ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1644/2009. (VIII. 26.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar Rádió Zrt. műsorszolgáltatóval (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Magyar Rádió Zrt. műsorszolgáltató 2009. május 6-án, 13án, és 14-én összesen három alkalommal megsértette az Rttv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében 75.000-Ft, azaz hetvenötezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a Műsorszolgáltató Kossuth Rádió adójának 2009. májusi műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta. A Műsorszolgáltató Kossuth Rádió adóján 2009. május 6-án a 06:55:54-kor, 13-án a 06:56:47-kor és 14-én a 06:57:19-kor kezdődött klasszikus reklámblokkban az alábbi szpot hangzott el: „Nyakunkon a válság! A segítség meg sehol! Csak dobálóznak a számokkal! Emberek veszítik el az állásaikat! Csak magunkra számíthatunk! A válság ellen nincs mit tenni! Beszéljenek inkább a tények! Az Európai Unió segítségével 1400 milliárd forintos programot indítunk, melynek célja, hogy támogatásokkal és hitelekkel segítsük a magyar közép- és kisvállalkozásokat, így országszerte több ezer munkahelyet őrzünk meg. Készült az Európai Unió támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából.”
A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a fenti szpotot a Műsorszolgáltató reklámfőcímek között tette közzé, ezért a Testület az Rttv. 15. § (1) a) pontjában foglalt rendelkezés három esetben történt megsértését valószínűsítette. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2009. június 29-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A nyilatkozattételre történő felhívást a Műsorszolgáltató a tértivevény szerint 2009. július 2án átvette, amelyre a 2009. július 9-én érkezett válaszában az alábbi észrevételeket tette. Az Rttv. közérdekű közlemény és reklám fogalmi meghatározásaiból egyértelműen megállapítható, hogy a reklám fogalmi eleme nem csupán a termékértékesítés elősegítése, hanem lehet bármely más hatás elérésének elősegítése is. Ez a bármely más hatás lehet egy szemlélet, vagy magatartásmód, tanulási folyamat beindítása is, vagy amikor a reklám valamilyen közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a Médiatörvény tehát nem zárja ki a reklámként történő értelmezést. Az 1996. évi I. törvény 2. § 41. pontja véleménye szerint a kormányzati szervek médiaügynökségen keresztül érkező közérdekű üzenetei vonatkozásában lehetővé teszik azok reklámként történő közzétételét, ezért a jogsértés megállapítása az ORTT részéről jogszabályba ütközik. A műsorszolgáltató nyilatkozatában utalt az ORTT elnökének az 1014/2008. (VI.5.) számú határozathoz fűzött különvéleményére, mely szerint „Az ORTT előtt ezek szerint nyitva áll az az értelmezés is, mely szerint a kormány (kormányszervek) nem politikai tartalmú, hanem közérdekű, közpolitikai üzenetei akár fizetett reklámban is eljuttathatóak az állampolgárokhoz (amint utaltam rá, az ingyenes közérdekű közlemény közzétételében a szolgáltató nem érdekelt), azzal, hogy ez beleérthető a „kívánt más hatás elérését segíti elő” fordulatba, de azzal a korlátozással, hogy ez a médiatörvény ezt tiltó szabályai szerint, természetesen nem lehet a mindenkori kormányt (és ezáltal a mögötte álló pártokat) népszerűsítő üzenet.” Az eljárás tárgyát képező szpot esetén a kívánt más hatás itt egy olyan szemléletmódbeli változás elősegítése, hogy a kis- és középvállalkozó ne passzív szemlélője legyen a válságnak, hanem a változtatás iránti elkötelezettséggel tájékozódjon a meghirdetett programról, mely segítséget nyújt számára a válságból történő kilábalás tekintetében. A szpot nem csupán figyelemfelhívás, hanem egyéb hatást akar elérni azzal, hogy a program megtekintésére ösztönzi és ezáltal passzivitás helyett az embereket aktív tevékenységre sarkallja. A közleményt a MindShare Médiaügynökség rendelte meg, ezért a Műsorszolgáltató a reklámozó által elérni kívánt más hatás elérésének megfelelően sugározta a hirdetést. A hatósági ellenőrzés megállapítása és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján a Testület az alábbi álláspontot alakította ki. Az Rttv. 2. § 16. pontja értelmében:
2
„16. Közérdekű közlemény: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.” „41. Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével.” Az Rttv. 15. § (1) bekezdése értelmében: Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni. A közzétett szpot minősítése kapcsán elsődlegesen annak tartalmát kell figyelembe venni. Erre mutatott rá a Fővárosi Ítélőtábla a 3.Kf.27.595/2008/7. számú ítéletében, amikor kimondta, hogy „a közérdekű közlemény és a reklám fogalom-meghatározását az Rttv. értelmező rendelkezései adják meg a 2. § 16. és 41. pontokban. A műsorszám minősítésénél e fogalmakból kell kiindulni, azt kell vizsgálni, hogy a közreadott információk milyen tartalmat hordoznak. Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a fogalmakat önmagukban, az abban meghatározott tartalmi elemek alapján kell vizsgálni, sajátos jogértelmezéssel önkényesen sem szűkíteni, sem tovább bővíteni azokat nem lehet.” A Műsorszolgáltató által közzétett szpot tartalmát tekintve a fennálló gazdasági válság eredményeképpen nehéz helyzetbe került vállalkozások számára jelent tájékoztatást a hozzáférhető támogatási és hitel lehetőségekről. Az elhangzott szöveg felhívja a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetben igénybe vehető Európai Uniós programról, amely célja a munkahelyek megőrzése és ezzel együtt válság negatív hatásainak csökkentésére. A műsorszám tartalmát alapul véve tehát megállapítható, hogy a szpot „lényegi eleme a figyelemfelkeltés, nem pedig az anyagi haszon elérése érdekében a szolgáltatás igénybevétele és ezzel a fogyasztásra ösztönző hatás kiváltása”, ennek megfelelően pedig a reklám fogalmi elemében szereplő áru vásárlására, szolgáltatás igénybevételére történő ösztönző hatás kiváltására nem volt alkalmas. A reklám definíciója értelmében egy műsorszám akkor minősülhet reklámnak, ha - műsorszám; - ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében tették közzé; - azzal a célzattal, hogy értékesítést, más módon való igénybevételt, illetve a reklámozó vállalkozás(ok) vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. A törvény rendelkezésében szereplő feltételek konjunktívak, azaz mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy szpot reklámnak minősüljön.
3
A vizsgált szpottal kapcsolatosan megállapítható, hogy az műsorszámnak tekinthető. A Műsorszolgáltató nyilatkozata szerint a kormányzati szerv médiaügynökségen keresztül rendelte meg a szpot közzétételét, vélelmezhetően ellenérték fejében. A műsorszám közzétételének célja – a Műsorszolgáltató nyilatkozatában leírtak alapján – egyfajta szemléletmódbeli változás elősegítése, azaz semmiféle olyan kereskedelmi üzenetet nem hordozott magában, amely valamely vállalkozás gazdasági érdekeit szolgálná. A fenti szpot közzétételének tehát semmiféle kereskedelmi, gazdasági vonzata nem volt, annak célja csupán figyelemfelkeltés, a jelenlegi helyzetben rendelkezésre álló, az Európai Unió által életre hívott program keretében rendelkezésre áll hitelek, támogatások igénybe vételére vonatkoztak. A műsorszám a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából került közzétételre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekből hozta létre a kormány azért, hogy egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer segítse az európai uniós támogatások eredményes felhasználását. Ezen információ alapján megállapítható, hogy a szpot közzétételére egy kormányzati feladatot ellátó szervezet kérésére történt, amelynek célja a lakosság figyelmének felkeltése volt, amely viszont nem köthető egyetlen konkrét, megnevezett közérdekű célhoz sem. Az Rttv. tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek meghatározzák, hogy a Kormány milyen tartalmakat és milyen formában tehet közzé. Ezt egyértelműen szabályozza az Rttv. 2. § 16. pontja. A Testület álláspontja szerint nem fogadható el a Műsorszolgáltató azon nyilatkozata, amely szerint a kormányzati szervek médiaügynökségen keresztül érkező közérdekű üzenetei vonatkozásában az Rttv. 2. § 41. pontja lehetővé teszik azok reklámként történő közzétételét. Az Rttv. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Műsorszolgáltató tartozik felelősséggel az általa közzétett tartalomért, azaz jelen esetben teljesen irreleváns, hogy a megrendelő milyen formában kéri a szpot közzétételét, ugyanis a Műsorszolgáltatónak a törvény előírásait szem előtt tartva kell folytatnia műsorszolgáltatását. Erre mutatott rá a korábban már idézett ítélet, amikor kimondta, hogy „nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a Fővárosi Ítélőtábla abban, hogy a megrendelőnek joga van megszabni, megrendelésének sugárzását milyen keretek között kéri. Az Rttv. szempontjából a műsorszolgáltató a törvény olyan alanyi kötelezettje, aki műsorszolgáltatásának tartalmát a törvény adta keretek között szabadon határozhatja meg, az Rttv. rendelkezéseinek megtartásáért felelősséggel a műsorszolgáltató tartozik”. A Műsorszolgáltató által levelében idézett, a Testület elnöke által az 1014/2008. (VI. 5.) számú határozatához fűzött különvéleményével kapcsolatban tett észrevételére vonatkozóan a Testület meg kívánja jegyezni, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2009 januárjában hozott két ítéletében (3.Kf.27.595/2008/7., 3.Kf.27.568/2008/8. számú) rámutatott arra, hogy a szpotok minősítésénél azok tartalmát kell elsődlegesen figyelembe venni. A Testület meg kívánja jegyezni, hogy a Műsorszolgáltató a szpotot az Rttv. 15. § (2) bekezdésében foglalt, közérdekű közlemények közzétételére vonatkozó formai előírásoknak megfelelően tette közzé, ugyanis a műsorszám végén megjelölte annak forrását is.
4
A fent leírtak alapján a Testület álláspontja szerint a közzétett szpot az Rttv. 2. § 16. a) pontjában megfogalmazott közérdekű közlemény kategóriájának felelt meg, tekintettel arra, hogy a közzétételt egy kormányzati szerv kérte a lakosság figyelmének felkeltése céljából. A fentieket szem előtt tartva a közzétett szpotot „a közzétételt kérő személye, az általa meghatározott tartalom, a közzététel célja, mint a műsorszámot jellemző elemek alapján” közérdekű közlemény főcímek között kellett volna közzétenni, ezzel három alkalommal megsértette az Rttv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között.” Az Rttv. 135. § (1) bekezdése pedig az alábbiakat tartalmazza: „135. (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás vagy műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” A Testület a 2008. évben két esetben, a 184/2008. (I. 23.) számú és az 1633/2008. (IX. 3.) számú határozatokban szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. 15. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése miatt, amely esetekben a Testület felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A 2009. évben eddig három alkalommal szankcionálta a Testület a Műsorszolgáltatót: az 1025/2009. (V. 20.) számú határozatban 107 esetben történt megsértése miatt 100.000-Ft, az 1040/2009. (V. 20.) számú határozatban 7 alkalommal történt sérelme miatt 70.000-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte a 2009 februárjában elkövetett jogsértésekért, míg az 1352/2009. (VI. 30.) számú határozatában – új eljárás keretében – a 2007. májusi jogsértések miatt felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A fentiekre tekintettel a Testület a 2009 februárjában elkövetett jogsértésekért kiszabott szankciót figyelembe véve az Rttv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés három alkalommal történt megsértése miatt jogsértésenként 25.000-Ft, azaz összesen 75.000-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
5
Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. augusztus 26. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
6
