jóváhagyását követően, a MÁV Értesítőben történő megjelenése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell. 7.0. MELLÉKLETEK

18. szám

adó nemzeti értékhatárokat a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény határozza meg, amely nem módosított a 2009. december 31éig irányadó összegeken. Ennek megfelelően az egyszerű eljárás tekintetében 2010. január 1-jét.l 2010. december 31-éig irányadó nemzeti értékhatárok:

1. melléklet: A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója a 2010. évre irányadó közbeszerzései értékhatárokról 2. melléklet: A 2009. évi teljes körű konszolidációba bevont leányvállalatok köre. 3. melléklet: A megbízólevél és az összeférhetetlenségről, titoktartásról szóló nyilatkozat mintája 4. melléklet: Monitoring adatlap 5. Folyamatábra – ÁBRA 1. Folyamat előkészítése – ÁBRA 2. Folyamat lebonyolítása

A Kbt. VI. fejezete alkalmazásában (a klasszikus ajánlatkérők egyszer; eljárás szerinti közbeszerzései) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 244. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 87. §-ának (1) bekezdése értelmében: – árubeszerzés esetében: 8 millió forint; – építési beruházás esetében: 15 millió forint; – építési koncesszió esetében: 100 millió forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; – szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint;

Andrási Miklós s.k.

A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában (a közszolgáltatók egyszer; eljárás szerinti közbeszerzései) a Kbt. 258. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 87. §-ának (2) bekezdése értelmében: – árubeszerzés esetében: 50 millió forint; – építési beruházás esetében: 100 millió forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.

Elnök-vezérigazgató

1. melléklet I. Közösségi értékhatárok 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok a 2009/C 292/01 számú bizottsági közleményt is figyelembe véve a következők: A Kbt. IV. fejezete alkalmazásában (klasszikusa Kbt. IV. fejezete alkalmazásában (klasszikus ajánlatkérők): – 125 000 euró (a korábbi 133 000 euró értékhatár helyett), melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 32 861 250 forint; – 193 000 euró (a korábbi 206 000 euró értékhatár helyett), melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 50 737 770 forint; – 4 845 000 euró (a korábbi 5 150 000 euró értékhatár helyett), melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 273 702 050 forint. A Kbt. V. fejezete alkalmazásában (közszolgáltatók): – 387 000 euró (a korábbi 412 000 euró értékhatár helyett), melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 101 738 430 forint, – 4 845 000 euró (a korábbi 5 150 000 euró értékhatár helyett), melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 273 702 050 forint. II. Nemzeti értékhatárok Az egyszer; eljárás vonatkozásában a 2010. évre irány-

2. melléklet A 2009. évi teljes körű konszolidációba bevont leányvállalatok köre: MÁV FKG Kft. (5137 Jászkisér, Jászladányi u. 10., Cg. 16-09-002819) MÁVGÉP Kft. (1103 Budapest, Kőér u. 2/d., Cg. 01-09269486) MÁV KFV Kft. (1097 Budapest, Péceli út 2., Cg. 0109-562258) MÁV Ingatlankezelő Kft. (1086 Budapest, Fiumei út 22., Cg. 01-09-567190) MÁV Informatika Zrt. (1012 Budapest, Krisztina körút 37/a., Cg. 01-10-045838) MÁV Vagyonkezelő Zrt. (1136 Budapest, Pannónia u. 11., Cg. 01-10-043537) MÁV-START Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60., Cg. 01-10-045551) MÁV-TRAKCIÓ Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60., Cg. 01-10-045779) MÁV-GÉPÉSZET Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60., Cg. 01-10-045811) Záhony-Port Zrt. (4625 Záhony, Baross G. u. 1., Cg. 15-10-040328)

18. szám


3. melléklet A megbízólevél és az összeférhetetlenségről, titoktartásról szóló nyilatkozat mintája

MÁV Zrt. Budapest Tárgy: Megbízás ………………………………………….közbeszerzési eljárásban a bíráló bizottsági munkára ………………………… részére A MÁV Zrt. ………………………………………… (szervezeti egység) a közbeszerzésekrĘl szóló 2003. CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ………………… fejezete alapján ………………………………………………………………...eljárást indított, melynek tárgya: ………………………………………..………………... számon jóváhagyásával kijelölte a jelen közbeszerzési eljárásban a bíráló bizottság elnökét és tagjait. Elnök-vezérigazgató úr döntésével Önt a bíráló bizottság tagjaként nevezte meg. A bizottság elnöke:……………………………………. A bizottság tagjai: . . A döntéshozó személy: Az ajánlatok bontási idĘpontja és helye: A bíráló bizottság tagjaként az alábbi kötelezettségek terhelik: Titoktartási kötelezettség Köteles bizalmasan kezelni az ajánlatok (részvételre jelentkezések) tartalmát. Csak az ajánlattevĘ elĘzetes hozzájárulásával közölhetĘ harmadik személlyel az ajánlati dokumentáció egésze, vagy részletei, kivéve, ha erre a Kbt. felhatalmazást ad. Köteles szigorúan bizalmasan kezelni minden, az értékeléssel kapcsolatos, illetve ennek során tudomására jutott adatot, tényt és információt. Az ajánlattevĘkkel (részvételre jelentkezĘkkel), illetve alvállalkozóikkal az eredmény kihirdetéséig sem szóban, sem írásban nem tarthat kapcsolatot. Ilyen irányú megkeresés tényét haladéktalanul jelenteni tartozik a bíráló bizottság elnökének, illetve a döntéshozó személynek (testületnek). Abban az esetben, amikor egyéb munkaköri kötelezettségébĘl adódóan bármelyik ajánlattevĘvel munkakapcsolatban áll, és a személyes kapcsolattartás elkerülhetetlen az értékelési idĘszak alatt, akkor errĘl a körülményrĘl köteles tájékoztatni a bíráló bizottság elnökét, illetĘleg a döntéshozót. Összeférhetetlenségi szabályok A közbeszerzési eljárás elĘkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérĘ nevében nem járhat el, illetĘleg az eljárásba nem vonható be olyan személy vagy szervezet, aki/amely a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végzĘ gazdálkodó szervezettel (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet) munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy annak vezetĘ tisztségviselĘje, felügyelĘ bizottságának tagja, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, továbbá ezen személyek hozzátartozója, kivéve,

983

984


18. szám

ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevĘként vagy alvállalkozóként. Amennyiben jelen megbízólevélben foglalt feladatokkal kapcsolatban személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, úgy köteles ezt a tényt azonnal jelezni a bíráló bizottság elnökének, illetĘleg a döntéshozónak. A megbízás elfogadása esetén az aláírt másodpéldány az eljárás lebonyolítójához visszajuttatandó. B u d a p e s t, ………………... Üdvözlettel:

A megbízást elfogadom, továbbá a Kbt. 10. § (7) bekezdése értelmében kijelentem, hogy velem szemben a megfogalmazott összeférhetetlenség nem áll fenn/fennáll, amennyiben igen milyen módon.

…………………………… (hely) ……. (év) ………………….. (hónap) ….. (nap)

……………………………………... megbízott aláírása

18. szám


4. melléklet Monitoring adatlap

A közbeszerzések idĘszerĦségét véleményezĘ munkacsoporttal történĘ egyeztetés kezdeményezésére, a közbeszerzési eljárás keretében megkötendĘ vagy meghosszabbítandó, 50 millió forintot meghaladó szerzĘdésekre vonatkozóan AJÁNLATKÉRė ADATAI 1.1. Hivatalos név: 1.2. Székhely: 1.3. Postai cím: 1.4. Internetcím: 1.5. Kapcsolattartó személy neve: 1.6. Kapcsolattartó személy címe, elérhetĘsége: I. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ADATAI 2.1. Tervezett közbeszerzés tárgya: 2.2. Tervezett közbeszerzés értéke: 2.3. Közbeszerzés típusa: 2.4. Közbeszerzés idĘtartama, hatálya, határideje: 2.5. Teljesítés helye: 2.6. Az ajánlattevĘ alkalmassági feltételei:

2.7.Kizáró okok:

2.8 Az ajánlatok bírálati szempontjai (az összességében legelĘnyösebb ajánlat kiválasztása estén részszempontok is):

2.9. Kiírás indoklása:

985

986


18. szám

5. melléklet Folyamatábra – ÁBRA 1. Folyamat előkészítése FORRÁSGAZDA Közbeszerzési igény

Jóváhagyott Éves Közbeszerzési Tervben engedélyezett

Igen

Igen

Eseti engedélyhez kötött

Nem Eseti engedély megszerzése

LEBONYOLÍTÓ ElĘkészítĘ Bizottság Összetételére javaslat Elnök Titkár Jogi közremĦködĘ MĦszaki szakember Számviteli szakember Pénzügyi szakember Alapító képviselĘje Egyéb tagok

FORRÁSGAZDA

LEBONYOLÍTÓ

JOGI SZERVEZET

LEBONYOLÍTÓ ElĘkészítĘ Bizottság elnökének megbízása ELėKÉSZÍTė BIZOTTSÁG ELNÖKE ElĘkészítĘ Bizottság tagjainak megbízása ELėKÉSZÍTė BIZOTTSÁG ElĘkészítés Dokumentumok jóváhagyása

ElĘkészítĘ bizottsági tagok egyetértenek?

Nem Különvélemény

Igen

-

Igen

DÖNTÉSHOZÓ

Dokumentumok szakmai szignója: közbeszerzési szakismeret jogi szakismeret pénzügyi szakismeret beszerzés tárgya szerinti szakismeret

Szignók közötti ellentmondás?

Nem

TÁSZ VAGY EU KAPCSOLATOK OSZTÁLY KIJELÖLT SZEMÉLY Dokumentumok hirdetményi szignója

SZÁMVITELI SZERVEZET

PÉNZÜGYI SZERVEZET

Vezérigazgató

18. szám


– ÁBRA 2. Folyamat lebonyolítása TÁSZ VAGY EU KAPCSOLATOK OSZTÁLY KIJELÖLT SZEMÉLY Dokumentumok hirdetményi szignója LEBONYOLÍTÓ Közbeszerzési hirdetmény feladása ÉRTÉKELė BIZOTTSÁG BONTÓ BIZOTTSÁG Elnök Titkár Jogi közremĦködĘ Ajánlatok, jelentkezések értékelése

KözbensĘ döntést igényel? Igen

KözbensĘ döntés érvénytelenné nyilvánítást, kizárást javasol Igen

Nem

Nem

DÖNTÉSHOZÓ

Eljárást lezáró döntési javaslat

Egyhangú ÉrtékelĘ Bizottság javaslata? Nem Különvélemény

Igen

DÖNTÉSHOZÓ FORRÁSGAZDA SzerzĘdéskötés

SzerzĘdés teljesítése során volt-e szerzĘdésmódosítás? Igen FORRÁSGAZDA tájékoztatja LEBONYOLÍTÓT

FORRÁSGAZDA tájékoztatja LEBONYOLÍTÓT a szerzĘdés teljesítésérĘl

987

988


18. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

2010. (VI. 4. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói

Recommend Documents