AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1610/2009. (VIII. 26.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 51. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében Nagy László és társai, mint az esztergomi Szent István Gimnázium tantestületének tagjai az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2; 1145 Budapest, Róna utca 174.) ellen benyújtott panasza alapján, a Panaszbizottság 23-3-1079/2009. számú állásfoglalása ellen az MTM-SBS Televízió Zrt. által előterjesztett jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi határozatot: A Testület a jogorvoslati kérelmet elutasítja, a Panaszbizottság 23-3-1079/2009. számú állásfoglalását helyben hagyja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás Nagy László és társai, mint az esztergomi Szent István Gimnázium tantestületének tagjai 2009. június 23-án küldött levelükben az ORTT Panaszbizottságához fordultak. Beadványukban a TV2 által 2009. június 17-én sugárzott Mokka című műsorban a „Miért feküdt a vonat alá a 16 éves diák?” című részben elhangzottakat kifogásolták. Panaszosok előadták, miszerint „a műsorvezető a pszichológus szakértőt arra kéri, hogy az ügyben (saját bevallása szerint is tájékozatlan) polgármester „magánvéleménye” alapján mondja el szakértői véleményét”. Véleményük szerint „a riportból nem derül ki, hogy a polgármesteren kívül más érintetteket is megkerestek a tragédiával kapcsolatban. A riporter, amikor a történtek „részletesebb” kifejtését ígéri, láthatóan egy újságra hivatkozik. Teszi ezt úgy, hogy az eseményeket kivizsgáló bizottság még létre sem jött.” A vizsgálat lezárultáig nem kívántak szerepelni a műsorban, ezért kérték a műsorszolgáltatót, hogy a vádakat visszautasító nyilatkozatukat olvassák be, amelyet azonban nem tettek meg. Panaszosok a műsorszolgáltatónak címzett levelüket valamint a műsor szerkesztőjének válaszlevelét is megküldték a Panaszbizottság részére. A műsorszolgáltató 2009. július 10-én érkezett nyilatkozatában a panasz elutasítását kérte, melyet az alábbiakkal indokolt: „Az Rttv. 4. § alá tartozó ügyekben alkalmazandó eljárási szabályokat az Rttv. 49. § határozza meg. Ezek szerint ilyen ügyekben a panaszosnak a kifogásolt közlés megjelenésétől
számított 48 órán belül kell kérnie írásban a műsorszolgáltatótól álláspontjának ismertetését. Amennyiben a műsorszolgáltató a panaszos fentiek szerinti kérelmére a kézhezvételtől számított 48 órán belül nem nyilatkozik, vagy elutasítja a kérelmet, úgy a panaszos az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságához fordulhat. Jelen esetben a panaszos nem fordult a műsorszolgáltatóhoz Panaszbizottság megkeresését megelőzően, legalább is ez nem derül ki a Panaszbizottság megkereséséből, az erre vonatkozó igazolást azonban a megkeresés nem tartalmazta.” Álláspontjuk szerint amennyiben panaszos nem igazolja hitelt érdemlő módon, hogy a műsorszolgáltatóhoz fordult volna a megfelelő határidőn belül a panaszbizottsági megkeresést megelőzően, a Panaszbizottságnak el kell utasítania az Rttv. 50. § (1) bekezdésének megfelelően. A műsorszolgáltató hivatkozik a Médiatörvény 3. § (1) bekezdésére, mely alapelvi szinten rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás – a törvény keretei között – szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát. A műsorszolgáltató álláspontja az, hogy „a műsorszolgáltató az Rttv. 4. § (1) és (2) bekezdésével teljes összhangban jár el tevékenysége során, nem áll semmilyen párt vagy politikai mozgalom szolgálatában, és a műsorszolgáltató műsorai teljes mértékben megfelelnek a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének és a vonatkozó szakmai-etikai követelményeknek, a közérdeklődésre számot tartó hazai eseményről a tájékoztatás sokoldalú és kiegyensúlyozott volt.” A panasz tartalmával kapcsolatban előadták, miszerint a műsorban egy közérdeklődésre számot tartó, időszerű eseményről számoltak be. Ennek során megszólaltatták Meggyes Tamást, Esztergom polgármesterét, illetve dr. Almásy Kitti klinikai szakpszichológust, továbbá idéztek a gyermek édesanyjának a leveléből is. A polgármester az interjú során elmondta az ügy általa ismert körülményeit, „ezt követően hangsúlyozottan magánvéleményét fogalmazta meg az esettel kapcsolatban.” Feltételezik, hogy a magánvélemény egyes kijelentéseit sérelmezi a panaszos. Ezzel kapcsolatban a műsorszolgáltató leszögezi, hogy „nem tudja befolyásolni, hogy egy élő interjú során mi hangzik el az interjú alany szájából…az interjúalany az egyes kérdésekről a szabad vélemény-nyilvánítás körében kommunikálja az álláspontját.” Álláspontjuk szerint a műsorszolgáltató a szerkesztési szabadság körében szabadon határozza meg, hogy meghallgatja-e egy klinikai szakpszichológus véleményét vagy sem, aki „egyébként a felvetésekre általánosságban, különböző kutatási eredményekre hivatkozva fogalmazta meg álláspontját.” A műsorszolgáltató megjegyzi, hogy többször megkereste az iskolát a nyilatkozattétel érdekében, ez elől azonban az iskola mereven elzárkózott. 2009. július 9-én azonban ismételten felkereste a műsorszolgáltató az iskola Közalkalmazotti Tanácsát, és részükről Zara Melinda elnök a Mokka július 10-i adásában telefonon nyilatkozott, és kifejtette a tanárok üggyel kapcsolatos álláspontját, melyben „az elnök asszony külön visszautalt a Mokka panaszolt adására, és az ebben elhangzottakkal kapcsolatban is nyilatkozott.” Erre tekintettel a műsorszolgáltató szerint a panasz okafogyottá vált.
2
Mindezek alapján álláspontjuk szerint tevékenységük az Rttv. rendelkezéseinek és a szakmai előírásoknak teljes mértékben megfelel, valamint véleményük szerint a panaszos által felvetettek elsősorban polgári jogi eljárás keretében vizsgálhatók, mely eljárásra a Panaszbizottságnak nincsen hatásköre. A kifejtettek alapján az Rttv. 50. § (1) bekezdése szerint kérik a panasz elutasítását, mint alaptalant. A Panaszbizottság 23-3-1079/2009. számú állásfoglalásában egyhangúlag megállapította, hogy a panasz megalapozott, ezért a Panaszbizottság kötelezte a műsorszolgáltatót, hogy „a 2009. június 17-én sugárzott „Mokka” című műsorának a „Miért feküdt vonat alá a 16 éves diák?” című riportja tárgyával kapcsolatban – a jelen állásfoglalás jogerőre emelkedését követően – ugyanezen műsor legközelebbi számában az eredeti riporttal azonos időtartamban biztosítson lehetőséget a panaszosok – általuk kiválasztott – képviselője számára az álláspontja kifejtésére.” A Panaszbizottság állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az eljáró tanács megállapította, hogy az eljárás előfeltételét képező érintettség a panaszosok esetében fennáll, mint ahogy az eljárási határidők betartása is megtörtént. A műsorszolgáltató ezzel kapcsolatos védekezését illetően az eljáró tanács rámutatott arra, hogy a panaszosok az Rttv. 49. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a kifogásolt közlés megjelenésétől számított negyvennyolc órán belül írásban kérték a műsorszolgáltatótól az álláspontjuk ismertetését, amint az a 2009.június 17. és 19. közötti Balogh Péter Dávid szerkesztővel folytatott e-mail-váltásból kitűnik. Az ejáró tanács álláspontja szerint a műsorszolgáltató eljárása nem felelt meg az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak – többek között – sokoldalúnak, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lenne. A Panaszbizottság szerint a riportban „a Szent István Gimnázium egyik diákjának tragédiája kapcsán – különösen a megszólaló polgármester nyilatkozatában – többször utaltak a panaszosokra illetve a tantestületre, nem egyszer súlyos állításokat kezelve tényként vagy legalábbis nem cáfolt előadásként. A műsor tárgyából következően a sokoldalúságnak és a tárgyilagosságnak különös hangsúlyt kellett volna kapnia, azaz nem lett volna mellőzhető az érintett tantestület illetve az őket képviselő igazgató meghallgatása és a reagálásuk biztosítása. A műsorszolgáltató a védekezésben állította, hogy több ízben megkereste az „iskolát” a nyilatkozattétel érdekében, a tantestület tagjainak megkeresését azonban a panaszosok cáfolták, az igazgató megkeresését pedig a műsorszolgáltató nem bizonyította.(megjegyzi az eljáró tanács, hogy a megkeresésről illetve annak eredményéről a műsorban egyáltalán nem is esett szó.)” A műsorban „a panaszosokat igen erős éllel bíráló (azaz egy diák halála miatti közvetlen felelősségüket felvető) nyilatkozatok és a műsorvezető azt meg nem kérdőjelező kommentárjai mellett azokkal ellentétes vagy azoktól eltérő vélemények – nem utolsó sorban a panaszosok megszólaltatásának hiányában – egyáltalán nem jelentek meg, így a műsor által nyújtott tájékoztatás súlyosan sérti a sokoldalú, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.”
3
Az eljáró tanács a műsorszolgáltató védekezése kapcsán megtekintette a 2009. július 10-i műsornak az üggyel kapcsolatos részét, mely alapján azonban nem volt megállapítható, hogy a korábbi műsorban a panaszosokat ért sérelem orvoslást nyert volna. Az MTM-SBS Televízió Zrt. 2009. július 24-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Panaszbizottság állásfoglalásával szemben: A műsorszolgáltató álláspontja szerint nem valósítottak meg törvénysértő magatartást, ezért az állásfoglalás megváltoztatását és a panasz elutasítását kérik. Műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmében a Panaszbizottsághoz intézett nyilatkozatát megismétli, majd kérelmének indokolásaként előadja, miszerint véleménye szerint Meggyes Tamás, Esztergom polgármesterének - a panaszosok által kifogásolt - megállapításai vélemény-nyilvánításnak tekintendők. Műsorszolgáltató hangsúlyozza, hogy az interjút megelőzően többször is megkereste a panaszos tantestületet, azonban azok mereven elzárkóztak az ügyben történő nyilatkozattételtől, továbbá a műsorszámot követően ismételten megkereste az iskola Közalkalmazotti Tanácsát, és részükről Zara Melinda elnök a Mokka július 10-i adásában telefonon nyilatkozott, és kifejtette a tanárok üggyel kapcsolatos álláspontját. A műsorszolgáltató hivatkozik továbbá az Alkotmánybíróság 2007. január 16-án elfogadott határozatának megállapításaira, miszerint az Alkotmány 61. § (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 49. §-a alkalmazásakor a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsor jellegétől függően – az egyes műsorszámon belül, illetve a műsorszámok összességében kell vizsgálni. „Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Médiatörvény 49. §-a alapján nincs akadálya annak, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában mutassa be a közéleti témához kapcsolódó releváns álláspontokat. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelményérvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol. Az egyes műsorszámok kiegyensúlyozottságára vonatkozó előírás arra késztetné a műsorszolgáltatókat, hogy kevesebb tájékoztató jellegű műsort készítsenek, és hogy egy-egy vitatottabb közügyet érintő kérdésről egyáltalán ne ejtsenek szót, a panaszbizottsági eljárást elkerülendő. Ez pedig a műsorszolgáltatók öncenzúráját jelentené, amely nem a sokszínű tájékoztatás elérését segítené, hanem ellenkezőleg, a műsorok elszíntelenedéséhez vezetne, és a közügyek megvitatása ellen hatna.” A műsorszolgáltató álláspontja szerint a Médiatörvény 3. (1) bekezdésében rögzített szerkesztési szabadságával és a sajtószabadság alkotmányos alapelvével élve adta közre a kérdéses riportot. Kifejti továbbá, hogy a Panaszbizottság felhívása, miszerint a műsorszolgáltató biztosítson lehetőséget a panaszosok képviselője számára az álláspontja kifejtésére, már okafogyottá vált, hiszen erre 2009. július 10. napján erre sor került.
4
A fentiek alapján kérik a Testületet, hogy a Panaszbizottság állásfoglalását érdemben vizsgálja meg, azt változtassa meg, és a panaszt utasítsa el. A Testület álláspontja: Az Rttv. 51. § (1) bekezdése és az ORTT ügyrendjének 20. § (1) bekezdése szerint a Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az állásfoglalás közlésétől számított negyvennyolc órán belül. A jogorvoslati kérelem alaki vizsgálata során a Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató az Rttv. 49. §-ban szabályozott eljárási rend szerint, határidőn belül nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet. A tértivevény szerint ugyanis a műsorszolgáltató 2009. július 24-án átvette az állásfoglalást, és még aznap be is nyújtotta jogorvoslati kérelmét. A Testület megtekintette az ügyben keletkezett iratokat és a kifogásolt műsorszámot. 2009. június 17-én 7 óra 40 perckor a vonat alá feküdt 16 éves esztergomi fiú tragédiájáról láthattunk beszélgetést, melyet Demcsák Zsuzsa műsorvezető a következőképp vezetett be: „Az utolsó tanítási nap után lett öngyilkos egy esztergomi gimnazista. A 16 éves Balázs feltehetően egy diákcsíny miatti félelme következtében döntött úgy, hogy vonat alá fekszik és véget vet életének. A mobiltelefonján rögzített utolsó videoüzenetében azt mondta, nem akartam szégyent hozni az iskolára.” Ezt követően a műsorvezető telefonon keresztül beszélgetetett az esetről Esztergom polgármesterével, Meggyes Tamással. A polgármester a műsorvezető kérdésére közölte, hogy még nem beszélt sem személyesen, sem telefonon az iskola igazgatójával. Aznapra terveztek egy rendkívüli képviselőtestületi ülést, az ügy hátterének feltárására egy vizsgáló bizottságot terveznek felállítani. Demcsák Zsuzsa azon kérdésére, hogy tudnak-e már bármit részletesebben, mint ami a sajtóban megjelent, mi történhetett az iskolában azon a bizonyos utolsó napon, Meggyes Tamás közölte, hogy néhány részletet tudnak, nem szeretne felelőtlenül nyilatkozni, megvárná a vizsgálat eredményét, szakembereket is bevonnak az ad hoc bizottságba. Ellenben van magánvéleménye az ügyről. Ezt követően a műsorvezető kérésére kifejtette részletesen: „Én azt gondolom, hogy egy 2-3 éves felelőtlen pedagógusi magatartás következménye. Volt olyan tanár, aki a gyerekeket, köztük ezt a szerencsétlen fiút is belehajszolta egy olyan küzdelembe, ami nem a gyerekek ügye, nem a gyerekekről szól. És azt hiszem, hogy talán továbbmentek a srácok annál, mint ami normális és lehetséges lett volna, és utána kiálltak mögülük azok, akik felheccelték őket. Ezért kerülhetett zavarba ez a szerencsétlen gyerek. Árulkodó az üzenet: nem a családjára, szüleire, édesanyjára, édesapjára, az iskolára nem akart szégyent hozni. Én úgy gondolom, ebből sok minden következik, és komoly pedagógusi hibák lesznek megállapíthatók.” Demcsák Zsuzsa: „Úgy érzi, hogy a pedagógusok nem figyeltek oda a gyerekekre, nem vették komolyan őket, sőt talán még meg is alázták őket?” „Előző nap éppen egy iskolai sztrájk volt. Ezeket is, több más hasonló eseményt az elmúlt időszakban pedagógusok szerveztek meg, csináltattak végig a gyerekekkel, a tantestület többségének véleményét próbálták így a fenntartó, az önkormányzat felé is kikényszeríteni…most éppen igazgatóhelyettes választás ürügyén. Én azt gondolom, hogy
5
életveszélyes gyerekeket…bevonni egy ilyen tantestületi vagy közéleti játszmába. Ez a felnőttek küzdelme, és bizony ilyen tragédiához vezethet, ha a gyerekek…úgy kell, hogy forradalmat csináljanak, hogy igazán nem tudják még, hogy milyen lélektani helyzetek alakulhatnak ki egy ilyen küzdelemben. Ezt követően a műsorvezető a történtek „részletesebb” bemutatásaként egy újságcikk tartalmát foglalta össze, majd a polgármestert a Szent István Gimnázium „híréről” kérdezte. A polgármester szerint korábban jó iskola volt, de az elmúlt években a vezetőváltás miatt a tantestület a nevelésről a közéleti küzdelmekre helyezte a hangsúlyt, a diákcsínytevés összefüggésben van a pedagógusok által kezdeményezett diáksztrájkkal, tudomása szerint diákcsíny-versenyt hirdettek az igazgató tekintélyének meggyengítésére. A telefonbeszélgetést követően a műsorvezetőnő dr. Almásy Kitti klinikai szakpszichológussal beszélgetett az esetről. Arról kérdezte, hogy egyértelműek-e azok a dolgok, amiket a polgármester mond – utalva az elhangzottakra – mi játszódhatott le a fiúban, mekkora szégyent kellett átélnie. A vendég a polgármester által elmondottak alapján, a műsorvezető ilyen irányú kérdései segítségével magyarázta a diák és az iskola viszonyát, a cselekmények közötti összefüggést. Állításait a műsorvezető az édesanya levelével is megpróbálta alátámasztani. Végül arra a kérdésre, hogy a tanárok felelőssége egyértelműen kimondható-e, a következőket válaszolta: „ha jó tanár-diák viszony van, akkor ez nem történik meg.” A riport megtekintése után a Testület a következő álláspontra helyezkedett: A polgármester az üggyel kapcsolatban tett nyilatkozatában - melyet „magánvéleménynek” nevezett – valóban súlyos vádakkal illette a gimnázium tantestületét, a történtekért őket tette felelőssé, az általa előadottakat szinte tényként közölte. Ezzel kapcsolatban a Testület megjegyzi, hogy hiába címezte Meggyes Tamás „magánvéleménynek” az általa elmondottakat, nem magánszemélyként szólaltatták meg, hanem polgármesteri minőségében nyilatkozott. Egy közérdeklődésre számot tartó esemény kapcsán – melyet a műsorszolgáltató is elismert jogorvoslati kérelmében - a műsorszolgáltató kötelessége a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének szem előtt tartása. Azon érvelésnek, miszerint a kifogásolt megállapítások csupán vélemény-nyilvánításnak tekintendők, a Testület nem adhat helyt. Az Rttv. 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.” A műsorszolgáltató szerint többször megkeresték a tantestületet nyilatkozattétel céljából, melyet állításuk szerint ők visszautasítottak. Ennek ellenére a műsorban említés szintjén sem hangzott el, hogy felajánlották volna a megszólalás lehetőségét az iskola tanárainak, igazgatójának. A polgármester állításait a műsorvezető egyáltalán nem kérdőjelezte meg, sőt neki valamint a pszichológusnak feltett kérdéseivel inkább megerősítette Meggyes Tamás által előadottakat. A műsorszolgáltató azon hivatkozása sem fogadható el, miszerint nem tudta befolyásolni, hogy mi hangozzon el, mert élő interjúról volt szó. A Testület álláspontja szerint a riporter célzott kérdéseivel, kételyeinek, észrevételeinek kinyilvánításával befolyásolhatta volna a beszélgetés menetét, mint ahogy tette azt például a pszichológussal folytatott beszélgetése során.
6
A műsorszolgáltató hivatkozik az Rttv. 3. § (1) bekezdésére, mely kimondja, hogy „a Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.” A szerkesztői szabadság sem helyezhető azonban mindenek fölé, az Rttv. 3. § (1) bekezdésének második mondata is kimondja, hogy „a műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.” Így az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel kell lennie a műsora szerkesztése során. A műsorszolgáltató hivatkozik továbbá a Mokka 2009. július 10-i adására, melyben megszólalt Zara Melinda, a Közalkalmazotti Tanács elnöke is. Véleményük szerint a panasz okafogyottá vált, hiszen a panaszos visszautalt a kifogásolt adásra. A Testület ezen összeállítást is megtekintette. A riport vendége Knapp János alpolgármester volt, aki a belső vizsgálat megállapításairól számolt be, mely a tanárok közvetett felelősségét állapította meg, közvetlen ok-okozati összefüggést azonban nem találtak a diák halála és az akkori események között. A vizsgáló bizottság munkáját egyébként átmenetileg – a nyomozás befejezéséig - felfüggesztették. Eközben bejátszották a fiú édesapjának nyilatkozatát, majd telefonon kapcsolatba léptek Zara Melindával, a Közalkalmazotti Tanács elnökével. A műsorszolgáltató hivatkozott arra, miszerint az elnök asszony külön visszautalt a panaszolt adásra. A műsorvezető Zara Melindát - többek között - egy korábbi nyilatkozatáról kérdezte, miszerint mit ért összeesküvés elmélet alatt. Az elnök asszony kifejtette, hogy az újságcikkben nem erről beszélt, hanem azt fejtette ki, hogy a problémája többek között az, hogy a polgármester a vizsgáló bizottság megalakulását megelőzően nyilatkozott úgy, hogy az ügyben súlyos pedagógusi mulasztás lesz megállapítható. Utalás szintjén megemlítette a Mokka kifogásolt adását, valamint egy bulvárlapban olvasott állításokat is. A Testület a 2009. július 10-i műsorral kapcsolatban osztja a Panaszbizottság véleményét, miszerint nem volt megállapítható a riportból, hogy a panaszosokat ért sérelem orvoslást nyert volna. A Testület egyet ért tehát a Panaszbizottság álláspontjával, miszerint a panaszosokat igen erősen bíráló nyilatkozatok és a műsorvezető ezt meg nem kérdőjelező kommentárjai mellett azokkal ellentétes vagy eltérő vélemények egyáltalán nem jelentek meg, így a műsor által nyújtott tájékoztatás súlyosan sérti a sokoldalú, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Testület egyetért a Panaszbizottság 23-3-1079/2009. számú állásfoglalásának rendelkező részével és indokolásával egyaránt. Az Országos Rádió és Televízió Testület ügyrendjének 20. § (2) bekezdése kimondja: „A Testület a Panaszbizottság állásfoglalását és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A vizsgálat eredményeként a) a Panaszbizottság állásfoglalását helyben hagyja és a panaszos vagy a műsorszolgáltató által előterjesztett jogorvoslati kérelmet elutasítja.”
7
A Testület az Országos Rádió és Televízió Testület ügyrendjének 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította az MTM-SBS Televízió Zrt. jogorvoslati kérelmét és a Panaszbizottság 23-3-1079/2009. sz. állásfoglalását helyben hagyta. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 51. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. augusztus 26. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök A kiadmány hiteléül: dr. Bencsik Márta mb. jogi igazgató
8
