5300 Karcag, Táncsics krt. 17.
59/503-323
[email protected] www.ovikarcag.hu OM 035661
175/2009. (VIII. 31.) OKB sz. határozat
HÁZIREND
Jogszabályi háttér: A nevelési intézmény házirendjére vonatkozó rendelkezéseket a többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról szóló (Kt.), a többszörösen módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997 évi XXXI. törvény, valamint a 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a 307/2004. (VIII.18.) „kt” sz. határozat a karcagi Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési programja szabályozza. 1.
ÓVODAI FELVÉTEL – JOGVISZONY Óvodába az a gyermek vehető fel, aki a 3. életévét betöltötte, szobatiszta, egészséges. Az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, a tankötelezettség kezdetéig legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény. Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. Városi szinten a fenntartó által meghatározott időben óvodai beíratás minden év április hónapban. Óvodai felvételről, átvételről az intézmény vezetője dönt – az újonnan felvett gyermekek fogadása adott év szeptemberétől folyamatosan történik. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol szülője dolgozik. Amennyiben a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot az intézményvezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az intézményvezető dönt – az óvodapedagógusok és a szülők véleményének figyelembe vételével. Az óvodáskorú gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. A tankötelezettség kezdetétől az óvoda Óvodai Szakvéleményt ad. Óvodai kötelező nyomtatványon Tü. 722.r.sz. (december – február között.)
1.1
A működési (felvételi) körzet Székhely és a tagóvodák körzetét a fenntartó határozza meg. Kötelező felvételt biztosító óvoda: Körös út 44. sz. alatti tagóvoda.
2.
A NEVELÉSI ÉV RENDJE Az óvodai nevelési év tárgy év 09. 01-től következő év 08. 31-ig tart.
2
2.1
Az óvoda nyitva tartása a Székhelyen és tagóvodánként Székhely: Csokonai úti tagintézmény Jókai úti tagintézmény Körös úti tagintézmény Kinizsi úti tagintézmény Kuthen úti tagintézmény SZIM tagintézmény Takács P. úti tagintézmény Táncsics krt. 19. tagintézmény Zöldfa úti tagintézmény
600-1700 óráig 600-1800 óráig 700-1700 óráig 700-1700 óráig 700-1600 óráig 600-1800 óráig 600-1800 óráig 600-1800 óráig 600-1800 óráig 600-1800 óráig
Szombat-vasárnap zárva tart minden óvoda. 2.2
Nevelés nélküli munkanapok Nevelés nélküli munkanapok számát az éves munkatervben határozzuk meg (évente maximum 5 nap). A zárva tartást megelőzően a szülőket legalább 7 nappal tájékoztatjuk. A nevelés nélküli munkanapon a szülők igényeinek előzetes felmérése alapján ügyeletet biztosítunk a Székhelyen.
2.3
Nyári zárás A fenntartó által meghatározott időben 4-8 hét, az időpontot minden év február 15-ig ki kell függeszteni. A zárás ideje alatt a szülő kérésére a nyitvatartó óvodák fogadják a gyermekeket.
2.4
Téli-tavaszi zárás Minden évben az iskolai szünetekhez kapcsolódóan a fenntartó szabályozása szerint. Ügyeletet biztosítunk az intézményünk székhelyén, a Táncsics krt. 17. sz. óvodában.
3.
A GYERMEKEK ÓVODAI RENDELKEZÉSEK
ÉLETRENDJÉVEL
KAPCSOLATOS
Az óvodai nevelés kötelező pedagógiai irányelveit az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja határozza meg, amely kiegészül a Helyi Nevelési Programmal, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, életkori sajátosságait.
3
3.1
Érkezés az óvodába A szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül lehetőleg 830 óráig hozzák be gyermeküket az óvodába.
3.2
Hazabocsátás az óvodából félnapos ellátás esetén 12ºº-től egésznapos ellátás esetén a délutáni étkezés (uzsonna) után, (szülővel való egyeztetés alapján) az óvoda felelősséget vállal a gyermekekért attól kezdve, amikor a szülő vagy a szülő által megbízott felnőtt, vagy testvér a gyermekeket az óvoda dolgozójának gondjaira bízta, mindaddig amíg a szülő vagy a megbízott felnőtt vagy testvér a gyermeket az óvónő tudtával el nem viszi. A nevelési év kezdetekor a szülő írásban nyilatkozik, hogy kik azok a személyek, akik elvihetik, illetve elviszik a gyermeket az óvodából. az óvodába egyedül érkező gyermekekért – az óvodából egyedül távozó gyermekekért – (melyet a szülő írásban bejelentett) a szülő vállal felelősséget – ha gyermeke nem jön be az óvodába, illetve a kért időpont utáni hazabocsátás esetén nem megy haza. A szülő a gyermeke érdekében köteles leadni egy telefonszámot, ahol napközben elérhető (pl.: lakás, munkahely), valamint azok változását azonnal jelezni.
3.3
Ügyeleti csoport Az óvodák nyitásától 730-ig, valamint 1700-től az óvodák zárásáig óvodapedagógus irányításával összevont csoportok működnek tagintézményenként.
4.
GYERMEKI JOGOK AZ ÓVODÁBAN Kt. 10. § (1-3) bekezdésében meghatározott intézményünkben maradéktalanul érvényesülnek.
gyermeki
jogok
Óvodánkban minden egyes gyermeket tisztelet, elfogadás szeretet, testi-lelkiszellemi gondoskodás vesz körül. Olyan nevelői légkört alakítottunk ki, mely lehetővé teszi a gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az intézményünkben biztonságban és egészséges környezetben neveljük a gyermekeket. A helyi nevelési programban kialakított heti és napirendben biztosítjuk a gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelően óvodai életrendjét, pihenőidő, szabadidő-játék, testmozgás, fejlesztő tevékenység, étkezési lehetőség beiktatásával. Szülői igény alapján biztosítjuk a cigány kisebbségi nevelést. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését integrált óvodai csoportban biztosítjuk. 4
5.
A SZÜLŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Kt. 13. § - 14. § (1) bekezdésben szabályozottak szerint a szülői jogok érvényesülnek intézményünkben. a szülők által létrehozott szülői szervezet képviseli a gyerekek érdekeit, tájékoztatást kérhet az intézményvezetőnél a gyerekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben. A székhelyen és a tagintézményekben a gyerekek nagyobb csoportján telephelyenként az óvodai jogviszonyban lévő gyerekek 20 %-át értjük, Kt. 14. § (2) bek. szülői kötelezettség betartását a gyermekek érdekében a pedagógusok figyelemmel kísérik, a gyermekek óvodába érkezését, távozását a szülő köteles jelezni a gyermekekkel tartózkodó felnőttnek, bejárati kapu felsőzárát minden felnőtt köteles használni gyermeke érdekében, az egyedül járó gyermek szülője felelősség vállaló nyilatkozatot állítson ki, amelyet az óvodapedagógus tart nyilván, pedagógiai elvárás, hogy 9 órán túl gyermek ne tartózkodjon az óvodában (ettől eltérni indokolt esetben lehetséges), az óvodában csak tiszta ruházatú, ápolt gyermeket fogadunk, köteles a szülő gondoskodni gyermeke személyes használati eszközeiről (ruhazsák, váltóruha, pizsama, tornafelszerelés, fogmosókészlet, fésű, a gyermek lábméretének megfelelő váltócipő – mely nem papucs, illetve mamusz), egész évben a fogkrém és a papírzsebkendő folyamatos biztosítása, félnapos óvodai ellátás esetén a szülő gondoskodik a gyermeke tízóraijáról – mely nem lehet „édesség” – „ropi” hanem az egészséges táplálkozásnak megfelelő darabos étel, valamint zárható műanyag flakonban folyadék (tea, tej), mozi – színházlátogatás s egyéb rendezvények belépő díját a szülők fizetik be az óvónők kérése alapján (mely nem kötelező jellegű) az óvónők azokat a gyermekeket viszik el, akik belépődíjat kifizetik, bármely okból történő hiányzást reggel 9 óráig jelenteni kell (ebédrendelés miatt), egésznapos kirándulások szervezésekor a szülő beleegyezése szükséges, az utazási és egyéb költségek a szülőt terhelik (autóbusz, vonatjegy, belépők), az 5. életévüket betöltött iskolába menő beszédhibás gyermekek számára az óvodában tartott ingyenes logopédiai foglalkozás kötelező, a szülők igénye alapján, a nevelési időn kívül térítésmentes hitoktatás folyik az egyházak szervezésben (református, katolikus), a tagintézmény vezetővel vagy a pedagógussal történő egyeztetés szerint a szülő részt vehet foglalkozásokon, a szülő kötelessége rendszeres kapcsolatot tartani gyermeke óvodapedagógusával, gyermeke számára biztosítja az óvodába járás lehetőségét, a gyermek beszoktatásának időszakában segítse az óvodapedagógus javaslatai szerint a gyermek közösségbe történő beilleszkedését. óvoda – iskolapszichológusi ellátás igénybevétele, a szakember véleményének, javaslatának megfelelően jár el gyermeke érdekében. 5
6.
AZ ÓVODA KÖTELEZETTSÉGEI a gyermeknek óvodába érkezésétől hazameneteléig felnőtt felügyeletet biztosítunk, tiszta, higiénikus környezetben fogadjuk a gyermekeket, a gyermekek számára az egész nap folyamán nyugodt játéklehetőségről és az egészséges életmód szokásainak kialakításához megfelelő feltételrendszerről kell gondoskodnunk, a szülőnek gyermeke fejlődésének nyomon követése érdekében az alábbi kapcsolattartási lehetőségeket biztosítjuk: • a szülőértekezletek (összevont, csoport), • egyéni beszélgetések, • igény szerinti fogadóórák, • intézményvezető fogadóórájára minden hó első hétfője 14-17-óráig, Helye: Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat, Karcag, Táncsics krt. 17. • nyíltnapok (hét), • nyílt ünnepélyek. • a gyermekek óvodai felvétele előtt családlátogatás, majd évente legalább egy alakalommal, illetve szükség szerint a gyermekvédelmi felelősökkel.
az óvoda köteles az óvodai nevelést megelőző (bölcsőde), logopédiai foglalkozás, gyógytestnevelés, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, illetve iskolai intézményekkel való kapcsolattartásra, azok munkájának segítésére, az óvoda köteles a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlődésével kapcsolatban igazolni, hogy a gyermek elérte az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget, szükség esetén javasolja a gyermek óvodai nevelésében való további részvételét, illetve Nevelési Tanácsadó vizsgálatát (esetleg a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság lehet még az illetékes). 7.
A GYERMEKEK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI, RENDJE A gyermekek egyéni fejlődését az óvodapedagógusok nyomon követik az alábbi területeken:
testi fejlettség (alvás, egészséges életmód), értelmi fejlődés, játék, munkához való viszony, vers – mese, ének-zene, énekes játék, rajz, mintázás, kézimunka, külső világ tevékeny megismerése, mozgás. 6
A gyermek fejlettségi szintjének megállapítását a tevékenységek során megfigyeléssel végzik a gyermekek óvónői. A tapasztalatokat rögzítik a gyermekek egyéni mérő, értékelő, fejlesztő lapján. A megfigyelés eredményeire alapozva készülnek el területenként a fejlesztési javaslatok. A gyermek megfigyelésének, fejlesztési javaslatok elkészítésének rendje: Kiscsoportos gyermeknél: november, május Középsős gyermeknél: december, április Nagycsoportos gyermeknél: szeptember, január E dokumentum alapja a szülők tájékoztatásának a gyermek egyéni fejlődéséről, fejlesztéséről. Szülői tájékoztatás évente két alkalommal, amelyet a szülő aláírásával igazol. 8.
AZ ÓVODAI ELHELYEZÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI, ELJÁRÁSI RENDJE Óvodai jogviszony megszűnik a gyermeket másik óvoda átvette, szülő írásban bejelentette, hogy a gyermek kimarad, a bejelentésben megjelölt napon, kivéve, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, illetve az 5. életévét betölti, fizetési hátralék miatt – a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedés napján, kivéve, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel, továbbá ha a gyermek hátrányos helyzetű, 3-5 éves kor között, ha 10 napnál többet igazolatlanul hiányzott, kivéve, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel, a gyermeket felvették az iskolába, a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, melyben nyolcadik életévét betölti.
9.
INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, SZABÁLYOK
9.1
Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tiszti Orvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, stb.). Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőknek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinni – óvónőnek addig is gondoskodnia kell lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásról. Lábadozó gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja, gyógyszert az óvodában az óvodapedagógus a szülő kérésére nem adhat be a gyermeknek.
7
Állandó gyógyszeres kezelés esetén az óvodában a gyermeknek a déli gyógyszeradagját az óvónő kifejezetten csak az orvos írásbeli kérésére adhatja be. A gyermekek a betegség után csak orvosi igazolással jöhetnek ismét óvodába. Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell (a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre). Az egészségügyi előírásokat figyelembe véve a szülő, hozzátartozó a gyermekmosdóba, illemhelyre nem léphet be. Rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátást az óvoda orvosa végzi (szabályozása az SZMSZ-ben). Az óvodai rendszeres orvosi vizsgálatokra az óvodapedagógusok kísérik el a gyermekeket. Az óvoda orvosa által megjelölt szakorvosi vizsgálatokra a szülőnek el kell vinnie a gyermekét, s az eredményt az óvodaorvosnak be kell mutatni. A szülő köteles gyermeke egészségügyi állapotával kapcsolatban minden lényeges tudnivalót bejelenteni a csoportban dolgozó óvodapedagógusnak (gyógyszerérzékenység, allergia, lázgörcsre való hajlam, gégegörcs-asztma, műtét). Fejtetvesség esetén köteles a szülő, otthon kezelni gyermekét, a védőnő igazolása után látogathatja ismét az óvodát. Pupillatágítás, kötőhártya gyulladás esetén a gyermek az óvodát nem látogathatja. Az óvoda területén dohányozni TILOS! 9.2
Baleset megelőzés, védelem rendje, módja gyermekbaleset megelőzésében, illetve baleset esetén Kérjük, hogy gyermekekkel kapcsolatban, illetve magánjellegű beszélgetésekre az óvónőt munkája közben hosszabb időre ne vonják el a gyermekcsoporttól, mert az balesetet idézhet elő, illetve zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát. A gyermekek az óvodában balesetveszélyes játékokat, tárgyakat, pl.: gyufa, tű, kés… stb. nem hozhatnak be. Lehetőség szerint ne viseljenek ékszereket, mert az balesetveszélyes is lehet, továbbá elvesztésükért felelőséget vállalni nem tudunk!
9.2.1 Az óvodapedagógus feladatai óvodába kerüléskor a nevelő a gyermekekkel a sport, játékszerek, berendezési, felszerelési tárgyak, eszközök rendeltetésszerű használatát ismerteti, használatuk szabályait folyamatosan gyakorolhatja, állandó felügyeletet biztosít, a veszélyforrásokat a magukba rejtő tornaszerek, udvari játékszerek használatát folyamatosan figyelemmel kíséri, óvodán kívüli rendezvények fokozott balesetvédelmi eljárásait betartja, a balesetvédelmi feladatok ismertetésének és tartalmának dokumentálása, az éves pedagógiai terv része a csoportnaplóban a baleset megelőzés módjának tudatosítása, 8
a balesetmegelőző viselkedési mód tudatosítása magyarázattal, példaadással, helyes viselkedési mód megerősítésével, baleset esetén haladéktalanul intézkedik: • elsősegélynyújtásról, • orvos-mentő értesítéséről, • a szülő tájékoztatásáról Óvodán kívüli rendezvények és kirándulás előtt engedélyeztetési nyilvántartási és létszámjelentési kötelezettsége van az óvónőnek, előzetesen bejárja a terepet a terület veszélyforrásainak megismerése céljából. Az óvodapedagógusok az intézmény formanyomtatványán engedélyt kérnek a kirándulásra úti cél, időpont, időtartam, a kísérők létszáma (amely közalkalmazott – és szülő) valamint a gyermekek névsorát tartalmazza. Az intézményvezető intézményi formanyomtatványon engedélyt ad a kirándulásra, vizsgálva az úti célt, időtartamot, valamint a gyermekek létszámához benyújtott kísérők létszámának meglétét. 9.2.2 Az intézményvezető feladatai az intézményvezető a baleset körülményeiről jegyzőkönyvet készít a jogszabályban meghatározott nyomtatványon 3 példányban, kivizsgálja a baleset okát, körülményeit, megállapítja a felelősséget, a baleseti jegyzőkönyv 1 példányát a tárgyhót követő nyolcadik napjáig megküldi a fenntartónak (jegyzőnek címezve) 1 példányát a szülőnek, 1 példányát az óvodai irattárnak, a vezető felelőssége a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység megszervezése, ellenőrzése. 9.3
Az intézmény gyermekvédelmi feladatai A Közoktatásról szóló tv. 19. § (7) bek., d; pontja, az 54. § (1) bek., az 55 § (2) bek.. g; pontja, valamint a Gyermekek Védelméről és a Gyámügyi Igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályok betartása.
9.3.1 Rendje A feladat megvalósításának szabályát az intézmény SZMSZ. tartalmazza. A tagintézmények hírdetőtábláján minden év szeptember 1-től közzé kell tenni a gyermekvédelmi felelősök nevét, akikhez a szülők problémáikkal fordulhatnak..
9
9.4
Bombariadó esetén szükséges eljárás
9.4.1 Rendje a veszélyhelyzet tudomásul vétele után (telefonbejelentés, gyanús csomag) azonnali intézkedés megtétele, a tagóvoda vezetőjének értesítése, a dolgozók riasztása a veszélyhelyzetről, az épületből a gyermekek eltávolítása, ellenőrzése a tűzriadó tervben foglaltak szerint, azonnali jelzés a karcagi Rendőrkapitányság felé (hívott telefonszám: 107) a jelzés tárgya kiterjed: • a pontos helyre (város, utca, házszám, óvoda megnevezése) • a veszély oka (mit észlelt) • a veszélyt jelző neve, honnan beszél, telefonszáma, az intézményvezető értesítése a veszélyhelyzetről. 10.
TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA
10.1
Fenntartói szabályok alapján Az étkezési térítési díjat az Önkormányzat határozza meg. A szülőket a nyersanyag norma és a mindenkori ÁFA költség terheli.
10.2
Étkezési térítési díj beszedése, visszafizetés rendje Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9 óráig telefonon vagy személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, a következő befizetéskor írható jóvá. A teljes hét lejelentésére előző hét pénteken 9 óráig van lehetőség. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Az étkezési térítési díj beszedését az SZMSZ szabályozza. A térítési díjakat tárgy hóban szedjük. A kijelölt napokról és pótbefizetésekről 7 nappal a díjbeszedés előtt az óvodai hirdetőtáblán kapnak tájékoztatást. A pótbefizetésen, aki nem tesz eleget fizetési kötelezettségének azoknak a gyermekeknek a további napokra étkezést nem biztosítunk az étkezési díja hátralékának befizetéséig.
10.3
Szociális és normatív kedvezmények Étkezéssel kapcsolatos kedvezmények: Önkormányzati határozat alapján – rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnél az étkezés térítésmentes. Három vagy több gyermekes családnál, amelyről nyilatkozatot kell kitölteni, a kedvezmény 50 %-os. 10
Sajátos nevelési igényű gyermekek Szakértői Bizottság Szakvéleménye alapján a kedvezmény 50 %-os. Tartósan beteg gyermek esetében Orvosi igazolás alapján a kedvezmény 50 %-os 11.
FAKULTATÍV NEVELÉS, OKTATÁS
11.1
Hitoktatás A szülők igénye alapján az óvodában a gyermek egyházjogi személy által szervezett hitoktatásban vehet részt. A hitoktatás az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve történik, az óvodai életrendet figyelembe véve. Intézményünk biztosítja a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket (helyiség rendeltetésszerű használata, meglévő eszközök)
11.2
Nyelvi oktatás Az óvoda lehetőséget biztosít (a szülők igénye alapján) nyelvi oktatásra. A nyelvi oktatás költsége a szülőt terheli – megállapodás szerint a nyelvoktatóval – melyet az óvoda nem szabályozhat. A foglalkozások nem zavarhatják az óvodai napirendet.
11.3
Zeneóvoda Szülői igény alapján a Zeneiskola tanárai szervezik, vezetik a zeneiskolai szabályok alapján. Az óvoda helyiséget biztosít az óvodai életmódot figyelembe véve.
12.
A GYERMEKEK SZABÁLYOK
TÁVOLMARADÁSÁVAL
12.1
A gyermekek távolmaradása, mulasztása
KAPCSOLATOS
a gyermekek távolmaradását a szülőknek be kell jelenteni, 12.2. Óvodába járó 5. életévet betöltött gyermek. 1993. évi LXXIX. törvény 24. § (3) bek., valamint 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 20. § (4) bek szabályozása értelmében 3 nap igazolatlan hiányzás esetén első felszólító, 6 nap igazolatlan hiányzás esetén második felszólító megküldése a szülőnek (aláírással igazolják az átvételt az óvodai példányon), 7 nap igazolatlan hiányzás után a Karcag Városi Önkormányzat Jegyzőjének értesítése a szabálysértési eljárás lefolytatásához.
11
12.3
Óvodába járó 3 éves kortól 5 éves korig az 1993. évi LXXIX. törvény 74. § (2) pontja, valamint 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 28. § 1. pontjának szabályozása értelmében 5 nap igazolatlan hiányzás esetén első felszólító, 9 nap igazolatlan hiányzás esetén második felszólító megküldése a szülőknek (aláírással igazolják az átvételt az óvodai példányon), 10 nap igazolatlan hiányzás után határozat megküldése az óvodai jogviszony megszűnéséről a szülőknek (aláírással igazolják az átvételt az óvodai példányon).
12.4
Hiányzások igazolása igazoltnak kell tekinteni a kezelőorvos által kiadott igazolást időpont feltüntetésével (igazolásra kiadott óvodai pecséttel ellátott füzetbe, vagy orvosi vényen), igazoltnak kell tekinteni a szülő által előre bejelentett 3 napot (csoportban dolgozó óvónők engedélyezik indokolt esetben), 3-nál több napot indokolt esetben az intézményvezető engedélyez, az orvos és az óvónők által igazolt hiányzások vezetése a felvételi és mulasztási naplóban történik naprakészen.
13.
ÜNNEPÉLYEK, HAGYOMÁNYOK közös megemlékezések a gyermekek név – illetve születésnapján – a szülők a hagyományoknak megfelelően gondoskodnak arról, hogy gyermekük megvendégelhesse csoporttársait, anyáknapi ünnepség (helyi szokásoknak megfelelően), óvodai ünnepségek – mikulás, karácsony, húsvét, pünkösd, farsang, gyermeknap, tanévzáró, a helyi részprogramnak megfelelően egyéb ünnepi alkalmak szervezése a szülői közösséggel egyeztetve, Gyermekünk mosolya – Egészséges Gyermekekért Alapítvánnyal közös szervezésben bevételes rendezvények, ünnepek szervezése, Nemzeti ünnepeinkről (március 15., október 23.) csoportonkénti megemlékezés.
14.
NEVELÉSI INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA
14.1
Rendje az intézmény vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus tájékoztatást nyújt a nevelési programban, a házirendben és az óvoda SZMSZ-ében foglaltakról,
12
a szülőknek biztosítani kell az óvoda dokumentumaiba (nevelési program, házirend, SZMSZ) történő betekintést, a dokumentumokkal kapcsolatos kérdésekre válaszadási, javaslattételi lehetőséget teremtünk. 14.2
Módja az óvodába történő beíratáskor a házirend egy példányát a szülőnek átadjuk, a tagóvoda vezető a tanévnyitó szülői értekezleten az érintett dokumentumokat ismerteti a szülőkkel, a szülőknek biztosítjuk a dokumentumok hozzáférhetőségét, és lehetőséget teremtünk írásos vélemény nyilvánítására, a felmerülő kérdésekre szóban az intézményvezető, vagy az általa megbízott személy reagál, az írásban történő észrevételekre az intézményvezető 8 napon belül írásban adja meg a választ.
15. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE az óvoda létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni, az óvoda helyiséget más, nem oktatási-nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében csak a Ktv. 4. § (4) bek. és a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. §(6) pontja alapján, hitoktatásra a teremátengedés díjtalan, belső szabályzatban meghatározottak szerint szerződéskötéssel kell meghatározni a csoportszobák külső személyek által történő igénybevételének rendjét, módját, összegét (nyelvoktatás, gyermektorna, stb.) Ktv. 39. § (4) az intézmény helyiségében párt, politikai célú mozgalom nem működhet. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A házirend hatálya, hatályba lépése A házirendet az intézmény vezetője készíti el, szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol, a cigány kisebbségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol, nevelőtestület fogadja el, a fenntartó hagyja jóvá. A kiterjedés köre:
Az óvodába járó gyermekek közössége, A gyermekek szülei, törvényes képviselői, A nevelőtestület, A nevelő – oktató munkát segítő dolgozók, Egyéb munkakörben dolgozók.
13
Hatálybalépés A házirend a fenntartó jóváhagyása után lép hatályba, határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a nevelőtestület, illetve a szülők erre javaslatot tesznek.
Karcag, 2009. június 18.
Szarka Lászlóné intézményvezető
14
5300 Karcag, Táncsics krt. 17.
59/503-323
[email protected] www.ovikarcag.hu OM 035661
HÁZIREND
1. számú melléklet
GYÓGYTESTNEVELÉS
15
Jogszabályi háttér: A közoktatási intézmény házirendjére vonatkozó rendelkezéseket a többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról szóló (Kt.), a többszörösen módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szabályozza.
1. Gyógytestnevelés illetékességi köre és feladatai Karcag Város nevelési-oktatási intézményeiből látja el az óvodaorvos és iskolaorvos, vagy szakorvos által elvégzett szűrővizsgálat alapján beutalt gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatását. Gyógytestnevelés: II. kategória II/A gyógytestnevelés mellett testnevelésen is részt vehet. II/B csak gyógytestnevelésen vehet részt
2. A felvétel rendje Az óvodai, iskolai vagy szakorvos beutalójával a gyermek-tanuló (lehetőleg szülői kísérettel) jelentkezik a gyógytestnevelőknél minden év szeptember első hetében du. 1200-1700-ig. A tanévközben megállapított diagnózis alapján folyamatosan van lehetőség a bejelentkezésre.
3. Csoportba osztás módja a csoporton belül többségükben azonos, vagy hasonló diagnózisú gyermekek, tanulók legyenek (lehetőség szerint), gyermekek, tanulók életkora, neme, terhelhetősége, tanulók elfoglaltsága, csoport létszáma maximum 15 fő. 4. Gyógytestnevelés kötelezettségének megszűnésének rendje A gyógytestnevelés azon gyermekek és tanulók számára szűnik meg, akiket az óvodai, iskolai, vagy szakorvos gyógyultnak nyilvánít, vagy másik kategóriába sorol (I. kategória, III. kategória, normál testnevelés). Az orvosok által kiadott igazolást a gyógytestnevelőknek leadják (7 napon belül), akik a nyilvántartásukba bevezetik a változást.
16
5. A tanulók jogai: hogy megismerje és éljen mindazokkal a jogszabályi lehetőségekkel – állampolgárként, gyermekként és tanulóként – melyeket az Alkotmány, Gyermekjogi Egyezmény és Közoktatási Törvén y számukra biztosít, hogy jogorvoslatért a pedagógiai szakszolgálat gyógytestnevelőjéhez, az intézményegység-vezetőhöz, vagy az intézményvezetőhöz forduljon, és problémájára érdemi választ kapjon a törvényi előírásoknak megfelelően, a tanulóknak joga van a véleménynyilvánításhoz a gyógytestnevelési munkáról, pedagógusról és társairól. A tanuló véleményt nyilváníthat szóban és írásban. Az írásbeli vélemény nyilvántartáshoz rendelkezésre áll a „vélemény gyűjtődoboz.”E jogával mások jogainak tiszteletben tartásával élhet.
6. A tanulók kötelességei: részt vegyen a kötelező gyógytestnevelési órákon, eleget tegyen képességeinek és állapotának megfelelően rendszeres munkával és fegyelmezett magatartásával – tanulmányi (gyógytestnevelési) kötelezettségének, megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, megőrizze, óvja a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az intézmény létesítményét, felszerelését, tiszteletet és megbecsülést tanúsítson tanárai és az intézmény más felnőtt dolgozói iránt, a gyógytestnevelési tájékoztató füzetben lévő érdemjegyét havonta a szülővel, osztályfőnökével köteles aláíratni, betartani a házirend szabályait. 7. A szülő joga, kötelessége: megismerje az intézmény házirendjét, gyermek magaviseletéről, gyógytestnevelési érdemjegyéről rendszeres tájékoztatást, tanácsokat, segítséget kapjon, a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon arról, hogy a gyermeke a kötelezettségét teljesítve, minden elvárhatót tegyen meg gyermeke fejlődéséért rendszeres kapcsolatot tartson gyermekével foglalkozó pedagógusokkal.
17
8. Munkarend – szünetek rendje tanítási év az Oktatási Miniszter rendelkezése alapján meghatározott időszakában tart, tanítási órákat hétfőtől –péntekig délután tartjuk, 1200-1545-ig A termi foglalkozások pénteken uszodai foglalkozással egészülnek ki, amely 12451500-ig tart. tanítási órák ideje 45 perc, gyógytestnevelés foglalkozásaira való érkezéskor a tanuló a kabátját, ruhaneműit a számára kijelölt helyiségbe helyezi el, gyógytestnevelési terembe lépni csak megfelelő tornafelszerelésben (váltó zokni, tornapóló, rövidnadrág) szabad, tanuló saját értéktárgyaiért felelősséget vállal. 9. Gyógytestnevelési terem helyiségek, eszközök használatával kapcsolatos szabályok Tanulók a gyógytestnevelési termet, helyiségeket csak a pedagógus felügyelete mellett használhatják. Használatba vétel során az intézmény minden dolgozója és tanulója esetenkénti külső használója felelős, • a közösségi tulajdon védelméért • az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért • tűz- és balesetvédelmi, illetve munkavédelmi szabályok betartásáért. A gyógytestnevelési termekbe csak a pedagógus jelenlétében lehet bent tartózkodni. A helyiségeknek a felszerelését, eszközeit csak a pedagógus irányításával használhatják a tanulók. A tanuló szülője/gondozója a tanuló által okozott vagyoni kárért anyagi felelősséggel tartozik.
10. Hiányzásokkal kapcsolatos intézkedések 10.1. Hiányzások igazolása Igazoltnak kell tekinteni az orvos által kiadott igazolásokat. A szülő előzetes írásbeli kérésére egy-egy órát, vagy utólagosan leigazolt egy-egy órát. 10.2. Hiányzások megküldése az intézmények felé. Minden hónapban a gyógytestnevelők leadják a megtartott órák számát és a hiányzások számát (igazolt-igazolatlan) tanulónként, iskolánként a tagintézmény vezetőnek 18
A tagintézmény vezető az intézményvezetővel egyeztetve minden hónap 10-e után megküldi az iskolák igazgatóinak a gyógytestnevelésre járó tanulók részvételéről a havi értesítést. Egy igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök értesíti a szülőt, 10 óra után az érintett intézmény értesíti a jegyzőt. A gyógytestnevelés esetében is érvényesek azon törvényi előírások: ha a tanuló hiányzása (igazolt, igazolatlan) eléri a tanórák számához viszonyított 30 %-ot, a tanuló érdemjeggyel nem értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható. Gyógytestnevelési foglalkozásokról történő hiányzások esetén a tanuló köteles hiányzást igazolni (orvosi, szülői, iskolai) minden hónap 5.-éig, amennyiben ez nem történik meg, hiányzása igazolatlan marad. A mulasztott órákat két hónapos időszak alatt lehet ledolgozni, a továbbiakban már nem engedélyezett.
11. Az intézmény védő-óvó előírásai: Az intézmény biztosítja valamennyi tanulója és munkaviszonyban lévő tagja számára a törvényileg meghatározott jogokat. A munkahelyi védő-óvó előírásokat a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok alapján az intézmény tűz- és munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A gyermekek, tanulók védelmét szolgáljuk a biztonságos, egészséges környezet kialakításával és megtartásával. Balesetvédelmi oktatás megtartásával. Az intézmény létesítményeinek és eszközeinek használatát felügyelettel valósítjuk meg. A felnőttek és tanulótársak emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartásával. Helyiségek, eszközök rendeltetésszerű használatát, megóvását fontosnak tartjuk. Ne veszélyeztessék saját és mások testi épségét, egészségét. Ezek betartása érdekében tilos a helyiségek és berendezési tárgyak rongálása, mert pótlása nem biztosított. Tilos az intézmény területére bármilyen vágó, szúró, fegyvernek minősülő eszközt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot behozni, mert veszélyeztetheti mások testi épségét. Tilos az intézmény területén dohányozni, alkoholt és kábító hatású szereket fogyasztani, használni, mert saját egészségét is veszélyeztetheti. Tilos balesetveszélyes ékszereket, ruházati kellékeket viselni, mert sérülést okozhat, testékszereket az arcon, fiúknak fülbevalót használni, mert testi épségüket veszélyeztetheti. Tanulói és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján végezzük. 19
Balesetet szenvedő gyermekről baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a baleset helyét, idejét, körülményeit. Amelyik kollégánál történt a baleset, annak azonnal kötelessége jelenteni az intézményvezető felé és gondoskodni a sérült orvosi ellátásáról. A szülőt értesíteni kell, álljon rendelkezésre a szülő telefonszáma, stb., amit a naplóban nyilván kell tartani.
11.1. Bombariadó esetén teendő feladatok Rendje: a veszélyhelyzet tudomásul vétele után (telefonbejelentés, gyanús csomag) azonnali intézkedés megtétele, tagintézmény vezetőjének értesítése, a dolgozók értesítése a veszélyhelyzetről, az épületből a gyermekek eltávolítása, ellenőrzése a tűzriadó tervben foglaltak szerint, azonnali jelzés a karcagi Rendőrkapitányság felé: (telefonszám: 107). A jelzés tárgya kiterjed: • • • •
a pontos helyre (város, utca, házszám, intézmény megnevezése), a veszély oka (mit észlelt), a veszélyt jelző neve, honnan beszél, telefonszáma, intézményvezető értesítése a veszélyhelyzetről.
11.2. Tűzriadó esetén teendő feladatok Tűzriadó esetén a tűzvédelmi tervben leírtak szerint kell eljárni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A házirend hatálya, hatályba lépése A házirendet az intézmény vezetője készíti el, szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol, nevelőtestület fogadja el, a fenntartó hagyja jóvá.
A kiterjedés köre:
Az óvodába, iskolába járó gyermekek közössége, A gyermekek, tanulók szülei, törvényes képviselői, A nevelőtestület, A nevelő – oktató munkát segítő dolgozók, Egyéb munkakörben dolgozók. 20
Hatálybalépés A házirend a fenntartó jóváhagyása után lép hatályba, határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a nevelőtestület, illetve a szülők erre javaslatot tesznek. A házirend egy példányát a gyógytestnevelő teremben ki kell függeszteni.
Karcag, 2009. június 18.
Szarka Lászlóné intézményvezető
21
